EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.5.30.

COM(2017) 249 final

2017/0100(NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a pályakövetésről

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A javasolt tanácsi ajánlás célja, hogy javítsa azoknak a minőségi és mennyiségi információknak a rendelkezésre állását, amelyek arra vonatkoznak, hogy mi történik az európai felsőoktatás, illetve szakoktatás és -képzés során végzettséget szerzőkkel az oktatás és képzés befejezését követően. Ezeket az információkat kiindulási alapként használhatják az új hallgatókat a tanulmányaikkal kapcsolatos megalapozott döntéshozatalban segítő szolgálatok, az oktatói személyzet és az intézményi vezetés a képzések tervezése során, valamint a kormányzati hatóságok a felsőoktatási, valamint a szakoktatási és -képzési rendszerek irányításának mikéntjére vonatkozó döntéshozatal során. A javaslat célja, hogy előmozdítsa a további fejlődést és a pályakövetési mechanizmusok különböző formáinak kihasználását az oktatási rendszer szintjén az egyes tagállamokban, és fokozza az együttműködést a pályakövetésben részt vevő nemzeti szereplők között a bevált gyakorlatok megosztása érdekében, végezetül pedig növelje az összegyűjtött nyomon követési adatok összehasonlíthatóságát.

A diplomások foglalkoztathatósága számos uniós tagállamban aggodalomra ad okot. Az EU egyes részein a felsőfokú intézmények diplomásainak jelentős hányada munkanélküli, vagy olyan állásban dolgozik, amelyhez túlképzett. A szakoktatási és -képzési programokban frissen végzettek esetében összetettebb a kép. Egyes országokban, így Dániában, Észtországban és Németországban, a szakoktatásban és -képzésben frissen végzettek foglalkoztatási aránya magas, meg is haladja a felsőoktatásban végzettekét is. Számos más országban azonban, így Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban, a szakoktatásban és -képzésben végzettek ugyanezen foglalkoztatási arányai sokkal alacsonyabbak, és jelentősen elmaradnak a felsőoktatásban végzettekétől 1 .

Az arra vonatkozó jó minőségű információk, hogy a végzettek mit csinálnak az oktatás és képzés befejezését követően, és hogyan értékelik az iskolában, a főiskolán vagy az egyetemen megszerzett tudást, készségeket és képességeket, nagyon fontosak ahhoz, hogy megértsük a végzettek foglalkoztathatósági problémái mögött húzódó okokat, valamint a siker tényezőit az egyes régiókban, gazdasági ágazatokban, illetve a valamely konkrét felsőoktatási, valamint szakoktatási és -képzési területeken végzettek esetében. Ezek az információk felhasználhatók a megoldások meghatározása során.

Ez a tanácsi ajánlásra irányuló javaslat, valamint az azt kísérő javasolt uniós szintű kezdeményezések három fő európai problémára reagálnak:

·A részletes információk hiánya: A végzettek foglalkoztatására és társadalmi sikerességére vonatkozó alapvető információk uniós szinten is elérhetők olyan meglévő adatgyűjtések keretében, mint az európai munkaerő-felmérés . Ezenfelül egyes tagállamok felméréseket végeznek a végzett hallgatók körében, vagy további rendszereket hoztak létre az oktatási, adóügyi és társadalombiztosítási adatbázisokból és nyilvántartási rendszerekből származó adatok (közigazgatási adatok) elemzésére a végzettek további pályájának és keresetének nyomon követése érdekében. Az EU számos területén azonban még nem kerültek megfelelően kidolgozásra a felsőoktatást, illetve szakoktatást és -képzést végzettek boldogulására vonatkozóadatok gyűjtésére, elemzésére és felhasználására szolgáló rendszerek. Ennek következtében sokszor nem állnak rendelkezésre megbízható adatok.

·Elmulasztott szinergiák: Habár pillanatnyilag sok uniós tagállam dolgozik nyomon követési rendszerek kifejlesztésén vagy tervezi azt, jelenleg korlátozott mértékű a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos ismeretek cseréje és az egymástól való tanulás arra vonatkozóan, hogy mi az, ami működik.

·Az összehasonlítható adatok hiánya: A meglévő összehasonlítható adatok köre korlátozott, és a különböző országok nemzeti szinten gyűjtött adatai nem hasonlíthatók össze egymással, ami megnehezíti a tanulságok levonását a különböző országokban és régiókban a tendenciák és a megfigyelt eredmények között jelentkező különbségekből.

E problémák kezelése érdekében a javasolt tanácsi ajánlás és a kapcsolódó uniós szintű kezdeményezések az alábbi célkitűzéseket határozzák meg:

·A nemzeti szintű felsőoktatási, valamint szakoktatási és -képzési pályakövetési rendszerek elindításának vagy továbbfejlesztésének és javításának ösztönzése Európában. A felsőoktatás, valamint a szakoktatás és -képzés eredményeivel kapcsolatos teljesebb kép kialakítása érdekében a tagállamok számára ajánlott, hogy nyomon követési rendszereikbe foglalják bele azokat is, akik végzettség megszerzése nélkül hagyják abba az oktatást és képzést.

·A fokozottabb együttműködés és a bevált gyakorlatok megosztásának ösztönzése és elősegítése a pályakövetésben részt vevő nemzeti szereplők között a végzett hallgatók körében végzett felmérések és a közigazgatási adatokat felhasználó nyomon követési rendszerek megvalósítása, valamint az eredmények hasznosításával kapcsolatos hálózati, egymástól való tanulási és tanácsadási tevékenységek tekintetében, uniós szinten.

