EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52014DC0700
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Enlargement Strategy and Main Challenges 2014-15
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2014–2015
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2014–2015
/* COM/2014/0700 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2014–2015 /* COM/2014/0700 final */
Az
alapok kiteljesítése a szavahihetőség érdekében I.
A bővítési menetrend –
Eredmények és kihívások Az elmúlt öt
évben a Bizottság megerősítette a bővítési politika szavahihetőségét,
és fokozta annak átalakító erejét azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt fektetett
arra, hogy az alapvető reformokkal már a bővítési folyamat elején
foglalkozzanak. A Bizottság különös hangsúlyt helyezett a jogállamiság,
a gazdasági kormányzás és a közigazgatási reform három pillérére. A bővítési
stratégiáról szóló 2012-es közleményében[1] a
Bizottság új megközelítést vezetett be a jogállamiságra vonatkozóan. 2013-as
közleményében[2] a
Bizottság – az európai szemeszter tapasztalataira építve – meghatározta a
gazdasági kormányzás megerősítésének keretét. Idén a Bizottság új
ötleteket vázol fel a bővítési országokban végbemenő közigazgatási
reform támogatására. E három pillér kapcsolódik egymáshoz, és az e területeken
elért előrehaladás kulcsfontosságú lesz annak meghatározásához, hogy ezen
országok mikorra lesznek teljesen felkészülve az uniós csatlakozásra. Az EU
bővítési politikája hozzájárul az európai béke, biztonság és jólét
kölcsönös előnyeihez. Erősíti az EU politikai és gazdasági erejét, és
erőteljes átalakító hatást gyakorol az érintett országokra. Jól
előkészített csatlakozási folyamat biztosítja, hogy a bővítés ne
menjen az Unió hatékonyságának rovására. Tíz új tagállam
2004-es csatlakozásának idén májusban ünnepelt tízéves évfordulója emlékeztet
az elért eredményekre. Az EU bővítésével párhuzamosan bővülnek
vállalkozásaink, pénzügyi befektetőink, fogyasztóink, turistáink, egyetemi
hallgatóink és ingatlantulajdonosaink lehetőségei is. A bővítés az
Unió újonnan csatlakozó és korábbi tagállamainak egyaránt kedvezett. Nőtt
a kereskedelem és a befektetés. Az uniós környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és
egyéb standardok szélesebb körű alkalmazásával javult a polgárok
életminősége. A nyugat-balkáni
országok számára kulcsfontosságú stabilizációs tényezőt jelent az uniós
tagság uniós tagállamok által nyújtott egyértelmű perspektívája, ami támogatja
az előrelépést a szükséges feltételek – ideértve a stabilizációs és
társulási folyamat feltételeit is – teljesítése felé. A jószomszédi kapcsolatok
és az inkluzív regionális együttműködés kulcsfontosságúak. Az elmúlt évben
haladás történt e tekintetben, de még van néhány lezáratlan kérdés. E
nemrégiben még konfliktus által szabdalt régió történelmét tekintve
kulcsfontosságú, hogy a bővítési országok folyamatos erőfeszítéseket
tegyenek az egymás között, illetve a tagállamokkal fennálló bilaterális kérdések
– ideértve adott esetben az ENSZ égisze alatt történő – rendezése és a
múlt örökségének maguk mögött hagyása érdekében. A csatlakozási
folyamat szigorú, de igazságos feltételrendszerre, meghatározott kritériumokra
és a saját érdem elvére épül. Ez nagyon fontos a bővítési politika
szavahihetősége szempontjából: egyrészt ahhoz, hogy a bővítési
országok ösztönzést kapjanak a kiterjedt reformok végrehajtásához, másrészt az
uniós polgárok támogatásának elnyeréséhez. A tagállamoknak és az uniós
intézményeknek a maguk részéről megalapozott vitát kell folytatniuk a
bővítési politika politikai, gazdasági és társadalmi hatásairól. *** A jelenlegi
bővítési menetrend a nyugat-balkáni országokat, Törökországot és Izlandot
öleli fel. A nyugat-balkáni térség több országa is jelentős évet tudhat
maga mögött. Montenegró további
lépéseket tett a csatlakozási tárgyalások terén. Tizenkét fejezetet nyitottak
meg. Megkezdődött a jogállamiságot érintő reformok végrehajtása. Most
kézzel fogható eredményekre van szükség, amelyek kulcsfontosságúak lesznek a
csatlakozási tárgyalások átfogó ütemének meghatározásához. A csatlakozási
tárgyalások megnyitása fordulópontot jelent az EU és Szerbia
közötti kapcsolatokat illetően. Szerbiának most fenntartható eredményeket
kell felmutatnia reformprioritásai terén, mivel a tárgyalások ütemét a
kulcsfontosságú területeken – főként a jogállamiság, valamint a Koszovóval*
való viszony rendezése terén – elért előrelépés határozza majd meg. A még
rendezetlen kulcskérdések kezelése, valamint a kapcsolatrendezés új fejezetének
megnyitása érdekében újult lendületet kell adni a Belgrád és Pristina közötti
párbeszédnek. Albánia
júniusban
tagjelölt státuszt kapott az előírt feltételrendszer teljesítése terén
elért előrelépéseinek és reformtörekvéseinek elismeréseként. Az országnak
építenie kell a reformlendületre, és meg kell erősítenie azt, valamint
erőfeszítéseit az uniós integráció jelentette kihívások fenntartható és
inkluzív módon történő megoldására kell összpontosítania. Mind a kormánynak,
mint az ellenzéknek biztosítania kell, hogy a politikai vita elsődleges
színtere a parlament legyen. A Koszovóval
való stabilizációs és társulási megállapodás júliusi parafálása
mérföldkőnek számít az EU és Koszovó közötti kapcsolatokban. Koszovónak
most eredményeket kell felmutatnia a kulcsfontosságú reformok, különösen a
jogállamiság terén. Macedónia Volt
Jugoszláv Köztársaság uniós csatlakozásának folyamata
holtpontra jutott. Fellépésre van szükség az utóbbi időben tapasztalt
visszaesés visszafordítására, különösen a véleménynyilvánítás és a média
szabadságát, valamint a bírói kar függetlenségét illetően. Sürgősen
kölcsönösen elfogadható, tárgyalások útján kialakított megoldást kell találni
az elnevezés kérdésére. A kormánynak és az ellenzéknek lépéseket kell tennie a
parlamenten belüli politikai párbeszéd helyreállítására. Bosznia-Hercegovinában
továbbra is holtponton van az európai integrációs folyamat. A választásokat
követően az országnak egységesen kell fellépnie, foglalkoznia kell a
sürgős társadalmi-gazdasági reformokkal, valamint haladnia kell az uniós
menetrenddel. Törökország
folytatta bizonyos reformvállalások – például a 2013-as demokratizációs csomag
– végrehajtását, és lépéseket tett a kurd kérdés megoldása felé. Ugyanakkor
komoly aggodalomra adott okot a bírói kar függetlenségének és az alapvető
szabadságok védelmének kérdése. Az EU és Törökország közötti kapcsolatokban
rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásához a legmegfelelőbb
keretet az aktív és szavahihető csatlakozási tárgyalások biztosítják. A
jogállamiság és az alapvető jogok kapcsolódó fejezeteiről szóló
tárgyalások megnyitása ütemtervet nyújtana az e kulcsterületeket érintő
reformokhoz. Izland
kormányának döntését követően a csatlakozási tárgyalásokat 2013 májusában
felfüggesztették. *** Az „először
a legfontosabbak” megoldását célzó bizottsági megközelítés prioritásként
határozza meg .a jogállamisághoz és alapvető jogokhoz, a gazdasági
kormányzáshoz és a gazdasági versenyképesség javításához, valamint a
demokratikus intézmények megerősítéséhez kapcsolódó reformokat. Ez magában
foglalja a közigazgatást, amely a bővítési országok többségében továbbra
is gyenge lábakon áll: korlátozott igazgatási kapacitás, nagymértékű
politikai befolyás, valamint az átláthatóság hiánya jellemzi. A demokratikus
intézmények működésének megerősítéséhez szilárd választási rendszerre
és megfelelően működő parlamentekre is szükség van, ideértve
konstruktív és fenntartható párbeszédet a teljes politikai palettán. Még többet
kell tenni ahhoz, hogy kedvező környezet alakulhasson ki a civil
társadalmi szervezetek számára. Az erős civil társadalom erősíti a
politikai elszámoltathatóságot, és elősegíti a csatlakozással kapcsolatos
reformok jobb megértését. E közlemény II.
szakaszában a hangsúlyt a kulcsfontosságú kihívásokra helyezzük, valamint
áttekintjük a közigazgatási reform, a gazdasági kormányzás és versenyképesség,
valamint a jogállamiság és alapvető jogok területén elért
előrehaladást. A III. rész számba veszi a regionális és bilaterális
kérdéseket, különösen a Nyugat-Balkánon. A IV. szakasz következtetéseket és
ajánlásokat tartalmaz mind a horizontális, mind az országspecifikus kérdéseket
illetően. A Bizottságnak a
fenti összes területen az a célja, hogy a reformok előmozdítása céljából
maximálisan kiaknázza a már létező mechanizmusokat és fórumokat, legyen az
a stabilizációs és társulási megállapodások struktúráin, a csatlakozási
tárgyalásokon vagy a Bizottság által vezetett célzott országspecifikus
kezdeményezéseken – mint például magas szintű párbeszédeken vagy a jogállamiságról
szóló strukturált párbeszédeken – keresztül. 2013 novemberében a fenti
kezdeményezések tovább bővültek azzal, hogy magas szintű párbeszéd
kezdődött Albániával a kulcsfontosságú prioritásokról. A közigazgatási
reformot illetően a Bizottság strukturáltabb párbeszédet vezet be, és
„szakcsoportokat” hoz létre a bővítési országokban. 2014-ben indult
a második Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II). Az IPA II-n
keresztül az EU 11,7 milliárd EUR-t biztosít a 2014–2020 közötti időszakra
a bővítési országok csatlakozási felkészülésének, valamint a regionális és
határon átnyúló együttműködésnek a támogatása céljából. Az IPA II nagyobb
hangsúlyt fektet az uniós csatlakozás prioritásaira a demokrácia és
jogállamiság, valamint a versenyképesség és növekedés területén, továbbá
ágazati megközelítést, eredményösztönzőket, nagyobb
költségvetés-támogatást, valamint projektprioritás-meghatározást vezet be. A
fő infrastruktúra-folyosók mentén megvalósuló jelentős beruházásokhoz
összehangolt megközelítésre van szükség. Erősítik a nemzetközi pénzügyi
intézményekkel való koordináció. A nyugat-balkáni beruházási keret továbbra is
támogatja a munkahelyteremtést és a növekedést ösztönző, valamint a régió
összekapcsolását előmozdító beruházásokat. A
bővítés három stratégiai haszna (1) biztonságosabbá teszi Európát.
A csatlakozási folyamaton keresztül az EU előmozdítja a demokráciát
és az alapvető szabadságokat, valamint erősíti a jogállamiságot a
csatlakozni kívánó országokban, ezáltal csökkenti a határon átnyúló bűnözés
hatását. A jelenlegi bővítési politika erősíti a békét és a
stabilitást a Nyugat-Balkánon, valamint ösztönzi a 90-es években dúló
háborúk utáni talpra állást és megbékélést. (2) segít javítani az emberek
életminőségét az integráció és az együttműködés révén olyan
területeken, mint például az energiaügy, a közlekedés, a jogállamiság, a
migráció, az élelmiszerbiztonság, a fogyasztóvédelem, valamint a
környezetvédelem és az éghajlatváltozás. A bővítés segítségével
biztosíthatjuk, hogy saját magas szintű előírásainkat határainkon túl
is alkalmazzák, így kisebb a kockázata annak, hogy az uniós polgárokat érintse
például az importált szennyezés. (3) tehetősebbé tesz minket.
Egy nagyobb Európa egyúttal erősebb is. 2012-ben az EU GDP-je a világ
GDP-jének 23 %-át tette ki, ez mintegy 13 billió euró. A
bővítés az Unió újonnan csatlakozó és régebbi tagállamainak egyaránt
kedvezett. Az EU bővítésével párhuzamosan bővülnek vállalkozásaink,
befektetőink, fogyasztóink, turistáink, egyetemi hallgatóink és
ingatlantulajdonosaink lehetőségei is. A nagyobb egységes piac vonzóbb a
befektetők számára: A 2004-es bővítés óta megduplázódott a világ
többi részének Unióba irányuló, a GDP százalékos arányában kifejezett közvetlen
külföldi befektetése (2004-ben a GDP 15,2 %-át tette ki, 2012-ben pedig a GDP
30,5 %-át). *** II.
Először a legfontosabbakat –
A reformok megszilárdítása és a szavahihetőség megerősítése E szakasz
azonosítja a kulcsfontosságú kihívásokat, valamint áttekinti a közigazgatási
reform, a gazdasági kormányzás és versenyképesség, valamint a jogállamiság és
alapvető jogok területén elért előrehaladást. Új ötleteket vet fel a
közigazgatási reformra helyezett hangsúly megerősítésére, valamint tovább
finomítja a gazdasági kormányzásra alkalmazott megközelítést. A tavalyi közlemény
külön hangsúlyt fektetett arra, hogy az előcsatlakozási finanszírozás
általánosságban hogyan segíti a reformfolyamatot. Idén a figyelmet azon
gyakorlatokra helyezzük, amelyeket egyes bővítési országok a fenti
területeken alkalmaznak, és amelyek másutt is reformokat ösztönözhetnek. a)
Közigazgatási
reform A jogállamiság
és a gazdasági kormányzás mellett a bővítési folyamat a közigazgatási
reform harmadik pillére. Mindhárom pillér szorosan kapcsolódik egymáshoz,
egymást átfedő, a politikai és gazdasági reformok sikeres végrehajtása,
valamint az uniós szabályok és normák végrehajtásának megalapozása
szempontjából alapvető fontosságú kérdéseket érintenek. A demokratikus
kormányzáshoz jól működő közigazgatásra van szükség, ami közvetlenül
kihat arra is, hogy a kormányok közszolgálatokat nyújthassanak, valamint
elő tudják mozdítani a versenyképességet és növekedést. A közigazgatási
reformnak az a célja, hogy megerősítse az átláthatóságot, az
elszámoltathatóságot és a hatékonyságot, valamint nagyobb hangsúlyt fektessen a
polgárok és vállalkozások szükségleteire. A megfelelő
humánerőforrás-kezelés, a jobb politikatervezés, -koordinálás és
-alakítás, a szilárd igazgatási eljárások és a jobb államháztartás-igazgatás –
ideértve az adóigazgatást és -beszedést is – alapvető fontosságúak az
állam működéséhez, valamint az uniós integrációhoz szükséges reformok
végrehajtásához. Az országoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket arra, hogy
nemzeti stratégiák alapján közigazgatásaik valamennyi szintjét fejlesszék. A
bővítési országok előtti kihívásokat elismerve a csatlakozási
folyamat során a Bizottság megerősíti a szükséges közigazgatási struktúrák
és kapacitás létrehozásához nyújtott támogatását. A Bizottság az
alábbi kulcskérések köré szervezi a bővítési országokkal folytatott,
közigazgatási reformmal kapcsolatos tevékenységét: A
közigazgatási reform kulcskérdései 1. A
közigazgatási reform stratégiai kerete — ez magában
foglalja a reformfolyamat iránti politikai elkötelezettséget, ideértve a
politikai vezetést, valamint a végrehajtás technikai koordinációját és
monitoringját is. 2. Szakpolitika-alakítás
és koordináció — ez magában foglalja a kormányon belüli
megfelelő koordinációt, a minisztériumok közötti koordinációt, a
politikaalakítást és a pénzügyi elemzést. 3. Közszolgálat
és humánerőforrás-menedzsment — ez magában foglalja a
közszolgálat szervezését és működését, ideértve annak politikai befolyás
alóli mentesítését, az érdemen alapuló felvételi rendszert és
előléptetést, valamint a képzést és szakmai színvonal emelését. 4. Elszámoltathatóság
—
ez magában foglalja a közigazgatás átláthatóságát, ideértve az információkhoz
való hozzáférést, valamint a közigazgatási és bírósági jogorvoslat
lehetőségét is. 5. Eredményes
szolgáltatásnyújtás — ez magában foglalja a polgároknak és
vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások javítását, többek között hatékonyabb
adminisztratív eljárásoknak és e-kormányzati szolgáltatásoknak
köszönhetően. 6. Államháztartás-igazgatás — ez
kötelezettségvállalást foglal magában arra nézve, hogy átfogóbb megközelítést
alkalmazzanak az államháztartás-igazgatás és a teljes költségvetési folyamat
javítására többéves államháztartás-igazgatási programok kidolgozásával és
végrehajtásával, valamint a Bizottsággal és nemzetközi pénzügyi intézményekkel
folytatott, államháztartás-igazgatással kapcsolatos politikai párbeszédekkel. A
szavahihető és releváns államháztartás-igazgatási program az IPA ágazati
költségvetés-támogatásához is kulcsfontosságú. A Bizottságnak
az a célja, hogy a közigazgatási reformot még jobban integrálja a bővítési
folyamatba. Közigazgatási reformmal foglalkozó szakcsoportokat hoztak létre
vagy hoznak jelenleg létre a nyugat-balkáni országokkal a stabilizációs és
társulási megállapodás albizottságainak mintájára. A szakcsoportok már
üléseztek Albánia, Koszovó, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró
esetében. A Szerbiával létrehozott, közigazgatási reformmal foglalkozó
szakcsoport első alkalommal októberben ülésezik. A szakcsoportok képezik
majd a fenti kulcskérdések köré szervezett, közigazgatási reformmal kapcsolatos
munka előrevitelének fő platformját. A közigazgatási reformmal
foglalkozó szakcsoportok tevékenységének eredményét az Stabilizációs és
Társulási Tanács/Bizottság felhasználja majd a közigazgatási reformok
kulcskérdéseivel foglalkozó strukturáltabb politikai vitához. Jóllehet az
uniós vívmányoknak nincs konkrét, közigazgatási reformokkal foglalkozó
fejezete, mint olyan, a csatlakozási tárgyalásokat a szükséges reformok
ösztönzésére is érdemes felhasználni. A kulcsfontosságú kérdésekkel a
megfelelő fejezetek – nevezetesen a közbeszerzés, a pénzügyi ellenőrzés,
az igazságszolgáltatás és alapvető jogok, az adózás, valamint a gazdasági
és monetáris politika – keretében, valamint a kormányközi konferenciák
összefüggésében kell foglalkozni, amennyiben ez fontos a vívmányok végrehajtása
szempontjából. Meghatározó lesz a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való
koordináció, különösen az államháztartás-igazgatás területén. A Bizottság
továbbra is támogatja a Regionális Közigazgatási Képzési Központot, amelynek
fontos szerepe van a közigazgatási reformmal kapcsolatos tapasztalatok
régión belüli megosztását illetően, többek között az uniós integrációval
kapcsolatban. A
közigazgatás kapacitásának megerősítése Koszovóban: Közigazgatása szakszerűségének és intézményi
kapacitásának megerősítése céljából Koszovó programot hozott létre fiatal
szakmabeliek számára. Az európai integrációs szükségletekre összpontosító
program ösztöndíjban részesíti a legkiválóbb diákokat, hogy speciális
mesterprogramot végezhessenek Koszovóban, valamint lehetőséget kínál
számukra arra, hogy az Unióban folytassanak tanulmányokat. A programot
sikeresen befejezők mintegy 80 %-a a koszovói hatóságoknál
helyezkedett el. Ez nemcsak az európai integrációs minisztérium számára
előnyös, hanem a jövőbeni stabilizációs és társulási megállapodásból
fakadó kötelezettségek végrehajtásáért jövőben felelős ágazati
minisztériumok és intézmények számára is. b)
Gazdasági
kormányzás és versenyképesség A Bizottság
megerősíti a bővítési országokbeli gazdasági kormányzás és
versenyképesség javításához nyújtott támogatását. Ez kulcsfontosságú a polgárok
aggályainak eloszlatásához egy tartósan nehéz, magas munkanélküliséggel és
alacsony befektetési rátával jellemzett gazdasági környezetben. Ez az új
megközelítés különösen fontos a nyugat-balkáni országok tekintetében, mivel
jelenleg még egyikük sem tekinthető működő piacgazdaságnak. A
Bizottság az uniós tagállamok európai szemeszter során szerzett tapasztalataira
fog építeni. Fokozott hangsúlyt fognak helyezni az ágazati jellegű
strukturális reformokra. A bővítési országokat nemzeti gazdasági
reformprogramok benyújtására kérik majd fel. A maga részéről az EU több
iránymutatást nyújt a reformprioritásokhoz, valamint célzottabb
IPA-finanszírozást biztosít. A bővítési országok gazdasági kormányzásának
javítása azért is fontos, hogy fenntarthassuk a bővítés Európai Unión
belüli támogatottságát. A Nyugat-Balkán
összes országa jelentős strukturális gazdasági kihívásokkal, magas
munkanélküliséggel és alacsony szintű külföldi befektetésekkel néz szembe.
Továbbra is jelentős kihívások állnak valamennyi bővítési ország
előtt a gazdasági reform, a versenyképesség, a munkahelyteremtés és a
költségvetési konszolidáció tekintetében. A jogállamiságon és
államháztartás-igazgatáson belüli hiányosságok még jobban növelik a korrupció
kockázatát, és kedvezőtlenül hatnak a befektetési légkörre. Ez idáig
egyetlen ország sem rendelkezik átfogó és meggyőző hazai
reformmenetrenddel. Makrogazdasági
helyzet a bővítési országokban Þ
A bővítési országok vegyes képet mutatnak a társadalmi-gazdasági
fejlődés tekintetében. A bővítési folyamatban érintett összes ország
nagyjából megőrizte átfogó makrogazdasági stabilitását, de számos
országban jelentősen nőttek a költségvetési kockázatok. Folytatódik a
szerény talpra állás. A Bizottság legújabb előrejelzése szerint a
nyugat-balkáni térség tagjelölt országainak gazdasági növekedése 2014-ben
1,6 % körül alakul. A talpra állás még nem nyilvánult meg több
munkahelyben. A munkanélküliség továbbra is magas, különösen a fiatalok
körében, és jelenleg a Nyugat-Balkánon átlagosan 21 %, de
Bosznia-Ηercegovinában, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban és
Koszovóban jóval magasabb. A szegénységi szintek tartósan magasak. Þ
Az EU a nyugat-balkáni országok fő kereskedelmi partnere, a régióból
származó exportok közel 60 %-a az EU-ba irányul. Szintén az EU-ból
származik messze a legtöbb közvetlen külföldi befektetés. Þ
2013-ban Törökországban 4 %-ra emelkedett a növekedés, és a becslések szerint
2014-ben 2,6 %-os növekedés várható. A török líra gyengült, és a folyó
fizetési mérleg hiánya 2013-ban a GDP csaknem 8 %-ára nőtt.
Törökország közelmúltbeli gazdasági teljesítménye egyaránt tükrözi gazdasága
magas potenciálját, valamint folyamatosan fennálló egyensúlyhiányait. Az EU
továbbra is Törökország fő kereskedelmi partnere: utóbbi exportjainak több
mint 40 %-a az EU-ban irányul. Törökország az európai vállalkozások
befektetési bázisává vált, ezzel fokozottabban integrálódott az EU ellátási és
termelési láncába. Törökországban a közvetlen külföldi befektetések közel
70 %-a az EU-ból származik. Fő
gazdasági mutatók || egy főre jutó GDP vásárlóerő-egységben kifejezve (az EU %-a) || GDP-növekedés (%) || Infláció (%) || Munkanélküliség (%) || Foglalkoztatási ráta, 20–64 év közöttiek (%) || Részvételi ráta, 20–64 év közöttiek (%) || Exportok (áruk és szolgáltatások a GDP %-ában) || Államadósság (a GDP %-ában) || Államháztartási hiány (a GDP %-ában) Albánia || 30 || 1,4 || 1,9 || 15,6 || 57,2 || 68,0 || 40,2 || 62,0* || -3,4* Bosznia-Hercegovina || 29 || 2,5 || -0,2 || 27,5 || n.a. || n.a. || 30,0 || n.a. || -2,2 Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság || 35 || 2,9 || 2,8 || 29,0 || 50,3 || 70,4 || 53,9 || 36,0 || -4,1 Koszovó || n.a. || 3,4 || 1,8 || 30,0 || n.a. || n.a. || 17,4 || n.a. || n.a. Montenegró || 42 || -2,5* || 1,8 || 19,5 || 52,6 || 65,1 || 44,1* || 58,0 || -2,3 Szerbia || 36 || 2,5 || 7,8 || 22,1 || 51,2 || 66,0 || 44,7 || 63,2 || -5,0 Törökország || 55 || 4,0 || 7,5 || 8,8 || 53,4 || 58,4 || 25,7 || 36,2* || -0,3* Forrás: Eurostat. Referenciaév
2013, a (*)-gal jelzetteknél 2012. Ø A gazdasági
kormányzás megerősítése A 2013–14-es
bővítési stratégia új megközelítést javasolt a célból, hogy segítse a
bővítési országokat jobban megbirkózni a gazdasági fundamentumokkal és
teljesíteni a gazdasági kritériumokat. Az új megközelítés a párbeszéd
megváltoztatását és hatékonyabb jelentéstételt von maga után, hogy
egyértelműbb iránymutatást nyújtson a hosszú távú növekedés és
versenyképesség támogatásához szükséges reformokhoz. Kulcsfontosságú
gazdasági kihívások a Nyugat-Balkánon Þ
A költségvetési konszolidáció megerősítése a költségvetési hiányok
csökkentésével, valamint szavahihető közszektorbeli reformok – ideértve a
közigazgatás és a nyugdíjrendszer reformját is – végrehajtásával. Þ
Az államháztartás-igazgatás megerősítése, ideértve az adóigazgatást és
-beszedést, a költségvetés-kidolgozást és -végrehajtást, az elszámolást és
jelentéstételt, valamint a külső felügyeletet. Þ
A nem teljesítő hitelek magas terhének kezelése. Þ
Az állami tulajdonban lévő vállalatok irányításának átszervezése és
javítása. Þ
Az üzleti környezet – ideértve a digitális gazdaságot is – javítása, valamint a
magánszektor fejlesztésének támogatása, az adójellegű terhek csökkentése,
a szabályozás egyszerűsítése, valamint a kutatási beruházások
fellendítése. Þ
Az energia- és közlekedési hálózatok fejlesztése, valamint az összeköttetések
javítása. Þ
Működő munkaerőpiacok létrehozása, többek között kellő
rugalmassággal, az informális szektor kezelésével, a munkavállalók
foglalkoztathatóságának javításával, valamint az oktatás és a készségek,
illetve a munkaerő-piaci szükségletek jobb összehangolásával. A nyugat-balkáni
országokat arra szólítjuk fel, hogy éves nemzeti gazdasági reformprogramok
kidolgozásával erősítsék gazdaságpolitikájukat és annak irányítását. E programok
két részből fognak állni. Az első rész a már meglévő, a
tagjelölt országokra vonatkozó előcsatlakozási gazdasági program javított
változatát, valamint a potenciális tagjelölt országokra vonatkozó – és
Koszovóra is kiterjesztett – gazdasági és költségvetési programot tartalmazza.
