20.8.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 216/76

(1)

A nemzetbiztonság a védelem és a biztonság tekintetében egyaránt továbbra is az egyes tagállamok kizárólagos felelőssége.

(2)

A honvédelmi felszerelések európai piacának fokozatos kialakítása nélkülözhetetlen az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősödéséhez, valamint az európai biztonság- és védelempolitika végrehajtásához szükséges katonai kapacitások kifejlesztéséhez.

(3)

A tagállamok egyetértenek abban, hogy elő kell mozdítani, ki kell fejleszteni és fenn kell tartani egy olyan európai védelmi technológiai és ipari bázist, amely felszerelten működik, hozzáértő és versenyképes. E cél elérése érdekében a tagállamok a közösségi jognak megfelelően különböző eszközöket alkalmazhatnak a honvédelmi felszerelések tényleges európai piacának kialakítására, és egyenlő feltételek megteremtésére európai és globális szinten egyaránt. A tagállamoknak hozzá kell járulniuk az európai védelmi piachoz kapcsolódó beszállítói bázis változatosságának mélyreható fejlesztéséhez, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k) és a nem hagyományos beszállítók európai védelmi technológiai és ipari bázisban való részvételének a támogatása, az ágazati együttműködés elősegítése, valamint a hatékony és az igényekre reagáló alvállalkozók ösztönzése révén. Ebben a tekintetben figyelembe kell venniük a Bizottság 2006. december 7-i, a Szerződés 296. cikkének a védelmi beszerzések területén történő alkalmazásáról szóló értelmező közleményét, valamint a Bizottság 2007. december 5-i, „Stratégia az erősebb és versenyképesebb európai védelmi iparért” című közleményét.

(4)

A honvédelmi felszerelések európai piacának megteremtése a megfelelő jogszabályi keretek kialakításán keresztül valósítható meg. A beszerzések területén e célkitűzés érdekében össze kell hangolni a tagállamok biztonsági érdekeinek és a Szerződésből adódó kötelezettségeknek egyaránt eleget tevő beszerzési eljárásokat.

(5)

E cél megvalósítása érdekében az Európai Parlament a védelmi beszerzésről szóló zöld könyvre vonatkozó 2005. november 17-i állásfoglalásában (3) felszólította a Bizottságot, hogy készítsen a tagállamok biztonsági érdekeit különösen figyelembe vevő olyan irányelvtervezetet, amely továbbfejleszti a közös kül- és biztonságpolitikát, támogatja a nagyobb európai kohéziót, valamint megőrzi az Európai Unió „civil hatalom” jellegét.

(6)

Az odaítélési eljárások jobb koordinációja – például a logisztikai szolgáltatásokkal, szállítással és raktározással kapcsolatos szerződések esetén – szintén hozzájárulhat a védelmi ágazat kiadásainak csökkentéséhez, és jelentősen mérsékelheti az ágazat környezetre gyakorolt hatását.

(7)

Ezen eljárásoknak tükrözniük kell az Unió által a stratégiai környezet változásaira válaszul megalkotott globális biztonsági megközelítést. Az aszimmetrikus, nemzeteken átívelő fenyegetések megjelenése ugyanis a külső és belső illetve katonai és polgári biztonság közötti határok fokozatos elmosódását eredményezte.

(8)

A honvédelmi és biztonsági eszközök kulcsfontosságú szereppel bírnak mind a tagállamok biztonsága és szuverenitása, mind az Unió önállósága szempontjából. Következésképpen a honvédelem és a biztonság területén meghirdetett, áruk beszerzésére vagy szolgáltatásokra irányuló beszerzések gyakran érzékeny jellegűek.

(9)

Mindezek a tényezők sajátos követelményeket támasztanak, nevezetesen az ellátás biztonsága és az információk biztonsága területén. E követelmények elsősorban a fegyveres erőknek szánt fegyverek, lőszerek és hadianyagok beszerzésére (valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó munkálatokra), valamint egyes különösen érzékeny nem katonai jellegű biztonsági beszerzésekre vonatkoznak. Ezeken a területeken az uniós szintű rendszerek hiánya akadályozza a tagállamok közötti védelmi és biztonsági piacok nyitottságát. Ez a helyzet sürgős beavatkozást tesz szükségessé. Különösen hasznos volna egy uniós szintű információbiztonsági rendszer megalkotása, amely kiterjed a nemzeti biztonsági tanúsítványok kölcsönös elismerésére, és lehetővé teszi a minősített információk ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők és európai vállalatok közötti cseréjét. Ugyanakkor a tagállamoknak konkrét lépéseket kell tenniük az egymás közötti ellátás biztonságának növelésére, és egy olyan rendszer fokozatos kidolgozását kell célul tűzniük, amely megfelelő garanciákkal rendelkezik.

(10)

Ezen irányelv alkalmazásában katonai felszerelések különösen a fegyverek, lőszerek és hadianyagok a Tanács 1958. április 15-i 255/58 határozatában (4) található jegyzékében felsorolt terméktípusok, és a tagállamok kizárólag ezen irányelv átültetése során korlátozhatják magukat erre a jegyzékre. Ez a jegyzék kizárólag olyan felszereléseket tartalmaz, amelyeket kifejezetten katonai célokra terveztek, fejlesztettek ki és gyártottak. A jegyzék azonban általános, és tágan kell értelmezni a technológiai fejlődés, valamint a folyamatosan változó beszerzési politikák és katonai szükségeltek fényében, amelyek újfajta felszerelések kifejlesztéséhez vezetnek, például az Európai Unió katonai felszereléseket tartalmazó közös listája alapján. Ezen irányelv alkalmazásában a „katonai felszerelések” kifejezésnek magában kell foglalnia az olyan termékeket is, amelyeket bár eredetileg civil használatra fejlesztettek ki, később átalakítják katonai célokra, és fegyverekként, lőszerekként és háborús eszközökként használnak.

(11)

A nem katonai jellegű biztonság önálló területén ezen irányelvet alkalmazni kell az olyan beszerzésekre, amelyek a védelmi beszerzésekhez hasonló tulajdonságúak, és ugyanolyan érzékenynek minősülnek. Ez különösen olyan területeken fordulhat elő, amikor a katonai és a nem katonai erők működnek együtt ugyanannak a küldetésnek a végrehajtásában, és/vagy amikor a beszerzés célja az Unió és/vagy a tagállamok saját területükön belüli vagy azon kívüli biztonságának védelme nem katonai és/vagy nem kormányzati szereplők által jelentett komoly fenyegetések ellen. Ez magában foglalhat például határvédelmet, rendőrségi tevékenységeket vagy válságkezelő küldetéseket.

(12)

Ezen irányelvnek figyelembe kell vennie az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő szükségleteit a termékek egész életciklusa alatt, úgymint a kutatás és fejlesztés, az ipari fejlesztés, a gyártás, a javítás, a modernizálás, a módosítás, a karbantartás, a logisztika, a képzés, a tesztelés, a visszavonás és a használatból való kivonás. Ezek a szakaszok magukban foglalhatják például a következőket: tanulmányok, értékelés, tárolás, szállítás, beépítés, szervizelés, szétszerelés, megsemmisítés, és az eredeti tervet követő minden egyéb szolgáltatás. Egyes szerződések kiterjedhetnek alkatrészek, összetevők és/vagy szerkezetek termékekbe való beépítésére vagy azokhoz való csatlakoztatásra, és/vagy különleges eszközök, tesztelési és támogatási létesítmények biztosítására.

(13)

Ezen irányelv alkalmazásában a „kutatás és fejlesztés” kifejezésnek magában kell foglalnia az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést is. Az alapkutatás kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását. Az alkalmazott kutatás esetében szintén új ismeretek megszerzése érdekében folytatnak eredeti tevékenységeket. Ez azonban elsődlegesen egy konkrét gyakorlati célkitűzést szolgál. A kísérleti fejlesztés a kutatás és/vagy gyakorlati tapasztalat útján már megszerzett, meglévő ismereteken alapuló munka, amelynek célja új anyagok, termékek vagy készülékek gyártásának elindítása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások kialakítása, valamint a meglévők jelentős mértékű továbbfejlesztése. A kísérleti fejlesztés kiterjedhet technológiai demonstráló eszközök, azaz olyan készülékek megalkotására, amelyek releváns vagy reprezentatív környezetben mutatják be egy új koncepció vagy új technológia működését.

A „kutatás és fejlesztés” nem foglalja magában a gyártás előtti prototípusok és eszközök elkészítését és minősítését, valamint az ipari technológiát, ipari tervezést vagy gyártást.

(14)

Ezen irányelvnek figyelembe kell vennie az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő olyan építésekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeit, amelyek bár nem kötődnek közvetlenül katonai vagy érzékeny felszerelések biztosításához, szükségesek bizonyos katonai vagy biztonsági követelmények megvalósítása érdekében.

(15)

A tagállamokban a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) értelmében az ajánlatkérő szervek, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) értelmében az ajánlatkérő szervek által odaítélt szerződéseknek meg kell felelniük a Szerződés elveinek, nevezetesen az áruk szabad mozgására, a letelepedés szabadságára és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó elveknek, illetve az egyenlő elbánás, a megkülönböztetés-mentesség, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság fentiekből következő elveinek.

Az ezen irányelv tekintetében meghatározott alkalmazási értékhatárok alá eső szerződések esetében az átláthatóságra és a versenyre vonatkozó kötelezettségeket a tagállamoknak kell meghatározniuk a fenti elveknek megfelelően, különösen a határokon átnyúló helyzeteket figyelembe véve. A tagállamok feladata, hogy megtalálják a legmegfelelőbb elrendezést az ilyen szerződések odaítélésére.

Bizonyos értéket meghaladó szerződések esetében tanácsos rendelkezéseket hozni az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások közösségi összehangolására vonatkozóan, amely rendelkezéseknek az említett elveken kell alapulniuk annak érdekében, hogy érvényesülésüket biztosítsák, valamint, hogy a beszerzések verseny előtti tényleges megnyitását garantálják. Következésképpen az összehangoló rendelkezéseket a fentiekben felsorolt szabályokkal és elvekkel illetve a Szerződés egyéb szabályaival összhangban kell értelmezni.

(16)

A Szerződés 30., 45., 46., 55. és 296. cikke egyedi kivételeket állapít meg a Szerződésben kinyilatkoztatott elvek, és következésképpen az azokból fakadó jogszabályok alkalmazása alól. Mindebből következően ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem tartalmazhat a Szerződés idézett rendelkezései által jogosnak elismert érdekek megóvásához szükségesnek bizonyuló intézkedések meghozatalára, illetve alkalmazására vonatkozó tiltásokat.

Ez különösen azt jelenti, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések mentesíthetők ez utóbbi alól, amennyiben ez közbiztonsági okokból indokolt, vagy egy tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme érdekében szükséges. Ez az eset fennállhat a védelem és a biztonság területére vonatkozó olyan szerződéseknél, amelyek annyira magas ellátásbiztonsági követelményeket támasztanak, vagy annyira bizalmas jellegűek és/vagy fontosak a nemzeti szuverenitás szempontjából, hogy még ezen irányelv egyedi rendelkezései sem elegendőek a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek védelmére, melyek meghatározása a tagállamok kizárólagos felelőssége.

(17)

Az Európai Közösségek Bíróságának ítélkezési gyakorlata alapján ugyanakkor a hasonló eltérések alkalmazásának lehetőségét úgy kell értelmezni, hogy azok hatásai nem terjedhetnek túl az idézett cikkek által szolgált legitim érdekek védelméhez szigorúan szükséges mértéken. Így az ezen irányelv nem alkalmazásának arányosnak kell lennie a kitűzött célokkal, és a lehető legkevésbé szabad korlátoznia az áruk szabad mozgását vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

(18)

A honvédelem területén működő ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők által fegyverek, lőszerek és hadianyagok beszerzésére kiírt pályázatok nem tartoznak a Világkereskedelmi Szervezet keretében megkötött kormányzati beszerzési megállapodás (a továbbiakban: a GPA) hatálya alá. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó egyéb szerződések a GPA XXIII. cikke alapján szintén kívül esnek a GPA megállapodás hatályán. A Szerződés 296. cikkének és a GPA XXIII. cikke 1. pontjának hatálya eltérő, és rájuk eltérő bírósági felülvizsgálati norma vonatkozik. A tagállamok abban az esetben, ha a Szerződés 296. cikkére nem lehet hivatkozni, továbbra is folyamodhatnak a GPA XXIII. cikkének 1. pontjához. A két rendelkezésnek ezért különböző alkalmazási feltételeket kell teljesítenie.

