(1)

Az 1354/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) rendelkezik a – többek között Izlandról származó – juhokra, kecskékre, valamint a juh- és kecskehúsra vonatkozó éves uniós vámkontingensek megnyitásáról.

(2)

Az 1354/2011/EU végrehajtási rendelet 4. cikke értelmében a szóban forgó rendelet által megnyitott vámkontingenseket az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (3) 49–54. cikkének megfelelően kell kezelni.

(3)

Az Európai Unió és Izland 2017. március 23-án mezőgazdasági termékekre vonatkozó kiegészítő kereskedelmi kedvezményekről szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) írt alá. A megállapodás Unió nevében történő aláírására az (EU) 2016/2087 tanácsi határozat (4), megkötésére pedig az (EU) 2017/1913 tanácsi határozat (5) adott felhatalmazást.

(4)

A megállapodás V. mellékletével összhangban az Unió az (EU) 2018/562 bizottsági végrehajtási rendelettel (6) módosította az 1354/2011/EU végrehajtási rendeletet. A módosítás megnövelte az Izland rendelkezésére álló, a 0204 és a 0210 vámtarifaszám alá tartozó juh- és kecskehúsra vonatkozó vámmentes vámkontingensek mennyiségét, valamint egy további éves uniós vámmentes vámkontingenst nyitott meg a 1602 90 alszám alá tartozó feldolgozott juhhús tekintetében.

(5)

Az 1354/2011/EU végrehajtási rendelet alapján kezelt juh- és kecskehúskontingensek mennyiségei hasítottsúly-egyenértékben vannak megadva, míg a megállapodás értelmében a mennyiségeket a termékek tonnájában kell kifejezni. Ezért a vámkontingenseknek a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerinti, zökkenőmentes kezelése érdekében helyénvaló külön rendeletet elfogadni a megállapodásban meghatározott uniós vámkontingensek kezelése céljából. Következésképpen ezzel egyidejűleg a szóban forgó vámkontingenseket az 1308/2013/EU rendelet alapján törölni kell a 1354/2011/EU végrehajtási rendeletből.

(6)

Ezért az 1354/2011/EU végrehajtási rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az Izlandról származó juhhúsra, kecskehúsra és feldolgozott juhhúsra vonatkozó behozatali vámkontingensek megnyitásáról szóló, a 952/2013/EU rendelet alapján elfogadott új rendelet 2018. szeptember 1-jétől lesz alkalmazandó. Ezért indokolt úgy rendelkezni, hogy az 1354/2011/EU végrehajtási rendelet kapcsolódó módosításai ugyanezen időponttól legyenek alkalmazandók.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) megállapítja azon létező hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a biocid termékekben való felhasználásuk jóváhagyásának lehetősége szempontjából értékelni kell. E jegyzékben az acetamiprid is szerepel.

(2)

Sor került az acetamipridnek az 528/2012/EU rendelet V. mellékletében meghatározott 18. terméktípusba (rovarölő és atkaölő szerek, valamint más ízeltlábúak elleni védekezésre használt szerek) tartozó termékekben való felhasználás tekintetében történő értékelésére.

(3)

Az ügyben Belgiumot jelölték referens tagállamnak, amely ország értékelő illetékes hatósága 2015. július 27-én benyújtotta az értékelő jelentést és kapcsolódó ajánlásait.

(4)

Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a biocid termékekkel foglalkozó bizottság 2017. december 14-én megfogalmazta az Európai Vegyianyag-ügynökség véleményét, amelyben figyelembe vette az értékelő illetékes hatóság következtetéseit (3).

(5)

Az említett vélemény szerint a 18. terméktípusba tartozó, acetamipridet tartalmazó biocid termékek – a felhasználásukra vonatkozó bizonyos előírások és feltételek betartása esetén – várhatóan megfelelnek az 528/2012/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelményeknek.

(6)

Ezért helyénvaló jóváhagyni az acetamipridnek a 18. terméktípusba tartozó biocid termékekben, az említett előírások és feltételek betartása mellett történő felhasználását.

(7)

Az Európai Vegyianyag-ügynökség véleményében foglalt megállapítás szerint az acetamipridre vonatkozóan fennállnak a nagyon perzisztens (vP) és mérgező (T) anyagként való azonosításnak az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) XIII. mellékletében foglalt kritériumai. Az acetamiprid ennélfogva megfelel az 528/2012/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feltételeknek, és helyettesítésre jelölt anyagnak tekintendő.

(8)

Az 528/2012/EU rendelet 10. cikkének (4) bekezdése értelmében egy helyettesítésre jelölt anyagnak minősülő hatóanyag jóváhagyása hét évet meg nem haladó időtartamra engedélyezhető.

(9)

mivel az acetamipridre vonatkozóan fennállnak a nagyon perzisztens (vP) anyagként való azonosításnak az 1907/2006/EK rendelet XIII. mellékletében foglalt kritériumai, az acetamipriddel kezelt vagy azt tartalmazó kezelt árucikkeket a forgalomba hozatal előtt megfelelő címkézéssel kell ellátni.

(10)

Egy adott hatóanyag jóváhagyását megelőzően észszerű időtartamot kell biztosítani arra, hogy az érdekelt felek megtehessék az új követelmények teljesítéséhez szükséges előkészítő intézkedéseket.

(11)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,

(1)

Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) megállapítja azon létező hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a biocid termékekben való felhasználásuk jóváhagyásának lehetősége szempontjából értékelni kell. E jegyzékben a cipermetrin is szerepel.

(2)

Sor került a cipermetrinnek az 528/2012/EU rendelet V. mellékletében meghatározott 18. terméktípusba (rovarölő és atkaölő szerek, valamint más ízeltlábúak elleni védekezésre használt szerek) tartozó termékekben való felhasználás tekintetében történő értékelésére.

(3)

Az ügyben Belgiumot jelölték referens tagállamnak, amely ország értékelő illetékes hatósága 2015. április 15-én benyújtotta az értékelő jelentést és kapcsolódó ajánlásait.

(4)

Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a biocid termékekkel foglalkozó bizottság 2017. május 5-én megfogalmazta az Európai Vegyianyag-ügynökség véleményét, amelyben figyelembe vette az értékelő illetékes hatóság következtetéseit (3).

(5)

Az említett vélemény szerint a 18. terméktípusba tartozó, cipermetrint tartalmazó biocid termékek – a felhasználásukra vonatkozó bizonyos előírások és feltételek betartása esetén – várhatóan megfelelnek az 528/2012/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelményeknek.

(6)

Ezért helyénvaló jóváhagyni a cipermetrinnek a 18. terméktípusba tartozó biocid termékekben, az említett előírások és feltételek betartása mellett történő felhasználását.

(7)

Emellett egy szűrővizsgálat – amelyre a Bizottság által végzendő, az endokrin károsító anyagok azonosítását szolgáló kritériumok megállapításával kapcsolatos különféle alternatívákra vonatkozó hatásvizsgálat előkészítéseként került sor – feltárta, hogy a cipermetrin endokrin károsító hatásainak további vizsgálata szükséges (4). A cipermetrin potenciális endokrin károsító hatásainak értékelésére az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) összefüggésében is sor fog kerülni; a vizsgálat következtetései várhatóan 2018 vége előtt válnak elérhetővé. Az említett értékelés eredményeinek függvényében a Bizottság mérlegelni fogja, hogy szükséges-e a cipermetrinnek a biocid termékekben felhasználható hatóanyagként történő jóváhagyására vonatkozó, az 528/2012/EU rendelet 15. cikke szerinti felülvizsgálat.

(8)

Egy adott hatóanyag jóváhagyását megelőzően észszerű időtartamot kell biztosítani arra, hogy az érdekelt felek megtehessék az új követelmények teljesítéséhez szükséges előkészítő intézkedéseket.

(9)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,

(1)

Az Egyesült Királyság értékelő illetékes hatóságához 2015. július 7-én kérelem érkezett a penflufén hatóanyagnak az 528/2012/EU rendelet V. mellékletében meghatározott 8. terméktípusba (faanyagvédő szerek) tartozó biocid termékekben való felhasználása jóváhagyására vonatkozóan.

(2)

Az egyesült királyságbeli értékelő illetékes hatóság az 528/2012/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2017. február 28-án benyújtotta az értékelő jelentést és kapcsolódó ajánlásait.

(3)

A biocid termékekkel foglalkozó bizottság 2017. december 14-én megfogalmazta az Európai Vegyianyag-ügynökség véleményét, amelyben figyelembe vette az értékelő illetékes hatóság következtetéseit (2).

(4)

Az említett vélemény szerint a 8. terméktípusba tartozó, penflufént tartalmazó biocid termékek – a felhasználásukra vonatkozó bizonyos előírások és feltételek betartása esetén – várhatóan megfelelnek az 528/2012/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelményeknek.

(5)

Ezért helyénvaló jóváhagyni a penflufénnek a 8. terméktípusba tartozó biocid termékekben, az említett előírások és feltételek betartása mellett történő felhasználását.

(6)

mivel a Európai Vegyianyag-ügynökség véleményében foglalt megállapítás szerint a penflufénre vonatkozóan fennállnak a nagyon perzisztens (vP) anyagként való azonosításnak az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) XIII. mellékletében foglalt kritériumai, a penflufénnel kezelt vagy azt tartalmazó kezelt árucikkeket forgalomba hozatal előtt megfelelő címkézéssel kell ellátni.

(7)

Egy adott hatóanyag jóváhagyását megelőzően észszerű időtartamot kell biztosítani arra, hogy az érdekelt felek megtehessék az új követelmények teljesítéséhez szükséges előkészítő intézkedéseket.

(8)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,

(1)

Az (EU) 2015/2283 rendelet értelmében csak engedélyezett és az uniós jegyzékbe felvett új élelmiszerek hozhatók forgalomba az Unióban.

(2)

A Bizottság az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke alapján elfogadta az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékét megállapító (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletet (2).

(3)

Az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikke értelmében a Bizottságnak elő kell terjesztenie az új élelmiszer Unión belül történő forgalomba hozatalának engedélyezésére és az uniós jegyzék naprakésszé tételére vonatkozó végrehajtási jogi aktus tervezetét.

(4)

A természetes zeaxantin a normál emberi étrend összetevője, mivel számos gyümölcsben és zöld színű zöldségben, valamint a tojássárgájában is megtalálható. Jelenleg a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) meghatározott étrend-kiegészítőkben is használják.

(5)

A 2013/49/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerint engedélyezte a szintetikus zeaxantin étrend-kiegészítők új élelmiszer-összetevőjeként való forgalomba hozatalát 2 mg-os maximális napi bevitel mellett. A 2013/49/EU végrehajtási határozat által engedélyezett szintetikus zeaxantint „szintetikus zeaxantin” néven kell az ezen anyagot tartalmazó élelmiszerek címkéjén feltüntetni.

(6)

2018. február 23-án a DSM Nutritional Products Europe vállalat (a továbbiakban: kérelmező) kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz, hogy engedélyezze a szintetikus zeaxantin megnevezésének és különös jelölési követelményeinek módosítását az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően. A kérelem a „szintetikus” kifejezés törlését kéri az új élelmiszernek az uniós jegyzékben szereplő megnevezéséből, valamint az azt tartalmazó élelmiszerek jelöléséről.

(7)

A kérelmező úgy véli, hogy a zeaxantin megnevezésének és jelölési követelményeinek megváltoztatása szükséges bármely lehetséges negatív gazdasági hatás enyhítéséhez, amelyet a szintetikus zeaxantin tartalmú étrend-kiegészítők jelölésén a „szintetikus” kifejezés használata okozhat a „szintetikus” kifejezés negatív jelentéstartalmának köszönhetően. A kérelmező azt is állítja, hogy azok a gazdasági szereplők, akik olyan engedélyezett szintetikus új élelmiszereket tartalmazó étrend-kiegészítőket forgalmaznak, amelyek jelölésén nem szerepel a „szintetikus” kifejezés, nagy valószínűséggel nem tapasztalnak ilyen potenciális negatív gazdasági hatást.

(8)

Számos olyan jelenleg engedélyezett és az új élelmiszerek uniós jegyzékében szereplő szintetikus anyag létezik, amelynek vannak természetes eredetű megfelelői, és mindkét formájukat használják az étrend-kiegészítőkben. Azonban azoknak a szintetikus anyagoknak az uniós listán szereplő megnevezése és jelölése nem tartalmazza a szintetikus kifejezést. A szintetikus zeaxantin megnevezésének és jelölésének megváltoztatása biztosítja az összhangot az említett szintetikus anyagok megnevezésével és jelölésével.

(9)

Az étrend-kiegészítőkben összetevőként használt zeaxantin javasolt felhasználási módjai és mennyiségei nem változnak, a szintetikus zeaxantin 2013/49/EU végrehajtási határozat általi engedélyezését alátámasztó biztonsági megfontolások továbbra is érvényesek maradnak, ezért ez a változtatás nem jelent biztonsági kockázatot. Ezen indokolt tényezők figyelembevételével a javasolt változtatások megfelelnek az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikke (1) bekezdésének.

