Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52009DC0533

a Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak - Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2009–2010 {SEC(2009) 1333} {SEC(2009) 1334} {SEC(2009) 1335} {SEC(2009) 1336} {SEC(2009) 1337} {SEC(2009) 1338} {SEC(2009) 1339} {SEC(2009) 1340}

/* COM/2009/0533 végleges */

In force

52009DC0533

a Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak - Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2009–2010 {SEC(2009) 1333} {SEC(2009) 1334} {SEC(2009) 1335} {SEC(2009) 1336} {SEC(2009) 1337} {SEC(2009) 1338} {SEC(2009) 1339} {SEC(2009) 1340} /* COM/2009/0533 végleges */


[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2009.10.14.

COM(2009) 533 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYEAZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2009–2010

{SEC(2009) 1333}{SEC(2009) 1334}{SEC(2009) 1335}{SEC(2009) 1336}{SEC(2009) 1337}{SEC(2009) 1338}{SEC(2009) 1339}{SEC(2009) 1340}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYEAZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2009–2010

BEVEZETÉS

Az EU ötödik bővítése elősegítette a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítását Európában. Javította a gazdasági lehetőségeket, és növelte az EU jelentőségét olyan globális kihívások leküzdése terén, mint például az éghajlatváltozás, a versenyképesség, valamint a pénzügyi piacok szabályozása és felügyelete. Az elmúlt öt évben a kibővült EU tanúbizonyságot tett arról, hogy képes együttes erővel szembenézni az előtte álló fontos kihívásokkal. A bővítés az EU egyik leghatékonyabb külpolitikai eszköze.

Az Európai Unió jelenlegi bővítési folyamata elmélyült és széles körű recesszió közepette megy végbe. A válság nem kímélte sem az uniós tagállamokat, sem a bővítési folyamatban érintett országokat. Ugyanazon időszakban az EU három új tagsági kérelmet kapott Montenegrótól (2008. december), Albániától (2009. április), valamint Izlandtól (2009. július). E kérelmek tovább bizonyítják az EU vonzerejét, valamint a stabilitás, a biztonság és a jólét előmozdításában játszott szerepét.

A bővítési folyamatban érintett országokban végbemenő reformok továbbvitele lehetővé tette ezen országok számára, hogy a csatlakozási folyamat következő fázisába lépjenek. A Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások hamarosan a végső stádiumba érnek. A Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások olyan szakaszba jutottak, amely több erőfeszítést és új reformlendületet követel meg. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jelentős fejlődést ért el a kulcsfontosságú kihívások megválaszolásában. A Bizottság véleményt készít Montenegró és Izland tagsági kérelméről. Készen áll arra, hogy Albánia kérelméről is véleményt készítsen, amint erre felkérést kap a Tanácstól. A további előrelépések a Nyugat-Balkán összes érintett országában azt eredményezhetik, hogy ezen országok megkaphatják a tagjelölt státuszt, amint bizonyították felkészültségüket.

A Nyugat-Balkán országai, valamint Törökország előtt azonban – eltérő mértékben ugyan – jelentős munka áll még ahhoz, hogy teljesítsék a megállapított kritériumokat és feltételeket. A reformfolyamat gyakran lassú. A nemzetközi gazdasági válság még inkább súlyosbítja a terheket. Számos esetben egyes bilaterális kérdések mértéktelenül kihatnak a csatlakozási folyamatra.

E kihívások fényében továbbra is a 2006. decemberi Európai Tanács által elfogadott megújított bővítési konszenzus jelöli ki az említett országok előtt álló utat. E konszenzus a kötelezettségvállalások megerősítése, a tisztességes és szigorú feltételek alkalmazása és a közvéleménnyel folytatott hatékony kommunikáció elvein, valamint az EU új tagállamok befogadására vonatkozó képességén alapszik. Az EU javította a bővítési folyamat minőségét különösen azáltal, hogy ma már a korai szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás kérdése.

A csatlakozási folyamat erősen ösztönzi a politikai és gazdasági reformokat. Az EU stratégiai érdeke, hogy – az elfogadott elvek és feltételek alapján – fenntartsa e folyamat lendületét.

Az EU bővítési politikája olyan körültekintően irányított folyamatot biztosít, amelyben a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok politikai és gazdasági reformjaiknak megfelelő ütemben, valamint a koppenhágai kritériumok szerint meghatározott tagsági kötelezettségeik teljesítésére vonatkozó kapacitásuk szerint közeledhetnek az EU-hoz. A Nyugat-Balkánon továbbra is kulcsfontosságú a regionális együttműködés, ami egyben a stabilizációs és társulási folyamat központi eleme.

A lisszaboni szerződés megreformálja a kibővített Unió intézményeit, hogy az EU politikáit a gyorsan változó világ igényeihez igazíthassa. A bővítéssel kapcsolatban a Szerződés olyan intézményi keretet biztosít, amely egy új tagállam csatlakozásakor lehetővé teszi az uniós intézmények zökkenőmentes kiigazítását, valamint azzal módosítja a csatlakozási eljárást, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek értesítést kapnak a tagsági kérelmekről.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia 2010 elejétől kezdődő – a Bizottság javaslata alapján létrehozott – vízummentességi rendszere is azt tanúsítja, hogy a reformok kézzel fogható előnyöket biztosítanak a polgárok számára. A Bizottság 2010 közepére hasonló javaslatokat fog előterjeszteni Albániára és Bosznia-Hercegovinára vonatkozóan is, amennyiben ezen országok eleget tesznek a meghatározott feltételeknek.

Ciprus kérdését illetően a ciprusi görög és ciprusi török közösségek vezetői az ENSZ égisze alatt az átfogó rendezésről folytatott tárgyalások végső szakaszába lépnek. A Bizottság támogatja igyekezeteiket, és a közösségi hatáskörbe tartozó kérdésekben gyakorlati tanácsokat nyújt.

