52010PC0774

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.12.20.

COM(2010) 774 végleges

2010/0374 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unióban a nemzeti és regionális számlák 2010. évi európai rendszeréről

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

A projekt átfogó célja az ESA 95 felülvizsgálata annak érdekében, hogy az Európai Unióban a nemzeti számlák összhangba kerüljenek az új gazdasági környezettel, a módszertani kutatás terén elért eredményekkel és a felhasználók igényeivel.

Ezért elengedhetetlen, hogy legyen egy európai parlamenti és tanácsi rendelet az Európai Unióban a nemzeti és regionális számlák 2010. évi európai rendszeréről (ESA 2010).

A felülvizsgált ESA-nak megfelelő módszertani hivatkozásul kell szolgálnia a főbb uniós szakpolitikák végrehajtásának támogatásához szükséges, kiváló minőségű nemzetiszámla-adatok előállításához.

A felülvizsgálat alkalmat ad arra is, hogy az ESA 95 szabványai tovább javuljanak, és még jobban megfeleljenek az EU-ban fellelhető különféle felhasználási céloknak.

Európai szinten az ESA alapvető eszköz, amelyet egyrészt fontos adminisztratív célokra (pl. saját források, túlzotthiány-eljárás, strukturális alapok), másrészt a tagállami gazdaságpolitikák összehangolásának és közelítésének elemzésére használnak.

Az Európai Unióról szóló szerződésben, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben és konkrétabban a Gazdasági és Monetáris Unió által megállapított célok elérése végett az ESA az EU intézményeit, a kormányzatokat, valamint a gazdasági és szociális szereplőket olyan harmonizált és megbízható statisztikával látja el, amelyekre ezek döntéseiket alapozhatják.

Az ESA felülvizsgálata a Nemzeti Számlák Nemzetközi Rendszerének (SNA 93) felülvizsgálatát követi. Az új SNA-kézikönyvet (2008 SNA) 2009-ben tette közzé az azt összeállító öt nemzetközi szervezet (az ENSZ statisztikai részlege, az IMF, az OECD, a Világbank és az Eurostat).

Ami a fogalommeghatározásokat, az elszámolási szabályokat és az osztályozásokat illeti, az ESA alapvetően összhangban van az SNA-val. Tartalmaz mindazonáltal bizonyos különbségeket is, elsősorban a megjelenítés módjában, ami inkább az Európai Unión belüli használatához igazodik. Ez a sajátos alkalmazás ténylegesen nagyobb pontosságot igényel a fogalommeghatározásokban, az osztályozásokban és az elszámolási szabályokban. Az SNA-tól eltérően az ESA alapja egy rendelet, amely az uniós szintű összehasonlíthatóság érdekében kötelező szabályokat és egy kötelező adattovábbítási programot is tartalmaz.

2. AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

Az ESA felülvizsgálatát számos csoport megvitatta:

Megalakult egy nemzeti számlákkal foglalkozó igazgatókból álló irányítócsoport, hogy a nemzeti számlákkal foglalkozó igazgatók csoportját segítse az alábbi feladataiban:

- a projekt sikeréhez szükséges stratégiai iránymutatás megadása,

- tanácsadás a különböző projektszakaszokban,

- döntések a fontos módszertani kérdésekben.

Az ESA 95 felülvizsgálatáról szóló projekt sikerének kulcsa általánosságban a nemzeti számlákkal foglalkozó munkacsoport (National Accounts Working Group, NAWG) szakértelme, speciálisabb kérdésekben pedig a pénzügyi számlákkal foglalkozó munkacsoport (Financial Accounts Working Group, FAWG) szakértelme. A projekt szakmai minőségének biztosításához az üléseken intenzív vitákra, valamint írásos konzultációkra volt szükség. A NAWG mellett – a NAWG és a FAWG közös találkozóinak formájában – megalakult az ESA 95 felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoport (ESA 95 Revision Group) is, hogy a két munkacsoport közös érdeklődési körébe tartozó kérdésekkel foglalkozzék.

A rendszer pénzügyi és nem pénzügyi részének összehangolásán az EKB–Eurostat konzisztenciával foglalkozó technikai csoportja dolgozott.

