Az Európai Unióról szóló szerződés

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az Európai Unióról szóló szerződés

MI A SZERZŐDÉS CÉLJA?

• Az Európai Unióról szóló szerződés az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (EUMSZ) együtt az Unió elsődleges szerződései közé tartozik. Az Unió céljának, központi intézményei irányításának meghatározásával az uniós jog alapját képezi.
• Az EUSZ a Maastrichti Szerződésen alapszik, amellyel az eredeti gazdasági célkitűzésen (egy közös piac) túlmutatva az európai integráció új szakaszba lépett. Utat nyitott az Európai Gazdasági Közösségből (EGK) az Európai Unióba (EU) történő átmenetet biztosító politikai integrációnak.
• A Maastrichti Szerződés számos jelentős változást hozott ennek az új EU-nak a szerkezetére, intézményeire és döntéshozatalára, valamint szakpolitikai területeire és hatókörére vonatkozóan.

FŐBB PONTOK

A Maastrichti Szerződés főbb pontjai

• A három „pilléren” támaszkodó Európai Unió:
  • a meglévő Európai Közösségek – az Európai Gazdasági Közösség (EGK), az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom), valamint
  • két új együttműködési terület, amelyet a „közösségi módszer” helyett a kormányközi együttműködés jellemez:
    • a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP); és
    • a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés (igazságügy és belügy).
• Demokratikusabban legitimált intézmények:
  • az Európai Parlament megnövekedett befolyása a döntéshozatalban:
  • az együttműködési és egyetértési eljárás kiterjesztett alkalmazása;
  • az együttdöntési eljárás bevezetése (jelenleg rendes jogalkotási eljárás);
  • az európai politikai pártok szerepének elismerése;
  • az Európai Bizottság hivatali idejének az Európai Parlament hivatali idejével (öt év) történő összehangolása;
  • a minősített többségi szavazás kiterjesztett alkalmazása a Tanácson belül;
  • a Régiók Bizottságának – amelyet a regionális közösségek képviselői alkotnak – létrehozása és tanácsadó szerepkörrel való felruházása.
• A gazdasági és monetáris uniónak (GMU) az egységes piac kiteljesítése céljával történő elindítása.
• Az Európai Közösség szociális dimenziójának kialakítása a Közösség hatókörét szociális téren kiterjesztő Szerződéshez csatolt szociális jegyzőkönyv révén.
• Közösségi szakpolitikák kialakítása hat új területen: transzeurópai hálózatok (TEN); iparpolitika; fogyasztóvédelem; oktatás és szakképzés; ifjúság; és kultúra.
• A szubszidiaritás és az arányosság elvének létrehozása, biztosítandó, hogy a döntéseket a polgárokhoz a lehető legközelebbi szinten, a célkitűzések teljesítéséhez szükséges mértékben korlátozva hozzák meg.
• Az uniós polgárság fogalmának bevezetése a nemzeti állampolgárság mellett.

A szerződés módosításai

A Maastrichti Szerződést utólag az alábbi szerződések módosították:

• Az Amszterdami Szerződés (1997) a közösségi foglalkoztatáspolitika megteremtésével, egyes, korábban a bel- és igazságügyi együttműködés területéhez tartozó kérdések közösségi szintre emelésével, az Unió polgárközelibbé tételét célzó intézkedésekkel, valamint az egyes uniós országok közötti szorosabb együttműködés (megerősített együttműködés) lehetőségével tovább növelte az Unió hatáskörét. A Szerződés ezenfelül kiterjesztette az együttdöntés, valamint a minősített többségi szavazás hatályát, és leegyszerűsítette, valamint újraszámozta a Szerződések cikkeit.
• A Nizzai Szerződés (2001) alapvetően a bővítéssel kapcsolatos intézményi kérdésekkel foglalkozott, melyek 1997-ben nem oldódtak meg: a Közösség összetétele, a szavazatok súlyozása a Tanácsban és a minősített többségi szavazást alkalmazó területek kiterjesztése. Ezenkívül megkönnyítette a megerősített együttműködési eljárás alkalmazását, és hatékonyabbá tette az igazságszolgáltatási rendszert.
• A Lisszaboni Szerződés (2007) mélyreható reformokat hozott. Megszüntette Európai Közösséget – Az Európai Közösséget létrehozó szerződést pedig átnevezték „az Európai Unió működéséről szóló szerződésre”. Eltörölte az Unió előző hárompilléres szerkezetét, és átcsoportosította az EU és az EU-s országok közötti hatásköröket. Felülvizsgálta továbbá az európai intézmények működését és döntéshozatali folyamatait, hogy igazodjanak a 28 tagországból álló kibővített Unióhoz. Megreformált számos belső és külső uniós szakpolitikát, az intézményeket pedig felhatalmazta, hogy új szakpolitikai területeken is fellépjenek. Tovább erősödött az Unió demokratikus dimenziója.
• 1992 után az Európai Unióról szóló szerződést számos csatlakozási szerződés módosította, amelyek eredményeképpen az uniós országok száma tizenkettőről huszonnyolcra emelkedett.

MIKORTÓL HATÁLYOS A SZERZŐDÉS JELENLEGI VÁLTOZATA?

A 2007. december 13-án aláírt, az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Unió működéséről szóló szerződést magában foglaló Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jén lépett hatályba.

HÁTTÉR

• Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti Szerződésből ered, jelenlegi változata, számos módosítást követően, a Lisszaboni Szerződés (2007) eredménye.
• További információk a következő oldalakon állnak rendelkezésre:
  • Az első szerződések (Európai Parlament)
  • EU-történelem (Az EU Tanácsa)
  • Uniós szerződések (Európai Bizottság)
  • A szerződések áttekintése (EUR-Lex).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Unióról szóló szerződés (2007. december 13.) – egységes szerkezetbe foglalt változat (HL C 202., 2016.6.7. 13–46. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unióról szóló szerződés (HL C 191., 1992.7.29., 1–112. o.)

A Norvég Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány, Tartalomjegyzék (HL C 241., 1994.8.29., 9–404. o.)

Amszterdami Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Közösségeket létrehozó szerződések és bizonyos kapcsolódó jogi aktusok módosításáról (HL C 340., 1997.11.10., 1–144. o.)

Nizzai Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Közösségeket létrehozó szerződések és bizonyos kapcsolódó jogi aktusok módosításáról (HL C 80., 2001.3.10., 1–87. o.)

Szerződés a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (Az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról (HL L 236., 2003.9.23. 17–930. o.)

Szerződés a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai), valamint a Bolgár Köztársaság és Románia között, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról (HL L 157., 2005.6.21., 11–395. o.)

Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról, amelyet Lisszabonban, 2007. december 13-án írtak alá (HL C 306., 2007.12.17., 1–271. o.)

Szerződés a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Horvát Köztársaság között, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról (HL L 112., 2012.4.24., 10–110. o.)

utolsó frissítés 04.04.2018