EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.10.28.

COM(2020) 687 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

a Covid19-válságra adandó további válaszintézkedésekről

1.Bevezetés

Több mint nyolc hónap telt el azóta, hogy az Egészségügyi Világszervezet globális erőfeszítést igénylő jelentős népegészségügyi szükséghelyzetként ismerte el a Covid19-et. Európa alkalmazkodott a példa nélküli helyzethez, és vezető szerepet vállalt a világszintű reagálásban. Bár Uniónk területén az esetszámok újbóli növekedése tapasztalható, a tagállamok jobban felkészültek és összehangoltabban járnak el, mint a világjárvány első hónapjaiban. Több ismerettel rendelkezünk arról, miként küzdhetünk a koronavírus terjedése ellen, és hogyan tehetjük ezt úgy, hogy a védekezés minél kevésbé korlátozza mindennapi életünket. Továbbra is példátlan egészségügyi kockázat fenyegeti azonban a polgárokat, a családokat és a közösségeket egész Európában, a bizonytalanság pedig destabilizálja társadalmainkat és gazdaságainkat. Az elmúlt hetekben Európa-szerte aggasztó mértékben terjedt a vírus, és új intézkedéseket kellett alkalmazni. Mivel ismét nyomás nehezedik az egészségügyi rendszerekre, többet kell tennünk azért, hogy ellenőrzés alá vonjuk a helyzetet, megóvjuk az emberek életét és megélhetését, és előmozdítsuk az európai szolidaritást.

Bár a pandémia kezdete óta javult az együttműködés tagállamok között, ennek fenntartása alapvető fontosságú ahhoz, hogy hatékonyan vehessük fel a küzdelmet a mindannyiunkat fenyegető veszélyekkel szemben. Az egyoldalú és összehangolatlan fellépés csökkenti az uniós reagálás hatását és a polgárok bizalmát. A nyári hónapok során a tagállamok enyhítették az alkalmazott intézkedéseket, de ezt nem mindig kísérték a megfelelő reagálási képesség kialakítására irányuló lépések. Tehát nemzeti és uniós szinten egyaránt sürgős cselekvésre van szükség: ha most határozottabban lépünk fel, az emberi életekben és gazdasági haszonban kifejezve is kifizetődőnek bizonyulhat az elkövetkező hónapokban.

A Bizottság a pandémia kezdete óta lankadatlanul azon fáradozik, hogy támogassa a nemzeti erőfeszítéseket. A Bizottság intézkedései többek között elősegítették az alapvető áruk és szolgáltatások áramlásának fenntartását, támogatták a nyomásnak kitett nemzeti egészségügyi rendszereket és a gazdaságot, megkönnyítették a személyek szabad mozgását és a határátlépést, valamint ösztönözték a felkészültséget. Az uniós ügynökségekkel folytatott együttműködés szintén elősegítette az EU operatív válaszlépéseinek 1 kialakítását. A vírus elleni küzdelem együtt jár és a gazdaság fenntartására irányuló munkával, amelynek során foglalkozni kell a polgárok érthető szorongásával és fásultságával. Rendkívül lényeges, hogy mindaddig fenntartsuk és erősítsük az erőfeszítéseket, amíg nem állnak rendelkezésre olyan megbízható kezelések és/vagy oltóanyagok, amelyek széles körben elérhetők és felhasználhatók.

Októberben az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy szorosabb együttműködésre van szükség ahhoz, hogy „a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretekre támaszkodva folytassák az általános koordinációt célzó erőfeszítést, különös tekintettel a karanténszabályokra, a határokon átnyúló kontaktkövetésre, a tesztelési stratégiákra, a tesztelési módszerek közös értékelésére, a tesztek kölcsönös elismerésére és az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozására” 2 . Ez azt tükrözi, hogy a polgárok határozottan igénylik az EU erőteljes szerepvállalását 3 . Ez a közlemény ismerteti az uniós reagálás megerősítésére szolgáló következő lépéseket a legfontosabb területeken. 

2.Az uniós válaszintézkedések következő szakasza

2.1.A megalapozott döntéshozatalt lehetővé tévő információáramlás biztosítása

A polgároknak, a politikai döntéshozóknak és a vállalkozásoknak megalapozott információkra van szükségük a döntéseikhez: ezért alapvető fontosságú ezen adatok minőségének és időszerűségének biztosítása.

