22.9.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 234/14

1.1

A 2004-ben csatlakozott EU-tagállamokból érkezett számos tagnak nem volt lehetősége a közösségi vállalkozáspolitika közelebbi figyelemmel kísérésére, különösen a KKV-kre vonatkozó politika tekintetében, mivel az az elmúlt évtizedek során alakult ki. Ezt a különben igen egyszerű véleményt egyrészt az európai bizottsági javaslatok teszik fontossá, másrészt pedig az a tömör áttekintés, amelyet a politika kialakulásának különböző szakaszairól nyújt.

2.1

Az 1980-as évek második felétől az Európai Bizottságon belül a vállalkozáspolitika kérdésével lényegében két főigazgatóság foglalkozott: az Ipari Főigazgatóság és a XXIII. Főigazgatóság, amely leginkább a kézműves szektorban és a KKV-k terén volt érdekelt. A kilencvenes években a XXIII. Főigazgatóság a tagállamok szakmai szövetségeivel összefogva több tucat ülést szervezett minden évben a mikro- és kisvállalkozások különleges igényeinek feltérképezésére.

2.2

1994-ben a XXIII. Főigazgatóság ösztönzésére az Európai Bizottság létrehozta az Európai Beruházási Alapot (EBA), melyet két fő feladattal bízott meg:

Jelenleg az EBA kizárólag a második tevékenységi területen működik.

2.3

A fenti főigazgatóság által szervezett találkozókon felvetett kérdéseket három európai konferencia keretében tárgyalták meg: Avignonban (1990), Berlinben (1994) és Milánóban (1997). Ezen események mindegyikén a tagállamokból több ezer vállalkozó volt jelen.

2.4

Ebben az időszakban tehát, a vállalkozási programokat vagy a Vállalkozási Főigazgatóság vagy a XIII. Főigazgatóság javasolta; a XIII. Főigazgatóság által előterjesztett programok elsősorban a kézműves szektorra és a kis- és középvállalkozásokra vonatkoztak.

2.5

1997-ben elfogadták a KKV-kre vonatkozó harmadik többéves programot (1997–2000); először a szakmai szövetségekkel vitatták meg, majd útjára indította a XXIII. Főigazgatóság.

2.6

1997. november 20–21-én, a luxemburgi rendkívüli Európai Tanács, melynek napirendjén egyetlen napirendi pont szerepelt – foglalkoztatás – három gyakorlati kezdeményezést indított el, hogy segítse a vállalkozásokat versenyképesnek maradni a piacon, és kérte az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat az üzleti szektor fellendítésére és az állásteremtés elősegítésére ezen a területen. A három kezdeményezés az EBA – vállalkozási tevékenység megkezdésének megkönnyítése, a JEV-program (Joint European Venture) és a KKV-k számára a garancia megkönnyítése volt.

2.7

1998-ban az EBB és az EBA közvetlen részvételével az Európai Bizottság elindította a Növekedési és Foglalkoztatási Kezdeményezést (1998–2000), amely a Luxemburgban meghozott intézkedéseken alapult.

2.8

1999-ben, tekintettel az 1998-ban Cardiffban megrendezett Európai Tanács által hozott határozatokra, a Tanács jelentést adott ki, amelyben kérte, a fenntartható fejlődés koncepciójának beépítését a vállalkozáspolitikába.

2.9

2000-ben, amikor a negyedik többéves programról folyó vita már elég előrehaladott állapotba ért, két, a KKV-kre nézve alapvető fontosságú szöveget fogadtak el.

2.10

Ugyancsak 2000-ben a lisszaboni Európai Tanács útjára indította a megújult lisszaboni folyamatot, mely a tudásalapú társadalmon és gazdaságon alapul, és amely hosszú távú kötelezettségvállalást jelent az Európai Bizottság és a tagállamok számára.

2.11

A vállalkozások negyedik többéves programja (2001–2005), melyet 2000-ben fogadtak el, egyrészről a korábbi programokra, másrészről pedig a kilencvenes években lezajlott kulturális fejlődésre épül.

3.1

A vállalkozásokra, és különösen a kis- és középvállalkozásokra (KKV-kre) vonatkozó negyedik többéves programot (2001-2005) 2000. december 20-án fogadták el. A programidőszak kezdete 2001. január 1., vége 2005. december 31., és költségvetése 450 millió euró.

3.2

A többéves program célja, hogy javítsa az általános üzleti környezetet Európában. A programot a Vállalkozási Főigazgatóság koordinálja, és tevékenységeit három pillér köré csoportosíthatjuk:

3.3

A többéves programok a következő célkitűzések megvalósítására törekednek:

3.4

A megvalósítás eszközei a következők:

3.5

A 2006–2010-es programra történő felkészülés során, az Európai Bizottság rendszeres értékeléseket végzett, mint belsőleg, mint független szakértők bevonásával. Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb javaslatot figyelembe tudja venni, dokumentumot adott ki, melyben rámutatott azokra a pontokra, melyekre az új programnak épülnie kell.

4.1

Egyetlen cikk keretében, az Európai Bizottság javasolta a 2000/819/EK (1) tanácsi határozat módosítását, a többéves program meghosszabbítását 2006. december 31-ig, és ezáltal a pénzügyi referenciaösszeg megemelését 81,5 millió euróval, a jelenlegi 450 millió euróról 531,5 millió euróra.