(10)

Az új jelölési követelmény e végrehajtási rendelettel összhangban történő végrehajtása változásokat vonhat maga után azon gazdasági szereplők tekintetében, akik jelenleg szintetikus zeaxantint hoznak forgalomba. Ezért helyénvaló egy átmeneti időszakot meghatározni.

(11)

A 2002/46/EK irányelv követelményeket határoz meg az étrend-kiegészítőkre vonatkozóan. A zeaxantin megnevezésének és különös jelölési követelményének megváltoztatását az említett irányelv sérelme nélkül engedélyezni kell.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az (EU) 2015/2283 rendelet értelmében csak engedélyezett és az uniós jegyzékbe felvett új élelmiszerek hozhatók forgalomba az Unióban.

(2)

A Bizottság az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke alapján elfogadta az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékét megállapító (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletet (2).

(3)

Az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikke értelmében a Bizottság határoz egy új élelmiszer engedélyezéséről és Unión belül történő forgalomba hozataláról, valamint az uniós jegyzék naprakésszé tételéről.

(4)

A Desert Labs, Ltd. vállalat (a továbbiakban: a kérelmező) 2014. október 21-én a Hoodia parviflora szárított föld feletti részeinek a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 1. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerinti, az uniós piacon új élelmiszerként történő forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmet nyújtott be az írországi illetékes hatóságnak. A kérelem tárgya a Hoodia parviflora szárított föld feletti részeinek élelmiszerekben, többek között italokban, kekszekben, édességekben, fűszeres snackekben, levesekben és erőlevesekben, teában, kávéban és vízben való felhasználása. Étrend-kiegészítőkben is fel kívánják használni.

(5)

Az (EU) 2015/2283 rendelet 35. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 258/97/EK rendelet 4. cikke alapján valamely tagállamhoz benyújtott, új élelmiszer Unión belüli forgalomba hozatalára irányuló olyan kérelmeket, amelyek kapcsán 2018. január 1-jéig nem született végleges döntés, az (EU) 2015/2283 rendelet alapján benyújtott kérelemként kell kezelni.

(6)

A Hoodia parviflora szárított föld feletti részeinek az uniós piacon új élelmiszerként történő forgalomba hozatalára irányuló kérelmet a 258/97/EK rendelet 4. cikkének megfelelően nyújtották be egy tagállamhoz, ugyanakkor a kérelem az (EU) 2015/2283 rendeletben meghatározott követelményeknek is megfelel.

(7)

2015. augusztus 24-én Írország illetékes hatósága közzétette elsődleges értékelési jelentését. Az említett jelentésben arra a következtetésre jutott, hogy a Hoodia parviflora szárított föld feletti részei megfelelnek a 258/97/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésében az új élelmiszerekre előírt feltételeknek.

(8)

A Bizottság az elsődleges értékelési jelentést 2015. augusztus 28-án továbbította a többi tagállamnak. Néhány tagállam indokolással ellátott kifogást emelt a 258/97/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében meghatározott 60 napos időszakon belül az új élelmiszer elégtelen jellemzése, az allergén hatás korlátozott értékelése, a 12 évnél idősebb gyermekek esetében a kockázat kizárására szolgáló elégtelen adatok, az előírásokra, a stabilitásra, a bevitel értékelésére és a toxikológiai adatokra vonatkozó elégtelen információkra vonatkozóan.

(9)

Az e tagállamok által felhozott kifogásokra tekintettel a Bizottság 2016. január 25-én konzultált az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: Hatóság), és felkérte, hogy végezze el a Hoodia parviflora szárított föld feletti részeinek mint a 258/97/EK rendelet szerinti új élelmiszernek az újbóli értékelését.

(10)

2017. szeptember 20-án a Hatóság elfogadta „a Hoodia parviflora szárított föld feletti részei mint a 258/97/EK rendelet szerinti új élelmiszer biztonságosságáról szóló tudományos szakvéleményt” („Scientific Opinion on the safety of dried aerial parts of Hoodia parviflora as a novel food pursuant to Regulation (EC) No 258/97”) (4). Ez a szakvélemény, amelyet a Hatóság a 258/97/EK rendelet alapján dolgozott ki és fogadott el, az (EU) 2015/2283 rendelet 11. cikkében foglalt követelményekkel is összhangban van.

(11)

Véleményében a Hatóság nem állapította meg a kérelmező által javasolt felhasználási módok és mennyiségek esetében az élelmiszerekben található Hoodia parviflora szárított föld feletti részeinek biztonságosságát, mivel a bevitel meghaladja a biztonságosnak tekintett szintet (0,134 mg/ttkg). A Hatóság azt azonban megállapította, hogy a Hoodia parviflora szárított föld feletti részei biztonságosak a felnőttek számára akkor, ha azokat az étrend-kiegészítőkhöz 9,4 mg-os maximális napi adagban adják hozzá, amely egy alapértelmezés szerint 70 kg testsúlyú felnőtt számára biztonságos beviteli mennyiségnek felel meg.

(12)

A vélemény elegendő alapot ad annak megállapításához, hogy a Hoodia parviflora szárított föld feletti részei étrend-kiegészítők összetevőjeként a javasolt felhasználási módok és mennyiségek betartása mellett megfelelnek az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak.

(13)

2018. január 24-én a kérelmező kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a kérelem alátámasztására benyújtott két tanulmány – nevezetesen a Hoodia parviflora szárított föld feletti részeinek 14 napos, dózismeghatározási orális toxicitási vizsgálatáról (5), valamint a 90 napos orális toxicitási vizsgálatáról (6) szóló jelentések – szellemi tulajdont képező adatainak védelmére vonatkozóan, amelyek alapul szolgáltak a benchmark dózis (BMD) elemzéséhez és az emberi fogyasztásra szánt biztonságos beviteli szintek megállapításához.

(14)

2018. február 18-án a Hatóság úgy ítélte meg (7), hogy a Hoodia parviflora szárított föld feletti részeire mint új élelmiszerre vonatkozó véleményének kidolgozása során a 90 napos orális toxicitási vizsgálatról szóló jelentés adatai alapul szolgáltak a BMD elemzéséhez és az emberi fogyasztásra szánt biztonságos beviteli szintek megállapításához. Ezért úgy tekinthető, hogy a Hoodia parviflora szárított föld feletti részeinek biztonságosságára vonatkozó következtetéseket nem lehetett volna elérni az említett vizsgálatról szóló jelentésből származó adatok nélkül.

(15)

A Hatóság véleményének kézhezvételét követően a Bizottság arra kérte a kérelmezőt, hogy pontosítsa a vizsgálattal kapcsolatos adatok védett jellegére vonatkozó állítását, valamint az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett, a vizsgálatra vonatkozó kizárólagos hivatkozási jogot.

(16)

A kérelmező azt is kijelentette, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a nemzeti jog szerint a vizsgálatra vonatkozóan tulajdonosi és kizárólagos jogokat birtokolt, és ezért harmadik felek nem férhetnek hozzá jogszerűen, vagy nem használhatják fel ezt a vizsgálatot. A Bizottság értékelte a kérelmező által benyújtott valamennyi információt, és úgy ítélte meg, hogy a kérelmező kellően alátámasztotta az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítését.

(17)

Ennek megfelelően az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a kérelmező dossziéjában szereplő 90 napos orális toxicitási vizsgálatot az EFSA nem használhatja fel egy későbbi kérelmező javára az e rendelet hatálybalépésétől számított ötéves időtartamon belül. Következésképpen az e rendelet által engedélyezett új élelmiszer Unión belüli forgalombahozatali jogát ötéves időtartamig a kérelmezőre kell korlátozni.

(18)

Ugyanakkor az új élelmiszer engedélyezésének és a kérelmező dossziéjában szereplő vizsgálatra való hivatkozás felhasználásának a kérelmező általi kizárólagos használatra vonatkozó korlátozása nem akadályozza meg, hogy más kérelmezők ugyanazon új élelmiszer forgalomba hozatalának engedélyezését kérelmezzék, feltéve, hogy kérelmük az e rendelet szerinti engedélyt alátámasztó, jogszerűen megszerzett információkon alapul.

(19)

A 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) követelményeket határoz meg az étrend-kiegészítőkre vonatkozóan. A Hoodia parviflora szárított föld feletti részeinek használatát az említett irányelv sérelme nélkül engedélyezni kell.

(20)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

2016. november 2-án a Bizottsághoz kérelem érkezett Csehországtól (a továbbiakban: kérelmező) a 2014/25/EU irányelv 35. cikke (1) bekezdése alapján (a továbbiakban: Kérelem).

(2)

A Kérelem az alábbi tevékenységekre vonatkozik:

(3)

A Kérelemhez csatolták Csehország nemzeti versenyhivatalának 2016. szeptember 30-án kelt levelét, valamint a hivatal 2017. június 14-én kelt kiegészítő levelét is (a továbbiakban: „versenyhivatali állásfoglalás”).

(4)

A cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztérium állásfoglalást kért a nemzeti versenyhivataltól a csehországi kiskereskedelmi villamosenergia- és földgázellátásnak a 2014/25/EU irányelv hatálya alóli mentessége iránti kérelemmel kapcsolatban, a versenyhivatal erre válaszul fogalmazta meg 2016. szeptember 30-án kelt levelét, amelyben megjegyezte, hogy „nincs elég idő arra, hogy ágazati vizsgálatot végezzünk ezeken a területeken, ami lehetővé tenné, hogy feltérképezzük a kérdéses piacok helyzetét, és így választ adjunk” a minisztérium kérdésére. A versenyhivatal végül a következő véleményt fogalmazta meg a levélben: „úgy véljük, hogy a csehországi végső fogyasztókat célzó földgáz- és villamosenergia-piac mentesítése a 34. cikk betartása alól nem gyakorolna negatív hatást a gazdasági versenyre ezeken a piacokon. A hivatal (2) ezt a következtetést az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján hozta meg. Ezért a hivatal fenntartja a jogot, hogy felülvizsgálja állásfoglalását, amennyiben a kérdéses piacokon strukturális vagy más fontos változás következik be, vagy ha a hivatalnak átadott adatok alapjául szolgáló információkat helyesbítik.”

(5)

A nemzeti versenyhivatal 2017. június 14-én kelt kiegészítő levele „Csehország által benyújtott további dokumentumokon […], valamint egy független piacműködtetői engedéllyel rendelkező szereplő (OTE) és a releváns piacokon tevékenykedő egyes vállalkozások (köztük a ČEZ csoport (ČEZ) és a Pražská plynárenská) által benyújtott adatokon” alapult. A kiegészítő levél különösen az Európai Bizottság által a kisfogyasztókat célzó kiskereskedelmi villamosenergia-piaccal kapcsolatban megfogalmazott aggályokra reagált, többek között a magas piaci koncentrációra, az alacsony szolgáltatóváltási arányra, valamint a ČEZ csoport vertikális integrációjára. A kiegészítő levél arra a megállapításra jutott, hogy semmi nem akadályozza meg, hogy a Kérelem hatálya alá tartozó piacok mentesüljenek az irányelv alkalmazása alól.

(6)

A Kérelemhez egy tanácsadói jelentést (3) is mellékeltek (a továbbiakban: „CRA-jelentés”).

(7)

Az Európai Bizottság 2017. január 31-én, 2017. március 24-én, 2017. március 27-én, 2017. április 21-én, 2017. június 1-jén, 2017. június 28-án és 2017. december 21-én további információkat kért a kérelmezőtől, a kérelmező 2017. február 16-án, 2017. március 28-án, 2017. március 31-én, 2017. május 3-án, 2017. május 10-én, 2017. június 9-én, 2017. augusztus 1-jén és 2018. április 12-én reagált ezekre a kérésekre. A kérelmező kérésére az Európai Bizottság 2017. január 31-én, 2017. február 28-án, 2017. március 29-én, 2017. május 30-án és 2017. június 9-én találkozott a kérelmező képviselőivel. A kérelmező 2017. január 27-én kiegészítő információkat is benyújtott.

(8)

A 2014/25/EU irányelv a kiskereskedelmi földgáz- és villamosenergia-ellátással kapcsolatos tevékenységek folytatásához szükséges szerződések odaítélésére alkalmazandó, kivéve, ha a tevékenységet az irányelv 34. cikke alapján mentesítették.

(9)

A 2014/25/EU irányelv előírja, hogy az irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozik ezen irányelv hatálya alá, ha a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján, az érintett ágazat egyedi jellemzőinek figyelembevételével kell értékelni.

(10)

A piacra való belépés akkor minősül szabadnak, ha az érintett tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő uniós jogszabályokat. E jogszabályokat a 2014/25/EU irányelv III. melléklete tartalmazza. A villamosenergia-ágazatra vonatkozóan ez a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4). A földgázágazatra vonatkozóan ez a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5).

