Az uniós országok közötti videokonferenciák alkalmazásának előmozdítása az igazságügy terén
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:
Tanácsi ajánlások – bevált gyakorlatok az igazságügy terén szervezett határokon átnyúló videokonferenciákkal kapcsolatban
ÖSSZEFOGLALÓ
MI AZ AJÁNLÁSOK CÉLJA?
-
Kiemelik a videokonferenciák előnyeit, amelyek hasznos eszközként szolgálhatnak az egynél több uniós országot felölelő igazságügyi eljárásokban, valamint javaslatokat tesznek a javításuk érdekében.
-
Az ajánlások az EU e-igazságügyi politikájához, és különösen a 2014–2018 közötti európai e-igazságügyi stratégiájához és cselekvési tervéhez kapcsolódnak.
FŐBB PONTOK
A videokonferencia előnyei:
-
nagyobb rugalmasságot biztosít a bíróságok és az ügyészségek számára a sértettek és a tanúk vallomásainak felvétele, a szakértői vélemények meghallgatása, valamint a gyanúsítottak és a vádlottak nyilatkozatainak rögzítése tekintetében;
-
kisebb stresszhatás a kiszolgáltatott helyzetben lévő tanúk, például a gyermekek esetében;
-
elkerülhetővé teszi az utazást olyan esetekben, amikor más uniós országbeli sértetteket, tanúkat vagy szakértőket kell meghallgatni;
-
lehetővé teszi olyan jogi védelmi intézkedések azonnali és tényleges biztosítását is a gyanúsítottak számára, mint a tolmácsoláshoz való jog, a tájékoztatáshoz való jog és az ügyvédi képviselethez való jog, amennyiben a letartóztatásra távol eső helyen kerül sor;
-
csökkenti a költségeket és növeli a biztonságot különösen azzal, ha az őrizetben lévő személyeket nem kell szállítani.
Lehetséges fejlesztések
Az ajánlások ugyanakkor több olyan területet is kiemelnek, ahol a különböző uniós országok hatóságai közötti videokonferenciákon javítani lehetne. Idetartoznak többek között a következők:
-
el kell hárítani a műszaki, szervezési és jogi akadályokat;
-
aktualizálni kell és ki kell egészíteni az e-igazságügyi portálon található információkat;
-
célszerű együttműködni más projektekkel – például az e-CODEX projekttel, az AVIDICUS projekttel – és az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal;
-
a videokonferenciákhoz biztosítani kell a megfelelő minőségű felszerelést, hogy az ne sértse a védelemhez való jogot.
Ajánlások
A következtetések számos lépés megtételére hívják fel az uniós országokat, amelyek többek között a következők:
-
jelöljenek ki a videokonferenciákkal foglalkozó nemzeti kapcsolattartót vagy kapcsolattartókat;
-
az egyes videokonferenciákra vonatkozóan állapodjanak meg – adott esetben – egy közös nyelvről, valamint a megfelelő fordítási és tolmácsolási szolgáltatásokról;
-
kínáljanak hatékony képzést a potenciális felhasználók – köztük a bírók és az ügyészek – számára;
-
dolgozzanak ki gyakorlati iránymutatást a felhasználók, valamint a műszaki tervezési és támogató személyzet számára az ajánlott műszaki szabványokról;
-
gyakorlati tesztek végrehajtásával javítsák az uniós országok rendszerei közötti interoperabilitást.
Az e-jogi munkacsoportot (e-igazságügy) a Tanács a következő intézkedésekre kéri fel:
-
vizsgálja meg egy koordinált megközelítés kezdeményezését annak érdekében, hogy együttműködés kezdődhessen az EU-n kívüli országokkal a videokonferenciák területén, az uniós országok e téren meglévő kétoldalú kapcsolatain túlmenően is;
-
hozzon létre együttműködési hálózatot az uniós országok között a videokonferenciákkal kapcsolatos tapasztalatok cseréje és a bevált gyakorlatok megosztása céljából, többek között képzések formájában;
-
állapítsa meg, hogy mely intézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy az eljárási biztosítékok a védelemhez való jog gyakorlása során garantáltak legyenek.
A Bizottságot pedig a következő intézkedésekre kéri fel:
-
az e-igazságügyi portálon tegye közzé a határokon átnyúló videokonferenciákkal foglalkozó szakértői csoport zárójelentését;
-
nyújtson pénzügyi támogatást a videokonferencia-rendszerek uniós szintű interoperabilitásának biztosításához.
HÁTTÉR
e-igazságügyi portál
JOGI AKTUS
A Tanács ajánlásai — „Az igazságügy területén a határokon átnyúló videokonferenciák alkalmazásának előmozdítása és a legjobb gyakorlatok megosztása a tagállamokban és uniós szinten” (HL C 250., 2015.7.31., 1–5. o.)
utolsó frissítés 20.01.2016
Top