EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52019PC0192
Proposal for a COUNCIL DIRECTIVE amending Directive 2006/112/EC on the common system of value added tax and Directive 2008/118/EC concerning the general arrangements for excise duty as regards defence effort within the Union framework
Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek és a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló 2008/118/EK irányelvnek az uniós keretben végzett védelmi feladatok tekintetében történő módosításáról
Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek és a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló 2008/118/EK irányelvnek az uniós keretben végzett védelmi feladatok tekintetében történő módosításáról
COM/2019/192 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.4.24.
COM(2019) 192 final
2019/0096(CNS)
Javaslat
A TANÁCS IRÁNYELVE
a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek és a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló 2008/118/EK irányelvnek az uniós keretben végzett védelmi feladatok tekintetében történő módosításáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A hozzáadottérték-adó (héa) olyan általános fogyasztási adó, amelyet végső soron a végső fogyasztó visel, de amelynek beszedése az árukat értékesítő vagy szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokon keresztül történik. A héának a héairányelv 1 2. cikkében meghatározott alkalmazási köre igen széles: az adóalany által valamely tagállamban ellenszolgáltatás fejében teljesített összes termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra, továbbá az Európai Unióba (EU) irányuló összes termékimportra kiterjed. A héairányelvben kitűzött célok egyike egy közös héamentességi jegyzék összeállítása volt, amelynek segítségévek az uniós saját források valamennyi tagállamban egységes módon lennének beszedhetők 2 . Ezért az ügyletek héa alóli mentesítéséről külön rendelkezni kell a héairányelvben.
A héairányelv nem ír elő általános mentességet a biztonsági és védelmi célú termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás tekintetében. Következésképpen a fegyveres erők számára értékesített termékek vagy nyújtott szolgáltatások, illetve a fegyveres erők által importált termékek elvben héakötelesek 3 . A héa költsége tükröződik az államkincstár ezen adóból származó bevételeinek növekedésében (a katonai erők mint állami szervek nem igényelhetik vissza az ilyen héát), e bevételek pedig a költségvetés azon előirányzatait gyarapítják, amelyek többek között a honvédelemmel kapcsolatos tevékenységek finanszírozására szolgálnak.
Ugyanakkor az irányelv mentességet biztosít az Észak-atlanti Szerződésben részes államok azon fegyveres erői részére teljesített termékértékesítések, illetve szolgáltatásnyújtások tekintetében, amelyek saját államukon kívül vesznek részt közös védelmi feladat ellátásában. Ez a mentesség azon helyzetek kezelésére szolgál, amikor a bevételek és a kiadások körforgása megszakad, mivel az ilyen termékértékesítésekre, illetve szolgáltatásnyújtásokra kivetett héa szokásos esetben annál az államnál jelentkezne bevételként, amelyben a fegyveres erők találhatók, nem pedig ezek saját államában.
A jövedékiadó-irányelv 4 hasonló mentességet biztosít a jövedéki adó alól 5 az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagjainak fegyveres erői számára szállított jövedéki termékek tekintetében.
Míg a NATO védelmi feladatai 1977 óta 6 a héairányelv és 1993 óta a jövedékiadó-irányelv hatálya alá tartoznak, a mentességek egyike sem vonatkozik az uniós keretben végzett közös védelmi feladat ellátásához kapcsolódó termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra, mivel jelenleg még nem létezik közös uniós védelempolitika. Mindazonáltal a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP), amely 2000-ben európai biztonsági és védelmi politika (EBVP) néven jött létre 7 , a külső fellépés kulcsfontosságú eszköze, és magában foglalja a közös uniós védelempolitika fokozatos kialakítását 8 .
A Lisszaboni Szerződés, amely 2009 decemberében lépett hatályba, mérföldkövet jelentett a KBVP kialakításában. Az Európai Unióról szóló szerződésnek (EUSZ) a Lisszaboni Szerződéssel módosított változata kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezést tartalmaz 9 , és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az „állandó strukturált együttműködés” (PESCO) révén szorosabb együttműködést alakítsanak ki katonai ügyekben 10 . Ezenkívül a Lisszaboni Szerződés létrehozta az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) is, amely az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét segíti feladatai ellátásában, ideértve a KBVP-hez kapcsolódó feladatokat is. Az a tény, hogy a főképviselő egyben a Bizottság egyik alelnöke is, megkönnyíti az összes szükséges uniós eszköz összevonását, és az uniós válságkezelés vonatkozásában átfogó megközelítés alkalmazását teszi lehetővé.
