52017AE5429

Language
- My EUR-Lex
- Sign in
- Register
- My recent searches (0)

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52017AE5429 - EN

Document 52017AE5429

Help

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak 2018. évi éves növekedési jelentés [COM(2017) 690 final]

EESC 2017/05429

OJ C 227, 28.6.2018, p. 95–100 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Date of document:: 14/02/2018; szavazás napja
Date of vote:: 14/02/2018
Date lodged:: 18/01/2018

Author:: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Form:: Vélemény
Term of office:: 2015-2020
Internal reference:: AVIS-SECTION 2017/5429 FIN, SC/050
Session:: 532

Procedure number:

Treaty:

Szerződés az Európai Unió működéséről

Legal basis:

12016E304

Link

Select all documents mentioning this document

Earlier related instruments:

52017DC0690 ESC Opinion

Instruments cited:

Link

EUROVOC descriptor:

Subject matter:

Gazdaságpolitika

Directory code:

10.30.20.00 Gazdaság- és monetáris politika és a tőke szabad mozgása / Gazdaságpolitika / A gazdaságpolitika eszközei

HTML

PDF

Official Journal

28.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 227/95

[COM(2017) 690 final]

(2018/C 227/14)

Előadó:

Dimitris DIMITRIADIS

Felkérés:	Európai Bizottság, 2018.1.18.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes albizottság:	Albizottság a 2018. évi éves növekedési jelentésről
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.2.14.
Plenáris ülés száma:	532.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	194/2/3

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB stratégiai jelentőségűnek tartja az európai szemeszter keretét, és elkötelezett az iránt, hogy a továbbiakban is a lehető legeredményesebben közreműködjön benne. Az EGSZB ugyanakkor megismétli, hogy növelni kell a szervezett civil társadalom szerepét az európai szemeszter ciklusában és konkrétan az éves növekedési jelentés elkészítésében. Az EGSZB hozzáadott értéket nyújthat e folyamathoz. Ezen túlmenően az európai szemeszternek strukturáltabb módon be kell vonnia különösen a szociális partnereket és a nemzeti gazdasági és szociális tanácsokat.

1.2.

Az EGSZB elismeri, hogy a szociális mutatók (szociális eredménytábla) közös foglalkoztatási jelentésbe való bevezetésével erősödött az európai szemeszter szociális dimenziója (1). Ennek ellenére az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a beruházások növelésére, a strukturális reformokra és a makrogazdasági egyensúly (2) megerősítésére az Európai Bizottság bejelentése szerint helyezett hangsúly mellett a szemeszter ciklusát ki kell bővíteni más, „GDP-n túli” mutatókkal (társadalmi, környezeti és fenntarthatósági célok) mért területekre is. Az EGSZB egyetért azzal, hogy a szemeszternek támogatnia kellene a európai szociális pillért, hogy az jobb élet- és munkakörülményeket tudjon teremteni a polgárok számára. Az EGSZB szeretné, ha a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseit a szakpolitikákban és a döntéshozatal során is jelentős mértékben figyelembe vennék.

1.3.

Az EGSZB támogatja azt a nézetet, mely szerint a hosszú távú növekedés kulcsa a beruházás, az innováció és a tudás, az oktatás és az egész életen át tartó tanulás, különösen a zöld technológiák és a körforgásos gazdaság tekintetében, de a hagyományosabb ágazatokban is. A EGSZB hangsúlyozza, hogy a magánberuházások csak akkor növekednek, ha létrejön a megfelelő motiváció, valamint stabil a belső kereslet és biztosított a tartósan kedvező befektetési környezet.

1.4.

A EGSZB rámutat arra, hogy az állami beruházások szintje viszonylag alacsony és elmarad a várttól. Hangsúlyozza, hogy a gyenge lábakon álló növekedés megőrzése érdekében fokozni kell a közberuházásokat, ezen belül az olyan intézkedésekbe való szociális beruházást, amelyek oktatás és képzés révén a humántőke fejlesztésére irányulnak, illetve a jobb közszolgáltatásokat, az ellátási infrastruktúrát, az innovációt és a különböző országok és régiók közti társadalmi kohéziót szolgálják. Az EGSZB ezért újfent kéri, hogy fogadják el az úgynevezett „közberuházási aranyszabályt” az állami beruházások ösztönzése érdekében.

1.5.