·A végzett hallgatók foglalkoztatására és társadalmi sikerességére vonatkozó összehasonlítható információk rendelkezésre állásának javítása. Ezt a célkitűzést a fentiekben bemutatott együttműködési tevékenységeken keresztül kell megvalósítani, melynek során az összehasonlíthatóság javítása lesz az egyik olyan szempont, amit figyelembe kell venni a nemzeti nyomon követési rendszerek továbbfejlesztésekor. Ezenfelül az idén a Bizottság elindítja a diplomások körében végzett európai felmérés kísérleti szakaszát annak érdekében, hogy megvizsgálja a felsőoktatásban végzett hallgatók teljesítményére vonatkozó információgyűjtés megvalósíthatóságát, az Eurograduate megvalósíthatósági tanulmány  eredményeire alapozva, és további erőfeszítéseket tesz a szociális felmérések kérdéseinek összehangolására.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A 2016. december 7-én elfogadott „Befektetés az európai ifjúságba” kezdeményezésben a Bizottság hangsúlyozza a magas színvonalú oktatás és képzés fontosságát a fiatalok személyes fejlődésének és jó minőségű foglalkoztatásba való átmenetének támogatása során. A Bizottság 2017. évi munkaprogramjával összhangban, az ifjúsági kezdeményezés és a 2016 júniusában elfogadott Új európai készségfejlesztési program nyomon követésére irányuló munka részeként a Bizottság vállalta, hogy „együttműködik a tagállamokkal annak érdekében, hogy a szakképzési ágazat egészére kiterjedően javítsák a végzett hallgatók munkaerőpiaci és szociális teljesítményére vonatkozó adatok rendelkezésre állását (pályakövetés)”. Ez a vállalás a válasz arra a felismerésre, nemzeti és uniós szinten egyaránt, hogy fontos a végzett hallgatók teljesítményére vonatkozó ismeretek, így az oktatási és képzési szakpolitikai döntéshozatal és gyakorlat tényalapjának a javítása. Az ilyen információk tájékoztatásul szolgálhatnak a hallgatók számára nyújtott oktatás minőségének és relevanciájának javítását szolgáló intézkedések megtervezése során, és ezáltal hozzájárulhatnak a jelenlegi és jövőbeni készségszükségletek, valamint a készségkereslet és -kínálat közötti eltérések hatékonyabb kezeléséhez.

Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere (Oktatás és képzés 2020) végrehajtásáról szóló 2015. évi tanácsi és bizottsági közös jelentés további együttműködési területként javasolja a felsőoktatás munkaerőpiaci és társadalmi jelentőségének fokozását, többek között a munkaerőpiaci szükségletek és eredmények hatékonyabb felmérése és előrejelzése, például a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szakmai előmenetelének nyomon követése útján. A szakoktatás és -képzés területén a tagállamok vállalták, hogy folyamatos tájékoztatást és visszacsatolást biztosítanak a 2015. évi rigai következtetésekben , amely bemutatta a szakoktatás és -képzés területén a 2015-2020 közötti időszakban elérendő eredményeket.

A készségkereslet és -kínálat közötti eltérések kezelésére, az oktatás és képzés minőségének értékelésére és a diplomások teljesítményével kapcsolatos visszacsatolás javítására vonatkozó kérdések részét képezik a következőknek is:

· Állásfoglalás a társadalmi-gazdasági fejlődés és a befogadás Unió-szerte, az oktatás révén való elősegítéséről: az oktatás és a képzés hozzájárulása a 2016. évi európai szemeszterhez , amely felhívja a figyelmet készségkereslet és -kínálat közötti eltérésekre és a készséghiányokra;

· A Tanács következtetései a vállalkozásoktatásról 2014-ből, amelyben a tagállamok megállapodtak a nyomon követési információk lehetőség szerinti felhasználásában a vállalkozásoktatás és -képzés minőségének és hatékonyságának értékelése során;

· A Tanács következtetései a felsőoktatás szociális dimenziójáról 2013-ból, amelyben a tagállamok megállapodtak az oktatáshoz és a munkaerőpiachoz kapcsolódó lehetőségekre és eredményekre vonatkozó információk szolgáltatásának előmozdításában; valamint

· A Tanács következtetései az oktatásból és képzésből kikerülő végzettek foglalkoztathatóságáról 2012-ből, amelyben a tagállamok megállapodtak a foglalkoztatott diplomások arányának nyomon követésében annak érdekében, hogy nagyobb mértékben alapuljon tényeken az oktatás és képzés, valamint a foglalkoztatás közötti átmenetre vonatkozó szakpolitikák alakítása, miközben a tagállamok és a Bizottság megállapodtak abban, hogy a kvantitatív nyomon követést kiegészítendő és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt megerősítendő, kvalitatív információkat gyűjtenek és példákat keresnek a bevált gyakorlati megoldásokra.

Ezenfelül a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei és irányelvei (ESG) , valamint a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete hangsúlyozza az arra vonatkozó objektív, jó minőségű információk értékét, hogy mit történik a végzett hallgatókkal az oktatás és képzés befejezését követően.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A kezdeményezés összhangban áll az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. és 166. cikkével. A 165. cikk kimondja, hogy az Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét. A 166. cikk szerint az Unió olyan szakképzési politikát folytat, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységét, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét.