Ez a kizárás azt is jeleni, hogy a védelmi és biztonsági piac tekintetében a tagállamoknak jogukban áll azt eldönteni, hogy ajánlatkérő szervük/ajánlatkérőjük engedélyezi-e a harmadik országokban működő gazdasági szereplők beszerzési eljárásokban való részvételét. Ezt a döntés az ár-érték arány alapján kell meghozniuk, elismerve a globális szinten versenyképes európai védelmi technológiai és ipari bázis létrejöttének szükségességét, a nyitott és méltányos piacok fontosságát és a kölcsönös előnyszerzés jelentőségét. A tagállamoknak sürgetniük kell az egyre nyitottabb piacok kialakítását. Partnereiknek – nemzetközileg elfogadott szabályok alapján – szintén nyitottságot kell mutatniuk, különösen a nyitott és méltányos piac tekintetében.

(19)

Egy szerződés csak akkor tekinthető építési beruházásra irányuló szerződésnek, ha tárgya kifejezetten a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV) szóló 2002. november 5-i 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: „a CPV”) (7) által megállapított Közös Közbeszerzési Szójegyzék 45. fejezete alá tartozó tevékenységek megvalósítására irányul, még akkor is, ha a szerződés tartalmazhat egyéb, e tevékenységek megvalósításához szükséges szolgáltatásokat is. A szolgáltatásokra irányuló szerződések egyes esetekben építési munkálatokat is magukba foglalhatnak. Ezek az építési munkálatok azonban, amennyiben járulékos jellegűek és éppen ezért a szerződés fő tárgyának csak következményét vagy kiegészítését alkotják, nem igazolhatják a szerződés építési beruházásra irányuló közbeszerzésként történő besorolását.

(20)

A honvédelmi és biztonsági szerződések gyakran tartalmaznak érzékeny információkat, amelyeket az érintett tagállam törvényei, rendeletei vagy igazgatási rendelkezései írnak elő biztonsági okokból az illetéktelenek hozzáférésének megakadályozása érdekében. A katonai területen a tagállamokban az ilyen jellegű információk katonai célú osztályozásának kidolgozott rendszerei léteznek. A nem katonai jellegű biztonsági információk tekintetében azonban a tagállamok gyakorlat nagyobb eltérést mutat azokban az esetekben, amikor más információkat is hasonló védeni kell. Ezért olyan felfogást helyénvaló alkalmazni, amely tekintetbe veszi a tagállamok gyakorlatainak sokféleségét, és lehetővé teszi a katonai és nem katonai területek egységesítését. A szóban forgó területeken kiírt beszerzések semmilyen esetben nem jelenthetik a Bizottság eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozatból (8), illetve a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló 2001. március 19-i 2001/264/EK határozatból (9) következő kötelezettségek csorbulását.

A Szerződés 296. cikkének (1) bekezdése emellett lehetővé teszi a tagállamok számára azt, hogy a védelem és a biztonság területéhez egyaránt tartozó szerződéseket kivonjanak ezen irányelv hatálya alól, amennyiben ezen irányelv alkalmazása olyan információk szolgáltatására kötelezné őket, amelyek felfedését a biztonságukhoz fűződő alapvető érdekeikkel ellentétesnek tekintenek. Ez különösen érvényes lehet olyan érzékeny szerződések esetében, amelyeknek még a létezését is titkosan kell kezelni.

(21)

Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni keretmegállapodások alkalmazását. Be kell vezetni a keretmegállapodás közösségi fogalommeghatározását, valamint a keretmegállapodásokra irányadó különös szabályokat. E szabályok értelmében, amennyiben egy ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő ezzel az irányelvvel összhangban keretmegállapodást köt, különösen a közzétételre, illetve az ajánlatok benyújtásának határidőire és feltételeire vonatkozóan, a keretmegállapodás érvényességi idején belül az adott keretmegállapodáson alapuló szerződéseket vagy úgy kötheti meg, hogy az abban előírt feltételeket alkalmazza, vagy – amennyiben a az nem rögzítette előre az összes feltételt – az érintett feltételek tekintetében a részes felei között a verseny újbóli megnyitásával. A verseny újbóli megnyitásának összhangban kell lennie bizonyos szabályokkal, amelyek célja, hogy biztosítsák a szükséges rugalmasságot és az alapelveknek – különösen az egyenlő bánásmód elvének – a tiszteletben tartását. Ugyanezen okból a keretmegállapodás időtartamának korlátozottnak kell lennie, és nem haladhatja meg a hét évet, kivéve az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által kellően indokolt eseteket.

(22)

Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők alkalmazhatnak elektronikus beszerzési módszereket, feltéve, hogy azok alkalmazása megfelel az ezen irányelv által megállapított szabályoknak, valamint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elvének. Lévén, hogy az elektronikus árverés módszerét a jövőben várhatóan egyre többen veszik igénybe, ki kell dolgozni az ilyen árverés közösségi fogalommeghatározását, és szabályozni kell ezt a módszert annak érdekében, hogy alkalmazása teljes mértékben összhangban legyen ezen elvekkel. E célból rendelkezni kell arról, hogy az elektronikus árverés csak olyan építési beruházásra, árubeszerzésre, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében legyen alkalmazható, amelyeknél pontos ajánlattételhez szükséges dokumentációt lehet készíteni. Ez különösen az ismétlődő árubeszerzési, építési beruházási és szolgáltatási szerződéseket illetően lehetséges. Ugyanezen célból gondoskodni kell arról, hogy az ajánlattevők rangsorát az elektronikus árverés bármely szakaszában meg lehessen állapítani. Az elektronikus árverés alkalmazása révén az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők az ajánlattevőket új, lefelé korrigált árak előterjesztésére, és – amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat benyújtójának ítélik oda –, az ajánlatok árakon kívüli egyéb elemeinek javítására kérhetik. Az átláthatóság elvének való megfelelés biztosítása érdekében csak az automatikusan, elektronikus eszközökkel és az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő beavatkozása és/vagy értékelése nélkül történő elbírálásra alkalmas elemek képezhetik elektronikus árverés tárgyát, azaz csak a számszerűsíthető elemek, amelyek számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők. Másrészt az ajánlatok azon vonatkozásai, amelyek esetében nem számszerűsíthető elemek értékelése szükséges, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát. Következésképpen egyes, építési beruházásra, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, amelyek tárgya valamely szellemi teljesítmény, mint például egy építési beruházás terve, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát.

(23)

A központosított beszerzési módszerek segítik a verseny fokozását és a beszerzés egyszerűsítését. A tagállamok számára ezért lehetőséget kell adni annak előírására, hogy az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők valamely központi beszerző szerven keresztül vásárolhassanak árukat, és rendelhessenek meg építési beruházást, és/vagy szolgáltatásokat. Ezért rendelkezni kell a központi beszerző szerv közösségi definíciójáról, és azokról a feltételekről, amelyek alapján – a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvével összhangban – a központi beszerző szerveken keresztül építési beruházásra, árubeszerzésre és/vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést kötő ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők úgy tekinthetők, mint amelyek megfeleltek ennek az irányelvnek. Az ezen irányelv alkalmazására kötelezett ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek mindenképpen jogosultnak kell lennie arra, hogy központi beszerző szervként lépjen fel. Ugyanakkor a tagállamoknak biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy szabadon kinevezzenek központi beszerző szervnek olyan európai köztestületeket, amelyek nem tartoznak ezen irányelv hatály alá, mint például az. Európai Védelmi Ügynökség, feltéve, hogy ezen szervek olyan beszerzési szabályokat alkalmaznak a beszerzésekre, amelyek megfelelnek ezen irányelv valamennyi rendelkezésének.

(24)

Előfordulhat, hogy az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők kötelesek lesznek egy szerződést odaítélni az ezen irányelv által részben lefedett beszerzésekre, amikor is a beszerzés többi része a 2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozik, vagy nem tartozik sem ezen, sem pedig a 2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelv hatálya alá. Ez arra az esetre vonatkozik, amikor az adott beszerzéseket objektív okokból nem lehet szétválasztani és külön szerződésekben odaítélni. Ilyen esetekben az ajánlatkérő szerveknek/ajánlatkérőknek biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egyetlen egy szerződést ítéljenek oda, feltéve, hogy e döntésüket nem azzal a céllal hozzák, hogy bizonyos szerződéseket kizárjanak ezen irányelv, illetve a 2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelv hatálya alól.

(25)

Az összehangolt rendelkezések alkalmazási értékhatárainak sokfélesége megnehezíti az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők helyzetét. Tekintettel a szerződések átlagos értékére a védelem és biztonság területén, a ezen irányelvben megállapított alkalmazási értékhatárokat hozzá kell igazítani azokhoz az értékhatásokhoz, amelyeket az ajánlatkérőknek a 2004/17/EK irányelv alkalmazásakor be kell tartaniuk. Az ezen irányelvben meghatározott értékhatárokat a 2004/17/EK irányelvben előírt értékhatárok módosítása során szintén felül kell vizsgálni.

(26)

Ezen túlmenően rendelkezni kell azokról az esetekről is, amelyekben nemzetközi megállapodásokból vagy tagállamok és harmadik országok közötti megállapodásokból származó különleges szerződés-odaítélési szabályok miatt ezen irányelv nem alkalmazandó. Eleve ki kell zárni az ezen irányelvben meghatározott beszerzési eljárások alkalmazásából a bizonyos megállapodások értelmében egy tagállam csapatainak más tagállamban vagy harmadik országban történő állomásoztatására, valamint egy harmadik ország csapatainak egy tagállamban történő állomásoztatására vonatkozó szabályokat. Ezen irányelv nem vonatkozik továbbá olyan szerződésekre sem, amelyeket nemzetközi szervezetek a saját érdekükben ítélnek oda, vagy amelyeket egy tagállamnak kell odaítélnie az ilyen szervezetekre vonatkozó egyedi szabályok alapján.

(27)

A védelem és biztonság területén egyes szerződések olyannyira érzékenyek, hogy – speciális jellege ellenére – nem volna helyénvaló ezen irányelv alkalmazása. Ez vonatkozik a hírszerző szolgálatok beszerzéseire és a hírszerző tevékenység valamennyi típusával összefüggő beszerzésekre, ideértve a –tagállamok fogalommeghatározásának megfelelően – a kémelhárítási tevékenységet is. Ez vonatkozik továbbá olyan különösen érzékeny beszerzésekre is, amelyek rendkívül magas minősítési szintet követelnek meg, mint például a határvédelemmel, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel összefüggő, a rejtjeltevékenységre vonatkozó, vagy a rendőrség vagy más biztonsági szervek által végrehajtott leplezett tevékenységekre vagy más hasonlóan érzékeny tevékenységekre vonatkozó beszerzések.

(28)

A tagállamok gyakran végeznek együttműködési programokat új védelmi felszerelések közös kifejlesztése céljából. Az ilyen programok különösen fontosak, mert hozzájárulnak új technológiák kifejlesztéséhez, és fedezik a bonyolult fegyverrendszerekkel kapcsolatos magas kutatási és fejlesztési költségeket. Néhány ilyen program nemzetközi szervezetek, nevezetesen a Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezet (Organisation conjointe de coopération en matière d’armement, OCCAR) és a NATO vezetésével zajlik (meghatározott ügynökségeken keresztül), vagy az Unió ügynökségeinek vezetésével (pl. Európai Védelmi Ügynökség), amelyek a tagállamok nevében ítélnek oda szerződéseket. Ez az irányelv nem alkalmazandó az ilyen szerződésekre: Más együttműködési programok esetében a szerződéseket szintén egy vagy több tagállam nevében egy tagállam ajánlatkérő szerve/ajánlatkérője ítéli oda. Ez az irányelv ebben az esetben sem alkalmazandó.

