15.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 144/121

(1)

A 2008 októberében folytatott informális levélváltás után, valamint azt követően, hogy az izlandi parlament, az Althingi október 6-án elfogadta az izlandi államnak a bankszektorban széles beavatkozási jogkört biztosító, a rendkívüli pénzpiaci körülmények miatti kincstári kifizetések jogalapjáról szóló 125/2008. törvényt (a továbbiakban: a válságtörvény), a Hatóság elnöke 2008. október 10-én levélben kérte az izlandi hatóságokat, hogy jelentsék be a Hatóságnak a válságtörvény alapján hozott állami támogatási intézkedéseket.

(2)

A kérést ismételt kapcsolatfelvétel és levelezés követte, amelynek során különösen a Hatóság 2009. június 18-án levélben emlékeztette az izlandi hatóságokat az állami támogatási intézkedések bejelentésének szükségességére, valamint a 3. jegyzőkönyv 3. cikkében foglalt felfüggesztési záradékra. Az izlandi hatóságok végül 2010. szeptember 15-én visszamenőlegesen bejelentették a Landsbanki bizonyos üzleti tevékenységeinek helyreállításához, valamint az Új Landsbanki (NBI, névváltást követően Landsbankinn) létrehozásához és tőkésítéséhez kapcsolódó állami támogatást (2).

(3)

A Hatóság 2010. december 15-i levelében (3) tájékoztatta az izlandi hatóságokat azon döntéséről, hogy a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hivatalos vizsgálati eljárás megindítását kezdeményezi az Izland által a (régi) Landsbanki Íslands hf. bizonyos üzleti tevékenységeinek helyreállítása, valamint az Új Landsbanki (NBI hf) létrehozása és tőkésítése tekintetében hozott intézkedésekkel kapcsolatban (az eljárás megindításáról szóló határozat). A Hatóság ezenkívül előírta a Landsbankinn részletes szerkezetátalakítási tervének 2011. március 31-ig történő benyújtását is.

(4)

Az érdekelt felek 2011. március 24-i elektronikus levelükben egy észrevételt juttattak el a Hatósághoz, amelyet az 2011. május 25-én továbbított az izlandi hatóságoknak. Az izlandi hatóságok az észrevételre nem válaszoltak.

(5)

2011. március 31-i levelükben az izlandi hatóságok benyújtották a Landsbankinn szerkezetátalakítási tervét. A hatóságok 2012. május 23-án kelt levelükkel átdolgozott szerkezetátalakítási tervet nyújtottak be, amely kiterjed többek között a SpKef Savings Bank (SpKef) betéteinek és eszközeinek 2010. április 22-én, bejelentés nélkül végrehajtott átadására, valamint a Sparisjóður Svarfdæla (SpSv) akvizíciójára is.

(6)

A Hatóság a szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatban 2011. július 11-én és 2012. február 13-án kért információt. Az információkérésre az izlandi hatóságoktól 2011. október 17-én és 2012. március 13-án érkezett válasz. A kötelezettségvállalások végleges változatának benyújtására 2012. június 6-án és 2012. június 13-án került sor.

(7)

A Hatóság 2012. június 20-án a 212/12/COL határozattal (a továbbiakban: az SpSv-határozat) jóváhagyta a Landsbankinnak nyújtott állami támogatás esetleges felhasználását az SpSv akvizíciójához. A Hatóság 2011. június 21-i 253/10/COL határozatával ideiglenesen megmentési támogatási programot hagyott jóvá az Izlandi Központi Bank (CBI) takarékpénztárakkal, köztük az SpSv-vel szembeni követelései rendezésére. 2011. április 13-i 127/11/COL határozatával a Hatóság jóváhagyta a megmentési támogatási program módosításait (a továbbiakban: a takarékpénztárakról szóló határozatok).

(8)

Ezen túl a Hatóság 2011. június 7-én és 2012. február 27–28-án személyesen egyeztetett az izlandi hatóságokkal.

(9)

A Hatóság ebben a szakaszban ismerteti azokat a 2008 utáni, az izlandi pénzügyi rendszer összeomlásával, majd helyreállításával kapcsolatos eseményeket, tényeket, valamint gazdasági, politikai és szabályozási változtatásokat, amelyeket szükségesnek tart ahhoz, hogy megállapítsa a vizsgált támogatási intézkedések értékelésének összefüggéseit. Ezt megelőzően sorra veszi a Landsbanki összeomlását kísérő eseményeket.

(10)

2008 őszén az izlandi bankokból hatalmas összegben vonták ki a betéteket külföldön és Izlandon belül egyaránt. A belföldi betétkivonás olyan méreteket öltött, hogy egy időben az izlandi bankok és a CBI közel kerültek a készpénzhiányhoz.

(11)

Az ezt megelőző években, különösen 2003 és 2006 között a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok külföldi piacaihoz való hozzáférés jelentette az izlandi bankok növekedésének egyik fő forrását. Ez a finanszírozási forrás azonban apadni kezdett, egyúttal a külföldi hitelminősítő intézetek aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy más (külföldi) bankokhoz képest az izlandi bankok hitel-betét aránya alacsony.

(12)

Az izlandi kereskedelmi bankok (különösen a Landsbanki) külföldi betétgyűjtéssel reagált. 2006 harmadik negyedéve és 2007 közepe között a Landsbanki csaknem 10 milliárd EUR növekménnyel megháromszorozta lakossági betétállományát. Ebben a legnagyobb arányt a Landsbanki egyesült királysági fiókjában nyitott számlák képviselték, ahol a lakossági betétek állománya a semmiből nőtt 6,6 milliárd EUR-ra, míg az egyesült királysági és holland fiókokban elhelyezett bankközi betétek állománya elérte a 2,5 milliárd EUR-t.

(13)

2008. október 3-án az Európai Központi Bank 400 millió EUR összegű fedezetkiegészítésre szólította fel a Landsbankit, és bár ezt később visszavonták, a bank egyesült királysági fiókjában tömeges betétkivonás kezdődött, ami azt jelentette, hogy a banknak nagy összegeket kellett fontban rendelkezésre bocsátania. A Landsbanki a CBI segítségét kérte, amelyet az október 6-án elutasított. Amikor a bank az Egyesült Királyság Pénzügyi Felügyeleti Hatósága (FSA) által előírt forrást nem tudta előteremteni, a brit hatóságok bezárták a fiókot. Másnap a Holland Központi Bank vagyonfelügyelő kirendelését kérte a Landsbanki amszterdami fiókjához. Ugyanazon a napon az izlandi pénzügyi felügyelet, az FME felfüggesztette a Landsbanki igazgatótanácsát, átvette a közgyűlés hatáskörét, és a válságtörvényben (4) kapott felhatalmazása alapján kezelőbizottságot nevezett ki annak helyettesítésére.

(14)

A Hatóságnak szóló beadványukban az izlandi hatóságok kifejtették, hogy az izlandi bankszektor összeomlásának okait és a hatósági beavatkozás szükségességét részletes jelentésben tárgyalta az izlandi parlament által létrehozott különleges vizsgálóbizottság (5), amelynek feladata a három vezető bank összeomlásához vezető folyamatok kivizsgálása és elemzése volt. A Hatóság az alábbiakban összefoglalja a vizsgálóbizottságnak a csőd okaival kapcsolatos megállapításai közül azokat, amelyek a Landsbanki bukása szempontjából a leglényegesebbek. Az információk forrása a különleges vizsgálóbizottsági jelentés 2. fejezete (Vezetői összefoglaló) és 21. fejezete (Az izlandi bankok összeomlásának okai – felelősség, hibák és gondatlanság).

(15)

A pénzügyi piacokon 2007-ben kezdődő globális likviditásszűke végül a három vezető izlandi bank összeomlásához vezetett, mivel üzleti tevékenységük egyre nagyobb mértékben függött a nemzetközi piacokról bevont forrásoktól. Az izlandi bankok bukásának azonban számos összetett oka volt. A különleges vizsgálóbizottság a vezető bankok összeomlásának okait vizsgálta. Figyelemre méltó módon legtöbb megállapítása mindhárom bankra vonatkozik, és sok egymással összefüggő is van közöttük. A csőd banki tevékenységgel összefüggő okait az alábbi rövid összefoglaló ismerteti.

(16)

A különleges vizsgálóbizottság megállapította, hogy az összeomlást megelőző években a bankok működési és irányítási kapacitásukat meghaladó mértékben bővítették eszközállományukat és hitelportfóliójukat. A három bank együttes eszközállománya 2003 és 2008 második negyedéve között igen gyors ütemben, 1,4 billió ISK-ról (6) 14,4 billió ISK-ra nőtt. Lényeges vonás, hogy a három bank növekedésében jelentős arányt képviselt a külföldi hitelezés, amely 2007 során (7) számottevően bővült, különösen a nemzetközi likviditási válság kezdetét követően. Ebből a különleges vizsgálóbizottság arra következtetett, hogy a hitelezés bővülése nagyrészt az olyan vállalkozások részére nyújtott hiteleknek volt köszönhető, amelyek másutt nem voltak hitelképesek. A jelentés megállapította továbbá, hogy a jellegénél fogva kockázatosabb befektetési banki műveletek egyre nagyobb szerephez jutottak a bankok tevékenységében, így a növekedés súlyosbította a problémákat.

(17)

A bankok növekedését nagyban elősegítette a nemzetközi pénzügyi piacokhoz való hozzáférés, a jó hitelminősítés kihasználása, valamint az európai piacokhoz való hozzáférés az EGT-megállapodás alapján. 2005-ben az izlandi bankok 14 milliárd EUR értékben vettek fel hitelt a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok külföldi piacain viszonylag kedvező feltételekkel. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok európai piacaihoz való hozzáférés beszűkülésekor a bankok az amerikai piacokon finanszírozták tevékenységüket, az izlandi értékpapírok fedezett adósságkötelezvényekbe történő csomagolásával. Az összeomlás előtti időszakban a bankok egyre nagyobb mértékben támaszkodtak a rövid lejáratú hitelfelvételre, ami súlyos és – a különleges vizsgálóbizottság szerint – előre látható refinanszírozási kockázatokat hordozott.

(18)

Valamennyi nagy izlandi bank esetében a fő tulajdonosok a legnagyobb adósok közé tartoztak (8). Privatizációja óta a Landsbanki legnagyobb részvényese a Samson Holding Company (Samson) volt. A Landsbanki összeomlásakor a bank legnagyobb adósai a Samson társtulajdonosa, Björgólfur Thor Björgólfsson, valamint a hozzá kötődő társaságok voltak, míg apja, Björgólfur Guðmundsson – szintén a Samson társtulajdonosa – a bank harmadik legnagyobb adósa volt. A bankkal szembeni együttes kötelezettségük meghaladta a 200 milliárd ISK-t, ami több volt a bank saját tőkéjénél. A különleges vizsgálóbizottság véleménye szerint egyes részvényesek tulajdoni részesedésüknél fogva rendellenesen könnyen jutottak forráshoz a bankoktól. Ez a Landsbanki esetében amiatt volt szembetűnő, hogy 2008. szeptember 30-án, amikorra már nyilvánvalóvá vált, hogy a Landsbanki nem rendelkezik elegendő devizával a külföldi kötelezettségei teljesítéséhez, a bank 153 millió EUR összegű hitelt nyújtott Björgólfur Thor Björgólfsson egyik vállalkozásának. A bizottság megállapította azt is, hogy minden egyes bank esetében okkal feltételezhető a banki érdekek és a legnagyobb részvényesek érdekei közötti határok elmosódása. A fő tulajdonosok így a többi részvényes és a hitelezők kárára jutottak hangsúlyos szerephez.

(19)

A főrészvényesekkel szembeni rendellenes mértékű kitettség problémájához kapcsolódik a különleges vizsgálóbizottság azon megállapítása, hogy a bankok eszközportfóliója nem volt kellőképpen diverzifikált. A különleges vizsgálóbizottság véleménye szerint a nagykockázatra vonatkozó európai szabályokat szűken értelmezték, különösen a tulajdonosok esetében, és a bankok a szabályok megkerülésére törekedtek.

(20)

Annak ellenére, hogy a Landsbanki (ahogy a másik két nagybank is) minden esetben a jogszabályban előírtnál valamivel jobb tőkemegfelelési mutatót tett közzé, a különleges vizsgálóbizottság megállapította, hogy a tőkemegfelelési mutatók nem tükrözték pontosan a bankok pénzügyi erejét. Ennek oka a banki saját részvények kockázati kitettsége volt, amely azok elsődleges fedezetként történő bevonásából, illetve a részvényekre alapuló, tőzsdén kívüli határidős ügyletekből származott. A társaság által önállóan finanszírozott részvénytőke, amelyet a különleges vizsgálóbizottság rossz tőkeellátottságként értékelt, a bankok szavatoló tőkéjének több mint 25 %-át tette ki (vagy az alapvető tőkeelem, azaz a jegyzett tőke immateriális javakkal csökkentett összegének több mint 50 %-át). Ehhez járultak a bankokat érintő azon problémák, amelyeket az egymás részvényeinek birtoklásával vállalt kockázatok okoztak. 2008 közepére a banki saját részvények közvetlen finanszírozása, valamint a másik két bank részvényeinek keresztfinanszírozása megközelítőleg 400 milliárd ISK-t tett ki, amely az alapvető tőkeelem mintegy 70 %-ának felelt meg. A különleges vizsgálóbizottság szerint a jegyzett tőkének a rendszerből felvett hitelekkel történő finanszírozása olyan mértékű volt, hogy az veszélyeztette a rendszer stabilitását. A bankok saját részvényeik jelentős hányadát fedezetként vonták be az általuk nyújtott hitelek mögé, így a részvényárfolyamok gyengülésével hitelportfóliójuk minősége is romlott. Ez befolyásolta a bankok teljesítményét, és még lejjebb nyomta részvényeik árfolyamát, amelyre válaszul – a különleges vizsgálóbizottságnak a rendelkezésére álló információkon alapuló feltételezése szerint – a bankok megkíséreltek rendellenes keresletet támasztani saját részvényeik iránt.

(21)

A három vezető bank együttes eszközállománya 2001-ben nem sokkal haladta meg az éves izlandi bruttó hazai termék (GDP) összegét. 2007 végére a bankok nemzetközivé váltak, és az izlandi GDP kilencszeresét érő eszközállománnyal rendelkeztek. A különleges vizsgálóbizottság jelentése szerint a megfigyelők már 2006-ban is jelezték, hogy a bankrendszer túlnőtt a CBI kapacitásán, és kétségüket fejezték ki a CBI azon képességével kapcsolatban, hogy a végső hitelező szerepét ellássa. 2007 végére Izland rövid lejáratú adóssága (amely főként a bankok finanszírozása miatt keletkezett) elérte a devizatartalékok 15-szörösét, a három banknál elhelyezett külföldi betétek állománya pedig a devizatartalékok 8-szorosa volt. A Betétesek és Befektetők Garanciaalapja minimális forrással rendelkezett azokhoz a bankbetétekhez képest, amelyekre garanciát kellett nyújtania. A különleges vizsgálóbizottság megállapítása szerint e tényezők érzékennyé tették Izlandot a tömeges betétkivonással szemben.

(22)

A különleges vizsgálóbizottság megállapította, hogy az illetékes izlandi felügyeleti szervek nem rendelkeztek olyan fokú hitelességgel, amely a megfelelő forrásokkal ellátott végső hitelező hiányában szükséges lett volna. A jelentés megállapítja, hogy az FME és a CBI nem rendelkezett ugyan elegendő szaktudással és tapasztalattal ahhoz, hogy a bankokat a gazdasági nehézségek közepette szabályozza, mégis hozhatott volna intézkedéseket a bankokat érintő kockázatok mérséklésére. Az FME például nem növekedett a bankokkal azonos ütemben, így a szabályozó hatóság gyakorlata nem tartott lépést a bankok tevékenységének gyors bővülésével. A kormányzattal szemben is kritikus jelentés megállapítja, hogy a hatóságoknak lépéseket kellett volna tenniük a bankok potenciális gazdasági hatásának mérséklésére azáltal, hogy csökkentik azok méretét, vagy előírják, hogy egy vagy több bank külföldre tegye át a székhelyét (9).

(23)

A különleges vizsgálóbizottság jelentése megemlít olyan, a gazdaságot általánosabban érintő eseményeket, amelyek szintén kihatottak a bankok gyors növekedésére, és hozzájárultak a pénzügyi szolgáltatási ágazat és a gazdaság többi része között a méret és befolyás tekintetében kialakult egyensúlyhiányhoz. A jelentés megállapította, hogy igen valószínű a kormányzati politika, ezen belül különösen a fiskális politika szerepe a túlzott növekedésben és az egyensúlyhiány kialakulásában, valamint azt, hogy a CBI monetáris politikája nem volt kellően korlátozó. A jelentés szerint az izlandi Lakásfinanszírozási Alap hitelezési szabályainak lazítása „az egyik legnagyobb hiba volt a monetáris és fiskális irányítás terén, amelyet a bankok összeomlását megelőző időszakban elkövettek” (10). A jelentés bírálja azt a könnyedséget is, amellyel a CBI a bankokat hitelezte, melynek nyomán a CBI rövid lejáratú, fedezett hitelállománya 2005 ősze és 2008 októbere között 30 milliárd ISK-ról 500 milliárd ISK-ra nőtt.

(24)

A jelentés rámutat, hogy 2006-ban az izlandi korona értéke fenntarthatatlanul magas volt, Izland folyó fizetési mérlegének hiánya elérte a GDP 16 %-át, a devizában nyilvántartott kötelezettségek eszközökkel csökkentett állománya pedig megközelítette az éves GDP értékét. Minden feltétel adott volt a pénzügyi válság kialakulásához. 2007 végére a korona árfolyama zuhanni kezdett, miközben az izlandi állampapírok és a banki kötvények CDS-felára meredeken ívelt felfelé.

(25)

A három legnagyobb kereskedelmi bank (köztük a Landsbanki) 2008. októberi összeomlása után az izlandi hatóságok azzal az előzmény nélkül álló kihívással szembesültek, hogy biztosítaniuk kell az izlandi bankok folyamatos működését (11). Az izlandi kormány politikáját elsősorban az izlandi parlament által 2008. október 6-án elfogadott válságtörvény (12) rögzíti. A törvény rendkívüli felhatalmazást ad az FME-nek arra, hogy átvegye a pénzügyi vállalkozások feletti ellenőrzést, és szükség szerint értékesítse azok eszközeit és kötelezettségeit. A pénzügyminiszter felhatalmazást kapott arra, hogy az államkincstár nevében pénzt folyósítson új pénzügyi vállalkozások létrehozásához. Ezenkívül a pénzügyi vállalkozások csődeljárása során a betétek elsőbbséget élveztek a többi követeléssel szemben. A kormány nyilatkozatot adott ki a hazai kereskedelmi bankokban és takarékpénztárakban, valamint azok fiókjaiban elhelyezett betétek teljes körű védelméről.

(26)

A politikai intézkedések elsődleges célja kezdetben a hazai banki, fizetési és elszámolási rendszerek alapvető működésének biztosítása volt. Az összeomlást követő első hetekben az izlandi kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködve gazdasági programot dolgozott ki, amely alapján az IMF 2008. november 20-án jóváhagyta Izland kétéves készenléti megállapodásra irányuló kérelmét, ezen belül egy 2,1 milliárd USD összegű IMF-hitelt az izlandi devizatartalékok megerősítéséhez. További 3 milliárd USD összegű hitel nyújtását vállalták más északi államok és egyéb kereskedelmi partnerek. Az IMF-hitelből 827 millió USD azonnal rendelkezésre állt, míg a fennmaradó összeget nyolc egyforma részletben folyósították a program negyedéves felülvizsgálatától függően.