Az Európai Unió Katonai Bizottsága (EUKB), amely 2001-ben jött létre 11 , a Tanács legmagasabb szintű katonai szerve. Az EUKB irányítja az uniós kereten belüli valamennyi katonai tevékenységet, és tanácsot ad a KBVP keretében megvalósuló katonai missziók és műveletek tervezésével és végrehajtásával, valamint a katonai képességek fejlesztésével kapcsolatban.
Az Európai Unió Katonai Törzse, amely szintén 2001-ben jött létre 12 , és az EUKB katonai irányítása alatt működik, a katonai szakértelem forrásaként szolgál az EU számára 13 . Korai előrejelzést, helyzetértékelést és stratégiai tervezést biztosít az EUSZ 42. cikkének (1) bekezdésében és 43. cikkének (1) bekezdésében említett missziók és feladatok tekintetében. Hozzájárul továbbá a képességekkel kapcsolatos célok kidolgozásához, értékeléséhez és felülvizsgálatához is.
2016 júniusában az Európai Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája 14 megteremtette az alapokat a KBVP-nek a következő három fő prioritás mentén történő továbbfejlesztéséhez: reagálás a külső konfliktusokra és válságokra, a partnerek képességeinek építése, valamint az Uniónak és polgárainak védelme. Az Európai Tanács 2017 decemberében 15 felkérte a főképviselőt, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a PESCO és az EUNATO együttműködés keretében egyaránt tegyenek előrelépéseket a katonai mobilitás megvalósítása terén.
2018 márciusában a Bizottság és a főképviselő – a katonai mobilitás EU-n belüli javításáról szóló, 2017. novemberi közös közlemény 16 folytatásaként – a katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési tervről szóló közös közleményt 17 tett közzé. A cselekvési terv elismeri, hogy az adminisztratív terhek csökkentése és ezáltal a katonai mobilitás terén jelentkező késedelmek és költségek mérséklése érdekében egyenlő bánásmódot kell alkalmazni a védelmi feladatok vonatkozásában, és együttműködésre kell ösztönözni a tagállamokat 18 . A cselekvési terv előírja a Bizottság számára annak megvizsgálását, hogy megvalósítható-e az uniós keretben, illetve a NATO égisze alatt végzett védelmi feladatok héa szempontjából történő megítélésének összehangolása.
2018. november 19-én a Tanács közzétette az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája keretében a biztonságra és a védelemre vonatkozóan elfogadott következtetéseit 19 . A Tanács üdvözölte a biztonság és a védelem területén az előző két évben elért jelentős előrehaladást, és hangsúlyozta, hogy a tagállamok és az uniós intézmények folyamatos szerepvállalásával meg kell őrizni a munka lendületét. A Tanács külön is üdvözölte a PESCO végrehajtása terén elért eredményeket, valamint azokat a folyamatban lévő erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy javítsák a katonai személyzet, anyagok és felszerelések mobilitását a szokásos tevékenységek céljából, illetve válság- és konfliktushelyzetekben, az Unión belül és kívül egyaránt.
A cselekvési tervvel és a Tanács következtetéseivel összhangban e javaslat célja az, hogy a lehető legnagyobb mértékben összehangolja az EU és a NATO keretében végzett védelmi feladatoknak a héa szempontjából történő megítélését. A javaslatban tekintetbe kell venni, hogy míg az Észak-atlanti Szerződés keretében már léteznek kollektív védelmi erőfeszítések, közös uniós védelempolitika egyelőre nincs.
A jövedéki adó alóli mentességre vonatkozó, a jövedékiadó-irányelvben előírt rendelkezéseket hasonlóképpen össze kell hangolni.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javaslat kiegészíti a héára vonatkozó 2016. évi cselekvési tervet 20 , amely felvázolja a héarendszer korszerűsítésének és ezáltal egyszerűbbé, a csalással szemben ellenállóbbá és a vállalkozások számára előnyösebbé tételének lehetőségeit.
