Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52014DC0700

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2014–2015

/* COM/2014/0700 final */

In force

52014DC0700

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2014–2015 /* COM/2014/0700 final */


Az alapok kiteljesítése a szavahihetőség érdekében

I. A bővítési menetrend – Eredmények és kihívások

Az elmúlt öt évben a Bizottság megerősítette a bővítési politika szavahihetőségét, és fokozta annak átalakító erejét azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt fektetett arra, hogy az alapvető reformokkal már a bővítési folyamat elején foglalkozzanak. A Bizottság különös hangsúlyt helyezett a jogállamiság, a gazdasági kormányzás és a közigazgatási reform három pillérére.

A bővítési stratégiáról szóló 2012-es közleményében[1] a Bizottság új megközelítést vezetett be a jogállamiságra vonatkozóan. 2013-as közleményében[2] a Bizottság – az európai szemeszter tapasztalataira építve – meghatározta a gazdasági kormányzás megerősítésének keretét. Idén a Bizottság új ötleteket vázol fel a bővítési országokban végbemenő közigazgatási reform támogatására. E három pillér kapcsolódik egymáshoz, és az e területeken elért előrehaladás kulcsfontosságú lesz annak meghatározásához, hogy ezen országok mikorra lesznek teljesen felkészülve az uniós csatlakozásra.

Az EU bővítési politikája hozzájárul az európai béke, biztonság és jólét kölcsönös előnyeihez. Erősíti az EU politikai és gazdasági erejét, és erőteljes átalakító hatást gyakorol az érintett országokra. Jól előkészített csatlakozási folyamat biztosítja, hogy a bővítés ne menjen az Unió hatékonyságának rovására.

Tíz új tagállam 2004-es csatlakozásának idén májusban ünnepelt tízéves évfordulója emlékeztet az elért eredményekre. Az EU bővítésével párhuzamosan bővülnek vállalkozásaink, pénzügyi befektetőink, fogyasztóink, turistáink, egyetemi hallgatóink és ingatlantulajdonosaink lehetőségei is. A bővítés az Unió újonnan csatlakozó és korábbi tagállamainak egyaránt kedvezett. Nőtt a kereskedelem és a befektetés. Az uniós környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és egyéb standardok szélesebb körű alkalmazásával javult a polgárok életminősége.

A nyugat-balkáni országok számára kulcsfontosságú stabilizációs tényezőt jelent az uniós tagság uniós tagállamok által nyújtott egyértelmű perspektívája, ami támogatja az előrelépést a szükséges feltételek – ideértve a stabilizációs és társulási folyamat feltételeit is – teljesítése felé. A jószomszédi kapcsolatok és az inkluzív regionális együttműködés kulcsfontosságúak. Az elmúlt évben haladás történt e tekintetben, de még van néhány lezáratlan kérdés. E nemrégiben még konfliktus által szabdalt régió történelmét tekintve kulcsfontosságú, hogy a bővítési országok folyamatos erőfeszítéseket tegyenek az egymás között, illetve a tagállamokkal fennálló bilaterális kérdések – ideértve adott esetben az ENSZ égisze alatt történő – rendezése és a múlt örökségének maguk mögött hagyása érdekében.

A csatlakozási folyamat szigorú, de igazságos feltételrendszerre, meghatározott kritériumokra és a saját érdem elvére épül. Ez nagyon fontos a bővítési politika szavahihetősége szempontjából: egyrészt ahhoz, hogy a bővítési országok ösztönzést kapjanak a kiterjedt reformok végrehajtásához, másrészt az uniós polgárok támogatásának elnyeréséhez. A tagállamoknak és az uniós intézményeknek a maguk részéről megalapozott vitát kell folytatniuk a bővítési politika politikai, gazdasági és társadalmi hatásairól.

***

A jelenlegi bővítési menetrend a nyugat-balkáni országokat, Törökországot és Izlandot öleli fel. A nyugat-balkáni térség több országa is jelentős évet tudhat maga mögött.

Montenegró további lépéseket tett a csatlakozási tárgyalások terén. Tizenkét fejezetet nyitottak meg. Megkezdődött a jogállamiságot érintő reformok végrehajtása. Most kézzel fogható eredményekre van szükség, amelyek kulcsfontosságúak lesznek a csatlakozási tárgyalások átfogó ütemének meghatározásához.

A csatlakozási tárgyalások megnyitása fordulópontot jelent az EU és Szerbia közötti kapcsolatokat illetően. Szerbiának most fenntartható eredményeket kell felmutatnia reformprioritásai terén, mivel a tárgyalások ütemét a kulcsfontosságú területeken – főként a jogállamiság, valamint a Koszovóval* való viszony rendezése terén – elért előrelépés határozza majd meg. A még rendezetlen kulcskérdések kezelése, valamint a kapcsolatrendezés új fejezetének megnyitása érdekében újult lendületet kell adni a Belgrád és Pristina közötti párbeszédnek.

Albánia júniusban tagjelölt státuszt kapott az előírt feltételrendszer teljesítése terén elért előrelépéseinek és reformtörekvéseinek elismeréseként. Az országnak építenie kell a reformlendületre, és meg kell erősítenie azt, valamint erőfeszítéseit az uniós integráció jelentette kihívások fenntartható és inkluzív módon történő megoldására kell összpontosítania. Mind a kormánynak, mint az ellenzéknek biztosítania kell, hogy a politikai vita elsődleges színtere a parlament legyen.

A Koszovóval való stabilizációs és társulási megállapodás júliusi parafálása mérföldkőnek számít az EU és Koszovó közötti kapcsolatokban. Koszovónak most eredményeket kell felmutatnia a kulcsfontosságú reformok, különösen a jogállamiság terén.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság uniós csatlakozásának folyamata holtpontra jutott. Fellépésre van szükség az utóbbi időben tapasztalt visszaesés visszafordítására, különösen a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, valamint a bírói kar függetlenségét illetően. Sürgősen kölcsönösen elfogadható, tárgyalások útján kialakított megoldást kell találni az elnevezés kérdésére. A kormánynak és az ellenzéknek lépéseket kell tennie a parlamenten belüli politikai párbeszéd helyreállítására.

Bosznia-Hercegovinában továbbra is holtponton van az európai integrációs folyamat. A választásokat követően az országnak egységesen kell fellépnie, foglalkoznia kell a sürgős társadalmi-gazdasági reformokkal, valamint haladnia kell az uniós menetrenddel.

Törökország folytatta bizonyos reformvállalások – például a 2013-as demokratizációs csomag – végrehajtását, és lépéseket tett a kurd kérdés megoldása felé. Ugyanakkor komoly aggodalomra adott okot a bírói kar függetlenségének és az alapvető szabadságok védelmének kérdése. Az EU és Törökország közötti kapcsolatokban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásához a legmegfelelőbb keretet az aktív és szavahihető csatlakozási tárgyalások biztosítják. A jogállamiság és az alapvető jogok kapcsolódó fejezeteiről szóló tárgyalások megnyitása ütemtervet nyújtana az e kulcsterületeket érintő reformokhoz.

Izland kormányának döntését követően a csatlakozási tárgyalásokat 2013 májusában felfüggesztették.

***

Az „először a legfontosabbak” megoldását célzó bizottsági megközelítés prioritásként határozza meg .a jogállamisághoz és alapvető jogokhoz, a gazdasági kormányzáshoz és a gazdasági versenyképesség javításához, valamint a demokratikus intézmények megerősítéséhez kapcsolódó reformokat. Ez magában foglalja a közigazgatást, amely a bővítési országok többségében továbbra is gyenge lábakon áll: korlátozott igazgatási kapacitás, nagymértékű politikai befolyás, valamint az átláthatóság hiánya jellemzi. A demokratikus intézmények működésének megerősítéséhez szilárd választási rendszerre és megfelelően működő parlamentekre is szükség van, ideértve konstruktív és fenntartható párbeszédet a teljes politikai palettán. Még többet kell tenni ahhoz, hogy kedvező környezet alakulhasson ki a civil társadalmi szervezetek számára. Az erős civil társadalom erősíti a politikai elszámoltathatóságot, és elősegíti a csatlakozással kapcsolatos reformok jobb megértését.

E közlemény II. szakaszában a hangsúlyt a kulcsfontosságú kihívásokra helyezzük, valamint áttekintjük a közigazgatási reform, a gazdasági kormányzás és versenyképesség, valamint a jogállamiság és alapvető jogok területén elért előrehaladást. A III. rész számba veszi a regionális és bilaterális kérdéseket, különösen a Nyugat-Balkánon. A IV. szakasz következtetéseket és ajánlásokat tartalmaz mind a horizontális, mind az országspecifikus kérdéseket illetően.

A Bizottságnak a fenti összes területen az a célja, hogy a reformok előmozdítása céljából maximálisan kiaknázza a már létező mechanizmusokat és fórumokat, legyen az a stabilizációs és társulási megállapodások struktúráin, a csatlakozási tárgyalásokon vagy a Bizottság által vezetett célzott országspecifikus kezdeményezéseken – mint például magas szintű párbeszédeken vagy a jogállamiságról szóló strukturált párbeszédeken – keresztül. 2013 novemberében a fenti kezdeményezések tovább bővültek azzal, hogy magas szintű párbeszéd kezdődött Albániával a kulcsfontosságú prioritásokról. A közigazgatási reformot illetően a Bizottság strukturáltabb párbeszédet vezet be, és „szakcsoportokat” hoz létre a bővítési országokban.

2014-ben indult a második Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II). Az IPA II-n keresztül az EU 11,7 milliárd EUR-t biztosít a 2014–2020 közötti időszakra a bővítési országok csatlakozási felkészülésének, valamint a regionális és határon átnyúló együttműködésnek a támogatása céljából. Az IPA II nagyobb hangsúlyt fektet az uniós csatlakozás prioritásaira a demokrácia és jogállamiság, valamint a versenyképesség és növekedés területén, továbbá ágazati megközelítést, eredményösztönzőket, nagyobb költségvetés-támogatást, valamint projektprioritás-meghatározást vezet be. A fő infrastruktúra-folyosók mentén megvalósuló jelentős beruházásokhoz összehangolt megközelítésre van szükség. Erősítik a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való koordináció. A nyugat-balkáni beruházási keret továbbra is támogatja a munkahelyteremtést és a növekedést ösztönző, valamint a régió összekapcsolását előmozdító beruházásokat.

A bővítés három stratégiai haszna

(1) biztonságosabbá teszi Európát. A csatlakozási folyamaton keresztül az EU előmozdítja a demokráciát és az alapvető szabadságokat, valamint erősíti a jogállamiságot a csatlakozni kívánó országokban, ezáltal csökkenti a határon átnyúló bűnözés hatását. A jelenlegi bővítési politika erősíti a békét és a stabilitást a Nyugat-Balkánon, valamint ösztönzi a 90-es években dúló háborúk utáni talpra állást és megbékélést.

(2) segít javítani az emberek életminőségét az integráció és az együttműködés révén olyan területeken, mint például az energiaügy, a közlekedés, a jogállamiság, a migráció, az élelmiszerbiztonság, a fogyasztóvédelem, valamint a környezetvédelem és az éghajlatváltozás. A bővítés segítségével biztosíthatjuk, hogy saját magas szintű előírásainkat határainkon túl is alkalmazzák, így kisebb a kockázata annak, hogy az uniós polgárokat érintse például az importált szennyezés.

(3) tehetősebbé tesz minket. Egy nagyobb Európa egyúttal erősebb is. 2012-ben az EU GDP-je a világ GDP-jének 23 %-át tette ki, ez mintegy 13 billió euró. A bővítés az Unió újonnan csatlakozó és régebbi tagállamainak egyaránt kedvezett. Az EU bővítésével párhuzamosan bővülnek vállalkozásaink, befektetőink, fogyasztóink, turistáink, egyetemi hallgatóink és ingatlantulajdonosaink lehetőségei is. A nagyobb egységes piac vonzóbb a befektetők számára: A 2004-es bővítés óta megduplázódott a világ többi részének Unióba irányuló, a GDP százalékos arányában kifejezett közvetlen külföldi befektetése (2004-ben a GDP 15,2 %-át tette ki, 2012-ben pedig a GDP 30,5 %-át).

***

II. Először a legfontosabbakat – A reformok megszilárdítása és a szavahihetőség megerősítése

E szakasz azonosítja a kulcsfontosságú kihívásokat, valamint áttekinti a közigazgatási reform, a gazdasági kormányzás és versenyképesség, valamint a jogállamiság és alapvető jogok területén elért előrehaladást. Új ötleteket vet fel a közigazgatási reformra helyezett hangsúly megerősítésére, valamint tovább finomítja a gazdasági kormányzásra alkalmazott megközelítést. A tavalyi közlemény külön hangsúlyt fektetett arra, hogy az előcsatlakozási finanszírozás általánosságban hogyan segíti a reformfolyamatot. Idén a figyelmet azon gyakorlatokra helyezzük, amelyeket egyes bővítési országok a fenti területeken alkalmaznak, és amelyek másutt is reformokat ösztönözhetnek.

a) Közigazgatási reform

A jogállamiság és a gazdasági kormányzás mellett a bővítési folyamat a közigazgatási reform harmadik pillére. Mindhárom pillér szorosan kapcsolódik egymáshoz, egymást átfedő, a politikai és gazdasági reformok sikeres végrehajtása, valamint az uniós szabályok és normák végrehajtásának megalapozása szempontjából alapvető fontosságú kérdéseket érintenek. A demokratikus kormányzáshoz jól működő közigazgatásra van szükség, ami közvetlenül kihat arra is, hogy a kormányok közszolgálatokat nyújthassanak, valamint elő tudják mozdítani a versenyképességet és növekedést.

A közigazgatási reformnak az a célja, hogy megerősítse az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a hatékonyságot, valamint nagyobb hangsúlyt fektessen a polgárok és vállalkozások szükségleteire. A megfelelő humánerőforrás-kezelés, a jobb politikatervezés, -koordinálás és -alakítás, a szilárd igazgatási eljárások és a jobb államháztartás-igazgatás – ideértve az adóigazgatást és -beszedést is – alapvető fontosságúak az állam működéséhez, valamint az uniós integrációhoz szükséges reformok végrehajtásához. Az országoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket arra, hogy nemzeti stratégiák alapján közigazgatásaik valamennyi szintjét fejlesszék. A bővítési országok előtti kihívásokat elismerve a csatlakozási folyamat során a Bizottság megerősíti a szükséges közigazgatási struktúrák és kapacitás létrehozásához nyújtott támogatását.

A Bizottság az alábbi kulcskérések köré szervezi a bővítési országokkal folytatott, közigazgatási reformmal kapcsolatos tevékenységét:

A közigazgatási reform kulcskérdései

1.       A közigazgatási reform stratégiai kerete — ez magában foglalja a reformfolyamat iránti politikai elkötelezettséget, ideértve a politikai vezetést, valamint a végrehajtás technikai koordinációját és monitoringját is.

2.       Szakpolitika-alakítás és koordináció — ez magában foglalja a kormányon belüli megfelelő koordinációt, a minisztériumok közötti koordinációt, a politikaalakítást és a pénzügyi elemzést.

3.       Közszolgálat és humánerőforrás-menedzsment — ez magában foglalja a közszolgálat szervezését és működését, ideértve annak politikai befolyás alóli mentesítését, az érdemen alapuló felvételi rendszert és előléptetést, valamint a képzést és szakmai színvonal emelését.

4.       Elszámoltathatóság — ez magában foglalja a közigazgatás átláthatóságát, ideértve az információkhoz való hozzáférést, valamint a közigazgatási és bírósági jogorvoslat lehetőségét is.

5.       Eredményes szolgáltatásnyújtás — ez magában foglalja a polgároknak és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások javítását, többek között hatékonyabb adminisztratív eljárásoknak és e-kormányzati szolgáltatásoknak köszönhetően.

6.       Államháztartás-igazgatás — ez kötelezettségvállalást foglal magában arra nézve, hogy átfogóbb megközelítést alkalmazzanak az államháztartás-igazgatás és a teljes költségvetési folyamat javítására többéves államháztartás-igazgatási programok kidolgozásával és végrehajtásával, valamint a Bizottsággal és nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott, államháztartás-igazgatással kapcsolatos politikai párbeszédekkel. A szavahihető és releváns államháztartás-igazgatási program az IPA ágazati költségvetés-támogatásához is kulcsfontosságú.

A Bizottságnak az a célja, hogy a közigazgatási reformot még jobban integrálja a bővítési folyamatba. Közigazgatási reformmal foglalkozó szakcsoportokat hoztak létre vagy hoznak jelenleg létre a nyugat-balkáni országokkal a stabilizációs és társulási megállapodás albizottságainak mintájára. A szakcsoportok már üléseztek Albánia, Koszovó, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró esetében. A Szerbiával létrehozott, közigazgatási reformmal foglalkozó szakcsoport első alkalommal októberben ülésezik. A szakcsoportok képezik majd a fenti kulcskérdések köré szervezett, közigazgatási reformmal kapcsolatos munka előrevitelének fő platformját. A közigazgatási reformmal foglalkozó szakcsoportok tevékenységének eredményét az Stabilizációs és Társulási Tanács/Bizottság felhasználja majd a közigazgatási reformok kulcskérdéseivel foglalkozó strukturáltabb politikai vitához.

Jóllehet az uniós vívmányoknak nincs konkrét, közigazgatási reformokkal foglalkozó fejezete, mint olyan, a csatlakozási tárgyalásokat a szükséges reformok ösztönzésére is érdemes felhasználni. A kulcsfontosságú kérdésekkel a megfelelő fejezetek – nevezetesen a közbeszerzés, a pénzügyi ellenőrzés, az igazságszolgáltatás és alapvető jogok, az adózás, valamint a gazdasági és monetáris politika – keretében, valamint a kormányközi konferenciák összefüggésében kell foglalkozni, amennyiben ez fontos a vívmányok végrehajtása szempontjából. Meghatározó lesz a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való koordináció, különösen az államháztartás-igazgatás területén. A Bizottság továbbra is támogatja a Regionális Közigazgatási Képzési Központot, amelynek fontos szerepe van a közigazgatási reformmal kapcsolatos tapasztalatok régión belüli megosztását illetően, többek között az uniós integrációval kapcsolatban.

A közigazgatás kapacitásának megerősítése Koszovóban:

Közigazgatása szakszerűségének és intézményi kapacitásának megerősítése céljából Koszovó programot hozott létre fiatal szakmabeliek számára. Az európai integrációs szükségletekre összpontosító program ösztöndíjban részesíti a legkiválóbb diákokat, hogy speciális mesterprogramot végezhessenek Koszovóban, valamint lehetőséget kínál számukra arra, hogy az Unióban folytassanak tanulmányokat. A programot sikeresen befejezők mintegy 80 %-a a koszovói hatóságoknál helyezkedett el. Ez nemcsak az európai integrációs minisztérium számára előnyös, hanem a jövőbeni stabilizációs és társulási megállapodásból fakadó kötelezettségek végrehajtásáért jövőben felelős ágazati minisztériumok és intézmények számára is.

b) Gazdasági kormányzás és versenyképesség

A Bizottság megerősíti a bővítési országokbeli gazdasági kormányzás és versenyképesség javításához nyújtott támogatását. Ez kulcsfontosságú a polgárok aggályainak eloszlatásához egy tartósan nehéz, magas munkanélküliséggel és alacsony befektetési rátával jellemzett gazdasági környezetben. Ez az új megközelítés különösen fontos a nyugat-balkáni országok tekintetében, mivel jelenleg még egyikük sem tekinthető működő piacgazdaságnak. A Bizottság az uniós tagállamok európai szemeszter során szerzett tapasztalataira fog építeni. Fokozott hangsúlyt fognak helyezni az ágazati jellegű strukturális reformokra. A bővítési országokat nemzeti gazdasági reformprogramok benyújtására kérik majd fel. A maga részéről az EU több iránymutatást nyújt a reformprioritásokhoz, valamint célzottabb IPA-finanszírozást biztosít. A bővítési országok gazdasági kormányzásának javítása azért is fontos, hogy fenntarthassuk a bővítés Európai Unión belüli támogatottságát.

A Nyugat-Balkán összes országa jelentős strukturális gazdasági kihívásokkal, magas munkanélküliséggel és alacsony szintű külföldi befektetésekkel néz szembe. Továbbra is jelentős kihívások állnak valamennyi bővítési ország előtt a gazdasági reform, a versenyképesség, a munkahelyteremtés és a költségvetési konszolidáció tekintetében. A jogállamiságon és államháztartás-igazgatáson belüli hiányosságok még jobban növelik a korrupció kockázatát, és kedvezőtlenül hatnak a befektetési légkörre. Ez idáig egyetlen ország sem rendelkezik átfogó és meggyőző hazai reformmenetrenddel.

Makrogazdasági helyzet a bővítési országokban

Þ A bővítési országok vegyes képet mutatnak a társadalmi-gazdasági fejlődés tekintetében. A bővítési folyamatban érintett összes ország nagyjából megőrizte átfogó makrogazdasági stabilitását, de számos országban jelentősen nőttek a költségvetési kockázatok. Folytatódik a szerény talpra állás. A Bizottság legújabb előrejelzése szerint a nyugat-balkáni térség tagjelölt országainak gazdasági növekedése 2014-ben 1,6 % körül alakul. A talpra állás még nem nyilvánult meg több munkahelyben. A munkanélküliség továbbra is magas, különösen a fiatalok körében, és jelenleg a Nyugat-Balkánon átlagosan 21 %, de Bosznia-Ηercegovinában, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban és Koszovóban jóval magasabb. A szegénységi szintek tartósan magasak.

Þ Az EU a nyugat-balkáni országok fő kereskedelmi partnere, a régióból származó exportok közel 60 %-a az EU-ba irányul. Szintén az EU-ból származik messze a legtöbb közvetlen külföldi befektetés.

Þ 2013-ban Törökországban 4 %-ra emelkedett a növekedés, és a becslések szerint 2014-ben 2,6 %-os növekedés várható. A török líra gyengült, és a folyó fizetési mérleg hiánya 2013-ban a GDP csaknem 8 %-ára nőtt. Törökország közelmúltbeli gazdasági teljesítménye egyaránt tükrözi gazdasága magas potenciálját, valamint folyamatosan fennálló egyensúlyhiányait. Az EU továbbra is Törökország fő kereskedelmi partnere: utóbbi exportjainak több mint 40 %-a az EU-ban irányul. Törökország az európai vállalkozások befektetési bázisává vált, ezzel fokozottabban integrálódott az EU ellátási és termelési láncába. Törökországban a közvetlen külföldi befektetések közel 70 %-a az EU-ból származik.

Fő gazdasági mutatók

|| egy főre jutó GDP vásárlóerő-egységben kifejezve (az EU %-a) || GDP-növekedés (%) || Infláció (%) || Munkanélküliség (%) || Foglalkoztatási ráta, 20–64 év közöttiek (%) || Részvételi ráta, 20–64 év közöttiek (%) || Exportok (áruk és szolgáltatások a GDP %-ában) || Államadósság (a GDP %-ában) || Államháztartási hiány (a GDP %-ában)

Albánia || 30 || 1,4 || 1,9 || 15,6 || 57,2 || 68,0 || 40,2 || 62,0* || -3,4*

Bosznia-Hercegovina || 29 || 2,5 || -0,2 || 27,5 || n.a. || n.a. || 30,0 || n.a. || -2,2

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság || 35 || 2,9 || 2,8 || 29,0 || 50,3 || 70,4 || 53,9 || 36,0 || -4,1

Koszovó || n.a. || 3,4 || 1,8 || 30,0 || n.a. || n.a. || 17,4 || n.a. || n.a.

Montenegró || 42 || -2,5* || 1,8 || 19,5 || 52,6 || 65,1 || 44,1* || 58,0 || -2,3

Szerbia || 36 || 2,5 || 7,8 || 22,1 || 51,2 || 66,0 || 44,7 || 63,2 || -5,0

Törökország || 55 || 4,0 || 7,5 || 8,8 || 53,4 || 58,4 || 25,7 || 36,2* || -0,3*

Forrás: Eurostat. Referenciaév 2013, a (*)-gal jelzetteknél 2012.

Ø A gazdasági kormányzás megerősítése

A 2013–14-es bővítési stratégia új megközelítést javasolt a célból, hogy segítse a bővítési országokat jobban megbirkózni a gazdasági fundamentumokkal és teljesíteni a gazdasági kritériumokat. Az új megközelítés a párbeszéd megváltoztatását és hatékonyabb jelentéstételt von maga után, hogy egyértelműbb iránymutatást nyújtson a hosszú távú növekedés és versenyképesség támogatásához szükséges reformokhoz.

Kulcsfontosságú gazdasági kihívások a Nyugat-Balkánon

Þ A költségvetési konszolidáció megerősítése a költségvetési hiányok csökkentésével, valamint szavahihető közszektorbeli reformok – ideértve a közigazgatás és a nyugdíjrendszer reformját is – végrehajtásával.

Þ Az államháztartás-igazgatás megerősítése, ideértve az adóigazgatást és -beszedést, a költségvetés-kidolgozást és -végrehajtást, az elszámolást és jelentéstételt, valamint a külső felügyeletet.

Þ A nem teljesítő hitelek magas terhének kezelése.

Þ Az állami tulajdonban lévő vállalatok irányításának átszervezése és javítása.

Þ Az üzleti környezet – ideértve a digitális gazdaságot is – javítása, valamint a magánszektor fejlesztésének támogatása, az adójellegű terhek csökkentése, a szabályozás egyszerűsítése, valamint a kutatási beruházások fellendítése.

Þ Az energia- és közlekedési hálózatok fejlesztése, valamint az összeköttetések javítása.

Þ Működő munkaerőpiacok létrehozása, többek között kellő rugalmassággal, az informális szektor kezelésével, a munkavállalók foglalkoztathatóságának javításával, valamint az oktatás és a készségek, illetve a munkaerő-piaci szükségletek jobb összehangolásával.