A naprakész, pontos, átfogó és összehasonlítható járványügyi adatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a koronavírus regionális és nemzeti szintű terjedésének mértékéről. Az elkövetkező hónapokban döntő fontosságú lesz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségi információk álljanak rendelkezésre a tesztelésről, a kontaktkövetésről és a népegészségügyi megfigyelésről. Az európai Covid19-adatplatformon történő adatmegosztásnak normává kell válnia – jelenleg csak öt tagállam használja fel ezt a platformot az információk megosztására. Az új, továbbfejlesztett megfigyelési portál valamennyi kulcstevékenység egységes digitális kapujaként fog működni.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: ECDC) az adatáramlás központi csomópontjaként megkerülhetetlen szerepet tölt be, ezért rendelkeznie kell a szükséges információkkal. Közös uniós meghatározások szerint összeállított adatok alapján kell figyelnie a helyzetet annak érdekében, hogy képes legyen jobban felderíteni a terjedés korai jeleit, és megfelelőbb támogatást tudjon nyújtani a pontosabb kockázatértékelésekhez és válaszintézkedésekhez. A jövő hónapban a Bizottság javaslatokat fog tenni az uniós szintű hosszabb távú közegészségügyi biztonsági keret javítására, ugyanakkor azonban a tagállamoknak fokozniuk kell a közös alapon történő adatmegosztást, és az egész EU-ra kiterjedő, megerősített és integrált megfigyelési rendszert kell biztosítaniuk. Ennek a pandémiával kapcsolatos szorosabban vett adatokon túl a gazdasági helyzetre és az egészségügyi ellátórendszerekre vonatkozó adatokra (a rendelkezésre álló kórházi ágyak és gyógyszerhiány) is ki kell terjednie. A különböző kezelések hatásával kapcsolatos tudásmegosztás szintén döntő fontosságú a reagálás eredményessége és hatékonysága szempontjából. A Bizottságnak az ECDC-vel szorosan együttműködve elő kell segítenie a járványügyi szakemberek és más szakértők közötti uniós szintű eszmecserét a nemzeti megközelítések összehangolása és a bevált módszerek cseréje érdekében. A Bizottság meg fogja vizsgálni a meglévő hálózatok használatát, illetve egy új platform létrehozásának lehetőségét.

Mindez lehetővé teszi majd az eszközök megfelelőbb felhasználását annak érdekében, hogy az uniós támogatást oda irányítsák, ahol arra a legnagyobb szükség van. Például az intenzív ellátásban rendelkezésre álló ágyak pontos feltérképezése segítené a betegek vagy orvoscsoportok tagállamok közötti átszállítását, amihez egy már meglévő, 220 millió eurós mobilitási intézkedésből nyújtható támogatás.

2.2. Eredményes és gyors tesztelés

A tesztelés – a kontaktkövetéssel és a hatékony elkülönítési gyakorlatokkal együtt – a koronavírus terjedésének lassítására rendelkezésre álló egyik fő eszköz. A pontos és széles körű tesztelés lehetőséget nyújt arra, hogy a népegészségügyi döntéseket a legjobban megalapozott információk alapján hozzák meg; a gyors tesztelés lehetővé teszi, hogy a lehető legkevesebb fennakadás következzen be a kórházakban vagy bentlakásos gondozóotthonokban dolgozó személyzet alapvető fontosságú munkájában, és gyors intézkedéseket lehessen tenni a járvány epicentrumaiban, például az egyetemeken. Emellett bizonyos körülmények között az utazást is megkönnyítheti. A Bizottság ösztönzi megbízható tesztek, a nemzeti tesztelési stratégiák és az antitest gyorstesztek kidolgozását 4 . A fertőzés újbóli terjedésének körülményei között a tesztelési kapacitás jelenlegi hiányosságai azt mutatják, hogy további gyors fellépésre van szükség.

A Covid19 esetében mostanáig két teszttípust fejlesztettek ki. A „fordított transzkripciós polimeráz láncreakciós” tesztek kategóriája a pontosság szempontjából abszolút megbízhatónak tekinthető, azonban időigényesek, és alkalmazásukhoz számos olyan reagensre van szükség, amelyek esetében keresleti oldali korlátok jelentkezhetnek. Az antitest gyorstesztek 5 a gyorsabb és olcsóbb Covid19-tesztek olyan új generációját jelentik, amelyekkel gyakran kevesebb mint 30 percen belül teszteredményhez lehet jutni. Ezek a tesztek mostantól kerülnek forgalomba, és a tagállamok egyre többet kísérleteznek azok szélesebb körű használatával. Ezek a tesztek lehetővé teszik a legfertőzőbb esetek gyors, olcsó és korai felderítését, de elismerten lényegesen kevésbé érzékenyek. Ezért alkalmazásukhoz körültekintő stratégiákra van szükség: különösen hasznosak lehetnek olyan esetekben, amikor távol eső körzetekben merül fel a Covid19-járvány gyanúja, illetve segíthetik a járvány felderítését a bentlakásos intézményekben, például a bentlakásos gondozóotthonokban, vagy amikor széles körű közösségi fertőződés tapasztalható.

A Bizottság a mai napon a Covid19-tesztelési stratégiákról, többek között az antitest gyorsteszteknek a hatékony tesztelés előmozdítása érdekében történő alkalmazásáról szóló bizottsági ajánlást fogad el. Az ajánlás felvázolja a nemzeti, regionális vagy helyi tesztelési stratégiák tekintetében szem előtt tartandó alábbi kulcstényezőket: a Covid19-tesztelési stratégiák hatóköre, a kapacitásproblémák esetén elsőbbséget élvező csoportok, valamint a tesztelési kapacitásokhoz és erőforrásokhoz kapcsolódó legfontosabb kérdések. Az EU-nak időszerű, pontos és összehasonlítható nemzeti, regionális és helyi szintű adatok alapján figyelemmel kell kísérnie ezeket a nemzeti stratégiákat, amelyeket a tagállamok megosztanak egymással, hogy lehetővé tegyék az egymástól való tanulást és a hiányosságok feltárását. Az ajánlásnak emellett fel kell gyorsítania a gyors és megbízható antigén tesztek alkalmazását.

