Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018DC0450

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az EU bővítési politikájáról szóló 2018. évi közlemény

COM/2018/450 final

Strasbourg, 2018.4.17.

COM(2018) 450 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az EU bővítési politikájáról szóló 2018. évi közlemény

{SWD(2018) 150 final}
{SWD(2018) 151 final}
{SWD(2018) 152 final}
{SWD(2018) 153 final}
{SWD(2018) 154 final}
{SWD(2018) 155 final}
{SWD(2018) 156 final}


I.    BEVEZETÉS

2015 novemberében a Bizottság előterjesztette az uniós bővítési politikával kapcsolatos középtávú stratégiát, amely továbbra is érvényes. Ez a közlemény a bővítési politika végrehajtása terén 2018 január végéig elért előrelépést veszi számba, és az érintett országokat arra bátorítja, hogy folytassák modernizációjukat politikai és gazdasági reformok segítségével, a csatlakozási kritériumokkal összhangban.

A bővítési folyamat továbbra is meghatározott kritériumokra, valamint szigorú és igazságos feltételrendszerre épül. Minden országot saját érdemei alapján értékelünk. Az elért előrehaladás értékelése, valamint a hiányosságok azonosítása azt célozza, hogy ösztönzést és iránymutatást biztosítson az országok számára a szükséges messze ható reformok végrehajtásához. Ahhoz, hogy a bővítés kilátása reálissá válhasson, továbbra is nagyon fontos ezután is az „először a legfontosabbak” elv szilárd elkötelezettséggel való követése. Továbbra is fennállnak szerkezeti hiányosságok, főleg az olyan kulcsfontosságú területeken, mint a jogállamiság és a gazdaság. A tagjelölt országoknak a jogállamiság, az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a biztonság, az alapvető jogok, a demokratikus intézmények és a közigazgatási reform, valamint a gazdasági fejlődés és versenyképesség terén kell eredményeket elérniük. A szükséges reformok összetett volta miatt ez egy hosszú távú folyamat.

Fontos elismerni, hogy a csatlakozási tárgyalások nem öncélúak, és soha nem is voltak azok, hanem egy tágabb korszerűsítési és reformfolyamat részét képezik. A bővítési országok kormányainak a szükséges reformokat aktívabban fel kell karolniuk, és szervesen be kell építeniük őket politikai programjukba – nem azért, mert az EU ezt kéri, hanem mert ez szolgálja saját polgáraik legjobb érdekét. Az olyan alapvető európai értékek melletti elköteleződés, mint a jogállamiság, az uniós tagságra törekvés generációs választásának központi eleme. A jövőbeli bővítések politikai támogatottsága a tagjelölt országok felkészültségi fokától fog függeni. Az uniós csatlakozási folyamatnak köszönhető reformok segíthetnek növelni mind az uniós tagállamok, mind a tagjelölt országok polgárainak bizalmát.

2018 februárjában az Európai Bizottság Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal című közleményében 1 ismételten megerősítette, hogy az érdemek alapján az uniós tagság szilárd perspektíváját kínálja a Nyugat-Balkán számára. Ez az egész Nyugat-Balkán számára erős bátorító üzenet, amely jelzi, hogy az EU elkötelezett európai jövőjük mellett. A térség vezetői nem hagyhatnak kétséget stratégiai orientációjuk és elkötelezettségük felől. A regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok lényegesek ahhoz, hogy előrehaladást érjenek el az uniós csatlakozáshoz vezető útjukon. Az Európai Bizottság azt is bejelentette, hogy az Uniónak erősebbnek és szilárdabbnak kell lennie, mielőtt nagyobbá válhatna. Ezért – az egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa megvalósítására vonatkozó ütemtervével 2 összhangban – a Bizottság egész évben számos kezdeményezést terjeszt majd elő, amelyek célja az Unió demokratikus, intézményi és politikai keretének 2025-ig végrehajtandó javítása a jelenlegi szerződések alapján.

Törökország az EU kulcsfontosságú partnere és tagjelölt ország, amellyel folytatódott a magas szintű párbeszéd és az együttműködés a közös érdeklődésre számot tartó területeken, ideértve a szír menekülteknek nyújtott támogatást. A Bizottság elismerte Törökország jogszerű igényét arra nézve, hogy gyors és arányos fellépést tegyen a 2016. júliusi meghiúsult puccskísérlet nyomán. Ugyanakkor Törökország jelentős mértékben távolodik az Európai Uniótól, különösen a jogállamiság és az alapvető jogok területén, valamint a politikai rendszer hatékony fékeinek és egyensúlyainak meggyengítése révén. Az Európai Bizottság többször felszólította Törökországot, hogy sürgősen fordítsa meg ezt a negatív tendenciát.

II.    A 2015. ÉVI BŐVÍTÉSI STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA

A bővítési országok számára a legsürgetőbb kérdés továbbra is a jogállamiság, az alapvető jogok és a jó kormányzás területén történő reformok megvalósítása. Ez egyben az a kulcsfontosságú kritérium , amely alapján az Unió megítéli majd kilátásaikat. Sokkal erősebben és hitelesebben kell átvenniük ezeket az alapvető uniós értékeket, amelyek tiszteletben tartásának elmaradása elriasztja a beruházásokat és a kereskedelmet is. A jogállamiság megerősítése nem csupán intézményi kérdés, hanem ahhoz társadalmi átalakulás szükséges.

a) Jogállamiság

A jogállamisági reformokra történő fokozott összpontosítás ellenére a bővítési országokban egyenetlen maradt az előrehaladás. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban az új kormány erős elkötelezettsége a „sürgős reformprioritások” végrehajtása mellett pozitív hatást gyakorolt a jogállamiságra. A 2016. júliusi puccskísérlet utóéleteként a törökországi jogállamisági helyzet tovább romlott.

Az igazságszolgáltatási rendszer sikeres reformja olyan hosszú távú folyamat, amely folyamatos politikai szándékot igényel a teljes politikai palettán, és sok munka vár még a bővítési országokra. Albániában a bírák és ügyészek ismételt értékelésének folyamatban lévő, példa nélküli eljárása várhatóan előre lendíti majd az igazságszolgáltatási rendszert a szakmaiság, a függetlenség és az integritás szempontjából. Törökországban a bírák és ügyészek tömeges elbocsátásai, valamint az alkotmányos változások még jobban aláásták az igazságszolgáltatás hatékonyságát és függetlenségét.

Az országoknak kompromisszumok nélkül fel kell számolniuk a korrupciót, és a foglyul ejtett állam minden elemét meg kell szüntetniük. A korrupció továbbra is széles körben elterjedt, a jogi és intézményi keretek uniós vívmányokkal és európai normákkal történő összehangolására irányuló folyamatos erőfeszítések ellenére. Az erős és független intézmények elengedhetetlenek a korrupció megelőzéséhez és felszámolásához – különösen magas szinten –, valamint az olyan hatékonyabb vizsgálatok és büntetőeljárás alá vonások lefolytatásához, amelyek végrehajtott jogerős bírósági ítéleteket eredményeznek és visszatartó erejű szankciókat foglalnak magukban. Nagyobb átláthatóságra van szükség az állami források kezelésében, főleg a korrupciónak különösen kitett közbeszerzés valamennyi szakaszában.

Szakosított szervek léteznek, de a politikai közszereplők körében felmerülő megmagyarázhatatlan meggazdagodás eseteit nagyon ritkán vizsgálják ki. A korlátozott előrelépés valós politikai akarat hiányát mutatja, a még mindig korlátozott közigazgatási kapacitásokkal párosítva. A még fokozottabb átláthatóság és elszámoltathatóság, a hatalmi ágak szétválasztása, valamint az erős független ellenőrző szervek továbbra is alapvető fontosságúak. 2017-ben Triesztben erőfeszítéseket kezdtek egy, a vagyonnyilatkozatokkal és összeférhetetlenségekkel kapcsolatos adatcsere regionális eszközéről való megállapodás kialakítására, amely hozzájárulhat a Nyugat-Balkán térségében az országok korrupció elleni küzdelmének jobb eredményeihez.

A szervezett bűnözés továbbra is erősen jelen van a bővítési országokban. Nagyhatalmú bűnözői csoportok működnek továbbra is a nyugat-balkáni régióban és Törökországban, illetve e helyekről. A régió továbbra is az EU-ba vezető fontos belépési útvonala az illegális áruk kereskedelmének, különösen a kábítószereknek és fegyvereknek, valamint az embereknek. A bővítési országok egyre inkább együttműködnek az uniós bűnüldöző hatóságokkal – például az Europollal és az Eurojusttal –, és fokozatosan javítják a szervezett bűnözés konkrét típusaival (ideértve a kábítószer-kereskedelmet is) szembeni küzdelemre irányuló kapacitásaikat. Albániában nagyléptékű bűnüldözési műveletek nagymennyiségű Latin-Amerikából származó kannabisz, és nemrégiben kokain sikeres lefoglalásához vezettek. Ugyanakkor a bűnüldöző szervek alkalmazotti létszáma és működési függetlensége problémás maradt a régióban. Továbbra is szakadék áll fenn a szervezett bűnözéshez kapcsolódó fenyegetések elemzése és az operatív prioritások meghatározása között, ami csökkenti a bűnözői csoportok hatékony felszámolása terén elért sikereket. A hatóságoknak ezen túlmenően el kell kezdeniük pénzügyi nyomozásokat alkalmazni – a Pénzügyi Akció Munkacsoport módszertanának megfelelően –, és javítaniuk kell a bűncselekményből származó jövedelmek elkobzása terén elért eredményeket. A bűncselekményből származó jövedelmek azonosításáért és nyomon követéséért felelős központi ügynökségek (vagyon-visszaszerzési hivatalok) létrehozása és megerősítése a bővítési országokban hatékonyabbá teheti nemzeti vagyonvisszaszerzési rendszereiket és megkönnyítheti az uniós tagállamokbeli vagyon-visszaszerzési hivatalokkal való operatív együttműködést. Ami a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet illeti, a bővítési országoknak prioritásként kellene kezelniük jogszabályaik és gyakorlataik összhangba hozását a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaival. Sürgősen konkrét és állandó eredményeket kell megvalósítani a korrupció, a pénzmosás és a szervezett bűnözés felszámolása terén.

A terrorizmus, az erőszakos szélsőségesség, a radikalizálódás és különösen a (visszatérő) külföldi terrorista harcosok jelenségével szembeni küzdelem keretében az EU minden egyes bővítési országgal fokozta az operatív együttműködést. Valamennyi ország továbbra is jó erőfeszítéseket tett a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem terén a jogszabályok és a gyakorlat uniós normákhoz és gyakorlatokhoz való hozzáigazítása terén. De továbbra is hatékonyabb nemzeti és a regionális szintű struktúrákra van szükség a konkrét eredmények eléréséhez, különösen az erőszakos szélsőségesség, a fegyverkereskedelem, a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás elleni küzdelem, az információmegosztás és a radikalizálódás elleni politikák terén. Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat e munka jelentős részéhez támogatást nyújt. A terrorizmus elleni küzdelmet fokozni kell valamennyi nyugat-balkáni partnerrel és Törökországgal. A személyes adatvédelmi standardokat összhangba kell hozni az uniós előírásokkal, hogy megköthetőek legyenek az Eurojusttal az együttműködési megállapodások. A terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott korábbi közös munka hatására az EU és a nyugat-balkáni partnerek 2017-ben megállapodtak a Nyugat-balkáni Integrált Belső Biztonsági Irányításról, amely a biztonsági irányítási kapacitásépítés és reformok új megközelítésévé válik a régióban.

b) Alapjogok

Jóllehet a Nyugat-Balkán jogszabályai általánosságban biztosítják az alapjogokat, komoly erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy azokat a gyakorlatban is maradéktalanul végrehajtsák. Törökországban a kulcsfontosságú emberi jogok terén továbbra is erőteljes hanyatlás következett be a beszámolási időszakban.

Különös figyelmet kell fordítani a véleménynyilvánítás szabadságának és a demokrácia egyik pillérjét képező média függetlenségének biztosítására a régióban. E területen jelentős visszaesés következett be egyes országokban, ideértve a törökországi erőteljes hanyatlást, ahol több mint 150 újságíró van bebörtönözve. Másutt a legjobb esetben is korlátozott előrelépés volt tapasztalható. Az újságírók elleni támadások és fenyegetések folytatódnak, míg a nyomozások és a vádemelések továbbra is lassú üteműek maradtak. A közszolgálati műsorszolgáltatás függetlenségének befolyásolására irányuló erőfeszítések, valamint a média nem átlátható közfinanszírozása valamennyi bővítési országban fennmaradt. Ezek a visszaélések nem pusztán a véleménynyilvánítás szabadságának alapvető jogát, hanem a demokráciát is aláássák a régióban. A kormányoknak sürgős és konkrét lépéseket kell tenniük a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó meglévő jogi keret végrehajtása, és általában véve a médiaszabadság légkörének javítása érdekében. Az EU jelentős mértékben támogatja a helyi civil társadalmi szervezeteket, emberijog-védőket, újságírókat és a független médiaorgánumokat, amelyek gyakran célpontjai a megfélemlítésnek. Hozzájárulásuk alapvető fontosságú a kormány véleménynyilvánítás szabadságával, valamint valamennyi más alapvető joggal kapcsolatos elszámoltathatósága terén.

Fokozott erőfeszítésekre van szükség valamennyi bővítési országban a gyermekek jogaival való visszaélések elleni küzdelem terén, amely továbbra is meglévő jelenség. A kormányoknak továbbá sürgősen fel kell lépniük a fogyatékossággal élő személyek, valamint a kisebbségek és más veszélyeztetett csoportok elleni megkülönböztetés ellen. Többet kell tenni a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, valamint a nők elleni erőszak megelőzése és az ellene történő fellépés érdekében. Bár előrelépés történt a Nyugat-Balkánon a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek jogaival kapcsolatosan, további erőfeszítések szükségesek a megkülönböztetés, a fenyegetések és az erőszak felszámolása terén. A romák bizonytalan helyzetét, amellyel a társadalmi kirekesztés, marginalizálódás és megkülönböztetés terén szembesülnek továbbra is, szintén elsőbbségként kell kezelni. Javítani kell a börtönkörülményeket, továbbá a gyanúsítottak, vádlottak eljárási jogait és a bűncselekmények áldozatainak jogait az uniós vívmányokhoz kell igazítani. Törökországban a szükségállapot idején elfogadott rendeletek kulcsfontosságú eljárási jogokat korlátoztak, ideértve a védelemhez való jogot is.

c) A demokratikus intézmények működése és a közigazgatási reform

A demokratikus intézmények megfelelő működése számos országban jelentős kihívásnak számít. Ez magában foglalja a politikai paletta egészét lefedő konstruktív párbeszéd biztosítását, különösen a parlamenteken belül. Némi előrelépés ellenére a demokratikus választások lefolytatása több alapvető szempont tekintetében még mindig kihívások előtt áll. A nemzetközi választási megfigyelő missziók ajánlásait megfelelően végre kell hajtani. A parlamenti elszámoltathatóságot – mint a jól működő demokráciák alapvető elemét – be kell ágyazni a politikai kultúrába.

Törökországban – elismerve Törökország jogszerű igényét arra nézve, hogy gyors és arányos fellépést tegyen a meghiúsult puccskísérlet nyomán – súlyos aggályok merülnek fel a szükségállapot keretében hozott intézkedések arányosságát illetően, amelyek továbbra is hatályosak, és amelyek megkurtították a parlament kulcsfontosságú jogalkotási feladatkörét, míg a politikai pártok közötti párbeszéd lehetősége még tovább szűkült. A messzire vezető alkotmányos változásokat, amelyekről az Európa Tanács megállapította, hogy azokból hiányozik a megfelelő fékek és ellensúlyok rendszere, valamint hogy veszélyeztetik a hatalmi ágak szétválasztását, a szükségállapot alatt megszervezett népszavazás által erősítették meg.

A Nyugat-Balkánon a nemzeti parlamentek alapvető jogalkotási és ellenőrzési feladataik ellátására vonatkozó kapacitását a politikai párbeszéd hiánya, a sürgős parlamenti eljárások túlzott használata, valamint az összes fél konstruktív szerepvállalásának hiánya hátráltatja. Továbbra is megosztó politikai kultúra tapasztalható, bár egyes bojkottok már megszűntek. Albániában a 2017. májusi pártokon átnyúló politikai megállapodás lehetővé tette a parlamenti munka újraindulását a választási szünet előtt. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban az új parlament erőfeszítéseket tett a kormány feletti ellenőrzési kapacitásainak helyreállítására. Ugyanakkor Montenegróban az ellenzék a parlament 2016. novemberi összehívása óta bojkottálja a jogalkotási tevékenységet. Szerbiában a parlamenti hatékonyság és a jogalkotás minősége megsínyli a jogszabálytervezetek megfelelő parlamenti vizsgálatának hiányát. Koszovóban 3* a korábbi és a jelenlegi kormányzó koalíció alatt egyaránt politikai polarizáció és bénultság jellemezte a parlament munkáját, bár a parlament a közelmúltban erősítette meg Montenegróval a határkijelölési megállapodást. Bosznia-Hercegovinában a reformtervből fakadó jogszabályok elfogadására hátrányosan hatott a kormányzó koalíciós pártok közötti feszültség, amely a reformfolyamat lelassulásához vezetett. Míg a választások lebonyolítása a régióban általában véve jelentősebb incidensek nélkül zajlik, fontos hiányosságok – ideértve a választási szervek átpolitizáltságát, az állami forrásokkal való visszaéléseket és a politikai párt- és választási kampány finanszírozás terén az átláthatóság hiányát – hatnak az állampolgároknak a választási eljárásokba vezetett bizalmi szintjére.

A közigazgatás reformja rendkívüli fontossággal bír a kormányzás valamennyi szintjének megerősítésére nézve. Ennek keretében javítani kell a közigazgatás színvonalát és elszámoltathatóságát, fokozni kell a szakmaiságot, az átpolitizáltság megszüntetését és az átláthatóságot a munkaerőfelvétel és az elbocsátások terén is, javítani kell az államháztartás átláthatóságát, valamint a polgárok számára nyújtott szolgáltatásokat. Megfelelő egyensúlyt kell találni továbbá a központi, a regionális és a helyi kormányzatok között. Míg a Nyugat-Balkánon egyes területeken mérsékelt előrelépés következett be, Törökország súlyosan visszaesett a közszolgálat és emberierőforrás-menedzsment, valamint az elszámoltathatóság terén.

