Choose the experimental features you want to try

52022PC0597

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.11.9.

COM(2022) 597 final

2022/0371(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Ukrajna 2023. évi támogatását célzó eszköz (makroszintű pénzügyi támogatás plusz) létrehozásáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Oroszország Ukrajna elleni brutális agresszív háborújának közelmúltbeli eszkalálódásával kétség sem fér hozzá, hogy Oroszország megsérti Ukrajnának a nemzetközileg elismert határain belüli függetlenséghez, szuverenitáshoz és területi integritáshoz való alapvető jogát, valamint aláássa az ukrán állam életképességét. Az ukrán nép által az ország védelme érdekében tanúsított bátorság és elszántság mély tiszteletet és hálát érdemel.

Az EU, a tagállamok és az európai pénzügyi intézmények az „Európa együtt” megközelítés keretében Oroszország agresszív háborújának kezdete óta 19,7 milliárd EUR-t mozgósítottak Ukrajna gazdasági, társadalmi és pénzügyi rezilienciájának erősítésére. Ez az összeg egyrészt az uniós költségvetésből nyújtott támogatásból (12,4 milliárd EUR) – beleértve a makroszintű pénzügyi támogatást, valamint az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által nyújtott támogatást, amelyeket részben vagy egészben az uniós költségvetés garantál –, és másrészt a tagállamok által nyújtott további pénzügyi támogatásból (7,3 milliárd EUR) tevődik össze.

Ukrajna 2014 óta átfogó reform- és beruházási támogatást kap az uniós költségvetésből, különösen az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközön és a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközön keresztül. Oroszország agresszív háborújának kezdete óta ezt a támogatást különösen sürgősségi segélyre, valamint egyre inkább a megsérült vagy megsemmisült nemzeti és települési infrastruktúra, továbbá a lakóépületek helyreállítására fordították. Döntő fontosságú, hogy folytatódjon ez a támogatás az MFA+-eszközön keresztül, kiegészítő jelleggel, többek között az Ukrajna európai integrációjához kapcsolódó reformok révén.

Emellett a Tanács határozata értelmében az EU az európai Békekeretből származó 3,1 milliárd EUR összegű segítségnyújtási intézkedésekkel támogatja az ukrán fegyveres erőket, valamint egy Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási misszió keretében első körben 0,1 milliárd EUR-val járul hozzá 15 000 katona kiképzésének közös költségeihez. Az EU és tagállamai emellett az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül példátlan mértékű természetbeni sürgősségi reagálást is végrehajtottak. A mechanizmus létrehozása óta ez a legnagyobb sürgősségi művelet, amelynek keretében több millió egységnyi segélyszállítmány jutott el Ukrajnába és a régióba.

Oroszország agresszív háborúja hatalmas károkat okoz az ukrán gazdaságnak, polgároknak és vállalkozásoknak. Rövid távon a Nemzetközi Valutaalap előrejelzései szerint az ukrán gazdaság ez év végére reálértéken akár 35 %-kal is zsugorodhat. Az infláció felgyorsult, és 2022 végére várhatóan 30 %-ra nő az áruk szűkössége, az ellátás logisztikai kihívásai és a kormányzati igények pénzteremtés révén történő finanszírozása miatt.

Oroszország folytatódó háborúja következtében Ukrajna 2023-ra vonatkozó rövid távú finanszírozási igényei várhatóan jelentősek lesznek. Az ukrán hatóságok Nemzetközi Valutaalappal együttműködésben készített közelmúltbeli becslései szerint 2023-ban folyamatosan havi 3–4 milliárd EUR összegű finanszírozási hiány várható. Ukrajna rövid távú finanszírozási igényei továbbra is magasak lesznek az alapvető állami funkciók fenntartása, a makrogazdasági stabilitás biztosítása és az orosz háború által elpusztított kritikus infrastruktúrák helyreállítása miatt. Ezért döntő fontosságú, hogy az új támogatásokat a lehető leggyorsabban mozgósítsák.

Az elkövetkező hónapok meghatározók lesznek a további támogatásról való megállapodás szempontjából. Ez a rövid távú támogatás összehangolt nemzetközi erőfeszítést és a nemzetközi partnerek közötti szoros együttműködést tesz szükségessé. Az EU szilárdan támogatja Ukrajnát, hiszen az ország jövője az EU-n belül van. Az Unió kiemelt prioritása, hogy rendezett kollektív megközelítés keretében folytassa az Ukrajnának nyújtott támogatást.

Az Ukrajnának 2022-ben nyújtott uniós makroszintű pénzügyi támogatás nagyvonalú és hatékony volt. Az Unió a sürgősségi és rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatási csomagok keretében 7,2 milliárd EUR összegű igen kedvezményes hitelre – többek között kamattámogatásra – vállalt kötelezettséget, amelyből 4,2 milliárd EUR-t már október közepére folyósítottak, a fennmaradó 3 milliárd EUR pedig várhatóan az év végéig eljut Ukrajnába. Az eddigi segítséget ugyanakkor eseti alapon nyújtották, néhány hónapos időtartamokra. Ehhez az uniós költségvetésből jelentős tartalékképzésre, valamint nemzeti garanciákra volt szükség. Ezért strukturálisabb és hatékonyabb megközelítést kell fontolóra venni az Ukrajnának 2023-ban nyújtandó uniós támogatás tekintetében. Ez a javaslat rendezett és fenntartható keretet határoz meg az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás folyósítására, miközben kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a támogatást hozzá lehessen igazítani az ország változó finanszírozási igényeihez, továbbá előkészíti a terepet a jövőbeli „RebuildUkraine” eszköz számára, összhangban az „Ukrajna megsegítése és újjáépítése” című, 2022. május 18-i közleménnyel 1 és a 2022 júliusában Luganóban tartott, ukrajnai reformokkal foglalkozó konferencián elfogadott elvekkel.

Az uniós segélyezési és helyreállítási támogatás átfogó paramétereit stabil keret alapján, 2023 egészére vonatkozóan kell meghatározni. A legjobb hitelfelvételi feltételek biztosítását és a hiteltámogatáshoz való piaci hozzáférés kiterjesztését szolgáló egységes és hatékony rendszer jelentős előnyökkel jár az emelkedő költségek és kamatlábak összefüggésében.

E célból a Bizottság javasolja az Ukrajna 2023. évi támogatását célzó eszköz (makroszintű pénzügyi támogatás plusz) létrehozását. Az eszköz kiszámítható, folyamatos, rendezett és időben érkező, rendkívül kedvezményes hitelek formájában nyújt rövid távú pénzügyi segítséget az azonnali igények, a kritikus infrastruktúra helyreállításának és a háborút követő fenntartható újjáépítés első lépéseinek finanszírozásához azzal a céllal, hogy támogassa Ukrajnát az európai integráció felé vezető úton. Az EU támogatást nyújt Ukrajna kamatköltségeihez, amelyeket 2027 végéig külső címzett bevétel formájában a tagállamok hozzájárulásaiból finanszíroznak. A hitelek futamideje alatt a kamatköltségek fedezetének biztosítása érdekében a tagállami hozzájárulásokat a 2027 utáni időszakra vonatkozóan meg kell újítani, továbbra is külső címzett bevételként, kivéve, ha a kamatköltségeket a jövőbeli többéves pénzügyi keretek más módon fedezik. Ezenkívül a tagállamok további önkéntes hozzájárulásaiból, valamint a harmadik országok és felek esetleges hozzájárulásaiból származó összegekből vissza nem térítendő támogatás nyújtható.

Ukrajna jövőben felmerülő finanszírozási igényei költséghatékony és agilis módon történő mozgósítást és folyósítást tesznek szükségessé. Rendkívül fontos, hogy ezt a finanszírozást a többi uniós finanszírozással együtt, egy egységes finanszírozási módszer szerint szervezzék meg annak érdekében, hogy egyszerre több szakpolitikai igény is kielégíthető legyen. Ezért módosítani kell az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletet annak érdekében, hogy az a hitelfelvételi műveletek végrehajtásának alapmódszereként rögzítse a jelenleg az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 2 alapján végzett hitelfelvételek esetében alkalmazott diverzifikált finanszírozási stratégiát.

A megfelelő pénzügyi háttér biztosítása érdekében az Ukrajnának nyújtott hiteleket az uniós költségvetés mozgásteréből – azaz a többéves pénzügyi keret kifizetési felső határát meghaladó, a saját források felső határáig terjedő költségvetési mozgástérből – származó garanciával kell alátámasztani. Ez magas szintű védelmet és biztosítékot jelentene a befektetőknek, szükségtelenné tenné a hitelveszteségek fedezetére történő tartalékképzést vagy a nemzeti garanciák létrehozását anélkül, hogy módosítaná a többéves pénzügyi keret méretét vagy felső határait. Ehhez az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet 3 korlátozott módosítása szükséges, hogy az Ukrajna számára 2023-ban és 2024-ben rendelkezésre álló pénzügyi támogatásból eredő függő kötelezettségeket ugyanúgy lehessen kezelni, mint a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatást.

Az eszköz keretében nyújtott támogatás feltétele, hogy Ukrajna tovább erősítse a jogállamiságot, a jó kormányzást, valamint a csalás és a korrupció elleni intézkedéseket. Ezért – a helyszíni fejlemények figyelembevétele mellett – a pénzügyi támogatást olyan szakpolitikai feltételekhez kell kötni, amelyek egyre inkább az ukrán intézmények megerősítésére, a sikeres újjáépítési erőfeszítések megalapozására, valamint Ukrajna európai integráció irányába tett erőfeszítéseinek támogatására irányulnak.

