Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52012DC0600

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2012–2013

/* COM/2012/0600 final */

In force

52012DC0600

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2012–2013 /* COM/2012/0600 final */


A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2012–2013

1. Bevezetés

Az EU több mint négy évtizede alkalmazza a bővítési politikát. Az egymást követő csatlakozások eredményeként az eredetileg 6 tagot számláló EU fokozatosan 27 tagra bővült. 2013. július 1-jén Horvátország az EU 28. tagállama lesz. Bővítési politikája révén az EU a kezdetektől megválaszolta kontinensünk népeinek azon jogos törekvését, hogy egy közös európai családban egyesüljenek. Nemzeteket és kultúrákat hozott össze, ami sokszínűséggel és dinamizmussal gazdagította és ruházta fel az EU-t. Az EU tagállamainak több mint háromnegyede korábban „a bővítésben érintett” ország volt.

A jelenlegi időkben, amikor is az EU-nak komoly kihívásokkal és jelentős globális bizonytalansággal kell szembenéznie, valamint új lendületet kap a gazdasági, pénzügyi és politikai integrációhoz, a bővítési politika továbbra is hozzájárul kontinensük békéjéhez, biztonságához és prosperitásához. Szigorú, de igazságos feltételrendszer keretében a csatlakozás távlata politikai és gazdasági reformokat ösztönöz, amelyek átalakítják a társadalmakat, és új lehetőségeket teremtenek a polgárok és vállalkozások számára. A bővítés egyben az Unió politikai és gazdasági erejét is megerősíti. Az EU bővítési politikájának köszönhetően vezető szerepet játszik, ezáltal egy erősebb és egységesebb kontinens előnyeit élvezheti, emellett továbbra is világszintű szereplőként is fellép.

A közép- és kelet-európai országokat befogadó legutóbbi bővítés nemcsak egyesítette a keletet és nyugatot több évtizedes mesterséges szétválasztás után, hanem az elmélyültebb kereskedelmi integrációnak, a nagyobb belső piacnak, a méretgazdaságosságnak, a kiterjedt befektetéseknek és a munkalehetőségeknek köszönhetően kölcsönös előnyöket teremtett. A tárgyalások megkezdésétől a tényleges csatlakozásig több mint megháromszorozódott az EU-ból a csatlakozó országokba irányuló exportmennyiség. A becslések szerint ugyanebben az időszakban a csatlakozó országok már egyébként is magas növekedési rátájának egyharmada már a bővítés hatásának volt tulajdonítható.

A bővítési folyamat központi eleme a jogállamiság és a demokratikus kormányzás megszilárdítása. A korábbi bővítésekből levont tanulságok is azt hangsúlyozzák, hogy mennyire fontos fokozott figyelmet fordítani e területekre, valamint a folyamat minőségének további javítására. Ez alátámasztja, és még inkább előmozdítja a stabilitást egy olyan térségben, amelyet nemrégiben konfliktusok sújtottak, valamint támogatja Délkelet‑Európában a munkahelyteremtést, ami fokozza a növekedést és vonzza a beruházásokat, növeli a regionális együttműködést, valamint elősegíti olyan közös kihívások megválaszolását, mint például a szervezett bűnözés elleni küzdelem és a korrupció. Olyan jogérvényesüléssel, biztonsággal és alapvető jogokkal kapcsolatos kérdéseket válaszol meg, amelyek közvetlenül foglalkoztatják a polgárokat az EU-ban és a bővítési országokban egyaránt. A Tanács júniusban támogatta a Bizottság igazságügyre, alapvető jogokra, valamint a szabadságra, biztonságra és jogérvényesülésre vonatkozó, a Montenegróval folytatott tárgyalások részeként előterjesztett új megközelítését, így a jogállamiság szilárdan beépült a csatlakozási folyamat középpontjába, megalapozva ezzel a jövőbeni tárgyalásokat is.

Az euróövezet jelenlegi nehézségei rányomták bélyegüket az Unió tavalyi politikai menetrendjére. Ez a jelenlegi globális pénzügyi válsággal együtt rámutatott arra, hogy a nemzeti gazdaságok mennyire függenek egymástól, az EU-n belül és azon túl egyaránt. Az euróövezet előtt álló kihívások hangsúlyozzák a gazdasági és pénzügyi stabilitás további megerősítésének, valamint a reformok és a növekedés ösztönzésének fontosságát, a bővítési politikában részt vevő országokban is. A bővítési folyamathoz figyelembe kell venni továbbá, hogy ez erősebb gazdasági, pénzügyi és politikai integrációt eredményez az Unión belül. Közös érdekünkben áll, hogy a bővítési országokat ellenállóbbakká tegyük a válsághelyzetekkel szemben. A bővítési folyamat e tekintetben hatékony eszköz. Egy erősebb és kibővült EU jobban meg tudja majd válaszolni e kihívásokat. A török gazdaság dinamizmusa például, Törökország geopolitikai szerepe, az energiabiztonsághoz való hozzájárulása, fiatal népessége lehetőséget kínál mind Törökország, mind az EU számára a csatlakozás perspektívájának összefüggésében.

Egyértelmű, hogy közös érdekünkben áll foglalkozni a nyugat-balkáni térség bizonytalan helyzetéből fakadó veszélyekkel, hiszen e térségre erősen rányomta a bélyegét a háború és megosztottság. A bővítési folyamat támogatja a térségbeli reformok ösztönzőit, ezzel tovább erősíti a háború utáni demokratikus átalakulást. Segít elkerülni, hogy esetlegesen sokkal magasabb árat fizessük a stabilitás hiányának következményei miatt. Délkelet-Európa stabilitásának és demokráciáinak megerősítése egyben befektetés az EU tágabb értelemben vett szomszédságának elmélyültebb és fenntarthatóbb demokráciájába. Továbbra is az Európai Tanács által elfogadott megújított bővítési konszenzus képezi az uniós bővítési politika alapját. Ez a szakpolitika a kötelezettségvállalások megerősítése, a tisztességes és szigorú feltételek alkalmazása és a közvéleménnyel folytatott hatékony kommunikáció elvein, valamint az EU új tagállamok befogadására vonatkozó képességén alapul. A jelenlegi bővítési menetrend a nyugat-balkáni térség országait, Törökországot és Izlandot foglalja magában. Az EU folyamatosan hirdette Nyugat-Balkánra alkalmazott politikájának befogadó jellegét, és az Európai Tanács egymást követő ülései is megerősítették, hogy az egész régió jövőjét az EU-n belül képzelik. A szükséges előkészületekhez továbbra is a stabilizációs és társulási folyamat nyújt közös keretet.

A sikerhez feltétlenül fenn kell tartani a bővítési folyamat szavahihetőségét. Ez abban mutatkozik meg, hogy a bővítési folyamatban érintett országok messze mutató reformokat biztosítanak ahhoz, hogy eleget tegyenek a megszabott feltételeknek, többek között a koppenhágai kritériumoknak Azt is jelenti, hogy el kell nyerni a tagállamok és állampolgáraik támogatását. Ez feltétlenül szükséges a bővítéspolitika hatásainak megértéséhez, valamint az azzal kapcsolatos tájékozott vitához, különösen a jelen helyzetben, amikor is az EU komoly kihívásokkal találja magát szembe. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságú a saját érdemek elve. Az egyes országok tagság felé közeledésének tempóját az határozza meg, hogy hogyan teljesítik a szükséges feltételeket. A bővítés ezért természeténél fogva fokozatos folyamat, amely azon alapszik, hogy az érintett országok szilárdan és fenntarthatóan végrehajtják a reformokat. A jogállamiság területén alkalmazott új tárgyalási megközelítés bevezeti annak szükségességét, hogy a reformok végrehajtását eredményessé kell tenni a teljes tárgyalási folyamat során. A reformokat mélyen meg kell szilárdítani, a visszafordíthatatlan jelleg célját szem előtt tartva.

Horvátország közelgő csatlakozása, a Montenegróval folytatott csatlakozási tárgyalások júniusi megkezdése, valamint Szerbia márciusban megadott tagjelölt státusza azt mutatja, hogy az EU állja a szavát, amint a feltételek teljesülnek. E pozitív fejlemények komoly jelzésértékkel bírnak a bővítés átalakító erejéről, és arról, hogy milyen potenciál rejlik egy fél nemzedékkel ezelőtt még háború sújtotta térségben. Ösztönzőként és bátorításként szolgálnak a térség valamennyi országa számára ahhoz, hogy felgyorsítsák saját felkészülésüket az esetleges uniós tagságra.

Az elmúlt évben a bővítési folyamatban érintett országokban számos pozitív fejlemény történt. A Horvátországgal, Montenegróval és Szerbiával kapcsolatosak mellett Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban is pozitív eredmények születtek: a magas szintű csatlakozási párbeszédnek köszönhetően a hatóságok jobban középpontba helyezték a reformokat. Albániában a kormány és az ellenzék közötti párbeszédnek köszönhetően, a választási és parlamenti reformok elfogadásával nagyjából sikerült kilendülni a politikai patthelyzetből. A csatlakozási tárgyalások jól haladnak Izlanddal. Törökország aktívan támogatja a Bizottság által tavaly bejelentett és 2012 májusában megkezdett új pozitív menetrendet.

Ugyanakkor az országok többségében még mindig függőben vannak a reformok. Továbbra is fontos kihívást jelentenek az emberi jogok, a felelősségteljes kormányzás, a jogállamiság – ideértve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet is –, az igazgatási kapacitás, a munkanélküliség, a gazdasági reform és a társadalmi befogadás. Gyakran nagyobb felelősségvállalásra van szükség a reformokkal kapcsolatban, valamint az előrelépéshez elengedhetetlen politikai akarat kialakításához. Továbbra is fontos kihívást jelent a véleménynyilvánítás szabadságának és a média függetlenségének megerősítése. A csatlakozási folyamatra időnként továbbra is kedvezőtlenül hatnak a bilaterális kérdések.

A bővítési folyamat természeténél fogva befogadó jellegű, és az érdekelt felek széles körének részvételét teszi szükségessé. A bővítési folyamatban érintett országokban a szükséges reformokkal kapcsolatban széles körű a politikai konszenzus és a lakosság támogatása, ami jelentősen hozzájárul az EU felé történő előrelépéshez szükséges átalakuláshoz.

E közlemény az Európai Unió bővítési menetrendjének jelenlegi helyzetét értékeli. A közleményt kísérő részletes országelemzések[1] alapján a közlemény számba veszi, hogy ezek az országok mit értek el a tagságra való felkészülés folyamán, hogy állnak jelenleg, értékeli kilátásaikat a következő évekre, és e tekintetben számos ajánlást tesz. A korábbi évekhez hasonlóan kiemelt figyelmet fordítunk számos kulcsfontosságú kihívásra; az EU támogatást nyújt a bővítési folyamatban érintett országok számára, többek között az előcsatlakozási támogatási eszköz révén.

2. Legfontosabb kihívások 2.1. A jogállamiság bővítési politikában betöltendő központi szerepe

A közelmúltbeli bővítésekből levont tanulságok, valamint a bővítési folyamatban érintett országok által tapasztalt kihívások hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a jogállamiságot még inkább a bővítéspolitika középpontjába kell állítani. A Tanács által jóváhagyott tavalyi stratégiai dokumentumban a Bizottság új megközelítést javasolt az igazságügy és alapvető jogok, valamint a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén folytatott tárgyalásokra. E megközelítés már tükröződik a Montenegróval folytatott tárgyalások 2012 júniusában elfogadott tárgyalási keretben, erőteljesen megszilárdítva a jogállamiság csatlakozási folyamatban betöltött központi szerepét, valamint megalapozva a jövőbeni tárgyalásokat.

Az Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak bizonyítaniuk kell, hogy a csatlakozási folyamat valamennyi szakaszában meg tudják erősíteni az Unió alapját képező értékek gyakorlati megvalósítását. Már a kezdetektől fogva ki kell alakítaniuk és elő kell mozdítaniuk a demokratikus kormányzáshoz és a jogállamisághoz szükséges alapvető intézmények megfelelő működését, a nemzeti parlamentektől kedve a kormányon át az igazságszolgáltatási rendszerig – ideértve a bíróságokat és ügyészségeket is – és a bűnüldöző hatóságokig.

E területeken a bővítési folyamatban érintett országoknak több fontosabb kihívással is szembe kell nézniük.

Ami az igazságszolgáltatási rendszert illeti, az országoknak biztosítaniuk kell annak függetlenségét, pártatlanságát és elszámoltathatóságát, valamint a tisztességes eljárások biztosítását. Az országoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy igazságszolgáltatási rendszereik megfelelően működjenek, túlságosan hosszú eljárások nélkül. E tekintetben már a legtöbb országban megvannak az igazságügyi reformstratégiák. Előrelépés történt az állami bírói tanácsok függetlenségének megerősítése terén, valamint a bírósági kinevezésekre vonatkozó új eljárások egyes eseteit illetően. Számos kihívás marad azonban, különösen a bírák és ügyészek megalapozottabb kinevezési eljárásainak biztosítása, az igazságszolgáltatás függetlensége és elszámoltathatósága közötti megfelelő egyensúly megtalálása – ideértve a bírák mentelmi jogát is –, valamint a számos esetben terjedelmes ügyhátralék csökkentése tekintetében. A bírósági határozatok végrehajtása továbbra is kihívást jelent. A jogalkotási és igazgatási reformok mellett számos esetben az igazságügyi kultúrát is meg kell változtatni ahhoz, hogy még inkább a polgároknak nyújtott szolgáltatásokra irányítsák a figyelmet.

A korrupció továbbra is problémát okoz a bővítési folyamatban érintett országok többségében. A korrupció aláássa a jogállamiságot, rányomja bélyegét az üzleti környezetre és a nemzeti költségvetésekre, valamint kihat a polgárok mindennapi életére olyan területeken, mint például az egészségügy és az oktatás. Átható jellege miatt a korrupció lehetővé teszi, hogy a szervezett bűnözésben érintett csoportok az állami és magánszektorba is beszivárogjanak. Az országoknak erős keretet kell biztosítaniuk a korrupció megelőzésére, különösen azáltal, hogy átláthatóbbá teszik az állami szerveket és az állami források felhasználását. A bűnüldöző szerveket proaktívabbá, összehangoltabbá és hatékonyabbá kell tenni annak biztosításához, hogy a korrupciós eseteket – ideértve a magas szinten elkövetetteket is – megfelelően kivizsgálják, büntetőeljárás alá vonják és szankcionálják.. Számos bővítési országban további erőfeszítésekre van szükség a politikai pártok és választási kampányok finanszírozása, az összeférhetetlenségek kezelése, a közbeszerzés átláthatósága, az információhoz való hozzáférés, valamint a vagyontárgyak lefoglalása és elkobzása tekintetében. Egyes esetekben jól működő szakügyészségeket hoztak létre. Még sok a tennivaló a szükséges eredmények megteremtését illetően. A korrupció ellenes politikák hatékony ellenőrzésének elősegítéséhez megbízható statisztikák összeállítására van szükség.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem továbbra is kulcsprioritás, és fontos problémát jelent a bővítési folyamatban érintett országok többségében. Számos bűncselekmény határokon átnyúló jellege szoros együttműködést tesz szükségessé a régió bűnüldözési és igazságügyi szervei között, az EU tagállamaival, valamint nemzetközi szinten. Hatékony jogi és nyomozati eszközöket kell a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelően küzdjenek a szervezett bűnözés ellen és azt megfelelően szankcionálják. Különösen pénzügyi nyomozati kapacitásukat kell megerősíteni. Van ugyan előrehaladás, de a legtöbb országban sokkal többet kell tenni a proaktív nyomozások, hatékony igazságügyi nyomon követés, valamint a megerősített nemzeti és nemzetközi együttműködés biztosítása érdekében. A Bizottság továbbra is támogatja a regionális ügyészi hálózatot, amelyet a tagállamokból kirendelt nemzeti szakértők segítenek. Folytatni kell a kapcsolódó európai ügynökségekkel, különösen az Europollal folytatott operatív együttműködést.

A közigazgatási reform továbbra is a politikai kritériumok kulcsprioritása a bővítési országok többségében. A demokratikus kormányzás és a jogállamiság elengedhetetlen részeként a közigazgatási reform célja az átláthatóság, elszámoltathatóság és hatékonyság megerősítése, valamint a polgárok és vállalkozások igényeinek fokozottabb előtérbe helyezése. Az állam működése és az EU-integrációhoz megkövetelt reformok végrehajtása érdekében alapvetően fontos, hogy az országok – többek között a humán erőforrás és az államháztartás igazgatása, ideértve az adóbeszedést is, tekintetében – megfelelő igazgatási eljárásokkal, valamint megbízható és független statisztikai rendszerekkel rendelkezzenek. Az országoknak általános nemzeti stratégiáik alapján fokozott erőfeszítéseket kell tenniük közigazgatásaik valamennyi szintjének fejlesztésére. A Bizottság felismeri, hogy a bővítési országoknak milyen kihívásokkal kell szembenézniük, és megerősíti értékelési és ellenőrzési kapacitását a kulcsfontosságú hiányosságok azonosításával, valamint a tervezéshez, prioritásmeghatározáshoz, és a reformok végrehajtásához nyújtott támogatásával.

A polgári, politikai, szociális és gazdasági jogok, valamint a kisebbségekhez tartozó személyek jogai kulcsfontosságú kérdések a bővítési országok többségében. Ezen alapvető jogokat a jog nagyjából garantálja, végrehajtásuk azonban sok esetben kétséges. Egyes esetekben joghézagok állnak fenn, például a megkülönböztetés-ellenes jogszabály hatálya tekintetében. Az emberi jogokkal foglalkozó nemzeti intézmények, például az ombudsmanok, gyakran jelentős megerősítésre szorulnak, csakúgy, mint a bűnüldöző szervek, amelyek többek között gyűlölet által motivált bűncselekményekkel és nemen alapuló erőszakkal foglalkoznak. A kiszolgáltatott helyzetű csoportok, például etnikai kisebbségek, fogyatékossággal élő személyek, leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű személyek tekintetében alkalmazott általános társadalmi attitűd továbbra is általános problémát jelent.

A bővítési országok összességében véve plurális a média. Egyes országok előrelépést tettek afelé, hogy megszüntessék a becsületsértés bűncselekménynek minősítését. Számos országban azonban a véleménynyilvánítás szabadsága továbbra is komoly aggodalomra ad okot, jellemző a politikai befolyás, gazdasági nyomás, öncenzúra, valamint az újságírók nem megfelelő védelme a zaklatás vagy akár erőszakos támadások ellen Különösen Törökországról mondható el, hogy a jogi keret nem biztosítja kellően a véleménynyilvánítás szabadságát; az újságírók ellen folyó bírósági eljárások és vizsgálatok magas száma és a médiára gyakorolt indokolatlan nyomás komoly aggodalomra ad okot.

Az e területen továbbra is fennálló kihívások tekintetében a Bizottság tervei között szerepel, hogy a 2013 első felében nyomon követi a 2011 májusában megrendezett „Speak Up!” konferenciát. A tervezett eseményen a nyugat-balkáni régió és Törökország médiaszemélyiségei és a civil társadalom érdekelt felei vennének részt annak megvitatása céljából, hogy a kormányok milyen mértékben foglalkoznak a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó európai normák teljesítését célzó kulcsprioritással. A Bizottság továbbra is szorosan együttműködik e területen az Európai Parlamenttel. A csatlakozási folyamat során előtérbe kerülnek e kérdések.

A tapasztalt kihívások és a reformok hosszú távú jellege miatt az igazságszolgáltatásra és alapvető jogokra, valamint a szabadságra, biztonságra és a jogérvényesülésre vonatkozó fejezeteket a tárgyalások elején tárgyalják, hogy a tárgyalások lezárása előtt maximális időt biztosítsanak a szükséges jogszabályok, intézmények és végrehajtásai eredmények megteremtésére. E fejezeteket a nemzeti hatóságok által elfogadott cselekvési tervek alapján nyitják meg. Átvilágítási jelentéseiben a Bizottság jelentős iránymutatást biztosít ahhoz, hogy a tagjelölt országok kidolgozhassák e cselekvési terveket. Újítás az, hogy a tárgyalások megkezdésekor félidős referenciaértékeket állapítanak meg. Amint ezek teljesülnek, a Tanács záró referenciaértékeket határoz meg.

A tárgyalásokat így strukturált keretben lehet folytatni, ami figyelembe veszi a reformok megfelelő végrehajtásához, valamint a szilárd eredmények felmutatásához szükséges időt. A folyamatot biztosítékok és korrekciós intézkedések kísérik, például a referenciaértékek naprakésszé tétele, valamint a tárgyalások nagyjából kiegyensúlyozott, fejezetek közötti előre vitelének biztosítása céljából. Továbbá, az új megközelítés nagyobb átláthatóságot és befogadó jelleget céloz a tárgyalásokat és a reformfolyamatot illetően. Utóbbival kapcsolatban a tagjelölt országokat arra ösztönözzük, hogy reformprioritásaikat az érdekelt felekkel folytatott konzultáció alapján alakítsák ki, hogy azok végrehajtása során maximális támogatottságot biztosítsanak. A Bizottság továbbra is ellenőrzése középpontjába állítja az e területeken elért előrelépést. A reformok végrehajtásának támogatására továbbra is IPA-forrásokat különítenek el.

A jogállamiság és a közigazgatás megerősítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a bővítési országok közelebb kerüljenek az EU-hoz, és teljes mértékben felvállalhassák a tagsággal járó kötelezettségeket. Az új megközelítés szellemében már a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt is nagyobb figyelmet fordítunk a jogállamiságra. Már a Montenegróval folytatott átfogó tárgyalások megnyitása előtt megkezdődött a jogállamiságot érintő kulcsfontosságú fejezetek átvilágítása. A többi tagjelölt országot, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot és Szerbiát ugyancsak meghívták a magyarázó jellegű átvilágítási találkozókra. Az Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételeként meghatározott kulcsprioritások középpontjában elsősorban a jogállamiság áll. A jogállamiságot érintő kérdések központi szerepet játszanak a Bizottság múlt évben megkezdett különféle – e közlemény 3. részében felsorolt – országspecifikus kezdeményezéseiben.

2.2. Regionális együttműködés és megbékélés a Nyugat-Balkánon

A regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok a stabilizációs és társulási folyamat alapvető elemei, így a Bizottság szoros figyelemmel követi ezeket a csatlakozási folyamat valamennyi szakaszában. E tekintetben tavaly további előrelépés történt. Folytatódott a bilaterális és multilaterális kapcsolattartás a régió vezetői és politikusai között, még olyan érzékeny területeken is, mint például a háborús bűncselekmények, a határok, a menekültek visszatérése, a szervezett bűnözés és a rendőrségi együttműködés, továbbá olyan regionális fórumok keretében, mint például az Energiaközösség, az európai közös légtér, a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA), valamint a Regionális Közigazgatási Képzési Központ. Kinevezték a Regionális Együttműködési Tanács új főtitkárát. A Bizottság várakozással tekint afelé, hogy a Regionális Együttműködési Tanács továbbfejlessze a regionális együttműködésben játszott szerepét, és platformot biztosítson a régió egészére nézve, valamint az uniós perspektíva tekintetében fontos kérdések előmozdítására, ezáltal még inkább az országok politikai menetrendjébe állítsa a regionális együttműködést. A regionális együttműködést regionális szinten kell felvállalni és irányítani.

Az etnikumok közötti vagy a jogállást érintő kérdésekkel kapcsolatos viták – főleg Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban* – továbbra is akadályozzák az intézmények működését, blokkolják a reformfolyamatot, és időnként kiterjedtebb regionális következményekkel járnak. E problémákat az országok az Unió felé vezető előrelépésekkel tudják legjobban kezelni. Az etnikummal kapcsolatos nehéz kérdéseket párbeszéddel és kompromisszummal sikeresen lehet kezelni, ahogyan azt a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal kötött ohridi keretmegállapodás folyamatban lévő végrehajtása is bizonyítja. A Koszovó jogállása feletti nézeteltérések továbbra is akadályozzak az EU-val való kapcsolatok elmélyítését. Észak-Koszovó kérdése továbbra is fontos kihívást jelent. E kérdésekben csak akkor lehet előrelépni, ha minden érintett szereplő konstruktív szellemben működik együtt.

Új eredmények születettek a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben: megállapodást kötöttek a regionális együttműködés és képviselet, valamint az integrált határigazgatás területén. Utóbbi megállapodást még végre kell hajtani. A Koszovó regionális együttműködéséről és képviseletéről szóló megállapodás Szerbia általi értelmezését sikerült pontosítani, és a végrehajtás első eredményei azt mutatják, hogy már nem akadályozza a regionális együttműködés befogadó jellegét. A mozgás szabadsága, a telekkönyvi nyilvántartás, a népesség-nyilvántartás, a vámbélyegzők, és a diplomák kölcsönös elismerése terén létrejött többi megállapodás végrehajtása egyenetlen volt, és eddig korlátozott helyi hatással járt. E folyamatban sürgősen további előrelépést kell tenni.

A megbékélést sürgető hangok egyre inkább visszhangra találnak a lakosság körében, ami jó alapot ad ahhoz, hogy foglalkozzanak az olyan megöröklött kérdésekkel, mint például a háborús bűncselekmények, a menekültek és az etnikumok közötti feszültségek. A nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom olyan kezdeményezései, mint például a fiatalok emberi jogi kezdeményezése, az Igazság és Megbékélés Bizottság (RECOM) és az Igmani Kezdeményezés fontos szerepet játszanak a régió polgárai közötti megbékélés előmozdításában, és ezeket támogatni kell. Mindazonáltal az elkövetkező években továbbra is figyelni kell a nacionalista beidegződések kivédésére. Különösen a kormányoknak és politikai vezetőknek kell többet tenniük azért, hogy a múlt kérdéseinek megoldását elősegítő környezetet teremtsenek. A múltbeli konfliktusokból fakadó kérdések, valamint a nyitott bilaterális kérdések továbbra is kulcsfontosságú kihívásokat jelentetnek a Nyugat-Balkán stabilitására nézve, és azokkal sürgősen foglalkozni kell. E kérdések megoldásával a Nyugat-Balkán EU-hoz közeledésének egyik legnagyobb akadálya hárulna el.

Ami a háborús bűncselekményeket illeti, a volt Jugoszláviában zajlott háborúk során elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos igazságszolgáltatási folyamat befejezése alapvetően fontos a tartós megbékéléshez. Folytatódott a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY) való együttműködés. Ez a régió országai által tett olyan korábbi határozott lépéseket követ, amelyek jó alapot biztosítottak az ICTY számára munkája befejezéséhez, noha előfordulhat, hogy egyes eljárásokat nem sikerül lezárni a korábban kitűzött, 2014. decemberi határidőig. Noha lassan lezárul az ICTY tevékenysége, az érintett kormányok továbbra is komoly kihívásokkal találják szembe magukat, amikor foglalkozni kívánnak a háborús bűncselekmények saját joghatóságukon belüli büntetlenségével. Politikai eltökéltséggel, az erőforrások fokozott középpontba állításával, a regionális együttműködéssel és a saját állampolgáraik kiadatása körüli problémák megoldásával a régió országai biztosíthatják, hogy ténylegesen igazságot szolgáltassanak a háborús áldozatok ezrei számára. Az eltűnt személyek kérdésével még teljes körűen foglalkozni kell. A Bizottság maximálisan támogatja a koszovói konfliktus alatt és után elkövetett, az Európa Tanács Közgyűlése által jóváhagyott Marty-jelentésben említett állítólagos bűncselekmények, többek között a szervkereskedelem folyamatban lévő kivizsgálását az EULEX égisze alatt.

Ami a menekülteket illeti, 2011 novemberében, Belgrádban Szerbia, Horvátország, Bosznia‑Hercegovina és Montenegró miniszteri szintű nyilatkozatot írt alá, amellyel megújították a szarajevói folyamat befejezése mellett tett politikai kötelezettségvállalásukat. Megállapodtak egy regionális lakhatási programról, amelyet a 2012 áprilisában tartott nemzetközi donorkonferencián terjesztettek elő, amelyen az EU és a nemzetközi közösség további jelentős pénzügyi támogatást különített el. A nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell e program végrehajtását, amelynek célja, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő menekültek könnyebben és tartósan visszatérhessenek származási helyükre, vagy könnyebben beilleszkedhessenek menedékük helyén. Ez lehetővé tenné, hogy a régióból származó menekülteket és hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket elszállásoló befogadó központok végleg bezárhassanak, és befejeződhessen a jelenleg 74 000 menekült nyilvántartásból való hivatalos törlése. A Bizottság üdvözli e fejleményeket, és arra szólítja fel az országokat, hogy továbbra is határozottan működjenek együtt a menekültekkel és a hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel kapcsolatos rendezetlen kérdések megoldása érdekében.

A kisebbségekkel kapcsolatos kérdések továbbra is kulcsfontosságú kihívást jelentenek a Nyugat-Balkánon. Általánosságban megvannak a kisebbségek védelmét szolgáló szilárd és kidolgozott jogi keretek. Ugyanakkor a gyakorlati végrehajtás gyakran nehézkes, különösen akkor, amikor közelmúltbeli konfliktusokhoz kapcsolódik. Ösztönözni kell a kisebbségek elfogadásának általános kultúráját az oktatás, széles körű nyilvános viták ösztönzése és tudatosítás révén. Proaktív jelleggel foglalkozni kell a gyűlölet által motivált bűncselekményeket és megkülönböztetést érintő esetekkel. A roma kisebbség továbbra is kimondottan hátrányos helyzetben van régió szerte. A Bizottság továbbra is támogatja az e téren – többek között a roma évtized keretében – hozott intézkedéseket. Az országoknak végre kell hajtani azokat a működési következtetéseket, amelyekhez a Bizottság által 2011-ben tartott roma szemináriumok alkalmával csatlakoztak.

A jószomszédi kapcsolatok szellemében az érintett feleknek a bővítési folyamat során – az EU általános érdekeit figyelembe véve – a lehető leghamarabb határozottan rendezniük kell a megoldatlan bilaterális kérdéseket. Ilyen kérdések tekintetében tavaly kevés előrelépés történt. A Bizottság arra sürgeti a feleket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a rendezetlen viták megoldása érdekében, a rögzített elvekkel és eszközökkel összhangban, többek közt adott esetben az ügyek Nemzetközi Bíróság vagy egyéb létező vagy ad hoc vitarendező testületek elé utalása útján is. Nem szabad, hogy bilaterális kérdések hátráltassák a csatlakozási folyamatot. A Bizottság kész arra, hogy elősegítse a megoldás kereséséhez szükséges politikai légkör megteremtését, és támogassa a kapcsolódó kezdeményezéseket. A Szlovénia és Horvátország közötti határrendezési megállapodás, melynek végrehajtása 2012-ben kezdődött meg, előkészíti az utat a bilaterális kérdések megoldásához, és jól példázza a jövőben követendő irányt. A Bizottság hangsúlyozza az európai értékek Délkelet-Európában való támogatásáról Horvátország által tett nyilatkozat fontosságát, és különösen azt, hogy Horvátország elkötelezte magát amellett, hogy a bilaterális kérdések nem akadályozhatják más tagjelölt országok csatlakozási folyamatát. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tekintetében a Bizottság hangsúlyozza, hogy továbbra is létfontosságú, hogy az ENSZ égisze alatt, tárgyalásos úton, kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak az elnevezés kérdésére. Haladéktalanul megoldást kell találni.

2.3. Gazdasági és szociális kihívások

A gazdaság talpra állításának megerősítése a bővítési országokban

A bővítési országok a társadalmi-gazdasági fejlődés tekintetében vegyes képet mutatnak. A bővítési folyamatban érintett összes ország nagyjából átfogó makrogazdasági stabilitást tartott fenn, de számos országban jelentősen megnőttek a költségvetési kockázatok. Régió-szerte érezhető a gazdasági válság hatása, a Nyugat-Balkán recesszióba esik vissza a versenyképesség, a bérek és a befektetések alacsony szintje, valamint a magas és növekvő munkanélküliség miatt.

A török gazdaság növekedési teljesítménye nagyrészt a körültekintő makrogazdasági politikának, és a jóval a globális válság előtt megkezdett reformoknak tulajdonítható. Mindazonáltal még sok a tennivaló a növekedés fenntartásához és a gazdaság továbberősítéséhez. A török gazdaság pozitív lendülete lehetőséget kínál arra, hogy az ország további strukturális reformokat kezdjen, különösen az oktatási, az infrastruktúra és a munkaerőpiaci politika területén.

A bankrendszer összeomlását követően az izlandi gazdaság összesen 12%-kal esett vissza. 2011-ben megkezdődött, és idén is folytatódott a kiviteleken és erős hazai keresleten alapuló talpra állás. A bankszektor határozott szerkezetátalakításával és megszilárdításával, az államháztartás konszolidálásával, valamint körültekintő politikákkal sikerült stabilizálni a gazdaságot, noha mindez a tőkekorlátozások által nyújtott védelem mellett történt, amelyek megszüntetése továbbra is kihívást jelent.

Noha 2010-ben és 2011-ben a nyugat-balkáni gazdaságoknak sikerült valamelyest talpra állniuk, az Európai Unión belüli negatív fejleményeket követően 2012 újabb visszaesést szenvedtek el. Horvátország, Bosznia‑Hercegovina és Szerbia újra recesszióba esett. Albánia, Koszovó és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jobban viselik a kedvezőtlen körülményeket. További növekedést realizáltak, mivel képesek voltak fenntartani a hazai keresletet, és a kereskedelem csökkenése is kevésbé hat rájuk. A pénzügyi szektor az összes országban stabil maradt, bár a hitelportfólió minősége tovább romlott.

Az elhúzódó hanyatlás szemmel láthatóan súlyosbította a már eleve nehéz szociális körülményeket. Tovább nőtt a munkanélküliség, és mára átlagosan 21%-ot ér el a Nyugat-Balkánon, de Bosznia‑Hercegovinában, Szerbiában, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban és Koszovóban sokkal magasabb. Ez különösen a fiatalokat érinti. Még ennél is aggasztóbb, hogy a válság előtti időszakban a szegénység csökkentése terén elért pozitív eredmények ellenkező irányba fordulnak. Különösen a kialakuló középosztály vált kiszolgáltatottabbá, háztartási pénzügyi tartalékaik és megtakarításaik kimerültek. A különféle közvélemény-kutatások azt sugallják, hogy az emberek egyre elégedetlenebbek a gazdasági és szociális helyzettel, mivel sokan közülük már az alapvető termékeket és szolgáltatásokat sem engedhetik meg maguknak. E tendenciák, az idei gyengébb növekedéssel vagy akár az új recesszióval karöltve sokkal proaktívabb politikai választ sürgetnek a romló szociális körülmények enyhítésére, ideértve például a munkanélküliség és a szegélység csökkentését a befektetések ösztönzése – és így a munkahelyteremtés elősegítése – által, valamint a szociális szektorban a jobb befektetések megcélozásával.

Az országok tisztában vannak a prioritásként kezelt reformok, valamint a növekedést és munkahelyteremtést célzó intézkedések szükségességével, a reformok végrehajtása melletti politikai elkötelezettség azonban gyakran túlságosan ingatag. Az évek során nem javult megfelelően a bevételbeszedés, költségvetés-tervezés és költségvetés-végrehajtás. A költségvetési átcsoportosításokat továbbra is rosszul célozzák, és nem járulnak hozzá a szociális helyzet javításához. A munkaerőpiacok általánosságban továbbra sincsenek megreformálva, a szakképzési rendszerek pedig nem járulnak hozzá a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolásában mutatkozó hiányosságok csökkentéséhez. Következésképpen a munkavállalók gyakran külföldön keresnek munkát. E tendencia az átutalások és a munkanélküliség enyhítése miatt rövid távon kedvező ugyan a gazdaságra nézve, hosszú távon azonban a kevesebb munkaerő és agyelszívás miatt korlátozza a növekedési potenciált. Makrogazdasági szinten számos ország reformokat hajtott végre a vállalatalapítás megkönnyítésére, vagy programokat dolgozott ki a külföldi befektetők országukba vonzására, de az üzleti környezetre továbbra is rányomja a bélyegét a gyenge lábakon álló jogállamiság és a kiterjedt informális szektor.

Az EU elkötelezett aziránt, hogy továbbra is politikai tanácsadással és pénzügyi segítségnyújtással támogatja az országokat, valamint szorosan együttműködik a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel a célból, hogy a kedvező hiteleket a prioritásként kezelt területekre irányítsa.

A Bizottság továbbra is társítja a bővítési országokat az Európa 2020 stratégiához. Feltérképezi, hogy a stabilizációs és társulási megállapítást érintő üléseket hogyan lehetne még inkább a versenyképesség és foglalkoztatás kérdéseinek szolgálatába állítani. E célból, valamint az Európa 2020 megközelítéssel összhangban, a bővítési folyamatban érintett országokat arra ösztönözzük, hogy mérlegeljenek nemzeti célértékeket a foglalkoztatás, innováció, éghajlatváltozás, energiaügy, oktatás, szegénység-csökkentés és társadalmi befogadás területén. Emellett 2013-tól kezdődően a Bizottság fokozatosan párbeszédet kezd a bővítési országokkal a foglalkoztatásról és szociális reformprogramokról, a foglalkoztatás és szociális politika átfogó megközelítését szem előtt tartva. A Bizottság előmozdítja továbbá az uniós programokban való fokozottabb részvételt, hogy a bővítési országok a tagállamokkal együtt tevékenykedhessenek az Európa 2020 kiemelt kezdeményezései területén.

A regionális politikai csoportok és a regionális együttműködési tanács jó előrelépést tett abban, hogy az Európa 2020 folyamatot a regionális szükségletekhez és helyzethez igazítása. Idén a kereskedelmi és befektetési miniszterek elkötelezték magukat amellett, hogy rendszeresen referenciaértékeket határoznak meg a regionális kereskedelmet, magánkutatást, vállalkozásokat és munkahelyteremtést érintő politikákban. A Bizottság – többek között az IPA-alapokkal – támogatja e közös reformtörekvéseket, valamint a regionális ellenőrzési megközelítést.

A megerősített regionális gazdasági együttműködés hozzájárulhat a válság hatásainak enyhítéséhez. A regionális kereskedelem átlagosan a régió összes kereskedelmének körülbelül 17%-át teszi ki. A CEFTA-országok közötti kereskedelmi áramlásokra kevésbé hatott a válság, és gyorsabban állnak talpra, mint az EU-val folytatott kereskedelem. A kereskedelmet ugyanakkor az élelmiszerek és nyersanyagok dominálják, a magasabb hozzáadott értékű áruk csupán a kereskedelmi áramlatok csekély százalékát teszik ki. A CEFTA elkezdte egyes szolgáltatások liberalizációját, amelyből valamennyi félnek fontos előnyei származhatnak. Az energia- és közlekedési piacok integrációja versenyképesebbé teszi a régiót, valamint olyan feltételeket teremt, amelyek vonzóvá teszik e területeket a befektetők számára.

Létrehozták a nyugat-balkáni beruházási keretet (WBIF), amely a nemzeti donorokat és nemzetközi pénzügyi szervezeteket tömöríti az országok projektmenetrendjének kidolgozása céljából. A WBIF keretében a Bizottság a bilaterális donorok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek 8 milliárd euró értékű beruházásokat támogatnak a közlekedés, energiaügy, környezetvédelem, éghajlatváltozás, szociális szektor, valamint a magánszektor és a kkv-k fejlesztése területén. A WBIF egyre fontosabb szerepet fog betölteni a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítéséhez nagyon szükséges beruházások előkészítésének és támogatásának elősegítéséhez.

Az EU gazdasági kormányzása és a bővítési országok

Az EU gazdasági kormányzásának jelenleg zajló, messze ható megreformálására tekintettel fontos, hogy a bővítési folyamatban érintett országokat továbbra is tájékoztassák, és még inkább bevonják e folyamatba, az EU-val kialakított gazdasági integrációjuk jelenlegi magas szintjét is figyelembe véve.

Az Európai Bizottságnak számos eszköze van arra, hogy a bővítési folyamatban érintett országokat tájékoztassa az EU gazdaságpolitikájának fejleményeiről. Ezek között említhetjük például a rendszeres bilaterális politikai és gazdasági párbeszédet, valamint a Bizottság, az uniós tagállamok és a tagjelölt országok között az előcsatlakozási költségvetési felügyelet összefüggésében folytatott multilaterális gazdasági párbeszédet.

A Bizottság fokozatosan az EU megerősített gazdasági kormányzásához igazítja a bővítési folyamatban érintett országok gazdasági felügyeletét. E célból az országokat arra kérik, hogy erősítsék meg középtávú gazdasági programjaikat azzal, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek külső pozíciójuk fenntarthatóságára és a növekedés főbb strukturális akadályaira, az Európa 2020 stratégiával összhangban. Továbbá, a Bizottság nagyobb hangsúlyt fektet a nemzeti költségvetési keret további erősítésére, amelynek eleget kell tennie a minőségi előírásoknak. A tagjelölt országokat arra kérik, hogy tegyenek szilárd kötelezettségvállalásokat a közös éves ECOFIN-találkozón elfogadott ajánlások nyomon követése mellett. A közös ECOFIN-találkozót, e találkozó előkészületeit, valamint a stabilizációs és társulási megállapodással kapcsolatos fórumokat is felhasználják a gazdasági és költségvetési felügyelet középpontba állítására, valamint adott esetben a tagjelölt országok tájékoztatására az EU gazdasági kormányzását formáló egyéb fejleményekről.

A jövőbeni magyarázó jellegű átvilágítási találkozókat ugyancsak felhasználják arra, hogy az országokkal megismertessék a gazdasági és monetáris unióval kapcsolatos kötelezettségekben bekövetkező változásokat, valamint az új pénzügyi felügyeleti struktúrát. A Bizottság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy e találkozókra olyan tagelölt országokat is meghívjon, amelyekkel még nem kezdődtek meg a tárgyalások. A Bizottság további átvilágító találkozókat is szervezhet a csatlakozási tárgyalások során, ha jelentős új vívmányokat fogadnak el.