A nemzeti gazdasági reformprogramok első része középtávú makrogazdasági és
költségvetés-politikai keretet vázol fel, amelyben nagyobb hangsúly
helyeződik a külső fenntarthatóság értékelésére és a növekedés
strukturális akadályaira, valamint a szakpolitikai keretet támogató konkrét
reformintézkedésekre. A nemzeti gazdasági reformprogramok második része az
ágazati jellegű (például a közlekedés, az energia, az oktatás, a
környezetvédelem, a kutatás, az ipar, a verseny, a belső piac területét
érintő), az egyes országokban a fokozott versenyképesség és növekedés
tekintetében legfontosabb strukturális reformokat öleli fel, ideértve az
infrastruktúra-beruházási szükségleteket is. A Bizottság világos és
összefoglalt iránymutatást nyújt az országok számára annak biztosítása
érdekében, hogy a programokat a kulcskérdésekre összepontosítsák. A strukturális
reformokra helyezett nagyobb hangsúly tekintetében 2015 az első év
kísérleti fázisának tekintendő. Az e dokumentumokban tárgyalt reformokat
IPA-támogatással erősítik. A felügyelet megerősítése érdekében az
értékelés eredményeként minden ország célzottabb szakpolitikai iránymutatást
kap. A tagjelölt országokkal közösen ülésező ECOFIN Tanács már 2014
májusában célzottabb iránymutatást bocsátott ki minden tagjelölt ország
számára. Törökországot és
az EU-t közös érdek fűzi ahhoz, hogy gazdasági reformmenetrendet
mozdítsanak elő, tapasztalatot osszanak meg, összehangolják a G20-on belül
képviselt álláspontjukat, valamint elmélyítsék a gazdasági integrációt.
Továbbá, az EU és Törökország közötti vámunió közelmúltbeli értékelése fontos
elemeket nyújt e kereskedelmi megállapodás továbbfejlesztéséhez. Mindkét félnek
érdekében áll, hogy a modern kereskedelmi megállapodásokkal és az
EU–Törökország közötti kapcsolatok stratégiai jelentőségével arányos
szintű kereskedelmi kapcsolatokat mozdítsanak elő. A gazdasági
menetrend tárgyalására az EU és Törökország közötti rendszeres magas
szintű párbeszéd keretében kerülhet sor. E megerősített politikai
kapcsolatokat az EU és Törökország közötti, évente megrendezett üzleti fórummal
lehetne kiegészíteni. A
gazdaságpolitikai felülvizsgálat éves ciklusa, valamint iránymutatás a
Nyugat-Balkán számára Január 31. — Az országok benyújtják a
Bizottságnak a nemzeti gazdasági reformprogramokat (ezek 1. része a
makrogazdasági és költségvetési keretről és az azt támogató reformokról,
2. része pedig az ágazati jellegű strukturális reformokról és a
versenyképességről szól). A 2. részhez tartozó reformok hosszabb távú
jellege miatt a későbbi nemzeti gazdasági reformprogramokban ezt a részt
egyszerűen évente naprakésszé teszik. Február — A Bizottság értékelő
kiküldetéseket hajt végre a nyugat-balkáni országokban. Április — Az országok a célzottabb
politikai iránymutatás megvitatása céljából találkoznak a Bizottsággal- Május — ECOFIN tanácsi következtetések Június/július —
Országspecifikus találkozók miniszteri szinten. Ősz — A Bizottság bővítési
csomagja számba veszi az ECOFIN Tanács ülése óta elért további
előrelépést, ezzel további, részletesebb – a következő januárban
benyújtandó programokban figyelembe veendő – előretekintő
iránymutatást kínál. E megközelítés
végrehajtásának elősegítéséhez célzott technikai segítségnyújtásra van
szükség. Az országspecifikus szakpolitikai iránymutatás végrehajtását gyorsan
támogatni kell a gazdasági kormányzás javítását célzó konkrét IPA-projektekkel.
Az IPA 2014–2020 közötti időszakra szóló, az egyes országokra, illetve
országcsoportokra vonatkozó stratégiai dokumentumai tükrözik a gazdasági
kormányzás fontosságát, és indikatív összegeket különítenek el e célra.
Folyamatban van konkrét IPA-projektek kidolgozása, amelyeket 2015-től
kezdenek meg. A régió
versenyképességének növelésével és a munkahelyteremtést elősegítő
intézkedések bevezetésével mérséklődni fog a bővítési országokból az
EU-ba irányuló migrációs nyomás. A legutóbbi bővítések során átmeneti
intézkedéseket vezettek be az új tagállamokból származó munkavállalók teljes
mértékben szabad mozgásának fokozatos megvalósítására. Az átmeneti intézkedések
jellegével és esetleges szükségességével, és/vagy a munkavállalók szabad
mozgására vonatkozó védelmi mechanizmussal a jövőbeni
bővítésekről szóló csatlakozási tárgyalások során foglalkoznak, a
jövőbeni hatásvizsgálat figyelembe vételével. Ø
Párbeszéd
a foglalkoztatásról és a szociális reformról A Nyugat-Balkán
fenntartható gazdasági fejlődése érdekében nyújtott bizottsági támogatás
túlmutat a makrogazdasági stabilizáción és a működő piacgazdasági
státusz elérésén. A Bizottság a válság kezdete óta többször ismételte, hogy
többet kell tenni a nehéz társadalmi-gazdasági helyzet javítása érdekében,
különös tekintettel a munkanélküliségre. A Bizottság
máris új párbeszédet kezdett a foglalkoztatási és szociális reformprogramokról
Törökországgal és Szerbiával. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal és
Montenegróval jelenleg készítik elő a párbeszédeket. A többi ország
társadalmi-gazdasági helyzete jóval nagyobb kihívások előtt áll, és még
több támogatásra lesz szükség az új folyamatokban való részvételt elősegítő
adminisztratív kapacitások kiépítéséhez. Ezeket az országokat fokozatosan
bevonják az új párbeszédbe. A foglalkoztatás terén és a szociális területen
nyújtott szélesebb körű támogatáson túl az IPA-n keresztül átfogó
technikai segítségnyújtásban részesülnek. A Bizottság további eszközként
foglalkoztatási és szociális platformot indít, hogy elősegítse az országok
számára a tapasztalatok megosztását, valamint a foglalkoztatási és szociális
reformprogramokról szóló párbeszéd előkészítését. A Bizottság a
készséghiány csökkentését és az oktatási rendszerek javítását célzó külön
fellépés keretében továbbra is támogatni fogja a nyugat-balkáni oktatási és
képzési platform fejlesztését. Ø A befektetések
fellendítése a növekedés és munkahelyteremtés érdekében; hálózatok és regionális
együttműködés A határon
átnyúló közlekedési, energia- és távközlési hálózatok nem elég fejlettek a
Nyugat-Balkánon. A régió gazdasági fejlődésének fellendítéséhez nagyon
szüksége van az infrastruktúra-beruházásokra. A nyugat-balkáni gazdaságok
méretét tekintve kulcsfontosságú a szorosabb integráció. A regionális gazdasági
együttműködés nemcsak a fenntartható növekedésre teremt lehetőséget,
hanem a politikai együttműködésre és a jószomszédi kapcsolatokra is. A
munka a regionális együttműködési tanács égisze alatt folyik, a
Délkelet-Európa 2020 stratégia céljainak és prioritásainak megválaszolása
céljából. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) területén
belül a szolgáltatások tervezett liberalizációja tovább támogatná ezt a célt. Energia-
és közlekedési hálózatok Az EU és a bővítési országok közötti energia-
és közlekedési összeköttetések javítása kiemelt prioritás lesz a fenntartható
gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a kereskedelem és a kulturális cserék
ösztönzése céljából. Májusban a Bizottság elfogadta az EU-n belüli
energiabiztonság megerősítését célzó európai energiabiztonsági stratégiát[3]. Rövid
távon a stratégia azt javasolja, hogy a Bizottság energiabiztonsági
stresszteszteket végezzen: ennek keretében a soron következő télre
nézve gázellátási zavart szimulálnának, és ellenőriznék, hogy az
energiarendszer hogyan képes megbirkózni az energiaellátás biztonságát
érintő kockázatokkal. Az energiabiztonság páneurópai dimenziójára
tekintettel a Bizottság a Nyugat-Balkán összes országát és Törökországot is felkérte
arra, hogy vegyenek részt a stressztesztelési gyakorlatban. Albánia,
Bosznia-Ηercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó,
Szerbia és Törökország hozzájárult e gyakorlathoz. Alapvető fontosságú a
transzeurópai energetikai infrastruktúra és az Energiaközösséggel
folytatott együttműködés továbbfejlesztése. Az uniós energiaellátás
biztonságával kapcsolatos aggályok fényében még jobban meg kell erősíteni
az Energiaközösséget, amelynek az a célja, hogy az uniós energiaügyi vívmányokat
a bővítési országokra és a szomszédos országokra is kiterjessze. Ezt a
részt vevő országok energiaágazati reformjainak további előmozdítása
révén kell elérni, energiarendszereik korszerűsítésének és
fenntarthatóságának, valamint az uniós energiaügyi szabályozási keretbe való
teljes körű integrációjuknak a támogatásával párhuzamosan. Az Energiaközösség jövőbeni tevékenysége során
külön figyelmet kell fordítani a reformok hatékonyabb végrehajtására és
keresztülvitelére ahhoz, hogy valódi belső piac jöjjön létre mind
nagykereskedelmi, mind kiskereskedelmi szinten, különösen a
közműszolgáltatások szétválasztása, az árak átláthatósága, valamint
harmadik felek hálózatokhoz való hozzáférésének garantálása tekintetében. A
harmadik felek garantált hozzáférésének szükségessége egyike azon okoknak,
amelyek miatt a Bizottság kijelentette, hogy az egyfelől Oroszország,
másfelől a Déli Áramlat elnevezésű projektben érintett néhány ország
által aláírt kormányközi megállapodásokat újra kell tárgyalni, valamint fel
kell függeszteni a projekt keretében zajló építkezést. Törökország stratégiai elhelyezkedésére és
potenciális energia-csomópontként játszott szerepére tekintettel tovább kell
fejleszteni az országgal folytatott együttműködést. Az EU és Törökország
közötti energiaügyi együttműködés megerősítése, valamint a
csatlakozási tárgyalások érdemi haladása segítené a további előrelépést az
összeköttetések kialakítása, valamint az EU és Törökország energiapiacainak
integrációja felé. A Bizottság jegyzéket fogadott el a transzeurópai energetikai
infrastruktúra fejlesztése szempontjából közös érdekű projektekről.
Az Energiaközösség Miniszteri Tanácsa elfogadta az Energiaközösség érdekeit
szolgáló projektek jegyzékét. E hálózatok kialakításához a feleknek (az EU
segítségével) le kell küzdeniük az országok közötti összeköttetések
finanszírozása körüli nehézségeket. A rövidesen várható, Közlekedési
Közösségről szóló szerződés ösztönözni fogja a szárazföldi
közlekedési piacok és infrastruktúra integrálását, és közben segíteni fogja a
nyugat-balkáni országokat az uniós szárazföldi közlekedési normák
végrehajtásában. A Bizottság felülvizsgálta továbbá az EU transzeurópai
hálózatait a közlekedés (TEN-T) és az energia (TEN-E) terén, hogy javítsa az
összeköttetést a bővítési és a szomszédságpolitikában részt vevő
országokkal. A nyugat-balkáni
beruházási keret (WBIF) egyre fontosabb szerepet tölt be a növekedés és a
munkahelyteremtés fellendítéséhez nagyon szükséges beruházások
előkészítésében és támogatásának elősegítésében. A WBIF keretében a
Bizottság, bilaterális donorok és nemzetközi pénzügyi szervezetek évente
4 milliárd EUR összegű beruházási támogatást nyújtanak a
közlekedés, az energiaügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az
erőforrás-hatékony gazdaság támogatása, a szociális ágazat és a
magánszektor-/kkv-fejlesztés területén, ezen belül pedig a Bizottság
társfinanszírozza a nyugat-balkáni kkv-platformot, amely garanciák és kockázati
tőke révén kívánja javítani a kkv-k finanszírozáshoz jutását. A Bizottság
arra ösztönzi az országokat, hogy nemzeti beruházási bizottságokat vagy hasonló
koordinációs mechanizmusokat hozzanak létre, hogy ezáltal a tervezett ágazati
projektekre vonatkozó egységes javaslatok alakulhassanak ki. A
tervezett projektekre vonatkozó egységes javaslat kialakítása Szerbiában: Szerbia jelenleg állítja össze a nemzeti és uniós
szinten stratégiai jelentőségű, prioritásként kezelt
infrastruktúra-projektek listáját az energia, a közlekedés, a környezetvédelem
és az üzleti infrastruktúra ágazatában. E prioritások között olyan projektek
szerepelnének, amelyek csatlakozásig tartó és azon túlmenően történő
megvalósítása politikai támogatottságot élvez. A listát koherens és objektív
kiválasztási módszertan segítségével, egy IPA által finanszírozott projekt
keretében állítják össze. A projekteket alaposan értékelik a hátralevő
előkészítő és adminisztrációs lépések, valamint az összes érintett
lépéshez társított részletes intézményi felelősségi körök tekintetében. A
kormány politikai támogatásának megszerzése után az összes fenti – korábban hiányzó
– elemnek köszönhetően hatékonyabbá válhat a projektfinanszírozási
prioritások meghatározása, valamint eredményesebb koordináció jöhet létre a
nemzetközi pénzügyi intézmények és a potenciálisan finanszírozó nemzetközi
szervezetek között. Ezzel az a cél, hogy az IPA és a nemzetközi pénzügyi
intézmények csak a tervezett projektekre vonatkozó egységes javaslatban
szereplő projekteket finanszírozzák. Ø A beruházások
fenntarthatóságának biztosítása, valamint hatékony katasztrófakockázat-kezelés A nyugat-balkáni
országok sokféle katasztrófának vannak kitéve. A májusban
Bosznia-Ηercegovinában és Szerbiában pusztító komoly árvizek nem csak több
tucat áldozatot követeltek, de jelentős társadalmi-gazdasági hatással is
jártak. A becslések szerint a teljes kár Bosznia-Hercegovinában mintegy 2,04
milliárd EUR (ami a GDP közel 15 %-ának felel meg), Szerbiában pedig 1,52
milliárd EUR. Az árvizek jelentősen kihatottak minkét ország növekedési
kilátásaira is, kedvezőtlenül érintve hosszú távú fenntartható
fejlődésüket. Az árvizek felhívták a figyelmet annak fontosságára, hogy
tartós beruházásokat kell eszközölni a katasztrófakockázat-kezelésbe, a
katasztrófakockázat-kezelési politikát pedig integrálni kell ezen országok
átfogó gazdaságpolitikájába. c)
Jogállamiság
és alapvető jogok i) Jogállamiság A jogállamiság
az EU-t megalapozó alapvető érték, és a csatlakozási folyamat
középpontjában áll. Az Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak a tárgyalások
korai szakaszától kezdve biztosítaniuk és ösztönözniük kell a jogállamiság garantálásához
szükséges alapvető intézmények megfelelő működését. A
jogállamiság kulcsfontosságú a stabil üzleti környezethez, jogbiztonságot
teremt a gazdasági szereplők számára, továbbá ösztönzi a befektetéseket, a
munkahelyteremtést és a növekedést. Az elmúlt évben a bővítési országok
tudtak felmutatni némi pozitív fejleményt e területen. A 23. és 24. fejezet
megnyitása fontos keretet nyújt Montenegró számára ahhoz, hogy végrehajtsa a
jogállamisággal kapcsolatos kérdések széles körére kiterjedő átfogó cselekvési
terveit. Szerbia – az e fejezetekről szóló csatlakozási tárgyalások
megkezdésére várva – jól halad a hasonló cselekvési tervek kidolgozásával.
Albánia fontos erőfeszítéseket tett a szervezett bűnözés leküzdésére. A jogállamiság
megerősítése kulcsfontosságú kihívást jelent a bővítési folyamatban
érintett országok többsége számára, különösen az igazságszolgáltatás
működésének és a bírói kar függetlenségének javítása, valamint a korrupció
és a szervezett bűnözés leküzdése tekintetében. Ez szilárd politikai
elszántságot követel: a kijelentéseken túllépve most már kézzel fogható
eredményekre van szükség. Az országoknak hiteles eredményeket kell felmutatniuk
a szervezett bűnözéssel és korrupcióval kapcsolatos ügyekre vonatkozó
nyomozások, büntetőjogi eljárások és jogerős ítéletek terén,
megfelelő ítélethozatallal és vagyonelkobzással. A legtöbb
esetben messze ható igazságügyi reformokra van szükség egy olyan
független és hatékony igazságszolgáltatási rendszer megteremtése céljából,
amely képes tisztességes tárgyalásokat biztosítani, amelyben a bírákat érdem
alapján nevezik ki és léptetik elő, és azok pártatlanok és
elszámoltathatók. A legtöbb országban már vannak igazságügyi reformstratégiák.
A végrehajtás ugyanakkor még gyerekcipőben jár, és továbbra is számos
kihívással kell szembenézniük. Biztosítani kell az állami bírói tanácsok
függetlenségét, szilárd eljárásokat kell bevezetni a bírák és ügyészek
kinevezésére vonatkozóan, valamint az elszámoltathatóság biztosítása mellett
meg kell védeni a bírói kar függetlenségét. Az igazságügy minőségében és
hatékonyságában gyakran mutatkoznak hiányosságok: a legtöbb országban
jelentős az ügyhátralék, és nehézségekbe ütközik a bírósági határozatok
végrehajtása. Az igazságszolgáltatási kultúrában változásra van szükség ahhoz,
hogy nagyobb hangsúly helyeződjön a polgároknak nyújtott szolgáltatásra. Bírói
tisztviselők képzése Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban A bírák és ügyészek akadémiáját 2006-ban hozták
létre, és 2007-ben kezdte meg működését. Az intézmény egy kétéves, nappali
tagozatos elméleti és gyakorlati képzési program révén hivatalba lépés
előtti képzést nyújt a leendő bírák és ügyészek számára, valamint
folyamatos képzést munka melletti továbbképzést biztosít a bírák, ügyészek,
bírósági alkalmazottak és köztisztviselők számára pályafutásuk teljes
időtartama alatt. A képzést többnyire gyakorló jogászok, például
rangidős bírák nyújtják. A hivatalba lépés előtti képzési programot
már 80 bíró- és ügyészjelölt végezte el, tavaly a hallgatói létszám meghaladta
a 7 300 főt, és az akadémia több mint 270 gyakorlati továbbképzést
szervezett. Az akadémia decentralizált rendszere és az akadémia weboldalán
elérhető e-tanulási modulok a fővároson kívüliek részvételét is
lehetővé teszik. A nemzetközi igazságügyi szervezetekkel való
kapcsolatokat is erősítik, többek között külföldi gyakornoki programokkal. A korrupció
továbbra is problémát okoz a bővítési folyamatban érintett országok
többségében. Továbbra is korrupt gyakorlatok apasztják a nemzeti költségvetés
szűkös erőforrásait olyan területeken, mint például a közbeszerzés és
a privatizáció, ami kedvezőtlenül hat a jogbiztonságot igénylő üzleti
és befektetési légkörre. A korrupció közvetlenül is kihat a polgárokra, amikor
például hozzá kívánnak jutni bizonyos közszolgáltatásokhoz, így az oktatáshoz
vagy az egészségügyi szolgáltatásokhoz. A korrupció hatékony megelőzését
célzó eszközök továbbra sincsenek kellően kihasználva. Proaktívabb,
összehangoltabb és hatékonyabb bűnüldözésre van szükség annak biztosításához,
hogy a korrupciós eseteket – ideértve a magas szinten elkövetetteket is –
megfelelően kivizsgálják, büntetőeljárás alá vonják és
szankcionálják. E területen érdemi és tartós eredményeket kell felmutatni. Az országoknak
erős keretet kell biztosítaniuk a korrupció megelőzésére, és további
erőfeszítésekre van szükség a politikai pártok és a választási kampányok
finanszírozása, az összeférhetetlenségek kezelése, a közpénzek felhasználásának
átláthatósága, az információkhoz való hozzáférés, valamint a vagyontárgyak
lefoglalása és elkobzása tekintetében. E tekintetben kulcsfontosságú lesz a
közigazgatási reform és az államháztartás-igazgatás. Az adatgyűjtést és az
adatokhoz való hozzáférést javítani kell az átláthatóság fokozása, valamint a
korrupcióellenes politikák végrehajtását érintő ellenőrzés
elősegítése érdekében. A szervezett
bűnözés elleni küzdelem továbbra is jelentős probléma a
legtöbb bővítési országban. Vannak ugyan előrelépések, de még sokkal
többet kell tenni azért, hogy a bűnüldöző szervek és az ügyészi szolgálatok
hatékony jogi és vizsgálati eszközökkel legyenek felvértezve a szervezett
bűnözés megfelelő leküzdésére és szankcionálására, valamint proaktív
nyomozások biztosítására. A szervezett bűnözés és a korrupció elleni
küzdelem alapvetően fontos annak megakadályozásához, hogy a bűnözés
beszivárogjon a politikai, jogi és gazdasági rendszerbe. A bűnüldöző
szerveket, az ügyészi szolgálatokat és a bírói kart ellenállóbbá kell tenni a
korrupcióval szemben, és több ellenőrzésre van szükség a látszólag
jogszerű, bűncselekményeket rejtő vállalkozások felderítésére.
Jelentősen javítani kell az összetett pénzügyi vizsgálatokat végző és
a pénzmosás kezelését célzó kapacitást, valamint foglalkozni kell az olyan új
fenyegetésekkel, mint például a számítástechnikai bűnözés. A tisztázatlan
vagyonszerzés jelenségének kezelése céljából hatékonyan el kell kobozni a
bűncselekményből származó jövedelmet, kiterjesztett vagyonelkobzási
rendszert kell bevezetni, valamint fontolóra kell venni a jogellenes
meggazdagodás büntethetőségét. Számos
bűnügyi tevékenység és szervezett bűnözésben érintett csoport határon
átnyúló jellege miatt megerősített regionális és nemzetközi
együttműködésre van szükség, valamint jobban eleget kell tenni a
tagállamok rendőrségi és igazságügyi együttműködés iránti
megkereséseinek. Szintén folytatódik az operatív együttműködést a
kapcsolódó európai ügynökségekkel, különösen az Europollal, az Eurojusttal és a
Frontex-szel. Működési megállapodás lépett hatályba egyfelől az
Europol, másfelől Szerbia, illetve Albánia között, és a Montenegróval
készülő hasonló megállapodás is előrehaladott állapotban van. A
Bizottság továbbra is támogatja a regionális ügyészek hálózatát, és a
koordinált tanúvédelmi programokat a régióban. Stratégiai
elemzés kialakítása a montenegrói szervezett bűnözés helyzetéről: Minden olyan országnak, amely sikeresen kíván
harcolni a szervezett bűnözéssel szemben, koherens, átfogó stratégiai
elemzést kell készítenie a területén végbemenő szervezett
bűnözésről. Ez – a bűnüldöző szerveken túl is – minden
érdekelt fél számára fontos annak megértéséhez, hogy az országnak milyen
veszélyekkel kell szembenéznie, és hogyan kezelje a tendenciákat. Montenegró
2014 tavaszán közzétette a súlyos és szervezett bűnözés általi
fenyegetettségről készített értékelését, amely áttekinti a régión és az
országon belüli, Montenegró biztonsági helyzetét érintő bűnügyi
fenyegetéseket. Az elemzés most arra szolgál, hogy azonosítsák a
bűnüldöző szervek közös prioritásait, lehetővé téve ezáltal, hogy
megfelelő válaszokat dolgozzanak ki, valamint végrehajtsák a „hírszerzésen
alapuló bűnüldözés” koncepcióját. A Bizottság
továbbra is kiemelt prioritást tulajdonít a jogállamiság összes vonatkozásának
a bővítési országokban. A csatlakozási tárgyalások során új megközelítést
alkalmaznak az igazságszolgáltatást és az alapvető jogokat, valamint a
szabadság, a biztonság és a jog érvényesülését felölelő fejezetekre. Ehhez
a csatlakozás előkészítése során kézzel fogható eredményeket kell
felmutatni a reformok végrehajtása terén. Az EU 2013 decemberében első
alkalommal határozott meg a csatlakozási tárgyalások folyamán időközi tárgyalási
kritériumokat, Montenegró tekintetében. Szerbia jelentős iránymutatást
kapott azon átfogó cselekvési tervekhez, amelyeket a jogállamisággal
kapcsolatos kérdésekről szóló tárgyalások megnyitásának alapjaként dolgoz
ki. Ezen iránymutatás és a tárgyalási kritériumok határozzák meg a többi
bővítési országgal való jövőbeni tárgyalások és munka menetét. A
jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket most már az összes bővítési
országgal a csatlakozási folyamat elején tárgyalják, és az e téren elért
előrelépés fontos szempont lesz akkor, amikor az uniós csatlakozás egyes
szakaszairól határoznak. A 23. és
24. fejezetre alkalmazott megközelítés dióhéjban Az igazságszolgáltatásról és alapvető jogokról
szóló 23., valamint a szabadságról, a biztonságról és a jog
érvényesüléséről szóló 24. tárgyalási fejezetre vonatkozó új
megközelítés olyan strukturáltabb tárgyalási keretet biztosít, amely figyelembe
veszi a reformok megfelelő végrehajtásához szükséges időt: ► A
23./24. fejezetet már a folyamat elején meg kell nyitni és a végén
kell lezárni, hogy maximális idő álljon rendelkezésre konkrét, a
reformok visszafordíthatatlanságát célzó eredmények felmutatására. ► Az
EU-nak jelentős iránymutatást kell biztosítania a reformokról szóló
átfogó cselekvési tervek megalapozására; e cselekvési tervek nyitókritériumot
képeznek, valamint a reformok katalizátoraként szolgálnak. ► „Időközi
tárgyalási kritériumok” bevezetése a reformfolyamat további
iránymutatásaként, valamint a reformok menetrend szerinti továbbviteléhez. ► Zárókritériumokat csak
akkor határoznak meg, ha általánosságban jelentős előrelépést
sikerült elérni, ideértve a helyi végrehajtással kapcsolatos eredményeket is. ► Biztosítékok
és korrekciós intézkedések, például a tárgyalási kritériumok
naprakésszé tétele, valamint – a tárgyalások összes fejezetének általánosságban
kiegyensúlyozott előrehaladását biztosítandó – mechanizmus az egyéb
fejezetekkel kapcsolatos tárgyalások leállítására, amennyiben a 23./24.
fejezettel kapcsolatos előrelépés lemaradna. ► A
folyamat nagyobb átláthatósága és befogadó jellege: széles körű
konzultáció az érdekelt felekkel a reformokkal kapcsolatban, azok
végrehajtásának maximális támogatása érdekében. Tágabb
értelemben a Bizottság az összes rendelkezésre álló eszközt felhasználja a
jogállamiság megerősítésére, többek között – különösen a stabilizációs és
társulási megállapodás alapján létrehozott közös testületek által végzett –
rendszeres ellenőrzéseivel, értékelő küldetésekkel és strukturált
párbeszéddel; jelentéstételével, különösen az eredményjelentésekkel; pénzügyi
támogatásával, amely az IPA II keretében kiemelt hangsúlyt helyez a
jogállamiságra; továbbá az intézményépítés, a Taiex, az ikerintézményi
projektek és partneri felülvizsgálatok révén, amelyek közvetlen kapcsolatot
teremtenek a tagállami bírák, ügyészek és egyéb bűnüldözési,
határigazgatási és migrációs szakértők, valamint a bővítési
országokbeli kollegáik között. Az EU és Törökország közötti eredményközpontú
program keretében a 23. fejezettel foglalkozó munkacsoport jött létre. A
nemzetközi bűnözés hatékonyabb kezelése érdekében a Bizottság szorgalmazza
a régión belüli, továbbá az uniós tagállamokkal, valamint az Europollal, az Eurojusttal,
a Frontex-szel és egyre inkább az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal
folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködés elmélyítését.