Az EGSZB tudomásul veszi a strukturálisreform-támogató program létrehozását (3). Bár általános az a nézet, hogy erre az eszközre ugyancsak nagy szükség van, és segíthetne a tagállamoknak az intézményi, adminisztratív és strukturális reformok végrehajtásában azáltal, hogy erőforrásokat bocsát rendelkezésre a kapacitásépítéshez és a technikai segítségnyújtáshoz, az EGSZB szerint az ilyen reformok nem állhatnak meg a puszta munkaerőpiaci deregulációnál vagy a termékpiaci liberalizációnál. Az EGSZB ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy mivel a költségvetés viszonylag kicsi, és hiányzik a tapasztalat a strukturális reformok végrehajtását illetően a tagállamokkal való együttműködés terén, előfordulhat, hogy a program nem hozza meg a várt eredményeket.

1.6.

Az EGSZB osztja az Európai Bizottság nézetét, amely szerint a jól működő munkaerő- és termékpiacokon végrehajtott, gazdasági és szociális szempontból is észszerű, kiegyensúlyozott strukturális reformok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az európai gazdaság alkalmazkodni tudjon a hosszú távú strukturális változásokhoz és a lehetséges gazdasági és környezeti megrázkódtatásokhoz. Az EGSZB azonban hangsúlyozza, hogy nem rendszerszintű megközelítésre van szükség, és hogy reformokat csak szükség esetén szabad végrehajtani, a nemzeti jogszabályok, a szociális párbeszéd és a kollektív szerződések tiszteletben tartása mellett.

1.7.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság az éves növekedési jelentésében nagyobb hangsúlyt helyez a közkiadások összetételére és hatékonyságára, valamint a felelősségteljes költségvetési politikára és a megfelelő és hatékony kiadásokra. Az EGSZB úgy véli, hogy a közigazgatásban végrehajtott, e-kormányzati kezdeményezésekre, a közbeszerzések hatékonyságára (4) és a közpénzek nagyobb fokú átláthatóságára irányuló reformokkal nagy költségmegtakarítás érhető el, és növelhető az állami beruházás. Ha költségvetési konszolidációra kerül sor, ezeket az intézkedéseket az elsők között kell végrehajtani.

1.8.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az elöregedés negatív következményeinek enyhítésére tett erőfeszítések próbára teszik a tagállami költségvetéseket. Ismételten hangsúlyozni kell a képzés-átképzés jelentőségét, az egészségügy megelőző szerepét, az egészségügyi ágazatra fordított kiadások hatékonyságát és azt, hogy fenn kell tartani a szociális biztonsági rendszer hatékonyságát.

2. Általános megjegyzések

2.1.

Az EGSZB ismét rámutat arra, hogy nézete szerint az éves növekedési jelentés nem ölel fel más lényeges szakpolitikai területeket, így például a környezetvédelmi politikát vagy más releváns kérdéseket, például a foglalkoztatás minőségét. Az EGSZB lehetségesnek tartja a szemeszter bővítését annak biztosítása érdekében, hogy az uniós makrogazdasági politikák ne csak gazdasági és társadalmi, hanem környezeti szempontból is fenntarthatók legyenek. A szemeszternek egyformán kell kezelnie a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokat.

2.2.

E tekintetben az európai szemeszternek olyan átfogó mutatórendszert kell magában foglalnia, amely figyelembe veszi a társadalmi és környezeti hatásokat is. A szociális eredménytábla bevezetése a 2018. évi éves növekedési jelentésbe az ezen irányba tett első lépések egyike. Ezt a bérek fejlődésére és ahol lehetséges, a kollektív tárgyalások alkalmazási körére vonatkozó mutatókkal kellene kiegészíteni. A jelenlegi makrogazdasági és társadalmi elemzést ki lehetne egészíteni az erőforrás- és energiahatékonysági indikátorok hozzáadásával, valamint a nemzeti éghajlati és energetikai célok terén elért eredményeknek és a nemzeti környezetvédelmi adóhányad változásainak a vizsgálatával.

2.3.

Az éves növekedési jelentésnek nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a hosszú távú demográfiai kérdésekre, különösen a népesség elöregedése és a munkavállalók elvándorlása tekintetében. Most, hogy a gazdasági és költségvetési stabilitást közvetlenül fenyegető tényezők látszólag elhárultak, a figyelmet sürgősen ezekre a hosszabb távú kérdésekre kell fordítani.