A nyugat-balkáni országokat arra szólítjuk fel, hogy éves nemzeti gazdasági reformprogramok kidolgozásával erősítsék gazdaságpolitikájukat és annak irányítását. E programok két részből fognak állni. Az első rész a már meglévő, a tagjelölt országokra vonatkozó előcsatlakozási gazdasági program javított változatát, valamint a potenciális tagjelölt országokra vonatkozó – és Koszovóra is kiterjesztett – gazdasági és költségvetési programot tartalmazza. A nemzeti gazdasági reformprogramok első része középtávú makrogazdasági és költségvetés-politikai keretet vázol fel, amelyben nagyobb hangsúly helyeződik a külső fenntarthatóság értékelésére és a növekedés strukturális akadályaira, valamint a szakpolitikai keretet támogató konkrét reformintézkedésekre. A nemzeti gazdasági reformprogramok második része az ágazati jellegű (például a közlekedés, az energia, az oktatás, a környezetvédelem, a kutatás, az ipar, a verseny, a belső piac területét érintő), az egyes országokban a fokozott versenyképesség és növekedés tekintetében legfontosabb strukturális reformokat öleli fel, ideértve az infrastruktúra-beruházási szükségleteket is. A Bizottság világos és összefoglalt iránymutatást nyújt az országok számára annak biztosítása érdekében, hogy a programokat a kulcskérdésekre összepontosítsák.

A strukturális reformokra helyezett nagyobb hangsúly tekintetében 2015 az első év kísérleti fázisának tekintendő. Az e dokumentumokban tárgyalt reformokat IPA-támogatással erősítik. A felügyelet megerősítése érdekében az értékelés eredményeként minden ország célzottabb szakpolitikai iránymutatást kap. A tagjelölt országokkal közösen ülésező ECOFIN Tanács már 2014 májusában célzottabb iránymutatást bocsátott ki minden tagjelölt ország számára.

Törökországot és az EU-t közös érdek fűzi ahhoz, hogy gazdasági reformmenetrendet mozdítsanak elő, tapasztalatot osszanak meg, összehangolják a G20-on belül képviselt álláspontjukat, valamint elmélyítsék a gazdasági integrációt. Továbbá, az EU és Törökország közötti vámunió közelmúltbeli értékelése fontos elemeket nyújt e kereskedelmi megállapodás továbbfejlesztéséhez. Mindkét félnek érdekében áll, hogy a modern kereskedelmi megállapodásokkal és az EU–Törökország közötti kapcsolatok stratégiai jelentőségével arányos szintű kereskedelmi kapcsolatokat mozdítsanak elő. A gazdasági menetrend tárgyalására az EU és Törökország közötti rendszeres magas szintű párbeszéd keretében kerülhet sor. E megerősített politikai kapcsolatokat az EU és Törökország közötti, évente megrendezett üzleti fórummal lehetne kiegészíteni.

A gazdaságpolitikai felülvizsgálat éves ciklusa, valamint iránymutatás a Nyugat-Balkán számára

Január 31. — Az országok benyújtják a Bizottságnak a nemzeti gazdasági reformprogramokat (ezek 1. része a makrogazdasági és költségvetési keretről és az azt támogató reformokról, 2. része pedig az ágazati jellegű strukturális reformokról és a versenyképességről szól). A 2. részhez tartozó reformok hosszabb távú jellege miatt a későbbi nemzeti gazdasági reformprogramokban ezt a részt egyszerűen évente naprakésszé teszik.

Február — A Bizottság értékelő kiküldetéseket hajt végre a nyugat-balkáni országokban.

Április — Az országok a célzottabb politikai iránymutatás megvitatása céljából találkoznak a Bizottsággal-

Május — ECOFIN tanácsi következtetések

Június/július — Országspecifikus találkozók miniszteri szinten.

Ősz — A Bizottság bővítési csomagja számba veszi az ECOFIN Tanács ülése óta elért további előrelépést, ezzel további, részletesebb – a következő januárban benyújtandó programokban figyelembe veendő – előretekintő iránymutatást kínál.

E megközelítés végrehajtásának elősegítéséhez célzott technikai segítségnyújtásra van szükség. Az országspecifikus szakpolitikai iránymutatás végrehajtását gyorsan támogatni kell a gazdasági kormányzás javítását célzó konkrét IPA-projektekkel. Az IPA 2014–2020 közötti időszakra szóló, az egyes országokra, illetve országcsoportokra vonatkozó stratégiai dokumentumai tükrözik a gazdasági kormányzás fontosságát, és indikatív összegeket különítenek el e célra. Folyamatban van konkrét IPA-projektek kidolgozása, amelyeket 2015-től kezdenek meg.

A régió versenyképességének növelésével és a munkahelyteremtést elősegítő intézkedések bevezetésével mérséklődni fog a bővítési országokból az EU-ba irányuló migrációs nyomás. A legutóbbi bővítések során átmeneti intézkedéseket vezettek be az új tagállamokból származó munkavállalók teljes mértékben szabad mozgásának fokozatos megvalósítására. Az átmeneti intézkedések jellegével és esetleges szükségességével, és/vagy a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó védelmi mechanizmussal a jövőbeni bővítésekről szóló csatlakozási tárgyalások során foglalkoznak, a jövőbeni hatásvizsgálat figyelembe vételével.

Ø Párbeszéd a foglalkoztatásról és a szociális reformról

A Nyugat-Balkán fenntartható gazdasági fejlődése érdekében nyújtott bizottsági támogatás túlmutat a makrogazdasági stabilizáción és a működő piacgazdasági státusz elérésén. A Bizottság a válság kezdete óta többször ismételte, hogy többet kell tenni a nehéz társadalmi-gazdasági helyzet javítása érdekében, különös tekintettel a munkanélküliségre.

A Bizottság máris új párbeszédet kezdett a foglalkoztatási és szociális reformprogramokról Törökországgal és Szerbiával. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal és Montenegróval jelenleg készítik elő a párbeszédeket. A többi ország társadalmi-gazdasági helyzete jóval nagyobb kihívások előtt áll, és még több támogatásra lesz szükség az új folyamatokban való részvételt elősegítő adminisztratív kapacitások kiépítéséhez. Ezeket az országokat fokozatosan bevonják az új párbeszédbe. A foglalkoztatás terén és a szociális területen nyújtott szélesebb körű támogatáson túl az IPA-n keresztül átfogó technikai segítségnyújtásban részesülnek. A Bizottság további eszközként foglalkoztatási és szociális platformot indít, hogy elősegítse az országok számára a tapasztalatok megosztását, valamint a foglalkoztatási és szociális reformprogramokról szóló párbeszéd előkészítését.

A Bizottság a készséghiány csökkentését és az oktatási rendszerek javítását célzó külön fellépés keretében továbbra is támogatni fogja a nyugat-balkáni oktatási és képzési platform fejlesztését.

Ø A befektetések fellendítése a növekedés és munkahelyteremtés érdekében; hálózatok és regionális együttműködés

A határon átnyúló közlekedési, energia- és távközlési hálózatok nem elég fejlettek a Nyugat-Balkánon. A régió gazdasági fejlődésének fellendítéséhez nagyon szüksége van az infrastruktúra-beruházásokra. A nyugat-balkáni gazdaságok méretét tekintve kulcsfontosságú a szorosabb integráció. A regionális gazdasági együttműködés nemcsak a fenntartható növekedésre teremt lehetőséget, hanem a politikai együttműködésre és a jószomszédi kapcsolatokra is. A munka a regionális együttműködési tanács égisze alatt folyik, a Délkelet-Európa 2020 stratégia céljainak és prioritásainak megválaszolása céljából. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) területén belül a szolgáltatások tervezett liberalizációja tovább támogatná ezt a célt.

Energia- és közlekedési hálózatok

Az EU és a bővítési országok közötti energia- és közlekedési összeköttetések javítása kiemelt prioritás lesz a fenntartható gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a kereskedelem és a kulturális cserék ösztönzése céljából.

Májusban a Bizottság elfogadta az EU-n belüli energiabiztonság megerősítését célzó európai energiabiztonsági stratégiát[3]. Rövid távon a stratégia azt javasolja, hogy a Bizottság energiabiztonsági stresszteszteket végezzen: ennek keretében a soron következő télre nézve gázellátási zavart szimulálnának, és ellenőriznék, hogy az energiarendszer hogyan képes megbirkózni az energiaellátás biztonságát érintő kockázatokkal. Az energiabiztonság páneurópai dimenziójára tekintettel a Bizottság a Nyugat-Balkán összes országát és Törökországot is felkérte arra, hogy vegyenek részt a stressztesztelési gyakorlatban. Albánia, Bosznia-Ηercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó, Szerbia és Törökország hozzájárult e gyakorlathoz. Alapvető fontosságú a transzeurópai energetikai infrastruktúra és az Energiaközösséggel folytatott együttműködés továbbfejlesztése. Az uniós energiaellátás biztonságával kapcsolatos aggályok fényében még jobban meg kell erősíteni az Energiaközösséget, amelynek az a célja, hogy az uniós energiaügyi vívmányokat a bővítési országokra és a szomszédos országokra is kiterjessze. Ezt a részt vevő országok energiaágazati reformjainak további előmozdítása révén kell elérni, energiarendszereik korszerűsítésének és fenntarthatóságának, valamint az uniós energiaügyi szabályozási keretbe való teljes körű integrációjuknak a támogatásával párhuzamosan.

Az Energiaközösség jövőbeni tevékenysége során külön figyelmet kell fordítani a reformok hatékonyabb végrehajtására és keresztülvitelére ahhoz, hogy valódi belső piac jöjjön létre mind nagykereskedelmi, mind kiskereskedelmi szinten, különösen a közműszolgáltatások szétválasztása, az árak átláthatósága, valamint harmadik felek hálózatokhoz való hozzáférésének garantálása tekintetében. A harmadik felek garantált hozzáférésének szükségessége egyike azon okoknak, amelyek miatt a Bizottság kijelentette, hogy az egyfelől Oroszország, másfelől a Déli Áramlat elnevezésű projektben érintett néhány ország által aláírt kormányközi megállapodásokat újra kell tárgyalni, valamint fel kell függeszteni a projekt keretében zajló építkezést.

Törökország stratégiai elhelyezkedésére és potenciális energia-csomópontként játszott szerepére tekintettel tovább kell fejleszteni az országgal folytatott együttműködést. Az EU és Törökország közötti energiaügyi együttműködés megerősítése, valamint a csatlakozási tárgyalások érdemi haladása segítené a további előrelépést az összeköttetések kialakítása, valamint az EU és Törökország energiapiacainak integrációja felé.

A Bizottság jegyzéket fogadott el a transzeurópai energetikai infrastruktúra fejlesztése szempontjából közös érdekű projektekről. Az Energiaközösség Miniszteri Tanácsa elfogadta az Energiaközösség érdekeit szolgáló projektek jegyzékét. E hálózatok kialakításához a feleknek (az EU segítségével) le kell küzdeniük az országok közötti összeköttetések finanszírozása körüli nehézségeket.

A rövidesen várható, Közlekedési Közösségről szóló szerződés ösztönözni fogja a szárazföldi közlekedési piacok és infrastruktúra integrálását, és közben segíteni fogja a nyugat-balkáni országokat az uniós szárazföldi közlekedési normák végrehajtásában. A Bizottság felülvizsgálta továbbá az EU transzeurópai hálózatait a közlekedés (TEN-T) és az energia (TEN-E) terén, hogy javítsa az összeköttetést a bővítési és a szomszédságpolitikában részt vevő országokkal.

A nyugat-balkáni beruházási keret (WBIF) egyre fontosabb szerepet tölt be a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítéséhez nagyon szükséges beruházások előkészítésében és támogatásának elősegítésében. A WBIF keretében a Bizottság, bilaterális donorok és nemzetközi pénzügyi szervezetek évente 4 milliárd EUR összegű beruházási támogatást nyújtanak a közlekedés, az energiaügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az erőforrás-hatékony gazdaság támogatása, a szociális ágazat és a magánszektor-/kkv-fejlesztés területén, ezen belül pedig a Bizottság társfinanszírozza a nyugat-balkáni kkv-platformot, amely garanciák és kockázati tőke révén kívánja javítani a kkv-k finanszírozáshoz jutását. A Bizottság arra ösztönzi az országokat, hogy nemzeti beruházási bizottságokat vagy hasonló koordinációs mechanizmusokat hozzanak létre, hogy ezáltal a tervezett ágazati projektekre vonatkozó egységes javaslatok alakulhassanak ki.

A tervezett projektekre vonatkozó egységes javaslat kialakítása Szerbiában:

Szerbia jelenleg állítja össze a nemzeti és uniós szinten stratégiai jelentőségű, prioritásként kezelt infrastruktúra-projektek listáját az energia, a közlekedés, a környezetvédelem és az üzleti infrastruktúra ágazatában. E prioritások között olyan projektek szerepelnének, amelyek csatlakozásig tartó és azon túlmenően történő megvalósítása politikai támogatottságot élvez. A listát koherens és objektív kiválasztási módszertan segítségével, egy IPA által finanszírozott projekt keretében állítják össze. A projekteket alaposan értékelik a hátralevő előkészítő és adminisztrációs lépések, valamint az összes érintett lépéshez társított részletes intézményi felelősségi körök tekintetében. A kormány politikai támogatásának megszerzése után az összes fenti – korábban hiányzó – elemnek köszönhetően hatékonyabbá válhat a projektfinanszírozási prioritások meghatározása, valamint eredményesebb koordináció jöhet létre a nemzetközi pénzügyi intézmények és a potenciálisan finanszírozó nemzetközi szervezetek között. Ezzel az a cél, hogy az IPA és a nemzetközi pénzügyi intézmények csak a tervezett projektekre vonatkozó egységes javaslatban szereplő projekteket finanszírozzák.

Ø A beruházások fenntarthatóságának biztosítása, valamint hatékony katasztrófakockázat-kezelés

A nyugat-balkáni országok sokféle katasztrófának vannak kitéve. A májusban Bosznia-Ηercegovinában és Szerbiában pusztító komoly árvizek nem csak több tucat áldozatot követeltek, de jelentős társadalmi-gazdasági hatással is jártak. A becslések szerint a teljes kár Bosznia-Hercegovinában mintegy 2,04 milliárd EUR (ami a GDP közel 15 %-ának felel meg), Szerbiában pedig 1,52 milliárd EUR. Az árvizek jelentősen kihatottak minkét ország növekedési kilátásaira is, kedvezőtlenül érintve hosszú távú fenntartható fejlődésüket. Az árvizek felhívták a figyelmet annak fontosságára, hogy tartós beruházásokat kell eszközölni a katasztrófakockázat-kezelésbe, a katasztrófakockázat-kezelési politikát pedig integrálni kell ezen országok átfogó gazdaságpolitikájába.

c) Jogállamiság és alapvető jogok

i)     Jogállamiság

A jogállamiság az EU-t megalapozó alapvető érték, és a csatlakozási folyamat középpontjában áll. Az Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak a tárgyalások korai szakaszától kezdve biztosítaniuk és ösztönözniük kell a jogállamiság garantálásához szükséges alapvető intézmények megfelelő működését. A jogállamiság kulcsfontosságú a stabil üzleti környezethez, jogbiztonságot teremt a gazdasági szereplők számára, továbbá ösztönzi a befektetéseket, a munkahelyteremtést és a növekedést. Az elmúlt évben a bővítési országok tudtak felmutatni némi pozitív fejleményt e területen. A 23. és 24. fejezet megnyitása fontos keretet nyújt Montenegró számára ahhoz, hogy végrehajtsa a jogállamisággal kapcsolatos kérdések széles körére kiterjedő átfogó cselekvési terveit. Szerbia – az e fejezetekről szóló csatlakozási tárgyalások megkezdésére várva – jól halad a hasonló cselekvési tervek kidolgozásával. Albánia fontos erőfeszítéseket tett a szervezett bűnözés leküzdésére.

A jogállamiság megerősítése kulcsfontosságú kihívást jelent a bővítési folyamatban érintett országok többsége számára, különösen az igazságszolgáltatás működésének és a bírói kar függetlenségének javítása, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés leküzdése tekintetében. Ez szilárd politikai elszántságot követel: a kijelentéseken túllépve most már kézzel fogható eredményekre van szükség. Az országoknak hiteles eredményeket kell felmutatniuk a szervezett bűnözéssel és korrupcióval kapcsolatos ügyekre vonatkozó nyomozások, büntetőjogi eljárások és jogerős ítéletek terén, megfelelő ítélethozatallal és vagyonelkobzással.

A legtöbb esetben messze ható igazságügyi reformokra van szükség egy olyan független és hatékony igazságszolgáltatási rendszer megteremtése céljából, amely képes tisztességes tárgyalásokat biztosítani, amelyben a bírákat érdem alapján nevezik ki és léptetik elő, és azok pártatlanok és elszámoltathatók. A legtöbb országban már vannak igazságügyi reformstratégiák. A végrehajtás ugyanakkor még gyerekcipőben jár, és továbbra is számos kihívással kell szembenézniük. Biztosítani kell az állami bírói tanácsok függetlenségét, szilárd eljárásokat kell bevezetni a bírák és ügyészek kinevezésére vonatkozóan, valamint az elszámoltathatóság biztosítása mellett meg kell védeni a bírói kar függetlenségét. Az igazságügy minőségében és hatékonyságában gyakran mutatkoznak hiányosságok: a legtöbb országban jelentős az ügyhátralék, és nehézségekbe ütközik a bírósági határozatok végrehajtása. Az igazságszolgáltatási kultúrában változásra van szükség ahhoz, hogy nagyobb hangsúly helyeződjön a polgároknak nyújtott szolgáltatásra.

Bírói tisztviselők képzése Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban

A bírák és ügyészek akadémiáját 2006-ban hozták létre, és 2007-ben kezdte meg működését. Az intézmény egy kétéves, nappali tagozatos elméleti és gyakorlati képzési program révén hivatalba lépés előtti képzést nyújt a leendő bírák és ügyészek számára, valamint folyamatos képzést munka melletti továbbképzést biztosít a bírák, ügyészek, bírósági alkalmazottak és köztisztviselők számára pályafutásuk teljes időtartama alatt. A képzést többnyire gyakorló jogászok, például rangidős bírák nyújtják. A hivatalba lépés előtti képzési programot már 80 bíró- és ügyészjelölt végezte el, tavaly a hallgatói létszám meghaladta a 7 300 főt, és az akadémia több mint 270 gyakorlati továbbképzést szervezett. Az akadémia decentralizált rendszere és az akadémia weboldalán elérhető e-tanulási modulok a fővároson kívüliek részvételét is lehetővé teszik. A nemzetközi igazságügyi szervezetekkel való kapcsolatokat is erősítik, többek között külföldi gyakornoki programokkal.

A korrupció továbbra is problémát okoz a bővítési folyamatban érintett országok többségében. Továbbra is korrupt gyakorlatok apasztják a nemzeti költségvetés szűkös erőforrásait olyan területeken, mint például a közbeszerzés és a privatizáció, ami kedvezőtlenül hat a jogbiztonságot igénylő üzleti és befektetési légkörre. A korrupció közvetlenül is kihat a polgárokra, amikor például hozzá kívánnak jutni bizonyos közszolgáltatásokhoz, így az oktatáshoz vagy az egészségügyi szolgáltatásokhoz. A korrupció hatékony megelőzését célzó eszközök továbbra sincsenek kellően kihasználva. Proaktívabb, összehangoltabb és hatékonyabb bűnüldözésre van szükség annak biztosításához, hogy a korrupciós eseteket – ideértve a magas szinten elkövetetteket is – megfelelően kivizsgálják, büntetőeljárás alá vonják és szankcionálják. E területen érdemi és tartós eredményeket kell felmutatni.

Az országoknak erős keretet kell biztosítaniuk a korrupció megelőzésére, és további erőfeszítésekre van szükség a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozása, az összeférhetetlenségek kezelése, a közpénzek felhasználásának átláthatósága, az információkhoz való hozzáférés, valamint a vagyontárgyak lefoglalása és elkobzása tekintetében. E tekintetben kulcsfontosságú lesz a közigazgatási reform és az államháztartás-igazgatás. Az adatgyűjtést és az adatokhoz való hozzáférést javítani kell az átláthatóság fokozása, valamint a korrupcióellenes politikák végrehajtását érintő ellenőrzés elősegítése érdekében.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem továbbra is jelentős probléma a legtöbb bővítési országban. Vannak ugyan előrelépések, de még sokkal többet kell tenni azért, hogy a bűnüldöző szervek és az ügyészi szolgálatok hatékony jogi és vizsgálati eszközökkel legyenek felvértezve a szervezett bűnözés megfelelő leküzdésére és szankcionálására, valamint proaktív nyomozások biztosítására. A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem alapvetően fontos annak megakadályozásához, hogy a bűnözés beszivárogjon a politikai, jogi és gazdasági rendszerbe. A bűnüldöző szerveket, az ügyészi szolgálatokat és a bírói kart ellenállóbbá kell tenni a korrupcióval szemben, és több ellenőrzésre van szükség a látszólag jogszerű, bűncselekményeket rejtő vállalkozások felderítésére. Jelentősen javítani kell az összetett pénzügyi vizsgálatokat végző és a pénzmosás kezelését célzó kapacitást, valamint foglalkozni kell az olyan új fenyegetésekkel, mint például a számítástechnikai bűnözés. A tisztázatlan vagyonszerzés jelenségének kezelése céljából hatékonyan el kell kobozni a bűncselekményből származó jövedelmet, kiterjesztett vagyonelkobzási rendszert kell bevezetni, valamint fontolóra kell venni a jogellenes meggazdagodás büntethetőségét.

Számos bűnügyi tevékenység és szervezett bűnözésben érintett csoport határon átnyúló jellege miatt megerősített regionális és nemzetközi együttműködésre van szükség, valamint jobban eleget kell tenni a tagállamok rendőrségi és igazságügyi együttműködés iránti megkereséseinek. Szintén folytatódik az operatív együttműködést a kapcsolódó európai ügynökségekkel, különösen az Europollal, az Eurojusttal és a Frontex-szel. Működési megállapodás lépett hatályba egyfelől az Europol, másfelől Szerbia, illetve Albánia között, és a Montenegróval készülő hasonló megállapodás is előrehaladott állapotban van. A Bizottság továbbra is támogatja a regionális ügyészek hálózatát, és a koordinált tanúvédelmi programokat a régióban.

Stratégiai elemzés kialakítása a montenegrói szervezett bűnözés helyzetéről:

Minden olyan országnak, amely sikeresen kíván harcolni a szervezett bűnözéssel szemben, koherens, átfogó stratégiai elemzést kell készítenie a területén végbemenő szervezett bűnözésről. Ez – a bűnüldöző szerveken túl is – minden érdekelt fél számára fontos annak megértéséhez, hogy az országnak milyen veszélyekkel kell szembenéznie, és hogyan kezelje a tendenciákat. Montenegró 2014 tavaszán közzétette a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségről készített értékelését, amely áttekinti a régión és az országon belüli, Montenegró biztonsági helyzetét érintő bűnügyi fenyegetéseket. Az elemzés most arra szolgál, hogy azonosítsák a bűnüldöző szervek közös prioritásait, lehetővé téve ezáltal, hogy megfelelő válaszokat dolgozzanak ki, valamint végrehajtsák a „hírszerzésen alapuló bűnüldözés” koncepcióját.

A Bizottság továbbra is kiemelt prioritást tulajdonít a jogállamiság összes vonatkozásának a bővítési országokban. A csatlakozási tárgyalások során új megközelítést alkalmaznak az igazságszolgáltatást és az alapvető jogokat, valamint a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülését felölelő fejezetekre. Ehhez a csatlakozás előkészítése során kézzel fogható eredményeket kell felmutatni a reformok végrehajtása terén. Az EU 2013 decemberében első alkalommal határozott meg a csatlakozási tárgyalások folyamán időközi tárgyalási kritériumokat, Montenegró tekintetében. Szerbia jelentős iránymutatást kapott azon átfogó cselekvési tervekhez, amelyeket a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekről szóló tárgyalások megnyitásának alapjaként dolgoz ki. Ezen iránymutatás és a tárgyalási kritériumok határozzák meg a többi bővítési országgal való jövőbeni tárgyalások és munka menetét. A jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket most már az összes bővítési országgal a csatlakozási folyamat elején tárgyalják, és az e téren elért előrelépés fontos szempont lesz akkor, amikor az uniós csatlakozás egyes szakaszairól határoznak.

A 23. és 24. fejezetre alkalmazott megközelítés dióhéjban

Az igazságszolgáltatásról és alapvető jogokról szóló 23., valamint a szabadságról, a biztonságról és a jog érvényesüléséről szóló 24. tárgyalási fejezetre vonatkozó új megközelítés olyan strukturáltabb tárgyalási keretet biztosít, amely figyelembe veszi a reformok megfelelő végrehajtásához szükséges időt:

►     A 23./24. fejezetet már a folyamat elején meg kell nyitni és a végén kell lezárni, hogy maximális idő álljon rendelkezésre konkrét, a reformok visszafordíthatatlanságát célzó eredmények felmutatására.

►     Az EU-nak jelentős iránymutatást kell biztosítania a reformokról szóló átfogó cselekvési tervek megalapozására; e cselekvési tervek nyitókritériumot képeznek, valamint a reformok katalizátoraként szolgálnak.

►     „Időközi tárgyalási kritériumok” bevezetése a reformfolyamat további iránymutatásaként, valamint a reformok menetrend szerinti továbbviteléhez.

►     Zárókritériumokat csak akkor határoznak meg, ha általánosságban jelentős előrelépést sikerült elérni, ideértve a helyi végrehajtással kapcsolatos eredményeket is.

►     Biztosítékok és korrekciós intézkedések, például a tárgyalási kritériumok naprakésszé tétele, valamint – a tárgyalások összes fejezetének általánosságban kiegyensúlyozott előrehaladását biztosítandó – mechanizmus az egyéb fejezetekkel kapcsolatos tárgyalások leállítására, amennyiben a 23./24. fejezettel kapcsolatos előrelépés lemaradna.

►     A folyamat nagyobb átláthatósága és befogadó jellege: széles körű konzultáció az érdekelt felekkel a reformokkal kapcsolatban, azok végrehajtásának maximális támogatása érdekében.

