A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia (2007–2012)

A munkahelyi baleseteknek és a foglalkozási megbetegedéseknek emberi és gazdasági szempontból egyaránt nagy ára van. A Bizottság ebben a stratégiában azt irányozza elő, hogy 2012-ig átlagosan 25%-kal kell csökkenteni a balesetek előfordulási arányát.

JOGI AKTUS

A Bizottság Közleménye (2007. február 21.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A munka minőségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007–2012 között [COM(2007) 62 végleges – a Hivatalos Lap még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A jó munkahelyi egészség lehetővé teszi az általános közegészségügy, valamint a vállalatok versenyképességének és termelékenységének javítását. Emellett a munkahelyi egészségügyi és biztonsági problémák komoly költségeket rónak a szociális védelmi rendszerekre. Ezért a munkavállalók számára megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani, és erősíteni kell általános jó közérzetüket.

Ez a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia a 2002–2006 közötti stratégia folytatása. Utóbbi sikeresnek bizonyult: a munkahelyi balesetek száma jelentősen csökkent. A 2007–2012 közötti időszakra vonatkozó új, ambiciózusabb stratégia legfőbb célja, hogy 2012-ig átlagosan 25%-kal csökkentse a munkahelyi baleseteket. Ennek érdekében a Bizottság az alábbiakban összefoglalt hat időközi célt fogalmazta meg.

Modern és hatékony jogalkotási keret létrehozása

A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos európai jogszabályok alkalmazása esetenként igen hiányos. A Bizottság biztosítani fogja az irányelvek tényleges átültetését (szükség esetén akár jogsértési eljárások indításával). Emlékezteti továbbá a tagállamokat, amelyek kötelesek a közösségi jogot átültetni, hogy többféle módszer, például képzés, információterjesztés, valamint a munkaügyi felügyelők bevonása vagy gazdasági ösztönző intézkedések is a rendelkezésükre állnak.

A cél nem csupán a közösségi jog hatékonyabb végrehajtása, hanem annak az egyes tagállamokban való egységes alkalmazása is annak érdekében, hogy valamennyi európai munkavállaló azonos szintű védelmet élvezzen. Közösségi szinten a vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottsága (SLIC) olyan mechanizmusok kidolgozására törekszik, amelyek közös megoldást kínálnak a több tagállamot is érintő problémákra. Feladatai közé tartozik továbbá a munkaügyi felügyeletek közötti együttműködés előmozdítása.

A munkavállalók védelme érdekében elengedhetetlen, hogy a jogi keret alkalmazkodjon a munka világában végbement fejlődéshez és az utóbbi évek technikai fejlődéséhez. A Bizottság meg fogja vizsgálni, milyen lehetőség kínálkozik például a váz- és izomrendszeri kockázatokkal vagy a rákkeltő anyagokkal kapcsolatos kezdeményezések indítására.

Végül, a jogi keret módosítása egyben annak egyszerűsítését és hatékonyabbá tételét is jelenti. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a jogi szabályozás egyszerűsítése során fenn kell tartani a védelem jelenlegi szintjét.

A nemzeti stratégiák fejlesztésének és végrehajtásának elősegítése

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a közösségi stratégiával összhangban dolgozzanak ki és fogadjanak el nemzeti stratégiákat, valamint ennek keretében határozzanak meg mennyiségi célkitűzéseket. A Bizottság javasolja a tagállamok számára, hogy az alábbi négy cselekvési területre kiemelt figyelmet fordítsanak:

• megelőzés és egészségellenőrzés;
• a munkavállalók rehabilitációja és újbóli beilleszkedése;
• a társadalmi és demográfiai változások kezelése (a társadalom elöregedése, a fiatalok foglalkoztatása);
• egyrészről a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikák, másrészről pedig a közegészségügyi, regionális fejlesztési és a szociális kohézióval kapcsolatos, a közbeszerzési, a foglalkoztatási, valamint az átszervezéssel kapcsolatos politikák koherenciája.

A magatartásbeli változások ösztönzése

Az iskolákban és a vállalatoknál egyaránt elő kell mozdítani a viselkedés megváltoztatását. Az egészségvédelmi és biztonsági szempontnak az oktatási és képzési programokba történő fokozott beépítése érdekében a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy nagyobb mértékben vegyék igénybe az Európai Szociális Alap és más közösségi alapok által nyújtott lehetőségeket. A vállalkozásokon belül a tudatosságot közvetlen vagy közvetett pénzügyi ösztönzőkkel, például a társadalombiztosítási járulékok vagy a biztosítási díjak csökkentésével, illetve gazdasági támogatással lehet erősíteni.

Az új és növekvő veszélyekkel való szembenézés

A tudományos kutatás megerősítése nélkülözhetetlen a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos új veszélyek előrejelzéséhez, meghatározásához és az azokkal szembeni fellépéshez. Közösségi szinten a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos kutatást a hetedik kutatás-fejlesztési keretprogram támogatja. Nemzeti szinten a Bizottság a tagállami kutatási programok közelítését szorgalmazza.

A várhatóan egyre súlyosabbá váló és munkaképtelenséget okozó egészségügyi problémák egyike a depresszió. Fontos a munkahelyeken a mentális egészség javítása, többek között a munkahelyi erőszakkal és zaklatással szembeni védelem megerősítése vagy a stressz elleni küzdelem révén.

Az elért eredmények nyomon követésének javítása

A Bizottság gondoskodni fog a nemzeti stratégiákra vonatkozó statisztikai adatok és információk összegyűjtéséről, valamint olyan minőségi mutatók kialakításáról, amelyek pontosabb képet adnak a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén elért haladásról.

Az egészségvédelem és a biztonság előmozdítása nemzetközi szinten

Annak érdekében, hogy a világ minden részében érvényes munkaügyi előírásokat alakítson ki, az Unió törekedni fog a harmadik országokkal, valamint a nemzetközi szervezetekkel, például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) (EN) (ES) (FR) vagy az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) folytatott együttműködés megerősítésére. Elő fogja mozdítani például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által 2003-ban elfogadott, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság általános stratégiája (EN) (FR) végrehajtását, a 2006-ban elfogadott, a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló keretegyezmény (DE) (EN) (FR) ratifikálását, valamint az azbeszt használatának tilalmát.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2007. november 8.) a munkahelyi zaklatásról és erőszakról szóló európai keretmegállapodásról történő értesítésről [COM(2007) 686 végleges – a Hivatalos Lap még nem tették közzé]. A közlemény tárgya a munkahelyi zaklatásról és erőszakról szóló európai keretmegállapodás. Az Európa különböző gazdasági ágazatait képviselő szociális partnerek által tárgyalt harmadik ilyen jellegű önálló megállapodásként célja a munkahelyi zaklatásból, szexuális zaklatásból és fizikai erőszakból származó problémák elkerülése és szükség esetén kezelése. A szociális partnerek egyébiránt határozottan elítélik az ilyen helyzeteket, és felkérik az európai vállalatokat, hogy ilyen esetekben kivételesen szigorúan járjanak el.

A munkahelyi zaklatásról és erőszakról szóló európai keretmegállapodást az ESZSZ (Európai Szakszervezetek Szövetsége), a BUSINESSEUROPE, az UEAPME (European Association of Craft, Small and Medium-sized Enterprises, Kézműves és Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége) és a CEEP (European Centre of Employers and Enterprises providing Public services, Közszolgáltatást Nyújtó Munkaadók és Vállalkozások Európai Központja) 2007. április 26-án írta alá.

Utolsó frissítés: 14.02.2008