A kezdeményezés nem javasolja az Unió szabályozási jogkörének kibővítését és nem javasol a tagállamokra kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat. A tagállamok nemzeti körülményeiknek megfelelően eldönthetik, hogy hogyan valósítják meg a tanácsi ajánlást.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az uniós szintű intézkedés hozzáadott értéke abban rejlik, hogy az EU képes-e:

·előmozdítani a szakértelem és tudás cseréjét és megosztását a különböző országok szervezetei között a pályakövetés nemzeti szintű fejlesztése érdekében; valamint

·olyan megközelítést kezdeményezni, amely új összehasonlító adatokat nyújt a végzett hallgatók teljesítményéről szerte az EU tagállamaiban, és növeli a már létező adatgyűjtési gyakorlatokból származó adatok összehasonlíthatóságát, amennyiben ez lehetséges és ajánlatos.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A hatályos szabályozás utólagos értékelése és célravezetőségi vizsgálata

•Konzultáció az érdekelt felekkel

A pályakövetéssel kapcsolatos uniós kezdeményezés javaslatára vonatkozó döntés a felsőoktatási modernizációs program felülvizsgálatáról szóló, 2016 februárjában végzett széles körű nyilvános konzultáción alapult. Ennek során fény derült többek között a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeivel kapcsolatos aggályokra, valamint arra, hogy a tagállami hatóságok és érdekelt felek széles körben támogatják a szakpolitikai döntéshozatal és gyakorlat rendelkezésre álló tényalapjának a javítása érdekében végzett további uniós munkát, különösen a teljesítmények és eredmények átláthatósága tekintetében. A konzultáció részletes eredményeit az új európai készségfejlesztési programot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum  II. melléklete tartalmazza.

A legfontosabb válaszok az alábbiak voltak:

·A hallgatók vagy frissen végzettek 71 %-a és a felsőoktatásban dolgozók 61 %-a nem értett egyet azzal az állítással, hogy „megfelelő összhang van a felsőoktatási diplomával rendelkezők kínálata és azon tudás és készségek között, amelyekre a gazdaságnak szüksége van”;

·A válaszadók 55 %-a nem értett egyet azzal az állítással, hogy „a felsőoktatási képzéseket tervezők megfelelően tisztában vannak a munkaerőpiac valószínűsíthető készségszükségleteivel”;

·A válaszadók 47 %-a nem értett egyet azzal az állítással, hogy „a felsőoktatási rendszerek jól működnek”; valamint

·a hallgatók vagy frissen végzettek csupán 29 %-a értett egyet azzal az állítással, hogy „a hallgatók megfelelő támogatásban részesülnek, amikor megalapozott döntést hoznak arról, hogy mit tanuljanak”.

A nyilvános konzultáció lezárását követően a pályakövetésre vonatkozó konkrét uniós kezdeményezési javaslatok megvitatására a felsőoktatásért felelős főigazgatók 2016 novemberében Pozsonyban tartott találkozóján, a felsőoktatás modernizációjával foglalkozó Oktatás és képzés 2020 munkacsoport 2016. novemberi találkozóján, valamint a 2016. évi európai oktatási és ifjúsági fórum keretében került sor, ahol széles körben támogatták az e területen megvalósuló összehangolt megközelítést.

A Cedefop nemrégiben európai közvélemény-kutatást végzett a szakoktatásra és -képzésre vonatkozóan, amely alapján hasonló kihívásokkal néz szembe számos uniós tagállam a szakoktatásban és -képzésben végző fiatalok tekintetében, akiknek csaknem egy harmada számolt be arról, hogy nehézségekkel szembesült az álláskeresés valamely szakaszában. A Cedefop egy másik felmérése szerint, amely az Európai készségek és munkahelyek címet kapta és 49 000 felnőtt (24-65 év közötti) munkavállaló válaszain alapult, a válaszadók 41 %-a gondolta azt, hogy kevés lehetősége van arra, hogy a készségeinek és képesítéseinek megfelelő állást találjon.

A pályakövetés több alkalommal megvitatásra került a szakoktatás és -képzés szereplőivel, és a vita során felmerülő indítványok felhasználásra kerültek e javaslat kidolgozása során. Így többek között a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete 2016 júniusában rendezett éves hálózati ülése, a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének társaktól való tanulási tevékenysége a releváns indikátorokra vonatkozóan, amelyre 2016 szeptemberében került sor, valamint a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete 2016-ban megrendezett fóruma, ahol a pályakövetés volt a fő téma, a szakoktatás és -képzés minőségbiztosítási közössége szempontjából nyújtott információkat.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A javaslat a pályakövetési mechanizmusok nemzeti és uniós szinten történő továbbfejlesztésére irányuló európai kezdeményezés lehetséges előnyeinek, kockázatainak és hatásának elemzésén alapul. A pályakövetés és a végzettséggel rendelkezők foglalkoztathatóságának előmozdítása folyamatosan visszatérő téma az Oktatás és képzés 2020, valamint a bolognai folyamat által támogatott, szakpolitikákra és gyakorlati módszerekre irányuló véleménycsere során, ami nemrégiben kiegészült a végzettséggel rendelkezők foglalkoztathatóságának előmozdításával (2015. február) és a pályakövetéssel (2015. szeptember) kapcsolatos, társaktól való tanulási tevékenységekkel.

