Terrorizmusellenes stratégia

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 83. cikke

Az EU terrorizmusellenes stratégiája

MI A TERRORIZMUSELLENES STRATÉGIA CÉLJA?

• 2005-ben a Tanács elfogadta az EU terrorizmusellenes stratégiáját a terrorizmus elleni globális küzdelem és Európa biztonságosabbá tétele érdekében.
• Mivel a halálos áldozatokat követelő terrortámadások folytatódnak Európában és azon túl, a terrorizmus elleni küzdelem továbbra is az EU, az uniós országok és az EU partnereinek elsődleges prioritása.

Az EUMSZ 83. cikke biztosítja az Európai Parlament és a Tanács számára a hatáskört szabályozási minimumok megállapítására a több államra kiterjedő különösen súlyos bűncselekmények esetében, mint amilyen például a terrorizmus.

FŐBB PONTOK

Célkitűzések

A terrorizmus elleni hatékony küzdelem érdekében a stratégia 4 prioritásra (pillér) fókuszál:

• megelőzés
• védelem
• üldözés és
• reagálás.

A stratégia e négy pillérének mindegyikében kiemelt jelentőséget kap a nem uniós országokkal és a nemzetközi szervekkel folytatott együttműködés.

Megelőzés

A radikalizálódás és a terroristatoborzás kiváltó okainak megszüntetése kulcsprioritás az EU számára. A „megelőzés” pillér célja a radikalizmus elleni küzdelem és a terroristák toborzásának megelőzése a terroristák által használt módszerek, propaganda és eszközök azonosításán keresztül. Az EU segít összehangolni a nemzeti politikákat, meghatározni a bevált gyakorlatokat és megosztani az információkat.

A radikalizálódás és a terroristatoborzás elleni küzdelemre irányuló 2014-es felülvizsgált stratégia célja küzdeni a radikalizálódás és a terroristatoborzás ellen, miközben figyelembe veszi a kialakuló tendenciákat, például a magányosan elkövetett terrorcselekményeket, a külföldi harcosokat, illetve a terroristák közösségimédia-használatával kapcsolatos jelenségeket. A stratégiát számos tanácsi következtetés tovább módosította válaszul az uniós földön elkövetett terrortámadásokra.

• Az erőszakos radikalizálódás elleni küzdelem terén folytatott folyamatos munka például:
  • a radikalizálódással kapcsolatos tudatosságnövelő hálózat
  • a radikalizálódással foglalkozó magas szintű munkacsoport munkájának nyomon követése.
• Példa az online radikalizálódás elleni küzdelem terén folytatott folyamatban lévő munkára
  • az uniós internetfórum által tett előrelépés, amelyet támogatott Az illegális online tartalom hatékony kezelésére irányuló ajánlás, amely különös figyelmet fordít a terrorista tartalomra.

Védelem

Az EU második prioritása a terrorizmus elleni küzdelem terén a polgárok és az infrastruktúra védelme és a támadásoknak való kiszolgáltatottság csökkentése. Idetartozik:

• a külső határok védelme;
• a közlekedésbiztonság javítása;
• a stratégiai célpontok védelme; valamint
• a kritikus infrastruktúra sebezhetőségének csökkentése.

Példák a folyamatban lévő munkára:

• a cselekvési terv a nyilvános terek védelmének javítására az uniós országoknak a nyilvános terek védelmére és sebezhetőségük csökkentérése irányuló erőfeszítései támogatásának fokozása érdekében;
• az úgy nevezett CBRN cselekvési terv a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) biztonsági kockázatokkal szembeni felkészültség fokozásáról;
• a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló rendeletre irányuló javaslat.

Üldözés

A harmadik pillér célja a terroristák határokon átnyúló üldözése az emberi jogok és a nemzetközi jog betartása mellett. E célok elérése érdekében az EU a következőkre összpontosít:

• az együttműködés és az információcsere javítása a rendőrség és az igazságügyi hatóságok között;
• a terroristák megfosztása támogatási és kommunikációs eszközeiktől; valamint
• a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása.

A folyamatban lévő munkára példa a 2016-os cselekvési terv a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról.

Reagálás

A terrorizmus elleni uniós küzdelem negyedik célkitűzése a terrorcselekményekre való felkészülés, továbbá ezek következményeinek kezelése és minimálisra csökkentése. Ezt:

• a merényletek nyomán kialakult helyzetek kezelésére;
• a reagálás koordinálására; valamint
• az áldozatok ellátására szolgáló képességek javításával lehet elérni.

