EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.3.23.

COM(2022) 138 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Ellátásbiztonság és megfizethető energia:

Az azonnali intézkedések és a télre való felkészülés opciói

BEVEZETÉS

Az elmúlt 12 hónapban a földgáz és a villamos energia kiskereskedelmi ára 65 %-kal, illetve 30 %-kal emelkedett. Ukrajna orosz megszállása további ellátási aggályokat vet fel ebben a nehéz helyzetben, és súlyosbítja az áringadozást. A magas energiaárak növelik az inflációt, károsan érintik Európa gazdaságát, és a Covid19-válság utáni helyreállítást is befolyásolják.

A jelenlegi rendkívüli helyzetre való reagálás részeként az Európai Bizottság 2021 októberében elfogadta a cselekvés és a támogatás eszköztárát 1 , hogy enyhítse a fogyasztókra és a vállalkozásokra gyakorolt, uniós, illetve tagállami szintű hatásokat. A fogyasztók, a háztartások és az iparágak energiaköltségeinek csökkentését elősegítő célzott támogatási intézkedések hozzájárultak a nyomás enyhítéséhez.

2022. március 8-án a Bizottság REPowerEU-közleménye 2 további iránymutatást nyújtott a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy miként enyhíthető a háztartások és a vállalkozások által fizetett villamosenergia-árak emelkedése, és hogyan használható fel az egyes villamosenergia-termelők által elkönyvelt magas nyereség ezen intézkedések finanszírozására. A fenntarthatóbb energiarendszer biztosítása érdekében a Bizottság májusban javaslatot tesz egy olyan tervre, amelynek értelmében Európa fokozatosan függetlenedne Oroszországtól a fosszilis tüzelőanyagok tekintetében, és ezzel egyidejűleg fokozódna a teljes uniós energiarendszer rezilienciája.

Az uniós vezetők 2022. március 10–11-én Versailles-ban megállapodtak 3 arról, hogy a lehető leghamarabb megszüntetik az EU orosz gáz-, olaj- és szénimporttól való függőségét, és felkérték a Bizottságot, hogy március végéig terjessze elő az ellátás biztonságának és a megfizethető energiaáraknak a következő téli szezonban történő biztosítására vonatkozó tervet. Ezzel párhuzamosan az uniós vezetők kötelezettséget vállaltak arra, hogy – többek között az Európai Tanács következő, 2022. március 24–25-i ülésén – a 2022. március 8-i közleményre építve sürgősen megvitatják és mérlegelik, hogy milyen konkrét opciók kínálkoznak a magasabb energiaárak polgárainkra és vállalkozásainkra, különösen a kiszolgáltatott személyekre és a kkv-kra gyakorolt hatásának kezelésére.

Ez a közlemény a vezetők felhívására adott válasz. Ismerteti az áremelkedések enyhítését célzó konkrét, kivételes, rövid távú opciók előnyeit és hátrányait, továbbá közös európai fellépéseket javasol a gázpiaci probléma kiváltó okainak kezelésére annak érdekében, hogy a következő télen és azon túl is garantált legyen az ellátás biztonsága, elfogadható árak mellett. A harmadik országokkal e célból kialakított uniós partnerségek keretében lehetőség nyílik a gáz és a hidrogén kollektív beszerzésére. Végül a közlemény javaslatot tesz egy európai gáztárolási politikára, amely az uniós energiarendszer rezilienciáját hivatott javítani.

A MAGAS VILLAMOSENERGIA-ÁRAK POLGÁROKRA ÉS VÁLLALKOZÁSOKRA GYAKOROLT HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ OPCIÓK

A tagállamok, az érdekelt felek és a tudományos körök számos lehetséges sürgősségi intézkedést vázoltak fel a magas villamosenergia-árak hatásának korlátozására vonatkozóan. Ezek célja, hogy mérsékeljék a végfogyasztókra háruló terheket, miközben nem befolyásolják a zöld megállapodással kapcsolatos – többek között a dekarbonizációra, illetve az energiahatékonyságra vonatkozó – hosszabb távú, átfogó célkitűzéseket. Az ideiglenes és célzott kivételes opciók sikerének kulcsa, hogy költségvetési szempontból kezelhetők legyenek, és ne veszélyeztessék az ellátás biztonságát és az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon.

A villamosenergia-árakra vonatkozó rövid távú opciók alapvetően két kategóriába sorolhatók:

Beavatkozási opciók, beleértve a pénzügyi ellentételezést

Ezek az opciók a villamosenergia-árak csökkentését célozzák, akár közvetlenül a kiskereskedelmi oldalon, akár közvetve a nagykereskedelmi piacon.

Kiskereskedelmi oldal

Ezek az opciók a magas árak végfelhasználókra gyakorolt hatásainak enyhítésére irányulnak, miközben a nagykereskedelmi árakat az európai villamosenergia- és gázpiacok határozzák meg. A Bizottság októberben közzétett eszköztárával 4 összhangban 26 tagállam vezetett be ilyen válságkezelési intézkedéseket.

Ezen intézkedések keretében a kiszolgáltatott helyzetben lévő végfelhasználóknak nyújtott közvetlen támogatás a leginkább rászorulók megsegítését célozza, az állami támogatás pedig azoknak a vállalkozásoknak segíthet, amelyeket érzékenyen érint az energiaárak megugrása. Ez utóbbihoz hozzájárul a március 22-én elfogadott, állami támogatásokra vonatkozó új, ideiglenes válságkezelési keret 5 , amely korlátozott közvetlen támogatások, likviditási támogatás, valamint a megemelkedett gáz- és villamosenergia-költségek fedezéséhez nyújtott támogatás formájában lehetővé teszi a közvetlenül vagy közvetve érintett vállalkozások támogatását.