Ukrajna és az ukrán polgárok jövője valóban az EU-n belül van. Az Európai Tanács 2022 júniusában tagjelölti státuszt adott Ukrajnának. Az Ukrajna pénzügyi rezilienciájának fenntartására irányuló azonnali erőfeszítésekhez és a hosszú távú újjáépítéshez szükség lesz az Unió szakértelmére, a nemzetközi partnerekkel való együttműködésre, valamint az átláthatóságra és a nyomon követésre.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az eszköz keretében nyújtott támogatás összhangban lesz az (EU) 2021/947 rendelet 4 és az 1257/96/EK rendelet 5 alapján finanszírozott tevékenységekkel, és kiegészíti azokat, összhangban ezen eszközök vonatkozó célkitűzéseivel, beavatkozási logikájával és szabályaival.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az Európai Tanács által 2022. június 23-án megadott tagjelölt státusz határozottan az európai integráció pályájára állítja Ukrajnát. Ezért az Ukrajna rezilienciáját és helyreállítását támogató uniós válaszintézkedések csomagja – többek között ezen eszköz révén – hozzá fog járulni Ukrajna előcsatlakozási folyamatának korai szakaszához is.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az EUMSZ 212. cikke megfelelő jogalap az Unió által olyan harmadik országok számára nyújtott pénzügyi támogatási programokhoz, amelyek nem fejlődő országok. Oroszország folytatódó, provokáció nélkül indított és indokolatlan katonai agressziója további pénzügyi támogatást tesz szükségessé Ukrajna számára az e javaslatban ismertetett célkitűzésekkel és módozatokkal összhangban.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A szubszidiaritás elve teljesül, mivel az Ukrajna megfelelő mértékű támogatásához szükséges közös fellépést a tagállamok egyedül nem tudnák megfelelő mértékben végrehajtani, és az az EU szintjén jobban megvalósítható. Ennek fő okai a fiskális eszközrendszer és költségvetés nemzeti szinten jelentkező korlátai, valamint az, hogy a támogatás mértékének és hatékonyságának maximalizálása érdekében a donorok közötti szoros koordinációra van szükség, miközben korlátozni kell a jelenlegi körülmények között meglehetősen szűkös kapacitással rendelkező ukrán közigazgatásra nehezedő terheket.

•Arányosság

Az Ukrajnának javasolt pénzügyi támogatás – Ukrajna finanszírozási igényeire vonatkozó, a nemzeti hatóságok által benyújtott és a nemzetközi közösséggel, többek között a Nemzetközi Valutaalappal együttműködésben számított legjobb becslések alapján – megfelelő méretűnek tekinthető. Ez a támogatás nem lépi túl az Ukrajnának 2023-ban nyújtandó strukturált és kiszámítható támogatáshoz és az ahhoz kapcsolódó finanszírozáshoz szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A rendelet a megfelelő jogi aktus, mivel közvetlenül alkalmazandó szabályokat ír elő a támogatásra vonatkozóan.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

E javaslatot megelőzően az EU 2015 óta egy sor makroszintű pénzügyi támogatási (a továbbiakban: MFA) műveletet hajtott végre Ukrajna javára. Az Ukrajna javára végrehajtott korábbi makroszintű pénzügyi támogatási műveletek utólagos értékelései azt mutatták, hogy azok a célkitűzéseik, pénzügyi keretösszegeik és szakpolitikai feltételeik szempontjából általában rendkívül relevánsak voltak. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek rendkívül fontos szerepet játszottak különösen Ukrajna fizetésimérleg-problémáinak kezelésében, valamint a gazdaság stabilizálását és külső pozíciója fenntarthatóságának javítását célzó kulcsfontosságú strukturális reformok végrehajtásában. Költségvetési megtakarításokat és pénzügyi előnyöket tettek lehetővé, és katalizátorként működtek a további pénzügyi támogatás és a befektetői bizalom tekintetében. Az MFA-műveletekhez kapcsolódó feltételrendszer kiegészítő jelleget mutatott a kapcsolódó IMF-programokkal. Politikailag erősítő hatást fejtett ki, amely hozzájárult ahhoz, hogy az ukrán hatóságok lépéseket tettek az alapvető reformok irányába, különösen azokon a strukturális szakpolitikai területeken, amelyek más nemzetközi donorprogramok keretében háttérbe szorultak.

Az Ukrajnának 2022-ben nyújtott pénzügyi támogatás esetében alkalmazott egyenkénti megközelítés azonban jelentős hátrányokat mutatott a háborúval összefüggésben, különösen a finanszírozási oldalról való megállapodás tekintetében. Az uniós költségvetésből származó jelentős tartalékképzést és/vagy nemzeti garanciákat tett szükségessé. Annak érdekében, hogy az uniós és a nemzeti jogalkotókat ne kelljen újra és újra mozgósítani a pénzügyi támogatással kapcsolatos kérdésekben, 2023 egészére vonatkozóan meg kell határozni az Unió által nyújtott segély és helyreállítási támogatás átfogó paramétereit, egy stabil keret alapján.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A javaslat eleget tesz a nemzetközi közösség és Ukrajna azon kérésének, hogy az országnak nyújtandó uniós támogatás stabil és kiszámítható legyen. E javaslat előkészítése során a Bizottság szolgálatai konzultáltak a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és – többek között az ukrán gazdaság tekintetében – jelentős makroszintű pénzügyi szakértelemmel rendelkező más bilaterális (ideértve a tagállamokat) és multilaterális donorokkal. A Bizottság az ukrán hatóságokkal is rendszeresen egyeztetett.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A javaslat a makroszintű pénzügyi támogatás terén szerzett harmincéves tapasztalatra, valamint az Unió külső tevékenységéhez kapcsolódó támogatások terén szerzett tapasztalatokra épül.

A Bizottság e javaslatának alapját Ukrajna pénzügyi igényeinek és tágabb értelemben vett makroszintű pénzügyi helyzetének – többek között a nemzetközi pénzügyi szervezetek és más kompetens nemzetközi szervezetek hozzájárulásaira is építő – gondos elemzése képezte. Ez magában foglalja az Ukrajna finanszírozási igényeire vonatkozó legfrissebb előrejelzések rendszeres megvitatását a nemzetközi fórumokon – például a G7 keretében, az Ukrajna helyreállításáról, újjáépítéséről és modernizációjáról szóló nemzetközi szakértői konferencián –, valamint az ukrán hatóságokkal való folyamatos közvetlen kapcsolattartást.

•Hatásvizsgálat

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendkívüli sürgősségi eszköz, amelynek célja harmadik országok súlyos fizetésimérleg-nehézségeinek kezelése. Általánosabban, a Bizottság makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló javaslatai az EU szomszédságában végrehajtott korábbi műveletek utólagos értékeléseiből levont tanulságokra támaszkodnak. Az MFA+-eszköz hozzá fog járulni Ukrajna rövid távú finanszírozási igényeinek enyhítéséhez 2023-ban, a jelenlegi rendkívüli körülmények között. Az eszközhöz kapcsolódó jelentéstételi követelmények és szakpolitikai feltételek célja a támogatás hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása. Az MFA+-eszközt a 2015 óta végrehajtott hét makroszintű pénzügyi támogatási művelet – köztük a Covid19-cel kapcsolatos legutóbbi, a 2022 elején nyújtott sürgősségi, valamint a 2022-es különleges makroszintű pénzügyi támogatás – keretében elért eredményekre kell alapozni.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat nem kapcsolódik a célravezető szabályozáshoz és az egyszerűsítéshez.

•Alapjogok

Az eszköz keretében nyújtott támogatás előfeltétele, hogy Ukrajna továbbra is tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat és azok intézményeit – többek között a többpárti parlamentáris rendszert –, a jogállamiságot, valamint biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását.

Pozitív jel az ukrán hatóságok reformok melletti elkötelezettsége és határozott politikai akarata – amit kifejezetten alátámaszt, hogy az Európai Tanács 2022 júniusában tagjelölt státuszt adott Ukrajnának, továbbá hogy Ukrajna ismét sikeresen teljesítette a közelmúltbeli MFA-műveletekhez kapcsolódó strukturális politikai feltételrendszert. Az orosz agresszió kezdete óta az ukrán hatóságok figyelemre méltó rezilienciát mutatnak, és elkötelezettek maradtak e reformok átlátható módon történő végrehajtása és az uniós normákhoz való közelítés mellett, az ország uniós integrációhoz vezető pályáján maradva.

Így a makroszintű pénzügyi támogatási program politikai előfeltétele jelenleg teljesítettnek tekintendő. Ugyanakkor e politikai előfeltétel folyamatos betartását az ezen eszköz tekintetében megkötendő egyetértési megállapodásban meghatározott szakpolitikai feltételrendszer is biztosítani fogja.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Összesen legfeljebb 18 milliárd EUR összegű hitelkeret áll majd rendelkezésre egy 12 hónapos időszakra, ami havonta átlagosan 1,5 milliárd EUR-nak felel meg. Ez az összeg kiegészíti a meglévő eszközökön keresztül nyújtott támogatást.

A tagállamok konkrét önkéntes hozzájárulásaiból származó további összegeket (külső címzett bevételként) a következő célokra fordítanák:

·a hitelek kamatköltségeinek támogatása – a célérték nem határozható meg előre, mivel ezek a költségek a hitelek tényleges kamatától függenek

·vissza nem térítendő támogatás az eszközről szóló egyetértési megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységekhez vagy

·az összegek átirányítása a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI) és/vagy az Ukrajna javát szolgáló humanitárius segítségnyújtás számára.