A 2016-ban véglegesített és a Bizottság nevében elvégzett EUROGRADUATE megvalósíthatósági tanulmány zárójelentése megerősítette, hogy a rendszerszintű pályakövetési kezdeményezések elterjedtek Európában, de a megközelítések és tevékenységi szintek jelentős mértékben eltérőek a különböző országokban. A végzettséggel rendelkezők körében rendszeresen vagy nemrégiben elvégzett felméréseken, a közigazgatási adatok elemzésén vagy ezek kombinációján alapuló kezdeményezéseket a felmérésben lévő 31 országból 25 országban figyeltek meg. Ugyanakkor azonban csak 11 ország esetében állapították meg, hogy rendszeres felméréseket végeznek a végzettek körében (általában évente vagy kétévente), és 6 ország rendelkezik olyan nyomon követési tanulmányokkal, amelyek egyesítik a felmérési és közigazgatási adatokat. A felmérés megerősítette továbbá, hogy az érdekelt felek között igény mutatkozik a diplomások körében végzett fenntartható, rendszeres európai tanulmányra.

További adatgyűjtésre került sor a HEGESCO és a REFLEX tanulmányok eredményeiből (2010.) (a hatodik keretprogram - FP6 -, illetve az egész életen át tartó tanulás programja által támogatott tanulmányok), amelyek keretében a felsőoktatási intézményekben végzettek teljesítményére vonatkozóan végeztek nagy szabású transznacionális felmérést, valamint az Erasmus hatástanulmány (2015.), a Szakoktatás és -képzés munkaerőpiaci eredményei (CEDEFOP, 2013.) és az Európai készségek és munkahelyek felmérés (CEDEFOP 2015) eredményeiből is.

A 2016-ban a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete által végzett, társaktól való tanulási tevékenység az 5. indikátorra vonatkozóan (A szakoktatási és szakképzési programok résztvevőinek elhelyezkedési aránya), ami szintén nemzeti esettanulmányokon alapult, megállapította, hogy a szakoktatásban és -képzésben végzettek nyomon követése lényeges információt nyújt a nemzeti hatóságok és a szakoktatási és -képzési szolgáltatók számára a szakoktatás és -képzés munkaerőpiaci igényekhez való igazításához, valamint a szakoktatási és -képzési rendszer hatékonyságának értékeléséhez. A szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete 2016-os fóruma külön megvitatta a szakoktatásban és -képzésben végzettek pályakövetését, és javaslatokat tett megfelelő rendszerek kialakítására és megvalósítására.

•Hatásvizsgálat

Tekintve a tevékenységek tagállami kezdeményezésekkel szembeni összetett megközelítését, a javasolt tevékenységek önkéntes jellegét, valamint a várt hatások körét, nem került sor hatásvizsgálat elvégzésére. Ehelyett a javaslat kidolgozásához a korábbi tanulmányok, a tagállamokkal - különösen a jól kiépített pályakövetési rendszerekkel rendelkezőkkel - folytatott konzultációk, valamint a felsőoktatási modernizációs programról folytatott nyilvános konzultáció biztosított alapot.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.TOVÁBBI ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)

•A javaslat rendelkezéseinek részletes magyarázata

Tagállami rendelkezések

1-2. bekezdés

A javaslat azt ajánlja, hogy a tagállamok javítsák a végzett hallgatók (akik sikeresen teljesítették az oktatás és képzés valamilyen szintjét), valamint, adott esetben, a felsőoktatást vagy a szakoktatást és -képzést végzettség nélkül elhagyók tevékenységeire vonatkozó információk rendelkezésre állását és minőségét úgy, hogy 2020-ig pályakövetési rendszereket hoznak létre, amelyek magukban foglalják az alábbiakat:

·Releváns közigazgatási adatok gyűjtése az oktatási, adóügyi és társadalombiztosítási adatbázisokból;

·A végzett hallgatók körében végzett longitudinális felmérések kidolgozása; valamint

·A különböző forrásokból származó adatok anonimizált módon történő összekapcsolásának lehetősége.

A meglévő pályakövetési kezdeményezések többsége vagy célzott felmérések során, vagy pedig az oktatási, adóügyi és társadalombiztosítási adatbázisokból származó különböző típusú közigazgatási adatok rendezésével és az adatok közötti kereszthivatkozások létrehozásával gyűjt adatokat a végzettekről és a végzettektől. Általánosabb adatgyűjtési gyakorlatok, így például munkaerő-felmérések során is történik adatgyűjtés az oktatási különböző szintjein végzettséget szerzők foglalkoztatási eredményeiről, de az így kapott információk általánosabbak, mint a célzott pályakövetési kezdeményezések során gyűjtött információk. Emellett az (5) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a munkapiacra való belépés nagy mértékben függ a gazdasági helyzettől, a képzettség szintjétől és a tanulmányi területtől. Befolyásolják olyan társadalmi-demográfiai tényezők is mint a nem, a születés helye szerinti ország, az állampolgárság, az etnikai származás vagy a család társadalmi-gazdasági háttere. Ezért fontos, hogy a pályakövetési rendszerek ezeket az információkat is gyűjtsék, és célszerűen, például a nemek szerinti bontásban is meg tudják jeleníteni.

A különböző forrásokból származó adatok összekapcsolására, valamint a mennyiségi és minőségi adatok összevonására vonatkozó ajánlás lehetővé teszi egy teljesebb kép kialakítását a végzett hallgatók eredményeiről, valamint a korábbi tanulmányaik által a későbbi választásaikra gyakorolt hatásról. Az 1. bekezdés előtti bevezető részben felvázoltak szerint erre a nemzeti jogszabályokkal összhangban kerül sor, így a nemzeti és európai adatvédelmi rendeleteknek, a rendelkezésre álló forrásoknak és a nemzeti körülményeknek megfelelően.

