EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.6.6.

COM(2018) 439 final

2018/0229(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az InvestEU program létrehozásáról

{SEC(2018) 293 final}
{SWD(2018) 314 final}
{SWD(2018) 316 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A 2021-ben induló új többéves pénzügyi kerethez kapcsolódva szükség van egy a releváns uniós szakpolitikákra kiterjedő, az átfogó egyszerűsítési, rugalmassági, szinergiát és koherenciát biztosító célkitűzéseket figyelembe vevő uniós beruházási programra. Az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló bizottsági vitaanyag megállapításai hangsúlyozzák, hogy kevesebből többet kell elérni, és a költségvetési megszorítások időszakában mozgósítani kell az uniós költségvetést. Az uniós szintű finanszírozási eszközök jelenlegi sokasága jelentette probléma kezelésére a vitaanyag lehetséges megoldásként azt javasolja, hogy ezeket egyetlen alapban kellene összefogni, amely a pénzügyi termékek széles választékán keresztül nyújtana támogatást, ugyanakkor erősebb hangsúly helyeződne a szakpolitikai területekre és célkitűzésekre. Arra is utal, hogy célszerű lenne, ha az uniós szintű finanszírozási eszközök és a tagállamok által a kohéziós politika keretében irányított eszközök kiegészítenék egymást.

A jelenlegi és a korábbi többéves pénzügyi keretek esetében a finanszírozási eszközök számos program keretében bővültek. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időszakában a Bizottság 16 központi irányítású finanszírozási eszközt hozott létre. A belső fellépésekre irányuló eszközök költségvetési allokációja jelenleg 5,2 milliárd EUR-t tesz ki. Az eszközök célja a beruházások támogatása különböző szakpolitikai területeken, mint a kutatás és innováció, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozása, az infrastruktúra, a kulturális ágazatok, valamint a környezeti és társadalmi fenntarthatóság előmozdítása.

A finanszírozási eszközök jelentik továbbá az európai strukturális és beruházási alapok keretében az irányító hatóságok által megosztott irányítással végrehajtott programok finanszírozási mechanizmusát. A 2014–2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keret esetében megosztott irányítás alá tartozó finanszírozási eszközökön keresztül teljesítendő programozott teljes költségvetés megközelítőleg 21 milliárd EUR.

Ezen túlmenően a 2008 és 2015 közötti pénzügyi és államadósság-válságot követően a Bizottság 10 fő prioritásának egyike a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások fellendítése, amely a visszafogott beruházási szintekre válaszul 2014-ben indított európai beruházási tervben öltött formát. A terv középpontjában a 2015-ben létrehozott Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) áll, amelynek célja 2018 közepéig legalább 315 milliárd EUR további beruházás mozgósítása az Európai Beruházási Bank Csoport kockázatvállalási kapacitásához nyújtott támogatáson keresztül, egy 16 milliárd EUR-t kitevő uniós garancia révén, amelyhez az Európai Beruházási Bank Csoport saját forrásaiból 5 milliárd EUR finanszírozás társul. A sikerére alapozva az ESBA-t 2017 végén kiterjesztették és összegét megnövelték. Jelenleg 26 milliárd EUR költségvetési garanciát nyújt, amelyet a költségvetési források 9,1 milliárd EUR-t kitevő feltöltése támaszt alá. Az Európai Beruházási Bank Csoport továbbá 7,5 milliárd EUR kiegészítő kockázatvállalási kapacitást biztosít. A cél legalább 500 milliárd EUR további beruházás mobilizálása 2020 végéig. Az InvestEU program az ESBA sikeres költségvetési modelljén alapul majd, biztosítva, hogy a szűkös költségvetési források a lehető legtöbb magánbefektetést mozgósítsák.

A beruházásnövekedés feltételei 2014 óta javultak, köszönhetően a jobb gazdasági feltételeknek és az olyan uniós beavatkozásoknak is, mint az ESBA. Ugyanakkor jelentős beruházási rések maradnak különböző szakpolitikai területeken, amelyeket gyakran a tartós piaci hiányosságok okoznak. Az Unió ambiciózus szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében továbbra is alapvetően fontos a magántőke beruházásfinanszírozási célú bevonása, és ezzel egyidejűleg a megközelítés szakpolitikai relevanciájának növelése. Az InvestEU program hozzájárul az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek teljesítéséhez, beleértve különösen a COSME és a Horizont Európa szerinti célokat, minden esetben, amikor a visszafizetendő beruházási támogatás alkalmazása megfelelő. Az Európa számára modern költségvetésre irányuló bizottsági javaslat szerint a Horizont Európa keretéből 3,5 milliárd EUR az InvestEU Alap keretében kerül felosztásra a kutatás, innováció és digitalizáció szakpolitikai kerethez való hozzájárulás érdekében, amihez összesen 11,25 milliárd EUR összegű uniós garancia indikatív allokációja társul.

Az InvestEU program a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret számára a belső fellépésekhez egy egységes uniós beruházástámogatási mechanizmust biztosít. Az InvestEU program az ESBA és a belső politikákra vonatkozó jelenlegi finanszírozási eszközök sikeres tapasztalataira épít. A programnak négy pillére lesz: i. az uniós garanciát nyújtó InvestEU Alap; ii. az InvestEU Tanácsadó Platform, amely elsősorban projektfejlesztéshez kapcsolódó technikai segítségnyújtást biztosít; iii. az InvestEU Portál, amely könnyen elérhető adatbázist hoz létre a finanszírozást kereső projektek segítéséhez; valamint iv. vegyesfinanszírozási műveletek.

Az InvestEU Alap a kereslethez igazodva von be magánberuházást. Előmozdítja mindenekelőtt az innovációra, digitalizációra és fenntartható infrastruktúrára irányuló beruházásokat, de a szociális szektor és a kkv-k igényeit is figyelembe fogja venni. Fontos szempont lesz emellett a kisebb és helyi projektek elérése.

Az InvestEU Alap egy uniós költségvetési garanciából áll majd, amely a végrehajtó partnerek által nyújtott pénzügyi termékeket fedezi. Uniós hozzáadott értékkel rendelkező projekteket céloz meg, és előmozdítja az uniós szakpolitikai célkitűzések finanszírozásának koherens megközelítését. Uniós finanszírozási eszközök hatékony és eredményes kombinációját kínálja meghatározott szakpolitikai területek számára.

E javaslat az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzíti, és a javaslatot 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

•Indokok és célok

Az uniós belső politikák egyedüli beruházási mechanizmusaként az InvestEU program egyszerre szakpolitikai eszköz és a szakpolitikák megvalósítását segítő eszköz.

Szakpolitikai eszközként az InvestEU program átfogó célkitűzése az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek támogatása a magán- és közszektorbeli beruházások EU-n belüli mobilizálása révén, ezáltal kezelve a fenntarthatóságra, versenyképességre és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós célok elérését gátló piaci hiányosságokat és beruházási réseket.

A cél olyan gazdasági szereplők számára finanszírozást nyújtani, amelyeknek kockázati profilját a magánbefektetők nem mindig képesek vagy hajlandóak kezelni, az uniós gazdaság versenyképességének, a fenntartható fejlődésnek, a társadalmi ellenálló képességnek és inkluzivitásnak, valamint az uniós tőkepiacok integrációjának az előmozdítása érdekében, összhangban az uniós szakpolitikai célkitűzésekkel a különböző ágazatokban. Az uniós garanciával alátámasztott InvestEU program hozzájárul majd az uniós költségvetés modernizálásához, és megnöveli az uniós költségvetés hatását azáltal, hogy kevesebből többet ér el. A bevételtermelő kapacitással rendelkező gazdaságilag életképes projektek esetében a költségvetési garancia szisztematikusabb alkalmazása segíthet a közpénzek hatásának növelésében.

Az InvestEU programnak képesnek kell lennie arra, hogy uniós stratégiát alakítson ki az Unióban még mindig visszafogott beruházási tevékenység kezelésére. A finanszírozási források diverzifikálása és a hosszú távú és fenntartható finanszírozás előmozdítása révén az InvestEU program hozzájárul az európai tőkepiacok integrációjához a tőkepiaci unió keretében, valamint az egységes piac megerősítéséhez. Az InvestEU program, mint az egész EU-ra kiterjedő pénzügyi, piaci, technikai és szakpolitikai szakértelmet összefogó erőforrás, a szakpolitikai célkitűzések szolgálatában a pénzügyi innováció katalizátoraként is kell, hogy működjön.

Végrehajtási eszközként az InvestEU Alap célja a költségvetési garancia révén az uniós költségvetés hatékonyabb végrehajtása, méretgazdaságosság elérése, az uniós fellépés láthatóságának növelése és a jelentéstételi és elszámoltathatósági keret egyszerűsítése. A javasolt szerkezet célja az egyszerűsítés, a megnövekedett rugalmasság és a látszólag hasonló uniós támogatási eszközök közötti potenciális átfedések megszüntetése.

Az uniós szintű uniós garancia mellett a javaslat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a megosztott irányítás alá tartozó alapok egy részét az InvestEU Alap szerinti uniós garancia egy célzott komponensén keresztül ugyanazon célok elérése érdekében felhasználják, a regionális vagy nemzeti szinten fennálló piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére.

Emellett az InvestEU Tanácsadó Platform projektfejlesztési tanácsadást és kísérő intézkedéseket biztosít majd a teljes beruházási ciklus során, hogy elősegítse a projektek kezdeményezését és fejlesztését, és a finanszírozáshoz való hozzáférést. Az InvestEU Tanácsadó Platform az InvestEU programmal érintett szakpolitikai területeken áll majd rendelkezésre, és projektgazdák és közvetítők számára egységes hozzáférési pontot biztosít. Az InvestEU Tanácsadó Platform kiegészíti majd a megosztott irányítású programok keretében végzett technikai segítségnyújtási tevékenységeket.

Végezetül az InvestEU Portál megerősíti majd az Unióban lévő befektetési lehetőségek láthatóságát és ezáltal segíti a finanszírozást kereső projektgazdákat.

•Összhang a meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel

A javaslat teljes mértékben összhangban van a meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel, mivel az InvestEU program az uniós garanciát a költségvetési források hatékony felhasználása érdekében nyújtja, amikor a bevételtermelő kapacitással rendelkező műveletek finanszírozása az uniós szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban történik. Idetartozik a tőkepiaci unió, a digitális egységes piaci stratégia, a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezéscsomag, a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv, az alacsony kibocsátású mobilitási stratégia, az európai védelmi stratégia és az európai űrstratégia. Alkalmazási körén belül az InvestEU Alap finanszírozási szempontból támogatja ezeket az egymást kölcsönösen erősítő stratégiákat.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az InvestEU program kiegészíti az általa támogatott szakpolitikai területeken a vissza nem térítendő támogatásokkal való finanszírozást és egyéb fellépéseket, úgy mint a Horizont Európa, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Digitális Európa program, az egységes piac, a kkv-k versenyképessége és az európai statisztikai program, az európai űrprogram, az Európai Szociális Alap+, a Kreatív Európa, a Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) és az Európai Védelmi Alap. Adott esetben biztosított lesz a külpolitikai eszközökkel való szinergia.

A vissza nem térítendő támogatás finanszírozásával való ötvözés biztosítja a más kiadási programokkal való kiegészítő jelleget.

Az InvestEU program és az európai strukturális és beruházási alapok szintén ki fogják egészíteni egymást. Bizonyos megosztott irányítás alatt álló alapok (azEurópai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap+ (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)) pénzügyi termékeken keresztüli alkalmazásának megkönnyítése érdekében a tagállamoknak lehetősége lesz az InvestEU programra támaszkodni. A jelenlegi helyzethez képest ez jelentős egyszerűsítés, mivel ebben az esetben csak egyetlen szabályrendszer lesz alkalmazandó.

Az InvestEU program intézkedéseit a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, és egyértelmű uniós hozzáadott értékkel kell rendelkezniük. Ez biztosítja a program intézkedései és az uniós állami támogatási szabályok közötti konzisztenciát, elkerülve a belső piaci verseny indokolatlan torzulását.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkén (Ipar), valamint 175. cikkének harmadik bekezdésén (Gazdasági, társadalmi és területi kohézió) alapul.

A kialakult joggyakorlattal összhangban az említett jogalapok a javaslat fő tartalmát tükrözik. A jogalap mindkét cikke esetében azonos a meghatározott eljárás (rendes jogalkotási eljárás).

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az InvestEU program az uniószerte előforduló piaci hiányosságok és beruházási rések kezelésével az uniós szakpolitikai prioritásokat támogató beruházásokra és finanszírozáshoz való hozzáférésre terjed ki. Támogatja ezenkívül az innovatív pénzügyi termékek, valamint az ezek terjesztésére szolgáló rendszerek megtervezését, fejlesztését és az egész EU-ra kiterjedő piaci tesztelését, új vagy összetett piaci hiányosságok és beruházási rések esetében.

Az önkéntes tagállami komponens lehetővé tenné az országspecifikus piaci hiányosságok és beruházási rések kezelését, ugyanakkor a tagállamok központi szinten megtervezett pénzügyi termékeket vennének igénybe, biztosítva ezáltal indokolt esetben az erőforrások földrajzilag hatékonyabb felhasználását. Lehetővé válna a tagállamok számára, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap+ (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében forrásaik egy részét az InvestEU Alapon keresztül hasznosítsák.

Az egyes szakpolitikai keretekhez kapcsolódó két komponenst tartalmazó javasolt struktúra lehetővé teszi a szubszidiaritás elvének hatékony alkalmazását. Emellett az egyes kereteken belüli két komponensre az InvestEU Alap ugyanazon szabályai vonatkoznak, ami az uniós alapok különböző forrásainak felhasználásához egyértelműbb és egyszerűbb keretet biztosít.

•Arányosság

Az EU fenntarthatóságot, versenyképességet és inkluzív növekedést érintő hosszú távú céljai különféle szakpolitikai területekre irányuló jelentős beruházásokat igényelnek. Ebbe beletartoznak többek között a mobilitás, a megújuló energiák, az energiahatékonyság, a természeti tőke, az innováció, a digitalizáció, a készségek, a szociális infrastruktúra, a körforgásos gazdaság, az éghajlat-politika, az óceánok, továbbá a kisvállalkozások alapítása és növekedése terén az új modellek.

Mivel a magánbefektetők kockázatkerülése, a közszektor korlátozott finanszírozási kapacitása, valamint a beruházási környezet strukturális hatékonysági problémái miatt a piac tartósan széttöredezett és nem működik megfelelően, megerősített erőfeszítésekre van szükség. A tagállamok önállóan nem tudják megfelelően áthidalni a beruházások hiányát.

Az uniós szintű beavatkozás biztosítja, hogy az erőforrások kritikus tömege legyen mobilizálható, hogy a lehető legnagyobb hatást érjék el a beruházások. A javaslat nem helyettesíti a tagállami beruházásokat, hanem épp ellenkezőleg, kiegészíti azokat, különösen azáltal, hogy az uniós hozzáadott értéket biztosító projektek támogatására összpontosít. Emellett az uniós szintű beavatkozás biztosítja az innovatív pénzügyi termékek alkalmazásának méretgazdaságosságát azáltal, hogy az egész Unióban mobilizálja a magánberuházásokat, és e célból a lehető legnagyobb mértékben kihasználja az uniós intézményeket, valamint azok szakértelmét. Az uniós beavatkozás továbbá európai projektek diverzifikált portfóliójához biztosít hozzáférést, ezáltal magánbefektetést mozgósít és lehetővé teszi olyan innovatív finanszírozási megoldások kidolgozását, amelyek szükség esetén bővíthetők vagy minden tagállamban átvehetők.

Az uniós szintű beavatkozás az egyetlen olyan eszköz, amely képes hatékonyan kezelni az egész EU-ra kiterjedő szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó beruházási igényeket. Emellett továbbra is szükség lesz strukturális reformokra és a szabályozási környezet javítására a fennmaradó beruházási rések megszüntetéséhez a 2021–2027 közötti időszakban.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat célja egy olyan egységes eszköz biztosítása, amely uniós költségvetési garanciát nyújt a végrehajtó partnerek finanszírozási és beruházási műveleteinek alátámasztására, a hatásvizsgálat következtetéseivel összhangban, az ESBA és a korábbi pénzügyi eszközök sikerére építve, figyelembe véve ugyanakkor a többek között a széttöredezettség és az esetleges átfedések elkerülése tekintetében levont tanulságokat. Ezért a javasolt jogi eszköz a rendelet.