E közlemény ismerteti a bővítési folyamatban részt vevő országok által elért eredményeket, valamint az előttük álló legfontosabb kihívásokat. Felvázolja azt a megközelítést, amellyel a Bizottság az elkövetkező évben irányítani és támogatni kívánja erőfeszítéseiket. Emellett egy kísérő dokumentumban a Bizottság – a régió európai perspektívájával összhangban – kijelöli, hogy Koszovónak[1] milyen további lépéseket kell tennie az EU-integráció felé.

FONTOSABB KIHÍVÁSOK

A következő szakaszban áttekintjük azon fontosabb kihívásokat, amelyek jelenleg kihatnak a bővítési folyamatra. Bővítési politikája révén az EU segítheti e kihívások kezelését, de a fő felelősség továbbra is az érintett országokat terheli.

A gazdasági válság

A globális recesszió – eltérő mértékben ugyan – kihatott a nyugat-balkáni országok és Törökország gazdaságára. Az EU – a nemzetközi pénzügyi intézetekkel koordinálva – segítséget nyújt a bővítési folyamatban érintett országoknak ahhoz, hogy enyhítsék a válság hatását és előkészítsék az utat a talpraálláshoz.

A Nyugat-Balkán és Törökország gazdasági tevékenysége 2008 második fele óta jelentősen visszaesett, mivel csökkent a kereslet exportjaik iránt, országaikba kevesebb közvetlen külföldi befektetés áramlik, és alacsonyabb a határokon átnyúló hitelezés. Valamennyi gazdaságban romlott a költségvetési helyzet. Tovább emelkedett a számos országban már egyébként is magas munkanélküliség. A Nyugat-Balkán és Törökország 2009-es gazdasági visszaesése azonos nagyságrendű az EU-átlagával, de kevésbé súlyos, mint a leginkább sújtott uniós tagállamok helyzete. A makrogazdasági helyzet ugyanakkor valamennyi országban ingatag maradt.

A Nyugat-Balkán országaiban korlátozott annak lehetősége, hogy a válságra erőteljes hazai makrogazdasági politikával reagáljanak. A monetáris és költségvetési politikai intézkedések tekintetében jelentős megszorításokkal kell számolni a korábbi, ciklikusságot előnyben részesítő költségvetési irányvonal, a devizaalapú hitelek és jelzálogok, valamint a jelentős külső egyensúlyhiány miatt. Ilyen körülmények között a régió legtöbb országa általában megfelelően reagált a válságra annak ellenére, hogy bizonyos esetekben eleinte nem ismerték fel a kihívás súlyosságát. Az EU-csatlakozás perspektívája segített megőrizni a Nyugat-Balkán térségének gazdaságaiba vetett hitet, valamint a közelmúlt viharos időszakában biztos támpontot jelentett a gazdaságpolitikák számára. Ezzel egy időben egyes bővítési országok képesek voltak előnyt kovácsolni az elmúlt években bevezetett strukturális reformokból, ami segített enyhíteni a válságot. A jobb pénzügyi szabályozás, például Horvátországban és Törökországban, hozzájárult a bankszektor stabilitásához és ellenálló-képességéhez. Szerbia és Bosznia-Hercegovina támogatást kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), mivel mindkét országban fokozódott a külső egyensúlyhiány, és korábbi expanziós politikáik miatt államháztartásaikat különösen súlyosan érintette a válság.

A bővítési folyamatban érintett országokban folytatódik a válság kibontakozása, különösen annak a reálgazdaságra gyakorolt hatása – ideértve a foglalkoztatást és a szociális helyzetet is. A talpra álláshoz időre lesz szükség, mivel az előrejelzések szerint a főbb kereskedelmi partnerek gazdasági tevékenysége csak lassan fog fellendülni. A hazai keresletet ösztönző tőkebeáramlások valószínűleg alacsonyak maradnak. A társadalom legsérülékenyebb részeiben rövid távú intézkedéseket hoztak a válság szociális hatásának enyhítésére. Középtávon nagyon fontos olyan stabil költségvetési politikát biztosítani, amely hatékonyabb és eredményesebb közkiadásokra és beruházásokra fekteti a hangsúlyt. A foglalkoztatási politikáknak és szociális védelmi intézkedéseknek foglalkozniuk kell a strukturális munkanélküliséggel, valamint védelmezniük kell a szociális szempontból sérülékeny csoportokat.

A válságra adott válasznak figyelembe kell vennie a fenntartható fejlődés szükségességét és az éghajlatváltozásban megtestesülő kihívást, valamint prioritásként kell kezelnie a biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot eredményező intézkedéseket. Az EU-val kapcsolatos reformok hozzájárulnak a versenyképesség fokozásához és a nyitottsághoz, valamint a kereskedelmet és beruházást ösztönző jogi kerethez. Az üzleti környezet javításához elengedhetetlenek a jogállamiság megszilárdítását célzó intézkedések, ideértve a korrupció elleni küzdelmet is.

Ami az uniós támogatást illeti, az előcsatlakozási támogatást úgy programozták, hogy segítse a bankszektort, az infrastruktúra-projekteket, a kis- és középvállalkozásokat, valamint a munkahelyteremtést, ideértve a vidéki területeket is. E célra 200 millió EUR összegű támogatást különítettek el az előcsatlakozási támogatási eszközből (IPA), ami a nemzetközi pénzintézetek által nyújtott kölcsönökkel társfinanszírozásban legalább 1 milliárd EUR értékű beruházást fog generálni. A Bizottság azt javasolta, hogy csökkentsék a kedvezményezett országok IPA-támogatásokhoz megkövetelt társfinanszírozásának mértékét. A Bizottság az IPA-n keresztül közvetlen költségvetési támogatást nyújtott Szerbiának, hogy enyhítse a pénzügyi és gazdasági válság hatásait. Emellett a Bizottság javasolta, hogy a Tanács hagyjon jóvá Szerbia részére egy 200 millió EUR összegű kölcsön formájában nyújtott makro-pénzügyi támogatást. E lehetőségeket szükség esetén a többi ország számára is biztosítják. A pénzügyi támogatás mindkét esetben feltételekhez kötött, többek között a stabil makrogazdasági politikákról szóló IMF-megállapodáshoz. A Bizottság szorosan együttműködik a nemzetközi pénzügyi intézetekkel, amelyek elkötelezték magukat amellett, hogy a Nyugat-Balkán és Törökország számára nyújtott hiteleik összegét 2009-ben több mint 5 milliárd EUR-ra emelik.