3-4. bekezdés

A végzettséget szerzők körében végzett longitudinális felméréseken való magas, reprezentatív és folyamatos részvétel biztosításának fontossága egyértelmű. A konzultációk során azonban egyes tagállamok aggodalmaiknak adtak hangot az olyan végzettek nyomon követésének nehézségeivel kapcsolatban, akik vagy az oktatásban való részvétel céljából, vagy pedig tanulmányaik elvégzését követően vándoroltak ki. Szorgalmazzuk ezért, hogy a tagállamok tegyenek erőfeszítéseket annak biztosítása érdekében, hogy ezeknek a végzett hallgatóknak a tanulmányi eredményeit is bevonják az adatgyűjtésbe, és szükség esetén működjenek együtt a többi tagállammal.

A tanácsi ajánlás egyik célja a végzettséget szerzők eredményeire vonatkozó összehasonlítható adatok kifejlesztése. Elismerve azt, hogy az egyes tagállamoknak jogukban áll a saját igényeiknek megfelelő pályakövetési rendszereket kidolgozni, a szakértői hálózat létrehozása mögött húzódó célkitűzés az, hogy létre kell hozni egy fórumot a tagállamok által kinevezett szakértők számára, ahol európai szinten együtt dolgoznak az együttműködés és az egymástól való tanulás fejlesztésén, feltárják az egymással összeegyeztethető és összehasonlítható adatokat, és átgondolják a longitudinális felmérések optimális gyakoriságát.

A szakértői hálózat megszervezésére és finanszírozására az Oktatás és képzés 2020 munkacsoportokra vonatkozó rendelkezések szerint kerül sor, az Oktatás és képzés 2020 folyamat felváltására esetlegesen kidolgozott bármely struktúra sérelme nélkül. A tervek szerint a személyes találkozókat adott esetben webes szemináriumok egészíthetik ki.

5. bekezdés

A pályakövetési adatok terjesztése és felhasználása fontos lesz mind a tagállamok, mind pedig a Bizottság számára. A javasolt szöveg felvázolja az adatok felhasználási területeit: a pályaorientáció megerősítése, tantervek készítése és frissítése, a készségkereslet és a készségkínálat összehangolásának javítása, felkészülés a változó foglalkoztatásra, az oktatási és társadalmi szükségletekre, valamint nemzeti és európai szintű szakpolitikák kidolgozása.

6. bekezdés

A pályakövetési kezdeményezések megfelelő és fenntartható finanszírozásának biztosítása kulcsfontosságú azok eredményességéhez. Ezért a javasolt tanácsi ajánlás egyaránt hivatkozik nemzeti és európai finanszírozási forrásokra. Tekintettel arra, hogy az Eurograduate tanulmány szerint a felmérésben részt vevő 31 országból 25 országban már létezik a pályakövetés valamilyen formája, úgy tekinthető, hogy a tagállamok már tisztában vannak a pályakövetési rendszerek értékével.

7. bekezdés

A tagállamok járuljanak hozzá ahhoz, hogy évente jelentést tesznek a Bizottságnak a tanácsi ajánlás végrehajtására és értékelésére vonatkozóan, amit két évvel a tanácsi ajánlás elfogadását követően kezdenek el. A tervek szerint ez a jelentéstétel nem lesz nagy teher számukra: a tagállamokkal szembeni elvárás inkább az, hogy tegyenek jelentést arról, hogy milyen mértékben fejlesztették a pályakövetési kezdeményezéseket, és röviden értékeljék az eredményeket, valamint a kihívásokat, amelyekkel esetleg szembesülnek. A rendszeres jelentéstétel lehetővé teszi a szakértői hálózat számára, hogy munkáját a konkrét szükségletekhez igazítsa.

Bizottsági rendelkezések

8. bekezdés

A felsőoktatásban a Bizottság kidolgozza a diplomások körében végzett európai felmérés kísérleti szakaszát, melynek eredményeképp javulni fog a végzettek teljesítményére vonatkozó összehasonlítható információk rendelkezésre állása, és amely az EUROGRADUATE megvalósíthatósági tanulmányra épül. Ez a tanulmány megállapította, hogy a politikai döntéshozók és az érdekelt felek támogatják a végzettek eredményeire vonatkozó összehasonlítható adatok rendelkezésre állását az európai rendszerekben, valamint hogy a diplomások körében végzett európai felmérés eszközül szolgálhat a felmérésen alapuló pályakövetés kidolgozásának támogatására azokban az országokban, ahol jelenleg nem végeznek ilyen tanulmányokat, illetve ahol reformok vannak folyamatban.

Tekintettel egy ilyen felmérés lehetséges hozzáadott értékére és a kapcsolódó kihívásokra is, a Bizottság lépcsőzetes megközelítést kíván alkalmazni: kísérleti szakasz az adatgyűjtési eszközök kidolgozására és tesztelésére korlátozott számú európai országban, amelyet döntés követ arra vonatkozóan, hogy végezzenek-e egész Európára kiterjedő felmérést a diplomások körében. A tervek szerint a felmérés 2017 szeptemberében indul, a jelentés pedig két évvel később várható.

9. bekezdés

Fény derült arra, hogy a pályakövetési rendszerek a szakoktatásban és -képzésben sok esetben kevésbé fejlettek, mint a felsőoktatásban végzettek nyomon követésére szolgáló rendszerek. Ezért a Bizottság kiemelt figyelmet fordít a pályakövetési rendszerek kapacitásépítési támogatására a tagállamokban végzett feltérképezés során megfigyelt bevált gyakorlatokra alapozva, valamint a pályakövetési adatok felhasználásával kapcsolatos együttműködés előmozdítására.