3.A VISSZAMENŐLEGES ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok visszamenőleges értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A javaslat a program elődjének számító pénzügyi eszközök, valamint az ESBA kapcsán levont tanulságokra épít. Mindenekelőtt sor került 2018-ban az ESBA független értékelésére [beillesztendő: hivatkozás a külső értékelésre és a szolgálati munkadokumentumra], több más, az ESBA elindítása óta végzett értékelés mellett:

Ezen értékelések fő megállapításait az európai beruházási tervről szóló bizottsági közlemény foglalta össze (COM (2016) 764) 5 .

Valamennyi értékelés megállapította, hogy az uniós garancia relevánsnak bizonyult és lehetővé tette az EBB számára kockázatosabb tevékenységek végzését és nagyobb kockázatú termékek bevezetését a kedvezményezettek szélesebb körének támogatása céljából. Az ESBA a magántőke mozgósítása szempontjából is fontos eszköznek bizonyult. Az irányítás tekintetében a 2018. évi független értékelés rámutatott a beruházási bizottság jelentőségére a program hitelessége, a döntéseinek átláthatósága és az eredménytábla minősége szempontjából, amelyet olyan releváns eszközként értékeltek, amely következetes megközelítést tesz lehetővé teszi a projektek bemutatása és az értékelések következtetéseinek összesítése kapcsán.

Az aláírt műveletek alapján az ESBA 2017 végéig 207 milliárd EUR összegű beruházást mozgósított, ami a cél 66 %-ának felel meg. A jóváhagyott műveleteket figyelembe véve ez 256 milliárd EUR-ra nőtt, ami a cél 81 %-ának felel meg. Ha ezt a tendenciát további 6 hónapra extrapoláljuk az ESBA 2018 közepén történő lezárásával, a jóváhagyott műveletek révén mozgósított beruházások 2018 közepén vagy röviddel azután várhatóan elérik a 315 milliárd EUR-s célt.

Az értékelések némi koncentrációra mutattak rá a fejlett intézményi kapacitásokkal rendelkező tagállamokban. Ha azonban a mozgósított beruházásokat a tagállamok bruttó hazai termékéhez viszonyítjuk, a koncentráció sokkal kevésbé hangsúlyos. Ettől függetlenül a földrajzi egyensúly javítása érdekében az ESBA 2.0 megerősítette az Európai Beruházási Tanácsadó Platform relevanciáját.

2017. december 31-től az ESBA tényleges multiplikátorhatása nagyjából összhangban van a kezdetben értékelttel – a 2017 végére elért aggregált átfogó multiplikátor 13,5 volt, szemben a beruházási időszak végére megcélzott 15-tel. Az ESBA eredményesen mozgósította a magánberuházásokat is. A mozgósított beruházások mintegy 64 %-a a magánszektorból ered.

Ami a hatékonyságot illeti, az uniós garancia rendelkezésre állása hatékony eszköznek bizonyult ahhoz, hogy jelentősen növelje az Európai Beruházási Bank kockázatosabb műveleteinek volumenét. Az uniós garancia mindenekelőtt kevesebb költségvetési forrást fagyaszt be a finanszírozási eszközökhöz képest, mivel a pénzügyi szerepvállalás szintjéhez képest prudens, de korlátozott tartalékképzést igényel. Függő kötelezettséget jelent, és következésképpen várhatóan méretgazdaságosságot ér el, amely egy elköltött euróra jutó nagyobb mozgósított beruházást eredményez. A 2018. évi független értékelés részeként elemzett bizonyítékok egyértelműen jelezték, hogy az ESBA keretében nyújtott uniós garancia mérete megfelelő. Az értékelés azt is megállapította, hogy az ESBA célrátájának modellezéséhez használt megközelítés nagy vonalakban megfelelő és összhangban van az ágazati standardokkal, de némi továbbfejlesztés javasolt.

A költségvetési garancia az EU költségvetése szempontjából is költséghatékonyabbnak bizonyult, mivel korlátozza a végrehajtó partnereknek fizetendő irányítási díjakat. Az ESBA esetében az EU még díjazásban is részesül az infrastruktúra és innováció keret alapján nyújtott uniós garanciáért.

A 2016. évi független értékelés hangsúlyozta, hogy jobban meg kell határozni és egyértelműbbé kell tenni az addicionalitás fogalmát. Következésképpen az ESBA 2.0 rendelet számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek tisztázzák a koncepciót és a kritériumokat, és átláthatóbbá teszik a folyamatot.

A 2018. évi független értékelés, amely csak az ESBA keretében jóváhagyott műveleteket értékelhette, és nem tudta tesztelni az új, ESBA 2.0 szerinti intézkedéseket, megerősítette, hogy tovább kell pontosítani az addicionalitás fogalmát és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek meghatározását. Különösen arra a következtetésre jutott, hogy az ESBA-műveleteket az Európai Beruházási Bank szokásos (nem ESBA) műveleihez képest magasabb szintű kockázat jellemzi, amint azt az ESBA-rendelet előírja. A különböző felmérésekből és interjúkból azonban kiderült, hogy az ESBA infrastruktúra és innováció keretén belül némi kiszorítás történhetett. Fontos lenne elkerülni ezt a helyzetet az InvestEU program esetében.

A 2018. évi független értékelés kiemelte az új befektetők bevonásának, új termékek és finanszírozási modellek bemutatásának és piaci tesztelésének, valamint magasabb szintű működési standardok pénzügyi szolgáltatók általi támogatásának és bevezetésének nem pénzügyi hozzáadott értékét.

Az EBB 2016. évi értékelése és a 2018. évi független értékelés megerősítette az ESBA által kezdetben más uniós szintű finanszírozási eszközöknél azáltal okozott zavart, hogy hasonló pénzügyi termékeket kínált, különös tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az InnovFin egy része szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amit részben sikerült enyhíteni azáltal, hogy a meglévő eszközöket új piaci szegmensek felé orientálták.

Az InvestEU Alapra irányuló javaslat emellett a két évtizedet átfogó előző finanszírozási eszközök (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, Horizont 2020, COSME, stb.), és a korábbi pénzügyi keretek alapján indított eszközök, például a Versenyképességi és innovációs keretprogram értékeléséből levont tanulságokra is épít. Ezek az értékelések általánosságban megerősítik, hogy továbbra is vannak finanszírozási rések Európában az uniós finanszírozási eszközök által lefedett ágazatokban és szakpolitikai területeken, és hogy az uniós szintű beruházási támogatás továbbra is releváns és szükséges az EU szakpolitikai célkitűzéseinek teljesítéséhez. Azonban azt is hangsúlyozzák, hogy meg kell erősíteni a különböző uniós szintű finanszírozási eszközök és egyéb uniós kezdeményezések közötti koherenciát, jobban ki kell aknázni a nemzeti és regionális kezdeményezésekkel való szinergiákat, és hogy átfedések vannak a jelenlegi eszközök között. Rámutatnak arra, hogy a lehetséges átfedések minimalizálása érdekében a beruházási támogatási eszközök jobb koordinációjára és kialakítására van szükség. A tevékenységek kiterjesztése szükségessé tette az intézkedések átfogó koordinációjára irányuló mechanizmusok megerősítését, elkerülve a szükségtelen proliferációt és nagyobb szinergiákat teremtve.

Az Unió jövőbeli versenyképessége szempontjából létfontosságú kkv-k számára támogatást kínáló COSME-eszközök tekintetében az értékelések rámutatnak, hogy ezeket az eszközöket jelentős piaci hiányosságok indokolják, és a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének korlátai mozgatják. Különösen az induló vállalkozások, a kisebb kkv-k és a megfelelő biztosítékokkal nem rendelkezők szembesülnek tartós és strukturális piaci hiányosságokkal az egész EU-ban elterjedt adósságfinanszírozás terén. A Számvevőszék egy különjelentésében megállapította, hogy a kkv-garanciakeret pozitív hatással volt a támogatott kkv-k növekedésére. A Számvevőszék ajánlásaival összhangban a kedvezményezettek célzottabb kiválasztására és a tagállami programokkal való jobb koordinációra van szükség 6 .

Az értékelések különösen a Horizont 2020 alá tartozó InnovFin finanszírozási eszközök tekintetében mutattak rá arra, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés továbbra is alapvető kérdés Európa innovációs teljesítményének javítása érdekében. Megerősítik, hogy az InnovFin finanszírozási eszközök jól teljesítettek a kutatás és innováció terén jelentkező növekvő kockázatfinanszírozási igény közepette, és lehetővé tették az EBB csoport számára, hogy új, kockázatosabb szegmenseket is lefedjenek. Mindazonáltal itt is kiemelték a más uniós finanszírozási programokkal való szinergiák megerősítésének szükségességét, csakúgy, mint a fennmaradó akadályok kezelésének igényét, hogy így segítsék elő az innovatív vállalkozások korai szakaszból a terjeszkedésig való növekedését. Az értékelések azt is kiemelték, hogy a Horizont 2020 keretében vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások viszonylag kis száma részesült a Horizont 2020 keretében nyújtott finanszírozási eszközökből, ami akadályozhatja az innovatív vállalkozások terjeszkedését.

Az InvestEU Alap ezekre a tapasztalatokra épít és kutatási és innovációs kedvezményezetteket céloz meg (többek között innovatív kkv-kat és közepes piaci tőkeértékű vállalatokat) annak érdekében, hogy fejlődésük minden szakaszában jobb finanszírozáshoz jutást biztosítson számukra. A vegyesfinanszírozás elősegítésével kihasználja a vissza nem térítendő támogatás és a piaci alapú finanszírozás közötti szinergiákat. Az Európai Számvevőszék garanciakerettel kapcsolatos auditja azt ajánlotta továbbá, hogy célzottabban válasszák ki az innovatívabb vállalkozások köréből a kedvezményezetteket. A szakértelem és a források összevonásával az InvestEU Alap egyre inkább olyan vállalkozásokra összpontosítja a támogatást, amelyek nagyobb kockázattal járó innovációs tevékenységeket folytatnak.

A szociális területen, valamint a foglalkoztatás és szociális innováció programja (EaSI) tekintetében empirikus bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a szociális infrastruktúrába, a javakat előállító szociális vállalkozásokba („tárgyi eszközökbe”), valamint szociális szolgáltatásokba, ötletekbe és emberekbe („immateriális javakba”) történő beruházások alapvetően hiányoznak az Unióban, pedig létfontosságúak ahhoz, hogy tagállamai méltányos, befogadó és tudásalapú társadalommá váljanak.

A mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozások Európában még mindig új keletű fejlemények, és egy olyan kialakulóban lévő piac részét képezik, amely még nem teljesen fejlődött ki. Amint azt az EaSI 2017-ben végzett félidős értékelése kiemelte, az EaSI finanszírozási eszközei támogatták a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket és a mikrovállalkozásokat, és megkönnyítették a finanszírozáshoz való hozzáférést a szociális vállalkozások számára, így jelentős társadalmi hatást értek el. Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy az eddig elért eredmények által mutatott teljes potenciál kihasználása indokolja a szociális téren nyújtott beruházási támogatás folytatását, és további pénzügyi kapacitásra van szükség az InvestEU program keretében.

Az InvestEU programra vonatkozó hatásvizsgálati jelentés részletesen összefoglalja az említett értékelések eredményeit.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A hatásvizsgálat a beruházások, a kutatás és innováció, a kkv-k és az egységes piac területén működő uniós alapokról szóló nyilvános konzultációra, és különösen az uniós beruházástámogatással kapcsolatos válaszokra támaszkodott 7 .

A javaslat figyelembe veszi az említett nyilvános konzultáció eredményeit. A legtöbb válaszadó úgy vélte, hogy a beruházások jelenlegi uniós támogatása nem kezeli kellőképpen az olyan szakpolitikai kihívásokat, mint a munkanélküliség csökkentése, a szociális beruházások támogatása, a digitális átállás megkönnyítése, a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése különösen a kkv-k számára, a tiszta és egészséges környezet biztosítása és az ipari fejlődés támogatása.

A válaszadók hangsúlyozták az uniós szintű szakpolitikai kihívások jelentőségét többek között olyan területeken, mint a kutatás, az oktatás és képzés támogatása, a tiszta és egészséges környezet és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és körforgásos gazdaságra való áttérés, valamint a munkanélküliség csökkentése.

A stratégiai infrastruktúrával kapcsolatos nyilvános konzultáció válaszadóinak mintegy 60 %-a vélte úgy, hogy a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés nehézsége olyan akadály, amely meggátolja a szakpolitikai célkitűzések jelenlegi programok keretében történő sikeres megvalósítását.

A résztvevők túlnyomó többsége támogatta azokat az azonosított lépéseket, amelyek elősegíthetik az adminisztratív terhek egyszerűsítését és csökkentését. Ezek közé tartozott mindenekelőtt a kevesebb, egyértelműbb és rövidebb szabály, a szabályok összehangolása az uniós alapok között, valamint a programozási időszakok közötti stabil, de rugalmas keret.

A javaslat célja ezen eredmények figyelembevétele, az InvestEU Alap által nyújtott támogatással összefüggésben az uniós szakpolitikai prioritásokra helyezett hangsúly megerősítése révén. Az InvestEU Alap által létrehozott egységes szabályrendszer várhatóan kezeli a lehetséges átfedések kérdését, és mindenekelőtt megkönnyíti a végső kedvezményezettek számára a támogatás igénylését. Az InvestEU Alap beépített rugalmassággal is rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjon a változó piaci helyzetekhez és igényekhez. A jelentéstételi követelményeket szintén harmonizálták.

•Külső szakvélemény

A külső értékelés elvégzésére az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet (az Európai Stratégiai Beruházási Alap) 8 18. cikkének (6) bekezdésével összhangban került sor, ahogy arra „A jelenleg hatályban lévő jogszabályok visszamenőleges értékelése / célravezetőségi vizsgálata” alfejezet utal. A külső értékelést ezzel a javaslattal párhuzamosan hozzák nyilvánosságra.

•Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat [hivatkozás a hatásvizsgálatra] részletesen megvizsgálja a következő többéves pénzügyi keret főbb kihívásait, különösen a beruházási réseket és az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket az olyan különböző szakpolitikai területeken, mint a kutatás és innováció, a fenntartható infrastruktúra, a kkv-k finanszírozása, valamint a szociális beruházások. A hatásvizsgálat elemzi és elmagyarázza a javasolt InvestEU Alap szerkezetére, irányítására, célkitűzéseire, célzott intézkedéseire, pénzügyi termékeire és végső kedvezményezettjeire vonatkozó választási lehetőségeket. Adott esetben a hatásvizsgálat ismerteti a figyelembe vett alternatív megoldásokat, és elmagyarázza a javasolt megoldások indokait. Ez különösen az egyetlen beruházási támogatási eszköz létrehozása, a végrehajtási mechanizmusok és a végrehajtó partnerek, valamint a javasolt irányítási struktúra mögött meghúzódó logikára vonatkozik.

A hatásvizsgálat hangsúlyozza, hogy az uniós finanszírozási eszközökkel és az ESBA költségvetési garanciával kapcsolatos jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a következő többéves pénzügyi keretben az uniós beruházási támogatási eszközök egyszerűsítésére, észszerűsítésére és jobb koordinációjára van szükség. Az ESBA-val kapcsolatos tapasztalatok jelentős előnyöket és hatékonyságnövekedést is feltártak, ami ahhoz kapcsolódik, hogy a hagyományos finanszírozási eszközök helyett lehetőség szerint költségvetési garancia alkalmazására került sor.

A hatásvizsgálat az InvestEU Alap esetében az alábbi fő jellemzőket állapítja meg:

Az InvestEU Alap keretében tervezett beavatkozások végrehajtása különböző kockázatokat célzó olyan különböző termékeken keresztül történik, amelyek a nyújtott garanciafedezet típusától és a támogatott műveletektől függően eleve magas, közepes vagy alacsony feltöltési rátát igényelnek. A Bizottság iránymutatást nyújt majd és nyomon követi a különböző termékek igénybevételét és az azok kapcsán felmerülő kockázatokat, annak biztosítása érdekében, hogy a teljes portfólió összeegyeztethető legyen a javaslatban meghatározott feltöltési rátával.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2018. április 27-én fenntartásokkal ellátott pozitív véleményt fogalmazott meg. [a Testület véleményére mutató link] A felvetett kérdéseket a hatásvizsgálatról szóló szolgálati munkadokumentum [hivatkozás/link] tárgyalja. A jelentés így jobban elmagyarázza az ESBA és a központilag irányított finanszírozási eszközök közötti jelenlegi átfedéseket. Azt is egyértelművé teszi, hogy az InvestEU Alap keretében hogyan kerülhetők el az esetleges átfedések. Továbbá részletesebben bemutatásra kerül a javasolt irányítási struktúra kiválasztása, valamint a különböző szervek szerepe is. Ez magában foglalja az ESBA esetében jelenleg használt irányítási rendszer és a finanszírozási eszközök, valamint az InvestEU keretében javasoltak összehasonlítását. További pontosításokra került sor az előirányzott kockázati szintre és feltöltési rátára vonatkozó feltételezésekkel kapcsolatban, beleértve az irányítási struktúrán belüli kockázatértékelési funkció további magyarázatát is.