A tagállamok többsége kedvezményes héakulcsot vezetett be a gázra, a villamos energiára és/vagy a távfűtésre vonatkozóan. Mindazonáltal számos, nevezetesen az energiaadó-irányelv 6 keretében kínált lehetőség – köztük a háztartásokra vonatkozó árkedvezmények vagy mentességek – kihasználása egyelőre nem teljes körű.

A Bizottság az egységes piac torzulásainak elkerülése érdekében mérlegeli a tagállamoknak szóló iránymutatás kidolgozását arra vonatkozóan, hogy miként használhatják ki legelőnyösebben a jogi keretet, beleértve az energiaadó-irányelv alapján biztosítható célzott országspecifikus eltéréseket is 7 .

A kiskereskedelmi oldalt érintő opciók mindegyike a polgárok és a vállalkozások közvetlen támogatását célozza. Az energiaadóból és a szén-dioxid-árazásból, illetve egyes energiavállalatok túlzott mértékű nyereségéből származó magasabb bevételek felhasználása hozzájárulhat a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és vállalkozások megsegítésére irányuló célzott és ideiglenes intézkedések finanszírozásához 8 .

Nagykereskedelmi oldal

A tagállamok mérlegelhetik egy aggregátori modell létrehozását, amelynek keretében egy szervezet kedvező kereskedelmi feltételek mellett vásárolna villamos energiát, és azt bizonyos fogyasztói kategóriák számára a piaci ár alatt tenné elérhetővé, áthárítva az előnyöket a fogyasztókra, ami lényegében az alacsonyabb kiskereskedelmi árak és a magasabb nagykereskedelmi árak közötti különbség támogatását jelenti.

A további opciók közé tartozhat a nagykereskedelmi villamosenergia-piacok működésébe való közvetlen beavatkozás. Ennek keretében a fosszilis alapú villamosenergia-termelők pénzügyi kompenzációt kapnának rendkívüli magas tüzelőanyag-költségeik egy részéért annak érdekében, hogy csökkentsék eladási áraikat a nagykereskedelmi piacon, vagy közvetlenül maximalizálnák a nagykereskedelmi villamosenergia-árakat egy referenciaérték megállapításával, és kompenzálnák az eladási ártól való eltérést.

Ezek az opciók a nagyon magas gázárak nagykereskedelmi villamosenergia-piacra gyakorolt negatív hatását hivatottak csökkenteni. Fő hátrányaik a fiskális költségekhez, a verseny esetleges torzulásához, a határokon átnyúló kereskedelem kockázataihoz és ezáltal a villamosenergia-ellátás biztonságához kapcsolódnak, és a hátrányok mértéke az opciók konkrét kialakításától függ.

Szabályozási opciók költségkompenzáció nélkül

Ezek az opciók az alapterhelést biztosító egyes termelők által felszámítható maximális árra vonatkozó szabályozási ársapka alkalmazásán alapulnak. Ez az opció csak hosszabb távon csökkentené a költségeket, ám rövid távon is hozzáadott értéket képvisel, mivel kezeli bizonyos technológiák túlzott nyereségét.

Ezen opciók fő hátulütői egyrészt a végrehajtási kihívások, mivel szükségessé tennék az állami szervezetek számára nem feltétlenül elérhető, a termelők költségeire és bevételeire vonatkozó információkhoz való hozzáférést, másrészt pedig az esetlegesen felmerülő jogi aggályok. Emellett ezek az opciók szabályozási bizonytalansághoz vezetnének, mivel megszüntethetik a megújuló energiaforrásokba eszközölt magánberuházások bizonyos ösztönzőit, holott az ilyen beruházások kulcsfontosságúak a reziliens, fenntartható és biztonságos energiarendszerre vonatkozó hosszú távú céljaink eléréséhez.

A melléklet részletesen bemutatja és elemzi valamennyi opciót.

Ezen értékelés alapján a Bizottság úgy véli, hogy az egyes tagállamok helyzetének különbözősége miatt nem létezik egyetlen, egyszerű megoldás a magas villamosenergia-árak kezelésére. Bizonyos opciók csakis a konkrét nemzeti körülmények között életképesek. Ugyanakkor egyes beavatkozások uniós jogszabályokat és/vagy uniós szintű közös megközelítést igényelnének a hatékonyságuk biztosításához, valamint a belső piac integritásának és az ellátás biztonságának a megőrzéséhez. Valamennyi opció költségekkel és hátrányokkal jár, többek között az egységes piac működésére nézve.

A GÁZELLÁTÁS ELFOGADHATÓ ÁRAK MELLETTI BIZTOSÍTÁSA A KÖVETKEZŐ TÉLEN ÉS AZON TÚL

Míg a nyilvános vita során felvetett számos opció a tünetek kezelését célozza, látni kell, hogy a jelenlegi magas villamosenergia-árak kiváltó oka maga a gázpiac. A villamos energia árát jelenleg a gáz magas ára nyomja fel, mivel még mindig gyakran a gázalapú villamosenergia-termelők azok az energiaszolgáltatók, amelyek utolsóként lépnek be a villamosenergia-piacra a tényleges kereslet kielégítése céljából. Az azonnali gázpiac jelentős volatilitást mutat, amely nem kapcsolódik teljes mértékben a gazdasági fundamentumokhoz.

