EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelme

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelme

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2019/1937 irányelv az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv szabályokat és eljárásokat állapít meg, hogy megvédje a „visszaélést bejelentő személyeket”, vagyis olyan személyeket, akik munkavégzésükkel összefüggésben tudomásukra jutott információkat jelentenek be* a kulcsfontosságú szakpolitikai területek uniós jogával kapcsolatban felmerülő jogsértésekről*. A jogsértés fogalma magában foglalja a jogellenes cselekmények vagy mulasztások mellett a visszaélésszerű gyakorlatokat is.

FŐBB PONTOK

Az irányelv hatálya alá a következőkkel kapcsolatos bejelentések tartoznak:

  • szabályok megsértése a következő területeken (a melléklet I. része részletezi)
    • közbeszerzés
    • pénzügyi szolgáltatások, termékek és piacok, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése
    • termékbiztonság és termékmegfelelőség
    • közlekedésbiztonság a vasúti, valamint a közúti, tengeri és belvízi közlekedési ágazatban
    • környezetvédelem, a hulladékgazdálkodástól kezdve a vegyi anyagokig
    • sugárvédelem és nukleáris biztonság
    • élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint állategészségügy és -jólét
    • közegészségügy, beleértve a betegjogokat és a dohányzás visszaszorítását
    • fogyasztóvédelem
    • a magánélet és a személyes adatok, valamint a biztonság és az információs rendszerek védelme;
  • az Unió pénzügyi érdekeit érintő jogsértések;
  • a belső piaccal kapcsolatos jogsértések, többek között a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok megsértése.

Az irányelv olyan konkrét uniós jogszabályokat egészít ki, amelyek eleve tartalmaznak visszaélés-bejelentéssel kapcsolatos szabályokat (főként a pénzügyi szolgáltatásokra, a pénzmosásra, a terrorizmusfinanszírozásra, a közlekedésbiztonságra és a környezetvédelemre vonatkozóan).

Az irányelv:

  • nincs hatással az uniós kormányzatoknak a nemzetbiztonság védelmére irányuló feladatára;
  • nincs hatással a minősített információk védelméről, a jogi és orvosi szakmai kiváltságokról, a bírósági eljárások titkosságáról vagy a büntetőeljárási szabályokról szóló uniós vagy nemzeti jogszabályokra;
  • nem bírálja felül a munkavállalóknak a képviselőikkel vagy szakszervezetekkel folytatott konzultációhoz való jogairól szóló nemzeti szabályokat.

A jogszabály hatálya alá tartozik számos, a magán- és állami szektorban dolgozó személy, beleértve azokat, akik azt követően tesznek bejelentést, hogy a munkaviszonyuk megszűnt:

  • munkavállalók, önálló vállalkozók, tulajdonosi részesedéssel rendelkezők, valamint vállalkozások ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelőtestületéhez tartozó személyek, továbbá önkéntesek, gyakornokok és állásra pályázók;
  • azon személyek, akik bizalmasan segítik a visszaélést bejelentő személyeket, azon személyek, akik olyan visszaélést bejelentő személyekkel vannak kapcsolatban, akiknek munkahelyi megtorlásban* lehet részük és a visszaélést bejelentő személlyel kapcsolatban álló jogalanyok.

Ha a személyek nyilvánosan vetik fel az aggályaikat, védelemben részesülnek, feltéve, hogy:

  • először (belső és) külső bejelentést tettek, de erre nem történt megfelelő intézkedés;
  • alapos okkal vélelmezik, hogy a jogsértés közvetlen vagy nyilvánvaló módon veszélyezteti a közérdeket, fennáll a megtorlás kockázata, illetve kicsi az esélye annak, hogy az aggályukkal érdemben foglalkozni fognak.

A bejelentési konstrukciók többek között a következők:

  • belső csatornák: valamennyi, legalább 50 munkavállalót foglalkoztató magánvállalkozás és alapelvként a közszektorban működő valamennyi jogalany köteles hatékony bejelentési csatornákat létrehozni, és a titoktartásról gondoskodni; a közszektorban működő, de kevesebb, mint 50 munkavállalót foglalkoztató jogalanyok és a 10 000 főnél kevesebb lakosú önkormányzatok mentesülhetnek e kötelezettség alól;
  • külső csatornák: az illetékes nemzeti hatóságoknak bejelentési csatornákat kell létrehozniuk, amelyek lehetővé teszik a bizalmas bejelentést;
  • a belső és külső csatornákon keresztül beérkezett bejelentések kezelésére vonatkozó nyomon követési eljárások és határidők. Ezek közé az alábbiak tartoznak:
    • a visszaélést bejelentő személy személyazonosságát nem fedhetik fel, kivéve a szigorúan korlátozott eseteket
    • meg kell felelniük az uniós adatvédelmi jogszabályoknak
    • nyilván kell tartaniuk minden beérkezett szóbeli vagy írásbeli bejelentést.