Jogállamiság

A Nyugat-Balkánnak és Törökországnak továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenéznie a jogállamiság megszilárdítása, különösen a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. E kérdések kulcsfontosságúak a működő demokrácia és gazdaság szempontjából, és az uniós csatlakozási folyamat is nagy mértékben függ tőlük. Emellett kihatnak – olykor túlzott mértékben is – a bővítési folyamat uniós közmegítélésére. A bővítési országok jelentős erőfeszítéseket tesznek e problémák megoldására. A Bizottság továbbra is teljes mértékben kiaknázza a bővítési folyamatot nyújtotta lehetőségeket ahhoz, hogy támogassa ezen erőfeszítéseket, és szorosan figyelemmel kísérje az eredményeket.

A korrupció számos területen jelen van, valamint kihat a polgárok mindennapi életére és az üzleti környezetre. Különös figyelmet kell fordítani az olyan területekre, mint például a közbeszerzés és privatizáció, az igazságszolgáltatás, a politikai pártok finanszírozása, valamint a közigazgatás és a kormány átláthatósága. Kulcsfontosságú a korrupció és kapcsolódó bűncselekmények elleni küzdelemre szakosodott, független és pártatlan bírói kar és ügyészek, valamint politikai befolyástól mentes és professzionális rendőrség és közigazgatás biztosítása. Jól megszövegezett jogszabályokra és hatékony végrehajtásra van szükség olyan területeken, mint például a közbeszerzés, a szellemi tulajdonjogok, a pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi vizsgálat, valamint a csalás elleni küzdelem.

További erőfeszítésekre van szükség a régió-szerte továbbra is problémát jelentő szervezett bűnözés elleni küzdelemhez. A bűnüldöző hatóságoknak hatékonyabbá kell válniuk, valamint együtt kell működniük a nemzetközi bűnszervezetek megfékezése érdekében.

A megújított bővítési konszenzussal összhangban, valamint figyelembe véve az ötödik bővítésből nyert tapasztalatokat, a jogállamiság olyan kulcsfontosságú prioritás, amellyel az érintett országoknak már a csatlakozási folyamat kezdetén foglalkozniuk kell. Az EU támogatásával némi előrelépés történt a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet szolgáló hatékony jogszabályok és struktúrák megteremtése terén, de a kézzel fogható eredményekhez a jogszabályok szigorú végrehajtására és betartatására van szükség. 2009-ben mintegy 80 millió EUR összegű IPA-támogatást biztosítottak az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés megerősítésére. A Bizottság kölcsönös értékelési küldetések keretében tagállami szakértőkkel vizsgálta az igazságszolgáltatás, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem helyzetét a tagjelölt országokban, és a jövőben fokozza majd e küldetéseket. A csatlakozási tárgyalásokban és a vízumliberalizációs párbeszédben alkalmazott referenciák ösztönzőleg hatottak a reformokra.

A Bizottság tovább támogatta a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem területén folytatott regionális igazságügyi, rendőrségi és ügyészi együttműködést. Igazságszolgáltatási rendszereik hatékony működésének biztosításához a Nyugat-Balkán országainak el kell mélyíteniük a régión belüli igazságügyi együttműködést. E tekintetben különösen fontos a háborús bűnök és egyéb súlyos bűncselekmények büntetlenségének problémája. E célból az országoknak felül kell vizsgálniuk jogi kereteik saját állampolgáraik kiadatására és az eljárások áthelyezésére vonatkozó korlátozásait.

A Bizottság a továbbiakban is támogatja a partnerországokat a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Hatékony és tartós eredményeket viszont csak akkor sikerül elérni, ha ehhez az érintett országok hatóságainak kellő politikai eltökéltsége és valós kötelezettségvállalása is társul. A Bizottság szigorúan ellenőrizni fogja a helyszínen elért előrelépéseket és eredményeket.

A véleménynyilvánítás szabadsága továbbra is aggodalomra ad okot a bővítési folyamatban érintett országok többségében. Általánosságban elmondható, hogy míg a véleménynyilvánítás és a média szabadságát védelmező jogi keret főbb elemei megvannak, a médiára nehezedő mértéktelen politika nyomás, valamint az újságírókat érő fenyegetések, illetve ellenük elkövetett testi sértések számának emelkedése, valamint egyes továbbra is fennálló jogi akadályok komoly aggodalomra adnak okot. E kérdésekkel sürgősen foglalkozni kell.

Bilaterális kérdések

A bővítési folyamatra egyre inkább kihatnak a bilaterális kérdések, többek között a határkérdések. E bilaterális kérdéseket az érintett feleknek kell rendezniük, és nem kellene akadályozniuk a csatlakozási folyamatot.

A jelentés által felölelt időszakban a Szlovénia és Horvátország között fennálló határkérdések késleltették a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat.

A Horvátországgal és Törökországgal kialakított – a tagállamok összessége által elfogadott –tárgyalási keret előírja, hogy az EU elvárja a tagjelölt országoktól, hogy valamennyi határvitát az ENSZ Alapokmánya szerinti békés vitarendezés elvével összhangban rendezzenek, szükség esetén akár a Nemzetközi Bíróság közreműködésével. A szomszédos országokkal fennálló rendezetlen kérdések kölcsönösen elfogadható megoldása, valamint az ezekkel kapcsolatos megállapodások megkötése a stabilizációs és társulási folyamatnak is része.

A Bizottság valamennyi érintett féltől elvárja, hogy ezek alapján minden igyekezetével próbáljon megoldást találni a szomszédaival fennálló rendezetlen bilaterális kérdésekre. Adott esetben a Bizottság készen áll arra, hogy az érintett felek kérésére segítsen nekik megoldást találni. Bíztatónak tekinthető az az elvi megállapodás, amely – a Nemzetközi Bíróság közreműködésével – Horvátország és Montenegró között született a prevlakai határdemarkáció rendezése ügyében.