E terület prioritásai:

• Uniós válságkoordinációs intézkedések kidolgozása;
• kockázatértékelési eszköz kidolgozása;
• a bevált gyakorlatok megosztása a terrorizmus áldozatainak nyújtott segítség terén.

A folyamatban lévő munkára példa egy uniós központ létrehozása a terrorizmus áldozatai számára (Európai Parlament kísérleti projekt).

Nemzetközi partnerek bevonása

Az EU biztonsága szoros kapcsolatban van a más országokban, különösen a szomszédos országokban tapasztalt helyzettel.

2014 júniusában az Európai Tanács a külső és belső szempontokat integráló hatékony terrorizmusellenes uniós politikát sürgetett. 2015. február 9-én a Charlie Hebdo-támadások nyomán az EU vezetői hangsúlyozták annak szükségességét, hogy az EU jobban vonja be a nem uniós országokat a biztonsági kérdésekbe és a terrorizmus elleni küzdelembe.

Az EU terrorizmus elleni küzdelemre irányuló külső tevékenységéről szóló 2017. június 19-i következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta a következők szükségességét:

• nagyobb összhang a belső és külső intézkedések között a biztonság terén; valamint
• a bel- és igazságügyi ügynökségek szerepének erősítése a nem uniós országokat illetően.

Megjegyezte továbbá, hogy a közös biztonság- és védelempolitikai misszióknak és műveleteknek nagyobb szerepet kell kapniuk a terrorizmus elleni küzdelemben.

A terrorizmus elleni program számos formában jelen van az EU és a nem uniós országok közötti kapcsolatokban is, ideértve a következőket:

• magas szintű politikai párbeszédek;
• együttműködési záradékok és megállapodások elfogadása vagy célzott segítségnyújtás;
• kapacitásépítési projektek stratégiailag jelentős országokkal.

Az EU a következő térségekben lévő országokkal működik együtt a terrorizmus elleni küzdelemben:

• a Nyugat-Balkán;
• Afrika (Szahel, Észak-Afrika, Afrika szarva);
• a Közel-Kelet;
• Észak-Amerika;
• Ázsia.

Az Egyesült Államokkal való együttműködés az EU stratégiájának alapvető eleme. Az utóbbi években sikerült együttműködési megállapodásokat kötni olyan területeken, mint a terrorizmusfinanszírozás, közlekedés és határellenőrzés, kölcsönös jogi segítségnyújtás és kiadatás. Az amerikai hatóságok egyre szorosabban működnek együtt az Europollal és az Eurojusttal.

Az EU továbbá szoros együttműködést folytat más nemzetközi és regionális szervezetekkel és fórumokkal a nemzetközi konszenzus kialakítása és annak érdekében, hogy előmozdítsa a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi normák érvényesítését.

HÁTTÉR

• Az EU terrorizmusellenes stratégiája (Tanács)
• Krízis és terrorizmus (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – HARMADIK RÉSZ – Az Unió belső politikái és tevékenységei – V. CÍM – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – 4. fejezet – Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben – 83. cikk (az EUSz. korábbi 31. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 80–81. o.)

Az Európai Unió Tanácsa, 2005. november 30.: Az Európai Unió terrorizmusellenes stratégiája

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági kockázatokkal szembeni felkészültség fokozásáról (COM(2017) 610 final, 2017.10.18.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv a nyilvános terek védelmének javítására (COM(2017) 612 final, 2017.10.18.)

A Tanács következtetései az EU-nak a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos külső tevékenységeiről (2017. június 19.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/853 irányelve (2017. május 17.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 137., 2017.5.24., 22–39. o.)

A (EU) 2017/853 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53–114. o.)

A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – cselekvési terv a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról (COM(2016) 50 final, 2016.2.2.)

A Tanács (EU, Euratom) 2015/457 határozata (2015. március 17.) a Biztonság és a szabadságjogok védelme általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése egyedi program létrehozásáról szóló 2007/124/EK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 76., 2015.3.20., 1–2. o.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai biztonsági stratégia (COM(2015) 185 final, 2015.4.28.)

Az Európai Uniónak a radikalizálódás és a terroristatoborzás elleni küzdelemre irányuló felülvizsgált stratégiája (2014. május 19.)

A Tanács 2010/412/EU határozata (2010. július 13.) az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 195., 2010.7.27., 3–4. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Megállapodás az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról (HL L 195., 2010.7.27., 5–14. o.)

A Tanács 2580/2001/EK rendelete (2001. december 27.) a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről (HL L 344., 2001.12.28., 70–75. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 23.07.2018