Európai Fejlesztési Alap (EFA)

Az Európai Fejlesztési Alap a fejlődő országok és területek gazdasági, szociális és humán fejlődésre valamint a regionális együttműködésre irányuló fellépéseit támogatja.

JOGI AKTUS

A Tanács 215/2008/EK rendelete a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról.

A Tanács 2013/759/EU határozata (2013. december 12.) az EFA tekintetében a 2014. január 1-je és a 11. Európai Fejlesztési Alap hatálybalépése közötti átmeneti igazgatási intézkedésekről.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) a Közösség első számú, együttműködést támogató eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok, valamint a tengerentúli országok és területek (TOT-ok) fejlesztésére. Létrehozásáról az 1957-es Római Szerződés rendelkezett, eredetileg annak érdekében, hogy a Közösség az akkor még kolonizált, illetve bizonyos tagállamokhoz történelmi szálakkal kötődő afrikai országok számára műszaki és pénzügyi segítséget nyújtson.

Bár az Európai Unió (EU) költségvetésében 1993 óta – az Európai Parlament kérésére – külön megnevezést tartanak fenn számára, az EFA még nem tartozik az általános EU-költségvetés hatálya alá. Az Alapot a tagállamok finanszírozzák, külön pénzügyi szabályzat vonatkozik rá, és külön bizottság irányítja. Az AKCS-országoknak, valamint a tengerentúli országoknak és területeknek nyújtott segítséget a 2014 és 2020 közötti időszakban továbbra is az EFA keretében finanszírozzák.

Minden EFA többéves időtartamra jön létre. Az első partnerségi egyezmény 1964-es megkötése óta az EFA-ciklusok általában a partnerségi megállapodások/egyezmények ciklusaihoz igazodnak.

• 1. EFA: 1959–1964
• 2. EFA: 1964–1970 (I. Yaoundéi Egyezmény)
• 3. EFA: 1970–1975 (II. Yaoundéi Egyezmény)
• 4. EFA: 1975–1980 (I. Loméi Egyezmény)
• 5. EFA: 1980–1985 (II. Loméi Egyezmény)
• 6. EFA: 1985–1990 (III. Loméi Egyezmény)
• 7. EFA: 1990–1995 (IV. Loméi Egyezmény)
• 8. EFA: 1995–2000 (IV. Loméi Egyezmény és annak felülvizsgált változata)
• 9. EFA: 2000–2007 (Cotonoui Megállapodás)
• 10. EFA: 2008–2013 (felülvizsgált Cotonoui Megállapodás)
• 11. EFA: 2014-2020 (felülvizsgált Cotonoui Megállapodás)

A mezőgazdasági, illetve bányászati szektor támogatására létrehozott Stabex és Sysmin eszközöket a 2000 júniusában Cotonouban aláírt új partnerségi megállapodás megszüntette. Ugyanez a megállapodás ésszerűsítette az EFA eszközeit, és bevezette a gördülő programozás rendszerét, amely nagyobb rugalmasságot biztosít, és több felelősséggel ruházza fel az AKCS-államokat.

A 9. EFA összesen 13,5 milliárd EUR költségvetéssel rendelkezik a 2000 és 2007 közötti időszakra. Ezenfelül a korábbi EFA-kból fennmaradt összegek meghaladják a 9,9 milliárd EUR-t.

Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 2005. november 22-i 6/2005/EK határozata rendelkezik a 9. Európai Fejlesztési Alap keretében biztosított feltételes egymilliárd EUR-ból fennmaradó 482 millió EUR felhasználásáról. Ez az összeg az alábbiak szerint oszlik meg: 352 millió EUR a hosszú távú fejlesztés támogatására, 48 millió EUR a regionális együttműködés és integráció támogatására és 82 millió EUR a beruházási konstrukcióra. Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 7/2005/EK határozata egy második, 250 millió EUR keretösszeget is megállapít az AKCS–EK Vízalap második részletének finanszírozására.

Az EFA által nyújtott fejlesztési támogatás alkalmazási köre magára Európára is kiterjed. Az általános közösségi költségvetésből származó forrásokat az Európai Unión belül meghatározott intézkedésekre lehet fordítani. Egyébként az Európai Beruházási Bank (EBB) amellett, hogy kezeli az EFA-források egy részét (kölcsönök és kockázati tőke), saját forrásaiból is támogatja azt: a 9. EFA időszakára nyújtott hozzájárulásának összege eléri az 1,7 milliárd EUR-t.

A 10. EFA, amely a 2008-tól 2013-ig tartó időszakot fedte le, összesen 22,682 milliárd EUR költségvetési keretet irányozott elő. Ebből az összegből 21,966 milliárd EUR-t utaltak ki az AKCS-államoknak, 286 millió EUR-t a tengerentúli országoknak és területeknek, 430 millió EUR-t pedig a Bizottság fizetett ki az EFA programozásával és végrehajtásával kapcsolatos kiadásokra. Az AKCS-államok részére meghatározott összeg az alábbi módon oszlik meg: 17,766 milliárd EUR a nemzeti és regionális indikatív programok finanszírozására, 2,7 milliárd EUR az AKCS-országok, illetve a régiók közötti együttműködés finanszírozására, 1,5 milliárd EUR pedig a beruházási konstrukció finanszírozására. Ezúttal a költségvetés jelentősebb részét fordítják a regionális programokra, ami kiemeli, milyen fontos szerepet játszik a regionális gazdasági integráció a nemzeti és helyi szintű fejlődésben, amelynek egyúttal alapvető keretét is meghatározza. A 10. EFA egyik újdonsága az úgynevezett „ösztönző összegek” bevezetése volt az egyes országok számára.

A tagállamok saját kétoldalú megállapodásokat kötnek a fejlődő országokkal és saját kezdeményezéseket hajtanak velük végre, amelyeket nem az Európai Fejlesztési Alapból vagy egyéb közösségi alapokból finanszíroznak.

A 11. EFA a 2014-től 2020-ig tartó időszakra szól, 30,5 milliárd EUR költségvetéssel rendelkezik, valamint további 2,6 milliárd EUR áll majd az Európai Beruházási Bank rendelkezésére saját forrásaiból kölcsönök formájában.

2013 júniusában az uniós országok belső megállapodást kötöttek a 11. EFA létrehozásáról, többek között a hozzájárulások országok közötti felülvizsgált felosztásáról; e belső megállapodás megerősítése még nem történt meg. A 2013/759/EU tanácsi határozat megállapítja a 11. EFA hatálybalépéséig az EFA tekintetében alkalmazandó átmeneti igazgatási intézkedéseket.

utolsó frissítés 29.04.2014