Tágabb értelemben a Bizottság az összes rendelkezésre álló eszközt felhasználja a jogállamiság megerősítésére, többek között – különösen a stabilizációs és társulási megállapodás alapján létrehozott közös testületek által végzett – rendszeres ellenőrzéseivel, értékelő küldetésekkel és strukturált párbeszéddel; jelentéstételével, különösen az eredményjelentésekkel; pénzügyi támogatásával, amely az IPA II keretében kiemelt hangsúlyt helyez a jogállamiságra; továbbá az intézményépítés, a Taiex, az ikerintézményi projektek és partneri felülvizsgálatok révén, amelyek közvetlen kapcsolatot teremtenek a tagállami bírák, ügyészek és egyéb bűnüldözési, határigazgatási és migrációs szakértők, valamint a bővítési országokbeli kollegáik között. Az EU és Törökország közötti eredményközpontú program keretében a 23. fejezettel foglalkozó munkacsoport jött létre. A nemzetközi bűnözés hatékonyabb kezelése érdekében a Bizottság szorgalmazza a régión belüli, továbbá az uniós tagállamokkal, valamint az Europollal, az Eurojusttal, a Frontex-szel és egyre inkább az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködés elmélyítését. Ahhoz, hogy megfelelő intézkedéseket alakítsanak ki a külföldi fegyveresek jelenségének kezelésére, a bővítési országoknak fokozniuk kell a radikalizálódás megelőzésére irányuló kapacitásukat, többek között a bevált gyakorlatok megosztásával, valamint a tagállamokkal folytatott fokozott együttműködéssel. A vízumliberalizációs folyamat – az általa szabott külön reformfeltételekkel együtt – segített abban, hogy az országok jobban összpontosítsák erőfeszítéseiket. Az országoknak fokozniuk kell a fenti reformok megszilárdítását célzó igyekezeteket. A vízummentes országoknak haladéktalanul intézkedniük kell a liberalizált vízumrendszerrel való visszaélések kezelése céljából. Összevont erőfeszítésekre van szükség a migráció és a határigazgatás területén. Az e területeket érintő megoldatlan kérdésekkel továbbra is a megfelelő fórumok foglalkoznak, például a stabilizációs és társulási folyamat keretében, ideértve a jogérvényesülésről, szabadságról és biztonságról szóló 24. fejezetről folytatott tárgyalásokat is.

ii.    Alapvető jogok

A Bizottság gondosan figyelemmel kíséri, hogy mi a helyzet a polgári, politikai, szociális és gazdasági jogok, valamint a bővítési országokon belül kisebbségekhez tartozók jogai tekintetében. Jóllehet a jog általánosságban biztosítja az alapvető jogokat, még többet kell tenni azért, hogy azokat a gyakorlatban is tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás és a média szabadsága továbbra is aggályos. Jobban kell védelmezni a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, valamint foglalkozni kell a kiszolgáltatott helyzetű csoportokat érő – többek között szexuális irányultságon alapuló – diszkriminációval és ellenségességgel. További teendőkre van még szükség a nők jogainak előmozdítása terén, ideértve a családon belül elkövetett erőszak kezelését is. Javítani kell a gyermekek jogainak tiszteletben tartását, valamint további erőfeszítéseket kell tenni a fogyatékossággal élő személyek támogatására. Továbbra is kihívásokkal kell számolni az egyéb alapvető jogok – például a tulajdonhoz való jog – terén. Gyakran hatékonyabb intézkedésekre van szükség az igazságszolgáltatás igénybevételének megkönnyítéséhez.

Az országoknak szilárdabb intézményi keretet kell létrehozniuk az alapvető jogok védelmére. Az emberjogi intézmények – ideértve az ombudsmanokat is – megvannak ugyan, de erőteljesebb, a szóban forgó kérdések súlyosságával arányos szereppel kell őket felruházni. Túl gyakran fordul elő, hogy az ilyen intézmények ajánlásai nem érnek célba, az állami szervek általi nyomon követésük pedig nem megfelelő. Továbbá elő kell mozdítani a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és az emberijog-védők által folytatott tevékenység elismerésének kultúráját. A bővítési országok EU kereteibe történő hatékonyabb integrációja, valamint a bevált gyakorlatok terjesztésének elősegítése érdekében a Bizottság erősen ösztönzi, hogy a tagjelölt országok folytassák előkészületeiket arra, hogy megfigyelőként részt vegyenek az EU Alapjogi Ügynökségének munkájában.

Az alapvető jogok garantálása a törökországi Alkotmánybíróság által:

2011 óta minden olyan egyén, aki úgy véli, hogy az alkotmány által biztosított alapvető jogait és szabadságait a hatóságok megsértették, – elvileg a rendes jogorvoslati eljárások kimerítése után – keresetet nyújthat be az Alkotmánybírósághoz. Ezen eljárás alapján a török Alkotmánybíróság 2014-ben olyan határozatokat hozott, amelyek:

•      védelmezik a véleménynyilvánítás és az internet szabadságát.

•      biztosítják a szabadsághoz és biztonsághoz, valamint a tisztességes tárgyaláshoz való jogot, valamint megnyitják az utat számos, Törökországot megosztó nagy kaliberű eset újratárgyalása előtt.

•      bűncselekményként ismerik el a szexuális irányultságon alapuló gyűlöletbeszédet.

Ø A véleménynyilvánítás és a média szabadsága

A bővítési országokban nagyjából megvan a véleménynyilvánítás és a média szabadságát célzó jogi keret, összességében véve pluralista médiával. A gyakorlatban ugyanakkor az elmúlt évben néhány országban romlott a véleménynyilvánítás és a média szabadsága. Számos fontos kihívással sürgősen foglalkozni kell, és továbbra is komoly aggodalomra ad okot a média szabadságára gyakorolt kormányzati befolyás. Több erőfeszítésre van szükség a közszolgálati műsorszolgáltatók politikai és pénzügyi függetlenségének biztosítása, a szabályozó hatóságok megerősítése és a média funkcionális önszabályozásának előmozdítása érdekében. Kezelni kell a médiára nehezedő informális gazdasági nyomást is, többek közt a média tulajdonosi szerkezetének átláthatóságával, a túlzott koncentráció megelőzésével, valamint a kormányzati reklámokkal kapcsolatos közbeszerzések átlátható szabályaival. Néhány országban az újságírók ellen irányuló ismétlődő erőszakos cselekmények és megfélemlítések a félelem légkörét és a cenzúrát táplálják, a hatóságok pedig nem sok sikerrel járnak az elkövetők azonosítása és megfelelő szankcionálása terén. Olykor maguk a kormányok is olyan légkört segítenek elő, amelyben a kormánypolitikával szemben kritikus újságírókat árulónak kiáltják ki, ezzel öncenzúrát eredményeznek. Jóllehet a becsületsértés büntethetősége megszűnt, az újságírók ellen továbbra is folynak büntetőeljárások. Az államhatalommal való visszaélés megelőzése érdekében fejleszteni és képezni kell a bírói kart.

A Bizottság az EU-csatlakozási folyamat során továbbra is előtérbe helyezi a véleménynyilvánítás és a média szabadságával kapcsolatos munkát. A Bizottság feltérképezi annak lehetőségét, hogy 2015-ben az Európai Parlamenttel együtt megtartsa a 3. „Speak-Up” konferenciát a média, a civil társadalom és a nemzeti hatóságok kulcsfontosságú érdekelt feleinek részvételével. Az idei év folyamán később a Bizottság első alkalommal ítél oda díjat a tényfeltáró újságírás területén.

Ø A kisebbségek – köztük a romák – védelme

Általánosságban megvannak a kisebbségek védelmét szolgáló szilárd és jól kidolgozott jogi keretek. A gyakorlati végrehajtás azonban gyakran nehézkes, különösen akkor, ha közelmúltbeli konfliktusokhoz kapcsolódik. Többet kell tenni a jogi kötelezettségvállalások megfelelő végrehajtásának biztosítása, valamint az etnikai kisebbségeket érintő nehézségek hatékonyabb kezelése érdekében. Gyakran nagyobb figyelmet kell fordítani olyan kérdésekre, mint például a kisebbségi nyelvek, az oktatáshoz való hozzáférés, valamint a politikai képviselet. Ösztönözni kell a kisebbségek elfogadásának általános kultúráját, valamint az oktatás, a széles körű nyilvános viták és a tudatosítás révén meg kell fékezni a társadalmi ellenségességet. Zéró toleranciát előíró proaktív megközelítésre van szükség az etnikai alapú gyűlöletbeszéddel, diszkriminációval, erőszakkal és megfélemlítéssel szemben. Fontos megszilárdítani a rasszizmus és az idegengyűlölet bizonyos formái és kifejezései elleni küzdelem koherens keretét olyan területeken, mint például az audiovizuális média, a sport, a politika, az oktatás és az internet.

Szerte a Nyugat-Balkánon és Törökországban továbbra is komoly aggodalomra ad okot a legtöbb roma közösség helyzete. A romák nagyon gyakran válnak a rasszizmus, a diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés áldozataivá, mélyszegénységben élnek, nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és szakképzéshez, lakhatáshoz és foglalkoztatáshoz. A személyi okmányok hiánya ugyancsak aggodalomra ad okot. A Bizottság 2014 áprilisában magas szintű roma csúcstalálkozót tartott, hogy felhívja a figyelmet azon kihívásokra, amelyekkel a romák Európa-szerte – többek között a bővítési országokban is – szembesülnek. Ez hangsúlyozta, hogy a helyi hatóságok különös szerepet játszanak a romák társadalmi befogadásának biztosításában. 2014-ben a Bizottság – az NGO-k által a romák integrációjához nyújtott felbecsülhetetlen hozzájárulás elismeréséként – díjat hozott létre a romák befogadásáért.

A Bizottság szorosan együttműködik az összes bővítési országgal, hogy biztosítsa a nemzeti romastratégiák megfelelő végrehajtását, nyomon követését és felügyeletét. Az IPA-n keresztül nyújtott pénzügyi támogatást szintén növelik, és célzottabbá teszik ahhoz, hogy támogassa a fenntartható előrehaladást az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a lakhatás és a személyi okmányok öt prioritásterületén. A Bizottság a nemzetközi szervezetekkel és egyéb donorokkal folytatott stratégiai együttműködését is meg kívánja erősíteni. A roma kisebbség társadalmi befogadásának minden szinten erős politikai támogatottságot élvező nemzeti prioritássá kell válnia, és abban valamennyi érdekelt félnek felelősséget kell vállalnia.

A korai iskoláztatás támogatása – romákat oktató asszisztensek Szerbiában:

A roma gyerekek beiskolázási arányának növelése, valamint az általános iskolai ciklus elvégzésének előmozdítása érdekében 2008 óta működik egy több mint 170 pedagógusasszisztensből álló hálózat. Az asszisztensek segítséget nyújtanak a kiszolgáltatott helyzetű csoportokból származó tanulóknak – többségükben romáknak –, megszervezik a tanórákat, valamint kapcsolatot tartanak a szülőkkel. E kezdeményezés, amely immár szilárdan beépült a szerb oktatási rendszerbe, jelentős növekedést eredményezett az alacsonyabb iskolai évfolyamok beiskolázási rátáiban, valamint az iskola előtti programokra való beiratkozásban.

Ø Szexuális irányultság és nemi identitás

A Nyugat-Balkánon és Törökországban még mindig elterjedt jelenség a homofóbia, a diszkrimináció és a gyűlölet-bűncselekmény, ideértve a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján elkövetett erőszakot és megfélemlítést is. Égető szükség van arra, hogy a diszkriminációellenes jogszabályokat a szexuális irányultságra és a nemi identitásra is kiterjesszék Törökországban és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban. E két országban, valamint Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban még hiányoznak a gyűlölet-bűncselekményekről szóló jogszabályok. A bűnüldöző szervek, az ombudsmanok intézményei, a bírák és a médiában dolgozó szakemberek képzésére van szükség ahhoz, hogy ismertté váljanak az új jogszabályok, hogy biztosított legyen megfelelő végrehajtásuk, és hogy azok hozzájáruljanak a jobb megértéshez.

A gyűlöletbeszéddel, az erőszakkal és a megfélemlítéssel szemben zéró toleranciára van szükség, a hatóságoknak pedig erős vezető szerepet kell felvállalniuk ahhoz, hogy változás következzen be a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek irányába tanúsított, gyakran ellenséges társadalmi hozzáállásban. Intézkedéseket kell hozni a sztereotípiák és a félretájékoztatás ellen, többek közt az oktatási rendszeren belül. Vallási vagy kulturális értékeket a diszkrimináció semmilyen formájának igazolására nem lehet felhasználni. A gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadságát védelmezni kell, többek között a büszkeségnapi felvonulások megfelelő kezelésével.

A Bizottság késő ősszel magas szintű konferenciát szervez az Európai Parlamenttel és a Tanács olasz elnökségével, hogy számba vegye a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyeket érintő kérdések aktuális állását és az azokkal kapcsolatos előrehaladást, valamint hogy bevált gyakorlatokat osszon meg.

A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek ellen elkövetett erőszak hatékonyabb rendőrségi kezelése Bosznia-Hercegovinában:

Régiószerte jellemző, hogy tipikusan igen kevés bejelentést tesznek a személyeket szexuális irányultságuk miatt érő fenyegetésekről és erőszakos esetekről. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a rendőrség és a társadalom általában közömbös, sőt akár ellenséges is az ilyen eseteket illetően, valamint nincs bizalom aziránt, hogy a hatóságok fellépnének ez ellen. A szarajevói rendőrség célirányosan képzett kapcsolattartó tisztviselőket nevezett ki a homofób fenyegetések és támadások eseteinek kezelése céljából. E kezdeményezés a rendőrség és az NGO-k közötti hatékony együttműködés eredménye, és tudatosította a rendőrségen belül, hogy e jelenséggel komolyabban foglalkozni kell, és megfelelően ki kell vizsgálni a gyűlölet-bűncselekmények összes esetét.

Ø A nők jogai

Többet kell tenni a nők jogainak támogatásáért, valamint a nemek közötti egyenlőség biztosításáért. Foglalkozni kell a foglalkoztatáson belüli diszkriminációval, valamint a nők munkaerő-piaci alacsony részvételi arányával. Továbbra is léteznek sztereotípiák és hagyományosan nemekhez kötött szerepek, egyes esetekben olyannyira, hogy azok súlyosan korlátozzák a nőket abban, hogy ki tudjanak állni jogaik mellett, különösen Törökországban. Koszovóban a nőket súlyos akadályok gátolják abban, hogy érvényesítsék földöröklési jogukat. A régió legtöbb országa ratifikálta az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményét, amely idén lépett hatályba. A végrehajtás kulcsfontosságú, mivel a nők elleni erőszak és az áldozatok támogatása továbbra is kihívást jelent az összes országban. Törökországban továbbra is komoly aggodalomra ad okot a családon belüli erőszak, a „becsületbeli” erőszak és elnyomás, valamint a korai és kényszerházasságok kérdése. Az egyezmény a nők elleni erőszakként jellemzett számos olyan bűncselekményt határoz meg, amelyeket büntethetővé kell tenni. Ezek között szerepel a lelki, fizikai és nemi erőszak, ideértve az erőszakos közösülést, a kényszerházasságot és a zaklatást is.

A nemek közötti egyenlőséget célzó átfogó program Montenegróban:

Az elmúlt évek szakpolitikai és jogalkotási fejleményei új alapot teremtettek ahhoz, hogy foglalkozzanak a nők emberi jogokhoz való hozzáférésével, valamint arra vonatkozó lehetőségükkel, hogy hozzájáruljanak a politikai, gazdasági és társadalmi fejlődéshez. A jogszabályok és szakpolitikák végrehajtásának biztosítása érdekében Montenegró a nemek közötti egyenlőséget célzó átfogó programot kezdeményezett a nők személyi sérthetetlenségének, gazdasági előremenetelének és politikai képviseletének javítására. Ez multidiszciplináris csoportok létrejöttét eredményezte a nők elleni erőszak leküzdése céljából, valamint hozzájárult a nők parlamenten belüli részarányának megnövekedéséhez.

Ø A gyermekek jogai

Többet kell tenni a gyermekek jogainak védelmezése érdekében, és különösen a célból, hogy védelmezzék őket az erőszak valamennyi formájával szemben, javítsák az igazságszolgáltatáshoz és a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszereihez való hozzáférésüket, valamint biztosítsák a szülői gondoskodásban nem részesülő gyermekek intézményi elhelyezésének közösségi, illetve családi alapú alternatíváit (az intézményi gondozás leépítése). A régió legtöbb országa mára jogi kereteket és cselekvési terveket dolgozott ki, de a végrehajtás még le van maradva.

III. A bilaterális kérdések kezelése és túllépés a múlt örökségén

A jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés a stabilizációs és társulási folyamat alapvető elemei.

Az intenzívebb bilaterális együttműködésnek és kapcsolatoknak köszönhetően erősödtek a jószomszédi kapcsolatok, még olyan érzékeny kérdések tekintetében is, mint például a háborús bűncselekmények, a menekültek visszatérése – többek között a szarajevói folyamat[4] keretében végrehajtott regionális lakhatási program, illetve az ehhez kapcsolódó, folyamatban lévő lakásépítés révén –, a szervezett bűnözés és a rendőrségi együttműködés. Az eddig elért eredményeket meg kell erősíteni. A májusban Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában súlyos károkat okozó árvizek nemcsak az Unió szolidaritását és a szorosabb integráció előnyeit hangsúlyozó határozott uniós válaszreakciót eredményeztek, hanem hatékony együttműködést is e két ország között, valamint régiószerte. Nemzeti és etnikai határvonalakon túllépő erős szolidaritás mutatkozott, különösen – de nem kizárólag – helyi szinten. A politikai vezetőknek meg kell ragadniuk a lehetőséget arra, hogy e jó szándékra építve összpontosítsanak az EU felé vezető út közös kihívásait érintő további együttműködésre.

További erőfeszítésekre van szükség a bővítési országok közötti, valamint a jelenlegi tagállamokkal fennálló bilaterális viták rendezése érdekében. A régió bilaterális kapcsolatait továbbra is számos megoldatlan kérdés terheli, különösen a volt Jugoszlávia felbomlásából fakadóak, mint például az etnikumok közötti és a jogállással kapcsolatos viták, a kisebbségek helyzete, a háborús bűncselekményekért való felelősségre vonás, az eltűnt személyek, valamint a határok kijelölése. A közelmúlt történelméről alkotott gyökeresen eltérő nézetek ugyancsak rányomják bélyegüket a kapcsolatokra. A tényfeltárást és megbékélést célzó RECOM-kezdeményezést támogató első lépéseket újabb intézkedéseknek kell követniük. A megbékélés alapvető fontosságú ahhoz, hogy Délkelet-Európában stabilitás és olyan környezet alakulhasson ki, amely hozzájárul a múlt örökségének feldolgozásához, így minimálisra csökkenti annak lehetőségét, hogy politikai célokra használják fel a még lezáratlan bilaterális kérdéseket.

Az érintett feleknek mihamarabb foglalkozniuk kell a bilaterális kérdésekkel, és azok nem hátráltathatják a csatlakozási folyamatot, amelynek meghatározott feltételrendszeren kell alapulnia. A Bizottság sürgeti a feleket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a még fennálló viták megoldása érdekében, a megállapított elveknek és eszközöknek megfelelően, ideértve azt is, hogy a kérdéseket adott esetben a Nemzetközi Bíróság vagy bármely más ad hoc vitarendezési szerv elé vigyék. A csatlakozási tárgyalások politika lendületet adhatnak a viták rendezéséhez. A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok rendezését folytatni kell, valamint végre kell hajtani a brüsszeli megállapodást[5]. Az EU belefoglalta a Szerbiával kialakított tárgyalási keretbe, valamint a Koszovóval kötött stabilizációs és társulási megállapodásba a két ország közötti viszony rendezésének követelményét. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tekintetében továbbra is fontos a jószomszédi kapcsolatok fenntartása, ideértve azt is, hogy az ENSZ égisze alatt, tárgyalások útján, további késedelem nélkül kölcsönösen elfogadható megoldást kell találni az elnevezés kérdésére. A Bizottság továbbra is politikai támogatást és közvetítést kínál minden olyan országnak, amely a bilaterális kérdések mihamarabbi megoldásán fáradozik, és továbbra is aktívan támogatja a megoldás érdekében más fórumok keretei közt tett erőfeszítéseket.

A jószomszédi viszonyokat továbbra is különféle regionális együttműködési kezdeményezésekkel erősítik. A Bizottság maximálisan támogatja a délkelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) és a Regionális Együttműködési Tanács munkáját, ideértve a Délkelet-Európa 2020 stratégiát is. A Bizottság üdvözli a májusban létrejött SEECP regionális parlamenti közgyűlést, valamint a nyugat-balkáni Hatok nemrégiben kezdett megerősített együttműködését a stabilizációs és társulási megállapodás keretében. E kezdeményezés keretében nemrégiben fontos találkozókra került sor a régió külügy- és pénzügyminiszterei között a – különösen a gazdasági kormányzás területét érintő – közös kihívások megvitatása céljából. Folytatódott az együttműködés más regionális fórumok, mint például a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA), az Energiaközösség és a Regionális Közigazgatási Képzési Központ keretében. Fontos, hogy e kezdeményezések kiegészítő jellegűek, inkluzívak, regionális gyökerűek és regionálisan irányítottak legyenek. A Bizottság üdvözli az augusztusi berlini csúcstalálkozót, ahol egyértelművé vált, hogy a nyugat-balkáni térség európai perspektívája erős politikai támogatottságot élvez. További éves csúcstalálkozókat is terveznek, a soron következőnek Ausztria lesz a házigazdája. A „berlini folyamat” fontos lehet a reformok ösztönzéséhez és az alapvető összekapcsolási beruházások realisztikus prioritásainak elfogadásához. Akár a még rendezetlen bilaterális kérdések megoldásához is lendületet adhat. A Bizottság készen áll arra, hogy támogassa e kezdeményezés nyomon követését.

***

IV. Következtetések és ajánlások

A fenti elemzés, valamint a mellékletben összefoglalt országspecifikus értékelések alapján a Bizottság az alábbi következtetéseket és ajánlásokat terjeszti elő:

I.

1. Az elmúlt öt évben a Bizottság megerősítette a bővítési politika szavahihetőségét, és fokozta átalakító erejét azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt fektetett arra, hogy az alapvető reformokkal már a bővítési folyamat elején foglalkozzanak. A Bizottság különös hangsúlyt helyezett i. a jogállamiság, ii. a gazdasági kormányzás és iii. a közigazgatási reform három pillérére.

2. 2012-ben a Bizottság új megközelítést vezetett be a jogállamiságra vonatkozóan. 2013-ban a Bizottság – az európai szemeszter tapasztalataira építve – meghatározta a gazdasági kormányzás megerősítésének keretét. Idén új ötleteket vázol fel a bővítési országokban végbemenő közigazgatási reform támogatására. A megújult lendülettel folytatódó bővítési folyamat három pillére kapcsolódik egymáshoz, és az e területeken elért előrehaladás kulcsfontosságú lesz annak meghatározásához, hogy ezen országok mikorra lesznek teljesen felkészültek az uniós csatlakozásra.

3. Az EU bővítési politikája továbbra is hozzájárul az európai béke, biztonság és jólét kölcsönös előnyeihez. Erősíti az EU politikai és gazdasági erejét, és erőteljes átalakító hatást gyakorol az érintett országokra. Jól előkészített csatlakozási folyamat biztosítja, hogy a bővítés ne menjen az Unió hatékonyságának rovására.

4. A 10 új tagállam 2004-es történelmi jelentőségű csatlakozásának májusban ünnepelt tízéves évfordulója felidézi az elért eredményeket. Az EU bővítésével párhuzamosan bővülnek vállalkozásaink, befektetőink, fogyasztóink, turistáink, egyetemi hallgatóink és ingatlantulajdonosaink lehetőségei is. A bővítés az Unió újonnan csatlakozó és korábbi tagállamainak egyaránt kedvezett. Nőtt a kereskedelem és a befektetés. Az uniós környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és egyéb standardok szélesebb körű alkalmazásával javult a polgárok életminősége.

5. A nyugat-balkáni országok számára kulcsfontosságú stabilizációs tényezőt jelent az uniós tagság uniós tagállamok által nyújtott egyértelmű perspektívája, ami támogatja az előrelépést a szükséges feltételek – ideértve a stabilizációs és társulási folyamat feltételeit is – teljesítése felé. A jószomszédi kapcsolatok és az inkluzív regionális együttműködés kulcsfontosságúak. E nemrégiben még konfliktus által szabdalt régió történelmét tekintve kulcsfontosságú, hogy a bővítési országok folyamatos erőfeszítéseket tegyenek a bilaterális kérdések rendezése és a múlt örökségének hátrahagyása érdekében.

6. A bővítés az Unió külpolitikájának erőteljes eszközévé vált. Az Unió szomszédságában mutatkozó fejlemények is hangsúlyozzák, hogy a bővítési politika fontos eszköz a kulcsfontosságú külpolitikai kérdésekkel kapcsolatos együttműködés további elmélyítése céljából. Minden bővítési országgal meg kell erősíteni a bilaterális külpolitikai párbeszédet. Minden tárgyaló országgal meg kell vitatni a 31. fejezethez tartozó kül-, biztonság- és védelmi politikai kérdéseket. A Bizottság hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a bővítési országoknak fokozatosan igazodniuk kell az EU külpolitikai álláspontjaihoz. Hangsúlyozza továbbá a közös biztonság- és védelmi politika jelentőségét, ideértve például az Európai Védelmi Ügynökség programjaiban való részvételt is.

7. A csatlakozási folyamat szigorú, de igazságos feltételrendszerre, meghatározott kritériumokra és a saját érdem elvére épül. Ez nagyon fontos a bővítési politika szavahihetősége szempontjából: egyrészt ahhoz, hogy a bővítési országok ösztönzést kapjanak a kiterjedt reformok végrehajtásához, másrészt az uniós polgárok támogatásának elnyeréséhez. A tagállamoknak és az uniós intézményeknek a maguk részéről megalapozott vitát kell folytatniuk a bővítési politika politikai, gazdasági és társadalmi hatásairól.

8. Ami az első pillért illeti, a jogállamiság megerősítése az új lendülettel folytatódó csatlakozási folyamat középpontjában áll. Az igazságügyi reformokat kitartóan folytatni kell annak biztosítása érdekében, hogy független és pártatlan bírói kar nyújtson hatékony igazságszolgáltatást. Az országoknak hiteles eredményeket kell felmutatniuk a szervezett bűnözéssel és korrupcióval kapcsolatos ügyekre vonatkozó nyomozások, büntetőjogi eljárások és jogerős ítélethozatal terén. Az ítélethozatalnak visszatartó erejűnek kell lennie, a bűncselekmény útján szerzett vagyont pedig el kell kobozni. A jogállamiság támogatja az üzleti és befektetési környezetet azáltal, hogy jogbiztonságot teremt, valamint hozzájárul a versenyképességhez, a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez.