A gázár szabályozási eszközökkel történő maximalizálása vagy modulációja a megfontolandó opciók egyike, hiszen azonnal éreztetné hatását az árakon. Fontos jelzésértékkel bírhat arra vonatkozóan, hogy az EU nem hajlandó bármilyen magas árat fizetni a gázért, ám egy ilyen beavatkozás csakis végső megoldásként jöhet szóba, mivel hátrányos lenne a gázellátás biztonsága szempontjából.

A gázkészletek feltöltése most kezdődik, ezért sürgősen meg kell állapodni egy közös stratégiáról. A magas árak és szűkös gázpiacok által meghatározott jelenlegi helyzetben a tárolók következő télre való feltöltését a szokásosnál is több kihívás övezi. A gázimport lehető legjobb feltételek melletti biztosításának elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy az Unió kollektív befolyását latba vetve elkerüljük, hogy a tagállamok egymást túllicitálva próbálják beszerezni ugyanazon készleteket.

Együtt erősebbek vagyunk. Az EU-nak közösen kell fellépnie annak érdekében, hogy a beszállítókkal kialakított partnerségek révén kiaknázza piaci erejét.

A Bizottság készen áll az uniós szintű közös gázbeszerzésekkel foglalkozó munkacsoport létrehozására. A munkacsoport az igények összevonása révén előmozdítaná és megerősítené az EU nemzetközi tárgyalási pozícióját az LNG- és gázbeszállítókkal szemben, hogy a következő télre készülve biztosított legyen az LNG és a gáz kedvező áron történő behozatala. Az EU rövid távon eredményesebben biztosíthatja a harmadik országokból származó LNG, gáz és hidrogén megfizethető áron történő behozatalát, ha tartós együttműködést folytat ezekkel az országokkal, és hosszú távú, megújítható gázpartnerségeket alakít ki, amelyek egyúttal a jövőbeli hidrogénimportot is megalapozzák.

A munkacsoport ennek megfelelően megtenné a szükséges előkészületeket az energiaügyi partnerségek kialakításához a földközi-tengeri térség kulcsfontosságú LNG-, gáz- és hidrogénbeszállítóival, afrikai partnereinkkel, valamint a Közel-Kelettel és az USA-val.

A munkacsoportot tevékenységét a tagállamok képviselőit tömörítő irányítóbizottság fogja támogatni, a Bizottság által vezetett közös tárgyalócsoport pedig a gázbeszállítókkal tartja majd a kapcsolatot. Ennek során a Bizottság a Covid19-világjárvány tapasztalataira támaszkodhat, amikor is az EU egészére kiterjedő fellépés nélkülözhetetlen volt a mindenki számára elegendő oltóanyag biztosításához.

A munkacsoport emellett előmozdítaná az uniós gázinfrastruktúra, nevezetesen az LNG-terminálok, valamint a gáztárolók és -vezetékek kihasználtságának maximalizálását.

A gáztárolók kielégítő mértékű feltöltöttsége némi védelmet nyújt az európai fogyasztóknak az ellátási hiányok és az esetleges zavarok kockázataival szemben, ezáltal bizonyos fokú stabilitást biztosítva. A Bizottság ezért közös és stratégiai jellegű európai gáztárolási politikát javasol, amely a 27 uniós tagállam közötti összehangolt együttes fellépés és tehermegosztás révén valósulna meg. A következő hónapokban a munkacsoport – a téli időszakra készülve – a gázkoordinációs csoporttal szorosan együttműködve fog törekedni a tárolók feltöltésének előmozdítására.

Közös erőfeszítésekre van szükség a meglévő tárolási infrastruktúra használatának optimalizálásához. A tárolással kapcsolatos önálló fellépéssel szemben a közös intézkedések révén elkerülhetők a túlberuházások, mivel a gáz átmeneti energiaforrás, és fontos, hogy minden új infrastruktúra hosszabb távon a tisztább energiaforrásokkal, különösen a hidrogénnel is kompatibilis legyen.

A kellően magas feltöltöttség biztosítása érdekében a Bizottság az energiatárolásra vonatkozó jogalkotási javaslatot terjesztett elő, amely annak biztosítására irányul, hogy a meglévő tárolási infrastruktúra feltöltöttsége minden év november 1-jén elérje legalább a teljes kapacitás 90 %-át. Ez a referenciaérték idővel kiigazítható, amennyiben változás következik be a gazdasági és geopolitikai realitások, valamint az energiaellátás biztonsága terén. Figyelembe véve a kialakult rendkívüli helyzetet, idén egy alacsonyabb, 80 %-os célérték lesz alkalmazandó, valamint biztosított lesz a fokozatos megvalósításhoz szükséges rugalmasság is. A tagállamoknak már most, a jogalkotási javaslat elfogadását megelőzően is lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a tárolók feltöltöttsége megfelelő legyen a tél beálltakor.

A szolidaritás alapvető fontosságú. A közös gáztárolás mindenki számára előnyös biztosítékot jelent, amihez mindenkinek méltányos módon hozzá kell járulnia. Ezért a tárolókapacitással nem rendelkező tagállamoknak hozzá kell járulniuk más tagállamok tárolóinak feltöltéséhez, és ennek fejében részesülniük kell a fokozott ellátásbiztonság előnyeiből. A javaslatban foglalt tehermegosztási mechanizmus biztosítja az ellátásbiztonsággal járó költségek méltányos elosztását valamennyi tagállam között, mivel az uniós energiapiacnak köszönhetően mindegyikük számára előnyös az ellátási zavarok kockázatának csökkentése, függetlenül attól, hogy a tárolók az EU mely pontján helyezkednek el. A mechanizmus szolidaritási megállapodások megkötésén alapul, amire haladéktalanul sort kell keríteni, hogy szükség esetén lehetővé váljon a gázkészletek hatékony megosztása, amint az a 2021. decemberi javaslatban is szerepel 9 . Ugyanilyen fontos a feltöltési cél teljesítése felé tett előrehaladás átláthatósága és nyomon követése. A gázkoordinációs csoport figyelemmel kíséri az e téren elért eredményeket, és szükség esetén mérlegeli a tárolók feltöltésére irányuló erőfeszítések folytonosságát biztosító megfelelő intézkedéseket.