(29)

Amennyiben a tagállamok fegyveres vagy biztonsági erői az Unió határain kívül vezetnek műveleteket, és a műveleti követelmények ezt megkívánják, engedélyezni kell a műveletek helyszínére kivezényelt ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők részére, hogy a műveletek területén található gazdasági szereplőkkel kötött szerződések esetén – beleértve a civil beszerzéseket – ne alkalmazzák ezen irányelv szabályait.

(30)

Tekintetbe véve a védelmi és biztonsági ágazat különleges jellegét, ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól azokat az eseteket, amikor egy kormány egy másiktól szerez be felszerelést, valamint rendel meg építési munkálatokat vagy szolgáltatásokat.

(31)

A szolgáltatások esetében az ingatlan vagy az ahhoz kapcsolódó jog megszerzésére vagy bérletére irányuló szerződések olyan egyedi jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek a beszerzési szabályok alkalmazását indokolatlanná teszik.

(32)

A választottbírói és békéltetési szolgáltatásokat általában olyan szervek vagy magánszemélyek nyújtják, amelyeket, illetve akiket a beszerzési szabályok hatálya alá nem vonható módon jelöltek vagy választottak ki.

(33)

Pénzügyi szolgáltatásokkal szintén olyan feltételek mellett bíznak meg személyeket vagy szerveket, amelyek nem kompatibilisek a beszerzési szabályok alkalmazásával.

(34)

A Szerződés 163. cikke értelmében a kutatás és a technológiafejlesztés ösztönzése eszközül szolgál a közösségi ipar tudományos és technológiai alapjainak erősítéséhez, és a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések megnyitása hozzájárul ehhez a célhoz. Ennek az irányelvnek nem kell kiterjednie a kutatási és fejlesztési programok társfinanszírozására. Ennélfogva a kutatási és fejlesztési szolgáltatások – kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél/ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, és feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő fizeti meg – nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(35)

A foglalkoztatás és a munkavégzés az egyenlő esélyek biztosításának kulcsfontosságú eleme, és hozzájárul a társadalomba történő beilleszkedéshez. Ebben az összefüggésben a védett műhelyek és a védett munkahely-teremtési programok hatékonyan járulnak hozzá a fogyatékossággal élők munkaerőpiacra történő beilleszkedéséhez vagy újrabeilleszkedéséhez. Előfordulhat azonban, hogy ezek a műhelyek a szokásos versenyfeltételek mellett nem tudnak szerződéshez jutni. Következésképpen indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok a szerződés-odaítélési eljárásban való részvétel jogát ilyen műhelyek számára tarthassák fenn, vagy a szerződések teljesítését a védett munkahely-teremtési programok keretébe illesztéshez köthessék.

(36)

Ezen irányelvnek az irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatási szerződésekre történő alkalmazása, valamint az ellenőrzés érdekében a szolgáltatásokat a CPV-nómenklatúra egyes fejezeteinek megfelelő kategóriákra kell osztani, és két mellékletben kell összefoglalni, a rájuk érvényes szabályozás szerint. Az II. mellékletben szereplő szolgáltatások tekintetében ezen irányelv vonatkozó rendelkezései nem sérthetik az adott szolgáltatásokra vonatkozó közösségi szabályok alkalmazását. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a 2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelv rendelkezései helyett ezen irányelvet alkalmazzák, rögzíteni kell, hogy a kérdéses szolgáltatási szerződések ezen irányelv hatálya alá tartoznak.

(37)

A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében ezen irányelv teljes körű alkalmazását egy átmeneti időszak erejéig olyan szerződésekre kell korlátozni, amelyek esetében az irányelv rendelkezései lehetővé teszik a megnövekedett, határokon átnyúló kereskedelem teljes potenciáljának kihasználását. Ezen átmeneti időszak során az egyéb szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket ellenőrzésnek kell alávetni, mielőtt határozat nem születik ezen irányelv teljes körű alkalmazásáról.

(38)

Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a beszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását. Ennek megfelelően egyrészről lehetővé kell tenni a műszaki leírásoknak a teljesítmény és a funkcionális követelmények tekintetében történő kidolgozását, másrészről amennyiben az európai szabványra vagy a nemzeti vagy nemzetközi szabványra történik hivatkozás, beleértve magának a honvédelem területének szabványait is, az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek el kell bírálnia más egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűséget nevezetesen az interoperabilitási és operatív hatékonysági követelmények alapján kell elbírálni. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevők számára a bizonyítékok minden formájának használatát engedélyezni kell. Az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek minden olyan döntését meg kell tudnia indokolni, amely szerint az adott esetben az egyenértékűség nem áll fenn. Egyébiránt léteznek nemzetközi szabványosítási megállapodások, amelyek a fegyveres erők interoperabilitását hivatottak biztosítani, és amelyek jogerővel rendelkezhetnek a tagállamokban. Amennyiben e megállapodások valamelyike alkalmazható, az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők előírhatják a szóban forgó megállapodásban megállapított szabványoknak való megfelelést. A műszaki leírást egyértelműen kell megfogalmazni, hogy minden ajánlattevő tudja, mit tartalmaznak az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által megállapított követelmények.

(39)

A műszaki leírás részleteit és a szerződésekre vonatkozó kiegészítő információkat – a tagállamokban már szokásos módon – az egyes szerződésekre vonatkozó dokumentációban vagy egyéb, azzal egyenértékű dokumentációban kell megadni.

(40)

Az esteleges alvállalkozókat tilos állampolgárságuk alapján megkülönböztetni. A védelem és biztonság területén az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő kötelezheti arra a nyertes pályázót, hogy átlátható és megkülönböztetésmentes versenyt bonyolítson le alvállalkozói szerződések harmadik feleknek történő odaítélésekor. Ez a kötelezettség vonatkozhat valamennyi alvállalkozói szerződésre, vagy csak az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által kiválasztott bizonyos szerződésekre.

Emellett helyénvalónak tűnik az ajánlattevő alvállalkozók szerződtetésére vonatkozó jogának kiegészítése azzal a lehetőséggel, hogy a tagállam engedélyezhesse vagy ajánlatkérő szerveitől/ajánlatkérőitől megkövetelhesse azt, hogy a szerződés értékének legalább bizonyos részét képviselő alvállalkozói szerződéseket harmadik feleknek ítéljék oda, azzal a feltétellel, hogy a kapcsolt vállalkozások nem tekintendőek harmadik feleknek. Amennyiben szükség van egy ilyen megosztásra, a nyertes ajánlattevőnek átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell odaítélnie az alvállalkozói szerződéseket, hogy minden érdekelt vállalkozásnak ugyanolyan lehetősége legyen az alvállalkozói szerződés előnyeit élvezni. Ugyanakkor a sikeres ajánlattevő ellátási láncának megfelelő működése ezzel nem veszélyeztethető. Ezért az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő kérésére harmadik feleknek alvállalkozói szerződés keretében odaítélhető rész nagyságának megfelelően kell tükröznie a szerződés célját és értékét.

Alvállalkozásra vonatkozó követelményekre kiterjedő tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd során az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő és az ajánlattevők megvitathatják az alvállalkozással kapcsolatos követelményeket vagy ajánlásokat, annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő teljes körű tájékoztatásban részesüljön az alvállalkozással kapcsolatos különböző lehetőségek – különösen az árra, a minőségre vagy a kockázatokra gyakorolt – hatásairól. A nyertes ajánlattevő által eredetileg javasolt alvállalkozók mindenesetre szabadon részt vehetnek alvállalkozói szerződések odaítélése céljából szervezett versenyekben.

A védelmi és biztonsági piacok tekintetében a tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell a legjobb gyakorlatok kidolgozását és a tagállamok és az európai ipar közötti terjesztését is, a szabad mozgás és a versenyképesség uniós alvállalkozói piacokon történő előmozdítása, valamint a szállítók és a KKV-k hatékony irányításának elősegítése érdekében, hogy ennek következtében a legjobb ár-érték arányt lehessen elérni. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell minden nyertes ajánlattevőt az átlátható és a versenyeztetésen alapuló beszerzésből, valamint a szállítók változatosságából adódó előnyökről az alvállalkozói szerződések tekintetében, és ki kell fejleszteniük és el kell terjeszteniük a védelmi és a biztonsági piacokon működő ellátásilánc-menedzsment legjobb gyakorlatát.

(41)

A szerződésteljesítési feltételek akkor egyeztethetők össze az irányelvvel, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, és szerepelnek a szerződési hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban.

(42)

A szerződésteljesítési feltételek tartalmazhatnak különösen az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők által meghatározott, az információk biztonságára valamint az ellátás biztonságára vonatkozó követelményeket. Ezek a követelmények – az ezen irányelv hatálya alá tartozó eszközök érzékeny jellegéből fakadóan – rendkívül fontosak, és az ellátási lánc egészére vonatkoznak.

(43)

Az információbiztonság biztosítása érdekében az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők különösen megkövetelhetik a fő- és az alvállalkozóktól egyaránt, hogy kötelezettséget vállaljanak a titkos információk illetéktelen hozzáférés elleni védelmére, és megfelelő tájékoztatást nyújtsanak számukra ebbéli képességeikről. Az információbiztonságra vonatkozó közösségi rendszer hiányában az ajánlatkérő szerveknek/ajánlatkérőknek vagy a tagállamoknak kell meghatározniuk e követelményeket a nemzeti jogszabályoknak és rendelkezéseknek megfelelően, és nekik kell meghatározniuk azt is, hogy egy másik tagállam nemzeti jogának megfelelően kiadott biztonsági tanúsítványt a saját illetékes hatóságaik által kiadott tanúsítványokkal egyenértékűnek tekintenek-e.

(44)

Az ellátásbiztonság számos követelménnyel járhat, ideértve például a leányvállalat és az anyavállalat között a szellemi tulajdonjog tekintetében alkalmazott belső szabályokat is, vagy alapvető fontosságú szervizelési, fenntartási és generáljavítási képességek biztosítását a megvásárolt felszerelés egész életciklusán keresztüli támogatás biztosítása érdekében.

(45)

A szerződés feltételei semmilyen esetben sem vonatkozhatnak egyéb, a szerződés végrehajtásához kapcsolódó követelményektől eltérő követelményekre.

(46)

Azokat a – mind nemzeti, mind pedig közösségi szintű – törvényeket, rendeleteket és kollektív szerződéseket, amelyek a munkavégzési feltételek és a munkahelyi biztonság terén hatályosak, alkalmazni kell a szerződés teljesítése során, feltéve, hogy e szabályok és azok alkalmazása megfelel a közösségi jognak. Az olyan határokon átnyúló helyzetekben, amikor az egyik tagállamból származó munkavállaló szerződés teljesítése céljából egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) állapítja meg azokat a minimumfeltételeket, amelyeket a fogadó országnak e kiküldött munkavállalók tekintetében be kell tartania. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, e kötelezettségek be nem tartása súlyos kötelességszegésnek vagy az érintett gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek minősülhet, amely akár az adott gazdasági szereplőnek a beszerzési eljárásból való kizárásához is vezethet.

(47)

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződéseket a komplexitás, az információk biztonsága és az ellátás biztonsága tekintetében sajátos követelmények jellemzik. A követelményeknek való megfeleléshez gyakran mélyreható tárgyalásokra van szükség a szerződés megkötésekor. Következésképpen az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők a meghívásos eljáráson kívül a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást is alkalmazhatják.