A héairányelv IX. címének 8. fejezetével („Egyes, exportnak minősülő ügyletekre vonatkozó adómentesség”) és különösen a héairányelv 151. cikke (1) bekezdésének c) (és d)) pontjával, valamint az Európai Unió Bíróságának (EUB) vonatkozó értelmezésével 21 , továbbá a jövedékiadó-irányelv 12. cikke (1) bekezdésének c) pontjával való összhangot az biztosítja, hogy a mentességből kizárásra kerülnek a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállam fegyveres erői részére teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások.
Ezenkívül a javaslat hatályának azokra a helyzetekre való korlátozása, amikor a bevételek és a kiadások körforgása megszakad, összhangban áll a héairányelv 151. cikke (1) bekezdésének aa) (és b)) pontjával. A belföldi termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások csak akkor részesíthetők mentességben, ha azokat az EU részére, illetve az EU által létrehozott szervek vagy nemzetközi szervek részére teljesítik. A NATO-hoz mint elismert nemzetközi szervhez és az Európai Védelmi Ügynökséghez mint az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv (PPI) hatálya alá tartozó és a PPI szerinti korlátozásoknak és feltételeknek megfelelő uniós szervhez hasonlóan a műveleti parancsnokságok és a KBVP keretében védelmi célokból létrehozott egyéb szervek a fogadó tagállam feltételeit és korlátozásait betartva adómentességben részesülhetnének, amennyiben teljesítik a héairányelv 151. cikke (1) bekezdésének aa) (vagy b)) pontjában meghatározott követelményeket. A javaslat nem vezet be olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi az említett követelmények megkerülését, illetve amely megfosztja a fogadó tagállamot attól a lehetőségtől, hogy feltételeket és korlátozásokat határozzon meg 22 .
Végezetül a héairányelv 151. cikke (1) bekezdése c) (és d)) pontjának szövegével összhangban a fegyveres erők és az őket kísérő polgári állomány számára teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások csak abban az esetben mentesíthetők az adó alól, ha az ilyen erők a KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt. A mentességek ezért nem terjednek ki a fegyveres erők kizárólag biztonsági célból, humanitárius és mentési feladatok ellátása céljából, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 222. cikke szerinti szolidaritási klauzulára való hivatkozással történő bevetésére olyan esetekben, amikor a bevetésnek nincs védelmi vonzata. Figyelembe véve, hogy a héairányelv nem teszi lehetővé a fegyveres erőktől eltérő állami szervek részére teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások adó alóli mentesítését, a hatálynak a védelmi feladatokra, vagyis az olyan tevékenységekre való korlátozása, amelyeket általában kizárólag fegyveres erők végeznek, összhangban van az adósemlegességnek a közös hozzáadottértékadó-rendszer lényegéből következő elvével és az Európai Unió Alapjogi Chartájának a 20. cikkével. Az uniós jog általában kizárná, hogy a héa szempontjából a fegyveres erők más kormányzati szervekhez, például a rendőrséghez vagy a hasonló feladatokat ellátó nonprofit szervezetekhez képest eltérő megítélés alá eshessenek.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javaslat összhangban van az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájával, valamint a biztonságra és védelemre vonatkozó végrehajtási tervvel 23 , amely javaslatokat fogalmaz meg az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájának a biztonság és védelem területén történő végrehajtása tekintetében.
A Bizottság e javaslat útján teljesíti a katonai mobilitásról szóló cselekvési tervben vállalt azon kötelezettségét, hogy megvizsgálja, összehangolható-e az uniós keretben, illetve a NATO égisze alatt végzett védelmi feladatok héa szempontjából történő megítélése.
A javaslat összhangban van továbbá az európai védelmi cselekvési tervvel 24 , amely magában foglalja az Európai Védelmi Alap 25 létrehozását, valamint az Athéné mechanizmussal 26 is, amely (az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdése értelmében) kezeli a KBVP keretében megvalósuló uniós katonai missziókhoz és műveletekhez kapcsolódó közös költségek finanszírozását.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javasolt irányelv az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikke alapján módosítja a héairányelvet és a jövedékiadó-irányelvet. Az említett rendelkezés értelmében a Tanács az Európai Parlamenttel, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag rendelkezéseket fogad el a közvetett adózás területére vonatkozó tagállami szabályok harmonizálása céljából.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az uniós keretben, illetve a NATO égisze alatt végzett védelmi feladatoknak a héa és a jövedéki adó szempontjából történő megítélése terén az összhang hiánya a jelenlegi héairányelvből és jövedékiadó-irányelvből ered. Az egyes tagállamok nem lennének képesek egyedül megoldani ezt a problémát. Az összehangolás érdekében szükség van arra, hogy a Bizottság javaslatot terjesszen elő a két irányelv módosítására vonatkozóan.