10-13. bekezdés

Az utolsó négy bekezdés a Bizottság arra irányuló szándékát rögzíti, hogy létrehozza és támogassa a szakértői hálózatot, biztosítsa az adatok és a kapcsolódó elemzések elérhetőségét, többek között a meglévő online eszközökön keresztül, támogassa adott esetben az európai finanszírozási források felhasználását és azok jogszabályi alapjával összhangban, valamint jelentést tegyen a Tanácsnak a tanácsi ajánlás általános végrehajtásáról öt évvel annak elfogadását követően.

2017/0100 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a pályakövetésről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. és 166. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)    Az oktatást és képzést elhagyó végzett hallgatók foglalkoztathatósága számos tagállamban aggodalomra ad okot, többek között azért, mert az Unióban a friss felsőoktatási diplomával rendelkezők foglalkoztatási aránya még nem állt teljesen helyre a 2008-as pénzügyi válságot követően 2 , és a szakoktatási és -képzési programokban végzettséget szerzők foglalkoztatási helyzete eltérő a különböző tagállamokban.

(2)    Ezért a tagállamokat arra ösztönözték a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó 2015. évi iránymutatásokon 3 keresztül, hogy a szociális partnerekkel együttműködve megfelelő tudás, képességek és készségek kínálata révén segítsék elő a foglalkoztathatóságot és a termelékenységet.

(3)    E célkitűzés elérése érdekében nagyon fontos a jó minőségű információk rendelkezésre állása arra vonatkozóan, hogy mi történik a végzettséggel rendelkezőkkel a képesítés megszerzése vagy az oktatás és képzés elhagyása után, annak érdekében, hogy megértsük az egyes régiókban, gazdasági ágazatokban, illetve bizonyos felsőoktatási vagy szakoktatási és -képzési szakokról kikerülő diplomások esetében a végzettséggel rendelkezők foglalkoztathatóságával kapcsolatban felmerülő problémák okait, és megoldásokat találjunk ezekre a problémákra. Ezeknek az információknak az értékére felhívják a figyelmet a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei és irányelvei (ESG) 4 és a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete 5 is.

(4)    Mivel azonban a felsőoktatásban, valamint a szakoktatásban és -képzésben végzett hallgatók eredményeire vonatkozó adatok gyűjtése, elemzése és felhasználása az Unió számos területén még nem került megfelelően kidolgozásra, az információk sokszor nem elegendőek a hallgatók számára ahhoz, hogy tájékozott döntést hozzanak arról, hogy mit tanuljanak, sem pedig az oktatási programok vagy a kormányzati politika kialakításához.

(5)    A munkapiacra való belépés nagy mértékben függ a gazdasági helyzettől, a képzettség szintjétől és a tanulmányi területtől. Befolyásolják olyan társadalmi-demográfiai tényezők is mint a nem, a születési ország, az állampolgárság, az etnikai származás vagy a család társadalmi-gazdasági háttere. 6 A probléma átfogó kezelése érdekében tehát fontos adatokat gyűjteni e különböző tényezők hatására vonatkozóan is.

(6)    Habár számos tagállam dolgozik már nyomon követési rendszerek kifejlesztésén, korlátozott a tudás, a bevált gyakorlatok cseréje és az egymástól való tanulás.

(7)    Mivel korlátozott a meglévő összehasonlítható adatok köre, és a nemzeti szinten gyűjtött adatok nem hasonlíthatók össze a más tagállamokban gyűjtött adatokkal, nehéz bármilyen következtetést levonni a különböző országokban és régiókban a tendenciák és az eredmények között jelentkező különbségekből.

(8)    Az Unió felsőoktatási modernizációs programjáról folytatott nyilvános konzultáció 7 eredményei aggodalmakra hívták fel a figyelmet a tekintetben, hogy a felsőoktatás nem biztosít a végzettséget szerzők számára olyan tudást, képességeket és készségeket, amelyekre szükségük van a boldoguláshoz a gyorsan változó oktatási és foglalkoztatási környezetben, valamint hogy bizonyos tagállamokban továbbra is eltérések mutatkoznak a készségkereslet és a készségkínálat között.

(9)    A tagállamok uniós szintű fellépést kértek a foglalkoztathatóságra, a készségkereslet és -kínálat közötti eltérésekre és a munkaerőpiaci szükségletekre vonatkozó információk áramlásának javítása érdekében. Ennek keretében az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere (Oktatás és képzés 2020) 8 végrehajtásáról szóló 2015. évi tanácsi és bizottsági közös jelentés javasolja a felsőoktatás munkaerőpiaci és társadalmi jelentőségének hangsúlyozását, többek között a munkaerőpiaci szükségletek és eredmények hatékonyabb felmérése és előrejelzése, például a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szakmai előmenetelének nyomon követése révén.

(10)    A tagállamok vállalták továbbá, hogy folyamatos tájékoztatást és visszacsatolást biztosítanak a 2015. évi rigai következtetésekben a szakoktatás és -képzés területén a 2015-től 2020-ig tartó időszakban elvégzendő új középtávú feladatokról olyan intézkedéseken keresztül, mint például a szakoktatásban és -képzésben végzettekre vonatkozó foglalkoztathatósági adatok, valamint a tanulásra, a munkaerőpiacra való belépésre és a szakmai előmenetelre vonatkozó adatok kombinációjának felhasználása, a nemzeti szintű szereplők kapacitásfejlesztése annak érdekében, hogy a végzettséget szerzők adatait felhasználják arra, hogy a tanterveket, foglalkozási profilokat, valamint a szakoktatásban és -képzésben szerzett képesítések tartalmát hozzáigazítsák az új gazdasági és műszaki követelményekhez.    