(27)

Az IMF-program széles alapokon nyugvó stabilizációs program volt, amely három alapvető célkitűzésre összpontosított. Az első célkitűzés a koronával szembeni bizalom helyreállítása volt a válság negatív gazdasági hatásainak fékezése érdekében. Az alkalmazott intézkedések között szerepelt a tőkekiáramlás megakadályozását célzó tőkekorlátozások bevezetése is. Másodsorban a program átfogó stratégiát fogalmazott meg a bankok szerkezetátalakítására, amelynek végső célja Izland életképes pénzügyi rendszerének újjáépítése, valamint az ország nemzetközi pénzügyi kapcsolatainak védelme volt. Másodlagos cél volt a banki eszközök valós értéken történő értékelése, a helyreállítási érték maximalizálása, valamint a felügyeleti gyakorlat erősítése. Harmadsorban a program a fenntartható államháztartást tűzte ki célul a csődbe ment bankoknál keletkezett veszteségek társadalomra történő hárításának korlátozása, valamint középtávú költségvetési konszolidációs program megvalósítása útján.

(28)

Az izlandi hatóságok hangsúlyozták, hogy a kincstár pénzügyi kapacitásához mérten nagy bankrendszerrel összefüggő rendkívüli körülmények miatt a hatóságok szakpolitikai lehetőségei korlátozottak. Az alkalmazott megoldások így sok tekintetben eltértek azoktól az intézkedésektől, amelyeket a pénzügyi stabilitást fenyegető veszélyekkel szembesülő egyéb országok kormányai hoztak.

(29)

A válságtörvény alapján a három nagy kereskedelmi bank: a Glitnir Bank, a Landsbanki Íslands és a Kaupthing Bank „régi” és „új” bankokra vált szét. A pénzügyminiszter három korlátolt felelősségű társaságot hozott létre a régi bankok belföldi tevékenységének átvételére, és mindegyik élére igazgatótanácsot nevezett ki. A régi bankok feletti ellenőrzést az FME vette át, és belföldi eszközeiket, valamint kötelezettségeiket (betéteiket) lényegében átcsoportosította az új bankokhoz, amelyek folytatták banki tevékenységüket Izlandon. A régi bankok az illetékes kezelőbizottságok felügyelete alá kerültek (13). A külföldi eszközöket és kötelezettségeket nagyrészt a régi bankoknál helyezték el, amelyek ellen a későbbiekben felszámolási eljárás indult, végül beszüntették valamennyi külföldi tevékenységüket (14).

(30)

A három új bank 2008. november 14-i előzetes nyitómérlege alapján a bankok becsült eszközállománya együttesen 2 886 milliárd ISK, az állam által rendelkezésre bocsátandó saját tőke pedig 385 milliárd ISK volt. Az új bankok által a régi bankok részére a kötelezettségeken felül átadott eszközök ellenében kibocsátandó kötvények becsült értéke összesen 1 153 milliárd ISK volt. Az FME a Deloitte LLP-t bízta meg az átruházott eszközök és kötelezettségek értékelésével. A folyamat során világossá vált, hogy a független értékelés az átruházott nettó eszközérték pontos összegét nem, csak annak értékhatárait állapítaná meg. Ezenkívül kiderült az is, hogy a bankok hitelezői kifogásolták az általuk részrehajlónak tartott értékelési folyamatot, és sérelmezték azt, hogy nincs lehetőségük érdekeik védelmére. E bonyodalmak miatt módosultak a régi és új bankok közötti elszámolás irányelvei. A független szakértői értékelés felhasználása helyett a felek egyeztetés útján próbáltak volna megállapodásra jutni az átruházott nettó eszközértékről.

(31)

Egyértelmű volt, hogy a felek nehezen tudnak majd megállapodni az értékelésről, mivel az nyilvánvalóan számos olyan feltételezésen alapult, amelyekről a feleknek valószínűleg eltérő a véleménye. Az állam célja az alapvető értékeléssel kapcsolatos megállapodás volt, amely biztos alapot nyújt az új bankok induló tőkéjének meghatározásához. Az árak alapvető értékelést meghaladó teljesítménye a hitelezőknél feltételesen átváltható kötvény vagy a banki részvénytőke emelése formájában került volna jóváírásra, mivel az egyeztetések során kiderült, hogy a Glitnir és a Kaupthing kezelőbizottsága, valamint hitelezőik többsége érdekelt lehet abban, hogy az új bankokban részesedést szerezzen, ez pedig előnyössé tenné számukra az átruházott eszközök esetleges értéknövekedését.

(32)

2009. július 20-án bejelentették a három új bank teljes tőkeértékét és a régi bankok hitelezőivel kötött alapmegállapodásokat a nettó eszközök új bankokra ruházásért járó kompenzáció megfizetéséről. A két új bank közül kettő, az Új Glitnir (később Íslandsbanki) és az Új Kaupthing (később Arion Bank) esetében ennek keretében feltételes megállapodás is létrejött arról, hogy a régi bankok az új bankok tőkerészesedésének többségét jegyzik.

(33)

A fenti alapmegállapodások alapján a régi bankok kezelőbizottságai 2009 októberében (Glitnir), illetve decemberében (Kaupthing Bank és Landsbanki Islands) úgy döntöttek, hogy az új bankokban részesedést jegyeznek. 2009. december 18-án a kormány bejelentette a bankok helyreállításának befejeződését, a megállapodás létrejöttét egyrészről az izlandi hatóságok és az új bankok, másrészről a hitelezők nevében a Glitnir Bank, a Landsbanki Íslands és a Kaupthing Bank kezelőbizottságai között. A megállapodások a régi bankok és az újak közötti eszközátruházás feltételeit rögzítették, valamint azt, hogy az új bankok finanszírozása ezáltal teljessé vált.

(34)

A kincstár az új bankok tőkéjéhez az eredetileg tervezett 385 milliárd ISK-nál lényegesen kisebb mértékben, részvénytőke formájában 135 milliárd ISK-val, a három bank közül kettő, az Íslandsbanki és az Arion Bank esetében járulékos tőkeelemként alárendelt kölcsöntőke formájában mintegy 55 milliárd ISK-val, azaz összesen 190 milliárd ISK-val járult hozzá. Ezenfelül a kincstár bizonyos likviditási eszközöket is az Íslandsbanki és az Arion Bank rendelkezésére bocsátott. A régi bankok összesen hozzávetőleg 156 milliárd ISK összegű részvénytőkét bocsátottak az új bankok rendelkezésére. Az új bankok tőkéje ezáltal összesen mintegy 346 milliárd ISK-t tett ki. Így a három bank kizárólagos tulajdonlása helyett a megállapodások arra utaltak, hogy az állami részesedés az Íslandsbanki esetében mintegy 5 %-ra, az Arion Bank esetében 13 %-ra, a Landsbankinn esetében 81 %-ra csökken.

(35)

Az, hogy a három bank közül kettő felett a régi bankok hitelezői szerezték meg az irányítást, jelentős problémákat oldott meg a pénzügyi szektor újjáépítésében és stabilabb alapokra helyezte az új bankokat, ugyanakkor számos, megoldásra váró gyenge pont is maradt. 2009 ősze óta a bankok leginkább belső kérdésekre, a tevékenységükre vonatkozó átfogó stratégia meghatározására és különösen hitelportfóliójuk átalakítására összpontosítják figyelmüket, mivel működésük és hosszú távú életképességük szempontjából ezek a területek jelentik a legnagyobb kockázatot. A szerkezetátalakítási folyamatot olyan nehezítő tényezők bonyolítják, mint például az ISK-ban nyújtott, de más devizához rögzített hitelek törvényellenességét kimondó legfelsőbb bírósági határozatok. A Landsbankinn összefüggésében, a szerkezetátalakítás tekintetében, az alábbi szakaszok részletesebben tárgyalják ezeket a kérdéseket.

(36)

A bankrendszer 2008. októberi összeomlását jelentős gazdasági zavarok követték. Az izlandi pénzügyi rendszer nehézségei a devizája iránti bizalom megrendülésével jártak együtt. 2008 első negyedévében és őszén, a három kereskedelmi bank csődje előtt és után a korona árfolyama drasztikusan gyengült. A 2008 őszén bevezetett tőkekorlátozások ellenére a fizetőeszközt 2009-ben is a volatilitás jellemezte (15). A kaotikus helyzet hatására az izlandi gazdaság súlyos recesszióba süllyedt, amelynek során GDP-je 2009-ben 6,8 %-kal, 2010-ben 4 %-kal csökkent.

(37)

A gazdasági válság következményei között említhető a munkanélküliség hirtelen növekedése (aránya 2008-ban 1,6 %, 2009-ben 8 % volt), az infláció megugrása, valamint a reálbérek csökkenése. Ezenkívül gyors ütemben nőtt a vállalatok és háztartások eladósodottsága, valamint a banki hitelportfóliókon belül a nem teljesítő hitelek aránya, az új bankok pedig nagy arányban vették át az ellenőrzést a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások felett. Ugyanakkor a bankrendszer szerkezetátalakításának magas fiskális költsége miatt a költségvetési hiány drasztikusan emelkedett, amelyhez az államadósság jelentős növekedése társult.

(38)

A mély recessziót követően az Izlandi Statisztikai Hivatal előzetes adatai 2011 második felére fordulatot, a teljes évre vonatkozóan pedig az előző évhez képest 3,1 %-os GDP-növekedést jeleznek.

(39)

Az elmúlt évben a gazdasági növekedés nagyrészt a belföldi kereslet élénkülésének, ezen belül különösen a háztartási fogyasztás 4 %-os bővülésének volt köszönhető. Mindezt elősegítette a bérek és szociális ellátások emelkedése, valamint a háztartások adósságterheinek könnyítését célzó egyes szakpolitikai kezdeményezések, például az ideiglenes kamattámogatás, a hiteltörlesztések befagyasztása, valamint a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások előrehozott kifizetése. A 2011. évi előzetes adatok a beruházások lassú növekedését is jelzik, ennek bázisa viszont rendkívül alacsony szintű (16), míg az állami fogyasztás az elmúlt három évben folyamatosan alacsony mértékű volt.

(40)

Az általános makrogazdasági adatok mögött jelentősebb ágazati különbségek húzódnak meg. A pénzügyi szektor összeomlása mellett nagy arányú visszaesés zajlott az építőiparban és számos más hazai termelő és szolgáltatási tevékenységben. Ezzel egyidejűleg egyes exportágazatok növekedtek. A korona alacsony árfolyamának, valamint a tengeri és alumíniumtermékek devizában viszonylag stabil árának köszönhetően az exportbevételek a gazdasági válság kitörését követően nőttek, ami a turisztikai és egyéb szolgáltatások exportjában is érvényesült. Ugyanakkor az import volumene drasztikusan visszaesett, emiatt a külkereskedelmi mérleg egyenlege (17) 2010-ben átmenetileg mintegy 10 %-os GDP-arányos aktívumot mutatott. A 2011-ben megélénkülő belföldi kereslet hatására azonban az import ismét növekedésnek indult, ami szerényebb, a GDP 8,2 %-ának megfelelő külkereskedelmi többletet eredményezett.

(41)

Az Izlandi Statisztikai Hivatal 2012–2017-re szóló előrejelzése a gazdaság fokozatos élénkülését feltételezi, a 2012. évben 2,6 %-os növekedéssel, és a fenti időszakban végig hasonló növekedési ütemmel számol. Az előrejelzésnek azonban számos bizonytalan pontja van. A tervezett nagyszabású ipari beruházások tovább csúszhatnak. Izland külkereskedelmi cserearányát kedvezőtlenül érintené a főbb partnerországainak elhúzódó recessziója, ez pedig alacsonyabb izlandi növekedési rátát eredményezne. A háztartások és vállalkozások adósságterhének kezelésében a vártnál lassabb előrelépés ezenkívül fékezné a belföldi keresletet, és rontaná a gazdaság növekedési kilátásait. A tőkekorlátozások megszüntetésével összefüggésben a növekedést veszélyeztethetik a devizaárfolyam volatilitásához kapcsolódó folyamatos áringadozások.

(42)

Az új bankok alapításával és a régi bankok által átruházott nettó eszközérték értékelésével kapcsolatos munkáját követően az FME 2009 tavaszán úgynevezett engedélyezési projekt keretében vizsgálta az új bankokat, valamint azok üzleti tervét, pénzügyi erejét és tőkekövetelményét. A vizsgálat az Oliver Wyman nemzetközi vezetői tanácsadó cég közreműködésével zajlott.

(43)

A fenti folyamat lezárását követően az FME különböző feltételekkel megadta a bankok működési engedélyét. Az eszközportfoliók minőségére és a várható gazdasági bizonytalanságra tekintettel szükségesnek látszott az, hogy a három bankkal szemben a jogszabályi minimumnál magasabb tőkekövetelményt írjanak elő. Az FME ezért a három bankra vonatkozóan 16 %-os minimális tőkemegfelelési mutatót (CAD), ezen belül 12 %-os minimális alapvetőtőke-megfelelési mutatót állapított meg. A követelményeket legalább 3 évig, vagy az FME általi felülvizsgálatig kellett alkalmazni. Az FME likviditási feltételeket is szabott: előírta, hogy bármely időpontban a rendelkezésre álló likvid tőke legalább a betétek 20 %-a legyen. A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állományának legalább a betétek 5 %-át kellett elérniük. További követelmények vonatkoztak az olyan kérdésekre, mint a hitelportfóliók átalakítása, a kockázatértékelés, a vállalatirányítás és a tulajdonviszonyok. Az FME hasonló tőkekövetelményeket szabott más pénzügyi vállalkozásokkal szemben is.

(44)

Az IMF-tárgyalások alapján létrehozott gazdasági stabilizációs program a pénzügyi szolgáltatásokra és azok felügyeletére vonatkozó szabályozási keretek teljes körű felülvizsgálatát írta elő az újabb pénzügyi válság elleni védelem erősítése érdekében. A kormány Kaarlo Jännärit, a Finn Pénzügyi Felügyeleti Hatóság korábbi főigazgatóját kérte fel a meglévő szabályozási keretek és a felügyeleti gyakorlat értékelésére. Jännäri fejlesztési javaslatai között szerepelt egy állami hitelnyilvántartás létrehozása az FME-n belül a rendszerbeli hitelkockázatok csökkentése érdekében. Jelentésében javasolta továbbá a szigorúbb szabályok és gyakorlat bevezetését a nagykockázatra és az ahhoz kapcsolódó hitelezésre vonatkozóan, valamint nagyobb számú helyszíni vizsgálatot a nem helyszíni felügyelet és a beszámolók ellenőrzésére, különösen a hitelkockázat, a likviditási kockázat és a devizakockázat terén. A fentieken kívül a jelentés a betétbiztosítási rendszer felülvizsgálatát és fejlesztését javasolta az uniós előrelépésekkel szoros összhangban.

(45)

A kormány ezt követően törvényjavaslatot nyújtott be az izlandi parlamentnek, amelyet az elfogadott, és a 75/2010. törvénnyel 2010. július 1-jével hatályba léptetett. Az új törvény jelentős mértékben módosította a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt. Később további módosítások születtek a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt, valamint a pénzügyi szolgáltatások szabályozását és felügyeletét érintően. A szabályozást érintő módosításokat részletesebben a jelen határozat melléklete ismerteti.

(46)

A pénzügyi szektor újjáépítése terén elért jelentős eredmények dacára Izland még mindig a 2008. őszi pénzügyi és devizaválság következményeivel küzd. A pénzügyi válság súlyos hibákra és hiányosságokra mutatott rá a pénzügyi rendszerben, amelyeket a közbizalom helyreállításához kezelni kell. Egyértelműnek látszik, hogy Izland – a pénzügyi válságtól sújtott sok más országhoz hasonlóan – számos kihívással néz szembe a pénzügyi szolgáltatások jogi és működési környezetének olyan átalakítása során, hogy az a jövőben életképes és hatékony pénzügyi rendszert támogasson, és a lehető legnagyobb mértékben csökkentse annak kockázatát, hogy a rendszert érő sokkok megismétlődnek.

(47)

Az izlandi pénzügyi vállalkozásokkal szembeni legsürgetőbb kihívások jelenleg ahhoz kapcsolódnak, hogy a bankok védett környezetben, tőkekorlátozások és általános betétbiztosítás mellett működnek. A bankoknak fel kell készülniük arra, hogy egy kockázatosabb környezetben működjenek, amelyben nincsenek tőkekorlátozások, a betétbiztosításra pedig a vonatkozó uniós és EGT-irányelvekben rögzített feltételek vonatkoznak (19). Az izlandi hatóságok hangsúlyozták, hogy az erre vonatkozó új szabályok bevezetése rendkívüli körültekintést igényel.

(48)

További jelentős kihívás, hogy a jogi és szabályozási kereteket úgy kell átalakítani, hogy azok támogassák a stabil és hatékony pénzügyi rendszert, egyúttal összhangban álljanak az EGT- és a nemzetközi jog alakulásával (20).

(49)

Az izlandi hatóságok legutóbbi tájékoztatása szerint (21) a bankok összeomlása óta a pénzügyi piacokon radikális változások történtek a versenyben. Csökkent a pénzügyi vállalkozások száma, miután sok takarékpénztár, kereskedelmi bank és szakosított hitelintézet vagy felszámolásra került, vagy összeolvadt más vállalkozásokkal (22). A pénzügyi vállalkozások számának fogyatkozása jelenleg is tart a Landsbankinn és a SpKef 2011. márciusi, az Íslandsbanki és a Byr 2011. decemberi, majd a Landsbankinn és a Sparisjóður Svarfdæla leendő összeolvadásával, amelyet a Hatóság 2012. június 20-án a SpSv-határozattal hagyott jóvá. A pénzügyi vállalkozások számának csökkenése és az, hogy a megszűnő bankok betéteit a nagyobb bankok veszik át, fokozza a koncentrációt a hazai piacon. Az új bankok jelenléte az EGT pénzügyi piacain ugyanakkor lényegesen szerényebb, mint elődeiké volt, miután a nemzetközi pénzügyi tevékenységük megszűnt.

(50)

Ezenkívül a hazai piac egyes részpiacok eltűnésével, illetve számottevő visszaesésével erőteljesen beszűkült. A részvénypiac szinte teljes eltűnése és a tőkekorlátozások bevezetése a részvény- és devizapiaci műveletek csökkenésével és a befektetési lehetőségek korlátozásával járt. A beruházások történelmi mélypontot elérő volumene, valamint a háztartások és a vállalkozások általánosan magas tőkeáttétele miatt gyenge a hitelek iránti kereslet. Az összeomlás óta a bankok belső kérdésekre, hitelportfóliójuk átalakítására, valamint egyes nagyobb vállalati ügyfeleik szerkezetátalakítására összpontosítják figyelmüket.

(51)

A pénzügyi válság előtt a takarékpénztárak együttesen a betétek mintegy 20–25 %-át kezelték. Piaci részesedésük jelenleg 2–4 % körüli. A takarékpénztárak és a piacról kilépő kereskedelmi bankok piaci részesedését a három nagy kereskedelmi bank, az Arion Bank, az Íslandsbanki és a Landsbankinn szerezte meg. A három nagybank a korábbi 60–75 % helyett jelenleg a piac mintegy 90–95 %-át tudhatja magáénak, csekély előnyénél fogva a Landsbankinn piaci részesedése a legnagyobb. A piac jelenleg mintegy 2–4 %-át birtokló 10 regionális takarékpénztár mellett az egyedüli egyéb szereplő az átalakított szerkezetű MP Bank (23), amely körülbelül 1–5 %-os piaci részesedéssel rendelkezik.

