Létrehozza az Eurojustot, egy uniós szervet amelynek szerepe az, hogy ösztönözze, javítsa és támogassa az uniós országok illetékes hatóságai közötti koordinációt a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében.
A határozatot kétszer módosították:
- 2003/659/IB határozat a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló 2002/187/IB határozat módosításáról; és
- 2009/426/IB határozat az Eurojust megerősítéséről és az Eurojust létrehozásáról a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából szóló 2002/187/IB határozat módosításáról
2018-ban fogadták el az (EU) 2018/1727 rendeletet (lásd: Eurojust [reform] – összefoglaló). A határozat hatályon kívül helyezi a 2002/187/IB határozatot és annak helyébe lép, 2019. december 12-i hatállyal.

FŐBB PONTOK

Az Eurojust összetétele, hatáskörei és feladatai

Ez a határozat létrehozza az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységét (Eurojust) mint jogi személyiséggel rendelkező uniós szervet.
Mindegyik uniós ország küld egy nemzeti tagot az Eurojust hágai székhelyére, aki ügyész, bíró vagy rendőrtiszt (az utóbbinak a bírákkal vagy az ügyészekkel egyenértékű kompetenciákkal kell rendelkeznie). Ezeket a nemzeti tagokat egy vagy több személynek kell segítenie. Valamennyien azon ország nemzeti jogának a hatálya alá tartoznak, amelyik kinevezte őket.
A 2009/426/IB határozat módosítása a hivatali időt legalább 4 évben állapítja meg, amely időtartam meghosszabbítható. Az uniós ország dönt a nemzeti tagnak adományozott igazságügyi hatáskörök jellegéről. Mindazonáltal a nemzeti tagoknak rendelkezniük kell bizonyos rendes hatáskörökkel, valamint gyakorolhatnak egyéb jogköröket, az illetékes nemzeti hatósággal történt megállapodás vagy – sürgős esetekben –a határozatban előírtak szerint.
Ami a nyomozásokat és büntetőeljárásokat illeti, súlyos bűncselekmény kapcsán (legalább 2 uniós ország érintettsége esetén) az Eurojust a következő hatáskörökkel bír:
- a vonatkozó uniós országok illetékes hatóságai közötti koordináció előmozdítása;
- az igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos kérelmek és határozatok végrehajtásának megkönnyítése.
Az Eurojust hatáskörébe tartoznak a bűnözés és a büntetendő cselekmények azon típusai, amelyek az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) mindenkori hatáskörébe tartoznak.
A 2009/426/IB határozat módosítása bevezeti azt a követelményt, hogy létre kell hozni egy koordinációs ügyeleti rendszert, amely minden egyes uniós ország egy kapcsolattartójából áll. Ez a kapcsolattartó lehet a nemzeti tag, annak helyettese vagy a nemzeti tag helyettesítésére jogosult asszisztense, akinek a hét minden napján 24 órában rendelkezésre kell állnia, hogy az Eurojust a feladatait bármikor teljesíthesse.
Az Eurojust egy vagy több nemzeti tagja révén vagy testületként látja el feladatait. Az Eurojust kérheti az érintett uniós országokat, hogy vegyék figyelembe többek között a következőket:
- nyomozás vagy büntetőeljárás vállalása;
- közös nyomozócsoportok létrehozása.
A 2009/426/IB határozat módosítása az Eurojust testülete számára bevezette azt a jogot, hogy nem kötelező erejű véleményeket fogalmazzon meg az olyan esetekben, ahol:
- 2 vagy több nemzeti tag nem tud megoldani joghatósági konfliktusokat;
- az illetékes hatóságok ismétlődő elutasításokról vagy az igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos más nehézségekről számolnak be.
Az Európai Bizottság, amely teljes mértékben kapcsolódik az Eurojust munkájához, közösen állapodik meg az Eurojusttal a szükséges gyakorlati intézkedésekről.
A 2009/426/IB határozat módosítása szerint minden egyes uniós ország kötelessége:
- kinevezni egy vagy több nemzeti levelezőt az Eurojust számára;
- létrehozni az Eurojust nemzeti koordinációs rendszerét, hogy biztosítsa a munka koordinálását, amit a következők végeznek el:
  - az Eurojust nemzeti levelezői;
  - az Eurojust terrorizmus ügyében eljáró nemzeti levelezői;
  - az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti levelezői és annak kapcsolattartói;
  - a közös nyomozócsoportok hálózatának nemzeti tagjai vagy kapcsolattartói; és
  - a háborús bűncselekményekkel, a vagyon-visszaszerzéssel és a korrupcióval foglalkozó hálózatok képviselői.
Ez a határozat magában foglalja az Eurojust szervezeti és működési szabályozását, mint például az adminisztratív igazgató titkársága, kinevezésének és hivatali idejének hossza, a személyzet jogállása és a nyelvhasználati szabályok.

