A zaj értékelése és kezelése

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMRÓL:

2002/49/EK irányelv a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

A környezeti zajról szóló irányelv célja, hogy:

• uniós szinten közös alapra helyezze a környezeti zajnak* való kitettség káros hatásai elleni küzdelmet;
• fokozatosan bevezesse azokat az intézkedéseket, amelyek:
  • közös zajmutatókat* hoznak létre, hogy mérjék az embereknek a környezeti zajnak való hosszú távú, egész napos kitettségét és az alvászavarokat
  • kötelezik az uniós tagállamokat stratégiai zajtérképek* elkészítésére, hogy cselekvési tervek* alapját képezzék a zaj megelőzése és csökkentése érdekében
  • végrehajtják a nemzeti cselekvési terveket
  • által tájékoztatják a nyilvánosságot és konzultációt bonyolítanak le, különös tekintettel a nemzeti cselekvési tervekre.

FŐBB PONTOK

Az irányelv célja, hogy szabályozza:

• az agglomerációban előforduló zajt;
• a nyilvános parkokban vagy a városi térségek csendes területein előforduló zajt;
• a vidéki térségek csendes területein előforduló zajt;
• az iskolák, a kórházak és egyéb zajérzékeny épületek és területek környékén előforduló zajt.

Az irányelv nem vonatkozik:

• a kitett személy vagy a szomszédjai által okozott zajra;
• a háztartási tevékenységekből származó zajra;
• a munkahelyeken jelentkező zajra;
• a közlekedési eszközök belsejében keletkező zajra; és
• a katonai területeken katonai tevékenységek közben keletkező zajra.

A zajmutatók és az értékelésükre vonatkozó módszerek

• A stratégiai zajtérképek készítéséhez két mutatót használnak:
  • Az L_den a nappal, este és éjszaka keletkezett teljes zajszintet jelző mutató, amely a zajnak való kitettséghez kapcsolódó terhelés értékelésére használatos;
  • Az Léjjeli az éjszakai hangnyomásszintet jelző, az alvás megzavarását értékelő mutató.

  Az értékeik meghatározása az irányelv II. mellékletében megállapított közös értékelési módszerek segítségével történik.

• Az Európai Bizottság köteles volt kidolgozni ezeket a közös értékelési módszereket. Míg ez folyamatban volt, az uniós tagállamok a saját módszereiket használhatták, feltéve, hogy megfeleltek a II. melléklet rendelkezéseinek.
• Az akusztikai tervezéshez és zajövezetek meghatározásához, valamint az I. mellékletben meghatározott különleges esetekben más mutatók is használhatók.
• A dózis-hatás összefüggést* a III. melléklet fogja bevezetni az irányelv jövőbeli felülvizsgálatai által, hogy lehetővé tegye a zaj társadalmakra gyakorolt hatásának az értékelését.
• 2005. július 18-ig az uniós tagállamoknak kötelességük volt tájékoztatni a Bizottságot minden vonatkozó hatályos vagy előkészületben lévő határértékről, az L_den és az Léjjeli értékek, és adott esetben az Lnappali érték (a nappali zajmutató) és az Lesti érték (esti zajmutató) formájában kifejezve a következőkre vonatkozóan:
  • a közúti forgalom zaja;
  • a repülőgépek zaja;
  • a vasúti forgalom zaja; és
  • az ipari zaj.

A stratégiai zajtérképezés

• A stratégiai zajtérképeknek eleget kell tenniük a IV. mellékletben ismertetett minimumkövetelményeknek.
• Az uniós országoknak a következőket kellett elvégezniük:
  • 2005. július 18-ig tájékoztatniuk kellett a nyilvánosságot a stratégiai zajtérképek elkészítéséért és elfogadásáért felelős szervekről;
  • 2005. június 30-ig tájékoztatniuk kellett a Bizottságot a következőkről:
    • a fontosabb közutakról, amelyeket évente hatmilliónál több jármű vesz igénybe
    • a 60 000 utasnál többet áteresztő vasútvonalakról
    • a fontosabb repülőterekről és
    • a 250 000-nél több lakost számláló falvakról és városokról;
  • 2007. június 30-ig stratégiai zajtérképeket kellett elkészíteniük és jóváhagyniuk, amelyek ezen infrastruktúrák, falvak és városok környékén fennálló előző évi helyzetet mutatják;
  • 2008. december 31-ig tájékoztatniuk kellett a Bizottságot a területükön lévő valamennyi, több mint 100 000 lakossal rendelkező faluról és városról, valamint valamennyi fontos közútról és vasútvonalról;
  • 2012. június 30-ig stratégiai zajtérképeket kellett elkészíteniük és jóváhagyniuk, amelyek e falvak és városok, közutak és vasúti vonalak környékén fennálló előző évi helyzetet mutatják.
• A stratégiai zajtérképeket ötévente felül kell vizsgálni, és adott esetben módosítani kell.