•Arányosság
A javaslat összhangban van az arányosság elvével, mivel nem mutat túl a Szerződésekben az egységes piac zavartalan működésével és a közös védelempolitikának a KBVP keretében történő fokozatos kialakításával kapcsolatban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges mértéken. A NATO védelmi tevékenységére vonatkozó jelenlegi, már meghatározott és korlátozott hatályú mentességek köre nem fog bővülni. E javaslat értelmében a mentességek köre az Unió és a NATO védelmi feladatainak esetében hasonló lesz. Noha minden mentesség hatással van az adóbevételekre, az érintett mentességek körének az EU védelmi feladataira való kiterjesztése minimális hatással lesz az adóalapra.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Tekintve, hogy a cél a héairányelv és a jövedékiadó-irányelv módosítása, a javasolt jogi aktus is egy irányelv.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Jelenleg nincs olyan jogszabály, amely az EU védelmi feladatai keretében végzett termékértékesítéseknek és szolgáltatásnyújtásoknak a héa vagy a jövedéki adó szempontjából történő elbírálását szabályozza. A NATO keretében végzett védelmi feladatokkal összefüggésben teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások tekintetében nem állnak rendelkezésre adatok.
•Konzultációk az érdekelt felekkel
A Bizottság a héa jövőjével foglalkozó csoport 27 keretében konzultált a tagállamokkal, és e konzultáció során általánosságban megerősítést nyert, hogy uniós szintű fellépés révén kell gondoskodni arról, hogy az uniós keretben végzett védelmi feladatokhoz kapcsolódó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások a NATO védelmi feladatai kapcsán teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások tekintetében a héairányelv 151. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontja alapján biztosítotthoz hasonló héamentességben részesüljenek. E javaslat megvalósítja ezt a célkitűzést, és fenntartja a héa és a jövedéki adó közötti összhangot.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Az EKSZ és az EDA képviselőivel, valamint a héa jövőjével foglalkozó csoport tagjainak munkáját segítő védelmi szakértőkkel folytatott konzultáció révén összegyűjtött szakértői vélemények elegendőek voltak e javaslat elkészítéséhez.
•Hatásvizsgálat
Ezt a javaslatot nem kíséri hatásvizsgálat, mivel a célkitűzés önmagában meghatározza a szakpolitikai alternatívát. Ezenkívül a javasolt mentesség korlátozott alkalmazási köréből kifolyólag nem kell társadalmi, gazdasági vagy környezeti hatásokkal számolni.
Ez a szakasz azt elemzi, hogy az intézkedés milyen hatást gyakorol a héabevételekre az alapforgatókönyvvel összehasonlítva, vagyis ahhoz képest, ha semmiféle intézkedésre nem kerül sor. Mivel a katonai kiadásokra vonatkozó részletes adatok vagy bizalmas jellegűek, vagy nem állnak rendelkezésre, az elemzés hozzávetőleges becsléseken alapul.