A felülvizsgálati folyamat minden egyes lépéséről jelentést kapott az európai statisztikai rendszer bizottsága, és rendszeres tájékoztatást kapott a monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottság is.

Rendszeres volt a kapcsolat más főigazgatóságokkal is, elsősorban a Gazdasági és Pénzügyi, valamint a Költségvetési Főigazgatósággal.

A felhasználók és érdekelt felek részvételével az Eurostat 2009 szeptemberében Brüsszelben szervezett egy nemzeti számlákkal foglalkozó konferenciát.

HATÁSVIZSGÁLAT

Az ESA felülvizsgálata nélkül romlana a nemzeti számlák és aggregátumok összehasonlíthatósága: egyrészt a tagállamok között, hiszen a felülvizsgálat alkalmat ad arra, hogy az elmúlt 15 évben felmerült kérdésekre új módszertani szabályokat lehessen meghatározni, másrészt nemzetközi szinten, hiszen éppen most vizsgálták felül az SNA-t.

Az ESA-nak továbbra is az SNA-nak a tagállamok gazdasági szerkezetére adaptált változatának kell maradnia, és a lehető legnagyobb mértékig követnie kell az SNA szerkezetét, hogy az Európai Unió adatai összehasonlíthatók legyenek a főbb nemzetközi partnerei által összeállítottakkal.

A Tanács 2010. novemberi ECOFIN-ülésén sorra kerülő orientációs vita előkészítéseként a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság statisztikai albizottsága megvitatta a felülvizsgált ESA bevezetése által a fő nemzetiszámla-aggregátumokra gyakorolt következmények elemzését.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A rendelet célja az ESA felülvizsgálata mind a közös szabványokra, fogalommeghatározásokra, osztályozásokra és elszámolási szabályokra vonatkozó módszertan, mind pedig az e módszertan szerint összeállított számlák és táblák uniós célokra történő továbbítási programja tekintetében.

Az európai statisztika jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 338. cikke jelenti: „az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el statisztikák készítésére vonatkozóan, amennyiben ez az Unió tevékenységeinek ellátásához szükséges”. Meghatározza az európai statisztika előállítására vonatkozó követelményeket, és előírja a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelése normáinak való megfelelést.

A javaslat a szubszidiaritás és az arányosság elvének egyaránt megfelel.

A szubszidiaritás elvét illetően a javaslat céljai nem esnek az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe, ugyanakkor a tagállamok nem tudják azokat kielégítően megvalósítani.

Világos európai keret – vagyis közös nemzetiszámla-módszertant és továbbítási programot meghatározó európai jogszabály – nélkül a tagállamok nem tudják a szükséges mértékig megvalósítani a központi minőségi kívánalmat.

Ez különösen fontos a nemzeti számlák terén, ahol az aggregátumokat számos célra használják nemcsak regionális és nemzeti, hanem európai szinten is (pl. saját források, túlzotthiány-eljárás vagy a strukturális alapok).

A javaslat céljait az Európai Unió szintjén jobban meg lehet valósítani egy európai jogi aktus alapján, hiszen uniós szinten kizárólag a Bizottság képes a nemzetiszámla-módszertan és a statisztikai adatok szükséges harmonizációját koordinálni; a nemzetiszámla-adatok gyűjtését, illetve az összehasonlítható nemzetiszámla-statisztika összeállítását viszont a tagállamok is meg tudják szervezni. Az Európai Unió ezért a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.

Az arányosság elvét illetően a rendelet a céljának eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és nem terjed túl azon, ami ehhez szükséges. Nem írja elő az egyes tagállamok számára a nemzetiszámla-adatgyűjtési mechanizmust, hanem csupán a továbbítandó adatokat határozza meg a harmonizált struktúra és ütemezés biztosítása érdekében.

Az ESA 2010-re vonatkozóan javasolt jogi eszköz egy európai parlamenti és tanácsi rendelet. A rendelet előnyt élvez, mivel azonos rendelkezéseket állapít meg az Európai Unió egészére nézve, és nem hagy teret a tagállamoknak arra, hogy hiányosan vagy szelektíven alkalmazzák. A rendelet közvetlenül alkalmazandó, vagyis nem kell átültetni a nemzeti jogba.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsen az Európai Unió költségvetését érintő vonzata.