Az ilyen bilaterális vitákban érintett összes fél felelős azért, hogy a jószomszédi viszony szellemében és az általános uniós érdekeket szem előtt tartva keressen megoldásokat. Ez fokozza a megújult bővítési konszenzus hatékonyságát, amely megerősíti, hogy egy adott ország uniós integráció felé vezető útja reformjainak ütemétől függ.

Regionális együttműködés

Az elmúlt években jelentősen fejlődött a délkelet-európai regionális együttműködés, és a régió egyre inkább kivette részét a folyamatból. A regionális együttműködés azonban nem működik olyan jól, ahogyan kellene. A Koszovó körüli bilaterális viták és nézeteltérések méltánytalanul kihatottak a regionális együttműködésre. A regionális struktúrák és kezdeményezések hatékonyságát fejleszteni kell.

A Koszovó regionális találkozókon, kezdeményezésekben és megállapodásokban történő részvételével kapcsolatos nézeteltérések akadályozták a regionális együttműködést. Ha a jelenlegi gyakorlat nem változik, olyan fontos struktúrák zavartalan működése kerülhet veszélybe, mint például a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás CEFTA), a Regionális Együttműködési Tanács, vagy a Regionális Államigazgatási Iskola (ReSPA). A Bizottság valamennyi érintett felet erősen ösztönöz arra, hogy gyakorlati és pragmatikus megoldást keressenek a regionális együttműködés befogadó jellegének biztosítására, a jogállás kérdése tekintetében kifejezett eltérő álláspontok sérelme nélkül. A stabilizációs és társulási folyamat feltételességének részeként a bővítési folyamat valamennyi szakaszában értékelik a regionális együttműködés eredményeit.

A Regionális Együttműködési Tanács több mint egy éve a Stabilitási Egyezmény regionális utódaként működik a délkelet-európai együttműködési folyamat politika ernyője alatt. A Regionális Együttműködési Tanácsnak most azon kell munkálkodnia, hogy konkrét eredményeket tudjon felmutatni. A Regionális Együttműködési Tanács stratégiai szerepet játszik a regionális együttműködés fejlesztésben, valamint a regionális tevékenységekben és struktúrákban mutatkozó szükségletek azonosításában és megválaszolásában. Szerepe van továbbá a regionális együttműködéssel kapcsolatos közösségi támogatás programozásában. A Bizottság támogatja a Regionális Együttműködési Tanács munkáját, és a titkárság 2008–2010-es költségvetésének egyharmadát finanszírozza. A Bizottság párbeszédet kezdett a regionális együttműködési tanács titkárságával a prioritások megszervezéséről, működése javításáról, valamint továbbfejlesztéséről. Feltárja továbbá a jövőbeni támogatás lehetőségeit, és hogy miként tudná ezzel leginkább fokozni a Regionális Együttműködési Tanács hatékonyságát.

A regionális kereskedelem különösen fontos a Nyugat-Balkán térség gazdasági fejlődéséhez és a megbékéléshez. Hozzájárul továbbá a gazdasági válság hatásának kezeléséhez. Kulcsfontosságú a CEFTA-n keresztül létrehozott regionális szabadkereskedelmi területek szerepe. A CEFTA-n belül eredményes tárgyalásokat folytattak további fontos lépésekről a kereskedelem, főként a mezőgazdasági kereskedelem liberalizációja terén, de ezek egyelőre még nem hatályosak, valamint folyamatban van a kereskedelem technikai akadályainak elhárítása. Hatályba léptek az EU és egyes nyugat-balkáni országok közötti diagonális kumulációval kapcsolatos rendelkezések, ami megerősítette a regionális kereskedelmi integrációt. A Koszovó jogállása körüli nézeteltérések – amelyek már most is megakadályozzák a mezőgazdasági kereskedelem liberalizációjáról szóló jegyzőkönyv elfogadását – ugyanakkor megbéníthatják a CEFTA-t. A nemzetközi válság eredményeként jelentkező protekcionista nyomás egyre fokozódik, aminek következtében egyes intézkedéseket a szerződéses kötelezettségeket megszegve fogadtak el. E tendenciának ellen kell állni, és e szerződésszegéseket meg kell szüntetni.

Az energiaügy és a közlekedés területén fejlődött a regionális együttműködés. Az Energiaközösség előmozdítja az energiaágazat reformját, és javítja a régió energiaellátásának biztonságát, valamint integrálja a régiót a Közösség energiapiacába. Folytatódtak, és várhatóan az év végéig lezárulnak az EU és a Nyugat-Balkán közötti Közlekedési Közösség létrehozásáról szóló tárgyalások. Az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás (ECAA) hozzájárul az EU és a Nyugat-Balkán közötti légi forgalom növekedéséhez, és fokozatosan integrálja a térség országait az EU belső légiközlekedési piacába. Fokozódik a regionális együttműködés a környezetvédelem, valamint a bel- és igazságügyek területén.

A Regionális Államigazgatási Iskola (ReSPA) kiterjesztette képzési tevékenységét. A Regionális Államigazgatási Iskola számára jogi személyiséget biztosító nemzetközi megállapodás ratifikálásának prioritást kell élveznie ahhoz, hogy az iskola teljesen működőképessé váljon.

A ljubljanai folyamat keretében a Bizottság támogatja a kulturális örökség rehabilitációját, mivel az fontos eszköz a megbékélés szempontjából, valamint hozzájárul a helyi gazdaság fejlődéséhez. A 2009 novemberében Ljubljanában megrendezendő soron következő miniszteri konferencián a Bizottság további rehabilitációs tevékenységeket fog ösztönözni.

Az Európai Tanács 2009. júniusi következtetései alapján 2010 végére a Bizottság uniós stratégiát készít a dunai régió számára. Ebbe szorosan bevonják majd a bővítési folyamatban érintett országokat és szervezeteket. A fekete-tengeri térség tekintetében Törökország elkötelezett a régió együttműködése mellett, és részt vesz a fekete-tengeri szinergia keretében. A Bizottság támogatja Törökország részvételét a Fekete-tenger medencéjének együttműködési programjában, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz (ENPI) keretében.