Végezetül, mivel a gáztárolási infrastruktúra kritikus fontosságú az EU biztonsága szempontjából, a tárolók üzemeltetőinek tanúsítása garantálja az ellátásbiztonsági szempontból szükséges biztosítékokat a harmadik országbeli üzemeltetők tulajdonjogával kapcsolatos kockázatok tekintetében.

KÖVETKEZTETÉSEK

A fentiekben bemutattuk a megnövekedett energiaárak polgárainkra és vállalkozásainkra gyakorolt hatásának kezelésére vonatkozó opciókat, amelyek az energiaárak kordában tartására irányuló, sürgősségi jellegű és korlátozott időtartamú beavatkozásokat irányoznak elő, amelyek nem veszélyeztethetik sem a zöld megállapodás hosszú távú célkitűzéseit, sem az egységes piac működését. Ugyanakkor egyik megoldás sem varázsszer, és mindegyiknek vannak előnyei és hátulütői.

Amire most a leginkább szükség van, az az energiaárak emelkedésének megfékezése és a megfelelő gázellátás biztosítása a következő télen és azon túl. A legjobb megoldás az, ha a 27 uniós tagállam egységesen lép fel, és összehangolt megközelítést alkalmaz a költségek megtakarítása és együttes erőnk kihasználása érdekében.

Középtávon több strukturális megoldásra, köztük az energiapiac teljes körű integrációját biztosító összeköttetésekre, sokkal több megújuló energiára, energiahatékonysági intézkedésekre és az energiaellátás diverzifikálására van szükség a függőségek elkerülése érdekében. A REPowerEU terv valamennyi említett területen fel fogja gyorsítani az intézkedések bevezetését. A Bizottság májusban terjeszti elő a REPowerEU terv részleteit. Ezzel összefüggésben a Bizottság készen áll arra is, hogy javaslatot dolgozzon ki egy uniós szintű energiamegtakarítási tervre.

A REPowerEU terv gyakorlati végrehajtása megköveteli, hogy az uniós szabályozási keret tükrözze a megújuló energia lényegesen nagyobb részarányát az energiaszerkezetben, összhangban az EU ambiciózus dekarbonizációs célkitűzéseivel. A Bizottság májusig megvizsgálja a villamosenergia-piaci szerkezet optimalizálásának lehetőségeit. Ennek során figyelembe fogja venni az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) által az uniós villamosenergia-piaci szerkezet előnyeiről és hátrányairól készített végső értékelést, valamint a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos egyéb hozzájárulásokat 10 .

Idővel a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása, a hatékonyabb energiafogyasztás ösztönzése, az európai tárolási politika, valamint az ellátásnak a megbízható szolgáltatókkal való összehangoltabb együttműködés révén történő diverzifikálása együttesen strukturális megoldásokat fog kínálni a megfizethető energiához való hozzáférés kérdésére.

Az e dokumentumban felvázolt opciók és javaslatok arra ösztönzik a tagállamokat, hogy támaszkodjanak Európa legfőbb erősségére: az egységre és a szolidaritásra.

Felkérjük a vezetőket, hogy az Európai Tanács 2022. márciusi ülésén adjanak iránymutatást az ellátásbiztonság és a megfizethető energia jelenlegi, jövő téli és azon túli szavatolását célzó bizottsági és jogalkotási szintű munka folytatásához.

(1)

   Közlemény – Az emelkedő energiaárak kezelése: a cselekvés és a támogatás eszköztára, COM(2021) 660 final (2021.10.13.).

(2)

   Közlemény – REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért, COM(2022) 108 final (2022.3.8.).

(3)

    20220311-versailles-declaration-hu.pdf  

(4)

   COM(2021) 660 final (2021.10.13.).

(5)

   Közlemény – Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából, C(2022) 1890 final (2022.3.23.).

(6)

   A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.).

(7)

   Az irányelv 19. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(8)

   Egyes (inframarginális) villamosenergia-termelők jelenleg rendkívüli nyereségre tesznek szert a nagyon magas villamosenergia-árak miatt. Ez a többletnyereség a Bizottság által március 8-én előterjesztett iránymutatással összhangban megadóztatható vagy ideiglenesen visszakövetelhető (lásd COM(2022) 108 final, 2022.3.8.).

(9)

   Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a megújuló gázok, a földgázok és a hidrogén belső piacairól (átdolgozás), COM(2021) 804 final (2021.12.15.).

(10)

   A rövid távú beavatkozásokra vonatkozóan felvázolt opciók egyes elemei – mint például az új kapacitások kétirányú különbözeti ügyletek révén történő beszerzése vagy az aggregátori modell alkalmazása – hosszú távon támogathatják Európa piaci szerkezetének későbbi átalakítását, elősegítve a fogyasztók védelmét a jövőbeli nagy áringadozásokkal szemben, valamint növelhetik az európai energiapiac rezilienciáját.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.3.23.