Bosznia-Hercegovina és Törökország kivételével mindenhol megtalálhatók átfogó közigazgatási és államháztartási gazdálkodási reformstratégiák. A reformok végrehajtásának késedelme, valamint pénzügyi fenntarthatósága továbbra is aggályokra ad okot. A költségvetés átláthatósága sok esetben javult. A központi kormányzati stratégiai tervezés minőségét, és az ágazati tervezéssel való kapcsolatokat jelentősen javítani kell a Nyugat-Balkánon. A szakpolitikákat, a jogszabályokat és a közberuházásokat még mindig gyakran szisztematikus hatásvizsgálatok és konzultációk nélkül készítik el. A legtöbb országban jelentős problémát jelent a sürgősségi jogalkotási eljárások széles körű használata. A közszolgálat professzionalizálását még valamennyi országban biztosítani kell. A közszolgálattal kapcsolatos korszerű jogszabályok ellenére rendszeresen élnek kivételekkel, különösen ami a rangidős köztisztviselők kinevezését és elbocsátását illeti.

Valamennyi bővítési országban tovább kell észszerűsíteni a közigazgatás szerkezetét. A Nyugat-Balkánon a hasonló közigazgatási szervek eltérő státuszokkal rendelkeznek, több közülük közvetlenül a kormányzat vagy a parlament alá rendelt, a tevékenységi területük szerinti minisztériumok helyett. Nem megfelelő az elszámoltathatóság és a jelentéstétel az alárendelt ügynökségek és anyaintézményeik között. A szolgáltatások biztosításának javítása érdekében a legtöbb bővítési ország elektronikus kormányzati szolgáltatások bevezetésére összpontosított, de a kezdeményezéseknél gyakran hiányzott a stratégiai irányítás és koordináció. A legtöbb ország előrehaladást ért el az általános közigazgatási eljárásokra vonatkozó modern jogszabályok elfogadása terén is, de számos országban az ágazati jogszabályok jelentős részét még módosítani kell ahhoz, hogy a speciális közigazgatási eljárások minimálisra csökkenjenek.

d) Migráció

A menekültügyi válsággal és az illegális migrációval kapcsolatos kihívások központi szerepet töltöttek be az EU bővítési országokkal folytatott munkájában. A kelet-mediterrán/nyugat-balkáni migrációs útvonalak mentén folytatott közös munkának köszönhetően előrelépés következett be. A migránscsempészés és az emberkereskedelem továbbra is aggodalomra ad okot. Több erőfeszítésre van szükség annak biztosításához, hogy ezek az országok jobban felkészültek legyenek a migrációs kihívások kezelésére, ideértve az illegális migráció csökkentését, a visszatéréssel és a határok védelmével, valamint az illegális migráció megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket, a menedékjoggal, a társadalmi befogadással és az integrációval kapcsolatos kapacitásépítést, az uniós vívmányokkal összhangban.

Törökország hihetetlen erőfeszítéssel jelenleg több mint 3,5 millió nyilvántartásba vett szíriai menekültnek nyújt menedéket, az EU pedig továbbra is elkötelezett amellett, hogy segítséget nyújtson Törökországnak e kihívás kezeléséhez. Az EU–Törökország nyilatkozat keretében folytatott együttműködés folyamatosan konkrét eredményeket hozott. Az Égei-tengeren stabilizálódott az irreguláris és veszélyes átkelések, valamint a bekövetkezett halálesetek számának jelentősen csökkenő tendenciája. 42 319 migráns érkezett 2017-ben a kelet-mediterrán útvonalon keresztül, amely közel 77 %-os visszaesést jelent a 2016. évi 182 227 fővel összevetve. A török parti őrség továbbra is elkötelezett az aktív járőrözés, az irreguláris átkelések és az új útvonalak nyitásának megelőzése mellett. A törökországi menekülteket támogató uniós eszköz továbbra is támogatja a menekültek szükségleteinek kielégítését, valamint a befogadó közösségeket. Az eszköz 3 milliárd EUR összegű első részletét teljeskörűen lekötötték. A kifizetések napjainkig elérték az 1,9 milliárd EUR-t. Az eszköz második részletének mobilizációja az EU–Törökország nyilatkozattal összhangban már megkezdődött. Az eszköz az egyik leggyorsabb és leghatékonyabb uniós támogatási mechanizmusnak bizonyult, a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő menekültek közül közel 1,2 milliót látott el havi készpénzátutalással a szükséghelyzeti szociális védőhálóból. Több mint 312 000 gyermek részesült török nyelvi képzésben, 500 000 diák számára pedig megkezdődött az írószerek és tankönyvek kiosztása. A menekültek több mint 763 000 alkalommal részesültek egészségügyi alapellátásban, és több mint 217 000 szíriai menekült csecsemő kapott teljes körű oltást.

A nemzeti erőfeszítéseket támogató uniós koordinálású válaszintézkedések 2017-ben a nyugat-balkáni régión áthaladó illegális migrációs áramlások mennyiségében 91 %-os csökkenést értek el, és általában véve stabilizálták a helyzetet a határok mentén. Különösen Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Szerbia bizonyultak az EU megbízható partnereinek e területen. Ugyanakkor továbbra is érintettek maradtak, a válsághelyzetekkel való megbirkózáshoz szükséges kapacitásaik folyamatosan nyomás alatt álltak. Régió-szerte tovább kell erősíteni a közigazgatási kapacitást és az infrastruktúrát. Az EU elkötelezett a nyugat-balkáni partnerek erőfeszítéseinek támogatása mellett. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a Nyugat-Balkán közötti jogállásra vonatkozó megállapodások megkötéséről tárgyal a Bizottság. Ezek a megállapodások lehetővé teszik majd az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség végrehajtó jogkörökkel rendelkező csapatainak kiküldését az EU külső határaival szomszédos zónákba, a nemzeti határvédelmi hatóságokat támogatva.

e) Gazdaság

A Nyugat-Balkán és Törökország jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik. Az elmúlt pár év fokozódó növekedési üteme mindenhol munkahelyteremtést eredményezett. Némi előrehaladás ellenére valamennyi kormány jelentős strukturális gazdasági és társadalmi kihívásokkal szembesül, munkanélküliségi rátával, különösen a fiatalok körében, jelentős strukturális munkaerőhiánnyal, az informális gazdaság tartósan fennálló magas szintjével, gyenge üzleti környezettel, amelyhez a finanszírozási eszközökhöz való korlátozott mértékű hozzáférés és alacsony szintű innováció, valamint csekély regionális összekapcsoltság párosul. A Nyugat-Balkánon a beruházási környezetet továbbra is a foglyul ejtett állam jelei – különösen a független és hatékony bírósági rendszerek hiánya és a versenyjogi szabályok egyenlőtlen érvényre juttatása – hátráltatják. A régióban erős az állami befolyás gazdaságra gyakorolt hatása, ami felerősíti a korrupció kockázatát a gyenge államháztartási gazdálkodáson, valamint az engedélyek és adók gyakori változásain keresztül. A vállalatirányítási kereteket meg kell erősíteni, a privatizációs folyamatot pedig le kell zárni. Fejleszteni kell az infrastruktúrát és az oktatási rendszereket. A régióban az infrastrukturális beruházásoknak összhangban kell állniuk az EU-val egyeztetett prioritásokkal, különösen a transzeurópai közlekedési hálózatok Nyugat-Balkánra történő kibővítésének kontextusában. Törökországban új erőre kapott a gazdasági növekedés, azonban az üzleti környezet tovább romlott, és a pénzügyi bizonytalanság, a globális befektetők megrendült bizalma és a továbbra is fennálló politikai kockázatok sebezhetővé teszik a gazdaságot.

Az EU támogatja a szakpolitika-alkotás és gazdasági kormányzás javítását a felkészülési eljárás integráns részét képező gazdasági reformprogramon keresztül. Ez a program kulcsfontosságú eszközzé vált a makrogazdasági és strukturális reformok megalkotása és végrehajtása terén, elősegíti a hosszú távú fenntartható gazdasági növekedést és konvergenciát, megkönnyíti a szakpolitikai tervezést, és előmozdítja a gazdasági vonatkozású koppenhágai kritériumok felé való haladást. Valamennyi kormány felkérést kapott arra, hogy éves gazdasági reformprogramot nyújtson be. Az érintett kormányok részéről most már erős politikai akarat és az azonosított reformok felvállalása szükséges azok végrehajtásához. Az EU támogatja a beruházási környezet javítását is a Nyugat-Balkánon egy regionális gazdasági terület elmélyítésén keresztül, amelynek célja a kereskedelem, a mobilitás és a beruházások útjában álló akadályok felszámolása régió-szerte. 2016 decemberében a Bizottság ajánlást fogadott el azzal a céllal, hogy megnyissa az EU–Törökország vámunió potenciális kibővítésére és modernizálására irányuló tárgyalásokat, amelyek azóta mérlegelés tárgyát képezik a Tanácsban.

f) A regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok

A politikai stabilitás biztosítása, valamint a gazdasági lehetőségek szempontjából kulcsfontosságú a regionális együttműködés. Az EU összekapcsoltsági napirendje különösen megerősítette a nyugat-balkáni regionális együttműködést. 2017-ben Triesztben a régió vezetői a regionális gazdasági területre irányuló cselekvési tervet fogadtak el, és aláírták a Közlekedési Közösségről szóló szerződést. A délkelet-európai együttműködési folyamat és más regionális kezdeményezések továbbra is elősegítették a stabilizációt és az együttműködést. Felállításra került a regionális ifjúsági együttműködési iroda, és kiírta első pályázati felhívásait az emberek közötti együttműködés további bővítésére. Az Erasmus+ program továbbra is elősegítette az interkulturális párbeszédet a felsőoktatásban és a fiatalok körében, és fellépéseket támogatott a felsőoktatási intézmények és rendszerek nemzetköziesítésének és modernizációjának bátorítására. Némi előrehaladás valósult meg az összekapcsoltsági projektek gyakorlati megvalósítása terén. Az Európai Unió adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiája továbbra is hozzájárult a közös projektek fejlesztéséhez, és népszerűsítette az uniós vívmányokhoz való további igazodást a részt vevő országokban. Ugyanakkor a regionális megállapodásokból túl sok kötelezettség és kötelezettségvállalás nem valósult még meg. Ahhoz, hogy a polgárok élvezhessék a regionális együttműködés valódi előnyeit, e megállapodásokat és kötelezettségvállalásokat meg kell valósítani, ideértve az összekapcsoltsági reformintézkedések végrehajtását, amelyről 2015-ben született megállapodás.

A jószomszédi viszonyok és a regionális együttműködés a stabilizációs és társulási folyamat, valamint a bővítés elengedhetetlen elemei. Míg a kormányközi kapcsolatok és együttműködés kétoldalú és regionális szinten folyamatos és rendszeres volt, több erőfeszítésre van szükség a legtöbb érzékenységi területen, mint például a háborús bűncselekmények, az eltűnt személyek, a szervezett bűnözés, valamint az igazságügyi és rendőrségi együttműködés területén. Egy kivétel a balkáni háborúkból hazatérő menekültek helyzete volt; itt a regionális lakásprogram pozitív eredményeket hozott. Kerülni kell az olyan nyilatkozatokat, amelyek kedvezőtlenül érintik a jószomszédi kapcsolatokat. A stabilitást, valamint a múlt örökségének hátrahagyását és a megbékélést elősegítő környezet megteremtése felelős politikai vezetést és további jelentős erőfeszítéseket egyaránt igényel. A Bulgária és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között megkötött barátsági szerződés pozitív példát mutatott e területen.

Az uniós bővítéspolitika fő hozadéka továbbra is a stabilitás terjesztése kell, hogy legyen, ezért az Unió nem tudja és nem is fogja engedni, hogy a kétoldalú vitákat az országok magukkal hozzák. A felelősöknek sürgősen meg kell oldaniuk ezeket. E vonatkozásban korlátozott eredmények születtek. Az egész nyugat-balkáni régióban további erőfeszítésekre van szükség. Sürgős előrelépésre van szükség a Szerbia és Koszovó között a kapcsolatok teljes körű normalizálásáért folytatott, az EU által elősegített párbeszéd területén, amelytől egy átfogó, jogilag kötelező erejű normalizációs megállapodás megkötését és végrehajtását várják. Ami Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot illeti, az ENSZ felügyelete mellett a névkérdés tárgyalásos úton való és kölcsönösen elfogadható megoldása irányába tett pozitív eredményekre kell építeni, a jószomszédi kapcsolatok terén bekövetkezett előrelépés mellett. Albánia is lépéseket tett a régóta fennálló kétoldalú viták megoldása irányába.

Bár az Egyesült Nemzetek Szervezete által vezetett, Ciprussal kapcsolatos rendezési tárgyalások megújult erőfeszítései nem eredményeztek megállapodást, nagyon fontos az eddigi előrehaladás megőrzése és az előkészületek folytatása egy méltányos, átfogó és életképes rendezés érdekében, ideértve annak külső szempontjait is. Alapvető jelentőségű, hogy Törökország továbbra is elkötelezett legyen és konkrét lépésekkel járuljon hozzá a tárgyalásokhoz a ciprusi kérdésnek az ENSZ keretében történő méltányos, átfogó és életképes rendezése érdekében. Törökországnak sürgősen eleget kell tennie a kiegészítő jegyzőkönyv teljes körű végrehajtására vonatkozó kötelezettségének, és előre kell lépnie a Ciprusi Köztársasághoz fűződő kapcsolatainak rendezésében. A Bizottság azt kéri, hogy a felek tartózkodjanak minden olyan fenyegetéstől, konfliktusforrástól és fellépéstől, amely árt a jószomszédi kapcsolatoknak és a viták békés rendezésének. A Bizottság kiáll az uniós tagállamok összes szuverén joga mellett. Ezek kiterjednek többek közt a bilaterális megállapodások megkötésének jogára, valamint a természeti erőforrások feltárásának és kiaknázásának jogára az uniós vívmányoknak és a nemzetközi jognak megfelelően, ideértve az ENSZ tengerjogi egyezményét is. Ezenfelül Törökország több uniós tagállam ellen irányuló fellépései és nyilatkozatai feszültséget keltettek, amelyek hátrányosan hatnak ki az EU-val fennálló kapcsolataira. E kétoldalú kérdések megoldására sürgősen szükség van.

III.    KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

A fenti elemzés, valamint a mellékletben összefoglalt országspecifikus értékelések alapján a Bizottság az alábbi következtetéseket és ajánlásokat terjeszti elő:

I.

1.Az EU bővítési politikája befektetés Európa békéjébe, biztonságába, jólétébe és stabilitásába. Fokozott gazdasági és kereskedelmi lehetőséget teremt az EU és a csatlakozni kívánó országok kölcsönös előnyére. A délkelet-európai országokban az uniós tagság szilárd kilátása, ahogyan azt az EU és tagállamai folyamatosan megerősítik, továbbra is az átalakulás fő hajtóereje, valamint a stabilitás és a biztonság záloga.

2.A bővítési folyamat továbbra is meghatározott kritériumokra, valamint szigorú és igazságos feltételrendszerre épül. Minden országot saját érdeme alapján értékelünk, hogy ezzel messze menő reformokat ösztönözzünk. Ahhoz, hogy a bővítés kilátása valósággá válhasson, továbbra is nagyon fontos az „először a legfontosabbak” elv szilárd elkötelezettséggel való követése.

3.A Bizottság 2018 februárjában elfogadott nyugat-balkáni stratégiája történelmi lehetőséget biztosít arra, hogy a régió jövőjét szilárdan és egyértelműen az Európai Unióhoz kösse. A régió országainak most elkötelezetten cselekedniük kell annak érdekében, hogy átalakulási folyamataikat határozottan és visszafordíthatatlanul előre mozdítsák, és tegyenek a meglévő hiányosságok kiküszöbölése érdekében, különösen a jogállamiság alapjai, az alapvető jogok, a demokratikus intézmények és a közigazgatás reformja, valamint a gazdaság tekintetében.

II.

4.Törökország kulcsfontosságú partner az Európai Unió számára. Az EU – amely azonnal és határozottan elítélte a 2016. júliusi államcsínykísérletet – ismét megerősítette az ország demokratikus intézményeinek nyújtott teljes támogatását, és elismerte Törökország jogszerű igényét arra, hogy egy ilyen súlyos fenyegetés fényében gyors és arányos fellépést tegyen. Ugyanakkor a puccskísérlet óta hozott intézkedések széles skálája és kollektív jellege – például a széles körű csoportos elbocsátások, letartóztatások és őrizetbe vételek – továbbra is súlyos aggályokat vet fel az intézkedések arányosságát illetően a még mindig hatályos szükségállapot idején. A török kormány megismételte az uniós csatlakozás iránti elkötelezettségét, de ehhez nem párosultak megfelelő intézkedések és reformok. Épp ellenkezőleg, Törökország jelentős mértékben távolodik az Európai Uniótól. A jelenlegi körülmények fennállása mellett nem mérlegeljük új fejezetek megnyitását. Törökországnak prioritásként kell kezelnie a jogállamiság és az alapvető jogok jelenlegi negatív trendjének megfordítását a szükségállapot megszüntetésével, valamint a politikai rendszerben fennálló fékek és ellensúlyok hatékony rendszere meggyengülésének kezelésével, többek között az Európa Tanáccsal folytatott megerősített együttműködés révén.

Komoly visszaesés következett be az igazságszolgáltatás, a közigazgatási reform, az alapvető jogok és a véleménynyilvánítás szabadsága kulcsfontosságú területén, és további visszaesés következett be egyre több más téren. A jogállamiság, valamint az alapvető jogok és szabadságok teljes körű tiszteletben tartása a csatlakozási folyamat alapvető kötelezettsége. A szükségállapot bevezetése óta több mint 150 000 személyt vettek őrizetbe, és 78 000 személyt tartóztattak le. Több mint 150 újságíró továbbra is börtönben van, számos szerzővel, emberijog-védővel, ügyvéddel és választott képviselővel együtt. Számos török állampolgárt tartóztattak le politikai nézeteik közösségi médiában történő kifejezése miatt. A szükségállapot idején hozott 31 rendelet – amelyek mentesek a bírósági felülvizsgálat és a parlament hatékony ellenőrzése alól – jelentősen csorbították a kulcsfontosságú polgári és politikai jogokat, beleértve a véleménynyilvánítás szabadságát, a gyülekezési szabadságot és a védelemhez való jogot. A szükséghelyzeti bizottság formálisan megkezdte működését, de még mindig nem vált hatékony, hiteles jogorvoslati fórummá abban a kontextusban, amelyben Törökországnak az Emberi Jogok Európai Bírósága szerinti hatékony belföldi jogorvoslat biztosítására vonatkozó kapacitását több problémás bírósági határozat is még inkább aláásta.