•Egyszerűsítés

Az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelése jelenleg az uniós finanszírozási eszközök és az ESBA heterogén és széttagolt portfólióján keresztül történik. Ez a helyzet a pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek számára is bonyolult, akik különböző támogathatósági és jelentéstételi szabályokkal szembesülnek.

Az InvestEU Alap célja az uniós beruházási támogatás egyszerűsítése egy olyan egységes keret létrehozásával, amely segít csökkenteni az összetettséget. Mivel az egyetlen szabályrendszer keretében kötött megállapodások száma csökken, az InvestEU Alap egyszerűsíteni fogja a végső kedvezményezettek számára az uniós támogatáshoz való hozzáférést, valamint a beruházástámogatási eszközök irányítását és kezelését.

Sőt, mivel az InvestEU Alap valamennyi beruházástámogatási szakpolitikai igényt lefed, lehetővé teszi a jelentéstételi követelmények és teljesítménymutatók egyszerűsítését és harmonizációját.

•Alapjogok

A javaslat nem gyakorol hatást az alapjogokra.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági közleménnyel 9 összhangban az InvestEU programra előirányzott költségvetési keret (kötelezettségvállalások folyó árakon) 14 725 000 000 EUR, amely magában foglal 525 000 000 EUR-t kitevő projektfejlesztési támogatást és egyéb kísérő intézkedéseket. A teljes feltöltés összege 15 200 000 000 EUR lesz, amelyből 1 000 000 000 EUR-t a meglévő finanszírozási eszközök és az ESBA által generált bevételek, visszafizetések és visszafizettetett összegek fedeznek. A [költségvetési rendelet] [211. cikke (4) bekezdésének d) pontjával] összhangban az InvestEU Alapból származó bevételek és visszafizettetett összegek további hozzájárulást jelentenek a feltöltéshez.

Ehhez a javaslathoz pénzügyi kimutatás tartozik.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az InvestEU Alap (az uniós garancia) végrehajtása közvetett irányítással történik. A Bizottság megköti a szükséges garanciamegállapodásokat a végrehajtó partnerekkel. Az InvestEU Tanácsadó Platform megvalósítása a segítségnyújtás jellegétől függően közvetett vagy közvetlen irányítással történik. Az InvestEU Portál kezelése elsősorban közvetlen irányítással történik.

Az InvestEU program hatásának vizsgálatára értékelések révén kerül majd sor. Értékelésekre kerül majd sor a 2016. április13-i intézményközi megállapodás 10 (22) és (23) bekezdésének megfelelően, amelyekben a három intézmény megerősítette, hogy a jövőbeni fellépésekre vonatkozó lehetőségeket elemző hatásvizsgálatok alapját a meglévő jogszabályok és szakpolitika értékelésének kell képeznie. Az értékelések az InvestEU program gyakorlati hatásait egyfelől az InvestEU programhoz kapcsolódó mutatók és célok alapján mérik fel, másfelől annak részletes elemzése alapján, hogy az InvestEU program mennyire tekinthető relevánsnak, hatékonynak, eredményesnek, kielégítő uniós hozzáadott értéket képvisel-e és összhangban van-e más uniós szakpolitikákkal. Az értékelések az esetleges hiányosságok és/vagy problémák, illetve a fellépések vagy azok eredményeinek további javítására kínálkozó lehetőségek feltárása és azok maximális kihasználása/hatása érdekében tartalmazni fogják a levont tanulságokat is. A teljesítmény nyomon követése a javaslatban meghatározott mutatók alapján történik. Ezen alapmutatók mellett az alkalmazandó konkrét pénzügyi termékek alapján részletesebb mutatók is szerepelnek majd a beruházási iránymutatásban vagy a garanciamegállapodásokban. Emellett külön mutatók kidolgozására kerül sor az InvestEU Tanácsadó Platform és az InvestEU Portál esetében.

A végrehajtó partnerek számára a [költségvetési rendelettel] összhangban előírt lesz a harmonizált jelentéstétel.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

I. fejezet – Általános rendelkezések

Az általános rendelkezések előírják az InvestEU program általános és egyedi célkitűzéseit, amelyek a szakpolitikai keretekben jutnak kifejezésre.

Az InvestEU Alap szerinti uniós garancia által támogatandó finanszírozási és beruházási műveletek hozzájárulnak a következőkhöz: i. az Unió versenyképessége, ideértve az innovációt és a digitalizálást; ii. az Unió gazdaságának és az uniós gazdasági növekedésnek a fenntarthatósága; iii. társadalmi ellenálló képesség és befogadás; iv. az uniós tőkepiacok integrációja és az egységes piac megerősítése, beleértve az uniós tőkepiacok széttagoltságának kezelését, az uniós vállalkozásokra irányuló finanszírozási források diverzifikálását és a fenntartható finanszírozás előmozdítását célzó megoldásokat.

Az uniós garancia javasolt nagysága 38 000 000 000 EUR, a feltöltési ráta pedig 40 %, azaz 15 200 000 000 EUR szükséges a feltöltéshez (mindkét összeg folyó árakon). Az uniós garancia szakpolitikai keretek közötti indikatív felosztását az I. melléklet tartalmazza. A feltöltés nagysága a tervezett pénzügyi termékek típusán és a portfóliók kockázatosságán alapul, figyelembe véve az ESBA és a korábbi finanszírozási eszközök keretében szerzett tapasztalatokat.

Az InvestEU Tanácsadó Platform, az InvestEU Portál és a kísérő intézkedések számára javasolt pénzügyi keret 525 000 000 EUR (folyó árakon).

A tervek szerint harmadik országok is társulhatnak az InvestEU Alap szakpolitikai kereteihez tartozó pénzügyi termékekhez, ha teljes részvételüket készpénzben biztosítják. Ez a lehetőség mindenekelőtt azt a célt szolgálja, hogy indokolt esetben lehetővé váljon a meglévő megállapodások folytatása, többek között a kutatás területén, vagy hogy lehetséges legyen a csatlakozási folyamattal kapcsolatos támogatás. Azok a tagállamok is hozzájárulhatnak, amelyek a közös irányítású forrásaik egy részét az InvestEU Alapon keresztül kívánják felhasználni. Ezek az összegek kiegészítik a 38 000 000 000 EUR összegű uniós garanciát (folyó árakon).

II. fejezet – Az InvestEU Alap

Ez a fejezet meghatározza az InvestEU Alap négy szakpolitikai keretét: i. fenntartható infrastruktúra; ii. kutatás, innováció és digitalizáció; iii. kkv-k; iv. szociális beruházás és készségek. Meghatározza továbbá az uniós garancia két komponensét, ezek: i. az uniós komponens; valamint ii. a tagállami komponens, amely a közös irányítású forrásaik egy részének az InvestEU Alapban történő felhasználása mellett döntő tagállamok esetében a komponens egy-egy alkomponensét tartalmazza.

A tagállami komponensre vonatkozó különös szabályok a Bizottság és az érintett tagállam közötti hozzájárulási megállapodást írnak elő, és meghatározzák a hozzájárulás fő elemeit, mint például a nagyságot, a feltöltési rátát és a függő kötelezettséget. A közös rendelkezésekről szóló rendelet és más vonatkozó jogi eszközök tartalmazzák a szükséges felhatalmazó rendelkezéseket. Amint sor került az InvestEU Alapba történő átcsoportosításra, a tagállami komponens végrehajtása az InvestEU Alap szabályait követi. A Bizottság a tagállam javaslata alapján választja ki a végrehajtó partnert, és aláírja a garanciamegállapodást az érintett tagállammal.

A 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslat ambiciózusabb célt tűz ki az éghajlati szempontoknak az uniós programok mindegyikére kiterjedő érvényesítése tekintetében, ami azt jelenti, hogy összességében az uniós kiadások 25 %-ának hozzá kell járulnia az éghajlat-politikai célkitűzésekhez. Az InvestEU programnak az említett átfogó célhoz való hozzájárulását egy uniós éghajlatváltozási célkövető rendszeren keresztül fogják nyomon követni. A Bizottság az adatokat évente fogja közölni az éves költségvetés-tervezet keretében.

Az InvestEU program éghajlat-politikai célkitűzésekhez való hozzájárulásának maximalizálása érdekében a Bizottság az InvestEU program kidolgozása, végrehajtása, felülvizsgálata és értékelési folyamata során mindvégig törekedni fog a releváns intézkedések beazonosítására.

III. fejezet – Uniós garancia

Az uniós garanciára és annak alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket e fejezet határozza meg. Ezek közé tartozik az uniós garancia visszavonhatatlan és igény szerinti jellege, a beruházási időszak, amely a többéves pénzügyi keret időtartamát fedi le, a támogatható finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó követelmények, valamint a finanszírozás támogatható típusai. A finanszírozási és beruházási műveletek révén támogatható ágazatokat részletesebben a II. melléklet határozza meg.

Ez a fejezet határozza meg továbbá a végrehajtó partnerekre – akiknek a [költségvetési rendelettel] összhangban többek között meg kell felelniük a pilléralapú értékelés során –, valamint a Bizottság és a végrehajtó partnerek közötti garanciamegállapodásokra vonatkozó követelményeket.

A Bizottság a végrehajtó partnerek kiválasztása során mérlegelni fogja, hogy milyen mértékben képesek teljesíteni az InvestEU Alap célkitűzéseit, és saját forrásaikkal hozzájárulni magánbefektetők bevonásához, megfelelő földrajzi és ágazati lefedettség biztosításához, valamint hozzájárulni a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló új megoldásokhoz. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére, arra, hogy minden tagállamban képes működni, valamint a jelenlegi finanszírozási eszközökről és az ESBA-ról szerzett tapasztalataira, indokolt, hogy továbbra is az Európai Beruházási Bank Csoport maradjon a Bizottság fő végrehajtó partnere az uniós komponens keretében. A nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények is figyelembevételre kerülnek. Emellett lehetőség lesz más nemzetközi pénzügyi intézmények végrehajtó partnerként való bevonására különösen akkor, ha szakértelem és tapasztalat tekintetében egyes tagállamokban komparatív előnyt jelentenek. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő egyéb szervezetek végrehajtó partnerként járjanak el. A végrehajtó partnereknek legalább három tagállamot kell lefedniük, de e célból csoportot is alkothatnak.

A cél az, hogy az uniós komponenshez kapcsolódó uniós garancia mintegy 75 %-a olyan végrehajtó partnerhez vagy partnerekhez kerüljön, amelyek valamennyi tagállamban képesek pénzügyi termékeket kínálni.

A fejezet tartalmazza továbbá az uniós garancia részletes alkalmazási körét, a keretében nyújtható finanszírozás különböző jellegétől függően.

IV. fejezet – Irányítás

Az InvestEU Alapnak két formációban ülésező tanácsadó testülete lesz: i. a végrehajtó partnerek képviselői; valamint ii. a tagállamok képviselői. Feladatai közé tartozik tanácsadás nyújtása a Bizottságnak az InvestEU Alap szerint végrehajtandó pénzügyi termékek kialakításához, továbbá a piaci hiányosságokkal és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekkel, valamint a piaci feltételekkel kapcsolatos tanácsadás a végrehajtó partnerek szerinti formációban. A tanácsadó testület tájékoztatja a tagállamokat az InvestEU Alap végrehajtásáról és lehetővé teszi a piac alakulásának megvitatását és a bevált gyakorlatok megosztását.

A végrehajtó partnerek által a Bizottság rendelkezésére bocsátott szakértőkből álló projektértékelő csoport összeállítja a potenciális finanszírozási és beruházási műveletek eredménytábláját a beruházási bizottság számára annak értékelése céljából, hogy ezek a műveletek részesülhetnek-e uniós garanciában. A Bizottságnak meg kell erősítenie, hogy a javasolt finanszírozási vagy beruházási művelet megfelel az uniós jognak, abból a célból, hogy a javaslat benyújtásra kerüljön a projektértékelő csoporthoz.

A beruházási bizottság hagyja jóvá a finanszírozási vagy beruházási műveletek tekintetében az uniós garancia felhasználását. Tagjai az érintett ágazatokban szakértelemmel rendelkező külső szakértők lesznek. A bizottság a szakpolitikai kereteknek megfelelő négy különböző konfigurációban ülésezik. Minden konfiguráció hat tagból áll, akik közül négy állandó, minden konfigurációban részt vevő tag. A fennmaradó két tagot az adott szakpolitikai keret által lefedett területek pontosabb figyelembevételével választják ki.

V. fejezet – InvestEU Tanácsadó Platform

Az InvestEU Tanácsadó Platform tanácsadással segíti a projektek meghatározását, előkészítését, kidolgozását, strukturálását, az azokkal kapcsolatos beszerzést és végrehajtásukat, beleértve a kapcsolódó kapacitásépítést. A platform köz- és magánszektorbeli projektgazdák, valamint pénzügyi és egyéb közvetítők rendelkezésére áll.

VI. fejezet – InvestEU Portál

Az InvestEU Portál az európai beruházási terv keretében működő projektportállal kapcsolatos tapasztalatokra épül. Magában foglalja a kapott projektek uniós joggal és szakpolitikákkal való konzisztenciájának szisztematikus ellenőrzését, valamint a végrehajtó partnerek azon kötelezettségét, hogy a tevékenységi körükbe tartozó, a konzisztenciatesztet teljesítő projekteket vegyék figyelembe. Célja, hogy láthatóvá tegye azokat a befektetésre alkalmas uniós projekteket, amelyek finanszírozást keresnek. Mindazonáltal a projektnek nem kell felkerülnie a portálra ahhoz, hogy uniós finanszírozásban részesüljön. Hasonlóan, a portálon való megjelenés nem jelenti okvetlenül azt, hogy a projekt végül uniós garanciában részesül.

VII. fejezet – Nyomon követés és jelentéstétel, értékelés és kontroll

A javaslat szerint az uniós garancia felhasználását egy félidős és záró értékelés során kell értékelni, a [költségvetési rendelet] követelményeivel összhangban. Ez a fejezet emellett előírja a rendszeres nyomon követést és jelentéstételt, teljesítmény mérésére szolgáló mutatókat viszont a III. melléklet határozza meg. A fejezet rendelkezéseket tartalmaz az auditról és az OLAF jogairól a harmadik országbeli finanszírozási és beruházási műveletek tekintetében.

Végül, ez a fejezet meghatározza a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó eljárást, és a rendelet alkalmazásának kezdő időpontját 2021. január 1-jében határozza meg.

VIII. fejezet – Átláthatóság és láthatóság

A javaslat tartalmazza a megfelelő átláthatóságra és láthatóságra vonatkozó egységes rendelkezéseket.

IX. fejezet – Átmeneti és záró rendelkezések

Ez a záró fejezet rendelkezéseket tartalmaz az InvestEU elődjének számító programokból származó bevételek, visszafizetések és visszafizettetett összegek felhasználásával kapcsolatban. Az ESBA-n kívüli, említett programok felsorolása a IV. mellékletben található.

2018/0229 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az InvestEU program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikkére, valamint 175. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 11 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 12 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az infrastrukturális beruházási tevékenységek a 2009. évi GDP-arányosan 2,2 %-os szintről 2016-ra 1,8 %-ra csökkentek az Unióban, amely 20 %-kal alacsonyabb a globális pénzügyi válság előtti beruházási rátáknál. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya ma már javul az Unióban, de még mindig elmarad a gazdasági fellendülés időszakában elvárhatótól, és nem tudja ellensúlyozni a több éven át tartó beruházási hiányt. Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi beruházási szintek és beruházási előrejelzések a technológiai változás és a globális versenyképesség fényében nem felelnek meg az Unió – többek között az innovációra, a készségfejlesztésre, az infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) irányuló – strukturális beruházási igényeinek, és nem elegendők az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezeléséhez, mint a fenntarthatóság vagy a népesség elöregedése. Következésképpen a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezeléséhez további támogatásra van szükség annak érdekében, hogy a célágazatokban csökkenjen a beruházási hiány és megvalósíthatók legyenek az Unió szakpolitikai célkitűzései.