A Bizottság most első lépésként 100 millió eurót mozgósít a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében az antitest gyorstesztek közvetlen beszerzésére és azoknak a tagállamokhoz való eljuttatására, ami a nemzeti szinten meghatározott szükségleteket tükröző egyértelmű kritériumok és szigorú minőségi feltételek alapján történik. Ezzel egyidejűleg a Bizottság közös közbeszerzést is indít, hogy a tagállamok egy második forrásból is hozzáférhessenek ezekhez az ígéretes tesztekhez. 

A tesztelés fontos szerepet játszik az EU-n belüli szabad mozgás megkönnyítésében. Egyes tagállamok előzetes tesztelési követelményeket alkalmaznak, amelyek teljesíthetősége attól függ, hogy más tagállamok képesek-e ilyen tesztek elvégzésére. Azoknak az utazóknak, akik például azért nem tudnak hozzájutni ezekhez, mert az indulási helyük szerinti tagállamban nem biztosítanak tesztelési kapacitásokat a tünetmentes utazók számára, az érkezést követően fel kell ajánlani a teszt elvégzését 6 . A két teszttípus kölcsönös elismerése szintén alapvető fontosságú. Ha bármely tevékenységhez negatív Covid19-tesztet írnak elő vagy ajánlanak, e teszteknek elérhetőnek kell lenniük, és az elfogadott minimális és elégséges szabványoknak megfelelő valamennyi tesztet érvényesnek kell elfogadni. Az említett kölcsönös elismerés hiánya különösen akkor jelenthet komoly akadályt, ha a tagállamok az utazást megelőző tesztelést írnak elő vagy ajánlanak (vö. az alábbi 2.6. szakasszal). A szabad mozgás korlátozására vonatkozó összehangolt megközelítésről szóló tanácsi ajánlásban foglaltaknak megfelelően a tagállamoknak fokozniuk kell együttműködésüket a tesztelés különböző vonatkozásait – például a tesztek tanúsítványának ellenőrzését – illetően, figyelembe véve a kutatási eredményeket, a járványügyi szakértők tanácsát, valamint a legjobb gyakorlatokat. A teszteléssel kapcsolatos (pl. a laboratóriumban történő feldolgozást érintő) határokon átnyúló együttműködés lenne az egyik módja a kapacitáshiány mérséklésének mindaddig, amíg nem találnak megoldást arra.

2.3.     A kontaktkövető alkalmazások teljes körű használata

A kontaktkövetés az egyik legfontosabb eszköz, amely a vírus terjedésének feltartóztatására és a fertőzési láncok megszakítására szolgál. A fertőzési arányok növekedésével azonban megnehezül a manuális kontaktkövetés. A kontaktkövető és figyelmeztető alkalmazások valódi fordulatot hozhatnak ebben azáltal, hogy digitális technológiát alkalmaznak a figyelmeztetések gyorsabb küldésére. Ezek az alkalmazások figyelmeztetik a felhasználókat, ha meghatározott ideje egy pozitív Covid19-tesztet jelentő személy közelében tartózkodnak, egyúttal pedig maradéktalanul tiszteletben tartják a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó szabályokat. Egy  uniós eszköztár 7 számos nemzeti mobilalkalmazás kifejlesztéséhez nyújtott támogatást – ezeket mostanra 19 tagállam vezette be és 50 millió európai töltötte le. Ez jó kezdet, de sokkal többet kell tennünk ahhoz, hogy a mobilalkalmazások jelentős szerepet játszhassanak a koronavírus terjedése elleni védekezésben. Minden tagállamnak rendelkeznie kell mobilalkalmazással, valamint uniós és nemzeti szinten is újabb tájékoztatási erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy előmozdítható legyen e mobilalkalmazások igénybevétele.

A tagállamok kérésére a Bizottság a közelmúltban egy „uniós átjárószolgáltatást” vezetett be, amely megoldást kínál a nemzeti mobilalkalmazások EU-szerte történő összekapcsolására. Jelenleg három nemzeti mobilalkalmazás (Németország, Írország és Olaszország) kapcsolódik össze e szolgáltatás révén, és az elkövetkező napokban további öt tagállam fog csatlakozni a hálózathoz. Ez azt jelenti, hogy például a német mobilalkalmazást használók figyelmeztetést kaphatnak, ha olyan személlyel kerültek kapcsolatba, aki az olasz mobilalkalmazáson keresztül pozitív Covid19-tesztet jelentett be. November végéig további 16 tagállam tervezi a csatlakozást. A Bizottság kész bármely lehetséges módon támogatni a tagállamokat a nemzeti kontaktkövető alkalmazások fejlesztése és bevezetése, valamint azoknak az átjárószolgáltatáson keresztüli összekapcsolása során.

