EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2018/2001 irányelv a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

  • Az irányelv közös rendszert hoz létre a megújuló forrásokból származó energia* támogatására a különböző ágazatokban. Az irányelv különösen:
    • kötelező európai uniós (EU) célt határoz meg az energiamixben képviselt 2030. évi részarányára nézve;
    • most először szabályozza a termelő által történő felhasználást; és
    • közös szabályrendszert alakít ki a megújuló energia felhasználására a villamos energia, a fűtés és a hűtés, valamint a közlekedés területén az Unióban.
  • Célja, hogy fokozza a megújuló forrásokból származó energia használatát az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a környezet védelme és az Unió energiafüggőségének csökkentése érdekében, valamint hozzájáruljon az EU vezető szerepéhez a technológia és az ipar terén, valamint a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez, beleértve a vidéki és elszigetelt területeket is.

FŐBB PONTOK

Megújuló energiaforrások

2023. évi módosítások

  • Az EU az európai zöld megállapodás és az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részeként naprakésszé tette energiaszabályait, amelyek célja annak biztosítása, hogy e szabályok összhangban legyenek a 2050-ig teljesítendő klímasemlegességi célkitűzésével, valamint azon célkitűzésével, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást.
  • Ezeket a szabályokat a REPowerEU terv végrehajtása érdekében is módosították, amelynek célja az EU orosz olajtól és gáztól való függőségének csökkentése.
  • Az irányelvet módosította az (EU) 2023/2413 irányelv.

Az irányelv a következőket tartalmazza:

  • szabályok a költséghatékony és piaci alapú pénzügyi támogatásra a megújuló forrásokból származó energiával történő áramtermelés céljára;
  • a támogatási rendszerek védelme a meglévő projekteket veszélyeztető módosításokkal szemben;
  • együttműködési mechanizmusok az uniós tagállamok között, valamint az uniós tagállamok és a nem uniós országok között;
  • az elektromos járművek és akkumulátorok rugalmasságát segítő szabályok energiarendszerünk számára azáltal, hogy szükség esetén megújuló energiát juttatnak a hálózatba;
  • olyan szabályok, amelyek a fogyasztók számára lehetővé teszik, hogy saját maguk termeljenek villamos energiát, egyénileg vagy a megújuló energia-közösségek részeként, szükségtelen korlátozások nélkül;
  • a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásainak felgyorsítása;
  • a biomassza energiával kapcsolatos támogatására és felhasználására vonatkozó szigorúbb követelmények a fenntarthatatlan bioenergia-termelés kockázatának csökkentése érdekében.

Célértékek

  • Kötelező, 42,5%-os átfogó célkitűzés 2030-ra a megújuló energiaforrásoknak az EU teljes energiafogyasztásában való részarányára vonatkozóan, további 2,5%-os indikatív kiegészítéssela 45%-os cél elérése érdekében.
  • A közlekedési ágazat tekintetében a tagállamok választhatnak az alábbiak közül:
    • kötelező célkitűzés, hogy 2030-ra a közlekedésben az üvegházhatásúgáz-intenzitás 14,5%-kal csökkenjen a megújuló energiaforrások használatából eredően; vagy
    • a megújuló energiaforrások legalább 29%-ának megfelelő kötelező részesedés a közlekedési ágazatban 2030-ig a végső energiafogyasztáson belül.
  • Az ipari ágazat tekintetében:
    • a megújuló energia használatának éves indikatív átlagos emelkedése 1,6%;
    • az iparban használt hidrogénnek 2030-ra 42%-ban, 2035-re pedig 60%-ban kell nem biológiai eredetű megújuló tüzelőanyagokból származnia.
  • Az építőipar, valamint a fűtési és hűtési ágazat tekintetében:
    • indikatív célkitűzés, hogy 2030-ban az épületekben a megújuló forrásokból származó energia részaránya legalább 49% kell legyen;
    • a megújuló fűtési és hűtési célok fokozatos, évi 0,8%-os növekedése nemzeti szinten 2026-ig, majd 2026-tól 2030-ig 1,1%-os növekedése.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok

  • Az Európai Bizottság számos felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktust fogadott el.
  • Ezek közül az (EU) 2021/2003 felhatalmazáson alapuló rendelet létrehozza az Unió megújulóenergia-fejlesztési platformját, amelynek célja, hogy támogassa a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos együttműködési mechanizmusok iránt érdeklődő tagállamokat, ezen belül a statisztikai átruházást.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK EZEK A SZABÁLYOK?

  • Az (EU) 2018/2001 irányelvet 2021. június 30 -ig kellett átültetni a nemzeti jogba.
  • Az (EU) 2023/2413 módosító irányelv által bevezetett szabályok többségét 2025. május 21-ig kell átültetni, bár az engedélyezési eljárások többségét 2024. július 1-ig kell átültetni.

HÁTTÉR

További információk:

KULCSFOGALMAK

Megújuló forrásokból származó energia. Megújuló nem fosszilis forrásokból származó energia, például szél-, napenergia (termikus és fotovoltaikus), aerotermikus, geotermikus, hidrotermikus, környezeti hő-, árapály-, hullám- és más óceáni energia, vízenergia, biomassza, hulladékgáz, szennyvíztisztító üzemekből származó gáz és biogázok.

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (átdolgozás) (HL L 328., 2018.12.21., 82–209. o.)

Az (EU) 2018/2001 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2413 irányelve (2023. október 18.) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2023/2413, 2023.10.31.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2023/1184 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. február 10.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállítására vonatkozóan részletes szabályokat meghatározó uniós módszertan létrehozásával történő kiegészítéséről (HL L 157., 2023.6.20., 11–19. o.)

A Bizottság (EU) 2023/1185 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. február 10.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok révén elért üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás minimális küszöbértékének megállapítása, valamint a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok révén elért üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás meghatározására szolgáló módszertan megállapítása útján történő kiegészítéséről (HL L 157., 2023.6.20., 20–33. o.)

A Bizottság (EU) 2023/1640 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. június 5.) a biomassza és a fosszilis üzemanyagok közös eljárásban való feldolgozásából származó bioüzemanyagok és közlekedési célú biogázok részarányának meghatározására szolgáló módszertanról (HL L 205., 2023.8.18., 1–6. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1791 irányelve (2023. szeptember 13.) az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról (átdolgozás) (HL L 231., 2023.9.20., 1–111. o.)

A Bizottság (EU) 2022/759 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. december 14.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. mellékletének a hűtésre és távhűtésre használt megújuló energia mennyiségének kiszámítására szolgáló módszertan tekintetében történő módosításáról (HL L 139., 2022.5.18., 1–12. o.)

A Bizottság (EU) 2021/2003 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. augusztus 6.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós megújulóenergia-fejlesztési platform létrehozása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 407., 2021.11.17., 4–8. o.)

A Bizottság (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 13.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 133., 2019.5.21., 1–7. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1–77. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2002 irányelve (2018. december 11.) az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 328., 2018.12.21., 210–230. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1–56. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 98/70/EK irányelve ( 1998. október 13.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28., 58–68. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 16.01.2024

Top