(48)

A különösen összetett projektet megvalósító ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő önhibáján kívül olyan helyzetbe is kerülhet, hogy objektíve nem képes meghatározni azokat az eszközöket, amelyek az igényeit kielégítenék, illetve megítélni azt, hogy a piac milyen műszaki megoldásokat és/vagy pénzügyi vagy jogi megoldásokat tud kínálni. Ilyen helyzet különösen akkor állhat elő, ha jelentős, integrált közlekedési infrastruktúra, vagy nagy számítógépes hálózat kiépítéséről, vagy összetett és strukturált finanszírozást igénylő projekt megvalósításáról van szó, amely esetében a pénzügyi és a jogi konstrukciót előre nem lehet meghatározni. Ebben az esetben a meghívásos eljárás vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás nem alkalmazható, mivel lehetetlen volna elég pontosan meghatározni a szerződést ahhoz, hogy a jelöltek megfogalmazhassák ajánlatukat. Olyan rugalmas eljárást kell bevezetni, amely nem csak a versenyt tartja fenn a gazdasági szereplők között, hanem azt is lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő minden egyes részvételre jelentkezővel megvitassa a szerződés valamennyi összetevőjét. Az ilyen eljárást azonban nem lehet úgy alkalmazni, hogy – különösen az ajánlatok alapvető összetevőinek megváltoztatása, vagy a nyertes ajánlattevő számára további új követelmények előírása, vagy a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlatot tevőként kiválasztott ajánlattevőtől eltérő ajánlattevő bevonása révén – a versenyt korlátozza vagy torzítsa.

(49)

Beszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők – technikai párbeszéd keretében – az ajánlattételhez szükséges dokumentáció elkészítése során felhasználható tanácsot kérhetnek és fogadhatnak el, feltéve azonban, hogy az adott tanácsnak nincs versenyt kizáró hatása.

(50)

Bizonyos kivételes körülmények lehetetlenné vagy teljesen alkalmatlanná tehetik a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazását. Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők számára ezért lehetővé kell tenni, hogy egyes pontosan meghatározott esetekben és körülmények között a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazzák.

(51)

Egyes körülmények részben azonosak lehetnek a 2004/18/EK irányelvben előírt körülményekkel. E tekintetben nevezetesen figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy a honvédelmi és biztonsági eszközök gyakran műszaki szempontból igen összetettek. Következésképpen az inkompatibilitást illetve a használat és a karbantartás műszaki nehézségeinek aránytalanságát, amely a kiegészítő szállításokra irányuló közbeszerzési eljárások esetében indokolttá teszi a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását, ezen összetettségre, valamint az interoperabilitásra és a kapcsolódó eszközökre vonatkozó szabványokra figyelemmel kellene értékelni. Ez az eset áll fent például, amikor új elemeket kell integrálni meglévő rendszerekbe, vagy modernizálni kell a meglévő rendszereket.

(52)

Előfordulhat, hogy az ezen irányelv hatálya alá eső egyes beszerzések esetében csak egyetlen egy gazdasági szereplő képes a szerződés teljesítésére, mert kizárólagos joggal rendelkezik vagy technikai okokból. Ilyen esetekben az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek biztosítani kell azt a jogot, hogy közvetlenül ennek az egyetlen gazdasági szereplőnek ítéljen oda szerződéseket vagy kössön vele keret-megállapodásokat. Szigorúan kell meghatározni és minden esetben külön meg kell indokolni ugyanakkor azokat a technikai okokat, amelyek alapján a szerződést csak egyetlen egy gazdasági szereplő tudja végrehajtani. Ilyen ok lehet például az, hogy a kiválasztott gazdasági szereplőtől eltérő jelentkező számára a meghatározott cél megvalósítása technikailag gyakorlatilag lehetetlen, vagy olyan különleges know-how, eszközök vagy módszerek alkalmazására van szükség, amelyekkel csak egy gazdasági szereplő rendelkezik. Ez történhet például egy különlegesen bonyolult felszerelés megváltoztatásánál vagy utólagos modernizálásánál. A technikai okok olyan egyedi interoperabilitási vagy biztonsági követelményekből is adódhatnak, amelyeknek a fegyveres vagy a biztonsági erők működésének biztosítása érdekében teljesülniük kell.

(53)

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések sajátosságai megmutatják annak szükségességét, hogy számoljunk az olyan új körülményekkel is, amelyek az irányelv által érintett területeken adódhatnak.

(54)

Előfordulhat például, hogy a tagállamok fegyveres erőinek külföldi válságokba kell beavatkozniuk, például békefenntartó műveletek részeként. Egy hasonló fellépés megindításakor illetve annak folyamán a tagállamok és fegyveres erőik biztonsága a közbeszerzések olyan gyorsasággal történő odaítélését teszi szükségessé, amely összeegyeztethetetlen az ezen irányelv által a szerződéskötésre vonatkozóan előírt szokásos határidőkkel. Hasonló sürgősségi helyzetek adódhatnak a biztonsági erők szükséghelyzetében is, például az Unió területén bekövetkező terrortámadás esetén.

(55)

A kutatás és fejlesztés támogatása létfontosságú feltétele az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítésének, és a beszerzési piacok megnyitása hozzájárul e célkitűzés megvalósításához. A kutatás és fejlesztés fontossága e különleges területen maximális rugalmasságot követel meg a kutatással kapcsolatos árukra és szolgáltatásokra vonatkozó beszerzésekben. Ennek a rugalmasságnak ugyanakkor nem szabad a szabad verseny kizárásához vezetnie a termék életciklusának későbbi szakaszaiban. A kutatásra és fejlesztésre vonatkozó szerződéseknek ezért csak az addig a szakaszig tartó tevékenységeket kell lefedniük, amikor az új technológiák kiforrottságát már ésszerűen lehet megítélni és kockázatmentessé nyilvánítani. E szakasz után a kutatásra és fejlesztésre vonatkozó szerződések nem használhatók fel ezen irányelv rendelkezéseinek megkerülésére, például azáltal, hogy előre meghatározzák a későbbi szakaszokra kiválasztott ajánlattevőt.

Másrészről az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ne kelljen külön beszerzéseket kiírnia a következő szakaszokra, amennyiben a kutatási tevékenységekre vonatkozó szerződés már tartalmaz opciót ezen szakaszokra, és azt meghívásos eljárás, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, vagy adott esetben versenypárbeszéd keretében ítélték oda.

(56)

Az átláthatóság biztosítása érdekében rendelkezéseket kell hozni annak szabályozására, hogy az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők megfelelő tájékoztatást nyújtsanak a beszerzési eljárást megelőzően és annak végén. Emellett további tájékoztatást kell nyújtani a jelölteknek és az ajánlattevőknek az eljárás eredményeiről. Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők részére azonban biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy bizonyos kért információkat visszatartsanak, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, valamint sértené a gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sérthetné a köztük lévő tisztességes versenyt. Az ezen irányelv által lefedett építési beruházások, árubeszerzések és szolgáltatások természetére és jellegzetességeire figyelemmel a nemzeti közpolitika – nevezetesen a védelem és biztonság – hatálya alá tartozó nemzeti kötelező előírásoknak való megfelelésből adódó közérdekű okok különlegesen fontosak ebben a tekintetben.

(57)

Szem előtt tartva az információtechnológia és a távközlési technológia fejlődését és azt, hogy e fejlődés milyen mértékben egyszerűsítheti le a beszerzési eljárásokat, az elektronikus eszközöket ugyanúgy kell kezelni, mint a kommunikáció és az információcsere hagyományos eszközeit. A választott eszköznek és technológiának a lehetséges mértékben összeegyeztethetőnek kell lennie a más tagállamokban használt technológiákkal.

(58)

Annak érdekében, hogy az ezen irányelv által lefedett beszerzések terén hatékony verseny alakuljon ki, a tagállamok ajánlatkérő szervei/ajánlatkérői által készített szerződési hirdetményeket a Közösség egész területén közzé kell tenni. Az e hirdetményekben szereplő adatok alapján a Közösségben működő gazdasági szereplőknek el kell tudniuk dönteni, hogy a felajánlott szerződések érdeklik-e őket. Ezért helyénvaló megfelelően tájékoztatni a gazdasági szereplőket a szerződések tárgyáról és a kapcsolódó feltételekről. A közbeszerzési hirdetmények fokozott nyilvánosságát megfelelő eszközökkel kell biztosítani, így pl. szabványos hirdetmény-űrlapok és a szerződések referencia nómenklatúrájaként használatos CPV segítségével.

(59)

Ezen irányelv keretében az információ elektronikus úton történő továbbítására az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (11), valamint a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (12) kell alkalmazni. A beszerzési eljárások az említett irányelvekben előírtnál magasabb biztonsági és titkossági szintet tesznek szükségessé. Ennek megfelelően az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek további különleges követelményeknek kell megfelelniük. E célból az elektronikus aláírások, különösen a fokozott biztonságú elektronikus aláírások használatát a lehető legnagyobb mértékben ösztönözni kell. Emellett az önkéntes akkreditációs rendszerek kedvező keretet képezhetnek az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás minőségének emelésére.

(60)

Az elektronikus eszközök használatával idő takarítható meg. Következésképpen rendelkezni kell a az ajánlatok és ajánlati jelentkezések befogadására vonatkozó minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek a közösségi szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal.

(61)

A részvételre jelentkezők alkalmassága ellenőrzésének és kiválasztásuknak átlátható feltételek mellett kell történnie. Ebből a célból meg kell jelölni azokat a megkülönböztetés-mentes szempontokat, amelyeket az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a pályázók kiválasztásánál alkalmazhat, és azokat az eszközöket, amelyek segítségével a gazdasági szereplők az ilyen szempontoknak való megfelelésüket bizonyíthatják. Úgyszintén az átláthatóság jegyében az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára elő kell írni, hogy amint a szerződésre pályázatot ír ki, adja meg azokat a kiválasztási szempontokat, amelyeket alkalmazni fog, és a szakmai alkalmasságnak azt a szintjét, amelyet a gazdasági szereplőktől a beszerzési eljárásban való részvételük engedélyezéséhez szükség esetén megkövetel.

(62)

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben korlátozhatja a részvételre jelentkezők számát. A részvételre jelentkezők számának korlátozására a szerződési hirdetményben közzétett, objektív szempontok alapján kerülhet sor. A gazdasági szereplők személyes helyzetére vonatkozó szempontok tekintetében elegendő a szerződési hirdetményben egy általános utalás az ezen irányelvben szereplő helyzetekre.

(63)

A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben, tekintetbe véve az adott esetben szükséges rugalmasságot és a közbeszerzés e formáihoz kapcsolódó jelentős költségeket, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára lehetővé kell tenni, hogy rendelkezhessen az eljárás egymást követő szakaszokra osztásáról annak érdekében, hogy az előzetesen megjelölt szerződés-odaítélési szempontok alapján fokozatosan csökkentse azoknak az ajánlatoknak a számát, amelyekre vonatkozóan a továbbiakban megbeszéléseket, illetve tárgyalásokat folytat. E csökkentés mellett – amennyire a megfelelő megoldások, illetve részvételre jelentkezők száma lehetővé teszi – a valódi versenynek biztosítottnak kell lennie.

(64)

Az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló, megfelelő közösségi szabályok akkor alkalmazandók, ha a közbeszerzési eljárásban való részvételhez egy adott képesítés igazolása szükséges.

(65)

Mellőzni kell a szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit károsító csalás, pénzmosás, terrorista tevékenység finanszírozása vagy terrorista illetve a terrorizmushoz kapcsolódó cselekmények vádjával bűnösnek találtak. Adott esetben az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek fel kell hívnia a részvételre jelentkezőket vagy az ajánlattevőket arra, hogy nyújtsák be a vonatkozó dokumentumokat, és – amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérőnek kétsége támad valamely jelentkező vagy ajánlattevő személyes helyzetét illetően – együttműködés végett az érintett tagállam illetékes hatóságát is megkeresheti. E gazdasági szereplőket akkor kell kizárni, ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő tudomást szerez az említett bűncselekmények tekintetében a nemzeti joggal összhangban meghozott jogerős ítéletről. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, a jogellenes megállapodásokról szóló, beszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértése, amelyről jogerős ítélet vagy azzal azonos hatályú határozat született, az adott gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek vagy súlyos kötelességszegésnek minősülhet. Lehetővé kell emellett tenni a gazdasági szereplők kizárását abban az esetben, ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő olyan, – szükség esetén védett forrásokból származó – információkkal rendelkezik, amelyek értelmében az érintett gazdasági szereplők tekintetében nem lehet megbízhatóan kizárni a tagállam biztonságát veszélyeztető kockázatot. Az ilyen kockázatok eredhetnek a jelentkező által biztosított termékek bizonyos tulajdonságaiból, vagy a jelentkező részvényes struktúrájából.