(2)Az értékelések kiemelték, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó finanszírozási eszközök sokfélesége átfedéseket eredményezett. Ez a közvetítők és a végső kedvezményezettek számára is összetett helyzeteket teremtett azáltal, hogy különböző támogathatósági és jelentéstételi szabályoknak kellett megfelelniük. A szabályok összehangolatlansága megakadályozta a különböző uniós források ötvözését is, pedig ez észszerű lett volna a különböző finanszírozási formákat igénylő projektek támogatásához. Ezért van szükség egyetlen alap – az InvestEU Alap – létrehozására, amelyen keresztül a finanszírozási lehetőségek egyetlen költségvetési garanciamechanizmusba történő integrálása és egyszerűsítése révén a végső kedvezményezettek számára hatékonyabban működő támogatást lehet biztosítani, ezáltal fokozva az uniós beavatkozás hatását az uniós költségvetésre háruló költségek csökkentése mellett.

(3)Az elmúlt években az Unió ambiciózus stratégiákat fogadott el az egységes piac kiteljesítése, valamint a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése céljából: ilyen a tőkepiaci unió, a digitális egységes piaci stratégia, a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezéscsomag, a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv, az alacsony kibocsátású mobilitás stratégiája, az európai védelmi stratégia és az európai űrstratégia. Az InvestEU Alap a beruházások és a finanszírozáshoz jutás támogatásával várhatóan kiaknázza és fokozza az említett egymást is erősítő stratégiák közötti szinergiákat.

(4)Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere szolgál a kiemelt reformok meghatározásának és a reformvégrehajtás nyomon követésének kereteként. Az említett reformprioritások támogatása érdekében a tagállamok kidolgozzák saját többéves nemzeti beruházási stratégiáikat. A stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell bemutatni a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő kiemelt beruházási projektek ismertetése és koordinálása céljából. A stratégiák emellett azt a célt is szolgálják, hogy az uniós finanszírozást koherens módon és a kapott pénzügyi támogatás hozzáadott értékét maximalizálva használják fel, különösen az európai strukturális és beruházási alapok, az európai beruházásstabilizáló funkció vagy adott esetben az InvestEU Alap keretében támogatott programokból származó pénzügyi támogatás esetében.

(5)Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia az Unió versenyképességének javításához, többek között az innováció és a digitalizáció területén, az uniós gazdasági növekedés fenntarthatóságának, a társadalom ellenálló képességének és a társadalmi befogadásnak a fokozásához, valamint az uniós tőkepiacok integrációjához, beleértve a széttagoltságuk kezelését és az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását célzó megoldásokat. Ennek érdekében technikai és gazdasági szempontból életképes projekteket kell támogatnia egy olyan keret létrehozásával, amely lehetővé teszi a hitelviszonyt megtestesítő, kockázatmegosztási és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok használatát az uniós költségvetésből biztosított garancia mellett és a végrehajtó partnerektől származó hozzájárulásokkal. Az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a felmerülő igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulásra kell összpontosítania.

(6)Az InvestEU Alap keretében tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházásokat kell támogatni a növekedés, a beruházások és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében, ezáltal hozzájárulva a jólét fokozásához és a méltányosabb jövedelemelosztáshoz az Unióban. Az InvestEU Alapon keresztül végrehajtott beavatkozásnak ki kell egészítenie a vissza nem térítendő támogatás útján biztosított uniós támogatást.

(7)Az Unió jóváhagyta az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjében meghatározott célokat és fenntartható fejlesztési céljait, valamint a 2015. évi Párizsi Megállapodást és a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet. Az elfogadott célkitűzések – többek között az Unió környezetvédelmi szakpolitikáiba ágyazott célok – elérése érdekében jelentősen meg kell erősíteni a fenntartható fejlődésre irányuló intézkedéseket. Ezért a fenntartható fejlődés alapelvei különös hangsúlyt kapnak az InvestEU Alap kialakítása során.

(8)Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia egy olyan fenntartható uniós pénzügyi rendszer kiépítéséhez, amely – a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló bizottsági cselekvési tervben 13 meghatározott célkitűzésekkel összhangban – támogatja a magántőke átirányítását a fenntartható beruházások felé.

(9)Az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára való tekintettel és összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaival az InvestEU program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, mely szerint az uniós költségvetési kiadások 25 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az InvestEU program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretösszegének 30 %-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A megfelelő intézkedések az InvestEU program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból megvizsgálják.

(10)Az InvestEU Alap éghajlat-politikai célok eléréséhez való hozzájárulásának nyomon követése a Bizottság által a végrehajtó partnerekkel együttműködésben kidolgozott uniós éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszeren keresztül történik majd, megfelelő módon felhasználva az [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet] 14 által előírt kritériumokat annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e.

(11)A Világgazdasági Fórum globális kockázatokról szóló 2018. évi jelentése szerint a világgazdaságot fenyegető tíz legfontosabb kockázat fele a környezethez kapcsolódik. E kockázatok közé tartozik a lég-, talaj- és vízszennyezés, a szélsőséges időjárási események, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás mérséklésének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a hiányosságai. A környezetvédelmi elvek szorosan beágyazódnak a Szerződésekbe és számos uniós szakpolitikába. Ezért az InvestEU Alaphoz kapcsolódó műveletek során elő kell mozdítani a környezetvédelmi célkitűzések érvényesítését. A környezetvédelmet és a kapcsolódó kockázatmegelőzést és -kezelést be kell építeni a beruházások előkészítésébe és végrehajtásába. Az EU-nak nyomon kell követnie továbbá a biológiai sokféleséggel és a légszennyezés ellenőrzésével kapcsolatos kiadásait a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv 15 szerinti jelentéstételi kötelezettségek betartása érdekében. Következésképpen a környezetvédelmi fenntarthatóság célkitűzéséhez kapcsolódó beruházások nyomon követését olyan egységes módszertan alapján kell végrehajtani, amely összhangban van más uniós programok keretében kidolgozott, az éghajlat, a biológiai sokféleség és a légszennyezés kezelésére alkalmazott módszerekkel, hogy lehetővé tegye a beruházások által a természeti tőke alapvető elemeire, többek között a levegőre, a vízre, a talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt egyedi és együttes hatások értékelését.

(12)A jelentős uniós támogatásban részesülő, mindenekelőtt az infrastruktúrára irányuló beruházási projekteket fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni egy olyan iránymutatás alapján, amelyet a Bizottságnak az InvestEU program keretében a végrehajtó partnerekkel együttműködésben kell kidolgoznia, és amely megfelelő módon felhasználja a [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet] által megállapított kritériumokat annak meghatározásához, hogy a gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e, továbbá összeegyeztethető a más uniós programokhoz kidolgozott iránymutatásokkal. Ennek az iránymutatásnak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére.

(13)A pénzügyi válság időszakában visszaesett az infrastrukturális beruházások szintje, ami meggyengítette az Unió képességét a fenntartható növekedés, a versenyképesség és a konvergencia fellendítésére. Az európai infrastruktúrára fordított jelentős beruházások elengedhetetlenek az Unió fenntarthatósági céljainak, többek között a 2030-ra elérendő energiaügyi és éghajlat-politikai céloknak a teljesítéséhez. Ennek megfelelően az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a közlekedésre, az energiaügyre, többek között az energiahatékonyságra és a megújuló energiára, környezetvédelmi, éghajlat-politikai intézkedésekre, valamint a tengeri és a digitális infrastruktúrára irányuló beruházásokat kell megcéloznia. Az uniós finanszírozási támogatás hatásának és hozzáadott értékének maximalizálása érdekében helyénvaló egy olyan egyszerűsített beruházási eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a beruházási projektportfólió-tervek láthatóságát és a vonatkozó uniós programokkal való összhangját. A biztonsági fenyegetésekre tekintettel az uniós támogatásban részesülő beruházási projekteknek figyelembe kell venniük a polgárok közterületeken történő védelmére vonatkozó elveket. Ennek ki kell egészítenie azokat az erőfeszítéseket, amelyek más uniós alapokból, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a közterületekre, közlekedésre, energiára és más kritikus infrastruktúrára irányuló beruházások biztonsági elemeihez nyújtanak támogatást.

(14)Miközben a beruházások szintje összességében emelkedőben van az Unióban, a magasabb kockázattal járó tevékenységekbe, például a kutatásba és innovációba való beruházás még mindig elégtelen. Az ebből eredő beruházási hiány a kutatás és innováció terén káros hatással van az Unió ágazati és gazdasági versenyképességére, valamint polgárai életminőségére. Az InvestEU Alapnak megfelelő pénzügyi termékeket kell biztosítania az innovációs ciklus különböző szakaszaiban és az érdekeltek széles köre számára, és lehetővé kell tennie mindenekelőtt az ilyen megoldások kereskedelmi léptékű bevezetését és elterjesztését az uniós piacon annak érdekében, hogy azok a világpiacon is versenyképessé váljanak.

(15)Jelentős beruházásokkal fel kell gyorsítani a digitális transzformációt, amelynek előnyeit minden uniós polgár és vállalkozás számára elérhetővé kell tenni. A digitális egységes piaci stratégia szilárd szakpolitikai keretéhez most hasonlóan ambiciózus beruházásokat kell biztosítani, többek között a mesterséges intelligencia terén.

(16)A kis- és középvállalkozások (kkv-k) kulcsszerepet játszanak az Unióban. Nehezen jutnak azonban finanszírozáshoz a befektetők által feltételezett nagy kockázat vagy a megfelelő biztosíték hiánya miatt. További kihívást jelent, hogy a kkv-knak versenyképesnek kell maradniuk és ennek érdekében intézkedéseket kell tenniük a digitalizálás, a nemzetköziesedés és az innováció terén, és fokozniuk kell alkalmazottaik készségszintjét. Emellett a nagyobb vállalkozásokkal összehasonlítva finanszírozási források szűkebb köréhez férnek hozzá: jellemzően nem bocsátanak ki kötvényeket, és csak korlátozottan férnek hozzá a tőzsdékhez vagy a nagy intézményi befektetőkhöz. Azon kkv-k esetében, amelyek tevékenysége immateriális javakra összpontosul, még nagyobb problémát jelent a finanszírozáshoz jutás. Az uniós kkv-k nagymértékben támaszkodnak a bankokra és a folyószámlahitelek, banki hitelek vagy lízing formáját öltő adósságfinanszírozásra. A fenti kihívásokkal szembesülő kkv-k támogatására és diverzifikáltabb finanszírozási források biztosítására van szükség ahhoz, hogy a kkv-k finanszírozni tudják a vállalkozás létrehozásával, növekedésével és fejlődésével kapcsolatos költségeket, talpon tudjanak maradni gazdasági visszaesés esetén, továbbá így biztosítható, hogy a gazdaság és a pénzügyi rendszer recesszió vagy sokkhatások esetén rugalmasabb legyen. Ez kiegészíti a tőkepiaci unió keretében már elindított kezdeményezéseket is. Az InvestEU Alapnak lehetőséget kell biztosítania a konkrét, célzottabb pénzügyi termékekre való összpontosításra.

(17)Ahogy az az Európa szociális dimenziójáról 16 , valamint a szociális jogok európai pilléréről 17 szóló vitaanyagban megállapításra került, a befogadóbb és méltányosabb Unió létrehozását kiemelt feladatként kell kezelni, hogy Európában meg lehessen szüntetni az egyenlőtlenséget és elő lehessen mozdítani a társadalmi befogadásra irányuló szakpolitikákat. Az esélyegyenlőtlenség mindenekelőtt az oktatáshoz, képzéshez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést érinti. A társadalmi tőkére, készségekre és humántőkére épülő gazdaságra, valamint a kiszolgáltatott csoportok társadalomba való integrálására irányuló beruházások – különösen ha uniós szinten összehangoltak – megerősíthetik a gazdasági lehetőségeket. Az InvestEU Alapot fel kell használni az oktatásba és képzésbe való beruházások támogatására, a foglalkoztatás növelésére különösen a szakképzetlen és tartósan munkanélküli személyek körében, valamint a helyzet javítására a nemzedékek közötti szolidaritás, az egészségügyi ágazat, a hajléktalanság, a digitális inkluzivitás, a közösségfejlesztés, a fiatalok társadalmi szerepe és helye, valamint a kiszolgáltatott személyek, köztük a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében. Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia az európai kultúra és kreativitás támogatásához is. Az uniós társadalmak és a munkaerőpiac következő évtizedben várható mélyreható átalakulásának figyelembevétele érdekében szükség van a humán tőkébe, a mikrofinanszírozásba, a szociális vállalkozások finanszírozásába és új szociális gazdasági üzleti modellekbe való beruházásokra, beleértve a szociális hatású beruházásokat és az eredményorientált szociális közbeszerzést. Az InvestEU programnak meg kell erősítenie a kialakulóban lévő szociális piaci ökoszisztémát, és a leginkább rászorulók finanszírozási szükségletének kielégítése érdekében növelnie kell a mikro- és szociális vállalkozások rendelkezésére álló források kínálatát. Az európai szociális infrastruktúrára irányuló beruházásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése 18 rávilágított a szociális infrastruktúra és szolgáltatások, többek között az oktatás, a képzés, az egészségügy és a lakhatás terén jellemző beruházási hiányra, és megállapította, hogy támogatásra van szükség, többek között uniós szinten is. Ezért ki kell aknázni az állami, vállalati és karitatív tőke együttes potenciálját, valamint az alapítványoktól származó támogatást a szociális piaci értéklánc fejlesztésének és az Unió ellenálló képességének előmozdításához.

(18)Az InvestEU Alap négy szakpolitikai keret alapján működik majd, amelyek megfelelnek a kulcsfontosságú uniós szakpolitikai prioritásoknak, ezek: a fenntartható infrastruktúra, a kutatás, innováció és digitalizáció, a kkv-k, valamint a szociális beruházás és készségfejlesztés.

(19)Az egyes szakpolitikai keretekhez két komponens kapcsolódik: az uniós komponens és a tagállami komponens. Az uniós komponens az egész Unióra kiterjedő piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek arányos módon történő kezelésére szolgál; a támogatásban részesülő fellépéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel kell rendelkezniük. A tagállami komponens keretében lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak arra, hogy a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó forrásaik egy részével hozzájáruljanak az uniós garancia feltöltéséhez annak érdekében, hogy az felhasználható legyen meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelését célzó finanszírozási vagy beruházási műveletekhez a saját területükön, többek között a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy távoli területeken, például az Unió legkülső régióiban, és ezáltal hozzájáruljanak a megosztott irányítású alap célkitűzéseinek megvalósításához. Az InvestEU Alap uniós vagy tagállami komponenséből nyújtott támogatásnak el kell kerülnie a magánfinanszírozás megkettőzését, illetve annak kiszorítását, valamint a versenytorzítást a belső piacon.

(20)A tagállami komponenst kifejezetten úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye a megosztott irányítás alá tartozó alapok felhasználását az Unió által biztosított garancia feltöltéséhez. E kombináció célja, hogy az Unió magas hitelminősítését kihasználva előmozdítsa a nemzeti és regionális beruházásokat, miközben biztosítja a függő kötelezettségek következetes kockázatkezelését azáltal, hogy a Bizottság által nyújtott garanciát közvetett irányítás mellett használja fel. Az Uniónak garanciát kell nyújtania a Bizottság és a végrehajtó partnerek között a tagállami komponens keretében kötött garanciamegállapodásokban előirányzott finanszírozási és beruházási műveletekre, a garancia feltöltését a megosztott irányítás alá tartozó alapoknak kell biztosítaniuk a Bizottság által a műveletek jellege és az ebből eredő várható veszteségek alapján meghatározott feltöltési rátának megfelelően, a tagállamnak pedig a várható veszteségeket meghaladó veszteségre back-to-back garanciát kell vállalnia az Unió javára. Ezeket a követelményeket az egyes – a lehetőséget önként választó – tagállamokkal kötött átfogó hozzájárulási megállapodásban kell meghatározni. A hozzájárulási megállapodásnak tartalmaznia kell az érintett tagállamban végrehajtandó összes – egy vagy több – egyedi garanciamegállapodást. A feltöltési ráta eseti alapon történő meghatározásához szükség van az XXXX (EU, Euratom) rendelet 19 (a költségvetési rendelet) [211. cikkének (1) bekezdésétől] való eltérésre. Ez a megoldás továbbá olyan egységes szabályrendszert biztosít a központilag irányított alapokból vagy megosztott irányítás alá tartozó alapokból támogatott költségvetési garanciákra, ami megkönnyíti kombinációjukat.

(21)Az InvestEU Alapnak nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes harmadik országok, a csatlakozó országok, a tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok és más országok hozzájárulása előtt, az Unió és ezen országok által megállapított feltételek mellett. Ennek adott esetben lehetővé kell tennie az együttműködés folytatását az érintett országokkal, különösen a kutatás és innováció, valamint a kkv-k terén.