Emellett a harmadik országok és felek a fent leírtakon kívül további forrásokat bocsáthatnak rendelkezésre (külső címzett bevételként) az eszközről szóló egyetértési megállapodáshoz való hozzájárulás, vagy az NDICI-hez és/vagy az Ukrajna javát szolgáló humanitárius segítségnyújtáshoz történő átirányítás céljából.

A Bizottság az eszköz keretében hosszú lejáratú (legfeljebb 35 éves futamidejű) hiteleket kíván nyújtani, amelyek tőketörlesztése nem kezdődne 2033 előtt. Ehhez társulnak a fent említett fedezendő kamatköltségek.

A kifizetések az ukrán hatóságok igényeinek megfelelően rugalmasan és gyorsan megszervezhetők a 2023-as év folyamán. Általában negyedéves időközökben lehetne előirányozni őket az ukrán hatóságokra nehezedő adminisztratív terhek minimalizálása érdekében. Egy év közepén végzett felülvizsgálat számba venné Oroszország agresszív háborújának alakulását és annak a finanszírozási igényekre gyakorolt hatását, valamint azt, hogy a szakpolitikai feltételrendszer továbbra is releváns és megvalósítható-e.

A költségvetési vonzatokkal, valamint a szükséges emberi és igazgatási erőforrásokkal kapcsolatos további részleteket a javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás tartalmazza.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az Európai Unió ezt az MFA+-eszközt összesen mintegy 18 milliárd EUR összegben tenné elérhetővé Ukrajna számára kiszámítható, folyamatos, rendezett és időben érkező, rendkívül kedvezményes hitelek formájában, hozzájárulva az ország rövid távú finanszírozási igényeinek fedezéséhez, valamint a kritikus infrastruktúra helyreállításának és a háborút követő újjáépítés első lépéseinek finanszírozásához azzal a céllal, hogy támogassa Ukrajnát az európai integráció felé vezető úton. A támogatás hozzá fog járulni Ukrajna fennmaradó külső finanszírozási hiányának fedezéséhez 2023-ban, és a tervek szerint több részletben kerül majd folyósításra. A kifizetések továbbá az egyetértési megállapodásban megállapított és e rendeletben említett jelentéstételi követelmények és szakpolitikai reformok végrehajtásától függenének, beleértve az Ukrajna által az egyes részletek folyósítása előtt benyújtandó jelentést is. A Bizottság szorosan együtt fog működni a nemzeti hatóságokkal a releváns fejlemények, valamint az egyetértési megállapodásban meghatározott követelmények és szakpolitikai feltételek alkalmazásának nyomon követése érdekében. A támogatást a Bizottság kezeli. A költségvetési rendelettel összhangban egyedi rendelkezések alkalmazandók a csalás és az egyéb szabálytalanságok megelőzése céljából.

Végezetül a Bizottság jelentést nyújt majd be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Ukrajnának az eszköz keretében nyújtott uniós támogatás végrehajtásáról, amely értékelést is tartalmaz. A Bizottság legkésőbb két évvel a rendelkezésreállási időszak végét követően utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli az eszköz keretében nyújtott, lezárult uniós támogatás eredményeit és hatékonyságát, valamint azt, hogy az milyen mértékben járult hozzá a támogatás céljainak megvalósításához.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A rendelet I. fejezete az általános rendelkezéseket tartalmazza.

Az 1. cikk rendelkezik a rendelet tárgyáról, amely az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást biztosító eszköz létrehozása.

A 2. cikk meghatározza az eszköz általános célkitűzését és felsorolja annak fő konkrét célkitűzéseit.

A 3. cikk ismerteti azokat a területeket, amelyeken az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében támogatás nyújtható.

A 4. cikk meghatározza a hitel formájában nyújtott támogatás összegét. További összegekről is rendelkezik a kamattámogatás és az esetleges vissza nem térítendő támogatás fedezésére. Végezetül a cikk meghatározza a támogatás rendelkezésre állásának időtartamát.

Az 5. cikk leírja, hogy a tagállamok és az érdeklődő harmadik országok és felek hogyan járulhatnak hozzá az eszközhöz.

A 2. szakasz részletezi az eszköz keretében nyújtott támogatás feltételeit.

A 6. cikk meghatározza az eszköz keretében nyújtott támogatás általános előfeltételét.

A 7. cikk előírja, hogy a Bizottság egyetértési megállapodást köt Ukrajnával, és rendelkezik annak tartalmáról, ütemezéséről és felülvizsgálatáról.

A 8. cikk az egyetértési megállapodás szerinti jelentéstételi követelményekről szól.

A 3. szakasz az eszköz keretében nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátásának módjára, valamint az értékelési és tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 9. cikk az eszköz keretében nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátásának módjáról rendelkezik.

A 10. cikk meghatározza a támogatás rendelkezésre bocsátására vonatkozó eljárás lépéseit.

A 11. cikk szabályozza a támogatás csökkentését, felfüggesztését és megszüntetését.

A 12. cikk előírja a Bizottság számára az eszköz keretében nyújtott támogatás végrehajtásának értékelését.

A 13. cikk meghatározza, hogy az Európai Parlament és a Tanács hogyan kap tájékoztatást az eszközzel kapcsolatos fejleményekről.

A rendelet II. fejezete konkrét rendelkezéseket tartalmaz az eszköz végrehajtására vonatkozóan: a 14. cikk a hitelfelvételi és -nyújtási műveletekről, valamint a külső tevékenységi garanciára és a tartalékképzésre vonatkozó követelményeket illetően az (EU) 2021/947 rendelettől való eltérésekről, a 15. cikk a kamattámogatásról, a 16. cikk pedig a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó finanszírozási megállapodásról rendelkezik.

A rendelet III. fejezete ismerteti a bizottsági eljárásra (17. cikk), az éves jelentéstételre (18. cikk) és a hatálybalépésre (19. cikk) vonatkozó közös és záró rendelkezéseket.

2022/0371 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Ukrajna 2023. évi támogatását célzó eszköz (makroszintű pénzügyi támogatás plusz) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás 6 keretében,

mivel:

(1)Az Unió és Ukrajna közötti, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget magában foglaló társulási megállapodás 7 2017. szeptember 1-jén hatályba lépett.

(2)Ukrajna 2014-ben ambiciózus reformprogramot indított, amelynek célja gazdaságának stabilizálása és polgárai megélhetésének javítása. A napirenden lévő legfontosabb kérdések a korrupció elleni küzdelemre, valamint alkotmányos, választási és igazságügyi reformokra terjednek ki. A reformok végrehajtását egymást követő makroszintű pénzügyi támogatási programok támogatták, amelyek keretében Ukrajna összesen 6,6 milliárd EUR összegű támogatást kapott hitelek formájában az Uniótól.

(3)Az orosz inváziót közvetlenül megelőző fokozódó fenyegetéssel összefüggésben az (EU) 2022/313 európai parlamenti és tanácsi határozattal 8 összhangban rendelkezésre bocsátott sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatás 1,2 milliárd EUR összegű hitelt biztosított Ukrajnának, amelynek folyósítása két, 600 millió EUR összegű részletben történt 2022 márciusában és májusában.

(4)Az (EU) 2022/1201 európai parlamenti és tanácsi határozat 9 szerint rendelkezésre bocsátott legfeljebb 1 milliárd EUR összegű rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás gyors és sürgős segítséget jelentett Ukrajna költségvetése számára, és folyósítása két részletben, 2022. augusztus 1-jén és 2-án teljes mértékben megtörtént. Az említett támogatás az „Ukrajna megsegítése és újjáépítése” című, 2022. május 18-i bizottsági közleményben bejelentett és az Európai Tanács által 2022. június 23–24-én jóváhagyott, Ukrajnának folyósítandó, legfeljebb 9 milliárd EUR összegű tervezett rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás első szakaszát képezte.

(5)Az (EU) 2022/1628 határozat 10 további lépést jelentett az említett előirányzott uniós rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása felé. Megalapozta azt, hogy Ukrajna további legfeljebb 5 milliárd EUR összegű hitelt kapjon rendkívül kedvező feltételek mellett, amelyből 2 milliárd EUR-t október 18-án folyósítottak, a fennmaradó 3 milliárd EUR-t pedig 2022 végéig kell folyósítani.

(6)Az Oroszország által 2022. február 24-én Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan agresszív háború Ukrajna pénzügyi piacokhoz való hozzáférésének elvesztését és állami bevételeinek jelentős visszaesését okozta, miközben a humanitárius helyzet kezelésére és az állami szolgáltatások folyamatosságának fenntartására fordított közkiadások számottevően megnövekedtek. Ebben a rendkívül bizonytalan és ingatag helyzetben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2022. nyári legjobb becslése azt mutatta, hogy Ukrajna 2022. évi finanszírozási igénye tekintetében mintegy 39 milliárd USD összegű rendkívüli finanszírozási hiány áll fenn, amelynek mintegy fele fedezhető a nemzetközi támogatásnak köszönhetően. A jelenlegi kivételes körülmények között úgy tekinthető, hogy az (EU) 2022/1628 határozat szerinti makroszintű pénzügyi támogatási csomag Unió általi gyors rendelkezésre bocsátása Ukrajna számára megfelelő rövid távú választ jelentett Ukrajna számottevő makroszintű pénzügyi stabilitási kockázataira. Ennek a további legfeljebb 5 milliárd EUR összegű, az (EU) 2022/1628 határozat szerinti rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak az volt a célja, hogy segítse Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitását, megerősítse az ország azonnali rezilienciáját, és fenntartsa helyreállítási kapacitását, mindezeken keresztül hozzájárulva Ukrajna államadósságának fenntarthatóságához, végső soron pedig ahhoz, hogy az ország képes legyen eleget tenni pénzügyi kötelezettségeinek.

