Az EU terve a vízkészletek védelmére

Az Európai Bizottság 2012. november 15-én bemutatta az európai vízkincs megőrzésére irányuló tervét. A terv egy háromágú stratégián alapul, amelynek célja, hogy garantálja ezen kulcsfontosságú erőforrás minőségét és fenntarthatóságát szerte az EU-ban 2015-re.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (EN) (COM(2012) 673 - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

ÖSSZEFOGLALÓ

A víz alapvető fontosságú az emberi élet, a természet és a gazdaság szempontjából, és az elmúlt három évtized során az EU lépéseket tett magas minőségének biztosítására egész Európában. A kétségtelen eredmények ellenére továbbra is fennállnak problémák a minőség, a szennyezés és a vízhiány terén. Nagyobb erőfeszítésekre van szükség, amennyiben az Európai Unió el kívánja érni a 2000-ben elfogadott átfogó jogszabályban foglalt célt, miszerint 2015-re az EU minden tava, folyója, patakja és felszín alatti vize jó állapotú lesz.

Az európai vízkincs megőrzésére irányuló terv az akadályok és leküzdésük módjának azonosítása révén azt rögzíti, hogy miképpen érhető el ezen cél. Hangsúlyozza, hogy a vízkincseinkről való megfelelő gondoskodás nem csak környezetünk és egészségünk miatt alapvető fontosságú, hanem gazdasági jólétünk szempontjából is. A dinamikus és innovatív vízi ipar jelentős mértékben hozzá tud járulni a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

A terv nem kínál minden helyzetre alkalmazható egységes megközelítést. Ehelyett három különböző stratégiát azonosít, amelyet a nemzeti és regionális hatóságok és döntéshozók követhetnek a vízgazdálkodás javítása érdekében.

Az első ezek közül annak fontosságát hangsúlyozza, hogy javítani kell a már meglévő vízpolitika és jogszabályok alkalmazásának módját. Ez elérhető lenne a vizes területek és az árterek helyreállításával a víz megtartásának javítása céljából vagy a szennyező fizet elv szigorúbb alkalmazásával. A vízfogyasztásmérők szélesebb körű alkalmazásával biztosítható lenne, hogy a felhasználók az elfogyasztott víz arányában fizessenek.

A második megközelítéshez arra lenne szükség, hogy a döntéshozók nagyobb figyelmet fordítsanak az EU átfogó vízpolitikájára az egyéb szakpolitikák megvalósítása során, a mezőgazdaságtól a halászatig, illetve az infrastrukturális projektek finanszírozásáról való döntéshozatal során.

Végül, a terv hangsúlyozza a vízhatékonyság növelésének szükségességét, például nemzeti célok kitűzésével, a szivárgások csökkentésével, amelyek egyes esetekben az 50%-ot is elérik, valamint a víz újrafelhasználására vonatkozó uniós szabványok kidolgozásával. A lakóépületek vízhatékonyságának javítása például 10%-kal csökkentené a vízfogyasztást.

A terv jelentős mértékben hozzájárul az EU szélesebb erőforrás-hatékonysági programjához, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés átfogó Európa 2020 stratégiájához. Ilyen módon a terv hosszú távon az EU vízpolitikájának fő mozgatórugója lesz.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról. (Hivatalos Lap L 327 (2000.12.22).

A Bizottság közleménye: Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. (COM(2010) 2020 - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve. (COM(2011) 571 végleges - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A vízhiányra és az aszályra vonatkozó európai politika felülvizsgálatáról szóló jelentés. (COM(2012) 672 - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

Utolsó frissítés: 09.12.2013