A uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
2003/87/EK irányelv az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek az Európai Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról
MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?
- Az irányelv létrehozza az Európai Unió (EU) kibocsátáskereskedelmi rendszerét (ETS). Ez az Unió éghajlatváltozási politikájának sarokköve: az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának költséghatékony és gazdaságos módon történő csökkentése. A rendszer alapja a fix összkvótás kereskedés elve*.
- A rendszer alakulása során az eredeti jogszabályokat többször módosították. A legutóbbi módosításokat az (EU) 2023/958 irányelvben és az (EU) 2023/959 irányelvben fogadták el az „Irány az 55%!” uniós kezdeményezés részeként, amelynek célja annak biztosítása, hogy az uniós szakpolitikák összhangban legyenek az európai klímarendeletben foglalt éghajlati célokkal, továbbá az európai zöld megállapodás és a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásokkal.
FŐBB PONTOK
Az ETS jelenlegi (negyedik) fázisa 2021-tól 2030-ig tart. Ezen az időszakban az EU új, megemelt célt tűzött ki az ÜHG-kibocsátások 62%-kal történő csökkentésére a 2005-ös szinthez képest.
A rendszer a következőkre vonatkozik:
- erőművek;
- energiaigényes ipari ágazatok széles köre;
- az Unión és az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli, valamint a Svájcba és az Egyesült Királyságba induló járatok;
- tengeri közlekedés (a kibocsátási egységek leadására vonatkozó kötelezettség fokozatosan, 2024 és 2026 között kerül bevezetésre);
- az alábbiak kibocsátása:
- szén-dioxid (CO2),
- nitrogén-oxid,
- perfluor-karbonok,
- metán.
Egy új, különálló, önálló kibocsátáskereskedelmi rendszert hoztak létre, amely az épületekre, a közúti közlekedésre és az üzemanyagokra vonatkozik olyan további ágazatokban, amelyek a jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerben nem szereplő ipari tevékenységekkel kapcsolhatók össze.
Kibocsátási egységek
- 2005. január 1. óta a jogszabály hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységet folytató üzemeltetőnek minden évben megfelelő számú kibocsátási egységgel kell rendelkeznie előző évi ÜHG-kibocsátása (egy kibocsátás/tonna szén-dioxid (CO2) vagy az egyéb nagy hatású ÜHG-k egyenértékű mennyisége) fedezésére.
- Az EU által kiadott kibocsátási egységek száma minden évben fokozatosan csökken: 2013 és 2020 között 1,74% -kal, illetve 2021 és 2023 között 2,2% -kal 2024 és 2027 között évi 4,3 %-kal, 2028-tól pedig évente 4,4 %-kal csökken.
- Az ingyenes kibocsátási egységek rendszerét felülvizsgálták a kibocsátásáthelyezés* problémájának kezelése érdekében. Ennek során azokra az ágazatokra összpontosítottak, amelyeknél fennáll a termelésnek az Unión kívülre történő áthelyezésének kockázata. E tekintetben:
- az ingyenes kibocsátási egységek fokozatosan megszűnnek a magasabb csökkentési arányok alapján;
- egy karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmust (CBAM) hoztak létre, ami egy szén-dioxid-árképzési rendszer és amely az Unióba behozott energiaigényes termékekre vonatkozik. Az ETS-ben elérhető térítésmentes kiosztást 2034-ig kell fokozatosan kivezetni a karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmus hatálya alá tartozó ágazatokban.