2.4.     Hatékony oltás

A hatékony oltóanyag kifejlesztése és beszerzése alapvetően fontos ahhoz, hogy véget vessünk a válsághelyzetnek. A Covid19-oltóanyagokra vonatkozó uniós stratégia keretében a Bizottság előzetes piaci kötelezettségvállalásokra vonatkozó megállapodásra irányuló tárgyalásokat folytat és köt meg az oltóanyaggyártókkal annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb és a lehető legjobb feltételekkel biztosítsa az ígéretes potenciális oltóanyagokhoz való hozzájutást, mihelyt azok biztonságosnak és hatékonynak bizonyulnak. A Bizottság eddig 1,02 milliárd euró összegű előzetes kifizetésről szóló szerződést írt alá, és három vállalattal további 1,45 milliárd euró összegű előzetes kifizetésről folytatott tájékozódó megbeszéléseket.

Nincs garancia arra, hogy egy adott potenciális oltóanyag sikeres lesz. Ezért az oltóanyaggyártók széles körére van szükség. A Bizottság az oltóanyag-fejlesztés alakulásának függvényében folyamatosan felül fogja vizsgálni ezt a kört. Mindehhez arra is szükség van, hogy a tagállamok további finanszírozást nyújtsanak a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében 8 . Emellett folyamatban van egy olyan hálózat létrehozása, amely a potenciális oltóanyagok kisebb fejlesztőinek támogatására szolgál 9 . Az EU vezető szerepet vállalt abban a globális törekvésben is, hogy a COVAX eszköz 10 segítségével biztosítsa az oltóanyagokhoz való tisztességes és méltányos hozzáférést, és elősegítse azok globális közjószágként való alkalmazását világszerte.

Az oltóanyagok önmagukban nem mentenek életeket – az oltások igen. Az oltóanyag rendelkezésre állása önmagában nem elegendő, arra is szükség van, hogy azt a lehető leghatékonyabban osszák el és alkalmazzák. A Bizottság 2020. október 15-én meghatározta azokat a kulcsfontosságú lépéseket, amelyeket a tagállamoknak meg kell tenniük a felkészülés érdekében 11 . Ide tartozik, hogy minden felszerelést és infrastruktúrát elő kell készíteni az immunizáció végrehajtására és meg kell határozni az elsőként beoltandó, egyértelműen elsőbbséget élvező csoportokat. A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy a teljes felkészültség érdekében dolgozzanak ki nemzeti oltási stratégiát, és fogadják el azt a megközelítést, amelynek alapján mindenkire kiterjesztik az oltást.

Ezt a munkát folytatni kell, és a lehető legösszehangoltabb módon kell megvalósítani. A Bizottság közös jelentéstételi keretet fog létrehozni, hogy a tagállamok együttműködhessenek és tanulhassanak egymástól. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2020. október végéig elkészíti a nemzeti oltási tervek első áttekintését, amely lehetővé teszi a tanulságok levonását és a tapasztalatok megosztását. „Tesztnapot” fognak szervezni, amelynek során ellenállóképességi próbának vethetik alá a stratégiára és annak megvalósítására vonatkozó terveket.

A polgároknak azt is tudniuk kell, hogy az oltóanyagok biztonságosak. Ehhez megbízható adatokra, szigorú ellenőrzésekre és teljes átláthatóságra van szükség. A felhasználás előtti megbízható engedélyezési eljárás mellett ehhez az is szükséges, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék az oltási folyamatot, és a tömeges oltás megkezdésétől kezdve valós időben értékeljék az oltóanyagok hatását. Az alkalmazást megelőzően az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott engedély mellett a Bizottság támogatni fogja az oltás biztonságát, hatékonyságát és hatását figyelemmel kísérő, engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálatra szolgáló platformot is.

Az oltóanyagok fejlesztésére és alkalmazására irányuló munka előrehaladtával egyéb olyan kérdések is felmerülhetnek, amelyek bizonyos fokú uniós szintű koordinációt és együttműködést tehetnek szükségessé a tagállamok között, ilyen például a polgárok számára biztosítandó beoltottsági igazolás alkalmazása.

2.5.     A polgárok hatékony tájékoztatása

A hatékony kommunikáció bármilyen népegészségügyi válsághelyzet kezelésének kulcseleme. A világjárványra adott válasz sikere vagy kudarca nagymértékben függ a közösségi szerepvállalástól, az egyéni magatartástól és a népegészségügyi ajánlások betartásától. Ezért elengedhetetlenek az arra irányuló folyamatos kommunikációs erőfeszítések, hogy a polgárok naprakész tájékoztatást kapjanak a járványügyi fejleményekről, valamint az esetleges korlátozó intézkedésekről, amelyeknek következetesnek és egyértelműnek kell lenniük a szabálykövető magatartás ösztönzése érdekében. 

Ez különösen fontos a továbbra is terjedő hamis és megtévesztő információk fényében, valamint a „pandémiás fásultság” kockázatának, illetve a fizikai távolságtartás, a korlátozott társadalmi interakciók és a hasonló óvintézkedések betartása iránti hajlandóság egyre erőteljesebb csökkenésének kezelése szempontjából. Minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy célzott kommunikáció segítségével a lakosság legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő rétegeit, valamint azokat is megszólítsák, akik a legnagyobb valószínűséggel adhatják tovább a betegséget társadalmi interakciók révén. A tájékoztatásnak világosnak, következetesnek és naprakésznek kell lennie. Különös figyelmet kell fordítani a közösségi média nyomon követésére és az arra való reagálásra. A védőoltás témáját illetően a hatóságoknak fokozott erőfeszítéssel kell törekedniük a bizalmatlanság fő okának számító félretájékoztatás kezelésére, és össze kell hangolniuk a félretájékoztatásra való reagálást.