5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni.

2010/0374 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unióban a nemzeti és regionális számlák 2010. évi európai rendszeréről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére[2],

rendes jogalkotási eljárás keretében[3],

mivel:

(1) A tagállamok gazdaságának és a Gazdasági és Monetáris Uniónak (GMU) a figyelemmel kísérése összehasonlítható, naprakész és megbízható információkat kíván minden egyes tagállam vagy régió gazdasági helyzetének szerkezetéről és fejlődéséről.

(2) A Bizottságnak részt kell vállalnia a tagállamok gazdaságának és a GMU figyelemmel kísérésében, és különösen rendszeresen jelentést kell tennie a Tanácsnak arról, hogy a tagállamok milyen előrehaladást értek el a GMU keretében felmerülő kötelezettségek teljesítésében.

(3) Valamely tagállam vagy régió gazdasági helyzetének elemzésére szolgáló alapvető eszközként az uniós polgároknak is szükségük van gazdasági számlákra. Az összehasonlíthatóság kedvéért az ilyen számlákat olyan egységes elvek alapján kell összeállítani, amelyek nem tesznek lehetővé különböző értelmezéseket.

(4) A Bizottságnak uniós közigazgatási célokra – különösen a költségvetési számításokhoz – a nemzeti számlák aggregátumait kell használnia.

(5) 1970-ben napvilágot látott egy „European System of Integrated Economic Accounts” (az integrált gazdasági számlák európai rendszere) című adminisztratív dokumentum, amely az e rendelet által szabályozott területre terjedt ki, és amelyet kizárólag az Európai Közösség Statisztikai Hivatala állított össze saját felelősségére. Ez a dokumentum volt az eredménye az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala és a tagállami statisztikai intézetek arra irányuló több éves közös munkájának, hogy összeállítsanak egy, az Európai Közösségek gazdasági és társadalmi politikájának kívánalmait kielégítő nemzetiszámla-rendszert. Ez volt a közösségi változata az Egyesült Nemzetek Szervezete által létrehozott nemzeti számláknak, amelyeket addig a Közösség is használt. Az eredeti szöveg korszerűsítése érdekében a dokumentumból 1979-ben egy második kiadást[4] is közzé tettek.

(6) A Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet[5] olyan rendszert hozott létre a nemzeti számlákból, amely megfelel az Unió gazdasági, szociális és regionális politikai követelményeinek. A rendszer nagyjából összhangban van az Egyesült Nemzetek Szervezetének Statisztikai Bizottsága által 1993 februárjában azzal a céllal elfogadott nemzetközi Nemzeti Számlák Rendszerével (SNA 1993), hogy így az ENSZ összes tagországának eredményei nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek.

(7) Annak érdekében, hogy a nemzeti számlák jobban összhangba kerüljenek az új gazdasági környezettel, a módszertani kutatás terén elért eredményekkel és a felhasználók igényeivel, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Statisztikai Bizottsága az SNA 1993 korszerűsítéseként 2009 februárjában elfogadta az új Nemzeti Számlák Rendszerét (2008 SNA).

(8) Ezeknek az új fejleményeknek a figyelembevételéhez felül kell vizsgálni a 2223/96/EK rendelettel létrehozott számlák európai rendszerét (ESA 95), hogy a rendszer a 2008 SNA-nak a tagállamok gazdasági szerkezetéhez hozzáigazított változata legyen, és hogy az Unió adatai összehasonlíthatók legyenek a főbb nemzetközi partnerei által összeállítottakkal.

(9) A környezeti és társadalmi számlák esetében figyelmet kell szentelni „A GDP-n innen és túl: a haladás mérése változó világunkban” című, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett 2009. augusztus 20-i bizottsági közleménynek[6] is. Ezért további módszertani tanulmányokra és adattesztelésekre lehet szükség.

(10) Az ezzel a rendelettel létrehozott felülvizsgált számlák európai rendszere (ESA 2010) egy módszertanból és egy továbbítási programból áll (amely meghatározott határidőket ír elő a tagállamok által benyújtandó számlák és táblák esetében). A Bizottságnak – különös tekintettel a gazdasági konvergencia figyelemmel kísérésére és a tagállamok gazdaságpolitikái közötti szoros koordináció megteremtésére – pontosan meghatározott napokon kell ezeket a számlákat és táblákat a felhasználók rendelkezésére bocsátania.