A mentességek alkalmazási körébe tartozó KBVP-tevékenységek a következők lennének:
(1)katonai missziók és műveletek
A KBVP keretében az EU 2003 óta hajt végre katonai missziókat és műveleteket az EUSZ 42. cikkének (4) bekezdése és 43. cikkének (2) bekezdése által alkotott (jelenlegi) jogalapnak megfelelően. Jelenleg hat katonai misszió/művelet zajlik az Unió szomszédságában és Afrikában 28 . KBVP-missziókra és -műveletekre csak az Unión kívül kerülhet sor, de a mentességek az adott (újra)telepítés kapcsán az Unión belül végzett tevékenységekre (műveleti parancsnokságokra történő telepítésekre, tranzitokra, mozgatásokra, a telepítésre való felkészítésre, gyakorlatokra, találkozókra stb.) terjednének ki;
(2)harccsoportok
Ami az EUSZ 42. cikkének (1) bekezdése alapján bevethető uniós harccsoportokat 29 illeti, a héamentesség kiterjesztése egyelőre nem lesz hatással a héa-, illetve a jövedékiadó-bevételekre, mivel eddig még nem került sor harccsoportok telepítésére. (Újra)telepítés esetén – amely az Unión kívül valósulna meg 30 – a mentességek az Unión belüli kapcsolódó KBVP-tevékenységekre terjednének ki;
(3)kölcsönös segítségnyújtás
Nem látható előre, hogy milyen hatást gyakorolnak a héa- és a jövedékiadó-bevételekre az EUSZ 42. cikkének (7) bekezdése szerinti, a tagállamok valamelyikének területe elleni fegyveres támadás esetére előírt kölcsönös segítségnyújtás kapcsán alkalmazott mentességek. A 2015. november 13-i párizsi terrortámadásokat követően Franciaország ilyen támogatás és segítség nyújtására kérte a többi tagállamot. A kétoldalú hozzájárulások mellett egyes tagállamok úgy döntöttek, hogy fokozzák részvételüket a mali fegyveres erők katonai kiképzéséhez hozzájáruló KBVP-misszióban;
(4)állandó strukturált együttműködés (PESCO)
Feltételezhető, hogy az EUSZ 46. cikke alapján a közelmúltban létrehozott PESCO 31 – amelyben 25 tagállam vesz részt 32 – héa- és jövedékiadó-bevételek elmaradását fogja előidézni. A PESCO lehetővé teszi az arra hajlandó és képes tagállamok számára a védelem terén folytatott együttműködés elmélyítését, az együttműködésen alapuló képességfejlesztési projektek közösen történő megtervezését és továbbfejlesztését, valamint az ilyen projektekre irányuló, együttesen megvalósított beruházásokat, továbbá fegyveres erőik műveleti készenlétének és hozzájárulásának fokozását 33 ; valamint
(5)az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) tevékenységei
Jelenleg az EDA tevékenységeivel kapcsolatban bevételkiesés csak az EUSZ 42. cikkének (3) bekezdésében és 45. cikkében említett tevékenységek 34 – többek között a rendszeres oktatás és az operatív képzés 35 – kapcsán jelentkezne. A mentesség igénybevételére való jogosultságnak feltétele lenne, hogy a projektek keretében egy tagállam fegyveres erőit egy másik tagállamba telepítsék. A mentesség nem állna rendelkezésre azoknak a másik országoknak a fegyveres erői számára, amelyek igazgatási megállapodást írtak alá az EDA-val 36 . A nem uniós NATO-tagok azonban részesülhetnek az érvényben lévő mentességekből.
Az EDA a tagjainak védelmi kiadásaira vonatkozó adatokat közzéteszi a védelmi adatok közlésére szolgáló portálján. A kiszervezett műveletek és a karbantartás kapcsán a tagállamoknál (Dánia kivételével) 2014-ben felmerült kiadások összesítve 5,3 milliárd EUR-t tettek ki (a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint). Ezek az adatok azonban nem tesznek különbséget a következők között:
–a mentesség alkalmazási körébe nem tartozó belföldi termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások; valamint
–a valamely másik tagállamban teljesített termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások, amelyek általában a KBVP vagy a NATO keretében folytatott tevékenységekhez kapcsolódnak.
Észszerűen feltételezhető, hogy az említett összeg nagy része (legalább 80 %-a) a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások előbbi kategóriájához kapcsolódik, és csak egy kis része (legfeljebb 20 %-a) köthető az utóbbi kategóriához. Ezenkívül az utóbb említett termékértékesítéseknek és szolgáltatásnyújtásoknak általában mintegy fele a telepített fegyveres erők elszállásolásához kapcsolódik, és mint ilyen, szokásos esetben a héairányelv 135. cikke (1) bekezdésének l) pontja alapján héamentes.
Feltételezhető tehát, hogy a teljes összeg (530 millió EUR) legfeljebb 10 %a vagy mentesülhetne a héa alól az új szabályok értelmében, vagy már eleve a NATO keretében folytatott tevékenységekre vonatkozó mentesség alkalmazási körébe tartozik. Ez termékek (például élelmiszerek, üzemanyag, speciális folyadékok, berendezések, gyógyszerészeti ellátmányok, villamos energia, víz, gáz) értékesítésére és szolgáltatások (például étkeztetés, kommunikáció, karbantartás, javítás, szállítás, útdíjak) nyújtására egyaránt vonatkozik. A becslés nem veszi figyelembe a tagállamoknál felmerülő katonai kiadásoknak a KBVP egyre nagyobb jelentőségével összefüggő növekedését, magában foglalja viszont a NATO vonatkozásában már jelenleg is alkalmazott mentesség költségeit.