(22)Ez a rendelet meghatározza az InvestEU programnak az uniós garancia feltöltésére nem vonatkozó pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozás szükség szerint frissítendő az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 20 17. pontja értelmében] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(23)A (folyó áron) 38 000 000 000 EUR összegű uniós garancia várhatóan több mint 650 000 000 000 EUR összegű további beruházást mozgósít uniós szinten, és indikatív módon felosztásra kerül a szakpolitikai keretek között.

(24)Az InvestEU Alapot alátámasztó uniós garanciát a Bizottságnak közvetett módon, a végső kedvezményezetteket elérő végrehajtó partnerekre támaszkodva kell végrehajtania. A Bizottságnak minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást kell kötnie, amelyben meghatározza az InvestEU Alapból biztosított garancia összegét, a végrehajtó partner által végrehajtott – az InvestEU Alap célkitűzéseinek és a támogathatósági kritériumoknak megfelelő – finanszírozási és beruházási műveletek támogatásához. Az uniós garancia megfelelő felhasználásának biztosításához az InvestEU Alap számára egyedi irányítási struktúrát kell kialakítani.

(25)Létre kell hozni egy a végrehajtó partnerek és a tagállamok képviselőiből álló tanácsadó testületet, amelynek célja az InvestEU Alap keretében bevezetett pénzügyi termékek igénybevételére vonatkozó információ- és adatcsere, valamint a felmerülő új igények és termékek megvitatása, beleértve az egyes területeken jelentkező konkrét piaci hiányosságokat.

(26)A Bizottságnak értékelnie kell a végrehajtó partnerek által javasolt beruházási és finanszírozási műveleteknek az uniós joggal és szakpolitikákkal való összeegyeztethetőségét, a finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó döntéseket pedig végső soron a végrehajtó partnernek kell meghoznia.

(27)Indokolt, hogy a javasolt finanszírozási és beruházási műveletek pénzügyi és technikai értékelését a végrehajtó partnerek által a Bizottság rendelkezésére bocsátott szakértőkből álló projektértékelő csoport végezze, egy eredménytábla alapján pontozva a végrehajtó partnerek által a beruházási bizottság számára elbírálás céljából előterjesztett műveleteket.

(28)A támogathatósági kritériumoknak megfelelő finanszírozási és beruházási műveletekhez az uniós garancia keretében nyújtandó támogatásról a független szakértőkből álló beruházási bizottságnak kell döntenie, ezáltal külső szakértelmet biztosítva a projektek beruházási értékeléséhez. A különböző szakpolitikai területek és az ágazatok lehető legteljesebb figyelembevétele érdekében a beruházási bizottságnak különböző formációkban kell üléseznie.

(29)A Bizottságnak az InvestEU Alap végrehajtó partnereinek kiválasztásakor figyelembe kell vennie, hogy a partnerek milyen mértékben képesek hozzájárulni az InvestEU Alap célkitűzéseihez és e célból saját forrásaikat bevonni a megfelelő földrajzi lefedettség és diverzifikáció biztosítása, a magánbefektetők bevonása és a kockázatok megfelelő diverzifikálása, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló új megoldások kialakítása érdekében. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére, tagállamokon átívelő működésére, valamint a jelenlegi finanszírozási eszközökről és az ESBA-ról szerzett tapasztalataira, indokolt, hogy az InvestEU uniós komponense keretében továbbra is az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport maradjon a Bizottság fő végrehajtó partnere. Az EBB-csoport mellett a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények számára célszerű lehetővé tenni, hogy kiegészítő pénzügyi termékeket kínáljanak, mivel a regionális szinten szerzett tapasztalataik és képességeik jól felhasználhatók a közszektorbeli források által az Unió területén gyakorolt hatás maximalizálásához. Emellett lehetővé kell tenni más nemzetközi pénzügyi intézmények végrehajtó partnerként való bevonását különösen akkor, ha szakértelem és tapasztalat tekintetében egyes tagállamokban komparatív előnyt jelentenek. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő egyéb szervezetek végrehajtó partnerként járjanak el.

(30)Annak biztosítása érdekében, hogy az InvestEU Alap uniós komponense keretében végrehajtott beavatkozások az uniós szinten jelentkező piaci hiányosságokra és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre összpontosuljanak, ugyanakkor azonban megfeleljenek a lehető legszélesebb földrajzi hatókör célkitűzésének, az uniós garanciát olyan végrehajtó partnereknek kell allokálni, amelyek – önmagukban vagy más végrehajtó partnerekkel együtt – legalább három tagállamot le tudnak fedni. A cél azonban az, hogy az uniós komponenshez kapcsolódó uniós garancia mintegy 75 %-a olyan végrehajtó partnerhez vagy partnerekhez kerüljön, amelyek valamennyi tagállamban képesek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó pénzügyi termékeket kínálni.

(31)A tagállami komponenshez tartozó uniós garanciát olyan végrehajtó partnerekhez kell allokálni, amelyek a [költségvetési rendelet] [62. cikke (1) bekezdésének c) pontja] értelmében támogathatók, beleértve a nemzeti vagy regionális fejlesztési bankokat vagy intézményeket, az EBB-t, az Európai Beruházási Alapot és más multilaterális fejlesztési bankokat. A tagállami komponenshez kapcsolódó végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyes tagállamok javaslatait. A [költségvetési rendelet] [154. cikkének] megfelelően a Bizottságnak el kell végeznie a végrehajtó partner szabályainak és eljárásainak értékelését annak megállapítása érdekében, hogy azok biztosítják-e az Unió pénzügyi érdekeinek a Bizottság által nyújtottal egyenértékű védelmét.

(32)A finanszírozási és beruházási műveletekről végső soron a végrehajtó partner dönt saját nevében, és azokat saját belső szabályainak és eljárásainak megfelelően hajtja végre és saját pénzügyi kimutatásaiban számolja el. Következésképpen a Bizottság kizárólag az uniós garanciából eredő pénzügyi kötelezettségeket mutatja ki és a garancia maximális összegét hozza nyilvánosságra, beleértve a nyújtott garanciával kapcsolatos valamennyi lényeges információt.

(33)Az InvestEU Alapnak adott esetben lehetővé kell tennie e garanciának az uniós költségvetésből vagy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapjából finanszírozott vissza nem térítendő támogatásokkal és/vagy finanszírozási eszközökkel való zökkenőmentes és hatékony ötvözését, amennyiben meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére irányuló beruházások megerősítéséhez arra szükség van.

(34)A végrehajtó partnerek által az InvestEU Alapból nyújtott támogatás igénylése céljából benyújtott olyan projekteknek, amelyek más uniós programokból származó támogatás ötvözésével valósulnának meg, teljességükben meg kell felelniük a releváns uniós programok célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak. Az uniós garancia igénybevételéről az InvestEU program szabályai szerint kell döntést hozni.

(35)Az InvestEU Tanácsadó Platform célja, hogy segítse az egyes szakpolitikai keretekhez kapcsolódóan stabil beruházási projektportfólió-tervek kialakítását. Emellett az InvestEU program keretében ágazatközi funkciójának létrehozásával egyablakos ügyintézési pontot és a szakpolitikákon átívelő projektfejlesztési tanácsadást kell biztosítani a központi irányítású uniós programokhoz biztosítandó.

(36)Annak biztosításához, hogy a tanácsadási szolgáltatások földrajzi kiterjesztése minél szélesebb legyen az Unión belül, valamint az InvestEU Alappal kapcsolatos helyi ismereteket sikeresen ki lehessen aknázni, a meglévő támogatási rendszerek figyelembevételével szükség szerint biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét abból a célból, hogy kézzelfogható, proaktív és testre szabott helyszíni támogatást lehessen nyújtani.

(37)Az InvestEU Alapból nyújtott kapacitásépítési támogatásnak hozzá kell járulnia a minőségi projektek kezdeményezéséhez szükséges szervezeti kapacitás és árjegyzési tevékenységek kialakításához. További cél olyan feltételek megteremtése, amelyek segítik a támogatható kedvezményezettek potenciális számának növelését a kialakulóban lévő piaci szegmensekben, különösen abban az esetben, ha egyes projektek kis mérete miatt jelentős ügyleti többletköltségekkel kellene számolni, mint például a szociális finanszírozási ökoszisztéma esetében. A kapacitásépítési támogatásnak ezért ki kell egészítenie a konkrét szakpolitikai területre irányuló más uniós programok keretében végrehajtott intézkedéseket.

(38)Az InvestEU Portál létrehozásával könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázist kell biztosítani a végrehajtó partnerek számára, ezzel növelve a finanszírozási lehetőségeket kereső beruházási projektek láthatóságát, és fokozottan elősegítve az uniós joggal és szakpolitikákkal összhangban levő lehetséges beruházási projektportfólió-tervek kialakítását.

(39)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 21 (22) és (23) bekezdésének megfelelően az InvestEU programot konkrét nyomonkövetési követelmények révén gyűjtött információk alapján kell értékelni, elkerülve ugyanakkor a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, különösen a tagállamok tekintetében. Ezek a követelmények adott esetben – az InvestEU program gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak.

(40)Az uniós célkitűzések megvalósítása terén elért haladás nyomon követése érdekében teljesítmény-, eredmény- és hatásmutatókon alapuló stabil nyomonkövetési keretrendszert kell alkalmazni. Az európai polgárok felé történő elszámoltathatóságot biztosítandó a Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU program terén elért haladásról, annak hatásairól és műveleteiről.

(41)A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(42)Az InvestEU programra az (EU, Euratom)...rendelet [az új költségvetési rendelet] alkalmazandó. A rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(43)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 22 , a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel 23 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 24 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 25 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 26 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(44)Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletbe külön rendelkezést kell bevezetni, amely biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(45)A [a hivatkozás a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően frissítendő: a 2013/755/EU tanácsi határozat 88. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az InvestEU program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(46)E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek olyan beruházási iránymutatással való kiegészítése céljából, amelynek a finanszírozási és beruházási műveleteknek meg kell felelniük, a teljesítménymutatók haladéktalan és rugalmas kiigazítása, valamint a feltöltési ráta módosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a különböző szakpolitikai keretekhez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó beruházási iránymutatás kidolgozása, e rendelet III. mellékletének a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából történő módosítása és a feltöltési ráta kiigazítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(47)Az InvestEU programnak uniós szintű piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelnie, és biztosítania kell – új vagy összetett piaci hiányosságokra irányuló – innovatív pénzügyi termékek uniós piacokon történő tesztelését, valamint az elterjesztésüket lehetővé tevő rendszert. Következésképpen uniós szintű intézkedésre van szükség,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az InvestEU Alapot, amely uniós garanciát nyújt a végrehajtó partnerek által – az Unió belső politikáinak támogatása céljából – végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekhez.

A rendelet létrehoz továbbá egy tanácsadói támogatási mechanizmust a befektetésre alkalmas projektek fejlesztésének, a finanszírozáshoz való hozzáférésnek, valamint a kapcsolódó kapacitásépítésnek a támogatásához (a továbbiakban: InvestEU Tanácsadó Platform). Emellett létrehoz egy olyan adatbázist, amely biztosítja azoknak a projekteknek a láthatóságát, amelyekhez a projektgazdák finanszírozást keresnek, és amely tájékoztatást nyújt a befektetőknek a befektetési lehetőségekről (InvestEU Portál).

A rendelet megállapítja az InvestEU program célkitűzéseit, az uniós garancia forrásait és összegét a 2021 és 2027 közötti időszakra, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy visszafizetendő támogatásokat ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal; e fogalommeghatározás alkalmazásában az uniós költségvetésen kívüli forrásokból – például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapjából –finanszírozott uniós programok megfeleltethetők az uniós költségvetésből finanszírozott uniós programoknak.

2.„uniós garancia”: az uniós költségvetés által nyújtott olyan általános garancia, amelynek keretében a [költségvetési rendelet] [219. cikkének (1) bekezdése] szerinti költségvetési garanciák a végrehajtó partnerekkel kötött egyedi garanciamegállapodások aláírása révén lépnek hatályba;

3.„pénzügyi termék”: a Bizottság és a végrehajtó partner közötti olyan finanszírozási mechanizmus vagy megállapodás, amelynek értelmében a végrehajtó partner a 13. cikk szerinti bármely formában közvetlen vagy közvetített finanszírozást nyújt végső kedvezményezetteknek;

4.„finanszírozási és/vagy beruházási műveletek”: a végső kedvezményezetteknek pénzügyi termékek formájában közvetlenül vagy közvetve finanszírozást biztosító műveletek, amelyeket a végrehajtó partnerek saját nevükben, saját belső szabályaiknak megfelelően hajtanak végre, és saját pénzügyi kimutatásaikban számolnak el;

5.„megosztott irányítás alatt álló alapok”: azok az alapok, amelyekből meghatározott összeg a költségvetési garancia feltöltésére fordítható az InvestEU Alap tagállami komponenséhez kapcsolódóan, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap+ (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA);

6.„garanciamegállapodás”: olyan jogi eszköz, amelyben a Bizottság és egy végrehajtó partner meghatározza a finanszírozási vagy beruházási műveletek uniós garanciával való fedezés céljából történő előterjesztésének, a szóban forgó műveletekre vonatkozó költségvetési garancia nyújtásának, valamint a műveletek e rendelet rendelkezései szerinti végrehajtásának feltételeit;

7.„végrehajtó partner”: olyan támogatható partner, például pénzügyi intézmény vagy más közvetítő, amellyel a Bizottság garanciamegállapodást és/vagy az InvestEU Tanácsadó Platform működtetésére vonatkozó megállapodást ír alá;

8.„InvestEU Tanácsadó Platform” a 20. cikkben meghatározott technikai segítségnyújtást végző platform;

9.„InvestEU Portál”: a 21. cikkben meghatározott adatbázis;

10.„InvestEU program”: az InvestEU Alap, az InvestEU Tanácsadó Platform, az InvestEU Portál és a vegyesfinanszírozási műveletek együttesen;

11.„mikrofinanszírozás”: az [[ESZA+] rendelet száma] rendeletben meghatározott mikrofinanszírozás;

12.„közepes piaci tőkeértékű vállalatok”: olyan, legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek, amelyek nem kkv-k, és nem kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok;

13.„nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények”: hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató jogi személyek, amelyek valamely tagállamtól vagy valamely központi, regionális vagy helyi szintű szervezettől megbízást kapnak arra, hogy fejlesztési tevékenységeket végezzenek;

14.„kis- és középvállalkozások (kkv-k)”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás 27 mellékletében meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások;

15.„kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok”: olyan, legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek, amelyek nem kkv-k;

16.„szociális vállalkozás”: az [szám] [[ESZA+] rendelet] rendeletben meghatározott szociális vállalkozás;

17.„harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak.

3. cikk

Az InvestEU program célkitűzései

(1)Az InvestEU program általános célkitűzése az Unió szakpolitikai céljainak támogatása olyan finanszírozási és beruházási műveletek révén, amelyek hozzájárulnak:

a)az Unió versenyképességéhez, ideértve az innovációt és a digitalizálást;

b)az uniós gazdaság fenntarthatóságához és növekedéséhez;

c)az Unió társadalmi ellenálló képességéhez és inkluzivitásához;

d)az uniós tőkepiacok integrációjához és az egységes piac megerősítéséhez, beleértve az uniós tőkepiacok széttagoltságának kezelését, az uniós vállalkozásokra irányuló finanszírozási források diverzifikálását és a fenntartható finanszírozás előmozdítását célzó megoldásokat.

(2)Az InvestEU program egyedi célkitűzései a következők:

a)a fenntartható infrastruktúrára irányuló finanszírozási és beruházási műveletek támogatása a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott területeken;

b)finanszírozási és beruházási műveletek támogatása a kutatás, innováció és digitalizáció terén;

c)a kkv-k és – kellően indokolt esetekben – a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutásának és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése;

d)a mikrofinanszírozáshoz és finanszírozáshoz jutásnak, illetve a mikrofinanszírozás és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése a szociális vállalkozások esetében, a szociális beruházásokra és készségfejlesztésre irányuló finanszírozási és beruházási műveletek támogatása, valamint a szociális beruházási piacok fejlesztése és konszolidálása a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett területeken.

4. cikk

Az uniós garancia költségvetése és összege

(1)A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia összege (folyó áron) 38 000 000 000 EUR. Az uniós garancia feltöltési rátája 40 %.