COM(2022) 138 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Ellátásbiztonság és megfizethető energia:
Az azonnali intézkedések és a télre való felkészülés opciói

MELLÉKLET

Az opciók áttekintése

A tagállamok, az érdekelt felek és a tudományos körök számos opciót vázoltak fel a magas villamosenergia-árak hatásának korlátozására irányuló sürgősségi intézkedések tekintetében. Ezen intézkedések a végső fogyasztók helyzetének könnyítését célozzák. Ezt a célt azonban a hosszabb távú átfogó zöld megállapodás, azon belül pedig a dekarbonizációs és energiahatékonysági célkitűzések sérelme nélkül kell elérni. Ahhoz, hogy ezek az ideiglenes és célzott kivételes intézkedések sikeresek legyenek, költségvetési szempontból kezelhetőnek kell lenniük, és nem veszélyeztethetik sem az ellátás biztonságát, sem az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon. Az egyes opciók kapcsán ismertetett előnyök és hátrányok nagyságrendje az ilyen opciók pontos kialakításának részleteitől függ. I. – A fogyasztóknak nyújtott pénzügyi ellentételezéssel járó villamosenergia-piaci beavatkozások

A.Beavatkozások a kiskereskedelem szintjén: közvetlen támogatás a fogyasztóknak utalványok, adókedvezmények vagy az „aggregátori modell” révén

A REPowerEU-közlemény új ideiglenes válságkezelési keretet jelentett be. Ez a keret lehetővé fogja tenni, hogy a tagállamok korlátozott mértékben közvetlen támogatásokat és likviditási támogatást nyújtsanak minden olyan vállalkozás számára, amelyet az Ukrajna elleni orosz agresszió, a kiszabott szankciók vagy a megtorló ellenintézkedések közvetlenül vagy közvetve érintenek, valamint támogatást tesz lehetővé a vállalkozások, különösen az energiaintenzív tevékenységet folytató fogyasztók energiaköltségei egy részének ellentételezéséhez. A közlemény azt is egyértelművé teszi, hogy a jelenlegi körülmények között a tagállamok valamennyi háztartás és mikrovállalkozás tekintetében szabályozhatják a kiskereskedelmi árakat.

A háztartási fogyasztók, különösen a szegények és a kiszolgáltatott helyzetben lévők, (de akár a vállalatok) védelmének egy másik módja az lehetne, ha a tagállamok „aggregátori modellt” alkalmaznának, amelynek keretében egy állami ellenőrzés alatt álló gazdálkodó egység villamos energiát vásárolna a piacon, és azt bizonyos fogyasztói kategóriák számára – közvetlenül vagy szolgáltatókon keresztül – az aktuális piaci áraknál alacsonyabb áron, például kötési ár alapján bocsátaná rendelkezésre. E megközelítésnek a hatályos villamosenergia-irányelv 5. cikkében és az állami támogatási szabályokban előírtakon túli kiterjesztését gondosan meg kell vizsgálni az egységes piac torzulásának elkerülése érdekében.

Ezen intézkedések többségét nemzeti szinten lehetne elfogadni.

Előnyök

Mivel ezek az opciók közvetlenül a fogyasztókat célozzák meg, különösen hatékonyak a magas árak végfelhasználókra gyakorolt hatásának enyhítésében. Rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak a támogatandó háztartási és üzleti fogyasztók kategóriái tekintetében, így figyelembe vehetők a nemzeti körülmények és a versenyszabályok. Azoknak a tagállamoknak, amelyek aggregátori modellt kívánnak létrehozni, dönteniük kell a modell kialakításának részleteiről, beleértve az értékesített mennyiségeket és azt, hogy mely konkrét fogyasztói kategóriák/szolgáltatók élhetnének ezzel a lehetőséggel. A Bizottság iránymutatást adhatna egy ilyen modell megvalósításának módjáról, hogy biztosítottak legyenek az egységes piacon az egyenlő versenyfeltételek és a tisztességes verseny.

Hátrányok

Ez a lehetőség korlátozhatja a versenyt a kiskereskedelmi piacokon, amelyet az összes szolgáltatóval szembeni tisztességes és megkülönböztetésmentes bánásmód biztosításával kell enyhíteni. . A REPowerEU-közleményhez mellékelt, a szabályozott árakra vonatkozó iránymutatás szemlélteti, hogy ez hogyan valósítható meg az aggregátori modell tekintetében.

Ha a fogyasztók nagy része részesülne a teljes áremelkedést kompenzáló támogatásban, a fogyasztás csökkentésére irányuló ösztönzők korlátozottabbak lennének. A fogyasztói költségeket csökkentő valamennyi opcióhoz hasonlóan ez is növelheti a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, az EU importfüggőségét, és növelheti az ellátás biztonságával kapcsolatos aggályokat. Ennek az opciónak az alkalmazhatósága a tagállamok költségvetési lehetőségeitől függ.

Költségek

A költségek és azok fedezésének módja az egyes fogyasztói kategóriák lefedettségére vonatkozó nemzeti döntésektől, valamint attól függ, hogy azok milyen mértékben enyhítik a fogyasztók pénzügyi terheit. Ezeket a döntéseket a tagállamok költségvetési mozgástere is befolyásolja.