(66)

A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvet (13) és a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló, 1976. február 9-i 76/207/EGK tanácsi irányelvet (14) átültető nemzeti rendelkezések megsértése, amelyről jogerős ítélet vagy azzal azonos hatályú határozat született, az adott gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek vagy súlyos kötelességszegésnek minősülhet.

(67)

Tekintetbe véve a szektor érzékenységét, a szerződéseket elnyerő gazdasági szereplők megbízhatósága döntő jelentőségű. A gazdasági szereplők megbízhatóságát főként az biztosítja, ha képesek teljesíteni az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által az ellátás biztonságára, illetve az információk biztonságára vonatkozóan előírt követelményeket. Ezenkívül az ezen irányelvbe foglalt egyetlen rendelkezés sem akadályozhatja meg az ajánlatkérő szervet/ajánlatkérőt abban, hogy az eljárás bármely szakaszában kizárjon egy gazdasági szereplőt, amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő olyan információkkal rendelkezik, amelyek értelmében kockázatot jelentene a tagállam alapvető biztonsági érdekeire nézve az, ha a szerződés egészét vagy egy részét az adott gazdasági szereplőnek ítélnék oda.

(68)

Az információbiztonságra vonatkozó közösségi rendszer hiányában az ajánlatkérő szerveknek/ajánlatkérőknek vagy a tagállamoknak kell meghatározniuk a technikai képességek azon szintjét, amellyel rendelkezni kell ahhoz, hogy e tekintetben részt lehessen venni egy beszerzési eljárásban, és nekik kell értékelniük, hogy a jelentkezők teljesítik-e a szükséges biztonsági szintet. A tagállamok egyébiránt kétoldalú biztonsági megállapodásokkal rendelkeznek, amelyek szabályozzák a nemzeti biztonsági tanúsítványok kölcsönös elismerését. A más tagállamokból származó gazdasági szereplők információbiztonság tekintetében fennálló képességeit még akkor is ellenőrizni lehet, ha léteznek ilyen megállapodások; az ilyen ellenőrzést a megkülönböztetés-mentesség, az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveivel összhangban kell elvégezni.

(69)

A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását, és garantálják, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett, átlátható és objektív módon bírálják el. Ennek eredményeképpen helyénvaló, hogy csupán két szerződés-odaítélési szempont, „a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás” és „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” alkalmazása legyen megengedett.

(70)

Az egyenlő bánásmód elvének a szerződések odaítélése során történő alkalmazását biztosítandó, helyénvaló arra vonatkozó – a joggyakorlatban kialakított – kötelezettséget megállapítani, hogy biztosítani kell a szükséges átláthatóságot annak érdekében, hogy valamennyi jelentkező ésszerű mértékű tájékoztatást kapjon a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása tekintetében alkalmazott szempontokról és szabályokról. Ezért legyen az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők feladata, hogy a szerződés odaítélésének szempontjait és e szempontok relatív súlyozását kellő időben az ajánlattevők tudomására hozzák, hogy ez utóbbiak az ajánlat elkészítésekor ezekkel tisztában legyenek. Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők – kellően indokolt esetben, amelyre magyarázatot kell tudniuk adni – mellőzhetik az odaítélési szempontok súlyozásának feltüntetését, amennyiben a súlyozás, különösen a szerződés összetettsége miatt, előre nem állapítható meg. Ebben az esetben fel kell tüntetniük a szempontok csökkenő fontossági sorrendjét.

(71)

Ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, úgy kell elbírálnia az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a minőség/ár arány. Ennek érdekében meg kell határoznia azokat a gazdasági és minőségi szempontokat, amelyek összességükben véve lehetővé teszik annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára melyik a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő minőség/ár arány mérését.

(72)

Az átláthatóságra és a versenyre vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelést egy hatékony jogorvoslati rendszernek kell biztosítania, amely a 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) által módosított 89/665/EGK (16), és a 92/13/EGK (17) tanácsi irányelv által előírt rendszeren alapul a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések esetében. Különösen az odaítélésre vonatkozó eljárás elleni, még a szerződéskötés előtt benyújtott jogorvoslat lehetőségéről kell rendelkezni, illetve a hatékony jogorvoslati kérelemhez szükséges garanciákról, például a szerződéskötési tilalmi időszakról is. Biztosítani kell a közvetlen illegális odaítélések vagy szerződések óvásának lehetőségét is, amelyek megkötése ezen irányelv megszegésének minősül.

(73)

Azonban a jogorvoslati eljárásoknak figyelembe kell venniük a jogorvoslati szervek eljárásaival kapcsolatos védelmi és biztonsági érdekek védelmét, a kiválasztott ideiglenes intézkedéseket, illetve az átláthatóságra és a versenyre vonatkozó kötelezettségek megsértése miatti szankciókat. Különösen a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő szervtől/ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv nem ítélhet érvénytelennek egy szerződést annak ellenére, hogy azt az ezen irányelvben említett indokok alapján jogellenesen ítéltek oda, ha a jogorvoslati szerv valamennyi releváns szempont megvizsgálását követően úgy ítéli meg, hogy az adott eset kivételes körülményei folytán valamely általános érdekkel kapcsolatos kényszerítő indokokat tiszteletben kell tartani. Az ezen irányelv által lefedett építési beruházások, árubeszerzések és szolgáltatások természetére és jellegzetességeire figyelemmel, az ilyen kényszerítő indokoknak elsősorban a tagállamok általános védelmi és biztonsági érdekeivel kell összefüggésben állniuk. Ilyen lehet például, ha egy szerződés érvénytelensége következtében súlyosan veszélyeztetve lenne nemcsak a szerződésben leírt adott projekt megvalósulása, hanem a projekt részét képező szélesebb körű védelmi és/vagy biztonsági program.

(74)

A változó műszaki követelményekhez igazodva egyes műszaki feltételeket és különösen azokat, amelyek a hirdetményekre, a statisztikai jelentésekre és az alkalmazott nómenklatúrára vonatkoznak, valamint a nómenklatúrára történő hivatkozás feltételeit ki kell igazítani és módosítani kell. Ezért helyénvaló erre a célra egy rugalmas és gyors elfogadási eljárást bevezetni.

(75)

Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az ezen irányelv végrehajtása összhangban legyen a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (18) rendelkezéseivel.

(76)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy felülvizsgálja a szerződések értékhatárait, és azokat a 2004/17/EK irányelvben megállapított értékhatárokhoz igazítsa, módosítsa a CPV nómenklatúra egyes hivatkozási számait és a hirdetményekben a CPV egyes rovataira történő hivatkozás módját, valamint az elektronikus átvételre szolgáló eszközök műszaki adatait és jellemzőit.

Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(77)

Amennyiben a rendkívüli sürgősségre tekintettel, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidők nem tarthatók be, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárás alkalmazására ezen intézkedések elfogadásához.

(78)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (19) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(79)

A Bizottságnak rendszeres időközönként értékelést kell végeznie annak megvizsgálására, hogy a honvédelmi felszerelések európai piaca nyílt, átlátható és piaci alapon működik-e, ideértve az irányelv piacra gyakorolt hatását is, például a KKV-k részvétele tekintetében,

I. CÍM

1. cikk

2. cikk

3. cikk

4. cikk

II. CÍM

I. FEJEZET

5. cikk

6. cikk

7. cikk

II. FEJEZET

1. szakasz

8. cikk

9. cikk

2. szakasz

10. cikk

3. szakasz

11. cikk

12. cikk

13. cikk

4. szakasz

14. cikk

III. FEJEZET

15. cikk

16. cikk

17. cikk

IV. FEJEZET

18. cikk

19 cikk

20. cikk

21. cikk

22 cikk

23 cikk

24 cikk

V. FEJEZET

25. cikk

26. cikk

27. cikk

28. cikk

29. cikk

VI. FEJEZET

1. szakasz

30. cikk

31. cikk

32. cikk

2.szakasz

33. cikk

3. szakasz

34. cikk

35. cikk

4. szakasz

36. cikk

5. szakasz

37. cikk

VII. FEJEZET

1. szakasz

38. cikk

2. szakasz

39. cikk

40. cikk

41. cikk

42. cikk

43. cikk

44. cikk

45. cikk

46. cikk

3. szakasz

47. cikk

48. cikk

49. cikk

III. CÍM

I. FEJEZET

50. cikk

51. cikk

52. cikk

53. cikk

II. FEJEZET

54. cikk

IV. CÍM

55. cikk

56. cikk

57. cikk

58. cikk

59. cikk

60. cikk

61. cikk

62. cikk

63. cikk

64. cikk

V. CÍM

65. cikk

66. cikk

67. cikk

68. cikk

69. cikk

70. cikk

71. cikk

72. cikk

73. cikk

74. cikk

75. cikk

I. melléklet

II. melléklet

III. melléklet

IV. melléklet

V. melléklet

VI. melléklet

VII. melléklet

VIII. melléklet

1.

„Közös közbeszerzési szójegyzék” (Common Procurement Vocabulary, CPV): a 2195/2002/EK rendelettel elfogadott, az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők által odaítélt szerződésekre alkalmazandó referencia-nómenklatúra.

2.

„Szerződés”: a 2004/17/EK irányelv 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja, illetve a 2004/18/EK irányelv 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében írásban megkötött visszterhes szerződés.

3.

„Építési beruházásra irányuló szerződés”: olyan szerződés, amelynek tárgya a CPV 45. fejezetében említett tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó építési projekt vagy egy építmény kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt, vagy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetve módon történő kivitelezése; Az „építmény” magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan összességében vett eredményét jelenti, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére.

4.

„Árubeszerzésre irányuló szerződés”: az építési beruházásokon kívüli egyéb célzatú szerződés, amelynek tárgya termékek megvétele, bérlete, haszonbérlete, részletvétele vagy pénzügyi lízingje, vételi joggal vagy anélkül.

Azt a termékek szállítására irányuló szerződést, amely mellékesen beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjed, árubeszerzésre irányuló szerződésnek kell tekinteni.

5.

„Szolgáltatásra irányuló szerződés”: szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés, az építési beruházásra irányuló szerződések és árubeszerzésre irányuló szerződések kivételével.

Az árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra egyaránt irányuló szerződést szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek kell tekinteni abban az esetben, ha az érintett szolgáltatások értéke meghaladja a szerződésben szereplő árubeszerzés értékét.

Azt a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést, amely a XII. melléklet szerinti tevékenységeket a szerződés fő tárgyához képest csak járulékos elemként foglalja magában, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek kell tekinteni.

6.

„Katonai eszközök”: speciálisan katonai célokra tervezett vagy alkalmazott, fegyverként, lőszerként vagy hadianyagként történő felhasználásra szánt eszközök.

7.

„Érzékeny felszerelés”, „érzékeny építési beruházás” és „érzékeny szolgáltatás”: biztonsági célokat szolgáló, minősített információkat érintő, megkövetelő és/vagy tartalmazó felszerelés, építési beruházás vagy szolgáltatás.

8.

„Minősített információ”: átadásuk formájától, természetétől vagy módjától függetlenül minden olyan információ vagy anyag, amelyhez meghatározott biztonsági besorolási vagy védelmi szintet rendeltek, és amely az érintett tagállam nemzetbiztonsága érdekében és a tagállam hatályos törvényei, rendeletei vagy igazgatási rendelkezései szerint védelmet igényel a visszaélés, megsemmisülés, eltávolítás, nyilvánosságra hozatal, adatvesztés, illetéktelen hozzáférés, vagy bármilyen más kockázat ellen.