3. A bővítés és a reform lendületének fenntartása

A bővítési folyamatban érintett országok számos kihívással találják szembe magukat, különösen a jogállamiság, a korrupció, a szervezett bűnözés, a gazdaság és a társadalmi kohézió területén. Továbbá, a gazdasági stagnálás összefüggésében fennáll a veszélye a populizmus irányába történő kilengésnek és a létfontosságú reformokkal szembeni ellenállásnak. A Nyugat-Balkánon különösen fontos, hogy az országok továbbra sem térjenek le a reformok útjáról, hagyják hátra a múlt örökségét, és európai jövőjükbe fektessenek be. Az EU-nak is érdekében áll a reformok sikeres végrehajtása. A bővítés közös vállalkozás. A bővítés és a reformok lendületének fenntartása voltaképpen ugyanazon érem két oldala.

A Bizottság egyre inkább keres innovatív megközelítéseket a bővítési országokban és a csatlakozási folyamat során felmerülő kihívások kezeléséhez. A tagsági kritériumok és feltételek változatlanok maradtak. Számos területen azonban országspecifikus, testre szabott megközelítésekre van szükség a bonyolult helyzetek – ideértve a csatlakozási folyamatban jelentkező fennakadásokat is – kezeléséhez. Ez nemcsak a jogállamiságra és a közigazgatási reformra igaz, hanem a demokrácia megszilárdítására, a jó kormányzásra, valamint a gazdasági és szociális kérdésekre is. Az ilyen kezdeményezések lendületet adnak a reformoknak. Nem helyettesítik a csatlakozási tárgyalásokat, de hidat képeznek azokhoz.

A 2011-es bővítési stratégiai dokumentum és a 2011. decemberi tanácsi következtetések alapján 2012 májusában pozitív menetrendet kezdtek az EU és Törökország közötti kapcsolatokra vonatkozóan, a csatlakozási tárgyalások folyamatának támogatása céljából, a tárgyalási kerettel és a vonatkozó tanácsi következtetésekkel összhangban. Ez a menetrend a közös érdeklődésre számot tartó területek széles körére kiterjed, ideértve a politikai reformokat, a külpolitikai párbeszédet, az uniós vívmányokhoz való közelítést, a vízumokat, a mobilitást és a migrációt, az energiát, a terrorizmus elleni küzdelmet, a kereskedelmet, valamint az uniós programokban való török részvételt.

2012 márciusában Skopjében magas szintű csatlakozási párbeszéd kezdődött Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal. A magas szintű csatlakozási párbeszéd a hazai menetrend élére állította az európai integrációt, ezzel új lendületet adott annak a főbb reformkihívásokról és lehetőségekről folytatott strukturált, magas szintű eszmecserék biztosításával. A kulcsfontosságú kérdések között szerepel a véleménynyilvánítás szabadsága, a jogállamiság és etnikai kapcsolatok, a választási reform kiívásai, a közigazgatási reform, a piacgazdaság megerősítése és a jószomszédi kapcsolatok. A kormány halad a konkrét intézkedéseket és végrehajtási időkeretet meghatározó menetrendjében szereplő ambiciózus reformcélok megvalósítása terén.

Albániában a Bizottság szorosan együttműködött a kormánnyal és az ellenzékkel annak elősegítésére, hogy az ország megbirkózhasson a politikai akadályokkal és továbbvihesse a választási és parlamenti reformokat, valamint olyan környezetet hozhasson létre, amely előmozdítja a haladást, különösen az uniós menetrend tekintetében. Ez lehetővé tette a bizottsági vélemény kulcsfontosságú prioritásaival foglalkozó cselekvési terv átlátható és részvételen alapuló felülvizsgálatát. A kormány tevékenységének élén az uniós menetrend áll, aminek köszönhetően konkrét eredményeket érnek el a tervben kitűzött teljesítendő feladatok terén, ideértve a parlamenti és választási reformokat, a jogállamiságot és az emberi jogokat.

Bosznia-Hercegovinával magas szintű csatlakozási párbeszéd kezdődött 2012 júniusában, Brüsszelben. E kezdeményezés segíteni kíván az országnak az EU-csatlakozási folyamat előre vitelében azáltal, hogy elmagyarázza a csatlakozási tárgyalások követelményeit és módszertanát, konkrétabban pedig azt, hogy az uniós csatlakozási folyamat során mit várnak az országtól. Célja, hogy a jelenlegi politikai krízis ellenére fenntartsa az uniós menetrend politikai lendületét. A júniusi találkozó eredményeként együttes közvetkeztetések, és egy EU-integrációs menetrend született, amelynek az a célja, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás hatályba lépéséig sikerüljön teljesíteni a feltételeket, és az ország hiteles uniós tagság iránti kérelmet nyújthasson be. Ehhez az EU-kérdésekben illetékes valamennyi hatósági szint közötti együttműködés mechanizmusra volt szükség, hogy az ország egységes álláspontot alakíthasson ki e kérdésben. A Bizottság sajnálja, hogy az eddigi eredmények várakozáson aluliak. A 2011-ben Bosznia-Hercegovinával indított igazságügyi strukturált párbeszéd kedvezőn hatott a 2009–2013 közötti időszakra vonatkozó igazságügyi reformstratégia végrehajtására.

Az Európai Bizottság és Koszovó 2012 májusában strukturált párbeszédet kezdett a jogállamiságról azzal a céllal, hogy elősegítse Koszovó számára a jogállamiság területén tapasztalt kihívások megválaszolását, ami a Nyugat-Balkán egészére nézve kulcsfontosságú. Ebben a szakaszban a Bizottság az igazságszolgáltatásra, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemre helyezi a hangsúlyt.

A Bizottság folytatja e célkitűzéseket és egyebeket azzal a céllal, hogy fenntartsa a csatlakozási folyamat lendületét és átalakító erejét, valamint biztosítsa, hogy a bővítési politika választ ad e kérdésekre.

4. A bővítési országok előrehaladása és a 2012-13-as teendők 4.1. Nyugat-Balkán

Horvátország

E közleménnyel párhuzamosan a Bizottság közleményt fogadott el a Horvátország uniós tagságra való felkészültségéről szóló átfogó ellenőrzési jelentés főbb megállapításairól, A csatlakozás bekövetkeztéig a Bizottság továbbra is ellenőrzi a Horvátország által a csatlakozási tárgyalások folyamán tett kötelezettségvállalásokat, és 2013 tavaszán közleményt szándékozik közzétenni a végső ellenőrzési jelentésről.

Montenegró

2012. június 29-én az Európai Tanács támogatta a Tanács bizottsági jelentésen alapuló határozatát arról, hogy meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval. Ugyanazon a napon az első kormányközi konferencián megkezdődtek a tárgyalások. A csatlakozási tárgyalásokat a Tanács által elfogadott tárgyalási kerettel összhangban folytatják, amely tárgyalási keret új megközelítést foglal magában az igazságszolgáltatásról és alapvető jogokról, valamint a szabadágról, a biztonságról és a jog érvényesüléséről, ezáltal megerősíti a tárgyalások jogállamiságra irányuló fókuszát.

A csatlakozási tárgyalások megkezdése azt tükrözi, hogy Montenegró további előrelépéseket tett a kulcsfontosságú reformok terén. Montenegró megfelelően teljesíti a politikai kritériumokat. A parlament működése, az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes politika, az emberi jogok és a kisebbségvédelem megerősítése céljából javult a jogalkotási és intézményi keret, valamint a politikák. Tovább folytatódtak a folyamatban lévő alkotmányos és közigazgatási reformok. Montenegró továbbra is zökkenőmentesen teljesíti a stabilizációs és társulási megállapodásban meghatározott kötelezettségeket. Továbbra is konstruktív szerepet játszik a régióban, és tiszteletben tartja nemzetközi kötelezettségvállalásait.

Montenegrónak több erőfeszítést kell fektetnie a jogállamiság eredményességének fokozására a reform visszafordíthatatlan végrehajtása céljából, különös tekintettel a szervezett bűnözést és korrupciót – ideértve a magas szinten elkövetettet is – eseteire. Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében Montenegrónak be kell fejeznie az alkotmánymódosítást. Az igazságszolgáltatás elszámoltathatósága továbbra is aggodalomra ad okot. A montenegrói közigazgatás kis mérete miatt átfogó kihívást jelent az uniós vívmányok végrehajtásához szükséges igazgatási kapacitás megteremtése is.

Az új megközelítéssel összhangban, valamint a 2011. decemberi Európai Tanács felkérésnek eleget téve a Bizottság 2012 tavaszán már megkezdte az igazságszolgáltatásra és alapvető jogokra, valamint a szabadságra, a biztonságra és a jog érvényesülésére vonatkozó fejezetek átvizsgálását. A többi fejezet átvizsgálása 2012 szeptemberében kezdődött meg, és várhatóan 2013 tavaszán fejeződik be.

A Bizottság továbbra is támogatja Montenegrót az EU-val kapcsolatos reformok végrehajtásában.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2005-ben kapta meg a tagjelölt státuszt. 2009-ben a Bizottság megvizsgálta, hogy az ország megfelelően eleget tesz-e a politikai kritériumoknak, és a tárgyalások megkezdését javasolta. Ezen ajánlást a Bizottság 2010-ben, 2011-ben és most 2012-ben megismételte. A Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a reformok ütemének és fenntarthatóságának megszilárdítása, különös tekintettel a jogállamiságra, valamint az etnikumok közötti kapcsolatok megerősítése érdekében az országnak a csatlakozási folyamat következő szakaszába kell lépnie, ami a régió egészének előnyére válna.

Az ország továbbra is teljesíti a stabilizációs és társulási megállapodásból (STM) fakadó kötelezettségeit. A Bizottság továbbra is azt javasolja, hogy az ország lépjen a társulás második szakaszába, és arra ösztönzi a Tanácsot, hogy ennek érdekében további késedelem nélkül cselekedjen az STM vonatkozó rendelkezésével összhangban.

Az ország továbbra is megfelelően teljesíti a politikai kritériumokat. A kormány tevékenysége középpontjába állította az uniós menetrendet. A Bizottsággal folytatott magas szintű csatlakozási párbeszéd katalizátorként szolgált a reformok felgyorsításához, és jelentős előrelépést segített elő számos kulcsfontosságú politikai területen. A kormány javaslatokat terjesztett a Parlament elé a választásokat szabályozó jogalkotási keret javítása céljából, a véleménynyilvánítás területén pedig a becsületsértések büntethetőségének megszüntetésére. Az ohridi keretmegállapodás végrehajtásának első, kormány általi felülvizsgálata hasznos eszköznek bizonyult a közösségek közötti párbeszéd megerősítéséhez.

A reformlendületet a politikai kritériumok valamennyi területén fenn kell tartani, különösen a végrehajtás biztosítása érdekében. Meg kell erősíteni a jogállamiságot, többek között a véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében. A kormány és az újságíró-szövetség közötti kerekasztal-párbeszéd várhatóan továbbra is hasznos fórumot biztosít a médiával kapcsolatos kulcsfontosságú kihívások megválaszolásához. Aggodalomra adott okot a 2012 első felében zajló erőszakos események következtében a közösségek között kialakuló feszültség. A kormány éretten reagált e kihívásra, és erre kell építenie az etnikumok közötti kapcsolatok további erősítése és a megbékélés érdekében, a 2001-es konfliktus áldozatainak jogállását érintő vita fényében is.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Egyesült Nemzetekben történő belépésének 20. évfordulójához közelítve még mindig nem sikerült rendezni a vitát Görögországgal az elnevezés kérdését illetően. Az ENSZ égisze alatt az 1990-es évek óta folyik a párbeszéd, melyet 2009 óta kétoldalú tárgyalások is kiegészítenek, többek közt miniszterelnöki szinten is. A folyamatok azonban eddig nem voltak eredményesek. Decemberben a Nemzetközi Bíróság úgy találta, hogy Görögország megsértette az országgal kötött ideiglenes megállapodását azáltal, hogy a 2008-as bukaresti csúcstalálkozón ellenezte Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság NATO-ba történő felvételét. A jószomszédi kapcsolatok fenntartása továbbra is alapvetően fontos, ide értve az ENSZ égisze alatt az elnevezés kérdésének tárgyalásos úton való, kölcsönösen elfogadható megoldását is. Haladéktalanul megoldást kell találni. Kerülni kell az olyan fellépéseket és nyilatkozatokat, amelyek hátrányosan érinthetnék a jószomszédi kapcsolatokat.

Szerbia

A 2012. márciusi Európai Tanács megadta Szerbia számára a tagjelölt státuszt.

Az elnökválasztások, parlamenti és helyhatósági, valamint a Vajdaságban tartott választások előtt és után egyaránt biztosították az intézmények stabilitását és működését. Noha a választás összefüggésében lassult a jogalkotási tevékenység, a legtöbb területen némi előrelépés figyelhető meg a reformok végrehajtását illetően. Szerbia továbbra is teljes mértékben együttműködik a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY). Szerbia zökkenőmentesen végrehajtja az ideiglenes megállapodásból/stabilizációs és társulási megállapodásból fakadó kötelezettségeit. Eredmények születtek a Pristinával folytatott párbeszéd során, a létrejött megállapodások végrehajtása azonban egyenetlen képet mutat. E tekintetében két közelmúltbeli fejleményt említhetünk meg: Szerbia aláírta a belső határigazgatás műszaki jegyzőkönyvét, valamint tisztázták Koszovó regionális együttműködéséről és képviseletéről szóló megállapodás Szerbia általi értelmezését, amely a végrehajtás első tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy többé már nem akadályozza a regionális együttmüködés befogadó jellegét. Szerbia új vezetése hangsúlyozta kötelezettségvállalását a Pristinával folytatott párbeszéd során már létrejött valamennyi megállapodás végrehajtása, valamint a tágabb értelemben vett politikai kérdések megoldása mellett. E kötelezettségvállalás teljesítése kulcsfontosságú ahhoz, hogy Szerbia az uniós integráció következő szakaszába léphessen.

Szerbia továbbra is megfelelően teljesíti a politikai kritériumokat, valamint a stabilizációs és társulási folyamat feltételeit. Ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a jogállamiságra, különösen az igazságszolgáltatásra, ahol a közelmúltbeli visszaesések azt hangsúlyozzák, hogy meg kell újítani a reformok melletti elkötelezettséget; biztosítania kell továbbá az igazságszolgáltatás függetlenségét, pártatlanságát és hatékonyságát, figyelembe véve az alkotmánybíróság nemrégiben hozott ítéleteit is, továbbá tekintettel arra, hogy újra el kell nyerni a polgároknak a bírósági újrakinevezésekben mutatkozó hiányosságok miatt megrendült bizalmát. Továbbá, a közelmúltbeli események fényében külön figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott helyzetű csoportok jogaira, valamint az olyan kulcsfontosságú intézmények, mint például a központi bank függetlenségére. Szerbiának továbbra is konstruktívan részt kell vennie a regionális együttműködésben, és meg kell erősíteni kapcsolatait a szomszédos országokkal. A reformok lendületét újra kell éleszteni, és további előrelépésre van szükség a Koszovóval való kapcsolatok szemmel látható és fenntartható javítása érdekében.

A Bizottság – az Európai Unióhoz történő csatlakozásról Szerbiával folytatott tárgyalások megkezdésének ajánlása céljából, valamint a 2011. december 5-i tanácsi következtetésekkel összhangban – jelentést terjeszt elő, amint megvizsgálta, hogy Szerbia kellő szintű megfelelést ért el a tagsági kritériumok, valamint a stabilizációs és társulási folyamat feltételei tekintetében, és különösen a Koszovóval kapcsolatos, a tanácsi következtetésekben meghatározott kulcsfontosságú prioritás tekintetében. A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok szemmel látható és tartós javítására van szükség ahhoz, hogy mindkét ország továbbléphessen az EU felé vezető úton, és annak elkerülésével, hogy bármelyikük is akadályozza a másikat ezen erőfeszítésekben.

Albánia

A 2011 novemberében a kormányon lévő többség és az ellenzék között született politikai megállapodás végre véget vetett a 2009-es parlamenti választások óta fennálló hosszú politikai patthelyzetnek. E megállapodás foglalkozni kívánt a választási és parlamenti reformmal, valamint meg kívánta teremteni a többi területen megvalósuló közös reformtörekvések politikai környezetét. Ennek eredményeként jelentősen javult a politikai párbeszéd és együttműködés, amit előrelépést tett lehetővé a reform kulcsfontosságú területein. Az elnökválasztásokat az Alkotmánnyal összhangban bonyolították le, de a választások körül zajló politikai folyamat befogadó jellege várakozásokon alul maradt. Noha a választások után ideiglenesen kissé lassultak a reformok, a politika megállapodást végrehajtása folyik.

Albánia jó előrelépést tett az uniós tagsághoz szükséges politika kritériumok teljesítése felé, valamint a Bizottság 2010-es véleményében foglalt kulcsprioritásoknak megfelelő reform végrehajtása terén. Általánosságban Albánia folytatja a stabilizációs és társulási megállapodás zökkenőmentes végrehajtását, és továbbra is konstruktív szerepet játszik a régióban. Albánia négyet teljesített a kulcsprioritások közül, mégpedig a parlament megfelelő működésével, a megerősített többséget igénylő függőben lévő jogszabályok elfogadásával, az ombudsman kinevezésével és a kulcsfontosságú intézményekben tartott meghallgatással és szavazással, valamint a választások jogi keretének módosításával kapcsolatosakat.

Albánia jól halad afelé, hogy teljesítse a közigazgatási reformmal és a fogva tartottakkal való bánásmód javításával kapcsolatos két kulcsprioritást. Mérsékelt előrelépést sikerült elérni az igazságügyi reformmal és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos kulcsprioritások terén – például a köztisztviselők és bírák mentelmi jogainak megreformálásával, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény elfogadásával – annak köszönhetően, hogy a kormány jól koordinálta az EU-integráció folyamatát, az ellenzék pedig hatékony együttműködést tanúsított. Ugyancsak előrelépés történt a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, a tulajdonreformot, diszkrimináció ellenes politikákat – főleg a nők jogait – érintő többi kulcsprioritás terén, ideértve jelentős lépéseket, különösen a bűncselekményekből származó vagyontárgyak lefoglalásának növelése, a tulajdonreform átfogó stratégiájának elfogadása, valamint a büntetőtörvénykönyv családon belül elkövetett erőszakot érintő szankcióinak megerősítését szolgáló módosításait illetően.

Albániának alapul kell használnia az elért előrelépést, és konkrét lépéseket kell tennie a korrupció elleni küzdelem, valamint az igazságügyi reform területén ahhoz, hogy biztosítsa az igazságügy függetlenségét, hatékonyságát és elszámoltathatóságát. Be kell fejezni a közigazgatási és igazságügyi reformot, valamint felül kell vizsgálni a parlament eljárási szabályzatát. További figyelmet kell fordítani az emberi jogok területén vállalt kötelezettségek – ideértve a roma közösség életkörülményeinek javítását is – végrehajtására. A reformmal kapcsolatban folyamatos politikai párbeszédet kell fenntartani az ország demokratikus intézményei zökkenőmentes működésének és további erősítésének biztosítása céljából. A 2013 nyarára kitűzött parlamenti választásokkal jól lehet majd tesztelni az új választási törvényt és a pártok reformok melletti fenntartott elkötelezettségét. Alapvetően fontos a reformok lendületének fenntartása, különös hangsúllyal a jogállamisággal kapcsolatos jogszabályok és szakpolitikák végrehajtására.

Bosznia- Hercegovina

A 2010 októberében tartott általános választások következtében kialakult, mintegy 16 hónapon át tartó politikai patthelyzet után az állami szintű kormányról szóló megállapodással sikerült befejezni a végrehajtó és jogalkotási hatóságok létrehozását. Az új Minisztertanács megalakulása, valamint két kulcsfontosságú unióval kapcsolatos jogszabály elfogadása kezdetben az uniós integrációra irányította a figyelmet. E lendületet azonban nem sikerült fenntartani. A kialakuló politikai konszenzus hamar szertefoszlott, és megrekedt az előrelépés az uniós menetrend terén. Megkezdődött az állami, szövetségi és kantoni szintű hatóságok átszervezése, de azt politikai viták és jogi kihívások blokkolták. Bosznia‑Hercegovina kismértékű haladást ért el a politikai kritériumok teljesítése terén. Kevés előrelépés történt az intézményi struktúrák funkcionális jellegének, összehangoltságának és fenntarthatóságának fokozása terén. Jelentős erőfeszítésekre van szükség az igazságszolgáltatás megerősítésére, az EU és Bosznia‑Hercegovina közötti strukturált igazságügyi párbeszéd összefüggésében azonosított prioritásokkal összhangban. Fel kell gyorsítani az erőfeszítéseket a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a közigazgatási reform területén is.

A politikai képviselők között továbbra sincs közös elképzelésük az ország általánosságban követendő irányáról és jövőjéről, valamint hiányzik az az intézményi struktúra, amely minőségi előrelépést tehetne lehetővé az ország EU felé vezető útján.

Prioritásként foglalkozni kell azzal, hogy hatékony koordinációs mechanizmusra van szükség az uniós jogszabályok átültetésében, végrehajtásában és érvényesítésében érintett különféle kormányszintek között ahhoz, hogy az ország egységesen szólalhasson fel az uniós kérdésekkel kapcsolatban, valamint hatékonyan kiaknázza az EU előcsatlakozási támogatását. E célból június 27-én magas szintű csatlakozási párbeszéd kezdődött Brüsszelben.

Belső EU-integrációs menetrendet fogadtak el azzal a céllal, hogy teljesítsék egyrészt Stabilizációs és Társulási Megállapodás hatályba lépésének, másrészt a hiteles tagsági kérelem benyújtásának feltételeit – a vonatkozó tanácsi következtetésekben meghatározottak szerint –, de nem sikerült teljesíteni az alkotmány módosítását célzó politikai megállapodás augusztus 31-re kitűzött határidejét. Az említett módosításnak az volt a célja, hogy eleget tegyen az Emberi Jogok Európai Bírósága által az ország intézményeiben való képviselet tekintetében fennálló etnikai alapú megkülönböztetésről szóló ítéletének (Sejdic-Finci ügy). Augusztusban három politikai párt különálló, nem összehangolt javaslatokat nyújtott be a parlamenthez az alkotmány módosítása céljából. Továbbra is komoly aggodalomra ad okot, hogy még mindig nem sikerült összehangolni az Alkotmányt az EJEB Sejdic-Finci ügyben hozott ítéletével. Ahhoz, hogy az ország teljesíthesse az ideiglenes megállapodásból/stabilizációs és társulási megállapodásból fakadó kötelezettségeket, hiteles folyamatot kell létrehozni az EJEB-határozat megválaszolására, valamint végre kell hajtani az ország állami támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségeit.

Bosznia-Hercegovina kormányzata továbbra is végrehajtó mandátummal rendelkező nemzetközi részvétel bevonásával működik. A Béke-végrehajtási Tanács irányítóbizottsága májusban jóváhagyta a Főképviselő Hivatalának azon határozatát, miszerint fel kell függeszteni és augusztus 31-én be kell zárni a Brčko-i irodát, a Brčko körzet ügyében hozott jogerős ítélet végrehajtása terén elért jelentős előrelépést követően. Ezt követően augusztus 31-én bezárták a Brčko-i irodát. Az EU irodákat nyitott Brčko és Mostar körzetben, valamint megerősítette már meglévő irodáját Banja Luka körzetben.

Az európai uniós különképviselő mandátumának a főképviselő hivatalától való elválasztását követően az EU – megerősített jelenlétének köszönhetően – számos területen vezető szerepet játszott abban, hogy elősegítse a hatóságok számára az uniós menetrend célkitűzéseinek végrehajtását. E tekintetben az EU továbbra is erősíteni fogja az ország intézményeinek nyújtott támogatását.

Jelentős további erőfeszítésekre van szükség a még hátralévő követelmények teljesítése, valamint annak megkönnyítése érdekében, hogy a nemzetközi kormányzási és biztonsági berendezkedésű ország olyan, hazai intézményekkel rendelkező országgá válhasson, amely teljes mértékben szerepet és felelősséget vállal saját politikaalakítása és jogalkotása tekintetében, összhangban az uniós tagságra vágyó országokkal szemben támasztott követelményekkel. E kérdések átfogó megválaszolására van szükség ahhoz, hogy olyan stabil és konstruktív politikai környezet alakulhasson ki, ahol az uniós menetrend a politikai folyamat középpontjában áll. Az ország és polgárai uniós törekvéseinek elérése érdekében kulcsfontosságú a kompromisszumon alapuló megállapodás iránti politikai hajlandóság.

Koszovó

E közleménnyel párhuzamosan a Bizottság közleményt fogadott el a Koszovóval kötendő stabilizációs és társulási megállapodás megvalósíthatósági tanulmányáról.

4.2. Törökország

Törökország az EU szempontjából kulcsfontosságú ország, gondoljunk csak dinamikus gazdaságára, stratégiai fekvésére, valamint fontos regionális szerepére, amely hozzájárul az EU külpolitikájához és energiabiztonságához. A vámunió révén Törökország már nagy mértékben integrálódott az EU-ba, és Európa versenyképességének fontos alkotóelemévé vált. Ez fordítva is igaz, az EU továbbra is kulcsfontosságú Törökország gazdasági és politikai modernizálásához. E kötelékek szorosabbra fűzése mindkét fél számára előnyös lenne.

Az EU és Törökország közötti kapcsolatban rejlő lehetőséget csak aktív és hiteles csatlakozási folyamat keretében lehet kiaknázni. Továbbra is a csatlakozási folyamat biztosítja a legmegfelelőbb keretet az EU-val kapcsolatos reformok ösztönzésére, a kül- és biztonságpolitikai kérdésekről kialakított párbeszédre, a gazdaság versenyképességének megerősítésére, továbbá az energiaügyek, valamint bel- és igazságügyek területén folytatott együttműködés fokozására. Ennek a folyamatnak tiszteletben kell tartania az EU kötelezettségvállalásait és a megállapított feltételrendszert.

Ebben az összefüggésben a Bizottság 2012 májusában pozitív menetrendet kezdett a Törökországgal kialakított kapcsolatok tekintetében, hogy némi stagnálást követően újra felélénkítse a csatlakozási folyamatot, és friss dinamizmust vigyen az EU és Törökország közötti kapcsolatokba. A pozitív menetrend nem a csatlakozási tárgyalások alternatívája, hanem inkább azok támogatásának módja. A közös érdeket képviselő területekre, úgy mint a jogharmonizációra, a megerősített energiaügyi együttműködésre, a vízumok kérdésére, a mobilitásra és migrációra, a Vámunióra, a külpolitikára, a politika reformokra, a terrorizmus elleni küzdelemre, valamint az emberek közötti kapcsolatépítést szolgáló programokban való fokozott részvételre irányítja az erőfeszítéseket. A pozitív menetrend keretében az uniós vívmányokhoz való közelítés előmozdítására létrehozott nyolc munkacsoportból hat már megtartotta első ülését. Továbbra is alapvető fontossággal bír, hogy Törökország aktívan támogassa a pozitív menetrendet és saját európai perspektíváját. Mind az EU-nak, mind Törökországnak érdekében áll, hogy a csatlakozási tárgyalások visszanyerjék lendületüket, nem utolsó sorban annak biztosítására, hogy az EU továbbra is referenciaértéknek számítson a törökországi reformok tekintetében.

Továbbá, a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy kiterjedtebb párbeszédet és együttműködési keretet alakítson ki az EU és Törökország között a bel- és igazságügy politikai területei teljes spektrumának lefedésére. A Tanács arra kérte továbbá a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a fokozatos és hosszú távú perspektívának számító vízumliberalizáció felé, a Törökország és az EU közötti visszafogadási megállapodás aláírásával párhuzamosan. Miután júniusban parafálták a visszafogadási megállapodást, most kulcsfontosságú, hogy Törökország azt aláírja, ezzel lehetővé téve a vízumliberalizációs menetrend végrehajtásának megkezdését.

Mivel Törökország egyre inkább potenciális energia-csomóponttá válik, és tekintettel az EU-val közös kihívásokra, a Bizottság és Törökország úgy döntött, hogy számos fontos energiaügyi kérdésben megerősítik együttműködésüket.

Jelentősen elmélyült az EU-val folytatott kül- és biztonságpolitikai párbeszéd. A Törökország és az EU közös szomszédságában végbemenő fejlemények megerősítették Törökország fontos szerepét és értékes hozzájárulását az EU külpolitikájához és energiabiztonságához. Törökország továbbra is pozitív szerepet játszik az észak-afrikai és közel-keleti országokban végbemenő reformmozgalmak támogatásában. Szíriával intenzív együttműködést folytat. A politikai párbeszédnek keretet adó – többek között miniszteri szintű – találkozók olyan, az EU és Törökországot közösen érintő külpolitikai kérdésekkel foglalkoztak, mint például a Észak-Afrika, a Közel-Kelet, a Nyugat-Balkán, Afganisztán/Pakisztán, valamint a Dél-Kaukázus kérdése.

A török gazdaság továbbra is erőteljesen növekszik, de a tetemes külső egyensúlyhiány és a jelentős inflációs nyomás továbbra is a legnagyobb fenyegetőerő a makrogazdasági stabilitásra nézve. A be nem jelentett foglalkoztatás magas előfordulása, a szegmentált munkaerőpiacok, valamint a szakszervezeti jogszabályok megreformálásának befejezése továbbra is kihívást jelent. A Bizottság feltérképezi annak lehetőségeit, hogy miként foglalkozhat Törökország vámuniót érintő kérdéseivel, ideértve az EU harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásokat is. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy kívánatos lenne modernizálni a vámuniót, és megoldást kellene találni a Törökország és az EU közötti kereskedelmet akadályozó, zavaró tényezőkre. A Bizottság arra kérte a Világbankot, hogy készítsen értékelést a vámunió működéséről annak modernizálása céljából.

A Bizottság folytatja a pozitív menetrend végrehajtását, hogy új lendületet vigyen a csatlakozási folyamatba, és konstruktívabb kapcsolatot tegyen lehetővé.

Egyre aggasztóbb, hogy Törökország nem tett jelentős előrelépést a politikai kritériumok teljes mértékű teljesítése felé. Az országban az alapvető jogok tiszteletben tartásának helyzete továbbra is súlyos aggodalmakra ad okot – annak ellenére is, hogy nemrégiben javították e terület különféle jogi rendelkezéseit. Újra és újra megsértik a szabadsághoz és biztonsághoz, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot, továbbá a véleménynyilvánítás, gyülekezés és egyesülés szabadságát azzal, hogy aránytalanul alkalmazzák a terrorizmussal és szervezett bűnözéssel kapcsolatos jogszabályokat. Fontos, hogy Törökország foglalkozzon az igazságszolgáltatás függetlenségét, pártatlanságát és hatékonyságát érintő valamennyi kérdéssel. Továbbra is komoly kérdés, hogy a média szabadságának gyakorlati megvalósulását további korlátozások akadályozzák, és egyre több pert indítanak írók és újságírók ellen. Következésképpen egyre kiterjedtebb az öncenzúra. A Bizottság üdvözli a török kormány azon kötelezettségvállalását, hogy gyorsan előterjeszti a negyedik igazságügyi reformcsomagot, és arra szólítja fel a török kormányt, hogy foglalkozzon minden olyan alapvető kérdéssel, amely jelenleg kihat a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlati megvalósulására.

Továbbá, a kurd kérdés továbbra is kulcsfontosságú kihívást jelent Törökország demokráciájára nézve, és sürgős politikai megoldásra van szükség. Általánosságban Törökországnak még jelentős további erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy a legmagasabb szintre emelje a demokráciát és az emberi jogokat. Az új alkotmánnyal kapcsolatban jelenleg zajló munka fontos lehetőség e tekintetben.

Az EU terrorista szervezetekről összeállított listáján szereplő PKK által elkövetett terrortámadások jelentősen fokozódtak, különösen az elmúlt néhány hónapban. Az EU határozottan és ismételten elítélte a terrortámadásokat. Az EU és Törökország aktív terrorizmus ellenes párbeszédet folytat, és a terrorizmus elleni küzdelem fontos pontja a Törökországra vonatkozó pozitív menetrendnek.

Törökország 2012 második felében befagyasztotta kapcsolatait az Európa Unió Tanácsának soros elnökségével, többek között azzal, hogy nem vett részt a ciprusi elnökség alatt tartott egyetlen ülésen sem. A Bizottság ismételten hangot ad súlyos aggályainak a török kijelentések és fenyegetések tekintetében, valamint arra szólítja fel Törökországot, hogy tartsa teljes mértékben tiszteletben a Tanács elnökségének szerepét, ami az EU alapvető – a Szerződésben előírt – intézményi jellemzője.

2012 tavaszán holtpontra jutottak az ENSZ Főtitkárságának égisze alatt a ciprusi kérdés átfogó rendezése értekében folytatott megbeszélések. Az összes fél érdekében áll a kérdés átfogó rendezése, mivel az megerősítené a Földközi-tenger délkeleti részének stabilitását, új gazdasági lehetőségeket kínálna a tagállamoknak és Törökországnak, valamint erőteljesen fellendíteni Törökország uniós csatlakozási tárgyalásait. Törökországot ezért arra szólítjuk fel, hogy a folyamat sikeres végrehajtásának megkönnyítése érdekében pozitívan működjön együtt az összes féllel.

Az EU ugyancsak hangsúlyozta az uniós tagállamok valamennyi szuverén jogát, melyek között szerepel a kétoldalú megállapodások kötése, valamint nemzeti erőforrásaik feltérképezése és kiaknázása, összhangban az uniós vívmányokkal és a nemzetközi joggal, ideértve az ENSZ tengerjogi egyezményét is. A Tanács és a Bizottság korábbi években ismételten kifejezésre juttatott álláspontjával összhangban a Bizottság újra hangsúlyozza, hogy Törökországnak sürgősen teljesítenie kell a kiegészítő jegyzőkönyv teljes mértékű végrehajtásának kötelezettségét, valamint előrelépést kell tennie a Ciprusi Köztársasághoz fűződő kétoldalú kapcsolatok rendezése felé. A Bizottság sürgeti minden olyan fenyegetés, súrlódási forrás vagy fellépés elkerülését, amely károsíthatja a jószomszédi kapcsolatokat és a viták békés rendezését. Az EU továbbra is nyomon követi és felülvizsgálja a fenti kérdések terén elért haladást a vonatkozó tanácsi határozatoknak megfelelően.

Törökországnak fokoznia kell a nyitott bilaterális kérdések megoldására irányuló erőfeszítéseit, ideértve a szomszédos országokkal fennálló határvitákat is. Görögország és Ciprus jelentős számú hivatalos panaszt tett azzal kapcsolatban, hogy Törökország megsérti parti tengerének területét és légterét.

4.3. Izland

Izland csatlakozása továbbra is kölcsönösen előnyösnek tekinthető. Az EU-nak és Izlandnak egyre több a közös érdeke, ideértve a megújuló energiaforrások és az éghajlatváltozás területét, valamint az EU Északi-sarkvidékkel kapcsolatos politikájának stratégiai jelentősége tekintetében. Az EU-t gazdagítja majd Izland szilárd lábakon álló demokráciája.

A csatlakozási tárgyalások jól haladnak Izlanddal, és az Európai Gazdasági Térségben (EGT) való tagság és 2001 óta a Schengeni vívmányokban való teljes részvételnek köszönhetően általánosságban megfelelő az uniós vívmányokhoz való közelítés szintje. A tárgyalási fejezetek több mint felét megnyitották, és ezekből 10-et ideiglenesen le is zártak. Az EU-csatlakozás továbbra is élénk nyilvános viták tárgya Izlandon. A Bizottság továbbra is támogatást fog nyújtani az e tekintetben végzett kommunikációs tevékenységekhez, valamint az emberek közötti kapcsolatok terén. A Bizottság meg van győződve afelől, hogy az EU képes lesz olyan tárgyalási csomagot előterjeszteni, amely figyelembe veszi Izland sajátosságait és elvárásait a csatlakozási tárgyalások elfogadott keretein belül, ugyanakkor teljes mértékben megőrizve az Unió elveit és vívmányait. Ez lehetővé teszi, hogy az izlandi nép kellő időben teljes mértékben tájékozott döntést hozzon.

Izland továbbra is eleget tesz a politikai kritériumoknak. Izland jól működő demokrácia, amely erős intézményekkel és a képviseleti demokrácia mélyen gyökerező hagyományaival rendelkezik. Az ország igazságszolgáltatási rendszere magas színvonalú, és Izland biztosítja, hogy az alapvető jogok már jelenleg is magas fokú védelmét folyamatosan tovább erősítsék.

Komoly és hosszú időn át tartó recessziót követően 2011–12-ben megfelelő növekedéssel megkezdődött a gazdasági talpra állás, valamint javultak a makrogazdasági feltételek.

Általánosságban Izland továbbra is nagyjából kielégítően hajtja végre az EGT-ből fakadó kötelezettségeket. Némi hiányosság mutatkozik például a pénzügyi szolgáltatások, az élelmiszerbiztonság, valamint a tőke szabad áramlása területén. A szabad tőkemozgások tekintetében a 2008-as pénzügyi válság után elfogadott ideiglenes korlátozások továbbra is életben vannak. Az EFTA Felügyeleti Hatóság eljárást indított Izland ellen az EFTA-Bíróságon az Icesave ügyében.

5. A bővítési folyamatban érintett országok támogatása 5.1. Pénzügyi támogatás

A Bizottság támogatja a bővítési folyamatban érintett országok csatlakozásra való felkészülését azáltal, hogy pénzügyi és technikai segítségnyújtást biztosít számukra e célra létrehozott pénzügyi eszköz, az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) révén. A 2007–2013 közötti időszakra az IPA finanszírozás elérte a 11,6 milliárd EUR-t. A kulcsfontosságú eredmények között szerepel a kedvezményezett országok kapacitásfejlesztése és reformjai a jogállamiság, bel- és igazságügyek, közigazgatási reform, alapvető jogok, civil társadalom fejlesztése és a párbeszéd területén. Ezek hozzájárultak többek között ahhoz, hogy Horvátországgal sikeresen lezárultak az EU-csatlakozási tárgyalások, Montenegróval pedig 2012 júniusában megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Támogatjuk a gazdasági, szociális és vidékfejlesztésbe irányuló beruházásokat, valamint a Nyugat-Balkán regionális együttműködését. A konkrét projekttámogatás példái között említhetjük a montenegrói rendőrség szervezett bűnözéssel és korrupcióval kapcsolatos képzését, Törökországban a nők foglalkoztatását elősegítő támogatási program végrehajtását, Horvátországban az európai X. folyosó – szerbiai vasúttal összeköttetést biztosító – vasútvonalai rehabilitációjának finanszírozását.

A következő, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre a Bizottság 14,1 milliárd EUR összegű finanszírozást javasolt az IPA II eszköz keretében, ami változatlan árakon a jelenlegi pénzügyi keretben biztosított finanszírozáshoz hasonló szintet jelent.

2011 decemberében a következő többéves pénzügyi keret eszközcsomagának részeként a Bizottság javaslatot tett az új IPA II rendeletre. Az IPA II fontosabb újításai között szerepel az, hogy az előcsatlakozási pénzügyi támogatás stratégiai fókusza javult annak köszönhetően, hogy szorosabb kapcsolatokat hoztak létre a bővítési stratégiában azonosított prioritások és a többéves tervezés között. Az IPA-támogatás hatékonyabb stratégiai tervezése a közös stratégiai keretben és az egyországos (vagy többországos) stratégiai dokumentumokban is tükröződni fog. E stratégiai dokumentumok a következő pénzügyi keret teljes időszakát felölelik, és összefüggően foglalkoznak korlátozott számú politikai területtel, amelyek a jelenlegi „alkotóelemeket” fogják helyettesíteni. E célból teljesítményelemet vezetnek be és egyértelmű, csatlakozással kapcsolatos célértékeket tűznek ki realisztikus mutatókkal az országos és több országra vonatkozó stratégiai dokumentumokban. A teljesítményelem lehetővé teszi a jó teljesítményű országok megjutalmazását, és a várakozásoktól elmaradó teljesítmény esetén nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a források átcsoportosítására. Sőt, az IPA II keretében mind a tagjelölt, mind a potenciális tagjelölt országok ugyanolyan támogatástípusokban részesülhetnek, amelyet elsősorban szükségleteik és kapacitásuk, valamint az előcsatlakozási támogatás felhasználása terén felmutatott eredményeik alapján határoznak meg.

A működési programok szintjén, és az EU más külső eszközeihez hasonlóan az ágazati stratégiák kedvezményezett országgal elfogadott társfinanszírozását meg kell erősíteni - az egyéni projektek finanszírozásával ellentétben -, növelve ezáltal a segítségnyújtás ágazati szintű támogatással finanszírozott hányadát (ideértve a kiválasztott politikai területekhez nyújtott ágazati költségvetés-támogatást is). Szisztematikusabb többéves programozást fognak alkalmazni az átalakulást és az intézményfejlesztést (p. közigazgatási reform; igazságügyi reform, stb.) célzó támogatásra is, ezzel támogatva a kapcsolódó ágazati stratégiák hatékony végrehajtását. A cél az, hogy az uniós forrásokkal oly módon sokszorosítsák a nagyszabású reformok hatását, hogy azok a pénzért cserébe több értéket biztosítsanak a tagságra készülő országokban, mint amilyet egyéni, elszigetelt projektekkel el lehetne érni.

Az IPA két fő célkitűzése az, hogy támogassa a csatlakozási folyamatot, valamint a kedvezményezettek társadalmi-gazdasági fejlődését.

A jövőbeni előcsatlakozási támogatás fő fókuszában továbbra is a demokratikus intézmények és a jogállamiság megszilárdítása, a közigazgatási reform és a felelősségteljes kormányzás, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a civil társadalom fejlesztése, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdítása és védelmezése áll majd valamennyi kedvezményezett országban. A 23-24. fejezetekre alkalmazott „új megközelítés” velejárójaként, valamint az e területeken folytatott reformok hosszú távú jellege miatt, továbbá tekintettel arra, hogy még a csatlakozás előtt eredményeket kell felmutatni, az IPA II támogatás már korai szakasztól kezdve foglalkozik a kedvezményezett országok e területekkel kapcsolatos követelményeivel.