Következésképpen körültekintő megoldást jelent az 530 millió EUR-s becslést használni a kiszervezett tevékenységek mutatójaként, amely alapján a lehetséges héabevétel-kiesésnek az összes tagállamra vonatkozóan megállapított összege megközelítőleg 80 millió EUR-t tenne ki (18 %-os átlagos héamértékkel számolva 37 ).
A jövedéki adók tekintetében a mentességnek mindenekelőtt az energiatermékekre (például az üzemanyagokra) és a villamos energiára mint fő termékkategóriára kell kiterjednie. A héa esetéhez hasonlóan feltételezhető, hogy a jövőben az ilyen költségek mintegy 10 %-a mentesülne a jövedéki adó alól. A hatás számszerűsítéséhez azonban nem állnak rendelkezésre adatok.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A javaslat nem kapcsolódik a REFIT-hez, és nem gyakorol konkrét hatást a mikrovállalkozásokra és a kkv-kra.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A héa alóli mentességek alkalmazási körének kiterjesztésével a javaslat a tagállamok által beszedett héabevételek és ezáltal a héaalapú saját forrás csökkenéséhez vezethet. Noha ennek nem lesz negatív vonzata az uniós költségvetésre nézve, mivel a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját forrás ellensúlyozza a tradicionális saját források és a héaalapú saját forrás által nem fedezett kiadásokat, a bizonyos tagállamokban be nem folyó héaalapú saját forrásokat az összes tagállamnak együttesen kell ellensúlyoznia a GNI-alapú saját források felhasználásával.
A jövedéki adó nem minősül saját forrásnak. Tehát a javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A Bizottság a héára és a jövedéki adóra vonatkozó uniós jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításával kapcsolatos feladatai részeként figyelemmel fogja kísérni a javasolt intézkedések végrehajtását.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek magyarázata
A javaslat 1. cikke a következőképpen módosítja a héairányelvet:
–a 22. cikk kiegészül egy bekezdéssel, amely tükrözi a NATO-államok fegyveres erőire vonatkozó meglévő bekezdést 38 .
Az új rendelkezés biztosítja, hogy a termékeknek a KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő tagállami fegyveres erők általi felhasználása ellenérték fejében végzett, Unión belüli beszerzésnek minősüljön, amennyiben azokat a termékeket, amelyek megvásárlása nem a fegyveres erők állomáshelye szerinti tagállam hazai héaszabályainak megfelelően történt, a szóban forgó fegyveres erők visszahozzák saját tagállamukba és ott saját szükségleteiknek vagy az őket kísérő polgári állomány szükségleteinek a kielégítésére használják fel. Ez a rendelkezés abban az esetben alkalmazandó, ha a termékek importja nem részesülhet a 143. cikk (1) bekezdésének ga) pontja szerinti mentességben;
–a 143. cikk (1) bekezdése kiegészül a ga) ponttal, amely a h) pontban a NATO-tagok által végzett termékimportra vonatkozóan előírt mentességet tükrözi 39 .
Az új rendelkezés héamentességet vezet be azon termékimportok tekintetében, amelyeket egy tagállam fegyveres erői – a KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátása keretében – egy másik tagállamba irányulóan végeznek, amennyiben a termékek az említett erők vagy az őket kísérő polgári állomány általi felhasználásra, illetve ezen erők étkezdéinek vagy kantinjainak ellátására szolgálnak; továbbá
–a 151. cikk (1) bekezdése kiegészül a ba) és a bb) ponttal, amelyek a c) és a d) pontban a NATO védelmi feladataira vonatkozóan előírt mentességet tükrözik 40 .
A 151. cikk (1) bekezdésének ba) cikke szerinti mentesség a valamely tagállamban más tagállamok fegyveres erői vagy az őket kísérő polgári állomány általi felhasználás céljából, illetve a szóban forgó fegyveres erők étkezdéinek vagy kantinjainak ellátása céljából teljesített termékértékesítésekre vagy szolgáltatásnyújtásokra vonatkozik, amennyiben e fegyveres erők a KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt.
