Ipari kibocsátások
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
2010/75/EU irányelv az ipari kibocsátásokról
MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?
Az irányelv az ipari tevékenységekből származó szennyező anyagok levegőbe, vízbe vagy a talajba történő kibocsátásának megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, a csökkentésére, valamint a hulladék keletkezésének megelőzésére állapít meg szabályokat a környezet magas szintű védelme érdekében.
FŐBB PONTOK
Az irányelv hatálya
- A jogszabály a következő ágazatokban folytatott ipari tevékenységekre terjed ki:
- energiaügy;
- fémtermelés és fémfeldolgozás;
- ásványipar;
- vegyi anyagok;
- hulladékkezelés;
- illetve egyéb ágazatokra, így például a cellulóz- és papírgyártásra, a vágóhidak tevékenységére és az intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre.
- Az irányelv hatálya alá tartozó valamennyi létesítménynek az elérhető legjobb technikák (BAT)* alkalmazásával kell megelőznie és csökkentenie a szennyezést, hatékony energiafelhasználást, hulladékmegelőzést és -kezelést kell előmozdítania, továbbá intézkedéseket kell hoznia a balesetek megelőzése és következményeik korlátozása érdekében.
Engedélyek
- A létesítmények kizárólag engedély birtokában működhetnek, és meg kell felelniük az abban foglalt feltételeknek.
- Az engedélyben foglalt feltételek az Európai Bizottság által elfogadott BAT-következtetéseken alapulnak.
- A kibocsátási határértékeket oly módon kell meghatározni, hogy azok biztosítsák a szennyezőanyag-kibocsátásnak az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteken belül maradását, kivéve ha bebizonyosodik, hogy a költségek a környezeti előnyökhöz viszonyítva aránytalanok.
- A nemzeti hatóságoknak rendszeres időközönként ellenőrizniük kell a létesítményeket.
Egyedi szabályok
Az irányelv külön fejezetekben minimumkövetelményeket határoz meg bizonyos ágazatokra nézve. Az alábbiakra vonatkozóan állapít meg egyedi szabályokat:
- tüzelőberendezések – üzemeltetési szempontok, kibocsátási korlátok, nyomonkövetési és megfelelési szabályok;
- hulladékégető és -együttégető művek – üzemeltetési követelmények, kibocsátási korlátok, nyomonkövetési és megfelelési szabályok;
- szerves oldószereket alkalmazó létesítmények és tevékenységek – kibocsátási korlátok, kibocsátáscsökkentési tervek és a veszélyes anyagok helyettesítésére vonatkozó követelmények;
- titán-dioxidot előállító berendezések – kibocsátási korlátok, nyomonkövetési szabályok, valamint bizonyos hulladékok bármilyen víztestbe történő elhelyezésének a tilalma.
Hatályon kívül helyezés
Az irányelv hatályon kívül helyezi és felváltja a következő 7 korábbi irányelvet: a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló irányelv (IPPC-irányelv, 2008/1/EK irányelv), a nagy tüzelőberendezésekről szóló irányelv (2001/80/EK irányelv), a hulladékok égetéséről szóló irányelv (2000/76/EK irányelv), a szerves oldószerek kibocsátásairól szóló irányelv (1999/13/EK irányelv) és három irányelv a titán-dioxidról (78/176/EGK, 82/883/EGK és 92/112/EGK).
MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?
Az irányelv 2011. január 6. óta hatályos, az uniós országok nemzeti jogába pedig 2013. január 7-ig kellett átültetni.
HÁTTÉR
- A 2011/92/EU irányelv a köz- és magánprojektek széles skálája tekintetében meghatározza a környezeti hatásvizsgálatokra vonatkozó szabályokat – lásd az összefoglalót.
- További információk:
KULCSFOGALMAK
Az elérhető legjobb technikák (BAT): a kibocsátások megelőzését vagy csökkentését szolgáló lehető leghatékonyabb, az ágazatban műszakilag megvalósítható és gazdaságilag életképes technikák.
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (átdolgozás) (HL L 334., 2010.12.17., 17–119. o.)
A 2010/75/EU irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1–21. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
utolsó frissítés 30.06.2020