(11) Az ESA 2010 – mint a tagállamok közötti összehasonlítható eredményekhez való hozzájutás érdekében a tagállamok által az Unió követelményei szerint készítendő számlákra vonatkozó közös szabványok, fogalommeghatározások, osztályozások és számviteli szabályok referenciakerete – fokozatosan felvált minden más rendszert.

(12) A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[7] megfelelően a Bizottságnak továbbított, területi egységek szerint bontott valamennyi tagállami statisztikának a NUTS-osztályozást kell használnia. Következésképpen a regionális statisztika összehasonlíthatósága végett a területi egységeket a NUTS-osztályozás szerint kell meghatározni.

(13) Létrejött egy munkacsoport annak további vizsgálatára, hogy a nemzeti számlákban hogyan kellene kezelni a pénzügyi közvetítői szolgáltatás közvetett módon mért díját (financial intermediation services indirectly measured, FISIM). A munkacsoport megállapításainak figyelembevételével szükség lehet arra, hogy a megbízhatóbb eredmények érdekében a Bizottság 2012 vége előtt egy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosítsa a FISIM kiszámítására és elosztására vonatkozó módszertant.

(14) A kutatási és fejlesztési kiadások beruházásjellegűek, ezért állóeszköz-felhalmozásként kell számba venni őket. Miután azonban a kiegészítő táblák kifejlesztésén alapuló tesztelés során az adatok kellően megbízhatónak bizonyulnak, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal meg kell határozni az állóeszköz-felhalmozásként számba veendő adatok formátumát.

(15) Az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaság előmozdításának támogatása érdekében – elsősorban az „A GDP-n innen és túl” és az „Európa 2020” dokumentumokhoz kapcsolódó kérdésekben – további tanulmányokra és munkára van szükség azzal a céllal, hogy a jólét és a haladás esetében átfogóbb mérési megközelítést lehessen kialakítani. Ezek a tanulmányok és a munka segíteni fogják az adatok rendelkezésre állásának, továbbításának és minőségének további javítását, a módszertanok fejlesztését a jövő fejleményeire való felkészülés érdekében.

(16) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékleteinek módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat végezzen, többek között szakértői szinten is.

(17) Mivel e rendelet végrehajtása jelentős átalakításokat igényelhet a nemzeti statisztikai rendszerekben, a Bizottság a tagállamoknak eltéréseket engedélyezhet.

(18) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[8] összhangban kell elfogadni.

(19) Mivel e rendelet célját – nevezetesen a felülvizsgált Számlák Európai Rendszerének (ESA 2010) létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, uniós szinten viszont jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben megállapított arányosság elvének megfelelően e rendelet nem megy túl a fenti célkitűzés eléréséhez szükséges mértéken.

(20) Konzultációra került sor az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[9] felállított európai statisztikai rendszer bizottságával.

(21) Konzultációra került sor a 2006. november 13-i 2006/856/EK tanácsi határozattal[10] létrehozott, monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottsággal és a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról szóló, 2003. július 15-i 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelettel (a továbbiakban: GNI-rendelet)[11] megalakított, bruttó nemzeti jövedelemmel foglalkozó bizottsággal (a továbbiakban: GNI-bizottság),

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet létrehozza a számlák 2010-es európai rendszerét (ESA 2010).

(2) Az ESA 2010 a következőkről rendelkezik:

a) azon közös szabványok, fogalommeghatározások, osztályozások és elszámolási szabályok módszertana (A melléklet), amelyeket – a 3. cikkben előírt eredményekkel együtt – az Unió céljaira összehasonlítható módon összeállított számlákhoz és táblákhoz kell felhasználni;

b) az azokat a határidőket meghatározó program (B melléklet), amelyeken belül a tagállamoknak az a) pontban említett módszertan szerint összeállított számlákat és táblákat a Bizottság (Eurostat) számára továbbítaniuk kell.

(3) Figyelembe véve a 5. és 12. cikket, ezt a rendeletet minden olyan uniós jogi aktusra alkalmazni kell, amely az ESA-ra vagy annak fogalommeghatározásaira hivatkozik.