A 151. cikk (1) bekezdésének bb) pontja szerinti mentesség azon termékértékesítésekre vagy szolgáltatásnyújtásokra vonatkozik, amelyek valamely másik tagállamba irányulnak, és amelyeket a rendeltetési hely szerinti tagállamtól eltérő bármely másik tagállam fegyveres erői számára, az e fegyveres erők vagy az őket kísérő polgári állomány általi felhasználás céljából, illetve a szóban forgó fegyveres erők étkezdéinek vagy kantinjainak ellátása céljából teljesítenek, amennyiben e fegyveres erők a KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt.
Következésképpen a mentesség – a NATO védelmi feladataival kapcsolatos mentességhez hasonlóan – nem terjed ki a tagállamok saját katonai erői számára belföldön értékesített termékekre (például a katonai felszerelések pótalkatrészeire) és az ezen erők számára belföldön nyújtott (például javítási vagy fuvarozási) szolgáltatásokra; továbbá
a 2. cikk mentességet biztosít a jövedéki adó alól a KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladatok tekintetében 41 . A mentesség a jövedéki termékeknek a jövedéki adó kivetésének helye szerinti tagállamon kívüli bármelyik tagállam fegyveres erői számára, az ezen erők vagy az őket kísérő polgári állomány általi felhasználásra vagy az ezen erők étkezdéinek vagy kantinjainak ellátása céljából történő értékesítésére vonatkozik, amennyiben e fegyveres erők a KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt.
2019/0096 (CNS)
Javaslat
A TANÁCS IRÁNYELVE
a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek és a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló 2008/118/EK irányelvnek az uniós keretben végzett védelmi feladatok tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Parlament véleményére 42 ,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 43 ,
különleges jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A 2006/112/EK tanácsi irányelv 44 bizonyos feltételek mellett mentességet biztosít a hozzáadottérték-adó (héa) alól az Észak-atlanti Szerződés bármely részes államának fegyveres erői részére teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az e fegyveres erők által importált termékek tekintetében, amennyiben a szóban forgó erők saját államukon kívül vesznek részt közös védelmi feladat ellátásában.
(2)A 2008/118/EK tanácsi irányelv 45 mentesíti a jövedéki adó alól azokat a jövedéki termékeket, amelyek az Észak-atlanti Szerződésben részes államok közül a jövedéki adó kivetésének helye szerinti tagállamon kívül bármelyiknek a fegyveres erői és az őket kísérő polgári állomány általi felhasználásra, illetve ezen erők étkezdéinek vagy kantinjainak ellátására szolgálnak, a fogadó tagállam által megállapított feltételeket és korlátozásokat is figyelembe véve.
(3)Ilyen mentesség nem biztosítható abban az esetben, ha valamely tagállam fegyveres erői az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címe 2. fejezetének 2. szakaszában meghatározott közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében folytatott tevékenységekben vesznek részt. Prioritásként kell kezelni az európai védelmi és válságkezelési képességek javítása, valamint az uniós biztonság és védelem fokozása iránti igényt. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság a katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2018. március 28-i közös közleményben 46 elismerte az uniós keretben, illetve az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) égisze alatt végzett védelmi feladatok héa szempontjából történő megítélésének összehangolása iránti általános igényt.
(4)A KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladatok köre a katonai missziókra és műveletekre, a harccsoportok tevékenységeire, a kölcsönös segítségnyújtásra, az állandó strukturált együttműködés (PESCO) projektjeire, valamint az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) tevékenységeire terjed ki. Nem terjedhet ki azonban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 222. cikkében foglalt szolidaritási klauzula szerinti tevékenységekre, illetve a tagállamok közötti bármely más olyan kétoldalú vagy többoldalú tevékenységre, amely nem kapcsolódik valamely, a KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladathoz.
(5)Ezért héamentességet kell bevezetni a valamely tagállam fegyveres erői vagy az őket kísérő polgári állomány általi felhasználás, illetve a szóban forgó fegyveres erők étkezdéinek vagy kantinjainak ellátása céljából teljesített termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra azon eseteket illetően, amikor az ilyen erők a tagállamukon kívül, a KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt. Indokolt kizárni a héamentességből azokat a termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat, amelyeket a termékek értékesítésének vagy a szolgáltatások nyújtásának helye szerinti tagállam fegyveres erői vesznek igénybe.
(6)Indokolt továbbá jövedéki adó alóli mentességet bevezetni a jövedéki adó kivetésének helye szerinti tagállamon kívüli bármelyik tagállam fegyveres erői általi felhasználás céljából értékesített jövedéki termékek tekintetében, amennyiben az ilyen erők a tagállamukon kívül, a KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt.
