EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Pekingi szerződés az audiovizuális előadásokról

Pekingi szerződés az audiovizuális előadásokról

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

A Tanács 2013/275/EU határozata az audiovizuális előadásokról szóló pekingi szerződésnek az Unió nevében történő aláírásáról

Pekingi szerződés az audiovizuális előadásokról

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

A határozat jóváhagyja a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (a továbbiakban: WIPO) az audiovizuális előadásokról szóló pekingi szerződésének (a továbbiakban: pekingi szerződés) az Unió nevében történő aláírását, amennyiben hivatalosan megkötik.

A szerződés modernizálja az énekesek, zenészek, táncosok és színészek szellemi tulajdonhoz fűződő jogainak védelmét, mely a filmes és a televíziós audiovizuális előadásaikra, valamint a zenészek DVD-n vagy más audiovizuális platformokon kiadott előadásaira is vonatkozik.

Célja, hogy pozitív hatással legyen minden aláíró félre – beleértve a fejlődő és fejlett országokat – a gazdasági fejlődés, az előadóművészek fejlettebb státusza és a kulturális sokszínűség tekintetében.

FŐBB PONTOK

A szerződés az előadóművészek számára gazdasági jogokat biztosít az élő és rögzített előadásaikra vonatkozóan, valamint személyhez fűződő jogokat, mivel a digitális kornak megfelelően aktualizálja az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezményt (1961), és kiegészíti a WIPO Előadásokról és Hangfelvételekről szóló Szerződését (WPPT).

Rögzített előadások

A szerződés négyféle gazdasági jogot biztosít az előadóművészeknek az audiovizuális formátumban – például videofelvételek formájában – rögzített előadásaikhoz:

  • többszörözés: az előadás rögzítése közvetlen vagy közvetett többszörözésének bármilyen módon vagy formában történő engedélyezéséhez való jog;
  • forgalmazás: az előadás rögzítése eredeti példányainak vagy másolatainak értékesítésére vonatkozó engedélyezési jog;
  • bérbeadás: az előadás rögzítése eredeti példányainak vagy másolatainak nyilvános bérbeadásának engedélyezéséhez való jog; és
  • hozzáférhetővé tétel: az előadások rögzítésének hozzáférhetővé tételéhez való jog a fogyasztó igényei szerint bárhol és bármikor, vezetékes vagy vezeték nélküli módon, különösen igény szerinti vagy interaktív módon az interneten keresztül.

Élő előadások

Ezen túlmenően a szerződés háromféle gazdasági jogot biztosít az előadóművészeknek a nem rögzített (élő) előadásokhoz:

  • a sugárzáshoz való jog;
  • a művek nyilvánossághoz közvetítésének joga;
  • a rögzítéshez való jog.

Személyhez fűződő jogok

A szerződés biztosítja az előadó számára, hogy az előadóként járjon el, és joga van a rögzített vagy sugárzott anyag olyan jellegű torzulásának, megcsonkításának vagy más módosításának kifogásolásához, amely sértheti a hírnevét.

Jogok átruházása

A felek a törvényeikbe belefoglalhatják, hogy ha egy előadó beleegyezett egy előadás rögzítésébe (audiovizuális rögzítés), a kizárólagos jogokat átruházza a felvétel producerére (kivéve, ha az előadó és a producer közötti szerződés másként rendelkezik). Ettől függetlenül a nemzeti törvények vagy más megállapodások az előadó számára jogot biztosíthatnak jogdíjakhoz, illetve tisztességes kifizetésekhez a szerződés szerinti előadás bármilyen módon történő felhasználása után.

Kivételek, végrehajtás és jogorvoslatok

A szerződés engedélyezi a korlátozásokat és a kivételeket, feltéve, hogy megfelelnek az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezménynek. Ha hasonló feltételek teljesülnek, a szerződő felek új, a digitális környezetre vonatkozó kivételeket és korlátozásokat adhatnak hozzá. A szerződést a meglévő és újonnan rögzített anyagokra is alkalmazni kell, de a felek dönthetnek úgy, hogy a szerződés ne védje a külföldi országokból származó meglévő anyagokat, amely esetben az érintett országok jogosultak kölcsönösen eljárni.

A szerződésben részes feleknek jogorvoslati lehetőségeket kell biztosítaniuk az előadók által a jogaik védelme érdekében használt digitális titkosítás megkerülése és a jogkezeléshez szükséges információk (például az előadó nevének) eltávolítása vagy megváltoztatása ellen, beleértve a licenciába adást és a jogdíjak elosztását.

A felek kötelesek végrehajtási eljárásokat és jogorvoslati intézkedéseket biztosítani a szerződés megsértésének megelőzése és az attól való visszatartás érdekében.

A szerződés létrehozza továbbá a Szerződő felek közgyűlését, amelynek fő feladata a szerződés fenntartása és fejlesztése.

MIKORTÓL HATÁLYOS A HATÁROZAT?

A határozatot 2013. június 10-én írták alá. Három hónappal azt követően lép hatályba, hogy 30, a szerződésben részes fél ratifikálja a szerződést.

HÁTTÉR

Lásd még:

FŐ DOKUMENTUMOK

A Tanács 2013/275/EU határozata (2013. június 10.) az audiovizuális előadásokról szóló pekingi szerződésnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról (HL L 160., 2013.6.12., 1. o.)

Pekingi szerződés az audiovizuális előadásokról (a Hivatalos Lapban nem tették közzé)

utolsó frissítés 21.03.2019

Top