(7)Oroszország agresszív háborújának kezdete óta az EU, a tagállamok és az európai pénzügyi intézmények 19,7 milliárd EUR-t mozgósítottak Ukrajna gazdasági, társadalmi és pénzügyi rezilienciájának erősítésére. Ez az összeg egyrészt az uniós költségvetésből nyújtott támogatásból (12,4 milliárd EUR) – beleértve a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást, valamint az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által nyújtott támogatást, amelyeket részben vagy egészben az uniós költségvetés garantál –, másrészt a tagállamok által nyújtott további pénzügyi támogatásból (7,3 milliárd EUR) tevődik össze.

(8)A Tanács emellett határozott az ukrán fegyveres erőket támogató intézkedésekről 3,1 milliárd EUR összegben az Európai Békekeretből, valamint egy Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási misszióról, mintegy 100 millió EUR közös költséggel. Az EU és tagállamai emellett az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül példátlan mértékű természetbeni szükséghelyzeti reagálást is végrehajtottak. A mechanizmus létrehozása óta ez a legnagyobb sürgősségi művelet, amelynek keretében több millió egységnyi segélyszállítmány jutott el Ukrajnába és a régióba.

(9)Az Európai Tanács 2022 júniusában tagjelölti státuszt adott Ukrajnának 11 . Az Unió kiemelt prioritása, hogy továbbra is erőteljes támogatást nyújtson Ukrajnának. Ehhez az ezen eszköz keretében meghatározott szervezett kollektív megközelítésre van szükség, mivel Oroszország agresszív háborúja hatalmas károkat okoz Ukrajna gazdasága, polgárai és vállalkozásai számára.

(10)Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja az Unió egészére nézve stratégiai geopolitikai fenyegetést jelent, és határozott és egységes fellépést követel meg a tagállamoktól. Ezért alapvető fontosságú, hogy az uniós támogatás gyorsan rendelkezésre álljon, valamint rugalmasan és fokozatosan alakítható legyen, biztosítva az azonnali segítségnyújtást és hozzájárulva a jövőbeli újjáépítést megalapozó rövid távú helyreállításhoz.

(11)Ebben az összefüggésben az e rendelet értelmében létrehozott eszköz célja, hogy hozzájáruljon Ukrajna finanszírozási hiányának megszüntetéséhez 2023-ban, különösen azáltal, hogy kiszámítható, folyamatos, rendezett és időben érkező, rendkívül kedvezményes, rövid távú pénzügyi segítséget nyújt az állami költségvetésnek, többek között a helyreállítás és adott esetben a háború utáni újjáépítéshez nyújtott kezdeti támogatás finanszírozása céljából, Ukrajnának az európai integráció felé vezető úton való támogatását is szem előtt tartva.

(12)Az általános célkitűzés elérése érdekében a támogatásnak Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának megerősítését és külső finanszírozási korlátainak enyhítését kell szolgálnia. A Bizottságnak úgy kell megvalósítania a támogatást, hogy az összhangban álljon a külső fellépés és az egyéb vonatkozó uniós politikák különböző területein hozott intézkedések alapelveivel és célkitűzéseivel.

(13)Az eszköz keretében nyújtott támogatás fő területeinek magukban kell foglalniuk a helyreállítás támogatását, a kritikus funkciók és infrastruktúrák javítását és karbantartását, az anyagi és szociális támogatásra leginkább rászoruló személyek és területek megsegítését, az ideiglenes lakhatást, valamint a lakóépületek és az infrastrukturális létesítmények építését.

(14)Az eszköznek emellett segítenie kell az ukrán hatóságok azon képességeinek megerősítését, amelyek a jövőbeli, háború utáni újjáépítés előkészítéséhez, valamint adott esetben az előcsatlakozási folyamat korai előkészítéséhez szükségesek, beleértve az ukrajnai intézmények megerősítését, a közigazgatás reformját, valamint hatékonyságának és átláthatóságának javítását, a strukturális reformokat és a jó kormányzást minden szinten.

(15)Az eszköznek elő kell mozdítania az Ukrajnával kapcsolatos uniós külpolitikát. A támogatási műveletek során a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét. Az e rendelet értelmében Ukrajnának nyújtott támogatás továbbra is jelentős mértékben hozzájárul az IMF, a Világbank és más nemzetközi pénzügyi szervezetek által becsült ukrajnai finanszírozási igény fedezéséhez, figyelemmel Ukrajna saját forrásokból történő finanszírozásra való képességére is. A támogatás összegének meghatározása figyelembe veszi továbbá a bilaterális és multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulásokat, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek korábbi ukrajnai alkalmazását és a teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értékét is.

(16)Ukrajna helyzete fokozatos megközelítést tesz szükségessé, amelynek keretében a makroszintű pénzügyi stabilitásra, valamint az azonnali segítségnyújtásra és helyreállításra összpontosító eszközhöz a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa és a humanitárius segítségnyújtási eszköz keretében nyújtott folyamatos támogatásnak kell társulnia.

(17)A rendeletnek meg kell határoznia az eszköz számára a 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig tartó időszakban rendelkezésre álló, és 2024. március 31-ig folyósítható forrásokat. Legfeljebb 18 milliárd EUR-t hitelek formájában kell rendelkezésre bocsátani. Emellett a 2023. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozóan a rendeletnek kamattámogatásról kell rendelkeznie. A hitelek futamideje alatt a kamatköltségek fedezetének biztosítása érdekében a tagállami hozzájárulásokat a 2027 utáni időszakra vonatkozóan meg kell újítani, továbbra is külső címzett bevételként, kivéve, ha a kamatköltségeket a jövőbeli többéves pénzügyi keretek más módon fedezik. Ezért a tagállami hozzájárulások 2027 után is meghosszabbíthatók lehetnek.

(18)A rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok külső címzett bevételként további forrásokat bocsássanak rendelkezésre, amelyek az ezen eszközről szóló egyetértési megállapodás keretében kerülnek felhasználásra. A harmadik országok és az érdekelt felek számára is lehetővé kell tenni, hogy az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12 21. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontjával összhangban külső címzett bevételnek minősülő további hozzájárulást nyújtsanak. A szinergiák és a kiegészítő jelleg előmozdítása érdekében helyénvaló lehetővé tenni, hogy a tagállamok, harmadik országok és egyéb harmadik felek által nyújtott ilyen további hozzájárulások az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13 és az 1257/96/EK tanácsi rendelet 14 alapján létrehozott programok számára is rendelkezésre álljanak az ezen eszköz célkitűzéseihez hozzájáruló intézkedések finanszírozása céljából.

(19)A tagállamok önkéntes hozzájárulásainak visszavonhatatlannak, feltétel nélkülinek és azonnal lekérhetőnek kell lenniük. E célból a támogatást nyújtó tagállamnak az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerinti hozzájárulási megállapodást kell kötnie a Bizottsággal. A hozzájárulási megállapodásnak ki kell terjednie a kamattámogatáshoz való hozzájárulásra, valamint a tagállam által esetleg biztosítani kívánt további összegekre is.

(20)Az eszköz keretében nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátásának előfeltétele, hogy Ukrajna továbbra is tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat és azok intézményeit– többek között a többpárti parlamentáris rendszert –, a jogállamiságot, valamint biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását.

(21)Az eszköz keretében nyújtott támogatást egy egyetértési megállapodásban meghatározandó szakpolitikai feltételekhez kell kötni. Ezeknek a feltételeknek tartalmazniuk kell olyan kötelezettségvállalásokat is, amelyek célja az ország gazdasági teljesítményének, rezilienciájának és üzleti környezetének megerősítése, a kritikus újjáépítés megkönnyítése és az energiaágazatban jelentkező kihívások kezelése.

(22)A szakpolitikai feltételeket szigorú jelentéstételi követelményeknek kell kiegészíteniük azzal a céllal, hogy a pénzeszközöket hatékony, átlátható és elszámoltatható módon használják fel.

(23)Tekintettel a jelenlegi ukrajnai helyzetre, helyénvaló rendelkezni az egyetértési megállapodás félidős felülvizsgálatáról.

(24)A támogatás rendelkezésre bocsátására az előfeltételek tiszteletben tartása, a megfelelő végrehajtás és a szakpolitikai feltételek teljesítése felé tett előrelépés függvényében kerül sor.

(25)Helyénvaló lehetőséget biztosítani Ukrajna finanszírozási igényeinek újraértékelésére, valamint – ha Ukrajna finanszírozási igényei az eszköz keretében nyújtott uniós támogatás folyósításának időszakában jelentősen csökkennek a kezdeti előrejelzésekhez képest – a támogatás csökkentésére, felfüggesztésére vagy megszüntetésére. Helyénvaló továbbá lehetőséget biztosítani a kifizetések felfüggesztésére vagy megszüntetésére abban az esetben, ha az eszköz keretében nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelmények nem teljesülnek.

(26)Tekintettel az ország jelenlegi sürgős pénzügyi igényeire, helyénvaló az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220a. cikkében előírt egységes finanszírozási módszer szerint megszervezni, mivel ez várhatóan növelni fogja az uniós kötvények likviditását, valamint az uniós kötvénykibocsátás vonzerejét és költséghatékonyságát.