(11)

Csehország az energiapiacokon zajló üzleti tevékenység folytatásának feltételeiről és állami adminisztrációjáról szóló 458/2000 Coll sz. törvénnyel (a továbbiakban: „az energiáról szóló törvény”) (6) átültette a 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelvet nemzeti jogrendjébe.

(12)

2017. december 7-én az Európai Bizottság hivatalos értesítést küldött Csehország Külügyminisztériumának (a 2017/2152. számú kötelezettségszegési eljárásra való hivatkozással) a 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelv cseh jogrendbe való nem megfelelő átültetéséről. Mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt, a piacra való korlátlan belépésre vonatkozó vélelem a kötelezettségszegési eljárás alá vont tényezőkre nem terjed ki, az Európai Bizottság 2017. december 21-én kelt e-mailjében arra kérte a kérelmezőt, hogy ossza meg meglátásait a kérdésben, és a 2014/25/EU irányelv 34. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknak megfelelően magyarázza el, hogy miért nem korlátozott de facto és de jure a piachoz való hozzáférés.

(13)

A kérelmező 2018. április 12-én kelt válaszában elmagyarázta, hogy a piachoz való hozzáférés de facto nem korlátozott. A kérelmező az alábbi főbb érveket hozta fel: a piacra lépés alacsony költsége, a piacra lépést korlátozó tényezők hiánya, a villamos energia és a földgáz kereskedelmi értékesítésére vonatkozóan kiadott engedélyek nagy száma (7), valamint a kiskereskedelmi földgáz- és villamosenergia-ellátással jelenleg is foglalkozó kiskereskedelmi szolgáltatók nagy száma (8). A kérelmező emellett azt is elmagyarázta, hogy az uniós jogszabály hivatalos értesítésben említett rendelkezéseinek nemzeti jogrendbe való átültetési módja de jure sem korlátozza a kiskereskedelmi villamosenergia- és földgázpiacra való belépést. A kérelmező arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kötelezettségszegési eljárásban megfogalmazott konkrét problémák nem a piachoz való hozzáférésre vonatkoztak vagy csak potenciálisan kapcsolódnak ehhez a területhez.

(14)

A szabad piaci hozzáférés de facto meglétének kérdésében az Európai Bizottság egyetért a kérelmező által megfogalmazott érvekkel, különös tekintettel a kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás piacain és földgázellátás piacán országos szinten aktív szereplők nagy számára, ami azt jelzi, hogy a piaci hozzáférés de facto nincs korlátozva.

(15)

A piaci hozzáférés de jure korlátozottságának kérdésében az Európai Bizottság alaposan megfontolta a kérelmező magyarázatát a hivatalos értesítésben megfogalmazott aggályok nemzeti jogrendben való megoldásáról. Az Európai Bizottság megvizsgálta a magyarázatot a 2014/25/EU irányelvben lefektetett követelmények tükrében, azaz felmérte, hogy a nemzeti jogrendbe beépített rendelkezések és az ezekkel kapcsolatban a kötelezettségszegési eljárásban megfogalmazott aggályok alapján a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében megfogalmazott értelemben fennállhat-e a piachoz való hozzáférés de jure korlátozottsága. A kérelmező érveinek megfontolását követően az Európai Bizottság egyetért a kérelmező magyarázatának alapjául szolgáló érvvel, miszerint a kötelezettségszegési eljárásban megfogalmazott konkrét problémák nem kapcsolódnak közvetlenül a piachoz való hozzáféréshez. Az Európai Bizottság ezenfelül figyelembe vette a kérelmező azon érvét is, amely szerint a cseh jogrendszer egészét is figyelembe kell venni, különös tekintettel arra a kötelezettségre, hogy a nemzeti jogban szereplő rendelkezéseket olyan módon kell értelmezni, amely megfelel az uniós jogszabályok előírásainak. Ezért nem megfeledkezve a kötelezettségszegési eljárásban azonosított, továbbra is fennálló aggályokról, és a kötelezettségszegési eljárás sérelme nélkül, a jelen határozat és a 2014/25/EU irányelvvel kapcsolatos eljárás tekintetében az Európai Bizottság megállapítja, hogy a piachoz való hozzáférésre vonatkozóan nincsenek de jure korlátozások Csehországban.

(16)

Az előzőekben foglalt megállapítások alapján az Európai Bizottság úgy határoz, hogy a jelen esetben teljesül a piachoz való korlátlan hozzáférésnek a 2014/25/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdésében hivatkozott feltétele.

(17)

A versenynek való közvetlen kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő. A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik fontos paraméter az adott piac főbb szereplőinek piaci részesedése. Az érintett piacok sajátosságaira tekintettel egyéb kritériumokat is figyelembe kell venni.

(18)

Ez a határozat nem érinti a versenyszabályok és az uniós jog más területeinek alkalmazását. Így különösen a versenynek való közvetlen kitettségnek a 2014/25/EU irányelv 34. cikke szerinti értékeléséhez használt kritériumok és módszertan nem szükségképpen azonosak azokkal, amelyeket az EUMSZ 101. vagy 102. cikke, vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet (9) alapján végzett értékeléskor alkalmaznak. Ezt a Törvényszék egy közelmúltbeli ítéletében megerősítette (10).

(19)

Szem előtt kell tartani, hogy e határozat célja annak megállapítása, hogy a kérelemmel érintett tevékenységek ki vannak-e téve olyan mértékű versenynek (olyan piacokon, amelyekre a belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikke értelmében nem korlátozott), amely biztosítja, hogy a 2014/25/EU irányelvben meghatározott részletes beszerzési szabályok jelentette fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történik az érintett tevékenységek folytatására irányuló beszerzés, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a beszerzők számára az általánosságban gazdaságilag legelőnyösebb megoldás azonosítását.

(20)

Ezzel összefüggésben fontos megemlíteni, hogy az érintett piacokon nem minden piaci szereplő tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá. Ezért amikor a közbeszerzési szabályok hatálya alá nem tartozó cégek tevékenykednek ezeken a piacokon, normál esetben versenynyomást gyakorolhatnak az e szabályok hatálya alá tartozó piaci szereplőkre (11).

(21)

Ahogy azt az Európai Bizottság a múltban már megállapította (12), a kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás magában foglalja egyrészt a villamos energia végső fogyasztóknak, azaz háztartási és kis méretű ipari és kereskedelmi fogyasztóknak (vagyis olyan fogyasztóknak, akikre nem alkalmaznak folyamatos mérést, és akik a kisfeszültségű hálózatra csatlakoznak (13)) történő értékesítését, másrészt a nagy méretű ipari és kereskedelmi fogyasztóknak (vagyis olyan fogyasztóknak, akikre „félórás mérést” alkalmaznak, és általában nagy- és közepes feszültségű hálózatokhoz csatlakoznak (14)) való értékesítését.

(22)

Döntéshozatali gyakorlatában a cseh nemzeti versenyhivatal (15) is fontolóra vette a kiskereskedelmi piac különböző végső fogyasztói kategóriák szerinti szegmentálását, de végül nyitva hagyta a definíciót.

(23)

A kérelmező három kategóriába sorolja a fogyasztókat.

(24)

Tekintettel a (21)–(23) preambulumbekezdésben felsorolt tényezőkre, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülésének értékelése céljából – a többi uniós jogszabály sérelme nélkül – a jelen határozat keretei között, a csehországi kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás szempontjából az érintett termékpiacok a következők: (a) nagyfogyasztók kiskereskedelmi villamosenergia-ellátása (folyamatos mérés alapján fizető nagy méretű ipari és kereskedelmi fogyasztók, ideértve a (23) preambulumbekezdés (c) albekezdésében meghatározott harmadik kategóriába tartozó fogyasztókat is) és (b) kisfogyasztók kiskereskedelmi villamosenergia-ellátása (nem folyamatos mérés alapján fizető háztartások és kis méretű kereskedelmi fogyasztók).

(25)

A kiskereskedelmi földgázellátás területén az Európai Bizottság megkülönbözteti a földgáz kisfogyasztók számára történő értékesítését és a földgáz nagyfogyasztók számára történő értékesítését, ez utóbbi kategória a nagy méretű ipari fogyasztókat és az erőműveket foglalja magában (20).

(26)

A csehországi kiskereskedelmi földgázpiacról szóló M.4238 E.ON/PP sz. határozatában (21) az Európai Bizottság nyitva hagyta a definíciót, mivel a kérdéses tranzakció más definíció alatt sem vezetett versennyel kapcsolatos aggályokhoz.

(27)

Döntéshozatali gyakorlatában a cseh nemzeti versenyhivatal (22) is fontolóra vette a kiskereskedelmi földgázpiac különböző végső fogyasztói kategóriák szerinti szegmentálását, de végül nyitva hagyta a definíciót.

(28)

A kérelmező is megkülönbözteti a nagy- és a kisfogyasztókat a földgáz értékesítése terén. Nagy méretű földgázfogyasztónak (23) számítanak azok a kereskedelmi fogyasztók, akik (i) automatikus folyamatos mérés alá esnek, távoli (A) vagy havi (B) leolvasás mellett, és fogyasztásuk eléri az évi 4,2 GWh-t, vagy (ii) nem időintervallumokra lebontott mérés alá esnek, havi leolvasás mellett, és éves fogyasztásuk 0,63 és 4,2 GWh között van. Ezek a fogyasztók általában egyedi ajánlatot kapnak a szolgáltatóktól. Kis méretű fogyasztónak tekintjük azokat a kereskedelmi és háztartási fogyasztókat, akik nem időintervallumokra bontott mérés alá esnek, fogyasztásuk leolvasása nem havi rendszerességgel történik, és éves fogyasztásuk nem éri el a 0,63 GWh-t. Ezek a fogyasztók általában szabvány ajánlatokat kapnak. A két kategória körülbelül fele-fele arányban osztozik a teljes gázfogyasztáson.

(29)

Tekintettel a (25)–(28) preambulumbekezdésben vizsgált tényezőkre, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülésének értékelése céljából – a többi uniós jogszabály sérelme nélkül – az érintett termékpiacok a következők: (a) nagyfogyasztók kiskereskedelmi földgázellátása; (b) kisfogyasztók kiskereskedelmi földgázellátása.

(30)

Az Európai Bizottság korábban megállapította (24), hogy a nagyfogyasztókat célzó kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás országos kiterjedésű, míg a kisfogyasztókat célzó kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás terén szűkebb, regionális piacokat lehet körülhatárolni. A csehországi kiskereskedelmi piacra vonatkozó M. 4238 E.ON/PP határozat (25) keretében végzett piacelemzés megállapította, hogy a villamos energia kiskereskedelmi piaca legalább országos léptékű. A földrajzi piac tényleges kiterjedéséről azonban nem született végleges megállapítás. A cseh nemzeti versenyhivatal arra a következtetésre jutott, hogy a kisfogyasztókat célzó kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás országos hatókörű (26).

(31)

A kérelmező szerint jelenleg körülbelül 65 aktív szolgáltató van jelen a piacon, akik több mint 100 átadás-átvételi pontot működtetnek, és országos szinten nagy és kis méretű kereskedelmi fogyasztókat, valamint háztartásokat egyaránt képesek ellátni. Ez arra utalhat, hogy a kiskereskedelmi értékesítési piacok országos kiterjedésűek.

(32)

Csehországban három elosztási terület határozható meg, amelyek az elosztásért felelős vállalatok tulajdoni viszonyainak megfelelően különülnek el egymástól (27). Mivel a három regionális disztribútor jelentős piaci részesedést tudhat magáénak saját elosztási területén, elmondhatjuk, hogy a cseh piacot erős regionalitás jellemzi. A legnagyobb elosztó a ČEZ csoport és leányvállalata, a ČEZ Distribuce, a vállalatcsoport az ország nyolc villamosenergia-elosztó hálózatából ötöt birtokol, amelyek körülbelül a Csehországban fogyasztott összes villamos energia […] részét fedik le; ezzel szemben az E.ON elosztási területe […] részét, a PRE elosztási területe pedig mindössze […] részét teszi ki az összes villamosenergia-fogyasztásnak, míg a fennmaradó részt a helyi elosztózóna adja (28). Összesen az átadás-átvételi pontok körülbelül […] %-a található a ČEZ Distribuce vállalathoz tartozó területen. Ezek közül nem mindegyiket a ČEZ Prodej (a ČEZ csoport kiskereskedelmi ellátásért felelős tagja) szolgálja ki; saját elosztási területén azonban a ČEZ Prodej látja el a kis méretű kereskedelmi fogyasztók és a háztartások nagy többségét ([…] %-át) (29).

(33)

Országos szinten a ČEZ Prodej […] millió háztartási átadás-átvételi pontot szolgál ki, ami az átadás-átvételi pontok tekintetében […] %-os piaci részesedést jelent.