Támogatást biztosítunk a gazdasági és társadalmi fejlődés, a regionális együttmüködés és a területi együttmüködés (határokon átnyúló, nemzetközi és régióközi együttműködési fellépések) előmozdításához. A gazdasági és társadalmi fejlődés támogatása olyan kérdéseket fog érinteni, mint például a fizikai tőke fejlesztése; az uniós és regionális hálózatokkal való kapcsolatok fejlesztése; a foglalkoztatás előmozdítása és a humán tőke fejlesztése; a társadalmi és gazdasági befogadás.

A pénzügyi támogatásért cserébe a bővítési országok kormányainak átfogó és fenntartható szakpolitikákat és stratégiákat kell elfogadniuk az olyan prioritást élvező ágazatokban, mint például a bel- és igazságügy, a közigazgatás, a magánszektor fejlesztése, a közlekedés, az energiaügy, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, a szociális fejlődés, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés. E folyamat várt eredménye az, hogy erőteljesebb helyi szerepvállalást és szélesebb konszenzust biztosítson a fenti stratégiákkal kapcsolatban, ezzel jobban felvértezve az előcsatlakozási támogatásban részesülő országokat azok megtervezésére, végrehajtására, és végrehajtásuk ellenőrzésére, valamint arra, hogy ezt az uniós tagságra való tágabb értelemben vett előkészületeikbe is beleillesszék.

5.2. A szorosabb integrációval járó előnyök már a csatlakozás előtt

A bővítési folyamatban érintett országok polgárai már jelenleg, azaz a tényleges csatlakozás előtt is jelentős előnyökben részesülnek. A stabilizációs és társulási megállapodások révén uniós programokban, civil társadalmi és egyéb kezdeményezéseken való részvételnek, vízummentes utazásnak és kereskedelemnek köszönhetően a polgárok közelebb kerülnek az EU-hoz.

A tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok többsége részt vehet az uniós programokban, és a Bizottság 2012-ben javaslatot tett arra, hogy e lehetőséget Koszovóra is kiterjesszék. E részvételnek köszönhetően ezen országok megismerkedhetnek az uniós politikákkal és munkamódszerekkel, valamint fokozatosan integrálódhatnak az uniós hálózatokba. Például egyre több diák él azzal a lehetőséggel, hogy részt vegyen az Erasmus vagy Erasmus Mundus programokban, a régió tudományos szakemberei és kutatói pedig uniós kollegáikkal együtt tevékenykednek a 7. kutatási keretprogram révén.

A bővítési országok polgárai számára a szorosabb uniós integráció egyik legkézzelfoghatóbb előnyeinek egyike az, hogy vízummentesen utazhatnak az EU-ba. Izland máris része a schengeni térségnek. Ami a nyugat-balkáni térséget illeti, a horvát polgárok egy ideje már vízummentesen utazhatnak az egész EU-ba. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia állampolgárai számára 2009 decemberében biztosítottak vízummentességet a schengeni térségbe, és egy évvel később Albánia és Bosznia‑Hercegovina állampolgárai is megkapták ugyanezt a státuszt.

E nemrégiben hozott határozatok azon alapultak, hogy a fenti országok teljesítették a Bizottság által vezetett vízumliberalizációs párbeszédek összefüggésében meghatározott számos követelményt. A párbeszédek erős ösztönzőként hatottak az uniós normák eléréséhez vezető reformokra az igazságügyi és belügyi területeken, valamint a jogállamiság megerősítésére és a transznacionális szervezett bűnözés, a korrupció és az illegális migráció elleni küzdelemre. Az e határozatokat követő, a vízum-mentes rendszer és a menekültügyi rendszer visszaélésszerű alkalmazására mutató fejlemények fényében a Bizottság 2011 januárjától vízumliberalizációt követő ellenőrzési mechanizmust hozott létre, ami megerősített helyszíni ellenőrzéseket eredményezett. Egyes uniós tagállamokban továbbra is magas a megalapozatlan menedékkérelmek száma, ami folyamatos, célzott intézkedéseket követel a régió valamennyi országa részéről. Általánosabban szólva olyan új javaslatokat fogadtak el, amelyek lehetővé teszik a harmadik országokkal létrehozott vízummentességi rendszerek ideiglenes felfüggesztését a személyek hirtelen beáramlása esetén.

2012 januárjában a Bizottság vízumliberalizációs párbeszédet kezdett Koszovóval.

Az EU és Törökország fokozta együttműködését a vízum- és migrációs kérdésekben. Parafálták az EU és Törökország közötti visszafogadási megállapodást, melynek gyors aláírása és hatékony végrehajtása kulcsfontosságú, a fokozatos és hosszú távú perspektívaként tekintett vízumliberalizációhoz vezető további lépések tekintetében is.

Az EU – elsősorban a civil társadalom eszközön keresztül – továbbra is kiterjedt támogatást nyújt a bővítési országokban működő civil társadalmi szervezeteknek. Ez segít megerősíteni a civil társadalmi szerveztek kapacitásait és szakszerűségét, ösztönzi a hálózatépítést valamennyi szinten – uniós, nemzeti és regionális –, lehetővé téve számukra, hogy hatékony párbeszédet folytassanak az állami és magán szereplőkkel, valamint figyelemmel kísérjék az olyan területek fejleményeit, mint például a jogállamiság vagy az emberi jogok tiszteletben tartása.

Egy érett demokráciához, az emberi jogok tiszteletben tartásához és a jogállamisághoz szükség van a civil társadalom tevékenységeire. Az élénk civil társadalom hozzájárul a politikai elszámoltathatóság megerősítéséhez, a csatlakozással kapcsolatos reformok megértéséhez, befogadó jellegéhez és támogatásához, valamint a konfliktus miatt megoszlott társadalmak megbékéléséhez. Montenegró lépést tett arra, hogy a civil társadalmi szervezeteket bevonja a csatlakozási tárgyalások előkészítésébe. A bővítési országok többségében tovább fejlődött a civil társadalom. Egyes esetekben még elő kell mozdítani a civil társadalmi szervezetek elfogadásának kultúráját, és a hatékonyabb politikai párbeszédnek sokkal inkább kedvező környezetet és feltételeket kell biztosítani. Továbbra is vannak finanszírozással kapcsolatos kérdések, többek között a kormány támogatását és a fenntarthatóságot illetően. Noha az előcsatlakozási támogatás a Civil Társadalmi Eszköz keretében foglalkozik e kérdésekkel, a költségvetési rendelet alapján tervezett változtatások lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy együttműködjön a régió nagyobb civil társadalmi szervezeteivel a célból, hogy kisebb támogatásokat biztosítson az alulról szerveződő helyi szervezeteknek, elősegítve ezzel a hatékonyabb demokratikus kontrollt, valamint a polgárokat közvetlenebbül érintő kérdések megválaszolását.

5.3. Információ és kommunikáció

A sikeres és fenntartható bővítési politikához és különösen új tagállamok csatlakozásához szükség van arra, hogy a közvélemény azt kellően átlássa, és ahhoz támogatását adja. Ez kihívást jelent a jelenlegi környezetben, főként az aktuális pénzügyi és államadósság-válság idején, amikor egyre inkább megkérdőjeleződik az állami szervek, köztük az Európai Unió, szerepe. A Bizottság úgy véli, hogy e kihívások megválaszolása érdekében a polgárok és kulcsfontosságú érdekelt felek számára átláthatóbbá, következetesebbé és szavahihetőbbé kell tenni a bővítési folyamatot, a tagállamokban és a bővítési országokban egyaránt. Ahogy más politikai területeken is, a közvélemény kézzel fogható bizonyítékokat vár el az uniós bővítés hatékonyságáról és arról, hogy az valóban átalakító erővel bír az érintett országokra nézve, valamint hozzáadott értéket képvisel az egész EU számára.

Ezért most az uniós intézményeknek a korábbinál sokkal inkább tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot a bővítési folyamatról, az érintett országokról, valamint hogy az mivel jár az EU-ra nézve, hozzájárulva ezzel a bővítésről szóló tájékozott nyilvános vitához. El kell oszlatni a bővítési folyamattal kapcsolatos megalapozatlan tévhiteket és félelmeket, ugyanakkor meg kell válaszolni a polgárok jogos aggályait.

A polgárokat célzó tájékoztatási és kommunikációs igyekezetekben a tagállamok és a bővítési folyamatban érintett országok játsszák a főszerepet: kormányaiknak a nemzeti vitákhoz való hozzájárulással kell kiegészíteniük az uniós intézmények felől érkező kommunikációt. A tagállamoknak tájékoztatást és magyarázatot kell biztosítaniuk országuk lakossága számára azon bővítéssel kapcsolatos határozatokról, amelyeket az uniós szerveken belül közösen hoznak. A bővítési országok politikai vezetőinek el kell magyarázniuk, hogy a reformokkal kapcsolatban hozott döntéseik nem csupán a csatlakozási folyamattal kapcsolatosak, hanem önmagukban is hasznosak az állam hatékonyabb működéséhez. Ez segíthet visszanyerni a lakosság támogatását olyan országokban, ahol az uniós bővítést illetően tovább mélyült a kormánypolitika és a közvélemény közötti szakadék. Megteremtheti továbbá a reformok széles körű támogatottságát, amire szükség van ahhoz, hogy a bővítési országok eleget tehessenek az uniós tagság szigorú, de tisztességes követelményeinek.

6. Következtetések és ajánlások

A fenti elemzés figyelembevételével a Bizottság az alábbi következtetéseket és ajánlásokat fogalmazza meg:

I.

1. Bővítési politikája révén az EU a kezdetektől fogva megválaszolta kontinensünk népeinek azon jogos törekvését, hogy egy közös európai családban egyesüljenek. Az eredetileg hat tagot számláló EU 2013. július 1-jén 28. tagjaként üdvözli Horvátországot.

2. A jelenlegi időkben, amikor is az EU-nak komoly kihívásokkal és jelentős globális bizonytalansággal kell szembenéznie, valamint új lendületet kap a gazdasági, pénzügyi és politikai integrációhoz, a bővítési politika továbbra is hozzájárul kontinensük békéjéhez, biztonságához és prosperitásához. Horvátország közelgő csatlakozása, a Montenegróval folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdése, valamint Szerbia tagjelölt státusza komoly jelzést mutat a bővítés átalakító erejéről, és hogy milyen potenciál rejlik egy fél nemzedékkel ezelőtt még háború sújtotta térségben. A délkelet Európára kiterjedő bővítéssel elkerülhetjük, hogy esetlegesen sokkal magasabb árat fizessük a stabilitás hiányának következményei miatt. E bővítés befektetés a fenntartható demokráciába, és azt mutatja, hogy az EU továbbra is képes globális szereplőként eljárni.

3. Az euróövezet kihívásai, valamint a jelenlegi globális pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a nemzeti gazdaságok mennyire függenek egymástól, az EU-n belül és azon túl egyaránt. Kiemelik a gazdasági és pénzügyi stabilitás további megerősítésének, valamint a reformok és a növekedés ösztönzésének fontosságát, a bővítési folyamatba érintett országokban is. A bővítési folyamat ennek hathatós eszköze.

4. Szigorú, de igazságos feltételrendszer keretében – ahol a saját érdem elve kulcsfontosságú – a csatlakozás távlata politikai és gazdasági reformokat ösztönöz, amelyek átalakítják a társadalmakat, megerősítik a jogállamiságot, és új lehetőségeket teremtenek a polgárok és vállalkozások számára. A gazdasági stagnálás időszakában enyhíti az alapvető reformokkal szembeni ellenállás kockázatát.

5. A sikerhez feltétlenül fenn kell tartani a bővítési folyamat szavahihetőségét. A bővítés és a reformok lendületének fenntartása voltaképpen ugyanazon érem két oldala. Továbbra is az Európai Tanács által elfogadott megújított bővítési konszenzus képezi az uniós bővítési politika alapját. A bővítés jellegénél fogva fokozatos folyamat, amely azon alapszik, hogy az érintett országok határozattan és tartósan végrehajtják a reformokat. A bővítési politikát az egymást követő csatlakozások során levont tanulságok alapján úgy igazítottuk ki, hogy biztosítsa az új tagállamok zökkenőmentes integrációját, valamint az átalakuló országok szükségleteinek megválaszolását, különösen a jogállamiság területén.

6. A bővítési folyamat központi eleme a jogállamiság és a demokratikus kormányzás megszilárdítása. A Tanács támogatta a Bizottság igazságügyre, alapvető jogokra, valamint a szabadságra, a biztonságra és a jogérvényesülésre vonatkozó tárgyalásokra javasolt új megközelítését, így a jogállamiság – ideértve az olyan közös kihívásokat is, mint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem – szilárdan beépült a csatlakozási folyamat középpontjába. Már a folyamat elején megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat e fejezetekről, és csak a folyamat végén zárják le azokat, hogy maximális időt biztosítsanak az eredmények felmutatásához, a reformok visszafordíthatatlanságának céljával. A Bizottság továbbra is már jóval a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt prioritásnak tekinti a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket, többek között strukturált párbeszédek és az IPA II keretében nyújtott ágazati támogatások révén.

7. Számos országban továbbra is nagyon aggasztó a véleménynyilvánítás szabadsága. Az e területen tartósan fennálló kihívások tekintetében a Bizottság továbbra is a csatlakozási folyamat prioritásának tekinti e kérdést. A Bizottság 2013 első felében nyomon kívánja követni a 2011 májusában tartott "Speak Up!" konferenciát. Ezen eseményre a nyugat-balkáni régió és Törökország médiaszemélyiségeit és civil társadalmi szereplőit hívják meg. E konferencia eredményeit és nyomon követését figyelembe veszik a Bizottság ellenőrzéséhez és jelentéstételéhez. A Bizottság továbbra is szorosan együttműködik e területen az Európai Parlamenttel.

8. Számos terülten országspecifikus megközelítésekre van szükség a nehéz helyzetek megoldásához, ideértve a csatlakozási folyamatban mutatkozó fennakadásokat is. A Bizottság többek között pozitív menetrendet indított Törökországgal, és számos magas szintű és strukturált párbeszédet kezdett a Nyugat-Balkánnal. E kezdeményezések máris lendületet adnak a reformokhoz. Nem helyettesítik a csatlakozási tárgyalásokat, de hidat képeznek azokhoz. A Bizottság elkötelezett a kötelezettségvállalás e formája mellett, és továbbra is olyan kulcsfontosságú területekre irányítja figyelmét, mint például a jogállamiság, a demokratikus kormányzás és a gazdasági reformok.

9. A regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok a stabilizációs és társulási folyamat alapvető elemei. A múlt konfliktusaiban gyökerező problémák – ideértve a háborús bűncselekményeket, a menekültek visszatérését, a kisebbségekkel való bánásmódot, valamint valamennyi polgár számára egyenlő jogok biztosítását is – továbbra is kulcsfontosságú kihívást jelentenek a Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából, és azokkal sürgősen foglalkozni kell. Meg kell erősíteni a regionális fórumokkal, valamint a regionális együttmüködés befogadó jellegével kapcsolatos előrelépéseket. Az etnikumok közötti viszonyokkal vagy a jogállást illető kérdésekkel kapcsolatos vitákat párbeszéddel és kompromisszummal kell sikeresen rendezni.

10. A jószomszédi kapcsolatok szellemében az érintett feleknek a bővítési folyamat során a lehető leghamarabb határozottan rendezniük kell a bilaterális kérdéseket, az EU egészének érdekeit figyelembe véve. Nem szabad, hogy bilaterális kérdések hátráltassák a csatlakozási folyamatot. A Bizottság arra sürgeti a feleket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a rendezetlen viták megoldása érdekében, a rögzített elvekkel és eszközökkel összhangban, többek közt adott esetben az ügyek Nemzetközi Bíróság vagy egyéb létező vagy ad hoc vitarendező testületek elé utalása útján is. A csatlakozási tárgyalások kerete erőteljesebb politikai lendületet adhat a viták rendezéséhez. A Bizottság készen áll arra, hogy elősegítse a megoldáskeresést.

11. A bővítési országokban a legfontosabb a gazdaság talpra állításának megerősítése. A munkanélküliség tovább emelkedett, és Nyugat-Balkán gazdaságainak többsége pedig újra lassuló tendenciát mutat. A török gazdaság, a korábbinál lassabb ütemben ugyan, de tovább növekedett. 2011-ben megkezdődött és idén folytatódott a gazdasági talpra állás Izlandon. Az EU elkötelezett amellett, hogy továbbra is politika tanácsadással és pénzügyi segítségnyújtással támogatja az országokat. A nyugat-balkáni beruházási keretet arra használják, hogy – a nemzetközi pénzügyi intézményekkel szoros együttműködésben – elősegítse a növekedéshez és munkahelyteremtéshez leginkább szükséges befektetések előkészítését és támogatását.. Továbbá a Bizottság folytatja a bővítési országok Európa 2020 stratégiához való társítását.

12. Az EU gazdasági kormányzásának folyamatban lévő kiterjedt változásai fényében a Bizottság továbbra is tájékoztatja a bővítési országokat e folyamatról és jobban bevonja őket abba. Fokozatosa kiigazítja e tekintetben a bővítési országok már meglévő gazdasági felügyeletét, valamint megvizsgálja a stabilizációs és társulási megállapodás keretében tartott találkozók célzottabb kiaknázásának lehetőségét a versenyképesség és foglalkoztatási problémák kezelésére.

13. 2011 decemberében a Bizottság javaslatot terjesztett elő az új IPA II rendeletről a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időszakára. Az IPA szoros kapcsolatot kíván biztosítani a bővítési stratégia kihívásaival, ideértve a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítését is, valamint nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a társadalmi-gazdasági fejlődésre. Megerősített támogatást biztosít az ágazati stratégiákhoz, rugalmasabb és egyszerűbb eljárásokkal.

14. Mára a bővítési országok polgárai jelentős előnyöket élvezhetnek a stabilizációs és társulási megállapodás keretében megvalósuló kereskedelemnek, a vízummentes utazásnak és a közösségi programokban való részvételnek köszönhetően. 2012 januárjában a Bizottság vízumliberalizációs párbeszédet kezdett Koszovóval. Parafálták az EU és Törökország közötti visszafogadási megállapodást, amelyet most gyorsan alá kell írni és hatékony végre kell hajtani, többek között vízumliberalizációhoz vezető további lépések céljából. Ezzel egyidejűleg az országoknak meg kell erősíteniük a vízummentes utazással való visszaélések kezelését célzó intézkedéseket.

15. A sikeres és fenntartható bővítési politikához arra van szükség, hogy a lakosság tisztában legyen azzal és támogassa. A polgárokat célzó tájékoztatási és kommunikációs igyekezetekben a tagállamok és a bővítési folyamatban érintett országok játsszák a főszerepet. Elő kell mozdítani a bővítési politika hatásainak megértését és az azokkal kapcsolatos tájékozott vitát, különösen a jelenlegi időkben, amikor is az EU-nak fontos kihívásokkal kell szembenéznie. A maga részéről a Bizottság továbbra is tájékoztatást biztosít a bővítési folyamattal kapcsolatban, ezzel hozzájárulva a bővítéssel kapcsolatos tájékozott nyilvános vitához.

16. A bővítési folyamat természeténél fogva befogadó jellegű, és az érdekelt felek széles körének részvételét teszi szükségessé A bővítési folyamatban érintett országokban a szükséges reformokkal kapcsolatban széles körű a politikai konszenzus és a lakosság támogatása, ami jelentősen hozzájárul az EU felé történő előrelépéshez szükséges átalakuláshoz. Továbbá, a Bizottság a Civil Társadalmi Eszközön keresztül továbbra is támogatást nyújt az alulról szerveződő helyi szervezeteknek.

II

17. Horvátország: E közleménnyel párhuzamosan a Bizottság közleményt fogadott el a Horvátország uniós tagságra való felkészültségéről szóló átfogó ellenőrzési jelentés főbb megállapításairól, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy Horvátország továbbra is halad az uniós jogszabályok elfogadása és végrehajtása terén, és most befejezi be az uniós vívmányokkal való jogharmonizációt. A Bizottság mindazonáltal kiemelt olyan területeket, ahol még mindig további erőfeszítésekre van szükség, és olyan korlátozott számú kérdést, amelyek az elkövetkező hónapokban fokozott erőfeszítéseket igényelnek. Ez különösen a versenypolitika, az igazságszolgáltatás és alapvető jogok – különösen a bírói kar hatékonysága –, valamint a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területét érinti. Horvátországnak elengedhetetlenül annak biztosítására kell irányítania figyelmét, hogy előkészületei időben befejeződjenek, és hogy ez a Horvátország csatlakozási előkészületeiről készülő végső ellenőrzési jelentésről szóló, a Bizottság által 2013 tavaszán előterjesztendő közleményben is tükröződjön.

18. Montenegró: A politikai kritériumok továbbra is megfelelően teljesülnek. A csatlakozási tárgyalások 2012. júniusi megnyitása is azt tükrözte, hogy az ország folytatja a kulcsfontosságú reformokkal kapcsolatos előrehaladást. Az átvilágítási folyamat megkezdődött, és várhatóan 2013 nyarán be is fejeződik. A csatlakozási tárgyalások alkalmazzák az igazságszolgáltatásról és alapvető jogokról, valamint a szabadságról, a biztonságról és a jog érvényesüléséről szóló fejezetekre vonatkozó új megközelítést, ezzel még inkább középpontba helyezik a jogállamiságot. A tárgyalások alatt Montenegrónak még több eredményt kell felmutatnia e területen a reform visszafordíthatatlan végrehajtása céljából, különös tekintettel a szervezett bűnözés és a korrupció – ideértve a magas szinten elkövetettet is – elleni küzdelemre.

19. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: A politikai kritériumok továbbra is megfelelően teljesülnek. A kormány tevékenysége középpontjába helyezte az uniós menetrendet. A Bizottsággal folytatott magas szintű csatlakozási párbeszéd katalizátorként szolgált a reformok felgyorsításához, és jelentős előrelépést segített elő számos kulcsfontosságú politikai területen. A reformlendületet minden területen fenn kell tartani, különösen a végrehajtás biztosítása érdekében. A figyelmet továbbra is a jogállamiságra – ideértve a véleménynyilvánítás szabadságát is –, valamint az etnikumok közötti kapcsolatokra és a megbékélésre kell irányítani.

A Bizottság negyedik alkalommal javasolja, hogy nyissák meg a csatlakozási tárgyalásokat Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal. A Bizottság hiszi, hogy ennek az országnak tovább kell lépnie a csatlakozási folyamat következő szakaszába a reformok ütemének és fenntarthatóságának megszilárdítása, a reformfolyamat esetleges visszafordulása veszélyeinek enyhítése, valamint az etnikumok közötti kapcsolatok megerősítése érdekében. Az az EU szavahihetőségét is támogatja, valamint ösztönzőként hat a régió többi részében végbemenő reformokra.

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a jószomszédi kapcsolatok fenntartása továbbra is alapvetően fontos, ideértve az ENSZ égisze alatt az elnevezés kérdésének tárgyalásos úton való, kölcsönösen elfogadható megoldását is.

A megoldáskeresést elősegítő körülményeket teremtene, ha az Európai Tanács határozatot hozna a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról. E tekintetben a Bizottság készen áll arra, hogy késedelem nélkül javaslatot terjeszt elő a tárgyalási keretre, amely azt is figyelembe veszi, hogy az elnevezés kérdését a tárgyalások korai szakaszában rendezni kell. E tekintetben figyelembe veszik a korábbi kereteket és különösen a Tanács által 2011 decemberében jóváhagyott új megközelítést. A fenti megközelítéshez már az Európai Tanács ülése előtt intenzív politikai szerepvállalásra van szükség valamennyi fél részéről.

20. Szerbia: A 2012. márciusi Európai Tanács megadta Szerbia számára a tagjelölt státuszt. Szerbia továbbra is megfelelően teljesíti a politikai kritériumokat, valamint a stabilizációs és társulási folyamat feltételeit. Ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a jogállamiságra, különösen az igazságszolgáltatásra, ahol a visszaesések azt hangsúlyozzák, hogy meg kell újítani a reformok melletti elkötelezettséget; biztosítania kell továbbá az igazságszolgáltatás függetlenségét, pártatlanságát és hatékonyságát, figyelembe véve az alkotmánybíróság nemrégiben hozott ítéleteit is. Továbbá, a közelmúltbeli események fényében külön figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott helyzetű csoportok jogaira, valamint az olyan kulcsfontosságú intézmények, mint például a központi bank függetlenségére. Szerbiának továbbra is konstruktívan részt kell vennie a regionális együttműködésben, és meg kell erősíteni kapcsolatait a szomszédos országokkal. A reformok lendületét újra kell éleszteni, és további előrelépésre van szükség a Koszovóval való kapcsolatok szemmel látható és fenntartható javítása érdekében. E tekintetében két közelmúltbeli fejleményt említhetünk meg: Szerbia aláírta a belső határigazgatás műszaki jegyzőkönyvét, valamint tisztázták Koszovó regionális együttműködéséről és képviseletéről szóló megállapodás Szerbia által értelmezését, amely a végrehajtás első tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy többé már nem akadályozza a regionális együttmüködés befogadó jellegét.

Az Európai Tanács 2011. december 9-én jóváhagyta a Szerbiával való csatlakozási tárgyalások megnyitásának feltételeiről szóló, 2011. december 5-i tanácsi következtetéseket. A Bizottság e következtetésekkel összhangban jelentést terjeszt elő, amint Szerbia elérte a tagsági kritériumoknak való megfelelés kellő szintjét, különös tekintettel azon kulcsprioritásra, miszerint lépéseket kell tenni az ország Koszovóval való kapcsolatának szemmel látható és tartós javítására. A Bizottság arra szólítja fel Szerbiát, hogy hajtsa végre jóhiszeműen az eddig elfogadott megállapodásokat, és – az EU segítségével – tanúsítson konstruktív hozzáállást az összes kérdés tekintetében.

A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok szemmel látható és tartós javítására van szükség ahhoz, hogy mindkét ország továbbléphessen az EU felé vezető úton, és annak elkerülésével, hogy bármelyikük is akadályozza a másikat ezen erőfeszítésekben. E folyamatnak a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok fokozatos teljes mértékű rendezését kell eredményeznie annak reményében, hogy mindkét ország teljes mértékben gyakorolhatja majd jogait és képes lesz eleget tenni az EU-n belüli felelősségeinek. E folyamat kulcsfontosságú eleme lesz az észak-koszovói problémák kezelése, Koszovó területi integritásának és a helyi lakosság sajátos igényeinek tiszteletben tartásával.

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezése felé tett lépésekkel Szerbia jövőbeni csatlakozási tárgyalásainak keretében kell foglalkozni.

A Bizottság hangsúlyozza, hogy ezen átfogó megközelítést mindkét félnek határozottan kell követnie, az EU teljes körű támogatásával.

21. Albánia A kormány és az ellenzék közötti – különösen a 2011. novemberi megállapodást követő – hatékonyabb párbeszédnek köszönhetően Albánia érdemi előrelépést tett az uniós tagság politikai kritériumainak teljesítése felé. Albánia számos jelentős reformot hajtott végre a 2010-es bizottsági véleményben azonosított 12 kulcsprioritás tekintetében, amelyeket teljesítenie kell ahhoz, hogy megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval. Albánia négyet teljesített a kulcsprioritások közül, mégpedig a parlament megfelelő működésével, a megerősített többséget igénylő függőben lévő jogszabályok elfogadásával, az ombudsman kinevezésével és a kulcsfontosságú intézményekben tartott meghallgatással és szavazással, valamint a választások jogi keretének módosításával kapcsolatosakat. Albánia jól halad afelé, hogy teljesítse a közigazgatási reformmal és a fogva tartottakkal való bánásmód javításával kapcsolatos két kulcsprioritást. A többi prioritás terén tett előrelépés terén jelentős lépéseket említhetünk meg, főleg a közigazgatási bíróságokról szóló törvény elfogadását, magas rangú köztisztviselők és bírák mentelmi jogainak korlátozását, a bűncselekményekből származó vagyontárgyak lefoglalását, valamint a tulajdonreform átfogó stratégiájának elfogadását, valamint a büntetőtörvénykönyv családon belül elkövetett erőszakkal kapcsolatos szankcióinak megerősítését.

Ezen előrelépés fényében a Bizottság azt ajánlja, hogy a Tanács adja meg Albániának a tagjelölt státuszt annak függvényében, hogy az ország befejezi a kulcsfontosságú intézkedéseket az igazságügyi és közigazgatási reform, valamint a parlament eljárási szabályzatának felülvizsgálata területén. A Bizottság jelentést tesz a Tanácsnak, amint megtörtént a szükséges előrelépés. E jelentésben a Bizottság figyelembe veszi továbbá Albánia korrupció és szervezett bűnözés elleni – többek között proaktív nyomozásokkal és az ilyen ügyek büntetőeljárás alá vonásával történő – küzdelem iránt tanúsított elkötelezettségét.

Ahhoz, hogy a Bizottság ajánlást tehessen a csatlakozási tárgyalások megnyitására, látnia kell, hogy az ország tartósan végrehajtja a már vállalt kötelezettségeket, és maradéktalanul eleget tesz az eddig teljes mértékben még nem teljesített fennmaradó kulcsprioritásoknak. Külön figyelmet kell fordítani az alábbiakra: a választások európai és nemzetközi normáknak megfelelő lebonyolítása; az igazságügyi intézmények függetlenségének, hatékonyságának és elszámoltathatóságának megerősítése; határozott erőfeszítések a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, többek között proaktív nyomozásokkal és büntetőeljárás alá vonással; hatékony intézkedések az emberi jogok védelmének és a megkülönböztetés-ellenes politikák megerősítésére; valamint a tulajdonjogok végrehajtása. A 2013-as parlamenti választások sikeres lebonyolítása egyrészt fontos próbája lesz annak, hogy a pártok mennyire elkötelezettek az új választási reform mellett, másrészt előfeltétele lesz a tárgyalások megnyitására irányuló ajánlásnak. A reformok végrehajtásához és Albánia európai uniós jövőjének biztosításához továbbra is elengedhetetlen, hogy az ország fenntartható politikai párbeszéd alakítson ki és folytassa erőfeszítéseit a kulcsprioritásokban felölelt valamennyi területen.

22. Bosznia és Hercegovina: Korlátozott előrelépés történt a politikai kritériumok teljesítése, valamint a funkcionálisabb, összehangolt és fenntartható intézményi struktúrák megteremtése terén. A stabilizációs és társulási folyamat keretei között Bosznia‑Hercegovina továbbra is konstruktívan részt vesz az EU-val kezdett strukturált igazságügyi párbeszédben.

A csatlakozási folyamattal kapcsolatban júniusban kezdett magas szintű párbeszéd kulcsfontosságú fórumot jelent az EU-integráció követelményeinek felvállalásához. E tekintetben a Bizottság sajnálja, hogy az eddigi eredmények várakozáson aluliak. A politikai képviselők továbbra sem osztanak közös jövőképet és véleményt az ország által követendő általános irányról, és továbbra sincs meg az intézményi struktúra. Továbbra is sürgősen eleget kell tenni a stabilizációs és társulási megállapodás hatályba lépéséhez és egy hiteles uniós tagság iránti kérelem benyújtásához szükséges feltételeknek, valamint hatékony koordinációs mechanizmust kell létrehozni a kormány különböző szintjei között, hogy az ország egységes hangon szólalhasson fel uniós kérdésekben. A Bizottság továbbra is együttműködik az ország hatóságaival. Az ország vezetőinek ugyanakkor politikai hajlandóságot kell tanúsítaniuk a megegyezésre és arra, hogy konkrét fellépésekkel valósítsák meg az ország és polgárainak uniós törekvéseit.

Az európai uniós különképviselő mandátumának a főképviselő hivatalától való elválasztását követően az EU – megerősített jelenlétének köszönhetően – számos területen vezető szerepet játszott abban, hogy elősegítse a hatóságok számára az uniós menetrend célkitűzéseinek végrehajtását. E tekintetben az EU továbbra is erősíteni fogja az ország intézményeinek nyújtott támogatását.

23. Koszovó: E közleménnyel párhuzamosan a Bizottság közleményt fogadott el a Koszovóval kötendő stabilizációs és társulási megállapodás megvalósíthatósági tanulmányáról. E tanulmány megerősíti, hogy az EU és Koszovó stabilizációs és társulási megállapodást köthet még akkor is, ha az uniós tagállamok eltérő véleményt képviselnek az ország jogállásáról. A Bizottság tárgyalási irányelveket fog javasolni a stabilizációs és társulási megállapodásra vonatkozóan, amint Koszovó előrelépést tett a rövid távú prioritások megválaszolásában. Fontos, hogy Koszovó jóhiszeműen folytassa a Belgrád és Pristina között eddig született valamennyi megállapodás végrehajtását, és – az EU segítségével – konstruktív hozzáállást tanúsítson az összes kérdés tekintetében

A Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok szemmel látható és tartós javítására van szükség ahhoz, hogy mindkét ország továbbléphessen az EU felé vezető úton, és annak elkerülésével, hogy bármelyikük is akadályozza a másikat ezen erőfeszítésekben. E folyamat kulcsfontosságú eleme lesz az észak-koszovói problémák kezelése, a helyi lakosság sajátos igényeinek tiszteletben tartásával.

24. Törökország: Dinamikus gazdasága, stratégia elhelyezkedése és fontos regionális szerepe miatt Törökország kulcsfontosságú ország az EU számára. A Bizottság hangsúlyozza a az EU és Törökország számára közös érdeket képviselő külpolitikai kérdésekkel – például Észak-Afrikával és a Közel-Kelettel – kapcsolatban folyó együttműködés és párbeszéd fontosságát.

Az EU és Törökország közötti kapcsolatban rejlő lehetőséget csak olyan aktív és hiteles csatlakozási folyamat keretében lehet kiaknázni, amely tiszteletben tartja az EU kötelezettségvállalásait és a megállapított feltételrendszert. Mind az EU-nak, mind Törökországnak érdekében áll, hogy a csatlakozási tárgyalások visszanyerjék lendületüket, nem utolsó sorban annak biztosítására, hogy az EU továbbra is referenciaértéknek számítson a törökországi reformok tekintetében. Ezért a Bizottság fontosnak véli, hogy a megállapított eljárásokkal és a vonatkozó tanácsi következtetésekkel összhangban folytatódjon a tagállamok közötti konszenzus hiányában éveken át felfüggesztett munka a tárgyalási fejezetekkel kapcsolatban.

A csatlakozási folyamat fellendítése, valamint az EU és Törökország közötti kapcsolatok friss dinamikájának előmozdítása érdekében a Bizottság folytatja a Törökország tekintetében 2012 májusában kezdett pozitív menetrend végrehajtását, amelynek máris mutatkoznak az első eredményei. Továbbra is alapvető fontossággal bír, hogy Törökország aktívan támogassa a pozitív menetrendet és saját európai perspektíváját.

Egyre aggasztóbb, hogy Törökország nem tett jelentős előrelépést a politikai kritériumok teljes mértékű teljesítése felé. Az alapvető jogok – ideértve a véleménynyilvánítás szabadságát is – tiszteletben tartásának gyakorlati helyzete továbbra is komoly aggodalomra ad okot, a közelmúltbeli jogalkotási fejlemények ellenére. Fontos, hogy Törökország foglalkozzon az igazságszolgáltatás függetlenségét, pártatlanságát és hatékonyságát érintő valamennyi kérdéssel. A Bizottság üdvözli a török kormány azon kötelezettségvállalását, hogy gyorsan előterjeszti a negyedik igazságügyi reformcsomagot, és arra szólítja fel a török kormányt, hogy foglalkozzon minden olyan alapvető kérdéssel, amely jelenleg kihat a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlati megvalósulására.

2012 második felében Törökország befagyasztotta kapcsolatait az Európai Unió Tanácsának soros elnökségével. A Bizottság ismételten súlyos aggályainak ad hangot Törökország kijelentései és fenyegetései tekintetében, és arra kéri azt országot, hogy tartsa teljes mértékben tiszteletben a Tanács elnökségének szerepét.

Az EU ugyancsak hangsúlyozta az uniós tagállamok valamennyi szuverén jogát, melyek között szerepel a kétoldalú megállapodások kötése, valamint nemzeti erőforrásaik feltérképezése és kiaknázása, összhangban az uniós vívmányokkal és a nemzetközi joggal, ideértve az ENSZ tengerjogi egyezményét is. A Tanács és a Bizottság korábbi években ismételten kifejezésre juttatott álláspontjával összhangban a Bizottság újra hangsúlyozza, hogy Törökországnak sürgősen teljesítenie kell a kiegészítő jegyzőkönyv teljes mértékű végrehajtásának kötelezettségét, valamint előrelépést kell tennie a Ciprusi Köztársasághoz fűződő kétoldalú kapcsolatok rendezése felé. Ez új lendületet adhatna a csatlakozási folyamatnak. Az e területeken tett előrelépés hiányában a Bizottság azt ajánlja, hogy az EU tartsa fenn 2006. évi intézkedéseit. A Bizottság sürgeti minden olyan fenyegetés, súrlódási forrás vagy fellépés elkerülését, amely károsíthatja a jószomszédi kapcsolatokat és a viták békés rendezését.

A Bizottság arra ösztönzi Törökországot, hogy konkrétan is legyen lekötelezettebb és hatékonyabban járuljon hozzá az ENSZ főtitkárának jószolgálati missziója keretében folytatott tárgyalásokhoz a ciprusi kérdés átfogó rendezésének elősegítése érdekében.

25. Ami Ciprus kérdését illeti, megtorpantak a ciprusi görög és ciprusi török közösségek vezetői között az ENSZ égisze alatt, az átfogó rendezésről folytatott tárgyalások. Az eddig elért eredmények alapján újra kell kezdeni a tárgyalásokat a megbeszélések gyors befejezése céljából. Ehhez olyan pozitív légkörre van szükség, amely megkönnyíti a folyamat befejezését, valamint felkészíti a lakosságot a szükséges kompromisszumokra. A Bizottság készen álla arra, hogy továbbra is szilárd politikai támogatást és technikai tanácsadást biztosítson az EU hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében.

26. Izland: Az EU-nak és Izlandnak egyre több a közös érdeke, ideértve a megújuló energiaforrások és az éghajlatváltozás területét, valamint az EU Északi-sarkvidékkel kapcsolatos politikájának stratégiai jelentősége tekintetében. A csatlakozási tárgyalások jól haladnak Izlanddal. Az EU-csatlakozás továbbra is élénk nyilvános viták tárgya Izlandon. A Bizottság biztos afelől, hogy az EU olyan tárgyalási csomagot tud majd előterjeszteni, amely egyszerre figyelembe veszi Izland sajátosságait és biztosítja az EU elveit és vívmányait is, és lehetővé teszik, hogy az izlandi nép kellő időben teljes mértékben tájékozott döntést hozzon.

MELLÉKLET

Következtetések Montenegróról, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról, Szerbiáról, Albániáról, Bosznia-Hercegovináról, Koszovóról, Törökországról és Izlandról

Montenegró

Montenegró megfelelő mértékben teljesíti az uniós tagsághoz szükséges politikai kritériumokat. A parlament működésének, az igazságszolgáltatásnak, a korrupcióellenes politikának, az emberi jogok és a kisebbségek védelmének megerősítésére tekintettel javult a jogalkotási és intézményi keret. Folytatódtak a folyamatban lévő alkotmányos és közigazgatási reformok. A bűnüldözés eredményesebbé vált. További erőfeszítésekre van szükség a jogállamiság területén, különösen a bírói kar függetlenségének megerősítését célzó, folyamatban lévő alkotmányreform befejezéséhez, valamint a végrehajtás hatékonyabbá tételéhez, különösen a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén. Montenegró továbbra is konstruktív szerepet játszik a régióban, tiszteletben tartja nemzetközi vállalásait, valamint a stabilizációs és társulási folyamat feltételeit.

Ami a demokráciát és jogállamiságot illeti, Montenegró haladást ért el a parlament jogalkotási és felügyeleti szerepének megerősítésében, ideértve a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket is. Megkezdődött a nemrégiben elfogadott választási törvény végrehajtása, valamint megerősödött a parlament igazgatási és szakértői kapacitása. Javult az átláthatóság, valamint az európai integrációval és a korrupcióellenes politikával foglalkozó önálló bizottságok jöttek létre. Folytatni kell a parlament jogalkotási és felügyeleti kapacitásának megerősítésére tett erőfeszítéseket.

A kormány politikaalakítása tovább javult. Fokozatosan létrehozzák a csatlakozási tárgyalásokhoz szükséges struktúrákat, amelyekben a civil társadalom is képviselteti magát. Az európai integráció koordinációját szolgáló igazgatási kapacitást – ideértve a pénzügyi támogatást is – meg kell erősíteni ahhoz, hogy eleget tehessen a csatlakozási tárgyalások követelményeinek. Meg kell erősíteni a minisztériumok általános kapacitását ahhoz, hogy magas minőségű jogszabályokat és hatásvizsgálatokat készíthessenek. A települési önkormányzatok tekintetében további erőfeszítésekre van szükség a nemrégiben hozott jogszabályok végrehajtásához, valamint az átlátható, hatékony és elszámoltatható igazgatás megteremtéséhez.

Montenegró további lépéseket tett a közigazgatási reformmal kapcsolatos kihívások kezelése érdekében. A jogi szabályozást és a nemrégiben hozott jogszabályok végrehajtását pénzügyileg fenntartható módon, megfelelő ellenőrzési mechanizmusokkal kell javítani. Az ombudsman kapacitását erősítették ugyan, de még mindig nem eléggé.

Némi előrelépés jelenthető az igazságszolgáltatási rendszer tekintetében. Megkezdődött a nemrégiben elfogadott jogszabályok végrehajtása. Előrelépés történt a bírósági ítéletek közzététele és az ügyhátralék tekintetében. Még mindig nem fejeződött be az igazságügy függetlenségének – európai normákkal összhangban történő – megerősítését célzó alkotmányreform. További erőfeszítésekre van szükség az érdemen alapuló kinevezések és szakmai előmenetel biztosításához, valamint az igazságszolgáltatáson belül az elszámoltathatóság és feddhetetlenségi biztosítékok megerősítéséhez.