A szükségállapot idején rendezett népszavazáson az elnöki rendszert bevezető, széleskörű alkotmánymódosításokat szűk többséggel hagyták jóvá. Ezekről a változásokról az Európa Tanács megállapította, hogy hiányzik belőlük a megfelelő fékek és ellensúlyok rendszere, valamint veszélyeztetik a végrehajtói és igazságszolgáltatási hatalmi ágak szétválasztását. A parlament kulcsfontosságú jogalkotási feladatkörét korlátozták, a politikai pártok közötti párbeszéd lehetőségét tovább szűkítették a parlamentben, míg a Demokratikus Néppárt (HDP) több parlamenti képviselőjét letartóztattak, tízet pedig megfosztottak mandátumától. A választott képviselőket helyettesítő megbízottak kinevezése a helyi demokrácia jelentős gyengüléséhez vezetett. A civil társadalom egyre nagyobb nyomás alá került az aktivisták – köztük az emberijog-védők – nagyszámú letartóztatása miatt, ami az alapvető jogok és szabadságok gyorsan szűkülő mozgásteréhez vezetett. A délkeleten uralkodó helyzet továbbra is az egyik legsúlyosabb kihívás Törökország saját stabilitására nézve. Nem történt előrelépés a békés és fenntartható megoldás eléréséhez szükséges hiteles politikai folyamat újraindítása terén.

Bár a gazdasági növekedés 2017-ben erőteljesen megugrott, továbbra is sérülékeny marad, amíg Törökország nem kezeli a makrogazdasági egyensúlyhiányt, hajt végre további strukturális reformokat, és javítja az üzleti környezetet. A politikai bizonytalanság, a gazdasági szférában megnövekedett állami ellenőrzés és a bírói kar függetlensége elleni támadások miatt kevésbé kiszámítható beruházási környezet alakult ki, csökkent a nemzeti valuta értéke, és az európai közvetlen befektetések terén jelentős visszaesés volt tapasztalható.

Az EU és Törökország folytatta párbeszédét és együttműködését a közös érdeklődésre számot tartó területeken, beleértve a 2017. májusi és 2018. márciusi magas szintű látogatásokat és vezetői találkozókat. A magas szintű párbeszédek folytatódtak a kül- és biztonságpolitika terén, többek között a terrorizmus elleni küzdelem, a közlekedés és a gazdaság területén. Az Európai Bizottság hangsúlyozza az EU–Törökország vámunió kiterjesztése és korszerűsítése érdekében a Tanács elé terjesztett javaslatainak jelentőségét, mely kiterjesztés és korszerűsítés kölcsönösen előnyös lenne.

Törökország továbbra is nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy menedéket nyújtson több mint 3,5 millió szíriai és körülbelül 365 000 másik országból származó menekültnek. Az EU-val a migráció terén folytatott együttműködés továbbra is konkrét és figyelemre méltó eredményeket hozott a szabálytalan és veszélyes határátlépések, valamint az Égei-tengeren végzett életmentés terén. A törökországi menekülteket támogató uniós eszköz továbbra is támogatja a menekültek szükségleteinek kielégítését, valamint a befogadó közösségeket. Ami a vízumliberalizációs menetrend végrehajtását illeti, Törökország február elején munkatervet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben felvázolta, hogy az ország hogyan tervezi teljesíteni a hét függőben lévő vízumliberalizációs követelményt. A Bizottság értékeli Törökország javaslatait, és a török partnerekkel további konzultációra kerül majd sor.

Törökország katonai műveletet indított Észak-Szíriában. Míg Törökországnak jogában áll fellépni az ellene irányuló terrortámadások megelőzése érdekében, a művelet azonnali humanitárius aggályokat vetett fel, és egyidejűleg az erőszak új eszkalálódásával kapcsolatosan is aggályos.

A Tanács és a Bizottság előző években ismételten megfogalmazott álláspontjának megfelelően sürgetővé vált, hogy Törökország eleget tegyen a kiegészítő jegyzőkönyv teljes körű végrehajtására vonatkozó kötelezettségének, és előrelépjen a Ciprusi Köztársasághoz fűződő kapcsolatainak rendezésében. Bár a Ciprussal kapcsolatos konferencia 2017 júliusában megállapodás nélkül zárult, nagyon fontos az eddigi előrehaladás megőrzése és az előkészületek folytatása egy méltányos, átfogó és életképes rendezés érdekében, ideértve annak külső szempontjait is. Alapvető jelentőségű, hogy Törökország továbbra is konkrét módon elkötelezett legyen és hozzájáruljon az ilyen méltányos, átfogó és életképes rendezéshez.

Görögországgal és Bulgáriával tovább erősödött a migrációval kapcsolatos együttműködés. Az Égei-tengeren és a Földközi-tenger keleti részén tapasztalt feszültségek azonban nem ösztönözték a jószomszédi kapcsolatokat, és aláásták a regionális stabilitást és biztonságot. A kétoldalú kapcsolatok több uniós tagállammal romlottak, többek között időnként sértő és elfogadhatatlan retorika mellett. Az Unió felszólította Törökországot, hogy kerüljön minden olyan, a tagállamok bármelyikére irányuló fenyegetést vagy fellépést, illetve súrlódási lehetőséget vagy intézkedést, amely ártana a jószomszédi kapcsolatoknak, és hátráltatná a viták békés rendezését. Ezen túlmenően az Európai Tanács 2018 márciusában határozottan elítélte Törökországnak a Földközi-tenger keleti térségében és az Égei-tengeren tovább folytatott jogellenes fellépéseit, és emlékeztetett arra, hogy Törökország kötelezettséget vállalt a nemzetközi jog és a jószomszédi kapcsolatok tiszteletben tartására, valamint az összes uniós tagállammal való kapcsolat rendezésére.

5.Montenegró 2018 áprilisában elnökválasztást tartott. Megtették az első lépéseket a 2016-os parlamenti választásokat követően az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Európai Hivatala választási megfigyelő missziója által tett ajánlások megvalósítása vonatkozásában. A bejelentett szabálytalanságok bírósági nyomon követése azonban nagyon korlátozott volt. További munkára van szükség a választási keretbe vetett bizalom megszilárdítása érdekében. Valamennyi fél felelőssége, hogy a politikai vita visszatérjen a parlamentbe.

Tovább haladtak az uniós csatlakozási tárgyalások, 30 fejezetet nyitottak meg, amelyek közül hármat ideiglenesen lezártak. A jogállamiság területén Montenegró továbbra is haladást ért el különösen a jogi és intézményi keret tekintetében, bár a reformok gyakorlati hatása még nem eléggé látható, és nem történt előrelépés a véleménynyilvánítás szabadsága területén. A jogállamiság rendszere egészének – különösen a bíróságnak – több eredményt kell felmutatnia. A csatlakozási tárgyalások átfogó ütemét a jogállamisági fejezetekkel kapcsolatban – különösen a véleménynyilvánítás és a média szabadságának megerősítése, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés, a pénzmosás és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén – elért kézzelfogható eredmények határozzák majd meg.

Érdemi előrelépés történt az érdemeken alapuló munkaerő-felvétel végrehajtását célzó jogszabályok terén, amelyeket most végre kell hajtani. Montenegró előrelépést tett a makrogazdasági és költségvetési stabilitás megerősítésében a középtávú költségvetési konszolidációs stratégia végrehajtásának megkezdésével. Az államadósság szintje magas és tovább növekszik. Az infrastruktúra és az oktatási rendszer javítására irányuló jelenlegi erőfeszítéseket ki kell egészíteni munkaerő-piaci reformmal, a munkavállalást hátráltató tényezők csökkentésével és egy versenyképes exportorientált ipar fejlesztésével.

6.Szerbiában 2017 áprilisában elnökválasztást tartottak. A miniszterelnök elnökké való megválasztását követő lemondása után az új kormány 2017 júniusában lépett hivatalba. Az új kormány továbbra is elkötelezett az uniós integráció mellett.

Tovább haladtak az uniós csatlakozási tárgyalások, 12 fejezetet nyitottak meg, amelyek közül kettőt ideiglenesen lezártak. A tárgyalások általános üteme továbbra is attól függ, hogy Szerbia milyen előrehaladást ér el a reformok, és különösen a jogállamiságot érintő reformok intenzívebb üteme, valamint a Koszovóval fennálló kapcsolatainak rendezése terén. Bár némi előrelépés történt a jogállamiság terén, Szerbiának most meg kell erősítenie erőfeszítéseit és több eredményt kell elérnie, különösen a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából kedvező környezet megteremtése, az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének és általános hatékonyságának megerősítése terén, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés – ideértve a pénzmosást – elleni küzdelemben elért fenntartható fejlődés révén. A gazdasági reformok továbbra is eredményeket hoznak, különösen a makrogazdasági stabilizáció tekintetében. Ugyanakkor továbbra is alacsony az állami és magánberuházások szintje, és a kis- és középvállalkozások üzleti környezete is javításra szorul még. A közigazgatás, az adóhatóság és az állami tulajdonban lévő vállalatok jelentős strukturális reformja továbbra sem teljes. A csatlakozási tárgyalások keretében elengedhetetlen, hogy Szerbia fejlessze és fenntartsa az uniós kérdések kezelésére szolgáló, megnövelt igazgatási kapacitást.

Szerbiának jelentős mértékben el kell mélyítenie a Koszovóval folytatott párbeszédben való részvételét, beleértve az összes megállapodás végrehajtását, különösen az energiaügyekkel, a mitrovicai híddal, az integrált határigazgatással és az oklevelek elismeréssel kapcsolatosan kötötteket. Üdvözöljük az elnök azon kezdeményezését, hogy belső párbeszédet indít Koszovóval kapcsolatban. Szerbiának továbbra is pozitív szerepet kell játszania a régióban a regionális kötelékek javítása és a stabilitás megőrzése terén.

7.Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság – egy nehéz időszakot követően – végül uniós és nemzetközi támogatással lezárta mély politikai válságát. A továbblépésre irányuló politikai akarat ismét egyértelműen jelen van, és a politikai gondolkodásmód pozitív változása tükröződik a társadalom egészében – ennek hiánya volt az elmúlt években a reformok egyik legjelentősebb akadálya. A szükséges strukturális reformok végrehajtása hosszú távú folyamat.

A Bizottság üdvözli, hogy a Pržino-megállapodást a nehéz politikai helyzet ellenére nagyrészt végrehajtották.

Jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy 2017 nyara óta a sürgős reformprioritásokkal a reform valódi szándékával lehessen foglalkozni, majd ezt a már régóta esedékes stratégiák és jogszabályok inkluzív és átlátható módon történő kidolgozása, valamint az összes érdekelt féllel – beleértve az ellenzéket is – való konzultáció követte. 2017. november és 2018. február között számos stratégiát és jogszabályt fogadtak el, különösen a jogállamiság területén, és a következő hónapokra még többet készítenek elő elfogadásra. Ugyanakkor továbbra is fennállnak strukturális kihívások, különösen az igazságszolgáltatás területén.

Az elért eredmények fényében a Bizottság azt ajánlja, hogy a Tanács határozzon a csatlakozási tárgyalások Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal való megnyitásáról, ezzel fenntartva és elmélyítve a sürgős reformprioritások tekintetében fennálló jelenlegi reformlendületet, ami meghatározó az ország további előrelépéséhez. Ennek alátámasztására a Bizottság az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, valamint a jogérvényesülés, szabadság és biztonság területére vonatkozó tárgyalási fejezetekre megerősített megközelítést alkalmazna az ország számára.

8.Albánia stabilan haladt tovább a csatlakozási tárgyalások megnyitásához szükséges öt prioritás mindegyikének végrehajtása terén. A közigazgatás reformját konszolidálták azzal a céllal, hogy fokozzák professzionalizmust és a politikai befolyásoltság csökkentését. További intézkedéseket hoztak az igazságügyi intézmények függetlenségének, hatékonyságának és elszámoltathatóságának megerősítése érdekében, különösen az átfogó igazságügyi reform végrehajtásának előmozdítása révén. Ez magában foglalja az első kézzelfogható eredményeket az összes bíró és ügyész ismételt értékelésében (átvilágítás), amely 15 magas rangú bíró és ügyész lemondásával járt, az első meghallgatásokat követően pedig az Alkotmánybíróság egyik bíráját felmentették, egy másik bíráját megerősítették.

A korrupció és a szervezett bűnözés – többek közt a kábítószer-kereskedelem és -termesztés – elleni küzdelem terén további határozott erőfeszítésekre került sor, amelyek hozzájárultak a proaktív vizsgálatok, büntetőeljárás alá vonások és jogerős elítélések jelentette stabil eredményekhez. További intézkedéseket fogadtak el az emberi jogok – köztük a kisebbségekhez tartozó személyek és a romák jogai – hatékony védelmének megerősítése érdekében, valamint a megkülönböztetésmentességi politikák, valamint a tulajdonjogok végrehajtása érdekében.

Az elért eredmények fényében a Bizottság azt ajánlja, hogy a Tanács határozzon a csatlakozási tárgyalások Albániával való megnyitásáról, ezzel fenntartva és elmélyítve a jogállamiság – különösen az öt kiemelt prioritás – kulcsfontosságú területén fennálló jelenlegi reformlendületet,továbbá hozzájárulva a bírák és ügyészek ismételt értékelésében (átvilágítás) elért konkrét és kézzelfogható eredmények folytatásához. Ennek alátámasztására a Bizottság az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, valamint a jogérvényesülés, szabadság és biztonság területére vonatkozó tárgyalási fejezetekre megerősített megközelítést alkalmazna az ország számára.

9.Bosznia-Hercegovina 2017 során lassú ütemben haladt a reformfolyamatból fakadó prioritások terén, különösen a reformmenetrendet illetően. Az EU-orientált reformtörekvéseket folytatni kell azon mélyen gyökerező szerkezeti problémák megoldása érdekében, amelyek hátráltatják az ország fejlődését. A választási keretet sürgősen módosítani kell annak érdekében, hogy biztosítsák a 2018. októberi választások megfelelő megszervezését és az eredmények zökkenőmentes végrehajtását. Ebben a tekintetben valamennyi politikai vezetőnek felelősséget kell vállalnia, és megoldást kell találni a szövetségi nemzetgyűlés tekintetében, hogy ne kerüljenek veszélybe az ország és polgárainak uniós kilátásai. A további társadalmi-gazdasági reformok, a jogállamiság és a közigazgatás minden kormányzati szinten az európai normákkal összhangban történő megerősítése, valamint a szintek közötti együttműködés javítása továbbra is prioritás. Az uniós ügyekre vonatkozó koordinációs mechanizmus hatékonyan összehangolt válaszokat eredményezett, amelyekre a Bosznia-Hercegovina uniós tagsági kérelméről szóló bizottsági vélemény folyamatban lévő előkészítéséhez volt szükség. A mechanizmus megfelelő működése továbbra is alapvető fontosságú marad annak érdekében, hogy az ország szembenézhessen az uniós integrációs folyamat növekvő kihívásaival, mint például további országos stratégiák, valamint az ország uniós vívmányokhoz való jogközelítéséhez szükséges stratégiai program elfogadása. A gazdasági fejlődés továbbra is lassú, a gyenge jogállamiság, a még mindig gyenge üzleti környezet, a nem hatékony és szétaprózott közigazgatás, a jelentős munkaerő-piaci egyensúlyhiány, valamint a nem támogató beruházási környezet hatására.

10.Koszovóban az EU-val kapcsolatos reformok a 2017. évi elhúzódó választási időszak, valamint a parlamenti munkát befolyásoló, kihívássokkal küzdő hazai politikai kontextus miatt lelassultak. A politikai szereplőknek újra konstruktív párbeszédet kell kialakítaniuk a politikai vita kulcsfontosságú fórumát jelentő parlamenten belül is. Az új kormánynak és a parlamentnek prioritásként kell kezelnie a reformokat, és konszenzust kell kialakítania a Koszovó számára kulcsfontosságú stratégiai kérdésekben. Fel kell gyorsítani a stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az azt kísérő európai reformmenetrend végrehajtását. Előrelépés történt a gazdaság, különösen az üzleti környezet javítása terén. Intézkedéseket kell azonban hozni a széles körű informális gazdaság és a magas munkanélküliség ellen. Koszovó északi részén a helyzet továbbra is különösen nagy kihívást jelent. A Montenegróval kötött határkijelölési megállapodás közelmúltbeli megerősítése fontos előrelépést jelent a jószomszédi kapcsolatok szellemében, és kulcsfontosságú lépés a vízumliberalizáció felé. A Bizottság jelenleg értékeli Koszovó teljesítményét a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén.

Komoly aggodalomra ad okot a koszovói parlament 43 tagjának a különleges tanácsokról és a külön ügyészségről szóló törvény hatályon kívül helyezésére tett 2017. decemberi kísérlete. Koszovó számára alapvető fontosságú, hogy teljes mértékben eleget tegyen nemzetközi kötelezettségeinek a különleges tanácsokkal és a külön ügyészséggel kapcsolatban, amelyeket a koszovói konfliktus keretében vélhetően elkövetett bizonyos nemzetközi bűncselekmények kezelésére hoztak létre.

Koszovónak jelentős mértékben el kell mélyítenie a Szerbiával folytatott párbeszédben való részvételét, beleértve az összes megállapodás végrehajtását, különösen a szerb többségű városok egyesületével/közösségével kapcsolatosan kötöttet. Az április 4-én elindított irányítási csoport munkáját a 2013. és 2015. évi brüsszeli megállapodásoknak megfelelően fokozni kell.



IV. MELLÉKLETEK

1. A jelentések megállapításainak összefoglalói 4

2. Statisztikai mellékletek

(1)

  COM(2018) 65 final

(2)

  https://ec.europa.eu/commission/sites/beta -political/files/roadmap-factsheet-tallinn_en.pdf

(3)

* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(4)

A szolgálati munkadokumentumok számára való hivatkozás.

Top

Strasbourg, 2018.4.17.

COM(2018) 450 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az EU bővítési politikájáról szóló 2018. évi közlemény

{SWD(2018) 150 final}
{SWD(2018) 151 final}
{SWD(2018) 152 final}
{SWD(2018) 153 final}
{SWD(2018) 154 final}
{SWD(2018) 155 final}
{SWD(2018) 156 final}


1. melléklet – A jelentések megállapításainak összefoglalói

Törökország

A 2016. július 15-i puccskísérletet követően kihirdetett szükségállapot továbbra is hatályban van, célja a puccskísérletért felelős, a török hatóságok által terrorszervezetnek nyilvánított Gülen-mozgalom szétverése, valamint a terrorizmus elleni küzdelem támogatása a Törökországban több alkalommal elkövetett támadások fényében.