(34)

Az a tény, hogy a PRE saját területén körülbelül […] %-kal többet számít fel az átalánydíj energiakomponenséért, egy újabb tényező, amely alátámaszthatja, hogy a három elosztási területen nem egységes versenyfeltételek érvényesülnek. A kérelmező azzal indokolja az ár terén való eltérést, hogy a PRE saját területén kívül egy alacsony díjakkal működő leányvállalatot működtet (Yello Energy), ugyanakkor azt állítja, hogy a ČEZ Prodej és az E.ON azonos árat kér az átalánydíj energiakomponenséért a három területen (30).

(35)

A 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülésének értékelése céljából – a többi uniós jogszabály sérelme nélkül; és tekintettel a tényre, hogy országos szinten nagyszámú kiskereskedelmi vállalat működik, a csehországi kiskereskedelmi, végső fogyasztókat célzó villamosenergia-ellátás földrajzi hatóköre mind a nagy-, mind a kisfogyasztók esetében országosnak tekinthető. Ez azonban nem zárja ki az erős regionális elemek jelenlétét.

(36)

Az Európai Bizottság korábbi megállapítása szerint a kiskereskedelmi földgázellátás piacai (ideértve a kisfogyasztók ellátását is) országos kiterjedésűek (31).

(37)

A csehországi kiskereskedelmi piacról szóló M.4238 E.ON/PP sz. határozatában (32) az Európai Bizottság nyitva hagyta a definíciót, mivel a kérdéses tranzakció más definíció alatt sem vezetett versennyel kapcsolatos aggályokhoz.

(38)

Földrajzi szempontból a cseh nemzeti versenyhivatal korábbi gyakorlatában (33) a kiskereskedelmi földgázellátás releváns termékpiacait országos kiterjedésűnek értékelte.

(39)

A legújabb információk szerint jelenleg nagyszámú aktív szolgáltató (34) tevékenykedik a csehországi kiskereskedelmi földgázpiacon. A kérelmező szerint ezek a szolgáltatók nagy- és kisfogyasztókat egyaránt képesek országos szinten ellátni.

(40)

Ahogy a villamos energia esetében, Csehországban a földgáz terén is három elosztási terület határozható meg, amelyek az elosztásért felelős vállalatok tulajdoni viszonyainak megfelelően különülnek el egymástól (35). A földgáz háztartásoknak történő kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozóan az Európai Bizottság a villamosenergia-piacon tapasztalthoz hasonló helyzetet állapított meg az inkumbens földgázelosztók egyes elosztási területekre jellemző piaci részesedésére vonatkozóan. 2015-ben a piaci részesedések megközelítőleg a következőképpen alakultak: […] % (RWE), […] % (PP) és […] % (E.ON) (36). Országos szinten, a nagyfogyasztók földgázellátása terén azonban már jobban megoszlik e vállalatok piaci részesedése (37).

(41)

A gázárak energiakomponense nincs szabályozva, ezt a három elosztási területen működő helyi elosztó vállalatok határozzák meg. A kérelmező elemzéséből kiderül, hogy a PP és az RWE azonos árképzéssel állapítja meg a teljes gázár energiakomponensét a három elosztási területen, míg az E.ON azonos árakat alkalmaz a PP és az RWE területén, és némileg (kevesebb mint […] %-kal) alacsonyabb árakat alkalmaz saját területén (38). Ennek fényében a kérelmező úgy véli, hogy a földgáz kiskereskedelmi értékesítésének piaca országos kiterjedésű.

(42)

A 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülésének értékelése céljából – a többi uniós jogszabály sérelme nélkül; és tekintettel a tényre, hogy országos szinten nagyszámú kiskereskedelmi vállalat működik, a csehországi végső fogyasztókat célzó kiskereskedelmi földgázellátás földrajzi piaca mind a nagy-, mind a kisfogyasztók esetében országosnak tekinthető. Ez azonban, ahogy azt a villamos energia esetében is említettük, nem zárja ki az erős regionális elemek jelenlétét.

(43)

Az Európai Bizottság más határozatokat is elfogadott (39) a kiskereskedelmi villamosenergia- és földgázellátást érintő közbeszerzési szabályok alóli mentességek alkalmazhatóságára vonatkozóan. Ezekben a határozatokban az Európai Bizottság különösen az alábbi tényezőkre alapozta megállapításait: a piaci résztvevők általános száma, a legnagyobb szereplők összesített piaci részesedése, a végső fogyasztók szolgáltatóváltási aránya, a nagykereskedelmi piacok likviditása és az árak szabályozottsága.

(44)

Elsőként fontos rámutatni, hogy ahhoz, hogy egy szolgáltató megbízható, hosszú távú, hatékony versenykényszert gyakoroló szereplője legyen a cseh kiskereskedelmi piacnak, elengedhetetlen, hogy hozzáférése legyen versenyképes villamosenergia-forrásokhoz, akár saját termelési kapacitás, akár olyan likvid nagykereskedelmi piacok révén, amelyeken beszerezheti az összes szükséges nagykereskedelmi terméket Csehországban vagy behozatal útján külföldről. Ellenkező esetben a kiskereskedőknek vertikálisan integrált versenytársaiktól kell beszerezniük a villamos energiát, ami azt jelenti, hogy folyamatosan a fejük fölött lebeg az árprés veszélye, ami pedig jelentősen korlátozza az általuk a vertikálisan integrált szolgáltatókra (amilyen például a ČEZ) kifejthető versenykényszer mértékét.

(45)

Ha tehát szeretnénk felmérni, hogy a kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás közvetlen módon ki van-e téve a versenynek, figyelembe kell vennünk a villamosenergia-termelés és nagykereskedelmi villamosenergia-ellátás beszállítói piacán fennálló versenyfeltételeket, valamint az ott működő szolgáltatók pozícióját is (40).

(46)

2017 júniusában 65 aktív szolgáltató több mint 100 átadás-átvételi pont ellátásáról gondoskodott a ČEZ csoport, az E.ON és a PRE három elosztási területén. A ČEZ Prodej a legnagyobb szolgáltató mind a nagy-, mind a kisfogyasztók esetében, a dobogó többi helyét az E.ON és a PRE foglalja el. A többi versenytárs jóval kisebb piaci részesedést tudhat magáénak a végső fogyasztók ellátása terén.

(47)

Korábbi határozataiban (41) az Európai Bizottság többek között arra alapozott, hogy a kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás piacán a három legnagyobb vállalat összesített piaci részesedésének mértéke hasznos mutató a piaci koncentráció és a verseny általános helyzetének felméréséhez. Mivel nem minden piaci szereplőre érvényesek a közbeszerzési szabályok, az elemzés főként azon konkrét piaci szereplők piaci helyzetére és versenykényszerére összpontosít, amelyekre vonatkoznak a közbeszerzési szabályok (ezek lényegében a ČEZ Prodej és a PP). Amikor azonban szükséges ismernünk a ČEZ Prodej és a PP működési környezetéül szolgáló piacon uralkodó viszonyokat, az elemzésbe más szolgáltatókat is bevonunk (lásd még a (20) preambulumbekezdést). Emellett relevánsnak tekinthetjük a piaci koncentráció más mutatóit is.

(48)

A ČEZ Prodej […] arányban látja el a nagyfogyasztókat, ez mennyiségre lebontva körülbelül […] TWh az összes […] TWh-ból (42). A vállalat nagyfogyasztókra vonatkozó piaci részesedése stabilnak volt mondható a 2012–2015-ös időszakban ([…] %) (43), ez az arány azonban 2016-ra […] %-ra csökkent (44). Az Európai Bizottság rámutat, hogy ez a csökkenés abban az évben történt, amikor a ČEZ csoport által üzemeltetett több atomerőműben is kiesések történtek, ami körülbelül […] arányban érintette a cégcsoport atomenergia-termelési kapacitását; ez is bizonyítja, hogy a versenyképes villamosenergia-forrásokhoz való hozzáférés kulcsfontosságú tényező a kiskereskedelmi piacokon versenyezni kívánó szolgáltatók számára. Ezenfelül nem zárható ki, hogy egy vagy több régióban nagyobb lenne a ČEZ Prodej […] %-os piaci részesedése a nagyfogyasztók piacán, ha a részesedést nem országos, hanem regionális földrajzi piac szerint számítanák. Az Európai Bizottság kérte, hogy a kérelmező küldje el a ČEZ Prodej hálózatához csatlakozó nagyfogyasztókra vonatkozó helyi piaci részesedés számadatait, ez azonban nem történt meg.

(49)

A 2014–2016-os időszakban szintén stabil részesedést tudhatott magáénak a nagyfogyasztók piacán mind az E.ON, a körülbelül […] %-os, mind a PRE, a mintegy […] %-os eredményével.

(50)

Országos szinten a három legnagyobb piaci szereplő (a ČEZ Prodej, az E.ON és a PRE) nagyfogyasztókra vetített összesített piaci részesedése körülbelül 60 % (45) (a HHI (46) értéke ezen a piacon 1 847 (47)). A nagyfogyasztókat kiszolgáló többi szolgáltató (Bohemia Energy, CENTROPOL, RWE, Veolia Komodity, Lumius, EP Energy Trading, Slovenské elektrárne, Amper Market) piaci részesedése mind […] % alatt marad.

(51)

Ha a leszállított villamosenergia-mennyiséget vesszük alapul, országos szinten a ČEZ Prodej a kisfogyasztók […] %-át látja el (48); a ČEZ csoport elosztási területén azonban nagyobb a felhasznált energiamennyiség mértéke, […] TWh-t a […] TWh-ból kisfogyasztók használtak fel (49). A ČEZ Prodej e fogyasztói csoportra vonatkozó piaci részesedése stabilnak volt mondható a 2012–2015-ös időszakban ([…] %) (50). Az Európai Bizottság azonban szeretné hangsúlyozni, hogy a cseh nemzeti versenyhivatal állásfoglalása szerint a ČEZ Prodej piaci részesedése az elmúlt 6 évben csökkent (51).

(52)

Helyi szinten az inkumbens szolgáltatók magas piaci részesedéssel bírnak a kisfogyasztók körében: 2014 és 2015 között a ČEZ Prodej és az E.ON […] %-os piaci részesedést tudhatott magáénak saját elosztási területén, míg a PRE piaci részesedése […] % volt a prágai régióban. A három legnagyobb szolgáltató elhanyagolható jelenléttel bírt a többi szolgáltató elosztási területén ([…] %) (52). Ez megerősíti, hogy a piac erőteljes regionális jellemzőkkel bír.

(53)

A 2014–2016-os időszakban szintén stabil részesedést tudhatott magáénak a kisfogyasztók piacán mind az E.ON, a körülbelül […] %-os, mind a PRE, a mintegy […] %-os eredményével. Országos szinten a három legnagyobb piaci szereplő (a ČEZ Prodej, az E.ON és a PRE) kisfogyasztókra vetített összesített piaci részesedése körülbelül 74 % (53) (a HHI értéke ezen a piacon 2 664) (54). A kisfogyasztók e piacán a nagyokat leginkább megközelítő versenytárs a Bohemia Energy, […] %-kal.

(54)

A hatékony verseny meglétének vizsgálatakor érdemes figyelembe venni a szolgáltatót váltó fogyasztók számát is. A szolgáltatóváltás két típusa határozható meg: külső szolgáltatóváltás, amikor a fogyasztó egy másik szolgáltatóra vált, és belső szolgáltatóváltás, amikor a fogyasztó meglévő szolgáltatójánál vált másik díjszabásra vagy szerződésre. Egy korábbi határozatában (55) az Európai Bizottság elsősorban a külső szolgáltatóváltást elemezte.

(55)

A kérelmező állítása szerint a nagyfogyasztók körében viszonylag magas a külső szolgáltatóváltás aránya. A külső szolgáltatóváltás aránya azonban a 2010-es 30 %-hoz képest 2015-re 16 %-ra csökkent a nagyfogyasztók körében; erre a hat évre vetítve a külső szolgáltatóváltás átlagos aránya 22 % volt (56). Összehasonlításképp: a külső szolgáltatóváltás átlagos aránya Csehországban magasabb, mint Németországban (körülbelül 11 %) (57), de alacsonyabb, mint Olaszországban (mintegy 32 %) (58). A kérelmező tájékoztatása szerint a villamosenergia-szolgáltató váltása nem jár plusz költségekkel; a közvetlenül a nagyfeszültségű hálózatra bekötött fogyasztók pályázatokon keresztül szerzik be a szükséges villamos energiát, vagy közvetlenül az energiatőzsdén vásárolják azt, ami megmagyarázza, hogy miért váltanak nagyobb arányban szolgáltatót, mint a kisfogyasztók (lásd az (56)–(59) preambulumbekezdést) (59).