Némi előrelépés történt a korrupcióellenes fellépés területén. Megkezdődött a kulcsfontosságú területeken, így a politikai pártfinanszírozás, az összeférhetetlenség megelőzése és a közbeszerzés terén nemrégiben elfogadott jogszabályok végrehajtása. Meg kell erősíteni a felügyeleti intézmények – különösen az állami választási bizottság, az állami számvevőszék, valamint az összeférhetetlenség megelőzését célzó bizottság – kapacitását. Montenegró tovább javította eredményeit a korrupciós eseteket érintő nyomozások, büntetőeljárások és vádemelések terén, ezek száma viszont továbbra is alacsony, és a korrupciós bűncselekmények esetében még mindig nem rendeltek el vagyonlefoglalásokat vagy elkobzásokat. A korrupció továbbra is széles körben elterjedt jelenség, és komoly aggodalomra ad okot, valamint gátolja a bűnüldöző hatóságok szervezett bűnözéssel kapcsolatos nyomozását.

Haladás történt a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén. Tovább javultak az eredmények, de még mindig van javítanivaló. Külön kihívásokat jelent az ország számára, hogy hogyan vegye fel a versenyt a szervezett bűnözéssel szemben a jogi rendszer eszköztárával. Megállapodások aláírásával és közös műveletekkel erősítették a regionális és nemzetközi együttműködést. Az elért eredményeket, ideértve a szervezett bűnözés elleni küzdelmet szolgáló igazgatási kapacitást és ügynökségek közötti együttműködést azonban proaktív jelleggel meg kell szilárdítani, különösen a pénzügyi vizsgálatok területén, valamint be kell fejezni a jogi keretet. Még létre kell hozni egy nemzeti bűnügyi hírszerző rendszert, mert annak hiányában csorbul a megerősítésre szoruló bűnüldöző szervek hatékonysága. Még meg kell erősíteni az ügyészek nyomozásokban betöltött vezető szerepét. Fokozott erőfeszítésekre van szükség a pénzmosás és az emberkereskedelem elleni küzdelem területén, ideértve az áldozatok beazonosítását és visszaintegrálását is.

Montenegró tovább javította az emberi jogok és a kisebbségvédelem meglévő jogi és intézményi keretét. A hatóságok – a legmagasabb szinten is – pozitívabb hozzáállást tanúsítottak az emberi jogok iránt. A vonatkozó jogalkotási és intézményi keret befejezését folytatni kell, és e területen meg kell erősíteni az igazgatási és pénzügyi kapacitásokat, ideértve az államügyész és az ombudsman kapacitásait is.

Montenegróban érdemi előrehaladás történt a polgári és politikai jogokat szolgáló jogi és intézményi keret fejlesztése, és e jogok érvényesítése terén. Meg kell erősíteni az ombudsman hatáskörét az embertelen bánásmód elleni fellépés tekintetében, valamint javítani kell a börtönökben uralkodó életkörülményeket. Fel kell gyorsítani az újságírók ellen elkövetett régi erőszakos ügyek kivizsgálására és az elkövetők bíróság elé állítására irányuló erőfeszítéseket

Montenegró előrelépést tett a szociális és gazdasági jogok tekintetében azzal, hogy konszolidálta a vonatkozó jogi és intézményi keretet. A hatóságok pozitívabb hozzáállása hozzájárult e jogok előmozdításához, de további pénzügyi forrásokat és szakképzett emberi erőforrásokat kell mozgósítani azok érvényesítéséhez. A szociális és gazdasági jogok megsértésével jobban kell foglalkozni.

Montenegró előrelépést tett a kisebbségek védelme és a kulturális jogok területén. E célból pozitív fejleménynek számít a roma, askáli és egyiptomi lakosság helyzetének javítását célzó stratégia, valamint a vonatkozó cselekvési terv, de a roma, askáli és egyiptomi népesség befogadását javítani kell, különösen a vonatkozó politikai dokumentumok végrehajtásával, ugyanis még mindig megkülönböztetéssel szembesülnek. Folytatódott a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogállással való felruházása, de még mindig hiányosságok mutatkoznak e személyek gazdasági és szociális jogainak érvényesítésében.

Ami a regionális kérdéseket és a nemzetközi kötelezettségeket illeti, Montenegró továbbra is eleget tesz a stabilizációs és társulási megállapodásban szereplő, az ICTY-vel folytatott együttműködésre és a regionális együttműködésre vonatkozó feltételnek. Egyes bilaterális kérdéseket még nem sikerült rendeznie a szomszédos országokkal, különösen a határdemarkáció területén.

Jelentős előrelépés történt a szarajevói nyilatkozattal kapcsolatos folyamat tekintetében. Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró és Szerbia továbbra is együttműködtek a célból, hogy fenntartható megoldásokat találjanak a 90-es évek fegyveres konfliktusai következtében áttelepített menekültek helyzetére. A négy ország miniszteri szintű nyilatkozatot irt alá, és regionális lakhatási programról állapodott meg, amely 27 000 háztartásnak vagy 74 000 egyénnek nyújt segítséget. A 2012. áprilisában Szarajevóban tartott nemzetközi donorkonferencián mintegy 265 millió eurót ajánlottak fel a program támogatására. A folyamat valamennyi rendezetlen kérdése tekintetében folytatni kell a jó együttműködést.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodás nem egyeztethető össze az uniós közös állásponttal és irányadó elvekkel. Montenegrónak közelítenie kell az EU álláspontjához.

A 2011-es mérsékelt talpra állás után 2012 első felében Montenegró gazdaságának növekedése lassult. A hazai kereslet a gyenge hitelnövekedés következtében visszafogott maradt, a privát szektor pedig továbbra is jelentős adóssággal küzd. Standard monetáris politikai eszközök[2] hiányában a gazdaságpolitika továbbra is arra irányult, hogy a gazdasági és pénzügyi stabilitást a költségvetési konszolidációval és strukturális reformokkal erősítse meg. Az állami garanciákból fakadó feltételes kötelezettségek azonban az államháztartás stabilitásának komoly veszélyforrásává váltak. A munkanélküliség továbbra is magas, a jogállamiság terén, az emberi erőforrásokat és az infrastruktúrát illetően pedig továbbra is hiányosságokkal kell számolni.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Montenegró némi további előrelépést tett ahhoz, hogy működőképes piacgazdasággá váljon. A fémipar befejezetlen szerkezetátalakítása, a kiterjedt likviditásproblémák és a gyenge munkaerőpiaci feltételek azonban továbbra is akadályozzák az erőforrások hatékony elosztását. Az ország várhatóan képes lesz arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión belüli versenykényszerrel és piaci erőkkel, feltéve, hogy megfelelő makrogazdasági politikával és strukturális reformokkal továbbra is foglalkozik a jelenlegi hiányosságokkal.

Nagyjából sikerült fenntartani a makrogazdasági stabilitást. A bankszektor még lábadozik, amint fokozatosan betétek áramlanak vissza a rendszerbe. További javulás történt a piacra lépési eljárások és a csődből való kilábalás tekintetében. A polgárok hatékonyabban tudják érvényesíteni követeléseiket. A távközlési és energiaipar liberalizálásának köszönhetően a vonatkozó piacok könnyebben megnyílhattak, és szabályozóik határozottabbakká váltak. Az ország aktívabban vett részt az EU kutatási programjaiban. Montenegró továbbra is magas szinten integrálódott az EU- és CEFTA-piacokba.

Ugyanakkor továbbra is jelentős külső egyensúlyhiánnyal kell számolnia. A munkaerőpiaci teljesítmény továbbra is gyenge, a munkanélküliség pedig nagyon magas. Fokozódik az inflációs nyomás. A pénzügyi szektor tőkeáttétel-csökkentése folytatódik, ami likviditási problémákat és az adó- és egyéb fizetési hátralékok ebből következő felhalmozódását vonja maga után a gazdaságban. Az államháztartás stabilitására újabb kihívást jelentettek a feltételes kötelezettségekből és be nem fizetett járulékokból fakadó nyomások. Az államadósság tovább nőtt. Az alumíniumgyártók nehéz gazdasági helyzetével foglalkozni kell. Noha az országnak további befektetéseket kell magához vonzania ahhoz, hogy fejlessze infrastruktúráit, a jogállamiság gyengeségei és a jelentős informális szektor továbbra is rányomja bélyegét az üzleti környezetre.

Montenegró némi előrelépést tett a tagsággal kapcsolatos kötelezettségek felvállalására. Érdemi előrelépés történt a közbeszerzés, a közlekedéspolitika, a statisztika, valamint a tudomány és kutatás területén. Más területeken, mint például a munkavállalók szabad mozgása, a tőke szabad áramlása, a társasági jog, az élelmiszerbiztonság, az állat- és növény-egészségügyi politika, az adózás, a vállalat- és iparpolitika, a környezetvédelem és éghajlatváltozás, valamint a pénzügyi és költségvetési rendelkezések területén korlátozott előrelépés történt. Montenegró korlátozott igazgatási kapacitása számos területen kihívást jelent, és a csatlakozási tárgyalásokra tekintettel, valamint az uniós vívmányok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében meg kell erősíteni. Montenegró általában továbbra is zökkenőmentesen teljesíti a stabilizációs és társulási megállapodásban meghatározott kötelezettségeket. Továbbra is vannak még hiányosságok az állami támogatások tekintetében, ahol további erőfeszítésekre van szükség a jogharmonizáció érdekében.

Némi előrelépés mutatkozik az áruk szabad mozgásának területén. További erőfeszítésekre, jobb koordinációra és erősebb szerepvállalásra van szükség a jogharmonizáció továbbviteléhez. Általánosságban viszonylag előrehaladottak az előkészületek az áruk szabad mozgása területén.

Korlátozott előrelépés történt a munkavállalók szabad mozgásának kérdésében, ahol továbbra is kezdeti szakaszban jár a jogharmonizáció. Némi előrelépés jelenthető a letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága területén. Montenegró jó előrelépést tett a postai szolgáltatásokról szóló új törvényének az uniós vívmányokhoz való közelítésben. A letelepedés joga tekintetében jogalkotási reformokat kell végrehajtani. Továbbra is jelentős erőfeszítésekre van szükség a jogszabályok szolgáltatásokról szóló irányelvhez való közelítése, a szakképzettségek kölcsönös elismerése, valamint az intézményközi együttműködés tekintetében. Az előkészületek mérsékelten előrehaladott állapotban vannak ezen a területen.

Kevés előrelépés jelenthető a tőke szabad áramlása terén, jóllehet haladnak az előkészületek. Folytatni kell az uniós vívmányokhoz való teljes közelítést a fizetési rendszerek és az igazgatási kapacitás megerősítése tekintetében, főleg a pénzmosás elleni küzdelem területén. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemtekintetében viszonylag korai szakaszban járnak az előkészületek. Jelentős erőfeszítésekre van szükség a jogszabályok végrehajtásához, az ügynökségek közötti koordináció megerősítéséhez, valamint a pénzmosás és pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelem eredményesebbé tételéhez. Általánosságban jól haladnak az előkészületek ezen a területen.

Előrelépés történt a közbeszerzés területén. Az új jogszabályok végrehajtása továbbra is problémás. A koncessziók jogi keretét még össze kell hangolni az uniós vívmányokkal. A jövőbeni felügyeleti szolgálatok szerepét, hatásköreit és kompetenciáit egyértelművé kell tenni, és megfelelő személyzetet kell számukra biztosítani. Kevés előrehaladás jelenthető a társasági jog területén. Új módosításokat kell elfogadni a számvitelről és ellenőrzésről szóló törvényt illetően a célból, hogy független állami felügyeleti szervet hozzanak létre a könyvvizsgálók és kapcsolódó minőségellenőrzési rendszerek felügyeletére. Nem tudunk előrelépést jelenteni a szellemi tulajdonjogok területén. További erőfeszítésekre van szükség e területen a jogharmonizáció és a hatékony végrehajtás érdekében. Általánosságban elmondható, hogy az előkészületek mérsékelten előrehaladottak ezeken a területeken.

Némi előrelépés történt a versenypolitika területén. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy Montenegró közelítse jogszabályait az uniós vívmányokhoz, valamint biztosítsa versenyhatósága működésének függetlenségét. Külön figyelmet kell fordítani az állami támogatásról szóló szabályok végrehajtására, különösen az érzékeny ágazatoknak nyújtott állami támogatások területén. Általánosságban elmondható, hogy az előkészületek mérsékelten előrehaladottak a versenypolitika területén.

Némi előrelépés történt a pénzügyi szolgáltatások területén: elfogadták az információk és adatok bankok általi nyilvános közzétételéről, a nagykockázatok számításáról, valamint az ÁÉKBV-ről szóló törvényt. Jelentős erőfeszítésekre van szükség az e fejezetbe tartozó területeken meglévő uniós vívmányokhoz való közelítéshez és azok végrehajtásához. Általánosságban továbbra is mérsékelten előrehaladott a jogharmonizáció szintje.

Némi haladás történt az információs társadalom és a média területén. A jogszabályok módosításai azonban csorbították a szabályozó testületek függetlenségét. Általánosságban az előkészületek mérsékelten előrehaladott állapotban vannak.

Előrelépés történt a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén. Erőfeszítésekre van szükség egy olyan megfelelő jogi keret kifejlesztéséhez, amely elősegíti a vidékfejlesztési alapok igazgatásának akkreditációját célzó nemzeti cselekvési terv célkitűzéseinek teljesítését. Szerény haladás mutatkozott az élelmiszer-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi politika terén. Minden területen erőfeszítésekre van szükség, különösen a jogharmonizáció továbbvitele, az állategészségügy ellenőrzési kapacitásának megerősítése, valamint az élelmiszer- és takarmányipari létesítmények higiéniai előírásainak értékelése tekintetében. Némi előrelépés történ a halászat területén. Erőfeszítésekre van szükség az uniós halászati vívmányokhoz való közelítés és az uniós normák végrehajtása terén, különös tekintettel az erőforrás-gazdálkodásra, a felügyeletre és ellenőrzésre, a piacpolitikára, valamint a strukturális és állami segélyekre vonatkozó politikára. A fenti területeken egytől egyik korai szakaszban van a jogharmonizáció.

Érdemi előrelépés történt a közlekedés területén, különös tekintettel a közúti, vasúti és tengeri közlekedésre, de még biztosítani kell az uniós vívmányok hatékony végrehajtását. További előrelépésre van szükség a vasúti közlekedés ágazatában az átjárhatóság, a balesetvizsgálati testület létrehozása, valamint a vasúti szabályozó függetlensége tekintetében. Általánosságban elmondható, hogy e területen előrehaladottak az előkészületek. Az energiaügy területén történt némi előrelépés. Még további végrehajtási jogszabályokat kell elfogadni a belső energiapiacra vonatkozóan. Montenegrónak még el kell fogadni a szükséges jogi aktusokat az olajkészlet-tárolókról, valamint egy 10 éves munkaprogramot a megújuló energiaforrások fejlesztéséről. E területen még nagyon gyerekcipőben jár a jogharmonizáció.

Kevés előrelépés történt az adózás területén: e fejlemények elsősorban az adóigazgatáson belüli új szervezeti egységek létrehozását érintik. További erőfeszítésekre van szükség egy általános üzleti és informatikai stratégia kidolgozásához. Általánosságban Montenegróban nagyon gyerekcipőben jár még a jogharmonizáció az adózás területén.

Némi előrelépés történt a gazdasági és monetáris politika területén. Még jelentős erőfeszítéseket kell tenni a jogharmonizáció befejezéséhez, különös tekintettel a Központi Bank függetlenségére, a monetáris finanszírozásra, valamint az állami szektor pénzügyi intézményekhez való kiváltságos hozzáférésére. Tovább kell erősíteni a gazdaságpolitika kidolgozását és koordinációját szolgáló kapacitást. A montenegrói hatóságok határozata alapján Montenegró kivételes körülmények között használja az eurót; e használat teljes mértékben különbözik az euróövezeti tagságtól. Általánosságban e szakaszban mérsékelten előrehaladott a jogharmonizáció a gazdasági és monetáris politika területén. A statisztika területén érdemi előrelépésről lehet beszámolni. Mindazonáltal Montenegrónak még komoly és folyamatos erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy a mezőgazdasági, üzleti és makrogazdasági statisztikák tekintetében közelítsen az uniós vívmányokhoz. Az előkészületek mérsékelten előrehaladott állapotban vannak ezen a területen.

Némi előrelépés történt a szociálpolitika és a foglalkoztatás területén. További erőfeszítésekre van szükség a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén. Az állami foglalkoztatási szolgálat kapacitását és a munkaerőpiac mozgósítását célzó megközelítéseket meg kell erősíteni ahhoz, hogy megoldást nyújtsanak az alacsony aktivitási és foglalkoztatási rátákra, valamint a keresett és a rendelkezésre álló képzettségek közötti eltérésekre. Meg kell erősíteni a szegénység csökkentését és a roma népesség befogadását célzó intézkedéseket. Az államháztartás helyzete továbbra is kedvezőtlenül hat a szociális reformokra. Fokozott erőfeszítésekre van szükség a nyugdíjak területén tervezett reformok végrehajtásához. Általánosságban elmondható, hogy Montenegró elkezdett foglalkozni e terület prioritásaival.

Kevés előrelépés történt a vállalkozás- és iparpolitika területén. Különféle stratégiák és intézmények léteznek. További erőfeszítésekre van szükség e politika fejlesztésének és végrehajtásának biztosítására.

Némi előrelépés történt a transzeurópai hálózatok területén. A közlekedési hálózatok infrastruktúrái tekintetében továbbra is jelentős teendők vannak a közúti és vasúti összeköttetések fejlesztése érdekében. A gázvezetékek szomszédos országokkal való összekapcsoltságát fejleszteni kell, valamint korszerűsíteni kell a nemzeti energiaszállító rendszereket. Általánosságban az e területtel kapcsolatos előkészületek még korai szakaszban tartanak. Némi előrelépés történt a regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja területén, különös tekintettel az intézményi keretre és a programozásra. Montenegrónak meg kell erősítenie igazgatási kapacitását a létrehozott IPA-struktúrákban, és azokat megfelelően fel kell készítenie a jövőre. Általánosságban elmondható, hogy e területen megkezdődtek az előkészületek.

Montenegró további előrelépést tett az igazságszolgáltatás és alapvető jogok területén. Megkezdődött a nemrégiben elfogadott jogszabályok végrehajtása. Előrelépés történt a bírósági ítéletek közzététele és az ügyhátralék tekintetében. A bírói kar függetlenségének megerősítését célzó alkotmányreform még nem fejeződött be. Létre kell hozni egy egységes, az egész országra kiterjedő munkafelvételi rendszert és a tárgyalások időtartamát ellenőrző rendszert, racionalizálni kell a bírósági hálózatot, valamint javítani kell az igazságszolgáltatási statisztikák megbízhatóságát. További erőfeszítésekre van szükség az érdemen alapuló kinevezések és szakmai előmenetel biztosításához, valamint az igazságszolgáltatáson belül az elszámoltathatóság és feddhetetlenségi biztosítékok megerősítéséhez. Montenegró megerősítette a korrupció elleni küzdelem jogi keretét, és eredményesebbé tette a korrupciós esetekkel kapcsolatos vizsgálatokat, azok bíróság elé állítását, valamint az azokkal kapcsolatban hozott ítéleteket, de e tekintetben nagyobb erőfeszítésekre van szükség. A korrupció továbbra is széles körben elterjedt és komoly aggodalomra ad okot, és lehetővé teszi, hogy a szervezett bűnözésben érintett csoportok az állami és magánszektorba is beszivárogjanak. A jogerős ítéletek száma továbbra is alacsony, és még nem volt olyan korrupció eset, amelyben a vagyontárgyak lefoglalását vagy elkobzását rendelték volna el.

Tovább erősítették az alapvető jogok védelmének meglévő jogi és intézményi keretét. A becsületsértések büntethetőségének megszüntetése hozzájárult ahhoz, hogy az országban javuljon a média környezete. Folytatódott a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogállásának rendezése. Folytatni kell a roma, askáli és egyiptomi lakosság társadalmi befogadását, különösen a vonatkozó politikai dokumentumok végrehajtása révén. Továbbra is hiányosságok mutatkoznak az emberi jogok igazságszolgáltatási hatóságok és bűnüldöző szervek általi védelmében. Fel kell gyorsítani az újságírók ellen elkövetett régi erőszakos ügyek kivizsgálására és az elkövetők bíróság elé állítására irányuló erőfeszítéseket Folyamatos további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy e területen az ország közelítsen az uniós vívmányokhoz és nemzetközi előírásokhoz. Általánosságban elmondható, hogy az előkészületek mérsékelten előrehaladottak ezen a területen.

Montenegró némi előrelépést tett a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén. Megkezdődött a jogharmonizáció a migráció, a menekültügy és a vízumok területén. Jelenleg fejezik be az idegenrendészeti központ és a menedékkérőket befogadó központ megépítését. Halad az integrált határigazgatási stratégia és cselekvési terv végrehajtása. A rendőrségi együttműködés és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén az ország folytatta nemzetközi és regionális hálózatának kiterjesztését, valamint tovább erősítette jogi keretét és igazgatási kapacitásait. A régió többi országával, valamint uniós tagállamokkal, az Interpollal és az Europollal végzett közös nyomozati műveleteknek köszönhetően nőtt a vádemelések, letartóztatások és ítéletek száma a szervezett bűnözés területén. Javult e területen a politikai és jogi keret. További fenntartott erőfeszítésekre van szükség az e fejezetet érintő jogharmonizáció tekintetében, különösen a menekültügy, a vízumok, a külső határok és a schengeni együttműködés, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén, valamint a nyomozások, ítéletek és kábítószer-lefoglalások eredményesebbé tételéhez. A polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés jogi keretének végrehajtását szolgáló kapacitást meg kell erősíteni. Fokozott erőfeszítésekre van szükség a pénzmosás elleni küzdelem, valamint az emberkereskedelem területén. Általánosságban elmondható, hogy az ország mérsékelten előrehaladott ezen a területen.

Érdemi előrelépés történt az uniós vívmányokhoz való közelítésben a tudomány és a kutatás területén. További erőfeszítésekre van szükség a nemzeti szintű kutatási és innovációs kapacitás megerősítéséhez, valamint az Európai Kutatási Térségbe történő integráció megkönnyítéséhez. A kutatási célú – különösen a privát szektorból származó – befektetések szintjét tovább kell növelni a tudományos kutatási tevékenységeket célzó állami és magánbefektetések ösztönzésével. Általánosságban jól haladnak az előkészületek ezen a területen. Némi haladás történt az oktatás és kultúra területén. Tovább kell foglalkozni a felsőoktatási reformmal, valamint a szakmunkásképzés és a képzési rendszer korszerűsítésével. Az oktatási reformok végrehajtása továbbra is kihívást jelent. Általánosságban elmondható, hogy az előkészületek mérsékelten előrehaladottak ezen a területen.

Montenegró kevés előrelépést tett a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén. A javulás első jelei között említhetjük meg, hogy elfogadták a hulladékgazdálkodásról, levegőminőségről és a vegyi anyagokról szóló jogszabályokat, javult az igazgatási kapacitás, valamint erőfeszítéseket tettek az éghajlatpolitikával kapcsolatos jogharmonizáció felé. A vízminőség és a hulladékgazdálkodás területére további figyelmet kell fordítani. Biztosítani kell a környezetvédelmi hatásvizsgálat és a stratégiai környezetértékelés hatékony végrehajtását. Jelentős erőfeszítésekre van szükség a környezetvédelmi és éghajlatváltozási vívmányokhoz való közelítés és azok végrehajtása, valamint az igazgatási kapacitás és az intézményközi együttműködés megerősítése érdekében. Más szakpolitikai területeken és tervezési dokumentumokban szisztematikusabban figyelembe kell venni a környezetvédelmi és éghajlatváltozási megfontolásokat. A politikai prioritás és a megfelelő finanszírozás hiánya, valamint a környezetvédelmi és éghajlatváltozási követelmények korlátozott ismerete akadályozza az előrehaladást e területén. E terület előkészületei még korai szakaszban vannak.

Némi előrelépés történt a fogyasztó- és egészségvédelem területén. A fogyasztóvédelem területén folytatni kell a jogharmonizációt. E területeken mérsékelten haladnak az előkészületek. Némi előrelépés történt a vámügyi jogszabályok területén. A vámtarifákról szóló törvénynek köszönhetően a nemzeti jogszabályokat tovább közelítették a közös vámtarifákhoz. Az igazgatási és működési kapacitást illetően fel kell gyorsítani a meglévő eljárások és munkamódszerek végrehajtását. Meg kell erősíteni az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezményhez történő esetleges csatlakozás előkészületeit. Összességében mérsékelten előrehaladott az előkészítő munka a vámunió területén.

Némi előrelépés történt a külkapcsolatok terén. Montenegró a WTO tagjává vált. Némi haladás történt a kül-, biztonság- és védelempolitika területén is. Montenegró közelített az összes EU-nyilatkozathoz és tanácsi határozathoz, valamint továbbra is aktívan hozzájárult a regionális stabilitáshoz. Az előkészületek mérsékelten előrehaladott állapotban vannak e területeken.

Montenegró egyenetlen előrehaladást tett a pénzügyi ellenőrzés területén. Jóllehet megvan az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzésének jogi kerete, a gyakorlati megvalósítás elmarad, különösen helyi szinten. Montenegrónak a közigazgatási reform összefüggésében meg kell erősítenie a vezetői elszámoltathatóságra vonatkozó rendelkezéseket. A gyakorlatban is biztosítani kell az állami számvevőszék pénzügyi függetlenségét. A pénzügyi ellenőrzés területén az előkészületek még korai szakaszban vannak. Korlátozott előrelépés történt a pénzügyi és költségvetési rendelkezések tekintetében. Kellő időben koordináló testületet kell létrehozni ahhoz, hogy irányítsák az előcsatlakozási előkészületeket a saját források területén. Létre kell hozni a saját forrásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának igazgatási keretét. Összességében e területen még nagyon gyerekcipőben járnak az előkészületek.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság továbbra is megfelelő mértékben teljesíti a politikai kritériumokat. Az ország továbbra is teljesítette a stabilizációs és társulási megállapodásból fakadó kötelezettségeket. A kormány tevékenysége középpontjába állította az uniós menetrendet. A Bizottsággal folytatott magas szintű csatlakozási párbeszéd katalizátorként szolgált a reformok felgyorsításához, és jelentős előrelépést segített elő számos kulcsfontosságú politikai területen. A kormány javaslatokat fogadott el a választásokat szabályozó jogalkotási keret javítása céljából, a véleménynyilvánítás területén pedig a becsületsértések büntethetőségének megszüntetésére. Az ohridi keretmegállapodás végrehajtásának első, kormány általi felülvizsgálata a közösségek közötti párbeszéd megerősítésének eszköze. A reformlendületet a politikai kritériumok valamennyi területén fenn kell tartani, különösen a végrehajtás biztosítása érdekében. A parlament jelenleg gondolja át a vonatkozó jogszabályokat. Fenn kell tartani a jogállamiságra helyezett hangsúlyt, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az etnikumok közötti kapcsolatokat és megbékélést is. Elő kell mozdítani a civil társadalomra alkalmazott befogadó jellegű megközelítést.

Az ohridi keretmegállapodás továbbra is lényeges elem az ország demokráciája és a jogállamisága szempontjából. A kormány megkezdte az ohridi keretmegállapodás 2001-től kezdődő végrehajtásának felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy konszenzust alakítson ki az elért eredményekről és a jövőbeni kihívásokról. Aggodalomra adott okot a 2012 első felében zajló erőszakos események következtében a közösségek között kialakult feszültség. A kormány éretten reagált e kihívásra, és erre kell építenie az etnikumok közötti kapcsolatok további erősítése és a megbékélés érdekében, ideértve a 2001-es konfliktus áldozatainak jogállását is. Némi előrelépés történt a nyelvtörvény szélesebb körű végrehajtása terén.

Javult a parlament működése, és sikerült fenntartani a politikai párbeszédet, különösen az EU-integráció tekintetében. Az eljárási szabályzat végrehajtása folytatódott, többek között az ellenzék főbb kérései tekintetében. A parlament kapcsolódó kormányjavaslatokat mérlegel a választási keret javítása céljából. Folyamatos erőfeszítésekre lesz szükség az EBESZ Emberi Jogok és Demokratikus Szervezetek Intézménye ajánlásainak teljes körű megválaszolása céljából.

A kormánykoalíción belül folytatódott az együttműködés, és sikeresen a politikai menetrend középpontjába állította a csatlakozási folyamatot. A kormány hatékonyan koordinálta a magas szintű csatlakozási párbeszéd saját menetrendje szerint történő végrehajtását. A helyi önkormányzatok területén fel kell gyorsítani a decentralizáció továbbvitelét, különös tekintettel a pénzügyi keretét.

A közigazgatás terén volt némi előrelépés. Javultak a polgároknak nyújtott szolgáltatások, és fokozatosan bevezetik az e-kormányzatot. Konzultációk vannak folyamatban a közigazgatási keret fontosabb reformjairól. További erőfeszítésekre van szükség a közigazgatás átláthatóságának, szakszerűségének és függetlenségének garantálása céljából. Különösen biztosítani kell az érdemen alapuló munkafelvétel és szakmai előmenetel elveinek biztosítását.

Ami az igazságszolgáltatást illeti, megvannak a jogalkotási és intézményi biztosítékok, de további erőfeszítésekre van szükség a függetlenség és pártatlanság gyakorlati megvalósulásának garantálására. Előrelépés történt főként az ügyhátralék csökkentése terén. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy egyértelmű és átlátható indokokat állapítsanak meg az arányos elbocsátás eljárások tekintetében, valamint jelentősen javítsák az érdemen alapuló igazságszolgáltatási kinevezések és szakmai előmenetel végrehajtását. A bírák és ügyészek akadémiáját tovább kell támogatni azon kulcsfontosságú szerepét illetően, hogy szakszerű és magasan képzett igazságszolgáltatási és ügyészi alkalmazottakat biztosít.

A korrupcióellenes politika területén megvan a jogalkotási keret, és valamelyest a kapacitás is erősödött, ugyanakkor nagyobb erőfeszítésekre van szükség a már meglévő jogszabályok végrehajtása tekintetében. Lépések történtek a hatóságok ellenőrzési kapacitásának és végrehajtó hatáskörének javítása terén, Kevés szemmel látható előrelépés történt ugyanakkor a végeredmények tekintetében. Még eredményeket kell felmutatni a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek kezelése terén. A felügyeleti szerveknek és végrehajtó ügynökségeknek proaktívabb és összehangoltabb megközelítést kell alkalmazniuk. A statisztikai adatok gyűjtését és elemzését javítani kell, hogy az erőfeszítések olyan területekre irányuljanak, ahol azokra legnagyobb szükség van. A korrupció továbbra is számos területen jelen van, és folyamatosan komoly problémát jelent.

Némi előrelépés történt a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén különösen azzal, hogy több mint száz nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, valamint jó volt az együttműködés az Interpollal és az Europollal. Módosították a kommunikációs eszközök lehallgatásáról szóló törvényt, ami megerősítette e különleges vizsgálati intézkedés hatékonyságát és átláthatóságát. További erőfeszítésekre van szükség a bűnüldöző hatóságok kapacitásainak megerősítése, valamint az ügynökségek közötti együttműködés és információcsere megerősítése érdekében. Az ország előrehaladott állapotban van a rendőrségi együttműködés és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén.

Az emberi jogok és a kisebbségek védelmét szolgáló jogi és intézményi keret nagyjából készen áll. Általánosságban tiszteletben tartják a polgári és politikai jogokat, és némi előrelépés is történt e téren. Az újságírókkal folytatott kerekasztal párbeszéd fontos fórumnak bizonyult a média területét érintő kulcsprioritások megválaszolásához. A kormány javaslatokat fogadott el – például a becsületsértéssel és a rágalmazással kapcsolatos felelősségről szóló törvényt – a célból, hogy a becsületsértés többé ne számítson bűncselekménynek. A büntetőtörvénykönyvet e megközelítéssel összhangban felül kell vizsgálni. A műsorszolgáltatási tanács megkezdte a tulajdonjogok koncentráltságával és a politikai szférával való összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogi rendelkezések végrehajtását. A műsorszolgáltatási tanácsnak bizonyítania kell, hogy megkülönböztetés-mentes és átlátható megközelítést alkalmaz. Továbbra is általánosságban aggasztó a pluralizmus hiánya és az öncenzúra. További erőfeszítésekre van szükség az olyan kapcsolódó kihívások kezelésére, mint például a kormányzati reklámok átláthatósága és az újságírók munkajogai.

Némi előrelépés történt a gazdasági és szociális jogok terén. Rendszeresen ülésezett a gazdasági és szociális tanács. A megkülönböztetés elleni védelmet szolgáló bizottság elkezdte feldolgozni a panaszokat, erőforrásai azonban korlátozottak. A megkülönböztetés elleni törvényt teljes mértékben össze kell hangolni az uniós vívmányokkal, különösen a szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció tekintetében. Jobban kell védeni a – többek között a kiszolgáltatott helyzetű csoportokhoz tartozó – nők jogait, valamint további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy nagyobb mértékben részt vegyenek a munkaerőpiacon és a politikai életben. A fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációja továbbra is gyenge.

Általánosságban némi előrelépés történt a kulturális jogok és kisebbségek területén. Elkezdték felülvizsgálni az ohridi keretmegállapodást, amely ajánlásokat tartalmaz az aktuális kihívások kezelésére. Folytatni kell a felülvizsgálatot és a tényleges etnikai együttműködést. Az etnikai közösségek közötti bizalom megteremtése kulcsfontosságú lesz. Ami a roma közösséget illeti, számos fellépés történt főleg az okmányokkal nem rendelkező személyek problémájának kezelésére, valamint a roma menekültek integrálására. Jelentősen meg kell erősíteni a meglévő stratégiák végrehajtását és az intézményközi együttműködést.

A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségek tekintetében az ország továbbra is teljes mértékben együttműködik a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY). Nincsenek függőben lévő ügyek vagy fellebbezések Hágában. Az ICTY által 2008-ban a nemzeti hatóságokhoz visszautalt négy ügyből a hazai bírósági rendszer az állami ügyészség kérelmére és az amnesztiatörvény alapján 2011-ben egyet, 2012-ben pedig hármat elutasított.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodás nem egyeztethető össze az uniós közös állásponttal és irányadó elvekkel. Az országnak igazodnia kell az uniós állásponthoz.

Az ország folytatta részvételét a regionális együttműködési kezdeményezésekben, beleértve a délkelet-európai együttműködési folyamatot, a Regionális Együttműködési Tanácsot, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) is. 2012 júniusában átvette a délkelet-európai együttműködési folyamat soros elnökségét. Skopjében hozták létre a délkelet-európai egészségügyi hálózat titkárságának székhelyét. Az ország továbbra is hozzájárult a Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő EU ALTHEA misszióhoz.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság általánosságban továbbra is konstruktív szerepet játszik a szomszédos tagállamokkal és a többi bővítési országgal kialakított bilaterális kapcsolatok tekintetében. Tovább fejlődtek a kapcsolatok a nyugat-balkáni partnerekkel. A Görögországgal való kapcsolatra továbbra is kihat az elnevezés kérdése. A Nemzetközi Bíróság ítéletet fogadott el a Görögországgal kötött ideiglenes megállapodásról. Az ország továbbra is részt vesz az ENSZ égisze alatt folytatott megbeszéléseken, valamint közvetlen kapcsolatot tart Görögországgal. Az ENSZ égisze alatt folytatott, tárgyalás útján kialakítandó, kölcsönösen elfogadható megoldást célzó megbeszéléseket fokozottan folytatni kell, csakúgy, mint a közvetlen bilaterális találkozókat és kapcsolattartást. Kerülni kell az olyan fellépéseket és nyilatkozatokat, amelyek hátrányosan érinthetnék a jószomszédi kapcsolatokat.

Az ország gazdasága 2011-ben lassabb tempóban tovább nőtt, 2012 első felében azonban visszaesett. A növekedés az ellenálló hazai keresleten alapult, a külső kereslet ugyanakkor csökkent. Folytatódtak a strukturális reformok, de általában lassan és fokozatosan. Némi további előrelépés történt a cégnyilvántartás egyszerűsítése, a bírósági eljárások felgyorsítása, valamint a pénzügyi közvetítés kiterjesztése terén. Kevés eredmény született ugyanakkor a nagyon magas munkanélküliség kezelését illetően, ami nagyrészt strukturális jellegű, és főleg a fiatalokat, valamint az alacsony végzettségűeket érinti.

A gazdasági kritériumok tekintetében továbbra is jól halad Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság. Egyes területeken további előrelépést tett afelé, hogy működő piacgazdasággá váljon. Az ország várhatóan képes lesz középtávon megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel, feltéve, hogy a jelentős strukturális gyengeségek orvoslása céljából lendületesen folytatja reformprogramja végrehajtását.

Az ország széles körű konszenzust tartott fenn a gazdaságpolitikák lényeges elemeivel kapcsolatban. A valuta de facto euróhoz kötésén alapuló monetáris politika hozzájárult a makrogazdasági stabilitáshoz. A fiskális politika nagyjából összhangban tartotta a kiadásokat a bevételnövekedéssel. A privatizáció nagyjából befejeződött. Lényegében végbement az árak és a kereskedelem liberalizációja. További előrelépés történt a piacra lépés és a regisztráció megkönnyítése, valamint a szabályozási keret egyszerűsítése terén. Az igazságügyi eljárás felgyorsultak, a csődeljárások átlagos időtartama pedig csökkent. Gyakorlatilag befejeződött az ingatlan-nyilvántartás. A pénzügyi szektor eddig viszonylag jól állta a pénzügyi piac zavarait, és fenntartotta a fokozott közvetítés és a piac elmélyítése felé mutató tendenciát. Az oktatásban is folytatódott a fokozatos előrelépés. A közvetlen külföldi befektetések növekedése segített diverzifikálni az ország exportstruktúráját.

A költségvetési irányítás minősége azonban tovább romlott; gyengült a középtávú tervezés és a közkiadások kezelése, valamint csökkent az állami szektor elszámolásainak átláthatósága és megbízhatósága. Továbbá folytatódott a közkiadások rövid távú irányultsága, kevés növekedésfokozó hatással. Az állami szektor adóssága jelentősen nőtt. A munkanélküliség továbbra is nagyon magas. A munkaerőpiac működését strukturális hiányosságok akadályozzák. Az oktatás szintje és a szellemi tőke minősége alacsony. A fizikai tőkét modernizálni és növelni kell. A fokozatos javulások ellenére a piacgazdaság működését továbbra is intézményi és igazságügyi hiányosságok nehezítik. Egyes szabályozó és felügyeleti ügynökségek még mindig nem rendelkeznek elegendő forrással és befolyással feladataik hatékony végrehajtásához. A közigazgatást alkalmasabbá és hatékonyabbá kell tenni ahhoz, hogy szolgáltatásokat nyújtson a vállalatok számára. Az informális szektor továbbra is jelentős kihívást jelent.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság további előrelépést tett afelé, hogy képes legyen teljesíteni a tagsággal járó kötelezettségeit, különös tekintettel az áruk szabad mozgása, a versenyjog, az élelmiszerbiztonság és állategészségügyi politika, valamint a transzeurópai hálózatok terén. További erőfeszítésekre van szükség olyan egyéb területeken, mint például a környezetvédelem, a szociálpolitika és a foglalkoztatás, a regionális politika, valamint a strukturális eszközök koordinációja. Általánosságban az ország megfelelő szintű jogharmonizációt ért el a csatlakozási folyamat e szakaszában. Folytatta továbbá a stabilizációs és társulási megállapodásból fakadó kötelezettségek zökkenőmentes végrehajtását, és a Bizottság a csatlakozás második szakaszába történő előrelépést javasolta.

Érdemi előrelépés történt az áruk szabad mozgása területén, különös tekintettel a szabványosításra és metrológiára. Az áruk szabad áramlása területén előrehaladott a felkészülés. Némi előrelépés történt a munkavállalók szabad mozgása területén, valamint a letelepedéshez való jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága terén, főként a postai szolgáltatásoknál. További erőfeszítésekre van azonban szükség a szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtása, valamint a szakképzettségek kölcsönös elismerése tekintetében. Általánosságban elmondható, hogy az ország mérsékelten előrehaladott ezen a területen. Némi előrelépés történt a tőke szabad mozgásának területén. A tőkemozgások és kifizetések további liberalizálása a stabilizációs és társulási megállapodás második szakaszába való átlépéstől függ, amit a Tanács jelenleg mérlegel. Jól haladnak az előkészületek ezen a területen.

Némi előrelépés történt a közbeszerzés területén, ahol – a jogorvoslatoktól és védelmi beszerzésektől eltekintve – előrehaladott állapotban van a jogharmonizáció. A jogorvoslatok és koncessziók területén továbbra is gyenge az igazgatási kapacitás. Érdemi előrehaladás történt a társasági jog területén, különös tekintettel a könyvvizsgálatra. A külföldön szerzett okleveles könyvvizsgálói végzettségeket még el kell ismerni. Általánosságban elmondható, hogy az előkészületek mérsékelten előrehaladottak ezen a területen. Némi előrelépés történt a szellemi tulajdonjogok területén, ahol javult a jogalkotási keret és az igazgatási kapacitás. A végrehajtás és érvényesítés terén azonban további erőfeszítésekre van szükség. Általánosságban mérsékelten előrehaladott e területen a jogharmonizáció.

A végrehajtási eredmények javulásával érdemi előrelépés történt a versenypolitika területén. Az előkészületek előrehaladott állapotban vannak ezen a területen. A versenyhatóság erőforrás-allokációját növelni kell. Ami a pénzügyi szolgáltatásokat illeti, előrelépés történt a bankszektorban, a biztosítások és értékpapírok piacain, valamint a befektetési szolgáltatások terén. Még nem valósult meg a pénzügypiaci infrastruktúra területét érintő kulcsfontosságú uniós vívmányokhoz való közelítés. Általában véve mérsékelten előrehaladott a jogharmonizáció ezen a területen.

Előrelépés történt az információs társadalom és a média területén. Folytatódott a jogharmonizáció, és megkezdték a kulcsfontosságú versenybiztosítékok végrehajtását. Az audiovizuális politika területén fokozódott a műsorszolgáltatási tanács tevékenysége, de még biztosítani kell a diszkriminációmentes megközelítést. Az előkészületek mérsékelten előrehaladott állapotban vannak ezen a területen.