(52)

Az izlandi pénzügyi piac így egyértelműen oligopolisztikus, ahol a három legnagyobb szereplő együttesen domináns piaci pozíciót szerezhet. Az izlandi versenyhatóság (ICA) szerint az izlandi bankpiacra való belépést jelentős akadályok nehezítik. Ennek kedvezőtlen hatásai vannak a versenyre. Emellett bizonyos tényezők az ügyfeleket korlátozzák a bankváltásban. Az izlandi hatóságok elismerték azt is, hogy Izland kis jelentőségű és a piacokon nem kereskedett fizetőeszközével, az izlandi koronával összefüggő árfolyamkockázat még inkább korlátozza a versenyt, és akadályozza a külföldi bankok és vállalatok belépését az izlandi piacra.

(53)

Az ICA az utóbbi időben egy, a banki tevékenységek informatikai infrastruktúráját érintő sajátos kérdéssel, valamint a bankok erre irányuló együttműködésével foglalkozott. A kérdés a pénzügyi intézmények közös tulajdonában lévő informatikai szolgáltató, a Reiknistofa bankanna (az izlandi bankok adatközpontja, RB) szerepével kapcsolatos. Ez a kérdés lényeges a vizsgált eset értékelése szempontjából, és egyike azoknak a problémáknak, amelyekről a Hatóság az izlandi hatóságokkal és a bankokkal egyeztetett.

(54)

Az RB a három vezető izlandi bank, két izlandi takarékpénztár, az Izlandi Takarékbankok Szövetsége, valamint Izland három vezető kártyafeldolgozójának közös tulajdonában áll. Az RB részvényeinek 36,84 %-át a Landsbankinn, 29,48 %-át az Íslandsbanki, 18,7 %-át pedig az Arion Bank birtokolja. A három kereskedelmi bank együttesen 85,02 %-os részesedéssel rendelkezik a szolgáltatóban. Az RB ügyfelei a tulajdonosok, a CBI és egyéb pénzügyi intézmények, valamint állami és közintézmények. A bankok e téren kiterjedt együttműködést folytatnak, mivel az RB fejlesztette ki Izland klíring- és elszámolási rendszerét. Ezenkívül számos alapvető banki megoldást is nyújt, amelyek több-bérlős, az izlandi bankok többsége által használt megoldások. Az RB emellett elektronikus számlázó és fizetési rendszert is működtet vállalatok és fogyasztók részére.

(55)

Az ICA szerint a 2008. évi összeomlás a kisebb bankokat és a takarékpénztárakat különösen sérülékennyé tette. Az előírt informatikai szolgáltatások a kisebb pénzügyi vállalkozások esetében alapvető fontosságúak voltak, mivel azok az új piaci szereplők belépését akadályozó tényezőnek tekinthetők. Az informatikai szolgáltatások platformját jelentős részben a nagyobb pénzügyi vállalkozásoknak az RB, a takarékpénztáraknak és a kisebb piaci szereplőknek a Teris biztosította. Mivel az elmúlt években sok kisebb pénzügyi vállalkozás szűnt meg, a Teris forgalma jelentős részét elvesztette, így 2012 januárjában az RB-nek értékesítette informatikai megoldásai egy részét. Az RB és a Teris szerint az ügylet célja többek között az volt, hogy biztosítsa a kisebb pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott informatikai szolgáltatások folyamatosságát.

(56)

Az ICA az RB kapcsán két ügyet vizsgált. Az első, hogy a bankok és egyéb pénzügyi vállalkozások közös részesedése az RB-fórumban, valamint azzal kapcsolatos együttműködésük sérti-e a versenykorlátozó gyakorlatnak az izlandi versenytörvény 10. cikke szerinti tilalmát. A második, hogy megállapítható-e összeférhetetlenség a Teris főbb eszközeinek RB általi megvásárlása kapcsán, amelyet az ICA ugyanazon törvény összeolvadásra vonatkozó rendelkezései alapján vizsgált. 2012 májusában a két ügy egyrészről az RB és tulajdonosai, másrészről az ICA közötti megállapodással lezárult (24).

(57)

A fenti, az izlandi pénzügyi piacot közvetlenül érintő kérdéseken túl az ICA rámutatott különösen arra, hogy az operatív társaságok (25) értékesítését és szerkezetátalakítását indokolatlan késedelem nélkül végre kell hajtani. Sok operatív társaság felett a hitelező bankok vették át az ellenőrzést, miután a társaságok a 2008. évi gazdasági összeomlást követően túlzottan eladósodtak. Az ICA szerint összeférhetetlenséghez vezethet, ha a bankok a tulajdonukban álló társaságoknak nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat. Az ICA véleménye szerint a bankok közvetlen és közvetett részesedése (26) a pénzügyi válságot követő időszak legelterjedtebb és legveszélyesebb versenyproblémája, mivel csaknem minden izlandi vállalkozást és ágazatot érint. A versenyhatóság szerint a vállalkozások gyorsabb szerkezetátalakítása élénkítené a versenyt a pénzügyi piacon. Azokban az esetekben, amikor a bankok vállalati ügyfeleik szerkezetátalakításában való közreműködése az összeolvadás állami szabályozása alapján bejelentési kötelezettség alá esett, az ICA gyakran szabott a bankok részesedésére vonatkozó feltételeket. A problémára azonban nehéz átfogó megoldást találni, mivel az alapvetően az izlandi üzleti szféra magas tőkeáttételéhez kapcsolódik.

(58)

A Hatóságnak küldött beadványában a mindhárom kereskedelmi bank, az Arion Bank, az Íslandsbanki és a Landsbankinn úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint az izlandi pénzügyi piac versenyhelyzetében 2008 ősze óta nem történt olyan lényeges változás, amely aggodalomra adna okot. A piacon tényleges verseny érvényesül, és nem bizonyítható a három legnagyobb szereplő közötti összejátszás. A piaci verseny feltételeit vizsgálva az ICA egyes kulcsfontosságú tényezőket nem vett figyelembe, például azt, hogy a külföldi bankok régóta és jelenleg is aktívan versenyeznek az izlandi bankokkal a legnagyobb ügyfeleknek – exporttevékenységet végző vállalkozásoknak (halászatoknak, nagy energiaigényű ipari társaságoknak), valamint állami és önkormányzati tevékenységekhez – nyújtott pénzügyi szolgáltatások terén.

(59)

A fenti vélemény azonban ellentétes az izlandi hatóságok beadványában kifejtett, a gazdasági miniszternek az izlandi parlamenthez benyújtott, az előzőeken említett jelentésén alapuló véleménnyel, és az ICA véleményével is. Ezenfelül az alábbiakban vázolt módon a Landsbankinn a versenyhelyzet elemzésével kapcsolatos fenntartások ellenére úgy döntött, hogy kötelezettségeket vállal az érintett támogatási intézkedésekre vonatkozóan a verseny torzulásának korlátozása érdekében. E kötelezettségvállalásokat a melléklet ismerteti.

(60)

A fent ismertetett módon a Landsbanki és a két másik nagy izlandi kereskedelmi bank, a Glitnir és a Kaupthing 2008-ban összeomlott. A hazai bankszektor folyamatos működése érdekében az izlandi hatóságok intézkedéseket hoztak, és a (régi) Landsbanki egyes tevékenységeinek helyreállítása céljából létrehozták és tőkésítették az Új Landsbankit (jelenleg Landsbankinn). Az intézkedések részletes leírása az alábbiakban olvasható.

(61)

A 2008. évi pénzügyi válság előtt a Landsbanki Izland második legnagyobb bankja volt. 2008 második negyedévének végén mérlegfőösszege 3 970 milliárd ISK volt, az év első felében pedig 31 milliárd ISK adózás előtti eredményt ért el. Meghirdetett üzleti stratégiája szerint (27) a bank helyi, kizárólag Izlandon tevékenységet folytató kereskedelmi bankból olyan kiemelkedően nyereséges vállalati és befektetési bankká kíván fejlődni, amely Izlandtól keletre Európában, nyugatra pedig a tengerentúlon terjeszkedik. A Landsbanki 2000-ben kezdte külföldi tevékenységét a londoni Heritable Bank 70 %-os részesedésének megszerzésével. Az ezt követő években a bank számottevő növekedést ért el egyrészt akvizíciók, másrészt külföldi fióknyitások útján. Összeomlása előtt a banknak 7 fő leányvállalata volt az Egyesült Királyságban, Írországban, Luxemburgban, Franciaországban, Németországban és Izlandon. Ezenkívül több fiókot tartott fenn az Egyesült Királyságban (amelyeknek saját kirendeltségeik voltak Hollandiában, Németországban és az Egyesült Államokban), Kanadában, Norvégiában és Finnországban, valamint Hongkongban is rendelkezett értékesítési irodával.

(62)

A Landsbanki jogutódja, a Landsbankinn univerzális bank, amely Izlandon nyújt széles körű pénzügyi szolgáltatásokat magánszemélyeknek, háztartásoknak, vállalatoknak és szakmai befektetőknek. A Landsbankinn Izland legnagyobb bankja. 2011 végén 1 135 milliárd ISK értékű eszközzel rendelkezett, és 1 142 főt foglalkoztatott. A szerkezetátalakítási terv szerint a Landsbankinn fő tevékenységi területei az alábbiak:

(63)

A lakossági divízió feladata az általános szolgáltatások nyújtása a magánszemélyek, valamint a kis- és középvállalkozások részére. 520 munkatársával, amelyből 410 fióki alkalmazott, ez a bank legnagyobb divíziója. Az izlandi hatóságok tájékoztatása szerint a Landsbankinn részesedése a lakossági szegmensben [> 25] %.

(64)

A divízió nagyvállalatokkal, önkormányzatokkal és nagyobb finanszírozási projektekkel foglalkozik. A hitelezés a vállalati divízión belül három területen zajlik: ipar, kereskedelem és szolgáltatások, halászat és tengeri termékek, valamint építőipar és általános hitelkezelés. A divízió 40 főt foglalkoztat. Az izlandi hatóságok tájékoztatása szerint a Landsbankinn részesedése ebben a piaci szegmensben [> 30] %.

(65)

A treasury terület felelős a bank likviditásáért és finanszírozásért, a piaci kockázat kezeléséért, valamint az árjegyzői feladatok ellátásáért a devizapiacon, a pénzpiacon és a bevezetett értékpapírok piacán. A piaci terület feladata a devizakereskedelem, valamint a kötvények, részvények és származékos termékek kereskedelme szakmai ügyfelek részére.

(66)

A vagyonkezelési terület három alterületet: a harmadik felek részére végzett vagyonkezelést, a privát banki szolgáltatásokat és a pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokat fogja át.

(67)

Az izlandi hatóságok áttekintést nyújtottak be a már végrehajtott alapvető változtatásokról, amelyeket a Hatóság a jelen értékelés szempontjából lényegesnek ítél.

(68)

A fentiek szerint a Landsbanki üzleti stratégiája a nemzetközi terjeszkedésre épült, 2004-től pedig a bank fő célja a nemzetközi befektetési és vállalati banki piacokon való növekedés volt a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokkal. 2005-ben a bank fiókot nyitott Londonban, amely eleinte főként tőkeáttételes finanszírozással és eszközalapú hitelekkel foglalkozott. A később Kanadában, Finnországban és Norvégiában nyitott fiókok, valamint a hongkongi értékesítési iroda fő tevékenysége kezdetben az eszközalapú hitelezés és a kereskedelmi finanszírozás volt. E stratégia célja (28) a hitelportfólió több országra és ágazatra kiterjedő diverzifikációja volt. A stratégiának köszönhetően a nem izlandi vállalkozások hitelezése egyre nagyobb arányt képviselt a bank tevékenységében. 2008 szeptemberében a Landsbanki és leányvállalatai által foglalkoztatott 2 644 fő csaknem fele Izlandon kívül dolgozott.

1. ábra

Az eszközök régiónkénti megoszlása – 2008. 1. és 2. negyedév

(69)

Amint az a fenti ábrán is látható, földrajzi megoszlását tekintve a teljes eszközállomány (2008 1. és 2. negyedévében 3 970 milliárd ISK) 54 %-a Izlandon kívül helyezkedett el. Ezenkívül 2008 első felében a bevétel 41 %-a származott Izlandról, 34 %-a az Egyesült Királyságból és Írországból, 6 %-a Luxemburgból, és 15 %-a egyéb területekről

(70)

Az alábbi ábra mutatja, hogy 2008 első felében (a legfrissebb adatok erről az időszakról állnak rendelkezésre) a Landsbanki 31 milliárd ISK adózás előtti eredményének legnagyobb részét a befektetési banki és a vállalati banki tevékenység adta. A bank 2002. évi privatizációját követő években gyors ütemben csökkent a lakossági banki szolgáltatások aránya az adózás előtti eredményen belül.

2. ábra

A profit üzleti szegmens szerinti megoszlása – 2008. 1. és 2. negyedév

(71)

Az új bank, a Landsbankinn kizárólag Izlandon folytat tevékenységet. Elődjétől eltérően nem nemzetközi irányultságú bank, és a Landsbankival szemben, amely a növekedését diverzifikált finanszírozási forrásokra, ezen belül hangsúlyosan a fedezetlen kötvények világpiaci értékesítésére alapozta, az új bank finanszírozási alapját főként a betétek adják. Ez korlátozza a Landsbankinn növekedési potenciálját.

(72)

Ezenkívül a külföldi és a hazai eszközök különválasztásából adódóan a Landsbankinn eszközállománya lényegesen kisebb, mint a Landsbankié volt:

1. táblázat

A Landsbanki (LBI) és a Landsbankinn mérlege

(73)

Az eszközoldal két legfontosabb, fent említett tétele mutatja, hogy a Landsbankinn nyitómérlege a Landsbanki 2008.6.30.-i mérlegének csak mintegy 25 %-a volt. A Landsbankinn 2011 végén 1 135 milliárd ISK értékű eszközzel rendelkezett.

(74)

Létszámában több mint 55 %-os csökkentést hajtott végre (2 644-ről 1 142-re).

—

A rendkívüli pénzpiaci körülmények miatti kincstári kifizetések jogalapjáról szóló 125/2008. törvény (általánosan: válságtörvény)

(75)

A válságtörvényben az FME felhatalmazást kapott arra, hogy „rendkívüli körülmények között” beavatkozzon, és a pénzügyi intézmények közgyűlésének és igazgatósági ülésének hatásköreit gyakorolva döntsön a pénzügyi intézmények eszközeinek és kötelezettségeinek értékesítéséről. Az FME felhatalmazást kapott arra is, hogy az ellenőrzése alá került pénzügyi vállalkozásoknál kezelőbizottságot jelöljön ki, amely a közgyűlés hatásköreit gyakorolja. Az intézmények felszámolása során a törvény elsőbbséget biztosít a betétesek és a betétbiztosítási rendszerek igényeinek. A törvény ezenkívül felhatalmazta az Izlandi Pénzügyminisztériumot új bankok létrehozására. A válságtörvény módosítja a pénzügyi vállalkozásokról szóló 161/2002. törvényt, a pénzügyi tevékenységek hatósági ellenőrzéséről szóló 87/1998. törvényt, a betétbiztosításról és a befektetőkártalanítási rendszerről szóló 98/1999. törvényt, valamint a lakásépítésről szóló 44/1998. törvényt.

(76)

Az izlandi hatóságoknak a Landsbanki bukását követő beavatkozását a fenti szakaszok ismertetik, részletes leírása az eljárás megindításáról szóló határozatban található. A beavatkozás lényegi elemei az alábbiakban foglalhatók össze:

(77)

Az FME 2008. október 7-én átvette az ellenőrzést a Landsbanki felett, amelynek belföldi kötelezettségeit és belföldi eszközeinek nagy részét 2008. október 9-én az Új Landsbanki vette át. A régi bank és hitelezői az átruházás kompenzációjaként az eszközök és kötelezettségek különbözetét kapták volna meg. A különbözet meghatározása azonban körülményesnek és időigényesnek bizonyult, az állam pedig bizonyos induló tőkét biztosított, amelynek szükség szerinti kiegészítésére kötelezettséget vállalt. 2009. december 15-én megállapodás jött létre az állam és a régi bank hitelezői között, amelynek alapján az állam 121,225 milliárd ISK összegű tőkeinjekcióval 81,33 %-os részesedést szerzett a bankban, míg a Landsbanki hitelezői az új részvények 18,67 %-át jegyezték le. Az állam és a hitelezők közötti megállapodás szerint a hitelezőknek az átadott eszközökért járó kompenzáció főként egy feltételesen átváltható kötvénytől függ, amelynek leírása az alábbiakban található. A Hatóság 2009. december 15-től, a megállapodás létrejöttétől számítja az ötéves szerkezetátalakítási időszakot, amely ennek megfelelően 2014. december 15-ig tart.

(78)

Az alábbi szakasz az állami beavatkozásnak csak azokat az elemeit ismerteti, amelyek az EGT-megállapodás 61. cikke szerinti értékelés szempontjából lényeges támogatási intézkedésnek tekinthetők.

(79)

Az állam kétszer bocsátott rendelkezésre alapvető tőkét: először 2008-ban az Új Landsbanki létrehozásakor, másodszor pedig 2009-ben a bank teljes tőkésítésekor, a régi bank hitelezőivel kötött megállapodást követően.

(80)

Az állam 775 millió ISK (29) (5 millió EUR) összegű induló tőkét bocsátott az új bank rendelkezésére készpénzben. Ezenkívül kötelezettséget vállalt arra, hogy összesen legfeljebb 200 milliárd ISK-t bocsát az új bank rendelkezésére annak teljes tőkéjéért cserébe. Ez az összeg a kockázattal súlyozott eszközök a banknál várható összértékének 10 %-a előzetes becslés alapján. A 2009. évi állami költségvetés ennek megfelelő összegű állami forrást különített el a pénzügyi piacok rendkívüli körülményeinek kezelése céljából. A tőkeallokáció célja az volt, hogy megfelelő garanciát nyújtson a bank működőképességére addig, amíg a feltőkésítésével kapcsolatos kérdések – ideértve a bank nyitómérlegének a régi banknak az átadott eszközökért fizetendő kompenzáció értékelése alapján megállapított értékét – véglegesen meg nem oldódnak.

(81)

2009. július 20-án az izlandi kormány bejelentette, hogy meghatározta a Landsbankinn tőkésítésének alapját, és megállapodott arról, hogy a régi bank milyen folyamat keretében kompenzálható a nettó eszközök átadásáért. Bejelentette továbbá azt is, hogy az új bankot az állam tőkésíti. A tőkésítésről 2009. december 15-én született végleges megállapodás (ennek 150 milliárd ISK-s végösszegéből az állam 121,225 milliárd ISK-t az állam bocsátott rendelkezésre), miután létrejött a megállapodás a Landsbankinnak átadott eszközök és kötelezettségek nettó értékéért a hitelezőknek fizetendő kompenzációról. A fentiek szerint az FME tőkekövetelményei előírták, hogy a Landsbankinn a kockázattal súlyozott eszközök arányában legalább 12 %-os elsődleges alapvető tőkével (30), valamint további 4 %-os járulékos tőkével rendelkezzen. A Landsbankinn 2010. január 20-i hivatalos tőkésítésekor a bank elsődleges alapvető tőkéjének aránya megközelítőleg 15 %-os volt. Az FME ideiglenes mentességet adott az összesen 16 %-os követelmény teljesítése alól egy olyan elfogadható terv benyújtásának feltételével, amelyből kiderül, hogy a teljes összeg milyen módon biztosítható. A bank 2010 júniusában bejelentette, hogy elsődleges alapvető tőkéje meghaladta a 16 %-ot, ez alapján pedig az FME tartós felmentést adott a banknak a járulékos tőkére vonatkozó követelmény alól mindaddig, amíg elsődleges alapvető tőkéje16 % felett marad.