2.4.

Az EGSZB már megvitatta, hogy az európai szemesztert tovább kellene fejleszteni a fenntartható fejlesztési célok megvalósításának koordinálása érdekében (5).

2.5.

Az európai szemeszter fejlesztésekor figyelembe kell venni a brexit utáni időszakot, és feltételezni kell, hogy elengedhetetlen lesz a pénzügyi kapacitás felfelé történő módosítása.

2.6.

Ezen túlmenően az európai szemesztert hozzá kell igazítani a 2020 utáni időszakra szóló jövőbeli stratégiához. E stratégiának a Juncker-Bizottság prioritásain és az Európa 2020 stratégiából és annak (az elkövetkező években is releváns) célkitűzéseiből, illetve a Párizsi Megállapodásból kiinduló 2030-as célokon kell alapulnia.

3. Részletes megjegyzések

3.1. Beruházás

3.1.1.

A gazdasági jóllét javulásának egyik fő forrása a termelékenység növekedése. Az Unió számára rendkívül fontos annak elérése, hogy a termelékenység növekedési üteme magas és fenntartható maradjon, tekintve, hogy az Unió immár lemaradóban van fő versenytársai mögött – különösképp a meghatározó ágazatokban és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológia fejlesztése terén. Egy folyamatosan fejlődő gazdaság elengedhetetlen az európai polgárok által kívánt szintű szociális biztonsági és egészségügyi ellátások finanszírozásához. A jóllét, a kohézió és a társadalmi igazságosság előmozdítása márpedig teljes mértékben összeegyeztethető a gazdaság és termelékenység növekedésével (6).

3.1.2.

A termelékenység növekedésének kulcsa a beruházás, a minőségi foglalkoztatás, az innováció és a tudás. Kevesebb tőkeberuházás esetén a munkavállalók kevesebb új munkaeszközhöz jutnak, és – más feltételek azonossága esetén – a termelékenység későbbi növekedési üteme és mértéke alacsonyabb lesz. Különösen igaz ez, ha – mint ahogyan Európában – a demográfiai változások és a csökkenő születési ráták miatt lassul a munkaerő növekedése. Ahhoz, hogy a munkavégzés termelékenyebb legyen, be kell ruházni az oktatásba, az egész életen át tartó tanulásba és a képzésbe, a munkakörülmények javításába, olyan alapszolgáltatásokba, mint a gyermekgondozás és a napköziotthonos ellátás, az üzemek korszerűsítésébe, a munkaeszközökbe, a termelési technikákba, új felfedezésekbe és innovációkba, valamint a szállítás, a kommunikáció és egyéb infrastruktúrák területén. Emellett figyelembe kell venni, hogy a nagyszabású állami beruházások, ezen belül a szociális beruházások sokkal hosszabb időkereten belül működnek. Ezért ha nagyobb gondot fordítanak a tervezési követelményekre, elvileg fokozhatók az állami beruházások. Az EGSZB ezért újfent kéri, hogy fogadják el az úgynevezett „közberuházási aranyszabályt” az állami beruházások ösztönzése érdekében.

3.1.3.

Az EGSZB e tekintetben alapvetőnek tartja az uniós és a nemzeti költségvetések kínálta lehetőségek teljeskörű kihasználását, valamint hogy a kohéziós politika maradjon az Unió fő beruházási eszköze. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy javítani kell e politika irányítását és az európai szemeszterrel való kölcsönhatásait, hogy tovább növekedjen a fenntartható és inkluzív fejlődéshez való hozzájárulása. A strukturális alapokat a jelenleginél jobban ki lehetne használni a szükséges készségek területén folyó oktatás és képzés támogatására, a szociális partnerekkel szoros együttműködésben. Az EGSZB ebben az értelemben egyetért az Európai Bizottság véleményével, hogy az ESBA „potenciálját sokkal jobban kihasználhatná a humántőke fejlesztésére”.

3.1.4.

Az üzemek és a termelési technológiák korszerűsítéséhez megfelelő üzleti légkört és társadalmi környezetet kell teremteni, hogy a vállalkozások motiváltak legyenek arra, hogy beruházzanak. Az EGSZB rendkívül fontosnak tartja, hogy a tagállamok erősebb és hatékonyabb intézményeket alakítsanak ki, amelyek képesek arra, hogy megküzdjenek a korrupcióval és biztosítsák a jogállamiságot. Máskülönben nem érhetők el magas beruházási ráták.