A Bizottság a jövőben is támogatja a Nyugat-Balkán regionális együttműködési tevékenységeit és struktúráit többek között azáltal, hogy a térséget fokozottabban bevonja az IPA több kedvezményezettre irányuló programjának tervezésébe.

ELőCSATLAKOZÁSI ESZKÖZÖK: A FőBB PRIORITÁSOK KEZELÉSE

Vízummentes utazás megvalósítása

Meghatározó szakaszába ért a vízumliberalizációs folyamat a Nyugat-Balkán országaiban, a theszaloníki cselekvési program kötelezettségvállalásaival összhangban. 2008. január óta – visszafogadási megállapodásokkal párhuzamosan – vízumkönnyítési megállapodásokat hajtanak végre valamennyi érintett országgal. 2008-ban valamennyi ország vonatkozásában menetrendet fogadtak el a vízumliberalizációs párbeszéd keretében, ami sikeresen felgyorsította a vonatkozó területeken, nevezetesen a dokumentumbiztonság, a határ- és migrációkezelés, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, végbemenő reformokat.

Figyelembe véve az országok által a vízumliberalizációra vonatkozó referenciaértékek teljesítésében elért haladást, a Bizottság 2009 júliusában azt javasolta, hogy vezessenek be vízummentességet Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Montenegróval és Szerbiával. Amennyiben 2010 elejére sikerülne megvalósítani a vízummentességet, az jelentősen hozzájárulna az emberek közötti közvetlen kapcsolatokhoz és megmutatná az érintett országok polgárai számára, hogy az európai perspektívához kapcsolódó reformok kézzelfogható eredményekhez vezetnek. A Bizottság 2010 közepéig javaslatot fog tenni Albánia és Bosznia-Hercegovina vonatkozásában, amennyiben ezek az országok teljesítik a meghatározott feltételeket. Az e közleménnyel egyidejűleg elfogadandó Koszovóról készült tanulmány azt javasolja, hogy továbbra is ösztönözzék a vízumliberalizációt, valamint Koszovó tekintetében indítsák el azt a folyamatot, amelynek végső eredménye – a szükséges reformok végrehajtása és a feltételek teljesítése esetén – a vízumliberalizáció lenne.

Az előcsatlakozási előkészületek minőségének biztosítása

A megújított bővítési konszenzus részeként folytatódtak a bővítési folyamat minőségének javítására irányuló erőfeszítések. A tárgyalási fejezetek megnyitásának és lezárásának feltételeként szabott szigorú referenciaértékek hatásos eszköznek bizonyultak annak biztosítására, hogy a tárgyaló országok megfeleljenek a meglévő szerződéses kötelezettségeknek, valamint hogy megfelelő irányba tereljék a nehéz gazdasági, jogi és adminisztratív reformokat, hozzájárulva ezzel a csatlakozás korai előkészületeihez. Készülőben van a Horvátország uniós csatlakozásának pénzügyi hatásairól szóló tanulmány. A tagsági kérelmekről készített jövőbeli vélemények azt is értékelik, hogy az adott ország csatlakozása milyen hatást gyakorol a legfontosabb uniós szakpolitikákra. A haladás nyomon követése érdekében intenzív politikai párbeszédet folytatnak az országokkal, , főként a partnerségi dokumentumok alapján. A válság miatt még intenzívebbé vált a gazdasági párbeszéd.

A bővítési országoknak a maguk részéről azt kell biztosítaniuk, hogy az új jogszabályokat alaposan, az érintettekkel folytatott szükséges konzultációt követően készítik elő, majd megfelelő módon hajtják végre. Független, érdemeken alapuló, átlátható módon működő és elszámoltatható közigazgatásra van szükség a közösségi vívmányok hatékony végrehajtásának előmozdítása érdekében.

A polgárok és a közigazgatás közelítése az EU-hoz

A civil társadalmi szervezetek nagyobb részvétele erősíti a demokrácia minőségét és hozzájárul a megbékéléshez. E szervezeteknek a bővítési országokban végbemenő reformokban való részvétele hozzájárul a csatlakozási folyamat minőségének javításához, valamint a csatlakozás közvélemény általi támogatottságának fenntartásához. A Bizottság az IPA civil társadalmi alapjának végrehajtásán keresztül technikai segítségnyújtási hivatalok létrehozását finanszírozta az összes kedvezményezett országban, egyre több rövid látogatást szervezett az uniós intézményekhez, valamint mintegy 800 fő részvételét biztosította a Nyugat-Balkánon és Törökországban rendezett műhelytalálkozón. A Bizottság továbbra is támogatni fogja azon civil társadalmi partnerségeket, amelyek prioritásként kezelik például a kultúra, a kisebbségek, valamint a gazdasági társulások kérdését.

A közösségi programokban és ügynökségekben történő részvétel hasznosnak bizonyult abból a szempontból, hogy a partnerországok intézményeit és polgárait közelebb hozta az EU-hoz. A Bizottság növelte a közösségi ügynökségeknek nyújtott támogatást annak érdekében, hogy ezek az ügynökségek felkészítsék a bővítési országokat a munkájukban való részvételre. A közösségi társfinanszírozás lehetőségeinek kiterjesztését követően a potenciális tagjelölt országok új programokhoz csatlakoztak. A Bizottság a jövőben is támogatja a partnerországokat abban, hogy megteremtsék a közösségi programokban és ügynökségekben való sikeres részvételhez szükséges kapacitásokat és forrásokat.

Az alapvető kormányzási kérdéseket szem előtt tartva a Bizottság továbbra is komoly figyelmet szentel majd a szakértő és működőképes közigazgatás meglétének. Továbbra is ösztönzi a közigazgatási reform területén bevált gyakorlatok és szakértelem megosztását az országok között. E célból fel fogja használni az összes rendelkezésre álló eszközt, köztük a twinninget, a TAIEX-et és a SIGMA-t[2], valamint ösztönözni fogja a kapcsolatteremtést egyéb nemzetközi szervezetekkel, valamint nemzeti, regionális és európai szakképzési intézetekkel.