II. – Villamosenergia-piaci beavatkozás a nagykereskedelem szintjén: ármegállapítás a termelőknek nyújtott pénzügyi kompenzáció mellett

B. Beavatkozás a nagykereskedelem szintjén a fosszilis tüzelőanyagokat használó villamosenergia-termelők által fizetett tüzelőanyag-árakkal kapcsolatban

Ez a lehetőség a fosszilis forrásból előállított villamosenergia termelői által a tüzelőanyagért (szén, gáz, olaj, dízel) fizetett ár kompenzációját jelentené. Mivel ez védené a fosszilis forrásból előállított villamosenergia termelőit a nemzetközi árupiacokon jelenleg tapasztalható megugró árak hatásától, lehetővé tenné számukra, hogy a jelenleginél olcsóbban kínálják az általuk termelt villamos energiát. Ez az opció a gyakorlatban úgy valósulna meg, hogy a villamosenergia-termelőknek az állam megfizetné a tényleges tüzelőanyag-beszerzési költségeik (gáz, szén) és az ezen áruk egy előre meghatározott referenciaára közötti különbséget.

Előnyök

Ez az opció várhatóan befolyásolja a fosszilis tüzelőanyagokat használó erőművek ajánlattételi magatartását az EU-ban, és valószínűleg az ezen erőművek által értékesített villamos energia költségének, és így a nagykereskedelmi piacon érvényesülő határárnak a csökkenését idézi elő. Ennek pedig alacsonyabb kiskereskedelmi árakhoz kell vezetnie.

Az opció pontos kialakításának jellemzőitől függően ez nem befolyásolná az erőművek ajánlati ársorrendjét, és így nem avatkozna bele a piac működésébe.

Hátrányok

Ha ezt az intézkedést nemzeti szinten vezetik be, az torzíthatja a villamos energia áramlását az (uniós és nem uniós) szomszédos országokban, és a villamos energiának a referenciaárat alkalmazó országokból az ilyet nem alkalmazó országokba történő áramlását idézheti elő a szűkösséggel, az ellátásbiztonsággal vagy a relatív költségekkel kapcsolatos megfontolások figyelembevétele nélkül.

A fosszilis tüzelőanyagok relatív árversenyképességét befolyásoló többi opcióhoz hasonlóan ez az opció is hátráltathatja a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.

Költségek

A költségek mértéke és azok fedezetének módja választás kérdése lenne. A költségeket a villamosenergia-fogyasztók hozzájárulásaiból lehetne finanszírozni. Míg ezt a költséget elvben ellensúlyozhatja a nagykereskedelmi villamosenergia-áraknak az intézkedés által előidézett csökkenése, a fogyasztókra gyakorolt nettó hatás a fosszilis tüzelőanyagok árának változásától, az importált fosszilis tüzelőanyagok mennyiségétől és a szomszédos országokba exportált villamos energia mennyiségétől függne. Az ilyen intézkedések bevezetése csökkentené a többletnyereség adóztatásából származó bevételeket.

C.Beavatkozás a nagykereskedelem szintjén felső áthatár bevezetésével a nagykereskedelmi villamosenergia-piacon

Ez az opció azt jelentené, hogy a villamosenergia-árakat előre meghatározott szinten maximalizálnák.

Ahhoz, hogy folytassák a termelést az olyan tüzelőanyagot (pl. gáz, szén) használó termelők, melyek jelenlegi költségei mellett nem lehetséges a nyereséges termelés ársapka esetén, pénzügyi ellentételezésre lenne szükség a megtermelt villamos energia piaci ára és az előre meghatározott ársapka közötti különbség fedezésére. Szigorú szabályozásra lehet szükség annak biztosításához, hogy az ársapkát meghaladó villamosenergia-termelési kínálati árak (amelyek meghatározzák a pénzügyi ellentételezésre való jogosultságot) „észszerűek” legyenek. Hasonlóképpen szabályozásra lehet szükség annak biztosítására, hogy azok a termelők, akiknek a költségei nem érik el az ársapkát, ne tegyenek mégis azt meghaladó ajánlatot (magasabb ár elérése érdekében). Ez végső soron az ajánlatok szigorú szabályozását teheti szükségessé, ami összetett problémákhoz vezethet.

Előnyök 

Ez az opció korlátozná a nagykereskedelmi árakat, ami viszont alacsonyabb kiskereskedelmi árakat eredményezne. Ez az ársapka által közvetlenül nem érintett termelők esetében az inframarginális profitok csökkenéséhez vezetne.

Hátrányok 

Ez az opció az egyes erőművek költségstruktúráinak és működési módjának részletes ismeretét követeli meg az igazgatási szervektől.

Hasonlóan a B. opcióhoz, ha nem uniós szinten vezetik be, ez az opció torzíthatja a villamos energia áramlását a belső piacon, és a villamos energiának az ársapkát alkalmazó országokból az ilyet nem alkalmazó országokba történő áramlását idézheti elő anélkül, hogy figyelembe lehetne venni a szűkösséggel kapcsolatos megfontolásokat.

Hasonlóan a B. opcióhoz, ez a lehetőség indokolatlanul előnyös lenne az EU szomszédai számára, akik a tagállamok által támogatott villamos energiát kapnának.

Végül ez az opció torzíthatja a villamos energia áramlását a belső piacon az árjelzés hiánya miatt, és ellátásbiztonsági kockázatokhoz vezethet.

A fogyasztói költségeket csökkentő valamennyi opcióhoz hasonlóan ez is növelheti a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, az EU importfüggőségét, és növelheti az ellátás biztonságával kapcsolatos aggályokat.

Költségek

Finanszírozásra lenne szükség a piaci ár és az ársapka közötti különbség kompenzálásához. E költség fedezését a korlátozottabb költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamok nehezebben tudnák biztosítani.