3.1.5.

Az EGSZB megismétli, hogy az átalakító jellegű beruházások mellett az igazságos átállást célzó intézkedésekbe is be kell ruházni, különösen az energia- és gyártási ágazatokban. Ezeknek a beruházásoknak, melyek finanszírozásához megfelelő keretet kellene biztosítani, az olyan régiókból érkező munkavállalókat is támogatniuk kellene, amelyek magas szén-dioxid-kibocsátásúról alacsony kibocsátású ágazatokra állnak át. Itt megfelelő irányításra van szükség ahhoz, hogy hozzájárulhassanak az olyan célok eléréséhez, mint a tisztességes munka mindenki számára, társadalmi befogadás és a szegénység felszámolása.

3.1.6.

A kedvező légkör mellett az is fontos a beruházáshoz, hogy Európa jól működő pénzügyi piacokkal rendelkezzen. Az EGSZB aggódik amiatt, hogy a pénzügyi piacok integrálása még mindig lemaradásban van. Késedelem nélkül folytatódnia kell a bankunió és a tőkepiaci unió továbbfejlesztésének.

3.1.7.

Az EGSZB egyetért a tőkepiaci unió és egyéb keretfeltételek megteremtésének kiemelkedő jelentőségével, amelynek célja a finanszírozási feltételek javítása, a kockázat elosztása és a hitelhez való hozzáférés lehetőségeinek valamennyi vállalkozás számára való bővítése, valamint az egyenlő esélyek elvének a gyakorlatba történő átültetése.

3.1.8.

A finanszírozáshoz való hozzáférés feltételei még mindig nagyon egyenlőtlenek, és a forráshoz jutás továbbra is igen nehéz és jelentős kihívás a kkv-k, a kis családi és hagyományos vállalkozások, az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára. Az EGSZB ezért üdvözli az olyan intézkedéseket, mint a páneurópai alapok alapja, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a helyi, regionális és nemzeti önkormányzatokkal együttműködve hozzon további intézkedéseket a magán- és állami befektetések katalizálására és a finanszírozási források differenciálásának ösztönzésére.

3.1.9.

A tőkepiaci unió fejlődése, azaz a kockázati tőkealapok, magántőkepiacok bővülése, ideértve az informális piacokat, az informális befektetőket (üzleti angyalok) és a közösségi finanszírozást, javította a kkv-k bizonyos kategóriáinak a kockázati tőkéhez való hozzáférését. A kkv-k nagyon nagy aránya azonban valószínűleg nem nagyon képes kihasználni ezeket. Még az innovatív vállalatok, az induló vállalkozások és a közepes méretű cégek számára sem könnyű az új eszközök hasznosítása, és a helyi tőkepiacok fejlettségi szintje és a megfelelő jogszabályok hiánya miatt továbbra is jelentősek az egyes országok közötti különbségek. Ezért figyelmet kell fordítani az e vállalkozások banki finanszírozása szempontjából lényeges feltételek megteremtésére.

3.1.10.

Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden lehetséges intézkedéssel törekedjenek a beruházást gátló szűk keresztmetszetek megszüntetésére és a kedvező beruházási légkör megteremtésére. A fent említett problémák mellett példaként kiemelendő a kockázatitőke-alapról szóló rendelet és a szociális vállalkozási alap továbbfejlesztése, a csődbe jutott vállalkozóknak kínált második esély, a fizetésképtelenségi eljárások javítása, a megelőző szerkezetátalakítás rendszereinek kialakítása. A bankok szerepvállalásának ösztönzése, operatív hatékonyságuk növelése a beruházási tevékenység fokozásának egyik pillére kell hogy legyen.

3.1.11.

Az EGSZB korábbi véleményeiben is megfogalmazódott, hogy a befektetések kiváló célterületét nyitja meg az energiaunió kiteljesítése, a digitális egységes piaci stratégia és a körforgásos gazdaság cselekvési terve. Emellett meg kell fontolni az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó zöld beruházások terén jelentkező új lehetőségeket is. Ezeknek a területeknek a dinamizálása is függ a nemzetközi kereskedelmi megállapodásoktól – amelyek közül néhányat hátrányosan érinthet a globális politikai hozzáállás megváltozása –, valamint az azokkal összefüggő piaci akadálymentesítéstől.