A bővítési folyamatban érintett országok pénzügyi támogatása

A Nyugat-Balkánnak és Törökországnak nyújtott támogatás 2009-ben is az előcsatlakozási támogatási eszközön keresztül valósult meg, melynek keretében 2009-ben 1,5 milliárd EUR-t fognak lekötni. Különös hangsúlyt helyeznek az államépítésre, a felelősségteljes kormányzásra, a jogállamiságra, valamint a civil társadalom fejlesztésére. Az IPA továbbra is támogatta a határon átnyúló együttműködést és a határ menti területek fenntartható fejlődését, hozzájárulva ezzel a megbékéléshez és a jószomszédi kapcsolatokhoz, valamint az EU-csatlakozás előkészítéséhez. A Bizottság a jövőben is arra összpontosítja segítségét, hogy támogassa a partnerségi prioritásokon alapuló előcsatlakozási felkészülést.

A tagjelölt országok előrelépést tettek az alapok decentralizált kezelése terén. Horvátországban és Törökországban jól halad a decentralizáció, és mindkét országnak arra kell törekedni, hogy az ehhez kapcsolódó összes feltétel teljesüljön. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban sikerült decentralizálni az IPA regionális fejlesztési és emberi erőforrásokhoz kapcsolódó összetevőjét, de a további decentralizációhoz még több munkára van szükség. A Bizottság továbbra is támogatást biztosít a tagjelölt országok számára ahhoz, hogy eleget tehessenek az olyan uniós alapok decentralizált irányítása elé támasztott követelményeknek, amelyek a regionális fejlesztést, a humánerőforrás-fejlesztést és a vidékfejlesztést is célozzák.

A többi bővítési országban az Európai Újjáépítési Ügynökség bezárását követően immár teljesen felvértezett bizottsági delegációk felelősek az EU-támogatások végrehajtásáért és a kedvezményezettekkel való együttműködésért annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi támogatásokat hatékonyan és eredményesen használják fel. A középtávú cél továbbra is a decentralizált támogatás, különösen a kohéziós politikai eszközök jövőbeni irányítására való felkészülés érdekében.

A Bizottság támogatja a kedvezményezett országokat abban, hogy ágazati stratégiákat dolgozzanak ki a stratégiai jellegű, program-alapú támogatás-végrehajtási megközelítés ösztönzése és a segélyhatékonyság javítása céljából.

Az IPA-rendeletben foglaltaknak megfelelően a Bizottság uniós tagállamok, nemzetközi pénzügyi intézmények és más donorok bevonásával erősítette meg a donorkoordinációt. Ehhez hozzátartozik a prioritások meghatározása és koordinációja, valamint a végrehajtás rendszeres helyszíni ellenőrzése.

A Bizottság, a nemzetközi pénzügyi intézményi partnerek és a tagállamok jelenleg véglegesítik a nyugat-balkáni beruházási keret (WBIF) létrehozásának részleteit. E fontos lépés infrastruktúra-, kkv- és energiahatékonysági beruházások támogatását segíti elő. Célja az, hogy összegyűjtse a Bizottságtól, a nemzetközi pénzügyi intézményi partnerektől, a tagállamoktól és a többi donortól származó forrásokat, és e támogatásokat nemzetközi pénzügyi intézmények által nyújtott hitelekkel kapcsolja össze az érintett ágazatok prioritást élvező projektjeinek finanszírozása érdekében. E célból a Bizottság több mint 100 millió EUR támogatást különített el: ez lesz a beruházási kerethez nyújtott legnagyobb hozzájárulás. Az elkövetkező években a WBIF eredményeként összesen várhatóan több mint 1 milliárd EUR hitelt fog rendelkezésre állni.

Együttműködés az éghajlatváltozás terén

Az EU elmélyíti az éghajlatváltozásról folytatott rendszeres párbeszédet a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokkal, különösen a jövőbeli regionális környezetvédelmi csatlakozási hálózaton (RENA) keresztül. A Bizottság számít arra, hogy valamennyi bővítési ország támogatja az EU azon célkitűzését, hogy a 2009 végén megrendezésre kerülő koppenhágai éghajlatváltozási konferencián ambiciózus és átfogó megállapodás szülessen. Az elmúlt években a Bizottság 120 millió EUR támogatást adott a nemzetközi pénzügyi intézetek eszközeihez, amelyek mintegy 600 millió EUR értékű beruházást irányítanak energiahatékonysági projektekbe, amivel elősegítik a Nyugat-Balkán és Törökország számára az üvegház hatású gázkibocsátás csökkentését. A Bizottság a jövőben is támogatja a bővítési országok éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezéseit.

A bővítéssel kapcsolatos kommunikáció

A megújított bővítési konszenzus egyik kulcsfontosságú elve a nyilvánossággal való hatékonyabb kommunikáció. Az EU bővítési folyamatának sikeréhez elengedhetetlen, hogy figyeljünk a polgárokra, és választ adjunk kétségeikre és kérdéseikre. A korábbi bővítések tapasztalatai befolyásolják a soron következő bővítésről alkotott európai közvéleményt. A bővítés ötödik évfordulója alkalmából a Bizottság tanulmányt készített az EU ötödik bővítési fordulójának gazdasági eredményeiről és kihívásairól, amelyben értékelte, hogy a bővítés mennyiben járult hozzá a gazdasági növekedéshez és hogyan tette az EU-t a világgazdaság meghatározóbb szereplőjévé. A Bizottság ösztönzi a bővítés hatásáról szóló tájékozott nyílt vitát, és különböző eseményeket szervezett az ötödik bővítés évfordulója alkalmából, amely egybeesett a vasfüggöny lebontásának húszadik évfordulójával. Létrehozott egy külön weboldalt, és audiovizuális anyagok elkészítésében vett részt.