A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti tagállami komponens céljára az érintett összegek tekintetében további uniós garancia biztosítható, amennyiben az egyes tagállamok allokálják a megfelelő összegeket az [[szám] CPR rendelet] 28 [10. cikkének (1) bekezdése] és az [[szám] KAP-tervre vonatkozó rendelet] 29 [75. cikkének (1) bekezdése] szerint.

Az első albekezdésben említett uniós garancia összege növelhető az 5. cikkben említett harmadik országoktól származó hozzájárulásokkal is, azok teljes pénzösszegét feltöltve a [költségvetési rendelet] [218. cikke (2) bekezdésének] megfelelően.

(2)Az (1) bekezdés első albekezdésében említett összeg indikatív felosztását e rendelet I. melléklete tartalmazza. A Bizottság szükség esetén az említett I. mellékletben meghatározott összegeket az egyes célkitűzések tekintetében legfeljebb 15 %-kal módosíthatja. A módosításokról értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3)Az V. és a VI. fejezetben előírt intézkedések végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg (folyó árakon) 525 000 000 EUR.

(4)A (3) bekezdésben említett összeg felhasználható továbbá az InvestEU program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve az intézményi információtechnológiai rendszereket is.

5. cikk

Az InvestEU Alaphoz társult harmadik országok

A következő harmadik országok egyes pénzügyi termékekben való részvétel céljából hozzájárulhatnak az InvestEU Alap 8. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponenshez, valamint a 7. cikk (1) bekezdésében említett egyes szakpolitikai keretekhez a [költségvetési rendelet] [218. cikke (2) bekezdésének] értelmében:

a)az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az uniós programokban való részvételüknek a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

i.méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

ii.meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a [költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek,

iii.nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan,

iv.garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)Az uniós garancia nyújtása közvetett irányítással történik a [költségvetési rendelet] [62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii–vii. alpontjában] említett szervekkel. Az e rendelet szerinti uniós finanszírozás egyéb formáit közvetlen vagy közvetett irányítással kell végrehajtani a [költségvetési rendeletnek] megfelelően, ideértve a rendelet [VIII. címével] összhangban nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat.

(2)Az uniós garancia által fedezett olyan finanszírozási és beruházási műveletek, amelyek az e rendelet szerinti támogatásokat egy vagy több más uniós program keretében nyújtott támogatással vagy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapja által nyújtott támogatásokkal ötvöző vegyesfinanszírozási műveletek:

a)    összhangban vannak a szakpolitikai célkitűzésekkel és megfelelnek azon uniós program vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak, amelynek keretében a támogatást nyújtják;

b)    megfelelnek ennek a rendeletnek. 

(3)Az olyan vegyesfinanszírozási műveleteknek, amelyek teljes mértékben más uniós program vagy az ETS innovációs alap által finanszírozott, az e rendelet szerinti uniós garancia által nem fedezett finanszírozási eszközt tartalmaznak, meg kell felelniük azon uniós program vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak, amelynek keretében a támogatást nyújtják.

(4)A 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően a (2) és (3) bekezdés szerinti vegyesfinanszírozási művelet részét képező, az uniós költségvetésből nyújtott, nem visszafizetendő támogatási formákról és/vagy finanszírozási eszközökről a megfelelő uniós program szabályai szerint kell döntést hozni, és azokat a vegyesfinanszírozási művelet keretében e rendelettel és a [a költségvetési rendelet] [X. címével] összhangban kell végrehajtani.

A jelentéstételnek ki kell terjednie az azon uniós program szakpolitikai célkitűzéseivel és támogathatósági kritériumaival való összhangra, amelynek keretében a támogatást odaítélik, valamint az e rendeletnek való megfelelésre is.

II. FEJEZET

Az InvestEU Alap

7. cikk

Szakpolitikai keretek

(1)Az InvestEU Alap a következő négy szakpolitikai keret alapján működik, amelyek meghatározott hatókörén belül kezelni kell a piaci hiányosságokat és az optimálistól eltérő beruházási helyzeteket:

a)    a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a közlekedés, az energiaügy, a digitális összekapcsoltság, a nyersanyagellátás és -feldolgozás, a világűr, az óceánok és a víz, a hulladékgazdálkodás, a természeti és más környezetvédelmi infrastruktúra, a berendezések, továbbá a mobil eszközök területére és az Unió környezetvédelmi és/vagy társadalmi fenntarthatósági célkitűzéseihez hozzájáruló, valamint a környezetvédelmi vagy társadalmi fenntarthatósági előírásainak megfelelő innovatív technológiák telepítésére irányuló fenntartható beruházásokat;

b)    a kutatásra, innovációra és digitalizációra vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a kutatási és innovációs tevékenységeket, a kutatási eredmények piaci hasznosítását, az innovatív megoldások bemutatását és bevezetését, valamint a kkv-któl eltérő innovatív vállalkozások növekedéséhez nyújtott támogatást, továbbá az uniós gazdasági ágazat digitalizálását;

c)    a kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a kkv-k és – kellően indokolt esetekben – a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutását és a finanszírozás rendelkezésre állását;

d)    a szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a mikrofinanszírozást, a szociális vállalkozások finanszírozását és a szociális gazdaságot, a készségfejlesztést, oktatást, képzést és a kapcsolódó szolgáltatásokat, a szociális infrastruktúrát (többek között a szociális lakásokat és a diákszállásokat), a szociális innovációt, az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást, a befogadást és hozzáférhetőséget, a társadalmi célú kulturális tevékenységeket; a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését.

(2)Amennyiben a 19. cikkben említett beruházási bizottságnak előterjesztett finanszírozási vagy beruházási művelet egynél több szakpolitikai kerethez tartozik, azt fő célkitűzése, illetőleg alprojektjei többségének fő célkitűzése alapján kell a megfelelő kerethez rendelni, kivéve, ha a beruházási iránymutatás másként rendelkezik.

(3)Az (1) bekezdés a) pontjában említett, fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveleteket éghajlat-politikai, környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni a káros hatások minimalizálása és az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és szociális vonatkozású előnyök maximalizálása érdekében. E célból a támogatást igénylő projektgazdáknak a Bizottság iránymutatása alapján megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk. Az iránymutatásban meghatározott méretkorlát alatti projekteket nem kell vizsgálni.

A Bizottság iránymutatásának lehetővé kell tennie a következőket:

a)    az alkalmazkodást illetően: az éghajlatváltozás esetleges kedvezőtlen hatásaival szembeni ellenálló képességnek az éghajlattal szembeni kiszolgáltatottság értékelése és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok értékelése révén való biztosítása, többek között releváns alkalmazkodási intézkedések végrehajtásával; az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését illetően: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költségeinek és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések kedvező hatásának figyelembevétele a költség-haszon elemzésben;

b)    a projekt által a természeti tőke alapvető elemeire, a levegőre, vízre, talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt összhatás figyelembevétele;

c)    a társadalmi befogadásra gyakorolt hatás felmérése egyes területek vagy népességcsoportok esetében.

(4)A végrehajtó partnerek rendelkezésre bocsátják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló beruházások nyomon követéséhez szükséges információkat a Bizottság által adott iránymutatás alapján.

(5)A végrehajtó partnereknek a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keretre irányuló beruházások legalább 50 %-át az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek elérésére kell fordítaniuk.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egyes szakpolitikai keretekre vonatkozó beruházási iránymutatás meghatározásához.

8. cikk

Komponensek

(1)A 7. cikk (1) bekezdése szerinti egyes szakpolitikai keretekhez két komponens kapcsolódik, amelyekkel konkrét piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelni az alábbiak szerint:

a)Az uniós komponens intézkedései a következő helyzetekre irányulnak:

i.    az uniós szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, amelyek uniós szintű beavatkozást igényelnek;

ii.    az egész Unióra kiterjedő piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek; vagy

iii.    olyan új vagy összetett piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, amelyekhez új pénzügyi megoldások és piaci struktúrák kidolgozására van szükség;

b)a tagállami komponens intézkedései egy vagy több tagállamban felmerülő konkrét piaci hiányosságokra vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre irányulnak, és céljuk a megosztott irányítás alá tartozó, a támogatásba bevont alapok célkitűzéseinek megvalósítása.

(2)Az (1) bekezdésben említett komponensek egymást kiegészítve is használhatók egy finanszírozási vagy beruházási művelet támogatására, beleértve a két komponenshez kapcsolódó támogatás kombinálását.

9. cikk

A tagállami komponensre alkalmazandó egyedi rendelkezések

(1)Az egyes tagállamok által az [szám] [CPR] rendelet [10. cikkének (1) bekezdése] szerint vagy az [szám] [KAP-tervre vonatkozó] rendelet [75. cikkének (1) bekezdése] szerint allokált összegeket a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia azon részének feltöltésére kell felhasználni, amely az érintett tagállamban végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek fedezésére szolgál.

(2)A tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének létrehozásához a tagállam és a Bizottság közötti hozzájárulási megállapodásra van szükség.

A tagállam és a Bizottság a partnerségi megállapodásra vagy a KAP-tervre vonatkozó bizottsági határozat elfogadását követő négy hónapon belül, illetőleg a program vagy a KAP-terv módosítására vonatkozó bizottsági határozattal egyidejűleg megköti a hozzájárulási megállapodást, illetőleg módosítja azt.

Két vagy több tagállam közös hozzájárulási megállapodást köthet a Bizottsággal.

A [költségvetési rendelet] [211. cikkének (1) bekezdésétől] eltérve, a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia feltöltési rátáját 40 %-ban kell meghatározni, és az a felhasználandó pénzügyi termékek kockázatainak figyelembevétele céljából az egyes hozzájárulási megállapodásokban lefelé vagy felfelé módosítható.

(3)A hozzájárulási megállapodás legalább a következő elemeket tartalmazza:

a)    a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott tagállamra vonatkozó részének teljes összege, a garanciarész feltöltési rátája, a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó hozzájárulás összege, a feltöltési szakasz időtartama az éves pénzügyi tervnek megfelelően, valamint az ebből eredő függő kötelezettség összege, amelyet az érintett tagállam által biztosított back-to-back garanciával kell fedezni;

b)    a pénzügyi termékeket és azok minimális multiplikátorhatását, a földrajzi lefedettséget, a beruházási időszakot és adott esetben a végső kedvezményezettek és a támogatható közvetítők kategóriáit tartalmazó stratégia;

c)    a jelentkező végrehajtási partner(ek) és a Bizottság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy tájékoztatja a tagállamot a kiválasztott végrehajtó partner(ek)ről;

d)    a megosztott irányítás alá tartozó alapokból az InvestEU Tanácsadó Platformhoz nyújtott esetleges hozzájárulás;

e)    a tagállammal szemben fennálló éves jelentéstételi kötelezettségek, beleértve a hozzájárulási megállapodásban meghatározott mutatókat tartalmazó jelentést;

f)    a tagállami komponenshez tartozó uniós garanciarészhez kapcsolódó díjazásra vonatkozó rendelkezések;

g)    az uniós komponenshez tartozó forrásokkal való lehetséges ötvözés a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően, ideértve egy többrétegű struktúra kialakítását a kockázatok jobb fedezése érdekében.

(4)A hozzájárulási megállapodásokat a Bizottság hajtja végre a végrehajtó partnerekkel aláírt, 14. cikk szerinti garanciamegállapodások útján.

Amennyiben a hozzájárulási megállapodás aláírásától számított kilenc hónapon belül nem kerül sor garanciamegállapodás megkötésére, vagy a hozzájárulási megállapodás szerinti összeget nem kötik le teljes mértékben egy vagy több garanciamegállapodás keretében, az első esetben a hozzájárulási megállapodást meg kell szüntetni, illetőleg a második esetben megfelelően módosítani kell, és a feltöltés fel nem használt összegét újra fel kell használni az [szám] [CPR-rendelet] rendelet [10. cikkének (5) bekezdése] és az [szám] [KAP-terv] rendelet] [75. cikkének (5) bekezdése] szerint.

Amennyiben a garanciamegállapodás az [szám] [CPR-rendelet] rendelet [10. cikkének (6) bekezdésében] vagy az [szám] [KAP-terv] rendelet] [75. cikkének (6) bekezdésében] meghatározott időtartamon belül nem kerül végrehajtásra, a hozzájárulási megállapodást módosítani kell, és a feltöltés fel nem használt összegét újra fel kell használni az [szám] [CPR-rendelet] rendelet [10. cikke (6) bekezdésének] vagy az [szám] [KAP-terv] rendelet] [75. cikke (6) bekezdésének] megfelelően.

(5)A tagállami komponenshez tartozó uniós garancia hozzájárulási megállapodásban meghatározott részének feltöltésére a következő szabályok alkalmazandók:

a)Az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett feltöltési szakaszt követően a feltöltés adott évben fennmaradó többletét (amelynek kiszámítása a feltöltési rátának megfelelő összeg és a tényleges feltöltés összegének összehasonlításával történik) újra fel kell használni az [CPR-rendelet] rendelet [10. cikke (6) bekezdésének] vagy az [szám] [KAP-terv] rendelet [75. cikke (6) bekezdésének] megfelelően;

b)a [költségvetési rendelet] [213. cikkének (4) bekezdésétől] eltérve, az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett feltöltési szakaszt követően a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének rendelkezésre állása során nem kerül sor évente feltöltésre;

c)a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamot, amennyiben a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részére vonatkozó lehívások eredményeként az e részhez kapcsolódó feltöltés szintje az eredeti feltöltés 20 %-a alá süllyed;

d)amennyiben a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének feltöltési szintje a kezdeti feltöltés 10 %-ára süllyedt, az érintett tagállam az eredeti feltöltés összegének legfeljebb 5 %-át kitevő összeggel a Bizottság kérésére hozzájárul a közös tartalékalaphoz.

III. FEJEZET

Az UNIÓS garancia

10. cikk

Az uniós garancia

(1)Uniós garanciában a végrehajtó partnerek részesülnek a [költségvetési rendelet] [219. cikkének (1) bekezdésével] összhangban, és a garancia kezelése a [költségvetési rendelet] [X. címének] megfelelően történik.

(2)Az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez uniós garancia formájában biztosított támogatás a 2027. december 31-ig tartó beruházási időszakra nyújtható. A végrehajtó partner és a végső kedvezményezett, illetve a pénzügyi közvetítő vagy a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti szerződéseket 2028. december 31-ig kell aláírni.

11. cikk

Támogatható finanszírozási és beruházási műveletek

(1)Az InvestEU Alapból csak olyan finanszírozási és beruházási műveletek támogathatók, amelyek

a)megfelelnek a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában] meghatározott feltételeknek, különösen a [költségvetési rendelet] [209 cikke (2) bekezdésének b) pontja] szerinti addicionalitási követelménynek, és adott esetben maximalizálják a magánbefektetéseket a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdése d) pontjának] megfelelően;

b)hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez, és e rendelet II. mellékletével összhangban a megfelelő kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek hatálya alá tartoznak; valamint

c)összhangban vannak a beruházási iránymutatással.

(2)Az Unión belüli projektek mellett az InvestEU Alapból a következő projektekhez és műveletekhez lehet támogatást nyújtani finanszírozási és beruházási műveletek révén:

a)egy vagy több tagállamban található vagy ott letelepedett jogalanyok között létrejött, határokon átnyúló projektek, amelyek egy vagy több harmadik országot érintenek, ideértve a csatlakozó országokat, a tagjelölt országokat és potenciális tagjelölteket, az európai szomszédságpolitika, az Európai Gazdasági Térség vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás hatálya alá tartozó országokat, illetőleg az EUMSZ II. mellékletében meghatározott valamely tengerentúli országot vagy területet vagy a társult harmadik országokat, függetlenül attól, hogy az említett harmadik országokban, illetve tengerentúli országokban vagy területeken található-e partner;

b)az 5. cikkben említett, egy adott pénzügyi termékhez már hozzájárult országokban végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek.

(3)    Az InvestEU Alapból támogatás nyújtható olyan finanszírozási és beruházási műveletekhez, amelyek a következő országok valamelyikében letelepedett jogi személy kedvezményezetteknek biztosítanak finanszírozást:

a)tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

b)az InvestEU programhoz kapcsolódó harmadik ország vagy terület az 5. cikknek megfelelően;

c)adott esetben a (2) bekezdés a) pontjában említett harmadik ország;

d)egyéb országok, amennyiben erre egy az a)–c) pontban említett országban vagy területen végrehajtandó projekt finanszírozásához szükség van.

12. cikk

A végrehajtó partnerek kiválasztása

(1)A Bizottság a [költségvetési rendelet] [154. cikkével] összhangban kiválasztja a támogatható partnerek közül a végrehajtó partnereket vagy azok egy csoportját az e bekezdés második albekezdésében meghatározottaknak megfelelően.