(56)

A kérelmező tájékoztatása szerint a kisfogyasztók esetében azért alacsony a külső szolgáltatóváltási arány, mivel állítólag magas a fogyasztók elégedettsége és/vagy gyakori a meglévő szerződések újratárgyalása a szolgáltatóval. A kisfogyasztók esetében 2015-ben mintegy 4,6 % volt a külső szolgáltatóváltási arány (azaz ugyanannyi, mint 2010-ben); erre a hat évre vetítve a külső szolgáltatóváltási arány átlaga 5 % volt (60). A kérelmező tájékoztatása szerint a kisfogyasztók számára is viszonylag egyszerűen megvalósítható egy másik villamosenergia-szolgáltatóra való átállás. A kérelmező által a fogyasztók körében végzett felmérés szerint a három elosztási területen a kisfogyasztók akkor váltanának villamosenergia-szolgáltatót, ha „5–10 %-os áremelkedés következne be” (61).

(57)

A nemzeti versenyhivatal állásfoglalásában szerepel, hogy a ČEZ Prodej megbízásából készült fogyasztói felmérés megállapította, hogy a fogyasztók rendkívül érzékenyek az árak változásaira, és magas körükben a szolgáltatóváltási hajlandóság (62). A nemzeti versenyhivatal állásfoglalása ezenfelül rámutatott, hogy „a szolgáltatók a közelmúltban versenyképes, ügyfélmegtartást célzó, jelentős kedvezményeket kínáló ajánlatokkal keresték meg fogyasztóikat”, ami azzal járt, hogy a ČEZ Prodej adatai szerint „a ČEZ Prodej számos olyan fogyasztója, aki az ilyen ajánlatok nélkül átszerződött volna egy másik szolgáltatóhoz, inkább a ČEZ Prodej által kínált előnyösebb díjszabást választotta” (63). A nemzeti versenyhivatal állásfoglalásában arra is rámutatott, hogy ha a külső szolgáltatóváltási arányhoz hozzáadjuk a ČEZ Prodejnél mért belső szolgáltatóváltási arányt, a háztartásokra vonatkozóan […] %-os összesített szolgáltatóváltási arányt kapunk.

(58)

Az Európai Bizottság azonban rámutat, hogy a legújabb nyilvánosan elérhető információk szerint (64) a háztartások belső szolgáltatóváltási aránya viszonylag alacsony Csehországban. A háztartási fogyasztók villamos energiára vonatkozó belső szolgáltatóváltási arányának hároméves átlaga mindössze 2 %, míg ugyanezen fogyasztóknál a külső szolgáltatóváltási arány ötéves átlaga 6 % (65).

(59)

Az Európai Bizottság ezenfelül szeretne rámutatni, hogy a cseh nemzeti szabályozó hatóság (ERO) is felhívta rá a figyelmet, hogy a villamos energia kiskereskedelmi piacán alkalmazott egyes automatikusan megújuló határozott idejű szerződéseknél nem egyértelműek a szerződési feltételek, ami megnehezítheti, hogy a fogyasztók megállapítsák, hogy mikor és milyen feltételek mellett mondhatják fel szerződésüket (66). Az ERO által kiadott legfrissebb elérhető jelentésben (2016) (67) is szerepel ez a megjegyzés az automatikusan megújuló határozott idejű szerződésekre vonatkozóan.

(60)

A tényleges verseny meglétét jól jelzi a nagykereskedelmi piac likviditása is, mivel a releváns nagykereskedelmi termékekre (például alapterhelési, csúcsterhelési termékekre, különböző időtartamokra vonatkozó egyórás blokkokra) irányuló megfelelő mértékű kereslet és kínálat beszerzési és fedezeti lehetőségeket kínál a saját energiatermelési kapacitással nem rendelkező szolgáltatók számára, valamint lehetővé teszi, hogy ezek a szolgáltatók is belépjenek a kiskereskedelmi piacra, és versenybe szálljanak a vertikálisan integrált, saját energiatermelési lehetőségekkel bíró szolgáltatókkal.

(61)

2016-ban a ČEZ csoport állította elő a Csehországban termelt villamos energia […] %-át (68). A második legnagyobb villamosenergia-termelő (az Elektrárna Počerady a.s.) […] %-os piaci részesedést tudhat magáénak, míg a következő három termelő (a Sokolovská Uhelná a.s., az Elektrárna Dětmarovice a.s. és a Severní Energetická a.s (69).) mind […] % alatt van (70). A következő hat energiatermelő vállalat részesedése a 3 %-ot sem éri el, míg a fennmaradó részt (amelybe a megtermelt villamos energia 17 %-a tartozik) számos kisebb nap- és szélerőmű és mezőgazdasági vállalat állítja elő. Az E.ON, a PRE és a többi, kisebb kiskereskedelmi szolgáltató (például a Bohemia Energy vagy a CENTROPOL) nem rendelkezik energiatermelő létesítményekkel Csehországban.

(62)

Mindezek alapján továbbra is a ČEZ csoport marad a legnagyobb villamosenergia-termelő vállalat Csehországban. Az energiatermelés terén tapasztalható magas piaci részesedése annak köszönhető, hogy ez a vállalat kiváltságos hozzáféréssel rendelkezik Csehország legolcsóbb energiatermelési forrásaihoz (atomenergia, lignit, szén).

(63)

Az atomenergia-termelés terén meg kell említeni, hogy a ČEZ csoport 2016 és 2017 között több atomreaktorában kiesésekkel szembesült […].

(64)

Csehország hosszú távú energiastratégiai terve (71) szerint 2050-re az atomenergia fogja fedezni az ország teljes villamosenergia-fogyasztásának mintegy felét (ma körülbelül egyharmadát fedezi). A cseh hatóságok azt tervezik, hogy 2035-től kezdve fokozatosan leállítják a Dukovany erőmű négy blokkját, és közben új reaktorokat építenek a két meglévő erőműhöz (Dukovany és Temelin), ennek megvalósítása érdekében vagy az állam felvásárolja a ČEZ csoport atomenergiával foglalkozó részlegét, vagy a ČEZ csoport maga finanszírozza az új reaktorokat. E forgatókönyv szerint a reaktorok teljes újraindításával és az energiatermelési kapacitás jövő évre előrejelzett növekedésével (72) a ČEZ csoport részesedése az energiatermelési piacból vélhetően vissza fog térni a korábbi szintekre.

(65)

Nagykereskedelmi szinten a villamos energiát vagy házon belül, a vertikálisan integrált, energiatermelést és kiskereskedelmi értékesítést is végző vállalkozások különböző cégei között (ilyenek például a ČEZ csoport gazdálkodó egységei) vagy különböző csatornákon keresztül értékesítik: tisztán kétoldalú (tőzsdén kívüli) vagy közvetítői megállapodások segítségével; a Power Exchange Central Europe, a.s. („PXE”) vagy a Czech Moravian Commodity Exchange Kladno („CMCEK”) által irányított határidős piacokon (73); és a csehországi villamosenergia- és földgázpiac szereplője, az OTE a.s. nevű vállalat által irányított azonnali piacokon. A villamosenergia-kereskedők a kétoldalú megállapodások és a tőzsdei termékek (köztük az OTE platformján és a külföldi tőzsdéken (74) vásárolt termékek) bármilyen kombinációját megvásárolhatják és értékesíthetik (75).

(66)

A PXE tőzsde nagykereskedelmi árai hagyományosan az EEX tőzsde áraihoz igazodnak. A kérelmező tájékoztatása szerint a ČEZProdej (76) nem élvez versenyelőnyt a villamos energiát a PXE tőzsdéről beszerző többi kiskereskedővel szemben, mivel […] (77). Meg kell azonban jegyezni, hogy ennek az árnak az alapját egy olyan szerződés képezi, amelyet két, azonos vállalatcsoporthoz tartozó cég kötött egymással, így az ár bármikor megváltozhat, és nincs hatása a ČEZ csoport összesített nyereségére.

(67)

A csehországi nagykereskedelmi piacokon (azonnali és határidős, közvetített és tőzsdei piacokon) 2016-ban gazdát cserélt energiamennyiség ([…] TWh) nagyjából […] részét tette ki az éves villamosenergia-fogyasztás mennyiségének (78). 2016-ban a közvetítői platformokon (például a Trayporton) a tőzsdén kívüli kereskedelem mennyisége elérte a(z) […] TWh-t (az összesen […] TWh-nyi kereskedett mennyiségből), ami kis mértékű növekedést jelent 2008-hoz képest ([…] TWh) (79). Összehasonlításképp: a német nagykereskedelmi piac volumene a villamosenergia-lehívás teljes mennyiségének tízszerese volt (80). Csehországban a legnagyobb energiatőzsdén (PXE (81)) is alacsony maradt a határidős kereskedelem volumene (82), míg a belföldi kereskedelmi helyszíneken, mint például a CMCEK (83), még alacsonyabb mennyiségeket (2–3 TWh-t) értékesítettek. A másnapi és a napon belüli piacokon (OTE-Spot), amelyek szintén szükségesek ahhoz, hogy a kiskereskedők be tudják szerezni az általuk igényelt nagykereskedelmi termékeket, 2008-hoz képest nőtt ugyan a kereskedelem volumene, de az továbbra is rendkívül alacsony (84). Végül pedig, mivel a közvetlen (tőzsdén kívüli) kétoldalú értékesítésekről nincsenek adataink, az Európai Bizottság nem tudja felmérni, hogy ezen a területen van-e elég lehetőség ahhoz, hogy az új szereplők sikeresen tudjanak versenyezni a piacon (85).

(68)

Az import terén a kérelmező tájékoztatása szerint „bőséges rendszer-összeköttetési kapacitás áll rendelkezésre a cseh-német határon” (86). A csehországi átvitelirendszer-üzemeltető jelentése szerint (87) azonban a nem tervezett, több GW-ot kitevő áramlás (úgynevezett „hurokáramlás”) miatt több kritikus helyzet is kialakult a cseh átviteli rendszerben. A csehországi átvitelirendszer-üzemeltető szerint a hurokáramlás komoly problémát jelent a hálózat stabilitására nézve (88), ami korlátozó tényezőként hat a cseh határon és különösen a cseh-német határon keresztül zajló kereskedelemre. A kérelmező által benyújtott számadatok (89) tanúsága szerint a német határon keresztül elérhető kereskedelmi importmennyiség a 2014 és 2016 közötti időszakban jelentősen csökkent (90).

(69)

Ráadásul a szomszédos országokból import céljára rendelkezésre álló kapacitás a cseh piacon hagyományosan alacsony nagykereskedelmi árak miatt csökkenhet. Ez jellemezte a 2012 és 2016 közötti időszakot is, amikor a Csehország határainak túloldalán fekvő országokhoz viszonyított másnapi árkülönbség a legtöbb országgal szemben negatív értéket mutatott: – 3,9 EUR/MWh volt Lengyelország felé; – 0,4 EUR/MWh Ausztria felé; – 0,6 EUR/MWh Szlovákia felé, és kizárólag Németország felé volt némileg pozitív (0,4 EUR/MWh) (91).

(70)

A fentiek ellenére a kérelmező tájékoztatása szerint 2016-ban körülbelül 8,6 TWh-nyi importkapacitást használhattak fel a piaci szereplők, míg 7,9 TWh-t, azaz „a teljes villamosenergia-fogyasztás körülbelül 13 %-át” importálták a ČEZ csoport atomerőműveiben bekövetkezett váratlan kimaradások miatt (92). Valószínűleg ez a kivételes körülmény magyarázza, hogy 2016-ban ilyen mértékű kapacitást importáltak és bocsátottak a piaci szereplők rendelkezésére. Ezt támasztja alá, hogy a ČEZ csoport számításai szerint a kimaradások nélkül további […] TWh-nyi energiát tudott volna előállítani. A helyzet azonban azóta javult, egyes reaktorokat már újraindítottak, és tervben van a többi reaktor mielőbbi üzembe állítása is. Ennek eredményeként várható, hogy a jövőben folyamatosan csökkenni fog az importált villamos energia volumene, mivel az alacsony határköltségekkel előállítható atomenergia-termelés növekedése vélhetően le fogja nyomni a villamosenergia-árakat Csehországban.

(71)

A végső fogyasztóknak értékesített villamos energia ára két komponensből tevődik össze (93): az első, amely a végleges, teljes ár 45 %-át teszi ki, a rögzített költségekből áll, amelyeket a villamosenergia-elosztásért, a kiegészítő szolgáltatásokért, a rendszer használatáért stb. kell fizetni; a második, a végleges, teljes ár 37 %-át kitevő rész maga a villamos energia díja, amely tartalmazza a kiskereskedelmi értékesítő árrését is (94). Ez a második komponens nincs szabályozva (95).

(72)

A végső fogyasztóknál (kis- és nagyfogyasztóknál) jelentkező villamosenergia-árak adókkal együtt és adók nélkül is alacsonyabbak az EU-28 átlagánál (96). A kérelmező rámutat, hogy a végső fogyasztók által fizetett árak a 2007 és 2015 közötti időszakban konzisztensen alacsonyabbak voltak, mint a németországi árak.

