Az ionizáló sugárzás miatti sugárterheléssel kapcsolatos alapvető biztonsági előírások megállapítása (2018-tól)

E jogszabály a munkavállalók, a lakosság, a betegek és mások egészségének az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírásokat állapítja meg.

JOGI AKTUS

Az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról és a 89/618/Euratom, 90/641/Euratom, 96/29/Euratom, 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/Euratom tanácsi irányelv.

ÖSSZEFOGLALÓ

Normál körülmények között az ionizáló sugárzás dózisa igencsak alacsony, és nem jár klinikailag megfigyelhető ártalmas hatással. Hosszabb távon azonban egészségügyi problémákat, mégpedig rákot okozhat. Ennélfogva egy egységes védelmi szint meghatározására van szükség EU-szerte, miközben lehetővé kell tenni, hogy a kormányok - igény szerint - magasabb alapvető biztonsági előírásokat állapítsanak meg.

Az irányelv azt a korábbi 5 jogszabályt váltja fel, amelyek következetlenségeket tartalmaztak, a tudományos fejlődést nem tükrözték teljes mértékben, vagy nem tértek ki maradéktalanul a természetes sugárforrásokra, illetve a környezetvédelemre. Meghatározza a radioaktív anyagok biztonsága és védettsége biztosításának módját, valamint azokat a kötelező információkat, amelyeket sugárterhelési veszélyhelyzet esetén kell szolgáltatni.

Az irányelvben szereplő előírások alapjául a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) ajánlásai szolgálnak.

Az irányelv az ionizáló sugárzás veszélyével járó valamennyi meglévő, illetve tervezett helyzetre, vagy veszélyhelyzetre alkalmazandó. Különösen az alábbiakra kell alkalmazni:

• a radioaktív anyagok termelése, előállítása, feldolgozása, kezelése, ártalmatlanítása, felhasználása, tárolása, birtoklása, szállítása, az EU területére történő behozatala és onnan történő kivitele;
• az ionizáló sugárzást kibocsátó elektromos berendezések gyártása és üzemeltetése;
• az olyan természetes sugárforrások jelenlétét igénylőemberi tevékenységek , amelyek a munkavállalók vagy a lakosság sugárterhelésének jelentős megnövekedését okozzák, így például az űrjárművek személyzetét érő kozmikus sugárzás;
• a beltéri levegőben lévő radongázból származó lakókörnyezeti sugárterhelés, valamint az építőanyagokból származó gamma-sugárzás miatti külső sugárterhelés;
• az olyan sugárzási veszélyhelyzetek kezelése, amelyek a lakosság és a munkavállalók védelme céljából intézkedéseket követelnek.

A jogszabály a sugárvédelem alapvető elveit határozza meg, még inkább hangsúlyozva a foglalkozási, a lakossági és az orvosi sugárterhelésre vonatkozó dózismegszorítások szerepét. Mellékletben sorolják fel az ICRP által a meglévő sugárterhelési helyzetekhez és a sugárterhelési veszélyhelyzetekhez javasolt referenciaszint-értéksávokat. A várandós és a szoptató munkavállalók, valamint a gyakornokok és a diákok védelme érdekében különleges rendelkezéseket állapítottak meg.

Az orvosi célú sugárterhelésreegyedi követelmények vonatkoznak. Ebben az esetben a sugárterhelés - az adott személy egészségében és a társadalom szintjén jelentkező - előnyének elegendő mértékben meg kell haladnia az orvosi sugárterhelés következtében az adott személyben fellépő lehetséges károsodások hátrányait. A betegeket tájékoztatni kell az egészségügyi kockázatokról és előnyökről, valamint orvosi sugárterhelésre kizárólag képzett kezelőorvos orvosi felelőssége mellett kerülhet sor.

Utolsó frissítés: 07.04.2014