3.2. A strukturális reformok végrehajtása

3.2.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a strukturális reformoknak gazdaságilag és társadalmilag kiegyensúlyozottnak kell lenniük. Elsőként azokat a strukturális reformokat kellene végrehajtani, amelyek a termelékenység növekedését ösztönzik, valamint azokat, amelyek javítják a foglalkoztatás biztonságát és a szociális védelmi rendszert, tiszteletben tartva ugyanakkor a kollektív tárgyalásokat és a szociális partnerek autonómiáját is. A strukturális reformok elengedhetetlenek ahhoz, hogy feddhetetlenség és átláthatóság épüljön ki a közigazgatásban, valamint hogy a polgárok és a vállalkozások számára jó minőségű szolgáltatásokat biztosítsanak.

3.2.2.

Az EGSZB tudomásul veszi az Európa gazdasági és monetáris uniójának elmélyítésére vonatkozó menetrendben az Európai Bizottság által javasolt kezdeményezéseket, és jelenleg külön véleményt dolgoz ki e kezdeményezéscsomagra vonatkozóan (7). Az EGSZB továbbra is hozzá fog szólni az uniós vezetők által az Európa jövőjéről folyó vita részeként a GMU jövőbeli fejlődéséről folytatott megbeszélésekhez. Az EGSZB azonban sajnálja, hogy az éves növekedési jelentés a tagállamok konvergenciájának és inklúziójának növelését illetően szinte kizárólag az euróövezeti országokat érintő problémákkal foglalkozik. Az euróövezeten kívüli országok konvergenciájának ugyanilyen fontosnak kell lennie, és azért ugyanúgy erőfeszítést kell tenni. Egy új stratégiát és cselekvési tervet kell előmozdítani annak biztosítására, hogy az alacsonyabb termelékenységű tagállamok is fel tudjanak zárkózni a minőségi beruházásaik bővítésével. Emellett intézkedéseket kell tenni bizonyos területek fellendülésének előmozdítása érdekében a minőségi növekedést és beruházást magukba foglaló rehabilitációs projektek révén.

3.2.3.

A gazdaságilag és társadalmilag észszerű és kiegyensúlyozott strukturális reformok kidolgozásában, fejlesztésében és végrehajtásában különösen fontos a szociális partnerek szerepe, melynek egyik eleme kell, hogy legyen egy újonnan induló, a jelenlegire épülő, de részvételi eszközeiben bővülő szociális párbeszéd. A felelős társadalmi szerepvállalás nagymértékben függ az érthető, közvetlen kommunikációtól, és az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság mélyrehatóan és szisztematikusan be szándékozik vonni a szociális partnereket az európai szemeszter ciklusába.

3.2.4.

Az EGSZB egyetért az Európai Parlamenttel abban, hogy egy jól működő munkaerőpiac nagyon fontos a pozitív gazdasági fordulat szempontjából (8). Ezt a reformok egyik prioritásának kellene tekinteni. Ugyanakkor az EGSZB szükségesnek tartja erősíteni az európai egységes piac szociális dimenzióját és ezen belül a szociális biztonsági rendszert, és ehhez a szociális jogok európai pillérének kell alapként szolgálnia.

3.2.5.

A tagállamok előtt álló strukturális munkaerőpiaci kihívások kezelésekor az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy gazdasági fejlettség szempontjából a tagállamok különböző fokon állnak, és a javasolt intézkedéseknek eredményesnek, inkluzívnak, elfogadhatónak és végrehajthatónak kell lenniük társadalmaikban.

3.2.6.

A minőségi oktatást és képzést alapvető jogként mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Ma azonban létfontosságú az európai gazdaság fejlődéséhez, hogy művelt, naprakész és képzett munkaerőre támaszkodhasson. A munkaadói szervezetektől sok jelzés érkezik, melyek szerint a termelés növekedését és a munkahelyteremtést mindenekelőtt a vállalkozások által igényelt megfelelő készségek hiánya akadályozza. A szakszervezetek ugyanakkor megfelelő keretet sürgetnek annak érdekében, hogy pályafutása során mindenki elsajátíthassa az aktuálisan szükséges készségeket (pl. képzési szabadsághoz való jog) – ez pedig mindenkitől – az egyénektől, (mérettől függően) a vállalkozásoktól és a közszférától is – felelősségvállalást követel. Mindezt késedelem nélkül kezelni kell az éves növekedési jelentésben javasolt megfelelő intézkedésekkel, összhangban az új európai készségfejlesztési programmal (9).