Jogi védelem

Egy személy akkor jogosult jogi védelemre, ha:

  • alapos oka van feltételezni, hogy az általa bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt, és hogy ez az információ a jogszabály hatálya alá tartozik;
  • a jogsértést az illetékes hatóságoknak a megadott belső vagy külső csatornákon keresztül jelenti be. A visszaélést bejelentő személyek először belső (szervezeten belüli) bejelentést tegyenek, hogy a jogsértést hatékonyan és belsőleg lehessen kezelni, amennyiben úgy gondolják, hogy nem áll fenn a megtorlás kockázata. Azonban választhatnak, hogy először belső bejelentést tesznek-e, vagy közvetlenül az illetékes hatóságoknak tesznek külső bejelentést.

A visszaélést bejelentő személyek:

  • védelem alatt állnak a megtorlás valamennyi formájával – például a felmondással, a lefokozással, a megfélemlítéssel és a feketelistára helyezéssel – szemben;
  • hozzáféréssel rendelkeznek a megfelelő támogatási intézkedésekhez, főként a független tájékoztatáshoz és tanácsadáshoz, valamint a jogi segítségnyújtáshoz, a büntetőeljárásban és a határokon átnyúló polgári eljárásban történő jogi segítségnyújtásról szóló uniós szabályokkal összhangban;
  • hozzáféréssel rendelkeznek a megfelelő jogorvoslati intézkedésekhez, például ideiglenes jogorvoslati intézkedésekhez, illetve mentesülhetnek a szerződésük titoktartási záradékának megsértése miatti felelősség alól.

Az uniós országok kötelesek:

  • gondoskodni a megfelelő belső és külső bejelentési csatornák működéséről;
  • megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák a visszaélést bejelentő személy elleni megtorlást;
  • tiszteletben tartani a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az ártatlanság vélelmét, valamint a védelemhez való jogot azon személyekre vonatkozóan, akiket a bejelentésekben szereplő állítások érintenek;
  • hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat előírni az irányelv bizonyos szabályainak megszegésével kapcsolatosan például azon személyek esetében, akik akadályozzák a bejelentést, vagy megtorlást alkalmaznak a visszaélést bejelentő személyekkel szemben;
  • 2021. december 17-ig átültetni az irányelvet, és értesíteni az Európai Bizottságot az átültetési intézkedésekről; kivételt képez az azon kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések átültetése, hogy a legalább 50, de legfeljebb 249 munkavállalót foglalkoztató, magánszektorban működő jogalanyok 2023. december 17-ig hozzák létre a belső bejelentési csatornáikat;
  • évente adatot szolgáltatni a Bizottságnak a beérkezett bejelentések számáról, az elindított vizsgálatokról és azok eredményeiről, valamint a pénzügyi következményekről.

A Bizottság a következőket nyújtja be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

  • 2023. december 17-ig egy nyilvános és könnyen hozzáférhető első jelentést arról, hogy az uniós országok átültetik az irányelvet a nemzeti jogukba; és
  • 2025. december 17-ig egy második jelentést az irányelv végrehajtásáról és a szükséges módosításokról.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2019. december 16. óta hatályos, az uniós országok nemzeti jogába pedig 2021. december 17-ig kell átültetni.

HÁTTÉR

További információk:

KULCSFOGALMAK

Bejelentés: jogsértésre vonatkozó információ szóbeli vagy írásbeli közlése.
Jogsértés: olyan cselekmény vagy mulasztás, amely jogellenes, vagy meghiúsítja az uniós jogszabályok céljait.
Megtorlás: minden olyan közvetlen vagy közvetett munkahelyi magatartás, amely hátrányt okozhat a visszaélést bejelentő személynek.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17–56. o.)

utolsó frissítés 20.05.2020

Top