(82)

Hosszas és összetett tárgyalási folyamatot követően a felek között 2009. október 10-én alapmegállapodás jött létre, amelyet 2009. november 20-án az adósságinstrumentumokra vonatkozó részletesebb feltételjegyzékek aláírása követett. A felek ezután is számos alkalommal találkoztak és egyeztettek, amelynek során a felvázolt feltételeket módosították és dokumentálták. Az ennek eredményeképpen született megállapodás három, együttesen 260 milliárd ISK-nak megfelelő tőkeösszegű – euróban, fontban, illetve USA dollárban denominált – kötvény kibocsátását rögzítette, valamint azt, hogy a Landsbanki (gyakorlatilag a régi bank hitelezői köre) a Landsbankinnban 18,67 %-os induló (esetlegesen ideiglenes) részesedést szerez (31).

(83)

Ezenkívül az átadott eszközök értékével kapcsolatos számottevő bizonytalanságra tekintettel a Landsbankinn vállalta, hogy feltételesen átváltható kötvényt bocsát ki a Landsbanki részére annak tőkerészesedéséhez kapcsolódóan, amelynek tőkeösszegét csak 2013. március 31-ét követően határozzák meg. A feltételesen átváltható kötvény tőkeösszegének meghatározása után a Landsbanki részesedése részben vagy egészben átadható az izlandi államnak (32).

(84)

A befektetőkártalanítási rendszerekről szóló, 1997. március 3-i 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (33) és a betétbiztosítási rendszerekről szóló, 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (34) való megfelelés érdekében Izland elfogadta a betétbiztosításról és befektetőkártalanítási rendszerről szóló 98/1999. törvényt, amellyel létrehozta az ún. Betétesek és Befektetők Garanciaalapját (TIF). Az alapot a bankok éves, az egyes bankoknál elhelyezett összes betét alapján számított hozzájárulásaiból finanszírozták.

(85)

Az izlandi hatóságok szerint az izlandi kormány 2008. őszi bankmentő intézkedései mellett a lakosságot még határozottabban biztosítani kívánták és meg kívánták nyugtatni arról, hogy betéteik a válság idején biztonságban vannak. Az intézkedések között szerepelt a hazai kereskedelmi bankokban és takarékpénztárakban elhelyezett, a 94/19/EK betétbiztosítási irányelvet és a 97/9/EK befektetőkártalanítási irányelvet végrehajtó 98/1999. törvény hatályán kívüli betétekre vállalt kiegészítő állami fedezet.

(86)

2008. október 6-án a Miniszterelnöki Hivatal közleményt adott ki, amely szerint Izland kormánya hangsúlyozza, hogy gondoskodik a hazai kereskedelmi bankokban és takarékpénztárakban, valamint azok fiókjaiban elhelyezett betétek teljes körű védelméről (35). A közleményt a jelenlegi miniszterelnök hivatala 2009 februárjában és decemberében megismételte (36). A közleményre ezenkívül hivatkozott az izlandi kormány által 2010. április 7-én a Nemzetközi Valutaalapnak küldött (továbbá a Gazdasági Minisztérium és az IMF honlapján közzétett) szándéknyilatkozat, amelyet egy másik, 2010. szeptember 13-án kelt szándéknyilatkozat megismételt. Az izlandi miniszterelnök, a gazdasági miniszter és a CBI elnöke által aláírt levél kijelenti: „Egyelőre fenntartjuk a betétesek teljes körű védelmére vonatkozó kötelezettségvállalásunkat, azonban a pénzügyi stabilitás helyreállítását követően az általános garancia fokozatos megszüntetését tervezzük.” (37) Ezen túlmenően a 2011. évi költségvetési törvénytervezet állami garanciákkal foglalkozó szakasza lábjegyzetben hivatkozik az izlandi kormány nyilatkozatára, amely szerint az izlandi bankoknál elhelyezett betéteket állami garancia védi (38).

(87)

A fentieket példázza az a kijelentés is, amelyet Steingrímur Sigfússon jelenlegi gazdasági miniszter és korábbi pénzügyminiszter (2009–2011) tett az izlandi parlamentben a SpKef Landsbankinn általi átvételének a költségvetést terhelő költségeiről folytatott vita során. A miniszter szerint e kérdéssel kapcsolatban szem előtt kell tartani a kormány 2012. őszi nyilatkozatát, amely szerint a takarékpénztáraknál és kereskedelmi bankoknál elhelyezett valamennyi betét biztonságban van és védelmet élvez. „Munkánk minden esetben ezen [a nyilatkozaton] alapult, és sajnos igaz, hogy ez [a SpKef miatti kifizetések] az egyik legnagyobb összegű olyan számla lesz, amelyet közvetlenül az állam állt annak érdekében, hogy biztosítsa a betéteket Suðurnes valamennyi lakosa … és a SpKef valamennyi ügyfele számára a Nyugati-fjordokban, valamint a nyugati és északnyugati területeken … Nem tételezem fel, hogy bárki azt gondolta volna, hogy az e területeken élő betétesek a többi lakostól eltérő bánásmódban részesülnek, így e kérdésben az államnak nemigen volt választása” (39).

(88)

Az izlandi kormány szerint a kiegészítő betétbiztosítás a tőkekorlátozások teljes visszavonása előtt megszűnik, amely az izlandi hatóságok szerint jelenleg 2013 végére várható.

(89)

2009 márciusában a Keflavík Savings Bank tőkepozíciója elmaradt a törvényben előírt minimumtól. Az izlandi hatóságok szerint ezt részben a fent bemutatott kaotikus pénzügyi helyzet átterjedő hatása okozta, részben pedig az, hogy a gazdasági válság különösen erősen hatott azokra a régiókra, amelyekben a takarékpénztár tevékenységet folytatott.

(90)

A takarékpénztár takarékszámlákat és hiteleket kínált lakossági ügyfeleknek, valamint kis- és középvállalkozásoknak. Ezenkívül vagyonkezeléssel és értékpapír-kereskedelemmel is foglalkozott az olyan hagyományos pénzügyi szolgáltatásokon túl, mint a pénzforgalmi szolgáltatások, a beszedési szolgáltatások, a lakásszövetkezeteknek nyújtott banki szolgáltatások, a prémium banki szolgáltatások, valamint az online banki és ATM szolgáltatások. Keflavíkban található székhelye mellett a takarékpénztár tizenhat fiókkal rendelkezett a Suðurnes régióban, a Nyugati-fjordokban, valamint Hvammstangi és Ólafsvík településeken. A takarékpénztár az izlandi pénzügyi intézményeknél elhelyezett összes betét tekintetében 3 %-os piaci részesedéssel rendelkezett.

(91)

Miután tőkemegfelelési mutatója az előírt minimum alá csökkent, az FME több ízben halasztást adott a takarékpénztárnak arra, hogy hitelezőivel együttműködve pénzügyi átszervezést hajtson végre, és szavatoló tőkéjét a minimális 16 %-ra növelje. A Keflavík Savings Bank szavatoló tőkéjének felemelésére adott végső határidő 2010. április 21-én járt le. 2010. április 22-én kelt levelében a Keflavík Savings Bank tájékoztatta az FME-t, hogy hitelezőinek egy része elutasította a pénzügyi átszervezésre vonatkozó javaslatokat, és a takarékpénztár akkori helyzetére tekintettel az FME-t a takarékpénztár feletti irányítás átvételére kérték fel.

(92)

A következő napon a pénzügyminiszter SpKef néven új pénzügyi vállalkozást hozott létre, amely az FME határozata értelmében átvette a Keflavík Savings Bank tevékenységét. A takarékpénztár betétei, egyéb kötelezettségeinek nagy része, valamint eszközeinek többsége az új vállalkozáshoz került, amely azonnal megkezdte működését.

(93)

Az izlandi hatóságok szerint a cél kezdetben a SpKef életképességének helyreállítása volt olyan tőkeinjekció útján, amely a vállalkozást önállóan is életképessé teszi. 2011 februárjában azonban, miután a gazdasági körülmények a SpKef működési területein tovább romlottak, a SpKef ügyvezetése és igazgatótanácsa a betétek és eszközök értéke közötti különbséget 11,2 milliárd ISK-ra becsülte, ami azt jelentette, hogy 19,4 milliárd ISK-ra volt szükség az FME tőkemegfelelési mutatóra vonatkozó követelményeinek teljesítéséhez. Az izlandi hatóságok szerint ez a becslés a korábbi értékelésekben jelzetteknél lényegesen kedvezőtlenebb volt, így mérlegelték a helyzet rendezésének egyéb, kevésbé költséges módjait.

(94)

2011. március 5-én megállapodás jött létre a Landsbankinn és az izlandi hatóságok között arról, hogy a SpKef egyesíti működését, eszközeit és kötelezettségeit a Landsbankinnal. Az izlandi hatóságok szerint ez az intézkedés szolgálta a legjobban a pénzügyi stabilitás védelmét és az ügyfelek, a hitelezők és az izlandi állam érdekeit, mivel a Landsbankinn tőkemegfelelési mutatója további állami hozzájárulás nélkül már nem volt elegendő a SpKef feletti irányítás átvételéhez. Az izlandi hatóságok előadták, hogy a SpKef negatív eszközpozíciójának a betéti kötelezettségekkel szembeni beszámítása a betétbiztosítás miatt egyébként is szükséges volt. Így a Landsbankinn és az izlandi állam közötti, az átvételről szóló megállapodás keretében az állam vállalta, hogy ellentételezi a SpKef negatív eszközpozícióját. A megállapodás rögzítette a különbözet – ebből adódóan az állami kötelezettség terjedelme – megállapításának speciális módját, amely szerint kölcsönösen elfogadott értékelési eredmény hiányában a vitát a felek választott bíróság elé utalják.

(95)

Mivel a megállapodásban részes felek nem tudtak megegyezésre jutni az átadott eszközök és kötelezettségek értékével kapcsolatban, a feladattal az említett választott bíróságot bízták meg. A bíróság az eljárást 2012. június 8-án lezárta, és megállapította, hogy a Landsbankinnak a SpKef betéteinek és eszközeinek átvételét követően 19,2 milliárd ISK összegű kompenzáció jár (40). Az izlandi hatóságok szerint ennek rendezése államkötvények formájában történik majd.

(96)

A Sparisjóður Svarfdæla tekintetében a 2011 áprilisa előtti, a takarékpénztár pénzügyi nehézségét bemutató eseményeket, valamint az izlandi állam beavatkozását a fent említett, takarékpénztárakról szóló határozatok rögzítik. A Landsbankinn általi későbbi akvizíciót a Hatóság a fent említett SpSv-határozatban mutatta be és hagyta jóvá.

(97)

Az izlandi kormány 2011 áprilisában alárendelt kölcsön formájában, valamint a CBI SpSv-vel szembeni követeléseinek rendezésével állami támogatást nyújtott az SpSv részére. A követeléseket az izlandi állam pénzügyi befektető társasága, az ISFI részére átadott szavatoló tőkre váltották át. Ezek a mentőintézkedések a takarékpénztárakról szóló határozatok alapján az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek minősültek az SpSv-re vonatkozó szerkezetátalakítási terv benyújtásának feltételével. Mivel a Landsbankinn az SpSv teljes – az átvétel napján a Landsbankinn eszközeinek 0,311 %-át kitevő – eszközállományát és tevékenységét átvette, a Hatóság a Landsbankinn szerkezetátalakítási tervét úgy tekinti, hogy az az egyesült gazdálkodó egységre vonatkozik.

(98)

Az izlandi hatóságok 2011. március 31-én benyújtották a Landsbankinn szerkezetátalakítási tervét. Az izlandi hatóságok 2012. május 23-án ismételten benyújtották a módosított és aktualizált tervet (a továbbiakban: a szerkezetátalakítási terv).

(99)

A szerkezetátalakítási terv az életképesség, a tehermegosztás, valamint a versenytorzulás korlátozásának lényeges kérdéseivel foglalkozik. A szerkezetátalakítási terv szerint a Landsbankinn a továbbiakban az alapvető tevékenységére, valamint a lakossági és vállalati hitelportfóliók átalakítására összpontosít.

(100)

A fentiek szerint a Hatóság a szerkezetátalakítási időszakot 2014. december 15-ig számítja.

(101)

Az izlandi hatóságok és a bank szerint a Landsbankinn szerkezetátalakítása biztosítja azt, hogy ismét stabil, tőkeerős, az előírt tőkemegfelelési mutatókkal rendelkező bankká váljon annak érdekében, hogy megtartsa szerepét a reálgazdaság hitelezésében. A szerkezetátalakítási tervben található információk és a Hatóság kérdéseire írásban adott válaszok alapján ez különösen a következőkkel érhető el:

(102)

A felsorolt pontok részletesebb leírása előtt az alábbiakban rövid ismertetés található a bank azzal kapcsolatos véleményéről, hogy a szerkezetátalakítási terv milyen módon kezeli a Landsbanki bukásához hozzájáruló gyengeségeket. A bank állítása szerint annak ellenére, hogy a Landsbankinn a Landsbanki belföldi tevékenységén alapul, nem azonos azzal.

(103)

Az izlandi hatóságok előadták, hogy a Landsbankit a bankrendszer összeomlása előtt jellemző gyengeségeket a korábban bemutatott különleges vizsgálóbizottsági jelentés részletesen tárgyalja. A bank ezenkívül hangsúlyozza, hogy az összeomláshoz vezető tényezők közé tartozott különösen az elégtelen kockázatkezelés, a túlzott kockázatvállalási hajlandóság, a tulajdonosok és a legnagyobb adósok közötti szokatlanul szoros kapcsolat, a túlságosan rövid időn belüli túlzott növekedés, a nemzetközi piacokkal kapcsolatos tapasztalatok hiánya, a laza hitelezési szabályok, a belső ellenőrzések és kontrollok hiánya, valamint a hibás vállalati kultúra és stratégia. A Landsbankinn előadta azt is, hogy üzleti modelljében a bank 2008 őszi indulása óta jelentős változtatásokat hajtott végre, az említett tényezők pedig támpontul szolgáltak a bank új stratégiájának és irányításának megvalósításához.

(104)

A belső munkafolyamatok átszervezését és a kulcspozíciókban lévő munkavállalók felváltását célzó számos intézkedés mellett a leglényegesebb változások közé a következők sorolhatók: a hazai tevékenység, különösen a lakossági banki szolgáltatások és a fiókhálózat nagyobb szerepe, erőteljesen visszafogott befektetési banki tevékenység, a hitelportfólió átalakítására helyezett hangsúly, a kockázatkezelés átdolgozása, valamint a társadalmi felelősségvállalás és a szigorú etikai normák betartásának nagyobb fontossága.

(105)

Ezért míg elődjéhez hasonlóan a Landsbankinn is a pénzügyi szolgáltatások széles körét nyújtja az izlandi piacon, a Landsbankinn számára a válság előtti és utáni banki tevékenység közötti különbség inkább annak mikéntjében (a folyamatokban, eljárásokban, dokumentálásban, szabályokban és szabályozásban), és nem az Izlandon kínált szolgáltatások és termékek körében mutatkozik meg.

(106)

A fentiek szerint a Landsbanki belföldi eszközeinek és kötelezettségeinek többsége 2008 októbere során a Landsbankinnhoz került. A folyamat eredményeképpen a bankközi hitelek többsége a Landsbanki állományában maradt, így a Landsbankinn soha nem érte el a Landsbanki tőkeáttételének szintjét. A szerkezetátalakítási terv szerint ez azt jelenti, hogy a bank mérlegalkalmazkodásának kérdése lényegében már 2008 októberében megoldódott.

(107)

Az előzőekben bemutatott tőkésítési intézkedéseknek és a bank alapítása óta történt fejleményeknek, különösen az eszközök átértékelésének (részletesen lásd lejjebb) köszönhetően a Landsbankinn az FME tőkekövetelményeit lényegesen meghaladó tőkemegfelelési mutatót ért el. A tőkemegfelelési mutató folyamatosan nőtt: 2008 végén 13,0 %, 2009 végén 15,0 %, 2010 végén 19,5 %, 2011 végén 21,4 % volt.

(108)

A szerkezetátalakítási terv szerint a mutató a szerkezetátalakítási időszakban várhatóan tovább javul, és 2014 végére eléri a [> 20] %-ot. A Landsbankinn tehát arra számít, hogy mind a szerkezetátalakítási időszakban, mind azt követően jelentősen túlteljesíti az FME tőkekövetelményeit. […].

(109)

Ebben az időszakban a mérleg kismértékű csökkenése várható a jelenlegi körülbelül 1 135 milliárd ISK-ról […] milliárd ISK-ra. A mérleg eszközoldalán a részesedések és a tőkeinstrumentumok jelentősége erőteljesen visszaszorul, feltehetően az operatív társaságok tervezett értékesítésének köszönhetően. Hasonlóképpen a pénzügyi intézményeknek nyújtott hitelek állományában 2014-ig mintegy […] %-os csökkenés várható. Ugyanakkor a szerkezetátalakítási terv szerint az ügyfeleknek nyújtott hitelek állománya nagyjából […] %-kal, megközelítőleg […] milliárd ISK-ra bővül.

(110)

A források oldalán a betétállomány a jelenlegi mintegy 444 milliárd ISK-ról […] milliárd ISK-ra nő, míg a fedezett kötvények, valamint a pénzügyi intézményekkel és a CBI-vel szembeni kötelezettségek aránya csökken.

(111)

A szerkezetátalakítási terv szerint és az alábbi 2. táblázatban foglaltak szerint a Landsbankinn sajáttőke-arányos nyeresége 2009 óta stabil.

2. táblázat

Korábbi ROE-adatok

Ezentúl a szerkezetátalakítási terv a szerkezetátalakítási időszak hátralévő részére az alábbi ROE-értékekkel számol (3. táblázat).

3. táblázat

ROE-előrejelzés

(112)

Az előrejelzés a szerkezetátalakítási tervben foglalt részletesebb pénzügyi tervezés eredménye:

(113)

Az izlandi hatóságok szerint a Landsbankinn alapítása óta stabil teljesítménye bizonyos fokig annak köszönhető, hogy a bank által a Landsbankitól átvett hitelportfólióban szereplő eszközöket időközben jelentős mértékben felértékelték. Ezt az átértékelési nyereséget bizonyos mértékben egyensúlyozza ugyan a feltételesen átváltható kötvény, a diszkont a hitelportfólió átalakítása során jelenleg és a továbbiakban is jelentős részt képvisel a banki bevételekben.

(114)

E vélemény alátámasztása céljából az izlandi hatóságok számítást nyújtottak be (4. táblázat), amely bemutatja, hogy a diszkont és az egyéb nem rendszeres tételek nélkül hogyan alakult volna az éves eredmény.

4. táblázat

Nem rendszeres tételek nélküli eredmény

(115)

A kapott adatok szerint a bank 2010 után is nyereséges maradt volna, és a szerkezetátalakítási időszak hátralévő részében diszkont nélkül is termelt volna nyereséget (42).