(7)Ezen túlmenően rendelkezni kell a héa alóli mentességről azokra az esetekre vonatkozóan, amikor a valamely tagállam fegyveres erői által importált termékek az említett erők vagy az őket kísérő polgári állomány általi felhasználásra, illetve a szóban forgó fegyveres erők étkezdéinek vagy kantinjainak ellátására szolgálnak, amennyiben ezen erők a tagállamukon kívül, a KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt.
(8)Indokolt előírni, hogy a KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladatokra vonatkozó mentesség alkalmazási köre – a NATO védelmi feladataival kapcsolatos mentesség alkalmazási köréhez hasonlóan – korlátozott legyen. Indokolt úgy rendelkezni, hogy csak a valamely védelmi feladathoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek kapcsán felmerülő kiadások legyenek adómentesek. A kizárólag a polgári állomány tagjai által vagy polgári képességek felhasználásával végzett feladatokat ki kell zárni a mentesség alkalmazási köréből. Rendelkezni kell arról is, hogy a mentesség ne terjedhessen ki olyan tételekre – például a katonai felszerelések pótalkatrészeire vagy szállítási szolgáltatásokra –, amelyeket valamely tagállam fegyveres erői az adott tagállamban való felhasználás céljából szereznek be, sem pedig a szállítási vagy kommunikációs és információs rendszerek infrastruktúrájának kiépítésére.
(9)Mivel ezen irányelv célkitűzését, nevezetesen az uniós keretben, illetve a NATO égisze alatt végzett feladatoknak a héa és a jövedéki adó szempontjából történő megítélésében fennálló különbségek felszámolását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
(10)A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával 47 összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentumok megküldését indokoltnak tekinti.
(11)A 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2006/112/EK irányelv módosításai
A 2006/112/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. a 22. cikk a következő első bekezdéssel egészül ki:
„Közösségen belüli, ellenérték fejében végzett termékbeszerzésnek kell tekinteni az olyan termékeknek a KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő tagállami fegyveres erők vagy az őket kísérő polgári állomány általi felhasználását, amelyek megvásárlása nem a tagállamok valamelyikének nemzeti piacára vonatkozó adózási rendet szabályozó általános szabályok alapján történt, amennyiben az ilyen termékek importja nem részesülhetne a 143. cikk (1) bekezdésének ga) pontjában megállapított adómentességben.”;
2. a 143. cikk (1) bekezdése a következő ga) ponttal egészül ki:
„ga)a valamely tagállamba irányuló, más tagállamok fegyveres erői által, ezen erők vagy az őket kísérő polgári állomány általi felhasználásra vagy ezen erők étkezdéinek vagy kantinjainak ellátása céljából végzett termékimport, amennyiben e fegyveres erők a KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt;”
3. a 151. cikk (1) bekezdése a következő ba) és bb) ponttal egészül ki:
„ba)a valamely tagállamban más tagállamok fegyveres erői számára, az e fegyveres erők vagy az őket kísérő polgári állomány általi felhasználás céljából, illetve a szóban forgó fegyveres erők étkezdéinek vagy kantinjainak ellátása céljából teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amennyiben e fegyveres erők a KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt;
bb)a valamely másik tagállamba irányuló, a rendeltetési hely szerinti tagállamtól eltérő bármely más tagállam fegyveres erői számára, az e fegyveres erők vagy az őket kísérő polgári állomány általi felhasználás céljából, illetve a szóban forgó fegyveres erők étkezdéinek vagy kantinjainak ellátása céljából teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amennyiben e fegyveres erők a KBVP keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt;”.
2. cikk
A 2008/118/EK irányelv módosítása
A 2008/118/EK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése a következő ba) ponttal egészül ki:
„ba)a jövedéki adó kivetésének helye szerinti tagállamon kívüli bármelyik tagállam fegyveres erői által, ezen erők általi használatra, az őket kísérő polgári személyzet számára vagy ezen erők étkezdéiben vagy kantinjaiban történő felhasználásra, amennyiben e fegyveres erők a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt;”.
3. cikk
Nemzeti jogba való átültetés
(1)A tagállamok legkésőbb 2022. június 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
Ezeket az intézkedéseket 2022. július 1-jétől alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
4. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
5. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