(11)    A társadalmi-gazdasági fejlődés és a befogadás Unió-szerte, az oktatás révén való elősegítéséről: az oktatás és a képzés hozzájárulása a 2016. évi európai szemeszterhez című állásfoglalásban 9 a tagállamok felhívták a figyelmet a készségkereslet és -kínálat közötti eltérések és a készséghiányok prioritásként történő kezelésének fontosságára.

(12)    Ez korábban elvégzett munkára épült. A tagállamok a vállalkozásoktatásról szóló 2014. évi tanácsi következetésekben 10 megállapodtak a nyomon követési információk lehetőség szerinti felhasználásában a vállalkozásoktatás és -képzés minőségének és hatékonyságának értékelése során.

(13)    2013-ban a tagállamok a felsőoktatás szociális dimenziójáról szóló tanácsi következtetésekben 11 megállapodtak az oktatáshoz és a munkaerőpiachoz kapcsolódó lehetőségekre és eredményekre vonatkozó információk szolgáltatásának előmozdításáról.

(14)    Továbbá az oktatásból és képzésből kikerülő végzettek foglalkoztathatóságáról szóló 2012. évi tanácsi következtetésekben 12 a tagállamok megállapodtak egy olyan referenciaértékben , hogy 2020-ra azoknak a 20–34 év közötti végzett hallgatóknak, akik legfeljebb három évvel a referenciaévet megelőzően kerültek ki az oktatásból és képzésből, a 82 %-a vegyen részt a foglalkoztatásban , valamint abban, hogy nyomon követik az oktatásból és képzésből kikerülő végzett hallgatók foglalkoztatási arányát annak érdekében, hogy nagyobb mértékben alapuljon tényeken az oktatás és képzés, valamint a foglalkoztatás közötti átmenetre vonatkozó szakpolitikák alakítása, miközben a tagállamok és a Bizottság megállapodtak abban, hogy a kvantitatív nyomon követést kiegészítendő és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt megerősítendő, kvalitatív információkat és bevált gyakorlatokat gyűjtenek.

(15)    Ezért az Európai Bizottság az új európai készségfejlesztési programról szóló közleményben 13 prioritásként kezeli a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés és tájékoztatás javítását a jobb pályaválasztás érdekében, és ennek jegyében javaslatot nyújt be a felsőoktatásban végzettek pályakövetésére vonatkozóan annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat a végzettséget szerzők munkaerőpiacra történő bejutására vonatkozó információk javításában.

AJÁNLJA, HOGY A TAGÁLLAMOK:

A nemzeti és európai jogszabályoknak, így különösen a személyes adatok védelméről szóló 95/46/EK irányelvnek 14 , a rendelkezésre álló erőforrásoknak és nemzeti körülményeknek megfelelően, valamint az összes érdekelt féllel való szoros együttműködésben:

1.    Javítsák a végzett hallgatók 15 , valamint, adott esetben, a felsőoktatást vagy a szakoktatást és -képzést végzettség nélkül elhagyók tevékenységeire vonatkozó információk rendelkezésre állását és minőségét többek között úgy, hogy 2020-ig pályakövetési rendszereket hoznak létre, amelyek magukban foglalják az alábbiakat:

a)    releváns adminisztratív adatok gyűjtése az oktatási, adóügyi és társadalombiztosítási adatbázisokból;

b)    a végzettséggel rendelkezők körében végzett longitudinális felmérések készítése az oktatási rendszer szintjén, felismerve az emberek munkaerőpiacra való bejutására vagy további oktatásban és képzésben való részvételére, majd későbbi szakmai előmenetelére vonatkozó adatok fontosságát; valamint

c)    lehetőség arra, hogy az állami hatóságok anonimizált módon összekapcsolják a különböző forrásokból származó adatokat a végzett hallgatók eredményeire vonatkozó összetett kép kialakítása érdekében.

A gyűjtendő adatok tartalma

2.    Gyűjtsenek olyan adatokat, amelyek tartalmazzák

a) az alábbi mennyiségi adatokat:

·(i) socio-biographical and socio-economic information

·ii. a tanulás intenzitása,

·iii. a tanulás módja,

·iv. képesítés(ek),

·v. kapott kreditek,

·vi. tanulmányi terület,

·vii. a foglakoztatásba vagy további oktatásba és képzésbe való belépés,

·viii. kereset,

·ix. szerződés típusa,

·x. foglalkoztatási viszony,

·xi. foglalkozás, beosztás és/vagy tevékenység,

·xii. földrajzi és/vagy ágazati mobilitás;

b) az alábbi minőségi adatokat:

·i. a tanulmányok relevanciája a foglalkoztatás szempontjából,

·ii. önkéntes vagy közéleti tevékenységekben való részvétel,

·iii. szakmai előmenetel és elégedettség,

·iv. az oktatásban és képzésben szerzett tapasztalat minőségének és relevanciájának megítélése.

A végzettséggel rendelkezők körében végzett longitudinális felmérés

3.    Ösztönözzék a végzettséget szerzők körében végzett longitudinális felméréseken való magas, reprezentatív és folyamatos válaszadási arányt, ideértve az olyan végzettek nyomon követését is, akik akár az oktatásban való részvétel céljából, akár tanulmányaik elvégzését követően elvándoroltak.