Légiközlekedési ágazat
- 2026 végéig az uniós szén-dioxid-árképzés az EU-n/EGT-n belüli járatokra, valamint a Svájcba és az Egyesült Királyságba induló járatokra vonatkozik, fenntartva a szabályok nemzetközi alkalmazásának jelenlegi korlátozott földrajzi hatályát. Az Európai Bizottságnak 2026. július 1-jéig jelentést kell benyújtania, amelyben értékeli a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által létrehozott nemzetközi légi közlekedési kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszer (CORSIA) környezeti integritását. A jelentéshez csatolni kell egy jogalkotási javaslatot is, amely az ETS hatályát az induló járatok vonatkozásában is fenntartja vagy kiterjeszti azokra, tekintettel a CORSIA környezeti integritására és a Párizsi Megállapodás szerinti célokkal kapcsolatos célkitűzéseire. A CORSIA a CORSIA-ban részt vevő országokba induló, illetve az ezen országokból induló Európán kívüli járatokra vonatkozik.
- Az aktualizált szabályok felgyorsítják a szennyező fizet elv* alkalmazását. Ehhez a légiközlekedési ágazat számára hozzáférhető ingyenes kibocsátási egységeket fokozatosan megszünteti, és 2026-ban bevezeti a teljes körű árverést.
- 2024. január 1. és 2030. december 31. között 20 millió kibocsátási egységet tartanak fenn, ezzel ösztönözve a légijármű-üzemeltetőket arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használatától térjenek át más tüzelőanyagokra.
Az épületekre, a közúti közlekedésre és további ágazatokra vonatkozó külön kibocsátáskereskedelmi rendszer
A közúti közlekedésre és az épületek vonatkozóan – melyekre a jelenlegi ETS hatálya nem terjed ki – a kibocsátáscsökkentés ösztönzése céljából a társjogalkotók megállapodtak abban, hogy 2027-től különálló, de párhuzamosan működő ETS-t hoznak létre az érintett ágazatokban kibocsátott üzemanyagok tekintetében. A jelenlegi ETS-től eltérően az úgynevezett ETS2 az upstream szabályozás kérdését helyezi előtérbe, vagyis azokra a szereplőkre vonatkozik, amelyeknek jövedéki adót kell fizetniük az energia után (például adóraktárak és üzemanyag-beszállítók), nem pedig az üzemanyag végfelhasználóit érinti. Az ETS2 hatálya alá tartozó szervezetek kötelesek az általuk forgalomba bocsátott üzemanyag mennyiségével megegyező mennyiségű hitelesített kibocsátási egységet átadni. Jóllehet az ETS2 keretében a kibocsátási egységek átadása csak 2028-ban kezdődik el a 2027. évi kibocsátás tekintetében, a kibocsátások nyomon követése és az azzal kapcsolatos jelentéstétel 2025. január 1-jén megkezdődik. Az ETS2 kibocsátási egységeit nem lehetséges a jelenleg hatályos ETS keretein belül értékesített egységekkel felcserélni; forgalmazásukra kizárólag árverés útján van lehetőség (térítésmentes kiosztás nem lehetséges). Az ETS2 keretében kiadott kibocsátási egységek teljes száma évente csökken: 5,10 %-kal 2013 és 2020 között, és 5,38 %-kal 2028 után.
Alacsony szén-dioxid-kibocsátású finanszírozási mechanizmusok
- A modernizációs alap azon uniós tagállamok villamosenergia-ágazatában és tágabb energiarendszereiben nyújt támogatást a beruházási projektek korszerűsítéséhez, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 2013-ban piaci árakon számolva az uniós átlag 60 %-ánál alacsonyabb volt. Hozzáadásra került három olyan alacsonyabb jövedelmű tagállam, amelyeknél az egy főre jutó bruttó hazai termék piaci árakon számolva 2016 és 2018 között az uniós átlag 75 %-ánál alacsonyabb volt.
- Az innovációs alap az innovatív technológiák és az áttörést hozó ipari innovációk demonstrációját támogatja az EU ETS hatálya alá tartozó ágazatokban, ideértve az innovatív megújuló energiahordozókat, a szén-dioxid-leválasztást és -hasznosítást, valamint az energiatárolást, nagyobb hangsúlyt fektetve az új technológiák elterjesztésére.