(73)

A kérelmező rámutat továbbá, hogy a cseh energiakomponens ára a nagy méretű ipari fogyasztók esetében (97) több mint 40 %-kal csökkent 2012 második fele és 2015 második fele között, amikor 24 %-kal volt alacsonyabb (0,0300–0,0400 EUR/kWh) a németországi energiakomponens áránál (0,0400–0,0500 EUR/kWh). A háztartások tekintetében (98) a kérelmező megjegyzi, hogy 2009 második felét követően a csehországi energiakomponens ára folyamatos esésnek indult, és 2015 második felére közel 0,0400 EUR/kWh-ra csökkent, ami 49 %-kal alacsonyabb a németországi energiakomponens áránál (0,0700–0,0800 EUR/kWh) (99).

(74)

A kérelmező ezeken az Eurostat-adatokon alapuló számok alapján megállapítja, hogy „a csehországi piacon élénkebb a verseny, mint a németországi piacon, amely az Európai Bizottság által a közelmúltban meghozott, a németországi kiskereskedelmi piacnak mentességet adó határozat szerint közvetlen módon ki van téve a versenynek”. (100) Ezt a megállapítást azonban nem támasztják alá bizonyítékok, különösen a cseh és a német piacokon végzett ár-összehasonlítások terén. A közgazdasági elméletek szerint adott körülmények között (például bizonyos határköltségszintek és keresleti rugalmasság mellett) az erősen koncentrált piacokon alacsonyabb árak alakulhatnak ki, mint a kevésbé koncentrált piacokon (101). Ami még fontosabb: az ár-összehasonlítás a választott összehasonlítási egység miatt ilyen előnyös Csehországra nézve. Tény, hogy abszolút értékben mérve a németországi árak magasabbak voltak a csehországi áraknál, ugyanakkor vásárlóerő-egységben mérve a németországi árak voltak az alacsonyabbak; ha ezt a mértékegységet vesszük alapul, 2015-ben a csehországi árak voltak a magasabbak (102).

(75)

Ezenfelül különösen a háztartási árak tekintetében az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) a nemzeti szabályozóktól kapott adatok alapján rámutatott, hogy „a háztartási energiaárak adatai terén vannak szabálytalanságra utaló jelek. Ezért az eredményeket ajánlatos fenntartással kezelni.” (103).

(76)

Az ERO legfrissebb adatai szerint 2016-ban 98 olyan aktív kereskedő működött Csehországban, amely a földgáz fogyasztóknak való értékesítésével foglalkozott (104). A kiskereskedelmi földgázellátás piacára való belépés összköltsége (105) alacsony, vélhetően képezi a piacra lépés akadályát.

(77)

Korábbi határozataiban (106) az Európai Bizottság többek között arra alapozott, hogy a kiskereskedelmi földgázellátás piacán a három legnagyobb vállalat összesített piaci részesedésének mértéke hasznos mutató a piaci koncentráció és a verseny általános helyzetének felméréséhez. Mivel nem minden piaci szereplőre érvényesek a közbeszerzési szabályok, az elemzés főként azon konkrét piaci szereplők piaci helyzetére és versenykényszerére összpontosít, amelyekre vonatkoznak a közbeszerzési szabályok (ezek lényegében a ČEZ Prodej és a PP). Amikor azonban szükséges ismernünk a ČEZ Prodej és a PP működési környezetéül szolgáló piacon uralkodó viszonyokat, az elemzésbe más szolgáltatókat is bevonunk (lásd még a (20) preambulumbekezdést). Emellett relevánsnak tekinthetjük a piaci koncentráció más mutatóit is.

(78)

A legfrissebb számadatok szerint (107) a fogyasztóknak értékesített mennyiséget tekintve a három legnagyobb gázszolgáltató az RWE (ma már Innogy Energie, s.r.o.), amely közel […] %-os piaci részesedést tudhat magáénak, valamint a PP és az E.ON egyaránt […] %-os piaci részesedéssel. A ČEZ Prodej ezen a piacon is aktív […] %-os piaci részesedéssel (108).

(79)

A kérelmező által benyújtott 2016-os adatok szerint a nagyfogyasztók terén is az RWE a legnagyobb szolgáltató […] %-os piaci részesedéssel, őt követi a ČEZ Prodej, amely […] %-os és az E.ON, amely […] %-os piaci részesedést tudhat magáénak. Az Európai Bizottság rámutat, hogy a 2014/25/EU irányelv 4. cikkében szereplő definíció szerint csak a PP és a ČEZ Prodej tekinthető közszolgáltató ajánlatkérőnek, ezért a közbeszerzési szabályok hatálya is csak erre a két vállalatra terjed ki.

(80)

A csehországi gázpiacon működő három legnagyobb, nagyfogyasztókat kiszolgáló kiskereskedelmi szereplő összesített piaci részesedése 51 %. A HHI-index értéke ezen a piacon 1 341 (109).

(81)

A kérelmező által benyújtott 2016-os adatok szerint a kisfogyasztók terén a három legnagyobb szolgáltató az RWE […] %-os piaci részesedéssel, őt követi a PP, amely […] %-os és az E.ON, amely […] %-os piaci részesedést tudhat magáénak (110). A ČEZ Prodej ezen a piacon is aktív […] %-os piaci részesedéssel (ezzel a negyedik legnagyobb szolgáltató). Az Európai Bizottság rámutat, hogy a 2014/25/EU irányelv 4. cikkében szereplő definíció szerint csak a PP és a ČEZ Prodej tekinthető közszolgáltató ajánlatkérőnek, ezért a közbeszerzési szabályok hatálya is csak erre a két vállalatra terjed ki.

(82)

A csehországi gázpiacon működő három legnagyobb, kisfogyasztókat kiszolgáló kiskereskedelmi szereplő összesített piaci részesedése 69 % (111). A HHI-index értéke ezen a piacon 2 024 (112).

(83)

Az ERO 2016-os nemzeti jelentése négy fogyasztói kategóriára bontva közli a szolgáltatóváltásra vonatkozó adatokat (113): „nagy igényű fogyasztók”, „közepes igényű fogyasztók”, „kis igényű fogyasztók” és „háztartások”.

(84)

Az első két kategóriát („nagy igényű fogyasztók” és „közepes igényű fogyasztók”) nagyjából megfeleltethetjük a jelen határozat kontextusában használt „nagyfogyasztók” kategóriával. 2016-ban a nagy igényű fogyasztók körében 38 %, míg a közepes igényű fogyasztók körében 29 % volt a szolgáltatóváltás aránya. E két kategóriában az elmúlt öt évben is folyamatosan magas volt a szolgáltatóváltás aránya.

(85)

A második két kategóriát („kis igényű fogyasztók” és „háztartások”) nagyjából megfeleltethetjük a jelen határozat kontextusában használt „kis méretű kereskedelmi fogyasztók és háztartások” kategóriával.

(86)

2016-ban a „kis igényű fogyasztók” kategóriájában 14 %-os, míg a „háztartások” kategóriában 6,6 %-os szolgáltatóváltási arányt rögzítettek. A „kis igényű fogyasztók” kategóriájában a 2011 és 2016 közötti időszakban is 10 % felett volt a szolgáltatóváltási arány. A „háztartások” kategóriába tartozó fogyasztók szolgáltatóváltási aránya 2011-től kezdve csökkent (amikor ez a szám körülbelül 13 % volt (114)), azonban 2016-ban ismét nőtt.

(87)

A nagykereskedelmi földgázpiac szereplői hosszú távú szerződésekkel, árutőzsdéken vagy más kereskedőktől vásárolhatnak földgázt. A nagykereskedelmi árak alakulását jórészt ma is az orosz és norvég gáztermelőkkel kötött hosszú távú szerződések határozzák meg. A hosszú távú szerződések tartama általában rendkívül hosszú, akár 30 év is lehet. Korábban bizonyos változtatásokat hajtottak végre az ezekben a szerződésekben használt gázárszámítási képletekben, de magukat a hosszú távú szerződéseket nem mondták fel (116). Az Eurostat adatai szerint 2016-ban összesen 36 szervezet importált földgázt Csehországba (117).

(88)

Az ERO tájékoztatása szerint a kizárólagos piacműködtetői engedéllyel rendelkező cseh vállalat, az OTE, a.s. 2010 óta működtet azonnali gázpiacot. A gázpiaci szabályok módosítása miatt a piacműködtető által szervezett másnapi gázpiac megszűnt. Ezzel szemben létrehoztak egy napon belüli földgázpiaci platformot. Az ERO tájékoztatása szerint ez a piac 2016-ban is rendkívül vonzó volt a földgázpiaci szereplők számára (118).

(89)

A nagykereskedelmi piacon a tőzsdeplatformokon kívül és a kétoldalú, tőzsdén kívüli kereskedés keretei között nagyobb volumenek cserélnek gazdát. A tőzsdén kívüli kereskedés előnye, hogy rugalmasan bonyolítható, azaz anélkül, hogy korlátozott szerződésekre kellene támaszkodni. A tőzsdén kívüli kereskedésben jelentős szerepet játszik a közvetítői felületeken keresztül történő közvetítés. A tőzsdén kívüli kereskedés 2012 óta egyre fontosabb szerepet tölt be. Csehországban 2016-ban a közvetítői felületeken keresztül lebonyolított földgáz-kereskedelmi tranzakciók 88 TWh-nyi mennyiséget fedtek le (a tőzsdeplatformokon értékesített mennyiséggel együtt 93 TWh-nyit). A határidős szerződések mennyisége a 2014-es 0,7 TWh-ról 2015-ben 3 TWh-ra nőtt.

(90)

Csehország 2016-os összesített földgázfogyasztása körülbelül 88 TWh volt. A fogyasztás 2015-höz képest 8,5 %-kal nőtt. A nagykereskedelmi volumen és a fogyasztás aránya 1 felett maradt (119).

(91)

Az (87)–(90) preambulumbekezdésben megvizsgált tényezők alapján az Európai Bizottság megállapítja, hogy a csehországi nagykereskedelmi piac kellő mértékben likvid ahhoz, hogy a kiskereskedelmi szolgáltatók megfelelő versenyfeltételek mellett (akár a nagykereskedelmi piacokról, akár import révén) hozzájussanak a nagykereskedelmi piacon értékesített földgázhoz. A csehországi nagykereskedelmi piac likviditása nem zárja ki azt, hogy a kiskereskedelmi földgázellátás közvetlen versenynek legyen kitéve.

(92)

A végső fogyasztóknak értékesített földgáz ára két fő komponensből tevődik össze (az adók nélkül) (120). Az első, amely az ár 22 %-át teszi ki, a szabályozás hatálya alá eső részeket fedezi (továbbítás, elosztás stb.). A második (amely az ár 78 %-át teszi ki) fedi le a tulajdonképpeni árucikk árát, amely tartalmazza a kiskereskedelmi értékesítő árrését is. A második komponens nincs szabályozva (121).

(93)

A nagyfogyasztóknál jelentkező földgázárak adókkal együtt és adók nélkül is alacsonyabbak az EU-28 átlagánál (122).

(94)

A kisfogyasztóknál jelentkező földgázárak adókkal együtt és adók nélkül is alacsonyabbak az EU-28 átlagánál (122).

(95)

A csehországi kiskereskedelmi villamosenergia-piacokon strukturálisan korlátozza a versenyt, hogy a kiskereskedők (a ČEZ Prodej kivételével) nem rendelkeznek elegendő saját villamosenergia-termelési kapacitással, sem megfelelő likviditású nagykereskedelmi piacokhoz való hozzáféréssel (sem Csehországban, sem külföldön). Ez azt eredményezi, hogy ezek a kiskereskedők nem tudnak egyenlő feltételekkel versenyezni a ČEZ Prodej vállalattal, amely vertikálisan integrálva van a legnagyobb helyi elosztóval és a legnagyobb villamosenergia-termelővel.

(96)

A nagyfogyasztók terén a három legnagyobb kiskereskedelmi szolgáltató vállalat összesített piaci részesedése magasnak mondható (60 %), ráadásul a legnagyobb piaci szereplő (ČEZ Prodej) […] %-os piaci részesedést tudhat magáénak. A második és a harmadik legnagyobb piaci szereplő, az E.ON és a PRE piaci részesedése […] % és […] % (ebben a sorrendben), és ezekre a szolgáltatókra nem vonatkoznak az uniós közbeszerzési szabályok. E vállalatok el nem hanyagolható piaci részesedésük ellenére csak korlátozott mértékben tudnak versenykényszert gyakorolni a ČEZ Prodejre. A villamos energia nagykereskedelmi piacához való hozzáférés nem megfelelő: Csehország messze legnagyobb villamosenergia-termelője a ČEZ csoport, a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitása korlátozott, ezért a nagykereskedelmi villamosenergia-piac likviditása a ČEZ csoport tevékenységétől függ. Ez a helyzet ahhoz vezet, hogy a többi vállalat csak korlátozott mértékben tud megfelelő versenyfeltételek mellett villamosenergia-termékeket (alapterhelési és más termékeket) beszerezni, és ebből kifolyólag strukturálisan korlátozottak a lehetőségeik arra, hogy versenyezzenek a ČEZ Prodej vállalattal. Ugyanezekből az okokból a kisebb piaci szereplők is csak korlátozottan tudnak versenyezni a három legnagyobb szolgáltatóval.