Ahhoz, hogy megfelelő intézkedéseket alakítsanak ki a külföldi fegyveresek
jelenségének kezelésére, a bővítési országoknak fokozniuk kell a
radikalizálódás megelőzésére irányuló kapacitásukat, többek között a
bevált gyakorlatok megosztásával, valamint a tagállamokkal folytatott fokozott
együttműködéssel. A vízumliberalizációs folyamat – az általa szabott külön
reformfeltételekkel együtt – segített abban, hogy az országok jobban
összpontosítsák erőfeszítéseiket. Az országoknak fokozniuk kell a fenti
reformok megszilárdítását célzó igyekezeteket. A vízummentes országoknak
haladéktalanul intézkedniük kell a liberalizált vízumrendszerrel való
visszaélések kezelése céljából. Összevont erőfeszítésekre van szükség a
migráció és a határigazgatás területén. Az e területeket érintő
megoldatlan kérdésekkel továbbra is a megfelelő fórumok foglalkoznak,
például a stabilizációs és társulási folyamat keretében, ideértve a
jogérvényesülésről, szabadságról és biztonságról szóló 24. fejezetről
folytatott tárgyalásokat is. ii. Alapvető
jogok A Bizottság
gondosan figyelemmel kíséri, hogy mi a helyzet a polgári, politikai, szociális
és gazdasági jogok, valamint a bővítési országokon belül kisebbségekhez
tartozók jogai tekintetében. Jóllehet a jog általánosságban biztosítja az
alapvető jogokat, még többet kell tenni azért, hogy azokat a gyakorlatban
is tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás és a média szabadsága továbbra
is aggályos. Jobban kell védelmezni a kisebbségekhez tartozó személyek jogait,
valamint foglalkozni kell a kiszolgáltatott helyzetű csoportokat érő
– többek között szexuális irányultságon alapuló – diszkriminációval és
ellenségességgel. További teendőkre van még szükség a nők jogainak
előmozdítása terén, ideértve a családon belül elkövetett erőszak
kezelését is. Javítani kell a gyermekek jogainak tiszteletben tartását,
valamint további erőfeszítéseket kell tenni a fogyatékossággal élő
személyek támogatására. Továbbra is kihívásokkal kell számolni az egyéb
alapvető jogok – például a tulajdonhoz való jog – terén. Gyakran
hatékonyabb intézkedésekre van szükség az igazságszolgáltatás igénybevételének
megkönnyítéséhez. Az országoknak
szilárdabb intézményi keretet kell létrehozniuk az alapvető jogok
védelmére. Az emberjogi intézmények – ideértve az ombudsmanokat is – megvannak
ugyan, de erőteljesebb, a szóban forgó kérdések súlyosságával arányos
szereppel kell őket felruházni. Túl gyakran fordul elő, hogy az ilyen
intézmények ajánlásai nem érnek célba, az állami szervek általi nyomon
követésük pedig nem megfelelő. Továbbá elő kell mozdítani a nem
kormányzati szervezetek (NGO-k) és az emberijog-védők által folytatott
tevékenység elismerésének kultúráját. A bővítési országok EU kereteibe
történő hatékonyabb integrációja, valamint a bevált gyakorlatok
terjesztésének elősegítése érdekében a Bizottság erősen ösztönzi,
hogy a tagjelölt országok folytassák előkészületeiket arra, hogy megfigyelőként
részt vegyenek az EU Alapjogi Ügynökségének munkájában. Az
alapvető jogok garantálása a törökországi Alkotmánybíróság által: 2011 óta minden olyan egyén, aki úgy véli, hogy az
alkotmány által biztosított alapvető jogait és szabadságait a hatóságok
megsértették, – elvileg a rendes jogorvoslati eljárások kimerítése után – keresetet
nyújthat be az Alkotmánybírósághoz. Ezen eljárás alapján a török
Alkotmánybíróság 2014-ben olyan határozatokat hozott, amelyek: • védelmezik
a véleménynyilvánítás és az internet szabadságát. • biztosítják
a szabadsághoz és biztonsághoz, valamint a tisztességes tárgyaláshoz való
jogot, valamint megnyitják az utat számos, Törökországot megosztó nagy
kaliberű eset újratárgyalása előtt. • bűncselekményként
ismerik el a szexuális irányultságon alapuló gyűlöletbeszédet. Ø A
véleménynyilvánítás és a média szabadsága A
bővítési országokban nagyjából megvan a véleménynyilvánítás és a média
szabadságát célzó jogi keret, összességében véve pluralista médiával. A
gyakorlatban ugyanakkor az elmúlt évben néhány országban romlott a
véleménynyilvánítás és a média szabadsága. Számos fontos kihívással
sürgősen foglalkozni kell, és továbbra is komoly aggodalomra ad okot a
média szabadságára gyakorolt kormányzati befolyás. Több erőfeszítésre van
szükség a közszolgálati műsorszolgáltatók politikai és pénzügyi
függetlenségének biztosítása, a szabályozó hatóságok megerősítése és a
média funkcionális önszabályozásának előmozdítása érdekében. Kezelni kell
a médiára nehezedő informális gazdasági nyomást is, többek közt a média
tulajdonosi szerkezetének átláthatóságával, a túlzott koncentráció
megelőzésével, valamint a kormányzati reklámokkal kapcsolatos
közbeszerzések átlátható szabályaival. Néhány országban az újságírók ellen
irányuló ismétlődő erőszakos cselekmények és megfélemlítések a
félelem légkörét és a cenzúrát táplálják, a hatóságok pedig nem sok sikerrel
járnak az elkövetők azonosítása és megfelelő szankcionálása terén.
Olykor maguk a kormányok is olyan légkört segítenek elő, amelyben a
kormánypolitikával szemben kritikus újságírókat árulónak kiáltják ki, ezzel
öncenzúrát eredményeznek. Jóllehet a becsületsértés büntethetősége
megszűnt, az újságírók ellen továbbra is folynak büntetőeljárások. Az
államhatalommal való visszaélés megelőzése érdekében fejleszteni és képezni
kell a bírói kart. A
Bizottság az EU-csatlakozási folyamat során továbbra is előtérbe helyezi a
véleménynyilvánítás és a média szabadságával kapcsolatos munkát. A Bizottság
feltérképezi annak lehetőségét, hogy 2015-ben az Európai Parlamenttel
együtt megtartsa a 3. „Speak-Up” konferenciát a média, a civil társadalom és a
nemzeti hatóságok kulcsfontosságú érdekelt feleinek részvételével. Az idei év
folyamán később a Bizottság első alkalommal ítél oda díjat a
tényfeltáró újságírás területén. Ø A kisebbségek – köztük
a romák – védelme Általánosságban
megvannak a kisebbségek védelmét szolgáló szilárd és jól kidolgozott jogi
keretek. A gyakorlati végrehajtás azonban gyakran nehézkes, különösen akkor, ha
közelmúltbeli konfliktusokhoz kapcsolódik. Többet kell tenni a jogi
kötelezettségvállalások megfelelő végrehajtásának biztosítása, valamint az
etnikai kisebbségeket érintő nehézségek hatékonyabb kezelése érdekében. Gyakran
nagyobb figyelmet kell fordítani olyan kérdésekre, mint például a kisebbségi
nyelvek, az oktatáshoz való hozzáférés, valamint a politikai képviselet.
Ösztönözni kell a kisebbségek elfogadásának általános kultúráját, valamint az
oktatás, a széles körű nyilvános viták és a tudatosítás révén meg kell
fékezni a társadalmi ellenségességet. Zéró toleranciát előíró proaktív
megközelítésre van szükség az etnikai alapú gyűlöletbeszéddel,
diszkriminációval, erőszakkal és megfélemlítéssel szemben. Fontos
megszilárdítani a rasszizmus és az idegengyűlölet bizonyos formái és
kifejezései elleni küzdelem koherens keretét olyan területeken, mint például az
audiovizuális média, a sport, a politika, az oktatás és az internet. Szerte a
Nyugat-Balkánon és Törökországban továbbra is komoly aggodalomra ad okot a
legtöbb roma közösség helyzete. A romák nagyon gyakran válnak a rasszizmus, a
diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés áldozataivá, mélyszegénységben
élnek, nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és
szakképzéshez, lakhatáshoz és foglalkoztatáshoz. A személyi okmányok hiánya
ugyancsak aggodalomra ad okot. A Bizottság 2014 áprilisában magas szintű
roma csúcstalálkozót tartott, hogy felhívja a figyelmet azon kihívásokra,
amelyekkel a romák Európa-szerte – többek között a bővítési országokban is
– szembesülnek. Ez hangsúlyozta, hogy a helyi hatóságok különös szerepet
játszanak a romák társadalmi befogadásának biztosításában. 2014-ben a Bizottság
– az NGO-k által a romák integrációjához nyújtott felbecsülhetetlen
hozzájárulás elismeréséként – díjat hozott létre a romák befogadásáért. A Bizottság
szorosan együttműködik az összes bővítési országgal, hogy biztosítsa
a nemzeti romastratégiák megfelelő végrehajtását, nyomon követését és
felügyeletét. Az IPA-n keresztül nyújtott pénzügyi támogatást szintén növelik,
és célzottabbá teszik ahhoz, hogy támogassa a fenntartható előrehaladást
az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a lakhatás és a személyi okmányok
öt prioritásterületén. A Bizottság a nemzetközi szervezetekkel és egyéb
donorokkal folytatott stratégiai együttműködését is meg kívánja erősíteni.
A roma kisebbség társadalmi befogadásának minden szinten erős politikai
támogatottságot élvező nemzeti prioritássá kell válnia, és abban
valamennyi érdekelt félnek felelősséget kell vállalnia. A korai iskoláztatás
támogatása – romákat oktató asszisztensek Szerbiában: A roma gyerekek beiskolázási arányának növelése,
valamint az általános iskolai ciklus elvégzésének előmozdítása érdekében
2008 óta működik egy több mint 170 pedagógusasszisztensből álló
hálózat. Az asszisztensek segítséget nyújtanak a kiszolgáltatott helyzetű
csoportokból származó tanulóknak – többségükben romáknak –, megszervezik a
tanórákat, valamint kapcsolatot tartanak a szülőkkel. E kezdeményezés,
amely immár szilárdan beépült a szerb oktatási rendszerbe, jelentős
növekedést eredményezett az alacsonyabb iskolai évfolyamok beiskolázási
rátáiban, valamint az iskola előtti programokra való beiratkozásban. Ø Szexuális
irányultság és nemi identitás A
Nyugat-Balkánon és Törökországban még mindig elterjedt jelenség a homofóbia, a
diszkrimináció és a gyűlölet-bűncselekmény, ideértve a szexuális
irányultság és a nemi identitás alapján elkövetett erőszakot és
megfélemlítést is. Égető szükség van arra, hogy a diszkriminációellenes
jogszabályokat a szexuális irányultságra és a nemi identitásra is kiterjesszék
Törökországban és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban. E két országban,
valamint Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban még hiányoznak a
gyűlölet-bűncselekményekről szóló jogszabályok. A
bűnüldöző szervek, az ombudsmanok intézményei, a bírák és a médiában
dolgozó szakemberek képzésére van szükség ahhoz, hogy ismertté váljanak az új
jogszabályok, hogy biztosított legyen megfelelő végrehajtásuk, és hogy
azok hozzájáruljanak a jobb megértéshez. A
gyűlöletbeszéddel, az erőszakkal és a megfélemlítéssel szemben zéró
toleranciára van szükség, a hatóságoknak pedig erős vezető szerepet
kell felvállalniuk ahhoz, hogy változás következzen be a leszbikus, meleg,
biszexuális, transznemű és interszexuális személyek irányába tanúsított,
gyakran ellenséges társadalmi hozzáállásban. Intézkedéseket kell hozni a
sztereotípiák és a félretájékoztatás ellen, többek közt az oktatási rendszeren
belül. Vallási vagy kulturális értékeket a diszkrimináció semmilyen formájának
igazolására nem lehet felhasználni. A gyülekezés és véleménynyilvánítás
szabadságát védelmezni kell, többek között a büszkeségnapi felvonulások
megfelelő kezelésével. A Bizottság
késő ősszel magas szintű konferenciát szervez az Európai
Parlamenttel és a Tanács olasz elnökségével, hogy számba vegye a leszbikus, meleg,
biszexuális, transznemű és interszexuális személyeket érintő kérdések
aktuális állását és az azokkal kapcsolatos előrehaladást, valamint hogy
bevált gyakorlatokat osszon meg. A
leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek ellen
elkövetett erőszak hatékonyabb rendőrségi kezelése Bosznia-Hercegovinában: Régiószerte jellemző, hogy tipikusan igen kevés
bejelentést tesznek a személyeket szexuális irányultságuk miatt érő
fenyegetésekről és erőszakos esetekről. Ez részben annak tulajdonítható,
hogy a rendőrség és a társadalom általában közömbös, sőt akár
ellenséges is az ilyen eseteket illetően, valamint nincs bizalom aziránt,
hogy a hatóságok fellépnének ez ellen. A szarajevói rendőrség célirányosan
képzett kapcsolattartó tisztviselőket nevezett ki a homofób fenyegetések
és támadások eseteinek kezelése céljából. E kezdeményezés a rendőrség és
az NGO-k közötti hatékony együttműködés eredménye, és tudatosította a
rendőrségen belül, hogy e jelenséggel komolyabban foglalkozni kell, és megfelelően
ki kell vizsgálni a gyűlölet-bűncselekmények összes esetét. Ø A nők jogai Többet kell
tenni a nők jogainak támogatásáért, valamint a nemek közötti
egyenlőség biztosításáért. Foglalkozni kell a foglalkoztatáson belüli
diszkriminációval, valamint a nők munkaerő-piaci alacsony részvételi
arányával. Továbbra is léteznek sztereotípiák és hagyományosan nemekhez kötött
szerepek, egyes esetekben olyannyira, hogy azok súlyosan korlátozzák a
nőket abban, hogy ki tudjanak állni jogaik mellett, különösen Törökországban.
Koszovóban a nőket súlyos akadályok gátolják abban, hogy érvényesítsék
földöröklési jogukat. A régió legtöbb országa ratifikálta az Európa Tanácsnak a
nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és
felszámolásáról szóló egyezményét, amely idén lépett hatályba. A végrehajtás
kulcsfontosságú, mivel a nők elleni erőszak és az áldozatok
támogatása továbbra is kihívást jelent az összes országban. Törökországban
továbbra is komoly aggodalomra ad okot a családon belüli erőszak, a
„becsületbeli” erőszak és elnyomás, valamint a korai és kényszerházasságok
kérdése. Az egyezmény a nők elleni erőszakként jellemzett számos
olyan bűncselekményt határoz meg, amelyeket büntethetővé kell tenni.
Ezek között szerepel a lelki, fizikai és nemi erőszak, ideértve az
erőszakos közösülést, a kényszerházasságot és a zaklatást is. A nemek
közötti egyenlőséget célzó átfogó program Montenegróban: Az elmúlt évek szakpolitikai és jogalkotási
fejleményei új alapot teremtettek ahhoz, hogy foglalkozzanak a nők emberi
jogokhoz való hozzáférésével, valamint arra vonatkozó lehetőségükkel, hogy
hozzájáruljanak a politikai, gazdasági és társadalmi fejlődéshez. A
jogszabályok és szakpolitikák végrehajtásának biztosítása érdekében Montenegró
a nemek közötti egyenlőséget célzó átfogó programot kezdeményezett a
nők személyi sérthetetlenségének, gazdasági előremenetelének és
politikai képviseletének javítására. Ez multidiszciplináris csoportok
létrejöttét eredményezte a nők elleni erőszak leküzdése céljából, valamint
hozzájárult a nők parlamenten belüli részarányának megnövekedéséhez. Ø A gyermekek
jogai Többet kell
tenni a gyermekek jogainak védelmezése érdekében, és különösen a célból, hogy
védelmezzék őket az erőszak valamennyi formájával szemben, javítsák
az igazságszolgáltatáshoz és a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszereihez
való hozzáférésüket, valamint biztosítsák a szülői gondoskodásban nem
részesülő gyermekek intézményi elhelyezésének közösségi, illetve családi
alapú alternatíváit (az intézményi gondozás leépítése). A régió legtöbb országa
mára jogi kereteket és cselekvési terveket dolgozott ki, de a végrehajtás még
le van maradva. III.
A bilaterális kérdések kezelése
és túllépés a múlt örökségén A jószomszédi
kapcsolatok és a regionális együttműködés a stabilizációs és társulási
folyamat alapvető elemei. Az intenzívebb
bilaterális együttműködésnek és kapcsolatoknak köszönhetően
erősödtek a jószomszédi kapcsolatok, még olyan érzékeny kérdések
tekintetében is, mint például a háborús bűncselekmények, a menekültek
visszatérése – többek között a szarajevói folyamat[4]
keretében végrehajtott regionális lakhatási program, illetve az ehhez
kapcsolódó, folyamatban lévő lakásépítés révén –, a szervezett
bűnözés és a rendőrségi együttműködés. Az eddig elért
eredményeket meg kell erősíteni. A májusban Bosznia-Hercegovinában és
Szerbiában súlyos károkat okozó árvizek nemcsak az Unió szolidaritását és a
szorosabb integráció előnyeit hangsúlyozó határozott uniós válaszreakciót
eredményeztek, hanem hatékony együttműködést is e két ország között, valamint
régiószerte. Nemzeti és etnikai határvonalakon túllépő erős
szolidaritás mutatkozott, különösen – de nem kizárólag – helyi szinten. A
politikai vezetőknek meg kell ragadniuk a lehetőséget arra, hogy e jó
szándékra építve összpontosítsanak az EU felé vezető út közös kihívásait
érintő további együttműködésre. További
erőfeszítésekre van szükség a bővítési országok közötti, valamint a
jelenlegi tagállamokkal fennálló bilaterális viták rendezése érdekében.
A régió bilaterális kapcsolatait továbbra is számos megoldatlan kérdés terheli,
különösen a volt Jugoszlávia felbomlásából fakadóak, mint például az etnikumok
közötti és a jogállással kapcsolatos viták, a kisebbségek helyzete, a háborús
bűncselekményekért való felelősségre vonás, az eltűnt személyek,
valamint a határok kijelölése. A közelmúlt történelméről alkotott
gyökeresen eltérő nézetek ugyancsak rányomják bélyegüket a kapcsolatokra.
A tényfeltárást és megbékélést célzó RECOM-kezdeményezést támogató első
lépéseket újabb intézkedéseknek kell követniük. A megbékélés alapvető
fontosságú ahhoz, hogy Délkelet-Európában stabilitás és olyan környezet
alakulhasson ki, amely hozzájárul a múlt örökségének feldolgozásához, így
minimálisra csökkenti annak lehetőségét, hogy politikai célokra használják
fel a még lezáratlan bilaterális kérdéseket. Az érintett
feleknek mihamarabb foglalkozniuk kell a bilaterális kérdésekkel, és azok nem
hátráltathatják a csatlakozási folyamatot, amelynek meghatározott
feltételrendszeren kell alapulnia. A Bizottság sürgeti a feleket, hogy tegyenek
meg minden erőfeszítést a még fennálló viták megoldása érdekében, a
megállapított elveknek és eszközöknek megfelelően, ideértve azt is, hogy a
kérdéseket adott esetben a Nemzetközi Bíróság vagy bármely más ad hoc
vitarendezési szerv elé vigyék. A csatlakozási tárgyalások politika lendületet
adhatnak a viták rendezéséhez. A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok
rendezését folytatni kell, valamint végre kell hajtani a brüsszeli
megállapodást[5].
Az EU belefoglalta a Szerbiával kialakított tárgyalási keretbe, valamint a
Koszovóval kötött stabilizációs és társulási megállapodásba a két ország
közötti viszony rendezésének követelményét. Macedónia Volt Jugoszláv
Köztársaság tekintetében továbbra is fontos a jószomszédi kapcsolatok
fenntartása, ideértve azt is, hogy az ENSZ égisze alatt, tárgyalások útján,
további késedelem nélkül kölcsönösen elfogadható megoldást kell találni az
elnevezés kérdésére. A Bizottság továbbra is politikai támogatást és
közvetítést kínál minden olyan országnak, amely a bilaterális kérdések
mihamarabbi megoldásán fáradozik, és továbbra is aktívan támogatja a megoldás
érdekében más fórumok keretei közt tett erőfeszítéseket. A jószomszédi
viszonyokat továbbra is különféle regionális együttműködési
kezdeményezésekkel erősítik. A Bizottság maximálisan támogatja a
délkelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) és a Regionális
Együttműködési Tanács munkáját, ideértve a Délkelet-Európa 2020 stratégiát
is. A Bizottság üdvözli a májusban létrejött SEECP regionális parlamenti közgyűlést,
valamint a nyugat-balkáni Hatok nemrégiben kezdett megerősített
együttműködését a stabilizációs és társulási megállapodás keretében. E
kezdeményezés keretében nemrégiben fontos találkozókra került sor a régió
külügy- és pénzügyminiszterei között a – különösen a gazdasági kormányzás
területét érintő – közös kihívások megvitatása céljából. Folytatódott az
együttműködés más regionális fórumok, mint például a Közép-európai
Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA), az Energiaközösség és a Regionális
Közigazgatási Képzési Központ keretében. Fontos, hogy e kezdeményezések
kiegészítő jellegűek, inkluzívak, regionális gyökerűek és
regionálisan irányítottak legyenek. A Bizottság üdvözli az augusztusi berlini
csúcstalálkozót, ahol egyértelművé vált, hogy a nyugat-balkáni térség
európai perspektívája erős politikai támogatottságot élvez. További éves
csúcstalálkozókat is terveznek, a soron következőnek Ausztria lesz a
házigazdája. A „berlini folyamat” fontos lehet a reformok ösztönzéséhez és az
alapvető összekapcsolási beruházások realisztikus prioritásainak
elfogadásához. Akár a még rendezetlen bilaterális kérdések megoldásához is
lendületet adhat. A Bizottság készen áll arra, hogy támogassa e kezdeményezés
nyomon követését. *** IV.
Következtetések és ajánlások A fenti elemzés,
valamint a mellékletben összefoglalt országspecifikus értékelések alapján a
Bizottság az alábbi következtetéseket és ajánlásokat terjeszti
elő: I. 1.
Az
elmúlt öt évben a Bizottság megerősítette a bővítési politika
szavahihetőségét, és fokozta átalakító erejét azáltal, hogy nagyobb
hangsúlyt fektetett arra, hogy az alapvető reformokkal már a bővítési
folyamat elején foglalkozzanak. A Bizottság különös hangsúlyt helyezett i. a
jogállamiság, ii. a gazdasági kormányzás és iii. a közigazgatási reform három
pillérére. 2.
2012-ben
a Bizottság új megközelítést vezetett be a jogállamiságra vonatkozóan. 2013-ban
a Bizottság – az európai szemeszter tapasztalataira építve – meghatározta a
gazdasági kormányzás megerősítésének keretét. Idén új ötleteket vázol fel
a bővítési országokban végbemenő közigazgatási reform támogatására. A
megújult lendülettel folytatódó bővítési folyamat három pillére kapcsolódik
egymáshoz, és az e területeken elért előrehaladás kulcsfontosságú lesz
annak meghatározásához, hogy ezen országok mikorra lesznek teljesen
felkészültek az uniós csatlakozásra. 3.
Az
EU bővítési politikája továbbra is hozzájárul az európai béke, biztonság
és jólét kölcsönös előnyeihez. Erősíti az EU politikai és gazdasági
erejét, és erőteljes átalakító hatást gyakorol az érintett
országokra. Jól előkészített csatlakozási folyamat biztosítja, hogy a
bővítés ne menjen az Unió hatékonyságának rovására. 4.
A
10 új tagállam 2004-es történelmi jelentőségű csatlakozásának
májusban ünnepelt tízéves évfordulója felidézi az elért eredményeket. Az EU
bővítésével párhuzamosan bővülnek vállalkozásaink, befektetőink,
fogyasztóink, turistáink, egyetemi hallgatóink és ingatlantulajdonosaink
lehetőségei is. A bővítés az Unió újonnan csatlakozó és korábbi
tagállamainak egyaránt kedvezett. Nőtt a kereskedelem és a befektetés. Az
uniós környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és egyéb standardok szélesebb
körű alkalmazásával javult a polgárok életminősége. 5.
A
nyugat-balkáni országok számára kulcsfontosságú stabilizációs tényezőt
jelent az uniós tagság uniós tagállamok által nyújtott egyértelmű
perspektívája, ami támogatja az előrelépést a szükséges feltételek –
ideértve a stabilizációs és társulási folyamat feltételeit is – teljesítése
felé. A jószomszédi kapcsolatok és az inkluzív regionális együttműködés
kulcsfontosságúak. E nemrégiben még konfliktus által szabdalt régió történelmét
tekintve kulcsfontosságú, hogy a bővítési országok folyamatos
erőfeszítéseket tegyenek a bilaterális kérdések rendezése és a múlt
örökségének hátrahagyása érdekében. 6.
A
bővítés az Unió külpolitikájának erőteljes eszközévé vált. Az Unió
szomszédságában mutatkozó fejlemények is hangsúlyozzák, hogy a bővítési politika
fontos eszköz a kulcsfontosságú külpolitikai kérdésekkel kapcsolatos
együttműködés további elmélyítése céljából. Minden bővítési országgal
meg kell erősíteni a bilaterális külpolitikai párbeszédet. Minden tárgyaló
országgal meg kell vitatni a 31. fejezethez tartozó kül-, biztonság- és védelmi
politikai kérdéseket. A Bizottság hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a
bővítési országoknak fokozatosan igazodniuk kell az EU külpolitikai
álláspontjaihoz. Hangsúlyozza továbbá a közös biztonság- és védelmi politika
jelentőségét, ideértve például az Európai Védelmi Ügynökség programjaiban
való részvételt is. 7.
A
csatlakozási folyamat szigorú, de igazságos feltételrendszerre,
meghatározott kritériumokra és a saját érdem elvére épül. Ez nagyon fontos a
bővítési politika szavahihetősége szempontjából: egyrészt ahhoz, hogy
a bővítési országok ösztönzést kapjanak a kiterjedt reformok
végrehajtásához, másrészt az uniós polgárok támogatásának elnyeréséhez. A
tagállamoknak és az uniós intézményeknek a maguk részéről megalapozott
vitát kell folytatniuk a bővítési politika politikai, gazdasági és
társadalmi hatásairól. 8.
Ami
az első pillért illeti, a jogállamiság megerősítése az új
lendülettel folytatódó csatlakozási folyamat középpontjában áll. Az igazságügyi
reformokat kitartóan folytatni kell annak biztosítása érdekében, hogy független
és pártatlan bírói kar nyújtson hatékony igazságszolgáltatást. Az országoknak
hiteles eredményeket kell felmutatniuk a szervezett bűnözéssel és
korrupcióval kapcsolatos ügyekre vonatkozó nyomozások, büntetőjogi
eljárások és jogerős ítélethozatal terén. Az ítélethozatalnak visszatartó
erejűnek kell lennie, a bűncselekmény útján szerzett vagyont pedig el
kell kobozni. A jogállamiság támogatja az üzleti és befektetési környezetet
azáltal, hogy jogbiztonságot teremt, valamint hozzájárul a versenyképességhez,
a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez. 9.
A
Bizottság továbbra is végrehajtja a jogállamiság tekintetében a Tanács által
2011 decemberében jóváhagyott új megközelítést. Az, hogy a jogállamisággal már
a csatlakozási folyamat elején foglalkoznak, maximális időt biztosít az
országok számára ahhoz, hogy kézzel fogható eredményeket mutassanak fel a
reformok végrehajtása terén. Ez segít biztosítani, hogy a reformok mélyen
gyökerezettek és visszafordíthatatlanok legyenek. Az új megközelítésnek
megfelelően a Bizottság általános egyensúlyt kíván biztosítani a
tárgyalások során. A 23. (igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és a 24.
(szabadság, biztonság és a jog érvényesülése) fejezetével a teljes tárgyalási
folyamat haladásával párhuzamosan kell haladni. A Bizottság felhívja a
figyelmet arra, hogy a tárgyalási kereteknek van egy „általános egyensúlyra”
vonatkozó záradéka, ami lehetővé teszi a tárgyalások leállítását,
amennyiben a jogállamiságot érintő kérdések nem haladnának. 10.