Az uniós komponens esetében a támogatható partnereknek ki kell nyilvánítaniuk érdeklődésüket, és képesnek kell lenniük arra, hogy legalább három tagállamban fedezzék a finanszírozási és beruházási műveleteket. A végrehajtó partnerek csoportot létrehozva együttesen is végrehajthatnak finanszírozási és beruházási műveleteket legalább három tagállamban.

A tagállami komponens esetében az érintett tagállam a 9. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint jelentkező szervezetek közül javaslatot tehet egy vagy több támogatható partner végrehajtó partnerként való kiválasztására.

Amennyiben az érintett tagállam nem javasol végrehajtó partnert, a Bizottság az e bekezdés második albekezdésének megfelelő eljárás szerint választ azon végrehajtó partnerek közül, amelyek az érintett földrajzi területeken fedezni tudják a finanszírozási és beruházási műveleteket.

(2)A végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottság biztosítja, hogy az InvestEU Alaphoz tartozó pénzügyi termékek portfóliója:

a)a 3. cikkben meghatározott célkitűzések lehető legszélesebb körére terjedjen ki;

b)a végrehajtó partner által lekötött saját források révén maximalizálja az uniós garancia hatását;

c)adott esetben maximalizálja a magánbefektetéseket;

d)biztosítsa a földrajzi diverzifikációt;

e)biztosítsa a megfelelő kockázati diverzifikációt;

f)mozdítsa elő a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló innovatív pénzügyi és kockázati megoldásokat.

(3)Emellett a végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottság figyelembe veszi:

a)az uniós költségvetést érintő esetleges költségeket és díjazást;

b)a végrehajtó partner azon képességét, hogy teljes mértékben megfeleljen a [költségvetési rendelet] [155. cikkének (2) bekezdésében] foglalt, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz, az adókijátszáshoz, a pénzmosáshoz, a terrorizmusfinanszírozáshoz és a nem együttműködő joghatóságokhoz kapcsolódó követelményeknek.

(4)Végrehajtó partnerként kiválaszthatók nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, amennyiben teljesítik az e cikkben és a 14. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott követelményeket.

13. cikk

Támogatható finanszírozástípusok

(1)Az uniós garancia felhasználható a végrehajtó partnerek által nyújtott alábbi típusú finanszírozások kockázatainak fedezésére:

a)hitelek, garanciák, viszontgaranciák, tőkepiaci eszközök, bármely más finanszírozási forma vagy hitelminőség-javítás, beleértve az alárendelt kölcsönöket, valamint sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-részesedések, amelyeket pénzügyi közvetítők, alapok, befektetési platformok vagy más szervezetek közvetlenül vagy közvetve biztosítanak és amelyek továbbítandók a végső kedvezményezettekhez;

b)végrehajtó partner által más pénzügyi intézménynek nyújtott finanszírozás vagy garancia, amely az utóbbi számára lehetővé teszi az a) pontban említett finanszírozási tevékenységek végrehajtását.

Ahhoz, hogy az uniós garancia keretében fedezhető legyen, az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett finanszírozást a 11. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozási vagy beruházási műveletek céljából kell nyújtani, megszerezni vagy kibocsátani, és a végrehajtó partner általi finanszírozást a Bizottság és a végrehajtó partner közötti garanciamegállapodás aláírását követően a végrehajtó partner által aláírt vagy kötött – még hatályban lévő vagy nem megszűnt – finanszírozási megállapodás vagy ügylet alapján kell nyújtani.

(2)Az alapok vagy más közbenső struktúrák révén megvalósuló finanszírozási és beruházási műveletek a beruházási iránymutatásban meghatározandó rendelkezéseknek megfelelően még akkor is fedezhetők uniós garanciával, ha az említett struktúra által befektetett összegnek egy kis része az Unión kívülre és a 11. cikk (2) bekezdése szerinti országokba, illetőleg olyan eszközökre irányul, amelyek e rendelet alapján nem támogathatók.

14. cikk

Garanciamegállapodások

(1)A Bizottság e rendelet követelményeivel összhangban minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást köt a Bizottság által meghatározandó összeget fedező uniós garancia nyújtásáról.

Amennyiben a végrehajtó partnerek a 12. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett csoportot alkotnak, a Bizottság egyetlen garanciamegállapodást köt, amelyet a csoport részéről minden egyes végrehajtó partner vagy a csoportot képviselő végrehajtó partner ír alá.

(2)A garanciamegállapodás mindenekelőtt a következőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz:

a)a végrehajtó partner által nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege és feltételei;

b)adott esetben a végrehajtó partner által a végrehajtásban részt vevő másik jogi személynek nyújtandó finanszírozás vagy garancia feltételei;

c)a 16. cikknek megfelelően az uniós garancia nyújtására vonatkozó részletes szabályok, beleértve a meghatározott típusú eszközök portfólióinak fedezetét és az uniós garancia lehetséges lehívását kiváltó eseményeket;

d)a kockázatvállalásért járó díjazás, amelyet az Unió és a végrehajtó partner kockázatvállalásának arányában kell felosztani;

e)a fizetési feltételek;

f)a végrehajtó partner arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy elfogadja a Bizottság és a beruházási bizottság által a javasolt finanszírozási vagy beruházási művelet fedezésére felhasználandó uniós garanciára vonatkozó határozatokat, a végrehajtó partner által hozott olyan döntések sérelme nélkül, amelyek uniós garancia nélküli javasolt műveletre vonatkoznak;

g)az olyan követelések behajtására vonatkozó rendelkezések és eljárások, amivel a végrehajtó partnert bízták meg;

h)az uniós garanciával fedezett műveletekre vonatkozó pénzügyi és operatív jelentéstétel és nyomon követés;

i)fő teljesítménymutatók, különösen az uniós garancia felhasználása, a 3., a 7. és 11. cikkben meghatározott célkitűzések és kritériumok teljesítése, valamint a magántőke mozgósítása tekintetében;

j)adott esetben a vegyesfinanszírozási műveletekre vonatkozó rendelkezések és eljárások;

k)egyéb releváns rendelkezések a [költségvetési rendelet] [X. címe] szerinti követelményeknek megfelelően.

(3)A garanciamegállapodásnak azt is biztosítania kell, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekből eredő, az Uniót illető díjazás az uniós garancia lehívásakor esedékes kifizetések levonása után kerüljön kifizetésre.

(4)Ezenkívül a garanciamegállapodásnak biztosítania kell, hogy az uniós garanciához kapcsolódóan a végrehajtó partnernek fizetendő bármely összeg levonásra kerüljön az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekből eredően a végrehajtó partner által az Uniónak fizetendő díjazás, bevételek és visszafizetések teljes összegéből. Amennyiben ez az összeg nem elegendő a 15. cikk (3) bekezdésének megfelelően a végrehajtó partnernek járó összeg fedezésére, a fennmaradó összeget az uniós garancia feltöltésével kell biztosítani.

(5)Amennyiben a garanciamegállapodás megkötésére a tagállami komponens keretében kerül sor, a megállapodás előírhatja az érintett tagállam vagy régiók képviselőinek a garanciamegállapodás végrehajtásának nyomon követésében való részvételét.

15. cikk

Az uniós garancia felhasználására vonatkozó követelmények

(1)Az uniós garancia nyújtásának feltétele az érintett végrehajtó partnerrel kötött garanciamegállapodás hatálybalépése.

(2)Egy finanszírozási vagy beruházási művelet csak akkor fedezhető az uniós garanciával, ha teljesíti az e rendeletben és a vonatkozó beruházási iránymutatásban meghatározott kritériumokat, és ha a beruházási bizottság megállapította, hogy teljesíti az uniós garancia által nyújtandó támogatás igénybevételére vonatkozó követelményeket. A végrehajtó partnerek a későbbiekben is felelősek annak biztosításáért, hogy a finanszírozási és beruházási műveletek megfeleljenek e rendeletnek és a vonatkozó beruházási iránymutatásnak.

(3)A végrehajtó partner nem számíthat fel igazgatási költségeket vagy díjakat a Bizottság felé az uniós garancia alá tartozó finanszírozási vagy beruházási műveletek végrehajtásával kapcsolatban, kivéve, ha a felhasználandó pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések jellegéből következően a végrehajtó partner igazolni tudja a kivétel szükségességét. A garanciamegállapodásban meg kell határozni az említett költségek fedezetét, és annak meg kell felelnie a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdése g) pontjának].

(4)Emellett a végrehajtó partner felhasználhatja az uniós garanciát a behajtással kapcsolatos költségek megfelelő részének fedezésére, kivéve, ha ez az összeg a 14. cikk (4) bekezdésével összhangban levonásra kerül a behajtott bevételből.

16. cikk

Az uniós garancia fedezete és feltételei

(1)A kockázatvállalásért járó díjazást a finanszírozási és beruházási műveletek portfóliójában, illetve adott esetben az egyedi műveletekben vállalt kockázat arányában kell felosztani az Unió és a végrehajtó partner között. A végrehajtó partnernek az uniós garancia által fedezett finanszírozási és beruházási műveleteket érintő megfelelő mértékű saját kockázatot jelentő kitettséggel kell rendelkeznie, kivéve, ha kivételes esetben a pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések olyan jellegűek, hogy a végrehajtó partner észszerűen nem tudna saját kockázatvállalási kapacitásával azokhoz hozzájárulni.

(2)Az uniós garancia a következőkre terjed ki:

a)A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok:

i.    a tőkeösszeg és a végrehajtó partnert illető, de a nemteljesítés időpontjáig ki nem fizetett kamat és más összegek a finanszírozási műveletek feltételeinek megfelelően; az alárendelt kölcsönök esetében a halasztás, a csökkentés vagy az előírt exit nemteljesítési eseménynek tekintendő;

ii.    adósságátütemezésből eredő veszteségek;

iii.    az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek olyan piacokon, ahol korlátozottak a lehetőségek hosszú futamidejű fedezeti ügyletekre;

b)a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések esetében: a befektetett összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek és az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek;

c)egy végrehajtó partner által a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett másik jogi személynek nyújtott finanszírozás vagy garancia esetében a felhasznált összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek.

(3)Amennyiben az Unió az uniós garancia lehívásakor kifizetést teljesít a végrehajtó partnernek, a végrehajtó partner bármely, uniós garanciával fedezett finanszírozási vagy beruházási műveletével kapcsolatos jogai – további fennmaradásuk esetén – átszállnak az Unióra.

A végrehajtó partner gondoskodik az engedményezett összegekre vonatkozó követeléseknek az Unió nevében történő behajtásáról, és a behajtott összegekből visszatérítést teljesít az Unió felé.

IV. FEJEZET

IRÁNYÍTÁS

17. cikk

Tanácsadó testület

(1)A Bizottságot tanácsadó testület segíti, amelynek két formációja van, az egyik a végrehajtó partnerek képviselőiből, a másik pedig a tagállamok képviselőiből áll.

(2)Minden egyes végrehajtó partner és minden tagállam egy képviselőt jelölhet ki a megfelelő formációba.

(3)A Bizottság mindkét formációjú tanácsadó testületbe küld képviselőt.

(4)A végrehajtó partnerek képviselőiből álló tanácsadó testület üléseinek egyik elnöke a Bizottság képviselője, a másik pedig az Európai Beruházási Bank által kijelölt képviselő.

A tagállamok képviselőiből álló tanácsadó testület üléseinek elnöke a Bizottság képviselője.

A tanácsadó testület rendszeresen, de legalább évente kétszer ülésezik az elnök kérésére. Az elnökök közös kérésére a két formációjú tanácsadó testület együttes üléseket is szervezhet.

A Bizottság megállapítja a tanácsadó testületre vonatkozó működési szabályokat és eljárásokat, és irányítja a tanácsadó testület titkárságát.

(5)A tanácsadó testület

a)a végrehajtó partnerek képviselőiből álló formációban:

i.    tanácsadást nyújt az e rendelet szerint végrehajtandó pénzügyi termékek kialakításához;

ii.    tanácsot ad a Bizottságnak a piaci hiányosságokkal és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekkel, valamint a piaci feltételekkel kapcsolatban;

b)a tagállamok képviselőiből álló formációban:

i.    tájékoztatja a tagállamokat az InvestEU Alap végrehajtásáról;

ii.    megvitatja a tagállamokkal a piac alakulását és megosztja a bevált gyakorlatokat.

18. cikk

Projektértékelő csoport

(1)Létre kell hozni egy a végrehajtó partnerek által ellenszolgáltatás nélkül a Bizottság rendelkezésére bocsátott szakértőkből álló projektértékelő csoportot.

(2)A projektértékelő csoportba minden egyes végrehajtó partner jelöl szakértőt. A szakértők számát a garanciamegállapodásban kell meghatározni.

(3)A Bizottság megerősíti, hogy a végrehajtó partnerek által javasolt finanszírozási és beruházási műveletek összhangban vannak-e az uniós joggal és szakpolitikákkal.

(4)A (3) bekezdésben említett bizottsági megerősítéstől függően a projektértékelő csoport elvégzi a végrehajtó partnerek által a javasolt finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozóan végrehajtott átvilágítás minőség-ellenőrzését. Ezt követően a finanszírozási és beruházási műveleteket be kell nyújtani a beruházási bizottságnak, amely jóváhagyja az uniós garancia általi fedezetet.

A projektértékelő csoport összeállítja a javasolt finanszírozási és beruházási műveletek eredménytábláját a beruházási bizottság számára.

Az eredménytábla tartalmazza mindenekelőtt a következők értékelését:

a)a javasolt finanszírozási és beruházási műveletek kockázati profilja;

b)a végső kedvezményezettek számára biztosított előnyök,

c)a támogathatósági feltételek betartása.

Minden egyes végrehajtó partner megfelelő és összehangolt információkat nyújt a projektértékelő csoportnak annak érdekében, hogy az elvégezhesse a kockázatelemzést és elkészíthesse az eredménytáblát.

(5)A végrehajtó partner által javasolt lehetséges finanszírozási vagy beruházási művelethez kapcsolódó átvilágítást vagy értékbecslést nem értékelheti olyan projektértékelő csoportbeli szakértő, akit az adott végrehajtó partner bocsátott a Bizottság rendelkezésére. A szóban forgó szakértő nem dolgozhat az említett javaslatokra vonatkozó eredménytáblán sem.

(6)A projektértékelő csoportot alkotó szakértők nyilatkoznak a Bizottságnak bármely összeférhetetlenségről, és késedelem nélkül közlik a Bizottsággal az összeférhetetlenség folyamatos ellenőrzéséhez szükséges információkat.

(7)A Bizottság meghatározza a projektértékelő csoport működésére és az összeférhetetlenség ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat.

(8)A Bizottság meghatározza az eredménytáblára vonatkozó részletes szabályokat, amelyek lehetővé teszik a beruházási bizottság számára, hogy egy javasolt finanszírozási vagy beruházási művelet tekintetében jóváhagyja az uniós garancia felhasználását.

19. cikk

Beruházási bizottság

(1)Létre kell hozni egy beruházási bizottságot. A bizottság

a)megvizsgálja a végrehajtó partnerek által az uniós garancia igénybevétele céljából benyújtott, finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó javaslatokat;

b)ellenőrzi, hogy a javaslatok megfelelnek-e ennek a rendeletnek és a vonatkozó beruházási iránymutatásnak, különös figyelmet fordítva a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában] említett addicionalitási követelményre, valamint a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdésének d) pontjában] említett, a magánbefektetések bevonására vonatkozó követelményre; továbbá

c)ellenőrzi, hogy az uniós garancia formájában támogatásból részesülő finanszírozási és beruházási műveletek megfelelnek-e valamennyi vonatkozó követelménynek.

(2)A beruházási bizottság négy különböző, a 7. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai kereteknek megfelelő formációban ülésezik.

A beruházási bizottság minden egyes formációban hat, javadalmazásban részesülő külső szakértőből áll. A Bizottság a [költségvetési rendelet] [237. cikkének] megfelelően kiválasztja, és legfeljebb négy évig tartó meghatározott időtartamra kinevezi a szakértőket. Megbízatásuk megújítható, azonban a megbízatás időtartama összességében nem haladhatja meg a hét évet. A Bizottság határozatával a beruházási bizottság hivatalban lévő tagjának megbízatását az e bekezdésben megállapított eljárás igénybevétele nélkül is megújíthatja.

A szakértőknek jelentős és releváns piaci szakértelemmel kell rendelkezniük a projektstrukturálás és a projektfinanszírozás, vagy a kkv-, illetőleg vállalati finanszírozás területén.