Személyes adatok

A célkitűzések elérése érdekében az Eurojust személyes adatokat dolgoz fel. E célból az Európa Tanács 1981. január 28-i, a személyes adatok gépi feldolgozásában érintett egyének védelméről szóló egyezményének alapelveit alkalmazza.
Eurojust csak olyan személyek személyes adatait dolgozhatja fel, akik:
- bűnügyi nyomozás vagy büntetőeljárás hatálya alá tartoznak, olyan büntetendő cselekmény tárgyában, amely az Eurojust hatáskörébe tartozik;
- sértettek vagy tanúk az ilyen nyomozásokban vagy büntetőeljárásokban.
A feldolgozható adattípusok magukban foglalják a személyazonosságot (teljes név, születés ideje és helye, állampolgárság, elérhetőség, foglalkozás, társadalombiztosítási szám és azonosító okmányok) és a feltételezett büntetendő cselekmény jellegét (bűnügyi kategória, a büntetendő cselekmény időpontja és helye, valamint a nyomozás fejleményei). A 2009/426/IB határozat módosítása az érintett adattípusok jegyzékéhez hozzátette a DNS-profilokat, fényképeket és ujjlenyomatokat.
A 2009/426/IB határozat módosítást vezetett be annak biztosítására, hogy a személyes adatok csak a nemzeti tagok, valamint helyetteseik és ügykezelőik, az Eurojust nemzeti koordinációs rendszereiben részt vevő személyek, akik az Eurojust ügyviteli rendszeréhez kapcsolódnak, valamint azok a személyek, akik az Eurojust felhatalmazással rendelkező személyzetéhez tartoznak számára legyenek hozzáférhetőek. Mindenkinek titoktartási kötelezettsége van, ami az Eurojusttal kapcsolatos tevékenységek megszűnése után is érvényben marad.
Az Eurojuston belül a személyzet egy tagját külön kinevezik adatvédelmi felelősnek, azzal a feladattal, hogy gondoskodjon a feldolgozás jogszerűségéről és az adatok küldésének és fogadásának írásbeli feljegyzésének megőrzéséről.

Kapcsolatok más testületekkel

Ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez az Eurojust szoros munkakapcsolatot tart fenn az Európai Igazságügyi Hálózattal. A 2009/426/IB határozat módosítása ezeket a kapcsolatokat kiterjesztette az Europolra, az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF), az Európai Határ- és Parti Őrségre és az EU Hírszerzési Központjára. A Tanács jóváhagyásával az Eurojust köthet információcserét célzó megállapodásokat nem uniós országokkal, nemzetközi testületekkel és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetével (Interpol), illetve igazságügyi együttműködést folytathat nem uniós országokkal.

Jelentések

A Tanács és az Európai Parlament folyamatos tájékoztatást kap az Eurojust tevékenységeiről és az EU-n belüli bűnözés alakulásáról. A Tanács számára készített éves jelentésében az Eurojust javaslatokat tehet a bűnügyekkel kapcsolatos igazságügyi együttműködés javítására.

MIKORTÓL HATÁLYOS A HATÁROZAT?

A 2002/187/IB határozat 2002. március 6. óta van hatályban.
A 2003/659/IB határozat módosítása 2003. október 1. óta van hatályban.
A 2009/426/IB határozat módosítása 2009. június 4. óta van hatályban.

HÁTTÉR

További információk:

Az Eurojust története (Eurojust).

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2002/187/IB határozata (2002. február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról (HL L 63., 2002.3.6., 1–13. o.)

A 2002/187/IB határozat későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138–183. o.)

utolsó frissítés 17.04.2019

Top