A közvélemény támogatása alapvető fontosságú az EU bővítési politikája szempontjából, ezért a Bizottság a jövőben is aktív kommunikációs politikát fog folytatni ebben a tekintetben. Különösen a tagállamok erőfeszítéseit fogja támogatni és kiegészíteni, hiszen a partnerországok mellett nekik van kulcsfontosságú felelősségük ebben a tekintetben. Kommunikációs tevékenységével a véleményformálókat fogja megcélozni, különös tekintettel a civil társadalmi szervezetekre és az újságírókra, valamint a fiatalokra. A Bizottság külön erőfeszítéseket fog tenni arra, hogy az uniós polgárok jobban megismerjék a bővítési partnerek kultúráját és életmódját.

A BőVÍTÉSI ORSZÁGOK ELőREHALADÁSA ÉS A 2009–2010-ES MENETREND

Útmutatás a tagjelölt és potenciális tagjelölt országoknak az EU-hoz való közeledésben

Az elmúlt évben a Nyugat-Balkán közelebb került az EU-tagsághoz: a térség előrelépést tett – bár egyenetlen módon – a reformok végrehajtása, valamint a megállapított kritériumok és feltételek teljesítése terén. Lényeges haladás történt a vízumliberalizáció felé, aminek eredményeként a Bizottság 2009. júliusban Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia vízumkötelezettségének megszüntetését javasolta. Még jobban kiterjesztették a stabilizációs és társulási megállapodások hálózatát. A régióból két csatlakozási kérelem érkezett.

Az összes érintett nyugat-balkáni ország tekintetében elmondható, hogy a további előrelépések eredményeként tagjelölt státuszt kaphatnak azok az országok, amelyek bizonyítják felkészültségüket. Az EU-tagság felé vezető előrelépés szempontjából elengedhetetlen, hogy minden egyes ország megfelelő eredményeket mutasson fel – különösen a stabilizációs és társulási megállapodásból fakadó kötelezettségek, köztük a kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezéseket tekintetében.

A következő szakasz összefoglalja az elért haladást, és meghatározza a bővítési országok 2009–2010-es menetrendjét.

Horvátország

Horvátország további előrelépéseket tett a kulcsfontosságú politikai reformok tekintetében. Horvátország továbbra is teljesíti a politikai kritériumokat, és haladást ért el a legtöbb területen, ideértve a jogállamiság terén tett intenzívebb erőfeszítéseket is. Nagyrészt eleget tett a csatlakozási partnerség prioritásainak.

A Bizottság „Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2008-2009.[3]” című közleményében indikatív menetrendet vázolt fel a csatlakozási tárgyalások végső szakaszához. A menetrend hatására Horvátország fokozta a tárgyalási fejezetek megnyitására és lezárására vonatkozó referenciaértékek teljesítésére irányuló erőfeszítéseit, a menetrend indikatív időpontjainak megfelelően. Horvátország néhány területen mutatkozó késedelme azt mutatta, hogy néhány fejezet esetében a haladás nem a menetrendnek megfelelően történt. Ennek ellenére az előkészületek minden téren jelentős mértékben haladtak, így a tárgyalások technika része a végső szakaszhoz közelít.

Horvátországot komolyan érintette a gazdasági válság, de hatása a rugalmas bankszektornak és a komoly devizatartalékoknak köszönhetően enyhült. A versenyképesség javításához elengedhetetlen a strukturális reformok fokozása, valamint hitelt érdemlő középtávú költségvetési stratégia elfogadása.

A Szlovénia és Horvátország közötti határkérdés visszavetette a csatlakozási tárgyalásokat, így jelentős számú fejezetet nem lehetett megnyitni vagy lezárni 2009 októberéig annak ellenére, hogy technikai szinten már korábban lezárták ezeket. A vita rendezése érdekében a Bizottság felajánlotta közvetítői szolgálatát – a kérdésnek azonban bilaterális szinten kell maradnia. A Bizottság hat hónapon keresztül – a hármas elnökség támogatásával – tett intenzív erőfeszítései előkészítették a terepet a két fél által 2009 szeptemberében elért politikai megállapodáshoz. A Bizottság üdvözli a legújabb eredményeket, amelyeknek köszönhetően az októberi csatlakozási konferencián számos fejezet sikerült megnyitni vagy ideiglenesen lezárni. Nem szabad, hogy bilaterális kérdések hátráltassák a tárgyalásokat.

Horvátországnak fokoznia kell reform-erőfeszítéseit az igazságügy és az alapvető jogok terén, különös tekintettel a bírói kar függetlenségére és hatékonyságára, a korrupció elleni harcra, a szervezett bűnözésre, a kisebbségi jogokra és a menekültek visszatérésére, valamint a háborús bűncselekmények bűnvádi eljárásaira. Különös figyelmet kíván a közigazgatás reformja. Horvátországnak biztosítania kell azt is, hogy a horvát kormány minden szükséges lépést megtesz, hogy megkönnyítse az ICTY fontos dokumentumokhoz való hozzáférését. A Bizottság pénzügyi csomagot készít Horvátország csatlakozásához. Horvátországnak fokoznia kell erőfeszítéseit annak érdekében, hogy létrehozza a közösségi pénzügyi eszközök igazgatásához és ellenőrzéséhez szükséges eszközöket. A Bizottság javasolja, hogy a Tanács állítson fel ad-hoc technikai munkacsoportot a csatlakozási szerződés bizottsági dokumentumok alapján történő megszövegezésére. Ha Horvátország minden hátralévő referenciaértéket időben teljesít, akkor a jövő évben lezárulhatnak a csatlakozási tárgyalások, beleértve az átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos tárgyalásokat is.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

A Bizottság véleményének[4] elfogadása, valamint a tagjelölt státusz 2005-ös elnyerése óta Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság megszilárdította a demokrácia működését és biztosította a jogállamiságot és az alapvető jogok tiszteletben tartását garantáló intézmények stabilitását. Ezt a munkát folytatni kell.