Jóllehet
a bővítési országok jogi kerete általánosságban biztosítja az alapvető
jogokat, még többet kell tenni azért, hogy azokat a gyakorlatban is
maradéktalanul tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás és a média
szabadsága továbbra is aggasztó. Jobban kell védeni a kisebbségekhez tartozó
személyek jogait. Továbbra is komoly aggodalomra ad okot a kiszolgáltatott
helyzetű csoportok irányába tanúsított – többek között a szexuális
irányultságon alapuló – diszkrimináció és ellenségesség. További munkával kell
előmozdítani a nők jogait – ideértve a családon belüli erőszak
kezelését is –, a gyermekek jogait, valamint a fogyatékossággal élők
jogait. A bővítési országokat jobban integrálni kell az uniós keretekbe,
valamint támogatni kell a bevált gyakorlatok terjesztését. E célból a Bizottság
határozottan ösztönzi, hogy a tagjelölt országok folytassák
előkészületeiket arra, hogy megfigyelőként részt vegyenek az EU
Alapjogi Ügynökségének munkájában. 11.
Ami
a második pillért illeti, az uniós tagság gazdasági kritériumainak teljesítése
érdekében elengedhetetlen megerősíteni a bővítési országok gazdasági
kormányzását és versenyképességét. A fenntartható növekedés
megvalósítása, az üzleti környezet kedvezőbbé tétele, valamint a
befektetés fellendítése érdekében el kell mélyíteni a reformokat. Foglalkozni
kell a – különösen a fiatalok körében – magas munkanélküliséggel. A gazdasági
fejlődés támogatása várhatóan az EU-ra nehezedő migrációs nyomást is
mérsékelni fogja. Az átmeneti intézkedések jellegével és esetleges
szükségességével, és/vagy a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó védelmi
mechanizmussal a jövőbeni bővítésekről szóló csatlakozási
tárgyalások során foglalkoznak, a jövőbeni hatásvizsgálat figyelembe
vételével. 12.
Az
európai szemeszter tapasztalataira, valamint az Unión belüli megerősített
gazdasági kormányzásra építve a Bizottság hatékonyabb együttműködési
folyamatokat indított a bővítési országokkal. A Nyugat-Balkánra
vonatkozóan a Bizottság két részből álló nemzeti gazdasági reformprogramok
kidolgozását tervezi. Az első rész a tagjelölt országokra vonatkozó, már
meglévő előcsatlakozási gazdasági program, valamint a potenciális
tagjelölt országokra vonatkozó – és Koszovóra is kiterjesztett – gazdasági és
költségvetési program továbbfejlesztett változatát tartalmazza. Középtávú
makrogazdasági és költségvetés-politikai keretet határoz meg, amelyben nagyobb
hangsúly helyeződik a külső fenntarthatóság és a növekedés
strukturális akadályainak értékelésére. A második rész a fokozott versenyképesség
és növekedés tekintetében legfontosabb, ágazati jellegű strukturális
reformokat öleli fel, ideértve az infrastruktúra-beruházási szükségleteket is.
A felügyelet megerősítése érdekében az értékelés eredményeként minden
ország továbbra is célzottabb szakpolitikai iránymutatást kap. Törökország
esetében magas szintű gazdasági párbeszédet alakítanak ki. 13.
Ami
a harmadik pillért illeti, a közigazgatási reform az összes országban
prioritás. A közszolgálatot továbbra is erősen áthatja a politika. Meg
kell erősíteni a közigazgatás átláthatóságát, elszámoltathatóságát,
szakszerűségét és hatékonyságát. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a
polgárok és vállalkozások szükségleteire. Több figyelmet kell fordítani az
államháztartás-igazgatásra is. A Bizottság a közigazgatási reformot mélyebben
beágyazza a bővítési folyamatba. „Közigazgatási reformmal foglalkozó
szakcsoportokat” hoztak létre vagy hoznak jelenleg létre a bővítési
országokkal. E szakcsoportok képezik majd a közigazgatási reformmal kapcsolatos
munka előrevitelének fő platformját. A társulási tanács/bizottság
keretében strukturáltabb politikai vitát kell folytatni a kulcsfontosságú
kérdéseket illetően. A csatlakozási tárgyalásokat a szükséges reformok
ösztönzésére is fel kell használni. A kulcsfontosságú kérdésekkel a
megfelelő fejezetek – nevezetesen a közbeszerzés, a pénzügyi
ellenőrzés, az igazságszolgáltatás és alapvető jogok, az adózás,
valamint a gazdasági és monetáris politika – keretében, valamint a kormányközi
konferenciák összefüggésében kell foglalkozni. A szakcsoportok fórumot képeznek
továbbá a közigazgatási reformmal kapcsolatos, a kapcsolódó tárgyalási
fejezetekben szereplő horizontális kérdések megválaszolásához, az
előrehaladás ellenőrzéséhez, valamint a következetesség biztosításához.
Az eredményeket felhasználják a fejezetekről folytatott tárgyalásokhoz. 14.
A
reformfolyamat támogatásához feltétlenül meg kell erősíteni a
bővítési országok kulcsfontosságú demokratikus intézményeinek
működését és függetlenségét. Ez többek között azt jelenti, hogy konstruktív
és fenntartható párbeszédet kell biztosítani a teljes politikai palettán,
főleg a parlamenten belül. Még többet kell tenni azért is, hogy
kedvező környezet alakulhasson ki a civil társadalmi szervezetek számára.
Az erős civil társadalom erősíti a politikai elszámoltathatóságot, és
elősegíti a csatlakozással kapcsolatos reformok jobb megértését. 15.
A
jószomszédi kapcsolatok a stabilizációs és társulási folyamat
alapvető elemei. További erőfeszítésekre van szükség a múlt örökségén
való túllépés, a megbékélés előmozdítása, valamint a bővítési
országok között és a tagállamok viszonylatában fennálló bilaterális viták rendezése
céljából. Az érintett feleknek mihamarabb foglalkozniuk kell a bilaterális
kérdésekkel, és azok nem hátráltathatják a csatlakozási folyamatot, amelynek
meghatározott feltételrendszeren kell alapulnia. 16.
A
múlt évben tovább erősödött a regionális együttműködés.
A Bizottság teljes mértékben támogatja a délkelet-európai együttműködési
folyamat (SEECP) és a Regionális Együttműködési Tanács munkáját, ideértve
a Délkelet-Európa 2020 stratégiát is. Koszovó regionális kezdeményezésekbe
történő fokozott bevonása pozitív fejleménynek számít. A Bizottság üdvözli
a nyugat-balkáni Hatok által a stabilizációs és társulási folyamat keretében
kezdett megerősített együttműködést. E fejlemények megerősítik a
bővítési politika multilaterális dimenzióját, támogatják az inkluzív
együttműködést és a gazdasági kormányzással kapcsolatos bevált gyakorlatok
megosztását, valamint előmozdítják a régión belüli és az EU-val való
összekapcsolódást. A Bizottság ugyancsak üdvözli az augusztusi berlini
csúcstalálkozót, ahol egyértelművé vált, hogy a nyugat-balkáni térség
európai perspektívája erős politikai támogatottságot élvez. További éves
csúcstalálkozókat is terveznek, a soron következőnek Ausztria lesz a
házigazdája. A „berlini folyamat” fontos lehet a reformok ösztönzéséhez és az
alapvető összekapcsolási beruházások realisztikus prioritásainak
elfogadásához. Akár lendületet is adhat a még rendezetlen bilaterális kérdések
megoldásához. A Bizottság készen áll arra, hogy támogassa e kezdeményezés
nyomon követését. 17.
2014-ben
indult a második Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II). Az IPA
II-n keresztül az EU 11,7 milliárd EUR-t biztosít a 2014–2020 közötti
időszakra a bővítési országok csatlakozási felkészülésének, valamint
a regionális és határon átnyúló együttműködésnek a támogatása céljából. Az
IPA II nagyobb hangsúlyt fektet az uniós csatlakozással kapcsolatos
prioritásokra a demokrácia és jogállamiság, valamint a versenyképesség és
növekedés területén. Továbbá, az IPA II ágazati megközelítést,
eredményösztönzőket, nagyobb költségvetés-támogatást, valamint a projektek
rangsorolását vezeti be. A fő infrastruktúra-folyosók mentén megvalósuló
jelentős beruházásokhoz összehangolt megközelítésre van szükség.
Erősítik a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való koordinációt. A
nyugat-balkáni beruházási keret továbbra is támogatja a munkahelyteremtést és a
növekedést ösztönző, valamint a régió összekapcsolását előmozdító
beruházásokat. II. 18.
Montenegró: További
lépések történtek a csatlakozási tárgyalásokban. 2014 májusában
befejeződött az uniós vívmányok elemző vizsgálata (átvilágítás).
Decemberben megnyitották a 23. fejezettel (Igazságszolgáltatás és alapvető
jogok), valamint a 24. fejezettel (Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése)
kapcsolatos tárgyalásokat. A Montenegró által elfogadott cselekvési tervek
alapján a Bizottság 84 időközi tárgyalási kritériumot határozott meg a 23.
és 24. fejezetre vonatkozóan. E tárgyalási kritériumok egyértelmű
iránymutatást nyújtanak a jövőbeni reformokhoz. Összesen 12 fejezettel
kapcsolatban nyíltak meg, két fejezet tekintetében pedig ideiglenesen
lezárultak a tárgyalások. 19.
Megkezdődött
a cselekvési tervek végrehajtása. A releváns joganyag 2013. júliusi alkotmányos
reformok szerinti kiigazítását követően több kulcsfontosságú bírói és
ügyészi tisztviselőt választottak és neveztek ki. A parlament több
sikertelen próbálkozás után 2014 októberében végül új állami főügyészt
nevezett ki. A bírói kar hatékonyabbá vált. Erősödött az alapvető
jogokat védő jogi keret, ideértve az ombudsmanról szóló törvényt is. 20.
Számos
intézkedést, különösen a jogalkotási – azon belül is a korrupcióellenes –
reformokat illetően azonban késedelmek mutatkoztak, Az elfogadott
jogalkotási intézkedéseket még nem sikerült gyakorlati eredményekbe átültetni.
Montenegrónak mihamarabb megfelelő törvényt kell elfogadnia a politikai
pártok finanszírozásáról. Hiteles eredményeket kell felmutatni a korrupciós
ügyekkel – köztük a magas szintű korrupcióval – kapcsolatos nyomozások,
büntetőjogi eljárások és jogerős ítéletek terén. Biztosítani kell a
vagyonlefoglalás és vagyonelkobzás eszközeinek következetes alkalmazását.
Változatlanul komoly aggályok merülnek fel a véleménynyilvánítás és a média
szabadságát illetően. Fel kell gyorsítani az újságírókat ért
erőszakos cselekmények kivizsgálását. Konstruktív politikai párbeszédet
kell kialakítani, valamint vissza kell állítani a választási folyamatba és az
állami intézményekbe vetett bizalmat. Az Unió felé vezető
előrelépések lendületének fenntartásához feltétlenül meg kell
erősíteni az EU-integrációs kérdésekkel foglalkozó igazgatási
kapacitásokat. A közszolgálatot mentesíteni kell a politikai befolyástól,
szakszerűségét pedig fokozni kell. A gazdasági reformokat folytatni kell –
nem utolsósorban a magas munkanélküliség kezelése céljából –, az üzleti
környezetet pedig kedvezőbbé kell tenni. Sürgősen fenntartható és a
stabilizációs és társulási megállapodással összeegyeztethető megoldást
kell találni a KAP alumíniumgyártó kérdésére. 21.
Erőteljes
politikai elkötelezettségre van szükség a jogállamiság megerősítéséhez
szükséges mélyreható és tartós politikai reformokhoz. Montenegró az első
olyan ország, amely a csatlakozási tárgyalásokban a jogállamiságra alkalmazott
új megközelítés szerint nyitja meg a 23. és 24. fejezetet. A Bizottság
emlékeztet arra, hogy a tárgyalási kereteknek van egy „általános egyensúlyra”
vonatkozó záradéka. A jogállamisági fejezetekre vonatkozóan meghatározott
időközi tárgyalási kritériumok teljesítése, valamint a fent azonosított
hiányosságok – kézzelfogható eredményekkel igazolt – orvoslása terén elért
haladás határozza majd meg a csatlakozási tárgyalások átfogó ütemét, ideértve a
jövőbeni kormányközi konferenciák napirendjét is. 22.
Szerbia:
Megkezdődtek az EU és Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások. Az Európai
Tanács azért határozott a tárgyalások megnyitása mellett, mert Szerbia
eredményeket mutatott fel a reformok terén, valamint folyamatos
elkötelezettséget tanúsított a Koszovóhoz fűződő kapcsolatainak
rendezése iránt. A tárgyalásokkal kapcsolatos első kormányközi
konferenciára 2014 januárjában került sor. Az uniós vívmányok elemző
vizsgálata (átvilágítás) terv szerint halad. Az országban májusban pusztító
komoly árvizek jelentős társadalmi-gazdasági hatással jártak. Az EU
azonnali jelentős mentési és a segítségnyújtási műveleteket hajtott
végre, valamint júliusban donorkonferenciát szervezett. A nemzetközi közösség
jelentős vállalásokat tett a helyreállítási és újjáépítési fázis
vonatkozásában. 23.
Szerbia
némi előrelépést tett a közigazgatási reform terén. Átfogó stratégiát
fogadott el, valamint megerősítette a koordinációt és a tervezést. A bírói
kar tekintetében fontos jogszabályokat, valamint értékelési szabályokat fogadtak
el a bírákra és ügyészekre vonatkozóan. Jelentős számú bírósági elnök
kapott határozatlan idejű kinevezést. Erőteljes a politikai
eltökéltség a korrupció leküzdésére. Számos vizsgálatot végeztek magas
szintű eseteket illetően, valamint erőfeszítéseket tettek a
koordináció javítására. Szerbia aktívan részt vett a regionális
bűnüldözési együttműködésben. 24.
A
hatékonyan működő független igazságszolgáltatás biztosításához
viszont folyamatos erőfeszítésekre van szükség. Egyes kulcsfontosságú
jogszabályok, mint például az ingyenes jogsegélyről szóló törvény, a
visszaélést bejelentő személyekről szóló törvény, valamint az
összeférhetetlenségről szóló törvény még elfogadásra várnak. A korrupció
továbbra is számos területen érzékelhető. Szerbiának konkrét eredményeket
kell felmutatnia a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelem terén.
Az alapvető jogokat a gyakorlatban is teljes mértékben tiszteletben kell
tartani, ideértve a leginkább kiszolgáltatott helyzetű csoportok védelmét
is. Aggályok merültek fel a véleménynyilvánítás teljes körű gyakorlásának
romló körülményei miatt. Foglalkozni kell a közigazgatáson belüli
hiányosságokkal. A független szabályozási testületek megállapításait jobban
nyomon kell követni. A gazdasági reformokra a növekedésösztönzés és a magas
munkanélküliség kezelése érdekében is szükség van. 25.
Az
új kormánynak – erős mandátumát kihasználva – meg kell ragadnia a
lehetőséget a reformok lendületes keresztülvitelére. Szerbiának számos
kihívással kell szembenéznie. Proaktívan meg kell erősítenie a
csatlakozási folyamat befogadó jellegét és átláthatóságát. A reformfolyamat
támogatása érdekében javítania kell az új jogszabályok és szakpolitikák
tervezését, koordinálását, ellenőrzését és végrehajtását. A jogállamiságot
érintő kérdésekre alkalmazott új megközelítésnek megfelelően
tárgyalási nyitókritériumokat határoztak meg a 23. és 24. fejezet keretében.
Ezek alapján Szerbiának átfogó cselekvési terveket kell
előterjesztenie. A tárgyalásokon belüli általános egyensúly biztosítása
érdekében e területekkel a többi tárgyalási fejezettel párhuzamoson kell
haladni. 26.
Szerbiának
fenn kell tartania a regionális együttműködés melletti elkötelezettségét,
valamint továbbra is aktív és konstruktív szerepet kell vállalnia a Koszovóval
való vitarendezésben, amellyel kapcsolatban jelentős előrelépések
születtek. Szerbiának továbbra is biztosítania kell a párbeszéd során
kialakított megállapodások végrehajtását. A Bizottság emlékeztet arra, hogy – a
jogállamisággal kapcsolatos fejezetekre vonatkozókhoz hasonlóan – a tárgyalási
keret megköveteli, hogy a tárgyalási fejezetek általános előrehaladásával
párhuzamosan haladjon a Koszovóhoz fűződő viszony rendezése is.
A 35. fejezetet a tárgyalások elején meg kell nyitni. Ez szilárd keretet
biztosít a létrejött megállapodások végrehajtásának ellenőrzéséhez. 27.
Macedónia
Volt Jugoszláv Köztársaság: Macedónia Volt
Jugoszláv Köztársaság uniós csatlakozása jelenleg holtponton áll. Mivel nem
teljesültek a Bizottság Tanácsnak tett ajánlásai, a csatlakozási tárgyalások
megnyitása egyelőre még várat magára. Ezzel egyidejűleg a reformok
fenntarthatósága romlott annak következtében, hogy a kormánynak számos
kulcsfontosságú kérdés tekintetében nem sikerült megfelelő eredményeket
felmutatnia, egyes területeken pedig nyilvánvaló a visszalépés. 28.
Némi
további előrelépés történt a közigazgatási reform, valamint az aktív
regionális és nemzetközi rendőrségi együttműködés terén. Ahhoz
képest, hogy az ország hol tart a csatlakozási folyamatban, továbbra is magas
szinten áll az uniós vívmányokkal való jogharmonizáció. Az uniós menetrend
továbbra is az ország stratégiai prioritásának számít. 29.
Ugyanakkor
a múlt évben súlyos aggályok merültek fel az állami intézmények fokozódó
politikai befolyásoltsága, valamint a kormány média felett gyakorolt
ellenőrzése körül, többek között a választások összefüggésében, amint
arról az EBESZ/ODIHR beszámolói is tanúskodnak. Fokozatosan romlik az állami
intézményekbe vetett bizalom. Egyre komolyabbak a szelektív igazságszolgáltatás
körüli aggályok. Tovább romlott a média szabadságának helyzete. A kormány és az
ellenzéki pártok közötti közelmúltbeli politikai válságok arra mutattak rá,
hogy a pártpolitikai érdekek egyre inkább a nemzeti érdekek felé emelkednek.
Mind a kormány, mind az ellenzék felelős annak biztosításáért, hogy a
politikai vita elsődleges színtere a parlament legyen, valamint hozzá kell
járulniuk a parlament megfelelő működését elősegítő
körülmények megteremtéséhez. A kormánynak biztosítania kell, hogy az ellenzék
teljes mértékben elláthassa demokratikus ellenőrzési feladatkörét. Ezzel
egyidejűleg az ellenzéknek is konstruktívan részt kell vennie a
demokratikus folyamatokban. Az elmúlt évben a magas szintű csatlakozási
párbeszéd keretében egyetlen ülést sem tartottak. Az etnikumok közötti helyzetet
illetően nagyobb bizalmat kell teremteni a közösségek között. Az ohridi
keretmegállapodás felülvizsgálatát be kell fejezni, ajánlásait pedig végre kell
hajtani. 30.
Továbbra
is nagyon fontos, hogy döntő lépéseket tegyenek az elnevezéssel
kapcsolatos kérdés Görögországgal való rendezése felé. Az ország európai
törekvéseit közvetlenül és kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a vitában
érintett felek az ENSZ közvetítésével immár 19 éve tartó megbeszélések során
nem tudtak kompromisszumot kötni. Határozott fellépésre, valamint proaktív
támogatásra van szükség az uniós vezetők részéről. A Bizottság
emlékeztet azon véleményére, hogy amennyiben megkezdődődött volna az
átvilágítás és a Tanács megkezdte volna a tárgyalási keret megvitatását, az
kellő lendületet adott volna annak elősegítéséhez, hogy tárgyalásos
úton, kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak az elnevezés kérdésére még a
tárgyalási fejezetek megnyitása előtt. 31.
Általánosságban
elmondható, hogy az ország ez idáig összességében elért előrelépéseire
tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a politikai kritériumok továbbra is
kellően teljesülnek, és fenntartja a csatlakozási tárgyalások megnyitására
tett ajánlását, ugyanakkor sajnálja a múlt évi visszalépéseket. A Bizottság
arra sürgeti a hatóságokat, hogy határozattan lépjenek fel a bírói kar
függetlenségét és a véleménynyilvánítás szabadságát érintő növekvő
politikai befolyással és súlyosbodó hiányosságokkal kapcsolatos aggályok
eloszlatása érdekében, hogy ajánlását az elkövetkező években is
fenntarthassa. A Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy – többek
között az inkluzív magas szintű csatlakozási párbeszéd keretében –
támogassa az ország erőfeszítéseit az összes unióval kapcsolatos reform
végrehajtása tekintetében, hogy teljes mértékben kiaknázhassa a kapcsolatokban
rejlő lehetőségeket. 32.
Albánia: Az
Európai Tanács 2014 júniusában úgy határozott, hogy megadja a tagjelölt
státuszt Albánia számára, elismerve ezzel az ország által tett reformlépéseket.
Ez egyben ösztönzést is ad a reformok ütemének felgyorsításához. 2013
novemberében a Bizottság magas szintű párbeszédet kezdett Albániával, hogy
segítse az országot abban, hogy továbbra is az uniós integrációra
összpontosítson, valamint figyelemmel kísérhesse a csatlakozási tárgyalások
megnyitásához szükséges kulcsprioritások tekintetében elért
reform-előrelépéseket. 2014 májusában Albánia ütemtervet fogadott el,
amelyben meghatározza és a kulcsprioritások köré szervezi tervezett reformjait. 33.
Az
elmúlt évben Albánia előrelépést ért el. További lépéseket tett az
igazságszolgáltatás megreformálása felé. A kormány politikai eltökéltséget
tanúsított aziránt, hogy határozottan fellépjen a korrupció megelőzése és
leküzdése érdekében. A jogalkotási keret megerősödött, központi szinten
pedig javult a szakpolitikai koordináció és felügyelet. A szervezett
bűnözés elleni küzdelem számos területen pozitív tendenciát mutat, a
bűnüldözés pedig intenzívebbé vált: ez különösen a kábítószer-lefoglalások
és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, valamint a gazdasági bűncselekmények
és az emberkereskedelem leküzdése terén érzékelhető. Lépések születettek a
leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek
jogainak hatékonyabb jogi elismerésére. 34.
Ugyanakkor
továbbra is számos hiányossággal kell számolni, különösen a jogállamiság
területén. Még sok a teendő. Jelentős kihívást jelent a korrupció és
a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Albániának jelentős és
folyamatos erőfeszítéseket kell tennie a csatlakozási tárgyalások
megnyitásához azonosított kulcsprioritások megválaszolása érdekében. Albániának
határozottan fel kell lépnie azért, hogy: folytassa a közigazgatási reformot a
közigazgatás szakmai színvonalának emelése és politikai befolyástól való
mentesítése céljából; inkluzív folyamaton, valamint a Velence Bizottsággal
folytatott szoros konzultáción keresztül átfogóan megreformálja a bírói kart,
hogy megerősítse annak függetlenségét, hatékonyságát és
elszámoltathatóságát; intenzívebbé tegye a korrupció leküzdését célzó
erőfeszítéseit, és további határozott lépéseket tegyen a szervezett
bűnözés elleni küzdelemben, hogy a proaktív nyomozások,
büntetőeljárások és ítéletek kézzelfogható eredményeit mutathassa fel
mindkét területen; végül pedig hatékony intézkedéseket hozzon az emberi jogok –
ideértve a romák jogait is – védelmének és a diszkriminációellenes politikáknak
a megerősítésére, valamint a tulajdonjogok végrehajtására. Ami a
véleménynyilvánítás és a média szabadságát illeti, a kormány nem lépett fel az
azonosított prioritásokkal kapcsolatban. Az audiovizuális médiával foglalkozó
hatóság összes, törvény által előírt feladatkörét vissza kell állítani, és
függetlenségét a gyakorlatban is garantálni kell. Albániának a versenyképesség
növelését és a magas munkanélküliség kezelését célzó gazdasági reformokat kell folytatnia,
foglalkoznia kell a gazdaságon belül nagyarányú informális gazdasággal, és
kedvezőbbé kell tennie az üzleti környezetet. 35.
Kulcsfontosságú,
hogy a reformfolyamatot a kormány és az ellenzék közötti konstruktív és
fenntartható politikai párbeszéd kísérje. Mind a kormány, mind az ellenzék
felelős annak biztosításáért, hogy a politikai vita elsődleges
színtere a parlament legyen, valamint hozzá kell járulniuk a parlament
megfelelő működését elősegítő körülmények megteremtéséhez.
A kormánynak biztosítania kell, hogy az ellenzék teljes mértékben elláthassa
demokratikus ellenőrzési feladatkörét. Ezzel egyidejűleg az
ellenzéknek is konstruktívan részt kell vennie a demokratikus folyamatokban. A
reformok fenntarthatóságához elengedhetetlen a kompromisszum szellemében
folytatott, konstruktív parlamenti tevékenység. Az összes érdekelt felet
egyesítő nemzeti európai integrációs tanács létrehozása még jobban
elősegíti majd a reformfolyamat inkluzív jellegének megerősítését,
ami azért is kulcsfontosságú, hogy az albán társadalom egészében konszenzus
alakuljon ki a kapcsolódó reformokkal kapcsolatban. 36.
Bosznia
és Hercegovina: Az országban holtpontra jutott az európai
integrációs folyamat. A politikai vezetők részéről továbbra sem
mutatkozik együttes politikai hajlandóság arra, hogy foglalkozzanak az EU
irányába való előrehaladáshoz szükséges reformokkal. Nagyon korlátozott
előrelépés történt a politikai és gazdasági kérdések, valamint az uniós
normák felé való elmozdulás tekintetében. Az országban májusban pusztító komoly
árvizek jelentős társadalmi-gazdasági hatással jártak. Az EU azonnali
jelentős mentési és a segítségnyújtási műveleteket hajtott végre,
valamint júliusban donorkonferenciát szervezett. A nemzetközi közösség
jelentős vállalásokat tett a helyreállítási és újjáépítési fázis
vonatkozásában. 37.
A
2014 eleji kiterjedt, polgárok vezette tüntetések rámutattak a
társadalmi-gazdasági helyzet törékenységére. A Bizottság három kezdeményezést
indított annak érdekében, hogy a hangsúlyt a reformokra, valamint a polgárokat
közvetlenül érintő kérdésekre helyezze át. Az EU és Bosznia-Hercegovina
közötti strukturált párbeszédet további jogállamisági kérdésekre, különösen a
korrupció elleni küzdelemre is kiterjesztette. Közös EU–Bosznia-Hercegovina
munkacsoportot hozott létre az uniós finanszírozású projektek végrehajtásának
felgyorsítására. Középpontba állította a gazdasági kormányzás
megerősítését. Ennek keretében kulcsfontosságú szereplőkkel, többek
között nemzetközi pénzügyi intézményekkel közösen növekedési és munkahely-teremtési
paktumot dolgoztak ki. Az elkövetkező hónapokban a paktum lesz a szükséges
gazdasági reformok mércéje, valamint alapul szolgál a nemzeti gazdasági
reformprogramhoz, amelyet – a Bizottság várakozásai szerint – az országnak
2015. január végéig kell kidolgoznia. 38.