5.1

A nyilvános konzultáció és a független szakértők jelentésében felsorolt javaslatok megerősítették, hogy a politikai elemzést, fejlesztést és koordinációt szélesebb alapokra kell helyezni, valamint specifikus intézkedésekre van szükség, melyek hozzásegíthetik a vállalkozásokat, hogy versenyképesek és innovatívak legyenek.

5.2

A jelenlegi többéves program 2003-ig és 2004-ig tartó munkaprogramjaiba nem építette egyértelműen bele az Európai Kisvállalkozások Chartájában rögzített irányvonalakat, és még sok a teendő, amíg a Charta ajánlásai a gyakorlatban is alkalmazásra kerülnek.

5.3

A többéves program számos tevékenységet foglal magában a vállalkozáspolitika támogatására, azonban nem ösztönzi az innovációt és az üzleti együttműködést.

5.4

A többéves programban foglalt rendelkezések a 15 európai tagállam igényeihez és követelményeihez igazodtak, és nem elég rugalmasak ahhoz, hogy megfeleljenek az új tagállamok üzleti vállalkozásai által támasztott elvárásoknak.

6.1

Az EGSZB teljes egészében támogatja a javaslatot, és helyénvalónak tartja, hogy az Európai Bizottság, figyelembe véve az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vagy a szervezett civil társadalom más érdekelt gazdasági szereplőinek elképzeléseit, javaslatot dolgozzon ki egy keretprogramra, amely tekintetbe veszi:

6.2

Jelenleg is folyik egy mélyreható vita a hatodik kutatási és innovációs keretprogram tartalmáról, amely 2006-ban jár le. A jelenlegi többéves program jelentős figyelmet szentel a kutatásnak, – amely kétségkívül rendkívül fontos a nagy üzleti vállalkozások számára – de csak keveset az innovációnak és a versenyképességnek, amely viszont a KKV-k számára elengedhetetlen. Egy hosszabb gondolkodási idő lehetővé tenné új, dinamikus együttműködések megtervezését a következő kutatási és innovációs keretprogram és a következő vállalkozásokra vonatkozó keretprogram között.

6.3

A jelenlegi többéves tervben foglalt számos eszköz nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (2): ennek oka lehet, hogy bár a Lisszabont követő kezdeményezéseket tekintetbe vették ezeknek az eszközöknek a létrehozásakor, ám a mikro-, kis-, és középvállalkozások igényeire nem szenteltek külön figyelmet.

7.1

Ellentétben a régi tagállamokkal, azoknak a tagállamoknak, amelyek 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz nem volt esélyük ennek a kérdésnek az alapos megvitatására, sem pedig arra, hogy egy szilárd, széles körben támogatott hátteret maguk mögött tudva hozzászóljanak a vállalkozáspolitika felvázolásához.

7.2

Az EGSZB úgy véli, hogy nagyon is helyénvaló lenne, ha még ebben az évben és a hosszabbításra adott egy éves szünetben (azaz a 2005-től 2006-ig tartó időszakban) a Vállalkozási Főigazgatóság üléssorozatot rendezne az új tagállamokban, melyen rész vennének az összes tagállam KKV-szervezeteinek képviselői, azzal a céllal, hogy megvitassák a legjobb gyakorlatot. és középpontba helyezzék az új tagállamok specifikus nehézségeit. Ez lehetővé tenné számos olyan kérdés kiemelését, amelyet tovább kell vinni az új keretprogram során.

7.3

Az EGSZB úgy véli, hogy az ilyen előkészítő ülések alkalmával összegyűjtött információt felhasználva, sor kerülhetne a mikro-, kis-, és középvállakozásokkal foglalkozó negyedik konferencia megrendezésére 2006-ban, az EU-hoz nemrégiben csatlakozott országok egyikében, azzal a céllal, hogy szélesebb kontextusban megoldások után kutassanak a tagállamok által, a vállalkozáspolitika terén felvetett legsürgetőbb problémákra.

7.4

Az Európai Bizottságnak amint lehetséges meg kellene vitatnia az EGSZB-vel az általa kért külső értékelés eredményeit, és elemeznie kellene a jelenlegi többéves terv kimenetelét. Ezenkívül az EGSZB számos tagja az üzleti világból érkezett és az EGSZB máris abban a helyzetben van, hogy értékes hozzájárulást tegyen, a tőle megszokott pragmatizmussal és elkötelezettséggel.

7.5

A vita hosszú évei után, és nem utolsó sorban a vélemények megfogalmazását kísérő belső vitáknak köszönhetően, az EGSZB a következő következtetésre jutott. Annak érdekében, hogy jó minőségű, gyakorlati fejlesztési politikákat érjünk el, elengedhetetlen fokozni a vitát azok között és azokkal, akiknek az életét közvetlenül is érinti a vállalkozások kérdése (munkaadók és munkavállalók). Ezenkívül tudomásul kell venni, hogy a mikro-, kis-, és középvállalkozások problémái különböznek a nagyvállalkozásokétól, illetve, ha ez nem így van, más jellegűek, mert a problémák megoldására alkalmazott forrásokat, eszközöket, és támogatási rendszereket nem lehet összehasonlítani azokkal, amelyek a nagy üzleti vállalkozások rendelkezésére állnak. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy ezeket a megfontolásokat egyre inkább figyelembe vegyük, az új források és fejlesztési eszközök vizsgálata során.

7.6

A fentiekből következően, az EGSZB támogatja a javasolt hosszabbítást, de kéri az Európai Bizottságot, hogy hajtsa végre az ebben a véleményben javasolt intézkedéseket, és jelentésben számoljon be az általa megtett lépésekről az Európai Parlamentnek és az EGSZB-nek.