Az EU – amely azonnal és határozottan elítélte az államcsínykísérletet – ismét megerősítette az ország demokratikus intézményeinek nyújtott teljes támogatását, és elismerte Törökország jogszerű igényét arra, hogy egy ilyen súlyos fenyegetés fényében gyors és arányos fellépést tegyen. Ugyanakkor a puccskísérlet óta a szükségállapot keretében hozott intézkedések széles skálája, kollektív jellege és aránytalansága – például a széles körű csoportos elbocsátások, letartóztatások és őrizetbe vételek – továbbra is súlyos aggályokat vet fel. Törökországnak haladéktalanul be kell szüntetnie a szükségállapotot.

A szükségállapot idején hozott 31 rendeletre súlyos hiányosságok hatnak ki, ezeket a parlament nem vetette alá alapos és hatékony felülvizsgálatnak. Ennek következtében a rendeletek régóta nem képezik bírósági felülvizsgálat tárgyát és az Alkotmánybíróság eggyel kapcsolatosan sem hozott még határozatot. Ezek a szükségállapot idején hozott rendeletek jelentősen csorbítottak egyes polgári és politikai jogokat, ideértve a szólásszabadságot, a gyülekezési szabadságot és az eljárási jogokat. Ezenfelül kulcsfontosságú jogszabályokat módosítottak, amelyek a szükségállapot megszüntetését követően is joghatással járnak majd.

A szükségállapot bevezetése óta több mint 150 000 személyt vettek őrizetbe, 78 000 főt tartóztattak le, és több mint 100 000 köztisztviselőt bocsátottak el, míg a hatóságok szerint közülük körülbelül 40 000 fő jogállását visszaállították, ebből körülbelül 3 600-at rendelettel.

A Szükségállapoti Fellebbviteli Bizottság megkezdte működését és összesen körülbelül 107 000 fellebbezési kérelmet kapott. Ez a bizottság csak 2017 decemberében kezdte meg a határozathozatalt, és eddig csak néhány kérelmező számára biztosított jogorvoslatot. Határozatai bírósági felülvizsgálat tárgyát képezik. Még mindig nem vált hatékony és átlátható jogorvoslattá a szükségállapot idején hozott intézkedések által igaztalanul érintettek számára.

A Fellebbviteli Bizottságon túlmenően Törökországnak az Emberi Jogok Európai Bírósága szerinti hatékony belföldi jogorvoslat biztosítására vonatkozó kapacitását több szerencsétlen precedens is aláásta. Egy esetben egy alacsonyabb szintű bíróság megtagadta az Alkotmánybíróság egy emblematikus ügyben hozott ítéletének tiszteletben tartását; az Alkotmánybíróságnak az egyik vádlottra vonatkozó ezt követő ítéletét végül az alacsonyabb szintű bíróság már betartotta. Ismertebb vádlottaknak – köztük emberijog-védőknek – kedvező számos bírósági ítéletet egy másik vagy akár ugyanazon bíróság gyors ütemben ellenkezőjére változtatott, egyes esetekben a végrehajtó hatalom észrevételeit követően.

Az Európa Tanács és szerveinek legfontosabb ajánlásait Törökország még nem vette figyelembe. Az állítólagos törvénysértéseket átlátható eljárással és egyedi alapon kell megállapítani. Az egyéni büntetőjogi felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a hatalmi ágak szétválasztása megtörtént, az igazságszolgáltatás teljes mértékben független, és mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz, többek között ügyvédi segítség hatékony igénybevétele révén. Törökországnak haladéktalanul be kell szüntetnie a szükségállapotot.

2017 áprilisában Törökország népszavazást tartott, amelyen szűk többséggel jóváhagyták az elnöki rendszert bevezető alkotmányos módosításokat. Ezekről a változásokról a Velencei Bizottság értékelése megállapította, hogy hiányzik belőlük a megfelelő fékek és ellensúlyok rendszere, valamint veszélyeztetik a végrehajtói és igazságszolgáltatási hatalmi ágak szétválasztását. Maga a népszavazás komoly aggályokat vetett fel a szükségállapot általános negatív hatásaival, és a kampány két oldalán tapasztalt „egyenlőtlen versenyfeltételekkel” kapcsolatban, és aláásta a választások integritásának biztosítékait.

A szükségállapot keretében a parlament jogalkotó szerepköre korlátozott volt, mivel a kormány „törvényi erővel” felruházott szükségállapoti rendeleteket alkalmazott olyan kérdések szabályozására is, amelyeket rendes jogalkotási eljárás keretében kellett volna feldolgozni. Az országban az egyre romló politikai megosztottság fényében a politikai pártok közötti párbeszéd tere tovább szűkült a parlamentben. A 2016. májusi parlamenti mentelmi jogok egyszeri visszavonását követően a HDP ellenzéki párt számos képviselőjét letartóztatták, közülük tízet pedig megfosztottak mandátumától.

Az elnök befolyása a végrehajtó hatalom felett tovább nőt, a szükségállapoti rendeletek által az elnökségre ruházott több hatáskör révén. A helyi demokrácia jelentős gyengüléséhez vezetett az, hogy az önkormányzati vezetők és választott képviselők helyettesítése érdekében megbízottakat neveztek ki.

A civil társadalom egyre nagyobb nyomás alá került különösen az aktivisták – köztük az emberijog-védők – nagyszámú letartóztatása, a demonstrációk és más típusú gyülekezések visszatérő betiltása miatt, ami az alapvető jogok és szabadságok gyorsan szűkülő mozgásteréhez vezetett. Számos jogokon alapuló szervezet zárva maradt a szükségállapot keretében hozott intézkedések részeként, és nem állt rendelkezésre hatékony jogorvoslat az elkobzások tekintetében.

A kormány átdolgozta a polgári-katonai kapcsolatokat szabályozó jogi keretet, és jelentősen növelte a hadsereg feletti végrehajtói hatáskört, ezáltal erősítve a polgári felügyeletet. Az alkotmánymódosítások részeként gyakorlatilag megszüntették a magas szintű katonai bíróságokat. A katonai és hírszerző szolgálatok parlament általi elszámoltathatósága továbbra sem elegendő.

A délkeleten uralkodó helyzet továbbra is az egyik legsúlyosabb kihívás az országban. A romló biztonsági helyzet részben a vidéki területekre tolódott. Továbbra is a régió helyzetének meghatározó eleme maradt a kormány azon kötelezettségvállalása, hogy folytatja a terrorcselekményekben részt vevő személyek, csoportok és szervezetek uniós listáján szereplő Kurd Munkáspárt (PKK) által végrehajtott, ismétlődő erőszakos cselekmények miatti biztonsági műveleteket. Bár a kormánynak törvényes joga van a terrorizmus elleni küzdelemhez, egyben felelős annak biztosításáért is, hogy erre a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mellett kerüljön sor. A terrorellenes intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük. A délkeleti térség károsodott területeinek újjáépítésére kidolgozott kormányzati beruházási terv több ezer lakás folyamatban lévő építését eredményezte, de eddig csak kevés belső menekült részesült kompenzációban. Nem történt előrelépés a békés és fenntartható megoldás eléréséhez szükséges hiteles politikai folyamat újraindítása terén.

Törökország közepesen felkészült a közigazgatási reform területén, de komolyan elkötelezte magát egy nyíltabb közigazgatás és az e-kormányzat alkalmazása mellett. A közszolgálati és humánerőforrás-menedzsment, valamint a közigazgatás elszámoltathatóságának területén azonban komoly visszaesés következett be a közigazgatási igazságszolgáltatáshoz való jog és a kártérítéshez való jog tekintetében. A nagyszabású elbocsátások vonatkozásában még mindig hiányzik az átlátható és hatékony jogorvoslat.

Törökország igazságszolgáltatási rendszere a felkészülés korai szakaszában jár. Az elmúlt évben további komoly visszaesés történt, különösen a bírói kar függetlensége tekintetében. A bírák és ügyészek tanácsára (CJP) vonatkozó alkotmánymódosítások hatályba léptek, és tovább aláásták a szervezetnek a végrehajtó hatalmi ágtól való függetlenségét. A CJP folytatta a bírák és ügyészek nagyarányú felfüggesztését és áthelyezését. Nem tettek erőfeszítéseket a bírák és ügyészek felvételére és előléptetésére vonatkozó objektív, érdemeken alapuló, egységes és előre meghatározott kritériumok hiányára vonatkozó aggályok kezelésére.

A korrupció elleni küzdelem terén az országot bizonyos szintű felkészültség jellemzi, de előrelépés nem történt. A jogi és intézményi keretnek tovább kell igazodnia a nemzetközi normákhoz, és továbbra is lehetővé teszi a végrehajtó hatalom indokolatlan befolyásolását a nagy horderejű korrupciós ügyek kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása során. A korrupciós ügyeket – különösen a magas szinten elkövetett korrupciót – érintő hatékony vizsgálat, bíróság elé állítás és jogerős elítélések terén azonban továbbra is korlátozottak az eredmények. Nem történt előrelépés az állami szervek munkájának elszámoltathatósága és átláthatósága terén. A korrupció elleni elkötelezett küzdelem érdekében széles körű, pártközi politikai konszenzust és erős politikai szándékot kell biztosítani. Törökországnak továbbra is nyomon kell követnie az Európa Tanács Közgyűlésének Korrupció Elleni Államok Csoportja által megfogalmazott szinte valamennyi ajánlását. A korrupció továbbra is számos területen nagyon erősen jelen van, és folyamatosan komoly problémát jelent. A korrupció érzékelt mértéke továbbra is magas.

Törökország bizonyos felkészültségi szintet ért el a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, és némi előrelépés történt egy új stratégia elfogadása és az intézményi kapacitás javítása terén. Törökországnak javítania kell a kiberbűnözésre, a vagyonelkobzásra és a tanúvédelemre vonatkozó jogszabályait. Az adatvédelmi jogszabályok hatályban vannak, de még nem állnak összhangban az európai normákkal. A pénzügyi nyomozásokat továbbra sem használják kellően. A vagyoni eszközök elővigyázatossági okokból történő befagyasztását ritkán alkalmazzák, és az elkobzott eszközök szintje alacsony. A terrorizmus elleni küzdelmet illetően átfogó jogi rendszer van már életben a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban. Mind a büntetőjogi, mind a terrorellenes jogszabályokat össze kell hangolni az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával. Az arányosság elvét a gyakorlatban is be kell tartani.

Törökország jó haladást ért el a migrációs és menekültügyi politika terén, és továbbra is elkötelezett a 2016. márciusi EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása mellett a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalon zajló migrációs áramlások hatékony kezelése terén. Ami a vízumliberalizációs menetrend végrehajtását illeti, Törökország február elején munkatervet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben felvázolta, hogy az ország hogyan tervezi teljesíteni a hét függőben lévő vízumliberalizációs követelményt. A Bizottság értékeli Törökország javaslatait, és a török partnerekkel további konzultációkra kerül majd sor.

A török jogi keret általános biztosítékokat tartalmaz az emberi és alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozóan, amelyeknek azonban több szükségállapoti rendelet is ellentmondott és aláásta azokat. Folytatódott a komoly visszalépés a véleménynyilvánítás szabadsága terén. Ezen a területen Törökország a felkészülés korai szakaszában van. A szükségállapot idején hozott intézkedések körét idővel több kritikus megszólalóra – többek között a médiában és a tudományos körökben is – kiterjesztették, az arányosság elvével ellentétesen. Az újságírók – akik közül több mint 150 embert továbbra is fogva tartanak – az emberijog-védők, írók és a közösségi média felhasználói elleni büntetőügyek, a sajtóigazolványok visszavonása, valamint számos médiaorgánum bezárása, illetve a bizalmasok kormány általi kinevezése vezetésükre komoly aggodalomra ad okot, és ezek elsősorban a jog – különösen a nemzetbiztonságra és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó rendelkezések – szelektív és önkényes alkalmazásán alapulnak. Az internetről szóló törvény és az általános jogi keret továbbra is lehetővé teszi a végrehajtó hatalom számára az online tartalmak blokkolását bírósági határozat nélkül, indokolatlanul széles körű okok alapján. Komoly visszaesés következett be a gyülekezési szabadság, az egyesülés szabadsága, az eljárási és tulajdonjogok területén is. A gyülekezési szabadság terén mind a törvény szerint, mind gyakorlatban túl nagy a korlátozás. A szükségállapot idején elfogadott intézkedések megszüntették továbbá a fogvatartottakat a visszaélésektől védő alapvető biztosítékokat, ezáltal növelve a büntetlenség kockázatát olyan esetekben, amikor a rossz bánásmóddal és a kínzással kapcsolatos vádak szaporodtak. A szükségállapoti rendeletek további korlátozásokat vezettek be az eljárási jogok vonatkozásában, többek között a védelemhez való jog tekintetében. A jogok érvényesítését akadályozza az emberi jogokért és szabadságokért felelős közintézmények széttagoltsága és korlátozott feladatköre, valamint azok a körülmények, amelyek között az igazságszolgáltatás függetlensége veszélybe került. A rendkívüli szegénység és az alapvető szükségletek hiánya továbbra is általános marad a törökországi roma háztartásokban. A leginkább veszélyeztetett csoportok és a kisebbségekhez tartozó személyek jogait megfelelő mértékben védeni kell. A nemi alapú erőszak, a megkülönböztetés, a kisebbségek ellen irányuló gyűlöletbeszéd, az előítéletből elkövetett bűncselekmény, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LGBTI) személyek emberi jogainak megsértése továbbra is igen aggasztó.

Törökország támogatását fejezte ki a ciprusi rendezésről a két közösség vezetői között folytatott megbeszélések, valamint az ENSZ főtitkárának és különleges tanácsadójának erőfeszítései tekintetében. A Ciprussal kapcsolatos, 2017 januárjában Genfben és a 2017 júliusában Crans-Montanában tartott konferencia megállapodás nélkül zárult. Törökország még mindig nem teljesítette a társulási megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv teljes körű és megkülönböztetésmentes végrehajtásának biztosítására vonatkozó kötelezettségét, és nem szüntette meg az áruk szabad mozgását gátló valamennyi akadályt, ideértve a Ciprussal való közvetlen szállítási kapcsolatokra vonatkozó korlátozásokat is. A Ciprusi Köztársasággal fennálló bilaterális kapcsolatok rendezése terén nem történt előrelépés. Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott és az Európai Tanács által 2006 decemberében jóváhagyott, Törökországgal kapcsolatos következtetések hatályban maradnak. A fenti következtetések kimondják, hogy nem nyitják meg a tárgyalásokat a Törökország által a Ciprusi Köztársaság tekintetében alkalmazott korlátozásokkal kapcsolatos nyolc fejezet tekintetében 1 , és egyetlen fejezetet sem zárnak le ideiglenesen mindaddig, amíg a Bizottság nem erősíti meg, hogy Törökország eleget tett a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének.

Görögországgal és Bulgáriával tovább erősödött a migrációval kapcsolatos együttműködés. Az Égei-tengeren és a Földközi-tenger keleti részén tapasztalt feszültségek azonban nem tettek jót a jószomszédi kapcsolatoknak, és aláásták a regionális stabilitást és biztonságot. A kétoldalú kapcsolatok több uniós tagállammal romlottak, többek között időnként sértő és elfogadhatatlan retorika mellett. Az Európai Tanács 2018 márciusában határozottan elítélte Törökországnak a Földközi-tenger keleti térségében és az Égei-tengeren tovább folytatott jogellenes fellépéseit, és emlékeztetett arra, hogy Törökország kötelezettséget vállalt a nemzetközi jog és a jószomszédi kapcsolatok tiszteletben tartására, valamint az összes uniós tagállammal való kapcsolat rendezésére. Az Európai Tanács súlyos aggodalmát fejezte ki az uniós polgárok – köztük két görög katona – Törökországban való folyamatos fogva tartásával kapcsolatban, és e kérdések gyors és pozitív megoldását szorgalmazta a tagállamokkal folytatott párbeszéd során.

Törökországnak egyértelműen el kell köteleznie magát a jószomszédi kapcsolatok, a nemzetközi megállapodások, valamint az ENSZ Alapokmányával összhangban történő vitarendezés mellett, amelybe szükség esetén a Nemzetközi Bíróságot is bevonják. Ebben az összefüggésben az EU újra komoly aggodalmainak adott hangot, és felszólította Törökországot, hogy tartózkodjon a tagállamok ellen irányuló fenyegetésektől vagy fellépéstől, illetve olyan súrlódási vagy cselekvésforrásoktól, amelyek ártanak a jószomszédi kapcsolatoknak és kedvezőtlenül hatnak a viták békés rendezésére.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, a török gazdaság jól előrehaladott szinten van, és működő piacgazdaságnak tekinthető. A kormány ösztönző intézkedései által támogatott gazdaságnak sikerült kilábalnia a 2016-os puccskísérlet nyomán tapasztalt visszaesésből, és 2017-ben erőteljes növekedést ért el. A magas növekedés azonban jelentős makrogazdasági egyensúlyhiánnyal párosul. A folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is magas, és 2017 vége felé növekedett. Ettől az ország a tőkebeáramlásoktól függő helyzetbe került és a külső sokkhatásokkal szemben kiszolgáltatottá vált. 2017-ben az infláció kétszámjegyűvé (11,1 %) emelkedett, és folytatódott a török líra leértékelődése, amely aggályokat vetett fel a monetáris politikai döntéshozók árstabilitás iránti elkötelezettsége tekintetében. Törökország gazdaságát továbbra is magas szintű informalitás jellemzi. E területen általában véve visszaesés következett be. A gazdasági szférában az állami ellenőrzés, valamint a vállalatokat, üzletembereket és politikai ellenfeleket, valamint ezek vállalkozásait célkeresztbe vevő intézkedések egyre inkább kárt okoztak az üzleti környezetnek.

Törökország némi előrelépést tett, és jó felkészülési szintet ért el, hogy megbirkózzon az EU-n belüli versenynyomással és piaci erőkkel. Törökország jól integrálódott az EU piacával mind a kereskedelem, mind a beruházások tekintetében. Némi előrelépés történt az energiaágazatban, különösen a gázpiacon, valamint a kutatási és fejlesztési kiadások növelésében. Ugyanakkor továbbra is jelentős problémák maradtak az oktatás minősége tekintetében. Nem történt előrelépés az állami támogatások átláthatóságának javítása terén.