(4) Ez a rendelet egyetlen tagállamot sem kötelez arra, hogy saját céljaira összeállított számláihoz az ESA 2010-et használja.

2. cikk

Módszertan

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett ESA 2010 módszertant az A melléklet tartalmazza.

(2) A Bizottság a 7., 8. és 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhat olyan módosításokat, amelyek az ESA 2010 módszertan tartalmát pontosítani és javítani kívánják, feltéve, hogy ezek a módosítások nem változtatják meg a módszertan alapját jelentő fogalmakat, végrehajtásuk nem kíván további forrásokat, és nem okozzák a saját források növekedését.

(3) Amennyiben kétség merül fel az ESA 2010 elszámolási szabályainak helyes végrehajtását illetően, az érintett tagállam felvilágosítást kér a Bizottságtól (Eurostat). A Bizottság (Eurostat) azonnal megvizsgálja a kérdést, és közli az érintett tagállammal a kért felvilágosítással kapcsolatos döntését.

(4) A tagállamok az A mellékletben leírt módszertan szerint végzik el a nemzeti számlákban a pénzügyi közvetítői szolgáltatás közvetett módon mért díjának (FISIM) kiszámítását és elosztását. A 7., 8. és 9. cikknek megfelelően a Bizottság 2012 vége előtt felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kidolgozhatja a FISIM kiszámításának és elosztásának módszertanát.

(5) A kutatási és fejlesztési kiadásokat a tagállamok állóeszköz-felhalmozásként veszik számba. A Bizottság a 7., 8. és 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az állóeszköz-felhalmozásként számba vett adatok megbízhatóságának biztosítása végett. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ezeknak az adatoknak a formátumát határozzák meg.

3. cikk

Adattovábbítás a Bizottságnak

(1) A tagállamok a B mellékletben meghatározott számlákat és táblákat az egyes táblákra meghatározott határidőkön belül továbbítják a Bizottságnak (Eurostat).

A Bizottság az európai statisztikai rendszer bizottságával folytatott konzultációt követően legkésőbb 2018. július 1-jéig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 6. cikknek megfelelően engedélyezett eltérések alkalmazásáról, ellenőrizendő, hogy azok még indokoltak-e.

(2) A tagállamok a Bizottság (Eurostat) által meghatározott adatcsereszabványnak megfelelően továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) az ebben a rendeletben előírt adatokat és metaadatokat.

Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni a Bizottság (Eurostat) egypontos adatbeviteli rendszerébe.

(3) A Bizottság a 7., 8. és 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el arról, hogy a módszertani, gazdasági és technikai fejlemények figyelembevétele érdekében a B mellékletben módosítsa vagy kiegészítse a táblákat és a határidőket. Ezek a jogi aktusok elsősorban a tagállamok önkéntes tanulmányaiból vagy adattovábbításaiból származó eredmények Bizottság általi értékelésén alapulnak. Az értékelés elkészítésénél a Bizottság megfelelően mérlegeli az adatok rendelkezésre állásának előnyeit az adatgyűjtés költségeivel és a válaszadói teherrel szemben.

4. cikk

Minőségértékelés

(1) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett minőségi kritériumok alkalmazandók.

(2) A 3. cikknek megfelelően továbbított adatok minőségéről a tagállamok benyújtanak egy jelentést a Bizottságnak (Eurostat).

(3) Az (1) bekezdésben említett minőségi kritériumoknak az e rendelet hatálya alá tartozó adatokra történő alkalmazása során a minőségjelentések módozatait, szerkezetét és gyakoriságát a 10. cikkben említett eljárással kell meghatározni.

(4) A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok minőségét.

5. cikk

Az alkalmazás és az első adattovábbítás időpontja

(1) Az ESA 2010-et először a B melléklet szerint összeállított, 2014 szeptemberében továbbítandó adatokra kell alkalmazni.

(2) Az adatokat a B mellékletben meghatározott határidőknek megfelelően kell továbbítani a Bizottságnak (Eurostat).

(3) Az (1) bekezdésnek megfelelően az ESA 2010 alapján történő első továbbításig a tagállamok továbbra is az ESA 95 alkalmazásával összeállított számlákat és táblázatokat küldik meg a Bizottságnak (Eurostat).