(116)

A likviditást illetően az FME előírja, hogy a készpénz- és készpénzjellegű eszközök állományának el kell érnie a látra szóló betétek értékének 5 %-át, és a bankoknak el kell viselniük a betétek 20 %-ának azonnali kiáramlását. Ezenkívül a CBI is szabályokat állapít meg a hitelintézetek likviditására vonatkozóan (43), amelyek alapján a hitelintézetek likvid eszközeit és kötelezettségeit típus és lejárat szerint sorolják be, és a kockázatnak megfelelően súlyozzák. A hitelintézeteknek a következő háromhavi kötelezettségeket meghaladó értékű likvid eszközzel kell rendelkezniük. A szabályok stressztesztet is előírnak, amelynek során a különböző tőkeelemeket diszkontálják, feltételezve egyrészről azt, hogy valamennyi kötelezettséget lejáratkor meg kell fizetni, másrészről azt, hogy az egyéb kötelezettségeket, például a betétek egy részét rövid határidőre vagy azonnal kell megfizetni. Az izlandi hatóságok szerint a Landsbankinn megfelel a fenti szabályoknak. Valójában a szerkezetátalakítási terv szerint jelenleg az összes betét 42,5 %-ának megfelelő likvid eszközzel rendelkezik.

(117)

Ezenkívül az izlandi kormány szerint a Landsbankinn az utóbbi időben módosította likviditási politikáját annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje és biztosítsa a Bázel III követelményeinek teljesítését. A bank likviditásfedezeti mutatója (LCR) jelenleg […] %.

(118)

A bank likviditási pozícióját stressz, például a tőkekorlátozások azonnali megszüntetése esetén érő hatás részletesebb leírása az alábbiakban található.

(119)

A 2008-ban kialakult pénzügyi válság előtt a bank lakossági és vállalati ügyfelei egyaránt jelentős mértékben eladósodtak. A válság nyomán a gazdaság és különösen az ingatlanárak visszaesésével a hirtelen túlzott tőkeáttételűvé vált ügyfelek sok esetben nem tudták teljesíteni adósságszolgálatukat, és saját tőkéjük negatív lett. Az Izland gazdasági jólétét fenyegető általános veszélyen kívül a bank hitelportfóliójának hirtelen romlása a bank jövőbeni életképessége szempontjából jelentős kockázattá vált. Emiatt a Landsbankinn számára kiemelkedő fontosságú a lakossági és a vállalati hitelportfólió átalakításával járó, a szerkezetátalakítási tervben megfogalmazott mérlegalkalmazkodás.

(120)

Az izlandi hatóságok szerint a Landsbankinn speciális adósságcsökkentő programokat dolgozott ki, emellett együttműködött az állammal és más bankokkal az általános adósságcsökkentő intézkedésekkel, például a 110 %-os jelzálog-kiigazítással (44) kapcsolatban.

(121)

2012. március 30-ig a bankkal szemben 100 millió ISK-t meghaladó kötelezettséggel rendelkező, túlzottan eladósodott vállalkozások több mint 75 %-ánál került sor pénzügyi szerkezetátalakításra, ami a teljes adósságállomány több mint 75 %-ának átstrukturálását jelentette. A szerkezetátalakítási terv feltételezi, hogy 2012 végére ez az arány eléri a 92 %-ot. Ezenkívül a már átstrukturált hitelek nagyrészt teljesítenek. Például a már átstrukturált vállalkozások teljes hitelértékének csak 2,6 %-a tartozik a 30 napon túl lejárt állományba.

(122)

Az izlandi hatóságok szerint a Landsbankinn finanszírozási profilja kellőképpen diverzifikált, így rövid vagy középtávon jelentős refinanszírozási igény nem várható. A finanszírozás jelenlegi összetétele megközelítőleg a következő: pénzügyi intézmények betétei (10 %), ügyfélbetétek (40 %, ebből 80 % látra szóló és 20 % legfeljebb 5 éves futamidejű lekötött betét), 2014–2018 között lejáró fedezett hitelek (30 %), és saját tőke (20 %).

(123)

A fentiek szerint a betétek jelentik a Landsbankinn legfontosabb finanszírozási forrását. A szerkezetátalakítási terv szerint a szerkezetátalakítási időszakban a betétek jelentősége még tovább nő. Ugyanakkor a Landsbankinn növelni kívánja a lekötött betétek arányát az állomány „ragadósságának” fokozása érdekében.

(124)

A fedezett hitelek a továbbiakban is fontos finanszírozási forrást képviselnek. Ezek jelentik a legvalószínűbb refinanszírozási forrást is a jelenlegi fedezett hitelek lejáratakor, míg a Landsbankinn számára rövid és középtávon a fedezetlen kötvénykibocsátás nem számít valószínű finanszírozási lehetőségnek. A bank a jelzáloghiteleket és hasonló hosszú lejáratú eszközöket a jövőben fedezett kötvényekből kívánja finanszírozni, amelyek a bank jövőbeni finanszírozásában akár 5 %-os arányt is elérhetnek. Ennek megvalósulása azonban a Hatóságnak benyújtott szerkezetátalakítási terv időszakában nem feltételezhető.

(125)

A szerkezetátalakítási terv szerint a Landsbankinn továbbra is a hatékony és ésszerű működést tartja szem előtt annak érdekében, hogy ellensúlyozza a szigorúbb szabályozás és a nagyobb adóterhek miatt megemelkedett infrastrukturális költségeket, valamint a szerkezetátalakítással összefüggő költségeket.

(126)

A szerkezetátalakítási terv feltételezi, hogy az általános működési költség az inflációval is számolva […] %-kal csökken főként annak köszönhetően, hogy lehetővé válik a SpKef és más leányvállalatok beolvadása a bankba. A Landsbankinn szerint ez lehetővé teszi a költségcsökkentést, különösen a létszám csökkentése útján (a következő 3 évben a teljes munkaidős alkalmazottak […] %-ával). Ezenkívül a bank előadta, hogy nagyszabású projekt indult, amelynek célja a Landsbankinn szolgáltatási láncának ésszerűsítése. Végül a bank […] fiók bezárását vállalta a szerkezetátalakítási időszakban. Az említett intézkedések és a létszámcsökkentés következtében a költség-jövedelem arány 2011 és 2014 között várhatóan 57,2 %-ról […] %-ra mérséklődik.

(127)

A Landsbankinn tájékoztatta a Hatóságot, hogy kiemelt fontosságúnak tartja kockázatkezelési gyakorlatának javítását. Ehhez kapcsolódóan a Landsbankinn kockázatkezelési részleget hozott létre. A részleg felelős valamennyi hagyományos kockázatkezelési feladat ellátásáért, valamint a piaci, a likviditási, a működési és a hitelkockázat méréséért és értékeléséért. A Landsbankinn szerint a kockázatkezelés a bank új szervezeti struktúrájának köszönhetően nagymértékben javult. A részleg 44 főt foglalkoztat.

(128)

A szerkezetátalakítási tervben az izlandi hatóságok a Landsbankinnra vonatkozóan egy alaphelyzeti és három stresszhelyzeti forgatókönyvet nyújtottak be, amellyel bizonyítani kívánták, hogy a bank hosszú távon is életképes, és ellenálló a kedvezőtlen makrogazdasági fejleményekkel szemben.

(129)

Az alaphelyzetet a fent bemutatott szerkezetátalakítási terv alkotja. Az izlandi hatóságok szerint a terv alapját képező makrogazdasági mutatók (5. táblázat) hasonlók a CBI által a következő évekre vonatkozóan készített alapvető előrejelzésben foglaltakkal.

5. táblázat

Makrogazdasági előrejelzés, alaphelyzeti forgatókönyv

(130)

A szerkezetátalakítási terv három stresszhelyzeti forgatókönyvet tartalmaz, amelyek enyhe recessziót, nemzetközi gazdasági válságot, illetve a korona gyengülését feltételezik, emellett kiterjednek az egyes forgatókönyvek összeállításának módszertanára, és a bank tőkepozícióját érő hatásra is. A forgatókönyvek hátterét annak a gazdasági környezetnek a nem valószínű, de feltételezhető, kedvezőtlen változásai adják, amelyben a bank működik. Például a nemzetközi gazdasági válságot feltételező forgatókönyv az euroövezet lehetséges felbomlásán, valamint az európai gazdaságot ennek nyomán érő hatásokon alapul. A forgatókönyv szerint a makrogazdasági mutatók a következőképpen alakulnak:

6. táblázat

Makrogazdasági mutatók a nemzetközi gazdasági válság forgatókönyvében

(131)

A Landsbankinn által benyújtott stresszteszt e három forgatókönyvből különböző módszerekkel képez a bank pénzügyi kimutatásaira, hitelveszteségére és gazdasági tőkéjére vonatkozó hatásvizsgálatot. Például az alábbi 3. ábra azt mutatja be, hogy a nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) hogyan viszonyul a GDP teljesítményéhez.

3. ábra

A GDP és az LGD viszonya

[A nemteljesítéskori veszteségráta és a GDP viszonyát bemutató ábra

Az értékek a szakmai titoktartás érdekében nem jelennek meg]

(132)

A stressztesztek fő megállapítása, hogy a Landsbankinn olyan tőkeellátottsággal rendelkezik, amelynek révén mindhárom forgatókönyv esetén túlteljesíti a belső és külső tőkemegfelelési követelményeket, sőt a szerkezetátalakítási terv szerint […] %-os tőketöbblettel rendelkezik.

(133)

Ezenkívül a Landsbankinn szerkezetátalakítási terve a bank likviditási rátájára vonatkozó kvázi-stressztesztet is tartalmaz. Ebben az esetben a bank azt feltételezi, hogy – például a tőkekorlátozások megszüntetését követően – a pénzügyi intézmények által elhelyezett valamennyi betétet kivonják. Az izlandi hatóságoktól kapott adatok szerint a Landsbankinn likviditási pozíciója ebben az esetben is erős maradna, különösen amiatt, hogy további eszközök – például a CBI-vel folytatott hitelügyleteken keresztül az ISK-ban denominált jelzálogállomány – viszonylag gyors likvidálására lenne képes anélkül, hogy ez a mérlegére túlzottan kedvezőtlen hatással járna. A 4. ábra ezt a forgatókönyvet szemlélteti:

4. ábra

Alapvető likviditási pozíció az intézményi betétek teljes és az ügyfélbetétek változó mértékű kivonása esetén

[A Landsbankinn likviditási pozícióját bemutató ábra

Az értékek a szakmai titoktartás érdekében nem jelennek meg]

(134)

E számítás szerint a bank az ügyfélbetétek további […] %-ának kivonását képes elviselni anélkül, hogy eszközöket kellene likvidálnia. Az eredmény azt jelzi, hogy a bank pozíciója megfelelő a váratlan likviditási zavarok elviseléséhez.

(135)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Hatóság előzetesen megállapította, hogy az izlandi állam által a Landsbankinn tőkésítése céljából hozott intézkedések az EGT-megállapodás 61. cikke szerinti állami támogatásnak minősülnek. Ezen túlmenően nem zárhatta ki, hogy a korlátlan betétbiztosítás állami támogatással járt együtt. Az eljárás megindításáról szóló határozat nem terjedt ki az SpSv akvizíciójával kapcsolatos támogatási intézkedésekre, amelyeket a Hatóság a takarékpénztárakról szóló határozatokban ideiglenesen hagyott jóvá. A Hatóság a jelen határozatában alkot végleges véleményt az intézkedésekről, amelyek továbbra is összefüggenek a folyamatban lévő értékeléssel. Végül az eljárás megindításáról szóló határozat nem terjedt ki a SpKef tevékenységének a Landsbankinnhoz való átszervezésével kapcsolatos intézkedésekre, amelyeket a Hatóság szintén az alábbiakban értékel.

(136)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban értékelt intézkedések összeegyeztethetőségét illetően a Hatóság úgy ítélte meg, hogy végleges véleményt csak szerkezetátalakítási terv alapján alkothat, amelyet nem nyújtottak be azt megelőzően, hogy a Hatóság a hivatalos vizsgálati eljárást 2010. december 15-én megindította. A Hatóság különösen amiatt adott hangot a támogatás összeegyeztethetőségével kapcsolatos kétségeinek, hogy több mint két évvel a Landsbankinn létrehozását és egy évvel a Landsbanki hitelezőivel kötött megállapodást követően sem állt rendelkezésre szerkezetátalakítási terv.

(137)

A régi bank hitelezői nyilatkozatot juttattak el a Hatósághoz, amelyben hangsúlyozták, hogy érdekelt félnek kell tekinteni őket, továbbá jelezték annak lehetőségét, hogy a későbbiekben további észrevételeket nyújtanak be.

(138)

Az izlandi hatóságok elfogadják, hogy az NBI (jelenleg Landsbankinn) létrehozása kapcsán hozott intézkedések állami támogatásnak minősülnek. Az izlandi hatóságok véleménye szerint azonban az intézkedések az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethetők az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével, mivel szükségesek, arányosak és megfelelőek az izlandi gazdaságban bekövetkezett komoly zavar megszüntetéséhez. Az izlandi hatóságok véleménye szerint a meghozott intézkedések minden tekintetben megfelelnek a Hatóság állami támogatásra vonatkozó iránymutatásaiban rögzített elveknek, emellett úgy vélik, hogy a támogatás szükséges, és azt csak a minimálisan szükséges összegben nyújtották.

(139)

Az izlandi hatóságok hangsúlyozzák továbbá, hogy a Landsbanki korábbi tulajdonosai teljes részesedésüket elveszítették és nem kaptak állami kártérítést, továbbá azt, hogy a támogatás kialakítása megfelelő ahhoz, hogy minimalizálja a negatív hatások átterjedését a versenytársakra.

(140)

A SpKef tevékenységének a Landsbankinnhoz való átszervezését illetően az izlandi hatóságok elismerik, hogy az átadott eszközökben az átadott kötelezettségek értékéhez képest meglévő különbözet megtérítésére vonatkozó állami kötelezettségvállalás az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül még akkor is, ha a megállapodás jellege kizárja azt, hogy a Landsbankinn közvetlen pénzügyi előnyhöz jusson. A hatóságok elfogadják azonban, hogy az intézkedés erősítheti a Landsbankinn pozícióját, mivel bővíti ügyfélbázisát, és lehetőséget teremthet a működés ésszerűsítésére.

(141)

Mindenesetre az izlandi hatóságok fenntartják, hogy a támogatás összeegyeztethető a megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontjával. Mivel az állam hozzájárulása az eszközök és kötelezettségek különbözetére korlátozódik, a különbözetet pedig független bizottság állapítja meg, a hatóságok úgy ítélik meg, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódik. A hatóságok emellett a támogatást arányosnak ítélik, mivel akkor a Landsbankinn volt az egyetlen olyan bank, amely a SpKef tevékenységét átvehette, az olyan alternatívák pedig, mint az FME által előírt kényszeregyesülés, nagyobb zavart okoztak volna és az állam számára potenciálisan költségesebbek lettek volna.

(142)

Az izlandi hatóságok szerint a betétbiztosítás nem minősül állami támogatásnak.

(143)

Az izlandi hatóságok számos kötelezettséget vállaltak, amelyek többsége a versenynek az értékelt támogatás által okozott torzulásaival kapcsolatos. A kötelezettségvállalásokat a melléklet mutatja be.

(144)

Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy:

„Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a szerződő felek közötti kereskedelmet.”

(145)

Az alábbiakban a Hatóság a következő intézkedéseket (45) értékeli:

A fenti intézkedéseket a határozat a továbbiakban a „tőkésítési intézkedések” kifejezéssel említi. Ezenkívül a Hatóság a következőket értékeli:

(146)

A Hatóság emlékeztet továbbá arra, hogy a Landsbankinnal egyesülő SpSv-re vonatkozóan ideiglenesen jóváhagyott mentőintézkedések állami támogatásnak minősülnek, amelynek végső összeegyeztethetősége az egyesült vállalkozás szerkezetátalakítási tervétől függ.

(147)

Mint azt a Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatban előzetesen megállapította, a tőkésítési intézkedéseket egyértelműen az izlandi államkincstár által biztosított állami forrásokból finanszírozzák. A SpKef-ügylettel kapcsolatban az állam vállalta azt a kockázatot, hogy a SpKef eszközei nem biztosítanak elégséges fedezetet a SpKef átadott kötelezettségeire (betéteire). Lényegében a megállapodás garantálta a hiány pótlását, amely állami források (lehetséges) átadásával járt. A fentiek szerint a választott bíróság utóbbi döntése értelmében az állam 19,2 milliárd ISK-t köteles fizetni a Landsbankinnak. Ebből egyértelműen kiderül, hogy az intézkedés az állami források átadásával jár.

(148)

A betétbiztosítással kapcsolatban a Hatóság előzetesen kiemeli, hogy értékelése a fenti kiegészítő betétbiztosításra terjed ki, amely lényegében az izlandi kormány azon nyilatkozataiban áll, hogy a hazai kereskedelmi bankokban és takarékpénztárakban, valamint azok fiókjaiban elhelyezett betétek teljes körű védelmet élveznek.

(149)

Az értékelés nem érinti a Hatóság véleményét arról, hogy a 98/1999. törvény, az izlandi kormány intézkedései, valamint a TIF a pénzügyi válság alatt összeegyeztethetőek voltak-e az EGT jogával és különösen a 94/19/EK irányelvvel. A 97/9/EK és a 94/19/EK irányelv végrehajtása tekintetében a Hatóság véleménye az, hogy amennyiben az intézkedések állami támogatásnak minősülnek, az állami források felhasználása az EGT jogának való megfelelés érdekében nem ad okot aggodalomra az EGT-megállapodás 61. cikke alapján. A jelen határozat ezért az említett intézkedéseket nem érinti.

(150)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Hatóság kijelentette, hogy tovább vizsgálja azt, hogy az izlandi kormány fenti nyilatkozatai kellően pontosak, határozottak, feltétel nélküliek és kötelező erejűek-e ahhoz, hogy állami források elkötelezésének minősüljenek (46). E feltételek teljesülésének értékelésében a Hatóság megállapítja, hogy a nyilatkozatok állami forrásra vonatkozó visszavonhatatlan kötelezettségvállalást jelentenek, amelyet alátámaszt az a tény, hogy az izlandi állam minden rendelkezésére álló eszközzel a betétesek védelmére törekedett: nemcsak a betétesek besorolását módosította a fizetésképtelen intézetekkel szembeni követeléseket illetően (ez nem járt állami források felhasználásával), hanem egyértelműen jelezte az is, hogy a betéteseket nem érheti veszteség. Ezenkívül a hazai kereskedelmi bankokban és takarékpénztárakban elhelyezett valamennyi betétre vállalt általános állami garancia abban is különbözik az EGT jogán alapuló betétbiztosítási rendszerektől, hogy a védelem összege korlátlan, ugyanakkor az intézkedést kihasználó bankok ahhoz pénzügyileg nem járulnak hozzá.

(151)

Az izlandi kormánynak a saját nyilatkozatával kapcsolatos értelmezését szemléltetik a pénzügyi szektorban 2008 októbere óta végrehajtott állami beavatkozások, amelyeket a nyilatkozatban tett ígéretek teljesítésének szándéka motivált. A beavatkozások keretében a pénzügyi vállalkozások betétjeinek védelmét szolgáló olyan intézkedésekre került sor, mint a három kereskedelmi bank megalapítása, a SPRON betétjeinek áthelyezése az Arion Bankhoz, a Straumur betétjeinek áthelyezése az Íslandsbankihoz, 5 takarékpénztár Sparisjóðabanki Íslandsban elhelyezett betétjeinek CBI általi átvétele, a Byr Savings Bank által kezelt betétek áthelyezése a Byr hf.-hez, a Keflavík Savings Bank által kezelt betétek áthelyezése a SpKefhez, valamint az állami garancia a SpKef betétjeiért a Landsbankinnal történő egyesülést követően.

(152)

Az izlandi hatóságok több, a Hatóság által jelenleg vizsgált, az előzőekben részben említett állami támogatási ügyben kifejtették, hogy az adott esetben választott intézkedés jelentette a legkisebb pénzügyi terhet az izlandi állam számára abban, hogy a betétesek teljes körű védelmére tett ígéretét teljesítse.