Ami a tagsággal kapcsolatos kötelezettségek felvállalására vonatkozó képességet illeti, Törökország folytatta az uniós vívmányokhoz való közelítést. Az információs társadalom, a szociálpolitika, a foglalkoztatás és a külkapcsolatok területén számos kulcsfontosságú tekintetben több visszalépés is bekövetkezett. Törökország jól előrehaladt a társasági jog, a transzeurópai hálózatok, a tudomány és a kutatás területén, és jó felkészülési szintet ért el az áruk szabad mozgása, a szellemi tulajdonjogok, a pénzügyi szolgáltatások, a vállalkozás- és iparpolitika, a fogyasztóvédelem és az egészségvédelem, a vámunió és a pénzügyi ellenőrzés területén. Törökország csak mérsékelten felkészült a közbeszerzés területén, mivel a jogharmonizációban továbbra is jelentősek a hiányosságok. Ugyancsak közepesen felkészült a statisztika és a közlekedési politika területén, ahol általánosságban további jelentős erőfeszítésekre van szükség. Törökország csak bizonyos szintű felkészültséget ért el a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén, ahol még ambiciózusabb és összehangoltabb szakpolitikákat kell kidolgozni és végrehajtani. Az összes területen több figyelmet kell fordítani a jogszabályok végrehajtására, számos területen pedig további jelentős előrelépésre van szükség az uniós vívmányokhoz való közelítést illetően.

Montenegró

Ami a politikai kritériumokat illeti, a beszámolási időszakot a választási keret iránti bizalom alacsony szintje, valamint a 2016. októberi parlamenti választások óta a teljes ellenzék elhúzódó parlamenti bojkottja jellemezte. Valamennyi politikai szereplő felelőssége, hogy a politikai vita visszatérjen a parlamentbe. Az ellenzék egy része 2017 decemberében visszatért a parlamentbe, de a bojkott e részleges és szelektív felszámolása még nem eredményezte a parlamenti párbeszéd és ellenőrzés javulását. A politikai színtér továbbra is széttöredezett, polarizált, és a politikai párbeszéd hiánya – különösen a demokratikus intézmények között – fennmaradt.

A parlament jogalkotói kapacitása és a végrehajtó hatalom feletti ellenőrzés tovább bővítendő. A parlament továbbra is csak korlátozott mértékben foglalkozik az állami számvevőszék ellenőrzésének megállapításaival, és nem folyik vita vagy készül jelentés a főbb szakpolitikák és jogszabályok végrehajtásáról. 2017 decemberében a parlament megfelelő nyilvános konzultáció nélkül elfogadott egy sor jogszabályt, amelyek csak részben foglalkoznak a Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Európai Hivatalának ajánlásaival. Mérlegelni kell egy átfogó választási reformot. A beszámolási időszakban 8 helyhatósági választásra került sor. A helyi választásokra nem ugyanazon a napon kerül sor országosan, hanem szakaszosan bonyolítják le ezeket; ezért elhúzódó és rendkívül személyeskedő választási hangulat jellemzi a politikai helyzetet. A választási ciklus miatt nehéz a választási megfigyelés, különösen a nemzetközi megfigyelők számára, ami tág teret enged azoknak a szabálytalanságokra vonatkozó állításoknak, amelyeket független módon nem lehet értékelni. Nem történt új fejlemény a közpénzek pártpolitikai célokra történő 2012-es állítólagos visszaélésszerű felhasználásának (az ún. „hangfelvételek-ügy”) politikai és igazságügyi nyomon követése terén.

Ami a kormányzást illeti, meg kell erősíteni az átláthatóságot, az érdekelt felek részvételét, valamint a kormánynak a reformok végrehajtására való kapacitását. A politikai döntéshozó rendszer koherenciáját összehangolt szakpolitikai fejlesztés révén kell biztosítani. A társadalmi szervezetekkel folytatott kormányzati konzultáció mechanizmusai működnek, de egyértelmű szabályokra, és mindkét oldalon valódi szerepvállalásra van szükség.

Montenegró a közigazgatás reformját illetően közepes felkészültségi szintet mutat. Megfelelő előrelépés történt, különösen a köztisztviselők és állami alkalmazottakra, valamint a helyi önkormányzatokra vonatkozó új jogszabályok elfogadásával, amelyek célja az érdemeken alapuló munkaerő-felvétel megvalósítása a közszolgálatban. A közszolgálat átpolitizáltságának hatékony megszüntetése és az államigazgatás optimalizálása, valamint a reformok hatékony végrehajtásának és pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása érdekében továbbra is erős politikai akarat szükséges.

Montenegró igazságügyi rendszere mérsékelten felkészült, némi előrehaladást ért el. Az igazságszolgáltatásról szóló, a függetlenség és a professzionalizmus növelését célzó jogi keretet még teljes mértékben végre kell hajtani. Az intézményi kapacitást megerősítették.

A korrupció elleni küzdelem területén Montenegró elért bizonyos szintű felkészültségi szintet. Némi előrelépés ellenére a korrupció számos területen jelen van, és továbbra is aggodalomra ad okot. Az intézmények működési kapacitása javult; ugyanakkor valamennyi intézménynek proaktívabb hozzáállást kell tanúsítania. Foglalkozni kell a korrupcióellenes ügynökség hitelességét, függetlenségét és prioritásmeghatározását érintő kihívásokkal. A pénzügyi nyomozás, valamint a vagyoni eszközök lefoglalása és elkobzása még javításra szorul. A magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben a nyomozások, a vádemelések és a jogerős elítélések meghozták első eredményeiket, de azokat tovább kell erősíteni. A sikeres nyomozások és elítélések eredményeinek további javítása csak olyan környezetben lehetséges, ahol a független intézményeket megvédik minden indokolatlan befolyástól és ösztönzést kapnak arra, hogy teljes mértékben kihasználják hatáskörüket.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem terén a migránsok csempészete és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem tekintetében megszülettek az első vádemelések. További eredményekre van azonban szükség ahhoz, hogy meggyőző eredményeket mutassanak fel, különösen a pénzmosás és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén.

Az alapvető jogok vonatkozásában Montenegró nemzeti jogát még inkább hozzáigazította az uniós előírásokhoz. Különösen az ombudsmani hivatal munkája javult, de még több erőfeszítésre van szükség az intézményi keret és az emberi jogok hatékony védelmének megerősítése terén. A megkülönböztetés elleni jogszabályok terén elért előrehaladást követően Montenegrónak most biztosítania kell, hogy megfelelő intézményi mechanizmusok álljanak rendelkezésre a kiszolgáltatott csoportok hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelmére. A jogszabályok végrehajtása továbbra is gyenge, és növelni kell az emberi jogokra vonatkozó intézményi kapacitást. A roma kisebbség 2 továbbra is a legkiszolgáltatottabb és a megkülönböztetést leginkább elszenvedő közösség. A nemi alapú erőszak és a gyermekekkel szembeni erőszak továbbra is súlyos aggályt jelent az országban.

Montenegró bizonyos felkészültségi szintet elért ugyan a véleménynyilvánítás szabadsága terén, de a beszámolási időszakban nem történt előrelépés. Nem történt említésre méltó fejlemény az újságírók elleni korábbi erőszakos cselekmények kivizsgálása terén. A közelmúltbeli politikai beavatkozás a nemzeti közszolgálati műsorszolgáltató tanács és az elektronikus média ügynöksége tekintetében komoly aggodalomra ad okot. A média színtere továbbra is erősen polarizált, és kihívást jelent a szabad média szerepének megértése. A rágalmazási ügyek száma továbbra is magas, részben a gyenge önszabályozó mechanizmusok miatt.

Montenegró konstruktívan elkötelezett maradt a kétoldalú kapcsolatok mellett más bővítési országokkal és a szomszédos uniós tagállamokkal, valamint a regionális együttműködés aktív résztvevőjeként.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Montenegró némi előrehaladást ért, és mérsékelten felkészült a működőképes piacgazdaság megteremtése terén. Megerősítették a makrogazdasági és költségvetési stabilitást, de további erőfeszítésekre van szükség a tartós kihívások, különösen a magas államadósság kezelése érdekében. A gazdaság 2013 óta folyamatosan növekszik alacsony vagy mérsékelt infláció mellett. A pénzügyi ágazat javította szolvenciáját és likviditását. A kereskedelmi hiány csökkentése érdekében azonban javítani kell az exportalap hatókörét és minőséget. A jogállamiság gyengesége, beleértve az informális gazdaságból származó tisztességtelen versenyt, hátrányosan befolyásolja az üzleti környezetet. A munkaerőpiac strukturális kihívásokkal néz szembe, amit az alacsony részvétel és a magas munkanélküliségi ráta is tükröz.

Montenegró némi előrelépést tett, és mérsékelt felkészülési szintet ért el az EU-n belüli versenynyomással és piaci erőkkel való megbirkózáshoz szükséges kapacitás terén. A kulcsfontosságú infrastruktúra kiépítése számos területen, valamint a humántőke fejlesztése megalapozta a versenyképesség javítását. Az oktatási reform folyamatban van, de több erőfeszítésre van szükség a készségkereslet és -kínálat közötti összhang hiányának kezeléséhez. A kkv-k továbbra is számos kihívással szembesülnek, mint például a finanszírozáshoz való hozzáférés vagy a szabályozás bonyolultsága. További erőfeszítésekre van szükség a helyi cégek általános exportteljesítményének javítása érdekében.

Ami Montenegrónak a tagsággal járó kötelezettségek vállalására való képességét illeti, a legtöbb területen jelentős erőfeszítéseket tettek a jogharmonizáció és a vívmányok végrehajtásának előkészítése terén. Az ország jó felkészülési szintet ért el egyes területeken, így a társasági jog, valamint a kül-, biztonság- és védelmi politika terén. Számos fejezet – például az áruk szabad mozgása, a mezőgazdaság, az élelmiszer-biztonság, az állat- és növényegészségügyi politika – terén mérsékelt a felkészültség. Montenegró a halászatot és a költségvetési és pénzügyi rendelkezéseket illetően még korai szakaszban tart, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, a statisztika, a szociálpolitika és a foglalkoztatás terén viszont már elérte a felkészültség bizonyos szintjét. Jó előrelépés történt a társasági jog, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az élelmiszer-biztonság, az állat- és növényegészségügyi politika terén. Visszalépés történt a közbeszerzés területén. Előretekintve Montenegrónak különösen a versenypolitikára, a környezetvédelemre, az éghajlatváltozásra és a közbeszerzésre kell összpontosítania. Az uniós vívmányok alkalmazásának biztosításához szükséges közigazgatási kapacitás megerősítése továbbra is nagy kihívás. Montenegró folytatta a jogharmonizációs munkát az összes uniós közös kül- és biztonságpolitikai álláspont és nyilatkozat viszonylatában.

Bár Montenegró eddig kívül maradt a nyugat-balkáni országok fő migrációs útvonalain, a területére belépő migránsok/menedékkérők száma megnőtt, és ezért meg kell erősíteni a migrációs nyomás hirtelen növekedésének kezelésére irányuló kapacitását. Montenegró további előrelépést tett különösen a migrációval kapcsolatos jogi keret tekintetében. Míg Montenegró menekültügyi kérelmeinek kezelésére eddig elegendő kapacitás áll rendelkezésre, ezt most már a következők állíthatják kihívás elé: i. a menedékkérők növekvő száma és tartózkodásuk meghosszabbított időtartama, néha a hosszadalmas fellebbezési eljárások miatt; valamint ii. az uniós normákhoz igazított szigorúbb menekültügyi eljárások bevezetése. E kontextusban Montenegrónak az irreguláris migránsok számára visszatérési mechanizmust kell bevezetnie, amely összhangban áll az uniós vívmányokkal, továbbá vízumpolitikáját progresszíven az EU vízumpolitikájához kell igazítania. Montenegrónak további befogadó intézményeket kell nyitnia, amelyek megfelelnek az előírt normáknak, és valamennyi intézmény igazgatását javítania kell. A schengeni cselekvési terv 2017. februári elfogadását követően Montenegró továbbra is összehangolja jogszabályait a vízumokkal kapcsolatos uniós vívmányokkal.



Szerbia

Ami a politikai kritériumokat illeti, Szerbiában 2017 áprilisában tartottak elnökválasztást. A nemzetközi megfigyelők megállapították, hogy a választások valódi választási lehetőséget biztosítottak a választóknak, de az egyenlő versenyfeltételeket több tényező is gátolta. A nemzetközi megfigyelők ajánlásainak teljes mértékben meg kell felelni, beleértve a választási kampány során a választási folyamat átláthatóságával és integritásával kapcsolatos kérdéseket is.

Vučić miniszterelnök elnökké való megválasztását követő lemondása után az új kormány Ana Brnabić vezetésével 2017 júniusában lépett hivatalba. Első alkalommal választottak meg nőt miniszterelnöknek. A parlament továbbra sem gyakorol hatékony felügyeletet a végrehajtó hatalom felett. Fokozni kell az átláthatóságot, a befogadást és a jogalkotás minőségét, és javítani kell a pártok közötti párbeszédet. Csökkenteni kell a sürgősségi eljárások alkalmazását. El kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek korlátozzák a parlamentnek a jogszabályok hatékony ellenőrzésére irányuló képességét. A szabályozó szervek szerepét teljeskörűen el kell ismerni. Bizonyos területeken az uniós normákhoz való közelítés érdekében alkotmányos reformokra van szükség.

Szerbia mérsékelten felkészült a közigazgatási reform területén. Némi előrelépés történt a szolgáltatásnyújtás területén, főként számos új jogszabály elfogadásával. Szerbiának végre kell hajtania reformcélkitűzéseit, szakszerűbbé és átpolitizáltságtól mentessé kell alakítania a közigazgatást, különösen a felsővezetői pozíciók tekintetében, és biztosítania kell a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó közpénzkezelési reformprogram szisztematikus koordinációját és nyomon követését. Döntő jelentőségű lesz, hogy Szerbia képes legyen szakképzett személyzetet vonzani és megtartani az uniós kérdésekkel foglalkozó közigazgatásban.

Szerbia igazságszolgáltatási rendszere bizonyos szintű felkészültséget ért el. Némi előrelépés történt, nevezetesen a régi végrehajtási ügyek hátralékának csökkentése és a bírósági gyakorlat harmonizálására irányuló intézkedések bevezetése révén. A bírák és ügyészek szakmai teljesítményének értékelésére vonatkozó megfelelőbb szabályokat fogadtak el. Továbbra is aggodalomra ad okot a bíróság feletti politikai befolyás. A bírósággal kapcsolatos alkotmánymódosítások új tervezetét 2018 januárjában tették közzé, és azt nyilvános vitára bocsátották, mielőtt a Velencei Bizottságnak megküldték véleményezésre.

Szerbia bizonyos szintű felkészültséget ért el a korrupció elleni küzdelem területén. Némi előrelépés történt, különösen a büntető törvénykönyvnek a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos részére vonatkozó módosítások, a korrupció, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem terén az állami hatóságok szervezetéről szóló törvény, valamint a bűncselekményből származó jövedelem lefoglalásáról és elkobzásáról szóló törvény módosításainak elfogadása terén. A korrupcióellenes ügynökségről szóló új törvény elfogadása azonban komoly késedelmet szenved. A korrupció továbbra is számos területen nagyon erősen jelen van, és folyamatosan komoly problémát jelent. Az érintett intézmények működési kapacitása továbbra is egyenetlen. A bűnüldöző és igazságügyi hatóságoknak továbbra is bizonyítaniuk kell, hogy elfogulatlanul és függetlenül működve képesek valamennyi magas szinten elkövetett korrupciós ügyben nyomozást, büntetőeljárás alá vonást és tárgyalásokat lefolytatni.

Szerbia bizonyos felkészültségi szintet ért el a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Némi előrelépés történt a belügyminisztérium és a rendőrség humánerőforrás-menedzsmentje terén. Javult a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó ügyészség és a kiberbűnözés elleni ügyészség operatív kapacitása. Elfogadták az emberkereskedelem megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó új stratégiát és cselekvési tervet, kinevezték az emberkereskedelem elleni küzdelem nemzeti koordinátorát, és elfogadták a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló új törvényt. Szerbiának azonban még nem sikerült kezdeti eredményeket elérnie a hatékony pénzügyi nyomozások, valamint a pénzmosási ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén. Az elítélések száma továbbra is alacsony. Szerbiának a Pénzügyi Akció Munkacsoport által elfogadott cselekvési terv végrehajtására kell összpontosítania.

Az alapvető jogok tiszteletben tartását szolgáló jogi és intézményi keret készen áll. Országszerte biztosítani kell annak következetes végrehajtását, többek között a kisebbségek védelme tekintetében. Szerbia bizonyos felkészültségi szintet elért ugyan, de a véleménynyilvánítás szabadsága terén nem történt előrelépés, ami egyre növekvő aggodalomra ad okot. A megkülönböztetés által leginkább sújtott társadalmi csoportok (romák, leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek, fogyatékossággal élő személyek, HIV/AIDS-betegek és a szociális szempontból kiszolgáltatott helyzetű egyéb személyek) helyzetének javításához további kitartó erőfeszítésekre van szükség. Törvényt kell elfogadni a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan.

Szerbia általában véve konstruktívan elkötelezett maradt a kétoldalú kapcsolatok mellett más bővítési országokkal és a szomszédos uniós tagállamokkal, valamint a regionális együttműködés aktív résztvevőjeként.

A Koszovóhoz fűződő kapcsolatok rendezését illetően Szerbia továbbra is részt vett a párbeszédben. Szerbiának azonban további jelentős erőfeszítéseket kell tennie a meglévő megállapodások végrehajtása terén, és hozzá kell járulnia a Koszovóhoz fűződő kapcsolatok teljes körű, jogilag kötelező erejű megállapodásban meghatározandó rendezését elősegítő körülmények megteremtéséhez.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Szerbia jó előrehaladást ért el, és mérsékelten felkészült a működőképes piacgazdaság megteremtése terén. A szakpolitikai területeken azonosított egyes gyenge pontok orvoslása terén sikerült haladást elérni, különösen a költségvetési hiány tekintetében. A növekedés alapjai szilárdak, és megőrizték a makrogazdasági stabilitást. Az infláció visszafogott volt, és a monetáris politika támogatta a növekedést. Tovább javultak a munkaerő-piaci viszonyok. Mindazonáltal az államadósság, bár csökkent, még mindig magas, és a költségvetési keretet és annak irányítását meg kell erősíteni. A közigazgatás, az adóhatóság és az állami tulajdonban lévő vállalatok jelentős strukturális reformja továbbra sem teljes. Továbbra is nagyon magas az informális foglalkoztatás, a munkanélküliség és a gazdasági inaktivitás szintje, különösen a nők és az ifjúság körében. A magánszektor fejletlen, és a helyzet javulását a jogállamiság és a tisztességes verseny érvényesítése terén mutatkozó hiányosságok gátolják.

Szerbia közepesen felkészült arra, hogy képes legyen megbirkózni az Unión belüli versenykényszerrel és piaci erőkkel. Némi előrelépés történt a versenyképesség növelése terén. A beruházási tevékenység szintje azonban még mindig elmarad a gazdaság szükségleteitől. Némi javulás ellenére a cégek számos nehézséggel szembesülnek, köztük a kihívásokkal küzdő üzleti környezettel, a magas szintű járulékterhekkel, valamint a finanszírozáshoz való nehézkes és költséges hozzáféréssel.