(27)Tekintettel Ukrajnának az Oroszország agresszív háborúja okozta nehéz helyzetére, valamint Ukrajna hosszabb távú stabilitásának támogatása érdekében helyénvaló Ukrajnának rendkívül kedvezményes feltételek mellett legfeljebb 35 év futamidejű hiteleket nyújtani, amelyek esetében a tőketörlesztés megkezdésének legkorábbi időpontja 2033. Helyénvaló továbbá az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220. cikke (5) bekezdésének e) pontjától eltérve lehetővé tenni, hogy az Unió fedezze a kamatköltségeket, és mentesítse Ukrajnát az adminisztratív költségek viselése alól. A kamattámogatást az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220. cikkének (1) bekezdése értelmében a támogatás hatékonyságának biztosításához megfelelőnek ítélt eszközként kell nyújtani. A kamattámogatást a tagállamok további önkéntes hozzájárulásaiból kell finanszírozni, és fokozatosan kell rendelkezésre bocsátani, ahogy a tagállamokkal kötött megállapodások hatályba lépnek.

(28)Ukrajna minden év március végéig kérheti a kamattámogatást és az adminisztratív költségek viselése alóli mentesítést.

(29)Az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második mondatától eltérve az ezen rendelet keretében nyújtott hitelekből eredő pénzügyi kötelezettségek nem támogathatók a külső tevékenységi garanciából. A 2023-ban Ukrajnának nyújtható pénzügyi támogatásban jelentkező esetleges hiány fedezéséhez szükséges összegeket az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet 15 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell mozgósítani. A támogatásnak az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220. cikkének (1) bekezdése értelmében vett pénzügyi támogatásnak kell minősülnie. A pénzügyi kockázatokat és a költségvetési fedezetet illetően az ezen eszköz keretében hitelek formájában nyújtott pénzügyi támogatáshoz nem képezhető tartalék, és – az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 211. cikkének (1) bekezdésétől eltérve – nem kerül meghatározásra a 4. cikk (1) bekezdésében említett összeg százalékos arányában kifejezett tartalékfeltöltési ráta.

(30)Helyénvaló, hogy a Bizottság és Ukrajna az egyetértési megállapodásban meghatározott feltételek alkotta keretek között hitelmegállapodást kössön a hiteltámogatásra vonatkozóan. Annak érdekében, hogy az Uniónak az eszköz keretében nyújtott támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekei hatékony védelemben részesüljenek, Ukrajnának megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és más szabálytalanságok megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. A hitel- és a finanszírozási megállapodásnak rendelkeznie kell a Bizottság által végzendő ellenőrzésekről, a Számvevőszék által végzendő pénzügyi ellenőrzésekről, valamint az Európai Ügyészség hatásköreinek gyakorlásáról, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 129. és 220. cikkével összhangban.

(31)Mivel e rendelet célkitűzését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(32)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 16 megfelelően kell gyakorolni.

(33)Tekintettel az Oroszország által provokáció nélkül indított, indokolatlan agresszív háború okozta rendkívüli körülmények miatti sürgető helyzetre, helyénvalónak tűnik a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében előírt, nyolchetes időszak alóli kivétellel élni.

(34)Az Ukrajnában jelenleg uralkodó helyzetre tekintettel ennek a rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás

1. szakasz

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehoz egy Ukrajna támogatását célzó eszközt (a továbbiakban: az eszköz), amelyen keresztül az Unió hitel, vissza nem térítendő támogatás és kamattámogatás formájában nyújt támogatást Ukrajnának.

E rendelet megállapítja az eszköz célkitűzéseit, finanszírozását, az annak keretében nyújtott uniós finanszírozás formáit, valamint az ilyen finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Az eszköz célkitűzései

(1)Az eszköz általános célkitűzése, hogy kellő időben kiszámítható, folyamatos és rendezett módon rövid távú pénzügyi segítséget nyújtson, finanszírozza a helyreállítást és adott esetben kezdeti támogatást nyújtson a háború utáni újjáépítéshez, ezáltal támogatva Ukrajnát az európai integráció felé vezető útján.

(2)Az általános célkitűzés elérése érdekében a fő konkrét célkitűzések különösen a következők támogatására irányulnak:

a)makroszintű pénzügyi stabilitás, valamint az ország külső és belső finanszírozási korlátainak enyhítése;

b)adott esetben az előcsatlakozási folyamat korai előkészítő szakaszára összpontosító reformprogram, beleértve az ukrajnai intézmények megerősítését, a közigazgatás reformját, valamint hatékonyságának és átláthatóságának javítását, a strukturális reformokat és a jó kormányzást minden szinten;

c)a kritikus funkciók és infrastruktúrák helyreállítása, valamint a rászorulók megsegítése.

3. cikk

A támogatás területei

Célkitűzéseinek elérése érdekében az eszköz konkrétan a következőket támogatja:

a)Ukrajna finanszírozási igényeinek kielégítése az ország makroszintű pénzügyi stabilitásának fenntartása érdekében;

b)helyreállítás, például a kritikus infrastruktúrák – így az energetikai infrastruktúra, a vízrendszerek, a közlekedési hálózatok, a belső utak vagy hidak – tekintetében, vagy a stratégiai gazdasági ágazatok és szociális infrastruktúrák – például egészségügyi létesítmények, iskolák és az áthelyezett személyek lakhatása, többek között az ideiglenes és szociális lakások – tekintetében;

c)ágazati és intézményi reformok, beleértve a korrupció elleni küzdelmet és az igazságügyi reformokat, a jogállamiság tiszteletben tartását, a jó kormányzást, valamint a nemzeti és helyi intézmények korszerűsítését;

d)Ukrajna újjáépítésének előkészítése;

e)az ukrajnai szabályozási keret uniós szabályozási kerettel való harmonizációjának és az ország egységes piacba történő integrációjának támogatása, valamint a gazdasági fejlődés előmozdítása és a versenyképesség javítása;

f)Ukrajna közigazgatási kapacitásának megerősítése megfelelő eszközök révén, többek között technikai segítségnyújtás alkalmazásával.

4. cikk

Az eszköz keretében rendelkezésre álló támogatás

(1)Az eszköz keretében hitel formájában nyújtott támogatás legfeljebb 18 000 000 000 EUR összegig áll rendelkezésre a 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig tartó időszakban, és 2024. március 31-ig folyósítható.

(2)Az eszköz keretében a 2023. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra – az 5. cikk (1) bekezdésére is figyelemmel – további támogatás áll rendelkezésre a 15. cikk szerinti kiadások fedezése céljából. A további támogatás az 5. cikk (1) bekezdésére is figyelemmel 2027. december 31. után is rendelkezésre állhat.

(3)Az e rendelet 5. cikkének (2) és (4) bekezdésével összhangban rendelkezésre álló további összegek vissza nem térítendő támogatásként is végrehajthatók, amennyiben az e rendelet 7. cikkével összhangban megkötendő egyetértési megállapodás erről rendelkezik, vagy az (EU) 2021/947 rendelettel és az 1257/96/EK rendelettel összhangban a 2. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett célkitűzéseket megvalósító intézkedések finanszírozására, az említett rendeletek szabályai szerint.

(4) A (3) bekezdésben említett összegek fedezhetik az eszköz végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos támogatási kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési, audit- és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint a székhelyen és az Unió küldöttségeinél az eszközhöz szükséges igazgatási és koordinációs támogatás tekintetében felmerülő, valamint az eszköz alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat, ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.

5. cikk
A tagállamok és harmadik felek hozzájárulásai

(1)A tagállamok hozzájárulhatnak a 4. cikk (2) bekezdésében említett összegekhez. Egy adott tagállam említett összegekhez való hozzájárulásának relatív részaránya megegyezik e tagállamnak az Unió teljes bruttó nemzeti jövedelméből (GNI) való részesedésével. Az n. évre vonatkozó hozzájárulások esetében a GNI-alapú relatív részarány az Unió teljes GNI-jéből való részesedésként számítandó, az Unió legutóbb elfogadott éves költségvetése vagy az Unió n-1. évre vonatkozó éves költségvetés-módosítása bevételi részének megfelelő oszlopa alapján.

Az eszköz keretében nyújtott, e bekezdés szerinti támogatás az adott tagállammal kötött megállapodásban meghatározott bármely összeg tekintetében a megállapodás hatálybalépését követően válik elérhetővé.

(2)A tagállamok további összegekkel is hozzájárulhatnak az eszközhöz, a 4. cikk (3) bekezdésében említettek szerint.

(3)Az (1) és a (2) bekezdésben említett hozzájárulások az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban külső címzett bevételnek minősülnek.

(4)Az érdeklődő harmadik országok és harmadik felek szintén hozzájárulhatnak az eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatáshoz a 4. cikk (3) bekezdésében említett további összegekkel, különösen a 2. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett konkrét célkitűzésekkel kapcsolatban. Ezek a hozzájárulások az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontjával összhangban külső címzett bevételnek minősülnek.

2. szakasz

Az eszköz keretében nyújtott támogatás feltételei

6. cikk
Az eszköz keretében nyújtott támogatás előfeltétele

(1)Az eszköz keretében nyújtott támogatás előfeltétele, hogy Ukrajna továbbra is fenntartsa és tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat, köztük a többpárti parlamentáris rendszert, a jogállamiságot, valamint biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását.