9.

„Kormányzat”: valamely tagállam vagy harmadik ország állami, regionális vagy helyi kormányzata.

10.

„Válság”: valamely tagállam illetve harmadik ország területén bekövetkező helyzet, amelynek során a mindennapi élet kárt okozó eseményeinek mértékét egyértelműen túllépő és sok ember életét és egészségét jelentősen veszélyeztető, a vagyontárgyak értékére jelentős hatást gyakorló vagy a népesség létfontosságú ellátása érdekében intézkedéseket követelő esemény zajlik le; akkor is válságról van szó, ha közeleg az ilyen kárt okozó esemény bekövetkezte; a fegyveres konfliktusok és háborúk ezen irányelv értelmében válságnak minősülnek.

11.

„Keretmegállapodás”: egy vagy több ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségre vonatkozóan.

12.

„Elektronikus árverés”: olyan ismétlődő folyamat, amelyben elektronikus eszköz segítségével mutatják be az új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket, és amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után történik, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.

Következésképpen egyes szolgáltatásnyújtásra és egyes építési beruházásra irányuló szerződések, amelyek tárgya szellemi teljesítmény, például egy építési terv, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát.

13.

„Vállalkozó”, „szállító” és „szolgáltató”: természetes vagy jogi személy, vagy közjogi jogalany, illetve e személyek és/vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását, illetve szolgáltatások nyújtását kínálja.

14.

„Gazdasági szereplő”: a vállalkozó, szállító vagy szolgáltató. E kifejezés csupán az egyszerűség kedvéért használatos.

15.

„Részvételre jelentkező”: a meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, vagy a versenypárbeszédben való részvételre történő meghívásért folyamodó gazdasági szereplő.

16.

„Ajánlattevő”: a meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, vagy a versenypárbeszédben ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő.

17.

„Ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő”: a 2004/18/EK irányelv 1. cikkének (9) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervek, valamint a 2004/17/EK irányelv 2. cikkében meghatározott ajánlatkérők.

18.

„Központi beszerző szerv”: a 2004/18/EK irányelv 1. cikk (9) bekezdésében és a 2004/17/EK irányelv 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő, vagy európai köztestület, amely

19.

„Meghívásos eljárás”: olyan eljárás, amelynek során bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét, de csak az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által meghívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot.

20.

„Tárgyalásos eljárás”: olyan eljárás, amelynek során az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő meghívja a saját maga által kiválasztott gazdasági szereplőket, és közülük eggyel, vagy többel tárgyalja meg a szerződés feltételeit.

21.

„Versenypárbeszéd”: olyan eljárás, amelynek során bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét, és amelynek keretében az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő párbeszédet folytat az eljárásba bevont jelentkezőkkel, azzal a céllal, hogy a követelményeinek megfelelő egy vagy több alternatívát dolgozzon ki, amelynek, illetve amelyeknek az alapján a kiválasztott jelentkezőket ajánlattételre hívja fel.

Az első albekezdésben említett eljárás alkalmazása céljából egy szerződés akkor minősül „különösen összetettnek”, ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő:

22.

„Alvállalkozási szerződés”: valamely szerződésre sikeresen ajánlatot tevő jelentkező és egy vagy több gazdasági szereplő között írásban, az előbbi szerződés végrehajtása érdekében megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházás kivitelezése, áru szállítása, vagy szolgáltatás nyújtása.

23.

„Kapcsolt vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely felett a sikeres ajánlattevő akár közvetlenül akár közvetve meghatározó befolyást gyakorolhat, illetve amely a sikeres ajánlattevő jogosult felett meghatározó befolyást gyakorolhat, illetve amely a sikeres ajánlattevő jogosulttal együtt egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll, tulajdonjognál, pénzügyi részvételnél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva. A vállalkozás meghatározó befolyását kell vélelmezni akkor, ha az valamely vállalkozás vonatkozásában közvetlenül vagy közvetve:

24.

„Írásbeli” vagy „írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető. Tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is.

25.

„Elektronikus út”: elektronikus berendezés használata olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik.

26.

„Életciklus”: valamely termék összes egymást követő lehetséges életciklusa, úgy mint a kutatás és fejlesztés, az ipari fejlesztés, a gyártás, a javítás, a modernizálás, a módosítás, a karbantartás, a logisztika, a képzés, a tesztelés, a visszavonás és a használatból való kivonás.

27.

„Kutatás és fejlesztés”: alap- és alkalmazott kutatásokat, valamint kísérleti fejlesztéseket magában foglaló minden olyan tevékenység, ahol az utóbbi tevékenység technológiai prototípusok, azaz valamely új koncepció vagy technológia teljesítményének a releváns vagy reprezentatív környezetben történő bemutatására szolgáló eszköz megvalósítására is kiterjed.

28.

„Civil beszerzés”: a 2. cikk hatálya alá nem tartozó, nem katonai jellegű, logisztikai célú termékekre, építési beruházásokra vagy szolgáltatásokra irányuló, a 17. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban megkötött szerződések.

a)

katonai felszereléseknek, azok alkatrészeinek, összetevőinek és/vagy szerkezeteinek beszerzése;

b)

érzékeny felszereléseknek, azok alkatrészeinek, összetevőinek és/vagy szerkezeteinek beszerzése;

c)

az a) és b) pontban említett felszerelésekhez azok teljes életciklusa során közvetlenül kapcsolódó építési beruházásokra, árubeszerzésekre és szolgáltatásokra irányuló szerződések;

d)

kifejezetten katonai célú építési beruházások vagy szolgáltatások, illetve érzékeny építési beruházások vagy szolgáltatások.

a)

412 000 EUR az árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében;

b)

5 150 000 EUR az építési beruházásokra irányuló szerződések esetében.

(5)

a)

határozott időtartamú szerződés esetében, ha annak időtartama 12 hónap vagy annál kevesebb, a szerződés tartamára vonatkozó becsült összérték, ha időtartama meghaladja a 12 hónapot, a becsült maradványértéket is magában foglaló összérték;

b)

határozatlan időtartamú szerződés esetében, illetve amikor a szerződés időtartama nem határozható meg, a havi érték 48-szorosa.

a)

az előző tizenkét hónap vagy költségvetési év során odaítélt, egymást követő, azonos típusú szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést követő 12 hónap folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével kiigazított összértéke; vagy

b)

az első szállítást követő 12 hónap, illetve költségvetési év – amennyiben az 12 hónapnál hosszabb – folyamán odaítélt, egymást követő szerződések becsült értéke.

a)

az alábbi szolgáltatások esetében:

b)

a teljes árat nem tartalmazó szolgáltatási szerződések esetében:

—

a központi beszerző szerv is megfelel az irányelvnek, vagy

—

amennyiben a központi beszerző hatóság nem ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő, akkor a szerződés odaítélésére vonatkozó szabályoknak meg kell felelniük ezen irányelv összes rendelkezésének, az odaítélt szerződésekkel kapcsolatban a IV. címben szereplő jogorvoslati lehetőségekkel egyenrangú jogorvoslatot kell biztosítani.

a)

egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország által kötött nemzetközi megállapodás vagy megegyezés alapján sajátos eljárási szabályokat tartalmazó szerződések;

b)

csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintően kötött nemzetközi megállapodás vagy megegyezés alapján sajátos eljárási szabályokat tartalmazó szerződések;

c)

valamely nemzetközi szervezet sajátos eljárási szabályainak hatálya alá tartozó, a saját céljai érdekében történő beszerzést tartalmazó szerződések, illetve azok a szerződések, amelyeket ezekkel a szabályokkal összhangban valamely tagállamnak kell odaítélnie.

a)

azokra a szerződésekre, amelyek esetében az ezen irányelv szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné a tagállamot, amelyek felfedése ellentétes a tagállam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel;

b)

hírszerzési tevékenységek céljából kötött szerződések;

c)

legalább két tagállam által közösen folytatott, új termék kifejlesztésére irányuló, illetve adott esetben e termék teljes életciklusára vagy annak egy részére vonatkozó kutatáson és fejlesztésen alapuló együttműködési programok keretében odaítélt szerződések. Ilyen, kizárólag tagállamok közötti együttműködési program létrehozása esetén a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a kutatási és fejlesztési kiadások arányáról a program teljes költségéhez képest, a költségmegosztási megállapodásról, valamint adott esetben a tagállam által eszközölni szándékozott beszerzések arányáról;

d)

azokra a harmadik országokban kiírt beszerzésekre, a civil célú beszerzéseket is beleértve, amelyeket a haderőknek az Unió területén kívül történő állomásoztatása során kerül sor, ahol a műveleti igények megkövetelik, hogy e szerződéseket a műveletek körzetében tevékenykedő gazdasági szereplőkkel kössék meg;

e)

azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzési szerződésekre, amelyek tárgya föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése;

f)

valamely kormányzat által egy másik kormányzatnak odaítélt, az alábbiakra vonatkozó szerződések:

g)

választottbírósági és egyeztető szolgáltatások;

h)

pénzügyi szolgáltatások, a biztosítási szolgáltatások kivételével;

i)

munkaviszony;

j)

az olyan kutatási és fejlesztési szolgáltatások, amelyek haszna nem kizárólag az ajánlatkérő szervnél/ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során –, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő fizeti meg.

a)

vagy a III. mellékletben meghatározott műszaki leírásra való hivatkozással és – a következő fontossági sorrendben – a következőkre történő hivatkozással:

Valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie;

b)

vagy a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények alapján; ez utóbbi környezetvédelmi jellemzőket is tartalmazhat.

E paramétereknek azonban kellően pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését;

c)

vagy a b) pontban említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, az a) pontban említett leírásokra történő hivatkozással;

d)

vagy egyes jellemzők tekintetében az a) pontban említett leírásokra történő hivatkozással, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban említett teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre történő hivatkozással.

—

ezek a leírások megfelelőek a szerződés tárgyát képező árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására,

—

a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg,

—

az ökocímkét olyan eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – így kormányzati szerv, fogyasztó, gyártó, forgalmazó és környezetvédelmi szervezet – részt vehetett, és

—

a leírások valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők.

—

annak közlése, hogy a szerződésnek mekkora részét szándékozik harmadik felek felé további alvállalkozói szerződésekkel kiszervezni, hogy milyen alvállalkozókat javasol, valamint hogy milyen tárgyban javasolja további alvállalkozói szerződések megkötését, és/vagy

—

tájékoztatás a szerződés teljesítése során az alvállalkozók szintjén bekövetkező változásokról.

a)

kötelezettségvállalás az ajánlattevő és a már azonosított alvállalkozók részéről arra vonatkozólag, hogy megfelelően biztosítják az összes, birtokukban lévő, illetve a szerződés időtartama alatt vagy annak lezárása után tudomásukra jutó minősített információ védelmét a vonatkozó törvényekkel, rendeletekkel és igazgatási rendelkezésekkel összhangban;

b)

kötelezettségvállalás az ajánlattevő részéről arra vonatkozólag, hogy az a) pontban előírt kötelezettségvállalást megszerzi a szerződés teljesítése során általa alkalmazott többi alvállalkozótól;

c)

elegendő információt a már azonosított alvállalkozókról, amelyek az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára lehetővé teszik annak megállapítását, hogy ezek mindegyike rendelkezik a szükséges kapacitásokkal mindazon minősített információ védelméhez, amelyekhez hozzáférnek, illetve amelyek az alvállalkozásban elvégzett teljesítés során keletkeznek;

d)

az ajánlattevők kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy az alvállalkozói szerződések odaítélése előtt az új alvállalkozókkal kapcsolatban átadják a c) pontban megkövetelt információkat.