Ami a tagsággal kapcsolatos kötelezettségek felvállalására vonatkozó képességet illeti, Szerbia általánosságban folytatta jogszabályainak az uniós vívmányokhoz való közelítését. A megfelelő pénzügyi és humánerőforrások, valamint stabil stratégiai keretek létfontosságúak a reformok ütemének fenntartásához. Szerbia jól haladt a társasági jog, a szellemi tulajdonjogok, a tudomány és a kutatás, az oktatás és kultúra, valamint a vámügy területén. Szerbia javította a beruházási tervezésnek a költségvetés végrehajtásával való összekapcsolását, de még nem dolgozott ki egyetlen mechanizmust arra, hogy a kormány államháztartási gazdálkodásának reformprogramjával összhangban a finanszírozás forrásától függetlenül minden beruházást prioritásként kezeljen. A közbeszerzés, a statisztika, a monetáris politika és a pénzügyi ellenőrzés terén Szerbia mérsékelten felkészült. Szerbiának a csatlakozásig tartó időszakban fokozatosan összhangba kell hoznia kül- és biztonságpolitikáját az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájával. Szerbiának prioritásként kell kezelnie a stabilizációs és társulási megállapodással ellentétben álló kérdések rendezését, különösen a tőkemozgásokra vonatkozó korlátozások, az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás, az importált szeszes italokra vonatkozó adóügyi megkülönböztetés és a hulladékexport korlátozásai tekintetében.

Szerbia folytatta a migrációs és menekültügyi válság hatásainak kezelését. Szerbia jelenleg tárgyalásokat folytat az EU-val az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Szerbiában végrehajtandó fellépésekre vonatkozó jogállásról szóló megállapodásról. Szerbia új törvényeket fogadott el a menedékjogról és az ideiglenes védelemről, továbbá a külföldiekről és a határellenőrzésről. Stratégiát és cselekvési tervet kell elfogadni a 2017–2020-as időszakra az irreguláris migráció ellen. E kontextusban Szerbiának az irreguláris migránsok számára jelentős visszatérési mechanizmust kell bevezetnie, amely összhangban áll az uniós vívmányokkal, továbbá vízumpolitikáját progresszíven az EU vízumpolitikájához kell igazítania. A migrációkezelés terén tevékenykedő különböző állami hatóságok között határozottabb együttműködést kell biztosítani. Szerbia továbbra is együttműködik a szomszédos országokkal és a tagállamokkal, különösen technikai szinten, és jelentős erőfeszítéseket tett arra, hogy menedéket és humanitárius ellátást biztosítson, elsősorban uniós támogatással. Szerbiának növelnie kell a kísérő nélküli kiskorúak különleges befogadási szükségleteinek kezelésére irányuló kapacitását.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 

A politikai kritériumokat illetően elmondható, hogy folytatódott a 2001 óta legsúlyosabb politikai válság az országban. A kormányalakítás nehéz folyamata kritikus pontot ért el a 2017. április 27-i parlamenti támadások során, amelyeket a nemzetközi közösség a leghatározottabban elítélt. 2017. május óta az új reformorientált kormány lépéseket tett a foglyul ejtett állam problémájának kezelésére a fékek és ellensúlyok rendszerének fokozatos helyreállítása, a demokrácia és a jogállamiság megerősítése révén. Az ország alapvető változásokon megy keresztül egy befogadóbb és nyitottabb politikai légkörben. A 2017 októberében megtartott helyhatósági választások megerősítették, hogy a polgárok támogatják a kormánykoalíció uniós irányultságú szakpolitikáit. A parlament továbbra is működik, a kulcsfontosságú bizottságok elnöki tisztét ellenzéki pártok képviselői töltik be. A parlamentnek fokoznia kell felügyeleti és jogalkotási feladatköreit, többek között a rövidített eljárások kiterjedt alkalmazásának korlátozásával.

Az etnikumok közötti helyzet törékeny volt, de általában véve nyugodt maradt. A 2001-es konfliktust lezáró és a többnemzetiségű kapcsolatokhoz keretet biztosító ohridi keretmegállapodás végrehajtásának felülvizsgálata még mindig nem történt meg; erre átlátható és inkluzív módon sort kell keríteni. A kormány elkötelezte magát amellett, hogy fokozza a közösségek közötti bizalmat.

A civil társadalom konstruktív szerepet játszott a demokratikus folyamatok támogatásában, hozzájárulva a fékek és ellensúlyok rendszerének jobb működéséhez. 2017 második fele óta javult a társadalmi szervezetek működési környezete, és a kormány elkötelezettséget tanúsított a párbeszéd és a befogadás iránt.

Az ország a közigazgatási reform területén közepes felkészültséget mutat. Megfelelő előrelépés történt a közigazgatási reformstratégia és az államháztartási gazdálkodás reformprogramjának elfogadása terén. Konkrét erőfeszítéseket tettek az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése, valamint a külső érdekeltek szakpolitikai döntéshozatalba történő bevonása érdekében. Javítani kell az információs társadalomért és a közigazgatásért felelős minisztériumnak a közigazgatási reform irányítására és koordinálására irányuló kapacitását. Továbbra is alapvető fontosságú a közigazgatás professzionalizmusának biztosítása iránti erős politikai elkötelezettség, különösen a felsővezetői kinevezések tekintetében, valamint az átláthatóság, az érdemek és a méltányos képviselet elvének tiszteletben tartása a jog betűjének és szellemének megfelelően.

Az ország igazságszolgáltatási rendszere bizonyos felkészültségi szintet ért el, és jelentős előrelépés történt, különösen a beszámolási időszak második felében. Megkezdődött az elmúlt hónapokban a korábbi évek visszaesésének korrekciója, különösen a bírói kar függetlenségének helyreállítása érdekében hozott határozott lépések révén. Az ország hiteles új igazságügyi reformstratégiát fogadott el, amely megalapozza a további reformokat ezen a területen, és kulcsfontosságú jogszabályokat módosított a Velencei Bizottság ajánlásaival és a „sürgős reformprioritásokkal” összhangban. A különleges ügyészség kevesebb akadályba ütközik a bíróságok oldaláról, amely lehetővé teszi számára a hatékonyabb munkavégzést. A végre nem hajtott ajánlások és a bíróság jogtalan befolyásolás nélküli működésének biztosítása folyamatos erőfeszítéseket igényel majd.

A korrupció elleni küzdelem terén az ország bizonyos szintű felkészültséget ért el. A jogalkotási és intézményi keret, valamint a megelőzés és a vádemelések egyaránt eredményesnek bizonyultak, bár továbbra is korlátozott számban hoztak a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben jogerős bírósági ítéleteket. A korrupció továbbra is számos területen nagyon erősen jelen van, és folyamatosan komoly problémát jelent. Az intézmények korrupció elleni hatékony fellépésére irányuló kapacitása strukturális és működési hiányosságokat mutatott. A politikai beavatkozás továbbra is kockázatot jelent.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem terén az ország bizonyos szintű felkészültséget ért el. A jogalkotási keretrendszer nagyrészt összhangban van az európai normákkal, és folytatni kell a stratégiák végrehajtására irányuló erőfeszítéseket. Az ország lépéseket tett a lehallgatások rendszerének reformja és a kapcsolódó „sürgős reformprioritások” kezelése érdekében. Többet kell tenni a bűnözés bizonyos formái, mint például a pénzmosás és a pénzügyi bűncselekmények elleni hatékony küzdelem érdekében. Alapvető fontosságú az összes érintett fél közötti koordináció. Javítani kell a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos nyomozások, vádemelések és elítélések jelentette eredményeket. Az elítélések száma továbbra is alacsony.

Az alapvető jogok védelmének jogi és intézményi kerete nagyrészt már működik, és a reformok megerősítették az európai emberi jogi normáknak való megfelelést. A teljes körű végrehajtáshoz tartós erőfeszítésekre van szükség. Pozitív, hogy az ország megerősítette a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményt (más néven az isztambuli egyezményt), kezdeményezte a bűnüldöző hatóságok külső felügyeleti mechanizmusának létrehozásához szükséges jogi reformokat, és hogy a megkülönböztetésmentesség keretének módosításait inkluzív módon készítették el. Kezelni kell a börtönökben és a pszichiátriai intézményekben fennálló helyzetet, a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd eseteit nyomon kell követni, valamint meg kell erősíteni az emberi jogok védelmében és előmozdításában szerepet vállaló szerveket. További erőfeszítésekre van szükség a romaintegráció terén. Ami a véleménynyilvánítás szabadságát illeti, az ország bizonyos felkészültségi szintet és jó eredményeket ért el, különösen a média számára teremtett jobb környezet és az újságírókra nehezedő nyomás csökkentése révén. Az országnak foglalkoznia kell a fennmaradó kihívásokkal, többek között a közszolgálati műsorszolgáltató reformjával.

Általánosságban elmondható, hogy az ország a regionális együttműködés terén továbbra is jó viszonyt ápol a többi bővítési országgal, és aktívan részt vett a regionális kezdeményezésekben. Határozott lépéseket tettek a jószomszédi kapcsolatok javítása érdekében, többek között a Bulgáriával kötött kétoldalú szerződés hatálybalépésével. Az elnevezés kérdését sürgősen rendezni kell. Az Egyesült Nemzetek égisze alatt intenzívebbé váltak a „névkérdés” kapcsán folytatott megbeszélések. A miniszterelnöki és külügyminiszteri szintű konstruktív megbeszélések kedvezően értékelték a bizalomépítő intézkedések végrehajtása terén elért előrehaladást. Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság miniszterelnöke 2018 januárjában, a szkopjei repülőtér és egy autópálya átnevezésével, valamint néhány késedelmes uniós kezdeményezés folytatásával kapcsolatos közös bejelentése a kölcsönös bizalom megerősítésének konkrét jele volt.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság némi előrehaladást ért, és a működőképes piacgazdaság megteremtésének megfelelő előkészítő szakaszában jár. Az év első felében kialakult politikai patthelyzet ellenére figyelemre méltó javulás következett be, különösen az államháztartási gazdálkodás és az átláthatóság terén. A gazdaság kulcsfontosságú gyengeségei továbbra is fennállnak. Ezek közé tartoznak az üzleti környezet hiányosságai, például a szerződések gyenge érvényre juttatása és a kiterjedt informális gazdaság. A munkaerőpiac strukturális kihívásokkal néz szembe, amit az alacsony aktivitási szint és a magas munkanélküliségi ráta is tükröz. 2017 első felében romlott a makrogazdasági környezet, mivel az elnyúló politikai válság rossz hatást gyakorolt a beruházásokra. A költségvetési politika rövid távú intézkedésekre irányul, és nem tartalmaz tartós konszolidációs tervet.

A gazdaság némileg előrehaladt, és mérsékelt felkészülési szintet ért el az EU-n belüli versenynyomással és piaci erőkkel való megbirkózás terén. További előrelépés történt az export diverzifikálása és a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása felé a feldolgozóiparban. Tovább erősödtek az Unióval fenntartott kereskedelmi és beruházási kapcsolatok. A gazdaság továbbra is hiányosságokat szenved el az oktatási tantervek, az alacsony innovációs ráták és a jelentős beruházási hiányosságok terén, beleértve különösen a közinfrastruktúrát.

Ami a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére vonatkozó képességet illeti, az ország a legtöbb területen közepesen felkészült, ideértve a verseny, a közlekedés és az energia területét. Az ország jó felkészülési szintet mutat a társasági jog, a vámunió, a transzeurópai hálózatok, valamint a tudomány és kutatás területén. Általánosságban további erőfeszítésekre van szükség minden területen, de különösen azon a néhányon, ahol az ország felkészülése még mindig kezdeti szakaszban jár, így például a munkavállalók szabad mozgását illetően. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közigazgatási kapacitásra és az eredményes végrehajtásra is. Az ország tovább javította a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó uniós nyilatkozatokhoz és tanácsi határozatokhoz való igazodását.  

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság folytatta a migrációs és menekültügyi válság hatásainak kezelését. Az ország jelenleg tárgyalásokat folytat az Unióval az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az országban végrehajtandó fellépésekre vonatkozó jogállásról szóló megállapodásról. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság erőfeszítéseket tett jogi keretének javítására. A külföldiekről szóló törvény módosítására irányuló munka folyamatban van. Az ország folytatta a migrációs politikáról szóló határozatának végrehajtását, és további erőfeszítéseket tett a menekültügyi rendszerének és migrációkezelésének javítására. Még mindig hiányzik a migránsok szisztematikus nyilvántartásba vétele és a védelmező–érzékeny profilalkotás az egyéni szükségletek kielégítésének garantálásához. E kontextusban Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak az irreguláris migránsok számára visszatérési mechanizmust kell bevezetnie, amely összhangban áll az uniós vívmányokkal, továbbá vízumpolitikáját progresszíven az EU vízumpolitikájához kell igazítania. Az ország továbbra is együttműködik a szomszédos országokkal és a tagállamokkal, különösen technikai szinten, és jelentős erőfeszítéseket tett arra, hogy menedéket és humanitárius ellátást biztosítson, elsősorban uniós támogatással.

Albánia

Ami a politikai kritériumokat illeti, a politikát továbbra is erős megosztottság jellemezte. A parlamenti tevékenységeket 2017 elején az ellenzék elhúzódó bojkottja befolyásolta, ami késleltette a bírósági átvilágítással foglalkozó intézmények felállítását is. Májusban a fő kormányzó párt és a ellenzék közötti megállapodás lehetővé tette a parlamenti tevékenységek folytatását, ami a választási jogi keret néhány módosítását eredményezte. Ez kedvező volt a júniusi általános választások zökkenőmentes megszervezéséhez, bár az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Európai Hivatalának számos ajánlását még mindig még hajtották végre. Némi előrelépés történt a Nemzeti Civil Társadalmi Tanács működésének javítása terén. További erőfeszítésekre van szükség az inkluzív politikai párbeszéd részeként a társadalmi szervezetek jobb bevonásához.

Albánia a közigazgatás reformját illetően közepes felkészültségi szintet mutat. Folytatódtak az erőfeszítések, ami némi előrelépést eredményezett a közszolgáltatások hatékonysága és átláthatósága, a köztisztviselők képzése, az átláthatóbb munkaerő-felvételi eljárások és az érdemeken alapuló közszolgálati eljárások általános megerősítése terén. Ezeknek az eredményeknek a konszolidálását tovább kell folytatni a hatékonyabb, átpolitizáltságtól mentes és professzionális közigazgatás biztosítása érdekében.

Albánia igazságszolgáltatási rendszere bizonyos szintű felkészültséget ért el. Folytatódott az átfogó és alapos igazságügyi reform végrehajtása, ami összességében véve jó eredményeket ért el. Megkezdődött az összes bíró és ügyész ismételt értékelése (átvilágítási folyamat), amely meghozta első kézzelfogható eredményeit. Ez a folyamat pártokon átnyúló támogatással bír, független hatóság végzi, nemzetközi ellenőrzés tárgyát képezi, és a Velencei Bizottság megerősítette az emberi jogok európai egyezményével való összeegyeztethetőségét. Az Európai Bizottság égisze alatt nemzetközi nyomonkövetési műveletet kezdtek meg, amely a folyamat teljes végrehajtását ellenőrzi. A folyamatot támogató kisegítő intézmények befejezték első jelentésüket a szakmai felkészültség értékeléséről, a háttérellenőrzésekről és a vagyonnyilatkozatokról.

Albánia bizonyos szintű felkészültséggel rendelkezik a korrupció elleni küzdelem területén. Érdemi előrelépés történt, különösen a büntetőeljárásról szóló törvény módosításainak elfogadásával. Speciális korrupcióellenes szervek láncolata, köztük egy különleges ügyészség áll kiépítés alatt. A beosztott vagy középbeosztású tisztviselőket érintő jogerős ítéletek száma az előző beszámolási időszakhoz képest nőtt. A magas rangú tisztviselők elítélése többnyire az igazságszolgáltatásban (bírák és ügyészek) történt; a magas rangú tisztviselők esetében a jogerős elítélések aránya azonban összességében nagyon alacsony maradt. A korrupció továbbra is számos területen nagyon erősen jelen van, és folyamatosan komoly problémát jelent.

Albánia bizonyos felkészültségi szintet ért el a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Összességében némi előrelépés történt a beszámolási időszakban, különösen a kannabisztermesztés elleni küzdelemben. Albániának operatív eredményekre kell építenie ezen a területen, fokoznia kell a bűnszervezetekhez tartozó vagyoni eszközök elkobzását, és folytatnia kell a már létező kannabiszkészletek megsemmisítését. A maffiaellenes törvény és a büntetőeljárásról szóló törvény módosításai megteremtették a nyomozások fokozott hatékonyságának feltételeit. Albánia sikeresen részt vett a nemzetközi rendőrségi együttműködésben, és intenzívebbé tette kapcsolatait különösen az uniós tagállamokkal. Hazai szinten továbbra is javításra szorul a rendőrség és az ügyészség közötti hatékony együttműködés. Ami a teljesítményt illeti, a szervezett bűnözői csoportok felszámolása terén nem sok előrelépés történt. A szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben hozott jogerős elítélések száma nagyon alacsony maradt, és csak csekély mértékben nőtt. További erőfeszítésekre van szükség a pénzmosás, a bűncselekményből származó vagyon és a jogtalan vagyon kérdéseinek kezeléséhez.

Albánia megerősítette a legtöbb nemzetközi emberi jogi egyezményt, és az európai normákkal összhangban fejlesztette jogi keretét. Az emberi jogokat védő mechanizmusokat azonban még erőteljesebben érvényre kell juttatni. Ami a véleménynyilvánítás szabadságát illeti, Albánia bizonyos felkészültségi szintet ért el/mérsékelten felkészült. Némi előrelépés történt a szabályozó hatóság és a közszolgálati műsorszolgáltató függetlenségének megerősítése terén, de továbbra is fokozni kell az állami reklámok átláthatóságát a médiában. A tulajdonjogok területén továbbra is előrelépésre van szükség a jelenlegi jogszabályok naprakésszé tételével és az intézményi koordináció megerősítésével. A gyermekek jogainak védelmét és a nemi alapú erőszak elleni küzdelmet szolgáló intézményi mechanizmusok továbbra is gyengék. Fontos lépéseket tettek a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét szabályozó jogi keretének javítása érdekében, de a vonatkozó másodlagos jogszabályokat még ki kell dolgozni. Javítani kell a romák és az egyiptomiak életkörülményein.