(153)

A fentiek fényében a Hatóság úgy véli, hogy kötelező erejű, pontos, feltétel nélküli és határozott intézkedés van érvényben. Ennek alapján a Hatóság megállapítja, hogy az izlandi államnak a betétek teljes körű védelmére vonatkozó nyilatkozatai az EGT-megállapodás 61. cikke értelmében állami források elkötelezésének minősülnek.

(154)

A támogatási intézkedéseknek először is olyan előnyöket kell biztosítaniuk az új bank számára, amelyek révén az mentesül az egyébként a költségvetését terhelő költségek alól. Az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt előzetes következtetéssel összhangban a Hatóság fenntartja azt a véleményét, hogy a tőkésítési intézkedések mindegyike előnyt biztosít a Landsbankinn számára, mivel a rendelkezésre bocsátott tőkéhez a bank állami beavatkozás nélkül nem jutott volna hozzá.

(155)

Annak megállapításában, hogy egy vállalkozásba például tőkeinjekció útján történő befektetés előnnyel jár-e, a Hatóság a piacgazdasági befektető elvét alkalmazza, és értékeli, hogy az állami szervhez hasonló méretű magánbefektető a szokásos piaci feltételek mellett végrehajtotta volna-e a befektetést (47). A pénzügyi válság kitörése óta mind az Európai Bizottság – a pénzügyi válság kezdete óta számos ügyben (48) –, mind a Hatóság (49) általában azt a megközelítést alkalmazta, hogy a 2008 ősze óta a pénzügyi piacokat jellemző kaotikus és bizonytalan helyzetre tekintettel a bankok állami feltőkésítése állami támogatásnak minősül. Ez az általános megfontolás különösen érvényes az izlandi pénzügyi piacokra a 2008–2009 közötti időszakban, amikor a teljes rendszer összeomlott. A Hatóság ennélfogva úgy véli, hogy a tőkésítési intézkedések a Landsbankinn számára előnyt biztosítottak attól függetlenül, az új bank kisebbségi részesedését – nagyrészt magánszektorbeli – hitelezők szerezték meg. A magánszektort a Landsbankinn tőkésítésében való közreműködés során kizárólag a régi pénzintézetek hitelezői képviselik, akik kizárólag veszteségük csökkentésére törekednek (50). Ezenkívül a feltételesen átváltható kötvény fent bemutatott eljárása miatt nem tekinthető úgy, hogy az állammal azonos feltételekkel fektettek be.

(156)

A SpKef-ügylettel kapcsolatban a Hatóság megjegyzi, hogy az ügylet célja az volt, hogy a Landsbankinn kizárólag az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetével azonos kompenzációhoz jusson. Ezenkívül a különbözet megállapításakor alkalmazott eljárás, amelynek során a végső döntést független választott bíróság hozta meg, biztosította a folyamat nagymértékű tárgyilagosságát. Az állam vállalta azonban annak kockázatát, hogy a SpKef eszközeinek értéke elmarad az átadott betétek értékétől, valamint a hiány pótlásának kötelezettségét. Ezért elmondható, hogy a Landsbankinn goodwill és piaci részesedés megszerzésére vált képessé anélkül, hogy kockázatot vállalt volna. A Hatóság megállapítja, hogy ez előnynek minősül.

(157)

Végül a Hatóságnak értékelnie kell azt is, hogy a kiegészítő betétbiztosítás előnyt biztosít-e a Landsbankinnak és általában az izlandi bankoknak. E tekintetben a Hatóság megállapítja, hogy amikor az izlandi hatóságok első ízben nyilatkoztak a betétekre vállalt garanciáról, akkor nem volt teljesen egyértelmű, hogy ez a gyakorlatban hogyan kivitelezhető, így különösen az, hogy a beavatkozás milyen hatással járna egy csődbe jutott bankra. Ma az ilyen bankot vélhetően hagynák csődbe menni, azonban az izlandi állam – például a betétek más bankhoz helyezésével és az eszközhiány pótlásával – gondoskodna a betétek teljes kifizetéséről, így arról, hogy a betétesek mindig teljes összegben férhessenek hozzá betétjeikhez.

(158)

A Hatóság megítélése szerint másodlagos jelentőségű, hogy az állam hogyan teljesíti a hazai betétekre vállalt korlátlan garanciát. A lényeges mozzanat az, hogy az állam kötelezettséget vállalt a korlátlan mértékű beavatkozásra akkor, ha egy bank nem fizeti ki a betéteket.

(159)

A Hatóság véleménye szerint a korlátlan garancia előnyben részesítette a Landsbankinnt: először is – a korlátlan állami garancia és az ebből adódó erős biztonsági háló formájában – számottevő versenyelőnyt biztosít az alternatív befektetési lehetőségekkel és szolgáltatásokkal szemben. Ezt mutatja például a gazdasági miniszter nemrég kiadott jelentése, amely a következőkről számol be: „Az izlandi pénzügyi vállalkozások jelenleg védett környezetben, tőkekorlátozások és általános betétbiztosítás mellett működnek. Ilyen körülmények között a bankbetét gyakorlatilag az egyetlen biztonságos megoldás az izlandi megtakarítók számára.” (51)

(160)

Másodszor egyértelműnek látszik, hogy betétbiztosítás nélkül a Landsbankinn az elődjénél könnyebben kerülhetett volna nehéz helyzetbe a tömeges betétkivonás miatt (52). A banknak – hogy a kockázatot kompenzálja – valószínűleg magasabb kamatot kellett volna fizetnie a betétgyűjtéshez vagy akár betétállománya megtartásához. Ennek megfelelően a Hatóság megállapítja, hogy a betétbiztosítás előnyt jelent a bank számára.

(161)

Másodszor, a támogatási intézkedésnek szelektívnek kell lennie annyiban, hogy „bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését” előnyben részesíti. A tőkésítési intézkedések és a SpKef-ügylet szelektív intézkedések, mivel kizárólag a Landsbankinn számára előnyösek.

(162)

Ezenfelül mivel az állami támogatás olyan helyzetekben is szelektív lehet, amelyekben egyes gazdasági ágazatok előnyöket élveznek, míg mások nem, a Hatóság szelektívnek tekinti az olyan állami betétbiztosítást is, amely a teljes izlandi bankszektor számára előnyös. Ezt a megállapítást támasztják alá a fenti megfontolások is, amelyek szerint a bankokat előnyben részesítik más olyan vállalkozásokkal szemben, amelyek a pénz megtakarítására és befektetésére kínálnak lehetőséget.

(163)

Az intézkedések erősítik a Landsbankinn pozícióját annak Izlandon és más EGT-államokban működő versenytársaival vagy lehetséges versenytársaival szemben. Az előzőekben leírtaknak megfelelően a Landsbankinn a pénzügyi piacokon végez tevékenységet, amelyek az EGT-n belüli nemzetközi verseny szempontjából nyitottak. Bár az izlandi pénzügyi piacok jelenleg – főként a tőkekorlátozások miatt – meglehetősen elszigeteltek, az ország továbbra is rendelkezik határokon átnyúló kereskedelemmel (annak potenciáljával), amely a tőkekorlátozások megszűnésével bővülni fog. Ez alapján valamennyi értékelt intézkedés torzítja a versenyt és hatással van az EGT-megállapodásban részes szerződő felek közötti kereskedelemre (53).

(164)

A Hatóság a fentiek alapján arra a következtetésre jut, hogy az izlandi államnak az új bank tőkésítésére irányuló intézkedései, a betétgarancia és a SpKef-ügylet az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatással járnak. A Hatóság emlékeztet arra, hogy ugyanerre a következtetésre jutott az SpSv-re vonatkozóan a takarékpénztárakról szóló határozatokkal jóváhagyott tőkésítési intézkedésekkel kapcsolatban is.

(165)

A 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése értelmében „az EFTA Felügyeleti Hatóságot az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatni kell a támogatás nyújtásának vagy módosításának tervéről (…). Amíg ebben az eljárásban végső határozat nem születik, az érintett állam a tervezett intézkedéseket nem hajtja végre.”

(166)

Az izlandi hatóságok a végrehajtást megelőzően nem értesítették a Hatóságot az eljárás megindításáról szóló határozattal érintett támogatási intézkedésekről. Ugyanez vonatkozik a SpKef-ügyletre is. A Hatóság ez alapján arra a következtetésre jut, hogy az izlandi hatóságok nem tettek eleget a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdésében foglalt kötelezettségeiknek. A támogatási intézkedések ezért jogszerűtlenek voltak.

(167)

A Hatóság előzetesen megjegyzi, hogy bár a Landsbankinn új, 2008-ban létrehozott jogi személy, belföldi tevékenységét tekintve egyértelműen a Landsbanki gazdasági jogutódja abban az értelemben, hogy a két társaság között gazdasági folytonosság áll fenn. Valójában az izlandi hatóságok kifejtették, hogy a régi és az új bank neve közötti hasonlóság célja, hogy a Landsbankinn kihasználhassa a Landsbanki nevével Izlandon jelenleg is társított goodwillt. Mivel a Landsbankinn 2008 őszétől folytatott gazdasági tevékenysége a támogatás nélkül nem lett volna lehetséges, a Hatóság a bankot nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak tekinti.

(168)

Ezenkívül az értékelt intézkedések egyben mentő- és szerkezetátalakítási intézkedések is. Az eljárás megindításáról szóló határozat megállapítja, hogy a Hatóság valószínűleg összeegyeztethető megmentési támogatásként ideiglenesen jóváhagyta volna az intézkedéseket, ha azokról végrehajtásukat megelőzően tájékoztatást kap, mielőtt az intézkedésekről szerkezetátalakítási terv alapján alkot végleges véleményt. Mivel azonban a kellő időben nem kapott tájékoztatást, a Hatóság hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményezett, és szerkezetátalakítási terv benyújtását írta elő. A fentiek szerint az intézkedések végső összeegyeztethetősége attól függ, hogy a szerkezetátalakítási terv teljesíti-e a Hatóságnak a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatos iránymutatásaiban foglalt feltételeket.

(169)

Az olyan nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások értékelése, mint amilyen a Landsbankinn, általában az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján történik, a megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja azonban lehetővé teszi egy „tagállam vagy EFTA-állam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott” állami támogatást. A banki iránymutatás 8. fejezetével (54) összhangban a Hatóság megerősíti, hogy a joggyakorlatnak és az Európai Bizottság döntéshozatali gyakorlatának megfelelően az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján szűken kell értelmezni azt, hogy mi minősül egy EFTA-állam gazdaságában bekövetkezett komoly zavarnak.

(170)

Az izlandi hatóságok az előzőekben részletezett módon kifejtették, hogy Izland pénzügyi rendszere 2008 októberében rendszerszintű válságba került, amelynek következtében vezető bankjai és takarékpénztárai néhány napon belül összeomlottak. Az összeomlott pénzügyi intézmények együttes piaci részesedése az izlandi pénzügyi piac legtöbb szegmensében meghaladta a 90 %-ot. A nehézségek az ország devizája iránti bizalom megrendülésével jártak együtt. A pénzügyi válság igen súlyosan érintette az izlandi reálgazdaságot. Bár a válság kitörése óta több mint három év telt el, az izlandi pénzügyi rendszer továbbra is sérülékeny. Annak ellenére, hogy a helyzet 2008 óta jelentősen enyhült, az intézkedéseket egyértelműen az izlandi gazdaságban bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére hozták.

(171)

Ebből adódóan a Hatóság úgy ítéli meg, hogy az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontját a vizsgált esetre alkalmazni kell.

(172)

A Hatóságnak az állami támogatásokkal kapcsolatban a pénzügyi szektor életképességének helyreállítására és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedéseknek az állami támogatási szabályok alapján történő értékelésére vonatkozó iránymutatása (55) (a továbbiakban: a szerkezetátalakítási iránymutatás) rögzíti a jelenlegi válságban a pénzügyi intézmények szerkezetátalakítására vonatkozó állami támogatási szabályokat. A szerkezetátalakítási iránymutatás szerint egy pénzügyi intézmény szerkezetátalakítása akkor egyeztethető össze az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontjával, ha a jelenlegi pénzügyi válsággal összefüggésben megfelel az alábbi feltételeknek:

(173)

A Hatóság ennélfogva az alábbiakban a Landsbankinnra vonatkozóan benyújtott szerkezetátalakítási terv alapján értékeli a felsorolt feltételek teljesülését, és azt, hogy az előzőekben leírt támogatási intézkedések összeegyeztethető szerkezetátalakítási támogatásnak minősülnek-e.

(174)

A szerkezetátalakítási támogatás elsődleges célja, hogy helyreállítsa a támogatás kedvezményezettjének hosszú távú életképességét; annak értékelése, hogy ez szerkezetátalakítási támogatással megvalósítható-e, fontos szempont a támogatás összeegyeztethetőségének megállapításában.

(175)

A fentiek szerint az izlandi gazdaságban a 2008. őszi események nyomán kialakult kaotikus helyzet, a tőkekorlátozások és hasonló rendkívüli intézkedések jelenléte, az átalakuló szabályozási környezet, valamint a makrogazdasági kilátások, amelyek továbbra is bizonytalanok, megnehezítik egy bank nyereséges működtetését és hosszú távú életképességének biztosítását. A Hatóság előzetesen hangsúlyozza, hogy ezt a megfontolást szem előtt kell tartani az alábbi értékelés során.

(176)

A szerkezetátalakítási iránymutatás 2. szakasza rögzíti, hogy az EGT-államnak átfogó és részletes szerkezetátalakítási tervet kell benyújtania, amely teljes körűen ismerteti az üzleti modellt, és helyreállítja a bank hosszú távú életképességét. A szerkezetátalakítási iránymutatás 10. bekezdése előírja, hogy a szerkezetátalakítási tervnek meg kell határoznia a bank nehézségeit előidéző okokat és a bank saját gyengeségeit, továbbá vázolnia kell azt, hogy a javasolt szerkezetátalakítási intézkedések hogyan szüntetik meg a bank alapvető problémáit.

(177)

Az előzőekben leírtak szerint a Landsbanki nehézségeit előidéző okok szerepelnek mind a szerkezetátalakítási tervben, mind a különleges vizsgálóbizottság jelentésében. Az utóbbi szerint az összeomláshoz vezető, a bank szintjén megállapított tényezők közé tartozott az elégtelen kockázatkezelés, a túlzott kockázatvállalási hajlandóság, a tulajdonosok és a legnagyobb adósok közötti túlzottan szoros kapcsolat, a túlságosan rövid időn belüli túlzott növekedés, a nemzetközi piacokkal kapcsolatos tapasztalatok hiánya, a laza hitelezési szabályok, a belső ellenőrzések és kontrollok hiánya, valamint a hibás vállalati kultúra és stratégia. Ezenkívül a bank erőteljesen támaszkodott a rövid lejáratú nagybani finanszírozásra, így nagy mennyiségű külföldi betétet kellett gyűjtenie ahhoz, hogy működését finanszírozza. Ez tovább súlyosbította az addig is meglévő devizapiaci egyensúlyhiányt.

(178)

A Hatóság úgy ítéli meg, hogy a Landsbanki bukása és az izlandi pénzügyi szektor összeomlása több, kifejezetten Izlandra jellemző okra is visszavezethető, amelyek az ország kis méretével, valamint a különleges vizsgálóbizottság által feltárt szabályozói és felügyeleti hiányosságokkal kapcsolatosak. A Landsbankinn hosszú távú életképessége bármely más izlandi bankéhoz hasonlóan ezáltal attól is függ, hogy a szabályozói és felügyeleti hiányosságokat megszüntették-e.

(179)

Ezzel kapcsolatban a Hatóság kedvezően veszi figyelembe a szabályozási és felügyeleti keretrendszerben az izlandi hatóságok által végrehajtott, a mellékletben bemutatott módosításokat.

(180)

Először is az FME hatásköre és kompetenciái kibővültek, többek között a jelentős egyedi kitettséggel és az ezekkel összefüggő kockázatokkal kapcsolatos új feladatkörökkel, ami a Hatóság véleménye szerint a pénzügyi összeomlás egyik okát kezeli.

(181)

Másodszor a magas tőkemegfelelési mutatóra vonatkozó átmeneti követelményeknek és a fedezetképzésre vonatkozó számos rendelkezésnek, így különösen a saját részvény fedezete melletti hitelezés tilalmának célja, hogy az izlandi bankok ne működhessenek ismét gyenge tőkepozíció mellett. A Hatóság úgy ítéli meg, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak az izlandi bankok ellenálló képességéhez.

(182)

Harmadszor a hatóságok több intézkedést hajtottak végre az igazgatók és igazgatósági tagok jogosultságaival és javadalmazásukkal kapcsolatban. Ezenfelül szigorúbb szabályokat vezettek be a kapcsolt felek (például a tulajdonosok) hitelezésére vonatkozóan, az FME továbbá megtilthatja egy bank számára bizonyos tevékenységek folytatását. Módosultak a külső és belső könyvvizsgálat szabályai is. Például lerövidült az az időtartam, ameddig egy külső könyvvizsgáló egy adott bank megbízásából dolgozhat. A Hatóság kedvezően veszi figyelembe, hogy ezen intézkedések célja a korábbi események megismétlődésének megakadályozása a tulajdonosok és vezető beosztású tisztségviselők tekintetében. Az intézkedésekkel továbbá fokozottabban figyelemmel kísérhetők a külső kockázatok; a bankok életképességét fenyegető kockázatokat mindkettő mérsékli.

(183)

Negyedszer az izlandi hatóságok szerint az FME már említett lehetőségét a banki tevékenységek korlátozására indokolja az izlandi kereskedelmi bankoknak a válságot megelőző intenzív betétgyűjtése. Ezenkívül a Hatóság meglátása szerint a likviditásra és a devizamérlegre vonatkozó új szabályok (56) bizonyos mértékig korlátozzák a bankok lehetőségét arra, hogy aránytalanul nagy mennyiségű külföldi betétet gyűjtsenek, ha ez a bankok tevékenységét instabillá és a deviza- és likviditási kockázatokkal szemben sérülékennyé tenné. A Hatóság üdvözli az izlandi hatóságoknak a szabályozási hiányosságok kezelésére e téren tett lépéseit.

(184)

A szerkezetátalakítási tervet és a bank szintjén hozott intézkedéseket illetően a Landsbankinn lényegében egy hagyományosabb banki modellhez tért vissza, és a hazai lakossági és vállalati banki szolgáltatások terén meglévő alapvető erőségére összpontosít, amelyet döntően hazai ügyfélbetétekből finanszíroz.

(185)

A fentiek szerint a Landsbankinn az elődjéhez képest alapításától kezdve lényegesen kisebb tőkeáttétellel működött. Mivel a bankközi hitelek többsége a Landsbanki állományában maradt, a szerkezetátalakítási terv szerint az új bank nem kényszerül arra, hogy fedezetlen kötvénykibocsátással jusson refinanszírozási forráshoz, ami a jelenlegi hangulatban minden bizonnyal nagy kihívással járna.

(186)

Tulajdonképpen a nagybani piacokon, majd később a külföldi betéteken alapuló refinanszírozás lett a Landsbanki bukásának egyik oka. A Landsbankinn finanszírozása ezzel szemben az eddigiekben nagyrészt (több mint 70 %-ban) a betéteken és a saját tőkén alapult, a szerkezetátalakítási terv pedig az összes kötelezettségen belül a betétek arányának kismértékű növekedésével számol. A szerkezetátalakítási terv szerint a szerkezetátalakítási időszakban nem várható jelentős refinanszírozási igény […], a Hatóság pedig kedvezően veszi figyelembe azt, hogy a finanszírozási előrejelzés alapját képező feltételezések között sem a nemzetközi piacokon sikeresen végrehajtott újabb fedezetlen kötvénykibocsátás, sem a kisebb kihívással járó fedezett kötvénykibocsátás nem szerepel.