(97)

A ČEZ Prodej, az E.ON és a PRE piaci pozícióját erősítik a piac erős regionális elemei is, míg a három elosztási területen uralkodó nem egységes versenyfeltételek megnehezítik a versenytársak számára, hogy saját elosztási területükön versenyre szorítsák a három szolgáltatót. Végül a szolgáltatóváltás aránya ugyan magasabb, mint a kisfogyasztóknál, de az utóbbi években csökkenni kezdett.

(98)

Tekintettel a fentiekben megvizsgált tényezőkre, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében rögzített, a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt nem teljesítettnek kell tekinteni a nagyfogyasztók kiskereskedelmi villamosenergia-ellátása terén Csehországban.

(99)

A kisfogyasztók terén a három legnagyobb kiskereskedelmi szolgáltató vállalat összesített piaci részesedése magas (74 %), ráadásul a legnagyobb piaci szereplő (ČEZ Prodej) […] %-os piaci részesedést tudhat magáénak. A második és a harmadik legnagyobb piaci szereplő, az E.ON és a PRE piaci részesedése […] % és […] % (123) (ebben a sorrendben), és ezekre a szolgáltatókra nem vonatkoznak az uniós közbeszerzési szabályok. E vállalatok el nem hanyagolható piaci részesedésük ellenére csak korlátozott mértékben tudnak versenykényszert gyakorolni a ČEZ Prodejre. A villamos energia nagykereskedelmi piacához való hozzáférés nem megfelelő: Csehország messze legnagyobb villamosenergia-termelője a ČEZ csoport, a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitása korlátozott, ezért a nagykereskedelmi villamosenergia-piac likviditása a ČEZ csoport tevékenységétől függ. Ez a helyzet ahhoz vezet, hogy a többi vállalat csak korlátozott mértékben tud megfelelő versenyfeltételek mellett villamosenergia-termékeket (alapterhelési és más termékeket) beszerezni, és ebből kifolyólag strukturálisan korlátozottak a lehetőségeik arra, hogy versenyezzenek a ČEZ Prodej vállalattal. Ugyanezekből az okokból a kisebb piaci szereplők is csak korlátozottan tudnak versenyezni a három legnagyobb szolgáltatóval.

(100)

A ČEZ Prodej, az E.ON és a PRE piaci pozícióját erősítik a piac erős regionális elemei és a három elosztási területen uralkodó nem egységes versenyfeltételek, ami megnehezíti a versenytársak számára, hogy saját elosztási területükön versenyre szorítsák a három szolgáltatót. Végül a szolgáltatóváltás aránya is alacsonynak mondható, és a fentiekben ismertetett okokból kijelenthető, hogy az alacsony kiskereskedelmi árak nem bizonyítják a versenynek való közvetlen kitettséget.

(101)

Tekintettel a fentiekben megvizsgált tényezőkre, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében rögzített, a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt nem teljesítettnek kell tekinteni a kisfogyasztókat célzó kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás terén Csehországban.

(102)

A nagyfogyasztók kiskereskedelmi földgázellátásának csehországi helyzetét a következőképp lehet összefoglalni: számos országos szinten aktív szolgáltató van jelen a piacon; a kiskereskedelmi értékesítéssel foglalkozó három legnagyobb vállalat összesített piaci részesedése nem túlzottan magas (51 %); az első és a harmadik legnagyobb piaci szereplőre nem vonatkoznak az uniós közbeszerzési szabályok; a szolgáltatóváltás aránya kielégítő, nincs érvényben végső fogyasztókra vonatkozó árszabályozás és a nagykereskedelmi piac likviditása nem akadályozza a kiskereskedelmi földgázellátás versenynek való közvetlen kitettségét.

(103)

Tekintettel a fentiekben megvizsgált tényezőkre, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében rögzített, a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni a nagyfogyasztók kiskereskedelmi földgázellátásának terén Csehországban.

(104)

A kisfogyasztók kiskereskedelmi földgázellátásának csehországi helyzetét a következőképp lehet összefoglalni: számos országos szinten aktív szolgáltató van jelen a piacon; a kiskereskedelmi értékesítéssel foglalkozó három legnagyobb vállalat összesített piaci részesedése magasnak mondható (69 %), azonban az első és a harmadik legnagyobb piaci szereplőre nem vonatkoznak a közbeszerzési szabályok; a szolgáltatóváltási arány kielégítő; nincs érvényben végső fogyasztókra vonatkozó árszabályozás és a nagykereskedelmi piac likviditása nem akadályozza a kiskereskedelmi földgázellátás versenynek való közvetlen kitettségét.

(105)

Tekintettel a fentiekben megvizsgált tényezőkre, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében rögzített, a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni a kisfogyasztók kiskereskedelmi földgázellátása terén Csehországban.

(106)

E határozat alapját a 2016 novembere és 2018 áprilisa közötti időszakban fennálló jogi és ténybeli helyzet képezi, ahogyan az a kérelmező által benyújtott információkból és az ERO országos jelentéseiből kiderül. Amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, e határozat felülvizsgálható.

(107)

mivel a kiskereskedelmi villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások (124) továbbra is a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartoznak, emlékeztetni kell arra, hogy a több tevékenységre kiterjedő közbeszerzési szerződéseket a szóban forgó irányelv 6. cikkének megfelelően kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy ha az ajánlatkérő olyan, ún. vegyes beszerzést hajt végre, amely egyaránt szolgál a 2014/25/EU irányelv alkalmazása alól mentesített, valamint az az alól nem mentesített tevékenységek finanszírozására, azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek a szerződés elsődleges célját képezik. Azon vegyes beszerzések esetében, ahol az elsődleges cél a nem mentesített tevékenységek támogatása, a 2014/25/EU irányelv rendelkezései alkalmazandók. Ha lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a 2014/25/EU irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében lefektetett szabályokkal összhangban kell odaítélni.

(108)

Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével,

(1)

A 2012/795/EU bizottsági végrehajtási határozat (2) a tagállamok számára jelentéstételi kötelezettséget írt elő a 2010/75/EU irányelv 2013–2016 közötti időszakban történő végrehajtása tekintetében. Az említett határozatnak már nincs időbeli hatása, és hatályon kívül kell helyezni.

(2)

Meg kell határozni a 2017-től kezdődő évekre vonatkozóan a tagállamok által rendelkezésre bocsátandó információk típusát, formátumát és gyakoriságát.

(3)

A 2010/75/EU irányelv 72. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tagállamoknak jelentést kell tenniük az irányelv végrehajtására vonatkozó információkról, a kibocsátásokra és egyéb szennyezési formákra vonatkozó reprezentatív adatokról, a kibocsátási határértékekről, valamint az elérhető legjobb technikáknak az említett irányelv 14. és 15. cikke szerinti alkalmazásáról, különösen a mentességeknek a 15. cikk (4) bekezdése szerinti megfelelő engedélyezéséről.

(4)

A tagállamok továbbá az irányelv 72. cikke alapján benyújtott jelentésekben kötelesek feltüntetni a 2010/75/EU irányelv 51. cikkének (4) bekezdése, 55. cikkének (2) bekezdése és 59. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése szerinti információkat.

(5)

A 2010/75/EU irányelv 72. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tagállamok az információkat elektronikus formátumban, a Bizottság által e célra rendelkezésre bocsátott jelentéstételi eszköz segítségével teszik hozzáférhetővé.

(6)

A 2010/75/EU irányelv előírja, hogy a II. fejezetének hatálya alá tartozó minden létesítménynek egyedi engedéllyel kell rendelkeznie. Az engedélyezési feltételeknek az adott létesítmény által elérhető környezeti teljesítményen kell alapulniuk, figyelembe véve annak műszaki jellemzőit, a külső tényezőket, beleértve a helyi feltételeket, valamint az elérhető legjobb technikák alkalmazását. Az engedélyek különösen a kibocsátási határértékek, a kibocsátás ellenőrzése és az egyes létesítmények megfelelőségértékelése tekintetében írnak elő feltételeket. Az engedélyezési feltételeket rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség esetén frissíteni kell, különösen akkor, ha a 2010/75/EU irányelv 21. cikkének (3) bekezdésével összhangban a létesítmény fő tevékenységének tekintetében új következtetéseket tettek közzé az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan (a továbbiakban: BAT-következtetések). A 2010/75/EU irányelv végrehajtására vonatkozó jelentéstétel leghatékonyabb módja az, ha minden egyes létesítményre vonatkozóan benyújtásra kerülnek a vonatkozó információk, azaz, ha valamennyi ágazatra kiterjesztésre kerülnek a 2012/795/EU végrehajtási határozat 2. és 3. moduljában alkalmazott megközelítések.

(7)

A nagy tüzelőberendezések és a hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek a 2010/75/EU irányelv III. és IV. fejezetében szereplő külön rendelkezések hatálya alá tartoznak. E létesítmények esetében a tagállamoknak továbbá tájékoztatást kell nyújtaniuk a 2010/75/EU irányelv 32–35. cikkében és 46. cikkének (2) bekezdésében meghatározott átmeneti eltérések és kibocsátás-csökkentési biztosítékok alkalmazásáról. Az óránként 2 tonnánál kisebb kapacitású hulladékégető és hulladék-együttégető művek esetében az említett irányelv 55. cikkének (3) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé a létesítmények listáját. Az említett lista közzétételére vonatkozó információkat azért kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani, hogy az említett kisebb üzemek vonatkozásában figyelemmel kísérhesse az irányelv végrehajtását.

(8)

A 2010/75/EU irányelv 72. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tagállamoknak a kibocsátásokra és a szennyezés egyéb formáira vonatkozó reprezentatív adatokat is jelenteniük kell. A szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamoknak információt kell szolgáltatniuk arról, hogy a 2010/75/EU irányelv 24. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti, a kibocsátások ellenőrzésére vonatkozó adatokat hol bocsátják rendelkezésre, és fel kell tüntetniük a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerint bejelentett kibocsátási adatokkal való kapcsolatot is. Az említett rendelet értelmében a tagállamoknak évente adatokat kell szolgáltatniuk többek között a hulladékok telephelyről történő elszállítása, valamint a szennyező anyag levegőbe, vízbe vagy földtani közegbe történő kibocsátása tekintetében a rendelet II. mellékletnek megfelelően, amely a 2010/75/EU irányelv II. mellékletében felsorolt valamennyi szennyező anyagra kiterjed. Ugyanakkor a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó valamennyi „létesítmény” az említett rendelet hatálya alá tartozó „létesítményhez” kapcsolódik, vagy azzal azonos. A 166/2006/EK rendelet szerint jelentett adatok így a 2010/75/EU irányelv 72. cikkének (1) bekezdése értelmében „a kibocsátásokra és egyéb szennyezési formákra vonatkozó reprezentatív adatokat” szolgáltatnak.

(9)

A kibocsátások 166/2006/EK rendelet szerinti jelentésével való kapcsolatot a tagállamok által a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 4. cikkének (1) bekezdése és III. mellékletének 8. pontja szerint kezelt meglévő téradatok felhasználásával kell létrehozni. Az 1089/2010/EU bizottsági rendeletben (5) meghatározott adatmodell lehetővé teszi a tagállamok és a Bizottság számára a „létesítmények”, nagy tüzelőberendezések és hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek összekapcsolását a 166/2006/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerinti „létesítményekkel”. Ebben az összefüggésben a létesítményekre, a nagy tüzelőberendezésekre, valamint a hulladékégető vagy hulladék-együttégető művekre vonatkozó téradatok jelentése a létesítmények kibocsátásaira vonatkozó részletes jelentéstétel helyett a 2010/75/EU irányelv 72. cikkének (2) bekezdése szerinti jelentéstétel másik típusának tekintendő. Ez magában foglalja az INSPIRE modellnek a 2010/75/EU irányelv 72. cikke (1) bekezdésében meghatározott egyedi jelentési követelményekhez való hozzáigazítását, ezáltal kötelezővé téve a téradatok bizonyos, az 1089/2010/EU rendelet értelmében kitöltetlenül hagyható elemeinek megadását.