2.6.Az alapvető ellátás biztosítása

Az EU a járvány kitörése óta támogatja a gyártókat, hogy biztosított legyen a Covid19 elleni küzdelemhez szükséges alapvető gyógyszerek és orvosi eszközök rendelkezésre állása. Ez magában foglalja a közös közbeszerzést és a stratégiai egészségügyi készletfelhalmozást is, ami a kulcsfontosságú készletek létrehozását szolgálja. A nagyszabású közös közbeszerzési keretszerződések segítik a felkészültség fokozására irányuló tagállami munkát. Sürgős igények felmerülése esetén az európai szolidaritás jegyében egyrészt az orvosi eszközök rescEU-készletéből, másrészt a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében felszereléseket – köztük lélegeztetőgépeket és maszkokat –, valamint terápiás készítményeket, például remdesivirt juttattak el a legégetőbb szükségletekkel rendelkező tagállamokba. A nyitott egységes piacon belüli hatékony szétosztás jelentősen hozzájárul az orvosi válaszintézkedésekhez nélkülözhetetlen eszközök hatékony célba juttatásához. A Bizottság továbbra is éberen követi a fejleményeket, és gyorsan fellép az ilyen vagy bármely más típusú árukra vonatkozó aránytalan egyoldalú korlátozásokkal szemben, amelyek aláássák a kollektív erőfeszítéseket.

Nyílt közös közbeszerzések (amelyek keretében a részt vevő tagállamok, illetve országok megrendeléseket adhatnak le)

A teszteken kívül (lásd fent) az oltásra szolgáló orvosi eszközökre vonatkozóan is folyamatban van egy új közös közbeszerzési eljárás indítása (vakcinahordozók, hulladéktárolók, befecskendező eszközök, fertőtlenítőszerek, egyéni védőeszközök és érzéstelenítők).

Az EU támogatást nyújt a termelési kapacitások ipari célú felhasználására irányuló projektekhez, amelyek keretében a megnövekedett tagállami igények sürgős kielégítésére törekednek. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy kövessék nyomon az alapvető egészségügyi eszközökre vonatkozó termelési kapacitásokat, és térképezzék fel a területükön rendelkezésre álló rugalmas termelési lehetőségeket. Ezzel párhuzamosan az EU – a G20-ak keretében és kétoldalúan egyaránt – vezető szerepet vállalt a kritikus fontosságú ellátási láncok fenntartását és zavartalan működését célzó nemzetközi erőfeszítésekben. A következő lépés az lesz, hogy az EU előmozdítsa a „kereskedelem és egészségügy” elnevezésű kezdeményezést a Kereskedelmi Világszervezeten belül, ezáltal ösztönözve az egészségügyi termékek határokon átnyúló mozgásának fenntartását szolgáló új intézkedéseket és kötelezettségvállalásokat.

Az eddig végrehajtott intézkedések között szerepel a piac támogatása a vámok és a hozzáadottérték-adó (héa) jelentette terhek csökkentése révén. A Bizottság zöld utat adott a tagállamok arra irányuló kérelmeinek, hogy a nem uniós országokból behozott orvosi eszközök ideiglenesen mentesüljenek a vámok és a héa megfizetése alól. Meghatározta az érintett áruk indikatív listáját, amely magában foglalja például az egyéni védőeszközöket, a tesztkészleteket, a lélegeztetőgépeket és a kulcsfontosságú gyógyszereket. Ezt a mentességet most 2021 áprilisáig meghosszabbítják.

Lehetőség van a héakeret további módosítására is annak biztosítása érdekében, hogy a Covid19-oltóanyagok és -tesztek megfizethetőbbek legyenek az egészségügyi szolgálatok és a polgárok számára. A Bizottság ezért javasolja, hogy a szabályok ideiglenes kiigazításával a Covid19-tesztkészletekre kedvezményes héamérték vagy héamentesség vonatkozzon, valamint a tagállamoknak lehetőségük legyen a nulla százalékos adókulcs alkalmazására a Covid19-oltóanyagok tekintetében. 

2.7.    A biztonságos utazás előmozdítása

Az EU-n belüli szabad mozgás és a belső határok nélküli schengeni térség az európai integráció kulcsfontosságú vívmányai. A világjárvány első hullámának legnehezebb időszakában számos nemzeti kormány és helyi hatóság helyi vagy regionális szintű utazási korlátozásokat vezetett be, valamint visszaállította az EU-n belüli határellenőrzést, és csak az alapvetően szükséges utazásokat engedélyezte. A helyzet javulásával megszűnt a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti szabad mozgás ellenőrzése, és a legtöbb tagállam megnyitotta határait a nem alapvetően szükséges utazások előtt. Az EU-n belül utazó személyekre vonatkozó intézkedések koordinációja időközben javult, ami tovább csökkenti a határellenőrzés szükségességét. Ezért a Covid19 miatt bevezetett, még fennmaradó belső határellenőrzéseket is meg kell szüntetni.