Albánia továbbra is aktívan részt vesz a regionális együttműködésben és fenntartotta jószomszédi kapcsolatait. Fontos lépéseket tettek a Görögországgal fennálló kétoldalú kérdések kezelésére.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Albánia mérsékelten felkészült a működőképes piacgazdaság megteremtése terén. A GDP-arányos államadósság és a folyó fizetési mérleg hiánya csökkent. A gazdasági növekedés tovább erősödött, és a munkanélküliség csökkent, de még mindig magas. A bankszektorban csökkentek a nemteljesítő hitelek, de a vállalkozások számára nyújtott banki hitelezés továbbra is visszafogott. Előrelépés történt az üzleti környezet javítása szempontjából jelentős reformok terén, de további erőfeszítésekre van szükség, ideértve az informális gazdaság csökkentését is. Az átfogó igazságügyi reform előrehaladott állapotban van, de teljes mértékben végre kell hajtani. Az új csődtörvény hatályba lépett, és remélhetőleg megerősíti a fizetésképtelenségi rendszert. A vállalkozások számára fontos szabályozások azonban továbbra is nehézkesek maradtak, és a jogállamiság hiányosságai továbbra is akadályozták a vállalkozásokat és elriasztották a beruházásokat.

Albánia némi előrelépést tett, és némi felkészülési szintet ért el az EU-n belüli versenynyomással és piaci erőkkel való megbirkózáshoz szükséges kapacitás terén. Különösen az energia- és közlekedési infrastruktúra, valamint a digitalizáció terén történt előrelépés, bár továbbra is hiányosságok tapasztalhatók Albánia versenyképességét és kereskedelmét illetően. Az oktatás minőségét minden szinten javítani kell, nem utolsósorban annak érdekében, hogy az embereket jobban felvértezzék a munkaerő-piaci igények kielégítéséhez szükséges készségekkel. A külkereskedelem a potenciális szint alatt marad és ágazatilag koncentrált. Albánia kutatási, fejlesztési és innovációs kapacitása továbbra is alacsony.

Albánia számos területen folytatta jogszabályainak közelítését az uniós követelményekhez, így javította a tagsággal járó kötelezettségek felvállalására vonatkozó képességét. Az ország számos területen – így például a pénzügyi ellenőrzés területén – közepesen felkészült, más területeken – például a közbeszerzés és a statisztika területén – pedig elért bizonyos felkészülési szintet. Albániának folytatnia kell az arra irányuló törekvéseit, hogy az uniós vívmányok átvételét és végrehajtását általában véve előkészítse. Folytatnia kell továbbá a közlekedési és energiahálózatok fejlesztését, továbbá a régió egészében javítania kell a hálózati összekapcsoltságot. Meg kell erősíteni az uniós vívmányok végrehajtásával megbízott szervek közigazgatási kapacitását és szakmai színvonalát, valamint biztosítani kell a szabályozó szervek függetlenségét. Továbbra is kiemelkedő fontosságú az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozása, különös tekintettel a közbeszerzési rendszer és az államháztartási gazdálkodás hatékony, eredményes és átlátható működésére. Albánia folytatta a jogharmonizációs munkát az összes uniós közös kül- és biztonságpolitikai álláspont és nyilatkozat viszonylatában.

Az albán állampolgárok által az uniós tagállamokban és schengeni társult országokban benyújtott, megalapozatlan menedékjog iránti kérelmek száma még mindig nagy. Albánia elkötelezettséget mutatott és számos intézkedést fogadott el ezzel kapcsolatban, többek között kétoldalú megerősített együttműködést az érintett uniós tagállamokkal. Ezek az intézkedések pozitív eredményeket hoztak. További határozott fellépéseket kell tenni, többek között a vízumliberalizációt követő ellenőrzési mechanizmus keretében, hogy hatékonyan kezeljék e jelenséget. Albániának az irreguláris migránsok számára visszatérési mechanizmust kell bevezetnie, amely összhangban áll az uniós vívmányokkal, továbbá vízumpolitikáját progresszíven az EU vízumpolitikájához kell igazítania.  

Bosznia-Hercegovina

Ami a politikai kritériumokat illeti, a választási keretet sürgősen módosítani kell annak érdekében, hogy biztosítsák a 2018. októberi választások megfelelő megszervezését és az eredmények zökkenőmentes végrehajtását. Ebben a tekintetben valamennyi politikai vezetőnek felelősséget kell vállalnia, és megoldást kell találni a szövetségi nemzetgyűlésre nézve. Még végrehajtásra vár az Alkotmánybíróság 2010. évi határozata, amely Mostar lakosságának a helyhatósági választásokon való szavazáshoz való alapvető demokratikus jogának tiszteletben tartásáról szól. A reformtervből fakadó jogszabályok – ideértve a jövedéki adóra vonatkozó jogalkotást – elfogadására hátrányosan hatott a kormányzó koalíciós pártok közötti feszültség, valamint az ellenzéki pártok parlamenti bojkottja állami és szervezeti szinten egyaránt, amely a reformfolyamat lelassulásához vezetett. A reformmenetrendet azokban az esetekben hajtották hatékonyan végre, amikor az állami és szervezeti szintek összehangolt módon működtek együtt. Bosznia-Hercegovina alkotmánya még mindig sérti az emberi jogok európai egyezményét, amint az a Sejdić-Finci ügyben hozott ítéletből kiderül.

Bosznia-Hercegovina elnökségének működését befolyásolták a külpolitikával kapcsolatos hatáskörébe tartozó számos kérdésben az egyes tagjai által megfogalmazott eltérő álláspontok. A Miniszterek Tanácsa további országos stratégiákat fogadott el az olyan területeken, mint a környezetvédelem és a vidékfejlesztés. Néhány reform, valamint a jövedéki adóra vonatkozó jogszabály elfogadása kivételével a kormányzó koalíciós tagok közötti megállapodás hiánya azonban számos reformot késleltetett. Az olyan területeken, mint az energia, a foglalkoztatás vagy az államháztartási gazdálkodás, az egész országra kiterjedő stratégiákat kell elfogadni. Az uniós ügyekre vonatkozó koordinációs mechanizmus 2017 júniusa óta kezdte meg működését, ennek keretében készítették elő az ország válaszait a Bizottság kérdőíveire. Az uniós vívmányokhoz való közelítést célzó jogharmonizációs stratégiai program még elfogadásra vár.

Bosznia-Hercegovina közigazgatási reformjának korai szakaszában jár, és az elmúlt évben nem történt előrelépés. Folyamatban van egy országos szintű közigazgatási reformstratégia kidolgozása, amely elfogadásra vár. A közszolgálat további töredezettsége szövetségi és tartományi szinten fokozta az átpolitizáltság kockázatát. Bosznia-Hercegovina bizonyos szintű felkészültséget ért el igazságszolgáltatási rendszere tekintetében. Némi előrelépés történt az igazságszolgáltatás terén, de összességében lassú ütemben haladnak a reformok. A büntetőeljárásról szóló törvény felülvizsgálatának összhangban kell lennie a nemzetközi normákkal, és nem szabad aláásnia az intézmények azon képességét, hogy a súlyos szervezett bűnözés, a korrupció vagy más jogállamisággal kapcsolatos kihívások kezelésére képesek legyenek. Bizonyos szintű felkészültség van már a korrupció elleni küzdelem területén. De a korrupció továbbra is elterjedt, és aggodalomra ad okot. Bosznia-Hercegovina bizonyos szintű felkészültséget ért el a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén. Némi előrelépés történt, nevezetesen a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó új stratégia elfogadásával, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos cselekvési terv végrehajtása révén, amelynek eredményeként Bosznia-Hercegovina már nem fog a Pénzügyi Akció Munkacsoport ellenőrzése alá tartozni. Jelentős erőfeszítésekre van azonban szükség a pénzügyi nyomozások és a terrorizmus elleni küzdelem kapacitásainak javítása, valamint a szomszédos országokkal a határigazgatással kapcsolatos együttműködés fokozása terén.

Némi előrelépés történt az emberi jogokkal és a kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekben. Az emberi jogok tiszteletben tartását célzó stratégiai, jogi, intézményi és politikai keretrendszer továbbra is jelentős fejlesztésekre szorul. Ez magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadságát, amelynek terén az újságírók politikai nyomása és megfélemlítése folytatódott, ideértve a fizikai és szóbeli támadásokat is. Továbbra is aggodalomra ad okot a nemi alapú erőszak – különösen a családon belüli erőszak – megelőzéséről és az ellene való védelemről szóló jogszabályok hatékony végrehajtásának hiánya. A roma lakosság viszonylatában átfogóbb és integrált megközelítésre van szükség a társadalmi befogadásuk előmozdítása érdekében.

Bosznia-Hercegovinának még javítania kell az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodását.

A gazdasági fejlődés és a versenyképesség tekintetében Bosznia-Hercegovina némi előrelépést tett, de még mindig a működőképes piacgazdaság létrehozásának korai szakaszában jár. Az üzleti környezet bizonyos mértékben javult, a pénzügyi szektor pedig megerősödött. Továbbra is fennmaradó problémát jelent a gyenge jogállamiság, a még mindig gyenge üzleti környezet, a nem hatékony és szétaprózott közigazgatás, a gyenge oktatási rendszerhez kapcsolódó jelentős munkaerő-piaci egyensúlyhiány, valamint a nem támogató beruházási környezet. Ezen túlmenően az informális gazdaság továbbra is jelentős.

Bosznia-Hercegovina némi előrelépést tett, és az EU-n belüli versenynyomással és piaci erőkkel való megbirkózáshoz szükséges kapacitás kiépítése terén korai fázisban jár. Az oktatás általános szintje, valamint a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások szintje alacsony maradt. A fizikai tőke minősége a beruházások alacsony szintje miatt gyenge. A közlekedési és energetikai infrastruktúra nem eléggé fejlett. A strukturális kiigazítás üteme lassú volt, bár az ország regionális kereskedelmi struktúrájában némi diverzifikáció történt.

Továbbra is erősíteni kell a migrációkezelési kapacitást, különösen a veszélyeztetett csoportok kezelése terén. Bosznia-Hercegovinának visszatérési mechanizmust kell bevezetnie az irreguláris migránsok számára. 

Koszovó

Ami a politikai kritériumokat illeti, Koszovóban 2017 júniusában előrehozott választásokat tartottak. Szeptemberben új parlament és kormány lépett hivatalba. Eddig azonban az új kormányzó koalíció korlátozott sikereket ért el az EU-val kapcsolatos reformok előremozdítása és a Koszovó számára kulcsfontosságú stratégiai kérdésekkel kapcsolatos konszenzus kialakítása terén. A folytatódó politikai széttagoltság és a polarizáció kedvezőtlenül befolyásolta a parlament szerepét, és negatív hatással volt a kormány hatékonyságára. Egyes parlamenti képviselők obstruktív magatartással – beleértve a könnygáz használatát is – akadályozták a parlament munkáját. A Montenegróval megkötött határkijelölési megállapodás 2018. márciusi megerősítése fontos áttörést jelentett.

A 2017-ben tartott parlamenti és helyhatósági választások általában véve valódi versengésen alapultak, és a legtöbb koszovói helyen jól működtek. Számos koszovói szerb közösség megfélemlítése azonban aggodalomra ad okot, különösen a nem a Srpska Lista párthoz tartozó jelöltek esetében.

Koszovó északi részén a helyzet továbbra is különösen nagy kihívást jelent. Oliver Iananović koszovói szerb politikus 2018. januári meggyilkolásával kapcsolatosan folyik a nyomozás.

Komoly aggodalomra adnak okot a koszovói parlament tagjainak a szakosított tanácsokról és a szakosított ügyészségről szóló törvény hatályon kívül helyezésére irányuló 2017. decemberi kísérletei. Koszovó számára alapvető fontosságú, hogy teljes mértékben eleget tegyen nemzetközi kötelezettségeinek a szakosított tanácsokkal és a szakosított ügyészséggel kapcsolatban, és teljes körű, egyöntetű elköteleződést mutasson ezen intézmények felé.

Az ország bizonyos mértékben felkészült a közigazgatási reform területén. Némi előrelépés történt különösen az ügynökségek és a (félig) független szervek felülvizsgálata terén. Továbbra is aggodalomra ad okot a közigazgatás átpolitizáltsága, amely hátrányosan érinti a közigazgatás hatékonyságát és szakmai függetlenségét.

Koszovó igazságszolgáltatási rendszere a felkészülés korai szakaszában jár. Némi előrelépés történt a 2015. évi igazságügyi jogszabálycsomag végrehajtása terén. 2017 jelentős eredménye volt a koszovói szerb bírák és ügyészek, valamint koszovói támogató személyzetük integrációja a koszovói igazságügyi rendszerbe. Az igazságszolgáltatás még mindig kiszolgáltatott a nem kívánt politikai befolyásgyakorlásnak, és a jogállamisággal foglalkozó intézmények finanszírozás- és humánerőforrás-hiányban szenvednek. Az igazságszolgáltatás továbbra is lassú és nem hatékony.

A korrupció elleni küzdelem terén Koszovó a felkészülés korai szakaszában jár, illetve elért bizonyos felkészültségi szintet. Koszovó némi haladást ért el a magas szinten elkövetett korrupcióval és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos nyomozások és vádemelések jelentette eredmények tekintetében, ideértve a jogerős elítéléseket is. Előrelépés történt a vagyoni eszközök előzetes elkobzása terén is, bár a jogerős elkobzások száma továbbra is alacsony. A korrupció továbbra is elterjedt, és aggodalomra ad okot. Összehangolt erőfeszítésekre van szükség e probléma átfogó és stratégiai kezelése érdekében.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem terén Koszovó a felkészülés korai szakaszában jár. Némi előrelépés történt a magas szinten elkövetett korrupció és szervezett bűnözési ügyek kapcsán elért eredmények terén. Bár több esetben került sor a vagyoni eszközök előzetes elkobzására, még mindig kevés jogerős elítélés született, továbbá kevés a pénzügyi nyomozás és a jogerős vagyonelkobzás. A bűnüldöző szervek számára nehézkes a szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem Észak-Koszovóban. Némi előrelépés történt a terrorizmus elleni küzdelem terén, többek között az erőszakos szélsőségesség és radikalizálódás kezelését célzó intézkedések révén, valamint annak megakadályozásában, hogy a polgárok a külföldi konfliktusokban vegyenek részt. A koszovói hatóságoknak hatékonyabban kell fellépniük a pénzmosás elleni küzdelemben, és a vonatkozó jogot összhangba kell hozni az uniós vívmányokkal és a nemzetközi normákkal.

Az emberi és alapvető jogok védelmének jogi kerete általánosságban véve összhangban van az európai előírásokkal. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség a végrehajtás vonatkozásában. Az emberi jogi stratégiák és jogszabályok végrehajtását gyakran aláássa a pénzügyi és egyéb források nem megfelelő mértéke, különösen helyi szinten, valamint a korlátozott politikai prioritások és a koordináció hiánya. Többet kell tenni a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és az askálik –, valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogainak hatékony garantálása, a nemek közötti egyenlőség gyakorlati biztosítása, egy integrált gyermekvédelmi rendszer létrehozása és a kulturális örökség védelmének előmozdítása érdekében. Koszovó bizonyos felkészültségi szintet elért a véleménynyilvánítás szabadsága terén, amelyet az alkotmány rögzít. Koszovó sokszínű és élénk médiakörnyezet előnyeit élvezi, ugyanakkor az újságírók elleni támadások és fenyegetések folytatódnak. A parlament csak korlátozott mértékben elkötelezett az iránt, hogy megoldást találjon a közszolgálati műsorszolgáltató fenntartható finanszírozására, és ezzel a műsorszolgáltató kiszolgáltatott helyzetben van a politikai nyomással szemben.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Koszovó némi előrehaladást ért, és a működőképes piacgazdaság megteremtésének korai szakaszában jár. Javult az üzleti környezet, és a kormány betartotta a költségvetési hiányra vonatkozó költségvetési szabályt; a háborús veteránok juttatásai azonban továbbra is kihívást jelentenek az államháztartás számára. Az informális gazdaság továbbra is széles körben elterjedt. A munkaerő-piaci részvétel arányának növekedése nem járt együtt a foglalkoztatás növekedésével, így a munkanélküliségi ráta tovább nőtt, amely különösen a nőket, valamint a fiatal és képzetlen munkavállalókat érintette. Az erőteljes exportnövekedés ellenére a magas kereskedelmi hiány gyenge termelési alapot tükröz.

Koszovó némi előrelépést tett, és az EU-n belüli versenynyomással és piaci erőkkel való megbirkózáshoz szükséges kapacitás terén korai fázisban jár. Nem történt előrelépés az oktatás minőségének javítása és a munkaerő-piaci készségek hiányosságainak kezelése terén. Koszovó némi előrehaladást ért el a közúti infrastruktúra fejlesztése terén, de továbbra is nagy infrastrukturális hiányosságok tapasztalhatók a vasúti és az energiaágazatban. A gazdaság strukturális változásai lassan haladnak, mivel továbbra is a kiskereskedelmi ágazatra támaszkodnak. Az EU-val való integrációt akadályozza a stabilizációs és társulási megállapodás lassú végrehajtása.

Koszovó folytatta erőfeszítéseit a többi bővítési országgal fenntartott jó és konstruktív kétoldalú kapcsolatok fenntartása érdekében. Koszovó a legtöbb olyan regionális szervezetben képviselteti magát, amely a Belgrád és Pristina között 2012-ben létrejött regionális képviseletről és együttműködésről szóló megállapodás hatálya alá tartozik.

A Szerbiához fűződő kapcsolatok rendezését illetően Koszovó továbbra is részt vett a párbeszédben. Koszovónak azonban további jelentős erőfeszítéseket kell tennie a meglévő megállapodások végrehajtása terén, és hozzá kell járulnia a Szerbiához fűződő kapcsolatok teljes körű, jogilag kötelező erejű megállapodásban meghatározandó rendezését elősegítő körülmények megteremtéséhez.

Az európai normákhoz való igazodás tekintetében Koszovó korai szakaszban jár. Egyes területeken folytatódott a jogharmonizáció, a végrehajtás azonban gyenge. Némi előrelépés történt az áruk és szolgáltatások szabad mozgása, a közbeszerzés és a verseny, valamint az üzleti környezet javítása terén. Az adózás és a vámügy területén némi előrelépés történt a bevételek beszedése és a közigazgatási eljárások egyszerűsítése terén, de Koszovónak fokoznia kell az informális gazdaság és az adóelkerülés elleni küzdelmet. Az energiaágazat továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe. A környezetvédelmi kérdések megoldása terén nem történt előrelépés. Összességében Koszovónak javítania kell igazgatási kapacitását és a koordinációt valamennyi ágazatban, az uniós vívmányok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

A hatóságok haladást értek el a szabályos és illegális migráció kezelése terén. Ezekre az erőfeszítésekre kell a továbbiakban is építeni, Koszovónak pedig visszatérési mechanizmust kell bevezetnie az irreguláris migránsok számára. 