(2)A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat az eszköz keretében nyújtott támogatás teljes időtartama alatt – különösen a kifizetések előtt – nyomon követi az (1) bekezdésben meghatározott előfeltétel teljesülését, adott esetben megfelelően figyelembe véve a rendszeres bővítési jelentést. Emellett ugyancsak figyelembe veszi az Ukrajnában fennálló körülményeket és a katonai közigazgatás ottani alkalmazásának következményeit.

(3)E cikk (1) és (2) bekezdése a 2010/427/EU tanácsi határozattal 17 összhangban alkalmazandó.

7. cikk
Egyetértési megállapodás

(1)A Bizottság egyetértési megállapodást köt Ukrajnával, amely konkrétan meghatározza a szakpolitikai feltételeket, az indikatív pénzügyi tervezést és a 8. cikkben említett jelentéstételi követelményeket.

A szakpolitikai feltételek az ukrajnai általános helyzet összefüggésében adott esetben kapcsolódnak a 2., illetve a 3. cikkben említett célkitűzésekhez és végrehajtásukhoz, valamint a 6. cikkben meghatározott előfeltételhez. A feltételek között szerepel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei melletti elkötelezettség, kiemelt hangsúlyt fektetve a korrupció elleni küzdelemre, a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, a csalás elleni küzdelemre és az összeférhetetlenség elkerülésére, valamint a helyreállítás és adott esetben az újjáépítés igazgatására vonatkozó átlátható és elszámoltatható keret létrehozása.

(2)A Bizottság félidőben felülvizsgálhatja az egyetértési megállapodást. A Bizottság a felülvizsgálatot követően módosíthatja az egyetértési megállapodást.

(3)Az egyetértési megállapodás elfogadására és módosítására a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kerül sor.

8. cikk
Jelentéstételi követelmények

(1)Az Ukrajnára vonatkozó jelentéstételi követelmények az egyetértési megállapodás részét képezik, és kifejezetten biztosítják az eszköz keretében nyújtott támogatás felhasználásának hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

(2)A Bizottság rendszeres időközönként ellenőrzi a jelentéstételi követelményeknek való megfelelést, valamint az egyetértési megállapodásban meghatározott szakpolitikai feltételek teljesítése terén elért eredményeket. A Bizottság az ellenőrzés eredményeiről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

3. szakasz

Az eszköz keretében nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátása, értékelési és tájékoztatási kötelezettségek

9. cikk
Az eszköz keretében nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátása

(1)A 10. cikkben említett követelményekre is figyelemmel, az eszköz keretében nyújtott támogatást a Bizottság részletekben bocsátja rendelkezésre. Az egyes részletek folyósításának ütemezéséről a Bizottság dönt. Egy-egy részlet kifizetése egy vagy több részfolyósítással történhet.

(2)Az eszköz keretében nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátását a Bizottság az egyetértési megállapodásban foglalt szakpolitikai feltételek végrehajtásának értékelése alapján irányítja.

10. cikk
Az eszköz keretében nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátásáról való döntés

(1)Ukrajna az egyes részletek folyósítását megelőzően forráslehívási kérelmet nyújt be, amelyhez az egyetértési megállapodás rendelkezéseivel összhangban jelentést csatol.

(2)A Bizottság az alábbi követelmények értékelésétől függően dönt a részletek rendelkezésre bocsátásáról:

a)a 6. cikkben meghatározott előfeltétel tiszteletben tartása;

b)az egyetértési megállapodásban szereplő jelentéstételi követelmények kielégítő teljesítése;

c)az egyetértési megállapodásban meghatározott szakpolitikai feltételek végrehajtása terén tett kielégítő előrelépés.

d)Az eszköz keretében nyújtott támogatás maximális összegének folyósítása előtt a Bizottság ellenőrzi az egyetértési megállapodásban meghatározott valamennyi szakpolitikai feltétel teljesülését.

11. cikk
Az eszköz keretében nyújtott támogatás csökkentése, felfüggesztése és megszüntetése

(1)Abban az esetben, ha Ukrajna finanszírozási igényei az eszköz keretében nyújtott uniós támogatás folyósításának időszakában a kezdeti előrejelzésekhez képest jelentősen visszaesnek, a Bizottság csökkentheti a támogatás összegét, illetve felfüggesztheti vagy megszüntetheti a támogatást.

(2)Amennyiben a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelmények nem teljesülnek, a Bizottság felfüggeszti vagy megszünteti az eszköz keretében nyújtott uniós támogatás folyósítását.

12. cikk
Az eszköz keretében nyújtott támogatás végrehajtásának értékelése

Az eszköz végrehajtása során a Bizottság az (EU) 2022/1201 határozatban és az (EU) 2022/1628 határozatban előírt működési értékeléssel együtt elvégezhető működési értékelés keretében értékeli a támogatás szempontjából releváns ukrán pénzügyi rendelkezések, közigazgatási eljárások, valamint belső és külső ellenőrzési mechanizmusok megbízhatóságát.

13. cikk
Az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása

A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az eszközzel kapcsolatos fejleményekről, így például a folyósításokról, és a 9. cikkben említett műveletek alakulásáról, valamint kellő időben ezen intézmények rendelkezésére bocsátja a vonatkozó dokumentumokat. A 11. cikk (2) bekezdése szerinti felfüggesztés vagy megszüntetés esetén haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a felfüggesztés vagy megszüntetés okairól.

II. fejezet
A támogatás végrehajtására vonatkozó egyedi rendelkezések

14. cikk
Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek

(1)Az eszköz keretében hitel formájában nyújtott támogatás finanszírozása érdekében a Bizottság az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220. cikkének a) pontjával összhangban felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges forrásokat a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől az Unió nevében felvegye.

(2)Az eszköz keretében hitel formájában nyújtott támogatás részletes feltételeit az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220. cikkével összhangban a Bizottság és Ukrajna között megkötendő hitelmegállapodás határozza meg. A hitelek maximális futamideje 35 év.

(3)Az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második mondatától eltérve az ezen eszköz keretében hitelek formájában Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatást a külső tevékenységi garancia nem támogatja.

Az e rendelet szerinti hitelekre vonatkozóan nem kerül sor tartalékképzésre, és az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 211. cikkének (1) bekezdésétől eltérve nem kerül meghatározásra a 4. cikk (1) bekezdésében említett összeg százalékos arányában kifejezett tartalékfeltöltési ráta.

15. cikk
Kamattámogatás

(1)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220. cikke (5) bekezdésének e) pontjától eltérve és a rendelkezésre álló források függvényében az Unió az e rendelet alapján nyújtott hitelek tekintetében viselheti – kamattámogatás nyújtásával – a kamatköltségeket, valamint fedezheti a hitelfelvétellel és hitelnyújtással kapcsolatos adminisztratív költségeket, a hitel előtörlesztésével kapcsolatos költségek kivételével.

(2)Ukrajna miden évben igényelheti az Uniótól a kamattámogatást és az adminisztratív költségek fedezését.

16. cikk
Vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó finanszírozási megállapodás

A 4. cikk (3) bekezdésében említett vissza nem térítendő támogatás részletes feltételeit a Bizottság és Ukrajna között megkötendő finanszírozási megállapodás határozza meg. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220. cikkének (5) bekezdésétől eltérve a finanszírozási megállapodásnak csak az említett rendelet 220. cikke (5) bekezdésének a)–c) pontjában említett rendelkezéseket kell tartalmaznia. A finanszírozási megállapodás rendelkezéseket tartalmaz az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, az ellenőrzésekre, az auditokra, a csalás és egyéb szabálytalanságok megelőzésére, valamint a pénzeszközök visszafizettetésére vonatkozóan.

III. fejezet
Közös és záró rendelkezések

17. cikk
Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

18. cikk

Éves jelentés

(1)A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az I. fejezet végrehajtásáról, amely magában foglalja a végrehajtás értékelését is. Az említett jelentés:

a)megvizsgálja az eszköz keretében nyújtott uniós támogatás végrehajtása terén tett előrelépést;

b)áttekinti Ukrajna gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint az I. fejezet 2. szakaszában említett követelmények és feltételek teljesülését;

c)bemutatja az egyetértési megállapodásban meghatározott követelmények és feltételek, Ukrajna aktuális makroszintű pénzügyi helyzete, valamint az eszköz keretében nyújtott támogatás részleteinek rendelkezésre bocsátására vonatkozó bizottsági határozatok közötti összefüggést.

(2)A Bizottság legkésőbb két évvel a rendelkezésreállási időszak végét követően utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli az eszköz keretében nyújtott, lezárult uniós támogatás eredményeit és hatékonyságát, valamint azt, hogy az milyen mértékben járult hozzá a támogatás céljainak megvalósításához.

19. cikk
Záró rendelkezések

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.4.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Ukrajna támogatását célzó eszköz létrehozásáról

1.2. Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

6. Szomszédság és a világ

14. Külső tevékenység

Az Ukrajna támogatását célzó eszköz (makroszintű pénzügyi támogatás plusz)

1.3. A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

 új intézkedés

◻ kísérletiprojektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 18

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4. Célkitűzés(ek)

1.4.1. Általános célkitűzés(ek)

Rövid távú pénzügyi segítség nyújtása, a helyreállítás finanszírozása és a kezdeti támogatás nyújtása a háború utáni újjáépítéshez, ezáltal támogatva Ukrajnát az európai integráció felé vezető útján.

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek)

a)makroszintű pénzügyi stabilitás, valamint az ország külső és belső finanszírozási korlátainak enyhítése;

b)adott esetben az előcsatlakozási folyamat korai előkészítő szakaszára összpontosító reformprogram, beleértve az ukrajnai intézmények megerősítését, a közigazgatás reformját, valamint hatékonyságának és átláthatóságának megerősítését, a strukturális reformokat és a jó kormányzást minden szinten;

c)a kritikus funkciók és infrastruktúrák helyreállítása, valamint a rászorulók megsegítése.