Némi előrelépés történt a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén, ahol az előkészületek továbbra is mérsékelten előrehaladott állapotban vannak. További haladás történt az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer létrehozása terén. Az uniós vívmányokhoz történő közelítés folyamatos erőfeszítéseket követel. Az igazgatási kapacitás továbbra is aggasztó az egész szektorban.

Érdemi előrehaladás történt az élelmiszerbiztonság, valamint az állategészségügyi politika területén, különösen az intézmények megerősítésének és az állatbetegségek felszámolását célzó programok végrehajtásának köszönhetően. Kevés előrelépés érzékelhető a növényegészségügy területén, ahol nem javult sem az igazgatási kapacitás, sem az illetékes hatóságok közötti koordináció. Az élelmiszerbiztonság, állat- és növény-egészségügyi politika területén általánosságban továbbra is mérsékelten előrehaladottak az előkészületek.

Kevés előrelépés jelenthető a közlekedéspolitika területén. Némi előrelépésről számolhatunk be a közúti közlekedéssel kapcsolatos jogharmonizációt illetően, de nem a közúti biztonsággal kapcsolatban, ami továbbra is problémás. Folytatni kell a vasúti jogszabályok uniós vívmányokhoz való közelítését. A már elért jogharmonizációt visszájára fordította az a jogi módosítás, hogy az uniós csatlakozás bekövetkeztéig le kell zárni a versenyt a vasúti közlekedés piacán. A vasúti balesetek kivizsgálásával foglalkozó bizottságnak működőképessé kell válnia ahhoz, hogy független szervként járhasson el. Némi előrelépés történt az energiaágazatban, különösen a 2011-es energiatörvényből fakadó végrehajtási jogszabály hatályba léptetésének köszönhetően. Némi előrelépés történt továbbá a megújuló energiaforrásokat illetően. A villamos energia és a földgáz piacát még teljes mértékben liberalizálni kell. Az előkészületek mérsékelten előrehaladott állapotban vannak e területeken.

Előrelépés történt az adózás területén. Még erőfeszítésekre van szükség a nemzeti jogszabályok uniós vívmányokkal való összehangolása, az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem megerősítése, valamint az informatikai és személyzeti kapacitás javítása terén. Összességében mérsékelten előrehaladott az előkészítő munka az adózás területén.

A gazdasági és monetáris politika területén előrehaladott a felkészülés, és kevés további előrelépés történt. Az előkészületek előrehaladottak ezen a területen. A statisztika területén előrelépést történt az ágazati statisztikák összehangolása és az adattovábbítás terén. E területen összességében mérsékelten előrehaladott az előkészítő munka.

Kevés előrelépés történt a szociálpolitika és a foglalkoztatás területén. A munkanélküliségi és szegénységi ráta magas, a nők munkaerőpiaci részvétele pedig továbbra is alacsony. Némi előrelépés történt a szociális párbeszéd területén, de a szociális partnerek szerepét tovább kell erősíteni. Megerősítették az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét és annak fakultatív jegyzőkönyvét. Lassan halad a romák, a fogyatékossággal élő személyek és más szociálisan kirekesztett személyek befogadása. Kialakították a megkülönböztetés megelőzését és az ellene való védelmet szolgáló mechanizmus, de még teljes mértékben nem működőképes. Jelentősen meg kell erősíteni az átfogó igazgatási kapacitást. Általánosságban elmondható, hogy e területen nem nagyon előrehaladottak az előkészületek.

Némi előrelépés jelenthető a vállalkozás- és iparpolitika területén. Különféle stratégiákat és intézkedéseket fogadtak el, ami erős elkötelezettséget mutat az üzleti környezet javítása mellett. A végrehajtás azonban számos koordinálatlan és alulfinanszírozott szerv között oszlik meg. Az intézkedéseket teljes mértékben hatékonnyá kell tenni.

A transzeurópai hálózatok területén előrelépés történt. Az ország folytatja közlekedési, energia- és távközlési hálózatainak fejlesztését, valamint továbbra is aktívan részt vesz a Délkelet-európai Közlekedési Megfigyelőközpontban és az Energiaközösségben. Az X. folyosóval kapcsolatban szerződéskötésre került sor, és megkezdődtek az építési munkálatok, részben az IPA III. alkotóeleméből biztosított finanszírozással. E területen mérsékelten előrehaladottak az előkészületek.

A regionális politika és a strukturális eszközök koordinálása tekintetében korlátozott előrelépésről számolhatunk be. Az IPA-programok irányítását javítani kell az uniós források maximális és időben történő felhasználásának biztosítása érdekében. További erőfeszítésekre van szükség az irányítási és kontrollrendszerek hiányosságainak kezelésére. Jelentősen meg kell erősíteni a személyzeti politikát és minősítéseket a működő struktúrákon és a Pénzügyminisztérium központi finanszírozási és szerződéskötő osztályán belül. Az előkészületek mérsékelten előrehaladott állapotban vannak ezen a területen.

Némi előrelépés történt az igazságszolgáltatás és alapvető jogok területén, különösen a bírósági ügyhátralék csökkentésével. Az érdemen alapuló bírósági kinevezéseket, a precíz és kiszámítható elbocsátási indokokat, valamint a statisztikai eszközök korrekt alkalmazását még javítani kell. A korrupcióellenes politika területén megvan a jogalkotási keret, és valamelyest a kapacitás is erősödött, ugyanakkor nagyobb erőfeszítésekre van szükség a vizsgálatok, perbefogások és ítéletek eredményesebbé tétele érdekében. Ami az alapvető jogokat illeti, némi előrelépés történt a véleménynyilvánítás szabadsága területén, különösen a becsületsértés bűncselekménynek nyilvánításának megszüntetése felé. A vonatkozó intézményeknek hatékonyabbnak kell lenniük az alapvető jogok előmozdításában és gyakorlati védelmezésében. Az ohridi keretmegállapodás továbbra is lényeges elem az ország demokráciája és a jogállamisága szempontjából. Az igazságszolgáltatás és alapvető jogok területén mérsékelten előrehaladott a felkészülés.

Előrelépés történt a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén, főként a külső határok és a vámügyi együttműködés, valamint a kommunikációs csatornák lehallgatása tekintetében. További erőfeszítésekre van szükség a menekültügyi eljárás hatékonyságának fejlesztése, a szigorúan érdemen alapuló rendőrségi munkafelvételek biztosítása, a szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása, valamint a kábítószer-lefoglalás javítása érdekében. Általánosságban elmondható, hogy e területen előrehaladottak az előkészületek.

Kevés előrelépés jelenthető a tudomány és kutatás területén. Továbbra is jó az uniós keretprogramokban való részvételi arány. Haladtak a tudományos, kutatási és fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos nemzeti program és az innovációról szóló stratégia előkészületei, de még el kell fogadni a dokumentumokat. E területen az ország részben teljesíti célkitűzéseit.

Némi előrelépés történt az oktatás, a képzés, az ifjúság és a kultúra területén. Az ország tovább javította teljesítményét az Oktatás és képzés 2020 stratégia közös referenciaértékeivel kapcsolatban. Megkezdődtek az előkészítő intézkedések az Egész életen át tartó tanulás és a Fiatalok lendületben program tekintetében. A befektetéseket egyenlően kell alkalmazni az ország összes részére és a multikulturális társadalomra. Az oktatás és kultúra területén az ország mérsékelten előrehaladott állapotban van.

Korlátozott előrelépés történt a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással foglalkozó fejezetet illetően. További előrelépés történt az uniós vívmányok nemzeti jogba történő átültetése terén, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra, a levegőminőségre, valamint a vegyi ágazatokra. Jelentős erőfeszítésekre van szükség a nemzeti jogszabályok végrehajtásához, különösen a vízgazdálkodás, az ipari szennyezés ellenőrzése, a természetvédelem és az éghajlatváltozás területén. Általánosságban viszonylag előrehaladott a felkészülés a környezetvédelem területén, az éghajlatváltozás területén azonban továbbra is korai szakaszban van.

Némi előrelépés tapasztalható a fogyasztó- és egészségvédelem területén, különös tekintettel a jogi és intézményi keretre. A korlátozott pénzügyi erőforrások és a gyenge működési struktúra akadályozzák a további előrelépést, különösen a fogyasztóvédelem területén. Általánosságban elmondható, hogy az előkészületek mérsékelten előrehaladottak ezen a területen.

Előrelépés történt a vámunió területén, különösen az igazgatási és működési kapacitások tekintetében. Tovább javult az ügynökségek közötti együttműködés, a vámigazgatáson belüli korrupció elleni küzdelem, valamint a határokon átnyúló bűncselekményekkel foglalkozó kapacitás. A vámunió területén jól haladnak az előkészületek.

Némi előrelépés történt a külkapcsolatok terén, különös tekintettel a közös kereskedelempolitikára. Az ország intézményi kapacitása ugyanakkor továbbra sem elégséges ahhoz, hogy teljes mértékben részt vehessen az EU kereskedelmi, fejlesztési és humanitárius politikáiban. A külkapcsolatok területén mérsékelten előrehaladottak az előkészületek.

További haladás történt a kül-, biztonság- és védelempolitika területén. Az ország fenntartotta az uniós nyilatkozatokhoz és tanácsi határozatokhoz való közelítés magas szintjét, valamint továbbra is részt vett a civil, katonai és válságkezelő műveletekben. Jól előrehaladott a felkészülés a kül-, biztonság- és védelmi politika területén.

Ami a pénzügyi ellenőrzést illeti, némi előrelépés történt különösen a külső ellenőrzés és az euró pénzhamisítás elleni védelme tekintetében. Az országban ugyanakkor továbbra is gyerekcipőben jár az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzésének gyakorlati végrehajtása. Általánosságban e területen még korai szakaszban vannak az előkészületek. Nem történt különösebb előrelépés a pénzügyi és költségvetési rendelkezéseket illetően. Meg kell erősíteni a saját forrásokra vonatkozó helyes számítás, előrejelzés, beszedés, kifizetés, ellenőrzés és jelentéstétel ellátására létrehozott intézményeket. E területen még korai szakaszban vannak az előkészületek.

Szerbia

Szerbia megfelelően teljesíti a politikai kritériumokat, valamint a stabilizációs és társulási folyamat feltételeit. Az elnökválasztások, parlamenti és helyhatósági, valamint a Vajdaságban tartott választások előtt és után egyaránt biztosították az intézmények stabilitását és működését. Noha a választás összefüggésében lassult a jogalkotási tevékenység, a legtöbb területen némi előrelépés figyelhető meg a reformok végrehajtását illetően. Szerbia továbbra is teljes mértékben együttműködik a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY). Eredmények születtek a Pristinával folytatott párbeszéd során, a megállapodások végrehajtása azonban egyenetlen képet mutat. A Koszovó regionális együttműködéséről és képviseletéről szóló megállapodás Szerbia általi értelmezését sikerült pontosítani, és – amennyiben végrehajtása folytatódik – már nem akadályozza a regionális együttműködés befogadó jellegét. Szerbia új vezetése hangsúlyozta kötelezettségvállalását a Pristinával folytatott párbeszéd során már létrejött valamennyi megállapodás végrehajtása, valamint a tágabb értelemben vett politikai kérdések megoldása mellett. E kötelezettségvállalás teljesítése kulcsfontosságú ahhoz, hogy Szerbia az uniós integráció következő szakaszába léphessen.

Tovább erősödött a demokrácia és a jogállamiság. A nemzetközi választás-megfigyelő szervek minősítése szerint a választások versenyképesek voltak, építő környezetben és szakszerű szervezéssel zajlottak Koszovóban a parlamenti és elnökválasztás körüli választási teendőket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) támogatásával, rendben mentek végbe. Az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal összhangban, a múltbeli gyakorlattól eltérően nem tartottak helyi választásokat Koszovóban. Végrehajtották a parlamenti mandátumokról és a politikai pártok finanszírozásáról szóló 2011-es törvényt. Hiányosságok mutatkoznak azonban az Állami Választási Bizottság eljárásainak átláthatóságában, valamint az új egységes szavazói nyilvántartás kezelésében. A kormánynak nyomon kell követnie az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának választási megfigyelő missziója által megfogalmazott ajánlásokat.

A választási ciklus miatt csökkent a parlament jogalkotási tevékenysége, de a többi parlamenti tevékenység a szokásos módon folytatódott. További reformokra van szükség annak biztosításához, hogy az alkotmányos rendelkezések – főleg az igazságszolgáltatási szervekkel kapcsolatosak – összhangban legyenek az európai normákkal. A kormány megőrizte stabilitását és teljes hivatali időt teljesített. 2012 júliusában új koalíciós kormány jött létre, és fenntartotta az ország erőteljes stratégiai irányultságát az EU-integráció felé. Az új miniszterelnök és az új kormány egyaránt elkötelezte magát amellett, hogy folytatják az uniós reformmenetrendet, és szorosan együttműködnek az azzal kapcsolatos előrehaladás érdekében. A kormánynak javítania kell az érdekelt felekkel való konzultációt a politikaalakítás terén, valamint ki kell fejlesztenie az új jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését.

A közigazgatási reform lassú ütemben halad, és nem megfelelő politikai kötelezettségvállalás akadályozza. A jogalkotási keretet be kell fejezni és teljes mértékben össze kell hangolni a nemzetközi előírásokkal. Javítani kell a meglévő jogszabályok és a közigazgatási reformstratégia végrehajtását. Érdemen alapuló munkafelvételi és szakmai előmeneteli rendszereket kell kidolgozni és végrehajtani. Fel kell gyorsítani a független szabályozó testületek ajánlásainak nyomon követését.

Kevés előrelépés történt a biztonsági erők civil felügyelete területén. Parlamenti szakbizottságot hoztak létre, de általánosságban továbbra is korlátozott a parlament általi felügyelet. Az alkotmánybíróság ítéletét követően egyértelművé kell tenni a kommunikációs csatornák biztonsági és hírszerzési szolgálatok általi ellenőrzésének jogi keretét.

Ami az igazságszolgáltatást illeti, kevés előrelépés történt, főleg az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát fokozni kívánó új jogszabály végrehajtása terén. A bírák és ügyészek újbóli kinevezéseinek felülvizsgálata nem orvosolta a fennálló hiányosságokat, és az Alkotmánybíróság felülbírálta azt, valamint az újból ki nem nevezett és ezért fellebbezést benyújtott összes bíró és ügyész esetében elrendelte pozíciójukba való visszahelyezésüket. Az alkotmánybíróság által elutasított ügyeket nem dolgozzák fel gondosan és az alkotmánybíróság határozatainak megfelelően. Továbbra is létre kell hozni a szakszerű értékelés, hatékony fegyelmi szabályok és erősebb feddhetetlenségi biztosítékok rendszerét. A polgárok bizalmának visszanyerése érdekében a hatóságoknak további intézkedéseket kell mérlegelniük az igazságszolgáltatás függetlenségének, pártatlanságának, kompetenciájának, elszámoltathatóságának és hatékonyságának megerősítésére, különösen az alábbiak révén: átlátható kritériumok a bírák és ügyészek kinevezésére; bevezető és munka alatti képzés az igazságügyi akadémia felügyelete alatt, a szolgálatban lévő bírák és ügyészek – ideértve a 2009-ben újonnan kinevezetteket is – értékelésével; feddhetetlenségi biztosítékok; valamint a bíróságok racionalizálása. E kihívások kezelése érdekében új igazságügyi reformstratégiára és a stratégiát végrehajtó cselekvési tervre van szükség, az igazságszolgáltatás funkcionális felülvizsgálata alapján.

Folytatódott a korrupció elleni küzdelmet célzó jogi keret végrehajtása. A korrupcióellenes hivatal műveletei fokozódtak, különösen a politikai pártok finanszírozásával kapcsolatban. A korrupció ugyanakkor továbbra is számos területen elterjedt jelenség, és súlyos probléma maradt. Még mindig nincs új korrupcióellenes stratégia és cselekvési terv. Jelentősen javítani kell a jogi keret végrehajtását és a korrupcióellenes intézmények hatékonyságát. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy proaktívabb megközelítést fogadjanak el a korrupció kivizsgálása és az elkövetők bíróság elé állítása tekintetében, az igazságszolgáltatásnak pedig fokozatosan szilárd eredményeket kell felmutatnia az ítéletek terén, ideértve a magas szinten elkövetett, különösen az állami források visszaélésszerű felhasználását érintő eseteket. Erőteljesebb politikai irányvonalra és hatékonyabb ügynökségközi együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a korrupció elleni küzdelem eredményei jelentősen javuljanak.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem jogi kerete nagyjából megfelelő, és végrehajtása folytatódik. Az ügynökségek közötti hatékonyabb koordinációnak, valamint a regionális és nemzetközi együttműködésnek köszönhetően konkrét eredményeket sikerült felmutatni a szervezett bűnözésben érintett csoportok ellen. A szervezett bűnözés – különösen a pénzmosás és a kábítószer-csempészet – továbbra is komoly aggodalomra ad okot Szerbiában. Tovább kell erősíteni a vizsgálatok és ítéletek eredményeit.

Az emberi jogokat általában továbbra is megfelelően tiszteletben tartják, és további előrelépés történt az emberi jogok és a kisebbségvédelem terén. Megvan az emberi jogok tiszteletben tartásának jogi és intézményi kerete. További erőfeszítésekre van szükség a nemzetközi jogi eszközök végrehajtásához.

Némi előrelépés történt a polgári és politikai jogok terén. Az Alkotmány garantálja, és általánosságban tiszteletben tartják a gyülekezési és egyesülési szabadságot, de 2012 októberében betiltották a meleg büszkeségnapi felvonulást. A civil társadalommal való együttműködésért felelős kormányhivatal nagyon aktívan tevékenykedett. A véleménynyilvánítás szabadságának jogi kerete helyén van, de az újságírókat érő támadások és fenyegetések továbbra is aggodalomra adnak okot. A médiastratégia végrehajtását fel kell gyorsítani. A gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságot nagyjából tiszteletben tartják, de a vallási közösségek bejegyzése továbbra sem átlátható és következetes. A kínzás megelőzésének nemzeti mechanizmusa működésbe lépett, de további erősítésre szorul. Bár új létesítményt nyitottak meg, a börtönrendszer túlzsúfoltsága továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Ami az igazságszolgáltatás igénybevételét illeti, még ki kell fejleszteni az ingyenes jogi segítségnyújtás hatékony rendszerét.

Megvan a szociális és gazdasági jogok védelmezését szolgáló jogi keret. További intézkedésekkel kell felvenni a harcot a megkülönböztetés valamennyi formájával szemben, valamint hatékony mechanizmusokra van szükség ahhoz, hogy hatékonyabban védelmezzék a nőket és gyermekeket az erőszak valamennyi formájával szemben. A megkülönböztetés első számú céltábláját a roma lakosság, a fogyatékkal élő személyek, és a szexuális kisebbségek képezik. A leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű személyek fokozottabb befogadását célzó proaktív megközelítésre és társadalom szerte nagyobb megértésre van szükség. Javítani kell a szociális párbeszédet és megoldást kell találni a szociális partnerek képviseleti kritériumainak kérdésére. Ami a tulajdonjogokat illeti, megkezdődött a visszaszolgáltatásról szóló 2011. évi törvény végrehajtása.

Megvan a kisebbségvédelem jogi kerete, és azt általánosságban tiszteletben is tartják. Pozitív lépéseket tettek a kisebbségek – ideértve a romákat is – helyzetének javítására. Bevezették a nemzeti kisebbségi tanácsok rendszeres pénzügyi jelentéstételét. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a kisebbségről szóló jogszabályokat az egész országban hatékonyan végrehajtsák, valamint foglalkozzanak a feltárt hiányosságokkal. Szerbiának többet kell tennie azért, hogy támogassa a Szandzsák és Preševo, Bujanovac és Medvedja területek társadalmi-gazdasági fejlődését. A romák, a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek továbbra is nehéz helyzetben vannak.

A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségek tekintetében Szerbia továbbra is teljes mértékben együttműködik a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY). Szerbia továbbra is biztosította a dokumentumok és tanúk zökkenőmentes és gyors elérhetőségét, az ICTY folyamatban lévő vagy tervezett bírósági tárgyalásainak támogatására. Folytatódott a háborús bűncselekmények hazai feldolgozása, a regionális együttműködés és információcsere pedig intenzívebbé vált. Szemmel látható eredmények felmutatása érdekében azonban Szerbiának még hatékonyabban fel kell kutatnia a korábban az ICTY által körözött személyeket segítő hálózatokat.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében Szerbia politikája továbbra is összhangban van az uniós irányadó elvekkel, valamint a Római Statútum integritásáról kialakított uniós közös álláspontokkal. Szerbiának nincs bilaterális mentességi megállapodása.

Jelentős előrelépés történt a szarajevói nyilatkozattal kapcsolatos folyamat tekintetében. Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró és Szerbia továbbra is együttműködtek a célból, hogy fenntartható megoldásokat találjanak a 90-es évek fegyveres konfliktusai következtében áttelepített menekültek helyzetére. A négy ország miniszteri szintű nyilatkozatot irt alá, és regionális lakhatási programról állapodott meg, amely 27 000 háztartásnak vagy 74 000 egyénnek nyújt segítséget. Az áprilisban Szarajevóban tartott nemzetközi donorkonferencián mintegy 265 millió eurót ajánlottak fel a program támogatására. A folyamat valamennyi rendezetlen kérdése tekintetében folytatni kell a jó együttműködést.

Szerbiának még további előrelépést kell tennie ahhoz, hogy szemmel láthatóan és fenntartható módon javítsa kapcsolatait Koszovóval, ami a Szerbia tagsági kérelméről szóló bizottsági vélemény kulcsprioritása. Új eredmények születettek a Pristinával folytatott párbeszédben: megállapodást kötöttek a regionális együttműködés és Koszovó képviselete, valamint az integrált határigazgatás területén. A Koszovó regionális együttműködéséről és képviseletéről szóló megállapodás Szerbia általi értelmezését röviddel az új kormány megalakulása után végül sikerült pontosítani, és – amennyiben végrehajtása folytatódik – már nem akadályozza a regionális együttműködés befogadó jellegét. 2012 szeptemberében Szerbia aláírta a belső határigazgatás műszaki jegyzőkönyvét, amelyet még végre kell hajtani. Általánosságban haladt a szabad mozgás, a telekkönyvi nyilvántartás, a népesség-nyilvántartás, a vámbélyegzők, valamint az oklevelek kölcsönös elismerése területén aláírt egyéb megállapodások végrehajtása. A szerbiai választásokat és az új vezetés hivatalba lépését követően az országnak továbbra is konstruktívan részt kell vennie a párbeszéd következő szakaszában, hogy további előrelépést tegyen a Koszovóval való kapcsolata szemmel látható és tartós javítása felé.

Szerbia továbbra is megfelelő szintű kapcsolatokat ápol szomszédaival, és aktívan részt vesz a regionális együttműködésben, főleg a délkelet-európai együttműködési folyamat, a regionális migrációs és menekültügyi kezdeményezés, az Adriai-Jón kezdeményezés, valamint a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés elnöki tisztének betöltésével. Továbbra is aktív szerepet játszik a Regionális Együttműködési Tanácsban és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) illetően is.

Szerbia gazdasága 2011-ben 1,6%-kal tovább nőtt, de az év második felében a talpra állás jelentősen gyengült, és 2012 első felében recesszióba fordult. A munkanélküliség elérte a 25%-ot. A költségvetési hiány 2011-ben 5%-os volt, 2012 első felében pedig még ennél is magasabb. Szerbia 2011 szeptemberében elővigyázatossági készenléti megállapodást kötött a Nemzetközi Valutalappal, de az első felülvizsgálat elvégzését elhalasztották, mert a 2012. évi költségvetés eltért a megállapodásban szereplő költségvetési programtól. A választásokat megelőző időszakban szinte teljesen leálltak a gazdasági reformok. A központi bank függetlenségét súlyosan csorbította, hogy augusztusban módosították a Szerb Nemzeti Bankról szóló törvényt. A Nemzetközi Valutaalap 2012 szeptemberében tényfeltáró küldetést tartott, de még nem kezdődtek újra a készenléti megállapodásról szóló tárgyalások.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, a jelentésben felölelt időszakban Szerbia nem tett további lépéseket a működőképes piacgazdaság megteremtése felé. Szerbiának jelentős további erőfeszítésekre van szüksége ahhoz, hogy gazdasága szerkezetét átalakítsa, valamint középtávon képes legyen megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel.

A piacgazdaság alapjairól kialakított konszenzust nagyjából sikerült megőrizni, de fel kell éleszteni. A rövidtávú külső finanszírozási kockázatok enyhültek a még mindig bőséges devizatartalékoknak és a kedvező külső adósságstruktúrának köszönhetően, a hosszú távú adósság pedig erőteljesen túlsúlyban van. Az EU-val bonyolított kereskedelem szintje továbbra is magas. A bankszektor jól tőkésített és likvid. A központi bank fokozta a bankszektor feletti felügyeletét. Lépéseket tettek a piacra jutás felgyorsítása és megkönnyítése érdekében. Korlátozott lépések történtek az üzleti környezet javítására is, főleg a társasági jog és a kkv-politika területén.

A magas költségvetési hiány azonban korlátozta a makrogazdasági politikai elegy hatékonyságát, és az alkalmazkodás fő terhe a monetáris politikára hárult, amelyre továbbra kis korlátozóan hat a gazdaság magas fokú eurósodása. A munkaerőpiaci feltételek jelentősen romlottak, a munkanélküliség jelentősen megnőtt. Fontos kihívást jelent a fenntartható munkahelyteremtés. A laza költségvetési politika és a növekvő államadósság rohamosan korlátozza a további sokkokat elnyelő fiskális teret. Sürgős és határozott konszolidációs intézkedésekre, valamint az állami szektor szisztematikus megreformálására van szükség az államháztartás fenntarthatóságának visszaállítása érdekében. A strukturális reformokban mutatkozó késedelmek ugyancsak korlátozzák a növekedést serkentő politikai válaszadás lehetőségét. Külön figyelmet kell fordítani az üzleti környezet továbbfejlesztésére. A dinamikus magánszektor fejlesztésében nem történt előrelépés, az állam pedig továbbra is nagyon beleavatkozik a gazdaságba. Nagyon lassan halad az állami tulajdonban lévő vállalatok privatizációja és szerkezetátalakítása, egyes esetekben még vissza is fordult a korábbi privatizáció. A jogi kiszámíthatóság továbbra is gyenge, és a gazdasági tevékenységet továbbra is tisztázatlan tulajdonjogok akadályozzák. Az informális szektor továbbra is jelentős kihívást jelent.

Ami Szerbia tagságból fakadó kötelezettségek teljesítésére irányuló képességét illeti, Szerbia tovább közelítette jogszabályait az uniós jogszabályok követelményeihez, jóllehet ez lassabb ütemben történt, mert a választás éve alatt mind a kormány, mind a parlament tevékenységei csökkentek. Érdemi előrehaladás történt a társasági jog, a szellemi tulajdonjogok, a statisztika és a vámunió területén. További erőfeszítésekre van szükség, különösen az igazságszolgáltatás és alapvető jogok, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, a környezetvédelem és éghajlatváltozás, valamint a pénzügyi ellenőrzés területén. Rendezetlen kérdések nélkül, zökkenőmentesen folytatódott a stabilizációs és társulási megállapodás ideiglenes megállapodásának végrehajtása. Szerbia továbbra is eredményesen hajtja végre a stabilizációs és társulási megállapodásból/ideiglenes megállapodásból fakadó kötelezettségeit.

Némi előrelépés történt az áruk szabad mozgása területén, ahol mérsékelten előrehaladott a felkészülés. Folytatják az uniós szabványok végrehajtását, a szerb akkreditációs testület pedig az Európai Akkreditálási Együttműködés teljes körű tagjává vált. A piacfelügyelet továbbra is nagyon széttöredezett, a vizsgálati ellenőrzések pedig továbbra is szükségtelen igazgatási terhet rónak a vállalkozásokra. Meg kell erősíteni a jogszabályok végrehajtását, az igazgatási kapacitást, valamint az intézmények közötti koordinációt. Némi előrelépés történt a munkavállalók szabad mozgása területén, ahol az előkészületek mérsékelten előrehaladott állapotban vannak. A társadalombiztosítási rendszerek koordinációját javítani kell, valamint fel kell gyorsítani az európai foglalkoztatási szolgálatok hálózatában való részvétel előkészületeit.

Kevés előrelépés történt a letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága terén, a tőke szabad mozgása – ideértve a pénzmosás elleni küzdelmet is – terén viszont történt némi előrelépés. További erőfeszítésekre van szükség a rövid távú tőkeműveletekről, az ingatlanokról és kifizetési rendszerekről szóló jogszabályok uniós vívmányokhoz való közelítéséhez, valamint a pénzmosás elleni küzdelem fokozásához. Általánosságban mérsékelten előrehaladott e területeken a jogharmonizáció.

A közbeszerzést illetően némi előrelépés történt, főleg a köz- és a magánszféra közötti partnerségek területén. Szerbiának fenn kell tartania erőfeszítéseit a közbeszerzés jogi keretének végrehajtására, és különösen a tárgyalásos eljárás alkalmazásában mutatkozó szabálytalanságok elkerülésére. Hatékony koordinációt kell biztosítani a főbb érdekelt felek között, ideértve az ellenőrzést végző és igazságszolgáltatási intézményeket is. Jelentősen meg kell erősíteni a Pénzügyminisztérium közbeszerzés ellenőrzéséért felelős költségvetési felügyeletének végrehajtási eredményeit és igazgatási kapacitásait. A jogharmonizáció mérsékelten előrehaladott állapotban van ezen a területen.

Érdemi előrelépés történt a társasági jog területén – ahol jól halad a jogharmonizáció – azzal, hogy 2012 februárjában új jogszabály lépett hatályba, valamint azt számos ponton módosították. A vállalati számvitellel és könyvvizsgálattal kapcsolatban fokozni kell az erőfeszítéseket a független nyilvános felügyelet, a minőségbiztosítás és a vizsgálatok terén. Szerbia jó előrehaladást tett a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos uniós vívmányokhoz való közelítés, valamint a saját szellemi tulajdonjogokról szóló, a 2011–2015 közötti időszakra vonatkozó stratégiája végrehajtása terén. Még létre kell hozni a szellemi tulajdonjogok védelméért felelős intézmények közötti hivatalos koordinációs és együttműködési mechanizmust. A jogharmonizáció előrehaladott állapotban van ezen a területen.

Némi előrelépés történt a versenypolitika területén, ahol mérsékelten előrehaladott a jogharmonizáció. A versenyhatóság megerősítette kapacitását, az állami támogatásokkal foglalkozó hatóság pedig javította végrehajtási eredményeit, de az állami támogatási intézkedések előzetes bejelentését javítani kell. Mind a trösztellenes intézkedések és összefonódások, mind az állami támogatások területén további támogató intézkedésekre van szükség. Szerbia némi előrelépést tett a pénzügyi szolgáltatások területén azzal, hogy lépéseket tett a Bázel II. követelmények végrehajtása felé. A szerb jogszabályokat még jobban össze kell hangolni az uniós vívmányokkal, és középtávon végre kell hajtani. A jogharmonizáció mérsékelten előrehaladott állapotban van ezen a területen.

Kevés előrelépés történt az információs társadalom és a média területén, ahol mérsékelten előrehaladott a jogharmonizáció. Teljes mértékben hatályba lépett a távközlési szolgáltatókra alkalmazott általános engedélyezési rendszer, és kulcsfontosságú versenybiztosítékokat vezettek be. Megkezdődött az analógról a digitális sugározásra való átállás. A távközlési szabályozók pénzügyi függetlenségét még fejleszteni kell, és Szerbia jogalkotási keretét még össze kell hangolni az uniós vívmányokkal.

Előrelépés történt a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén, többek között a mezőgazdasági statisztikák tekintetében. Jól halad az IPARD alapján történő, a vidékfejlesztés végrehajtását célzó struktúrák és erőforrások kialakítása, de nagyon fontos a további kapacitásfejlesztés. Általánosságban e területen még korai szakaszban tart a jogharmonizáció. Némi előrelépés történt az élelmiszerbiztonság, állat- és növény-egészségügyi politika területén, ahol mérsékelten előrehaladottak az előkészületek. A tápláléklánc biztonságának ellenőrzésében érintett intézmények igazgatási kapacitását tovább kell erősíteni, különös tekintettel az állat- és növény-egészségügyi intézményekre, valamint nemzeti referencialaboratóriumokra van szükség. Erőfeszítéseket kell tenni az élelmiszer- és takarmányipari létesítmények felfejlesztésére, valamint az állati melléktermékek és géntechnológiával módosított szervezetek kezelésére. Némi előrelépésről lehet beszámolni a halászat területén. Javítani kell a piaccal kapcsolatos adatgyűjtést, valamint létre kell hozni a halászati termékek importjára és exportjára vonatkozó nemzeti fogási tanúsítási rendszert. Az előkészületek mérsékelten előrehaladott állapotban vannak ezen a területen.

Némi előrelépés jelenthető a közlekedéspolitika területén, különös tekintettel a közúti, belvízi hajózási és légi közlekedési ágazatra. Jogszabályokat kell elfogadni a közúti és vasúti biztonságról és átjárhatóságról. Figyelmet kell fordítani a tisztességes piacra jutásra; továbbá erőfeszítéseket kell tenni az infrastruktúra-kezelő és vasúti üzemeltető szétválasztására, valamint megfelelően meghatározott szabályozóra. További kapacitásfejlesztésre van szükség, különösen a végrehajtás és felügyelet tekintetében. Általánosságban mérsékelten előrehaladott e területen a jogharmonizáció Szerbiában.

Kevés előrelépés jelenthető az energiaügy területén. További erőfeszítésekre van szükség a tényleges piacnyitáshoz, a szervezeti szétválasztáshoz, és a költségeket tükröző díjszabáshoz. Keretjogszabályt kell elfogadni a racionális energiafogyasztásról, valamint jogszabályt a nyersanyagtartalékokról. Meg kell erősíteni az energiaügynökség és a nukleáris szabályozó szerepét és függetlenségét. Szerbiának sürgősen foglalkoznia kell Koszovó regionális villamosenergia-tranzit mechanizmusba történő bevonásával, az Energiaközösség indokolással ellátott véleményében említettek szerint. Általánosságban elmondható, hogy az előkészületek mérsékelten előrehaladottak ezen a területen.

Némi előrelépés jelenthető az adózás területén a vállalatokra vonatkozó szerb adóigazgatási stratégia végrehajtásával. A korszerűsítést folytatni kell. A szürkegazdaság kezelése továbbra is kihívást jelent. Jelentős erőfeszítésekre van szükség az informatikai rendszer fejlesztéséhez, az adófizetőkkel való kapcsolattartás javításához, valamint a jövedéki adókról szóló jogszabályokhoz való további közelítéshez. Általánosságban elmondható, hogy az előkészületek mérsékelten előrehaladottak ezen a területen. Nem jelenthető előrelépés a gazdasági és monetáris politika területén, ahol a jogharmonizáció mérsékelten előrehaladott. A központi bankról szóló törvény nemrégiben elfogadott módosításai veszélyeztetik a bank függetlenségét, és ezért jelentős visszalépést jelentenek a jogharmonizációban. Tovább kell javítani Szerbiában a gazdaságpolitika kidolgozását és koordinációját szolgáló kapacitást. Érdemi előrelépés jelenthető a statisztika területén, ahol Szerbia mérsékelten előrehaladott. A népszámlálás és a lakásszámlálás a tervek szerint ment végbe. A statisztikai vívmányok átfogó végrehajtásának lehetővé tétele érdekében az elkövetkező években meg kell erősíteni a Statisztikai Hivatal kapacitását.

Némi előrelépés jelenthető a szociálpolitikával és a foglalkoztatással kapcsolatban, különösen a foglalkoztatáspolitika, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, valamint a szociális befogadás területén. A gazdasági fejlemények és a korlátozott költségvetési források azonban általánosságban kedvezőtlenül hatnak a foglalkoztatáspolitikákra, és azokat meg kell erősíteni. Fokozott erőfeszítésekre van szükség a szociális védelem átszervezésére és megreformálására, valamint a fenntarthatóság visszaállítására. Általánosságban elmondható, hogy Szerbia elkezdett foglalkozni e terület prioritásaival.

Előrelépés történt a vállalkozás- és iparpolitika területén, ahol jól halad a felkészülés. Szerbia megfelelően végrehajtja a kisvállalkozásokról szóló intézkedéscsomagot.

Szerbia némi előrelépést tett a transzeurópai hálózatok területén, ahol az előkészületek mérsékelten előrehaladottak. Az ország folytatja közlekedési és energiahálózatainak fejlesztését, valamint továbbra is aktívan részt vesz a Délkelet-európai Közlekedési Megfigyelőközpontban és az Energiaközösségben. Az energiaügyi és közlekedési hálózatok új összekapcsolódásának finanszírozása terén továbbra is fontos kihívásokkal kell szembenéznie. Előrelépésről számolhatunk be a regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja területén, ahol halad a felkészülés. Szerbia befejezte az IPA négy alkotóelemére vonatkozó decentralizált igazgatás előkészítő szakaszait. Még jobban biztosítani kell a megfelelő végrehajtási kapacitást. A programozást javítani kell, különösen a vonatkozó stratégiákon alapuló stabil projekttervezés előkészítése tekintetében.

Kevés előrelépés történt az igazságszolgáltatás és alapvető jogok területén. A bírák és ügyészek újbóli kinevezéseinek felülvizsgálata nem orvosolta a fennálló hiányosságokat, és az Alkotmánybíróság felülbírálta azt, valamint az újból ki nem nevezett és ezért fellebbezést benyújtott összes bíró és ügyész esetében elrendelte pozíciójukba való visszahelyezésüket. Funkcionális felülvizsgálaton alapuló új igazságügyi reformstratégiára van szükség. Folytatódott a korrupció elleni küzdelem jogi keretének végrehajtása. Még mindig nincs azonban új korrupcióellenes stratégia és cselekvési terv. Erőteljesebb politikai irányra, hatékonyabb ügynökségek közötti koordinációra, valamint proaktív megközelítésre van szükség a korrupció felkutatásához és büntetőeljárás alá vonásához. Ami az alapvető jogokat illeti, a jogszabályokat nagyjából tiszteletben tartják. Általánosságban garantált a véleménynyilvánítás szabadsága, a médiastratégia végrehajtását azonban fel kell gyorsítani. Az etnikai és nemi hovatartozáson, valamint szexuális irányultságon alapuló megközelítés továbbra is széles körben elterjedt, és további intézkedésekre van szükség a diszkrimináció valamennyi formájának leküzdéséhez. A leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű személyek fokozottabb befogadását célzó proaktív megközelítésre és társadalom szerte nagyobb megértésre van szükség. Néhány pozitív lépést tettek a kisebbségek – ideértve a romákat is – helyzetének javítására, de további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a jogszabályokat Szerbia egész területén következetesen végrehajtsák. Általánosságban elmondható, hogy Szerbia elkezdett foglalkozni e terület prioritásaival.

Szerbia némi előrelépést tett a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén. Aktívan részt vesz a nemzetközi rendőrségi és igazságügyi együttműködésben, és a bűnüldöző hatóságok általánosságban megfelelő kapacitással rendelkeznek a standard vizsgálatok elvégzéséhez. További erőfeszítésekre van szükség az összetett vizsgálatokat végző kapacitások növelése, valamint a bűnüldöző hatóságok és a bírói kar közötti koordináció megerősítése érdekében. Eredményessé kell tenni a szervezett bűnözést érintő esetekben történő proaktív vizsgálatokat és jogerős ítéleteket. Általánosságban elmondható, hogy az előkészületek mérsékelten előrehaladottak ezen a területen.

Kevés előrelépés jelenthető a tudomány és kutatás területén. Továbbra is alacsony a kutatási célú állami és magánbefektetések szintje, és Szerbiának általánosságban meg kell erősítenie nemzeti kutatási kapacitását. Általánosságban jól haladnak az előkészületek ezen a területen. Kevés előrelépés jelenthető az oktatás és kultúra területén, ahol a jogharmonizáció mérsékelten előrehaladott. Előrelépésnek tekinthető, hogy az oktatási rendszert társadalmilag befogadóbbá tették, valamint az alapfokú oktatásra vonatkozóan minőségbiztosítási előírásokat vezettek be. A felsőoktatási reform hatékonyabb végrehajtása továbbra is kihívást jelent, és még fel kell gyorsítani a szakoktatás és képzési szektor reformjait. Még mindig meg kell erősíteni a pénzügyi igazgatást és ellenőrzést ahhoz, hogy Szerbia részt vehessen a jövőbeni oktatási, ifjúsági és sportprogramban.

Némi előrelépés történt a környezetvédelem területén, ahol folytatódott a jogharmonizáció és a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények megerősítése. Jelentős erőfeszítésekre van szükség a nemzeti jogszabályok végrehajtásához, különösen a vízgazdálkodás, az ipari szennyezés ellenőrzése és a kockázatkezelés, a természetvédelem és a levegőminőség területén. Az igazgatási kapacitás megerősítését továbbra is prioritásnak kell tekinteni. Kevés előrelépés történt az éghajlatváltozás területén. Jelentős erőfeszítésekre van szükség az éghajlattal kapcsolatos fellépés lehetőségeinek és kihívásainak tudatosításához, az ország számára egy sokkal inkább stratégiai megközelítés meghatározásához, az éghajlattal kapcsolatos uniós vívmányokhoz való közelítéséhez és azok végrehajtásához, valamint az igazgatási kapacitás és az intézményközi együttműködés megerősítéséhez. Általánosságban elmondható, hogy Szerbia elkezdett foglalkozni e területek prioritásaival.

Némi előrelépés történt a fogyasztó- és egészségvédelem területén, ahol az előkészületek mérsékelten előrehaladott állapotban vannak. Az erőfeszítéseket a meglévő jogalkotási keret végrehajtására és a további jogharmonizációra kell irányítani. Meg kell erősíteni a vonatkozó szereplők közötti intézményi koordinációt, valamint az igazgatási kapacitást mind a fogyasztóvédelem, mind a közegészségügy területén.