2. melléklet – A legfontosabb statisztikák

STATISZTIKAI ADATOK (2018. február 15-i állapot)

Demográfia

 

Montenegró

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Albánia

Szerbia

Törökország

Bosznia-Hercegovina

Koszovó*

EU-28

Megjegyzés

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

Teljes lakosság (ezer)

622,1

622,2

2 069,2

2 071,3

2 892,3e

2 886

7 114,4

7 076,4

77 696

78 741

3 825,3

3 516,0p

1 804,9

1 771,6

508 504p

510 279bp

A 15–64 év közöttiek hányada a teljes népességben (%)

67,8

67,6

70,5

70,3

69,1e

69,5

67,1

66,6

67,8

67,8

:

:

:

65,6p

65,5ep

65,3bep

A nyers természetes szaporodás (fogyás) (1000 lakosra vetítve)

1,7

1,8

1,3

1,2

3,6e

:

-5,4

-5,1

11,8

11,2

:

-1,8p

9,2p

:

-0,2ep

0,0bep

Születéskori várható élettartam, férfiak (év)

74,4

:

73,5

:

76,2e

:

72,8

:

75,4

:

:

:

:

:

77,9ep

:

Születéskori várható élettartam, nők (év)

78,6

:

77,4

:

79,7e

:

77,9

:

81,0

:

:

:

:

:

83,3ep

:

Munkaerőpiac

Megjegyzés

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

Az aktivitási ráta a 20–64 év közöttiek körében: a 20–64 év közötti lakosság gazdaságilag aktív hányada (%)

1)

68,5

69,1

70,2

69,6

71,3e

73,3e

68,1

70,0

59,9

60,9

59,2

58,8

42,8

44,0

77,1

77,5

Az aktivitási ráta a 20–64 év közötti férfiak körében: a 20–64 év közötti férfiak gazdasági tevékenységet folytató hányada (%)

1)

74,9

76,7

83,8

83,8

81,8e

82,5e

76,7

78,0

82,7

83,3

71,9

72,0

65,1

66,8

83,4

83,7

Az aktivitási ráta a 20–64 év közötti nők körében: a 20–64 év közötti nők gazdasági tevékenységet folytató hányada (%)

1)

62,1

61,6

56,2

54,9

61,1e

64,2e

59,5

62,0

37,3

38,5

46,3

45,3

20,4

20,9

70,8

71,4

Foglalkoztatási ráta a 20–64 közöttiek körében (a lakosság %-ában kifejezve)

Összesen

56,7

57,1

51,9

53,3

59,3e

62,1e

56,0

59,1

53,9

54,3

43,2

44,2

29,1

32,3

70,0

71,0

Férfiak

61,9

51,3

61,5

63,7

68,1e

69,4e

63,7

66,3

75,3

75,5

53,9

56,4

44,9

49,9

75,8

76,8

Nők

51,5

63,0

42,1

42,5

50,7e

55,0e

48,3

51,9

32,6

33,2

32,4

32,0

13,2

14,6

64,2

65,3

Azon 15–24 év közöttiek, akiknek nincs munkaviszonya, nem vesznek részt oktatásban és képzésben, a korosztályhoz tartozó lakosság %-ában kifejezve

19,1

18,4

:

:

29,6

26,9e

19,9

17,7

24,0

24,0

27,7

26,4

31,4

30,1

12,0

11,6

Azon 15-29 év közöttiek, akiknek nincs munkaviszonya, nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben, a korosztályhoz tartozó lakosság %-ában kifejezve

23,4

22,3

:

:

32,8

30,0e

24,5

22,3

28,0

27,8

32,8

31,4

39,2

37,3

14,8

14,2

Foglalkoztatás a fő ágazatokban

Mezőgazdaság, erdészet és halászat (%)

7,7

7,7

17,9

16,6

41,3e

40,2e

19,4

18,6

20,6

19,5

17,9

18,0

2,3

4,2

4,5

4,3

Ipar (%)

10,8

9,8

23,4

23,1

11,6e

12,8e

19,9

20,2

20,0

19,5

22,0

22,7

18,7

18,0

17,3

17,3

Építőipar (%)

6,6

7,7

7,1

7,2

6,9e

6,5e

4,5

4,3

7,2

7,3

7,5

8,6

9,5

11,5

6,8

6,7

Szolgáltatások (%)

74,8

74,8

51,6

53,1

40,2

40,5

56,1

57,0

52,2

53,7

52,6

50,8

69,5

66,3

71,4

71,6

A közszektorban alkalmazottak száma az összes foglalkoztatott százalékos arányában kifejezve, a 20–64 év közöttiek körében (%)

2)

32,4

31,2

:

:

16,7e

15,6e

29,7

28,3

13,5

13,8

31,2

29,0

32,6

30,8

:

:

A magánszektorban alkalmazottak száma az összes foglalkoztatott százalékos arányában kifejezve, a 20–64 év közöttiek körében (%)

2)

46,6

47,0

:

:

83,3e

84,4e

70,3

71,7

86,5

86,2

63,2

65,9

67,4

69,2

:

:

Munkanélküliségi ráta (a munkaerő %-ában kifejezve)

Összesen

1)

17,5

17,8

26,1

23,7

17,1e

15,2e

17,8

15,4

10,3

10,9

27,9

25,5

32,9

27,5

9,4

8,6

Férfiak

1)

17,7

18,3

26,7

24,4

17,1e

15,9e

16,9

14,8

9,3

9,6

25,9

22,6

31,8

26,2

9,3

8,4

Nők

1)

17,3

17,1

25,1

22,7

17,1e

14,4e

18,8

16,2

12,6

13,6

30,9

30,2

36,6

31,7

9,5

8,8

15–24 év közötti fiatalok

1)

37,6

35,9

47,3

48,2

39,8e

36,5e

43,2

34,9

18,4

19,5

62,3

54,3

57,7

52,4

20,3

18,7

Hosszú távú (>12 hónap)

1)

13,6

13,4

21,3

19,2

11,3e

10,1e

11,4

10,0

2,2

2,2

22,8

21,7

23,8

18,0

4,5

4,0

Átlagos havi nominálbér és fizetés (EUR)

3)

480

499

356

363

386

397

506

516

604

:

424

429

:

:

:

:

Oktatás

Megjegyzés

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

Az oktatásból és képzésből lemorzsolódók: a legalább alsó középfokú végzettséggel rendelkező, további oktatásban és képzésben részt nem vevő, 18–24 év közötti lakosság százalékos arányában

5,7

5,5

11,3p

9,9

21,3e

19,6e

7,4

7,0

36,7

34,3

5,2

4,9

14,5

12,7

11,0

10,7

Az oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában (%)

:

:

:

:

3,1p

3,1p

4,0

3,9

4,3

4,6

:

:

4,5

4,7p

:

:

A legfeljebb középfokú iskolai végzettséggel rendelkező, 20–24 év közötti lakosság hányada, összesen

6,6

6,8

:

:

:

:

8,6

7,8

46,5

43,9

6,2u

5,8u

:

14,6

17,2

16,8

A legfeljebb középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 év közötti lakosság körében, férfiak

6,9

5,8

:

:

:

:

9,3

8,6

46,2

44,2

5,6u

5,5u

:

12,5

19,4

19,1

A legfeljebb középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 év közötti lakosság körében, nők

6,3

7,9

:

:

:

:

7,9

7,0

46,8

43,7

6,9u

6,3u

:

17,0

14,9

14,4

A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező, 20–24 év közötti lakosság hányada, összesen

80,6

82,2

:

:

:

:

83,2

84,9

34,9

35,7

86,3

86,6

:

70,5

65,2

65,3

A középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 év közötti lakosság körében, férfiak

85,3

86,9

:

:

:

:

84,5

86,3

37,8

38,3

88,6

89,0

:

74,5

65,9

66,1

A semmilyen vagy alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 év közötti lakosság körében, nők

75,7

77,2

:

:

:

:

81,7

83,3

32,2

33,3

83,5

83,7

:

66,0

64,5

64,5

A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, 30–34 év közötti lakosság hányada, összesen

31,0

33,9

28,6

29,1

22,1e

20,9e

28,9

29,9

23,5

26,5

17,2

23,1

17,2

19,1

38,6

39,0

A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 30–34 év közötti lakosság körében, férfiak

29,9

31,8

23,1

24,5

19,6e

18,0e

24,2

24,7

25,0

28,3

13,4u

16,6u

19,5

18,9

33,9

34,3

A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 30–34 év közötti lakosság körében, nők

32,2

35,9

34,5

33,8

24,7e

23,9e

33,7

35,3

22,1

24,6

21,3

29,4

14,7

19,4

43,3

43,8

Nemzeti számlák

Megjegyzés

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

Bruttó hazai termék

Folyó árakon (milliárd EUR)

3,7

4,0

9,1

9,7p

10,2p

10,7p

33,5

34,6

773,0

780,2

14,6

15,3

5,8

6,0p

14 797,4

14 907,9

Per fő (EUR)

5 827

6 355

4 382

4 691

3 547

3 728

4 720

4 904

9 949

9 909

4 312

4 494

3 278

3 304

29 033

29 148

Egy főre jutó vásárlóerő-egységben (PPS)

12 200

13 000

10 500

10 900

8 500

8 500

10 500

10 700

18 900

18 800

9 100

9 300

:

:

29 000

29 100

Egy főre jutó vásárlóerő-egységben (PPS), az EU-átlaghoz viszonyítva (EU-28 = 100)

42

45

36

37

29

29

36

37

65

64

31

32

:

:

A változás tényleges éves aránya, az előző évvel összehasonlítva (%)

3,4

2,9

3,9

2,9p

2,2p

3,4p

0,8

2,8

6,1

3,2

3,1

3,3

4,1

3,4p

2,3

2,0

Bruttó hozzáadott érték fő szektoronként

Mezőgazdaság, erdészet és halászat (%)

9,7

9,0

11,1

10,5p

22,9p

22,9p

8,2

7,9

7,8

7,0

7,3

:

12,6

13,4p

1,5

1,5

Ipar (%)

12,8

12,3

19,3

19,9p

13,9p

13,2p

25,9

25,9

22,4

22,3

21,9

:

20,8

21,1p

19,4

19,4

Építőipar (%)

4,5

6,8

8,1

8,6p

10,2p

10,5p

5,5

5,4

9,3

9,7

4,6

:

8,4

8,2p

5,3

5,3

Szolgáltatások (%)

73,0

71,9

61,5

61,0p

53,0p

53,4p

60,4

60,8

60,5

61,0

66,2

:

58,2

57,3p

73,8

73,8

Fizetési mérleg

Megjegyzés

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

Nettó (be- és kiirányuló) közvetlen külföldi befektetés (kkb) (millió euró)

619,3

371,6

202,8

316,9

818,4

936,5

1 803,8

1 899,2

:

:

248,9

240,5

271,8

177,2

-129 867

-116 465

Nettó (be- és kiirányuló) közvetlen külföldi befektetés (kkb) (a GDP %-ában)

16,9

9,4

2,2

3,3p

8,0p

8,7p

5,4

5,5

:

:

1,7

1,6

4,7

3,0p

-0,9

-0,8

Nettó (be- és kiirányuló) közvetlen külföldi befektetés (kkb) az EU-28-hoz viszonyítva (millió euró)

403,0

-32,5

-20,7

199,1

:

:

1 480,4

1 304,4

:

:

160,5

190,9

11,2

15,6

Nettó (be- és kiirányuló) közvetlen külföldi befektetés (kkb) az EU-28-hoz viszonyítva (a GDP %-ában)

11,0

-0,8

-0,2

2,0p

:

:

4,4

3,8

:

:

1,1

1,2

0,2

0,3p

Kivándorlók hazautalásai a GPD %-ában

1,2

1,0

2,3

2,0p

5,9p

5,7p

8,5

7,8

:

:

8,3

8,2

11,5

11,5p

0,1

0,1

Az áruk külkereskedelme

Megjegyzés

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

Az áruk nemzetközi kereskedelme

Az EU-28-ba irányuló export hányada az összes export értékében (%)

35,6

37,4

77,0

79,9

75,4

77,9

67,0

67,6

44,5

47,9

71,6

71,3

32,6

22,6

Az EU–28-ból származó import hányada az összes behozatal értékében (%)

41,3

48,2

62,0

62,0

61,8

63,1

57,3

58,7

38,0

39,0

60,8

61,9

42,2

43,1

Kereskedelmi egyenleg (millió EUR)

-1 524

-1 736

-1 714

-1 777

-2 154

-2 399

-2 978

-2 483

-56 981

-50 676

-3 510

-3 448

-2 309

-2 480

59 553

32 002

Áruk és szolgáltatások nemzetközi kereskedelme a GDP hányadában kifejezve

Behozatalok (a GDP %-ában)

60,6

62,9

65,0

64,7p

44,7p

:

56,4

57,5

26,0

24,9

53,2

52,3

49,5

51,3p

40,3

40,5

Kivitelek (a GDP %-ában)

42,1

40,5

48,7

50,0p

27,4p

:

46,7

50,0

23,3

22,0

34,6

35,4

19,3

22,5p

43,8

44,0

Államháztartás

Megjegyzés

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

Kormányzati pénzügyi statisztika, a GDP-hez viszonyítva

** államháztartási többlet (+) / hiány (–) (%)

-7,4

-2,8

-3,5

-2,7

-4,1

-1,8

-3,7

-1,3

1,3

:

0,7

1,2

:

:

-2,4

-1,7

** Bruttó államadósság (%)

66,2

64,4

38,1

39,6

69,1

68,7

76,0

73,0

27,5

:

41,9

40,5

12,8

:

84,5

83,2

Pénzügyi mutatók

Megjegyzés

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

A fogyasztói árak éves változása (%)

4)

1,4

0,1

-0,3

-0,2

2,0

2,5

1,5

1,3

7,7

7,7

-1,0

-1,1

-0,5

0,3

0,0

0,3

Teljes külső adósság a GDP hányadában (%)

:

:

69,3

74,2p

74,7p

73,5p

78,3

76,5

47,1

:

72,2

71,0

33,3

33,7p

:

:

Hitelezési kamatláb (egy év), évente (%)

5)

:

:

:

:

74,7

73,5

:

:

53,0

:

:

:

:

:

:

:

Betét kamatláb (egy év), évente (%)

6)

8,53

7,45

3,75

4,25

7,77

5,89

6,50

5,50

10,79

:

5,74

4,97

8,32

7,47

:

:

A tartalékeszközök értéke (ideértve az aranyat is) (millió EUR)

7)

1,23

0,93

0,25

0,25

1,35

0,80

2,50

2,50

7,27

:

0,09

0,09

0,90

1,01

:

:

Nemzetközi tartalékok – importhónapokban kifejezett egyenértékben

673,7

803,0

2 282

2 282

2 282

2 282

10 500

10 204,6

99 619,6

:

4 414,6

4 887,4

706,4

605,1

:

:

Üzleti tevékenység

Megjegyzés

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

Ipari termelési index (2010 = 100)

8)

88,3

84,4

118,0

122,0

161,7

130,5

107,1

112,1

124,1

126,3

107,4

112,0

:

:

103,9

105,6

Infrastruktúra

Megjegyzés

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

A vasúti hálózat sűrűsége (az ezer km²-re jutó működő vonalak száma)

18,1

18,1

28,1

27,4

13,8

12,2

48,6

48,6

13,2

:

20,1

21,9

30,9

30,9

:

:

Autópályák hossza (kilométer)

0

0

259

259

:

:

693

741

2 282

2 542

128

:

80

98

:

:

Energiaügy

Megjegyzés

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

2015

2016

Nettó energiabehozatal a GDP-hez viszonyítva

4,2

3,4

6,4

5,1p

0,8p

1,3p

4,8

3,6

1,2

1,0

5,3

4,3

5,4

4,1p

1,6

1,3

: = nem áll rendelkezésre

b = törés a sorozatban

e = becsült érték

p = ideiglenes

u = kevésbé megbízható

– = nem alkalmazandó

* = Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

** = A bővítési országok költségvetési hiányával és adósságával kapcsolatos adatokat „úgy ahogy vannak” teszik közzé, és semmiféle biztosíték nincs azok minőségére és ESA-szabályoknak való megfelelésére vonatkozóan.

Lábjegyzetek:

1)

Törökország: munkanélküliség a négy hetes kritérium és csak aktív munkakeresési módszerek alkalmazása alapján.

2)

Bosznia-Hercegovina: a százalékok összege nem adja ki a 100 %-ot, mivel más típusú tulajdonjogok nem szerepelnek a kimutatásban. Montenegró: nem tartalmazza az NGO-kat; az adatok a (magán- vagy közszférában) foglalkoztatottak számának az alkalmazottak teljes számához viszonyított arányában értendők.

3)

Albánia: közszektor. Bosznia-Hercegovina: nettó eredmény. Szerbia: a jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező vállalatok alkalmazottainak fizetett bérek és fizetések.

4)

Harmonizált fogyasztói árindex, kivéve Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Bosznia-Hercegovina és Albánia 2015. évi adatai vonatkozásában. Albánia: az adott év decembere és az azt megelőző év decembere közötti változás.

5)

Albánia külső adóssága (beleértve a közvetlen külföldi befektetéseket).

6)

Albánia: az új, 12 hónapos lejáratú kölcsönökre az adott hónapban alkalmazott súlyozott átlag kamatláb, 12 hónapos futamidő esetén. Bosznia-Hercegovina: a nem pénzügyi vállalatok számára nyújtott, rövid távú hitelezésre alkalmazott kamatlábak nemzeti valutában (súlyozott átlag). Montenegró: súlyozott átlagos effektív kamatláb, fennmaradó összegek, éves. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: év vége (december 31.).

7)

Albánia: a betéti kamatláb az újonnan elfogadott betétekre vonatkozó átlagos súlyozott kamatlábat jelenti az adott hónapban, 12 hónapos futamidővel. Bosznia-Hercegovina: a háztartásokra alkalmazott, látra szóló betéti kamatlábak nemzeti valutában (súlyozott átlag). Montenegró: súlyozott átlagos effektív kamatláb, fennmaradó összegek, éves. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: év vége (december 31.). Törökország: egynapos betéti rendelkezésre állás.

8)

Montenegró és Szerbia: bruttó adatsorok, a naptári kiigazítás helyett.

(1)

Az áruk szabad mozgása, a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadsága, pénzügyi szolgáltatások, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, halászat, közlekedéspolitika, vámunió és külkapcsolatok.

(2)

A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerében mindezek a csoportok „roma” gyűjtőnéven kerülnek említésre.

Top