a)

olyan tanúsítványok vagy dokumentumok, amelyek bizonyítják az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára, hogy az ajánlattevő képes lesz teljesíteni a szerződéshez kapcsolódó áruk exportjával, szállításával és továbbításával kapcsolatos kötelezettségeit, beleértve az érintett tagállam vagy tagállamok részéről ezt alátámasztó dokumentációt;

b)

az ajánlatkérő szervre/ajánlatkérőre vonatkozó minden olyan korlátozás feltüntetése, amely a termékek vagy szolgáltatások, illetve e termékek vagy szolgáltatások eredményének nyilvánosságra hozatalára, átadására vagy használatára vonatkozik, és amely exportkorlátozást vagy biztonsági intézkedéseket eredményezhet;

c)

tanúsítványok vagy dokumentumok, amelyek bizonyítják, hogy az ajánlattevő ellátási láncának elhelyezkedése és megszervezése lehetővé teszi számára az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által az ellátás biztonságára vonatkozóan az ajánlattételi dokumentációban előírt követelmények teljesítését, valamint arra vonatkozó kötelezettségvállalás, hogy az ellátási láncban a szerződés teljesítése során bekövetkező változások nem gátolják majd az e követelményeknek való megfelelést;

d)

az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő válság eredményeképp megnövekedett igényeinek kielégítése érdekében kapacitásokat hoz létre és/vagy tart fenn a közösen megállapított feltételeknek megfelelően;

e)

az ajánlattevő nemzeti hatóságaitól származó bármilyen dokumentum annak alátámasztására, hogy az ajánlattevő válság esetén eleget tesz az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő válság eredményeképp megnövekedett igényeinek;

f)

az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy biztosítja a szerződés tárgyát képező áruk karbantartását, korszerűsítését és fejlesztését;

g)

az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy időben értesíti az ajánlatkérő szervet/ajánlatkérőt a szervezetében, ellátási láncában vagy ipari stratégiájában bekövetkezett olyan változásokról, amelyek érinthetik az ajánlatkérő hatóság/szerv irányában fennálló kötelezettségeit;

h)

az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a közösen megállapított feltételeknek megfelelően minden, a pótalkatrészek, összetevők, összeállított egységek és speciális tesztberendezések készítéséhez szükséges eszközt az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő rendelkezésére bocsát, amennyiben ő maga többé nem képes ezek biztosítására.

1.

építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló szerződés esetében:

2.

szolgáltatásra és árubeszerzésre irányuló szerződés esetében:

3.

árubeszerzésre irányuló szerződés esetében:

4.

építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében:

5.

a külföldön bevetett vagy bevetendő tagállami fegyveres vagy biztonsági erőknek nyújtott légi és tengeri szállítási szolgáltatásokra vonatkozó szerződések esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőktől köteles e szolgáltatásokat beszerezni, amelyek csupán rövid ideig tudják garantálni ajánlatuk érvényességét, és ezért a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás határideje – ideértve a 33. cikk (7) bekezdése szerinti rövidített határidőket is – nem tartható be.

—

a keretmegállapodásban megállapított feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül, vagy

—

amennyiben nem minden feltétel szerepel a keretmegállapodásban, a felek új – és ha szükséges, pontosabban megfogalmazott – feltételek mellett, továbbá adott esetben a keretmegállapodás ajánlattételhez szükséges dokumentációjában említett egyéb feltételek melletti ismételt versenyeztetésével, a következő eljárással összhangban:

a)

árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét termékcsoportonként, amelyeket a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni.

A termékcsoportot az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a CPV-nómenklatúrára való hivatkozással állapítja meg;

b)

szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét minden egyes szolgáltatáskategóriában, amelyeket a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni;

c)

építési beruházásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások alapvető jellemzőit, amelyeket oda kíván ítélni.

—

a részvételi jelentkezés beérkezésének határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint a hirdetmény feladásától számított tizenöt nap, illetve tíz nap, ha a hirdetményt a VI. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton adták fel, és

—

meghívásos eljárások esetében az ajánlatok beérkezésének határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint az ajánlati felhívás időpontjától számított tíz nap.

—

az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető, valamint az esetleges kiegészítő dokumentumok egy példányát, vagy

—

az első francia bekezdésben említett dokumentumokhoz való hozzáférés módjára történő hivatkozást, amennyiben azokat a 33. cikk (5) bekezdésével összhangban elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetővé tették.

a)

a közzétett hirdetményre való hivatkozást;

b)

az ajánlatok beérkezésének utolsó napját, a címet, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, és az ajánlattétel nyelvét vagy nyelveit. Versenypárbeszéd esetén ennek az információnak nem a tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívásban kell szerepelnie, hanem az ajánlattételi felhívásban;

c)

versenypárbeszéd esetében a konzultációk megkezdésére megállapított időpontot és helyet, valamint a használt nyelv(ek)et;

d)

azokra az iratokra való hivatkozást, amelyeket adott esetben vagy az ajánlattevők által a 38. cikkel összhangban tett, ellenőrizhető nyilatkozatok alátámasztása végett, vagy az említett cikkben szereplő adatok kiegészítése végett kell benyújtani a 41. és 42. cikkben megállapított eljárással összhangban;

e)

a bírálati szempontok relatív súlyozását, vagy adott esetben a gazdasági szempontból legkedvezőbb ajánlat bírálati szempontjainak csökkenő fontossági sorrendjét, amennyiben a hirdetmény, az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető nem tartalmazza ezeket.

a)

a sikertelen részvételre jelentkezőnek jelentkezése elutasításának indokairól;

b)

a sikertelen ajánlattevőnek ajánlata elutasításának indokairól, beleértve – különösen a 18. cikk (4) és (5) bekezdésében említett esetekben – az egyenértékűség hiányára vonatkozó döntésének, illetve arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás nem felel meg a teljesítménybeli vagy funkcionális követelményeknek, valamint a 22. és 23. cikkben említett esetekben az arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az ajánlat nem felel meg az információk és az ellátás biztonságával kapcsolatos követelményeknek;

c)

minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható, de elutasított ajánlatott tett, a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről, valamint a sikeres ajánlattevőnek vagy a keretmegállapodás részes feleinek nevéről.

a)

az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges leírásokra vonatkozó információt – az adatvédelmi kódolást is beleértve – az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani. Ezenkívül az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük a VIII. mellékletben szereplő követelményeknek;

b)

a tagállamok az 1999/93/EK irányelv 5. cikkének megfelelően előírhatják, hogy az elektronikus ajánlatokat – annak (1) bekezdésével összhangban – fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni;

c)

a tagállamok önkéntes akkreditációs rendszereket vezethetnek be vagy tarthatnak fenn, amelyek célja, hogy az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalát emeljék;

d)

a részvételre jelentkezők vállalják, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések benyújtására megállapított határidő lejárta előtt benyújtják a 39–44. cikkben és a 46. cikkben említett dokumentumokat, tanúsítványokat és nyilatkozatokat, amennyiben azok elektronikus formátumban nem állnak rendelkezésre.

a)

a beszerzési eljárásban való részvételre vonatkozó jelentkezést írásban vagy telefonon kell megtenni;

b)

ha a részvételi jelentkezést telefonon teszik meg, azt a beérkezésére megállapított határidő lejárta előtt írásban meg kell erősíteni;

c)

az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő megkövetelheti, hogy a telefaxon küldött részvételi jelentkezést postai vagy elektronikus úton erősítsék meg, amennyiben jogi bizonyítás céljából szükséges. Az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek minden ilyen követelményt – a teljesítés határidejével együtt – fel kell tüntetnie a hirdetményben.

a)

az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő neve és címe és a szerződés és a keretmegállapodás tárgya és értéke;

b)

a kiválasztott beszerzési eljárás;

c)

versenypárbeszéd esetében az ilyen eljárás lefolytatását igazoló körülmények;

d)

hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a 28. cikkben említett körülmények, amelyek az eljárás alkalmazását indokolták; adott esetben a 28. cikk (3) bekezdésének a) pontjában és a 28. cikk (4) bekezdése b) pontjának harmadik albekezdésében rögzített határidők túllépésének és a 28. cikk (4) bekezdése a) pontjának második albekezdésében szereplő 50 %-os határ túllépésének indoklása;

e)

adott esetben a hét évet meghaladó időtartamú keretmegállapodások esetén az időtartam hosszúságának indokai;

f)

a kiválasztott részvételre jelentkezők neve és kiválasztásuk indokai;

g)

az elutasított részvételre jelentkezők neve és elutasításuk indokai;

h)

az ajánlatok elutasításának indokai;

i)

a sikeres ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai, és – ha ismeretes – a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a sikeres ajánlattevő harmadik személlyel kíván vagy lesz köteles alvállalkozói szerződést kötni;

j)

amennyiben szükséges, annak indokolása, hogy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő miért döntött úgy, hogy nem ítéli oda a szerződést vagy a keretmegállapodást.

—

az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a hirdetményben közli azokat az objektív és megkülönböztetés-mentes szempontokat, amelyeket alkalmazni kíván, a meghívni tervezett részvételre jelentkezők minimális létszámát és, adott esetben, ezek maximális létszámát. A meghívni tervezett jelentkezők száma nem lehet alacsonyabb háromnál,

—

ezt követően az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő legalább annyi részvételre jelentkezőt hív meg, amennyi az általa előre megadott minimális létszám, feltéve, hogy kellő számú megfelelő jelentkező áll rendelkezésre.

a)

a 98/733/IB együttes fellépés (20) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűnszervezetben való részvétel miatt;

b)

az 1997. május 26-i jogi aktus (21) 3. cikkében meghatározott korrupció, és a 2003/568/IB kerethatározat (22) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott korrupció miatt;

c)

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény (23) 1. cikke szerinti csalás miatt;

d)

a 2002/475/IB kerethatározat (24) 1. és 3. cikke szerinti terrorista cselekmény vagy terrorista tevékenységhez kapcsolódó bűncselekmény miatt, vagy az említett kerethatározat 4. cikke szerinti felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet miatt;

e)

a 2005/60/EK irányelv (25) 1. cikke szerinti pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása miatt.

a)

csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, amennyiben tevékenységét bíróság igazgatja, amennyiben a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, amennyiben üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van;

b)

csődeljárás, bírósági felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, csődegyezség vagy bármilyen, a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás alanya;

c)

az érintett ország jogi rendelkezései szerinti jogerős ítéletben szakmai magatartásával kapcsolatosan elkövetett bűncselekmény – például a védelmi és/vagy biztonsági felszerelések kivitelére vonatkozó hatályos jogszabályok megsértése – miatt elítélték;

d)

súlyos kötelességszegést követett el, amely bármely, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő rendelkezésére álló bizonyítási eszközzel bizonyítható, például valamely korábbi beszerzési eljárás során megszegte az információk biztonságával vagy az ellátás biztonságával kapcsolatos kötelezettségeit;

e)

bármilyen bizonyíték alapján, ideértve a védett adatforrásokat is, bebizonyosodott, hogy nem kellően megbízható a tagállam biztonságával kapcsolatos kockázatok kizárásához;

f)

a letelepedése szerinti ország, illetve az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogi rendelkezései szerint nem tett eleget a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeinek;

g)

a letelepedése szerinti ország, illetve az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogi rendelkezései szerint nem tett eleget az adófizetési kötelezettségeinek;

h)

az e szakaszban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során hamis nyilatkozatot tett, vagy nem közölte a kért adatokat.

a)

az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés a), b) és c) pontja vonatkozásában, erkölcsi bizonyítvány kivonatának bemutatása, vagy ennek hiányában a származás vagy letelepedés szerinti ország illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerve által kibocsátott, ezzel egyenértékű okirat bemutatása, amelyek az említett követelményeknek való megfelelést igazolják;

b)

a (2) bekezdés f) és g) pontja vonatkozásában az érintett tagállam illetékes hatósága által kibocsátott hatósági bizonyítvány.

a)

bankoktól származó megfelelő nyilatkozatok vagy, adott esetben, a vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás igazolása;

b)

a mérleg vagy a mérlegkivonat bemutatása, ha a gazdasági szereplő letelepedési helye szerinti ország joga előírja a mérlegek közzétételét;

c)

a vállalkozás összforgalmáról és, adott esetben, a szerződés tárgyát képező tevékenységi terület forgalmáról szóló kimutatás, legfeljebb az előző három üzleti évre vonatkozóan attól függően, hogy mikor jött létre a vállalkozás, vagy a gazdasági szereplő mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ilyen forgalmi adatok rendelkezésre állnak.