Az
ország Unióval való interakciójára kedvezőtlenül hat, hogy nincs uniós
kérdésekkel foglalkozó hatékony koordinációs mechanizmus. A Miniszterek
Tanácsán belül továbbra is politikai feszültség érzékelhető a hatáskörök
különböző kormányzati szintek közötti elosztásával kapcsolatban. Ehhez
hozzájön az ország intézményi berendezkedésének összetett jellege, aminek
következtében az ideiglenes megállapodás keretében előirányzott utóbbi hat
albizottsági ülésből három is meghiúsult. Bosznia-Hercegovina továbbra sem
hajlandó arra, hogy Horvátországgal – még utóbbi uniós csatlakozása előtt
– folytatott hagyományos kereskedelmének figyelembe vétele céljából kiigazítsa
a fenti megállapodást. A Bizottság lépéseket tett arra, hogy
Bosznia-Hercegovinától átmenetileg megvonjon bizonyos kereskedelmi
kedvezményeket, amennyiben a kiigazítási eljárás 2015 végéig nem zárul le. A
2008-ban aláírt és 2011-ben ratifikált stabilizációs és társulási megállapodás
még nem lépett hatályba, mivel Bosznia-Hercegovina még nem teljesítette a
feltételeket. 39.
Az
Előcsatlakozási Támogatási Eszközhöz szükséges országos stratégiákat
illetően az érintett politikai szereplőknek még nem sikerült
megállapodásra jutniuk például az energiaügy, a közlekedés és a
környezetvédelem terén. Ennek következtében e területeken jelentősen
csökkent a finanszírozás, és a hangsúly a polgárokat közvetlenül érintő
segítségnyújtásra helyeződött át. A szükséges megállapodás megnyitná
Bosznia-Ηercegovina előtt az utat ahhoz, hogy teljes mértékben
kiaknázza a rendelkezésre álló finanszírozást. 40.
Annak
ellenére, hogy a Bizottság intenzív könnyítési erőfeszítéseket tett a
fennmaradó akadályok leküzdése érdekében, az Emberi Jogok Európai Bíróságának a
Sejdić-Finci ügyben hozott ítéletét nem hajtották végre. Az ítéletet
továbbra is pártpolitikai és etnikai célokra használják fel, és a probléma
megoldása változatlanul egyéb tényezők függvénye. 41.
Bosznia-Hercegovina
EU felé való haladása szempontjából fontos, hogy a választásokat követően
mihamarabb létrejöjjön valamennyi kormányzati szint, és gyorsan konkrét
reformintézkedéseket hozzanak. A politikai vezetés tartozik azzal
Bosznia-Hercegovina polgárainak, hogy világosan kijelölje az ország által
követendő irányt. A politikai intézmények hatékonysága és működése
valamennyi kormányzati szinten javításra szorul. Ez különösen az egyes
kormányzati szintek közötti kapcsolatokra érvényes. Ennek érdekében egy uniós
kérdésekkel foglalkozó, jól működő koordinációs mechanizmus
létrehozására van szükség. A közigazgatást szintén átfogóan meg kell
erősíteni. 42.
Koszovó: Koszovó
európai integráció felé vezető útján mérföldkövet jelent a stabilizációs
és társulási megállapodásról szóló tárgyalások lezárása, illetve a megállapodás
júliusi parafálása. Ez lesz az első átfogó megállapodás az EU és Koszovó
között. A stabilizációs és társulási megállapodás megerősített politikai
párbeszédet, szorosabb kereskedelmi integrációt – ideértve az uniós piacok
megnyitását a koszovói ipari és mezőgazdasági termékek előtt – és új
együttműködési formákat biztosít. A Bizottság várakozással tekint a
megállapodás aláírása és megkötése elé. A júniusi választásokat követően a
politikai környezet egyre erősebben polarizálódott, és Koszovó politikai
holtpontra jutott, ami késleltette bizonyos kulcsfontosságú reformok
végrehajtását. 43.
Koszovó
előrelépést ért el a vízumliberalizációs párbeszédben. Az EULEX-szel,
vagyis az EU jogállamiság-missziójával változatlanul jó volt az
együttműködés. A koszovói hatóságok jelentős politikai
kötelezettségvállalást tettek a misszió mandátumának megújítására és ezzel
egyidejűleg felelősségi körének kiterjesztésére, továbbá
megállapodtak egy szakosított bíróság létrehozásáról, amely a különleges
vizsgálótestület vezette nyomozásokhoz kapcsolódó ügyekben fog eljárni. E
folyamat kiteljesítése érdekében Koszovónak el kell fogadnia a szükséges
jogszabály-módosításokat, amelyek többek között az alkotmányt is érintik.
Koszovónak együtt kell működnie az újonnan létrehozandó bírósággal, és
foglalkoznia kell a múltbeli eseményekkel. 44.
Koszovó
számos kihívással néz szembe. Továbbra is súlyos aggályokat vet fel a koszovói
jogállamiság – ideértve a bírói függetlenséget –, valamint az, hogy a
szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén korlátozottak az
eredmények. Többet kell tenni a vízumpárbeszéd során felmerült hiányosságok
orvoslásáért, így például az esetleges vízumliberalizáció biztonsági és
migrációs kockázatainak enyhítéséért. A magas munkanélküliséget kezelő
strukturális gazdasági reformok bevezetése egyre sürgetőbbé válik.
Prioritásként kell tekinteni a lényeges, például a választási vagy a
közigazgatási reformok végrehajtására, és a kisebbségvédelmi kérdésekkel is
foglalkozni kell. 45.
Koszovónak
tevékenyen kell munkálkodnia uniós reformprogramján és a 2012. évi
megvalósíthatósági tanulmányban, illetve a legfrissebb eredményjelentésekben
megjelölt prioritásokon. A stabilitási és társulási megállapodás keretében
Koszovó elkötelezte magát az átfogó reform és az uniós vívmányokkal való
jogharmonizáció mellett, többek között a jogállamiság, a közigazgatás, a
gazdaság, a versenyjog és a kereskedelempolitika területén. Koszovónak a
stabilizációs és társulási megállapodás zökkenőmentes végrehajtásának
előkészítésére, és ezen belül például a szükséges struktúrák kialakítására
kell összpontosítania. A Bizottság készen áll támogatni Koszovót, amint az
átlép az EU-hoz fűződő kapcsolatai eme fontos új szakaszába, és
intenzívebbé teszi az európai integráció nemzeti tanácsával folytatott
párbeszédét. 46.
Koszovó
európai jövő felé tett előrelépéseit az tette lehetővé, hogy
eredményeket ért el a reformok terén, és tartósan elkötelezte magát a
Szerbiához fűződő viszonyának rendezése mellett, ami
számottevő javulást eredményezett. Ebben a tekintetben az új koszovói
kormánynak fenn kell tartania a regionális együttműködés iránti
elkötelezettséget, valamint továbbra is aktív és konstruktív szerepet kell
vállalnia a Szerbiával való vitarendezésben. Koszovónak továbbra is
biztosítania kell a párbeszéd keretében létrejött megállapodások végrehajtását.
47.
Koszovó
északi részén változatlanul feszült a helyzet. Valamennyi szereplőnek
együtt kell működnie az EULEX-szel, és tartózkodnia kell az egyoldalú
lépésektől. Az EULEX számára teljes körű támogatást kell biztosítani,
hogy teljesíthesse mandátumát Észak-Koszovóban. További erőfeszítésekre
van szükség, hogy a négy északi település Koszovó jogi keretén belül
működhessen. 48.
Törökország:
Törökország tagjelölt ország és stratégiai partner az Európai Unió számára.
Dinamikus gazdasága értékes hozzájárulást jelent az európai kontinens
jólétéhez. A régióban – különösen Szíriában és Irakban – zajló nagy
horderejű események fényében még fontosabbá válik a külpolitikai
kérdésekben folytatott együttműködés. Törökország stratégiai
fekvéséből adódóan a migrációs politika és az energiabiztonság területén
folytatott további együttműködés is kiemelt figyelmet érdemel. Egy ilyen
együttműködés értéke még világosabbá válik a közös szomszédságunkban
lezajlott közelmúltbeli eseményekből – köztük az ukrán válságból – fakadó
jelentős kihívások tükrében. 49.
Az
EU és Törökország közötti kapcsolatokban rejlő lehetőségek
maradéktalan kiaknázásához az aktív és hiteles csatlakozási tárgyalások
nyújtják a legmegfelelőbb keretet. Egyedülálló léptékéből és
mélységéből adódóan a csatlakozási folyamat – amely nem helyettesíthető
más megoldással – előmozdítja az EU-val kapcsolatos reformokat, és fontos
alapul szolgál a külpolitikai és biztonsági kérdésekről folytatott
párbeszéd elmélyítéséhez, valamint a gazdasági versenyképesség és a
kereskedelmi lehetőségek megerősítéséhez. Ezen túlmenően segít
fokozni az energia, illetve a bel- és igazságügy – így például a vízumügy, a
migrációs politika és a visszafogadás – terén folytatott együttműködést. A
csatlakozási tárgyalásoknak új lendületet kell adni, tiszteletben tartva az EU
kötelezettségvállalásait és a megállapított feltételrendszert. Az EU-nak meg
kell őriznie a törökországi gazdasági és politikai reformok
megszilárdítása terén betöltött kulcsfontosságú szerepét. Ebben az
összefüggésben Törökországnak és az Uniónak egyaránt érdeke, hogy mihamarabb
meghatározzák a 23. fejezet (Igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és a
24. fejezet (Szabadság, biztonság és jogérvényesülés) tárgyalási
nyitókritériumait, aminek nyomán megkezdődhetnek a tárgyalások e két
fejezetről. Törökország felgyorsíthatja a tárgyalások ütemét, ha további
eredményeket mutat fel a kritériumok teljesítése terén, eleget tesz a
tárgyalási keret követelményeinek, és tiszteletben tartja az EU-val szemben
fennálló szerződéses kötelezettségeit. Mindez jelentős lendületet
adhat a tárgyalási folyamatnak. Az EU és Törökország közötti
együttműködést addig is fejleszteni kell minden lényeges területen,
különösen az eredményközpontú programban már azonosított területeken. 50.
Törökország
jelentős regionális szereplő, és tevékenyen fellép tágabb szomszédságában
is. E tekintetben a közös érdeklődésre számot tartó külpolitikai
kérdésekben folytatott párbeszéd és együttműködés továbbfejlesztésére van
szükség. Törökország KBVP-missziókban és -műveletekben való folyamatos
részvétele, illetve az EUFOR CAR és az EUBAM Libya műveletben való
közreműködésre vonatkozó közelmúltbeli felajánlása egyaránt
üdvözlendő fejlemény. Törökország szíriai szerepvállalása kulcsfontosságú,
különös tekintettel az erőszakos cselekmények elől a határon túlra
menekülő szíriaiak számára nyújtott kiemelkedő humanitárius
segítségre. Az EU elkötelezte magát amellett, hogy továbbra is támogatja a
Szíriával szomszédos országok kormányait és befogadó közösségeit, hogy
hatékonyan kezelhessék az egyre növekvő menekültáradatot, és ki tudják
építeni ellenálló képességüket. Törökország egyértelművé tette, hogy kész
aktív szerepet vállalni az ISIL elleni koalícióban. A politikai párbeszédet fel
kell használni arra, hogy szorosabb együttműködést alakítsanak ki az ISIL
és annak finanszírozási hálózatai ellen. A terrorizmus elleni küzdelem kapcsán
az EU és Törökország között folytatott aktív párbeszéd pozitív fejlemény, és
meg kell erősíteni, főként a külföldi fegyveresek jelentette
problémát illetően. Ennek az együttműködésnek újabb lendületet fog
adni, ha Törökország további fontos terrorizmus elleni jogszabályokat fogad el.
Az EU változatlanul arra ösztönzi Törökországot, hogy külpolitikáját az uniós
külpolitika kiegészítéseként, az EU-val összehangolva alakítsa ki, valamint
fokozatosan közeledjen az uniós szakpolitikákhoz és álláspontokhoz. 51.
Folytatódott
az elmúlt években elfogadott reformok – elsősorban a 2013. szeptemberi
demokratizációs csomag részeként bejelentett intézkedések – végrehajtása. Az
alkotmánybíróság több fontos határozatot hozott, ami jól szemléltette az ország
alkotmányos rendszerének ellenálló képességét. 2013 decemberében, a
vízumliberalizációs párbeszéd indulásával egyidejűleg aláírták az EU és
Törökország közötti visszafogadási megállapodást, amely 2014. október 1-jei hatálybalépésével
új lendületet adott az EU és Törökország közötti kapcsolatoknak. Újabb
erőfeszítéseket tettek a kurd kérdés békés rendezése érdekében,
nevezetesen a folyamat jogi megalapozottságának erősítését célzó
jogszabályokat fogadtak el. Törökország számára történelmi
jelentőségű folyamatról van szó, amely mindkét fél részéről
jóhiszemű hozzáállást követel. 52.
A
kormány korrupciós vádakra adott 2013. decemberi válasza súlyos aggályokat
ébresztett az igazságszolgáltatás függetlenségét és a hatalmi ágak elválasztását
illetően. A rendőrtisztek, bírók és ügyészek körében végrehajtott
tömeges áthelyezések és elbocsátások – jóllehet a kormány állítása szerint nem
álltak összefüggésben a korrupcióellenes üggyel – kihatottak a kapcsolódó
intézmények tényleges működésére, és megkérdőjelezték a hivatalossá
tételükre használt eljárásokat. Elengedhetetlen, hogy a korrupciós vádakat
alaposan és teljesen átlátható módon vizsgálják ki, az igazságszolgáltatás és a
rendőrség operatív kapacitásait pedig folyamatosan biztosítsák. A
közösségi média betiltására irányuló próbálkozások – amelyeket később az
alkotmánybíróság megsemmisített –, valamint a sajtóra gyakorolt, széles
körű öncenzúrát eredményező nyomás a véleménynyilvánítás szabadságára
alkalmazott korlátozó megközelítést tükrözik. A gyülekezés szabadságára
alkalmazott megközelítés változatlanul korlátozó. A gyülekezési joggal
kapcsolatos török jogalkotást és végrehajtást, illetve a bűnüldöző
szervek tagjainak fellépését összhangba kell hozni az európai normákkal. 53.
Ebben
az összefüggésben Törökországnak prioritásként kell tekintenie a teljes
politikai palettát és a tágabb értelemben vett társadalmat felölelő
párbeszéd előmozdítására, a jogállamisággal kapcsolatos reformtörekvések
felélénkítésére és arra, hogy kiemelt figyelem irányuljon az alapvető
jogok tiszteletben tartására a jogszabályokban és a gyakorlatban egyaránt. A
23. és a 24. fejezetről szóló tárgyalások megnyitása nyomán Törökország
átfogó menetrendet kapna az e kulcsfontosságú területeken végrehajtandó reformokhoz.
Törökországnak szisztematikusabban együtt kell működnie a Bizottsággal és
egyéb jelentős intézményekkel, például az Európa Tanáccsal, ideértve a
Velencei Bizottságot is. Általánosságban elmondható, hogy több figyelmet kell
fordítani a meglévő joganyag hatékony végrehajtására. Az európai ügyek
minisztériuma meghatározó szerepet tölt be az új jogalkotás uniós joggal való
összehangolásának és összeegyeztethetőségének biztosításában. A Bizottság
várakozással tekint a török csatlakozási folyamat felélénkítését célzó,
nemrégiben elfogadott törökországi uniós stratégia Törökország általi konkrét
nyomon követése elé. 54.
A
2012 májusában megkezdett eredményközpontú program – melynek keretében
megerősített együttműködés valósul meg számos közös érdekű
területen – továbbra is támogatja és kiegészíti a Törökországgal folytatott
csatlakozási tárgyalásokat. Az együttműködést még szorosabbra fűzné,
ha több magas szintű kapcsolat jönne létre Törökország és az EU, illetve
az uniós tagállamok között. A bel- és igazságügy – és különösen a migráció –
területén jelentkező kihívásokat fokozott közös erőfeszítések révén
kell kezelni. Az EU elvárja, hogy Törökország valamennyi tagállammal szemben
maradéktalanul eleget tegyen a visszafogadási megállapodásban vállalt kötelezettségeinek.
55.
Nagyméretű,
dinamikus gazdaságával Törökország az EU fontos kereskedelmi partnere, a
Vámunió révén pedig az uniós versenyképesség értékes tényezője. Itt az
ideje, hogy igyekezzünk maradéktalanul kihasználni a Vámunió kínálta
lehetőségeket. Az Uniónak együtt kell működnie Törökországgal az
egymással fenntartott kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítéséért és
korszerűsítéséért, ami mindkét fél számára előnyökkel járna. A
2014-ben lezárult értékelés alapján a Vámunió működésével kapcsolatban
számos kérdést kell kezelni. Az aktív és kiterjedt gazdasági párbeszéd
kialakítása szintén elengedhetetlen. Az EU és Törökország közötti energiaügyi
együttműködés megerősítése és a csatlakozási tárgyalások haladása
elősegítené az energiapiacok összeköttetését és integrációját. A gazdasági
együttműködést nagyban előmozdítaná, az 5. fejezet (Közbeszerzés), a
8. fejezet (Versenypolitika) és a 19. fejezet (Foglalkoztatás- és
szociálpolitika) megnyitása, amint Törökország teljesíti a szükséges
kritériumokat. 56.
A
Bizottság kiáll az uniós tagállamok összes szuverén joga mellett. Ezek
kiterjednek többek közt a bilaterális megállapodások megkötésére, valamint a
természeti erőforrások feltárására és kiaknázására az uniós vívmányoknak
és a nemzetközi jognak megfelelően, ideértve az ENSZ tengerjogi
egyezményét is. A Tanács és a Bizottság előző években ismételten
megfogalmazott álláspontjának megfelelően sürgetővé vált, hogy
Törökország eleget tegyen a kiegészítő jegyzőkönyv teljes körű
végrehajtására vonatkozó kötelezettségének, és előrelépjen a Ciprusi
Köztársasághoz fűződő kapcsolatai rendezésében. Ez új lendületet
adhatna a csatlakozási folyamatnak, és mindenekelőtt lehetővé tenné,
hogy előrelépés történjen a Tanács 2006. decemberi következtetései által
érintett nyolc fejezet tekintetében. A Bizottság azt is kéri, hogy
tartózkodjanak minden olyan fenyegetéstől, konfliktusforrástól vagy
provokációtól, amely árthat a jószomszédi kapcsolatoknak és a békés
vitarendezésnek. A Bizottság üdvözli, hogy Törökország támogatja a ciprusi
helyzet teljes körű rendezésére irányuló tárgyalások újraindítását.
Fontos, hogy ezt a támogatást konstruktív nyilatkozatok és konkrét fellépések
kövessék. 57.
A
ciprusi kérdést illetően a Bizottság kedvező fejleménynek
tartja, hogy az ENSZ égisze alatt újraindul a ciprusi görög és a ciprusi török
közösség közötti, teljes körű vitarendezésre irányuló párbeszéd. A
Bizottság ugyancsak üdvözli Espen Barth Eide kinevezését az ENSZ-főtitkár
Ciprussal foglalkozó különleges tanácsadójává. A Bizottság mindkét féltől
azt várja, hogy mihamarabb kezdjenek érdemi strukturált tárgyalásokat, aminek
nyomán valamennyi érdekelt számára kedvező, átfogó megoldás születhet a
ciprusi problémára. A Biztonság ösztönzi mindazokat az intézkedéseket, amelyek
elősegítik a pozitív légkör kialakulását a két közösség között, és
kedvezően befolyásolják a ciprusiak mindennapi életét, valamint örömmel
fogadja az erre irányuló civil társadalmi kezdeményezéseket. Az EU
kijelentette, hogy kész összeegyeztetni a rendezés feltételeit az Unió alapját
képező elvekkel. Tartózkodni kell az olyan nyilatkozatoktól, amelyek nem
segítik a folyamatban lévő rendezési tárgyalások pozitív légkörének
kialakulását. 58.
Izland: az
izlandi kormány döntése nyomán a csatlakozási tárgyalásokat 2013 márciusában
felfüggesztették. A kormány álláspontjának megfelelően a Bizottság
fokozatosan megszünteti az Izlandnak nyújtott IPA előcsatlakozási
támogatást. Izland továbbra is az EU fontos partnere, hiszen tagja az Európai
Gazdasági Térségnek és a schengeni térségnek, valamint részt vesz az északi-sarkvidéki
kérdésekre vonatkozó együttműködésben. MELLÉKLET Összefoglaló
Montenegró, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia,
Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Törökország eredményjelentéseinek
megállapításairól Montenegró
Az
ország továbbra is kielégítően teljesíti a politikai kritériumokat.
A kormány változatlanul összpontosít az uniós integrációra. A csatlakozási
tárgyalásokhoz szükséges struktúrákat megerősítették. A közigazgatási
reform stratégiájának végrehajtásáról szóló 2014–2015-ös cselekvési terv
elfogadása, valamint a stabilizációs és társulási megállapodás keretében a
közigazgatási reformmal foglalkozó új szakcsoport létrehozása hozzá fog járulni
az e területen tett előrelépésekhez. A közigazgatás további
ésszerűsítésre szorul, és növelni kell az átláthatóságot a korrupció
visszaszorítása és az európai integrációhoz kapcsolódó adminisztratív kapacitás
bővítése érdekében. Komoly erőfeszítésekre van szükség a közszolgálat
nagymértékű politikai befolyásoltságának kezelése és az érdemeken alapuló
munkaerő-felvétel és előléptetés biztosítása érdekében. Nagyon fontos
a szakszerűség és a hatékonyság fokozása, nem utolsósorban annak
érdekében, hogy a közigazgatás felkészülten tudjon szembenézni a csatlakozási
tárgyalások és az uniós vívmányok végrehajtása jelentette kihívásokkal. Az
államháztartás-igazgatást illetően meg kell erősíteni a pénzügyi
előrejelzési kapacitásokat, és meg kell szilárdítani az európai normáknak
való megfelelést. A 2014
elején tartott választási fordulókat több településen is visszaélésekkel
kapcsolatos gyanúsítgatások árnyékolták be. Ezeket adott esetben ki kell
vizsgálni, és az illetékes hatóságoknak szükség esetén büntetőeljárást
kell indítaniuk. A polarizált politikai légkörből adódóan a választások
utáni önkormányzat-alakítás egyes településeken nem volt zökkenőmentes
folyamat. Februárban és márciusban új választási jogszabályokat fogadtak el. Az
új szabályozás eleget tesz az EBESZ/ODHIR néhány, eddig még nem teljesített
ajánlásának, ám bizonyos kérdések tekintetében az európai normáknak és a bevált
gyakorlatoknak megfelelő kezelés egyelőre még várat magára. A
politikai pártok finanszírozásáról szóló törvény módosításainak elfogadása
ellentmondásos volt: a legnagyobb kormánypárt például a módosítás ellen szavazott.