Szerbia érdemi előrelépést tett a vámunió területén azzal, hogy új jogszabályokat fogadott el, valamint fenntartotta igyekezetét az igazgatási kapacitás fejlesztésére, különösen az audit és az utólagos ellenőrzések területén. Szerbiának biztosítania kell az uniós vívmányok megfelelő alkalmazását a koszovói határvonalon. A vámügyekkel kapcsolatos biztonsági jogszabályokat végre kell hajtani, a vámnyilatkozatokat feldolgozó rendszert pedig fel kell újítani vagy fel kell fejleszteni. Általánosságban jól haladnak az előkészületek a vámunió területén.

Némi előrelépés történt a külkapcsolatok területén, ahol mérsékelten előrehaladott a felkészülés. A WTO-csatlakozás a bilaterális tárgyalások véglegesítésének függvénye. A kül-, biztonság- és védelempolitika területén Szerbia jelentősen javította az EU KKBP-nyilatkozatokhoz való közelítést, és folyamatos elkötelezettséget tanúsított az EU polgári és katonai válságkezelő műveleteiben történő részvétel iránt. E területen jól haladnak az előkészületek.

Némi előrelépés történt a pénzügyi ellenőrzés területén, különös tekintettel a külső auditra. Jelentős erőfeszítésekre van szükség az államháztartás igazgatásának és ellenőrzésének kialakítására, a vezetői elszámoltathatóság elve alapján. A pénzügyi és költségvetési rendelkezések tekintetében nem történt előrelépés. Kellő időben még ki kell fejleszteni a szükséges igazgatási infrastruktúrát, ideértve a saját források rendszerében érintett különféle intézmények közötti koordinációt, valamint szervezeti és eljárási kapcsolatokat is. Általánosságban e területeken még korai szakaszban vannak az előkészületek.

Albánia

A 2011 novemberében a többségi kormány és az ellenzék között született politikai megállapodás végre véget vetett a 2009-es parlamenti választások óta fennálló politikai patthelyzetnek. E megállapodás foglalkozni kívánt a választási és parlamenti reformmal, valamint meg kívánta teremteni a többi területen megvalósuló közös erőfeszítések politikai környezetét. Ennek eredményeként jelentősen javult a politikai párbeszéd és együttműködés, amit előrelépést tett lehetővé a reform kulcsfontosságú területein, ideértve a választási reformot is. Az elnökválasztást az Alkotmánnyal összhangban bonyolították le, de a körülötte zajló politikai folyamat nem a pártok között novemberben kezdett pozitív párbeszédre épült. Noha a kormány és az ellenzék közötti kapcsolat nem volt konfrontációs retorikától mentes, folytatódott a politikai megállapodás végrehajtása. Általánosságban Albánia jó előrelépést tett az uniós tagsághoz szükséges politika kritériumok teljesítése felé, valamint a Bizottság 2010-es véleményében foglalt kulcsprioritásoknak[3] megfelelő reform végrehajtása terén. Érdemi előrelépés történt a kulcsfontosságú politikai reformok területén olyan területeken, mint például a parlament megfelelő működése, a függőben lévő, megerősített többséget igénylő jogszabályok elfogadása, az ombudsman kinevezése, a magas szintű bírósági kinevezések tekintetében a parlamenti meghallgatás és szavazás, valamint a választások jogalkotási keretének módosítása, amelynek eredményeként teljesült az érintett négy kulcsprioritás. Albánia jól halad afelé, hogy teljesítse a közigazgatási reformmal és a fogva tartottakkal való bánásmód javításával kapcsolatos két kulcsprioritást.

A többi hat kulcsprioritás tekintetében szerény előrelépés történt az igazságügyi reform és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén: például a köztisztviselők és bírák mentelmi jogainak megreformálása és a közigazgatási bíróságokról szóló jogszabály elfogadása tekintetében; a megkülönböztetés-ellenes politikák – ideértve a kisebbségvédelmet és a roma közösség életkörülményeinek javítását is – terén pedig egyenetlen volt az előrelépés. A szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint a tulajdonreform és a nők jogait illetően tett előrelépésben jelentős lépésekre került sor, különösen a bűncselekményekből származó vagyontárgyak lefoglalásának növekedése, a tulajdonreform átfogó stratégiájának elfogadása, valamint a büntetőtörvénykönyv családon belül elkövetett erőszakot érintő szankcióinak megerősítését szolgáló módosításait illetően.

A még nem teljesített kulcsprioritásokban felölelt valamennyi területen jelentős erőfeszítésekre van szükség a már megtett vállalások fenntartható végrehajtásához és további kézzel fogható eredmények felmutatásához, különösen a végrehajtás összefüggésében. A jelenlegi reformlendület fenntartása, valamint az eddigi eredmények megszilárdítása érdekében Albániának külön figyelmet kell fordítania arra, hogy konszenzusos módon elfogadja a parlament felülvizsgált eljárási szabályzatát, valamint a legfelsőbb bíróságról szóló törvény és a közszolgálati törvény módosításait. A politikai párbeszéd fenntarthatóságának biztosítása elengedhetetlen a demokratikus intézmények működése és Albánia EU felé történő előrelépése tekintetében. A demokrácia és a jogállamiság tekintetében a parlamenten belüli hatékonyabb politikai párbeszédnek, valamint a bizottsági és plenáris üléseket jellemző konstruktívabb légkörnek köszönhetően érdemi előrelépés történt számos területen annak ellenére, hogy rövid ideig előfordultak konfrontációs politikai retorikák és ideiglenesen a reformok is lelassultak.

A 2011. novemberi politikai megállapodásnak köszönhetően javult a parlament működése és a politikai párbeszéd. Ez jelentős előrelépést tett lehetővé a megerősített többséget igénylő, valamennyi függőben lévő jogszabály elfogadása, az ombudsman konszenzussal történő kinevezése, a legfelsőbb bíróság bírájának elnöki kinevezését érintő meghallgatások és szavazás lebonyolítása, és a választási törvény módosításainak elfogadása révén (ezek a vélemény négy kulcsprioritását ölelik fel). Most feltétlenül el kell fogadni a parlament felülvizsgált eljárási szabályzatát. 2012. június 11-én a választások negyedik fordulójában új elnököt választottak, kizárólag a kormánypárt szavazataival. Noha az elnökválasztás az alkotmánnyal összhangban történt, nem felelt meg az inkluzív jelleggel kapcsolatos összes várakozásnak, és megnehezítette a politikai párbeszéd és együttműködés megszilárdítását. Emiatt ideiglenesen lassultak a reformtörekvések a politikai konszenzust igénylő kulcsfontosságú területen, de ezen rövid idő elteltével sikerült túljutni.

Némi előrelépés történt a kormányzat tevékenységét illetően. Ez magában foglalja az EU-integrációs folyamat koordinálása terén elért érdemi előrelépést, ami annak köszönhető, hogy – átlátható és részvételen alapuló jelleggel – felülvizsgálták a véleményben azonosított kulcsprioritások megválaszolását célzó cselekvési tervet. Az európai integrációval foglalkozó parlamenti bizottság ellenzék soraiból kikerülő elnöke és az európai integrációs miniszter között továbbra is jó az együttműködés az ország EU-val kapcsolatos reformkihívásait illetően, többek között közösen vettek részt a 2012. májusi EU–Albánia stabilizációs és társulási tanácsban. Tovább kell javítani a jogszabályok megszövegezését szolgáló kapacitást és az uniós vívmányokkal való jogharmonizáció tervezési folyamatát, főleg a Miniszterek Tanácsa által hozott NPISAA határozat[4] hatékony végrehajtása révén. Ami a helyi önkormányzatokat illeti, az állami felelősségi körök decentralizációját még nem kapcsolták össze az igazgatási és pénzügyi erőforrások központi szintekről helyi szintekre történő megfelelő átcsoportosításával. A központi és helyi önkormányzat közötti intézményi kapcsolatoknak a sikeres és átlátható decentralizációs folyamat szempontjából nem igazán kedvez, hogy két különálló helyi önkormányzati szervezet létezik.

Előrelépés történt a vélemény kulcsprioritásai közé tartozó közigazgatási reform területén, főleg a közigazgatási bíróságokról szóló jogszabály és a közigazgatás szervezéséről és működéséről szóló jogszabály elfogadásával, valamint az ombudsman kinevezésével. Most a közszolgálatról szóló jogszabály módosításainak elfogadásán a sor. Az elfogadott jogszabályok és közigazgatási törvények végrehajtását meg kell erősíteni. A közigazgatás jogalkotási és intézményi keretében továbbra is hiányosságok mutatkoznak, amelyekkel a szakszerűség, a politikamentesítés, az érdemen alapuló rendszer, az átláthatóság és az elszámoltathatóság megerősítése érdekében foglalkozni kell.

Az igazságszolgáltatás tekintetében mérsékelt haladás történt az igazságszolgáltatási reform végrehajtásában, amely a vélemény egyik kulcsfontosságú prioritása. Megkezdték a 2012. márciusi igazságügyi reformstratégia és a kapcsolódó cselekvési terv végrehajtását. Elfogadták a közigazgatási bíróságokról szóló jogszabályt és a nemzeti igazságügyi konferenciáról szóló jogszabályt. Működik az új magánvégrehajtói rendszer. Ugyanakkor még fontos jogszabályokat kell véglegesíteni, elfogadni és végrehajtani a bírói kar elszámoltathatóságának, függetlenségének és hatékonyságának fokozása érdekében. E tekintetben most feltétlenül el kell fogadni a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabály módosításait. A bíróság szervezése, átláthatósága és az ügyhátralék, az igazságügyi hatóságok jogállása, valamint a költségvetési allokáció továbbra is megkérdőjelezi az igazságszolgáltatás hatékonyságát. A 2011. január 21-i események feltárását célzó eljárásokat szavahihető bírósági eljárásokkal kell befejezni. Érdemi előrelépés történt az igazságszolgáltatáson belüli korrupció elleni küzdelem terén azzal, hogy korlátozták a bírák mentelmi jogát. Albániának még jobban fel kell gyorsítania az igazságügyi reformstratégia végrehajtását ahhoz, hogy biztosítsa igazságügyi intézményeinek függetlenségét, hatékonyságát és elszámoltathatóságát.

Mérsékelt előrelépés történt a vélemény egyik kulcsprioritását képező korrupcióellenes politika területén, főleg a magas beosztású köztisztviselők és bírák Alkotmány által biztosított mentelmi jogának korlátozása révén. Némi erőfeszítést tettek az intézményközi együttműködés, az információcsere és az általában alacsony vagy közepes szintű ügyek bíróság elé állítása érdekében. Proaktív megközelítés, valamint erőforrások és felszerelés hiányában azonban nem lehet hatékony vizsgálatokat végezni. Nincsenek megfelelő eredmények a vizsgálatok, a vádemelés és az ítéletek egyik szintjén sem. A korrupció számos területen jelen van, és továbbra is különösen komoly problémát jelent.

Némi előrelépés történt a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, amely a vélemény kulcsprioritása. Előrelépés jelenthető különösen a bűncselekményből származó vagyontárgyak fokozott lefoglalása, a pénzügyi bűncselekmények és a pénzmosás kivizsgálásában, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelem terén folytatott intézményközi együttműködés tekintetében. Jól halad az együttműködés az uniós tagállamokkal, és biztonságos kommunikációs kapcsolatot hoztak létre az Europollal való információcsere megkönnyítésére. Ahhoz, hogy a nyomozások, bíróság elé állítások és ítélethozatal minden szinten eredményesebbé váljanak, veszélyértékelést és proaktív vizsgálatokat kell előmozdítani. A szervezett bűnözés továbbra is fontos kihívást jelent Albániában.

Szerény előrelépés történt az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén.

Előrelépés történt a fogvatartottakkal való bánásmód javítását, az embertelen bánásmóddal kapcsolatos esetek bírósági nyomon követését, valamint az ombudsman ajánlásainak alkalmazását sürgető kulcsprioritással kapcsolatban. Intézkedéseket hoztak a fogva tartási feltételek javítására, valamint az ombudsmannal folytatott együttműködés megerősítésére. Még mindig érkeznek bejelentések embertelen bánásmódról, a rendőrség pedig nem alkalmazza szisztematikusan a megfelelő letartóztatási és őrizetbe vételi eljárásokat. A börtönökben uralkodó életkörülmények továbbra is eltérőek. A tervek között szerepel egy, a mentális betegségekben szenvedő fogvatartottak számára kialakított egészségügyi intézmény létrehozása, de továbbra is szükség van szakgondozásra, és javítani kell a bánásmódot. A bírósági eljárásokban jelentkező késedelmek és a pártfogó felügyelet elégtelen erőforrásai miatt túlzottan alkalmazzák az előzetes letartóztatást.

Egyenetlen előrelépés történt az emberi jogok – különösen a nők, gyerekek és romák jogai – védelmének megerősítését sürgető kulcsprioritás kezelése, valamint a diszkriminációellenes szakpolitikák hatékony végrehajtása terén. Pozitív lépésnek tekinthető, hogy a büntetőtörvénykönyvet módosították a családon belül elkövetett erőszak tekintetében. Meg kell erősíteni a gyermekvédelmet célzó politikák végrehajtását. Jogalkotási intézkedéseket kell elfogadni a fogyatékossággal élőkre vonatkozóan, valamint felül kell vizsgálni a jogszabályokat a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű személyek elleni esetleges diszkriminatív rendelkezések kezelése céljából. A megkülönböztetés elleni védelem biztosa tudatosító tevékenységet folytatott, de további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az ügyek eredményesen lezárulhassanak. Egyes kiszolgáltatott helyzetű csoportok – például a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű személyek, valamint a romák – továbbra is megkülönböztetésnek esnek áldozatul. Az etnikumok közötti kapcsolatok továbbra is jók, de nem hoztak intézkedést a kisebbségekre vonatkozó általános jogi és intézményi keret hiányosságainak kezelésére. A romák befogadását, valamint e közösség szociális védelemhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférését célzó politikai eszközöket továbbra sem hajtják megfelelően végre, aminek következtében e közösség a perifériára szorul. Az emberi jogok területét érintő politikákat a civil társadalom és a donorok nagyban támogatják. A fenntarthatóság érdekében fontos, hogy Albánia rangsort állítson fel a politikai területek között.

Némi előrelépés történt a tulajdonjogok területén, főleg az ingatlantulajdon nyilvántartásáról szóló új törvény, valamint a tulajdonjogok átfogó stratégiájának és reformokra vonatkozó cselekvési tervének elfogadásával, amely a vélemény egyik kulcsprioritása. Hatékony koordinációra és ellenőrzésre van szükség a stratégia végrehajtásához, valamint a meglévő jogszabályok és a jövőbeni kezdeményezések közötti következetesség biztosításához. Folytatni kell az érdekelt felekkel e tekintetben folytatott konzultációkat. Az ingatlanok első nyilvántartásba vétele még nem fejeződött be. Nagyon lassú ütemben teljesítik a korábbi tulajdonosok kárenyhítési és visszaszolgáltatási követeléseit.

A regionális kérdések és nemzetközi kötelezettségek tekintetében Albánia továbbra is konstruktív szerepet játszik a régió stabilitásának elősegítésében azáltal, hogy pozitív kapcsolatokat ápol a szomszédokkal és regionális partnerekkel. Az ország teljes mértékben együttműködik az EULEX-szel, és 2012 májusában a Parlament külön jogszabályt fogadott el, amely lehetővé teszi az EULEX nyomozói számára, hogy vizsgálatokat végezzenek Albánia területén. A regionális migrációs és menekültügyi kezdeményezés (MARRI) soros elnöki tisztének ellátása keretében megállapodás született Albánia, Montenegró és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között az országaik közötti határátkelési eljárások megkönnyítése érdekében. A fenti országok állampolgárai immár biometrikus személyazonosító okmánnyal utazhatnak egymás területére, legfeljebb három hónapig.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodás nem egyeztethető össze az uniós közös állásponttal és irányadó elvekkel. Albániának közelítenie kell az EU álláspontjához.

Albánia továbbra is aktívan részt vett a regionális együttműködési kezdeményezésekben, ideértve a délkelet-európai együttműködési folyamatot, a regionális együttműködési tanácsot, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) is. Az ország látja el a CEFTA és az Európai Tanács Minisztertanácsának elnöki tisztét.

Albániának sikerült megőriznie a makrogazdasági stabilitást. A főként a hazai kereslet által vezérelt GDP-növekedés 2011-ben lassult ugyan, de 3,1%-kal továbbra is kedvező maradt. 2012 első negyedévében az időjárással kapcsolatos áramzavarok miatt stagnált a gazdasági tevékenység. A teljesítmény tekintetében alul maradó bevétel és magasabb kiadás következtében nőtt az államháztartási hiány, és következésképpen az államadósság. A strukturális reformok – részben az ingatag hazai politikai párbeszéd miatt – lendületet vesztettek. A monetáris politika továbbra is szilárd lábakon áll, és a célértékeken belül tartotta az inflációt. A szerződések és a jogállamiság gyenge végrehajtása, az infrastruktúra és humán tőke elégtelen szintje, valamint az informális gazdaság továbbra is akadályozza a gazdasági fejlődést.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Albánia további lépéseket tett afelé, hogy működőképes piacgazdasággá váljon. Albánia középtávon várhatóan képes lesz megbirkózni az Unión belül tapasztalható versenykényszerrel és piaci erőkkel, ha felgyorsítja és elmélyíti a strukturális reformokat, ideértve a jogrendszer megerősítését és a fizikai és humán tőke fokozását is.

A gyakran polarizált politikai helyzet ellenére sikerült széles körű egyetértést fenntartani a piacgazdaság alapvető kérdéseiről. Az albán gazdaság – lassabb tempóban ugyan, de – tovább növekedett, a fontos kereskedelmi partnerek tartósan kedvezőtlen gazdasági helyzete ellenére. A monetáris politikának sikerült stabilan tartania az inflációt és szinten tartani az inflációs várakozásokat. Valamelyest javult a munkaerőpiaci teljesítmény. A gazdaságba való állami beavatkozás és támogatások szintje továbbra is korlátozott. A bankszektor jól tőkésített és likvid. Történt némi haladás a piacra lépés további megkönnyítése felé.

2011-ben azonban nőtt a költségvetési hiány, aminek következtében tovább emelkedett a viszonylag magas államadósság, ami továbbra is rövidtávú irányultságot mutat. Sebezhető pontot jelent a folyó fizetési mérleg tartósan magas hiánya. A munkanélküliség továbbra is makacsul magas. A csődeljárások végrehajtása nem teljes. A jogállamiság gyengeségei akadályozzák a szerződések végrehajthatóságát, a tulajdonjogok függőben lévő kérdései pedig gátolják a befektetéseket és általánosságban az üzleti környezetet. Az informális szektor és a gyenge adóbeszedés továbbra is kihívást jelent. A bankrendszerben a nem teljesített hitelek magas és emelkedő szintje aggodalomra ad okot. Még mindig nem megfelelő a humán tőkébe és az infrastruktúrába irányuló beruházások aránya. A termelési alap ágazatok és export-piacok tekintetében való diverzifikációjának hiánya sebezhetővé teszi a gazdaságot a külső sokkhatásokkal szemben.

Albánia mérsékelt előrelépést tett a tekintetben, hogy jobban felkészüljön a tagságból fakadó kötelezettségek felvállalására; ez különösen a versenypolitika, az adózás, a statisztika, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése, az oktatás és kultúra, valamint a vámunió területén mutatkozik. Más területeken – például a munkavállalók szabad áramlása, a közbeszerzések, a szellemi tulajdonjogok, élelmiszerbiztonság, halászat, az energia, a környezetvédelem és a légiközlekedés terén – korlátozott előrelépés történt. Albánia általánosságban továbbra is zökkenőmentesen teljesíti a stabilizációs és társulási megállapodásban meghatározott kötelezettségeket. Ugyanakkor még biztosítani kell a kötelezettségvállalások időben történő végrehajtását, különös tekintettel a szellemi és ipari tulajdonjogokra. Továbbá tartós erőfeszítésekre van szükség a jogszabályok végrehajtását és érvényesítését szolgáló igazgatási kapacitások erősítése érdekében.

Az áruk szabad mozgása terén jól haladt a szabványosítás. Folytatni kell az uniós vívmányokkal való jogharmonizációt. Még nincs megfelelő piacfelügyeleti rendszer. E területen mérsékelten előrehaladottak az előkészületek.

Kevés előrelépés mutatkozik a munkavállalók szabad mozgásának területén. Némi előkészületeket tettek az EURES-ben való jövőbeni részvétel és a társadalombiztosítási rendszerek koordinációja céljából. További erőfeszítésekre van szükség a munkaerőpiaci hozzáféréssel kapcsolatos jogszabályok uniós vívmányokhoz való közelítése érdekében. Általánosságban elmondható, hogy e területen nem nagyon előrehaladottak az előkészületek. Némi előrelépés történt a letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága területén, különös tekintettel a szakképzettségek kölcsönös elismerésére. A szolgáltatásokról szóló irányelvhez való közelítés előkészületei azonban továbbra is korai szakaszban vannak. Az albán postai jogszabályokat még nem hangolták össze az uniós vívmányokkal. Az előkészületek mérsékelten előrehaladottak e területen. Előrelépés történt a tőke szabad mozgása területét érintő jogalkotási intézkedések terén azzal, hogy módosították a büntetőtörvénykönyvet, valamint elfogadták a banktörvényt. További erőfeszítésekre van szükség a fizetési rendszerekről szóló jogszabályok uniós vívmányokhoz való közelítése érdekében. A tőke szabad mozgása terén mérsékelten előrehaladottak az előkészületek.

Kevés előrelépés történt a közbeszerzés és a koncessziók jogalkotási keretének uniós vívmányokkal való összehangolása terén. A közbeszerzési intézmények között továbbra sincsenek megfelelően meghatározva a feladatkörök, igazgatási kapacitásuk és függetlenségük pedig továbbra sem megfelelő. Az előkészületek mérsékelten előrehaladottak e területen. Némi előrelépés történt a társasági jog területén, ahol az előkészületek mérsékelten előrehaladott állapotban vannak. Albánia jóváhagyta a vállalatirányítási kódexet, amivel tovább közelítette jogszabályait az uniós vívmányokhoz. További jogharmonizációra van szükség az összefonódásokkal és szétválásokkal kapcsolatos jelentéstételi és dokumentálási kötelezettségek, valamint a vállalati számvitel és ellenőrzés területén. Korlátozott haladás történt a szellemi tulajdonjogok terén, ahol nem nagyon haladnak az előkészületek. Továbbra is jelentős hiányosságok mutatkoznak a szellemi és ipari tulajdonjogok hatékony érvényesítése terén, ami kihat Albánia stabilitási és társulási megállapodás alapján tett kötelezettségvállalásaira. A versenyjog területén történt némi előrelépés. A trösztellenes és összefonódás-ellenőrzésről szóló vívmányok terén halad a jogharmonizáció, és elfogadták a regionális állami támogatási térképet. Az állami támogatással és versenypolitikával foglalkozó hatóságok igazgatási kapacitását és működési függetlenségét megfelelően biztosítani kell. A versenypolitika területén jól haladnak az előkészületek.

Némi előrelépés történt a pénzügyi szolgáltatások területén, ahol az előkészületek mérsékelten előrehaladott állapotban vannak. A bankokról szóló jogszabályokat még jobban közelítették az uniós vívmányokhoz, a befektetési piac pedig tovább fejlődött. További erőfeszítésekre van szükség a biztosítások és foglalkoztatási nyugdíjak, a pénzpiaci infrastruktúra, az értékpapírpiac és a befektetési szolgáltatások területén. Továbbra sem elégséges sem a banki, sem a nem banki szektor igazgatási kapacitása. Kevés előrelépés történt az információs társadalom és a média területén, ahol nem igazán haladnak az előkészületek. Noha számos versenyfokozó szabályozó intézkedést hoztak az elektronikus kommunikáció területén, az ágazat általános reformja és liberalizálása, a jogbiztonság hiánya, valamint a távközlési szabályozó kapacitása és függetlensége továbbra is aggályos. Tovább késik az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló törvény elfogadása. Jóllehet némi előrelépés történt a média függetlenségét illetően, továbbra is vannak kétségek, különösen a szabályozó függetlensége tekintetében. Biztosítani kell a digitális átkapcsolási stratégia hatékony végrehajtását.

Egyenetlen jogharmonizációs előrelépés mutatkozik a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos vívmányokkal kapcsolatban, különös tekintettel a vidékfejlesztési intézmények létrehozására. Erőfeszítésekre van szükség a vidékfejlesztési kapacitásfejlesztés, a telekkönyvi nyilvántartás, valamint a mezőgazdasággal és földhasználattal kapcsolatos statisztikák fejlesztése terén. Általánosságban elmondható, hogy Albánia elkezdett foglalkozni e terület prioritásaival. Korlátozott haladás mutatkozik az élelmiszer-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi politika terén. Erőfeszítésekre van szükség a kockázatkezeléssel kapcsolatos hatáskörök, felelősségek egyértelműbb meghatározásához és a kommunikáció javításához, az állatok mozgásának pontosabb rögzítéséhez, az állatbetegségek hatékonyabb ellenőrzéséhez, valamint az élelmiszer-ipari és élelmiszer-ipari melléktermékeket feldolgozó létesítmények felfejlesztéséhez. E területeken még korai szakaszban vannak az előkészületek. Korlátozott előrelépés történt a halászat területén, ahol nem igazán haladnak az előkészületek. Továbbra is nagyobb erőforrásokra és technikai kapacitásokra van szükség az illetések szolgálatok – többek között az intézményközi tengeri műveleti központ – monitoringjához, ellenőrzéséhez és felügyeletéhez. A jelentéstételi és kommunikációs feladatok elosztása nincs megfelelően meghatározva a Környezetvédelmi, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium igazgatóságai között.

Kevés előrelépés történt a közlekedéspolitika területén, különösen a tengeri kabotázzsal kapcsolatban. További erőfeszítésekre van szükség a jogharmonizáció és a jogszabályok hatékony végrehajtása érdekében. Az igazgatási és műszaki kapacitás továbbra is gyenge a különféle közlekedési módok, különösen a repülés és a közúti biztonság területén. A vasúti infrastruktúra karbantartása problémás, és több erőforrást igényel. Kevés előrelépés történt az energiaágazatban. A diverzifikáció hiány akadályozza a villamosenergia-ellátás biztonságát. Az energiapiaci reformok további erőfeszítéseket igényelnek az ágazat életképességének biztosítása érdekében. Az energiaszabályozó testület igazgatási kapacitását és függetlenségét még jobban meg kell erősíteni. Általánosságban nem nagyon haladnak az előkészületek a közlekedés és az energia területén.

Némi előrelépés történt a közvetett adózásról szóló jogszabályok uniós vívmányokhoz való közelítése, valamint az adóigazgatóság vizsgálati és belső ellenőrzési kapacitásának megerősítése terén. További erőfeszítésekre van szükség a közvetlen adózás, adóbeszedés, HÉA-visszatérítés és az informatika területén. E területen mérsékelten előrehaladottak az előkészületek. Albánia nem tett előrelépést a gazdasági és monetáris politika területét érintő jogharmonizáció terén; e területen még nem megfelelőek az előkészületek. Kevés előrelépés történt a gazdaságpolitikai dokumentumok kidolgozása terén. Nincs megfelelő kapacitás a politika-kidolgozáshoz. Némi előrelépés történt a statisztika területén. 2011 októberében az INSTAT népszámlálást és lakásszámlálást végzett. Az ágazati statisztikákat jelentősen javítani kell, és megfelelő erőforrásokat kell biztosítani a soron következő mezőgazdasági számláláshoz. Biztosítani kell az INSTAT függetlenségét és igazgatási kapacitását. E területen összességében mérsékelten előrehaladott az előkészítő munka.

Kevés előrelépés történt a szociálpolitika és a foglalkoztatás területén, ahol nem nagyon haladnak az előkészületek. A munkaerőpiacot továbbra is magas fokú informalitás, a nők alacsony részvételi aránya, valamint a fiatalok körében viszonylag magas munkanélküliség jellemzi. A fogyatékossággal élők és a roma kisebbség társadalmi befogadása továbbra sem elégséges. A szociális támogatásról és védelemről szóló reformok sikeres végrehajtásának biztosítása érdekében foglalkozni kell a finanszírozás fenntarthatóságával. Továbbra is kihívást jelent e terület politikáinak végrehajtása. Előrelépés történt a vállalkozás- és iparpolitika területén, ahol mérsékelten előrehaladott a felkészülés. Intézkedéseket hoztak arra, hogy a kkv-k könnyebben jussanak finanszírozáshoz, valamint javítsák a vállalkozási tevékenység szabályozási keretét. A piacelhagyási eljárások továbbra is lassúak.

A transzeurópai hálózatok területén némi előrelépés történt. A vasúti közlekedés továbbra sem elég fejlett, és általánosságban jelentős beruházásokra van szükség a közlekedési infrastruktúra karbantartásához és felfejlesztéséhez. Ami az energiahálózatokat illeti, további erőfeszítésekre van szükség a szomszédos országokkal való villamosenergiai összekapcsolódás befejezéséhez, valamint a földgáz bevezetésére vonatkozó stratégia kidolgozásának megkezdéséhez. Általánosságban nem nagyon haladnak az előkészületek. Némi előrelépésről számolhatunk be a regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja területén, ahol az előkészületek továbbra is korai szakaszban tartanak. Jelentős erőfeszítésekre van szükség az intézményi és igazgatási kapacitás megteremtéséhez központi és helyi szinten egyaránt, valamint kiforrott és minőségi projektmenetrend kialakításához.

Némi előrelépés történt az igazságszolgáltatással és alapvető jogokkal kapcsolatos politikák végrehajtása terén, főleg a bizottsági vélemény vonatkozó kulcsprioritásainak megválaszolására irányuló igyekezetekkel. Ugyanakkor továbbra is jelentős hiányosságok mutatkoznak a jogalkotási keretben, különösen az igazságügyi reform tekintetében. A jogalkotási és politikai eszközök következetes végrehajtása továbbra is kihívást jelent e fejezet összes területén. Nem nagyon halad Albánia európai normákhoz és uniós vívmányokhoz való közelítése az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok terén.

Némi előrelépés történt a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén, különösen a határigazgatás, nemzetközi együttműködés és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Fokozni kell az erőfeszítéseket a bűnüldöző hatóságok közötti koordináció és a vizsgálatok terén, és kézzel fogható eredményeket kell felmutatni a vizsgálatok, bíróság elé állítások és ítéletek tekintetében. Általánosságban elmondható, hogy e területen haladnak az előkészületek.

Kevés előrelépés történt a tudomány és kutatás területén, ahol nem igazán haladnak az előkészületek. Nemzeti szinten további erőfeszítésekre van szükség a kutatási és innovációs kapacitás megerősítéséhez, valamint az ország versenyképességének fokozásához. A kutatási célú befektetések szintje továbbra is nagyon alacsony, és a humántőke-fejlesztést is meg kell erősíteni.

Érdemi előrelépést jelenthetünk az oktatás és kultúra területén az uniós előírásokhoz való közelítésben, különös tekintettel a felsőoktatásra, valamint a szakoktatás és -képzés fejlesztésére. További erőfeszítésekre van szükség a magán felsőoktatási intézmények átláthatóságának javításához. 2012-ben Albánia elkezdett részt venni a Kultúra programban. Általánosságban elmondható, hogy az előkészületek szerény haladást értek el ezen a területen.

Noha a környezetvédelem területén történt némi előrelépés a jogharmonizációban, az éghajlatváltozás területén nagyon kevés előrelépés mutatkozik. Sürgősen további erőfeszítésekre van szükség a jogszabályok közelítéséhez, végrehajtásához és betartatásához. A jogalkotási kezdeményezésekkel vagy állami beruházásokkal kapcsolatos nyilvánosságot tudatosító tevékenység és konzultáció továbbra is gyenge. Határozottabb politikai elkötelezettségre és összehangolt fellépésre van szükség ezekben az ágazatokban. Jelentős befektetésekre van szükség, a jelenleg odaítélt erőforrások azonban továbbra is korlátozottak. A környezetvédelmet jobban integrálni kell más politikai területekbe, mint például a közlekedésbe vagy az energiaügybe. Ami az éghajlatváltozást illeti, jelentős erőfeszítésekre van szükség a tudatosító tevékenységhez, az ország számára egy sokkal inkább stratégiai megközelítés meghatározásához, az éghajlattal kapcsolatos uniós vívmányokhoz való közelítéséhez és azok végrehajtásához, valamint az igazgatási kapacitás és az intézményközi együttműködés megerősítéséhez. A környezetvédelem területén tett előkészületek továbbra is korai szakaszban, az éghajlatváltozás területén pedig nagyon korai szakaszban tartanak.

Történt némi előrelépés a fogyasztó- és egészségvédelem kérdésében. A jogszabályok végrehajtása és érvényesítése továbbra is nagyon gyenge. A piacfelügyeleti rendszer még nincs meg. Az átláthatóságot és a végrehajtást akadályozza, hogy sem a szakmabeliek, sem a nagynyilvánosság nem ismeri eléggé az egészségvédelmi rendszert. Az egészségügy finanszírozása továbbra sem megfelelő. Az előkészületek nem nagyon előrehaladottak e területeken. Előrelépés történt a vámunió területével kapcsolatos jogharmonizációban, ahol mérsékelten előrehaladottak az előkészületek. Az átfogó igazgatási és működési kapacitásban továbbra is vannak hiányosságok: többek között az informatikai rendszerek uniós követelményeknek való megfelelése tekintetében. További erőfeszítésekre van szükség a vámérték-megállapítást és a kereskedelem megkönnyítését illetően.

A külkapcsolatok területén mérsékelt előrelépés történt. Albánia továbbra is jó együttműködést folytat a WTO-ban és a CEFTA-ban. A kereskedelempolitikában érintett intézmények igazgatási kapacitását még javítani kell. A kül-, biztonság- és védelempolitika területén az ország folytatta a közelítést az EU közös biztonság- és védelmi politikai állásfoglalásaihoz, valamint folyamatos politikai kötelezettségvállalást tanúsított a civil és katonai, valamint válságkezelő műveletekben való részvétele mellett. A fegyverek és lőszerek állami rendőrség igazgatása alatt történő online nyilvántartását még be kell fejezni. Általánosságban továbbra is jól haladnak az előkészületek ezen a területen.

Kevés előrelépés történt a pénzügyi ellenőrzés területén, ahol továbbra sem igazán haladnak az előkészületek. Továbbra is hiányosságok mutatkoznak az államháztartási belső kontrollrendszere jogi keretének végrehajtásában és a vezetői elszámoltathatóság elvének alkalmazásában. A külső ellenőrzéseket az INTOSAI-előírásoknak megfelelően kell javítani.

A pénzügyi és költségvetési rendelkezések területén nem történt különösebb előrelépés. Kellő időben szilárd lábakon álló koordinációs struktúrákat és végrehajtási szabályokat kell létrehozni a saját források rendszerének igazgatásához. Általánosságban e területen még korai szakaszban vannak az előkészületek.

Bosznia‑Hercegovina

A 2010 októberében tartott általános választások következtében kialakult, mintegy 16 hónapon át tartó politikai patthelyzet után az állami szintű kormányról szóló megállapodással sikerült befejezni a végrehajtó és jogalkotási hatóságok létrehozását. Az új miniszterek tanácsának megalakulása, valamint két kulcsfontosságú unióval kapcsolatos jogszabály elfogadása kezdetben az uniós integrációra irányította a figyelmet. E lendületet azonban nem sikerült fenntartani. A kialakuló politikai konszenzus hamar szertefoszlott, és stagnált az uniós menetrendet érintő előrelépés. Megkezdődött az állami, szövetségi és kantonszintű hatóságok átszervezése, de azt politikai viták és jogi kihívások blokkolták. A politikai képviselőknek továbbra sincs közös elképzelésük az ország általánosságban követendő irányáról és jövőjéről, valamint hiányzik az az intézményi struktúra, amely minőségi előrelépést tehetne lehetővé az ország EU felé vezető útján.

Az európai uniós különképviselő mandátumának a főképviselő hivatalától való elválasztását követően az EU-küldöttség vezetőjének/az európai uniós különképviselőnek fokozott bosznia-hercegovinai jelenléte számos területen vezető szerepet játszott abban, hogy elősegítse a hatóságok számára az uniós menetrend célkitűzéseinek végrehajtását a kulcsfontosságú területeken.

Általánosságban Bosznia-Hercegovina korlátozott haladást ért el a politikai kritériumok teljesítése terén. Júniusban a csatlakozási folyamattal foglalkozó magas szintű párbeszéd kezdődött Brüsszelben a bosznia-hercegovinai hatóságok és politikai pártok képviselőinek részvételével, az uniós csatlakozási követelmények ismertetése céljából. A résztvevők belső EU-integrációs menetrendet fogadtak el, hogy lehetővé tegyék a csatlakozási és társulás megállapodás hatályba lépését, valamint hiteles tagsági kérelem benyújtását, a vonatkozó tanácsi következtetésekben meghatározottak szerint. Az országnak nem sikerült tartania azt az első határidőt, amelyet a júniusi menetrend tűzött ki az Emberi Jogok Európai Bírósága által a Sejdic-Finci ügyben hozott ítéletének való megfelelést célzó jóváhagyott javaslat benyújtására.

A demokrácia és a jogállamiság területén a 2010 októberében tartott általános választások után februárban létrejött az állami szintű kormány. Júniusban megkezdődött az állami szintű és föderális hatóságok átszervezése, de a politikai viták és aktuális jogi kihívások miatt ennek eredménye bizonytalan. Az intézmények működésének és koordinációs mechanizmusainak megerősítésével továbbra is sürgősen foglalkozni kell. Továbbra is össze kell hangolni az Alkotmányt az Emberi Jogok Európai Egyezményével. A parlamenti közgyűlés elé politikai konszenzuson alapuló alkotmánymódosító javaslatot kell benyújtani az Emberi Jogok Európai Egyezményének való megfelelés (Sejdic-Finci ügy) biztosítására.

A parlamenti közgyűlés némi előrelépést tett az EU-val kapcsolatos jogszabályok elfogadása terén, különösen az állami támogatásokról szóló törvény, valamint a lakás- és népszámlálásról szóló törvény elfogadásával. Az ideiglenes megállapodásból/stabilizációs és társulási megállapodásból fakadó kötelezettségeknek való megfelelés érdekében sürgősen foglalkozni kell az állami támogatásokat elbíráló tanács létrehozásával, az állami vállalatokra vonatkozó uniós elveknek való megfeleléssel, valamint egy átfogó állami támogatási leltár összeállításával. Az állami szintű kormány megalakulásában jelentkező késedelmek, valamint a kormányzatok valamennyi szintjének folyamatban lévő átalakítása akadályozta a jogalkotási tevékenység hatékonyságát. Az entitások parlamentjei, az állami szintű parlamenti közgyűlés, valamint az állami szintű miniszterek tanácsának uniós ügyekben folytatott együttműködését javítani kell.

Kevés előrelépés történt a téren, hogy javuljon és hatékonyabbá váljon a kormány valamennyi szintjének működése, arra ugyanis továbbra is rányomja bélyegét a széttöredezett és koordinálatlan politikaalkotás. Májusban elfogadták a 2012. évi állami szintű költségvetést, majd felbomlott a kormánykoalíció. A külpolitika kidolgozására továbbra is jellemző, hogy ugyanazon kérdésekkel kapcsolatban eltérőek a vélemények Bosznia-Hercegovina elnökségén belül.

Kevés előrelépés történt a közigazgatási reform területén. Felülvizsgálták a közigazgatási reformstratégiához tartozó cselekvési tervet, amely meghatározza a reformok elkövetkező öt éves keretét. A különböző közigazgatások összes szintje között továbbra is gyenge a koordináció, és hiányzik a közigazgatási reform kellő politikai támogatottsága. Foglalkozni kell a közigazgatás valamennyi szintjének pénzügyi fenntarthatóságával. Van állami szintű ombudsman, de hatékonyságát hátrányosan érintette, hogy csökkentették a tevékenységeihez biztosított finanszírozást. Az érdemen és kompetencián alapuló, szakszerű, elszámoltatható és átlátható közszolgálat létrehozását akadályozza a széttöredezettség és politizálás.

Korlátozott haladás történt az igazságügyi reform területén. Az igazságügyről folytatott strukturált párbeszéd keretében az ország konstruktív hozzáállást tanúsított az átfogó reformok igényével kapcsolatban, hazai szerepvállalás alapján, ideértve az igazságügyi reformstratégia és a háborús bűncselekményekkel foglalkozó nemzeti stratégia végrehajtását is. További intézkedéseket vezettek be az ügyhátralék csökkentésére, különösen a közüzemi számlákkal kapcsolatos ügyekben, de az általános ügyhátralék – ideértve a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos ügyeket is – továbbra is magas. A büntetőügyi jogszabályok egész országban összehangolt alkalmazásával, valamint az igazságügyi költségvetés széttöredezett szervezésével továbbra is foglalkozni kell.

A korrupció a köz- és magánszféra számos területén továbbra is jelen van és súlyos problémát jelent, az ellene való küzdelem terén Bosznia-Hercegovina korlátozott eredményt tud felmutatni. Jóllehet megvan a korrupció elleni küzdelem jogi kerete, de továbbra is gyenge a politikai elszántság a probléma kezelésre és az intézményi kapacitás fejlesztésére. A stratégia és cselekvési terv végrehajtását fel kell gyorsítani. Elfogadták a korrupcióellenes ügynökség szabályzatát, de az még nem teljesen működőképes. A korrupciós ügyek igazságügyi nyomon követése továbbra is lassú, és csupán korlátozott számú magas szintű ügyben történt vádemelés. A jogszabályok elégtelen végrehajtása és az entitások közötti koordinációs problémák továbbra is aggodalomra adnak okot. Bosznia-Hercegovinának erősebb politikai elkötelezettséggel és határozottabban kell fellépnie a korrupció ellen. Kevés előrelépés történt a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén. Bosznia-Hercegovina továbbra is forrásország az Unión belüli bűnözői csoportok fegyvereinek és lőszereinek beszerzéséhez. A szervezett bűnözés a kábítószerek nemzetközi csempészútvonalakon való áthaladásához is kapcsolódik.