9. A Bizottság továbbra is végrehajtja a jogállamiság tekintetében a Tanács által 2011 decemberében jóváhagyott új megközelítést. Az, hogy a jogállamisággal már a csatlakozási folyamat elején foglalkoznak, maximális időt biztosít az országok számára ahhoz, hogy kézzel fogható eredményeket mutassanak fel a reformok végrehajtása terén. Ez segít biztosítani, hogy a reformok mélyen gyökerezettek és visszafordíthatatlanok legyenek. Az új megközelítésnek megfelelően a Bizottság általános egyensúlyt kíván biztosítani a tárgyalások során. A 23. (igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és a 24. (szabadság, biztonság és a jog érvényesülése) fejezetével a teljes tárgyalási folyamat haladásával párhuzamosan kell haladni. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a tárgyalási kereteknek van egy „általános egyensúlyra” vonatkozó záradéka, ami lehetővé teszi a tárgyalások leállítását, amennyiben a jogállamiságot érintő kérdések nem haladnának.

10. Jóllehet a bővítési országok jogi kerete általánosságban biztosítja az alapvető jogokat, még többet kell tenni azért, hogy azokat a gyakorlatban is maradéktalanul tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás és a média szabadsága továbbra is aggasztó. Jobban kell védeni a kisebbségekhez tartozó személyek jogait. Továbbra is komoly aggodalomra ad okot a kiszolgáltatott helyzetű csoportok irányába tanúsított – többek között a szexuális irányultságon alapuló – diszkrimináció és ellenségesség. További munkával kell előmozdítani a nők jogait – ideértve a családon belüli erőszak kezelését is –, a gyermekek jogait, valamint a fogyatékossággal élők jogait. A bővítési országokat jobban integrálni kell az uniós keretekbe, valamint támogatni kell a bevált gyakorlatok terjesztését. E célból a Bizottság határozottan ösztönzi, hogy a tagjelölt országok folytassák előkészületeiket arra, hogy megfigyelőként részt vegyenek az EU Alapjogi Ügynökségének munkájában.

11. Ami a második pillért illeti, az uniós tagság gazdasági kritériumainak teljesítése érdekében elengedhetetlen megerősíteni a bővítési országok gazdasági kormányzását és versenyképességét. A fenntartható növekedés megvalósítása, az üzleti környezet kedvezőbbé tétele, valamint a befektetés fellendítése érdekében el kell mélyíteni a reformokat. Foglalkozni kell a – különösen a fiatalok körében – magas munkanélküliséggel. A gazdasági fejlődés támogatása várhatóan az EU-ra nehezedő migrációs nyomást is mérsékelni fogja. Az átmeneti intézkedések jellegével és esetleges szükségességével, és/vagy a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó védelmi mechanizmussal a jövőbeni bővítésekről szóló csatlakozási tárgyalások során foglalkoznak, a jövőbeni hatásvizsgálat figyelembe vételével.

12. Az európai szemeszter tapasztalataira, valamint az Unión belüli megerősített gazdasági kormányzásra építve a Bizottság hatékonyabb együttműködési folyamatokat indított a bővítési országokkal. A Nyugat-Balkánra vonatkozóan a Bizottság két részből álló nemzeti gazdasági reformprogramok kidolgozását tervezi. Az első rész a tagjelölt országokra vonatkozó, már meglévő előcsatlakozási gazdasági program, valamint a potenciális tagjelölt országokra vonatkozó – és Koszovóra is kiterjesztett – gazdasági és költségvetési program továbbfejlesztett változatát tartalmazza. Középtávú makrogazdasági és költségvetés-politikai keretet határoz meg, amelyben nagyobb hangsúly helyeződik a külső fenntarthatóság és a növekedés strukturális akadályainak értékelésére. A második rész a fokozott versenyképesség és növekedés tekintetében legfontosabb, ágazati jellegű strukturális reformokat öleli fel, ideértve az infrastruktúra-beruházási szükségleteket is. A felügyelet megerősítése érdekében az értékelés eredményeként minden ország továbbra is célzottabb szakpolitikai iránymutatást kap. Törökország esetében magas szintű gazdasági párbeszédet alakítanak ki.

13. Ami a harmadik pillért illeti, a közigazgatási reform az összes országban prioritás. A közszolgálatot továbbra is erősen áthatja a politika. Meg kell erősíteni a közigazgatás átláthatóságát, elszámoltathatóságát, szakszerűségét és hatékonyságát. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a polgárok és vállalkozások szükségleteire. Több figyelmet kell fordítani az államháztartás-igazgatásra is. A Bizottság a közigazgatási reformot mélyebben beágyazza a bővítési folyamatba. „Közigazgatási reformmal foglalkozó szakcsoportokat” hoztak létre vagy hoznak jelenleg létre a bővítési országokkal. E szakcsoportok képezik majd a közigazgatási reformmal kapcsolatos munka előrevitelének fő platformját. A társulási tanács/bizottság keretében strukturáltabb politikai vitát kell folytatni a kulcsfontosságú kérdéseket illetően. A csatlakozási tárgyalásokat a szükséges reformok ösztönzésére is fel kell használni. A kulcsfontosságú kérdésekkel a megfelelő fejezetek – nevezetesen a közbeszerzés, a pénzügyi ellenőrzés, az igazságszolgáltatás és alapvető jogok, az adózás, valamint a gazdasági és monetáris politika – keretében, valamint a kormányközi konferenciák összefüggésében kell foglalkozni. A szakcsoportok fórumot képeznek továbbá a közigazgatási reformmal kapcsolatos, a kapcsolódó tárgyalási fejezetekben szereplő horizontális kérdések megválaszolásához, az előrehaladás ellenőrzéséhez, valamint a következetesség biztosításához. Az eredményeket felhasználják a fejezetekről folytatott tárgyalásokhoz.

14. A reformfolyamat támogatásához feltétlenül meg kell erősíteni a bővítési országok kulcsfontosságú demokratikus intézményeinek működését és függetlenségét. Ez többek között azt jelenti, hogy konstruktív és fenntartható párbeszédet kell biztosítani a teljes politikai palettán, főleg a parlamenten belül. Még többet kell tenni azért is, hogy kedvező környezet alakulhasson ki a civil társadalmi szervezetek számára. Az erős civil társadalom erősíti a politikai elszámoltathatóságot, és elősegíti a csatlakozással kapcsolatos reformok jobb megértését.

15. A jószomszédi kapcsolatok a stabilizációs és társulási folyamat alapvető elemei. További erőfeszítésekre van szükség a múlt örökségén való túllépés, a megbékélés előmozdítása, valamint a bővítési országok között és a tagállamok viszonylatában fennálló bilaterális viták rendezése céljából. Az érintett feleknek mihamarabb foglalkozniuk kell a bilaterális kérdésekkel, és azok nem hátráltathatják a csatlakozási folyamatot, amelynek meghatározott feltételrendszeren kell alapulnia.

16. A múlt évben tovább erősödött a regionális együttműködés. A Bizottság teljes mértékben támogatja a délkelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) és a Regionális Együttműködési Tanács munkáját, ideértve a Délkelet-Európa 2020 stratégiát is. Koszovó regionális kezdeményezésekbe történő fokozott bevonása pozitív fejleménynek számít. A Bizottság üdvözli a nyugat-balkáni Hatok által a stabilizációs és társulási folyamat keretében kezdett megerősített együttműködést. E fejlemények megerősítik a bővítési politika multilaterális dimenzióját, támogatják az inkluzív együttműködést és a gazdasági kormányzással kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztását, valamint előmozdítják a régión belüli és az EU-val való összekapcsolódást. A Bizottság ugyancsak üdvözli az augusztusi berlini csúcstalálkozót, ahol egyértelművé vált, hogy a nyugat-balkáni térség európai perspektívája erős politikai támogatottságot élvez. További éves csúcstalálkozókat is terveznek, a soron következőnek Ausztria lesz a házigazdája. A „berlini folyamat” fontos lehet a reformok ösztönzéséhez és az alapvető összekapcsolási beruházások realisztikus prioritásainak elfogadásához. Akár lendületet is adhat a még rendezetlen bilaterális kérdések megoldásához. A Bizottság készen áll arra, hogy támogassa e kezdeményezés nyomon követését.

17. 2014-ben indult a második Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II). Az IPA II-n keresztül az EU 11,7 milliárd EUR-t biztosít a 2014–2020 közötti időszakra a bővítési országok csatlakozási felkészülésének, valamint a regionális és határon átnyúló együttműködésnek a támogatása céljából. Az IPA II nagyobb hangsúlyt fektet az uniós csatlakozással kapcsolatos prioritásokra a demokrácia és jogállamiság, valamint a versenyképesség és növekedés területén. Továbbá, az IPA II ágazati megközelítést, eredményösztönzőket, nagyobb költségvetés-támogatást, valamint a projektek rangsorolását vezeti be. A fő infrastruktúra-folyosók mentén megvalósuló jelentős beruházásokhoz összehangolt megközelítésre van szükség. Erősítik a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való koordinációt. A nyugat-balkáni beruházási keret továbbra is támogatja a munkahelyteremtést és a növekedést ösztönző, valamint a régió összekapcsolását előmozdító beruházásokat.

II.

18. Montenegró: További lépések történtek a csatlakozási tárgyalásokban. 2014 májusában befejeződött az uniós vívmányok elemző vizsgálata (átvilágítás). Decemberben megnyitották a 23. fejezettel (Igazságszolgáltatás és alapvető jogok), valamint a 24. fejezettel (Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése) kapcsolatos tárgyalásokat. A Montenegró által elfogadott cselekvési tervek alapján a Bizottság 84 időközi tárgyalási kritériumot határozott meg a 23. és 24. fejezetre vonatkozóan. E tárgyalási kritériumok egyértelmű iránymutatást nyújtanak a jövőbeni reformokhoz. Összesen 12 fejezettel kapcsolatban nyíltak meg, két fejezet tekintetében pedig ideiglenesen lezárultak a tárgyalások.

19. Megkezdődött a cselekvési tervek végrehajtása. A releváns joganyag 2013. júliusi alkotmányos reformok szerinti kiigazítását követően több kulcsfontosságú bírói és ügyészi tisztviselőt választottak és neveztek ki. A parlament több sikertelen próbálkozás után 2014 októberében végül új állami főügyészt nevezett ki. A bírói kar hatékonyabbá vált. Erősödött az alapvető jogokat védő jogi keret, ideértve az ombudsmanról szóló törvényt is.

20. Számos intézkedést, különösen a jogalkotási – azon belül is a korrupcióellenes – reformokat illetően azonban késedelmek mutatkoztak, Az elfogadott jogalkotási intézkedéseket még nem sikerült gyakorlati eredményekbe átültetni. Montenegrónak mihamarabb megfelelő törvényt kell elfogadnia a politikai pártok finanszírozásáról. Hiteles eredményeket kell felmutatni a korrupciós ügyekkel – köztük a magas szintű korrupcióval – kapcsolatos nyomozások, büntetőjogi eljárások és jogerős ítéletek terén. Biztosítani kell a vagyonlefoglalás és vagyonelkobzás eszközeinek következetes alkalmazását. Változatlanul komoly aggályok merülnek fel a véleménynyilvánítás és a média szabadságát illetően. Fel kell gyorsítani az újságírókat ért erőszakos cselekmények kivizsgálását. Konstruktív politikai párbeszédet kell kialakítani, valamint vissza kell állítani a választási folyamatba és az állami intézményekbe vetett bizalmat. Az Unió felé vezető előrelépések lendületének fenntartásához feltétlenül meg kell erősíteni az EU-integrációs kérdésekkel foglalkozó igazgatási kapacitásokat. A közszolgálatot mentesíteni kell a politikai befolyástól, szakszerűségét pedig fokozni kell. A gazdasági reformokat folytatni kell – nem utolsósorban a magas munkanélküliség kezelése céljából –, az üzleti környezetet pedig kedvezőbbé kell tenni. Sürgősen fenntartható és a stabilizációs és társulási megállapodással összeegyeztethető megoldást kell találni a KAP alumíniumgyártó kérdésére.

21. Erőteljes politikai elkötelezettségre van szükség a jogállamiság megerősítéséhez szükséges mélyreható és tartós politikai reformokhoz. Montenegró az első olyan ország, amely a csatlakozási tárgyalásokban a jogállamiságra alkalmazott új megközelítés szerint nyitja meg a 23. és 24. fejezetet. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a tárgyalási kereteknek van egy „általános egyensúlyra” vonatkozó záradéka. A jogállamisági fejezetekre vonatkozóan meghatározott időközi tárgyalási kritériumok teljesítése, valamint a fent azonosított hiányosságok – kézzelfogható eredményekkel igazolt – orvoslása terén elért haladás határozza majd meg a csatlakozási tárgyalások átfogó ütemét, ideértve a jövőbeni kormányközi konferenciák napirendjét is.

22. Szerbia: Megkezdődtek az EU és Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások. Az Európai Tanács azért határozott a tárgyalások megnyitása mellett, mert Szerbia eredményeket mutatott fel a reformok terén, valamint folyamatos elkötelezettséget tanúsított a Koszovóhoz fűződő kapcsolatainak rendezése iránt. A tárgyalásokkal kapcsolatos első kormányközi konferenciára 2014 januárjában került sor. Az uniós vívmányok elemző vizsgálata (átvilágítás) terv szerint halad. Az országban májusban pusztító komoly árvizek jelentős társadalmi-gazdasági hatással jártak. Az EU azonnali jelentős mentési és a segítségnyújtási műveleteket hajtott végre, valamint júliusban donorkonferenciát szervezett. A nemzetközi közösség jelentős vállalásokat tett a helyreállítási és újjáépítési fázis vonatkozásában.

23. Szerbia némi előrelépést tett a közigazgatási reform terén. Átfogó stratégiát fogadott el, valamint megerősítette a koordinációt és a tervezést. A bírói kar tekintetében fontos jogszabályokat, valamint értékelési szabályokat fogadtak el a bírákra és ügyészekre vonatkozóan. Jelentős számú bírósági elnök kapott határozatlan idejű kinevezést. Erőteljes a politikai eltökéltség a korrupció leküzdésére. Számos vizsgálatot végeztek magas szintű eseteket illetően, valamint erőfeszítéseket tettek a koordináció javítására. Szerbia aktívan részt vett a regionális bűnüldözési együttműködésben.

24. A hatékonyan működő független igazságszolgáltatás biztosításához viszont folyamatos erőfeszítésekre van szükség. Egyes kulcsfontosságú jogszabályok, mint például az ingyenes jogsegélyről szóló törvény, a visszaélést bejelentő személyekről szóló törvény, valamint az összeférhetetlenségről szóló törvény még elfogadásra várnak. A korrupció továbbra is számos területen érzékelhető. Szerbiának konkrét eredményeket kell felmutatnia a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Az alapvető jogokat a gyakorlatban is teljes mértékben tiszteletben kell tartani, ideértve a leginkább kiszolgáltatott helyzetű csoportok védelmét is. Aggályok merültek fel a véleménynyilvánítás teljes körű gyakorlásának romló körülményei miatt. Foglalkozni kell a közigazgatáson belüli hiányosságokkal. A független szabályozási testületek megállapításait jobban nyomon kell követni. A gazdasági reformokra a növekedésösztönzés és a magas munkanélküliség kezelése érdekében is szükség van.

25. Az új kormánynak – erős mandátumát kihasználva – meg kell ragadnia a lehetőséget a reformok lendületes keresztülvitelére. Szerbiának számos kihívással kell szembenéznie. Proaktívan meg kell erősítenie a csatlakozási folyamat befogadó jellegét és átláthatóságát. A reformfolyamat támogatása érdekében javítania kell az új jogszabályok és szakpolitikák tervezését, koordinálását, ellenőrzését és végrehajtását. A jogállamiságot érintő kérdésekre alkalmazott új megközelítésnek megfelelően tárgyalási nyitókritériumokat határoztak meg a 23. és 24. fejezet keretében. Ezek alapján Szerbiának átfogó cselekvési terveket kell előterjesztenie. A tárgyalásokon belüli általános egyensúly biztosítása érdekében e területekkel a többi tárgyalási fejezettel párhuzamoson kell haladni.

26. Szerbiának fenn kell tartania a regionális együttműködés melletti elkötelezettségét, valamint továbbra is aktív és konstruktív szerepet kell vállalnia a Koszovóval való vitarendezésben, amellyel kapcsolatban jelentős előrelépések születtek. Szerbiának továbbra is biztosítania kell a párbeszéd során kialakított megállapodások végrehajtását. A Bizottság emlékeztet arra, hogy – a jogállamisággal kapcsolatos fejezetekre vonatkozókhoz hasonlóan – a tárgyalási keret megköveteli, hogy a tárgyalási fejezetek általános előrehaladásával párhuzamosan haladjon a Koszovóhoz fűződő viszony rendezése is. A 35. fejezetet a tárgyalások elején meg kell nyitni. Ez szilárd keretet biztosít a létrejött megállapodások végrehajtásának ellenőrzéséhez.

27. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság uniós csatlakozása jelenleg holtponton áll. Mivel nem teljesültek a Bizottság Tanácsnak tett ajánlásai, a csatlakozási tárgyalások megnyitása egyelőre még várat magára. Ezzel egyidejűleg a reformok fenntarthatósága romlott annak következtében, hogy a kormánynak számos kulcsfontosságú kérdés tekintetében nem sikerült megfelelő eredményeket felmutatnia, egyes területeken pedig nyilvánvaló a visszalépés.

28. Némi további előrelépés történt a közigazgatási reform, valamint az aktív regionális és nemzetközi rendőrségi együttműködés terén. Ahhoz képest, hogy az ország hol tart a csatlakozási folyamatban, továbbra is magas szinten áll az uniós vívmányokkal való jogharmonizáció. Az uniós menetrend továbbra is az ország stratégiai prioritásának számít.

29. Ugyanakkor a múlt évben súlyos aggályok merültek fel az állami intézmények fokozódó politikai befolyásoltsága, valamint a kormány média felett gyakorolt ellenőrzése körül, többek között a választások összefüggésében, amint arról az EBESZ/ODIHR beszámolói is tanúskodnak. Fokozatosan romlik az állami intézményekbe vetett bizalom. Egyre komolyabbak a szelektív igazságszolgáltatás körüli aggályok. Tovább romlott a média szabadságának helyzete. A kormány és az ellenzéki pártok közötti közelmúltbeli politikai válságok arra mutattak rá, hogy a pártpolitikai érdekek egyre inkább a nemzeti érdekek felé emelkednek. Mind a kormány, mind az ellenzék felelős annak biztosításáért, hogy a politikai vita elsődleges színtere a parlament legyen, valamint hozzá kell járulniuk a parlament megfelelő működését elősegítő körülmények megteremtéséhez. A kormánynak biztosítania kell, hogy az ellenzék teljes mértékben elláthassa demokratikus ellenőrzési feladatkörét. Ezzel egyidejűleg az ellenzéknek is konstruktívan részt kell vennie a demokratikus folyamatokban. Az elmúlt évben a magas szintű csatlakozási párbeszéd keretében egyetlen ülést sem tartottak. Az etnikumok közötti helyzetet illetően nagyobb bizalmat kell teremteni a közösségek között. Az ohridi keretmegállapodás felülvizsgálatát be kell fejezni, ajánlásait pedig végre kell hajtani.

30. Továbbra is nagyon fontos, hogy döntő lépéseket tegyenek az elnevezéssel kapcsolatos kérdés Görögországgal való rendezése felé. Az ország európai törekvéseit közvetlenül és kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a vitában érintett felek az ENSZ közvetítésével immár 19 éve tartó megbeszélések során nem tudtak kompromisszumot kötni. Határozott fellépésre, valamint proaktív támogatásra van szükség az uniós vezetők részéről. A Bizottság emlékeztet azon véleményére, hogy amennyiben megkezdődődött volna az átvilágítás és a Tanács megkezdte volna a tárgyalási keret megvitatását, az kellő lendületet adott volna annak elősegítéséhez, hogy tárgyalásos úton, kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak az elnevezés kérdésére még a tárgyalási fejezetek megnyitása előtt.

31. Általánosságban elmondható, hogy az ország ez idáig összességében elért előrelépéseire tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a politikai kritériumok továbbra is kellően teljesülnek, és fenntartja a csatlakozási tárgyalások megnyitására tett ajánlását, ugyanakkor sajnálja a múlt évi visszalépéseket. A Bizottság arra sürgeti a hatóságokat, hogy határozattan lépjenek fel a bírói kar függetlenségét és a véleménynyilvánítás szabadságát érintő növekvő politikai befolyással és súlyosbodó hiányosságokkal kapcsolatos aggályok eloszlatása érdekében, hogy ajánlását az elkövetkező években is fenntarthassa. A Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy – többek között az inkluzív magas szintű csatlakozási párbeszéd keretében – támogassa az ország erőfeszítéseit az összes unióval kapcsolatos reform végrehajtása tekintetében, hogy teljes mértékben kiaknázhassa a kapcsolatokban rejlő lehetőségeket.

32. Albánia: Az Európai Tanács 2014 júniusában úgy határozott, hogy megadja a tagjelölt státuszt Albánia számára, elismerve ezzel az ország által tett reformlépéseket. Ez egyben ösztönzést is ad a reformok ütemének felgyorsításához. 2013 novemberében a Bizottság magas szintű párbeszédet kezdett Albániával, hogy segítse az országot abban, hogy továbbra is az uniós integrációra összpontosítson, valamint figyelemmel kísérhesse a csatlakozási tárgyalások megnyitásához szükséges kulcsprioritások tekintetében elért reform-előrelépéseket. 2014 májusában Albánia ütemtervet fogadott el, amelyben meghatározza és a kulcsprioritások köré szervezi tervezett reformjait.

33. Az elmúlt évben Albánia előrelépést ért el. További lépéseket tett az igazságszolgáltatás megreformálása felé. A kormány politikai eltökéltséget tanúsított aziránt, hogy határozottan fellépjen a korrupció megelőzése és leküzdése érdekében. A jogalkotási keret megerősödött, központi szinten pedig javult a szakpolitikai koordináció és felügyelet. A szervezett bűnözés elleni küzdelem számos területen pozitív tendenciát mutat, a bűnüldözés pedig intenzívebbé vált: ez különösen a kábítószer-lefoglalások és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, valamint a gazdasági bűncselekmények és az emberkereskedelem leküzdése terén érzékelhető. Lépések születettek a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek jogainak hatékonyabb jogi elismerésére.

34. Ugyanakkor továbbra is számos hiányossággal kell számolni, különösen a jogállamiság területén. Még sok a teendő. Jelentős kihívást jelent a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Albániának jelentős és folyamatos erőfeszítéseket kell tennie a csatlakozási tárgyalások megnyitásához azonosított kulcsprioritások megválaszolása érdekében. Albániának határozottan fel kell lépnie azért, hogy: folytassa a közigazgatási reformot a közigazgatás szakmai színvonalának emelése és politikai befolyástól való mentesítése céljából; inkluzív folyamaton, valamint a Velence Bizottsággal folytatott szoros konzultáción keresztül átfogóan megreformálja a bírói kart, hogy megerősítse annak függetlenségét, hatékonyságát és elszámoltathatóságát; intenzívebbé tegye a korrupció leküzdését célzó erőfeszítéseit, és további határozott lépéseket tegyen a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, hogy a proaktív nyomozások, büntetőeljárások és ítéletek kézzelfogható eredményeit mutathassa fel mindkét területen; végül pedig hatékony intézkedéseket hozzon az emberi jogok – ideértve a romák jogait is – védelmének és a diszkriminációellenes politikáknak a megerősítésére, valamint a tulajdonjogok végrehajtására. Ami a véleménynyilvánítás és a média szabadságát illeti, a kormány nem lépett fel az azonosított prioritásokkal kapcsolatban. Az audiovizuális médiával foglalkozó hatóság összes, törvény által előírt feladatkörét vissza kell állítani, és függetlenségét a gyakorlatban is garantálni kell. Albániának a versenyképesség növelését és a magas munkanélküliség kezelését célzó gazdasági reformokat kell folytatnia, foglalkoznia kell a gazdaságon belül nagyarányú informális gazdasággal, és kedvezőbbé kell tennie az üzleti környezetet.

35. Kulcsfontosságú, hogy a reformfolyamatot a kormány és az ellenzék közötti konstruktív és fenntartható politikai párbeszéd kísérje. Mind a kormány, mind az ellenzék felelős annak biztosításáért, hogy a politikai vita elsődleges színtere a parlament legyen, valamint hozzá kell járulniuk a parlament megfelelő működését elősegítő körülmények megteremtéséhez. A kormánynak biztosítania kell, hogy az ellenzék teljes mértékben elláthassa demokratikus ellenőrzési feladatkörét. Ezzel egyidejűleg az ellenzéknek is konstruktívan részt kell vennie a demokratikus folyamatokban. A reformok fenntarthatóságához elengedhetetlen a kompromisszum szellemében folytatott, konstruktív parlamenti tevékenység. Az összes érdekelt felet egyesítő nemzeti európai integrációs tanács létrehozása még jobban elősegíti majd a reformfolyamat inkluzív jellegének megerősítését, ami azért is kulcsfontosságú, hogy az albán társadalom egészében konszenzus alakuljon ki a kapcsolódó reformokkal kapcsolatban.

36. Bosznia és Hercegovina: Az országban holtpontra jutott az európai integrációs folyamat. A politikai vezetők részéről továbbra sem mutatkozik együttes politikai hajlandóság arra, hogy foglalkozzanak az EU irányába való előrehaladáshoz szükséges reformokkal. Nagyon korlátozott előrelépés történt a politikai és gazdasági kérdések, valamint az uniós normák felé való elmozdulás tekintetében. Az országban májusban pusztító komoly árvizek jelentős társadalmi-gazdasági hatással jártak. Az EU azonnali jelentős mentési és a segítségnyújtási műveleteket hajtott végre, valamint júliusban donorkonferenciát szervezett. A nemzetközi közösség jelentős vállalásokat tett a helyreállítási és újjáépítési fázis vonatkozásában.

37. A 2014 eleji kiterjedt, polgárok vezette tüntetések rámutattak a társadalmi-gazdasági helyzet törékenységére. A Bizottság három kezdeményezést indított annak érdekében, hogy a hangsúlyt a reformokra, valamint a polgárokat közvetlenül érintő kérdésekre helyezze át. Az EU és Bosznia-Hercegovina közötti strukturált párbeszédet további jogállamisági kérdésekre, különösen a korrupció elleni küzdelemre is kiterjesztette. Közös EU–Bosznia-Hercegovina munkacsoportot hozott létre az uniós finanszírozású projektek végrehajtásának felgyorsítására. Középpontba állította a gazdasági kormányzás megerősítését. Ennek keretében kulcsfontosságú szereplőkkel, többek között nemzetközi pénzügyi intézményekkel közösen növekedési és munkahely-teremtési paktumot dolgoztak ki. Az elkövetkező hónapokban a paktum lesz a szükséges gazdasági reformok mércéje, valamint alapul szolgál a nemzeti gazdasági reformprogramhoz, amelyet – a Bizottság várakozásai szerint – az országnak 2015. január végéig kell kidolgoznia.