Az alkotmánybíróság júniusban hozott ítéletében alkotmányellenesnek
nyilvánította a politikai pártok finanszírozásáról szóló törvény módosításainak
jelentős részét. Montenegrónak az e területre vonatkozó jogalkotási
keretet mihamarabb teljes mértékben össze kell hangolnia az európai normákkal
és bevált gyakorlatokkal, továbbá fel kell mutatnia a jog helyes
végrehajtásának – például szükség esetén az elrettentő szankciók
alkalmazásának – első eredményeit. A közpénzek pártpolitikai célú, jogosulatlan
felhasználására vonatkozó állítások kapcsán indított bírósági eljárásokat végig
kell vinni, és biztosítani kell a politikai felelősséget. Az igazságügyi
reform tekintetében az intézkedések végrehajtása a cselekvési tervben
előirányzott ütemezésnek megfelelően zajlik. A releváns joganyagnak a
2013. júliusi alkotmányos reformok szerinti kiigazítását követően több
bírói és ügyészi tisztviselőt választottak meg. A parlament egy sor
sikertelen próbálkozás után 2014 októberében végül kinevezte az új állami
főügyészt. Ki kell teljesíteni azokat a reformokat, amelyek a bírókra és
ügyészekre vonatkozó, országszerte egységes felvételi rendszert, objektív,
érdemeken alapuló előléptetési rendszert és hatékonyabb fegyelmi rendszert
vezetnek be. Bár a bíróságok hatékonysága összességében javult, folytatni kell
az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelésére irányuló
erőfeszítéseket. A
korrupcióellenes intézkedések hatásai egyelőre korlátozottak. Proaktív
megközelítést alkalmazva a korrupciómegelőzés terén tevékenykedő intézményeket
még az új korrupcióellenes ügynökség működésbe lépése előtt meg kell
erősíteni. A korrupció továbbra is számos területen jelen van, és komoly
problémát jelent. Hiteles eredményeket kell felmutatni a korrupciós ügyekkel –
köztük a magas szintű korrupcióval – kapcsolatos nyomozások,
büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén. Biztosítani kell a
vagyonlefoglalás és vagyonelkobzás eszközeinek következetes alkalmazását. Míg a
kábítószer elleni küzdelem terén javult az ország teljesítménye és a migránscsempészet
tekintetében is indítottak új ügyeket, a szervezett bűnözés más formáinak,
például az emberkereskedelemnek, a számítástechnikai bűnözésnek és a
pénzmosásnak a kezelése változatlanul nehézségekbe ütközik. A korrupcióval és a
szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben egyaránt kevés jogerős
ítélet születik, és az eljárási szabálysértésekre hivatkozva gyakran rendelik
el az ügyek újratárgyalását. A szervezett bűnözés és a korrupció elleni
küzdelem alapvetően fontos ahhoz, hogy megakadályozzák a bűnözés
politikai, jogi és gazdasági rendszerbe való beszivárgását. Az emberi jogok
tiszteletben tartásának jogi és intézményi kerete működik, és a nemzetközi
emberjogi jogszabályok fő elemeit beillesztették a jogrendszerbe. Az
emberi jogok védelméért és érvényesítéséért felelős intézmények
kapacitásait erősíteni kell – ez igaz többek között az
igazságszolgáltatásra és a rendőrségre is. Az e területen fellelhető
hiányosságok a kiszolgáltatott csoportokat, például a romákat és a fogyatékossággal
élőket érintik a legérzékenyebben. Továbbra is
súlyos aggályok övezik a véleménynyilvánítás szabadságát, amelyre
kedvezőtlenül hatottak az újságírókkal szemben elkövetett erőszakos
cselekmények és a médiaépületek elleni támadások. Az újságírók fenyegetésével
és az ellenük elkövetett erőszakkal kapcsolatos régi és közelmúltbeli
esetek alapos kivizsgálása és az elkövetők büntetőjogi
felelősségre vonása még mindig várat magára. Ennek keretében nem csupán a
bűncselekmények tényleges elkövetőit, hanem a támadások hátterében álló
szereplőket is azonosítani kell. Különösen a régebbi esetekkel kell
sürgősen foglalkozni, nehogy elévüljenek. Decemberben létrejött egy
bizottság, amely az újságírókat érintő fenyegetések és erőszakos
cselekmények régi és közelmúltbeli eseteinek kivizsgálásában illetékes
hatóságok tevékenységét felügyeli. A hatóságoknak maradéktalanul teljesíteniük
kell az új bizottság által megfogalmazott ajánlásokat. A kormánynak folytatnia
kell a médiaszabadságot nyilvánosan előmozdító és támogató tevékenységét,
kerülve minden olyan kijelentést, amely esetleg megfélemlítésként
értelmezhető. A szakmai és etikai standardok fenntartásáért és
előmozdításáért felelős önszabályozó testületek gyengék. A montenegrói
hatóságok újabb lépéseket tettek a leszbikus, meleg, biszexuális,
transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek jogainak védelméért. Az
első podgoricai büszkeségnapi felvonulásra 2013 októberében került sor,
megfelelő hatósági támogatás mellett. Az LMBTI személyek elleni támadások
mindazonáltal nem hagytak alább, és a kapcsolódó büntetőjogi ítéletek
száma változatlanul elenyésző. Az e csoporttal szemben tanúsított
ellenségesség még mindig igen elterjedt a társadalomban. A romák
helyzetét tekintve némi javulás történt, elsősorban az iskolalátogatás
terén; ugyanakkor aggodalomra ad okot a lemorzsolódók és a lányok aránya a roma
tanulók összlétszámához képest. A romák hátrányos megkülönböztetése és
elégtelen politikai képviselete ugyancsak a kezelendő problémák közé
tartozik. Montenegró
továbbra is jó kétoldalú kapcsolatokat tart fenn más bővítési országokkal,
illetve a szomszédos uniós tagállamokkal, és tevékenyen részt vesz a regionális
együttműködés fejlesztésében. Bosznia-Hercegovinával határmegállapodást
kezdeményeztek. Montenegró még
mindig fenntartja az Egyesült Államokkal 2007-ben kötött kétoldalú mentességi
megállapodást, amely mentességet nyújt a Nemzetközi Büntetőbíróság
joghatósága alól. Montenegrónak a csatlakozási tárgyalások keretében közelednie
kell az uniós állásponthoz. A gazdasági
kritériumok tekintetében Montenegró további előrelépést tett a
működőképes piacgazdaság kiépítése felé. Az országnak képesnek kell
lennie arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta
nyomással és piaci erőkkel, feltéve, hogy megfelelő strukturális
reformok révén továbbra is törekszik a jelenlegi hiányosságok kiküszöbölésére. A gazdaság
2013-ban kilábalt a kettős mélypontú válságból, ám a gyenge hazai
kereslet, a szűk termelési alap és a külső környezettől való
nagymértékű függőség miatt a fellendülés egyelőre gyenge lábakon
áll. A folyó fizetési mérleg hiánya némileg csökkent, ugyanakkor a külső
egyensúlyhiányok még mindig jelentősek. A költségvetés számottevő és
tartós hiánya egyértelművé teszi, hogy az államadósság visszaszorítása érdekében
költségvetési konszolidációs intézkedésekre van szükség. Megfigyelhető
ugyan némi javulás, ám a munkaerő-piaci feltételek még mindig
bizonytalanok, hiszen a munkanélküliségi ráta – főleg a fiatalok körében
–, csakúgy mint a tartós munkanélküliség, rendkívül magas. Montenegrónak
növelnie kell a munkavállalói mobilitást, fokoznia kell az aktív
munkaerő-piaci intézkedések hatékonyságát, valamint javítania kell az
oktatás színvonalát, ideértve a szakképzést is. A magánszektor fejlesztésének
előmozdítása érdekében olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek
egyszerűsítik a szabályozási és jogi környezetet – így például javítják a
szerződés-végrehajtást –, csökkentik az adminisztratív költségeket és
akadályokat, valamint megkönnyítik a privatizációs eljárásokat. A KAP alumíniumkonglomerátum
rendezetlen helyzetére tartós megoldást kell találni, amelyet a stabilizációs
és társulási megállapodással összhangban kell végrehajtani a függő
kötelezettségek újabb hullámának elkerülése érdekében. Ami a
tagsággal kapcsolatos kötelezettségek felvállalásának képességét illeti, a
jogharmonizáció foka vegyes képet mutat Montenegróban. Az átvilágítási folyamat
eredményeként a Bizottság húsz fejezet vonatkozásában úgy értékelte, hogy
Montenegró kellőképpen felkészült ahhoz, hogy az e fejezetekről szóló
tárgyalások nyitókritériumok nélkül kezdődhessenek meg. Ezek közül tíz
fejezetet már megnyitottak, és meghatározták a vonatkozó időközi vagy
zárókritériumokat, két fejezetet pedig ideiglenesen le is zártak. A
jogállamisággal foglalkozó fejezeteken kívül tizenegy fejezetre[6]
határoztak meg tárgyalási nyitókritériumokat. A nyitókritériumok teljesítése,
valamint a jogállamisági fejezetekre vonatkozó időközi kritériumok és a
nyolc további fejezetre[7]
megállapított zárókritériumok teljesítése fog irányt mutatni Montenegrónak az
integráció felé vezető úton. Montenegró
összességében jól halad a jogharmonizációval a vívmányok egyes fejezetei –
köztük a szellemi tulajdonhoz fűződő jog, a tudomány és kutatás,
az oktatás és kultúra, a fogyasztó- és egészségvédelem, valamint a kül-,
biztonság- és védelmi politika – tekintetében. Az ország általában igazodott a
tanácsi határozatokban foglalt korlátozó intézkedésekhez és végrehajtotta
azokat, köztük a Krím Oroszország általi jogellenes annektálásával és a kelet-ukrajnai
eseményekkel összefüggő uniós korlátozó intézkedéseket. A
vívmányokhoz való közelítés és a szükséges közigazgatási kapacitások
megerősítése továbbra is nagy kihívások elé állítja Montenegrót. A
montenegrói közigazgatásnak a még teljesítetlen tárgyalási nyitókritériumokkal
kapcsolatos tennivalókra kell majd összpontosítania. Kiemelt prioritásként
biztosítani kell a stabilizációs és társulási megállapodásban foglalt állami
támogatási szabályok betartását a KAP konglomerátum esetében. A környezetvédelemhez
és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez kapcsolódó valamennyi területen mind
központi, mind helyi szinten a közigazgatási kapacitás megerősítésére van
szükség a környezetvédelemre és az éghajlatra vonatkozó vívmányokhoz való
közelítés, illetve azok végrehajtásának biztosítása érdekében. Szerbia Az ország
továbbra is kielégítően teljesíti a politikai kritériumokat. A
márciusban tartott előrehozott parlamenti választások megerősítették
Szerbia európai integrációs törekvéseit. Az új kormánynak továbbra is az uniós
csatlakozás a fő célja. A kormány eddig példa nélkül álló kétharmados
parlamenti többség támogatásával hajthatja végre az európai integrációhoz
szükséges kulcsfontosságú reformokat. A szerb kormány e tekintetben ambiciózus
gazdasági célokat tűzött ki. Határozottan előrelendítené a
csatlakozási tárgyalásokat, ha már az új jogalkotási ciklus elején alkotmányos
reformokat vezetnének be. Figyelmet kell fordítani a reformfolyamat inkluzív és
átlátható jellegének folyamatos javítására. A sürgősségi parlamenti
eljárásokat azokra az esetekre kell korlátozni, amelyekben ez
elengedhetetlennek bizonyul. A független szabályozó testületek vonatkozásában
biztosítani kell szerepük folyamatos elismerését és ajánlásaik nyomon
követését. Júniusban megalakult az Európai Unióval foglalkozó nemzeti konvent,
amely a csatlakozási folyamat során a civil társadalommal való
együttműködés platformjaként fog szolgálni. Ez a gyakorlatban a civil
társadalom egészével folytatott intenzív konzultációk révén valósul majd meg,
különösen rendkívüli gazdasági és társadalmi kihívások idején. Szerbia
előrelépéseket ért el a közigazgatási reform terén. Átfogó stratégiát
fogadtak el, valamint a közpolitikákkal foglalkozó új államtitkárság
felállítása révén megerősítették a közpolitikák összehangolását és
tervezését. Mindazonáltal továbbra is hiányzik az alapos elemzésen és a
teljesítménymenedzsment eszközein alapuló határozott és átfogó reform. Az
előző évben megtörténtek az igazságügyi reformra és a korrupció
elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtásának első
lépései. Szerbia feltérképezte az
igazságszolgáltatás előtt álló jelentős kihívásokat. Intenzív
jogalkotási tevékenység zajlott. A bírókra és az ügyészekre vonatkozóan
értékelési szabályokat fogadtak el. Számos bírósági elnök kapott határozatlan
idejű kinevezést. Hivatalba lépett a közjegyzők első
generációja. Ugyanakkor egyes kulcsfontosságú
jogszabályok, mint például az ingyenes jogsegélyről szóló törvény
elfogadása még várat magára. A nemrégiben elfogadott jogszabályok
végrehajtásának értékelése folyamatban van. A hatékonyan működő
független igazságszolgáltatás biztosításához további előrelépésekre van
szükség. A bírók felvételének és kinevezésének kritériumai változatlanul
homályosak. A kontradiktórius rendszer általánossá tétele és a bírósági
hálózatok módosítása egyelőre nem gyakorolt észrevehető hatást az
igazságszolgáltatás hatékonyságára és minőségére. Erős
politikai akarat támogatja a korrupció elleni küzdelmet. Több nyomozást is
végrehajtottak magas szinten elkövetett esetek kapcsán, és erőfeszítést
tettek az e területre vonatkozó koordináció és intézményi vezetés javítására. A
korrupció mindazonáltal továbbra is számos területen elterjedt jelenség, és
súlyos problémát jelent. A vádemelések számához képest kevés jogerős
ítélet születik. Egyelőre nem vezettek be védelmi mechanizmusokat a
visszaéléseket bejelentő személyekre vonatkozóan. Szintén várat magára a
hatékony megelőzési és visszaszorítási mechanizmusok kialakítása. A
korrupcióellenes ügynökség és a Tanács tevékenysége számára biztosítani kell a
legmagasabb szintű politikai támogatást, és az általuk kiadott ajánlások
és javaslatok megfelelő nyomon követését. Hatékony alternatívákat kell
találni a magánszektorbeli pozícióval való visszaélések kapcsán túlzott
mértékben alkalmazott vádemelésre. Szerbia
tevékenyen részt vett a regionális bűnüldözési együttműködésben, ami
kézzelfogható eredményeket hozott a szervezett bűnözés elleni küzdelem
terén. Ennek nyomán nagyszabású letartóztatásra került sor a bűnszervezetekkel
kapcsolatban. A szervezett bűnözésről stratégiai fenyegetésértékelést
kell készíteni a stratégiai tervezés és elemzés, majd a megfelelő
bűnüldözési válaszintézkedések kialakítása érdekében, többek között a
hírszerzésen alapuló bűnüldözési gyakorlat felhasználásával. Hiteles
eredményeket kell felmutatni a korrupciós és szervezett bűnözési ügyekkel
kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén,
ideértve a magas szinten elkövetett ügyeket is. A szervezett
bűnözés és a korrupció elleni küzdelem alapvetően fontos annak
megakadályozásához, hogy a bűnözés beszivárogjon a politikai, jogi és
gazdasági rendszerbe. A
jövőre tekintve Szerbia számára fontos mérföldkő lesz a 23. és 24.
fejezetre vonatkozó hiteles és átfogó cselekvési tervek elfogadása az új
megközelítéssel összhangban. A
kisebbségek védelmének jogi kerete nagyjából érvényesül, de biztosítani kell az
egész országra kiterjedő következetes végrehajtását elsősorban az
oktatás, a nyelvhasználat, a média hozzáférhetősége, valamint a kisebbségi
nyelveken tartott vallási szertartások tekintetében. A romák helyzetének
javítására irányuló pozitív intézkedéseket fel kell gyorsítani, különösen az
oktatás, a lakhatás és a foglalkoztatás terén. További tartós
erőfeszítésekre van szükség a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni
kényszerülő személyek helyzetének javítása érdekében. A
szeptember 28-i belgrádi büszkeségnapi felvonulás, amely jelentősebb
rendzavarás nélkül zajlott, fontos mérföldkő az emberi jogok általános
érvényesítése és különösen a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és
interszexuális (LMBTI) személyek jogainak hatékony érvényesítése felé
vezető úton. Szerbia jelentős lépést tett a 2011-es médiastratégia
végrehajtásában, mikor augusztusban elfogadta a médiára vonatkozó jogszabálycsomagot,
amelynek célja a média-tulajdonviszonyok és a médiafinanszírozás
átláthatóságának javítása, valamint a jogalkotás és a gyakorlat uniós kerethez
igazítása. A véleménynyilvánítás szabadságának teljes körű gyakorlására
vonatkozó, egyre romló feltételek azonban aggodalomra adnak okot. A hatóságokra
alapvető felelősség hárul abban, hogy tevékenyen elősegítsék a
véleménynyilvánítás szabadságának akadálymentes gyakorlását, többek között
azáltal, hogy megfelelő támogatást nyújtanak a független testületeknek, az
emberi jogok védelmezőinek és a független újságíróknak. Az alapvető
jogok előmozdítása és a megkülönböztetésmentességi stratégia végrehajtása
még elkötelezettebb és proaktívabb megközelítést tesz szükségessé. Szerbia
változatlanul konstruktívan állt hozzá a regionális együttműködéshez, és
érdemi előrelépéseket ért el egyes szomszédos országokhoz
fűződő kapcsolatainak javítása terén. A Koszovóhoz
fűződő viszony normalizálását illetően Szerbia továbbra
is aktívan részt vett a párbeszédben, és elkötelezett maradt a 2013 áprilisában
kötött, „A kapcsolatok normalizálását vezérlő elvekről szóló
első megállapodás”, illetve a párbeszéd keretében született egyéb
megállapodások végrehajtása iránt. Ennek eredményeként több visszafordíthatatlan
gyakorlati változás történt, első ízben tartottak Koszovó egészére
kiterjedő helyi és parlamenti választásokat, továbbá lényegesen
előrehaladt a szerb rendőrségi és igazságügyi struktúrák
felszámolása. Tartós megoldást hagytak jóvá Koszovó délkelet-európai együttműködési
folyamatba való bevonására vonatkozóan. A koszovói előrehozott választások
bejelentése óta ugyan nem került sor magas szintű találkozókra, viszont a
munka szakértői szinten folytatódott, ami előrelépésekhez vezetett a
vámok beszedése, az integrált határigazgatás, az energia és a telekommunikáció
terén. Mindennek
ellenére a párbeszéd végrehajtásának üteme összességében lelassult. Szerbiában
és Koszovóban egyaránt előrehozott általános választásokat tartottak.
Fontos, hogy a magas szintű párbeszéd újra elinduljon. Szintén lényeges,
hogy mindkét oldal továbbra is teljes körűen vállalja valamennyi
meglévő megállapodás jóhiszemű végrehajtását. A további haladás
Szerbia csatlakozási tárgyalásainak lezárultáig fokozatosan elvezet majd a Szerbia
és Koszovó közötti kapcsolatok – jogilag kötelező megállapodás formájában
történő – átfogó rendezéséhez, így mind Szerbia, mind Koszovó
maradéktalanul érvényesítheti jogait és eleget tehet kötelezettségeinek. A gazdasági
kritériumokat illetően Szerbia csekély előrelépést tett a
működőképes piacgazdaság megteremtése felé. Sokrétű strukturális
reformok végrehajtására van szükség ahhoz, hogy Szerbia középtávon képes legyen
megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel. A gazdaság az év
első felében zsugorodott, ami többek között a súlyos áradásokra
vezethető vissza. A kormány lendületesen kezdett bele a gazdasági és
strukturális reformokra vonatkozó ambiciózus programba, és elfogadta a munkára,
a privatizációra és a csődre vonatkozó első fontos jogszabálycsomagot.
Mindazonáltal a költségvetési egyensúlyhiányok az új intézkedések ellenére is
meglehetősen súlyosak, az államadósság pedig változatlanul nő. A
növekvő export ugyanakkor hozzájárult a külső egyensúlyhiányok
mérsékléséhez. Az infláció történelmi mélypontra süllyedt, és alacsonyabb, mint
a központi bank által megcélzott sáv. A munkanélküliség továbbra is nagyon
magas. Lényeges
erőfeszítésekre van szükség a kormányzati kiadások visszaszorítása és az
elfogadott strukturális reformok végrehajtása terén, hogy helyreállítsák a
költségvetés fenntarthatóságát és végső soron előmozdítsák a
növekedést. A gazdaságban tapasztalható erőteljes állami befolyás
csökkentéséhez kezelni kell a nagy közszféra hatékonysági problémáit, az
ütemtervnek megfelelően folytatni kell a privatizációt, ésszerűsíteni
kell az állami támogatásokat és javítani kell az állami vállalatok irányítását.
Javítani kell az adóbeszedést is, többek között a terjedelmes informális ágazat
kezelése révén. Az üzleti környezetre nagy terhet ró a túlzott bürokrácia, a
piacra lépés és a piacról való kivonulás lassúsága, valamint a beruházást gátló
számos akadály, mint például a gyenge jogi rendszer és a szerződések lassú
érvényesítése. A nemteljesítő kölcsönök aránya magas, amit a banki
hitelezés javítása érdekében szintén kezelni kell. A fizikai infrastruktúra
fejlesztése – különösen az áradások okozta károk után – kitartó
erőfeszítéseket és további költségvetési mozgástér megteremtését teszi
szükségessé. Tekintettel a tanulók egyre
csökkenő létszámára és a munkaerőpiacon tapasztalható strukturális
munkaerőhiányra, hatékonyabbá kell tenni az oktatási rendszert. A tagállami
kötelezettségek teljesítésére vonatkozó képességet illetően Szerbia
számos területen folytatta a jogharmonizációt az uniós jogalkotás
követelményeivel összhangban. Az ország továbbra is zökkenőmentesen
teljesíti a stabilizációs és társulási megállapodásban meghatározott
kötelezettségeit. Érdemi előrelépés tapasztalható az információs
társadalom és a média terén, mivel a 2011-es médiastratégiát végrehajtó, három
törvényből álló csomag elfogadásával tovább közelítették Szerbia jogi
keretét a vívmányokhoz. Szintén folytatódott a vasúti, légi és közúti
közlekedésre vonatkozó jog harmonizációja. Tovább haladt a népszámlálás és a
mezőgazdasági cenzus eredményeinek nyilvánosságra hozatala. A 2014
januárjában életbe lépett új közigazgatási reformstratégia magában foglalja a
reformprioritások államháztartási belső ellenőrzését. A kül- és
biztonságpolitika terén Szerbiának jobban kell igazodnia az uniós
nyilatkozatokhoz és a tanácsi határozatokhoz, hogy az ország eleget tegyen a
tárgyalási keret szerinti azon követelménynek, hogy az e területre vonatkozó
szakpolitikáit és döntéseit fokozatosan igazítsa hozzá az Európai Unió és
tagállamai által a csatlakozásig tartó időszakban elfogadott politikákhoz
és döntésekhez. Szerbiának sürgősen ki kell dolgoznia és végre kell
hajtania a vívmányokhoz való közeledésre vonatkozó átfogó és megbízható
ellenőrzési, illetve felügyeleti mechanizmusokat. Emellett nem csupán az
átfogó jogi keret megerősítéséhez és maradéktalan érvényesítéséhez van
szükség nagy erőfeszítésekre, hanem – legfőbbképp – ahhoz, hogy a
reformok hátterében megfelelő pénzügyi és emberi erőforrások
álljanak. A vívmányok egyes kulcsterületein hiányzik az intézményi koordináció
és vezetés, továbbá biztosítani kell a szabályozó testületek függetlenségét. Az
állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokat összhangba kell
hozni az uniós vívmányokkal, és azokat minden vállalkozásra – köztük az
átszervezés vagy privatizáció alatt álló vállalkozásokra is – hatékonyan kell
alkalmazni. Még több erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy a
menekültügyi eljárást az uniós normákhoz igazítsák, és haladéktalanul
korszerűsíteni kell a menekültek elszállásolását biztosító
létesítményeket. Szerbiának fokoznia kell az energiaügyi harmonizáció terén
végzett munkát, többek között a Déli Áramlat gázvezeték tekintetében. Az
országnak prioritásként kell kezelnie a gázszektor függetlenítését és a Srbijagas
állami gázvállalat átszervezését. Az adózás, a környezetvédelem, az
éghajlatváltozás és a géntechnológiával módosított szervezetek tekintetében
szintén további harmonizációra van szükség, az átfogó egészségügyi és szociális
védelmi rendszerben pedig alapvető változásokat kell végrehajtani. Macedónia
Volt Jugoszláv Köztársaság Az ország mindet
összevetve továbbra is megfelelően teljesíti a politikai kritériumokat.
Az igazságügyi rendszerre és a közigazgatásra vonatkozó reformok nagy részét
befejezte, és jó eredményeket ért el a tagjelölt státusz 2005-ös megadása óta.
A csatlakozási folyamat jelenlegi szakaszához képest a jogharmonizáció
viszonylag magas fokú. Mindazonáltal továbbra is komoly kihívásokkal kell
szembenézni, amelyek egyes területeken ráadásul súlyosbodtak. A kihívások
elsősorban az egyre megosztottabb politikai környezetből, az állami
intézmények és a média növekvő politikai befolyásoltságával és kormány
általi ellenőrzésével kapcsolatos komoly aggályokból, valamint az etnikumok
közötti változatlanul törékeny helyzetből erednek. A 2014. áprilisi
elnökválasztás és előrehozott parlamenti választások lebonyolítása az
EBESZ/ODIHR értékelése szerint hatékony volt, azonban érezhető volt az
állami és a párttevékenységek elégtelen szétválasztása, valamint a
médiatudósítások elfogultsága. Az állam és a kormánypártok közötti határ
elmosódásával kapcsolatos aggályok aláássák a közintézményekbe vetett bizalmat.
A párbeszéd hiánya és a pártok közötti tartós megosztottság a választásokkal
kapcsolatos gyanúsítgatások következtében kiújuló politikai válsághoz vezetett,
amelynek következtében a fő ellenzéki párt nem kíván részt venni a
parlamenti munkában. A legjelentősebb politikai pártok nem tesznek
elegendő erőfeszítést azért, hogy a teljes választói kör és az ország
egészének érdekében konstruktív politikát folytassanak. A kormánynak és az
ellenzéknek cselekednie kell a parlamenten belüli politikai párbeszéd
helyreállítása érdekében. A kormánynak biztosítania kell, hogy az ellenzék
maradéktalanul betölthesse demokratikus ellenőrző szerepét. Az
ellenzéknek ezzel egyidejűleg konstruktív módon kell részt vennie a
demokratikus folyamatokban. A közigazgatás
központi és helyi szinten egyaránt tapasztalható átpolitizáltsága súlyos
problémát jelent. Az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az érdemeken
alapuló kinevezés elvei a gyakorlatban egyelőre nem érvényesülnek teljes
mértékben. Az EBESZ/ODIHR ezen túlmenően arról számolt be, hogy hitelesnek
tekinthetők azok az állítások, amelyek szerint a 2014. áprilisi választások
során nyomást gyakoroltak a közalkalmazottakra. Foglalkozni kell ezekkel a
kérdésekkel, többek között az új jogi keret révén is. A bíróságok
függetlenségét és szakmai kompetenciáját tovább kell erősíteni, és nagyobb
hangsúlyt kell fektetni a polgároknak nyújtott igazságszolgáltatás
minőségére. Az ország által ezen a területen elért nagymértékű
jogalkotási és technikai előrelépést beárnyékolják az igazságszolgáltatás
szelektivitásával kapcsolatban egyre növekvő aggályok. A felmutatott
eredmények dacára a korrupció továbbra is számos területen elterjedt jelenség,
és változatlanul súlyos problémát jelent. A korrupcióellenes keretet
hatékonyabban kell végrehajtani. A
rendőrségi együttműködés, valamint a szervezett bűnözés és az
emberkereskedelem elleni küzdelem terén további javulást értek el. Tovább kell
munkálkodni a korrupciós és szervezett bűnözési ügyekkel kapcsolatos
nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén felmutatható
eredmények érdekében. A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem
alapvetően fontos annak megakadályozásához, hogy a bűnözés
beszivárogjon a politikai, jogi és gazdasági rendszerbe. Az alapvető
jogok védelmére vonatkozó átfogó keret megvan ugyan, de nagyobb hangsúlyt kell
fektetni annak hatékony végrehajtására. Folyamatos erőfeszítésekre van
szükség a roma lakossággal szembeni előítéletek és megkülönböztetés
kezelése, illetve a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és
interszexuális (LMBTI) személyekkel szembeni intolerancia leküzdése érdekében. A médiaszabadságot
illetően tovább romlott a helyzet. A médiatermékekre gyakorolt kormányzati
befolyás többek között az állami finanszírozású reklámok formájában nyilvánul
meg. Igen ritka a valóban független híradás és a mainstream médián keresztül a
nyilvánosságnak szolgáltatott pontos és objektív információ, továbbá kevés a
tájékozott nyilvános vita. Az etnikumok
közötti kapcsolatokat illetően a 2001-es konfliktust lezáró ohridi
keretmegállapodás a többnemzetiségű társadalom garanciájának kerete. Ennek
ellenére a közösségek többnyire bizalmatlanul viszonyulnak egymáshoz. Egyes
események vagy incidensek könnyen feszültségforrássá válhatnak. Proaktívabb és
közös megközelítésre van szükség az inkluzív többnemzetiségű társadalom
előmozdításához. Az ohridi keretmegállapodás felülvizsgálatát le kell
zárni, és ajánlásait végre kell hajtani. Az ország
általánosságban jó kapcsolatokat ápol a bővítési folyamat többi
országával, és aktív szerepet játszik a regionális együttműködésben. A
szomszédos uniós tagállamokkal fenntartott kapcsolatok tekintetében továbbra is
fontos a konstruktív hozzáállás. Kerülni kell az olyan fellépéseket és
nyilatkozatokat, amelyek kedvezőtlenül érintik a jószomszédi
kapcsolatokat. A gazdasági
kritériumok vonatkozásában Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jól halad,
és egyes területeken további eredményeket ért el a működő
piacgazdaság létrehozása terén. Ahhoz, hogy középtávon képes legyen megbirkózni
az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel, az országnak a
strukturális reformok határozott végrehajtása révén kell kezelnie a fontos
kihívásokat. A gazdasági
fellendülés folytatódott, ám továbbra is a külgazdasági ágazat jelentette
keskeny alapon áll, és csupán mérsékelt hatással volt a munkanélküliségre,
amely változatlanul magas, különösen a fiatalok körében. A munkaerőpiac
strukturális merevségét orvosló reformok hatására csak tétova előrelépések
születtek. Az ország megőrizte pénzügyi stabilitását, a beáramló közvetlen
külföldi befektetések pedig növekedtek. Romlott a költségvetési fegyelem,
valamint a kormányzati kiadások átláthatósága és minősége. A növekedési és
foglalkoztatási kilátások nagyban függnek a belföldi magánszektor üzleti
környezetétől. Ennek javítása érdekében tovább kell könnyíteni az
engedélyezési eljárásokat, ami egyúttal ösztönözné a hazai és külföldi
vállalkozások közötti visszahatásokat; felgyorsítaná a piacról való kilépési
eljárásokat; valamint összességében egyenlő versenyfeltételeket
biztosítana valamennyi vállalkozás számára az üzleti szabályozás érvényesítésekor.
Javítani kell a finanszírozáshoz jutást, például a banki hitelcsatorna
helyreállítása révén. Az oktatási rendszerre irányuló további reformok – köztük
a szakképzési stratégia végrehajtása – révén gondoskodni kell arról, hogy a
munkavállalók képességei jobban megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek.