Idővel ellátásbiztonsági kockázatok merülhetnek fel az uniós piac differenciált árjelzésének elmaradása miatt, valamint a szabályozási bizonytalanságból adódóan. Hasonlóképpen a nem támogatott megújulóenergia-projektektől is tartózkodnának a beruházók, mivel ezek piaci árbevétele alacsonyabb lenne (többek között azért is, mert a fogyasztók kevesebb ösztönzést éreznének arra, hogy hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződéseket kössenek megújuló forrásból származó energiára, mivel az ársapka csökkentené a magas árak elleni védekezés szükségességét).

D.Szabályozási beavatkozás a villamosenergia-piacon: egyes piaci szereplők nyereségének korlátozása

A nagykereskedelmi villamosenergia-piacokon az árat az összes kereslet kielégítéséhez szükséges utolsó forrás határozza meg. A fosszilis tüzelőanyagot felhasználó villamosenergia-termelők jelenleg rendkívül magas költségekkel szembesülnek a fosszilis tüzelőanyagok, valamint a szén-dioxid-kibocsátás árának emelkedése miatt. Ennek eredményeként magas lesz a villamos energia határára. A fosszilis tüzelőanyagoktól nem függő alapterhelési villamosenergia-termelők ebben a helyzetben nem rendelkeznek hasonló költségszerkezettel, és a beruházási döntés meghozatalának idején érvényes várakozásokat jóval meghaladó kiegészítő profitot érnek el.

A REPowerEU-közlemény 2. melléklete kimondja, hogy a tagállamok kivételesen dönthetnek úgy, hogy olyan adóintézkedéseket hoznak, amelyek az egyes villamosenergia-termelők által elért nyereség egy részét vonják el.

Az ilyen adóintézkedések által elérni kívánt célkitűzés szabályozási beavatkozásokkal is elérhető. Ez annak ideiglenes engedélyezésével valósítható meg, hogy a tagállamok olyan kötési árat állapítsanak meg vagy visszakövetelési mechanizmust vezessenek be, amely korlátozza a termelők túlzott mértékű nyereségét. Előfordulhat, hogy a vonatkozó kötési árat a különböző piaci szereplők eltérő jellemzőinek tükrözése érdekében differenciálni kell, és azt a nemzeti szabályozó hatóságoknak kell meghatározniuk. Ez az opció valójában egyirányú különbözeti ügyletként működik, ahol a kifizetések csak akkor válnak esedékessé, amikor a referenciaár (piaci ár) magasabb a kötési árnál. A REPowerEU-közleményben szereplő többletnyereség-adóhoz hasonlóan külön mechanizmusra lenne szükség az ilyen szabályozási beavatkozásból származó bevételek fogyasztók közötti újraelosztásához.

A tagállamok az új termelést támogató rendszereiket kétirányú különbözeti ügyletek rendszerévé alakíthatnák. Azáltal, hogy a villamosenergia-termelőkkel magas árak esetén visszafizettetné beruházási támogatásukat, ez a mechanizmus megakadályozná, hogy a jelenleg épülő új termelő egységek a jövőben olyan helyzetekben is támogatásban részesüljenek, amikor a piaci árak nagyon magasak és ingadozóak.

Amennyiben a földgázpiaci szereplők a jelenlegi válsághelyzet miatt túlzott hozamot realizálnak, például azért, mert az azonnali piacon jelentősen magasabb árakon képesek hosszú távon leszerződött mennyiségeket értékesíteni, e nyereségre hasonló adójellegű beavatkozások vonatkozhatnának.

Előnyök

Megfelelő kialakítás esetén ez az opció nem befolyásolja az árképzést a nagykereskedelmi villamosenergia-piacokon, megőrizve az EU-n belüli és kívüli kereskedelem jelzéseit és az ellátás biztonságát. Nem érinti azuniós szintű villamosenergia-kereskedelmet sem.

Az új beruházásokra vonatkozó támogatási rendszerek kialakításának reformja megnyithatja az utat a piac szerkezetének hosszabb távú változásai előtt.

Hátrányok

Ez a lehetőség önmagában nem csökkenti a fogyasztói árakat, de a keletkező bevételeket arra lehet felhasználni, hogy közvetlen segítséget kapjanak a magas árak által leginkább sújtott energiafogyasztók, például a háztartásoknak nyújtott utalványok és a vállalkozásoknak az állami támogatásokra és a versenyre vonatkozó szabályokkal összhangban nyújtott pénzügyi támogatás révén.

A nemzeti hatóságoknak ahhoz, hogy pontosan megállapíthassák, fennáll-e túlzott mértékű inframarginális profit, részletes információkkal kell rendelkezniük az energiatermelők költségeiről, amelyekhez esetleg nincs hozzáférésük. A gyors végrehajtás jogi kihívásokhoz vezethet, mivel a piaci szereplőket eltérően érinti.

A versennyel kapcsolatos kérdéseket gondosan meg kell vizsgálni és keretek között kell tartani a szabályozott kiskereskedelmi árakról és az inframarginális profitokra vonatkozó költségvetési intézkedésekről szóló bizottsági iránymutatás követése, valamint az állami támogatási szabályok betartása révén.

A rendkívüli adók bevezetése valószínűleg hatással lesz a befektetői biztonságra, ami azt jelentheti, hogy minden jövőbeli villamosenergia-termeléshez támogatásra lehet szükség. Ez a szabályozási kockázat a jövőben a magasabb tőkeköltségekben és a megújulóenergiaforrás-alapú termelés kiépítésének lassulásában fog tükröződni.

