A közlekedés alapvető jelentőségű gazdaságunk és társadalmunk működéséhez. A közlekedés segítségével az emberek élvezhetik az utazás szabadságát, lehetővé válik az áruk kontinenseken átívelő mozgatása, hozzájárul a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Ugyanakkor azonban - az erőforrások és a környezet terén egyre fokozódó korlátok miatt - fenntarthatónak is kell lennie.

JOGI AKTUS

Fehér könyv: Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához - Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé (COM(2011) 144 végleges, 2011. március 28.).

ÖSSZEFOGLALÓ

MI AZ ÚTITERV CÉLJA?

Az útiterv 40 konkrét cselekvési pontot határoz meg és 131 konkrét kezdeményezést sorol fel az elkövetkező évtizedre egy olyan versenyképes közlekedési rendszer kiépítése céljából, amely megszünteti a főbb szűk keresztmetszeteket, valamint az emberek és áruk hatékony és biztonságos mozgását teszi lehetővé az Európai Unió (EU) egész területén. A javaslatoknak csökkenteniük kell az EU kőolajimporttól való függését, alapvetően szén-dioxid-mentes városi közlekedést kell elérniük a nagyobb városközpontokban 2030-ra, a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás terén pedig 60%-os csökkenést kell elérniük 2050-re.

FŐBB PONTOK

Az útiterv a politikai fellépéshez való iránymutatásként a következő célokat határozza meg:

2030-ra felére csökkenteni a benzinnel és dízelolajjal működő autók számát a városokban, majd 2050-re teljesen kivonni azokat, és szén-dioxid-mentes városi közlekedést érni el 2030-ra,
a légi közlekedésben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fenntartható üzemanyagok használatát 40%-ra növelni 2050-re,
a hajókhoz használt üzemanyagokból származó EU általi szén-dioxid-kibocsátást 40%-kal csökkenteni 2050-re,
300 km-t meghaladó távolságon a közúti árufuvarozás 30%-át vasúti vagy vízi közlekedésre cserélni 2030-ra, majd 50%-át pedig 2050-re,
háromszorosára növelni a jelenlegi gyorsvasúthálózatot 2030-ra. 2050-re a közepes távolságú személyszállító közlekedés többségének vasúton kell történnie,
2030-ra létrehozni a hiánytalanul működő, a közlekedés valamennyi formáját magába foglaló, az EU egész területét lefedő TEN-T törzshálózatot,
2050-re a nagyobb repülőtereket bekapcsolni a vasúti hálózatba, a főbb kikötőket összekapcsolni a vasúttal és belvízi utakkal,
közlekedésirányító rendszereket bevezetni a különböző közlekedési módokhoz, például a vasúti és közúti közlekedéshez,
multimodális közlekedési információs és viteldíj-fizetési rendszert létrehozni 2020-ra,
2020-ra a közúti balesetek számát felére, 2050-re pedig közel nullára csökkenteni,
teljes körűen alkalmazni a „felhasználó fizet” elvet (az infrastruktúrát igénybe vevő fizet) és a „szennyező fizet” elvet (a szennyezés okozója fizet).

Ezen átfogó közlekedési stratégia célja olyan versenyképes közlekedési rendszer létrehozása, amely fokozza a mobilitást, megszünteti a főbb területeken meglévő jelentősebb akadályokat, továbbá előmozdítja a növekedést és a foglalkoztatást 2050-re. A stratégiát többek között a következő kezdeményezések egészítik ki:

a „Horizont 2020”program, amely az intelligens, zöld és integrált közlekedésre vonatkozó kutatásra és innovációra nyújt támogatást,
az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), amely tíz transznacionális közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos projekthez nyújt finanszírozást,
az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság ütemterve 2020-ig, amelyben a közlekedés kulcsfontosságú ágazat e cél eléréséhez,
különböző energia-hatékonysági intézkedések, amelyek célja Európa primerenergia-felhasználásának 20%-kal való csökkentése 2020-ra.

További információkért lásd az Európai Bizottság közlekedési témákkal kapcsolatos honlapját: az európai stratégiákról szóló honlapot.

utolsó frissítés 08.05.2015

Top

All