(187)

Az előzőekben említett fedezetlen kötvénykibocsátás lehetséges sikerével kapcsolatban a bank előadta, hogy a befektetőknek az ilyen adósságpapírokkal szembeni korlátozott kockázatvállalási hajlandósága fokozódhat, amint a korlátlan betétbiztosítás – különösen a betétek elsőbbsége – megszűnik, mivel az jelenleg csökkenti az adósság egyéb formáinak vonzerejét.

(188)

Az izlandi hatóságok által közölt tények alapján a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a bank finanszírozási helyzete a szerkezetátalakítási időszak végéig stabil marad. A betétgaranciával és a tőkekorlátozásokkal kapcsolatos bizonytalanság, valamint az (állam)adósság-piacok kérdéses jövőbeni alakulása miatt a Hatóság nem tudja megállapítani, hogy a Landsbankinn finanszírozási stratégiája hosszú távon a tervezettnek megfelelően valósul-e meg. Figyelembe véve azonban a finanszírozási kilátások stabilitását, így különösen azt, hogy a bank a szerkezetátalakítási időszakban nagymértékben támaszkodott a betétekre és a saját tőkére, továbbá ezen adósságtípusok jelentős arányát a mérlegben, a Hatóság elfogadja, hogy a finanszírozási stratégia kisebb eltérései a bank életképességét nem veszélyeztetik.

(189)

A mérleg eszközoldalát tekintve a kockázatos nemzetközi eszközök többsége szintén a Landsbanki vagyonában maradt. Ennek eredményeként a mérlegfőösszeg kb. 75 %-kal csökkent. A Landsbanki üzleti modelljének egyik fő gyengeségét – a kockázatos nemzetközi eszközök megfelelő kockázatértékelés és piaci ismeretek nélküli igénybevételét és különösen a befektetési banki szolgáltatásokból származó nyereségtől való erős függőséget (ez adta a válság előtti eredmény 43 %-át) – ezáltal sikerült kiküszöbölni. A Hatóság üdvözli azt a tényt, hogy a szerkezetátalakítási terv értelmében a bank a jövőben ilyen tevékenységet nem folytat, hanem hagyományos alaptevékenységére összpontosít.

(190)

Létrehozása óta a bank egyértelműen növekedett, különösen a SpKef és az SpSv fent említett akvizíciójával. A szerkezetátalakítási terv szerint azonban ennek nincs számottevő hatása a Landsbankinn üzleti modelljére, mivel a SpKef és az SpSv főként olyan belföldi eszközöket értékesített, amelyek jellemzői hasonlóak a Landsbankinn portfóliójában szereplőkéhez. Mindenesetre a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a végrehajtott, az alábbiakban részletesen tárgyalt leválasztás hozzájárul ahhoz, hogy a Landsbankinn az alaptevékenységére összpontosíthasson. A szerkezetátalakítási időszakban […] fiók bezárására vonatkozó kötelezettségvállalás hozzájárul ahhoz, hogy a Landsbankinn javíthassa hatékonyságát.

(191)

A bank számára jelentős kihívás marad a Landsbankitól átvett hitelek átalakítása. E tekintetben a Hatóság kedvezően veszi figyelembe, hogy a bank kiemelt fontosságot tulajdonít a szerkezetátalakítási folyamatnak, amelyet bizonyít az a számos általános és egyedi javaslat, amelyet a bank a túlzott tőkeáttételű ügyfeleinek tett. A bank emellett megfelelő személyi feltételekkel szerkezetátalakítási részleget is létrehozott. Bár a folyamat előrehaladása elmaradt az eleinte tervezett ütemtől, már eddig is jelentős eredményeket sikerült elérni. Például 2012. március 30-ig az átalakítást igénylő teljes adósságállomány 75 %-a esetében került sor valamilyen adósságkiigazításra. Ezenkívül az izlandi hatóságoktól kapott adatok szerint ezek túlnyomó többsége az átalakítást követően képessé vált adósságszolgálata teljesítésére.

(192)

A Hatóság szerint ez a Landsbankinn által alkalmazott szerkezetátalakítási módszerek megalapozottságát jelzi, és bizonyítja azt, hogy a bank valóban kiemelt szerepet tulajdonít hitelportfóliója átalakításának. Ezenfelül az eddigi eredmények alapján a bank reális eséllyel teljesítheti azt a célját, hogy 2012 végére teljes hitelállománya 92 %-án végrehajtsa a szerkezetátalakítást.

(193)

A Hatóság kedvezően veszi figyelembe továbbá, hogy a szerkezetátalakítási terv a szerkezetátalakítási időszakra az ügyfeleknek nyújtott hitelekben mindössze […] %-os növekedéssel számol. Ez a jelen gazdasági környezetben valószínűnek tűnik. A Hatóság továbbá úgy ítéli meg, hogy a részesedések és tőkeinstrumentumok jelentőségének csökkenése és különösen a […] értékesítésére vállalt kötelezettség (lásd a mellékletet) még tovább mérsékli a Landsbankinn eszközportfóliójának kockázatosságát.

(194)

Összességében ha az izlandi vagy külföldi makrogazdasági környezet nem változik meg váratlanul, ez azt jelentheti, hogy a Landsbankinn legkésőbb a szerkezetátalakítási időszak végére viszonylag stabil mérleggel és jól teljesítő hitelportfóliókkal rendelkezik majd.

(195)

A fentiek szerint a Landsbanki bukásának egyik oka a rossz tőkeellátottság volt. A Landsbankinn szerkezetátalakítási terve szerint a bank a teljes szerkezetátalakítási időszakban túlteljesíti a 16 %-os tőkemegfelelési mutatót. A mutató egyébként is lényegesen magasabb a Bázel III 10,5 %-os minimumkövetelményénél. A tőkemegfelelési mutató még a Landsbankinn által elvégzett kellően szigorú, a szerkezetátalakítási iránymutatás 13. bekezdésében foglaltaknak megfelelően a stresszhelyzetek halmozódását és az elhúzódó globális recessziót feltételező stressztesztek során is a magas irányadó érték felett maradt. A Hatóság körültekintőnek és megnyugtatónak ítéli meg azt, hogy még a Landsbankinn szavatoló tőkéjére a legerőteljesebben ható stresszhelyzetben is, amely lényegében az euroövezet felbomlását feltételezi, a bank […] %-os tőketöbblettel rendelkezne, amely a fent bemutatott működési környezetben a Landsbankinnak számottevő mozgásteret biztosít a váratlan kedvezőtlen hatású események kezelésében.

(196)

Ezenkívül a Landsbankinn tőkemegfelelési mutatója a szerkezetátalakítási időszakban fokozatosan tovább nő. Ennek alapján a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a Landsbankinn tőkésítettsége a bankot kellőképpen ellenállóvá teszi.

(197)

A bank likviditási pozícióját illetően a Hatóság megállapítja, hogy az a szerkezetátalakítási terv alapján jelenleg kellően stabilnak tekinthető, és nincsenek arra utaló jelek, hogy a szerkezetátalakítási időszak során számottevően romolhat. A Hatóság kedvezően veszi figyelembe azt, hogy a bank már megkezdte likviditási politikájának a később hatályba lépő Bázel III követelményhez igazodó módosítását. A Hatóság úgy véli, hogy a bank jelenlegi […] %-os LCR mutatója megnyugtató, különösen ahhoz a 83 %-os átlaghoz viszonyítva, amelyet a Nemzetközi Fizetések Bankja állapított meg egy több mint 200 bankra kiterjedő vizsgálatban (57). A Hatóság ezenkívül a Landsbankinn likviditási helyzetét a bank likviditási rátájának stressztesztje alapján stabilnak ítéli.

(198)

A Hatóság ezenkívül üdvözli a Landsbankinn vállalatirányításában végrehajtott változtatásokat és a kulcspozíciókban lévő munkavállalók cseréjét. Ugyanígy a kockázatkezelés fent bemutatott hangsúlyosabb szerepével a Hatóság véleménye szerint kezelhető a Landsbankinn üzleti modelljének egyik gyengesége, és elősegíthető a tárgyilagosabb és szakszerűbb kockázatértékelés a bank működésében.

(199)

A szerkezetátalakítási iránymutatás előírja továbbá, hogy a szerkezetátalakítási terv mutassa be, hogy a bank milyen módon képes hosszú távú életképességét minél előbb, állami támogatás nélkül helyreállítani. Így különösen a banknak megfelelő sajáttőke-arányos nyereséget kell termelnie úgy, hogy közben fedezze rendes működésének költségeit, és megfeleljen a vonatkozó szabályozói követelményeknek. Különösen a szerkezetátalakítási iránymutatás 13. bekezdése állapítja meg azt, hogy a hosszú távú életképességet akkor éri el a bank, ha képes valamennyi költsége (ideértve az értékcsökkenést és a pénzügyi költségeket is) fedezésére, és – a bank kockázati profilját figyelembe véve – megfelelő sajáttőke-arányos nyereséget termel.

(200)

A Hatóság itt emlékeztet arra, hogy az a gazdasági környezet, amelyben a Landsbankinn működik, bármely bank számára kihívást jelentene. Ezenkívül a Hatóság úgy ítéli meg, hogy jelenleg bármely izlandi banknak kényes egyensúlyt kell megteremtenie a jövedelmezőség növelése és a biztonságos (magas) tőkemérleg fenntartása között. Erre tekintettel a Hatóság elfogadja a szerkezetátalakítási tervben előre jelzett jövedelmezőséget, amely a magas tőkemegfelelési mutató ellenére a szerkezetátalakítási időszakban megfelelő marad. 2009 és 2014 között a sajáttőke-arányos nyereség [> 5] % és [> 15] % között ingadozik.

(201)

A fentiek szerint azonban ez az ingadozás részben az olyan nem rendszeres helyzetekből és eseményekből származó tételeknek köszönhető, mint a Landsbankitól átvett eszközök átértékelési nyeresége. Hatása lehet ugyanakkor az olyan egyszeri eseményeknek is, mint a leányvállalatoknak a vártnál jobb forgalma, vagy a legfelsőbb bíróság devizahitelekre vonatkozóan nemrégen hozott ítélete miatti leírások. Az izlandi hatóságok által benyújtott számítás szerint, amely az ilyen nem rendszeres tételektől megtisztított eredménykimutatást tartalmaz, a bank – ahogy eddig – 2011 után is viszonylag stabil nyereséget termel majd. Az izlandi állam pénzügyi befektető társasága, az ISFI által készített, az előzőekben említett jelentés is ezt támasztja alá. Nem világos, hogy ezek a számítások kizárólag a bank „elsődleges” jövedelmezőségét tükrözik-e. A Hatóság azonban megjegyzi, hogy a diszkont jelentősége a szerkezetátalakítási időszak során gyors ütemben csökken, a szerkezetátalakítási terv szerint pedig a bank 2012 és 2014 között kb. […] és […] milliárd ISK közötti „elsődleges” eredménnyel számol.

(202)

A pénzügyi tervezés leglényegesebb és legrészletesebb szempontjairól feljebb esett szó. A Hatóság véleménye szerint ezek a feltételezések a kihívást jelentő működési környezetre tekintettel általában kellőképpen prudensnek tekinthetők. A kamatkülönbözettel kapcsolatban a Hatóság megállapítja, hogy annak a várható csökkenés utáni […] %-os mértéke nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas (58). Az izlandi hatóságok szerint az elmúlt évtizedekben a különbözet megközelítőleg ilyen vagy ennél is magasabb mértékű volt. Egyéb tényezők mellett ez az izlandi környezetet jellemző magas kamatoknak, a jelzáloghitelek hitelportfólión belüli kisebb arányának, valamint a bankok kisebb méretének köszönhető. A Hatóság ezekeket az indokokat megalapozottnak találja, ezért a pénzügyi tervezés e szempontját elfogadhatónak tartja.

(203)

A jövőbeni jövedelmezőség egyik fő hajtóereje a nagyobb jutalékbevétel, amely az előrejelzés szerint várhatóan mintegy […] %-kal nő. A növekedés 2014-ben […] milliárd ISK-t meghaladó profitot eredményez. Az izlandi hatóságok szerint az előrejelzések elfogadhatóak, mivel az összeomlást és a tőkekorlátozások bevezetését követően gyakorlatilag megszűntek az olyan tevékenységek, mint a részvénypiaccal kapcsolatos ügyletek és a devizakereskedelem.

(204)

A bank számos, fent ismertetett intézkedést hozott a hatékonyságnövelés és a költségcsökkentés érdekében; ide tartozik például a fent említett létszámcsökkentés, a kötelezettségvállalás […] fiók bezárására, valamint a tevékenység általános ésszerűsítése. Az intézkedések nyomán a költség-jövedelem arány 57,2 %-ról összességében várhatóan […] %-ra csökken 2014-ben. A Hatóság üdvözli ezeket az erőfeszítéseket, mivel a jelenlegi arány nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magas. A Hatóság valószínűnek tartja továbbá, hogy az említett cél elérhető.

(205)

A fentieken túl a szerkezetátalakítási terv nyilvánvalóan számos egyéb feltételezésre is épül. A Hatóság ezek közül azok vizsgálatára törekedett, amelyek a Landsbankinn jövőbeni életképessége szempontjából a leglényegesebbnek tekinthetők, és azt a leginkább befolyásolják. A makrogazdasági feltételezések összhangban állnak a CBI előrejelzéseivel. Általában a szerkezetátalakítási tervet megalapozó feltételezések kellően körültekintőek ahhoz, hogy arra lehessen következtetni belőlük, hogy a bank által végrehajtott szerkezetátalakítási intézkedésekkel biztosítható a bank hosszú távú életképessége, mivel azokkal megelőzhetők az előre nem látható mértékű és következményű, váratlan, kedvezőtlen hatású események.

(206)

A fentiek figyelembevételével a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási terv bizonyítja a bank hosszú távú életképességének helyreállítását. A Hatóság ez alapján megállapítja a szerkezetátalakítási iránymutatás 2. szakaszában rögzített követelmények teljesülését.

(207)

A szerkezetátalakítási iránymutatás 22. bekezdése a következőket tartalmazza: „A versenytorzulás mértékének korlátozása és az erkölcsi kockázat kiküszöbölése érdekében a támogatást a szükséges minimumra kell korlátozni, a kedvezményezettnek pedig megfelelő mértékben hozzá kell járulnia a szerkezetátalakítási költségekhez. A vállalkozásnak és a tulajdonosoknak a lehetséges mértékig saját forrásból kell finanszírozniuk az átalakítást. Ezáltal biztosítható, hogy a megmentett bankok felelősséget vállaljanak múltbeli viselkedésük következményeiért, és hogy jövőbeli magatartásukat megfelelő ösztönzők irányítsák.”

(208)

A Hatóság ezzel kapcsolatban emlékeztet a vizsgált eset egyik meghatározó vonására. Amikor a Landsbankinnt a Landsbanki belföldi tevékenységére alapozva létrehozták, a Landsbanki részvényeseinek befektetéseit teljes egészében kiürítették, ami a lehető legnagyobb mértékben hozzájárult a Landsbankinn szerkezetátalakításához. Ezenkívül a Landsbanki hitelezőinek számottevő veszteségeket kellett elszenvedniük (59), legalább is vállalniuk kellett annak kockázatát, hogy befektetésük megtérülése a feltételesen átváltható kötvényen keresztül a Landsbankinnak átadott eszközök teljesítményétől függ majd. Ennélfogva a Landsbanki tulajdonosai és hitelezői tekintetében a tehermegosztás feltétele teljesül, az erkölcsi kockázatot pedig kezelik.

(209)

A fentieken kívül a Hatóságnak értékelnie kell, hogy a Landsbankinnak nyújtott állami támogatás a szükséges minimumra korlátozódott-e.

(210)

A tőkésítési intézkedések tekintetében a Landsbankinn kezdeti tőkésítettsége az alapításkor elmaradt az FME tőkekövetelményeitől (16 % helyett 13 % volt). 2009-ben, a Landsbankival kötött megállapodást követően a tőkemegfelelési mutató megközelítőleg 15 %-ot ért el, amely 1 százalékponttal maradt el az FME által előírt minimális rátától. Az FME ennek alapján ideiglenes mentességet adott. Ezzel összefüggésben a Hatóság megállapítja, hogy a tőkemegfelelési mutató főként attól függött, hogy a Landsbankitól a Landsbankinnhoz került eszközök értékelését pontosan végezték-e el. Azt, hogy a Landsbankinn tőkemegfelelési mutatója utóbb elég erős lett ahhoz, hogy a bank a SpKef, majd az SpSv tevékenységét átvegye, az átadott eszközök könyv szerinti értékének felértékelésével magyarázták. Az, hogy a tőkemegfelelési mutató később ilyen erőteljesen alakult, a Hatóság véleménye szerint nem indokolja azt az álláspontot, hogy az állam kezdetben túltőkésítette a Landsbankinnt.

(211)

A szerkezetátalakítási iránymutatás 26. bekezdése szerint a szerkezetátalakítási támogatásban részesült banknak „a tevékenységei által generált nyereségből képesnek kell lennie a tőke osztalékfizetéssel vagy fennálló alárendelt kölcsönre kibocsátott kamatszelvényekkel történő ellentételezésére.”

(212)

A Hatóság az állami támogatásra vonatkozó iránymutatását a részvény formájában megvalósított tőkeinjekciók tekintetében 2012-ben pontosította. A pénzügyi válságra vonatkozó 2012. évi iránymutatás 7–8. bekezdése a következőket tartalmazza: „A Bizottság a szabályozásban bekövetkezett változások és a változó piaci környezet fényében arra számít, hogy az állami tőkeinjekciók a jövőben gyakrabban valósulhatnak meg változó ellentételezésű részvények formájában. Tekintettel arra, hogy az ilyen részvényeket (esetlegesen) osztalék és tőkenyereség formájában ellentételezik, amely megnehezíti az ilyen eszközök ellentételezésének közvetlen előzetes felmérését, a tőkeinjekciók beárazásáról szóló szabályok egyértelműsítése kívánatos. A Hatóság ezért az ilyen tőkeinjekciók ellentételezésének felmérését a részvények kibocsátási árfolyama alapján fogja végezni. A tőkeinjekciókat a részvény (»hígító hatással« történő kiigazítása utáni) árához képest megfelelő kedvezménnyel kell jegyezni közvetlenül a tőkeinjekció bejelentése előtt, annak érdekében, hogy az állam megfelelő biztosítékot kapjon a megfelelő ellentételezésre.” (60)

(213)

A Hatóság szerint a fenti rendelkezés nem alkalmazható közvetlenül a vizsgált esetben, mivel technikai értelemben az állam új bankot tőkésített. Így a korábbi részvényeseket a szó pontos értelmében nem hígíthatta fel. A rendelkezést azonban az indokolja, hogy elégséges felhígított részesedéshez és későbbi nyereséghez jutna az állam, amelynek vállalnia kellett a nehéz helyzetben lévő vállalkozás tőkeinjekciójával járó kockázatot.

(214)

A vizsgált esetben egyértelmű, hogy az állam többségi (81,33 %-os) részesedést szerzett a Landsbankinnban, így a későbbi nyereségből ennek megfelelő arányban részesül, míg a korábbi részvényeseknek a nyereségből nem jut. A korábbi hitelezőkből álló jelenlegi kisebbségi tulajdonosi kör a jövőbeni nyereségből bizonyos mértékig részesedik. A fentiek szerint azonban így is minden bizonnyal jelentős veszteségeket kell elszenvedniük.