38. Az ország Unióval való interakciójára kedvezőtlenül hat, hogy nincs uniós kérdésekkel foglalkozó hatékony koordinációs mechanizmus. A Miniszterek Tanácsán belül továbbra is politikai feszültség érzékelhető a hatáskörök különböző kormányzati szintek közötti elosztásával kapcsolatban. Ehhez hozzájön az ország intézményi berendezkedésének összetett jellege, aminek következtében az ideiglenes megállapodás keretében előirányzott utóbbi hat albizottsági ülésből három is meghiúsult. Bosznia-Hercegovina továbbra sem hajlandó arra, hogy Horvátországgal – még utóbbi uniós csatlakozása előtt – folytatott hagyományos kereskedelmének figyelembe vétele céljából kiigazítsa a fenti megállapodást. A Bizottság lépéseket tett arra, hogy Bosznia-Hercegovinától átmenetileg megvonjon bizonyos kereskedelmi kedvezményeket, amennyiben a kiigazítási eljárás 2015 végéig nem zárul le. A 2008-ban aláírt és 2011-ben ratifikált stabilizációs és társulási megállapodás még nem lépett hatályba, mivel Bosznia-Hercegovina még nem teljesítette a feltételeket.

39. Az Előcsatlakozási Támogatási Eszközhöz szükséges országos stratégiákat illetően az érintett politikai szereplőknek még nem sikerült megállapodásra jutniuk például az energiaügy, a közlekedés és a környezetvédelem terén. Ennek következtében e területeken jelentősen csökkent a finanszírozás, és a hangsúly a polgárokat közvetlenül érintő segítségnyújtásra helyeződött át. A szükséges megállapodás megnyitná Bosznia-Ηercegovina előtt az utat ahhoz, hogy teljes mértékben kiaknázza a rendelkezésre álló finanszírozást.

40. Annak ellenére, hogy a Bizottság intenzív könnyítési erőfeszítéseket tett a fennmaradó akadályok leküzdése érdekében, az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Sejdić-Finci ügyben hozott ítéletét nem hajtották végre. Az ítéletet továbbra is pártpolitikai és etnikai célokra használják fel, és a probléma megoldása változatlanul egyéb tényezők függvénye.

41. Bosznia-Hercegovina EU felé való haladása szempontjából fontos, hogy a választásokat követően mihamarabb létrejöjjön valamennyi kormányzati szint, és gyorsan konkrét reformintézkedéseket hozzanak. A politikai vezetés tartozik azzal Bosznia-Hercegovina polgárainak, hogy világosan kijelölje az ország által követendő irányt. A politikai intézmények hatékonysága és működése valamennyi kormányzati szinten javításra szorul. Ez különösen az egyes kormányzati szintek közötti kapcsolatokra érvényes. Ennek érdekében egy uniós kérdésekkel foglalkozó, jól működő koordinációs mechanizmus létrehozására van szükség. A közigazgatást szintén átfogóan meg kell erősíteni.

42. Koszovó: Koszovó európai integráció felé vezető útján mérföldkövet jelent a stabilizációs és társulási megállapodásról szóló tárgyalások lezárása, illetve a megállapodás júliusi parafálása. Ez lesz az első átfogó megállapodás az EU és Koszovó között. A stabilizációs és társulási megállapodás megerősített politikai párbeszédet, szorosabb kereskedelmi integrációt – ideértve az uniós piacok megnyitását a koszovói ipari és mezőgazdasági termékek előtt – és új együttműködési formákat biztosít. A Bizottság várakozással tekint a megállapodás aláírása és megkötése elé. A júniusi választásokat követően a politikai környezet egyre erősebben polarizálódott, és Koszovó politikai holtpontra jutott, ami késleltette bizonyos kulcsfontosságú reformok végrehajtását.

43. Koszovó előrelépést ért el a vízumliberalizációs párbeszédben. Az EULEX-szel, vagyis az EU jogállamiság-missziójával változatlanul jó volt az együttműködés. A koszovói hatóságok jelentős politikai kötelezettségvállalást tettek a misszió mandátumának megújítására és ezzel egyidejűleg felelősségi körének kiterjesztésére, továbbá megállapodtak egy szakosított bíróság létrehozásáról, amely a különleges vizsgálótestület vezette nyomozásokhoz kapcsolódó ügyekben fog eljárni. E folyamat kiteljesítése érdekében Koszovónak el kell fogadnia a szükséges jogszabály-módosításokat, amelyek többek között az alkotmányt is érintik. Koszovónak együtt kell működnie az újonnan létrehozandó bírósággal, és foglalkoznia kell a múltbeli eseményekkel.

44. Koszovó számos kihívással néz szembe. Továbbra is súlyos aggályokat vet fel a koszovói jogállamiság – ideértve a bírói függetlenséget –, valamint az, hogy a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén korlátozottak az eredmények. Többet kell tenni a vízumpárbeszéd során felmerült hiányosságok orvoslásáért, így például az esetleges vízumliberalizáció biztonsági és migrációs kockázatainak enyhítéséért. A magas munkanélküliséget kezelő strukturális gazdasági reformok bevezetése egyre sürgetőbbé válik. Prioritásként kell tekinteni a lényeges, például a választási vagy a közigazgatási reformok végrehajtására, és a kisebbségvédelmi kérdésekkel is foglalkozni kell.

45. Koszovónak tevékenyen kell munkálkodnia uniós reformprogramján és a 2012. évi megvalósíthatósági tanulmányban, illetve a legfrissebb eredményjelentésekben megjelölt prioritásokon. A stabilitási és társulási megállapodás keretében Koszovó elkötelezte magát az átfogó reform és az uniós vívmányokkal való jogharmonizáció mellett, többek között a jogállamiság, a közigazgatás, a gazdaság, a versenyjog és a kereskedelempolitika területén. Koszovónak a stabilizációs és társulási megállapodás zökkenőmentes végrehajtásának előkészítésére, és ezen belül például a szükséges struktúrák kialakítására kell összpontosítania. A Bizottság készen áll támogatni Koszovót, amint az átlép az EU-hoz fűződő kapcsolatai eme fontos új szakaszába, és intenzívebbé teszi az európai integráció nemzeti tanácsával folytatott párbeszédét.

46. Koszovó európai jövő felé tett előrelépéseit az tette lehetővé, hogy eredményeket ért el a reformok terén, és tartósan elkötelezte magát a Szerbiához fűződő viszonyának rendezése mellett, ami számottevő javulást eredményezett. Ebben a tekintetben az új koszovói kormánynak fenn kell tartania a regionális együttműködés iránti elkötelezettséget, valamint továbbra is aktív és konstruktív szerepet kell vállalnia a Szerbiával való vitarendezésben. Koszovónak továbbra is biztosítania kell a párbeszéd keretében létrejött megállapodások végrehajtását.

47. Koszovó északi részén változatlanul feszült a helyzet. Valamennyi szereplőnek együtt kell működnie az EULEX-szel, és tartózkodnia kell az egyoldalú lépésektől. Az EULEX számára teljes körű támogatást kell biztosítani, hogy teljesíthesse mandátumát Észak-Koszovóban. További erőfeszítésekre van szükség, hogy a négy északi település Koszovó jogi keretén belül működhessen.

48. Törökország: Törökország tagjelölt ország és stratégiai partner az Európai Unió számára. Dinamikus gazdasága értékes hozzájárulást jelent az európai kontinens jólétéhez. A régióban – különösen Szíriában és Irakban – zajló nagy horderejű események fényében még fontosabbá válik a külpolitikai kérdésekben folytatott együttműködés. Törökország stratégiai fekvéséből adódóan a migrációs politika és az energiabiztonság területén folytatott további együttműködés is kiemelt figyelmet érdemel. Egy ilyen együttműködés értéke még világosabbá válik a közös szomszédságunkban lezajlott közelmúltbeli eseményekből – köztük az ukrán válságból – fakadó jelentős kihívások tükrében.

49. Az EU és Törökország közötti kapcsolatokban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásához az aktív és hiteles csatlakozási tárgyalások nyújtják a legmegfelelőbb keretet. Egyedülálló léptékéből és mélységéből adódóan a csatlakozási folyamat – amely nem helyettesíthető más megoldással – előmozdítja az EU-val kapcsolatos reformokat, és fontos alapul szolgál a külpolitikai és biztonsági kérdésekről folytatott párbeszéd elmélyítéséhez, valamint a gazdasági versenyképesség és a kereskedelmi lehetőségek megerősítéséhez. Ezen túlmenően segít fokozni az energia, illetve a bel- és igazságügy – így például a vízumügy, a migrációs politika és a visszafogadás – terén folytatott együttműködést. A csatlakozási tárgyalásoknak új lendületet kell adni, tiszteletben tartva az EU kötelezettségvállalásait és a megállapított feltételrendszert. Az EU-nak meg kell őriznie a törökországi gazdasági és politikai reformok megszilárdítása terén betöltött kulcsfontosságú szerepét. Ebben az összefüggésben Törökországnak és az Uniónak egyaránt érdeke, hogy mihamarabb meghatározzák a 23. fejezet (Igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és a 24. fejezet (Szabadság, biztonság és jogérvényesülés) tárgyalási nyitókritériumait, aminek nyomán megkezdődhetnek a tárgyalások e két fejezetről. Törökország felgyorsíthatja a tárgyalások ütemét, ha további eredményeket mutat fel a kritériumok teljesítése terén, eleget tesz a tárgyalási keret követelményeinek, és tiszteletben tartja az EU-val szemben fennálló szerződéses kötelezettségeit. Mindez jelentős lendületet adhat a tárgyalási folyamatnak. Az EU és Törökország közötti együttműködést addig is fejleszteni kell minden lényeges területen, különösen az eredményközpontú programban már azonosított területeken.

50. Törökország jelentős regionális szereplő, és tevékenyen fellép tágabb szomszédságában is. E tekintetben a közös érdeklődésre számot tartó külpolitikai kérdésekben folytatott párbeszéd és együttműködés továbbfejlesztésére van szükség. Törökország KBVP-missziókban és -műveletekben való folyamatos részvétele, illetve az EUFOR CAR és az EUBAM Libya műveletben való közreműködésre vonatkozó közelmúltbeli felajánlása egyaránt üdvözlendő fejlemény. Törökország szíriai szerepvállalása kulcsfontosságú, különös tekintettel az erőszakos cselekmények elől a határon túlra menekülő szíriaiak számára nyújtott kiemelkedő humanitárius segítségre. Az EU elkötelezte magát amellett, hogy továbbra is támogatja a Szíriával szomszédos országok kormányait és befogadó közösségeit, hogy hatékonyan kezelhessék az egyre növekvő menekültáradatot, és ki tudják építeni ellenálló képességüket. Törökország egyértelművé tette, hogy kész aktív szerepet vállalni az ISIL elleni koalícióban. A politikai párbeszédet fel kell használni arra, hogy szorosabb együttműködést alakítsanak ki az ISIL és annak finanszírozási hálózatai ellen. A terrorizmus elleni küzdelem kapcsán az EU és Törökország között folytatott aktív párbeszéd pozitív fejlemény, és meg kell erősíteni, főként a külföldi fegyveresek jelentette problémát illetően. Ennek az együttműködésnek újabb lendületet fog adni, ha Törökország további fontos terrorizmus elleni jogszabályokat fogad el. Az EU változatlanul arra ösztönzi Törökországot, hogy külpolitikáját az uniós külpolitika kiegészítéseként, az EU-val összehangolva alakítsa ki, valamint fokozatosan közeledjen az uniós szakpolitikákhoz és álláspontokhoz.

51. Folytatódott az elmúlt években elfogadott reformok – elsősorban a 2013. szeptemberi demokratizációs csomag részeként bejelentett intézkedések – végrehajtása. Az alkotmánybíróság több fontos határozatot hozott, ami jól szemléltette az ország alkotmányos rendszerének ellenálló képességét. 2013 decemberében, a vízumliberalizációs párbeszéd indulásával egyidejűleg aláírták az EU és Törökország közötti visszafogadási megállapodást, amely 2014. október 1-jei hatálybalépésével új lendületet adott az EU és Törökország közötti kapcsolatoknak. Újabb erőfeszítéseket tettek a kurd kérdés békés rendezése érdekében, nevezetesen a folyamat jogi megalapozottságának erősítését célzó jogszabályokat fogadtak el. Törökország számára történelmi jelentőségű folyamatról van szó, amely mindkét fél részéről jóhiszemű hozzáállást követel.

52. A kormány korrupciós vádakra adott 2013. decemberi válasza súlyos aggályokat ébresztett az igazságszolgáltatás függetlenségét és a hatalmi ágak elválasztását illetően. A rendőrtisztek, bírók és ügyészek körében végrehajtott tömeges áthelyezések és elbocsátások – jóllehet a kormány állítása szerint nem álltak összefüggésben a korrupcióellenes üggyel – kihatottak a kapcsolódó intézmények tényleges működésére, és megkérdőjelezték a hivatalossá tételükre használt eljárásokat. Elengedhetetlen, hogy a korrupciós vádakat alaposan és teljesen átlátható módon vizsgálják ki, az igazságszolgáltatás és a rendőrség operatív kapacitásait pedig folyamatosan biztosítsák. A közösségi média betiltására irányuló próbálkozások – amelyeket később az alkotmánybíróság megsemmisített –, valamint a sajtóra gyakorolt, széles körű öncenzúrát eredményező nyomás a véleménynyilvánítás szabadságára alkalmazott korlátozó megközelítést tükrözik. A gyülekezés szabadságára alkalmazott megközelítés változatlanul korlátozó. A gyülekezési joggal kapcsolatos török jogalkotást és végrehajtást, illetve a bűnüldöző szervek tagjainak fellépését összhangba kell hozni az európai normákkal.

53. Ebben az összefüggésben Törökországnak prioritásként kell tekintenie a teljes politikai palettát és a tágabb értelemben vett társadalmat felölelő párbeszéd előmozdítására, a jogállamisággal kapcsolatos reformtörekvések felélénkítésére és arra, hogy kiemelt figyelem irányuljon az alapvető jogok tiszteletben tartására a jogszabályokban és a gyakorlatban egyaránt. A 23. és a 24. fejezetről szóló tárgyalások megnyitása nyomán Törökország átfogó menetrendet kapna az e kulcsfontosságú területeken végrehajtandó reformokhoz. Törökországnak szisztematikusabban együtt kell működnie a Bizottsággal és egyéb jelentős intézményekkel, például az Európa Tanáccsal, ideértve a Velencei Bizottságot is. Általánosságban elmondható, hogy több figyelmet kell fordítani a meglévő joganyag hatékony végrehajtására. Az európai ügyek minisztériuma meghatározó szerepet tölt be az új jogalkotás uniós joggal való összehangolásának és összeegyeztethetőségének biztosításában. A Bizottság várakozással tekint a török csatlakozási folyamat felélénkítését célzó, nemrégiben elfogadott törökországi uniós stratégia Törökország általi konkrét nyomon követése elé.

54. A 2012 májusában megkezdett eredményközpontú program – melynek keretében megerősített együttműködés valósul meg számos közös érdekű területen – továbbra is támogatja és kiegészíti a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat. Az együttműködést még szorosabbra fűzné, ha több magas szintű kapcsolat jönne létre Törökország és az EU, illetve az uniós tagállamok között. A bel- és igazságügy – és különösen a migráció – területén jelentkező kihívásokat fokozott közös erőfeszítések révén kell kezelni. Az EU elvárja, hogy Törökország valamennyi tagállammal szemben maradéktalanul eleget tegyen a visszafogadási megállapodásban vállalt kötelezettségeinek.

55. Nagyméretű, dinamikus gazdaságával Törökország az EU fontos kereskedelmi partnere, a Vámunió révén pedig az uniós versenyképesség értékes tényezője. Itt az ideje, hogy igyekezzünk maradéktalanul kihasználni a Vámunió kínálta lehetőségeket. Az Uniónak együtt kell működnie Törökországgal az egymással fenntartott kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítéséért és korszerűsítéséért, ami mindkét fél számára előnyökkel járna. A 2014-ben lezárult értékelés alapján a Vámunió működésével kapcsolatban számos kérdést kell kezelni. Az aktív és kiterjedt gazdasági párbeszéd kialakítása szintén elengedhetetlen. Az EU és Törökország közötti energiaügyi együttműködés megerősítése és a csatlakozási tárgyalások haladása elősegítené az energiapiacok összeköttetését és integrációját. A gazdasági együttműködést nagyban előmozdítaná, az 5. fejezet (Közbeszerzés), a 8. fejezet (Versenypolitika) és a 19. fejezet (Foglalkoztatás- és szociálpolitika) megnyitása, amint Törökország teljesíti a szükséges kritériumokat.

56. A Bizottság kiáll az uniós tagállamok összes szuverén joga mellett. Ezek kiterjednek többek közt a bilaterális megállapodások megkötésére, valamint a természeti erőforrások feltárására és kiaknázására az uniós vívmányoknak és a nemzetközi jognak megfelelően, ideértve az ENSZ tengerjogi egyezményét is. A Tanács és a Bizottság előző években ismételten megfogalmazott álláspontjának megfelelően sürgetővé vált, hogy Törökország eleget tegyen a kiegészítő jegyzőkönyv teljes körű végrehajtására vonatkozó kötelezettségének, és előrelépjen a Ciprusi Köztársasághoz fűződő kapcsolatai rendezésében. Ez új lendületet adhatna a csatlakozási folyamatnak, és mindenekelőtt lehetővé tenné, hogy előrelépés történjen a Tanács 2006. decemberi következtetései által érintett nyolc fejezet tekintetében. A Bizottság azt is kéri, hogy tartózkodjanak minden olyan fenyegetéstől, konfliktusforrástól vagy provokációtól, amely árthat a jószomszédi kapcsolatoknak és a békés vitarendezésnek. A Bizottság üdvözli, hogy Törökország támogatja a ciprusi helyzet teljes körű rendezésére irányuló tárgyalások újraindítását. Fontos, hogy ezt a támogatást konstruktív nyilatkozatok és konkrét fellépések kövessék.

57. A ciprusi kérdést illetően a Bizottság kedvező fejleménynek tartja, hogy az ENSZ égisze alatt újraindul a ciprusi görög és a ciprusi török közösség közötti, teljes körű vitarendezésre irányuló párbeszéd. A Bizottság ugyancsak üdvözli Espen Barth Eide kinevezését az ENSZ-főtitkár Ciprussal foglalkozó különleges tanácsadójává. A Bizottság mindkét féltől azt várja, hogy mihamarabb kezdjenek érdemi strukturált tárgyalásokat, aminek nyomán valamennyi érdekelt számára kedvező, átfogó megoldás születhet a ciprusi problémára. A Biztonság ösztönzi mindazokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik a pozitív légkör kialakulását a két közösség között, és kedvezően befolyásolják a ciprusiak mindennapi életét, valamint örömmel fogadja az erre irányuló civil társadalmi kezdeményezéseket. Az EU kijelentette, hogy kész összeegyeztetni a rendezés feltételeit az Unió alapját képező elvekkel. Tartózkodni kell az olyan nyilatkozatoktól, amelyek nem segítik a folyamatban lévő rendezési tárgyalások pozitív légkörének kialakulását.

58. Izland: az izlandi kormány döntése nyomán a csatlakozási tárgyalásokat 2013 márciusában felfüggesztették. A kormány álláspontjának megfelelően a Bizottság fokozatosan megszünteti az Izlandnak nyújtott IPA előcsatlakozási támogatást. Izland továbbra is az EU fontos partnere, hiszen tagja az Európai Gazdasági Térségnek és a schengeni térségnek, valamint részt vesz az északi-sarkvidéki kérdésekre vonatkozó együttműködésben.

MELLÉKLET

Összefoglaló Montenegró, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Törökország eredményjelentéseinek megállapításairól

Montenegró

Az ország továbbra is kielégítően teljesíti a politikai kritériumokat. A kormány változatlanul összpontosít az uniós integrációra. A csatlakozási tárgyalásokhoz szükséges struktúrákat megerősítették. A közigazgatási reform stratégiájának végrehajtásáról szóló 2014–2015-ös cselekvési terv elfogadása, valamint a stabilizációs és társulási megállapodás keretében a közigazgatási reformmal foglalkozó új szakcsoport létrehozása hozzá fog járulni az e területen tett előrelépésekhez. A közigazgatás további ésszerűsítésre szorul, és növelni kell az átláthatóságot a korrupció visszaszorítása és az európai integrációhoz kapcsolódó adminisztratív kapacitás bővítése érdekében. Komoly erőfeszítésekre van szükség a közszolgálat nagymértékű politikai befolyásoltságának kezelése és az érdemeken alapuló munkaerő-felvétel és előléptetés biztosítása érdekében. Nagyon fontos a szakszerűség és a hatékonyság fokozása, nem utolsósorban annak érdekében, hogy a közigazgatás felkészülten tudjon szembenézni a csatlakozási tárgyalások és az uniós vívmányok végrehajtása jelentette kihívásokkal. Az államháztartás-igazgatást illetően meg kell erősíteni a pénzügyi előrejelzési kapacitásokat, és meg kell szilárdítani az európai normáknak való megfelelést.

A 2014 elején tartott választási fordulókat több településen is visszaélésekkel kapcsolatos gyanúsítgatások árnyékolták be. Ezeket adott esetben ki kell vizsgálni, és az illetékes hatóságoknak szükség esetén büntetőeljárást kell indítaniuk. A polarizált politikai légkörből adódóan a választások utáni önkormányzat-alakítás egyes településeken nem volt zökkenőmentes folyamat. Februárban és márciusban új választási jogszabályokat fogadtak el. Az új szabályozás eleget tesz az EBESZ/ODHIR néhány, eddig még nem teljesített ajánlásának, ám bizonyos kérdések tekintetében az európai normáknak és a bevált gyakorlatoknak megfelelő kezelés egyelőre még várat magára. A politikai pártok finanszírozásáról szóló törvény módosításainak elfogadása ellentmondásos volt: a legnagyobb kormánypárt például a módosítás ellen szavazott. Az alkotmánybíróság júniusban hozott ítéletében alkotmányellenesnek nyilvánította a politikai pártok finanszírozásáról szóló törvény módosításainak jelentős részét. Montenegrónak az e területre vonatkozó jogalkotási keretet mihamarabb teljes mértékben össze kell hangolnia az európai normákkal és bevált gyakorlatokkal, továbbá fel kell mutatnia a jog helyes végrehajtásának – például szükség esetén az elrettentő szankciók alkalmazásának – első eredményeit. A közpénzek pártpolitikai célú, jogosulatlan felhasználására vonatkozó állítások kapcsán indított bírósági eljárásokat végig kell vinni, és biztosítani kell a politikai felelősséget.

Az igazságügyi reform tekintetében az intézkedések végrehajtása a cselekvési tervben előirányzott ütemezésnek megfelelően zajlik. A releváns joganyagnak a 2013. júliusi alkotmányos reformok szerinti kiigazítását követően több bírói és ügyészi tisztviselőt választottak meg. A parlament egy sor sikertelen próbálkozás után 2014 októberében végül kinevezte az új állami főügyészt. Ki kell teljesíteni azokat a reformokat, amelyek a bírókra és ügyészekre vonatkozó, országszerte egységes felvételi rendszert, objektív, érdemeken alapuló előléptetési rendszert és hatékonyabb fegyelmi rendszert vezetnek be. Bár a bíróságok hatékonysága összességében javult, folytatni kell az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelésére irányuló erőfeszítéseket.

A korrupcióellenes intézkedések hatásai egyelőre korlátozottak. Proaktív megközelítést alkalmazva a korrupciómegelőzés terén tevékenykedő intézményeket még az új korrupcióellenes ügynökség működésbe lépése előtt meg kell erősíteni. A korrupció továbbra is számos területen jelen van, és komoly problémát jelent. Hiteles eredményeket kell felmutatni a korrupciós ügyekkel – köztük a magas szintű korrupcióval – kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén. Biztosítani kell a vagyonlefoglalás és vagyonelkobzás eszközeinek következetes alkalmazását. Míg a kábítószer elleni küzdelem terén javult az ország teljesítménye és a migránscsempészet tekintetében is indítottak új ügyeket, a szervezett bűnözés más formáinak, például az emberkereskedelemnek, a számítástechnikai bűnözésnek és a pénzmosásnak a kezelése változatlanul nehézségekbe ütközik. A korrupcióval és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben egyaránt kevés jogerős ítélet születik, és az eljárási szabálysértésekre hivatkozva gyakran rendelik el az ügyek újratárgyalását. A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem alapvetően fontos ahhoz, hogy megakadályozzák a bűnözés politikai, jogi és gazdasági rendszerbe való beszivárgását.

Az emberi jogok tiszteletben tartásának jogi és intézményi kerete működik, és a nemzetközi emberjogi jogszabályok fő elemeit beillesztették a jogrendszerbe. Az emberi jogok védelméért és érvényesítéséért felelős intézmények kapacitásait erősíteni kell – ez igaz többek között az igazságszolgáltatásra és a rendőrségre is. Az e területen fellelhető hiányosságok a kiszolgáltatott csoportokat, például a romákat és a fogyatékossággal élőket érintik a legérzékenyebben.

Továbbra is súlyos aggályok övezik a véleménynyilvánítás szabadságát, amelyre kedvezőtlenül hatottak az újságírókkal szemben elkövetett erőszakos cselekmények és a médiaépületek elleni támadások. Az újságírók fenyegetésével és az ellenük elkövetett erőszakkal kapcsolatos régi és közelmúltbeli esetek alapos kivizsgálása és az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonása még mindig várat magára. Ennek keretében nem csupán a bűncselekmények tényleges elkövetőit, hanem a támadások hátterében álló szereplőket is azonosítani kell. Különösen a régebbi esetekkel kell sürgősen foglalkozni, nehogy elévüljenek. Decemberben létrejött egy bizottság, amely az újságírókat érintő fenyegetések és erőszakos cselekmények régi és közelmúltbeli eseteinek kivizsgálásában illetékes hatóságok tevékenységét felügyeli. A hatóságoknak maradéktalanul teljesíteniük kell az új bizottság által megfogalmazott ajánlásokat. A kormánynak folytatnia kell a médiaszabadságot nyilvánosan előmozdító és támogató tevékenységét, kerülve minden olyan kijelentést, amely esetleg megfélemlítésként értelmezhető. A szakmai és etikai standardok fenntartásáért és előmozdításáért felelős önszabályozó testületek gyengék.