Az emberi jogok tiszteletben tartása és a kisebbségek védelme nagyban biztosított. Bosznia‑Hercegovina megerősítette a legfontosabb nemzetközi emberi jogi egyezményeket, de végrehajtásuk egyenetlen.

A polgári és politikai jogokat nagyjából tiszteletben tartják. Némi előrelépés történt a börtönkörülmények javítása terén. A Sokolac-ban létrehozott új pszichiátriai intézet még nem működőképes. Még mindig nem került sor a börtönrendszer átfogó reformjára. Az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló kerettörvény elfogadása még függőben van. Némi előrelépés történt az igazságszolgáltatás igénybevételének lehetősége tekintetében, de az ország jogi és intézményi kerete továbbra is szétforgácsolt. Az állam és az entitások alkotmánya rendelkezik a véleménynyilvánítás szabadságáról, a gyülekezési jogról, valamint a gondolat-, tudat- és vallásszabadságról. A sajtótanács továbbra is szorosan együttműködött az igazságügyi intézményekkel és újságírói szervezetekkel a jelentéstétel minőségének javítása, valamint a polgárok jogaikról való tudatosításának fokozása terén. Továbbra is jelentettek olyan eseteket, amikor újságírókat félemlítettek vagy fenyegettek meg. A médiára nehezedő politikai nyomás, valamint a média politikai és etnikai vonalak mentén megvalósuló polarizálódása továbbra is aggodalomra ad okot. Elszaporodtak a hírközlési szabályozó hatóság és a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlenségének aláásására irányuló kísérletek. Még mindig nem nevezték ki a hírközlési szabályozó hatóság főigazgatóját és igazgatóságának tagjait. A civil társadalom tekintetében továbbra is javítani kell az együttműködési mechanizmusokat valamennyi szinten, valamint átláthatóbbá kell tenni a finanszírozás odaítélését. Szeptemberben Szarajevóban nemzetközi béketalálkozót tartottak a főbb vallásközi vezetők részvételével.

A gazdasági és szociális jogokat nagyjából tiszteletben tartják. Némi előrelépés történt a nők ellen elkövetett erőszak leküzdésére, valamint a kora gyerekkori fejlesztés területén. Még mindig egyenetlen a nők és gyermekek jogainak érvényesítése. Kevés előrelépés történt az iskolák befogadó jellegének javítása terén. Továbbra is aggodalomra ad okot egyes állami iskolákban a de facto etnikai alapú elkülönítés és megkülönböztetés. Az etnikai alapon működő és felosztott oktatási rendszer továbbra is akadályozza a tartós visszatéréseket. Van ugyan állami szintű diszkrimináció-ellenes törvény, de kevés előrelépés történt hatékony végrehajtásának biztosítása terén. Továbbra is széles körben elterjedt a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű személyeket érintő megkülönböztetés. A szociális juttatások rendszere továbbra is igények helyett jogálláson alapul, ami negatív hatást gyakorol a sebezhető csoportok helyzetére, köztük a fogyatékossággal élőkére. A szociális párbeszédet és a munkajogok gyakorlását továbbra is gátolja az állami szintű szociális partnerek elismerésének hiánya és a jogszabályi keret szétforgácsoltsága.

Széles körben biztosított a kisebbségek[5], valamint a kulturális jogok tiszteletben tartása és védelme. A nemzeti kisebbségi tanácsok – részben a politikai és pénzügyi támogatás hiánya miatt – korlátozott beleszólással rendelkeznek a politikaalakításba. Némi előrelépés történt a lakhatásra vonatkozó roma cselekvési tervek végrehajtásában. Fokozni kell az erőfeszítéseket az egészségügyre, a foglalkoztatásra és az oktatásra vonatkozó cselekvési tervek hatékony végrehajtásának biztosítása, valamint mind a négy cselekvési terv végrehajtása tekintetében az erőforrások és a fenntarthatóság javítása érdekében. Számos roma gyermeket nem anyakönyveznek születéskor, így nem iratkozhatnak be az iskolába, és nincs egészségbiztosításuk. A roma kisebbség továbbra is nehéz életkörülményekkel és diszkriminációval szembesül. Ami a menekülteket és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket illeti, a daytoni/párizsi békeszerződés 7. mellékletére vonatkozó felülvizsgált stratégia végrehajtása céljából némi előrelépés történt a lakhatás területén. A foglalkoztatás, egészségügyi ellátás és nyugdíjjogosultságok tekintetében mutatkozó diszkrimináció továbbra is akadályozza a visszatérés tartósságát és a helyi beilleszkedést. Még nincsenek meg teljes mértékben olyan átlátható eljárások, amelyek igény szerint biztosítanak finanszírozást a visszatérés támogatásához.

A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségek tekintetében folytatódott a daytoni/párizsi békeszerződés végrehajtása. A területek többségén általánosságban megfelelő a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel való együttműködés.

Folytatódott az együttműködés Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szerbia bíróságai és ügyészségei között. Folyamatban van a büntetőügyekben hozott bírósági ítéletek kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról szóló kétoldalú megállapodások végrehajtása. A háborús bűncselekményekkel kapcsolatos esetek bíróság elé állítását a büntetőeljárásra vonatkozó törvénykönyv kiadatásra vonatkozó jogi akadályai gátolják. Továbbra sem véglegesítették a háborús bűnügyi esetekben a bosznia-hercegovinai ügyészség és a szerbiai háborús bűncselekményekkel foglalkozó ügyészség közötti információ- és bizonyíték-megosztásról szóló jegyzőkönyvet.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodás nem egyeztethető össze az uniós közös állásponttal és irányadó elvekkel. Az országnak igazodnia kell az uniós állásponthoz.

Jelentős előrelépés történt a szarajevói nyilatkozattal kapcsolatos folyamat tekintetében. Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró és Szerbia továbbra is együttműködtek a célból, hogy fenntartható megoldásokat találjanak a 90-es évek fegyveres konfliktusai következtében áttelepített menekültek helyzetére. A négy ország miniszteri szintű nyilatkozatot írt alá, és regionális lakhatási programról állapodott meg, amely 27 000 háztartásnak vagy 74 000 egyénnek nyújt segítséget. Az áprilisban Szarajevóban tartott nemzetközi donorkonferencián mintegy 265 millió eurót különítettek el a program támogatására. A folyamat valamennyi rendezetlen kérdése tekintetében folytatni kell a jó együttműködést.

Bosznia-Hercegovina továbbra is aktívan részt vett a regionális együttműködési kezdeményezésekben, beleértve a délkelet-európai együttműködési folyamatot, a Regionális Együttműködési Tanácsot, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) is. Bosznia-Hercegovina szomszédaival ápolt kapcsolatai tovább fejlődtek, de a határ- és tulajdonkérdéseket még nem sikerült teljes mértékben megoldani. Számos találkozót tartottak Horvátország 2013 júliusára kitűzött uniós csatlakozásának a bilaterális kapcsolatokra gyakorolt hatásairól. Ebben az összefüggésben folytatódtak az eszmecserék a határigazgatás rendezetlen kérdései tekintetében, noha korlátozott előrelépést sikerült tenni. A horvátországi Ploce kikötőn és a bosznia-hercegovinai Neum-folyosón való szabad átutazásról szóló megállapodást, valamint a helyi határforgalomról szóló megállapodást össze kell hangolni az uniós vívmányokkal. Horvátország csatlakozása tekintetében továbbra is sürgősen foglalkozni kell a határral, kereskedelemmel és átutazással kapcsolatos kérdésekkel.

Bosznia-Hercegovina gazdasága 2011-ben 1,3%-kal nőtt, az újraélénkülő hazai keresletnek – és kisebb mértékben – a még mindig növekvő külső keresletnek köszönhetően. A talpra állási folyamat 2012 elején a romló gazdasági környezet következtében visszafordult. A munkanélküliség szintje nagyon magas maradt. A növekvő bevételek és kiadáscsökkentések következtében némi költségvetési konszolidáció történt. Az államháztartás minősége azonban továbbra is alacsony, és a költségvetés fenntarthatóságát súlyosan akadályozta az állami szintű költségvetés és a középtávú költségvetési stratégia késedelmes elfogadása. A gazdasági és költségvetési politika lényegi elemei tekintetében gyengülő konszenzus negatívan hatott az országos szintű reformokra. Új kétéves IMF készenléti megállapodást fogadtak el az ország azon erőfeszítéseinek támogatására, hogy ellensúlyozza a romló külső környezet hatásait, valamint foglalkozzon a külső és hazai sebezhető pontokkal.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Bosznia-Hercegovina kevés előrelépést tett ahhoz, hogy működőképes piacgazdasággá váljon. Jelentős, eltökélt további reformigyekezetekre van szükség ahhoz, hogy az ország hosszú távon képes legyen megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel.

Sikerült megőrizni a pénzügyi és monetáris stabilitást, az infláció pedig mérsékelt volt. A valutatanácsi szabályozás továbbra is nagyfokú hitelességet élvezett. Kissé lassulva ugyan, de folytatódott a hitelnövekedés, ami lehetővé tette a hazai kereslet helyreállását. A kereskedelmi tevékenységek tovább fokozódtak, az EU-val és a régió országaival kialakított kereskedelmi integráció szintje pedig továbbra is magas. Némi korlátozott javulás mutatkozik az üzleti környezetben, különös tekintettel a felgyorsított cégbejegyzésre.

A 2011. és 2012. évi állami szintű költségvetések, valamint a 2012-2014 és 2013-2015 közötti időszakra vonatkozó globális költségvetés-politikai keretek elfogadásában jelentkező késedelmek azonban súlyosan akadályozták Bosznia-Hercegovinában a költségvetési politika fenntarthatóságát és szavahihetőségét. A közkiadások szintje továbbra is alacsony, a folyó kiadások GDP-hez viszonyított aránya viszont magas. A romló külső környezet következményei 2012 óta súlyosan érintik a közkiadásokat, a kormány hitelfelvétele és az adósság szintje is rohamosan nő. E hitelfelvétel bizonyos mértékben elriasztja a magánbefektetőket. Nőtt a külső egyensúlyhiány, különösen a külkereskedelmi hiány és a folyószámla-deficit. Nem haladt előre az állami vállalatok privatizációja, szerkezetátalakítása, valamint a hálózati iparágak liberalizációja. A termelési kapacitás és a gazdaság versenyképessége továbbra is gyenge, mivel a növekedés hazai forrásait nem megfelelően használják ki. A munkaerőpiaci feltételek továbbra sem megfelelőek, a strukturális merevségek, mint például a társadalombiztosítási járulékok magas szintje és a nem megfelelően célzott szociális transzferek pedig még mindig akadályozzák a munkahelyteremtést. A munkanélküliség továbbra is nagyon magas, és a részvételi arány nagyon alacsony. Az üzleti környezetre kihatnak az igazgatási hiányosságok és a gyenge jogállamiság. Az informális szektor továbbra is jelentős kihívást jelent.

Bosznia-Hercegovina korlátozott előrelépést tett a jogszabályok és politikák európai normákhoz való közelítésében. Előrelépésről lehet beszámolni az áruk szabad mozgása, a verseny, a szellemi tulajdonjogok, a kutatás, valamint számos szabadsággal, biztonsággal és jogérvényesüléssel kapcsolatos területen. Kiemelkedő erőfeszítésekre van szükség a személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgása, a vám- és adóügyek, a közbeszerzés, a foglalkoztatás- és szociálpolitika, az oktatás, a kultúra, az ipar, a kkv-k, a mezőgazdaság és halászat, az élelmiszerbiztonság, az állat- és növény-egészségügyi területek, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, a közlekedés, az energia, az információs társadalom és a média, valamint a statisztika terén. Az ideiglenes megállapodás végrehajtása összességében továbbra is egyenetlen volt. Az ország továbbra is megszegi az ideiglenes megállapodást azzal, hogy nem tesz eleget az emberi jogok európai egyezményében foglaltaknak, valamint nem hajtja végre megfelelően az állami támogatásra vonatkozó kötelezettségeket. Az állami támogatásról szóló törvényt elfogadták ugyan, de az állami támogatásokkal foglalkozó tanács létrehozásával, az állami vállalatokkal kapcsolatos uniós elveknek való megfeleléssel, valamint a támogatási rendszerek leltárba vételével még foglalkozni kell. A népszámlálásról szóló törvény végrehajtását fel kell gyorsítani.

Bosznia-Hercegovina némi előrelépést ért el a belső piaccal kapcsolatos területeken. Az áruk szabad mozgása tekintetében történt némi előrelépés a szabványosítással, az akkreditációval, a piacfelügyelettel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban. Továbbra is jelentős erőfeszítésekre van szükség a jogszabályi keret uniós jogszabályokhoz közelítéséhez, az igazgatási kapacitások javításához, és az egységes gazdasági térség kialakításához. Még ki kell alakítani a köz- és magánszféra közötti, az ipari piacról folytatott párbeszédet.

A személyek és szolgáltatások mozgása, valamint a letelepedési jog területén kevés előrelépés történt. Mindkét entitás új, egymás között harmonizált számlatükröket hajt végre a pénzügyi intézményekre, és továbbra is kielégítő a bankok entitások közötti felügyelete. A cégbejegyzés további egyszerűsítése és a postai szolgáltatások jogi keretének harmonizálása alapvetően fontos lesz.

Nem történt előrelépés a tőke szabad mozgásának területén. Az uniós vívmányokhoz való további igazodásra, valamint a jogszabályok országos szintű harmonizációjára van szükség. Nem tudunk előrelépést jelenteni a vámügyek és az adózás területén. A jogharmonizáció, valamint általánosságban az igazgatási és működési kapacitás terén még vannak hiányosságok. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy jobb szolgáltatásokat nyújtsanak az adófizetők számára, biztosítsák a kereskedelem megkönnyítését, valamint a jogszabályok – többek között a szellemitulajdon-jogokra vonatkozók – hatékony végrehajtását és alkalmazását.

Bosznia-Hercegovina némi előrelépést tett az állami szintű állami támogatásról szóló törvény elfogadásával, valamint versenyszabályok végrehajtásával. Nem történt haladás a közbeszerzések terén, különösen a közbeszerzési törvény teljes mértékű harmonizálása tekintetében. Folytatódott az előrelépés a szellemi tulajdonjogok kérdésében.

Kevés előrelépés történt a foglalkoztatás és szociális politikák területén. El kell mélyíteni a jogharmonizációt, valamint stratégiai dokumentumokat kell elfogadni és végrehajtani. Még el kell fogadni állami szinten a társadalmi befogadásról szóló stratégiát. Megvannak a kerettörvények és stratégiák az oktatás területén, a végrehajtás azonban függőben van. Történt némi előrelépés a kultúra terén. Folytatódott a haladás a kutatás és az Innovatív Unió előkészületei terén. Tovább haladtak a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozásról szóló tárgyalások.

Bosznia-Hercegovina kevés előrelépést tett az európai normák teljesítése tekintetében számos ágazati politikában. Az ipar és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) terén még el kell fogadni az iparpolitikai elemeket is tartalmazó országos fejlesztési stratégiát és az új kkv-stratégiát. Kevés előrelépés történt a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az élelmiszerbiztonság, az állat- és növény-egészségügyi politika és a halászat terén. E területeken kulcsfontosságú marad a hatáskörök egyértelmű szétválasztása, az állam és az entitások közötti szorosabb koordináció a jogharmonizáció tekintetében, valamint a létesítmények felfejlesztése. Az előrelépés hiánya negatív hatást gyakorolt a mezőgazdasági termékek kereskedelmére, különösen az EU viszonylatában.

Bosznia-Hercegovinában még mindig gyerekcipőben járnak a környezetvédelem területén tett előkészületek. Szükség van a harmonizált környezetvédelmi jogszabályi keret kialakítására, valamint megfelelő intézményi kapacitás létrehozására. Az igazgatási kapacitások gyengék, a különböző hatóságok közötti horizontális és vertikális kommunikáció pedig megerősítésre szorul. Ami az éghajlatváltozást illeti, a nemzeti éghajlat-stratégia elfogadása, az uniós vívmányokhoz való közelítés, valamint a tudatosítás mind olyan kérdés, amelyekkel foglalkozni kell.

Bosznia-Hercegovina kevés előrelépést tett a közlekedési ágazatban, de vannak pozitív fejlemények a transzeurópai hálózatok és a légi közlekedés területén. A veszélyes áruk szállításáról szóló törvényt még teljesen közelíteni kell az uniós vívmányokhoz. A közlekedési infrastruktúra korszerűsítése még várat magára. Az energiaügy területén még gyerekcipőben jár a felkészülés. Az Energiaközösséget létrehozó szerződés részes államaként Bosznia-Hercegovinának végre kell hajtania az EU vonatkozó energiapolitikai jogszabályait. A villamosenergia-ellátás biztonságának garantálására országos szinten működő nemzeti energiaszállító vállalatnak kell létrejönnie, valamint átfogó energiastratégiát kell elfogadni.

Kevés előrelépés történt az információs társadalom és a média területén. A közszolgálati műsorszolgáltatás jogszabályi keretének harmonizációja továbbra sem teljes. A hírközlési szabályozó hatóság és a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlensége előtt még mindig kihívások állnak, a médiára gyakorolt politikai nyomás, valamint a közcélú műsorszolgáltatás reformja végrehajtásának lassú üteme továbbra is komoly aggodalomra adnak okot.

A pénzügyi ellenőrzés területén kevés előrelépés jelenthető. Még el kell fogadni és végre kell hajtani a jogszabályokat, a központi harmonizációs egységek koordinációs testületének pedig folytatnia kell feladatkörét. Meg kell erősíteni a belső ellenőrzési kapacitásokat, valamint a külső ellenőrzési intézmények függetlenségét. A statisztika területén történt némi előrelépés. Javítani kell az olyan ágazati statisztikákat, mint például a nemzeti számlák, vagy az üzleti és mezőgazdasági statisztikák. Intenzívebbé kell tenni az együttműködést az ország állami és entitás szintű statisztikai intézményei, valamint egyéb vonatkozó állami szintű ügynökségek között, többek között a népszámlásáról és lakásszámlálásról szóló törvény végrehajtása céljából.

Némi előrelépés történt a szabadsághoz, a biztonsághoz és a jog érvényesüléséhez kapcsolódó különböző területeken. A vízumpolitika területén folytatódott a prioritások megvalósítása. Az EU és Bosznia-Hercegovina közötti vízumkönnyítési megállapodás, valamint a visszafogadási megállapodás végrehajtása továbbra is zökkenőmentes. A biometrikus útlevéllel rendelkező bosznia-hercegovinai állampolgárok 2010 decembere óta vízum nélkül utazhatnak a schengeni térségbe. A vízumliberalizációt követő ellenőrzési mechanizmus keretében Bosznia-Hercegovina célzott intézkedéseket fogadott el a migrációs kiáramlás kezelésének javítására. Egyes, a vízumliberalizációs menetrend részeként elfogadott reformok végrehajtása még várat magára. Különösen sürgősen foglalkozni kell a Bosznia-Hercegovinában működő bűnüldöző hatóságok és ügyészi hivatalok közötti elektronikus adatmegosztás működő rendszerének létrehozásával, valamint egy teljes mértékben működőképes, megfelelő személyzettel és pénzügyi erőforrásokkal rendelkező korrupcióellenes hatóság létrehozásával.

Ami a határigazgatást, a menekültügyet és a migrációt illeti, további előrelépés történt az ország felkészülésében. Tovább javult a menedékjog és a nemzetközi védelem rendszere, a migrációs hullámok ellenőrzése és a hatóságok közötti együttműködés. Egyes határátkelőhelyeken még jobban fel kell fokozni az infrastruktúrát. Még foglalkozni kell mind Montenegró, mind Szerbia tekintetében a nem engedélyezett határátkelőhelyek kérdésével. Némi előrelépés történt a pénzmosás elleni küzdelmet illetően. A pénzmosás megelőzését célzó stratégia és cselekvési terv végrehajtása továbbra is korlátozott mértékű. A kábítószer elleni küzdelmet illetően némi előrelépés történt. A hatékony igazságügyi nyomon követés hiánya azonban akadályozza a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet, amely továbbra is komoly problémát jelent.

Bosznia-Hercegovina további erőfeszítéseket tett a rendőrség kapacitásának és hatékonyságának növelésére. Bosznia-Hercegovina rendőri erőinek szétforgácsoltsága azonban továbbra is aláássa a hatékonyságot, az együttműködést és az információcserét. A szervezett bűnözés elleni küzdelem továbbra sem elégséges a bűnüldözési szervek közötti hatékony koordináció hiánya miatt. A szervezett bűnözés továbbra is komoly aggodalomra ad okot, valamint kihat a jogállamiságra és az üzleti környezetre. Intenzívebbé kell tenni az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket és javítani kell az áldozatok azonosítását. Bosznia-Hercegovina némi előrelépést ért el a terrorizmus elleni küzdelemben. Újra létrehozták a terrorizmus elleni küzdelem közös munkacsoportját, a terrorizmus megelőzését és az ellene való küzdelmet célzó stratégia végrehajtása azonban továbbra is gyenge.

Folytatódtak az előkészületek a személyes adatok védelme területén, de még meg kell erősíteni a bűnüldözést és a felügyeleti hatóság függetlenségét. Bosznia-Hercegovinának feltétlenül ki kell fejlesztenie a személyes adatok védelmének jól működő rendszerét ahhoz, hogy megállapodásokat köthessen az Europollal és az Eurojusttal.

Törökország

A csatlakozási tárgyalások támogatása és kiegészítése céljából májusban megkezdték a pozitív menetrendet, melynek keretében megerősített együttmüködés valósul meg számos közös érdekű területen, így például a politikai reformok, a jogharmonizáció, a külpolitikai párbeszéd, vízumok, mobilitás és migráció, kereskedelem, energiaügy, terrorizmusellenes fellépés, valamint a közösségi programokban való részvétel területén. Az uniós vívmányokhoz való közelítés előmozdítására létrehozott nyolc munkacsoportból hat már megtartotta első ülését.

Viszonylag demokratikus és részvételen alapuló folyamat keretében megkezdődött az új alkotmány körüli munka. Ugyanakkor egyre aggasztóbb, hogy Törökország nem tett jelentős előrelépést a politikai kritériumok teljes mértékű teljesítése felé. Az alapvető jogok tiszteletben tartásának helyzete továbbra is komoly aggodalomra ad okot, különösen a terrorizmusról és szervezett bűnözésről szóló jogi keret kiterjedt alkalmazásából fakadóan, aminek következtében újra és újra megsértik a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a gyülekezési és egyesülési jogot. Noha folytatódnak az olyan érzékeny kérdésekkel, mint például az örmény kérdés vagy a katonaság szerepe, kapcsolatos viták, igencsak aggasztó, hogy a gyakorlatban a média szabadsága korlátozott, és magas az írók és újságírók elleni bírósági ügyek száma. Következésképpen széles körben elterjedt az öncenzúra.

Ami a demokráciát és a jogállamiságot illeti pozitív lépések történtek az új alkotmánnyal kapcsolatos részvételi munka tekintetében, de a jogalkotási folyamatból általánosságban továbbra is hiányzik a konzultáció. Noha az állítólagos puccstervekkel kapcsolatos vizsgálatok lehetőséget kínáltak arra, hogy megerősítsék a bizalmat Törökország demokratikus intézményeinek megfelelő működése iránt, e vizsgálatokat túlságosan elhomályosították a túlságosan széles alkalmazási körük és a bírósági eljárásokban mutatkozó hiányosságok körüli aggodalmak. A kurd kérdés továbbra is kulcsfontosságú kihívást jelent Törökország demokráciájára nézve; nem követték a 2009-es demokratikus nyitást, amelynek az volt a célja, hogy foglalkozzon többek között a kurd kérdéssel is. A dél-keleti régió helyi önkormányzatának számos helyi politikus letartóztatását kellett elszenvednie. Jelentősen megnőtt a PKK által elkövetett terrortámadások száma.

Ami a közigazgatási reformot illeti, előrelépés történt a jogalkotási reform területén. Az ombudsman intézményének létrehozása fontos lépés a polgárok jogainak megőrzése és a közigazgatás elszámoltathatóságának biztosítása tekintetében. A közigazgatási reformhoz és a decentralizációhoz nagyobb politikai támogatásra van szükség; a közigazgatás decentralizációja terén nem történt előrelépés.

Tovább erősödött a biztonsági erők civil felügyelete. A védelmi költségvetés parlament általi felügyeletének bevezetése pozitív fejlemény, de alkalmazása korlátozott maradt. A tábornoki kar általában tartózkodott attól, hogy közvetlen vagy közvetett nyomást gyakoroljon politikai kérdésekben. Számos szimbolikus lépést tettek a civilek és katonák közötti kapcsolatok további demokratizálása felé. További reformokra van szükség, különösen a katonai igazságszolgáltatási rendszer, valamint a csendőrség polgári felügyelete területén.

Némi előrelépés történt az igazságszolgáltatás területén a harmadik igazságügyi reformcsomag elfogadásával, amely számos ponton javította a török büntetőügyi rendszert: többek között enyhítette a média bűnügyi nyomozásokra vonatkozó jelentéstételének korlátozásait, valamint eltörölte azt a rendelkezést, amely lehetővé tette az ügyész számára a kiadványok betiltását. A jogi változások hatályba lépését követően számos letartóztatott személyt bocsátottak szabadon előzetes letartóztatásból. A jogi reformoknak azonban nem sikerült orvosolniuk azon alapvető hiányosságokat, amely az elsődleges okait annak, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága továbbra is ítéleteket hoz Törökország ellen. A bírósági tárgyalás előtti fogva tartás alkalmazása és időtartama továbbra is komoly aggodalomra ad okot. További erőfeszítésekre van szükség az igazságszolgáltatás függetlensége, pártatlansága és hatékonysága tekintetében, ideértve a büntetőügyi rendszert és a súlyos bűncselekményekben mutatkozó tetemes függőben lévő ügyhátralékot is. További lépésekre van szükség a nők igazságszolgáltatásban való részvételi arányának növelésére. Az igazságszolgáltatási reformstratégia felülvizsgálatába valamennyi érdekelt felet be kell vonni, ideértve a török jogi közösséget és a civil társadalmat is.

Korlátozott előrelépés történt a korrupció elleni küzdelem területén: némi fejlemény jelenthető a büntető eljárás alá vonás és a politikai pártok finanszírozásának átláthatósága terén. Fokozni kell a politikai finanszírozás átláthatóságát. A mentelmi jogok kiterjedt alkalmazási köre hiányosságot jelent e területen. Még eredményesebbé kell tenni a korrupciós ügyekkel kapcsolatos vizsgálatokat, bíróság elé állítást és ítélethozatalt. Kétségek vannak a korrupció elleni ügyek feldolgozásának pártatlanságával kapcsolatban. A nemzeti korrupcióellenes stratégia végrehajtásához nagyobb politikai eltökéltségre van szükség.

Egyenetlen előrelépés történt a szervezett bűnözés elleni küzdelmet illetően. Noha Törökország részes fele a főbb nemzetközi egyezményeknek, a személyes adatok védelmére vonatkozó jog hiányában továbbra is korlátozott a nemzetközi szintű rendőrségi együttmüködés, valamint nem sikerült működési együttműködési megállapodást kötni az Europollal. Az Europollal való kapcsolattartásra kijelölt rendőrtisztviselő kinevezése elősegítheti a bilaterális együttmüködés javulását. Nem történt jelentős előrelépés az emberkereskedelem elleni küzdelem területén.

Ami az emberi jogokat és a kisebbségvédelmet illeti, a legtöbb területen – különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára, az egyesülési és gyülekezési jogra, valamint a vallásszabadságra – jelentős erőfeszítésekre van szükség.

Noha némi előrelépés történt a nemzetközi emberi jogi jogszabályok tiszteletben tartása tekintetében, továbbra is fontos reformokra van szükség az emberjogi struktúrák megerősítéséhez, és aggodalomra ad okot az emberi jogok védelmezői ellen indított bűnügyi eljárások száma.

A fogva tartási helyeken továbbra is csökkenő tendencia mutatkozik a kínzással és embertelen bánásmóddal kapcsolatban. Az erőszakos túlkapások túlzott alkalmazása azonban továbbra is aggasztó, és kevés előrelépés történt a büntetlenség kezelése terén. A bírósági eljárásokban jelentős az ügyhátralék; prioritást a biztonsági erők által benyújtott, a fentiekkel ellenkező állítások élveznek.

Ami a börtönöket illeti, a börtönben fogva tartottak száma tovább nőtt, és komoly túlzsúfoltságot eredményezett, valamint jelentősen kihatott a higiéniai és egyéb fizikai körülményekre. A fogva tartási körülmények – különösen a fiatalokat érintők – továbbra is komoly aggodalomra adnak okot. Már régóta esedékes a börtönökben alkalmazott panasztételi rendszer átalakítása. Külön figyelmet kell fordítani a fogva tartottaknak nyújtott orvosi ellátás kérdésére, valamint a fiatalkorúak fogva tartására vonatkozó feltételekre.

Korlátozott előrelépés történt az igazságszolgáltatás hozzáférhetősége terén. A jogi segítségnyújtás hatálya és minősége nem megfelelő. Nincs olyan hatékony ellenőrzési mechanizmus, amely orvosolná a régóta fennálló problémákat.

Ami a véleménynyilvánítás szabadságát illeti, a harmadik igazságügyi reformcsomag elfogadása óta számos újságírót engedtek szabadon előzetes letartóztatásból, enyhítették a média bűnügyi nyomozásokra vonatkozó jelentéstételének korlátozásait, valamint betiltották az írott művek kiadás előtti lefoglalását. A véleménynyilvánítás szabadságának növekvő számú megsértése azonban komoly aggodalmakra ad okot, és a gyakorlatban továbbra is még inkább korlátozott a média szabadsága. A jogi keret, különös tekintettel a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemre, valamint annak bíróságok általi értelmezése visszaéléseket okoz. Ehhez hozzájön az is, hogy az ipari konglomerátumokban magas a média koncentrációja az információk és gondolatok szabad mozgását jóval meghaladó érdekekkel. Mindez széles körben alkalmazott öncenzúrát okozott. A weboldalak gyakori betiltása komoly aggodalomra ad okot, és felül kell vizsgálni az internetről szóló törvényt.

Ami a gyülekezés és egyesülés szabadságát illeti, noha a május 1-jei tüntetésekre és tevékenységekre, például az „Örmény népirtás emléknapjára" békés légkörben került sor, az előzetesen nem engedélyezett tüntetéseket erőszakos események és a biztonsági erők aránytalan erőszakos túlkapásai jellemezték. Ez főként, de nem kizárólag, a kurd kérdéssel kapcsolatos tüntetésekre volt jellemző. A gyülekezés és egyesülés szabadságához való alkotmányos jogot számos alkalommal túlságosan korlátozóan értelmezték. A tüntetésekről és találkozókról szóló törvényt felül kell vizsgálni, a biztonsági erők erőszakos túlkapásainak állítólagos eseteit pedig ki kell vizsgálni és adott esetben bíróság elé kell vinni. Az adományszervezési szabályok továbbra is megszorítóak és mérlegelési jogkörbe tartoznak. Nincsenek fejlemények a politikai pártokról szóló törvénnyel kapcsolatban.

A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság terén korlátozott előrelépés történt. Némi előrelépés történt a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadását illetően az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának alkalmazása tekintetében. Folytatódott a párbeszéd a nem muzulmán vallási közösségekkel. A kisebbségi vallások hitgyakorlói vagy a hitetlenek azonban ki voltak téve a szélsőségesek fenyegetéseinek. Az emberi jogokról szóló európai egyezménynek megfelelő jogi keretet kell azonban még kialakítani ahhoz, hogy a nem muzulmán vallási közösségek és az alevi közösség működését ne nehezítsék indokolatlan kötöttségek.

Jogi tekintetében előrelépés történt a nők jogainak tiszteletben tartása és a nemek közötti egyenlőség területén. A kormány cselekvési tervet hozott létre az Európai Parlament „A törökországi nők kilátásai 2020-ig” címen közzétett jelentésében felvetett kérdések megválaszolására. A család védelméről és a nők ellen elkövetett erőszak megelőzéséről szóló jogszabály a családtagokat és házasságon kívüli kapcsolatokban élőket kívánja védelmezni az erőszak ellen. A sürgősségi esetekben kilátásba helyezett eljárások általában pozitívak, csakúgy, mint a hatóságok civil társadalommal kezdett inkluzív konzultációja. Továbbá, jelentős erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy ezt az új jogszabályt – a már meglévő jogszabályokkal együtt – politikai, társadalmi és gazdasági valóságba ültessék át. A jogszabályokat az egész országban következetesen végre kell hajtani. Fokozni kell a nők foglalkoztatásba, politikaalkotásba és politikába történő bevonását, illetve azokban való részvételét. A császármetszésről szóló törvényt úgy fogadták el, hogy előtte nem volt megfelelő előkészítés és a civil társadalommal folytatott konzultáció. Az e törvényt megelőző vitát és az abortusszal kapcsolatos hasonló vitát polarizált irányvonal jellemezte. Továbbra is aggasztó a korai és erőltetett házasságok kérdése.

A gyermekek jogai tekintetében erőfeszítésekre van szükség valamennyi területen, ideértve az oktatást, a gyerekmunka elleni küzdelmet, az egészségügyet, valamint az igazgatási kapacitást és koordinációt is. Általánosságban még több megelőző jellegű és rehabilitációs intézkedést kell hozni a fiatalkorúak tekintetében. A gyermekek fogva tartása nem megfelelő körülmények között történik, és további fiatalkorúakkal foglalkozó bíróságokat kell létrehozni a hatályos jogszabályokkal összhangban.

Ami a szociális szempontból kiszolgáltatott helyzetű személyeket és a fogyatékossággal élőket illeti, további intézkedésekre van azonban még szükség ahhoz, hogy e személyek még inkább részt vehessenek a társadalmi és gazdasági életben.

További erőfeszítésekre van szükség a megkülönböztetés elleni küzdelem területén. Még mindig hiányzik az átfogó diszkriminációellenes jogszabály, és a kormány részéről még jelentős erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy megvédjék a kiszolgáltatott helyzetű lakosságot – ideértve a nőket, gyerekeket, valamint a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű egyéneket is – a társadalmi zaklatástól, megkülönböztetéstől és erőszaktól.

Korlátozott előrelépés történt a munkaügyi és a szakszervezeti jogok tekintetében. Módosították a köztisztviselők szakszervezeti jogairól szóló törvényt, de az még nincs összhangban az uniós és ILO-standardokkal. A szakszervezetek általi közös fellépések számos korlátozásnak vannak alávetve.

A tulajdonjogok tekintetében előrehaladás történt az alapítványokról szóló 2008-as törvényt módosító jogszabály elfogadásával. A végrehajtás folytatódott, Ugyanakkor a meglévő jogszabályok még mindig nem fedik le sem az összevont alapítványokat, azaz az olyan alapítványokat, amelyek irányítását az alapítványokkal foglalkozó főigazgatóság vette át, sem az alevi alapítványoktól elkobzott tulajdonokat. Aggodalomra adnak okot a Szent Gábriel szír ortodox kolostorral kapcsolatban folyamatban lévő ügyek, amelyek közül néhányat a kormány kezdeményezett. Törökországnak biztosítania kell az összes nem muzulmán vallási közösség és mások tulajdonjogainak teljes mértékű tiszteletben tartását.

Törökország továbbra is korlátozó megközelítést alkalmaz a kisebbségekre, noha a kisebbségi csoportok – és nem csupán a Törökország által hivatalosan is elismert kisebbségek - képviselőit most először meghívták a parlamentbe, hogy kifejezzék véleményüket az új Alkotmánnyal kapcsolatban. A nyelvek, a kultúra és az alapvető jogok védelme és teljes mértékű, az európai normákkal összhangban történő tiszteletben tartása még nem valósult meg. Törökországnak átfogó megközelítést kell alkalmazni és további erőfeszítéseket kell tennie, hogy erősítse a toleranciát, a biztonságot és előmozdítsa a kisebbségek társadalmi integrációját. A meglévő jogszabályokat felül kell vizsgálni, valamint átfogó jogszabályokat kell bevezetni a megkülönböztetés elleni küzdelemre, továbbá védelmi mechanizmusokat vagy szaktestületeket kell létrehozni a rasszizmus, idegengyűlölet, antiszemitizmus és intolerancia elleni küzdelem céljából. A vonatkozó biztosítékokat és egyezményeket alkalmazni kell.

Törökország előrelépést tett a kulturális jogok területén, kevesebb korlátozást jelentettek a kurd nyelv börtönlátogatások alkalmával vagy levélváltásokban történő alkalmazásával kapcsolatban. A jogszabályok – ideértve az Alkotmányt és a politikai pártokról szóló törvényt is - azonban továbbra is korlátozzák a töröktől eltérő nyelvek használatát. Továbbá, a bírói kar számos korlátozó határozatot hozott a töröktől eltérő nyelvek használatával kapcsolatban, ideértve a kurdot is kurd politikusokkal és emberi jogok védelmezőivel kapcsolatos bírósági ügyekben.

Némi előrelépés történt, de szisztematikus megközelítésre van szükség a romák problémáinak kezelése érdekében. Átfogó stratégiát kell kidolgozni, és a kérdéssel foglalkozni kell és előtérbe kell helyezni a főbb politikai dokumentumokban. A romák helyzetével kapcsolatban kevés a mennyiségi adat, ami akadályozza a tájékozott politikaalakítást.

A keleti és délkeleti régióval kapcsolatban jelentős vitára került sor a kurd kérdést illetően, de nem történt előrelépés a megoldás felé. Fokozódtak a terrortámadások és katonai műveletek. Az EU az összes terrortámadást elítélte. Aggodalomra ad okot, hogy megválasztott politikusokat és emberi jogok védelmezőit tartanak fogva. Az olyan események, mint például az Uludere-ben elkövetett polgárgyilkosságok a hatóságok hatékony és gyors vizsgálatait sürgetik, és még nem volt átlátható konzultáció. A 80-as és 90-es években délkeleten elkövetett törvénytelen kivégzésekkel és kínzással kapcsolatban még mindig nem derült fény az igazságra, ahhoz még le kell folytatni a kellő jogi eljárást A határidő-korlátozásról szóló alapszabály miatt a múltbeli bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági vizsgálatok lassan lezárulnak, eredmény nélkül. A gyalogsági aknák és a faluőrség-rendszer továbbra is aggodalomra adnak okot.

A hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek kárenyhítésének folyamata folytatódott, de még értékelni kell a rendszer hatékonyságát. Ami a menekülteket és menedékkérőket illeti, némi javulás jelenthető az idegenrendészeti központokban uralkodó fogva tartási körülmények tekintetében. Továbbra sincs azonban még sem a hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek szükségleteinek hatékonyabb megválaszolását célzó nemzeti stratégia, sem a menekültekre és menedékkérőkre vonatkozó átfogó jogi keret. A fogva tartási és kitoloncolási gyakorlatokat tovább kell javítani.

Ami a regionális kérdéseket és a nemzetközi kötelezettségeket illeti, Törökország a ciprusi kérdés átfogó rendezése érdekében újfent támogatásának adott hangot a két közösség vezetője között az ENSZ főtitkárának jószolgálati missziója keretében folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban. A Tanács és a Bizottság ismételt felhívásai ellenére Törökország még mindig nem tett eleget a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének maradéktalan és megkülönböztetés-mentes végrehajtására vonatkozó kötelezettségének, valamint nem hárította el az áruk szabad mozgását nehezítő akadályok összességét az Európai Közösség és tagállamai 2005. szeptember 21-i nyilatkozata, valamint a Tanács következtetései – beleértve a 2006. decemberi és a 2010. decemberi következtetéseket – szerint. Nem történt előrelépés a Ciprusi Köztársasággal való bilaterális kapcsolatok rendezése felé. Sőt, Törökország úgy döntött, hogy befagyasztja kapcsolatait a 2012 második felében soros ciprusi EU-elnökséggel többek között azzal, hogy nem vesz részt a ciprusi EU-elnökség által vezetett üléseken. Az Európai Tanács súlyos aggodalmának adott hangot a török kijelentésekkel és fenyegetésekkel kapcsolatban, valamint arra szólította fel Törökországot, hogy tartsa teljes mértékben tiszteletben a Tanács elnökségének szerepét, ami az Európai Unió Szerződésben előírt alapvető intézményi jellemzője. Törökország továbbra is olyan nyilatkozatokat tett, amelyekben elutasította a Ciprusi Köztársaság által végzett fúrási műveleteket, és megtorlással fenyegette meg azon olajtársaságokat, amelyek a ciprusi kutatómunkában részt vesznek. Az EU felhívta a figyelmet az összes uniós tagállam szuverén jogaira, többek között arra, hogy az uniós vívmányokkal és a nemzetközi joggal - ideértve az ENSZ tengerjogi egyezményét is - összhangban kétoldalú megállapodásokat köthetnek, valamint feltérképezhetik és kiaknázhatják nemzeti erőforrásaikat.

A tájékozódó jellegű megbeszélések 2011 júliusában tartott legutóbbi fordulója után Görögország és Törökország jelenleg tárgyal a következő forduló időpontjának kitűzéséről. Görögország és Ciprus jelentős számú hivatalos panaszt tett azzal kapcsolatban, hogy Törökország továbbra is megsérti felségvizeit és légterét, ideértve a görög szigetek fölött haladó járatokat is.

Ami a regionális együttműködést illeti, Törökország továbbra is részt vesz a regionális kezdeményezésekben, többek között a délkelet-európai együttműködési folyamatban és a Regionális Együttműködési Tanácsban. Törökország támogatja a régió valamennyi országának európai uniós integrációját, valamint elmélyítette a Nyugat-Balkánnal ápolt kapcsolatait, ami erős elkötelezettséget tükröz a régió békéjének és stabilitásának előmozdítása mellett. Továbbra is jó a kapcsolat a szomszédos uniós tagállam Bulgáriával.