(215)

Ezenkívül a Landsbankinn az alapítása óta megfelelő teljesítményt nyújtott, a szerkezetátalakítási terv pedig a következő évekre stabil nyereséggel számol. Emiatt a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási iránymutatás 26. bekezdésében, valamint a pénzügyi válságról szóló 2012. évi iránymutatás 8. bekezdésében foglalt követelmény teljesült.

(216)

Annak ellenére, hogy a fent bemutatott SpKef-ügylet tartalmaz állami támogatási elemeket, a Hatóság úgy ítéli meg, hogy azok kialakítása a Landsbankinn közvetlen pénzügyi előnyének kizárását célozza. Ezzel kapcsolatban a Hatóság emlékeztet arra, hogy a SpKef betéteinek árvételéért járó végleges kompenzációt független választott bíróság határozta meg. Ennek megfelelően az ügylet lényegében a felek által elfogadott kompenzációt tartalmaz, amely a Landsbankinnak jár a SpKef betéti kötelezettségeinek átvételéért. A Hatóság úgy ítéli meg, hogy a támogatásnak nincs jelentősége a tehermegosztás értékelése szempontjából. A Landsbankinn által az ügylet nyomán szerzett nagyobb goodwill és piaci részesedés azonban a versenytorzulás alábbi értékelése szempontjából sokkal lényegesebb.

(217)

Végül a betétbiztosítást illetően a Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatban már rámutatott, hogy az – az akkori rendkívüli körülményekre tekintettel – arányos intézkedésnek tekinthető Izland pénzügyi stabilitásának védelme érdekében. Egyértelmű azonban, hogy az ilyen támogatás korlátlanul nem hagyható jóvá.

(218)

Ezért annak érdekében, hogy ezt az állami támogatást a szükséges minimumra korlátozódónak lehessen tekinteni, a Hatóság véleménye szerint azt a lehető leghamarabb meg kell szüntetni. A Hatóság ezért üdvözli az izlandi hatóságok azon szándékát, hogy a tőkekorlátozások megszüntetése előtt, vagyis a jelenlegi tervek szerint 2013 végéig megszüntessék a betétgarancia-rendszert.

(219)

A tőkekorlátozások megszüntetésében tapasztalt késés kezelése, valamint a Hatóság azon véleményének érvényesítése céljából, hogy egy életképes banknak a betétjeire vállalt általános betétbiztosítás nélkül is versenyképesnek kell lennie a piacon, a Hatóság a betétbiztosítást 2014 végéig engedélyezi (61). Ezt követően a betétek védelmére kizárólag az EGT betétbiztosításra vonatkozó jogszabályai lehetnek irányadók.

(220)

A Hatóság megállapítja, hogy a Landsbankinn szerkezetátalakítási terve biztosítja a szükséges minimumra korlátozódó támogatást, továbbá a kedvezményezettnek, valamint a jogelőd bank részvényeseinek és adósainak jelentős szerepvállalását a tehermegosztásban. A szerkezetátalakítási támogatás ennélfogva megfelel a szerkezetátalakítási iránymutatás 3. szakaszában foglaltaknak.

(221)

A szerkezetátalakítási iránymutatás 4. szakaszának 29–32. bekezdése a következőket tartalmazza:

„A pénzügyi szektornak a rendszerjellegű válság idején nyújtott támogatás fő célja továbbra is a pénzügyi stabilitás megteremtése, azonban a rövid távú rendszerstabilitás megőrzésének nem szabad hosszú távon károsítania az egyenlő feltételeket és a versenyen alapuló piacot. Ebben az összefüggésben fontos szerepet játszanak az állami támogatás okozta versenytorzulást korlátozó intézkedések. […] A versenytorzulás mértékét korlátozó intézkedéseket az életképességét a szerkezetátalakítást követően visszanyert kedvezményezett bank működési piacain azonosított torzulások kezelése érdekében a konkrét körülmények alapján kell meghatározni, ugyanakkor viszont közös politikát és alapelveket kell követni. A Hatóság az ilyen intézkedések szükségességének értékelésénél abból indul ki, hogy milyen mértékűek és jellegűek lennének, illetve mire terjednének ki a szóban forgó bank tevékenységei az e fejezet 2. szakaszában bemutatott hiteles szerkezetátalakítási terv végrehajtása után. […] Az ilyen intézkedések jellegét és formáját két kritérium határozza meg: 1. a támogatási összeg, valamint a nyújtási feltételek és körülmények; 2. a kedvezményezett bank működési piaca(i).

Az első kritériumot illetően, a torzulást korlátozó intézkedések nagymértékben eltérnek a támogatás összege, illetve a tehermegosztás foka és az árszint szerint. Általánosságban szólva, kevesebb az erkölcsi kockázatból származó negatív következmény azokban az esetekben, ahol nagyobb fokú a tehermegosztás, illetve magasabb a saját hozzájárulás aránya.

A második kritériumot illetően a Hatóság megvizsgálja, hogy milyen valószínűsíthető hatást gyakorol a támogatás azokra a piacokra, amelyeken a kedvezményezett bank a szerkezetátalakítást követően működik majd. Először is megvizsgálják a banknak az életképesség helyreállítását követően a piac(ok)on elért méretét és relatív fontosságát. Az intézkedéseket a piaci jellemzőknek megfelelően alakítják ki annak érdekében, hogy megőrizzék a hatékony versenyt. […] A versenytorzulást korlátozó intézkedések nem ronthatják a bank életképességhez való visszatérésének kilátásait.”

(222)

A fentiekből következik, hogy a támogatás mértéke és különösen annak aránya, valamint a piaci jellemzők alapvető fontosságúak a Hatóság számára a versenytorzulást korlátozó intézkedések megfelelőségének értékelésében. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az intézkedések nem veszélyeztethetik a szerkezetátalakítási támogatás kedvezményezettjének életképességét, és a versennyel kapcsolatos aggályokat a jelen válság során a pénzügyi stabilitás elsődleges célja érdekében kell kezelni.

(223)

A fenti jogi keretek figyelembevételével a Hatóság az alábbiakban rögzíti azokat a szempontokat, amelyeket a versenytorzulást korlátozó intézkedések értékelése szempontjából lényegesnek tart.

(224)

A Hatóság először is úgy véli, hogy az izlandi pénzügyi piacok sajátos helyzetére tekintettel körültekintően kell értékelni a piaci feltételeket és a verseny környezetét. A versenytorzulást korlátozó intézkedéseknek tükrözniük kell a jelenlegi nehéz körülményeket, ugyanakkor biztosítaniuk kell azt, hogy a verseny mind rövid, mind hosszú távon a lehető legkisebb mértékben torzuljon.

(225)

Másodszor a tehermegosztással foglalkozó fenti szakasz megállapításai szerint a hatóságok intézkedtek a Landsbanki előző tulajdonosainak és bizonyos mértékig a Landsbanki hitelezőinek legnagyobb lehetséges hozzájárulásáról. Emiatt csak korlátozottan volt szükség további intézkedésekre a versenyre vonatkozóan.

(226)

Harmadszor az érintett piac jellemzőit illetően az izlandi pénzügyi rendszer összeomlása, majd az izlandi hatóságok beavatkozása fokozta a koncentrációt a pénzügyi szolgáltatások izlandi piacán, és számottevően növelte a három vezető bank: az Íslandsbanki, az Arion Bank és a Landsbankinn piaci részesedését. A piacon ezeken kívül csak néhány kisebb szereplő maradt, emellett az új belépők esélyei rosszak, részben a már említett belépési korlátok és a piac kis mérete, különösen pedig a tőkekorlátozások miatt. A Landsbankinn pozíciója ezen a koncentrált piacon jelentős: a legtöbb szegmensben 30 %-ot meghaladó piaci részesedéssel rendelkezik. Mérlegadatai alapján a legnagyobb izlandi bank.

(227)

Negyedszer a válság több sajátos problémát idézett elő, például a nagybankok a reálgazdaságban igen nagy mértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel bírnak, emellett tényleges monopólium alakult ki a banki informatikai szolgáltatások (RB) esetében, ahol a három nagybank többségi tulajdonos.

(228)

Ötödször a Landsbankinn viszonylag jelentős méretű támogatást kapott. E tekintetben a Hatóság megjegyzi, hogy kezdetben az állam bocsátotta rendelkezésre a bank teljes tőkéjét. A bank ezenkívül egyéb támogatási intézkedések – a SpKef-ügylet és az általános betétbiztosítás – kedvezményezettje volt. Az SpSv emellett azelőtt kapott támogatást, hogy a Landsbankinn átvette volna felette az irányítást. A Landsbankinn ugyanakkor továbbra is kis bank, legalábbis nemzetközi összehasonlításban.

(229)

Hatodszor, a versenyt érintően további intézkedésekre van szükség amiatt, hogy a SpKef és az SpSv a bank ellenőrzése alá került. Az SpSv-határozatban a Hatóság hangsúlyozta, hogy a Landsbankinn szerkezetátalakítási tervében szerepelnie kell ilyen intézkedéseknek.

(230)

A fentiek figyelembevételével a Hatóság megállapítja, hogy számos olyan intézkedésre került sor eddig vagy kerül sor a későbbiekben, amelyek a Landsbankinnak nyújtott állami támogatás miatti versenytorzulást korlátozzák.

(231)

A Hatóság szerint az izlandi kormány két kötelezettségvállalása (lásd a mellékletet) járulhat hozzá kifejezetten egy olyan szabályozói környezet kialakításához, amely kedvez a versenynek a pénzügyi piacokon.

(232)

Először is munkacsoportot nevez ki az illetékről szóló 36/1978. törvény felülvizsgálatára és különösen megvizsgálja azt, hogy eltörölje-e a magánszemély által kibocsátott kötelezvényt terhelő illetéket hitelezőváltás esetén (pl. akkor, amikor egy magánszemély az egyik hitelintézettől egy másikhoz viszi a hitelét). A Hatóság úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi törvény, amely többek között hitelezőváltáskor a kötelezvény összegét terhelő illeték (62) fizetésére kötelezi az ügyfeleket, gátolhatja a versenyt, mivel az ügyfeleket meglévő hosszú távú szerződéseikhez kötheti. A Hatóság ezért üdvözli a törvény felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettségvállalást.

(233)

Másodszor a Hatóság tudomásul veszi, hogy az izlandi parlament 2012. március 21-i határozatával összhangban a kormány bizottságot nevez ki, amelynek feladata a fogyasztóvédelem vizsgálata lesz a pénzügyi piacon. Ennek keretében kifejezetten vizsgálja a szolgáltatóváltás elősegítését és a váltás költségeinek csökkentését, és e kérdéssel kapcsolatban szorosan együttműködik az ICA-val. A bizottságnak 2013. január 15-ig kell bemutatnia a jelentését. Az alaposabb vizsgálat hosszú távon előnyös lehet a verseny szempontjából. Időközben a Landsbankinn az alábbiakban tárgyalt, kifejezetten banki vonatkozású kötelezettségvállalása várhatóan megkönnyíti a váltást, növelve ezáltal a versenyt.

(234)

A Hatóság üdvözli az ICA és az RB tulajdonosai, köztük a három nagybank között ebben a kérdésben létrejött megállapodást, amelynek célja, hogy a kisebb versenytársak és potenciális új piaci szereplők számára is egyenlő feltételekkel, elfogadható költség mellett biztosítson hozzáférést az alapvető informatikai infrastruktúrához. A Hatóság véleménye szerint az általa például a második Byr-határozatban (63) megfogalmazott aggályokat a megállapodás kielégítő módon kezeli. Ezért a Hatóságnak a jelen határozatban a kérdéssel nem kell részletesebben foglalkoznia.

(235)

Végül a Hatóság tudomásul veszi a 2008 óta végrehajtott, a mellékletben bemutatott szabályozási módosításokat. A versennyel kapcsolatos aggályokat illetően különösen lényeges a pénzügyi vállalkozásokról szóló 161/2002. törvény kibővítése a 22. cikkel. Ez a rendelkezés korlátozza a pénzügyi vállalkozások részvételét az olyan tevékenységekben, amelyekre működési engedélyük nem terjed ki. Az új szabály szerint ilyen tevékenységet kizárólag ideiglenesen végezhetnek, ügyleti célból vagy annak érdekében, hogy az ügyfelek tevékenységét átszervezzék. Erről indokolást tartalmazó tájékoztatást kell küldeni az FME részére. Az új szabály ezenkívül határidőt szab a pénzügyi vállalkozásoknak arra, hogy ügyfeleik átszervezését elvégezzék, és az átvett eszközöket értékesítsék.

(236)

A Hatóság a változtatást megfelelő szabályozói válaszként értékeli a pénzügyi intézmények aránytalanul nagy mértékű reálgazdasági tulajdonrészével kapcsolatos problémára. A Hatóság úgy véli, hogy a rendelkezéssel megelőzhető annak a helyzetnek az állandósulása, amely a hitel-tőke konverziók közvetlen eredménye.

(237)

A Hatóság hangsúlyozza, hogy a Landsbankinn a Landsbanki piaci jelenlétének és méretének töredékével rendelkezik – a fentiek szerint összes eszköze 75 %-kal csökkent. Ezenkívül a Landsbankival szemben a Landsbankinn kizárólag az izlandi piacon folytat tevékenységet. A csökkenés nagyrészt a Landsbanki nemzetközi tevékenységének megszűnésével magyarázható, ugyanakkor a Hatóság szerint a folyamat a versenytorzulás szempontjából különösen lényeges, mivel elsősorban a Landsbanki kockázatos külföldi stratégiája vezetett a pénzintézet összeomlásához és az EGT pénzügyi piacain korábban bekövetkezett torzulásokhoz (64).

(238)

Ezenkívül a Hatóság értékeli a Landsbankinn kötelezettségvállalásait (lásd a mellékletet) arra vonatkozóan, hogy jelenlétét a hazai piacon […], […] kapcsolódó leválasztással tovább csökkentse. A Hatóság továbbá kedvezően veszi tudomásul, hogy a Landsbankinn kötelezettséget vállalt arra, hogy a szerkezetátalakítási időszakban […] fiókját bezárja. A végleges szerkezetátalakítási terv alapján és emlékeztetve arra, hogy a Landsbankinn az EGT viszonylatában kis bank, a Hatóság egyetért a Landsbankinnal abban, hogy a további strukturális intézkedések ronthatják a bank esélyeit a hosszú távú életképesség helyreállítására (65).

(239)

A Hatóság tudomásul veszi azt a kötelezettségvállalást, hogy a Landsbankinn 2014. december 15-ig más pénzügyi intézményben kizárólag a Hatóság előzetes jóváhagyásával szerezhet részesedést. Ez azt jelenti, hogy megelőzhető az izlandi pénzügyi piacnak a Landsbankinn akvizíciói miatti további koncentrációja. A kötelezettségvállalás biztosítja továbbá, hogy a Landsbankinnak nyújtott támogatást a bank életképességének helyreállításához, és ne izlandi jelenléte megszilárdításához és bővítéséhez használják fel. Ugyanez igaz a Landsbankinn arra vonatkozó kötelezettségvállalására, hogy 2014. október 15-ig nem érvényesíti azokat a szerződéses rendelkezéseket, amelyek a bankkal bonyolított ügyletek minimális terjedelmétől függően különös kamatfeltételeket kötnek ki, és erre irányuló új rendelkezést nem vezet be, valamint arra a kötelezettségvállalásra, hogy szolgáltatásaira irányuló marketingtevékenysége során nem hivatkozik az állami szerepvállalásra a versenyelőny forrásaként.

(240)

A fentiek szerint az izlandi pénzügyi piac jelenleg bármely bank számára kihívást jelentő működési környezet. A Hatóság ezért üdvözli a Landsbankinn kötelezettségvállalásait a bankváltás megkönnyítésével, valamint az alapvető pénzforgalmi és -elosztási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban. A Hatóság szerint ezek az intézkedések a három nagybank és az ICA között az RB-re vonatkozóan létrejött megállapodással együtt biztosítják azt, hogy a kisebb piaci szereplők elfogadható áron hozzáférhessenek a legalapvetőbb infrastrukturális szolgáltatásokhoz anélkül, hogy a nagyobb szereplők a hozzáférést megakadályozhatnák. A Hatóság szerint ez mérsékli a belépési akadályokat a jövőbeli (potenciális) piaci szereplőkkel szemben. Az intézkedések emellett lehetővé tehetik a meglévő kisebb szereplők számára piaci részesedésük növelését akkor, ha nagyobb versenytársaiknál jobb szolgáltatásokat képesek nyújtani. Ezenkívül a váltás elősegítését célzó intézkedések élesebb versenyhez vezetnek a meglévő nagyobb szereplők között, és hozzájárulhatnak a kollektív erőfölény megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez.

(241)

Végül a Landsbankinn kötelezettséget vállal arra, hogy a lehető leghamarabb értékesíti az olyan operatív társaságokban meglévő részesedéseit, amelyek felett a pénzügyi vállalkozásokról szóló 161/2002. törvény 22. cikke szerinti szerkezetátalakítás keretében szerezte meg az irányítást. Betartja a hivatkozott jogszabályban rögzített eljárásokat és határidőket, továbbá naprakész információkat közöl saját vagy leányvállalata honlapján az értékesítendő leányvállalatokról és részesedésekről. Ezenkívül a Landsbankinn vállalta, hogy a szerkezetátalakítási időszakban bizonyos határidőkön belül […] értékesít.

(242)

A Hatóság üdvözli a Landsbankinn arra vonatkozó általános kötelezettségvállalását, hogy a lehető leghamarabb leválaszt minden olyan társaságot és részesedést, amely nem kapcsolódik alaptevékenységéhez. Ez nemcsak azokat a versennyel kapcsolatos esetleges aggályokat oszlatja el, amelyek a banknak az izlandi reálgazdaságon belüli domináns tulajdonosi szerepéből fakadnak, hanem megakadályozza azt is, hogy a bank életképessége veszélybe kerüljön.

(243)

Az intézkedés felhívja az izlandi hatóságok és a Landsbankinn figyelmét arra, hogy a kötelezettségvállalások miatt a nemzeti jogszabályok megsértése a támogatással való visszaéléssel járhat. A Hatóság ezenfelül úgy véli, hogy a tervezett leválasztással és értékesítéssel kapcsolatos információkra vonatkozó internetes közzétételi kötelezettség javítja az izlandi gazdaság jelenlegi tulajdonviszonyainak átláthatóságát. Ez – legalább bizonyos mértékig – megszünteti azt a versennyel kapcsolatos aggályt, amely jelenleg Izland piacait jellemzi.

(244)

A fentiek alapján a Hatóság megítélése szerint a fenti intézkedések kezelik a Hatóság és az ICA által a versennyel kapcsolatban közösen feltárt problémákat. Figyelembe véve a pénzügyi stabilitás elsődleges célját, a Hatóság megállapítja, hogy a kötelezettségvállalások megfelelő mértékben korlátozzák a verseny torzulását. A szerkezetátalakítási támogatás ez alapján megfelel a szerkezetátalakítási iránymutatás 4. szakaszának.

(245)

A fenti értékelés alapján és az izlandi hatóságok által a Landsbankinnra vonatkozóan benyújtott szerkezetátalakítási tervre tekintettel eloszlottak azok a kételyek, amelyeket a Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatban fogalmazott meg a Landsbankinnt érintő támogatási intézkedések jellegével és összeegyeztethetőségével kapcsolatban. A Hatóság továbbá nem emel kifogást a SpKef-ügylet ellen, és jóváhagyja az SpSv-nek nyújtott támogatást. A Hatóság ezért a támogatási intézkedéseket az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethető szerkezetátalakítási támogatásként elfogadja azzal a feltétellel, hogy Izland és a Landsbankinn teljesíti a mellékletben felsorolt kötelezettségvállalásokat,