- Az (EU) 2023/955 rendelettel (lásd az összefoglalót) létrehozott Szociális Klímaalap a szén-dioxid-ár bevezetését segíti az épületek és a közúti közlekedés területén, és célzott finanszírozást biztosít a tagállamok számára a leginkább érintett kiszolgáltatott csoportok (különösen az energiaszegénységnek vagy közlekedési szegénységnek kitett háztartások és a mikrovállalkozások) támogatására.
A tagállamok szerepe
A tagállamok az alábbi feladatokat látják el:
- kiadják a kibocsátási egységeket;
- gondoskodnak arról, hogy az üzemeltetők, a légijármű-üzemeltetők, a hajózási társaságok és a szabályozott szervezetek nyomon kövessék kibocsátásukat, és évente jelentést készítsenek arról, továbbá hogy leadják az előző naptári évben bekövetkezett teljes kibocsátásuknak megfelelő számú kibocsátási egységet;
- árverésre bocsátanak minden olyan kibocsátási egységet, amelynek esetében nem történt ingyenes átadás, illetve amely nem került be a piaci stabilizációs alapba;
- meghatározzák, hogy miként kell felhasználni klímavédelmi, energetikai és társadalmi célokra az árverésekből származó jövedelmet;
- éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a jogszabály alkalmazásáról;
- gondoskodnak a kibocsátási egységek átadásáról az EU-ban működő létesítmények között, valamint a nem uniós országok számára, amennyiben ott azokat elismerik;
- hathatós büntetéseket határoznak meg a törvény bármiféle megsértése esetére.
A kibocsátási egységek árverésére vonatkozó szabályok
- Egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus, az (EU) 2023/2830 rendelet kiegészíti a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésének ütemezésére, kezelésére és egyéb szempontjaira vonatkozó szabályokat meghatározó 2003/87/EK irányelvet. Hatályon kívül helyezi és felváltja a korábbi 1031/2010/EU rendeletben meghatározott szabályokat, figyelembe véve a 2003/87/EK irányelvben bevezetett új szabályokat és elemeket, például a meglévő ETS hatályának kiterjesztése a tengeri szállításra, valamint új és külön ETS bevezetése a meglévő ETS hatálya alá nem tartozó épületek, közúti közlekedés és ipari tevékenységek vonatkozásában.
- Az (EU) 2023/2830 felhatalmazáson alapuló rendelet többek között a következő szempontokkal foglalkozik:
- árverések megtervezése (árverési termékek, árverés formátuma, ajánlattétel benyújtása és visszavonása, aukciós elszámolóár és a több ajánlatra vonatkozó határozat),
- árverési naptárak (a kibocsátási egységek mennyiségének időzítése, gyakorisága és elosztása, az árverések bekövetkezését megakadályozó körülmények, az árverés útján értékesített kibocsátási egységek éves mennyisége),
- az árveréseken való részvétel feltételei,
- az árverező(k) kinevezése és a kapcsolódó feladatok,
- az Innovációs Alap, a Modernizációs Alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a Szociális Éghajlat-politikai Alap kibocsátási egységeinek árverésre bocsátása;
- a kibocsátási egységek törlési eljárásai,
- azon közös aukciós platform és szolgáltatások kijelölése, amelyeket a platform a tagállamok és a Bizottság számára nyújt,
- az árverési platformok kijelölése és az azokra vonatkozó feladatok (amennyiben egy tagállam nem vesz részt a közös aukciós platform kijelölésében),
- beszámolás az ügyletekről;
- árverési bevétel megfizetése és átadása,
- az árverés útján értékesített kibocsátási egységek átadása,
- biztosítékok kezelése,
- díjak és költségek;
- árverési felügyelet, korrekciós intézkedések és szankciók,
- átláthatóság és titoktartás.