Az államháztartást illetően a költségvetési fegyelem 2013-ban és 2014-ben
tapasztalt újabb lazulása jobb költségvetés-tervezési eljárásokat követel,
valamint szükségessé teszi az éves költségvetés végrehajtása és a középtávú
költségvetési stratégia közötti szorosabb összhangját. Javítani kell a
közkiadások minőségét azáltal, hogy a tőkekiadások összetételét a
növekedést ösztönző beruházások javára módosítják. Macedónia
Volt Jugoszláv Köztársaság további erősítette a tagsággal járó
kötelezettségek teljesítésére vonatkozó képességét. Az ország továbbra is
elkötelezetten részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban, és
változatlanul eleget tesz a stabilizációs és társulási megállapodás keretében
vállalt kötelezettségeinek. A vívmányok
valamennyi területén széles körű együttműködést folytat az EU-val, és
a jogharmonizáció mind stratégiai, mint intézményi szinten előrehaladott
állapotban van. Az ország megfelelő szintű jogharmonizációt ért el
ahhoz, hogy a csatlakozási folyamat következő szakaszába léphessen. Most a
közigazgatási kapacitásra és az eredményes végrehajtásra kell összpontosítani. Ami a belső
piacot illeti, a tőkemozgások, a postai szolgáltatások és a társasági jog
területén már megfelelő a jogharmonizáció szintje. A bel- és igazságügyek
tekintetében az ország nagyon jól áll a vízumpolitikával, a külső
határokkal és Schengennel, valamint a rendőrségi együttműködéssel
kapcsolatos előkészületek terén. Másrészt viszont további erőfeszítésekre
van szükség, elsősorban a regionális politika, a környezetvédelem és az
éghajlatváltozás, a szociálpolitika, valamint az oktatás területén. Az
államháztartás belső pénzügyi ellenőrzését meg kell erősíteni,
és az egész közigazgatásban ki kell alakítani. A Tanács egyelőre
nem döntött a Bizottság 2009-es javaslatáról, amely szerint a stabilizációs és
társulási megállapodás 5. cikke értelmében az ország továbbléphetne a társulási
folyamat második szakaszába. Albánia Albánia további
előrelépést tett az uniós tagság politikai kritériumainak
teljesítése felé. Megkezdődött a kulcsfontosságú prioritásokról szóló
magas szintű párbeszéd, és létrejöttek a szükséges reformokhoz kapcsolódó
munkát koordináló közös munkacsoportok. Az inkluzivitást elősegítő és
a reformfolyamatban érintett valamennyi szereplőt összefogó európai
integrációs nemzeti tanács még nem alakult meg. A reformok fenntarthatósága
szempontjából elengedhetetlen a kormány és az ellenzék közötti konstruktív és
fenntartható párbeszéd. A parlament
konszenzuson alapuló döntéssel határozatot fogadott el az európai
integrációról. Ezen túlmenően további, az európai integráció szempontjából
lényeges jogalkotási intézkedéseket hagyott jóvá, főként a korrupció és a
szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint a bírói kinevezések
kérdésében is szavazott. A jogalkotási folyamat átláthatóbbá vált. Ugyanakkor a
feszült politikai légkör rányomta bélyegét a parlamenti munkára, aminek
eredményeképp az ellenzék gyakran él a tartózkodás lehetőségével, július
óta pedig teljes mértékben bojkottálja a parlamenti munkát. Mind a kormánynak,
mind az ellenzéknek biztosítania kell, hogy a politikai viták elsődleges
színtere a parlament legyen. A kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy az
ellenzék maradéktalanul elláthassa demokratikus ellenőrző szerepét.
Az ellenzéknek ezzel egyidejűleg konstruktív módon kell részt vennie a
demokratikus folyamatokban. A közigazgatási
reform folytatódott: hatályba lépett a közszolgálati törvény, jelentős
végrehajtási jogszabályokat fogadtak el és intézkedéseket vezettek be a
munkaerő-felvételi eljárások javítására. A végrehajtást olyan szellemben
kell végezni, hogy az hozzájáruljon a közigazgatás politikai befolyás alóli
mentesítéséhez, valamint elszámoltathatóságának és szakmai színvonalának megerősítéséhez.
Véglegesíteni kell a közigazgatási eljárások kódexét, és összhangba kell hozni
az uniós normákkal. Fel kell továbbá lépni a független intézmények
függetlenségének megszilárdítása és teljesítményük javítása érdekében is. Albánia további
lépéseket tett az igazságügyi reform terén azáltal, hogy együttműködött a
Velencei Bizottsággal az igazságügyi rendszer függetlenségének,
elszámoltathatóságának és szakmaiságának javítása érdekében, valamint megkezdte
az igazságügyi reformra vonatkozó 2014–2020 közötti stratégia kidolgozását.
Intézkedések születtek az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának és
átláthatóságának javítására, többek között módosították a bírók és ügyészek
mentelmi jogát. A bírók elleni fegyelmi eljárások számos szankciót vontak maguk
után. Megkezdték működésüket a közigazgatási bíróságok, ám tevékenységük
egyelőre nem teljes körű. A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács
működésének javítása érdekében módosították a vonatkozó törvényt.
Mindazonáltal aggályok merültek fel a jogszabályváltozás rendkívül rövid
időn belüli elfogadásával kapcsolatban, mivel nem minden érintett
szereplőt vontak be a konzultációba. Számos hiányosság változatlanul
fennáll, és összességében nyilvánvaló, hogy égető szükség van a mélyreható
igazságügyi reformra. Az igazságszolgáltatás függetlenségének, hatékonyságának
és elszámoltathatóságának garantálása érdekében további számottevő
erőfeszítésekre – köztük alkotmánymódosításra – van szükség. Albániának az
érintett felekkel folytatott konstruktív együttműködésre építve tevékeny
szerepet kell vállalnia ebben a folyamatban, például fenn kell tartania a
Velencei Bizottsággal való együttműködést. Határozott fellépésre van
szükség a bírók, ügyészek és jogászok fegyelmi rendszerének megszilárdítása,
illetve a bíróságok hatékonyságának további fokozása érdekében. A kormány tanúságot
tett a korrupció elleni küzdelemre és megelőzésre irányuló határozott
fellépés iránti politikai elkötelezettségről. A jogalkotási keret
megerősödött, központi szinten pedig javult a szakpolitikai koordináció és
nyomon követés. Kinevezték a nemzeti korrupcióellenes koordinátort, és
létrehozták a korrupcióellenes fókuszpontok valamennyi szakminisztériumra
kiterjedő hálózatát. Mindennek ellenére a korrupció számos területen –
köztük az igazságszolgáltatásban és a bűnüldözésben is – elterjedt
jelenség, és változatlanul komoly problémát jelent. Albániának intézkedéseket
kell hoznia a jogi keret érvényesítése érdekében, és a 2014–2020 közötti
időszakra vonatkozóan korrupcióellenes stratégiát és cselekvési terveket
kell elfogadnia. Szorosabbra kell fűzni az intézményközi
együttműködést, és fel kell számolni a proaktív nyomozások jelenlegi
akadályait. Az országnak emellett további eredményeket kell felmutatnia a
korrupciós ügyekkel – főként a magas szinten elkövetett korrupcióval –
kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárások és ítéletek tekintetében. A szervezett
bűnözés elleni küzdelem számos területen pozitív tendenciát mutat. A
bűnüldöző tevékenység fokozódott többek között a
kábítószer-elkobzások és kábítószerhez kapcsolódó bűncselekmények, a
gazdasági bűncselekmények és az emberkereskedelem terén. Konkrétabban
fogalmazva a hatóságok határozott lépéseket tettek a változatlanul súlyos
problémát jelentő kannabisztermesztés és -kereskedelem ellen, különösen a
Lazarat települést, illetve az ország északi részét érintő, nagy
horderejű rendőrségi művelet keretében. A nemzetközi
együttműködést megerősítették. Mindazonáltal még több
erőfeszítést kell fordítani a szervezett bűnözés elleni küzdelemre.
Tovább kell fejleszteni a bűnüldöző szervek közötti
együttműködést, és meg kell szüntetni a nyomozások hatékonyságát
gyengítő jogi akadályokat. Albániának a tartós erőfeszítéseket
proaktív és szisztematikus pénzügyi nyomozásokkal, valamint a jogszabályok következetes
végrehajtásával kell ötvöznie, hogy szembeszálljon a bűncselekmények
minden formájával, köztük a pénzmosással, az emberkereskedelemmel és a
kábítószer-kereskedelemmel. Az országnak változatlanul határozottan fel kell
lépnie a kannabisztermesztéssel szemben. A szervezett bűnözés és a
korrupció elleni küzdelem alapvetően fontos annak megakadályozásához, hogy
a bűnözés beszivárogjon a politikai, jogi és gazdasági rendszerbe. Az emberi
jogokat illetően általában tiszteletben tartották a gyülekezés és
egyesülés szabadságát, valamint a gondolat-, a lelkiismeret- és a
vallásszabadságot. Javult az állami hatóságok és a civil szervezetek közötti
együttműködés a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és
interszexuális (LMBTI) személyek jogai terén. Befejeződött a
fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó jogi keret felülvizsgálata, és
most gondoskodni kell a végrehajtásról. A nemi szempontból diszkriminatív jogi
rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni, a gyermekek védelmére vonatkozó
intézményi kapacitásokat meg kell erősíteni, a gyermekekkel végeztetett
kényszermunka jelentette problémát pedig kezelni kell. Elfogadták a gyermekek
jogaira vonatkozó cselekvési tervet. Albániának kiemelt figyelmet kell
fordítania a romák felzárkóztatását és a kiszolgáltatott csoportok védelmét célzó
végrehajtási intézkedésekre. Tovább kell erősíteni a tulajdonjogok
védelmét, többek között a 2012-es tulajdonjogi reformstratégia felülvizsgálata,
valamint a tulajdonjog biztonságának fokozása révén. A véleménynyilvánítás és a
média szabadságát illetően a kormány nem lépett fel az azonosított
prioritásokkal kapcsolatban. Helyre kell állítani az audiovizuális médiahatóság
törvényben rögzített valamennyi feladatkörét, függetlenségét pedig a
gyakorlatban is garantálni kell. Továbbra is problémát jelent, hogy egyes
műsorszolgáltatók jogosulatlanul használnak bizonyos frekvenciákat. Változatlanul
központi jelentőségű, hogy Albánia pozitív szellemben vegyen részt a
regionális együttműködésben és jószomszédi kapcsolatokat ápoljon. Ami
a gazdasági kritériumokat illeti, Albánia további lépéseket tett afelé,
hogy működőképes piacgazdasággá váljon. Az ország
feltételezhetően képes lesz arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión
belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel, feltéve hogy felgyorsítja
a strukturális reformok végrehajtását. Albánia
megőrizte makrogazdasági stabilitását, folytatta hátralékai törlesztését
és lépéseket tett az adóigazgatás és -beszedés javítása érdekében. A gazdasági
növekedés ennek ellenére tovább lassult, és a folyófizetésimérleg-hiány
változatlanul magas, ami elégtelen versenyképességet tükröz. A költségvetési
hiány 2013-ban túllépte a célértéket, az egyébként is magas szintű
államadósság pedig tovább emelkedett, így még inkább beszűkült az ország
költségvetési mozgástere. Az infláció alacsony maradt, aminek köszönhetően
folytatódott a monetáris enyhülés, ám ez – a kereskedelmi bankok
nemteljesítő kölcsöneinek nagy részaránya miatt – nem vezetett a
hitelállomány bővüléséhez. A munkanélküliség magas, az informális gazdaság
pedig továbbra is kiterjedt. Albániának
költségvetési konszolidációs erőfeszítéseket kell tennie, hogy
visszaszorítsa az államadósságot és ezzel egyidejűleg megőrizze a
növekedést serkentő kiadásokat. Az energiaágazatban reformokra van
szükség, a nyugdíj- és az adóreform végrehajtását pedig folytatni kell az
államháztartást érintő kockázatok mérséklése céljából. A banki hitelezést
és a hitelállomány bővítését azáltal kell elősegíteni, hogy a
vállalkozásoknak folyamatosan kifizetik az állami hátralékokat, valamint kezelik
a nemteljesítő hiteleket. Fel kell számolni a magánszektor fejlődése
előtt álló akadályokat az üzleti környezet javítása révén, amelyet
jelenleg jogállamisági hiányosságok, a szabályozási keret gyengeségei és a
tulajdoni rend bizonytalanságai jellemeznek. A magánberuházások – és különösen
a közvetlen külföldi befektetések – számára kedvező feltételek
megteremtése meghatározó jelentőséggel bír a szűk termelési alap
diverzifikálása szempontjából. Fejleszteni kell az oktatást és képzést, hogy
orvosolni lehessen a munkaerő-piaci strukturális munkaerőhiányt és
növelni lehessen a foglalkoztathatóságot. A 2009 áprilisától
hatályos stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása összességében
zökkenőmentesen haladt tovább. Albánia számos területen folytatta az uniós
követelményeknek megfelelő jogharmonizációt, így javította a tagsággal
járó kötelezettségek teljesítésére vonatkozó képességét. Elfogadták a
2014–2020 közötti időszakra szóló, új európai integrációs nemzeti tervet.
A legtöbb területen azonban csupán szerény javulás tapasztalható. Albániának
érdemi erőfeszítéseket kell tennie az uniós vívmányok végrehajtására
vonatkozó előkészületek felgyorsításáért. Ugyancsak többet kell tenni a
szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének biztosítása
érdekében. A kormány és a CEZ villamosenergia-elosztó vállalat közötti vita
rendezése elhárította az akadályokat a további energiaágazati reformok
bevezetése elől. Az e területre – többek között az energiaforrások
diverzifikálására és a villamosenergia-piac tényleges működésére –
irányuló munka fokozása a gazdasági fejlődés elengedhetetlen
összetevője. Albániának emellett meg kell erősítenie a
környezetvédelmet és orvosolnia kell a közlekedés, az élelmiszer-biztonság,
valamint a fogyasztó- és egészségvédelem terén feltárt hiányosságokat. Az uniós
vívmányok végrehajtásával megbízott testületek igazgatási kapacitását és
szakmai színvonalát javítani kell, és biztosítani kell a szabályozó testületek
függetlenségét. Változatlanul kiemelkedő fontosságú az átláthatóság és az
elszámoltathatóság fokozása, különös tekintettel a közbeszerzésekre és az
államháztartás-igazgatásra. Bosznia-Hercegovina
Az
ország ismét rendkívül csekély előrelépést tett a politikai kritériumok
teljesítése terén. A működőképes és fenntartható intézmények
létrehozását illetően nem született érdemi eredmény. Bosznia-Hercegovina
parlamenti közgyűlése szintén csak korlátozott előrelépést ért el az
EU-val kapcsolatos jogszabályok elfogadása terén. A politikai és etnikai
választóvonalak mentén kibontakozó nézeteltérések erősen rányomták
bélyegüket a közgyűlések munkájára mind állami, mind szövetségi szinten. A civil
társadalommal állami, entitás-, illetve kantoni szinten folytatott
együttműködés változatlanul gyenge. A 2014 elején lezajlott társadalmi
tiltakozások is rámutattak, hogy minden kormánynak prioritásként kell kezelnie
a polgárok társadalmi-gazdasági szükségleteinek kielégítését, különösen a
kiugróan magas ifjúsági munkanélküliség kezelését és a rászorulók – köztük a
májusi súlyos áradások érintettjeinek – támogatását. A politikai
légkörből adódóan nagyon korlátozott előrelépés történt a
közigazgatási reform és az uniós integrációval járó kötelezettségek
teljesítésére vonatkozó képesség javítása terén. A jogi közigazgatási keret
elaprózódik a különböző kormányzati szinteken, és ez továbbra is súlyos
aggályokat vet fel, hiszen nagy mértékben befolyásolja a közszolgáltatási
rendszer működőképességét. Ki kell dolgozni a közigazgatási reform
2014 utáni időszakra vonatkozó, új stratégiáját. Az államháztartás-igazgatás
szükséges reformjait átfogó módon kell kezelni. Az igazságügyi
reform vonatkozásában csekély előrelépés történt. Az igazságügyi reformmal
kapcsolatos egyetértés kialakítása tekintetében változatlanul fontos
platformként szolgál a strukturált igazságügyi párbeszéd, amelyet további
jogállamisági kérdésekre is kiterjesztettek. Az állami szintű
igazságszolgáltatás reformját a lehető leghamarabb végre kell hajtani. A
háborús bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági ügyhátralék kezelése
tekintetében a valamennyi szinten tapasztalható humánerőforrás-hiányt
részben orvosolták, ám a fenntarthatóság egyelőre nem biztosított – ehhez
körültekintő tervezésre és megfelelő források biztosítására van
szükség az illetékes hazai hatóságok részéről. Az igazságszolgáltatás
tekintetében a fegyelmi eszközök további megerősítésre szorulnak, az
összeférhetetlenséget pedig megfelelően kell szabályozni. A korrupció
visszaszorítását célzó reformok terén visszafogott eredmények születtek. A
korrupció továbbra is áthatja a teljes közszférát, és a szolgáltatásnyújtást,
illetve a munkavállalást érinti legsúlyosabban. A politikai patronázs kiépült
hálózatrendszerrel rendelkezik, és a kormányzat valamennyi szintjére kihat. A
kiemelt fontosságú esetekkel kapcsolatos nyomozás és büntetőjogi
felelősségre vonás még mind elégtelen, a tényleges nyomozások,
büntetőeljárások és jogerős ítéletek aránya pedig összességében
alacsony. Kevés politikai hajlandóság mutatkozik arra, hogy a szavakon túllépve
gyakorlati intézkedések – köztük a nagy horderejű esetekkel kapcsolatos
nyomozások és ítéletek – valósuljanak meg a korrupció visszaszorítása
érdekében. Általánosságban az ország korlátozott haladást ért el a szervezett
bűnözés kezelése terén. Ez a probléma változatlanul nagy kihívást jelent,
annak ellenére, hogy többek között a szomszédos országokkal folytatott szoros
együttműködés keretében több közös műveletet is sikerrel hajtottak
végre. A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem alapvetően
fontos annak megakadályozásához, hogy a bűnözés beszivárogjon a politikai,
jogi és gazdasági rendszerbe. Az emberi jogok
tiszteletben tartásának jogi és intézményi kerete működik, és a nemzetközi
emberjogi jogszabályok fő elemeit beillesztették a jogrendszerbe.
Ugyanakkor a médiára nehezedő egyre nagyobb politikai és pénzügyi nyomás,
továbbá az újságírók és szerkesztők megfélemlítése és fenyegetése súlyos
aggodalomra ad okot. Több erőfeszítést kell tenni az iskolák inkluzív
jellegének erősítéséért, valamint a föderációban elterjedt „két iskola egy
fedél alatt” megoldás kezeléséért. Garantálni kell a leszbikus, meleg,
biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyeket érintő
gyűlöletbeszéd, erőszak és megkülönböztetés eseteinek hatékony
megelőzését és kivizsgálását. Míg a romák lakhatási szükségleteinek
kielégítése terén kiemelkedő eredményeket értek el, az oktatás, az
egészségügy és a foglalkoztatás területén fokozni kell az erőfeszítéseket.
A menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek tekintetében
biztosítani kell a felülvizsgált stratégia – és különösen annak
társadalmi-gazdasági vonatkozásai – hatékony végrehajtását. Bosznia-Hercegovina
továbbra is aktívan részt vett a regionális együttműködésben, és
jószomszédi kapcsolatokat ápolt. Ami a gazdasági
kritériumokat illeti, Bosznia-Hercegovina szerény előrelépést tett
afelé, hogy működőképes piacgazdasággá váljon. A tartós strukturális
hiányosságok kiküszöböléséhez nagy horderejű intézkedésekre lenne szükség,
hogy az ország hosszú távon képes legyen megbirkózni az Unión belüli verseny
okozta nyomással és piaci erőkkel. Kis mértékben
újra növekedésnek indult a gazdaság, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig
csökkent a tartós külső egyensúlyhiányok közepette. A fellendülés a gyenge
hazai keresletből és a szűk termelési alapból adódóan egyelőre
törékeny. A tavaszi súlyos áradások következtében rövid távon várhatóan romlani
fog a gazdasági és költségvetési helyzet. Az ország igyekezett javítani a
föderáción belüli költségvetési koordinációt és a közvetett adók beszedését. Bosznia-Hercegovinának
további sürgős intézkedéseket kell bevezetnie, hogy megőrizze a
költségvetési fegyelmet. Ezen
túlmenően erőfeszítésekre van szükség, hogy kezeljék az állam
erős gazdasági jelenlétét, csökkentsék az állami kiadások mértékét,
összetételüket és célirányosságukat pedig javítsák. Az állami vállalatok
hatékonysági problémáit szintén megfelelő módon kell kezelni. A
szervezetek közötti, illetve a szervezeteken belüli koordináció nagyban
hozzájárulna a gazdaságpolitikai döntéshozatal javításához. A nagyfokú
munkaerő-piaci egyensúlyhiányok – amelyek az elsősorban a fiatalok
körében tapasztalható, tartósan magas munkanélküliségben is tükröződnek –,
valamint a rendkívül alacsony aktivitási ráta határozott lépéseket tesznek
szükségessé a munkavállalást hátráltató ösztönzők felszámolása és az
oktatás színvonalának javítása terén. A magánszféra fejlődésének
ösztönzése és a beruházások, különösen a külföldi beruházások vonzó
feltételeinek megteremtése érdekében orvosolni kell a jogi és az üzleti
környezetben tapasztalható hiányosságokat – főként a hosszadalmas
szerződésérvényesítést, a piacra lépés és a piac elhagyásának költséges és
összetett eljárásait, valamint a fejletlen infrastruktúrát. Ebben
az összefüggésben az informális szektor is változatlanul fontos kihívást
jelent. A fentieken túl foglalkozni kell a nemteljesítő hitelek magas
részarányával. Az
előző évhez hasonlóan az uniós menetrend valódi politikai
támogatottságának elégtelensége, az uniós ügyekre vonatkozó, működő
koordinációs mechanizmus hiánya és a hatáskörökkel kapcsolatos belső viták
következtében korlátozott eredmények születtek az uniós jogszabályokhoz és
normákhoz való közelítés terén. Ez elsősorban a következő
politikaterületeket érinti: a személyek és a munkaerő mozgása, a
szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadsága, az áruk szabad mozgása,
fogyasztóvédelem, foglalkoztatás és szociálpolitika, oktatás, kultúra és
kutatás, iparpolitika és kkv-k, környezetvédelem és éghajlatváltozás, valamint
közlekedés. Számos területen országos szintű stratégiák hiánya hátráltatja
a haladást. Némi
előrelépés történt a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az
élelmiszerbiztonság, az állat- és növény-egészségügyi politika és a halászat
terén. E területeken az uniós követelményekhez való közelítés hiánya továbbra
is akadályozza az állati eredetű termékek EU-ba irányuló exportját. Ennek
a sajnálatos helyzetnek a megoldása átgondolt és összehangolt
erőfeszítéseket tesz szükségessé. Az adózás
terén Bosznia-Hercegovina a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozóan olyan adórendszert
fogadott el, amely hátrányos megkülönböztetésben részesíti a sörbehozatalt,
ezért nem egyeztethető össze az időközi megállapodásban vállalt
kötelezettségekkel. Az energiaágazatban az igazgatási struktúra összetettsége,
az állami szint és a vállalkozások közötti hatásköri viták és a politikai
akarat hiánya miatt nem történt érdemi előrelépés. Ez többek között azt
vonta maga után, hogy az ország súlyosan és tartósan megszegte az
Energiaközösségről szóló szerződésben a gázágazat kapcsán vállalt kötelezettségeit.
A helyzetet sürgősen kezelni kell. Kedvező fejlemények
születtek többek között a belső piac terén: közbeszerzési törvényt
fogadtak el, amely lehetővé teszi az ország számára a 2004-es uniós
irányelvekkel való jogharmonizációt. Szintén javult az entitások, illetve az
állam szintjén tevékenykedő statisztikai szervezetek közötti
együttműködés, mindenekelőtt a nép- és lakásszámlálás
összefüggésében. Koszovó
Ami a politikai
kritériumokat illeti, Koszovó múlt évi politikai menetrendjének fő
témája a helyi és általános választások, illetve azok kimenetele volt. A
júniusban tartott általános választások átláthatóan és jól szervezetten
zajlottak. A választás napján nem volt jelentősebb fennakadás, és a
választók Koszovó-szerte – ideértve a négy nyugati települést – szabadon adták
le szavazataikat. A választások nyomán megszilárdultak a 2013 végi helyi
választásokon elért eredmények. A választási folyamat mindkét esetben javult.
Kevesebb választási csalás történt, mint 2010-ben, és ezeket hatékonyan kezelték.
A 2010-es esetek számottevő része még mindig a bírósági tárgyalások
szakaszában van. Koszovó egyelőre nem ültette át a választási
megfigyelő missziók és a szakértők által megfogalmazott ajánlásokat.
Ezek többek között egy átfogó választási törvény elfogadására és a választói
névjegyzékek pontosítására vonatkoznak. A választási reformnak biztosítania
kell, hogy a választások jogi kerete tükrözze az uniós bevált gyakorlatokat.
Koszovó nemrég vált a Velencei Bizottság tagjává, ami segíthet e tekintetben. Visszalépést
jelent, hogy az új törvényhozói testületet nem sikerült zökkenőmentesen és
időben megalakítani. Az új kormánynak és a nemzetgyűlésnek új
lendületet kell adnia a koszovói reformfolyamatnak. Mindkét intézménynek
építenie kell az uniós integráció kapcsán Koszovóban már korábban kialakult
politikai konszenzusra. A koszovói kormány bizonyította, hogy megfelelő
kapacitással rendelkezik az uniós integrációs menetrend koordinálására,
különösen a stabilizációs és társulási megállapodásokról szóló tárgyalások
tekintetében. A különböző szervezeti egységek és intézmények szakértelmére
építve a koszovói tárgyalópartnerek lényeges erőfeszítést tettek a
megállapodás javasolt szövegének alapos átvizsgálására és potenciális
hatásainak elemzésére. Ez is alátámasztja, hogy Koszovó megfelelően mérte
fel a vállalt kötelezettségek horderejét. A jövőbeli
stabilizációs és társulási megállapodásból eredő kötelezettségek
végrehajtása és teljesítése érdekében a koszovói végrehajtásnak és a
nemzetgyűlésnek a jogalkotás és a szakpolitikák végrehajtására kell
összpontosítania. A jogalkotási és szakpolitikai terveknek realisztikus módon
kell tükrözniük a szükséges erőforrásokat. Az új jogalkotás jó
lehetőséget biztosít a végrehajtási és jogalkotási folyamat felügyeletének
javítására. Meg kell erősíteni a nemzetgyűlés független intézmények
és szabályozó hatóságok felügyelete terén betöltött szerepét. Meg kell
őrizni e testületek függetlenségét, a tagokat pedig késedelem nélkül,
tisztességes és politikamentes, objektív kritériumok szerinti kiválasztási
eljárás alapján kell kinevezni. Az EULEX-szel,
vagyis az EU jogállamiság-missziójával változatlanul jó volt az
együttműködés. A koszovói hatóságok jelentős politikai
kötelezettséget vállaltak a misszió mandátumának meghosszabbítására, továbbá
megállapodás született egy szakosított bíróság létrehozásáról, amely a
különleges vizsgálótestület megállapításai kapcsán fog eljárni. E folyamat
kiteljesítése érdekében Koszovónak el kell fogadnia a szükséges
jogszabály-módosításokat, amelyek többek között az alkotmányt is érintik. Az
igazságügyi hatóságok jól kezelték a strukturális kihívásokat, például a
2013-ban elfogadott átfogó igazságügyi reformot és az EULEX egyes funkcióinak a
helyi hatóságokra történő átruházását. A jogállamiságról folytatott
strukturált párbeszéd változatlanul támogatta ezt a folyamatot. Még mindig
kihívást jelent az ügyhátralék, valamint a pártatlan és független
igazságszolgáltatás biztosítása. A koszovói igazságügyi hatóságoknak proaktívan
kell eljárniuk az elfogadható bizonyítékokon alapuló vádemelések kapcsán, és
időben kell alapos indokolással ellátott ítéleteket hozniuk, az uralkodó
közvéleménytől vagy politikai nézetektől függetlenül. A korrupció és a
szervezett bűnözés elleni küzdelmet illetően nőtt a kábítószerrel
összefüggő bűnügyi nyomozások száma, és több emberkereskedelemmel
foglalkozó csoportot is sikerült feloszlatni. A jogerős ítéletek és a
kábítószer-lefoglalások alacsony számát nézve azonban Koszovó még a szervezett
bűnözés és a korrupció elleni küzdelem korai szakaszában jár. A
bűnüldöző hatóságok vonakodnak a pénzügyi nyomozások
kezdeményezésétől, a bíróság által elrendelt és a rendőrség által
végrehajtott vagyonbefagyasztási és -elkobzási ügyek száma pedig változatlanul
csekély. A tanúk megfélemlítése továbbra is problémát jelent. Az új kormánynak
és parlamentnek zéró toleranciát kell tanúsítania a korrupcióval és a
szervezett bűnözéssel szemben, és egyértelmű politikai akaratot kell
kialakítania a korrupció és a szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem
iránt. A koszovói politikai rétegnek bizonyítania kell, hogy készen áll
elfogadni a független bírósági eljárások eredményeit. A szervezett bűnözés
és a korrupció elleni küzdelem alapvetően fontos annak megakadályozásához,
hogy a bűnözés beszivárogjon a politikai, jogi és gazdasági rendszerbe. A közigazgatási
reformra vonatkozó 2010–2013 közötti stratégia, illetve 2012–2014 közötti
cselekvési terv végrehajtása lényeges kihívás elé állította Koszovót, és igen
korlátozott eredményekkel jár. Koszovónak határozott politikai
elkötelezettséggel realisztikus stratégiai keretet kell kialakítania a
reformokkal kapcsolatos politikai döntéshozatal, jogalkotási tervezés és
gyakorlati végrehajtás tekintetében. Prioritásnak tekintendő a
közszolgálatra vonatkozó jogi keret kiteljesítése, politikamentességének
biztosítása, valamint a közszolgálat teljesítményértékelésének elvégzése.