a)

b)

a részt vevő szakemberekről vagy műszaki szervezetekről – különösen a minőség-ellenőrzés felelőseiről – készült tájékoztatás, függetlenül attól, hogy közvetlenül a gazdasági szereplő vállalkozása alkalmazza-e őket, vagy sem, továbbá építési beruházásra irányuló beszerzési szerződés esetében azon személyekről készült tájékoztatás, akiket a vállalkozó az építmény kivitelezése során igénybe vehet;

c)

a gazdasági szereplő által igénybe vett műszaki háttér, a minőség biztosítása végett alkalmazott intézkedéseik, valamint a vállalkozás tanulmányi és kutatási létesítményeinek leírása, valamint a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos belső szabályzata;

d)

az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által elvégzett vagy nevében a szállító, illetve a gazdasági szereplő székhelye szerinti ország egy erre illetékes hivatalos szerve által – e szerv beleegyezése alapján – elvégzett vizsgálat, amely a szállító termelési kapacitására, illetve a gazdasági szereplő műszaki kapacitására, valamint szükség szerint a rendelkezésükre álló tanulmányi és kutatási eszközökre, és minőségellenőrzési intézkedéseikre vonatkozik;

e)

építési beruházásra, szolgáltatásnyújtásra, valamint beállítási és üzembe helyezési műveleteket vagy szolgáltatásokat is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló szerződések esetében a gazdasági szereplő és/vagy a vállalkozás vezetőinek és különösen a szolgáltatások teljesítéséért, illetve a beruházás irányításáért felelős személynek vagy személyeknek az iskolai végzettsége és szakképzettsége;

f)

építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzési szerződéseknél, és csak indokolt esetben, azon környezetvédelmi vezetési intézkedések megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;

g)

az utolsó három évre vonatkozóan a szolgáltató, illetve a vállalkozó éves átlagos munkaerő-létszámáról és vezetői létszámáról készült kimutatás;

h)

a szerződés teljesítéséhez, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő valamely válsághelyzet miatt megnövekedett igényeinek kielégítéséhez, vagy a szerződés tárgyát képező áruk karbantartásának, korszerűsítésének és fejlesztésének biztosításához a gazdasági szereplő rendelkezésére álló szerszámok, berendezések, műszaki felszerelés, személyzet létszáma és szakértelem és/vagy ellátási források leírása – a gazdasági szereplő földrajzi elhelyezkedésének közlésével, amennyiben az az Unió területén kívül található;

i)

a leszállítandó termékek tekintetében:

j)

a minősített információkat felhasználó, igényelő és/vagy tartalmazó beszerződési szerződések esetében arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a részvételre jelentkező alkalmas az ilyen információknak az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által elvárt biztonsági szinten történő feldolgozására, tárolására és továbbítására.

A nemzeti biztonsági tanúsítványrendszerek közösségi szintű harmonizálásának hiányában a tagállamok megkövetelhetik, hogy e bizonyíték feleljen meg a biztonsági tanúsítványokról szóló nemzeti szabályozásuk vonatkozó rendelkezéseinek. A tagállamok elismerik az általuk a saját nemzeti jogukkal összhangban kiadott biztonsági tanúsítványokkal egyenértékűnek tekintett biztonsági tanúsítványokat, fenntartva ugyanakkor a lehetőséget, hogy amennyiben szükségesnek ítélik, saját vizsgálatokat folytassanak és vegyenek figyelembe.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az ilyen tanúsítvánnyal nem rendelkező jelentkezőknek adott esetben további időt adhat e tanúsítvány megszerzésére. Ebben az esetben a hirdetményben jeleznie kell ezt a lehetőséget és az e célból rendelkezésre álló határidőt.

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő felkérheti a részvételre jelentkező tagállamának nemzetbiztonsági hatóságát vagy ezen tagállam által kijelölt biztonsági szervet, hogy ellenőrizze a szerződésteljesítés során felhasználni kívánt helységek és berendezések, és alkalmazni kívánt ipari és adminisztratív eljárások illetve információ-kezelési módok és/vagy a bevonni kívánt személyzet személyes helyzetének megfelelőségét.

a)

ha a szerződés odaítélése az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történik, a kérdéses beszerzési szerződés tárgyával összefüggő különböző szempontok alapján, mint például a minőség, az ár, a műszaki érték, a funkcionális jellemzők, a környezetvédelmi jellemzők, a használat illetve a teljes élettartam során felmerülő költségek, a költséghatékonyság, a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő, az ellátás biztonsága, az inter-operabilitás és a működési jellemzők; vagy

b)

kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján.

—

kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján ítélik oda, vagy

—

az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők értékein, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.

a)

azon összetevők, amelyek értéke elektronikus árverés tárgyát képezi, feltéve, hogy ezek az összetevők számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b)

a benyújtható értékek esetleges felső határa, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó leírásból következik;

c)

az elektronikus árverés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d)

az elektronikus árverés menetére vonatkozó lényeges információk;

e)

az ajánlattevők árverésen való részvételének feltételei és különösen a licitáláshoz adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f)

a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályozásokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatos lényeges információk.

a)

az árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltüntetett, előre megállapított nappal és időponttal összhangban;

b)

lezárja abban az esetben, ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek. Ilyenkor az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az elektronikus árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árverés lezárásáig;

c)

lezárja, ha az elektronikus árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban megállapított árverési szakaszok befejeződtek.

a)

az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága;

b)

a választott műszaki megoldások és/vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, vagy az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;

c)

az ajánlattevő által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;

d)

a szolgáltatás teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelés;

e)

az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.

a)

a lehető legrövidebb időn belül és közbenső határozat útján ideiglenes intézkedések megtétele az állítólagos jogsértések orvoslása vagy az érintett érdekek további sérelmének elkerülése céljából, beleértve a beszerzési szerződés odaítélésére vonatkozó eljárásnak vagy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által meghozott bármely határozat végrehajtásának a felfüggesztését vagy felfüggesztetését; valamint a jogellenesen meghozott döntések semmissé nyilvánítása vagy semmissé nyilváníttatása, beleértve a megkülönböztető műszaki, gazdasági vagy pénzügyi előírások törlését az ajánlati felhívásból, az ajánlattételhez szükséges dokumentációból, illetve minden egyéb, a kérdéses szerződés-odaítélési eljárással kapcsolatos dokumentumból; vagy

b)

a lehető legrövidebb időn belül és közbenső határozat útján, és ha szükséges, az ügy érdemére vonatkozó végleges eljárással az a) pontban meghatározott intézkedésektől eltérő intézkedések meghozatala a megállapított jogsértés kiigazítása és az érintett érdekek elleni sérelem megakadályozása céljából; nevezetesen egy meghatározott összeg kifizetésének előírása olyan esetekben, amikor a jogsértést nem igazították ki vagy nem akadályozták meg;

—

a lényeges indokok összefoglalását a 35. cikk (2) bekezdése szerint, a 35. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel, és

—

az e bekezdést átültető nemzeti jogszabályok értelmében alkalmazandó szerződéskötési tilalmi időszak pontos tartamára vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot.

a)

ha ezen irányelv nem írja elő az ajánlati felhívás előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét;

b)

ha az 57. cikk (2) bekezdése szerinti egyetlen érintett ajánlattevő az, akinek a szerződést odaítélik, és nincsenek érintett pályázók;

c)

a 29. cikk szerinti keretmegállapodáson alapuló szerződések esetében.

Ezen eltérés alkalmazása esetén a tagállamok biztosítják, hogy a szerződés a 60. és 62. cikkel összhangban érvénytelen, amennyiben:

a)

amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítélt oda szerződést úgy, hogy az ezen irányelv alapján ez nem volt megengedhető;

b)

az 55. cikk (6) bekezdésének, az 56. cikk (3) bekezdésének vagy az 57. cikk (2) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben ez a jogsértés a jogorvoslatot kérelmező ajánlattevőt megfosztotta a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, amennyiben az ilyen jogsértés az I. vagy II. cím más megsértésével is összefüggésben áll, amennyiben ez utóbbi jogsértés hatással volt a jogorvoslati kérelmet benyújtó ajánlattevőnek a szerződés megszerzésére vonatkozó esélyeire;

c)

az 58. cikk c) pontja második albekezdésében említett esetekben, amennyiben a tagállamok a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződések tekintetében éltek a szerződéskötési tilalmi időszaktól való eltérés lehetőségével.

—

az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a szerződésnek a közbeszerzési eljárást megindító közlemény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül történő odaítélését ezen irányelv megengedhetővé teszi,

—

az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a 64. cikkben leírtaknak megfelelő hirdetményt tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben kinyilvánítja a szerződés megkötésére vonatkozó szándékát, valamint

—

a szerződés megkötésére nem az e hirdetmény kihirdetését követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt került sor.

—

az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a szerződés odaítélése összhangban áll a 29. cikk (4) bekezdése második albekezdésének második francia bekezdésével,

—

az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az indokoknak az 57. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdése első francia bekezdésében említett összegzésével együtt megküldte a szerződés odaítéléséről szóló döntést az érintett ajánlattevőknek, és

—

a szerződés megkötésére a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldése időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők részére való megküldése időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárata előtt, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt a szerződés nem köthető meg.

—

az ajánlatkérő szervre/ajánlatkérőre kiszabott bírság, vagy

—

a szerződés időtartamának lerövidítése.

a)

az azt követő naptól számított legalább harminc naptári nap lejárta előtt, hogy:

b)

minden esetben a szerződés megkötésének időpontját követő naptól számított legalább hat hónap lejárta előtt.

a)

annak megerősítése, hogy a jogsértést kiigazították,

b)

indokolással ellátott beadvány arra vonatkozóan, hogy miért nem történt meg a kiigazítás, vagy

c)

értesítés, mely szerint a szerződés-odaítélési eljárást az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő saját kezdeményezésére vagy az 56. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott hatáskörök alapján felfüggesztették.

a)

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő neve és címe;

b)

a szerződés tárgyának leírása;

c)

az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő azon döntésének indokolása, miszerint a szerződést a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítéli oda;

d)

azon gazdasági szereplő neve és elérhetőségi adatai, akinek a javára a szerződés odaítéléséről szóló döntést hozták; valamint

e)

adott esetben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által hasznosnak ítélt bármely egyéb információ.

a)

az ezen irányelv 8. cikk a) pontjában meghatározott értékhatárt a 2004/17/EK irányelv 16. cikkének a) pontjában előírt, felülvizsgált értékhatárhoz kell igazítani;

b)

az ezen irányelv 8. cikk b) pontjában meghatározott értékhatárt a 2004/17/EK irányelv 16. cikkének b) pontjában előírt, felülvizsgált értékhatárhoz kell igazítani.

a)

a 30. cikkben említett hirdetmények, valamint a 65. cikkben előírt statisztikai jelentések elkészítésének, továbbításának, átvételének, lefordításának, összegyűjtésének és szétküldésének eljárásait;

b)

a VI. mellékletben említett adatok továbbításának és közzétételének szabályait, műszaki fejlődéssel kapcsolatos vagy közigazgatási okok miatt;

c)

a VII. mellékletben szereplő nyilvántartások, nyilatkozatok és hatósági bizonyítványok listája, ha a tagállamok által küldött értesítések alapján ez szükségesnek bizonyul;

a)

a CPV-nómenklatúra I. és II. mellékletben szereplő hivatkozási számait, amennyiben az nem változtatja meg az irányelv tárgyi hatályát; valamint a hirdetményekben az említett mellékletekben felsorolt szolgáltatás-kategóriákon belül a CPV meghatározott rovataira történő konkrét hivatkozás módját;

b)

az elektronikus átvételre szolgáló eszközöknek a VIII. melléklet a), f) és g) pontjában említett műszaki adatait és jellemzőit.