III. – Beavatkozások a gázpiacokon

E.Az EU-n belüli gázkereskedelemre vonatkozó ársávok

Ez az opció azon alapul, hogy meghatározzuk azt az egész EU-ra kiterjedő maximális árat, amelyen az összes uniós tagállam szolgáltatói kereskedhetnek a gázzal, vagy pedig olyan ársávot állapítunk meg, amelyen belül a gáz ára változhat. Egy ilyen ársapka vagy ársáv behatárolná az európai tőzsdéken való ajánlattételt. A maximált gázár lenne az új szerződéses referenciaár a hosszú távú és a származtatott ügyletek esetében.

Ahhoz, hogy ez az opció hatékony legyen, valamennyi tagállamban végre kellene hajtani.

Előnyök

Az európai gázkereskedelemre alkalmazott ársapka csökkentené a túlzott mértékű áringadozást és közvetlen hatásként alacsonyabb gázárakat eredményezne. Ez pedig csökkentené a gáztüzelésű erőművek által termelt villamos energia költségeit, továbbá mind a gáz, mind a villamos energia fogyasztói árát.

Hátrányok

Megfelelő szinten kellene meghatározni az ársapkát. Ha a gáz ársapkája túl alacsony, nehéz lesz több gázt beszerezni Európán kívülről. Ez akár arra is ösztönözheti az európai vállalatokat, hogy gázt exportáljanak olyan országokba, ahol az árak magasabbak. Az alacsonyabb ár ösztönözné a nagyobb gázfogyasztást, és ezáltal a kereslet növekedését Európában. E kockázat csökkentése érdekében ezt az opciót szigorú keresletszabályozásnak kellene kísérnie. Ezek a tényezők együttesen a gázpiac további szűküléséhez vezethetnének, és kockázatot jelenthetnének a gázellátás biztonságára nézve.

Ha az egész EU-ban ugyanaz az ársapka lenne alkalmazandó, nehézzé válna annak biztosítása, hogy a gáz oda áramoljon, ahol szükség van rá, valamint annak szavatolása, hogy a hálózat képes biztonságosan működni, egyensúlyban tartva a keresletet és a kínálatot.

Azok a fogyasztók, akik hosszú távú szerződések keretében a felső korlátot meghaladó áron vásároltak gázt, a szerződéseik lejártáig nem részesülnének az ársapka előnyeiből.

Az ársapka szintjétől és alkalmazásának időtartamától függően az ársapka biztosíthatja kereskedelmi partnereinktől származó készletek beszerzését. Bizonytalan és nem látható azonban előre, hogyan reagálnának e partnerek az adminisztratív úton meghatározott árra. Előfordulhat, hogy bíróság előtt megtámadják ezt az opciót, és/vagy korlátozzák vagy felfüggesztik a szállításokat. 

Költségek

A költségek a szolgáltatók ársapkára való reagálásától függő esetleges ellátási zavarokkal kapcsolatosak.

F.A nemzetközi szállítókkal megtárgyalt mennyiség és ár

Az is opció lehet, hogy konkrétabb gázmennyiségi célok és árcélok kerülnének meghatározásra a különböző ellátási útvonalak/szállítók számára, és ezeket a mennyiségi és árcélokat a kereskedelmi partnereivel folytatott tárgyalásokra vonatkozó, uniós szinten koordinált közös stratégia alapján érné el az EU. Az ilyen irányárak a harmadik országokkal kötött szállítási szerződésekre vonatkoznának, de nem érintenék az EU-n belüli tranzakciókat (pl. a belső piaci kiegyenlítő szabályozás tekintetében).

A megfelelő árú LNG- és gázimport biztosítása érdekében az EU-nak hosszabb távú perspektívát kellene kialakítania a beszállítóival kialakított gázpartnerségek tekintetében, és ki kellene terjesztenie a tárgyalások hatókörét a hosszú távú hidrogénimport biztosítására.

Az ilyen partnerségek a következőkből állhatnának:

·Hosszú távú szerződések az LNG- és a csővezetékes ellátás növelésére;

·A hidrogénnel kompatibilis további LNG-importkapacitásba történő uniós beruházás;

·Egy 5–10 éves időtávra szóló hidrogénpartnerség az infrastruktúra létrehozása érdekében, valamint szilárd beruházási keret és partnerség (közös keret, amely biztosítaná a beruházások és a kereslet kiszámíthatóságát és stabilitását az EU-ban, valamint a stabil beruházási feltételeket a partnerországokban).

Egy ilyen tárgyalási stratégia sikerének kilátásai egy európai szintű közös megközelítés kialakításától függnének.

Előnyök

E stratégia sikere esetén az Európa-szerte kialkudott alacsonyabb ár jelentősen alacsonyabb gázárakat és megállapodás szerinti gázbehozatali mennyiségeket eredményezne. Ez pedig csökkentené a gáztüzelésű erőművek által termelt villamos energia költségeit, továbbá mind a gáz, mind a villamos energia fogyasztói árát.

Mivel ez az opció tárgyalásokon alapulna, és nem korlátozná semmilyen módon az EU-n belüli gázkereskedelmet (pl. a kiegyenlítő szabályozás tekintetében), elkerülhetők lennének az EU-n belüli gázáramlás zavarai.

Hátrányok

Ennek az opciónak a sikere végső soron a harmadik országbeli beszállítókkal folytatott vonatkozó tárgyalások eredményétől függ.

Költségek

Siker esetén ez az opció a földgáz beszerzési költségeinek tartós csökkenéséhez vezetne.