Törökország gazdasága továbbra is erőteljesen növekszik, ezzel most élvezi az előző évtized túlnyomó részében végrehajtott, stabilitást és növekedést célzó politikák gyümölcseit. 2011 közepe óta a növekedés üteme fokozatosan visszaesik a hazai kereslet lassulásával, a kereskedelmi és folyó fizetési mérleg azonban javulást mutat. A makrogazdasági stabilitást azonban továbbra is veszélyezteti a még mindig tetemes külső egyensúlyhiány és a jelentős inflációs nyomás.

A gazdasági kritériumokat illetően Törökország működő piacgazdaság. Feltételezhetően képes lesz arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel, feltéve hogy felgyorsítja az átfogó strukturális reformprogram végrehajtását.

2011-ben a török gazdaság 8,5%-kal nőtt, ami csak kevéssel marad el a 2010-ben mért 9,2%-tól. A növekedés nagyrészt a hazai keresletnek – különösen a privátszektorból fakadóan – volt tulajdonítható. 2012 első felében jelentősen lassult a növekedés: az előző évhez képest -3,1%-os értékkel. A hazai kereslet lassulását a kereskedelmi és a folyószámla deficit javulása kísérte, noha e javulás nagyon magas szintekhez képest történt (2011-ben a GDP 10%-a). Az erőteljes gazdasági növekedés jelentősen megnövelte a foglalkoztatást is, valamint a 2011 közepén mért körülbelül 11%-os munkanélküliséget egy év alatt 9% alá csökkentette. A monetáris politikát sokkal inkább eszközszerűen használták, és sikeresen visszafordították vele a hitelek növekedési görbéjét, így csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya. 2011-ben a költségvetés a vártnál jobb teljesítményt mutatott fel, és az államadósság 2012 közepére körülbelül a GDP 39%-ára esett vissza. A reformok és az oktatásra fordított magasabb kiadások pozitívan hatottak az iskolázottságra és iskoláztatási rátákra. Továbbra is magas szintű az EU-val létrejött kereskedelmi és gazdasági integráció.

Ugyanakkor a zökkenőmentes átmenetre nézve kihívást jelentenek a pénzügyi bizonytalanság erőpróbái és a globális veszélyérzet, és még többet kell tenni a politikai elegy hatékonyabb összehangolása érdekében. Még mindig tetemes a folyó fizetési mérleg hiánya. Az infláció csökken, de továbbra is magas. Ez az egyensúlyhiány versenyproblémákat és a hazai megtakarítások hiányát tükrözi, és további strukturális reformokat sürget. Nem tettek erőfeszítést a költségvetés átláthatóságának javítására, és a költségvetési politika hatékonyabb megszilárdítására, ami hozzájárulhatna ahhoz, hogy Törökország szavahihetőbbé tegye magát a piacokon. A piac elhagyása továbbra is költséges, a csődeljárások pedig még mindig viszonylag nehézkesek. A vállalatok versenyképességének javítása érdekében teljes körűen végre kell hajtani az állami támogatásról szóló törvényt. Az országban történt ugyan némi előrelépés a humán tőke tekintetében, a fizikai tőke azonban csekély javulás mutat.

Törökország még jobban felkészült a tagsággal kapcsolatos kötelezettségek felvállalására. Előrelépés történt a legtöbb területen, különösen a társasági jog, a statisztika, a tudomány és jutatás, valamint a vámuniós vívmányok területén. A legtöbb területen fenn kell tartani a jogharmonizáció továbbvitelét célzó erőfeszítéseket. Az uniós vívmányok végrehajtását szolgáló igazgatási kapacitást hatékonyság és eredményesség tekintetében egyaránt meg kell erősíteni. Egyes területeken a végrehajtó kapacitás is erősítésre szorul. A jogharmonizációt célzó erőfeszítéseket a társulási megállapodás alapján felállított testületek, másrészt a pozitív menetrend keretében létrehozott munkacsoportok ellenőrizték.

Némi előrelépés mutatkozik az áruk szabad mozgásának területén. Törökország bevezette a kölcsönös elismerés elvét a nem harmonizált területre vonatkozó jogrendjébe. Törökország az Európai Szabványügyi Bizottság és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság teljes jogú tagjává vált. A kereskedelem technikai akadályai azonban továbbra is gátolják egyes területeken az áruk szabad mozgását, amivel Törökország megszegi a vámunió keretében vállalt kötelezettségeit. Általánosságban elmondható, hogy e területen előrehaladott a jogharmonizáció. Kevés előrelépés mutatkozik a munkavállalók szabad mozgásának területén. Törökország megerősítette kapacitását az EURES-ben való jövőbeni részvétel, valamint a társadalombiztosítási rendszerek koordinálása céljából. E területen megkezdődtek az előkészületek. Nagyon kevés előrelépést jelenthetünk a letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága területén, ahol további erőfeszítésekre van szükség. Általánosságban e területen még nagyon gyerekcipőben jár a jogharmonizáció. Kevés előrelépés történt a tőke szabad mozgása területén. Számos ágazatban továbbra is korlátozások nehezítik a tőkemozgásokat. Meg kell erősíteni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni végrehajtó kapacitást. További erőfeszítésekre van szükség az uniós vívmányokhoz és a vonatkozó FATF-ajánlásokhoz való közelítés terén. E terület előkészületei továbbra is korai szakaszban vannak.

Korlátozott előrelépés jelenthető a közbeszerzés területén. Az intézmények helyükön vannak, és javult az igazgatási kapacitás. Készen van, de még elfogadásra vár a jogharmonizációs stratégia tervezete, amely határidőhöz kötött cselekvési tervet is tartalmaz. Törökországnak hatályon kívül kell helyeznie azon eltéréseket, amelyek nincsenek összhangban az uniós vívmányokkal, valamint folytatnia kell a jogharmonizációt, különösen a közszolgáltatások, koncessziók, valamint a köz- és a magánszféra közötti partnerségek területén. A jogorvoslatok rendszerének megszervezését felül kell vizsgálni. E területen mérsékelten előrehaladottak az előkészületek. Érdemi előrehaladás történt a társasági jog területén. Javult a jogi és intézményi keret azzal, hogy létrehozták a számviteli és ellenőrzési standardokkal foglalkozó török hatóságot. A kereskedelmi igazságszolgáltatáshoz szükséges kapacitást és a vállalatszervezést azonban még meg kell erősíteni ahhoz, hogy foglalkozhassanak az új török kereskedelmi törvénykönyvvel. Általánosságban elmondható, hogy Törökország előrehaladott ezen a területen. A szellemi tulajdonjogok területén történt némi előrelépés. Az uniós vívmányokkal összehangolt, naprakésszé tett jogszabályokat kell elfogadni. A szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítéséhez feltétlenül meg kell erősíteni az igazságszolgáltatás és a vámügyi igazgatás kapacitását. Javítani kell továbbá a hamisított áruk elleni küzdelmet. Nagyon fontos a szellemi tulajdonjogok érdekelt felei és az állami szervek közötti szorosabb koordináció és együttműködés, valamint általános tudatosító kampányokra van szükség a szellemi tulajdonjogok megsértésének kockázataival kapcsolatban. Törökország csak részben foglalkozik e terület prioritásaival.

Korlátozott előrelépés jelenthető a versenypolitika területén. Törökország hatékonyan végrehajtotta a trösztellenes és az összefonódásokkal kapcsolatos szabályokat. A közelmúltbeli jogi fejlemények azonban kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a versenyhatóság képes-e függetlenül végrehajtani műveleteit. Nem történt előrelépés az állami támogatások területén, noha számos meglévő állami támogatási gyakorlat ütközik a vámunió szabályaival. Az állami támogatásról szóló törvény a végrehajtó jogszabály hiányában továbbra sem hatékony. Az összefonódások területén előrehaladott állapotban van a jogharmonizáció. Az állami támogatások területén viszont az ország még nincs kellően felkészülve.

Némi előrelépés történt a pénzügyi szolgáltatások területén. A bankszektorban kötelezővé tették a Bázel II standardokat. További erőfeszítésekre van szükség, különösen az értékpapírpiac és befektetési szolgáltatások területén, valamint a biztosítási szektorban. E területeken haladnak az előkészületek. Előrelépést jelenthetünk az információs társadalom és a média területén. Az elektronikus kommunikációról szóló uniós kerethez való közelítés azonban továbbra is korlátozott, különös tekintettel az engedélyezésre és a piacra jutásra. További erőfeszítésekre van szükség az információs társdalommal kapcsolatos szolgáltatásokról szóló jogszabályok további közelítése érdekében. Az internetes tartalomról szóló, a véleménynyilvánítás szabadságát potenciálisan korlátozó rendelkezések, valamint egyes jogi rendelkezések túlságosan tág értelmezése, különösen a műsorszolgáltatók elleni szankciók tekintetében, aggodalomra adnak okot. E területen mérsékelten előrehaladottak az előkészületek.

Korlátozott előrelépés történt a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területét érintő jogharmonizációban. Megerősítették a mezőgazdasági statisztikákkal és a mezőgazdasági számviteli információs hálózattal kapcsolatos kapacitást. Az előcsatlakozási vidékfejlesztési program végrehajtása javult, de intenzív erőfeszítésekre van szükség a finanszírozás megfelelő felhasználásának biztosításához. Nem szüntették meg teljes mértékben az élő szarvasmarha, marhahús és származtatott termékek tényleges behozatali tilalmát, és nincs stratégia sem a mezőgazdasági támogatás átirányítására, sem a mezőgazdasági statisztikákra vonatkozóan. Ezen a területen nem nagyon haladnak az előkészületek. Némi előrehaladás történt az élelmiszer-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi politika terén. További erőfeszítésekre van szükség az uniós vívmányokkal való jogharmonizáció folytatásához. Jelentős erőfeszítésekre van szükség az agrárélelmiszeri létesítmények uniós szabványokhoz való felfejlesztése, az állatmozgások ellenőrzése, az állategészségügy – különösen a száj- és körömfájás –, valamint az állati melléktermékek tekintetében. E terület előkészületei még korai szakaszban vannak. Némi előrelépés jelenthető a halászat területén, különösen az igazgatási kapacitás, az erőforrás- és flottaigazgatás, a felügyelet és ellenőrzés, valamint a nemzetközi megállapodások tekintetében. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség a jogharmonizációhoz, a strukturális fellépéshez, a piacpolitikához, valamint az állami támogatásokhoz. A jogharmonizáció nem igazán előrehaladott ezen a területen.

Némi előrelépés történt a közlekedés ágazatát érintő jogharmonizáció terén, ami általánosságban mérsékelten előrehaladott. Törökországnak közelítenie kell jogszabályait az EU nemrégiben elfogadott, tengeri és vasúti közlekedést érintő jogalkotási csomagjaihoz. További erőfeszítésekre van szükség az uniós vívmányok alkalmazásához szükséges humán erőforrás és műszaki kapacitás terén, különösen a veszélyes árukkal és a katasztrófa-elhárítási készültséggel kapcsolatban a tengeri közlekedést illetően. A légi közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti, hogy nincs kommunikáció a Törökországban és a Ciprusi Köztársaságban működő légiforgalmi irányító központok között.

Némi előrelépés jelenthető az energiaágazatban, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra. További erőfeszítésekre van szükség a földgáz, nukleáris biztonság és sugárvédelem területén, ideértve a kiégett fűtőelem és a radioaktív hulladék felelősségteljes kezelését is. A gázágazatban továbbra is korlátozott a verseny. A villamos energia piacon javítani kell a költségen alapuló árképző mechanizmus működését, a gázpiacokon pedig létre kell hozni. A szabályozó hatóság függetlenségét és intézményi kapacitását meg kell erősíteni. Általánosságban Törökország mérsékelten előrehaladott a jogharmonizációt illetően.

Az adóügyekkel kapcsolatban korlátozott előrelépés történt a jogharmonizáció terén. Pozitív lépések történtek a dohánytermékek adóztatására vonatkozó diszkriminációs gyakorlatok megszüntetése felé, valamint az igazgatási együttmüködés és a működési kapacitás tekintetében. Az uniós vívmányokkal összevetve azonban még mindig vannak ellentmondások. További erőfeszítésekre van szükség a szeszes italokra kivetett jövedéki adó tekintetében ahhoz, hogy Törökország eleget tehessen a cselekvési tervnek az importált és hazai termékek közötti különbségek csökkentése terén. A további előrelépéshez kulcsfontosságú a megkülönböztető gyakorlatok fokozatos megszüntetése. Nem tudunk előrelépést jelenteni a közvetlen adózás területén. Általánosságban elmondható, hogy e területen mérsékelten előrehaladott a jogharmonizáció.

Némi előrelépés történt a gazdasági és monetáris politika területén. A központi bank aktívan alkalmazta az ár- és pénzügyi stabilitás biztosítását szolgáló különféle eszközöket, noha az eredmények vegyes képet mutatnak. Továbbra sem teljes az uniós vívmányokhoz való közelítés, különös tekintettel a központi bank teljes körű függetlenségére, valamint az állami szektor pénzügyi intézményekhez való kiváltságos hozzáférésének tilalmára. Megfelelő a gazdaságpolitika kidolgozását és koordinációját szolgáló kapacitás. Összességében Törökország felkészültsége előrehaladott állapotban van.

Érdemi előrelépés történt a statisztika területén, különös tekintettel az osztályozásokra és nyilvántartásokra, a népességi statisztikákra, valamint egyéb ágazati statisztikákra. További előrelépésre van szükség, különösen a nemzeti számlák, valamint az üzleti és a mezőgazdasági statisztikák területén. Általánosságban jó szintet ért el az uniós vívmányokhoz való közelítés.

Némi, noha egyenetlen, előrelépés történt a szociális politika és foglalkoztatás területén, különösen az igazgatási kapacitás fejlesztésével, a társadalombiztosítási lefedettség kiterjesztésével, valamint a munkahelyi egészségről és biztonságról szóló új jogszabály és a köztisztviselőkre vonatkozó szakszervezeti jogszabály elfogadásával. A munkavállalók és köztisztviselők szakszervezeti jogai azonban még mindig elmaradnak az uniós és ILO standardoktól. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a szegénységcsökkentés egyértelmű politikai keretének kialakítása, a munkaerőpiaci szegmentáció csökkentése, a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelem, valamint a nők és fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási rátájának növelése érdekében. Általánosságban mérsékelten előrehaladott a jogharmonizáció.

Törökország előrelépést tett a vállalkozás- és iparpolitikai elvek és eszközök területén, valamint az ágazati stratégiák elfogadásában. E területen megfelelő szintű a jogharmonizáció.

Törökország némi előrelépést tett a transzeurópai hálózatok területén, ahol előrehaladott állapotban van a jogharmonizáció. Némi előrelépés jelenthető a közlekedési és villamosenergia hálózatok területén. További erőfeszítésekre van szükség a gázhálózat és a déli gázfolyosó végrehajtása területén.

Némi fejlődésről számolhatunk be a regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja tekintetében. Megerősödött az IPA regionális fejlesztést és humánerőforrás-fejlesztést célzó alkotóelemének végrehajtását szolgáló intézményi keret, a regionális versenyképességet, környezetvédelmet és humánerőforrás-fejlesztést célzó operatív programok működési struktúrái pedig megkapták az akkreditációt az ajánlattételi felhívásokkal, szerződéskötéssel és pénzügyi igazgatással kapcsolatos feladatokhoz. Az IPA intézmények igazgatási struktúráit azonban még tovább kell erősíteni. Ezen a területen nem nagyon haladnak az előkészületek.

Az igazságszolgáltatás területén némi előrelépés történt a harmadik igazságügyi reformcsomag elfogadása után, amely számos ponton javítja a török büntetőügyi rendszert. További erőfeszítésekre van azonban szükség az igazságszolgáltatás függetlensége, pártatlansága és hatékonysága tekintetében, ideértve a büntetőügyi rendszert és a súlyos bűncselekményekben mutatkozó tetemes ügyhátralékot is. Még javítani kell a nők igazságszolgáltatásban való részvételi arányát. Korlátozott előrelépés történt a korrupció elleni küzdelem területén: némi fejlemény jelenthető a büntető eljárás alá vonás és a politikai pártok finanszírozásának átláthatósága terén. A nemzeti korrupcióellenes stratégia végrehajtásához nagyobb politikai eltökéltségre van szükség. Az alapvető jogok tiszteletben tartásának helyzete továbbra is komoly aggodalomra ad okot, különösen a terrorizmusról és szervezett bűnözésről szóló jogi keret kiterjedt alkalmazásából fakadóan, aminek következtében újra és újra megsértik a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a gyülekezési és egyesülési jogot.

Korlátozott előrelépés jelenthető a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén. Törökország sikeresen biztosít humanitárius segítségnyújtást a szíriai menekültek számára; Menedékjogi rendszere azonban meg sem közelíti az uniós előírásokat. Törökországnak növelnie kell az illegális bevándorlás megakadályozását szolgáló kapacitását. Az EU és Törökország közötti visszafogadási megállapodás június parafálása után most kulcsfontosságú annak gyors megkötése és hatékony végrehajtása, valamint a meglévő visszafogadási kötelezettségek teljes körű végrehajtása. A külföldiekről és nemzetközi védelemről szóló jogszabály elfogadása, valamint a határigazgatási reformok ugyancsak továbbra is prioritást élveznek. Mindössze korlátozott előrelépést jelenthetünk a vízumokra vonatkozó jogszabályok közelítése terén. A megfelelő adatvédelmi jogszabály hiánya akadályozza az előrelépést. Reformokra van szükség a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén. Általánosságban e területen még nagyon gyerekcipőben jár a jogharmonizáció.

Érdemi előrelépés történt a tudomány és kutatás területén. Törökország lépéseket tett kapacitás továbberősítése és az Európai Kutatási Térségbe történő integrációja előmozdítása tekintetében. Nőtt Törökország részvételi és sikeraránya az EU kutatási keretprogramjában (FP7), de további erőfeszítésekre van szükség a beadványok minőségének megerősítése, valamint a kutatók szakmai színvonalának javítása érdekében. Általánosságban elmondható, hogy Törökország jól felkészült ezen a területen.

Némi előrelépés történt az oktatás és kultúra területén. Tovább nőtt az uniós programok iránti közérdeklődés. Törökország 8 évről 12 évre terjesztette ki a tankötelezettséget. Kevés eredményről számolhatunk be a kultúra területén, és nem volt előrelépés a jogszabályok közelítésében. Általánosságban elmondható, hogy Törökország mérsékelten előrehaladott ezen a területen.

A környezetvédelem és éghajlatváltozás területén egyenetlen előrelépés történt a jogharmonizáció továbbvitelét illetően. Törökország jó előrelépést tett a vízzel kapcsolatban, némi előrelépés történt a hulladékkezelés és ipari szennyezés területén, a levegőminőséggel és természetvédelemmel kapcsolatban pedig korlátozott előrelépés jelenthető. Alig mutatkozik előrelépés a horizontális környezetvédelmi jogszabályok terén, és semmi előrelépés nem történt a természetvédelemmel és vegyi anyagokkal kapcsolatban. Külön figyelmet kell fordítani a meglévő védett területek és a potenciális Natura 2000 területek fenntarthatóságára. Ami az éghajlatváltozást illeti, még ambiciózusabb és összehangoltabb éghajlat-politika kidolgozására és végrehajtására van továbbra is szükség, hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Nem történt további előrelépés az igazgatási kapacitás területén. Meg kell erősíteni a környezetvédelmi és urbanizációs minisztérium környezetvédelmi menetrendjét, valamint valamennyi szinten a vonatkozó hatóságok közötti koordinációt és együttműködést. E terület előkészületei még korai szakaszban vannak.

Némi előrelépés jelenthető a fogyasztó- és az egészségvédelem területén. Még el kell fogadni a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kulcsfontosságú jogszabályokat, a fogyasztói mozgalom továbbra is gyenge. Törökország új igazgatási struktúrákat hozott létre a közegészségügy területén, melyek működését szorosan ellenőrizni kell. Általánosságban jól haladnak az előkészületek ezen a területen.

Érdemi előrelépés történt a vámunió területén. Az EU és Törökország közötti vámuniónak köszönhetően Törökország magas szintű jogharmonizációt ért el e területen. További jogharmonizációra van szükség a vámmentesség, szabad területek, felügyelet, vámkontingensek, valamint a szellemitulajdon-jogok területén. A vámügyi IT-rendszerek területén folytatni kell az előkészületeket. További erőfeszítésekre van szükség a kockázatalapú ellenőrzések és az egyszerűsített eljárások javításához a jogszerű kereskedelem megkönnyítése, ugyanakkor a biztonság garantálása érdekében. Történt némi előrelépés a külkapcsolatok terén. További jogharmonizációra van szükség olyan területeken, mint például az általános preferenciarendszer, valamint a kettős felhasználású termékek ellenőrzése. A védintézkedések intenzív alkalmazása aggodalomra ad okot. Általánosságban e területen továbbra is magas szintű a jogharmonizáció.

A kül- és biztonságpolitika területén jelentősen elmélyült a politikai párbeszéd az EU-val, többek között azért, mert Törökország befolyásos regionális szerepet játszik a biztonság, a gazdasági átmenet és a demokratikus reform támogatásában, ideértve a közelmúltbeli észak-afrikai fejlemények tekintetében. Törökország határozottan és ismételten elítélte a szíriai rendszer polgárok ellen elkövetett erőszakos fellépését, nyitott határpolitikát tartott fenn Szíriával, és humanitárius segítséget nyújt közel 100 000 szíriai menekült számára. A jelentésben felölelt időszakban az előző időszakokhoz képest továbbra is alacsony szinten áll Törökország KKBP-nyilatkozatokhoz való közelítése. Nem történt előrelépés az Örményországgal való kapcsolatok rendezése terén. Az Izraellel kialakított kapcsolatok továbbra is le vannak fokozva. Általánosságban mérsékelten előrehaladott képet mutat a felkészülés a kül-, biztonság- és védelmi politika területén.

Némi előrelépés jelenthető a pénzügyi ellenőrzés területén, különösen az euro védelme tekintetében. Még további erőfeszítésekre van szükség, különösen az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzéséről szóló politikai dokumentum soron következő felülvizsgálata, a közigazgatás belső ellenőrzésének megszilárdítása, valamint a török csalás elleni koordinációs szolgálat megerősítése tekintetében. A számvevőszékről szóló törvény közelmúltbeli módosításai veszélybe sodorhatják a külső vizsgálat terén elért korábbi fejleményeket. Általánosságban elmondható, hogy az előkészületek szerény haladást értek el ezen a területen.

Nem történt különösebb előrelépés a pénzügyi és költségvetési rendelkezések területén, ahol az előkészületek gyerekcipőben járnak. Kellő időben szilárd koordinációs struktúrákat, igazgatási kapacitást és végrehajtási szabályokat kell kialakítani.

Izland

Izland továbbra is eleget tesz a politikai kritériumoknak. Izland jól működő demokrácia, amely erős intézményekkel és a képviseleti demokrácia mélyen gyökerező hagyományaival rendelkezik. Az ország igazságszolgáltatási rendszere magas színvonalú, és Izland biztosítja, hogy az alapvető jogok már jelenleg is magas fokú védelmét folyamatosan tovább erősítsék.

A parlament jelenleg vizsgálja felül az alkotmánybizottság alkotmányreformra irányuló javaslatait. A speciális vizsgáló bizottság következtetései után számos intézkedést hoztak a közigazgatás hatékonyabbá tétele céljából. 2012 júniusában elnökválasztást tartottak, amelynek eredményeként a leköszönő elnököt immár ötödik hivatali idejére választották újra.

A különleges ügyész hivatala továbbra is hatékonyan foglalkozott a 2008-as bankválsággal kapcsolatos ügyekkel. 2012 áprilisában a felmentési bíróság a pénzügyi válság idején bűnösnek találta a volt miniszterelnököt az ellene emelt négy vád egyikében, nevezetesen abban, hogy a válságot megelőzően nem tartott annak szentelt kabinetüléseket. Az ügyben nem hoztak ítéletet.

Előrehaladás jelenthető a korrupcióellenes keret további erősítése terén. Ami az összeférhetetlenséget illeti, 2012 tavaszán magatartási kódexet állítottak össze a központi kormányzati személyzet számára. Még ki kell dolgozni az általánosságban a tisztviselőkre, valamint a politikai tanácsadókra vonatkozó magatartási kódexeket.

Izland továbbra is védi az alapvető jogokat, ideértve a gazdasági és szociális jogokat is. Még meg kell erősíteni az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét, az Európa Tanács nőkkel szembeni, illetve a családon belüli erőszak megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló egyezményét, valamint az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményét.

Hosszú és komoly recesszió után az izlandi gazdaság 2011-ben elkezdett talpra állani, és 2011-ben 2,6%-os növekedést realizált, 2012 első felében pedig hasonló arányban növekedett. A hatóságok további lépésként foglalkoztak a hazai adósság átütemezésével, a pénzügyi szektor stabilizálásával, valamint a költségvetési konszolidációval. 2012 májusában 6%-on második, 1 milliárd USD értékű válságutáni nemzetközi kötvényt értékesítettek külföldi befektetők számára. Izland visszanyerte mindhárom fő hitelminősítő csoport befektetési minősítését. A pénzügyi és nem pénzügyi ágazatok gyenge egyenleg-kimutatásai azonban még mindig jelentős kockázatokat hordoznak a gazdasági és pénzügyi stabilitásra nézve. A tőkekorlátozások felszámolása továbbra is kulcsfontosságú politikai kihívás.

A gazdasági kritériumokat illetően Izland működő piacgazdaságnak tekinthető. A pénzügyi szektor gyengeségei és a tőkemozgásokra vonatkozó korlátozások azonban még mindig gátolják az erőforrások hatékony elosztását. Izland várhatóan képes lesz arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión belüli versenynyomással és piaci erőkkel, feltéve, hogy megfelelő makrogazdasági politikával és strukturális reformokkal továbbra is foglalkozik a jelenlegi strukturális gyengeségekkel.

Az erőteljesen az árfolyam-stabilizációra, a költségvetési konszolidációra, és a hazai adósság átütemezésére összpontosító szakpolitika segített magasabb szintre visszaállítani a makrogazdasági stabilitást. Az emelkedő inflációra reagálva szorosabbra fogták a monetáris politikát, és nagyjából sikerült fenntartani az árfolyam-stabilitást. A 2011. és 2012. évi költségvetésben további bevételi és kiadási intézkedésekkel folytatódott a költségvetési konszolidáció. Intézkedéseket hoztak a kormány általános refinanszírozási kockázatainak csökkentésére, valamint a helyi önkormányzatok büdzséjének megerősítésére. Kereskedelmi többletet és nagyjából kiegyensúlyozott folyószámlát sikerült fenntartani. A munkanélküliségi ráta visszaesése, valamint a foglalkoztatás közelmúltbeli emelkedése azt tükrözi, hogy valamelyest javultak a munkaerőpiaci feltételek. Az ország alapvető infrastruktúrája jó, bőséges természeti erőforrásokkal rendelkezik, munkaerőpiacát rugalmasság és magas részvételi arány jellemzi.

A makropénzügyi sebezhetőség azonban továbbra is jelentős. Az éves infláció a kitűzött célérték fölött maradt,, és a jövőbeni becslések is magas inflációt jósolnak. Továbbra is kihívást jelent az árfolyam-stabilitás fenntartása. Továbbra is pénzügyi kockázatokkal kell számolni. Az államadósság és a magán adósság szintje továbbra is magas, még az adósság-átütemezés után is, a háztartások és vállalkozások pedig továbbra is jelentős problémákkal szembesülnek. A bankok eszközminősége nagy bizonytalanságoknak van kitéve, a nemteljesítések pedig továbbra is elterjedtek. A munkanélküliség továbbra is 7% körül van, ami az országban eddig példa nélküli szintekhez közelít. Különösen a fiatalokat érinti, és magas arányban foglal magában hosszú ideje fennálló munkanélküliséget. A makrogazdasági stabilizáció a tőkeszámla korlátozások ideiglenes védelmének keretében valósul meg, e korlátozásokat azonban fel kell számolni. A növekedést, a befektetést és a fejlesztést egyes szektorokban jelentős piacralépési akadályok gátolják. Az ipari struktúra továbbra is csekély mértékben diverzifikált.

Izland tagságból fakadó kötelezettségek teljesítésére irányuló képességét továbbra is megvizsgáltuk Izland Európai Gazdasági Térségben (EGT) való részvétele szempontjából is. Az uniós vívmányok előírásainak teljesítésére való felkészültség szintje összességében továbbra is jó, különösen Izland Európai Gazdasági Térségben való részvételének köszönhetően.

Az előrelépések ellenére továbbra sem sikerült rendezni az Icesave-vitát. 2011 decemberében az EFTA Felügyeleti Hatóság keresetet nyújtott be az EFTA-bíróságon Izland ellen, mivel úgy vélte, hogy Izland nem tett eleget a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvnek, és a megkülönböztetés-mentesség tekintetében megsértette az EGT-megállapodás 4. cikkét. Izland elutasította ezen állításokat, és azok figyelmen kívül hagyását követelte. Számos uniós és EFTA-tagállam küldött írásos észrevételeket a Bíróságnak. Az Európai Bizottság az EFTA Felügyeleti Hatóság támogatásában megjelent az EFTA-bíróság előtt. Ezzel egyidőben 2011 decemberében és 2012 májusában folyósították a Landsbanki Íslands hf kereskedelmi felszámolásának első két részletkifizetését a prioritást élvező hitelezők számára.

Folytatódtak a csatlakozási tárgyalások. A jelentés által felölelt időszakban 14 fejezetet nyitottak meg, és ezekből nyolcat ideiglenesen le is zártak. Az összes tárgyalási fejezet több mint felét (azaz 18-at) nyitottak meg, és ezekből 10-et ideiglenesen le is zártak.

Általánosságban elmondható, hogy folytatódott a tagsággal járó kötelezettségek felvállalására való felkészülés, az EGT-megállapodás által részben fedett területeken, és az EGT-megállapodás hatálya alá nem tartozó fejezetekben egyaránt. Izland jogszabályai továbbra is nagy mértékben összhangban állnak az uniós vívmányokkal és jelentős részben alkalmazzák azokat az EGT-megállapodás hatálya alá tartozó olyan területeken, mint például az áruk szabad mozgása, a munkavállalók szabad mozgása, a letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a közbeszerzés, a társasági jog, a szellemi tulajdonjogok, a versenypolitika, valamint az információs társadalom és a média.

Az előrehaladásról készített jelentés számos kihívást azonosít az alábbi területeken: pénzügyi szolgáltatások; mezőgazdaság és vidékfejlesztés; környezetvédelem; halászat; a tőke szabad mozgása; élelmiszerbiztonság; állat- és növény-egészségügyi politika; adózás; és vámügyek.

Ami az igazgatási kapacitást illeti, továbbra is figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy rendelkezésre álljanak az uniós csatlakozási folyamatra való felkészüléshez szükséges humán és pénzügyi erőforrások.

Az áruk szabad mozgása terén Izland jogszabályai továbbra is nagyon jól megfelelnek az uniós vívmányoknak. További erőfeszítésekre van szükség a horizontális intézkedések és a „régi-új megközelítés” szerinti termékjogszabályok, továbbá az igazgatási kapacitás tekintetében, ideértve a piacfelügyelet területét is.

A munkavállalók szabad mozgása terén Izland továbbra is jól megfelel az uniós vívmányoknak. Érdemi előrehaladást jelenthetünk a szociális biztonsági rendszerek koordinációja tekintetében. Izlandnak az ország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra is ki kell terjeszteni a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó szabályokat, és folytatnia kell az elektronikus adatmegosztó rendszer létrehozásának előkészületeit.

A letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága területén magas szintet ért el a jogharmonizáció. Még közelíteni kell a harmadik postai irányelvhez, és fel kell számolni a halászati szektorban létező korlátozásokat.

Izland részben alkalmazza a tőke szabad mozgásával kapcsolatos uniós vívmányokat. Ez alól továbbra is vannak kivételek, különösen Izland befektetési korlátozásai és kiterjedt tőkeellenőrzései tekintetében.

Izland előrehaladott állapotban van a közbeszerzés területén. E területen továbbra is megfelelő a jogharmonizáció és a végrehajtás, kivéve a jogorvoslatokról és a védelmi közbeszerzésekről szóló irányelvet.

A társasági jog területén Izland nagyfokú jogközelítést ért el, és az uniós vívmányok jelentős részét már alkalmazza. Még teljes jogharmonizációt kell megvalósítani a társasági jogról szóló uniós vívmányokkal, valamint a számviteli és ellenőrzési standardokkal.

Izland továbbra is magas szintű jogharmonizációt tart fenn a szellemi tulajdonjogok területén, és megvan a szükséges igazgatási kapacitása azok végrehajtásához. Még nem sikerült teljes körű jogharmonizációt elérni a végrehajtási irányelvvel.

A versenypolitika tekintetében Izland magas szintű jogharmonizációt ért el. Izland pénzügyi válság megválaszolására hozott állami támogatási intézkedései megfelelnek a vonatkozó uniós vívmányoknak.

A pénzügyi szolgáltatások területén megfelelő a jogharmonizáció. A haladás ellenére további teendők vannak az új uniós vívmányokhoz való közelítés folytatása, valamint a hatékony végrehajtás és megfelelő felügyelet biztosítása terén. Az Icesave körüli vita továbbra is megoldatlan. Az EFTA-bíróság előtt függőben van az EFTA Felügyeleti Hatóság Izland ellen benyújtott keresete.

Az információs társadalom és a média területén Izland nagyfokú jogközelítést ért el, és az uniós vívmányok jelentős részét már alkalmazza. Számos átültetési hiányossággal kell foglalkozni az audiovizuális politika és az információtársadalmi szolgáltatások területén.

Megkezdődtek az előkészületek a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén, ahol Izland politikája általánosságban nincs összehangolva az uniós vívmányokkal. Stratégiát és tervezési időrendet fogadtak el a meghozandó intézkedésekről az uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési követelményeknek való megfelelés biztosítására. Fel kell állítani a megfelelő igazgatási struktúrákat a közös agrárpolitika valamennyi vonatkozásának végrehajtására.

Ami az élelmiszerbiztonságot, állat- és növény-egészségügyi politikát illeti, Izland jogszabályai és igazgatási kerete részben megfelel az uniós vívmányoknak. Némi előrelépés történt az általános élelmiszerbiztonság és az élelmiszerbiztonsági szabályok területén. Foglalkozni kell a joghézagokkal az állat- és növényegészségügy, a géntechnológiával módosított szervezetek, új élelmiszerek és a nem emberi fogyasztásra szánt állati termékek területén.

Izland továbbra is alkalmazza a halászati igazgatási rendszert, amely az EU-ban kitűzött célokhoz hasonló célokat tart szem előtt, de néhány szabály lényegesen különbözik. A halászati ágazatban a letelepedés, szolgáltatásnyújtás szabadságával, valamint a tőkemozgásokkal kapcsolatban meglévő korlátozások nincsenek összhangban az uniós vívmányokkal.

Izlandon jó szinten van a közlekedési jogszabályokhoz való közelítés. Előrelépés jelenthető a közúti biztonságra vonatkozó szabályok tekintetében. A légi és közúti közlekedésre vonatkozó uniós jogszabályok átültetését be kell fejezni.

Az energiaügyi jogszabályok továbbra is részben vannak összehangolva. További erőfeszítésekre van szükség az olajkészletekkel, energiahatékonysággal és a belső energiapiaccal kapcsolatos vívmányokhoz való közelítés, valamint a szabályozó hatóság függetlenségének és igazgatási kapacitásának megerősítése céljából.

Az adózás területén Izland továbbra is részben közelítette jogszabályait az uniós vívmányokhoz, és továbbra is jó szintű igazgatási kapacitással rendelkezik. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy Izland adóügyi informatikai rendszereit összekapcsolhatóvá és átjárhatóvá tegyék az uniós adóügyi informatikai rendszerekkel.

A gazdasági és monetáris politikát illetően Izland megfelelő szinten harmonizálta jogszabályait az uniós vívmányokkal. Továbbra is foglalkozni kell a monetáris politikáról szóló uniós vívmányok terén fennálló hiányosságokkal, ideértve a központi bank függetlenségének megerősítését és az állami szektor monetáris finanszírozásának tilalmát is.

Izland részben alkalmazza a statisztikáról szóló uniós vívmányokat. Elvégezték a nyilvántartáson alapuló népszámlálás és lakásszámlálás nagy részét. Tovább kell foglalkozni azzal, hogy a statisztikai hivatal részére megfelelő erőforrásokat biztosítsanak.

Izland továbbra is alkalmazza és végrehajtja a foglalkoztatási és szociálpolitikai vívmányok jelentős részét. Megkezdődtek az előkészületek az Európai Szociális Alapban való részvételre, és jelenleg dolgoznak ki átfogó foglalkoztatási stratégiát. A jogharmonizációt még be kell fejezni a megkülönböztetés-ellenes politika és az esélyegyenlőség területén.

Izland továbbra is jól felkészült a vállalkozás- és iparpolitika területén. A pénzügyi válság továbbra is rányomja bélyegét a kkv-finanszírozás elérhetőségére.

Izlandon továbbra is magas szintű a transzeurópai hálózatok uniós szabványokhoz való közelítése.

Átfogó cselekvési tervet és ahhoz kapcsolódó időrendet fogadtak el arról, hogyan teljesítsék az uniós követelményeket a regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja területén. Izlandnak ki kell jelölnie a jövőbeni igazgató hatóságot, és ki kell dolgoznia a kohéziós politikához szükséges stratégiát és programozási dokumentumokat.

Izland továbbra is magas szintű standardokkal rendelkezik az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok területén, korrupcióellenes politikai kerete pedig tovább erősödött. Emellett tovább erősíti az alapvető jogok már jelenleg is magas szintű védelmét. Az állampolgári jogokról és az adatvédelemről szóló jogszabályok nem állnak még összhangban az uniós vívmányokkal.

Izland továbbra is alkalmazza a schengeni megállapodást, és előrehaladott állapotban van a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének területével kapcsolatos jogharmonizáció. További jogharmonizációs erőfeszítésekre van szükség a migráció, menekültügy és igazságügyi együttmüködés területén.

Izland továbbra is aktívan részt vesz a tudomány és kutatás uniós keretprogramjában. Jól halad a felkészülés az uniós csatlakozás, valamint az Európai Kutatási Térségbe való integráció tekintetében.

Izland magas szintű jogharmonizációt ért el az oktatás és kultúra területén, valamint továbbra is számos uniós oktatási és kulturális programban vett részt.

A környezetvédelem és éghajlatváltozás jogalkotási és igazgatási kerete továbbra is nagymértékben megfelel az uniós vívmányoknak, és tovább erősödött. Ugyanakkor még nem sikerült teljesen megfelelni a természetvédelmi, vízminőségi és éghajlatváltozási vívmányoknak. Izlandnak meg kell erősítenie az espoo-i és rotterdami egyezményt.

A fogyasztó- és az egészségvédelem területén Izland nagyfokú jogközelítést ért el, és az uniós vívmányok jelentős részét már alkalmazza. További előrelépés jelenthető a közegészségügy területén. További erőfeszítésekre van szükség a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos uniós vívmányokkal való joghézagok megszüntetésére.

Izland nagy mértékben alkalmazza a vámunióra vonatkozó uniós vívmányokat. Megkezdődött a felkészülés arra, hogy a csatlakozástól kezdve hatékonyan hajthassák végre az uniós jogszabályokat. Meg kell szüntetni az Unió vámunióval kapcsolatos vívmányaihoz való közelítésben mutatkozó hiányosságokat, többek között a vámtarifák, általános vámszabályok, származási szabályok, gazdasági hatású eljárások, biztonsági szabályok, valamint a vámdíjak eltörlése területén. Folytatni kell az előkészületeket az unióval kapcsolatos IT-rendszerek összekapcsolhatóságának kifejlesztésére.

Ami a külkapcsolatokat illeti, Izland magas fokú jogharmonizációt ért el az uniós vívmányokkal. Előrehaladást jelenthetünk a tekintetben is, hogy Izland és az EU rendszeres kereskedelempolitikai konzultációkról állapodott meg.

Izlandon magas szinten áll a jogharmonizáció a kül-, biztonság- és védelempolitika területén. Izland hangsúlyt fektet az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos politikára, ami alátámasztja elkötelezettségét amellett, hogy aktív szerepet kíván játszani az észak-európai regionális szervezetekben.

Izland pénzügyi ellenőrzési rendszere részben összhangban van a nemzetközi standardokkal és az EU bevett gyakorlataival. További teendők vannak az állami belső pénzügyi ellenőrzés politikai dokumentumának kidolgozása, valamint olyan belső ellenőrzés létrehozása terén, amely megfelel a külső ellenőrzés területére vonatkozó INTOSAI standardoknak, valamint biztosítja az EU pénzügyi érdekeinek védelmét.

Izlandon továbbra is megfelelő a jogharmonizáció szintje a pénzügyi és költségvetési rendelkezésekhez kapcsolódó szakpolitikai területeken. Meg kell erősíteni a saját források rendszerének létrehozására irányuló igazgatási előkészületeket. Még formálisan is létre kell hozni a koordinációs struktúrát.

[1]               Az országjelentések összegzését és következtetéseit e közlemény melléklete tartalmazza.

*               Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az ENSZ BT 1244. határozatával és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

[2]               Montenegró egyoldalúan az eurót használja egyedüli törvényes fizetőeszközként.

[3]               A prioritások a következő területeket érintik: a parlament megfelelő működése; a megerősített parlamenti többséget igénylő törvények elfogadása; kinevezési eljárások és a legfontosabb intézményekbe történő kinevezések; választási reform; a választások lebonyolítása; a közigazgatás reformja; jogállamiság és igazságügyi reform; korrupció elleni küzdelem; a szervezett bűnözés elleni küzdelem; a tulajdonjogi kérdések megoldása; az emberi jogok megerősítése és a diszkriminációellenes politikák végrehajtása; a fogvatartottakkal való bánásmód javítása és az ombudsman ajánlásainak alkalmazása. A prioritások teljes szövegét a következő dokumentum tartalmazza: COM(2010) 680.

[4]               A stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtását szolgáló nemzeti terv

[5]               A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelméről szóló törvény szerint 17 nemzeti kisebbség van Bosznia-Hercegovinában. A három nemzetalkotó nép – bosnyákok, horvátok, szerbek – nem tartozik a nemzeti kisebbséghez.

Top