(10)

Azon létesítmények és tevékenységek esetében, amelyek a 2010/75/EU irányelv II. fejezetének hatálya alá nem tartozó szerves oldószereket használnak, és ezért nem tartoznak szükségszerűen létesítményspecifikus engedély hatálya alá, a tagállamoknak jelentést kell tenniük a létesítmények teljes számáról, valamint azon létesítmények számáról, amelyek az említett irányelv 59. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján csökkentési tervet, vagy az irányelv 59. cikke (2) vagy (3) bekezdése szerint eltérést alkalmaznak. Az információk arról tájékoztatják a Bizottságot, hogy mindez érintheti-e a 2010/75/EU irányelv végrehajtását, és ha igen, milyen mértékben.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

(1)

A madárinfluenza a madarak, többek között a baromfifélék vírusos fertőző betegsége. A házi baromfi madárinfluenza-vírussal való megfertőződése a betegség két fő – a vírus virulenciájának tekintetében különböző – fajtájának kialakulásához vezethet. Az alacsony patogenitású típus általában csak enyhe tüneteket okoz, míg a magas patogenitású madárinfluenza a legtöbb baromfifaj esetében igen magas elhullási arányt eredményez. Ez utóbbi betegség súlyosan érintheti mind a házi szárnyasok, mind a vadon élő madarak egészségét, akárcsak a baromfitenyésztés nyereségességét.

(2)

A 2005/94/EK tanácsi irányelv megállapítja a baromfifélék vagy más, fogságban tartott madarak körében előforduló magas patogenitású madárinfluenza kitörése esetén alkalmazandó járványvédelmi minimumintézkedéseket, továbbá rendelkezik bizonyos, a madárinfluenza megfigyelését (surveillance) és korai észlelését célzó megelőző intézkedésekről is.

(3)

Ismert, hogy a vadon élő madarak, különösen a vízi vándormadarak természetes gazdaállatai az alacsony patogenitású madárinfluenza-vírusoknak, amelyeket rendszerint tünetmentesen hurcolnak az évszakoknak megfelelő vonulásuk során. 2005-ben azonban bebizonyosodott, hogy a magas patogenitású madárinfluenza (a továbbiakban: HPAI) H5 altípusú vírusai a vándormadarakat is képesek megfertőzni, amelyek azután a kontinensek közötti nagy távolságokat áthidalva továbbterjesztik ezeket a vírusokat.

(4)

A madárinfluenza-vírusok, különösen pedig a HPAI vírusok vadon élő madarakban való előfordulása folyamatosan magában hordozza azt a veszélyt, hogy a vírusok – különösen a vándormadarak évszakoknak megfelelő vonulása során – közvetlen vagy közvetett úton eljutnak a baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartó gazdaságokba, a későbbiekben pedig a fertőzött gazdaságról más gazdaságokra is átterjedhetnek, és jelentős gazdasági veszteségeket okozhatnak.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2017. szeptember 14-én átfogó tudományos szakvéleményt fogadott el a madárinfluenzával kapcsolatban (2), amelyben megerősítette, hogy a biológiai biztonsági intézkedések szigorú végrehajtása kulcsfontosságú szerepet játszik annak megelőzésében, hogy a HPAI vírusok átterjedjenek a vadon élő madarakról a baromfira és más, fogságban tartott madarakra (a továbbiakban: az EFSA 2017. évi véleménye).

(6)

Az EFSA 2017. évi véleményében felsorolja azokat a legfontosabb biológiai biztonsági intézkedéseket, amelyeket folyamatosan alkalmazni kell a különböző baromfitartási rendszerekben, köztük a kis méretű gazdaságokban is. Azt is megállapítja, hogy míg a biológiai biztonság bizonyos általános elvei az összes baromfigazdaságra egyaránt érvényesek, a szakértői vélemények alapján kialakított, lehető legnagyobb védelem érdekében az egyes gazdaságok egyedi jellemzőit is figyelembe kell venni.

(7)

Az EFSA 2017. évi véleményében felmérte és azonosította a HPAI vírus baromfigazdaságokba történő behurcolásával kapcsolatos kockázatokat, amelyek például a házi kacsák és libák más baromfifajokkal való együtt tartásából erednek, valamint bizonyos tevékenységekkel, például a szárnyasvad-állomány pótlására szánt baromfi természetbe való visszaengedésével kapcsolatos kockázatokat, és intézkedéseket javasolt e kockázatok enyhítésére.

(8)

Az EFSA 2017. évi véleményében arra a következtetésre jutott, hogy a vadon élő madarak passzív megfigyelése (surveillance) a legalkalmasabb módszer a HPAI vírusok vadon élő madarakban való jelenlétének korai észlelésére, amennyiben a magas patogenitású madárinfluenza-vírusfertőzések mortalitást okoznak, és ezért a vadon élő madarak célfajainak mintavételezését és laboratóriumi vizsgálatát ajánlotta. Ezt követően az EFSA a 2017. december 18-án jóváhagyott, madárinfluenzára vonatkozó tudományos jelentésében (3) listát tett közzé a vadon élő madárfajok célfajairól.

(9)

A 2018. március 22-én jóváhagyott, a madárinfluenzára vonatkozó tudományos jelentésben (4) az EFSA megállapította, hogy nem jelentettek olyan esetet, amelyben az A(H5N8) vírus vagy az A(H5) 2.3.4.4. klád vírusai és az N5 vagy N6 gént adó helyi európai vírusok átrendeződéséből létrejövő új A(H5N5) és A(H5N6) vírusok embert fertőztek volna meg. Úgy tekinthető, hogy az A(H5N8), az A(H5N5) és az A(H5N6) vírusok elsősorban a madárfajokhoz alkalmazkodtak.

(10)

Az EFSA 2017. évi véleményében azt is megállapította, hogy bizonyos járványügyi helyzetekben helyénvaló lehet, hogy a tagállamok ideiglenesen fokoznak egyes megelőző intézkedéseket azokon a helyeken, ahol a vadon élő madarakban vagy azok ürülékében megerősítetten HPAI-vírusfertőzést mutattak ki, különösen annak felmérése érdekében, hogy bejutott-e a vírus a baromfigazdaságokba, és hatékonyan alkalmazzák-e a biológiai biztonsági intézkedéseket a vírus behurcolásának megelőzésére.

(11)

Annak érdekében, hogy az e határozatban megállapított intézkedések a madárinfluenzával való fertőződés kockázatának leginkább kitett madárállományokra irányuljanak, és hatékonyak legyenek, bizonyos megelőző intézkedések hatályát a baromfigazdaságokra kell korlátozni.

(12)

Az (EU) 2017/263 bizottsági végrehajtási határozat (5) kockázatcsökkentési intézkedésekről és megerősített biológiai biztonsági intézkedésekről rendelkezett annak érdekében, hogy csökkentse a HPAI-nak a vadon élő madarakról a baromfira történő átvitelének kockázatát, megakadályozva, hogy ezen állatállományok közvetlenül vagy közvetve érintkezzenek egymással; emellett pedig előírta a tagállamok számára, hogy azonosítsák felségterületükön azokat a területeket, amelyek esetében – többek között a járványügyi helyzetet és egyes kockázati tényezőket tekintve – fokozott annak a kockázata, hogy a HPAI bejut a baromfit és más, fogságban tartott madarakat tartó gazdaságokba (a továbbiakban: nagy kockázatú területek). Az említett végrehajtási határozat 2018. június 30-ig volt alkalmazandó.

(13)

Az (EU) 2017/263 határozatban megállapított intézkedéseket ezért felül kell vizsgálni, figyelembe véve a baromfifélék, más, fogságban tartott madarak és a vadon élő madarak jelenlegi járványügyi helyzetét az Unióban és a kockázatot jelentő harmadik országokban, az EFSA 2017. évi véleményét és a későbbiekben a madárinfluenzával kapcsolatban kiadott tudományos jelentéseket, valamint a végrehajtási határozatban megállapított intézkedések végrehajtása során szerzett tagállami tapasztalatokat.

(14)

Ezért tekintettel arra, hogy folyamatosan fennáll az a veszély, hogy a fertőzött vadon élő madarak elterjesztik a HPAI vírust, csakúgy mint az a kockázat, hogy a baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartó gazdaságokban kitör a járvány, e határozatban az (EU) 2017/263 végrehajtási határozat felülvizsgálatából származó eredmények figyelembevételével aktualizált intézkedéseket kell megállapítani.

(15)

Az (EU) 2017/263 végrehajtási határozatban megállapított intézkedések végrehajtása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a kockázatcsökkentési és a megerősített biológiai biztonsági intézkedéseket illetően bizonyos eltérések engedélyezése szükséges ahhoz, hogy az egyes tagállamok hozzá tudják igazítani ezeket az intézkedéseket az aktuális járványügyi helyzethez.

(16)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A 2013/92/EU bizottsági végrehajtási határozat (2) a Kínából származó egyes áruk szállításához ténylegesen használt fa csomagolóanyagra vonatkozó növényegészségügyi ellenőrzésekről és meghozandó intézkedésekről rendelkezik. Az említett határozat 1–4. cikke 2018. július 31-én hatályát veszti.

(2)

A tagállamok által az említett határozat és a 2000/29/EK irányelv 13a. cikke alapján végzett növényegészségügyi ellenőrzések kimutatták, hogy a Belaruszból és Kínából származó egyes áruk (a továbbiakban: meghatározott áruk) szállításához használt fa csomagolóanyag nem felelt meg a 2000/29/EK irányelv IV. melléklete A. része I. szakaszának 2. pontjában meghatározott, fa csomagolóanyag jelölésére vonatkozó uniós követelményeknek, és egyes esetekben az említett irányelv I. mellékletének A. részében felsorolt károsítókkal is fertőzött volt.

(3)

Az érintett növényegészségügyi ellenőrzéseket végző hatóságok megfelelőbb felkészítésének biztosítása érdekében indokolt, hogy a repülőtéri hatóságok, a kikötői hatóságok, az áruk mozgásának ellenőrzéséért felelős egyéb hatóságok vagy a fa csomagolóanyaggal ellátott, meghatározott áruk behozatalában részt vevő vállalkozók, amint értesülnek a fa csomagolóanyag közelgő megérkezéséről, előzetes értesítést küldjenek a belépés helye szerinti vámhivatalnak és a belépés helye szerinti felelős hivatalos szervnek.

(4)

A meghatározott áruk szállítmányainak fa csomagolóanyagát rendszeresen növényegészségügyi ellenőrzéseknek kell alávetni. A tagállamok megállapítják, hogy a meghatározott áruk fa csomagolóanyagát milyen arányban vetik alá növényegészségügyi ellenőrzéseknek. Annak biztosítása érdekében, hogy a minta reprezentatív legyen, ez az arány nem lehet alacsonyabb a meghatározott áruk importált fa csomagolóanyagának 1 %-ánál.

(5)

Az érintett fa csomagolóanyagra, valamint a meghatározott árukra az uniós vámfelügyeleti szabályok alkalmazandók mindaddig, amíg az említett növényegészségügyi ellenőrzések be nem fejeződnek, annak biztosítása érdekében, hogy az Unió területén belüli szabad mozgás ne jelentsen növényegészségügyi kockázatot.

(6)

A növényegészségügyi ellenőrzéseket az Unióba történő beléptetés helyén vagy az illetékes hivatalos szerv által e célra jóváhagyott rendeltetési helyen kell elvégezni annak biztosítása érdekében, hogy az ellenőrzésekre a legmegfelelőbb létesítményekben kerül sor.

(7)

Amennyiben a növényegészségügyi ellenőrzéseket a rendeltetési helyen végzik el, és azok azt mutatják, hogy a 2000/29/EK irányelv IV. melléklete A. része I. szakaszának 2. pontja nem teljesül, vagy hogy a fa csomagolóanyagot az említett irányelv I. mellékletének A. részében felsorolt károsítókkal fertőzött, az érintett tagállamnak az előírások szerint kell eljárnia a fa csomagolóanyaggal, és azonnal meg kell semmisítenie azt az Unió területének növényegészségügyi védelme érdekében.

(8)

A tagállamok az e határozattal összhangban elvégzett növényegészségügyi ellenőrzések számát és eredményeit egy egyedi elektronikus jelentéstételi sablon segítségével közlik a Bizottsággal.

(9)

Az eddig elvégzett növényegészségügyi ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a fa csomagolóanyagok feltartóztatása tekintetében a szóban forgó harmadik országok nemzeti növényvédelmi szervezetei számára történő további részletes adatok továbbítása érdekében a tagállamoknak minden szükséges információt meg kell adniuk a nem megbízható vagy helytelen jelölés forrásának azonosításához.

(10)

Ezt a határozatot 2018. október 1-jétől kell alkalmazni annak érdekében, hogy az illetékes hivatalos szerveknek és a vállalkozóknak elegendő idejük legyen az új rendelkezésekhez való alkalmazkodásra.

(11)

Annak érdekében, hogy az említett időpontig ne következzék be joghézag, a 2013/92/EU végrehajtási határozat 2018. július 31-én hatályát vesztő 1–4. cikkét 2018. szeptember 30-ig kell alkalmazni.

(12)

A jogi egyértelműség érdekében a 2013/92/EU végrehajtási határozatot 2018. október 1-jétől – e határozat alkalmazásának kezdőnapjától – hatályon kívül kell helyezni.

(13)

Ezt a határozatot 2020. június 30-ig kell alkalmazni annak lehetővé tétele érdekében, hogy az adott időpontig sor kerülhessen a szükséges intézkedések elfogadására.

(14)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,