A tagállamok zöme mindazonáltal előírta a más tagállamokból érkező utazók számára, hogy karanténba vonuljanak, vagy a területükre való belépés előtt vagy azt követően végeztessenek tesztet. A vonatkozó követelmények a járványügyi helyzet alakulásának megfelelően módosultak. Bár az ilyen korlátozások népegészségügyi szempontból indokolhatók, arányosnak kell lenniük, és sem jogilag, sem ténylegesen nem különböztethetik meg hátrányosan a különböző tagállamok állampolgárait 12 . Emellett különböző szabályok sokasága alakult ki, és eltérő korlátozásokat alkalmaztak mind az érintett régiók, mind a belépéskor szükséges intézkedések (például a karantén időtartama vagy a tesztelés szerepe) tekintetében. Ez a zavaros helyzet károsan hatott az európai gazdaságra és a polgárok szabad mozgáshoz való jogának gyakorlására is. Ezért a Bizottság javaslatot tett egy összehangoltabb megközelítésre 13 . A Tanács ajánlást 14 fogadott el, amely számos fontos lépést határoz meg a régiók kockázati szint szerinti besorolásának egyértelműsége és következetessége érdekében. Az ECDC jóvoltából immár közzéteszik azt a közös térképet is, amelynek a tagállami kockázatértékelések alapjául kell szolgálnia 15 . A tagállamoknak most végre kell hajtaniuk ezeket a lépéseket, hogy egyértelmű és kiszámítható környezetet teremtsenek a polgárok és a vállalkozások számára, az EU-nak pedig folytatnia kell a munkát annak érdekében, hogy a közös megközelítés révén közelítse egymáshoz az intézkedések jellegét és mértékét.

A járványügyi helyzet romlásával alapvető fontosságú lesz a szakmai okokból, illetve a halaszthatatlan családi okokból utazók biztonságos utazásának fenntartása. Fontos biztosítani a karanténkövetelmények alól mentesülő, alapvető szükségből utazók jegyzékének következetes alkalmazását. Ez jelentős gazdasági és személyes következményekkel jár. Lehetővé kell tennünk gazdaságunk további működését, még akkor is, ha a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében szigorodnak a nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó korlátozások. A Bizottság továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri a helyzet alakulását.

Tesztelési protokoll az utazók számára

Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ egymással együttműködve tesztelési iránymutatásokat dolgoz ki, amelyeket a népegészségügyi hatóságok, a légitársaságok és a repülőterek használhatnának az utasok biztonságos érkezésének elősegítésére 16 . Ezt a munkát most egy uniós egészségügyi tesztelési protokoll keretében fogják össze, a nemzeti hatóságok teljes körű bevonásával. A protokoll értelmében a tesztelésre minden esetben alkalmaznák a közös szabályokat, amelyek olyan részleteket érintenek, mint például a tesztek időzítése (mind az indulás előtt, mind az érkezéskor), a más tagállamban elvégzett tesztek igazolása, a célcsoportok, valamint a repülőtereken szükséges erőforrások és infrastruktúra, amelyeket más lehetséges helyszínekre is ki lehetne terjeszteni. Mindenkor figyelembe kell venni az arányosság elsődleges szempontját 17 .

Következetes karanténszabályok 

A jóváhagyott technológiákon és a rendelkezésre álló kapacitásokon alapuló tesztelési stratégiák kidolgozása a karanténra vonatkozó uniós politikához is hozzájárul. Jelenleg sokféle intézkedést alkalmaznak, mivel az egészségre gyakorolt különböző hatásokat, a szabadság korlátozását és a szabályok betartásának várható mértékét a tagállamok értékelik. Bizonyos tagállamokban a karanténintézkedések végrehajtása például önkéntes alapon történik, máshol viszont kötelező; egyesek a tesztelést is figyelembe veszik a folyamat során; az elkülönítés és a karantén időtartama pedig 7 és 14 nap között változik. A Bizottság megbízta az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot, hogy nyújtson tudományos iránymutatást a karanténnal kapcsolatban annak érdekében, hogy a tagállamokkal együttműködve egy közös és arányos európai megközelítést alakítsanak ki.

Közös közegészségügyi utasazonosító űrlap

Az utasazonosító űrlapok segítik a tagállamokat az érkezőkre vonatkozó kockázatértékelés elvégzésében, és lehetővé teszik a kontaktkövetést. A Tanács támogatja egy digitális formátumú, közös uniós közegészségügyi utasazonosító űrlap kidolgozását, amely előmozdítaná mind az információk gyors feldolgozását, mind a tagállamok közötti adatcserét. Július óta folyik a munka e megközelítés kidolgozása érdekében 18 , hogy működésbe léphessen a közös rendszer. Teljes mértékben tiszteletben kell tartani az adatvédelmi követelményeket. Minden uniós tagállam csak a saját nemzeti adataihoz férne hozzá, és a személyes adatok kontaktkövetési célú megosztása a meglévő csatornákon keresztül valósulna meg. Egy jövő hónapban induló kísérleti projekt lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy felkészüljenek a közös rendszer használatára, és előkészítsék az uniós közegészségügyi utasazonosító űrlap decemberben esedékes bevezetését.