A montenegrói hatóságok újabb lépéseket tettek a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek jogainak védelméért. Az első podgoricai büszkeségnapi felvonulásra 2013 októberében került sor, megfelelő hatósági támogatás mellett. Az LMBTI személyek elleni támadások mindazonáltal nem hagytak alább, és a kapcsolódó büntetőjogi ítéletek száma változatlanul elenyésző. Az e csoporttal szemben tanúsított ellenségesség még mindig igen elterjedt a társadalomban.

A romák helyzetét tekintve némi javulás történt, elsősorban az iskolalátogatás terén; ugyanakkor aggodalomra ad okot a lemorzsolódók és a lányok aránya a roma tanulók összlétszámához képest. A romák hátrányos megkülönböztetése és elégtelen politikai képviselete ugyancsak a kezelendő problémák közé tartozik.

Montenegró továbbra is jó kétoldalú kapcsolatokat tart fenn más bővítési országokkal, illetve a szomszédos uniós tagállamokkal, és tevékenyen részt vesz a regionális együttműködés fejlesztésében. Bosznia-Hercegovinával határmegállapodást kezdeményeztek.

Montenegró még mindig fenntartja az Egyesült Államokkal 2007-ben kötött kétoldalú mentességi megállapodást, amely mentességet nyújt a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alól. Montenegrónak a csatlakozási tárgyalások keretében közelednie kell az uniós állásponthoz.

A gazdasági kritériumok tekintetében Montenegró további előrelépést tett a működőképes piacgazdaság kiépítése felé. Az országnak képesnek kell lennie arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel, feltéve, hogy megfelelő strukturális reformok révén továbbra is törekszik a jelenlegi hiányosságok kiküszöbölésére.

A gazdaság 2013-ban kilábalt a kettős mélypontú válságból, ám a gyenge hazai kereslet, a szűk termelési alap és a külső környezettől való nagymértékű függőség miatt a fellendülés egyelőre gyenge lábakon áll. A folyó fizetési mérleg hiánya némileg csökkent, ugyanakkor a külső egyensúlyhiányok még mindig jelentősek. A költségvetés számottevő és tartós hiánya egyértelművé teszi, hogy az államadósság visszaszorítása érdekében költségvetési konszolidációs intézkedésekre van szükség. Megfigyelhető ugyan némi javulás, ám a munkaerő-piaci feltételek még mindig bizonytalanok, hiszen a munkanélküliségi ráta – főleg a fiatalok körében –, csakúgy mint a tartós munkanélküliség, rendkívül magas.

Montenegrónak növelnie kell a munkavállalói mobilitást, fokoznia kell az aktív munkaerő-piaci intézkedések hatékonyságát, valamint javítania kell az oktatás színvonalát, ideértve a szakképzést is. A magánszektor fejlesztésének előmozdítása érdekében olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek egyszerűsítik a szabályozási és jogi környezetet – így például javítják a szerződés-végrehajtást –, csökkentik az adminisztratív költségeket és akadályokat, valamint megkönnyítik a privatizációs eljárásokat. A KAP alumíniumkonglomerátum rendezetlen helyzetére tartós megoldást kell találni, amelyet a stabilizációs és társulási megállapodással összhangban kell végrehajtani a függő kötelezettségek újabb hullámának elkerülése érdekében.

Ami a tagsággal kapcsolatos kötelezettségek felvállalásának képességét illeti, a jogharmonizáció foka vegyes képet mutat Montenegróban. Az átvilágítási folyamat eredményeként a Bizottság húsz fejezet vonatkozásában úgy értékelte, hogy Montenegró kellőképpen felkészült ahhoz, hogy az e fejezetekről szóló tárgyalások nyitókritériumok nélkül kezdődhessenek meg. Ezek közül tíz fejezetet már megnyitottak, és meghatározták a vonatkozó időközi vagy zárókritériumokat, két fejezetet pedig ideiglenesen le is zártak. A jogállamisággal foglalkozó fejezeteken kívül tizenegy fejezetre[6] határoztak meg tárgyalási nyitókritériumokat. A nyitókritériumok teljesítése, valamint a jogállamisági fejezetekre vonatkozó időközi kritériumok és a nyolc további fejezetre[7] megállapított zárókritériumok teljesítése fog irányt mutatni Montenegrónak az integráció felé vezető úton.

Montenegró összességében jól halad a jogharmonizációval a vívmányok egyes fejezetei – köztük a szellemi tulajdonhoz fűződő jog, a tudomány és kutatás, az oktatás és kultúra, a fogyasztó- és egészségvédelem, valamint a kül-, biztonság- és védelmi politika – tekintetében. Az ország általában igazodott a tanácsi határozatokban foglalt korlátozó intézkedésekhez és végrehajtotta azokat, köztük a Krím Oroszország általi jogellenes annektálásával és a kelet-ukrajnai eseményekkel összefüggő uniós korlátozó intézkedéseket.

A vívmányokhoz való közelítés és a szükséges közigazgatási kapacitások megerősítése továbbra is nagy kihívások elé állítja Montenegrót. A montenegrói közigazgatásnak a még teljesítetlen tárgyalási nyitókritériumokkal kapcsolatos tennivalókra kell majd összpontosítania. Kiemelt prioritásként biztosítani kell a stabilizációs és társulási megállapodásban foglalt állami támogatási szabályok betartását a KAP konglomerátum esetében. A környezetvédelemhez és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez kapcsolódó valamennyi területen mind központi, mind helyi szinten a közigazgatási kapacitás megerősítésére van szükség a környezetvédelemre és az éghajlatra vonatkozó vívmányokhoz való közelítés, illetve azok végrehajtásának biztosítása érdekében.

Szerbia

Az ország továbbra is kielégítően teljesíti a politikai kritériumokat. A márciusban tartott előrehozott parlamenti választások megerősítették Szerbia európai integrációs törekvéseit. Az új kormánynak továbbra is az uniós csatlakozás a fő célja. A kormány eddig példa nélkül álló kétharmados parlamenti többség támogatásával hajthatja végre az európai integrációhoz szükséges kulcsfontosságú reformokat. A szerb kormány e tekintetben ambiciózus gazdasági célokat tűzött ki. Határozottan előrelendítené a csatlakozási tárgyalásokat, ha már az új jogalkotási ciklus elején alkotmányos reformokat vezetnének be. Figyelmet kell fordítani a reformfolyamat inkluzív és átlátható jellegének folyamatos javítására. A sürgősségi parlamenti eljárásokat azokra az esetekre kell korlátozni, amelyekben ez elengedhetetlennek bizonyul. A független szabályozó testületek vonatkozásában biztosítani kell szerepük folyamatos elismerését és ajánlásaik nyomon követését. Júniusban megalakult az Európai Unióval foglalkozó nemzeti konvent, amely a csatlakozási folyamat során a civil társadalommal való együttműködés platformjaként fog szolgálni. Ez a gyakorlatban a civil társadalom egészével folytatott intenzív konzultációk révén valósul majd meg, különösen rendkívüli gazdasági és társadalmi kihívások idején.

Szerbia előrelépéseket ért el a közigazgatási reform terén. Átfogó stratégiát fogadtak el, valamint a közpolitikákkal foglalkozó új államtitkárság felállítása révén megerősítették a közpolitikák összehangolását és tervezését. Mindazonáltal továbbra is hiányzik az alapos elemzésen és a teljesítménymenedzsment eszközein alapuló határozott és átfogó reform.

Az előző évben megtörténtek az igazságügyi reformra és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtásának első lépései. Szerbia feltérképezte az igazságszolgáltatás előtt álló jelentős kihívásokat. Intenzív jogalkotási tevékenység zajlott. A bírókra és az ügyészekre vonatkozóan értékelési szabályokat fogadtak el. Számos bírósági elnök kapott határozatlan idejű kinevezést. Hivatalba lépett a közjegyzők első generációja. Ugyanakkor egyes kulcsfontosságú jogszabályok, mint például az ingyenes jogsegélyről szóló törvény elfogadása még várat magára. A nemrégiben elfogadott jogszabályok végrehajtásának értékelése folyamatban van. A hatékonyan működő független igazságszolgáltatás biztosításához további előrelépésekre van szükség. A bírók felvételének és kinevezésének kritériumai változatlanul homályosak. A kontradiktórius rendszer általánossá tétele és a bírósági hálózatok módosítása egyelőre nem gyakorolt észrevehető hatást az igazságszolgáltatás hatékonyságára és minőségére.

Erős politikai akarat támogatja a korrupció elleni küzdelmet. Több nyomozást is végrehajtottak magas szinten elkövetett esetek kapcsán, és erőfeszítést tettek az e területre vonatkozó koordináció és intézményi vezetés javítására. A korrupció mindazonáltal továbbra is számos területen elterjedt jelenség, és súlyos problémát jelent. A vádemelések számához képest kevés jogerős ítélet születik. Egyelőre nem vezettek be védelmi mechanizmusokat a visszaéléseket bejelentő személyekre vonatkozóan. Szintén várat magára a hatékony megelőzési és visszaszorítási mechanizmusok kialakítása. A korrupcióellenes ügynökség és a Tanács tevékenysége számára biztosítani kell a legmagasabb szintű politikai támogatást, és az általuk kiadott ajánlások és javaslatok megfelelő nyomon követését. Hatékony alternatívákat kell találni a magánszektorbeli pozícióval való visszaélések kapcsán túlzott mértékben alkalmazott vádemelésre.

Szerbia tevékenyen részt vett a regionális bűnüldözési együttműködésben, ami kézzelfogható eredményeket hozott a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Ennek nyomán nagyszabású letartóztatásra került sor a bűnszervezetekkel kapcsolatban. A szervezett bűnözésről stratégiai fenyegetésértékelést kell készíteni a stratégiai tervezés és elemzés, majd a megfelelő bűnüldözési válaszintézkedések kialakítása érdekében, többek között a hírszerzésen alapuló bűnüldözési gyakorlat felhasználásával. Hiteles eredményeket kell felmutatni a korrupciós és szervezett bűnözési ügyekkel kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén, ideértve a magas szinten elkövetett ügyeket is. A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem alapvetően fontos annak megakadályozásához, hogy a bűnözés beszivárogjon a politikai, jogi és gazdasági rendszerbe.

A jövőre tekintve Szerbia számára fontos mérföldkő lesz a 23. és 24. fejezetre vonatkozó hiteles és átfogó cselekvési tervek elfogadása az új megközelítéssel összhangban.

A kisebbségek védelmének jogi kerete nagyjából érvényesül, de biztosítani kell az egész országra kiterjedő következetes végrehajtását elsősorban az oktatás, a nyelvhasználat, a média hozzáférhetősége, valamint a kisebbségi nyelveken tartott vallási szertartások tekintetében. A romák helyzetének javítására irányuló pozitív intézkedéseket fel kell gyorsítani, különösen az oktatás, a lakhatás és a foglalkoztatás terén. További tartós erőfeszítésekre van szükség a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek helyzetének javítása érdekében.

A szeptember 28-i belgrádi büszkeségnapi felvonulás, amely jelentősebb rendzavarás nélkül zajlott, fontos mérföldkő az emberi jogok általános érvényesítése és különösen a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek jogainak hatékony érvényesítése felé vezető úton. Szerbia jelentős lépést tett a 2011-es médiastratégia végrehajtásában, mikor augusztusban elfogadta a médiára vonatkozó jogszabálycsomagot, amelynek célja a média-tulajdonviszonyok és a médiafinanszírozás átláthatóságának javítása, valamint a jogalkotás és a gyakorlat uniós kerethez igazítása. A véleménynyilvánítás szabadságának teljes körű gyakorlására vonatkozó, egyre romló feltételek azonban aggodalomra adnak okot. A hatóságokra alapvető felelősség hárul abban, hogy tevékenyen elősegítsék a véleménynyilvánítás szabadságának akadálymentes gyakorlását, többek között azáltal, hogy megfelelő támogatást nyújtanak a független testületeknek, az emberi jogok védelmezőinek és a független újságíróknak. Az alapvető jogok előmozdítása és a megkülönböztetésmentességi stratégia végrehajtása még elkötelezettebb és proaktívabb megközelítést tesz szükségessé.

Szerbia változatlanul konstruktívan állt hozzá a regionális együttműködéshez, és érdemi előrelépéseket ért el egyes szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatainak javítása terén.

A Koszovóhoz fűződő viszony normalizálását illetően Szerbia továbbra is aktívan részt vett a párbeszédben, és elkötelezett maradt a 2013 áprilisában kötött, „A kapcsolatok normalizálását vezérlő elvekről szóló első megállapodás”, illetve a párbeszéd keretében született egyéb megállapodások végrehajtása iránt. Ennek eredményeként több visszafordíthatatlan gyakorlati változás történt, első ízben tartottak Koszovó egészére kiterjedő helyi és parlamenti választásokat, továbbá lényegesen előrehaladt a szerb rendőrségi és igazságügyi struktúrák felszámolása. Tartós megoldást hagytak jóvá Koszovó délkelet-európai együttműködési folyamatba való bevonására vonatkozóan. A koszovói előrehozott választások bejelentése óta ugyan nem került sor magas szintű találkozókra, viszont a munka szakértői szinten folytatódott, ami előrelépésekhez vezetett a vámok beszedése, az integrált határigazgatás, az energia és a telekommunikáció terén.

Mindennek ellenére a párbeszéd végrehajtásának üteme összességében lelassult. Szerbiában és Koszovóban egyaránt előrehozott általános választásokat tartottak. Fontos, hogy a magas szintű párbeszéd újra elinduljon. Szintén lényeges, hogy mindkét oldal továbbra is teljes körűen vállalja valamennyi meglévő megállapodás jóhiszemű végrehajtását. A további haladás Szerbia csatlakozási tárgyalásainak lezárultáig fokozatosan elvezet majd a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok – jogilag kötelező megállapodás formájában történő – átfogó rendezéséhez, így mind Szerbia, mind Koszovó maradéktalanul érvényesítheti jogait és eleget tehet kötelezettségeinek.

A gazdasági kritériumokat illetően Szerbia csekély előrelépést tett a működőképes piacgazdaság megteremtése felé. Sokrétű strukturális reformok végrehajtására van szükség ahhoz, hogy Szerbia középtávon képes legyen megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel.

A gazdaság az év első felében zsugorodott, ami többek között a súlyos áradásokra vezethető vissza. A kormány lendületesen kezdett bele a gazdasági és strukturális reformokra vonatkozó ambiciózus programba, és elfogadta a munkára, a privatizációra és a csődre vonatkozó első fontos jogszabálycsomagot. Mindazonáltal a költségvetési egyensúlyhiányok az új intézkedések ellenére is meglehetősen súlyosak, az államadósság pedig változatlanul nő. A növekvő export ugyanakkor hozzájárult a külső egyensúlyhiányok mérsékléséhez. Az infláció történelmi mélypontra süllyedt, és alacsonyabb, mint a központi bank által megcélzott sáv. A munkanélküliség továbbra is nagyon magas.

Lényeges erőfeszítésekre van szükség a kormányzati kiadások visszaszorítása és az elfogadott strukturális reformok végrehajtása terén, hogy helyreállítsák a költségvetés fenntarthatóságát és végső soron előmozdítsák a növekedést. A gazdaságban tapasztalható erőteljes állami befolyás csökkentéséhez kezelni kell a nagy közszféra hatékonysági problémáit, az ütemtervnek megfelelően folytatni kell a privatizációt, ésszerűsíteni kell az állami támogatásokat és javítani kell az állami vállalatok irányítását. Javítani kell az adóbeszedést is, többek között a terjedelmes informális ágazat kezelése révén. Az üzleti környezetre nagy terhet ró a túlzott bürokrácia, a piacra lépés és a piacról való kivonulás lassúsága, valamint a beruházást gátló számos akadály, mint például a gyenge jogi rendszer és a szerződések lassú érvényesítése. A nemteljesítő kölcsönök aránya magas, amit a banki hitelezés javítása érdekében szintén kezelni kell. A fizikai infrastruktúra fejlesztése – különösen az áradások okozta károk után – kitartó erőfeszítéseket és további költségvetési mozgástér megteremtését teszi szükségessé. Tekintettel a tanulók egyre csökkenő létszámára és a munkaerőpiacon tapasztalható strukturális munkaerőhiányra, hatékonyabbá kell tenni az oktatási rendszert.

A tagállami kötelezettségek teljesítésére vonatkozó képességet illetően Szerbia számos területen folytatta a jogharmonizációt az uniós jogalkotás követelményeivel összhangban. Az ország továbbra is zökkenőmentesen teljesíti a stabilizációs és társulási megállapodásban meghatározott kötelezettségeit. Érdemi előrelépés tapasztalható az információs társadalom és a média terén, mivel a 2011-es médiastratégiát végrehajtó, három törvényből álló csomag elfogadásával tovább közelítették Szerbia jogi keretét a vívmányokhoz. Szintén folytatódott a vasúti, légi és közúti közlekedésre vonatkozó jog harmonizációja. Tovább haladt a népszámlálás és a mezőgazdasági cenzus eredményeinek nyilvánosságra hozatala. A 2014 januárjában életbe lépett új közigazgatási reformstratégia magában foglalja a reformprioritások államháztartási belső ellenőrzését.

A kül- és biztonságpolitika terén Szerbiának jobban kell igazodnia az uniós nyilatkozatokhoz és a tanácsi határozatokhoz, hogy az ország eleget tegyen a tárgyalási keret szerinti azon követelménynek, hogy az e területre vonatkozó szakpolitikáit és döntéseit fokozatosan igazítsa hozzá az Európai Unió és tagállamai által a csatlakozásig tartó időszakban elfogadott politikákhoz és döntésekhez. Szerbiának sürgősen ki kell dolgoznia és végre kell hajtania a vívmányokhoz való közeledésre vonatkozó átfogó és megbízható ellenőrzési, illetve felügyeleti mechanizmusokat. Emellett nem csupán az átfogó jogi keret megerősítéséhez és maradéktalan érvényesítéséhez van szükség nagy erőfeszítésekre, hanem – legfőbbképp – ahhoz, hogy a reformok hátterében megfelelő pénzügyi és emberi erőforrások álljanak. A vívmányok egyes kulcsterületein hiányzik az intézményi koordináció és vezetés, továbbá biztosítani kell a szabályozó testületek függetlenségét. Az állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokat összhangba kell hozni az uniós vívmányokkal, és azokat minden vállalkozásra – köztük az átszervezés vagy privatizáció alatt álló vállalkozásokra is – hatékonyan kell alkalmazni. Még több erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy a menekültügyi eljárást az uniós normákhoz igazítsák, és haladéktalanul korszerűsíteni kell a menekültek elszállásolását biztosító létesítményeket. Szerbiának fokoznia kell az energiaügyi harmonizáció terén végzett munkát, többek között a Déli Áramlat gázvezeték tekintetében. Az országnak prioritásként kell kezelnie a gázszektor függetlenítését és a Srbijagas állami gázvállalat átszervezését. Az adózás, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és a géntechnológiával módosított szervezetek tekintetében szintén további harmonizációra van szükség, az átfogó egészségügyi és szociális védelmi rendszerben pedig alapvető változásokat kell végrehajtani.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Az ország mindet összevetve továbbra is megfelelően teljesíti a politikai kritériumokat. Az igazságügyi rendszerre és a közigazgatásra vonatkozó reformok nagy részét befejezte, és jó eredményeket ért el a tagjelölt státusz 2005-ös megadása óta. A csatlakozási folyamat jelenlegi szakaszához képest a jogharmonizáció viszonylag magas fokú. Mindazonáltal továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenézni, amelyek egyes területeken ráadásul súlyosbodtak. A kihívások elsősorban az egyre megosztottabb politikai környezetből, az állami intézmények és a média növekvő politikai befolyásoltságával és kormány általi ellenőrzésével kapcsolatos komoly aggályokból, valamint az etnikumok közötti változatlanul törékeny helyzetből erednek.

A 2014. áprilisi elnökválasztás és előrehozott parlamenti választások lebonyolítása az EBESZ/ODIHR értékelése szerint hatékony volt, azonban érezhető volt az állami és a párttevékenységek elégtelen szétválasztása, valamint a médiatudósítások elfogultsága. Az állam és a kormánypártok közötti határ elmosódásával kapcsolatos aggályok aláássák a közintézményekbe vetett bizalmat. A párbeszéd hiánya és a pártok közötti tartós megosztottság a választásokkal kapcsolatos gyanúsítgatások következtében kiújuló politikai válsághoz vezetett, amelynek következtében a fő ellenzéki párt nem kíván részt venni a parlamenti munkában. A legjelentősebb politikai pártok nem tesznek elegendő erőfeszítést azért, hogy a teljes választói kör és az ország egészének érdekében konstruktív politikát folytassanak. A kormánynak és az ellenzéknek cselekednie kell a parlamenten belüli politikai párbeszéd helyreállítása érdekében. A kormánynak biztosítania kell, hogy az ellenzék maradéktalanul betölthesse demokratikus ellenőrző szerepét. Az ellenzéknek ezzel egyidejűleg konstruktív módon kell részt vennie a demokratikus folyamatokban.

A közigazgatás központi és helyi szinten egyaránt tapasztalható átpolitizáltsága súlyos problémát jelent. Az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az érdemeken alapuló kinevezés elvei a gyakorlatban egyelőre nem érvényesülnek teljes mértékben. Az EBESZ/ODIHR ezen túlmenően arról számolt be, hogy hitelesnek tekinthetők azok az állítások, amelyek szerint a 2014. áprilisi választások során nyomást gyakoroltak a közalkalmazottakra. Foglalkozni kell ezekkel a kérdésekkel, többek között az új jogi keret révén is.

A bíróságok függetlenségét és szakmai kompetenciáját tovább kell erősíteni, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni a polgároknak nyújtott igazságszolgáltatás minőségére. Az ország által ezen a területen elért nagymértékű jogalkotási és technikai előrelépést beárnyékolják az igazságszolgáltatás szelektivitásával kapcsolatban egyre növekvő aggályok. A felmutatott eredmények dacára a korrupció továbbra is számos területen elterjedt jelenség, és változatlanul súlyos problémát jelent. A korrupcióellenes keretet hatékonyabban kell végrehajtani.

A rendőrségi együttműködés, valamint a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén további javulást értek el. Tovább kell munkálkodni a korrupciós és szervezett bűnözési ügyekkel kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén felmutatható eredmények érdekében. A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem alapvetően fontos annak megakadályozásához, hogy a bűnözés beszivárogjon a politikai, jogi és gazdasági rendszerbe.

Az alapvető jogok védelmére vonatkozó átfogó keret megvan ugyan, de nagyobb hangsúlyt kell fektetni annak hatékony végrehajtására. Folyamatos erőfeszítésekre van szükség a roma lakossággal szembeni előítéletek és megkülönböztetés kezelése, illetve a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyekkel szembeni intolerancia leküzdése érdekében.

A médiaszabadságot illetően tovább romlott a helyzet. A médiatermékekre gyakorolt kormányzati befolyás többek között az állami finanszírozású reklámok formájában nyilvánul meg. Igen ritka a valóban független híradás és a mainstream médián keresztül a nyilvánosságnak szolgáltatott pontos és objektív információ, továbbá kevés a tájékozott nyilvános vita.

Az etnikumok közötti kapcsolatokat illetően a 2001-es konfliktust lezáró ohridi keretmegállapodás a többnemzetiségű társadalom garanciájának kerete. Ennek ellenére a közösségek többnyire bizalmatlanul viszonyulnak egymáshoz. Egyes események vagy incidensek könnyen feszültségforrássá válhatnak. Proaktívabb és közös megközelítésre van szükség az inkluzív többnemzetiségű társadalom előmozdításához. Az ohridi keretmegállapodás felülvizsgálatát le kell zárni, és ajánlásait végre kell hajtani.

Az ország általánosságban jó kapcsolatokat ápol a bővítési folyamat többi országával, és aktív szerepet játszik a regionális együttműködésben. A szomszédos uniós tagállamokkal fenntartott kapcsolatok tekintetében továbbra is fontos a konstruktív hozzáállás. Kerülni kell az olyan fellépéseket és nyilatkozatokat, amelyek kedvezőtlenül érintik a jószomszédi kapcsolatokat.

A gazdasági kritériumok vonatkozásában Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jól halad, és egyes területeken további eredményeket ért el a működő piacgazdaság létrehozása terén. Ahhoz, hogy középtávon képes legyen megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel, az országnak a strukturális reformok határozott végrehajtása révén kell kezelnie a fontos kihívásokat.

A gazdasági fellendülés folytatódott, ám továbbra is a külgazdasági ágazat jelentette keskeny alapon áll, és csupán mérsékelt hatással volt a munkanélküliségre, amely változatlanul magas, különösen a fiatalok körében. A munkaerőpiac strukturális merevségét orvosló reformok hatására csak tétova előrelépések születtek. Az ország megőrizte pénzügyi stabilitását, a beáramló közvetlen külföldi befektetések pedig növekedtek. Romlott a költségvetési fegyelem, valamint a kormányzati kiadások átláthatósága és minősége.

A növekedési és foglalkoztatási kilátások nagyban függnek a belföldi magánszektor üzleti környezetétől. Ennek javítása érdekében tovább kell könnyíteni az engedélyezési eljárásokat, ami egyúttal ösztönözné a hazai és külföldi vállalkozások közötti visszahatásokat; felgyorsítaná a piacról való kilépési eljárásokat; valamint összességében egyenlő versenyfeltételeket biztosítana valamennyi vállalkozás számára az üzleti szabályozás érvényesítésekor. Javítani kell a finanszírozáshoz jutást, például a banki hitelcsatorna helyreállítása révén. Az oktatási rendszerre irányuló további reformok – köztük a szakképzési stratégia végrehajtása – révén gondoskodni kell arról, hogy a munkavállalók képességei jobban megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek. Az államháztartást illetően a költségvetési fegyelem 2013-ban és 2014-ben tapasztalt újabb lazulása jobb költségvetés-tervezési eljárásokat követel, valamint szükségessé teszi az éves költségvetés végrehajtása és a középtávú költségvetési stratégia közötti szorosabb összhangját. Javítani kell a közkiadások minőségét azáltal, hogy a tőkekiadások összetételét a növekedést ösztönző beruházások javára módosítják.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság további erősítette a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére vonatkozó képességét. Az ország továbbra is elkötelezetten részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban, és változatlanul eleget tesz a stabilizációs és társulási megállapodás keretében vállalt kötelezettségeinek.

A vívmányok valamennyi területén széles körű együttműködést folytat az EU-val, és a jogharmonizáció mind stratégiai, mint intézményi szinten előrehaladott állapotban van. Az ország megfelelő szintű jogharmonizációt ért el ahhoz, hogy a csatlakozási folyamat következő szakaszába léphessen. Most a közigazgatási kapacitásra és az eredményes végrehajtásra kell összpontosítani.