A Bizottság szerepe
A Bizottság:
- az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának éves jelentést nyújt be az EU ETS végrehajtásáról, valamint az azt kísérő éghajlati és energiapolitikáról;
- jogosult az alapvető jogszabályok végrehajtásához szükséges technikai szabályok meghatározására;
- független kibocsátásforgalmi-jegyzékeket és ügyleti jegyzőkönyveket vezet, amelyek rögzítik a kibocsátási egységek tulajdonjogát, kibocsátását, átadását és törlését.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság minden évben ismerteti az uniós szénpiacok működését.
MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK EZEK A SZABÁLYOK?
- A 2003/87/EK irányelvet 2003. december 31-ig kellett átültetni a nemzeti jogba.
- Az (EU) 2023/958 irányelv és a helyhez kötött létesítményekről, a légi közlekedésről és a tengeri szállításról szóló (EU) 2023/959 irányelv 2023-ban végrehajtott módosításait 2023. december 31-ig kell átültetniük a tagállamoknak nemzeti jogukba.
- Mindazonáltal számos olyan, az ingyenes kiosztásra vonatkozó rendelkezés van, amelyet a tagállamoknak csak 2026. január 1-jétől kezdve kell alkalmazniuk.
- Az épületekre, a közúti fuvarozásra és a további ágazatokra vonatkozó új ETS szabályainak átültetésére vonatkozó határidő: 2024. június 30.
HÁTTÉR
KULCSFOGALMAK
A fix összkvótás kereskedés elve. Az EU ETS ennek az elvnek az alapján működik. Meghatároz egy felső határt vagy korlátot, a rendszerbe tartozó gyárak, erőművek és más létesítmények által maximálisan kibocsátható ÜHG teljes mennyiségére. Ezt a felső határt idővel csökkentik annak érdekében, hogy az összes ÜHG-kibocsátás mennyisége csökkenjen. A rendszer lehetővé teszi a kibocsátási kvóták kereskedelmét annak érdekében, hogy az ipari létesítmények és a légi járatok üzemeltetői általi teljes kibocsátás mennyisége a felső határ alatt maradjon és a kibocsátások csökkentésére a legkisebb költségű intézkedéseket lehessen alkalmazni.
Kibocsátásáthelyezés. A kibocsátásáthelyezés arra a helyzetre utal, amikor az éghajlat-politikával kapcsolatos költségek miatt a vállalkozások a termelést olyan országokba helyezhetik át, ahol kevésbé szigorúak a kibocsátási korlátozások. Ez ugyanis a teljes kibocsátás megnövekedéséhez vezethet. Egyes nagy energiaigényű iparágakban a kibocsátásáthelyezés veszélye nagyobb lehet.
A szennyező fizet elv. Ez az elv azt írja elő, hogy a szennyezők viseljék az általuk okozott szennyezés költségeit.
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32–46. o.)
A 2003/87/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/955 rendelete (2023. május 10.) a Szociális Klímaalap létrehozásáról és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 1–51. o.)
A Bizottság (EU) 2023/2830 felhatalmazáson alapuló rendelete (023. október 17.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének ütemezésére, lebonyolítására és egyéb vonatkozásaira vonatkozó szabályok megállapítása révén történő kiegészítéséről (HL L, 2023/2830., 2023.12.20.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról („európai klímarendelet”) (HL L 243., 2021.7.9., 1–17. o.)
A Tanács (EU) 2020/954 határozata (2020. június 25.) a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben a nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerében (CORSIA) 2021. január 1-jétől való önkéntes részvételről, valamint a légijármű-üzemeltetők 2021–2023-as időszakra vonatkozó kibocsátáskompenzációs követelményeinek kiszámításához választott lehetőségről szóló értesítéssel kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról (HL L 212., 2020.7.3., 14–17. o.)
A Bizottság (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelete (2019. október 31.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának tevékenységiszint-változás miatti kiigazítására vonatkozó további rendelkezések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 282., 2019.11.4., 20–24. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
utolsó frissítés 21.03.2024