EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelem

A magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelem

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMRÓL:

2003/568/IB kerethatározat a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

  • Annak biztosítása, hogy a magánszektorban tapasztalható aktív* és passzív korrupció* egyaránt bűncselekménynek minősüljön, és hogy jogi személyeket* is felelősségre lehessent vonni az ilyen bűncselekményekért.
  • Hatályon kívül helyezi a 98/742/IB együttes fellépést.

FŐBB PONTOK

A korrupció fogalmának belefoglalása a nemzeti büntetőjogba

  • Az uniós országok kötelesek a következő szándékos magatartásokat bűncselekménynek minősíteni, ha üzleti tevékenység folytatása során követik el azokat:
    • vesztegetés: bármilyen jogtalan előny megígérése, ajánlása vagy megadása közvetlenül vagy közvetítő útján olyan személynek, aki bármilyen minőségben vezeti a magánszektorba tartozó jogalanyt, vagy annak dolgozik, e személy vagy egy harmadik személy javára, azért, hogy e személy kötelességeit* megszegve cselekedjen vagy tartózkodjon a cselekvéstől;
    • jogtalan előny kérése: bármilyen jogtalan előny kérése vagy jogtalan előnynek vagy annak ígéretének az elfogadása közvetlenül vagy közvetítő útján, akár a maga, akár egy harmadik személy javára, magánszektorba tartozó jogalany vezetőjének vagy alkalmazottjának minőségében azért, hogy kötelességeit megszegve cselekedjék vagy tartózkodjon a cselekvéstől.
  • A fentieket profitorientált és nonprofit jogalanyokon belül végzett üzleti tevékenységre kell alkalmazni. Az elfogadáskor az uniós országok az alkalmazási kört olyan magatartásra korlátozhatták, amely versenytorzulást von vagy vonhat maga után az áruk, illetve kereskedelmi szolgáltatások beszerzéséhez kapcsolódóan. Ez a korlátozás ma már nem érvényes. A korlátozások 2005. július 22-től kezdődően, öt évig voltak érvényesek.
  • E határozat elfogadásakor az uniós országoknak közölniük kellett a Tanáccsal a további intézkedéseiket. A Tanácsnak 2010. július 22-e előtt felül kellett vizsgálnia az uniós országok által a korlátozásokkal kapcsolatban tett nyilatkozatokat.

Jogi és természetes személyek felelőssége

  • E határozat célja, hogy ne csupán a természetes személyeket – például alkalmazottakat –, hanem a jogi személyeket – például vállalkozásokat – is felelősségre lehessen vonni.
  • A természetes személyek felelősségére vonatkozóan az uniós országok kötelesek gondoskodni arról, hogy a fent említett cselekedeteket legalább egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntessék. Például ha egy uniós országban egy magatartás bűncselekménynek minősül, és akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, viszont egy másik uniós országban ezt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik, mindkét gyakorlat megfelel a kerethatározat által meghatározott kritériumoknak. Az uniós országok módosíthatják a szabadságvesztési időtartam felső határértékét.
  • Az üzleti tevékenységek végzéséhez való jog ideiglenesen felfüggeszthető. A fent említett cselekedetek bármelyikében bűnsegédként vagy felbujtóként való részvétel is bűncselekménynek kell, hogy minősüljön.
  • A jogi személyeket felelősségre lehet vonni a korrupcióval kapcsolatos, a javukra olyan természetes személy által elkövetett bűncselekményekért, aki akár egyénileg, akár a jogi személy keretében olyan vezető beosztást betöltve járt el, amely a következőkön alapul:
    • a jogi személy képviseleti jogköre;
    • a jogi személy nevében történő döntéshozatali hatáskör;
    • a jogi személyen belüli ellenőrzés gyakorlásának hatásköre.
  • A jogi személyekkel szembeni szankciók büntetőjogi vagy nem büntetőjogi pénzbüntetéseket foglalnak magukban. Továbbá az uniós országok a következő lehetőségeket is fontolóra vehetik: kizárás az állami juttatásokra vagy támogatásokra való jogosultságból, átmeneti vagy tartós eltiltás a kereskedelmi tevékenység gyakorlásától, stb.

Joghatóság

Minden uniós ország rendelkezik joghatósággal, ha:

  • a bűncselekményt a területén követték el;
  • az elkövető az állampolgára;
  • a bűncselekményt olyan jogi személy javára követték el, amelynek ezen uniós ország területén van a székhelye.

E kerethatározatot alkalmazni kell Gibraltárra.

Ezt a határozatot a büntetőügyek során a hatásköröknek az Európai Bizottság és a Tanács közötti megosztásával kapcsolatosan a C-176/03. sz. ügyben hozott bírósági ítélet érinti.

MIKORTÓL HATÁLYOS A HATÁROZAT?

A tagállamoknak meg kellett tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy e határozat rendelkezéseinek 2005. július 22-e előtt megfeleljenek.

HÁTTÉR

További információk:

KULCSFOGALMAK

Aktív korrupció: csúszópénz adása egy személynek, hogy törvénytelenül végrehajtson egy, a hatáskörébe tartozó cselekedetet.
Passzív korrupció: csúszópénz elfogadása.
Jogi személy: minden olyan jogalany, aki az alkalmazandó nemzeti jogszabályok szerint ilyen jogállással rendelkezik, kivéve az államokat vagy más, államhatalmat gyakorló közjogi intézményeket és nemzetközi közjogi szervezeteket.
Kötelességszegés: a nemzeti jogszabályoknak megfelelően értendő. A kötelességszegés fogalma a nemzeti jogszabályokban kiterjed legalább bármely hűtlen magatartásra, amely jogszabályi kötelesség vagy szakmai előírások megszegését eredményezi.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2003/568/IB kerethatározata (2003. július 22.) a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről (HL L 192., 2003.7.31., 54–56. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló, 2003. július 22-i 2003/568/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelés érdekében szükséges intézkedések tagállamok általi bevezetése mértékének értékeléséről (COM(2019) 355 final, 2019.7.26.)

utolsó frissítés 18.02.2020

Top