Ami a belső piacot illeti, a tőkemozgások, a postai szolgáltatások és a társasági jog területén már megfelelő a jogharmonizáció szintje. A bel- és igazságügyek tekintetében az ország nagyon jól áll a vízumpolitikával, a külső határokkal és Schengennel, valamint a rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos előkészületek terén. Másrészt viszont további erőfeszítésekre van szükség, elsősorban a regionális politika, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, a szociálpolitika, valamint az oktatás területén. Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzését meg kell erősíteni, és az egész közigazgatásban ki kell alakítani.

A Tanács egyelőre nem döntött a Bizottság 2009-es javaslatáról, amely szerint a stabilizációs és társulási megállapodás 5. cikke értelmében az ország továbbléphetne a társulási folyamat második szakaszába.

Albánia

Albánia további előrelépést tett az uniós tagság politikai kritériumainak teljesítése felé. Megkezdődött a kulcsfontosságú prioritásokról szóló magas szintű párbeszéd, és létrejöttek a szükséges reformokhoz kapcsolódó munkát koordináló közös munkacsoportok. Az inkluzivitást elősegítő és a reformfolyamatban érintett valamennyi szereplőt összefogó európai integrációs nemzeti tanács még nem alakult meg. A reformok fenntarthatósága szempontjából elengedhetetlen a kormány és az ellenzék közötti konstruktív és fenntartható párbeszéd.

A parlament konszenzuson alapuló döntéssel határozatot fogadott el az európai integrációról. Ezen túlmenően további, az európai integráció szempontjából lényeges jogalkotási intézkedéseket hagyott jóvá, főként a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint a bírói kinevezések kérdésében is szavazott. A jogalkotási folyamat átláthatóbbá vált. Ugyanakkor a feszült politikai légkör rányomta bélyegét a parlamenti munkára, aminek eredményeképp az ellenzék gyakran él a tartózkodás lehetőségével, július óta pedig teljes mértékben bojkottálja a parlamenti munkát. Mind a kormánynak, mind az ellenzéknek biztosítania kell, hogy a politikai viták elsődleges színtere a parlament legyen. A kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy az ellenzék maradéktalanul elláthassa demokratikus ellenőrző szerepét. Az ellenzéknek ezzel egyidejűleg konstruktív módon kell részt vennie a demokratikus folyamatokban.

A közigazgatási reform folytatódott: hatályba lépett a közszolgálati törvény, jelentős végrehajtási jogszabályokat fogadtak el és intézkedéseket vezettek be a munkaerő-felvételi eljárások javítására. A végrehajtást olyan szellemben kell végezni, hogy az hozzájáruljon a közigazgatás politikai befolyás alóli mentesítéséhez, valamint elszámoltathatóságának és szakmai színvonalának megerősítéséhez. Véglegesíteni kell a közigazgatási eljárások kódexét, és összhangba kell hozni az uniós normákkal. Fel kell továbbá lépni a független intézmények függetlenségének megszilárdítása és teljesítményük javítása érdekében is.

Albánia további lépéseket tett az igazságügyi reform terén azáltal, hogy együttműködött a Velencei Bizottsággal az igazságügyi rendszer függetlenségének, elszámoltathatóságának és szakmaiságának javítása érdekében, valamint megkezdte az igazságügyi reformra vonatkozó 2014–2020 közötti stratégia kidolgozását. Intézkedések születtek az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának és átláthatóságának javítására, többek között módosították a bírók és ügyészek mentelmi jogát. A bírók elleni fegyelmi eljárások számos szankciót vontak maguk után. Megkezdték működésüket a közigazgatási bíróságok, ám tevékenységük egyelőre nem teljes körű. A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács működésének javítása érdekében módosították a vonatkozó törvényt. Mindazonáltal aggályok merültek fel a jogszabályváltozás rendkívül rövid időn belüli elfogadásával kapcsolatban, mivel nem minden érintett szereplőt vontak be a konzultációba. Számos hiányosság változatlanul fennáll, és összességében nyilvánvaló, hogy égető szükség van a mélyreható igazságügyi reformra. Az igazságszolgáltatás függetlenségének, hatékonyságának és elszámoltathatóságának garantálása érdekében további számottevő erőfeszítésekre – köztük alkotmánymódosításra – van szükség. Albániának az érintett felekkel folytatott konstruktív együttműködésre építve tevékeny szerepet kell vállalnia ebben a folyamatban, például fenn kell tartania a Velencei Bizottsággal való együttműködést. Határozott fellépésre van szükség a bírók, ügyészek és jogászok fegyelmi rendszerének megszilárdítása, illetve a bíróságok hatékonyságának további fokozása érdekében.

A kormány tanúságot tett a korrupció elleni küzdelemre és megelőzésre irányuló határozott fellépés iránti politikai elkötelezettségről. A jogalkotási keret megerősödött, központi szinten pedig javult a szakpolitikai koordináció és nyomon követés. Kinevezték a nemzeti korrupcióellenes koordinátort, és létrehozták a korrupcióellenes fókuszpontok valamennyi szakminisztériumra kiterjedő hálózatát. Mindennek ellenére a korrupció számos területen – köztük az igazságszolgáltatásban és a bűnüldözésben is – elterjedt jelenség, és változatlanul komoly problémát jelent. Albániának intézkedéseket kell hoznia a jogi keret érvényesítése érdekében, és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan korrupcióellenes stratégiát és cselekvési terveket kell elfogadnia. Szorosabbra kell fűzni az intézményközi együttműködést, és fel kell számolni a proaktív nyomozások jelenlegi akadályait. Az országnak emellett további eredményeket kell felmutatnia a korrupciós ügyekkel – főként a magas szinten elkövetett korrupcióval – kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárások és ítéletek tekintetében.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem számos területen pozitív tendenciát mutat. A bűnüldöző tevékenység fokozódott többek között a kábítószer-elkobzások és kábítószerhez kapcsolódó bűncselekmények, a gazdasági bűncselekmények és az emberkereskedelem terén. Konkrétabban fogalmazva a hatóságok határozott lépéseket tettek a változatlanul súlyos problémát jelentő kannabisztermesztés és -kereskedelem ellen, különösen a Lazarat települést, illetve az ország északi részét érintő, nagy horderejű rendőrségi művelet keretében. A nemzetközi együttműködést megerősítették. Mindazonáltal még több erőfeszítést kell fordítani a szervezett bűnözés elleni küzdelemre. Tovább kell fejleszteni a bűnüldöző szervek közötti együttműködést, és meg kell szüntetni a nyomozások hatékonyságát gyengítő jogi akadályokat. Albániának a tartós erőfeszítéseket proaktív és szisztematikus pénzügyi nyomozásokkal, valamint a jogszabályok következetes végrehajtásával kell ötvöznie, hogy szembeszálljon a bűncselekmények minden formájával, köztük a pénzmosással, az emberkereskedelemmel és a kábítószer-kereskedelemmel. Az országnak változatlanul határozottan fel kell lépnie a kannabisztermesztéssel szemben. A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem alapvetően fontos annak megakadályozásához, hogy a bűnözés beszivárogjon a politikai, jogi és gazdasági rendszerbe.

Az emberi jogokat illetően általában tiszteletben tartották a gyülekezés és egyesülés szabadságát, valamint a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságot. Javult az állami hatóságok és a civil szervezetek közötti együttműködés a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek jogai terén. Befejeződött a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó jogi keret felülvizsgálata, és most gondoskodni kell a végrehajtásról. A nemi szempontból diszkriminatív jogi rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni, a gyermekek védelmére vonatkozó intézményi kapacitásokat meg kell erősíteni, a gyermekekkel végeztetett kényszermunka jelentette problémát pedig kezelni kell. Elfogadták a gyermekek jogaira vonatkozó cselekvési tervet. Albániának kiemelt figyelmet kell fordítania a romák felzárkóztatását és a kiszolgáltatott csoportok védelmét célzó végrehajtási intézkedésekre. Tovább kell erősíteni a tulajdonjogok védelmét, többek között a 2012-es tulajdonjogi reformstratégia felülvizsgálata, valamint a tulajdonjog biztonságának fokozása révén. A véleménynyilvánítás és a média szabadságát illetően a kormány nem lépett fel az azonosított prioritásokkal kapcsolatban. Helyre kell állítani az audiovizuális médiahatóság törvényben rögzített valamennyi feladatkörét, függetlenségét pedig a gyakorlatban is garantálni kell. Továbbra is problémát jelent, hogy egyes műsorszolgáltatók jogosulatlanul használnak bizonyos frekvenciákat.

Változatlanul központi jelentőségű, hogy Albánia pozitív szellemben vegyen részt a regionális együttműködésben és jószomszédi kapcsolatokat ápoljon.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Albánia további lépéseket tett afelé, hogy működőképes piacgazdasággá váljon. Az ország feltételezhetően képes lesz arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel, feltéve hogy felgyorsítja a strukturális reformok végrehajtását.

Albánia megőrizte makrogazdasági stabilitását, folytatta hátralékai törlesztését és lépéseket tett az adóigazgatás és -beszedés javítása érdekében. A gazdasági növekedés ennek ellenére tovább lassult, és a folyófizetésimérleg-hiány változatlanul magas, ami elégtelen versenyképességet tükröz. A költségvetési hiány 2013-ban túllépte a célértéket, az egyébként is magas szintű államadósság pedig tovább emelkedett, így még inkább beszűkült az ország költségvetési mozgástere. Az infláció alacsony maradt, aminek köszönhetően folytatódott a monetáris enyhülés, ám ez – a kereskedelmi bankok nemteljesítő kölcsöneinek nagy részaránya miatt – nem vezetett a hitelállomány bővüléséhez. A munkanélküliség magas, az informális gazdaság pedig továbbra is kiterjedt.

Albániának költségvetési konszolidációs erőfeszítéseket kell tennie, hogy visszaszorítsa az államadósságot és ezzel egyidejűleg megőrizze a növekedést serkentő kiadásokat. Az energiaágazatban reformokra van szükség, a nyugdíj- és az adóreform végrehajtását pedig folytatni kell az államháztartást érintő kockázatok mérséklése céljából. A banki hitelezést és a hitelállomány bővítését azáltal kell elősegíteni, hogy a vállalkozásoknak folyamatosan kifizetik az állami hátralékokat, valamint kezelik a nemteljesítő hiteleket. Fel kell számolni a magánszektor fejlődése előtt álló akadályokat az üzleti környezet javítása révén, amelyet jelenleg jogállamisági hiányosságok, a szabályozási keret gyengeségei és a tulajdoni rend bizonytalanságai jellemeznek. A magánberuházások – és különösen a közvetlen külföldi befektetések – számára kedvező feltételek megteremtése meghatározó jelentőséggel bír a szűk termelési alap diverzifikálása szempontjából. Fejleszteni kell az oktatást és képzést, hogy orvosolni lehessen a munkaerő-piaci strukturális munkaerőhiányt és növelni lehessen a foglalkoztathatóságot.

A 2009 áprilisától hatályos stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása összességében zökkenőmentesen haladt tovább. Albánia számos területen folytatta az uniós követelményeknek megfelelő jogharmonizációt, így javította a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére vonatkozó képességét. Elfogadták a 2014–2020 közötti időszakra szóló, új európai integrációs nemzeti tervet. A legtöbb területen azonban csupán szerény javulás tapasztalható. Albániának érdemi erőfeszítéseket kell tennie az uniós vívmányok végrehajtására vonatkozó előkészületek felgyorsításáért. Ugyancsak többet kell tenni a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének biztosítása érdekében. A kormány és a CEZ villamosenergia-elosztó vállalat közötti vita rendezése elhárította az akadályokat a további energiaágazati reformok bevezetése elől. Az e területre – többek között az energiaforrások diverzifikálására és a villamosenergia-piac tényleges működésére – irányuló munka fokozása a gazdasági fejlődés elengedhetetlen összetevője. Albániának emellett meg kell erősítenie a környezetvédelmet és orvosolnia kell a közlekedés, az élelmiszer-biztonság, valamint a fogyasztó- és egészségvédelem terén feltárt hiányosságokat. Az uniós vívmányok végrehajtásával megbízott testületek igazgatási kapacitását és szakmai színvonalát javítani kell, és biztosítani kell a szabályozó testületek függetlenségét. Változatlanul kiemelkedő fontosságú az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozása, különös tekintettel a közbeszerzésekre és az államháztartás-igazgatásra.

Bosznia-Hercegovina

Az ország ismét rendkívül csekély előrelépést tett a politikai kritériumok teljesítése terén. A működőképes és fenntartható intézmények létrehozását illetően nem született érdemi eredmény. Bosznia-Hercegovina parlamenti közgyűlése szintén csak korlátozott előrelépést ért el az EU-val kapcsolatos jogszabályok elfogadása terén. A politikai és etnikai választóvonalak mentén kibontakozó nézeteltérések erősen rányomták bélyegüket a közgyűlések munkájára mind állami, mind szövetségi szinten.

A civil társadalommal állami, entitás-, illetve kantoni szinten folytatott együttműködés változatlanul gyenge. A 2014 elején lezajlott társadalmi tiltakozások is rámutattak, hogy minden kormánynak prioritásként kell kezelnie a polgárok társadalmi-gazdasági szükségleteinek kielégítését, különösen a kiugróan magas ifjúsági munkanélküliség kezelését és a rászorulók – köztük a májusi súlyos áradások érintettjeinek – támogatását.

A politikai légkörből adódóan nagyon korlátozott előrelépés történt a közigazgatási reform és az uniós integrációval járó kötelezettségek teljesítésére vonatkozó képesség javítása terén. A jogi közigazgatási keret elaprózódik a különböző kormányzati szinteken, és ez továbbra is súlyos aggályokat vet fel, hiszen nagy mértékben befolyásolja a közszolgáltatási rendszer működőképességét. Ki kell dolgozni a közigazgatási reform 2014 utáni időszakra vonatkozó, új stratégiáját. Az államháztartás-igazgatás szükséges reformjait átfogó módon kell kezelni.

Az igazságügyi reform vonatkozásában csekély előrelépés történt. Az igazságügyi reformmal kapcsolatos egyetértés kialakítása tekintetében változatlanul fontos platformként szolgál a strukturált igazságügyi párbeszéd, amelyet további jogállamisági kérdésekre is kiterjesztettek. Az állami szintű igazságszolgáltatás reformját a lehető leghamarabb végre kell hajtani. A háborús bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági ügyhátralék kezelése tekintetében a valamennyi szinten tapasztalható humánerőforrás-hiányt részben orvosolták, ám a fenntarthatóság egyelőre nem biztosított – ehhez körültekintő tervezésre és megfelelő források biztosítására van szükség az illetékes hazai hatóságok részéről. Az igazságszolgáltatás tekintetében a fegyelmi eszközök további megerősítésre szorulnak, az összeférhetetlenséget pedig megfelelően kell szabályozni.

A korrupció visszaszorítását célzó reformok terén visszafogott eredmények születtek. A korrupció továbbra is áthatja a teljes közszférát, és a szolgáltatásnyújtást, illetve a munkavállalást érinti legsúlyosabban. A politikai patronázs kiépült hálózatrendszerrel rendelkezik, és a kormányzat valamennyi szintjére kihat. A kiemelt fontosságú esetekkel kapcsolatos nyomozás és büntetőjogi felelősségre vonás még mind elégtelen, a tényleges nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek aránya pedig összességében alacsony. Kevés politikai hajlandóság mutatkozik arra, hogy a szavakon túllépve gyakorlati intézkedések – köztük a nagy horderejű esetekkel kapcsolatos nyomozások és ítéletek – valósuljanak meg a korrupció visszaszorítása érdekében. Általánosságban az ország korlátozott haladást ért el a szervezett bűnözés kezelése terén. Ez a probléma változatlanul nagy kihívást jelent, annak ellenére, hogy többek között a szomszédos országokkal folytatott szoros együttműködés keretében több közös műveletet is sikerrel hajtottak végre. A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem alapvetően fontos annak megakadályozásához, hogy a bűnözés beszivárogjon a politikai, jogi és gazdasági rendszerbe.

Az emberi jogok tiszteletben tartásának jogi és intézményi kerete működik, és a nemzetközi emberjogi jogszabályok fő elemeit beillesztették a jogrendszerbe. Ugyanakkor a médiára nehezedő egyre nagyobb politikai és pénzügyi nyomás, továbbá az újságírók és szerkesztők megfélemlítése és fenyegetése súlyos aggodalomra ad okot. Több erőfeszítést kell tenni az iskolák inkluzív jellegének erősítéséért, valamint a föderációban elterjedt „két iskola egy fedél alatt” megoldás kezeléséért. Garantálni kell a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyeket érintő gyűlöletbeszéd, erőszak és megkülönböztetés eseteinek hatékony megelőzését és kivizsgálását. Míg a romák lakhatási szükségleteinek kielégítése terén kiemelkedő eredményeket értek el, az oktatás, az egészségügy és a foglalkoztatás területén fokozni kell az erőfeszítéseket. A menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek tekintetében biztosítani kell a felülvizsgált stratégia – és különösen annak társadalmi-gazdasági vonatkozásai – hatékony végrehajtását. Bosznia-Hercegovina továbbra is aktívan részt vett a regionális együttműködésben, és jószomszédi kapcsolatokat ápolt.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Bosznia-Hercegovina szerény előrelépést tett afelé, hogy működőképes piacgazdasággá váljon. A tartós strukturális hiányosságok kiküszöböléséhez nagy horderejű intézkedésekre lenne szükség, hogy az ország hosszú távon képes legyen megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel.

Kis mértékben újra növekedésnek indult a gazdaság, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig csökkent a tartós külső egyensúlyhiányok közepette. A fellendülés a gyenge hazai keresletből és a szűk termelési alapból adódóan egyelőre törékeny. A tavaszi súlyos áradások következtében rövid távon várhatóan romlani fog a gazdasági és költségvetési helyzet. Az ország igyekezett javítani a föderáción belüli költségvetési koordinációt és a közvetett adók beszedését.

Bosznia-Hercegovinának további sürgős intézkedéseket kell bevezetnie, hogy megőrizze a költségvetési fegyelmet. Ezen túlmenően erőfeszítésekre van szükség, hogy kezeljék az állam erős gazdasági jelenlétét, csökkentsék az állami kiadások mértékét, összetételüket és célirányosságukat pedig javítsák. Az állami vállalatok hatékonysági problémáit szintén megfelelő módon kell kezelni. A szervezetek közötti, illetve a szervezeteken belüli koordináció nagyban hozzájárulna a gazdaságpolitikai döntéshozatal javításához. A nagyfokú munkaerő-piaci egyensúlyhiányok – amelyek az elsősorban a fiatalok körében tapasztalható, tartósan magas munkanélküliségben is tükröződnek –, valamint a rendkívül alacsony aktivitási ráta határozott lépéseket tesznek szükségessé a munkavállalást hátráltató ösztönzők felszámolása és az oktatás színvonalának javítása terén. A magánszféra fejlődésének ösztönzése és a beruházások, különösen a külföldi beruházások vonzó feltételeinek megteremtése érdekében orvosolni kell a jogi és az üzleti környezetben tapasztalható hiányosságokat – főként a hosszadalmas szerződésérvényesítést, a piacra lépés és a piac elhagyásának költséges és összetett eljárásait, valamint a fejletlen infrastruktúrát. Ebben az összefüggésben az informális szektor is változatlanul fontos kihívást jelent. A fentieken túl foglalkozni kell a nemteljesítő hitelek magas részarányával.

Az előző évhez hasonlóan az uniós menetrend valódi politikai támogatottságának elégtelensége, az uniós ügyekre vonatkozó, működő koordinációs mechanizmus hiánya és a hatáskörökkel kapcsolatos belső viták következtében korlátozott eredmények születtek az uniós jogszabályokhoz és normákhoz való közelítés terén. Ez elsősorban a következő politikaterületeket érinti: a személyek és a munkaerő mozgása, a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadsága, az áruk szabad mozgása, fogyasztóvédelem, foglalkoztatás és szociálpolitika, oktatás, kultúra és kutatás, iparpolitika és kkv-k, környezetvédelem és éghajlatváltozás, valamint közlekedés. Számos területen országos szintű stratégiák hiánya hátráltatja a haladást.

Némi előrelépés történt a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az élelmiszerbiztonság, az állat- és növény-egészségügyi politika és a halászat terén. E területeken az uniós követelményekhez való közelítés hiánya továbbra is akadályozza az állati eredetű termékek EU-ba irányuló exportját. Ennek a sajnálatos helyzetnek a megoldása átgondolt és összehangolt erőfeszítéseket tesz szükségessé. Az adózás terén Bosznia-Hercegovina a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozóan olyan adórendszert fogadott el, amely hátrányos megkülönböztetésben részesíti a sörbehozatalt, ezért nem egyeztethető össze az időközi megállapodásban vállalt kötelezettségekkel. Az energiaágazatban az igazgatási struktúra összetettsége, az állami szint és a vállalkozások közötti hatásköri viták és a politikai akarat hiánya miatt nem történt érdemi előrelépés. Ez többek között azt vonta maga után, hogy az ország súlyosan és tartósan megszegte az Energiaközösségről szóló szerződésben a gázágazat kapcsán vállalt kötelezettségeit. A helyzetet sürgősen kezelni kell. Kedvező fejlemények születtek többek között a belső piac terén: közbeszerzési törvényt fogadtak el, amely lehetővé teszi az ország számára a 2004-es uniós irányelvekkel való jogharmonizációt. Szintén javult az entitások, illetve az állam szintjén tevékenykedő statisztikai szervezetek közötti együttműködés, mindenekelőtt a nép- és lakásszámlálás összefüggésében.

Koszovó

Ami a politikai kritériumokat illeti, Koszovó múlt évi politikai menetrendjének fő témája a helyi és általános választások, illetve azok kimenetele volt. A júniusban tartott általános választások átláthatóan és jól szervezetten zajlottak. A választás napján nem volt jelentősebb fennakadás, és a választók Koszovó-szerte – ideértve a négy nyugati települést – szabadon adták le szavazataikat. A választások nyomán megszilárdultak a 2013 végi helyi választásokon elért eredmények. A választási folyamat mindkét esetben javult. Kevesebb választási csalás történt, mint 2010-ben, és ezeket hatékonyan kezelték. A 2010-es esetek számottevő része még mindig a bírósági tárgyalások szakaszában van. Koszovó egyelőre nem ültette át a választási megfigyelő missziók és a szakértők által megfogalmazott ajánlásokat. Ezek többek között egy átfogó választási törvény elfogadására és a választói névjegyzékek pontosítására vonatkoznak. A választási reformnak biztosítania kell, hogy a választások jogi kerete tükrözze az uniós bevált gyakorlatokat. Koszovó nemrég vált a Velencei Bizottság tagjává, ami segíthet e tekintetben.

Visszalépést jelent, hogy az új törvényhozói testületet nem sikerült zökkenőmentesen és időben megalakítani. Az új kormánynak és a nemzetgyűlésnek új lendületet kell adnia a koszovói reformfolyamatnak. Mindkét intézménynek építenie kell az uniós integráció kapcsán Koszovóban már korábban kialakult politikai konszenzusra. A koszovói kormány bizonyította, hogy megfelelő kapacitással rendelkezik az uniós integrációs menetrend koordinálására, különösen a stabilizációs és társulási megállapodásokról szóló tárgyalások tekintetében. A különböző szervezeti egységek és intézmények szakértelmére építve a koszovói tárgyalópartnerek lényeges erőfeszítést tettek a megállapodás javasolt szövegének alapos átvizsgálására és potenciális hatásainak elemzésére. Ez is alátámasztja, hogy Koszovó megfelelően mérte fel a vállalt kötelezettségek horderejét.

A jövőbeli stabilizációs és társulási megállapodásból eredő kötelezettségek végrehajtása és teljesítése érdekében a koszovói végrehajtásnak és a nemzetgyűlésnek a jogalkotás és a szakpolitikák végrehajtására kell összpontosítania. A jogalkotási és szakpolitikai terveknek realisztikus módon kell tükrözniük a szükséges erőforrásokat. Az új jogalkotás jó lehetőséget biztosít a végrehajtási és jogalkotási folyamat felügyeletének javítására. Meg kell erősíteni a nemzetgyűlés független intézmények és szabályozó hatóságok felügyelete terén betöltött szerepét. Meg kell őrizni e testületek függetlenségét, a tagokat pedig késedelem nélkül, tisztességes és politikamentes, objektív kritériumok szerinti kiválasztási eljárás alapján kell kinevezni.

Az EULEX-szel, vagyis az EU jogállamiság-missziójával változatlanul jó volt az együttműködés. A koszovói hatóságok jelentős politikai kötelezettséget vállaltak a misszió mandátumának meghosszabbítására, továbbá megállapodás született egy szakosított bíróság létrehozásáról, amely a különleges vizsgálótestület megállapításai kapcsán fog eljárni. E folyamat kiteljesítése érdekében Koszovónak el kell fogadnia a szükséges jogszabály-módosításokat, amelyek többek között az alkotmányt is érintik. Az igazságügyi hatóságok jól kezelték a strukturális kihívásokat, például a 2013-ban elfogadott átfogó igazságügyi reformot és az EULEX egyes funkcióinak a helyi hatóságokra történő átruházását. A jogállamiságról folytatott strukturált párbeszéd változatlanul támogatta ezt a folyamatot. Még mindig kihívást jelent az ügyhátralék, valamint a pártatlan és független igazságszolgáltatás biztosítása. A koszovói igazságügyi hatóságoknak proaktívan kell eljárniuk az elfogadható bizonyítékokon alapuló vádemelések kapcsán, és időben kell alapos indokolással ellátott ítéleteket hozniuk, az uralkodó közvéleménytől vagy politikai nézetektől függetlenül.

A korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet illetően nőtt a kábítószerrel összefüggő bűnügyi nyomozások száma, és több emberkereskedelemmel foglalkozó csoportot is sikerült feloszlatni. A jogerős ítéletek és a kábítószer-lefoglalások alacsony számát nézve azonban Koszovó még a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem korai szakaszában jár. A bűnüldöző hatóságok vonakodnak a pénzügyi nyomozások kezdeményezésétől, a bíróság által elrendelt és a rendőrség által végrehajtott vagyonbefagyasztási és -elkobzási ügyek száma pedig változatlanul csekély. A tanúk megfélemlítése továbbra is problémát jelent. Az új kormánynak és parlamentnek zéró toleranciát kell tanúsítania a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel szemben, és egyértelmű politikai akaratot kell kialakítania a korrupció és a szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem iránt. A koszovói politikai rétegnek bizonyítania kell, hogy készen áll elfogadni a független bírósági eljárások eredményeit. A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem alapvetően fontos annak megakadályozásához, hogy a bűnözés beszivárogjon a politikai, jogi és gazdasági rendszerbe.