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

• Ukrajna gazdasági rezilienciájának és stabilitásának támogatása a háborús helyzetben.

• Hozzájárulás Ukrajna külső finanszírozási igényeinek kielégítéséhez az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan orosz invázió okozta jelentős fizetésimérleg-romlás összefüggésében.

• A partner költségvetési finanszírozási igényeinek mérséklése, a korábban nyújtott szükséghelyzeti segély folytatásaként.

• Az általános makrogazdasági irányítás javítását, a gazdasági kormányzás és az átláthatóság megerősítését, valamint a fenntartható növekedés feltételeinek javítását célzó strukturális reformok támogatása, előmozdítva az európai uniós integrációt.

1.4.4. Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

Az ukrán hatóságoknak egyes meghatározott gazdasági teljesítménymutatókról és az egyetértési megállapodásban foglalt jelentéstételi követelmények teljesítéséről rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottság szolgálatainak.

Az ukrajnai pénzügyi folyamatok és igazgatási eljárások 2020 júniusában elvégzett működési értékelését követően a Bizottság szolgálatai továbbra is nyomon követik az államháztartási gazdálkodást.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A támogatás folyósítása az előfeltétel, illetve a Bizottság és az ukrán hatóságok közötti egyetértési megállapodásban foglalt szakpolitikai feltételek teljesítésétől függ. A tervek szerint a támogatás folyósítása több részletben fog történni. A részletek rendelkezésre bocsátására e javaslat jóváhagyását és a vonatkozó egyetértési megállapodás hatálybalépését követően haladéktalanul sor kerül, és a támogatás ezt követően elérhetővé válik.

A támogatást a Bizottság kezeli. A költségvetési rendelettel összhangban egyedi rendelkezések alkalmazandók a csalás és az egyéb szabálytalanságok megelőzése céljából. A Bizottság és az ukrán hatóságok egyetértési megállapodást kötnek, amely meghatározza a jelentéstételi követelményeket. A Bizottság szorosan együtt fog működni a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és a nemzeti hatóságokkal a releváns fejlemények, valamint az egyetértési megállapodásban meghatározott követelmények és feltételek alkalmazásának nyomon követése érdekében.

1.5.2. Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Ez a javaslat eleget tesz az Ukrajna megfelelő mértékű támogatásával kapcsolatos közös fellépés iránti igénynek, amit a tagállamok egyedül nem tudnak kellőképpen kielégíteni, és az az EU szintjén jobban megvalósítható. Ennek fő okai a fiskális eszközrendszer és költségvetés nemzeti szinten jelentkező korlátai, valamint az, hogy a támogatás mértékének és hatékonyságának maximalizálása érdekében a donorok közötti szoros koordinációra van szükség, miközben korlátozni kell a jelenlegi körülmények között meglehetősen szűkös kapacitással rendelkező ukrán közigazgatásra nehezedő terheket.

A kezdeményezés az EU azon célkitűzésének részét képezi, hogy rövid távú likviditási támogatást nyújtson Ukrajnának. Megerősíti az Unió közvetlen humanitárius, gazdasági és védelmi támogatásra irányuló fellépéseit, valamint a többoldalú fellépések koordinálására irányuló uniós kezdeményezéseket, amilyen például a „Kiállás Ukrajna mellett”. A kezdeményezés jellegénél fogva olyan reformok katalizátora is, amelyek megerősítik az ország rövid távú rezilienciáját, és elősegítik a hosszabb távú stabilitás javítását is. Ezek a várt eredmények különösen fontosak Ukrajna számára ebben a kritikus pillanatban.

A kedvezményes hitelek egyéb uniós eszközökhöz viszonyított legfontosabb hozzáadott értéke a külső finanszírozási igények gyors kielégítése és a folyamatosan stabil makroszintű pénzügyi keret biztosításához való hozzájárulás. Ez többek között a fizetési mérleg és a költségvetési helyzet stabilitásának és fenntarthatóságának előmozdítása révén valósul meg, a jelentéstételi követelmények megfelelő keretén belül.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A partnereknél végrehajtott makroszintű pénzügyi támogatási műveletek utólagos értékelés tárgyát képezik. Az Ukrajna javára végrehajtott korábbi makroszintű pénzügyi támogatási műveletek utólagos értékelései azt mutatták, hogy azok a célkitűzéseik, pénzügyi keretösszegeik és szakpolitikai céljaik szempontjából összességében nagy jelentőséggel bírtak.

Ezek a műveletek rendkívül fontos szerepet játszottak Ukrajna fizetésimérleg-problémáinak kezelésében, valamint a gazdaság stabilizálását és külső pozíciója fenntarthatóságának javítását célzó kulcsfontosságú strukturális reformok végrehajtásában. Költségvetési megtakarításokat és pénzügyi előnyöket tettek lehetővé, és katalizátorként működtek a további pénzügyi támogatás és a befektetői bizalom tekintetében.

1.5.4. A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

A javaslat összeegyeztethető a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felső összeghatáraival. A hitel formájában nyújtott támogatás a 2023-as évre áll rendelkezésre. Az eszköz forrásait hitelfelvételből finanszírozzák (legfeljebb 18 milliárd EUR a hitelalapú támogatásra).

Az EU kamattámogatást nyújt, amelyet az uniós költségvetés külső címzett bevételének minősülő tagállami hozzájárulásokból finanszíroznak. Ezért ezek a kiadások nem lesznek hatással a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felső összeghatáraira.

1.5.5. A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

Az Ukrajnának 2022-ben nyújtott uniós makroszintű pénzügyi támogatás nagyvonalú és hatékony volt. Ezt a segítséget ugyanakkor eseti alapon nyújtották, néhány hónapos időtartamokra. Ehhez az uniós költségvetésből jelentős tartalékképzésre, valamint nemzeti garanciákra volt szükség. Ezért strukturálisabb és hatékonyabb megközelítést kell mérlegelni az Ukrajnának 2023-ban nyújtandó uniós támogatás tekintetében.

Ez a javaslat rendezett és fenntartható keretet határoz meg az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás folyósítására, miközben kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a támogatást hozzá lehessen igazítani az ország változó finanszírozási igényeihez, továbbá előkészíti a terepet a jövőbeli „RebuildUkraine” eszköz számára, összhangban az „Ukrajna megsegítése és újjáépítése” című, 2022. május 18-i közleménnyel 19 és a 2022 júliusában Luganóban tartott, ukrajnai reformokkal foglalkozó konferencián elfogadott elvekkel.

Annak érdekében, hogy az uniós és a nemzeti jogalkotókat ne kelljen újra és újra mozgósítani a pénzügyi támogatással kapcsolatos kérdésekben, 2023 egészére vonatkozóan meg kell határozni az Unió által nyújtott segély és helyreállítási támogatás átfogó paramétereit.

El kell kerülni, hogy a már eleve túlterhelt uniós költségvetésre nehezedő nyomás tovább fokozódjon a tartalékképzési követelmények és a számos eseti nemzeti garanciát magukban foglaló összetett intézkedések miatt. A legjobb hitelfelvételi feltételek biztosítását és a hiteltámogatáshoz való piaci hozzáférés kiterjesztését szolgáló egységes és hatékony rendszer jelentős előnyökkel jár az emelkedő költségek és kamatlábak összefüggésében.

1.6. A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

☒ határozott időtartam

–◻ időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–☒ A hiteltámogatás 2023-ban, a külső címzett bevételekből finanszírozott kamattámogatás formájában nyújtott támogatás pedig a visszafizetési időszakban jár pénzügyi hatással, kivéve, ha azt a jövőbeli többéves pénzügyi keretek más módon fedezik.

◻ határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem

1.7. Tervezett irányítási módszer(ek) 20

☒ Bizottság általi közvetlen irányítás

–☒ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Tárgytalan.

IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet szerinti nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségek alkalmazandók.

A Bizottság szolgálatai az ukrán hatóságokkal megkötendő egyetértési megállapodásban meghatározott egyedi intézkedések alapján fogják nyomon követni a fellépést.

Az egyetértési megállapodásban foglalt jelentéstételi követelmények biztosítani fogják különösen az eszköz keretében nyújtott támogatás felhasználásának hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

A Bizottság rendszeres időközönként ellenőrzi a jelentéstételi követelmények végrehajtását, valamint az egyetértési megállapodásban meghatározott szakpolitikai feltételek teljesítése terén elért eredményeket. A Bizottság az említett ellenőrzés eredményeiről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás végrehajtásáról, amely magában foglalja a végrehajtás értékelését is.

A Bizottság legkésőbb két évvel a rendelkezésreállási időszak végét követően utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli az eszköz keretében nyújtott, lezárult uniós támogatás eredményeit és hatékonyságát, valamint azt, hogy az milyen mértékben járult hozzá a támogatás céljainak megvalósításához.

2.2. Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1. Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Az e javaslat alapján finanszírozandó fellépések végrehajtása a Bizottság közvetlen irányítása mellett valósul meg, mivel közvetlenül az államnak nyújtott pénzügyi támogatásról van szó.

Az eszköz keretében nyújtott támogatást a Bizottság részletekben bocsátja rendelkezésre, amelyek mindegyike hitelből és adott esetben vissza nem térítendő támogatásból áll.

A kifizetések az ukrán hatóságok igényeinek megfelelően rugalmasan és gyorsan megszervezhetők. Előirányozhatók például negyedéves időközökben, az ukrán hatóságokra nehezedő adminisztratív terhek minimalizálása érdekében.