3.2.7.

A „Közös foglalkoztatási jelentés” szerint „az országok többségében a bérnövekedés […] visszafogott marad […,] a 2014 és 2016 közötti időszakban a reálbérek növekedése elmaradt a termelékenység bővülése mögött. Ez hosszú távú trend: az Unióban 2000 és 2016 között az egy foglalkoztatottra eső termelékenység reálértéke 14,3 %-kal emelkedett, szemben az egy foglalkoztatottra eső javadalmazás reálértékének 10,2 %-os növekedésével.” (10) Miközben az országok többségében a bérnövekedés alacsonyabb a termelékenység bővülésénél, más országokban magasabb annál. E sokféleség miatt az EGSZB hangsúlyozza, hogy a reálbérek – és adott esetben a minimálbérek – növekedésének összhangban kell lennie a termelékenység növekedésével. Az EGSZB szerint a termelékenység javulása révén keletkező jövedelem és javak igazságos újraelosztása várhatóan növeli az egyenlőséget és kedvezően befolyásolja a belső és a globális uniós keresletet. A belső keresletet ösztönözni kell, mivel az alapvető feltétele a növekedés fenntartásának, a válság leküzdésének és a foglalkoztatás fellendítésének. A fizetések – különösen az alacsonyabbak – emelése az egyik legfontosabb eszköz ezeknek az európai gazdasági és társadalmi céloknak az elérésében (11).

3.2.8.

Az EGSZB már sokszor hangsúlyozta, hogy támogatni kell a kkv-kat (12), amelyeket – az érintett munkavállalók és alkalmazottak mellett – a leginkább sújt a piac nem megfelelő működése, miközben nagyban hozzá tudnának járulni az európai gazdasághoz. Az EGSZB ezért üdvözli, hogy az Európai Bizottság támogatni kívánja az új technológiák kkv-k körében való terjesztését. Ugyanakkor fontos, hogy az Európai Bizottság figyelembe vegye a kkv-k forráshoz jutással kapcsolatos problémáit, a kkv-k alkotta csoport heterogenitását és a kis méretű hagyományos és családi vállalkozások támogatásának szükségességét is (13).

3.2.9.

A reformok szerves része kell, hogy legyen egy olyan ösztönzőrendszer kialakítása, amely egyenlő versenyfeltételeket teremt, jobban támogatja a növekedést, és csökkenti a visszaélések lehetőségét. Külön figyelmet kell fordítani a szabályozási és adminisztratív keret javítására. Az EGSZB egyetért azzal az éves növekedési jelentésben megfogalmazott nézettel, hogy a védelmi szektor egységes piacának megteremtése nagy hasznot hozhatna az európai polgárok számára, ugyanakkor megismétli, hogy az uniós költségvetési források nem használhatók katonai eszközök és operatív fellépések finanszírozására.

3.2.10.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy Európa versenyképességét tovább kell fokozni, és ez nem korlátozódhat pusztán a vállalatok versenyképességére. Európa globális gazdasági helyzetét meg kell erősíteni, és intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy felkészültebb legyen a globális versenytársakkal való versengésre.

3.3. Felelősségteljes költségvetési politikák

3.3.1.

Az európai gazdaság megfigyelt élénkülése segít az államháztartások helyzetének javításában, amelyek a pénzügyi és gazdasági válság alatt és után szorult helyzetben voltak. Az alacsony kamatlábak és a gazdasági növekedés ugyanakkor jó alkalmat kínál adott esetben a túlzott adósságszint csökkentésére is. A GDP-arányos államadósság rendkívül egyenlőtlenül oszlik el az Unióban, és ez a nagy adósságteherrel rendelkező országokat lehetséges kamatlábkockázatnak teszi ki, ami magas finanszírozási költségekhez vezet, ha a monetáris politika szigorításával nőni kezdenek a kamatlábak.

3.3.2.

