EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A férfiak és nők közötti egyenlőség a munkaerőpiacon

A férfiak és nők közötti egyenlőség a munkaerőpiacon

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2006/54/EK irányelv a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról.

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv célja, hogy a férfiak és nők közötti, a munka területén történő egyenlő bánásmódra vonatkozó, európai uniós jogszabályok egyszerűsítésével, korszerűsítésével és javításával konszolidálja a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó különböző irányelveket.

FŐBB PONTOK

A férfiak és nők közötti egyenlőség az uniós jog egyik alapelve, amely a társadalmi élet több területén is érvényes, beleértve a munka világát is.

Egyenlőség a foglalkoztatás területén és egyenlő munkakörülmények

Az irányelv tiltja a férfiak és nők közötti közvetlen* vagy közvetett megkülönböztetést* az alábbiakkal kapcsolatos feltételekben:

  • munkaerő-toborzás, a nem önálló és az önálló keresőtevékenységhez, valamint a foglalkoztatáshoz való hozzáférés;
  • munkafeltételek, beleértve a díjazást és az elbocsátást;
  • szakképzés és szakmai előmenetel;
  • munkavállalói és munkaadói szervezetekbe történő belépés.

Ezen felül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikke tiltja a nemi hovatartozás alapján való hátrányos megkülönböztetést az azonos vagy azonos értékű munkáért járó bérek terén. Ez az elv a díjazás meghatározásakor használt munkakör-besorolási rendszerekre is alkalmazandó.

Ugyanakkor a férfiak és nők közötti különböző bánásmód indokolható az adott szakmai tevékenység természetével, amennyiben a meghozott intézkedések jogosak és arányosak.

Az uniós országoknak ösztönözniük kell a munkaadókat és a szakoktatókat, hogy lépjenek fel a nemi hovatartozáson alapuló (közvetlen és közvetett) hátrányos megkülönböztetés, és különösen a zaklatás* és a szexuális zaklatás* ellen.

Egyenlőség a társadalombiztosítás területén

A foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerek keretében a nők és a férfiak egyenlő bánásmódban részesülnek, különösen az alábbiak terén:

  • a rendszerek alkalmazási területe és a belépés feltételei;
  • járulékok;
  • az ellátások kiszámítása, beleértve a kiegészítő ellátásokat, illetve a jogosultság tartamára és fenntartására irányuló feltételeket.

Ez az elv a teljes aktív lakosságra alkalmazandó, beleértve az alábbiakat is:

  • önálló vállalkozók, erre a kategóriára ugyanakkor a tagállamok eltérő bánásmódot írhatnak elő a nyugdíjkorhatárt illetően;
  • munkavállalók, akiknek a tevékenységét betegség, baleset vagy kényszerű munkanélküliség szakítja meg;
  • a munkát keresők, a nyugdíjas és rokkant munkavállalók, és az azok jogán jogosultak.

Anyasági, apasági és örökbefogadási szabadság

Az anyasági, apasági és/vagy örökbefogadási szabadságot követően a munkavállalók a következőkre jogosultak:

  • visszatérhetnek munkahelyükre vagy egy azzal azonos munkakörbe olyan feltételek mellett, amelyek számukra nem kedvezőtlenebbek;
  • minden, a munkafeltételekben bekövetkezett javulás, amelyre távollétük alatt jogosultak lettek volna, rájuk is vonatkozik.

Jogvédelem

A tagállamok feladata, hogy jogorvoslati lehetőségeket, például egyeztetési eljárásokat, illetve bírósági eljárásokat hozzanak létre a hátrányos megkülönböztetést elszenvedett munkavállalók számára. Ugyanígy a tagállamok hozzák meg a szükséges intézkedéseket azoknak a munkavállalóknak és azok képviselőinek védelme érdekében, akiket a vállalaton belül tett panasz vagy egyéb jogi eljárás megindítása miatt a munkáltató adott esetben hátrányos bánásmódban részesíthetne.

A tagállamok szankciórendszereket hoznak létre és lehetőséget nyújtanak az elszenvedett veszteségért vagy kárért való jóvátételre vagy kártérítésre.

Jogorvoslathoz történő folyamodás esetén a bizonyítás a hátrányos megkülönböztetéssel vádló és vádolt felet egyaránt terheli. Ha a panaszos olyan tényeket terjeszt a bíróság elé, amelyek megalapozhatják a diszkrimináció vélelmét (például a vállalatnál a nőknek alacsonyabb a fizetése, mint a férfiaknak), akkor a felperesnek bizonyítania kell, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód elvét (például mivel más munkakörben vagy részmunkaidőben dolgoznak).

Egyenlő bánásmód előmozdítása

A tagállamok testületeket neveznek ki az egyenlő bánásmód elvének előmozdítására, elemzésére és felügyeletére, valamint a jogszabályok betartása ellenőrzésének biztosítására és a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak önálló segítésére.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2006. augusztus 15. óta alkalmazandó. Az irányelvet a tagállamok nemzeti jogába 2008. augusztus 15-ig kellett átültetni.

HÁTTÉR

További információk:

KULCSFOGALMAK

Közvetlen megkülönböztetés. Ha egy személlyel szemben nemi hovatartozási alapon kevésbé kedvezően járnak el, mint ahogyan egy másik személlyel szemben hasonló helyzetben eljárnak, eljártak vagy eljárnának.
Közvetett hátrányos megkülönböztetés. Ha egy látszólag semleges rendelkezés, kritérium vagy gyakorlat az egyik nemhez tartozó személyeket a másik nemhez tartozó személyekhez képest különösen hátrányosan érint (kivéve, ha a rendelkezést, kritériumot vagy gyakorlatot egy jogszerű cél objektív módon igazolja, továbbá e cél megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek).
Zaklatás. Ha egy személy nemével kapcsolatos nemkívánatos magatartásra kerül sor olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, és amely megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt.
Szexuális zaklatás. Szexuális természetű, nemkívánatos magatartás minden formája, amely szóbeli, nem szavakkal történő vagy fizikai módon valósul meg, olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, és amely megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (átdolgozott szöveg) (HL L 204., 2006.7.26., 23–36. o.)

utolsó frissítés 03.02.2022

Top