(4) A Bizottság és az érintett tagállamok – a 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet[12] 19. cikkének sérelme nélkül – ellenőrzik e rendelet alkalmazását, és ezen ellenőrzések eredményét az e rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság elé terjesztik.

6. cikk

Eltérések

(1) Amennyiben a nemzeti statisztikai rendszerekben e rendelet alkalmazása jelentős átalakításokat igényel, a Bizottság a 10. cikkben említett eljárással 2020. január 1-jéig eltéréseket engedélyezhet a tagállamoknak az alkalmazás alól.

(2) Ebből a célból az érintett tagállam megfelelően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz legkésőbb e rendelet hatályba lépésétől számított három hónapon belül.

7. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság felhatalmazást kap a 2. cikk (2), (4) és (5) bekezdésében és a 3. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amely felhatalmazás az e rendelet hatálybalépését követő ötéves időtartamra vonatkozik. A Bizottság legkésőbb hat hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem vonja vissza a 8. cikknek megfelelően a felhatalmazást, az automatikusan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartammal.

(2) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit a 8. és 9. cikk határozza meg.

8. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (2), (4) és (5) bekezdésében és a 3. cikk (3) bekezdésében megállapított felhatalmazást.

(2) A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belső eljárást indító intézmény legkésőbb a végleges határozat meghozatala előtt egy hónappal tájékoztatja a másik jogalkotót és a Bizottságot arról, hogy mely felhatalmazások visszavonásáról és milyen indokok alapján kíván határozni.

(3) A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt későbbi napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

9. cikk

Kifogás a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés napját követő két hónapos határidőn belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen.

Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez a határidő két hónappal meghosszabbodik.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett határidő leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, akkor azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az abban megállapított napon hatályba lép.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus kihirdethető az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az említett határidő lejárta előtt is hatályba léphet, amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács tájékoztatta a Bizottságot azon szándékáról, hogy nem emel kifogást.

(3) Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézmény a kifogást megindokolja.

10. cikk

A bizottság

(1) A Bizottság munkáját az európai statisztikai rendszer bizottsága segíti.

(2) E bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időszak három hónap.

11. cikk

Együttműködés más bizottságokkal

(1) A 2006/856/EK határozat 2. cikkének megfelelően a Bizottság kikéri a monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottság véleményét az e bizottság hatáskörébe tartozó minden ügyben.

(2) A Bizottság az e rendelet végrehajtására vonatkozó minden olyan információt közöl az 1287/2003/EK, Euratom rendelettel létrehozott GNI-bizottsággal, amely kötelességeinek teljesítéséhez szükséges.

12. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Költségvetési és saját forrásokkal kapcsolatos célokból, valamint az 1. cikk (3) bekezdésétől és a 5. cikktől eltérően, az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 1. cikke (1) bekezdésének és az arra hivatkozó jogi aktusok – különösen az 1150/2000/EK, Euratom rendelet és az 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet[13] – értelmében a számlák európai rendszere az ESA 95 mindaddig, ameddig az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat[14] hatályos.

(2) A hozzáadottértékadó-alapú saját források meghatározásának céljából és az (1) bekezdés alóli kivételként a tagállamok – a 2007/436/EK, Euratom határozat hatályossága alatt – az ESA 2010-en alapuló adatokat is használhatnak, amennyiben az előírt részletességű ESA 95 szerinti adatok nem állnak rendelkezésre.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[1] HL C […], […], […] o.

[2] HL C […], […], […] o.

[3] HL C […], […], […] o.

[4] Eurostat: European System of Integrated Economic Accounts (ESA), second edition, Statistical Office of European Communities (Eurostat: Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszere – ESA, második kiadás, az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala) Luxembourg, 1979.

[5] HL L 310., 1996.11.30., 1. o.

[6] COM(2009) 433 végleges.

[7] HL L 154., 2003.6.21., 1. o.

[8] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[9] HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

[10] HL L 332., 2006.11.30., 21. o.

[11] HL L 181., 2003.7.19., 1. o.

[12] HL L 130., 2000.5.31., 1. o.

[13] HL L 155., 1989.6.7., 9. o.

[14] HL L 163., 2007.6.23., 17. o.