A közigazgatási reformra vonatkozó 2010–2013 közötti stratégia, illetve 2012–2014 közötti cselekvési terv végrehajtása lényeges kihívás elé állította Koszovót, és igen korlátozott eredményekkel jár. Koszovónak határozott politikai elkötelezettséggel realisztikus stratégiai keretet kell kialakítania a reformokkal kapcsolatos politikai döntéshozatal, jogalkotási tervezés és gyakorlati végrehajtás tekintetében. Prioritásnak tekintendő a közszolgálatra vonatkozó jogi keret kiteljesítése, politikamentességének biztosítása, valamint a közszolgálat teljesítményértékelésének elvégzése. Koszovónak emellett el kell fogadnia az általános közigazgatási eljárásokra vonatkozó törvényt, amely meghatározó jelentőséggel bír a vállalkozásoknak kedvező környezet megteremtése szempontjából. Jóllehet már vannak bizonyos államháztartás-igazgatási szabályok és rendelkezések, Koszovónak átfogóbb megközelítést kell érvényesítenie az e területtel kapcsolatos reformok tekintetében. Garantálni kell továbbá a reformok végrehajtását és javítani kell a számvevőszék elnöke által kiadott jelentések nyomon követését.

A koszovói jog változatlanul széles körben biztosítja az emberi és alapvető jogokat. A független médiabizottság újra megkezdte működését. A Koszovó 2.0 című újság elleni erőszakos cselekmények elkövetőit felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek jogai mellett kiálló aktivistákat, illetve az újságírókat ért fenyegetések és támadások nem szűntek meg, ami továbbra is súlyos aggodalomra ad okot. A gyakorlatban is meg kell teremteni a véleménynyilvánítás és a média szabadságának megfelelő feltételeit. Hatékony érvényesítésre van szükség a tulajdonjogok – köztük a nők földtulajdon-öröklési joga – tekintetében. Koszovónak ésszerűsítenie kell az emberi jogok védelmével foglalkozó intézményrendszerét. Az egyes felelősségi körök nem egyértelműek, ami akadályozza a jogszabályok végrehajtását és a nyomon követést.

Földterületet ítéltek oda olyan, országon belül áttelepített roma családoknak, akik egy montenegrói táborban éltek. A Leposaviq/Leposavić településen létrehozott roma tábor főépületét bezárták. A végrehajtási és monitoringtanács hozzájárult a kulturális és vallási örökség fokozott védelméhez. Mindazonáltal Koszovónak még több erőfeszítést kell tennie a jogi és szakpolitikai keretek – köztük a roma, askáli és egyiptomi közösségek integrációjára vonatkozó cselekvési terv – végrehajtása terén. A kisebbségekhez tartozó személyeket és vagyonukat érintő biztonsági incidenseket és bűncselekményeket alaposan és késedelem nélkül ki kell vizsgálni és bírósági útra kell terelni. A Prizren történelmi központjára és a Velika Hoča/Hoçë e Madhe településre vonatkozó jogszabályt végre kell hajtani. A Velika Hoča/Hoçë e Madhe településre vonatkozó törvény különösen kritikus, hiszen végrehajtása annak ellenére sem haladt előre, hogy 2013 februárjában helyi döntés született gyakorlati végrehajtásáról, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztérium igazgatási utasításokat adott ki ezzel kapcsolatban. Határozott fellépésre van szükség az illegális építkezések és a kulturális örökség helyszíneinek lebontása ellen.

A regionális együttműködés terén Koszovó további előrelépéseket ért el, és több szomszédjával is kétoldalú együttműködési megállapodást kötött.

A Szerbiához fűződő viszony rendezését illetően Koszovó továbbra is aktívan részt vett a párbeszédben, és elkötelezett maradt a 2013 áprilisában kötött, „A kapcsolatok normalizálását vezérlő elvekről szóló első megállapodás”, illetve a párbeszéd keretében született egyéb megállapodások végrehajtása iránt. Ennek eredményeként több visszafordíthatatlan gyakorlati változás történt, első ízben tartottak Koszovó egészére kiterjedő helyi és parlamenti választásokat, továbbá lényegesen előrehaladt a szerb rendőrségi és igazságügyi struktúrák felszámolása. Tartós megoldást hagytak jóvá Koszovó délkelet-európai együttműködési folyamatba való bevonására vonatkozóan. A koszovói előrehozott választások bejelentése óta ugyan nem került sor magas szintű találkozókra, viszont a munka szakértői szinten folytatódott, ami előrelépésekhez vezetett a vámok beszedése, az integrált határigazgatás, az energia és a telekommunikáció terén.

Mindennek ellenére a párbeszéd végrehajtásának üteme összességében lelassult. Szerbiában és Koszovóban egyaránt előrehozott általános választásokra került sor. Fontos, hogy a magas szintű párbeszéd újrainduljon. Szintén lényeges, hogy mindkét oldal továbbra is teljes körűen vállalja valamennyi meglévő megállapodás jóhiszemű végrehajtását. A további haladás Szerbia csatlakozási tárgyalásainak lezárultáig fokozatosan elvezet majd a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok – jogilag kötelező megállapodás formájában történő – átfogó rendezéséhez, így mind Szerbia, mind Koszovó maradéktalanul érvényesítheti jogait és eleget tehet kötelezettségeinek.

A gazdasági kritériumokat illetően Koszovó korlátozott előrelépést tett a működőképes piacgazdaság megteremtése felé. Jelentős erőfeszítésekre van szükség a strukturális hiányosságok kiküszöböléséhez, hogy Koszovó képes legyen hosszú távon megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel.

A gazdasági növekedés pozitív, 3,4 %-os maradt, ám mindeddig nem eredményezte a munkaerő-piaci feltételek javulását. A kereskedelmi deficit kismértékű szűkülése ellenére továbbra is jelentős egyensúlyhiányok tapasztalhatók. Koszovó összességében megőrizte makrogazdasági stabilitását annak ellenére, hogy a választások előtt a folyó kiadások – különösen a bér- és nyugdíjkiadások – ad hoc módon jelentősen megnövekedtek. Ez a gyakorlat aláássa a költségvetési politika átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét, bonyolítja a költségvetési tervezést, és a költségvetés összetételét a növekedést kevéssé ösztönző kiadások felé mozdítja el.

Kulcsfontosságú a költségvetési tervezés megerősítése és a költségvetési törvény hatékony végrehajtása. Ezen túlmenően az infrastrukturális – például a közlekedési ágazati – nagyberuházásokkal kapcsolatos döntéseket alapos költség-haszon elemzésekkel kell alátámasztani a gazdasági előnyök maximális kiaknázása érdekében. A tartós és kiugróan magas munkanélküliséget tekintve cselekedni kell annak érdekében, hogy az üzleti környezet javítása révén ösztönözzék a magánszektor fejlődését. E célból sürgősen kezelni kell az elégtelen közigazgatási kapacitásokból, a nehézkes finanszírozáshoz jutásból, valamint a hosszadalmas és összetett privatizációs folyamatokból eredő akadályokat. Koszovónak biztosítania kell a jogi és igazságügyi rendszer megfelelő működését, meg kell erősítenie a szerződések érvényesítését, valamint hatékonyan csökkentenie kell az elhúzódó bírósági ügyek számát. A gazdasági statisztikákat ugyancsak javítani kell.

Az uniós jogszabályokhoz és normákhoz való közelítést illetően a koszovói intézmények bizonyították, hogy rendelkeznek a politikai prioritások érvényesítéséhez szükséges kapacitásokkal, többek között a stabilizációs és társulási megállapodásról zajló tárgyalások, a vízumliberalizációs párbeszéd és a Szerbiával folytatott párbeszéd tekintetében. Mindez határozott politikai kötelezettségvállalások eredményeként valósult meg. A prioritást élvező egyéb reformterületek vonatkozásában felmutatott eredmények korántsem ilyen egyenletesek. A tőkemozgást lehetővé tevő alapvető jogi keret továbbra is működik, ám a külföldiek ingatlanvásárlása még mindig akadályokba ütközik. Ami a versenypolitikát illeti, Koszovó csupán korlátozott eredményeket mutatott fel, ami a versenykorlátozó magatartás és az állami támogatások rendkívül gyenge felügyeletére vezethető vissza. Koszovónak biztosítania kell a versenyhatóságok eredményes és független működését. A közbeszerzési törvényt a helyi termelőket célzó preferenciák bevezetésével módosították. A bevezetett preferenciákat a stabilizációs és társulási megállapodás hatálybalépéstől számított öt éven belül meg kell szüntetni.

Koszovó energiaellátása folyamatosan javult, aminek következtében jelentősen csökkent az áramszünetek gyakorisága. A Koszovó A erőműben történt robbanás rávilágított a rendszer instabilitására. Koszovónak aktívabban elő kell készítenie ezen erőmű leszerelését. Az erőforrások szűkössége ellenére stabil eredmények születtek a mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság terén. Sürgősen be kell fejezni az ellenőrök központi ügynökséghez történő áthelyezését. Ez kulcsfontosságú az élelmiszer- és állategészségügyi normák érvényesítése szempontjából, amelyek a stabilizációs és társulási megállapodás összefüggésében folytatott kereskedelem lényeges elemei. A környezetvédelemmel kapcsolatos érdektelenség aggasztó közegészségügyi és életminőségi problémává nőtte ki magát Koszovóban.

Törökország

Ami a politikai kritériumokat illeti, ezt az évet is éles ellentétek jellemezték.

Egyrészt folytatódott az előző években elfogadott reformok végrehajtása. Elfogadták és végrehajtották a harmadik és a negyedik igazságügyi reformcsomag egyes intézkedéseit, valamint a 2013 szeptemberében előterjesztett demokratizációs csomagban bejelentett intézkedéseket. Ezek a lépések többek között szigorították a politikai pártok állami finanszírozásának korlátját, lehetővé tették a töröktől eltérő nyelvek és nyelvjárások használatát a politikai tevékenységek során, továbbá biztosították a töröktől eltérő nyelveken és nyelvjárásokon való magánoktatás lehetőségét. Az emberi jogok európai egyezménye megsértésének elkerülésére irányuló cselekvési terv márciusi elfogadása fontos lépés volt afelé, hogy közelítsék Törökország jogi keretét és gyakorlatát az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatához. Az alkotmánybíróság továbbra is alkalmazta az egyéni kérelmezési eljárást. Több lényeges döntés árán sikerült megerősíteni az alapvető jogok védelmét az országban és igazolni az alkotmányos berendezkedés ellenálló képességét.

A török parlament júniusban jogszabályt fogadott el a vitarendezés szilárdabb jogalapjának megteremtése céljából, amivel a kurd kérdés megoldását igyekeznek előmozdítani. A politikai pártok széles körű támogatása mellett elfogadott jogszabály kiterjed a terrorizmus felszámolására, a társadalmi befogadás megerősítésére, a Kurd Munkáspártból (PKK) kilépő és a fegyveres harccal felhagyó személyek reintegrációjára, valamint a közvéleménynek az egykori harcosok visszatérésére való felkészítésére. A jogszabály egyúttal megszilárdítja a vitarendezési folyamat alapját, és pozitívan hozzájárul a stabilitáshoz és az emberi jogok védelméhez Törökországban.

Az európai uniós ügyekért felelős minisztérium szeptemberben európai uniós stratégiát mutatott be, amely a török csatlakozási folyamatot hivatott felélénkíteni. E stratégia három pillérre épül: politikai reformok, társadalmi-gazdasági átalakulás a csatlakozási folyamat során, valamint kommunikációs stratégia. A várakozások szerint a stratégia nyomán konkrét fellépéseket és ütemterveket tartalmazó cselekvési tervek fognak születni.

Másrészt a magas beosztású személyeket – köztük egyes kormánytagokat, illetve azok családtagjait – érintő korrupciós vádakra adott kormányzati válasz súlyos aggályokat vetett fel az igazságszolgáltatás függetlenségével és a jogállamisággal kapcsolatban. A válaszintézkedések keretében például módosították a bírók és ügyészek legfelsőbb tanácsára vonatkozó törvényt, aminek nyomán számos bírót és ügyészt áthelyeztek vagy elbocsátottak, továbbá jelentős számú rendőrtisztet áthelyeztek, elbocsátottak, sőt őrizetbe is vettek. Ez aggályokat keltett az igazságszolgáltatás és a rendőrség operatív kapacitásaival kapcsolatban, és erősen kétségessé tette, hogy vajon képesek-e megkülönböztetésmentes, átlátható és pártatlan módon eljárni a korrupciós vádakkal kapcsolatos nyomozások során. Az alkotmánybíróság a bírók és ügyészek legfelsőbb tanácsára vonatkozó törvény több rendelkezését alkotmányellenesnek találta, aminek következtében a parlament módosította a jogszabályt, és ismét a korábbi rendelkezéseket léptette hatályba.

Ezek a fejlemények egyúttal a politikai paletta fokozott polarizációjához is vezettek. A kormánytöbbség által előterjesztett jogalkotási javaslatok némelyikét – köztük a török demokrácia alapvető kérdéseivel kapcsolatos javaslatokat is – megfelelő parlamenti vita vagy az érintettekkel és a civil társadalommal folytatott megfelelő konzultáció hiányában fogadták el. Az átfogó döntéshozatali folyamatokba – nemzeti és helyi szinten egyaránt – be kell ágyazni a strukturáltabb és szisztematikusabb konzultációt a civil társadalommal. A meglévő jogi környezetet feltétlenül úgy kell megreformálni, hogy összességében jobban elősegítse a civil társadalmi szervezetek fejlődését.

A véleménynyilvánítás szabadságát illetően folytatódott a széles körű nyilvános vita a korábban érzékeny kérdésként kezelt témákról, köztük a kurd és az örmény kérdésről. Ugyanakkor a véleménynyilvánítás és a média szabadságát továbbra is akadályozza a török jogi keret számos rendelkezése és a bírói kar tagjai által adott értelmezése. Az internettörvény módosítása korlátozta az internetes véleménynyilvánítás szabadságát. A YouTube és a Twitter kapcsán bevezetett általános tilalom komoly aggályokra adott okot. E tilalmakat az alkotmánybíróság később alkotmányellenesnek ítélte. A köztisztviselők továbbra is tettek olyan kijelentéseket, amelyek a média megfélemlítéseként értelmezhetők. Mindez, a török médiaágazat tulajdonosi szerkezetét is figyelembe véve, a nyomtatott sajtóban az öncenzúra széles körű elterjedéséhez, valamint újságírók visszavonulásához, illetve elbocsátásához vezetett.

Össze kellett hangolni az európai normákkal a gyülekezési jogra vonatkozó török szabályozást – amely a tüntetések békés jellege helyett sokkal inkább azok jogszerűségére összpontosít –, illetve annak a bűnüldöző szervek által történő végrehajtását. El kell fogadni a rendőrség által elkövetett bűncselekmények független felügyelő szerveként eljáró bűnüldöző monitoringbizottság létrehozásáról szóló törvényt.

A büntetőjogban a fegyveres szervezetbeli tagság homályos meghatározása továbbra is számos letartóztatás és büntetőeljárás forrása. Az emberi jogok európai egyezményével összeegyeztethető jogi keretet kell létrehozni az ilyen tagság hitbeli és lelkiismereti okokból történő megtagadásának kérdései tekintetében. Jelentős erőfeszítésekre van szükség a nők, a gyermekek, továbbá a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek jogainak hatékony garantálásához. A családon belüli erőszak, az időnként előforduló becsületgyilkosságok, valamint a korai és erőltetett házasságkötés kérdése továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Törökországnak biztosítania kell az összes tulajdonjog – ideértve a nem muzulmán vallási közösségek tulajdonjogait is – teljes körű tiszteletben tartását.

A hatóságoknak orvosolniuk kell ezeket a hiányosságokat, és meg kell erősíteniük a többi alapvető jog és szabadság védelmére irányuló erőfeszítéseiket, hogy valamennyi polgár akadály nélkül gyakorolhassa jogait.

Az EU és Törökország között létrejött visszafogadási megállapodás 2013. december 16-i aláírása, és ezzel párhuzamosan a vízumliberalizációs párbeszéd kezdete új lendületet adott az Unió és Törökország közötti kapcsolatoknak. A visszafogadási megállapodás 2014. október 1-jén lépett hatályba, a vízumliberalizációs menetrend keretében elért törökországi előrelépésekről szóló első jelentést pedig 2014. október 20-án tették közzé. Fontos, hogy ez a két folyamat tovább haladjon. A valamennyi tagállammal szembeni maradéktalan és eredményes végrehajtás ugyancsak meghatározó jelentőségű.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem tekintetében Törökország továbbfejlesztette a terrorizmusfinanszírozás visszaszorítását célzó programját, konszolidálta a tanúvédelmi egységek hálózatát, és átalakította az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos felelősségi köröket. Ugyanakkor kérdés, hogy a rendőrségi tisztviselők széles körű elbocsátása milyen hatást fog gyakorolni a szervezett bűnözés elleni küzdelemben részt vevő kulcsfontosságú rendőrszolgálatok operatív kapacitására. A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem alapvetően fontos annak megakadályozásához, hogy a bűnözői csoportok jogosulatlan befolyásra tegyenek szert a politikai, jogi és gazdasági rendszerben.

Ami a külpolitikát illeti, Törökország változatlanul jelentős szerepet töltött be tágabb szomszédságában. Különösen fontos szerepet játszott Szíriában, mivel határozottan újra és újra elítélte a szíriai rendszer civilekkel szembeni erőszakos fellépését, támogatta az egységesebb ellenzék kialakítását, valamint létfontosságú humanitárius segítséget nyújtott a hazájából menekülő több mint 1 millió szír polgár számára. Továbbra is gyakorlati támogatást biztosított az Iránnal folytatott E3+3 megbeszélésekhez. A Déli Gázfolyosó három projektjének megvalósítására vonatkozó végleges beruházási döntések elfogadásával szilárd alapokra helyezték a nagyobb európai energiabiztonságot. Folytatódott az EU és Törökország közötti rendszeres politikai párbeszéd, amely közös érdeket képviselő nemzetközi kérdésekre, például a Közel-Kelet és Közép-Ázsia helyzetére, valamint globális kérdésekre, például a terrorizmus elleni küzdelemre és a nonproliferációra egyaránt kiterjedt. Törökország folytatta szerepvállalását a Nyugat-Balkánon, többek között a délkelet-európai együttműködési folyamatban való aktív részvételével és az EU által vezetett katonai és jogállamisági missziókhoz való hozzájárulásával. A Törökország közvetlen szomszédságában jelentkező komoly kihívások fényében még intenzívebbé kell tenni az Unióval folytatott párbeszédet, továbbá az uniós állásfoglalásokhoz is jobban kell igazodni.

Törökország támogatta, hogy újrainduljanak a két ciprusi közösség vezetői közötti, teljes körű vitarendezést célzó tárgyalások az ENSZ-főtitkár jószolgálati missziójának égisze alatt. Törökország és Görögország elősegítette, hogy a két főtárgyaló a folyamatban levő tárgyalások keretében kölcsönösen látogatást tegyen Ankarában, illetve Athénban.

Törökország ugyanakkor továbbra is olyan nyilatkozatokat tett, amelyekben megkérdőjelezte a Ciprusi Köztársaság azon jogát, hogy a Ciprus kizárólagos gazdasági övezetében található szénhidrogén-forrásokat a sziget valamennyi lakójának javára termelje ki. Törökország felé elvárás, hogy aktívan támogassa a tárgyalásokat, amelyek elvezetnek a ciprusi kérdés méltányos, átfogó és életképes rendezéséhez az ENSZ keretében, az ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó határozataival összhangban, valamint az Európai Unió alapját képező elveknek megfelelően. Változatlanul kulcsfontosságú, hogy az ország konkrétan elkötelezze magát az átfogó rendezés mellett. A Tanács és a Bizottság ismételt felszólításai ellenére Törökország még mindig nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy biztosítsa a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének megkülönböztetésmentes végrehajtását, és nem szüntette meg az áruk szabad mozgásának minden akadályát, így például a Ciprussal való közvetlen közlekedési összeköttetésekre vonatkozó korlátozásokat sem. A Ciprusi Köztársasággal fennálló kétoldalú kapcsolatok rendezése terén nem történt előrelépés.

Törökországnak egyértelműen el kell köteleznie magát a jószomszédi kapcsolatok mellett, valamint az ENSZ Alapokmányával összhangban – szükség esetén a Nemzetközi Bíróság bevonásával – történő vitarendezés mellett. Ebben az összefüggésben az EU újra komoly aggodalmainak adott hangot, és felszólította Törökországot, hogy tartózkodjon a tagállamok ellen irányuló fenyegetésektől vagy fellépéstől, illetve olyan súrlódási vagy cselekvésforrásoktól, amelyek árthatnak a jószomszédi kapcsolatoknak és kedvezőtlenül hathatnak a viták békés rendezésére.

Az EU örömmel fogadta, hogy folytatódtak a bilaterális kapcsolatok javítását célzó együttműködési kezdeményezések Görögország és Törökország között. Megtartották a kontinentális talapzat körülhatárolását célzó tájékoztató jellegű megbeszélések legutóbbi, 58. fordulóját. Görögország és Ciprus hivatalos panaszt tett azzal kapcsolatban, hogy Törökország – többek között a görög szigetek felett elhaladó repülőjáratok révén – megsértette felségvizeiket és légterüket.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Törökország működő piacgazdaságnak tekinthető. Feltételezhetően képes lesz arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel, feltéve, hogy felgyorsítja az átfogó strukturális reformok végrehajtását.

A 2012-ben tapasztalt lassulást követően a termelés és a foglalkoztatottság közepes ütemben növekedett. A munkaerő jelentős mértékű növekedése következtében azonban a munkanélküliség is emelkedett. A folyó fizetési mérleg hiánya némileg ugyan mérséklődött 2014-ben, ám így is meglehetősen magas maradt. A tartós tőkebeáramlástól való függőségből adódóan Törökország ki van szolgáltatva a kockázatokkal kapcsolatos globális hangulat változásainak, ami nagymértékű árfolyam-ingadozásokhoz vezet.

Bár a költségvetési hiány és az államadósság mérsékelt maradt, a kiadási oldalon tapasztalható folyamatos költségvetés-túllépések elengedhetetlenné teszik a költségvetési keret megerősítését. A költségvetési politikának hozzá kell járulnia a nemzeti megtakarítás növeléséhez, és ezen keresztül a külső hiány csökkentéséhez. Figyelembe véve, hogy az infláció felfelé mutató tendenciát követett és egyre messzebb került a központi bank célkitűzésétől, a monetáris politikában restriktív szemléletmódot kell érvényesíteni, és egyértelműen az árstabilitásra kell helyezni a hangsúlyt. A privatizáció és a villamosenergia-piac liberalizációja terén elért csekély haladás mellett is kulcsfontosságú, hogy a strukturális reformokat széles körben felgyorsítsák az áru-, szolgáltatás- és munkaerőpiac működésének javítása érdekében. E reformoknak ki kell terjedniük az igazságügyi rendszer és a közigazgatási kapacitások további javítására, az állami támogatások átláthatóságának fokozására, valamint a nyílt, tisztességes és versenyen alapuló közbeszerzési rendszer megteremtésére.

Ami a tagsággal kapcsolatos kötelezettségek felvállalására vonatkozó képességet illeti, Törökország folytatta az uniós vívmányokhoz való közelítést. 2013-ban újabb tárgyalási fejezetet (22. fejezet – Regionális politika és koordináció) nyitottak meg. A transzeurópai hálózatok tekintetében jó eredmények születtek. Törökország szintén fontos lépéseket tett a 24. fejezethez tartozó kulcsterületeken, különösen a migrációs és menekültügyi politika terén, annak ellenére, hogy a folyamatos menekültválság rendkívüli terheket ró az országra. Előrelépés történt a következő területeken: energia – különösen az energiaellátás biztonsága és a belső villamosenergia-piac –, társasági jog, vállalkozás- és iparpolitika, statisztika, tudomány és kutatás, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem tekintetében a tőke szabad mozgása, valamint az előcsatlakozási vidékfejlesztési program végrehajtása.

Törökország összességében a jogharmonizáció előrehaladott szakaszában van a vívmányok több fejezete tekintetében – ilyen például az áruk szabad mozgása, a társasági jog, a szellemi tulajdonhoz fűződő jog, a pénzügyi szolgáltatások, az energia, a gazdaság- és monetáris politika, a statisztika, a vállalkozás- és iparpolitika, a transzeurópai hálózatok, a tudomány és kutatás, a vámunió, illetve a külkapcsolatok.

A jogszabályok végrehajtására valamennyi területen több figyelmet kell fordítani. További átfogó erőfeszítéseket kell tenni a jogérvényesülés, szabadság és biztonság, az élelmiszerbiztonság, az állat- és növény-egészségügyi politika, valamint a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén. További lényeges előrelépésre van szükség az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, a szociálpolitika és a foglalkoztatás – különösen a munkajog, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság – terén. Folytatni kell a jogharmonizációt, mindenekelőtt a közbeszerzés, a versenypolitika – különösen az állami támogatások –, az információs társadalom és a média összefüggésében.

[1]               COM(2012) 600 final.

[2]               COM(2013) 700 final.

*               Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/99 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróság Koszovói függetlenségi nyilatkozatáról szóló véleményével.

[3]               COM(2014) 330 final.

[4]               Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró.

[5]               2013. április – „Első megállapodás a kapcsolatok normalizálását vezérlő elvekről”.

[6]               Az áruk szabad mozgása; letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága (Montenegró teljesítette az e fejezetre vonatkozó nyitókritériumot, aminek következtében felkérést kapott tárgyalási álláspontjának előterjesztésére); versenypolitika; mezőgazdaság és vidékfejlesztés; élelmiszerbiztonság, növény- és állat-egészségügyi politika; halászat; energiaügy; gazdaság- és monetáris politika; szociálpolitika és foglalkoztatás; regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja; környezetvédelem és az éghajlatváltozás.

[7]               A tőke szabad mozgása; közbeszerzés; társasági jog; szellemi tulajdonjog; információs társadalom és média; vállalkozás- és iparpolitika; kül-, biztonság- és védelmi politika; pénzügyi ellenőrzés.

Top