Koszovónak emellett el kell fogadnia az általános közigazgatási eljárásokra
vonatkozó törvényt, amely meghatározó jelentőséggel bír a vállalkozásoknak
kedvező környezet megteremtése szempontjából. Jóllehet már vannak bizonyos
államháztartás-igazgatási szabályok és rendelkezések, Koszovónak átfogóbb
megközelítést kell érvényesítenie az e területtel kapcsolatos reformok
tekintetében. Garantálni kell továbbá a reformok végrehajtását és javítani kell
a számvevőszék elnöke által kiadott jelentések nyomon követését. A koszovói jog
változatlanul széles körben biztosítja az emberi és alapvető jogokat. A
független médiabizottság újra megkezdte működését. A Koszovó 2.0 című
újság elleni erőszakos cselekmények elkövetőit felfüggesztett
börtönbüntetésre ítélték. A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és
interszexuális (LMBTI) személyek jogai mellett kiálló aktivistákat, illetve az
újságírókat ért fenyegetések és támadások nem szűntek meg, ami továbbra is
súlyos aggodalomra ad okot. A gyakorlatban is meg kell teremteni a
véleménynyilvánítás és a média szabadságának megfelelő feltételeit.
Hatékony érvényesítésre van szükség a tulajdonjogok – köztük a nők
földtulajdon-öröklési joga – tekintetében. Koszovónak ésszerűsítenie kell
az emberi jogok védelmével foglalkozó intézményrendszerét. Az egyes
felelősségi körök nem egyértelműek, ami akadályozza a jogszabályok
végrehajtását és a nyomon követést. Földterületet
ítéltek oda olyan, országon belül áttelepített roma családoknak, akik egy
montenegrói táborban éltek. A Leposaviq/Leposavić településen létrehozott
roma tábor főépületét bezárták. A végrehajtási és monitoringtanács
hozzájárult a kulturális és vallási örökség fokozott védelméhez. Mindazonáltal
Koszovónak még több erőfeszítést kell tennie a jogi és szakpolitikai
keretek – köztük a roma, askáli és egyiptomi közösségek integrációjára
vonatkozó cselekvési terv – végrehajtása terén. A kisebbségekhez tartozó személyeket
és vagyonukat érintő biztonsági incidenseket és bűncselekményeket
alaposan és késedelem nélkül ki kell vizsgálni és bírósági útra kell terelni. A
Prizren történelmi központjára és a Velika Hoča/Hoçë e Madhe településre
vonatkozó jogszabályt végre kell hajtani. A Velika Hoča/Hoçë e Madhe
településre vonatkozó törvény különösen kritikus, hiszen végrehajtása annak
ellenére sem haladt előre, hogy 2013 februárjában helyi döntés született
gyakorlati végrehajtásáról, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési
minisztérium igazgatási utasításokat adott ki ezzel kapcsolatban. Határozott
fellépésre van szükség az illegális építkezések és a kulturális örökség
helyszíneinek lebontása ellen. A regionális
együttműködés terén Koszovó további előrelépéseket ért el, és több
szomszédjával is kétoldalú együttműködési megállapodást kötött. A Szerbiához
fűződő viszony rendezését illetően Koszovó továbbra is
aktívan részt vett a párbeszédben, és elkötelezett maradt a 2013 áprilisában
kötött, „A kapcsolatok normalizálását vezérlő elvekről szóló
első megállapodás”, illetve a párbeszéd keretében született egyéb
megállapodások végrehajtása iránt. Ennek eredményeként több
visszafordíthatatlan gyakorlati változás történt, első ízben tartottak Koszovó
egészére kiterjedő helyi és parlamenti választásokat, továbbá lényegesen
előrehaladt a szerb rendőrségi és igazságügyi struktúrák
felszámolása. Tartós megoldást hagytak jóvá Koszovó délkelet-európai
együttműködési folyamatba való bevonására vonatkozóan. A koszovói
előrehozott választások bejelentése óta ugyan nem került sor magas
szintű találkozókra, viszont a munka szakértői szinten folytatódott,
ami előrelépésekhez vezetett a vámok beszedése, az integrált
határigazgatás, az energia és a telekommunikáció terén. Mindennek
ellenére a párbeszéd végrehajtásának üteme összességében lelassult. Szerbiában
és Koszovóban egyaránt előrehozott általános választásokra került sor.
Fontos, hogy a magas szintű párbeszéd újrainduljon. Szintén lényeges, hogy
mindkét oldal továbbra is teljes körűen vállalja valamennyi meglévő
megállapodás jóhiszemű végrehajtását. A további haladás Szerbia
csatlakozási tárgyalásainak lezárultáig fokozatosan elvezet majd a Szerbia és
Koszovó közötti kapcsolatok – jogilag kötelező megállapodás formájában
történő – átfogó rendezéséhez, így mind Szerbia, mind Koszovó
maradéktalanul érvényesítheti jogait és eleget tehet kötelezettségeinek. A gazdasági
kritériumokat illetően Koszovó korlátozott előrelépést tett a
működőképes piacgazdaság megteremtése felé. Jelentős
erőfeszítésekre van szükség a strukturális hiányosságok kiküszöböléséhez,
hogy Koszovó képes legyen hosszú távon megbirkózni az Unión belüli verseny
okozta nyomással és piaci erőkkel. A gazdasági
növekedés pozitív, 3,4 %-os maradt, ám mindeddig nem eredményezte a
munkaerő-piaci feltételek javulását. A kereskedelmi deficit
kismértékű szűkülése ellenére továbbra is jelentős
egyensúlyhiányok tapasztalhatók. Koszovó összességében megőrizte
makrogazdasági stabilitását annak ellenére, hogy a választások előtt a
folyó kiadások – különösen a bér- és nyugdíjkiadások – ad hoc módon
jelentősen megnövekedtek. Ez a gyakorlat aláássa a költségvetési politika
átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét, bonyolítja a költségvetési
tervezést, és a költségvetés összetételét a növekedést kevéssé ösztönző
kiadások felé mozdítja el. Kulcsfontosságú
a költségvetési tervezés megerősítése és a költségvetési törvény hatékony
végrehajtása. Ezen túlmenően az infrastrukturális – például a közlekedési
ágazati – nagyberuházásokkal kapcsolatos döntéseket alapos költség-haszon
elemzésekkel kell alátámasztani a gazdasági előnyök maximális kiaknázása
érdekében. A tartós és kiugróan magas munkanélküliséget tekintve cselekedni
kell annak érdekében, hogy az üzleti környezet javítása révén ösztönözzék a
magánszektor fejlődését. E célból sürgősen kezelni kell az elégtelen
közigazgatási kapacitásokból, a nehézkes finanszírozáshoz jutásból, valamint a
hosszadalmas és összetett privatizációs folyamatokból eredő akadályokat. Koszovónak
biztosítania kell a jogi és igazságügyi rendszer megfelelő működését,
meg kell erősítenie a szerződések érvényesítését, valamint hatékonyan
csökkentenie kell az elhúzódó bírósági ügyek számát. A gazdasági statisztikákat
ugyancsak javítani kell. Az uniós
jogszabályokhoz és normákhoz való közelítést illetően a koszovói
intézmények bizonyították, hogy rendelkeznek a politikai prioritások
érvényesítéséhez szükséges kapacitásokkal, többek között a stabilizációs és
társulási megállapodásról zajló tárgyalások, a vízumliberalizációs párbeszéd és
a Szerbiával folytatott párbeszéd tekintetében. Mindez határozott politikai
kötelezettségvállalások eredményeként valósult meg. A prioritást élvező
egyéb reformterületek vonatkozásában felmutatott eredmények korántsem ilyen
egyenletesek. A tőkemozgást lehetővé tevő alapvető jogi
keret továbbra is működik, ám a külföldiek ingatlanvásárlása még mindig
akadályokba ütközik. Ami a versenypolitikát illeti, Koszovó csupán korlátozott
eredményeket mutatott fel, ami a versenykorlátozó magatartás és az állami
támogatások rendkívül gyenge felügyeletére vezethető vissza. Koszovónak
biztosítania kell a versenyhatóságok eredményes és független működését. A
közbeszerzési törvényt a helyi termelőket célzó preferenciák bevezetésével
módosították. A bevezetett preferenciákat a stabilizációs és társulási
megállapodás hatálybalépéstől számított öt éven belül meg kell szüntetni. Koszovó
energiaellátása folyamatosan javult, aminek következtében jelentősen
csökkent az áramszünetek gyakorisága. A Koszovó A erőműben történt
robbanás rávilágított a rendszer instabilitására. Koszovónak aktívabban
elő kell készítenie ezen erőmű leszerelését. Az erőforrások
szűkössége ellenére stabil eredmények születtek a mezőgazdaság és az
élelmiszerbiztonság terén. Sürgősen be kell fejezni az ellenőrök
központi ügynökséghez történő áthelyezését. Ez kulcsfontosságú az
élelmiszer- és állategészségügyi normák érvényesítése szempontjából, amelyek a
stabilizációs és társulási megállapodás összefüggésében folytatott kereskedelem
lényeges elemei. A környezetvédelemmel kapcsolatos érdektelenség aggasztó
közegészségügyi és életminőségi problémává nőtte ki magát Koszovóban. Törökország
Ami a politikai
kritériumokat illeti, ezt az évet is éles ellentétek jellemezték. Egyrészt
folytatódott az előző években elfogadott reformok végrehajtása.
Elfogadták és végrehajtották a harmadik és a negyedik igazságügyi reformcsomag
egyes intézkedéseit, valamint a 2013 szeptemberében előterjesztett
demokratizációs csomagban bejelentett intézkedéseket. Ezek a lépések többek
között szigorították a politikai pártok állami finanszírozásának korlátját,
lehetővé tették a töröktől eltérő nyelvek és nyelvjárások
használatát a politikai tevékenységek során, továbbá biztosították a
töröktől eltérő nyelveken és nyelvjárásokon való magánoktatás
lehetőségét. Az emberi jogok európai egyezménye megsértésének elkerülésére
irányuló cselekvési terv márciusi elfogadása fontos lépés volt afelé, hogy
közelítsék Törökország jogi keretét és gyakorlatát az Emberi Jogok Európai Bíróságának
ítélkezési gyakorlatához. Az alkotmánybíróság továbbra is alkalmazta az egyéni
kérelmezési eljárást. Több lényeges döntés árán sikerült megerősíteni az
alapvető jogok védelmét az országban és igazolni az alkotmányos
berendezkedés ellenálló képességét. A török
parlament júniusban jogszabályt fogadott el a vitarendezés szilárdabb
jogalapjának megteremtése céljából, amivel a kurd kérdés megoldását igyekeznek
előmozdítani. A politikai pártok széles körű támogatása mellett
elfogadott jogszabály kiterjed a terrorizmus felszámolására, a társadalmi
befogadás megerősítésére, a Kurd Munkáspártból (PKK) kilépő és a
fegyveres harccal felhagyó személyek reintegrációjára, valamint a
közvéleménynek az egykori harcosok visszatérésére való felkészítésére. A jogszabály
egyúttal megszilárdítja a vitarendezési folyamat alapját, és pozitívan
hozzájárul a stabilitáshoz és az emberi jogok védelméhez Törökországban. Az
európai uniós ügyekért felelős minisztérium szeptemberben európai uniós
stratégiát mutatott be, amely a török csatlakozási folyamatot hivatott
felélénkíteni. E stratégia három pillérre épül: politikai reformok,
társadalmi-gazdasági átalakulás a csatlakozási folyamat során, valamint
kommunikációs stratégia. A várakozások szerint a stratégia nyomán konkrét fellépéseket
és ütemterveket tartalmazó cselekvési tervek fognak születni. Másrészt
a magas beosztású személyeket – köztük egyes kormánytagokat, illetve azok
családtagjait – érintő korrupciós vádakra adott kormányzati válasz súlyos
aggályokat vetett fel az igazságszolgáltatás függetlenségével és a
jogállamisággal kapcsolatban. A válaszintézkedések keretében például
módosították a bírók és ügyészek legfelsőbb tanácsára vonatkozó törvényt,
aminek nyomán számos bírót és ügyészt áthelyeztek vagy elbocsátottak, továbbá
jelentős számú rendőrtisztet áthelyeztek, elbocsátottak, sőt
őrizetbe is vettek. Ez aggályokat keltett az igazságszolgáltatás és a
rendőrség operatív kapacitásaival kapcsolatban, és erősen kétségessé
tette, hogy vajon képesek-e megkülönböztetésmentes, átlátható és pártatlan
módon eljárni a korrupciós vádakkal kapcsolatos nyomozások során. Az
alkotmánybíróság a bírók és ügyészek legfelsőbb tanácsára vonatkozó
törvény több rendelkezését alkotmányellenesnek találta, aminek következtében a
parlament módosította a jogszabályt, és ismét a korábbi rendelkezéseket
léptette hatályba. Ezek a
fejlemények egyúttal a politikai paletta fokozott polarizációjához is vezettek.
A kormánytöbbség által előterjesztett jogalkotási javaslatok némelyikét –
köztük a török demokrácia alapvető kérdéseivel kapcsolatos javaslatokat is
– megfelelő parlamenti vita vagy az érintettekkel és a civil társadalommal
folytatott megfelelő konzultáció hiányában fogadták el. Az átfogó
döntéshozatali folyamatokba – nemzeti és helyi szinten egyaránt – be kell
ágyazni a strukturáltabb és szisztematikusabb konzultációt a civil
társadalommal. A meglévő jogi környezetet feltétlenül úgy kell
megreformálni, hogy összességében jobban elősegítse a civil társadalmi
szervezetek fejlődését. A
véleménynyilvánítás szabadságát illetően folytatódott a széles körű
nyilvános vita a korábban érzékeny kérdésként kezelt témákról, köztük a kurd és
az örmény kérdésről. Ugyanakkor a véleménynyilvánítás és a média
szabadságát továbbra is akadályozza a török jogi keret számos rendelkezése és a
bírói kar tagjai által adott értelmezése. Az internettörvény módosítása
korlátozta az internetes véleménynyilvánítás szabadságát. A YouTube és a
Twitter kapcsán bevezetett általános tilalom komoly aggályokra adott okot. E
tilalmakat az alkotmánybíróság később alkotmányellenesnek ítélte. A
köztisztviselők továbbra is tettek olyan kijelentéseket, amelyek a média
megfélemlítéseként értelmezhetők. Mindez, a török médiaágazat tulajdonosi
szerkezetét is figyelembe véve, a nyomtatott sajtóban az öncenzúra széles
körű elterjedéséhez, valamint újságírók visszavonulásához, illetve
elbocsátásához vezetett. Össze
kellett hangolni az európai normákkal a gyülekezési jogra vonatkozó török
szabályozást – amely a tüntetések békés jellege helyett sokkal inkább azok
jogszerűségére összpontosít –, illetve annak a bűnüldöző szervek
által történő végrehajtását. El kell fogadni a rendőrség által
elkövetett bűncselekmények független felügyelő szerveként eljáró
bűnüldöző monitoringbizottság létrehozásáról szóló törvényt. A
büntetőjogban a fegyveres szervezetbeli tagság homályos meghatározása
továbbra is számos letartóztatás és büntetőeljárás forrása. Az emberi
jogok európai egyezményével összeegyeztethető jogi keretet kell létrehozni
az ilyen tagság hitbeli és lelkiismereti okokból történő megtagadásának
kérdései tekintetében. Jelentős erőfeszítésekre van szükség a
nők, a gyermekek, továbbá a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű
és interszexuális (LMBTI) személyek jogainak hatékony garantálásához. A családon
belüli erőszak, az időnként előforduló becsületgyilkosságok,
valamint a korai és erőltetett házasságkötés kérdése továbbra is komoly
aggodalomra ad okot. Törökországnak biztosítania kell az összes tulajdonjog –
ideértve a nem muzulmán vallási közösségek tulajdonjogait is – teljes körű
tiszteletben tartását. A
hatóságoknak orvosolniuk kell ezeket a hiányosságokat, és meg kell
erősíteniük a többi alapvető jog és szabadság védelmére irányuló
erőfeszítéseiket, hogy valamennyi polgár akadály nélkül gyakorolhassa
jogait. Az EU és
Törökország között létrejött visszafogadási megállapodás 2013. december 16-i
aláírása, és ezzel párhuzamosan a vízumliberalizációs párbeszéd kezdete új
lendületet adott az Unió és Törökország közötti kapcsolatoknak. A
visszafogadási megállapodás 2014. október 1-jén lépett hatályba, a
vízumliberalizációs menetrend keretében elért törökországi
előrelépésekről szóló első jelentést pedig 2014. október 20-án
tették közzé. Fontos, hogy ez a két folyamat tovább haladjon. A valamennyi
tagállammal szembeni maradéktalan és eredményes végrehajtás ugyancsak
meghatározó jelentőségű. A
szervezett bűnözés elleni küzdelem tekintetében Törökország
továbbfejlesztette a terrorizmusfinanszírozás visszaszorítását célzó
programját, konszolidálta a tanúvédelmi egységek hálózatát, és átalakította az
emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos felelősségi köröket.
Ugyanakkor kérdés, hogy a rendőrségi tisztviselők széles körű
elbocsátása milyen hatást fog gyakorolni a szervezett bűnözés elleni
küzdelemben részt vevő kulcsfontosságú rendőrszolgálatok operatív
kapacitására. A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem
alapvetően fontos annak megakadályozásához, hogy a bűnözői
csoportok jogosulatlan befolyásra tegyenek szert a politikai, jogi és gazdasági
rendszerben. Ami a
külpolitikát illeti, Törökország változatlanul jelentős szerepet töltött
be tágabb szomszédságában. Különösen fontos szerepet játszott Szíriában, mivel
határozottan újra és újra elítélte a szíriai rendszer civilekkel szembeni
erőszakos fellépését, támogatta az egységesebb ellenzék kialakítását,
valamint létfontosságú humanitárius segítséget nyújtott a hazájából
menekülő több mint 1 millió szír polgár számára. Továbbra is gyakorlati
támogatást biztosított az Iránnal folytatott E3+3 megbeszélésekhez. A Déli
Gázfolyosó három projektjének megvalósítására vonatkozó végleges beruházási
döntések elfogadásával szilárd alapokra helyezték a nagyobb európai
energiabiztonságot. Folytatódott az EU és Törökország közötti rendszeres
politikai párbeszéd, amely közös érdeket képviselő nemzetközi kérdésekre,
például a Közel-Kelet és Közép-Ázsia helyzetére, valamint globális kérdésekre,
például a terrorizmus elleni küzdelemre és a nonproliferációra egyaránt
kiterjedt. Törökország folytatta szerepvállalását a Nyugat-Balkánon, többek
között a délkelet-európai együttműködési folyamatban való aktív
részvételével és az EU által vezetett katonai és jogállamisági missziókhoz való
hozzájárulásával. A Törökország közvetlen szomszédságában jelentkező
komoly kihívások fényében még intenzívebbé kell tenni az Unióval folytatott
párbeszédet, továbbá az uniós állásfoglalásokhoz is jobban kell igazodni. Törökország
támogatta, hogy újrainduljanak a két ciprusi közösség vezetői közötti,
teljes körű vitarendezést célzó tárgyalások az ENSZ-főtitkár
jószolgálati missziójának égisze alatt. Törökország és Görögország
elősegítette, hogy a két főtárgyaló a folyamatban levő
tárgyalások keretében kölcsönösen látogatást tegyen Ankarában, illetve
Athénban. Törökország
ugyanakkor továbbra is olyan nyilatkozatokat tett, amelyekben
megkérdőjelezte a Ciprusi Köztársaság azon jogát, hogy a Ciprus
kizárólagos gazdasági övezetében található szénhidrogén-forrásokat a sziget
valamennyi lakójának javára termelje ki. Törökország felé elvárás, hogy aktívan
támogassa a tárgyalásokat, amelyek elvezetnek a ciprusi kérdés méltányos,
átfogó és életképes rendezéséhez az ENSZ keretében, az ENSZ Biztonsági Tanács
vonatkozó határozataival összhangban, valamint az Európai Unió alapját
képező elveknek megfelelően. Változatlanul kulcsfontosságú, hogy az
ország konkrétan elkötelezze magát az átfogó rendezés mellett. A Tanács és a
Bizottság ismételt felszólításai ellenére Törökország még mindig nem tett
eleget azon kötelezettségének, hogy biztosítsa a társulási megállapodás
kiegészítő jegyzőkönyvének megkülönböztetésmentes végrehajtását, és
nem szüntette meg az áruk szabad mozgásának minden akadályát, így például a
Ciprussal való közvetlen közlekedési összeköttetésekre vonatkozó korlátozásokat
sem. A Ciprusi Köztársasággal fennálló kétoldalú kapcsolatok rendezése terén
nem történt előrelépés. Törökországnak
egyértelműen el kell köteleznie magát a jószomszédi kapcsolatok mellett,
valamint az ENSZ Alapokmányával összhangban – szükség esetén a Nemzetközi
Bíróság bevonásával – történő vitarendezés mellett. Ebben az
összefüggésben az EU újra komoly aggodalmainak adott hangot, és felszólította
Törökországot, hogy tartózkodjon a tagállamok ellen irányuló
fenyegetésektől vagy fellépéstől, illetve olyan súrlódási vagy
cselekvésforrásoktól, amelyek árthatnak a jószomszédi kapcsolatoknak és
kedvezőtlenül hathatnak a viták békés rendezésére. Az EU
örömmel fogadta, hogy folytatódtak a bilaterális kapcsolatok javítását célzó
együttműködési kezdeményezések Görögország és Törökország között.
Megtartották a kontinentális talapzat körülhatárolását célzó tájékoztató
jellegű megbeszélések legutóbbi, 58. fordulóját. Görögország és Ciprus
hivatalos panaszt tett azzal kapcsolatban, hogy Törökország – többek között a
görög szigetek felett elhaladó repülőjáratok révén – megsértette
felségvizeiket és légterüket. Ami a gazdasági
kritériumokat illeti, Törökország működő piacgazdaságnak
tekinthető. Feltételezhetően képes lesz arra, hogy középtávon
megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel,
feltéve, hogy felgyorsítja az átfogó strukturális reformok végrehajtását. A 2012-ben
tapasztalt lassulást követően a termelés és a foglalkoztatottság közepes
ütemben növekedett. A munkaerő jelentős mértékű növekedése
következtében azonban a munkanélküliség is emelkedett. A folyó fizetési mérleg
hiánya némileg ugyan mérséklődött 2014-ben, ám így is meglehetősen
magas maradt. A tartós tőkebeáramlástól való függőségből adódóan
Törökország ki van szolgáltatva a kockázatokkal kapcsolatos globális hangulat
változásainak, ami nagymértékű árfolyam-ingadozásokhoz vezet. Bár a
költségvetési hiány és az államadósság mérsékelt maradt, a kiadási oldalon
tapasztalható folyamatos költségvetés-túllépések elengedhetetlenné teszik a
költségvetési keret megerősítését. A költségvetési politikának hozzá kell
járulnia a nemzeti megtakarítás növeléséhez, és ezen keresztül a külső
hiány csökkentéséhez. Figyelembe véve, hogy az infláció felfelé mutató
tendenciát követett és egyre messzebb került a központi bank célkitűzésétől,
a monetáris politikában restriktív szemléletmódot kell érvényesíteni, és
egyértelműen az árstabilitásra kell helyezni a hangsúlyt. A privatizáció
és a villamosenergia-piac liberalizációja terén elért csekély haladás mellett
is kulcsfontosságú, hogy a strukturális reformokat széles körben felgyorsítsák
az áru-, szolgáltatás- és munkaerőpiac működésének javítása
érdekében. E reformoknak ki kell terjedniük az igazságügyi rendszer és a
közigazgatási kapacitások további javítására, az állami támogatások
átláthatóságának fokozására, valamint a nyílt, tisztességes és versenyen
alapuló közbeszerzési rendszer megteremtésére. Ami a
tagsággal kapcsolatos kötelezettségek felvállalására vonatkozó képességet
illeti, Törökország folytatta az uniós vívmányokhoz való közelítést. 2013-ban
újabb tárgyalási fejezetet (22. fejezet – Regionális politika és koordináció)
nyitottak meg. A transzeurópai
hálózatok tekintetében jó eredmények születtek. Törökország szintén fontos
lépéseket tett a 24. fejezethez tartozó kulcsterületeken, különösen a migrációs
és menekültügyi politika terén, annak ellenére, hogy a folyamatos
menekültválság rendkívüli terheket ró az országra. Előrelépés történt a
következő területeken: energia – különösen az energiaellátás biztonsága és
a belső villamosenergia-piac –, társasági jog, vállalkozás- és
iparpolitika, statisztika, tudomány és kutatás, a pénzmosás és a
terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem tekintetében a tőke szabad
mozgása, valamint az előcsatlakozási vidékfejlesztési program végrehajtása.
Törökország
összességében a jogharmonizáció előrehaladott szakaszában van a vívmányok
több fejezete tekintetében – ilyen például az áruk szabad mozgása, a társasági
jog, a szellemi tulajdonhoz fűződő jog, a pénzügyi
szolgáltatások, az energia, a gazdaság- és monetáris politika, a statisztika, a
vállalkozás- és iparpolitika, a transzeurópai hálózatok, a tudomány és kutatás,
a vámunió, illetve a külkapcsolatok. A
jogszabályok végrehajtására valamennyi területen több figyelmet kell fordítani.
További átfogó erőfeszítéseket kell tenni a jogérvényesülés, szabadság és
biztonság, az élelmiszerbiztonság, az állat- és növény-egészségügyi politika,
valamint a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén. További lényeges
előrelépésre van szükség az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok,
a szociálpolitika és a foglalkoztatás – különösen a munkajog, valamint a
munkahelyi egészségvédelem és biztonság – terén. Folytatni kell a
jogharmonizációt, mindenekelőtt a közbeszerzés, a versenypolitika – különösen
az állami támogatások –, az információs társadalom és a média összefüggésében. [1] COM(2012)
600 final. [2] COM(2013)
700 final. * Ez
a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá
összhangban van az 1244/99 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróság
Koszovói függetlenségi nyilatkozatáról szóló véleményével. [3] COM(2014)
330 final. [4] Horvátország, Szerbia,
Bosznia-Hercegovina és Montenegró. [5] 2013. április –
„Első megállapodás a kapcsolatok normalizálását vezérlő
elvekről”. [6] Az
áruk szabad mozgása; letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
(Montenegró teljesítette az e fejezetre vonatkozó nyitókritériumot, aminek
következtében felkérést kapott tárgyalási álláspontjának
előterjesztésére); versenypolitika; mezőgazdaság és vidékfejlesztés;
élelmiszerbiztonság, növény- és állat-egészségügyi politika; halászat;
energiaügy; gazdaság- és monetáris politika; szociálpolitika és foglalkoztatás;
regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja; környezetvédelem
és az éghajlatváltozás. [7] A tőke szabad
mozgása; közbeszerzés; társasági jog; szellemi tulajdonjog; információs
társadalom és média; vállalkozás- és iparpolitika; kül-, biztonság- és védelmi
politika; pénzügyi ellenőrzés.