Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2009/148/EK irányelv a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről

ÖSSZEFOGLALÓ

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• Az irányelv biztosítja a munkájuk során azbeszttel érintkező munkavállalók védelmét az azbesztnek való kitettségből fakadó egészségügyi kockázatokkal szemben.
• A jogszabály meghatározza az expozíciós határértékeket, valamint a biztonságos munkavégzést lehetővé tévő különös követelményeket többek között az alábbiak tekintetében:
  • bontási, javítási, karbantartási és azbesztmentesítési munkálatok;
  • a munkavállalók tájékoztatása, oktatása és a velük folytatott konzultáció;
  • egészségügyi ellenőrzés.

FŐBB PONTOK

Az azbeszt természetben előforduló ásvány, amelynek rostjai vékony, tartós szálakká választhatók szét. Mivel rostjai kiváló szigetelő tulajdonságokkal bírnak (ellenállnak a hőnek, a tűznek és a vegyi anyagoknak, továbbá nem vezetik az elektromosságot), az azbesztet számos iparág széles körben hasznosítja.

Az azbeszt azonban rendkívül veszélyes anyag (a vegyszerek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó 1272/2008/EK rendelet alapján 1A. kategóriába sorolt rákkeltő anyag). Az azbeszttartalmú anyagok kezelése során belélegzés útján apró rostok kerülhetnek a szervezetbe, amelyek idővel azbesztózist*, mesotheliomát* és egyéb daganatos megbetegedéseket okoznak.

Tilalom

Tilos olyan tevékenységeket végezni, amelyek során a munkavállalók azbesztrostoknak vannak kitéve:

• azbeszt kitermelése; vagy
• azbeszttermékek előállítása és feldolgozása; vagy
• szándékosan hozzáadott azbesztrostokat tartalmazó termékek előállítása és feldolgozása.

A tilalom alóli egyedüli kivételt a bontásból és azbesztmentesítésből származó termékek kezelése és ártalmatlanítása képezi.

Ezenkívül EU-szerte általános tilalom van érvényben az azbeszt porlasztásos eljárással történő felhasználására, valamint az alacsony sűrűségű, azbeszttartalmú szigetelő vagy hangszigetelő anyagok alkalmazásával járó tevékenységekre nézve.

Azbesztmentesítés és bontás

Engedélyezett ugyanakkor az azbesztmentesítésből, illetve azon bontási tevékenységekből származó termékek kezelése és ártalmatlanítása, amelyek során az általános bontási folyamat megkezdése előtt az azbesztet előre megtervezett művelet során kivonták az anyagból. Az expozíció mértékét az alábbiak révén a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani:

• a folyamatokban részt vevő munkavállalók számának korlátozása;
• a munkafolyamatok oly módon történő megtervezése, hogy ne keletkezzék azbesztpor;
• a helyiségek és a berendezések tisztítása és megfelelő karbantartása;
• a hulladékok zárt és címkével ellátott tárolóedényekben történő gyors eltávolítása.

Kockázatértékelés

A feltehetőleg azbesztpornak való kitettség kockázatával járó esetekben a kockázat természetének és mértékének meghatározása érdekében – a munkavállaló egyéni kitettségének reprezentatív mintavétele alapján – kockázatértékelést kell végezni. A munkálatok megkezdése előtt a munkáltatók kötelesek tájékoztatni az érintett uniós ország nemzeti hatóságát az alábbiakról:

• a munkaterület helye és a részt vevő munkavállalók száma;
• az azbeszt fajtája és mennyisége;
• a tervezett tevékenységek és eljárások, valamint a munkálatok időtartama;
• a kitettség korlátozása érdekében hozott intézkedések.

Koncentrációs határérték

Egyetlen munkavállaló sem lehet 0,1 rost/cm³-nél nagyobb, levegőben lévő azbesztkoncentrációnak kitéve. E határérték túllépése esetén az érintett munkavállalók védelme érdekében teendő intézkedések meghozataláig a munkálatokat le kell állítani. Ezen intézkedések egyebek mellett az alábbiakat foglalják magunkban:

• légzőkészülék és más egyéni védőeszköz rendelkezésre bocsátása;
• a határérték túllépése esetén figyelmeztető jelzések kifüggesztése;
• a por munkaterületen kívüli szétterjedésének megakadályozása;
• a tevékenységek megkezdése előtt a munkavállalókkal való konzultáció.

Oktatás

A munkáltatók kötelesek minden olyan munkavállalót, aki azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak van vagy lehet kitéve – rendszeres időközönként és a munkavállaló számára ingyenesen – megfelelő oktatásban részesíteni. Az oktatásnak ki kell terjednie az alábbiakra:

• az azbeszt tulajdonságai és az egészségre gyakorolt hatása;
• biztonságos munkavégzési módok; és
• sürgősségi és orvosi felügyeleti eljárások.

Az egészségi állapot felmérése és nyomon követése

A munkavállalók egészségi állapotát az azbesztnek való kitettségük kezdete előtt fel kell mérni, egyéni egészségügyi dokumentációt kell vezetni, és legalább háromévente új értékelést kell készíteni. Az orvosok meghatározhatják az egyéni óvintézkedéseket, amelyek adott esetben jelenthetik az érintett munkavállaló kivonását az azbesztnek való kitettség alól.

Az uniós országok kötelezettségei

Az uniós országok tájékoztatják az Európai Bizottságot a témában elfogadott nemzeti jogszabályokról, és ötévente jelentést nyújtanak be az irányelv gyakorlati végrehajtásáról. Ezenkívül nyilvántartást vezetnek az azbesztózis- és mesothelioma-megbetegedésekről.

A jelen irányelv hatályon kívül helyezi a több alkalommal jelentős mértékben módosított elődjét (83/477/EGK irányelv).

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

Az irányelv 2010. január 5-én lépett hatályba.

KULCSFOGALMAK

*Azbesztózis: krónikus gyulladásos tüdőbetegség, amelyet az azbesztrostok belélegzése és szervezetbe való beágyazódása idéz elő. Súlyos légszomjat okozhat, és magában hordozza bizonyos daganatos betegségek kialakulásának fokozott kockázatát.

*Mesothelioma: agresszív daganatos betegség, amely a tüdőt és a has belső felszínét támadja meg. A megbetegedés elsődleges oka és kockázati tényezője az azbesztnek való kitettség.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/148/EK irányelve (2009. november 30.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (kodifikált változat) (HL L 330., 2009.12.16., 28–36. o.)

utolsó frissítés 06.06.2016