A cselekvési tervek

• A cselekvési terveknek eleget kell tenniük az V. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeknek.
• A tervekben lévő intézkedéseknek:
  • foglalkozniuk kell a vonatkozó határértékek vagy egyéb, az uniós tagállamok által választott kritériumok szerinti értékek meghaladása által megállapított prioritásokkal; valamint
  • különösen a stratégiai térképezés által meghatározott legfontosabb területeken kell hatályban lenniük.
• Az uniós országoknak a következőket kellett elvégezniük:
  • 2005. július 18-ig tájékoztatniuk kellett a nyilvánosságot a cselekvési tervek elkészítéséért és elfogadásáért felelős szervekről;
  • el kellett készíteniük a cselekvési terveket:
    • 2008. július 18-ig
      • a fontosabb közutakról, amelyeket évente hatmilliónál több jármű vesz igénybe
      • a 60 000 utasnál többet áteresztő vasútvonalakról
      • a fontosabb repülőterekről és
      • a 250 000-nél több lakost számláló falvakról és városokról;
    • 2013. július 18-ig valamennyi nagyobb faluról és városról, a nagyobb repülőterekről, a fontosabb közutakról és vasútvonalakról.
• A cselekvési terveket felül kell vizsgálni, amikor egy olyan jelentős fejlemény történik, amely hatással van a jelenlegi zajhelyzetre, de e tervek jóváhagyásának napjától számított legalább ötévente, az (EU) 2019/1010 módosító rendelettel összhangban.

A lakosság tájékoztatása

Az uniós országoknak biztosítaniuk kell azt, hogy:

• a nyilvánossággal eszmecserét folytatnak, és az eredményeket figyelembe veszik, mielőtt jóváhagyják a cselekvési terveket;
• a stratégiai zajtérképek és a cselekvési tervek rendelkezése álljanak, és a nyilvánosság számára terjesztésre kerüljenek a IV. és az V. melléklettel, valamint a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokkal összhangban;
• a Bizottság megkapja a stratégiai zajtérképekből származó információkat és a cselekvési tervek összefoglalóit a 7. (Stratégiai zajtérképezés) és 8. cikkben (Cselekvési tervek) meghatározott dátumoktól számított hat hónapon belül, a VI. mellékletben meghatározottak szerint. A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével köteles kifejleszteni egy digitális információcserére szolgáló mechanizmust végrehajtó jogi aktusok által.

Az uniós országok zajtérképei és cselekvési tervei is megtalálhatók az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ReportNet rendszerében. Az (EU) 2019/1010 módosító rendelet szerint a ReportNet egy „adattár”: olyan információs rendszer, amely az uniós országok által rendelkezésre bocsátott, a környezeti zajjal kapcsolatos információkat és adatokat tartalmazza.

Jelentés

A Bizottság ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az irányelv végrehajtásáról.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2002. július 18. óta hatályos, és az uniós országokban 2004. július 18-ig kellett törvénybe foglalni.

HÁTTÉR

További információk:

• A környezeti zajról szóló irányelv (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről (HL L 189., 2002.7.18., 12–25. o.)

A 2002/49/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2002/49/EK irányelv 11. cikkével összhangban a környezeti zajról szóló irányelv végrehajtásáról (COM(2017) 151 final, 2017.3.30.)

Az Európai Parlament és a Tanács 401/2009/EK rendelete (2009. április 23.) az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról (kodifikált változat) (HL L 126., 2009.5.21., 13–22. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26–32. o.)

utolsó frissítés 19.09.2019