Re-open EU

Az Európán belüli utazás megtervezése és lebonyolítása napról napra egyre összetettebbé válik, és a polgároknak egyértelmű információkra van szükségük a kockázatok és a költségek minimalizálása érdekében. A Bizottság annak érdekében, hogy minden tagállam tekintetében időszerű és pontos tájékoztatást nyújtson az egészségügyi intézkedésekről és az utazási korlátozásokról, június közepén elindította a „Re-open EU” nevű online eszközt. Azóta közel 7 millióan vették igénybe ezt a szolgáltatást. Amint a tagállamok biztosítják az ECDC-nek történő teljes körű információszolgáltatást, ez a platform lesz az EU-n belüli egészségügyi intézkedésekkel és utazási lehetőségekkel kapcsolatos aktuális információk egységes hozzáférési pontja.

A Re-open EU és a hasonló eszközök meghatározó fontosságúak egyrészt ahhoz, hogy a polgárok megalapozottan dönthessenek az utazásról, megőrizve biztonságukat és egészségüket, másrészt pedig a gazdaság támogatása szempontjából. Az idegenforgalom az EU GDP-jének mintegy 10 %-át teszi ki, és néhány tagállamban eléri a 25 %-ot. Folyamatban van a Re-open EU mobilalkalmazás kifejlesztése is, amely várhatóan az elkövetkező hetekben válik elérhetővé. Az eszköz nyilván kevésbé hatékony akkor, ha az információk késedelmesen érkeznek be vagy hiányosak, például nem tükrözik a hatályos intézkedések közötti regionális különbségeket. Az eszköz előnyeinek legmesszemenőbb kihasználása, valamint a pontos és naprakész információk biztosítása érdekében a Bizottság felkéri a tagállamokat a következőkre:

·Az egészségügyi és utazási intézkedésekre vonatkozó információk időben történő és gyakori frissítése az intézkedések változása esetén és még a bejelentés előtt.

·Teljes körű és pontos információk szolgáltatása.

·Amennyiben lehetséges és releváns, regionális információk szolgáltatása.

Az EU-n kívülről történő, alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó iránymutatás

2020 márciusában ideiglenes korlátozást vezettek be az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozóan, amelyet több alkalommal meghosszabbítottak. Összeállították azon országok listáját, amelyek esetében feloldható a nem alapvetően szükséges utazások korlátozása. A listát rendszeresen frissítik.

Az ajánlás egyik fontos eleme volt, hogy meghatározta, a személyek mely kategóriái minősülnek alapvető szükségletből utazóknak, akik így mentesülnek a korlátozások alól. Ezt részletesebben ki kell dolgozni, és a Bizottság iránymutatás kibocsátásával kíván hozzájárulni a következetes alkalmazás előmozdításához. A Bizottság folyamatosan felül fogja vizsgálni az ajánlást annak érdekében, hogy a helyzet alakulásának megfelelően aktualizálja az alkalmazott kritériumokat.

   2.8.    A zöld sávok kiterjesztése

A zöld sávok alkalmazása – különösen a közúti árufuvarozás esetében, hogy a határátlépés ne tartson tovább 15 percnél – fontos szerepet játszott az áruszállítás és az EU gazdasági szerkezetének fenntartásában. Ez jelentős mértékben hozzájárult a világjárvány mindennapi életre gyakorolt visszás hatásainak enyhítéséhez. Néhány korlátozás továbbra is hátráltatja a helyzetet, ideértve a karanténkorlátozások alkalmazását és az árufuvarozó sofőröknek nyújtott alapvető szolgáltatások megszüntetését: ezekkel foglalkozni kell. A határok lezárása komoly késedelmekhez vezet, ami a tehergépjárműveket, az általuk szállított árukat, valamint a szolgáltatókat és a határ menti ingázó munkavállalókat egyaránt érinti. A Bizottság a multimodális szállítás hatékony működésének biztosítása érdekében javasolja a zöld sávok rendszerének kiterjesztését többek között a vasúti, a légi és a vízi árufuvarozásra, valamint a tengerészekre vonatkozó egyedi intézkedések bevezetését. A zöld sávokra vonatkozó megközelítés kiterjesztése azt lenne hivatott biztosítani, hogy amennyiben a tagállamok ténylegesen ideiglenes határátlépési korlátozásokat vagy egészségügyi ellenőrzéseket vezetnek be, azok ne gátolják túlzott mértékben az egységes piac működését, különösen az áruk szabad mozgását, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint a határ menti ingázó munkavállalók és a közlekedési dolgozók határokon átnyúló szabad mozgását.

3.Következtetés: Szilárdabb keret kialakítása a jövő számára

A világjárvány újabb hullámára való globális, európai és nemzeti szintű reagálás folyamatos javítására való törekvéssel egyidejűleg le kell vonni a tanulságokat egy jövőbeli szilárd rendszer kiépítése érdekében. A Covid19 kapcsán fény derült az EU egészségügyi válságreagálási struktúráinak és intézkedéseinek számos hiányosságára, az ad hoc válaszok pedig azt eredményezték, hogy a koordinációban rejlő lehetőségek kihasználása elmaradt a maximálistól. A tagállamoknak most a következetesebb és összehangoltabb megközelítés iránti igények kielégítésére kell összpontosítaniuk.