Európai együttműködés

4.    Vegyenek részt az Oktatás és képzés 2020 keretében meglévő együttműködési irányítási struktúrákkal összhangban szervezendő szakértői hálózatban, az Oktatás és képzés 2020 folyamatot követő bármely új struktúra sérelme nélkül, amely ösztönzi az együttműködést és az egymástól való tanulást, feltárja az egymással összeegyeztethető és összehasonlítható adatokat, és átgondolja a longitudinális felmérések optimális gyakoriságát.

Az adatok terjesztése és az eredmények kiaknázása

5.    Biztosítsák az időben történő, rendszeres és széles körű adatterjesztést és eredményhasznosítást, a következő célok érdekében:

a) a pályaválasztási tanácsadás erősítése a leendő hallgatók, a jelenlegi hallgatók és a végzett hallgatók számára;

b) tantervek kidolgozása és frissítése a megfelelő készségek oktatása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében;

c) a készségkereslet és a készségkínálat összehangolásának javítása a versenyképesség és az innováció helyi, regionális és nemzeti szinten történő támogatása érdekében;

d) felkészülés a változó foglalkoztatásra, az oktatási és társadalmi szükségletekre; valamint

e) hozzájárulás a szakpolitikák kialakításához nemzeti és uniós szinten egyaránt.

Finanszírozás

6.    Biztosítsák a pályakövetési kezdeményezések fenntarthatóságát megfelelő és többéves erőforrások hozzárendelésével, a nemzeti és európai finanszírozási források kihasználásával, úgymint az Erasmus+ vagy adott esetben az európai strukturális és beruházási alapok, összhangban azok meglévő forrásaival, jogszabályi alapjával és a 2014–2020 közötti időszak tekintetében meghatározott prioritásaival, a következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások sérelme nélkül.

Jelentéstétel és értékelés

7.    Ezen ajánlás elfogadása után két évvel, majd azt követően évente tegyenek jelentést a Bizottságnak ezen ajánlás végrehajtására és értékelésére vonatkozóan.

A KÖVETKEZŐKET AJÁNLJA A BIZOTTSÁGNAK:

8.    Dolgozza ki az európai diplomások körében végzendő felmérés kísérleti szakaszát, amelynek célja a végzettek foglalkoztatására és társadalmi boldogulására vonatkozó összehasonlítható információk rendelkezésre állásának javítása, és amely az Eurograduate megvalósíthatósági tanulmányra 16 épül.

9.    Nyújtson kapacitásépítési támogatást a szakoktatásban és -képzésben szükség szerint a pályakövetési rendszerek létrehozásához, a tagállamokban végzett feltérképezés során megfigyelt bevált gyakorlatokra alapozva, és segítse elő az együttműködést a hatóságok, a szakoktatási és -képzési szolgáltatók, valamint a tanácsadó szolgáltatások között a pályakövetési adatok felhasználásával kapcsolatban.

10.    Segítse elő az egymástól való tanulást és erősítse az együttműködést a szakértői hálózat létrehozásával és támogatásával.

11.    Biztosítsa, hogy az összegyűjtött adatokat és a kapcsolódó elemzéseket felhasználhassák a tagállamok és az érdekelt felek, többek között a meglévő online uniós eszközökön keresztül.

12.    Támogassa az európai finanszírozási források felhasználását, úgymint az Erasmus+ vagy adott esetben az európai strukturális és beruházási alapok, összhangban azok pénzügyi kapacitásával, jogszabályi alapjával és a 2014–2020 közötti időszak tekintetében meghatározott prioritásaival, a következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások sérelme nélkül.

13.    Tegyen jelentést a Tanácsnak ezen ajánlás végrehajtásáról öt évvel annak elfogadását követően.

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) Lásd a 2016. évi Oktatási és Képzési Figyelőt. http://ec.europa.eu/education/policy/strategic-framework/et-monitor_hu  

(2) COM(2015) 690 final.

(3) A Tanács (EU) 2015/1848 határozata (2015. október 5.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó 2015. évi iránymutatásokról (HL L 268., 2015.10.15., 28. o.).   

(4) ISBN 952-5539-04-0.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2009. június 18.) a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról (HL C 155., 2009.07.8., 1. o.).

(6) A nemnek és a származásnak az iskolából a munkaerőpiacra történő átmenetre gyakorolt hatásáról lásd: OECD/Európai Unió (2015.), A bevándorlók integrációjának mutatói 2015. – Beilleszkedés, 13. fejezet

(7) COM(2016) 381 final.

(8) HL C 417., 2015.12.15., 25. o.

(9) A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által kialakított állásfoglalás-tervezet a társadalmi-gazdasági fejlődés és a befogadás Unió-szerte, az oktatás révén való elősegítéséről: az oktatás és a képzés hozzájárulása a 2016. évi európai szemeszterhez, 2016., 5685/1/16 REV 1.

(10) HL C 17., 2015.1.20., 2–7. o.

(11) HL C 168., 2013.6.14., 2. o.

(12) HL C 169., 2012.6.15., 11. o.

(13) SWD/2016/0195 final.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(15) E tanácsi ajánlás alkalmazásában a „végzett hallgató” olyan személy, aki elvégezte a felsőoktatás vagy a szakoktatás és -képzés bármely szintjét. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy bizonyos tagállamok az iskolaelhagyókat is nyomon követő kezdeményezésekkel rendelkeznek.

(16) Az Eurograduate megvalósíthatósági tanulmány csak a felsőoktatásra terjed ki.