A támogatás rendelkezésre bocsátására az előfeltételek tiszteletben tartása, a megfelelő végrehajtás és a szakpolitikai feltételek végrehajtása felé tett előrelépés függvényében kerül sor.

2.2.2. A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A javasolt művelethez politikai, támogatáskezelési és szakpolitikai kockázatok kapcsolódnak. A művelet egyik fő kockázata az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan orosz invázió miatti háború folytatódása, ami további negatív hatást gyakorolhat Ukrajna makrogazdasági stabilitására és közigazgatási kapacitására.

Fennáll annak a kockázata, hogy a hitelek felhasználása során visszaélésekre kerül sor. Mivel a javaslat nem konkrét kiadásokra irányul (ellentétben például a projektfinanszírozással), ez a kockázat olyan tényezőkhöz kapcsolódik, mint az Ukrán Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium irányítási rendszereinek általános minősége, az igazgatási eljárások, az ellenőrzési és felügyeleti funkciók, az informatikai rendszerek biztonsága, valamint a belső és külső pénzügyi ellenőrzési képességek megfelelősége.

A harmadik kockázat annak lehetőségéből fakad, hogy Ukrajna nem tud eleget tenni a javasolt hitelekből adódóan az EU-val szemben keletkező pénzügyi kötelezettségeinek (nemteljesítési kockázat vagy hitelkockázat), amit például a partner fizetésimérleg-helyzetének és költségvetési helyzetének további jelentős romlása okozhat. E célból az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet e rendeletben említett módosításának hatálybalépését követően a Bizottság szélesebb körű irányítási keretet, kockázatkezelési eljárásokat és költségelosztási módszertant fog elfogadni és végrehajtani.

Belső kontrollrendszerek

A műveletek a Bizottság – beleértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) – és az Európai Számvevőszék felelősségi körébe tartozó vizsgálati, ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési eljárások hatálya alá tartoznak, a költségvetési rendelet 129. cikkében előírtaknak megfelelően. A végrehajtás során a Bizottság időszakosan ellenőrzi a partner nyilatkozatait. A kifizetést a Bizottság munkatársai nyomon követik. A műveletekhez kapcsolódó folyósítások esetében a releváns bizottsági szervezeti egység utólagos ellenőrzést végző csoportjának tisztviselői további független utólagos (dokumentum- és/vagy helyszíni) ellenőrzéseket végezhetnek. Ilyen ellenőrzések a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult felelős tisztviselő kérésére is kezdeményezhetők. Szükség esetén sor kerülhet a kifizetések megszakítására és felfüggesztésére, a (Bizottság által végrehajtott) pénzügyi korrekciókra és visszafizettetésre (eddig nem volt ezekre példa), amely intézkedések kifejezetten szerepelnek a partnerekkel kötött hitel- és finanszírozási megállapodásokban.

2.2.3. A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

A meglévő kontrollrendszerek eddig 0 %-os tényleges hibaarányt biztosítottak a makroszintű pénzügyi támogatás típusú kifizetések esetében. Nincsenek a csalásnak, korrupciónak vagy illegális tevékenységeknek ismert esetei. A műveletek beavatkozási logikája egyértelmű, ami lehetővé teszi a Bizottság számára hatásuk értékelését. Az ellenőrzések lehetővé teszik a megbízhatóságnak, valamint a szakpolitikai célkitűzések és prioritások megvalósításának megerősítését.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A csalárd felhasználás kockázatának csökkentése érdekében számos intézkedés valósult meg, illetve fog megvalósulni. A Bizottság és Ukrajna hitelmegállapodást fog kötni az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220. cikkével összhangban. A kamattámogatáson felül rendelkezésre bocsátott bármely további vissza nem térítendő támogatás részletes feltételeit a Bizottság és Ukrajna között megkötendő finanszírozási megállapodásban kell meghatározni.

A megállapodások rendelkezéseket fognak tartalmazni az ellenőrzésre, a csalás megelőzésére, a pénzügyi ellenőrzésre és csalás vagy korrupció esetén a források visszafizettetésére vonatkozóan. A hitel- és finanszírozási megállapodásoknak konkrétan tartalmazniuk kell a Bizottság által végzendő ellenőrzésekre, a Számvevőszék által végzendő pénzügyi ellenőrzésekre, valamint az Európai Ügyészség hatásköreinek gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 129. és 220. cikkével összhangban.

A tervek szerint a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság megerősítése érdekében számos jelentéstételi követelmény kapcsolódik majd a támogatáshoz.

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1. A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

Új sor a kamattámogatás számára

Új sor a 4. cikk (4) bekezdése szerinti támogatási kiadások számára

Új sor a 4. cikk (3) bekezdése szerinti vissza nem térítendő támogatás számára

diff.

nem diff.

diff.

IGEN

3.2. A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

Az Ukrajna támogatását célzó eszközhöz kapcsolódó javasolt kiadásokat az Unió hitelfelvételi műveletei révén, legfeljebb 18 000 000 000 EUR összegű hitelek formájában fedezik.

A tagállamok konkrét önkéntes hozzájárulásaiból származó összegeket (külső címzett bevételként) a következő célokra fordítanák:

a hitelek kamatköltségeinek támogatása – a célérték nem határozható meg előre, mivel ezek a költségek a hitelek tényleges kamatától függenek;

·az eszközről szóló egyetértési megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységek;

·az összegek átirányítása a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközhöz – Globális Európa (NDICI) és/vagy az Ukrajna javát szolgáló humanitárius segítségnyújtáshoz.

Az Ukrajna támogatását célzó eszköz (feltételezés: a kötelezettségvállalási előirányzatok megegyeznek a kifizetési előirányzatokkal)	2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
·Operatív előirányzatok (a következő megoszlásban)
Hitelek	18 000 000 000	–	–	–	–
A kamattámogatás fedezésére szolgáló vissza nem térítendő támogatás	pm	pm	pm	pm	pm
A vissza nem térítendő támogatáshoz való további hozzájárulások	pm	pm	pm	pm	pm

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.	ÖSSZESEN
Főigazgatóság: <…….>
• Humánerőforrás
• Egyéb igazgatási kiadások
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

3.2.2. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–☒ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2023. év 21

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 22 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás	pm	pm	pm	pm	pm	pm
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	pm	pm	pm	pm	pm	pm
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Becsült humánerőforrás-szükségletek

–☒ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		2023	2024	2025	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)
20 01 02 03 (a küldöttségeknél)
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 23
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
14 01 06 24	– a központban
	– a küldöttségeknél
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve – AC, AL, END, INT és JPD 25 Egyéb költségvetési sor: Címzett bevételek
Címzett bevételekből finanszírozva – a központban
Címzett bevételekből finanszírozott – a küldöttségeknél
ÖSSZESEN

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
Külső munkatársak

3.2.3. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A hitelek finanszírozása az EU által a pénzügyi piacokon felvett hitelekből valósul meg. A javaslat:

–◻ teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket. Jelentős átprogramozás esetén mellékeljen Excel-táblát.

–◻ a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

Fejtse ki, mire van szükség, meghatározva az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat, a megfelelő összegeket és a felhasználni javasolt eszközöket.

–☒ a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

A kezdeményezés szükségessé teszi a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet célirányos módosítását annak érdekében, hogy az Ukrajnának nyújtott hiteleket az uniós költségvetés mozgásteréből – azaz a többéves pénzügyi keret kifizetési felső határát meghaladó, a saját források felső határáig terjedő költségvetési mozgástérből – származó garancia fedezze. Ez magas szintű védelmet és biztosítékot nyújt a befektetőknek, valamint szükségtelenné teszi a nemzeti garanciák költséges létrehozását anélkül, hogy módosítaná a többéves pénzügyi keret méretét vagy felső határait. Ehhez a többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet korlátozott módosítása szükséges, hogy az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásból eredő függő kötelezettségeket a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatással megegyező módon lehessen kezelni. Ez a korlátozott módosítás nem befolyásolja a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alkalmazandó felső határait.

3.2.4. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–☒ nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást 26 .

–◻ előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év 27	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3. A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–☒ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–☑ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ☑

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 28
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Lásd a fenti 3.2.1. pontot.

(1) COM/2022/233 final.

(2) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).

(3) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.).

(5) A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról (HL L 163., 1996.7.2., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament 2022. ...-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. ...-i határozata.

(7) Társulási megállapodás egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna között (HL L 161., 2014.5.29., 3. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/313 határozata (2022. február 24.) az Ukrajnának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 55., 2022.2.28., 4. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1201 határozata (2022. július 12.) az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 186., 2022.7.13., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1628 határozata (2022. szeptember 20.) az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról, a közös tartalékalap tagállami garanciák és a 466/2014/EU határozat alapján garanciával fedezett, Ukrajnához kapcsolódó egyes pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó egyedi tartalékfeltöltési szabályok segítségével történő megerősítéséről, valamint az (EU) 2022/1201 határozat módosításáról (HL L 245., 2022.9.22., 1. o.).

(11) Az Európai Tanács következtetései, 2022. június 23–24.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.).

(14) A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról (HL L 163., 1996.7.2., 1. o.).

(15) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(17) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(18) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(19) COM/2022/233 final.

(20) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(21) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(22) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(23) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(24) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(25) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(26) A harmadik felek hozzájárulása az alábbi szakaszban bemutatott címzett bevételek formájában valósul meg.

(27) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(28) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETE

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási kiadások

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉNEK részösszege