A Bizottság november 11-én kezdeményezéscsomagot fogad el, amely lefekteti az európai egészségügyi unió alapjait. A csomag tartalmazni fog egy javaslatot a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek kezeléséről, amely átfogóbb megközelítést határoz meg a válsághelyzetekre való felkészültség, a felügyelet és a reagálás tekintetében. Emellett előirányozza az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Európai Gyógyszerügynökség megbízatásának módosítását is annak érdekében, hogy javuljon a válsághelyzet-felkészültséghez és -reagáláshoz való hozzájárulásra vonatkozó kapacitásuk. Ezek az intézkedések kezelni fogják az EU egészségbiztonsági keretének számos strukturális hiányosságát és korszerűsítésre szoruló elemét. A jövőt érintő további változások közé tartozik, hogy a közlekedési ágazatban több beépített vészhelyzeti forgatókönyvre van szükség.

Az elkövetkező hónapok számos kihívást tartogatnak. Próbára fogják tenni az egészségügyi ellátás reagálási képességét, a kormányokat pedig nehéz döntések elé állítják majd a vírus terjedésének megfékezéséhez szükséges korlátozásokat illetően. A közleményben meghatározott lépések felvázolják, hogy az EU hogyan képes és köteles cselekedni az újabb fertőzési hullám elkerüléséért folytatott küzdelem európai dimenziójának megteremtése érdekében. Az együttműködés elengedhetetlen az új technológiákban rejlő potenciál kiaknázásához, a szűkös erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználásához, valamint annak biztosításához, hogy a polgárok és a vállalkozások változatlanul élvezhessék az egységes piac gazdasági és társadalmi előnyeit. A javasolt intézkedéseket tagállami és uniós szinten is mielőbb át kell ültetni a gyakorlatba.

(1)

     Lásd a Covid19-járványokra való rövid távú uniós egészségügyi felkészültségről szóló közleményt, COM(2020) 318, 2020. július 15.

(2)

     Az Európai Tanács 2020. október 16-i következtetései (EUCO 15/20).

(3)

     A (2020 októberében közzétett) 93. sz. standard Eurobarométer felmérés megállapította, hogy az emberek 62 %-a bízik abban, hogy az EU megfelelő döntéseket hoz majd a pandémiával kapcsolatban.

(4)

     A Bizottság közleménye – Iránymutatás a Covid19-hez kapcsolódó in vitro diagnosztikai tesztekről és azok teljesítőképességéről, C(2020) 2391, 2020. április 15.

(5)

     Az antitest gyorstesztek olyan immunvizsgálatok, amelyek vírus antigén jelenlétét mutatják ki.

(6)

     17. pont, A Tanács (EU) 2020/1475 ajánlása (2020. október 13.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről.

(7)

     Közös uniós eszköztár a tagállamok számára, A COVID-19 elleni uniós küzdelemben a kontaktkövetés támogatására szolgáló mobilalkalmazások, e-egészségügyi hálózat, 2020. április 15. https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/ehealth/docs/covid-19_apps_en.pdf

(8)

     A Szükséghelyzeti Támogatási Eszközt a Covid19-járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos megszüntetését célzó közös ütemterv finanszírozási ágaként hozták létre annak érdekében, hogy segítsék a tagállamokat a világjárvány közvetlen következményeinek enyhítésében, valamint az enyhítő intézkedésekkel és a helyreállítással kapcsolatos szükségletek előrejelzésében.

(9)

     A „Horizont 2020” keretprogram keretében kell létrehozni és finanszírozni 2020 vége előtt.

(10)

      https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_20_1694  

(11)

     Közlemény a Covid19 oltási stratégiákra és az oltóanyagok alkalmazására való felkészülésről, COM(2020) 680, 2020. október 15.

(12)

     Tényleges hátrányos megkülönböztetést eredményezhet például az, ha a kötelező tesztelés esetén nem biztosított a tesztek kölcsönös elismerése.

(13)

     Javaslat – A tanács ajánlása, 2020. szeptember 4., COM(2020) 499.

(14)

     A Tanács (EU) 2020/1475 ajánlása (2020. október 13.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről.

(15)

     A következő címen érhető el: https://www.ecdc.europa.eu/en/covid-19/situation-updates/weekly-maps-coordinated-restriction-free-movement  

(16)

     Ez az EASA és az ECDC által 2020 májusában kidolgozott repülésbiztonsági egészségügyi protokollra fog épülni. Az „EU Healthy Gateways” elnevezésű együttes fellépés keretében szintén foglalkoztak az utasoknak az EU nemzetközi repülőterein történő tesztelésére vonatkozó közös stratégia kialakításával.

(17)

Például a repülőtereken vagy a kikötőkben a beszállásra való várakozás alatt végzett gyorstesztek relatív költsége és haszna teljesen más, mint ha a közúti közlekedés esetében alkalmaznának hasonló eljárást a határátkelőhelyeken.

(18)

     Közlemény – Rövid távú uniós egészségügyi felkészültség a Covid19-járványokra, COM/2020/318 final, 2020. július 15.  https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:f6fbab84-c749-11ea-adf7-01aa75ed71a1.0018.02/DOC_1&format=PDF