A beruházási bizottság összetétele révén biztosítani kell, hogy a bizottság széleskörű ismeretekkel rendelkezzen a 7. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai keretekhez tartozó ágazatokról és az Unión belüli földrajzi piacokról, valamint hogy a bizottságban összességében biztosított legyen a nemek egyensúlya.

A beruházási bizottság mind a négy formációjában négy tagnak állandó tagnak kell lennie. Emellett mind a négy formációban lennie kell két olyan szakértőnek, aki tapasztalattal rendelkezik a megfelelő szakpolitikai kerethez tartozó ágazatokhoz kapcsolódó beruházások terén. Legalább egy állandó tagnak rendelkeznie kell a fenntartható beruházásokra vonatkozó ismeretekkel. A beruházási bizottság tagjait a Bizottság nevezi ki a megfelelő formációba vagy formációkba. A beruházási bizottság az állandó tagok közül választ elnököt.

A Bizottság elfogadja a beruházási bizottságra vonatkozó eljárási szabályzatot és irányítja a beruházási bizottság titkárságát.

(3)A beruházási bizottság tagjainak a bizottság tevékenységében való részvételük során pártatlanul és az InvestEU Alap kizárólagos érdekét szem előtt tartva kell végezniük a munkájukat. A tagok nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat a végrehajtó partnerektől, az uniós intézményektől, a tagállamoktól, vagy bármely más köz- vagy magánszervezettől.

A beruházási bizottság minden egyes tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni, és folyamatosan aktualizálni kell. A beruházási bizottság tagjai késedelem nélkül közlik a Bizottsággal az összeférhetetlenség folyamatos ellenőrzéséhez szükséges információkat.

A Bizottság felmentheti a tagot tisztségéből, amennyiben az nem tartja be az e bekezdésben meghatározott követelményeket, vagy más kellően indokolt okból.

(4)Az e cikk szerinti tevékenysége során a beruházási bizottság a végrehajtó partnerek által benyújtott dokumentumokra, illetve bármely egyéb olyan dokumentációra támaszkodik, amelyet relevánsnak tart. A végrehajtó partner által elvégzett projektértékelés nem jelent kötelezettséget a beruházási bizottság számára abban a tekintetben, hogy egy finanszírozási vagy beruházási művelet uniós garanciában részesüljön-e.

A beruházási bizottság a javaslatok értékelése és ellenőrzése során alkalmazza a 18. cikk (3) bekezdésében említett, mutatókat tartalmazó eredménytáblát.

(5)A beruházási bizottság következtetéseit a tagok egyszerű többségi szavazásával fogadja el. Szavazategyenlőség esetén a beruházási bizottság elnökének szavazata dönt.

A beruházási bizottság által az uniós garancia keretében támogatandó finanszírozási vagy beruházási műveletre vonatkozóan adott jóváhagyást a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és annak indokolást is kell tartalmaznia. A nyilvánosságra hozott információk nem tartalmazhatnak bizalmas üzleti adatokat.

Az eredménytáblát a finanszírozás vagy beruházási művelet vagy adott esetben az alprojekt aláírását követően nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A közzététel nem tartalmazhat olyan bizalmas üzleti adatokat vagy olyan személyes adatokat, amelyek az uniós adatvédelmi szabályok alapján nem hozhatók nyilvánosságra.

A beruházási bizottság uniós garancia igénybevételét elutasító következtetéseit – szigorú titoktartási követelmények mellett – évente kétszer továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(6)Amennyiben a beruházási bizottságnak olyan finanszírozási vagy beruházási művelet esetében kell jóváhagynia az uniós garancia felhasználását, amely alprojekteket tartalmazó eszköz, program vagy struktúra, a jóváhagyásnak ki kell terjednie az alprojektekre, kivéve, ha a beruházási bizottság fenntartja magának a jogot, hogy azokat külön hagyja jóvá.

V. FEJEZET

InvestEU Tanácsadó Platform

20. cikk

InvestEU Tanácsadó Platform

(1)Az InvestEU Tanácsadó Platform tanácsadással segíti a beruházási projektek meghatározását, előkészítését, fejlesztését, strukturálását, az azokkal kapcsolatos beszerzést és végrehajtásukat, illetőleg erősíti a projektgazdák és a pénzügyi közvetítők finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtására irányuló képességét. A platform által biztosított támogatás kiterjedhet adott esetben a projekt életciklusának vagy egy támogatott szervezet finanszírozásának bármely szakaszára.

Az InvestEU Tanácsadó Platform a 7. cikk (1) bekezdése szerinti minden egyes szakpolitikai keret elemeként rendelkezésre áll, és az adott kerethez tartozó valamennyi ágazatot lefedi. Emellett ágazatközi tanácsadási szolgáltatást is nyújt.

(2)Az InvestEU Tanácsadó Platform mindenekelőtt a következő szolgáltatásokat nyújtja:

a)egyablakos ügyintézés biztosítása a hatóságok és a projektgazdák számára a központi irányítású uniós programokból nyújtott projektfejlesztési támogatás igénybevételéhez;

b)adott esetben a projektgazdák segítése projektjeik kidolgozásában a 3., 7. és 11. cikkben meghatározott célkitűzések és támogathatósági kritériumok teljesítése érdekében, valamint kisebb projektek együttes fejlesztésének megkönnyítése; mindazonáltal az említett segítségnyújtás nem előlegezi meg a beruházási bizottság azon döntését, hogy az adott projekt részesül-e az uniós garancia által biztosított támogatásban;

c)intézkedések támogatása és a helyi ismeretek igénybevétele az InvestEU Alap általi támogatás Unió-szerte történő elősegítése érdekében, és ahol lehetséges, hozzájárulás az InvestEU Alap ágazati és földrajzi diverzifikációra irányuló célkitűzéséhez, támogatva a végrehajtó partnereket lehetséges finanszírozási és beruházási műveletek kezdeményezésében és kidolgozásában;

d)együttműködési platformok létrehozásának elősegítése szakértői tapasztalatcseréhez, valamint adatok, know-how és a bevált gyakorlatok megosztásához a beruházási projektportfólió-terv kidolgozásának és az ágazati fejlesztésnek a támogatása érdekében;

e)proaktív tanácsadási támogatás nyújtása beruházási platformok – főként határokon átnyúló és több tagállam részvételével működő beruházási platformok – létrehozásához;

f)a következőkhöz kapcsolódó intézkedések támogatása: szervezeti kapacitás, készségek és folyamatok fejlesztésére irányuló kapacitásépítés, valamint a szervezetek beruházásra való felkészültségének megerősítése annak érdekében, hogy a projektgazdák és a hatóságok képesek legyenek a beruházási projektportfólió-tervek kialakítására és a projektirányításra, valamint – többek között a kockázatértékelési kapacitás vagy az ágazatspecifikus ismeretek fejlesztésének támogatása révén – a pénzügyi közvetítők olyan finanszírozási és beruházási műveleteinek előmozdítása, amelyek segítik a finanszírozáshoz jutás terén nehézségekkel küzdő szervezeteket.

(3)Az InvestEU Tanácsadó Platform köz- és magánszektorbeli projektgazdák, valamint pénzügyi és egyéb közvetítők rendelkezésére áll.

(4)A (2) bekezdésben említett szolgáltatásokért díj számítható fel a szóban forgó szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségek részbeni fedezésére.

(5)Az (1) bekezdésben említett célkitűzés megvalósítása és a tanácsadási támogatás megkönnyítése érdekében az InvestEU Tanácsadó Platformnak fel kell használnia a Bizottság és a végrehajtó partnerek szakértelmét.

(6)Szükség esetén biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét. Ezt különösen azokban a tagállamokban vagy régiókban kell biztosítani, amelyek nehézségekkel szembesülnek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó projektek fejlesztése során. Az InvestEU Tanácsadó Platform segíti a regionális és helyi szintű tudástranszfert az (1) bekezdésben említett támogatással összefüggő regionális és helyi kapacitás és szakértelem folyamatos kiépítése céljából.

(7)A végrehajtó partnerek ösztönzik a finanszírozást igénylő projektgazdákat arra, hogy – különösen a kisebb projektek tekintetében – projektjeikhez kérjék az InvestEU Tanácsadó Platform támogatását, adott esetben projektjeik előkészítésének előmozdítása és annak vizsgálata céljából, hogy van-e lehetőség projektek összevonására.

Emellett a végrehajtó partnerek adott esetben tájékoztatják a projektgazdákat arról a lehetőségről, hogy projektjeiket szerepeltethetik a 21. cikkben említett InvestEU Portálon.

VI. FEJEZET

21. cikk

Az InvestEU Portál

(1)A Bizottság létrehozza az InvestEU Portált. Ez egy könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázis, amely releváns információkat tartalmaz az egyes projektekről.

(2)Az InvestEU Portál olyan csatornát biztosít a projektgazdák számára, amely segítségével bemutathatják finanszírozást igénylő projektjeiket, és tájékoztatást nyújthatnak azokról a befektetők számára. A projektek InvestEU Portálon való szerepeltetése nem befolyásolhatja az arra vonatkozó döntéseket, hogy mely végső projekteket választják ki az e rendelet szerinti vagy bármely egyéb uniós eszköz keretében történő támogatásra vagy közfinanszírozásra.

(3)A portálon csak olyan projektek jelenhetnek meg, amelyek összeegyeztethetők az uniós joggal és szakpolitikákkal.

(4)A (3) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő projekteket a Bizottság továbbítja a megfelelő végrehajtó partnereknek.

(5)A végrehajtó partnerek megvizsgálják a földrajzi és tevékenységi körükbe tartozó projekteket.

VII. FEJEZET

Nyomon követés és jelentéstétel, értékelés és kontroll

22. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)A 3. cikkben meghatározott, az általános és egyedi célkitűzések megvalósítása terén az InvestEU program végrehajtásában tett haladásra vonatkozó jelentéstételhez használandó mutatókat e rendelet III. melléklete tartalmazza.

(2)Annak érdekében, hogy az InvestEU program célkitűzéseinek teljesülését hatékonyan lehessen értékelni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet III. mellékletének módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, amennyiben azt szükségesnek ítéli, valamint hogy kiegészítse ezt a rendeletet a monitoring és értékelési keretelvek kidolgozására vonatkozó rendelkezésekkel.

(3)A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a végrehajtás és az eredmények nyomon követésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében a végrehajtó partnerekre és adott esetben az uniós pénzeszközök egyéb kedvezményezettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(4)A Bizottság a [költségvetési rendelet] [241. és 250. cikkének] megfelelően jelentést készít az InvestEU program végrehajtásáról. E célból a végrehajtó partnerek évente megadják az ahhoz szükséges információkat, hogy a Bizottság eleget tehessen jelentéstételi kötelezettségeinek.

(5)Emellett a végrehajtó partnerek hathavonta jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről az uniós komponensre és – adott esetben tagállam szerinti bontásban – a tagállami komponensre lebontva. A jelentésnek tartalmaznia kell az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és az e rendelet III. mellékletében meghatározott fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelését. A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá működési, statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat az egyes finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozóan, valamint a komponensek, szakpolitikai keretek, továbbá az InvestEU Alap szintjén. Az egyik jelentésnek tartalmaznia kell a végrehajtó partnerek által a [költségvetési rendelet] [155. cikke (1) bekezdésének a) pontja] szerint rendelkezésre bocsátott információkat.

23. cikk

Értékelés

(1)Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)2025. szeptember 30-ig a Bizottság elvégzi az InvestEU program, és mindenekelőtt az uniós garancia felhasználásának időközi értékelését.

(3)Az InvestEU program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi az InvestEU program és mindenekelőtt az uniós garancia felhasználásának végső értékelését.

(4)A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

(5)A végrehajtó partnerek hozzájárulnak az (1) és a (2) bekezdésben említett értékelések elvégzéséhez, és biztosítják az azokhoz szükséges információkat a Bizottság számára.

(6)A Bizottság a [költségvetési rendelet] [211. cikke (1) bekezdésének] megfelelően háromévente belefoglalja a [költségvetési rendelet] [250. cikkében] említett éves jelentésbe az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltöltési ráta megfelelőségének vizsgálatát az uniós garancia által fedezett finanszírozási és beruházási műveletek tényleges kockázati profiljának figyelembevételével. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e vizsgálat alapján legfeljebb 15 %-kal kiigazítsa az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltöltési rátát.

24. cikk

Ellenőrzések

A [költségvetési rendelet] [127. cikke] szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós finanszírozás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

25. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz az InvestEU programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az említett jogok az OLAF esetében magukban foglalják az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti vizsgálatok – többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – végrehajtására való jogot.

26. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottság az [e rendelet hatálybalépését követő] öt évre felhatalmazást kap a 7. cikk (6) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésében, valamint a 23. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az említett ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazás gyakorlásáról. Amennyiben sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a meghosszabbítással szemben legkésőbb három hónappal a megfelelő többéves pénzügyi keret érvényességének vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a következő többéves pénzügyi keretekkel azonos időtartamra.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (6) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésében és a 23. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 7. cikk (6) bekezdése, a 22. cikk (2) bekezdése és a 23. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

VIII. fejezet

Átláthatóság és láthatóság

27. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)A végrehajtó partnerek elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az InvestEU programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az InvestEU programhoz allokált pénzügyi forrásoknak ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeihez is hozzá kell járulniuk, amennyiben azok kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

IX. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)Az e rendelet IV. mellékletében említett programok által létrehozott finanszírozási eszközökből származó bevételek, visszafizetések és visszafizettetett összegek felhasználhatók az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltésére.

(2)Az (EU) 2015/1017 rendelettel létrehozott uniós garanciához kapcsolódó bevételek, visszafizetések és visszafizettetett összegek felhasználhatók az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltésére, kivéve, ha azok az (EU) 2015/1017 rendelet 4., 9. és 12. cikkében említett célokra kerülnek felhasználásra.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 30  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

X egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre 

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X határozott időtartam

–X    időtartam: 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig

–X    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2021-től 2030-ig az uniós garancia feltöltésére vonatkozó kifizetési előirányzatok esetében.

◻ határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 31  

X Bizottság általi közvetlen irányítás

–X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    a végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

X Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–X nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (lehetőség szerint többek között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja, a Világbank)

–X az Európai Beruházási Bank Csoport

–◻a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–X közjogi szervek

–X magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–X a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételei

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 35  

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–◻    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–X    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–X    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–X     a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel X költségvetési tételhez van-e rendelve    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A javaslat 28. cikke (1) bekezdésének megfelelően a bevételek, visszafizetések és visszafizettetett összegek a következő kiadási költségvetési tételbe kerülnek:

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:52016SC0297&from=EN

(2)    https://www.eca.europa.eu/Lists/News/NEWS1611_11/OP16_02_HU.pdf

(3)    http://www.eib.org/infocentre/publications/all/evaluation-of-the-functioning-of-the-efsi.htm

(4)    https://ec.europa.eu/commission/publications/independent-evaluation-investment-plan_en

(5)    http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2016/HU/COM-2016-764-F1-HU-MAIN.PDF

(6)    https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=44174

(7)    Ez a beruházásokról, a kutatásról és innovációról, kkv-król és az egységes piacról szóló nyilvános konzultáció alrésze volt.https://ec.europa.eu/info/consultations/public-consultation-eu-funds-area-investment-research-innovation-smes-and-single-market_hu

(8)    HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

(9)    COM(2018)321 final.

(10)    Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(11)    HL C […]., […]., […]. o.

(12)    HL C […]., […]., […]. o.

(13)    COM(2018) 97 final.

(14)    COM(2018) 353.

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

(16)

   COM(2017) 206.

(17)

   COM(2017) 250.

(18)    Közzétéve: European Economy Discussion Paper 74. szám, 2018. január.

(19)    Frissítendő hivatkozás: HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő címen érhető el: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2013.373.01.0001.01.HUN&toc=OJ:C:2013:373:TOC  

(20)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(22)    A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(23)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(24)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(26)    A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(27)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(28)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(29)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(30)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(31)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(32)    A végösszegek a kerekítés miatt esetleg nem egyeznek.

(33)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(34)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(35)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(36)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(37)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.6.6.

COM(2018) 439 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

az InvestEU program létrehozásáról

{SEC(2018) 293 final}
{SWD(2018) 314 final}
{SWD(2018) 316 final}

I. MELLÉKLET

Indikatív összegek egyedi célkitűzésenként

A finanszírozási és beruházási műveletekre irányuló, a 4. cikk (2) bekezdésében említett indikatív felosztás a következő:

a)    legfeljebb 11 500 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

b)    legfeljebb 11 250 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

c)    legfeljebb 11 250 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

d)    legfeljebb 4 000 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott célkitűzésekre.