Ennek ismeretében az EGSZB nagyra értékeli, hogy azon pillérek egyike, amelyekre az Európai Bizottság a gazdasági és szociális politikáját építi, a felelősségteljes költségvetési politikák pillére. Az EGSZB azonban hangsúlyozni kívánja, hogy a felelős kormányzati kiadási politika mércéje nem mindig csupán a hiányt mutató számviteli eredmény, hanem az a hatás is, amelyet a reálgazdaságra és az egész társadalomra is gyakorol.

3.3.3.

Az EGSZB teljes mértékben támogatja azt a nézetet, hogy a költségvetési politikát az egyes országok sajátos körülményeihez kell igazítani. A hiány és az adósság szintje feletti hosszú távú ellenőrzés és a „növekedésbarát” közkiadások biztosításának szükségessége közötti örök dilemmát mindig nehéz megoldani, és az egyensúly az egyes országok sajátos helyzetének megfelelően változhat. Az EGSZB a rugalmasság mellett van, különösen ha az olyan állami beruházásokat tesz lehetővé, amelyek hosszú távú haszonnal is járó ágazatokat lendítenek fel (oktatás, képzés és egészségügy), vagy amelyek célja az, hogy megteremtsék a feltételeket az éghajlatváltozást kezelő, fenntartható gazdaságra való gazdasági átálláshoz vagy a piac elégtelen működése által sújtott vállalkozásokat támogató intézkedésekhez.

3.3.4.

Az EGSZB határozottan szorgalmazza az adókijátszás és az adókikerülés elleni állandó, jól összehangolt küzdelmet, hogy biztosított legyen a multinacionális vállalatok és a digitális gazdaság tisztességes adóztatása. Az EGSZB megismétli, hogy fontos küzdeni – többek között nagyobb átláthatóság révén (14) – az adókijátszás, valamint a tagállamok közötti tisztességtelen adóverseny bármilyen formája ellen (15).

3.4. A szociális jogok európai pillére

3.4.1.

Az EGSZB üdvözli a göteborgi szociális csúcstalálkozón, 2017. novemberben kihirdetett szociális jogok európai pillérében megfogalmazódott intézményközi konszenzust.

3.4.2.

A szociális jogok európai pillére mindenekelőtt egy politikai nyilatkozat, mely jogalkotási és nem jogalkotási javaslatokat tartalmaz. A tagállamok részéről kapott egyhangú támogatás fontos jelzés, amely ösztönzi a pillér alkalmazását. A szociális jogok európai pillérének a jogalkotási és a nem jogalkotási kezdeményezések kereteként egyaránt segítenie kell a reformok előmozdításában és az európai szemeszteren belül a társadalmi haladásra fordított figyelem fokozásában.

3.4.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy a szociális jogok európai pillérét egy menetrenddel kell kísérni, amely részletezi annak végrehajtását és támogatja célkitűzéseinek nemzeti szintű elérését (16).

3.4.4.

Az EGSZB egy olyan szemeszter megvalósítását kéri, amely teljes mértékben magába foglalja a szociális dimenziót. Az EGSZB szeretné, ha a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseit a szakpolitika és a döntéshozás is jelentős mértékben figyelembe venné.

3.4.5.

Mint az EGSZB már korábban kiemelte (17), ahhoz, hogy az Unió biztosítsa jövőjét, a szilárd gazdasági alapokat erőteljes szociális dimenzióval kell kombinálnia. Az Uniónak a kiegyensúlyozott és inkluzív gazdasági növekedés, a társadalmi haladás és a környezeti integritás biztosítására kell összpontosítania, amely a polgárok jóllétének növekedéséhez vezethet.

3.4.6.

Az Európai Bizottság őszi csomagja egy szociális eredménytáblát is magában foglal az európai szemeszter új eszközeként, amely a szociális jogok európai pillérének nyomon követésére szolgál, és ezt a jövőbeli országjelentésekben és országspecifikus ajánlásokban végzett elemzésekben is alkalmazni kellene.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 14-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Georges DASSIS

(1) Közös foglalkoztatási jelentés.

(2) HL C 173., 2017.5.31., 73. o.

(3) 2017/825/EU rendelet.

(4) COM(2017) 572.

(5) HL C 81., 2018.3.2., 44. o.

(6) HL C 173., 2017.5.31., 33. o.

(7) ECO/446 (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(8) HL C 173., 2017.5.31., 73. o.

(9) COM(2016) 381.