Az ország jelentős mértékben megvalósította a csatlakozási partnerség kulcsfontosságú prioritásait[5]. A 2009. márciusi és áprilisi elnök- illetve helyhatósági választások a nemzetközi előírásoknak megfelelően mentek végbe. Javult a parlament működése, különösen a parlamenti eljárási szabályok bevezetésének és a parlamentről szóló új törvénynek köszönhetően. Végrehajtották a rendőrségről szóló törvényt, amelynek keretében regionális és helyi rendőrparancsnokokat neveztek ki, valamint a belügyekről szóló törvény elfogadásával folytatódott a rendőrség reformja . Befejezték az igazságügyi reformstratégia törvényhozási részét, működésbe léptek az új bíróságok és igazságszolgáltatási szervek, és javult az általános hatékonyság. Jó előrelépés történt a korrupció elleni küzdelemben a magas szinten elkövetett korrupciós esetekkel kapcsolatos bűnvádi eljárások megindításával, a jogszabályi keret erősítésével – különösen a politikai pártok finanszírozásáról szóló módosított jogszabály elfogadásával, és a korrupcióellenes intézmények kapacitásainak erősítésével. A közszolgálati ügynökség hatáskörének megerősítése érdekében módosították a közszolgálati törvényt, ami újabb előrelépés az érdemen alapuló karrierrendszer kialakítása felé. A foglalkoztatás területén fokozták az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket, és javították az üzleti környezetet, többek közt a szabályozó hatóságok erősítése révén.

Az ország teljesíti a stabilizációs és társulási megállapodásból (STM) fakadó kötelezettségeket. A fentiek alapján és az STM 5. cikkének megfelelően a Bizottság októberben javasolta a csatlakozási folyamat második szakaszába való áttérést.

Az országot érintette a gazdasági válság, de a szilárd bankszektor és a magánszemélyek fogyasztásának változatlan szintje enyhítette a növekedés lassulását. A szilárd költségvetési politika és a strukturális munkanélküliség kezelése javítaná a gazdaság versenyképességét.

Az ország nevének kérdése tekintetében Görögországgal folytatott vita továbbra sem megoldott. Az ország az ENSZ égisze alatt tárgyalásokat folytat a kérdés megoldása érdekében. Kerülni kell az olyan fellépéseket és nyilatkozatokat, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a jószomszédi kapcsolatokat. Kulcsfontosságú a jószomszédi kapcsolatok fenntartása, ideértve azt is, hogy az elnevezés kérdését illetően – az ENSZ égisze alatt – egyeztetett és kölcsönösen elfogadott megoldást kell találni.

Montenegró

Montenegróban folytatódtak a politikai reformok, és a 2009-es parlamenti választások szinte az összes nemzetközi előírásnak megfeleltek. A továbbra is fennálló hiányosságokat azonban orvosolni kell. Történt némi előrelépés az igazságügyi reform terén. Az ideiglenes megállapodás végrehajtása összességében zökkenőmentesen halad.

Montenegrót sem kerülte el a gazdasági válság, de hatásait enyhítette a jó idegenforgalmi szezon és a válságellenes intézkedések. A versenyképesség további javítása szempontjából kulcsfontosságú a strukturális reformok továbbvitele.

Montenegró 2008 decemberében csatlakozási kérelmet nyújtott be az EU-hoz, és 2009 áprilisában a Tanács vélemény benyújtására kérte fel a Bizottságot. A vélemény előkészítése folyamatban van. Montenegrónak konkrét eredményeket kell majd felmutatni a jogállamiság terén, különös tekintettel az igazságügyi reformra és a korrupció elleni küzdelemre. Az igazgatási és végrehajtási kapacitás további erősítésre szorul.

Albánia

Albánia előrelépéseket tett a kulcsfontosságú politikai reformok tekintetében. A 2009. júniusi parlamenti választások megfeleltek a legtöbb nemzetközi előírásnak, de további erőfeszítésekre van szükség a megállapított hiányosságok kezelése érdekében. Az idén hatályba lépett stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása összességében zökkenőmentesen halad.

Albániát eddig csak korlátozott mértékben érintette a gazdasági válság. Az ország versenyképessége szempontjából alapvető fontosságú a strukturális reformok folytatása és az infrastruktúra javítása.

Albánia 2009 áprilisában nyújtotta be az EU-tagság iránti kérelmét. 2009 júliusában a Tanács úgy nyilatkozott, hogy Albánia csatlakozási kérelmére az albán választási eljárás befejezése után fog visszatérni. A Bizottság készen áll arra, hogy megkezdje véleményének előkészítését, amint a Tanács felkéri erre. Albániának előrelépést kell tennie, különösen a jogállamiság megszilárdítása, – azon belül is a korrupció elleni küzdelem –, továbbá az állami intézmények megfelelő működése terén – különös tekintettel a bírói kar függetlenségére. Az igazgatási és végrehajtási kapacitás további erősítésre szorul.

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovinában általában véve kielégítő volt az ideiglenes megállapodás végrehajtása. Ugyanakkor az ország előrelépése nagyon korlátozott maradt a kulcsfontosságú reformok végrehajtása terén. Romlott a hazai politikai hangulat, az intézmények megfelelő működése előtt kihívások tornyosultak, és folytatódott a lázító hangú retorika. Nem valósították meg teljes mértékben a Főképviseleti Irodáról (OHR) a megerősített uniós jelenlétre való zökkenőmentes átállás követelményeit . Ezzel összefüggésben az EU beleegyezett abba, hogy megerősíti az EU különleges képviselőjének (EUKK) hivatalát és mandátumát, és fontolóra veszi az EUKK és a bizottsági Képviselet vezetőjének „egy személyben való egyesítését/ tisztségének összevonását”, a Szerződésekkel összhangban és az intézményi egyensúly tiszteletben tartása mellett.

Bosznia-Hercegovinának sürgősen fel kell gyorsítania a kulcsfontosságú reformokat. Az előrelépéshez arra van szükség, hogy a Bosznia-Hercegovina vezetői közös jövőképet alakítsanak ki az ország által követendő általános irányvonalról, és meg legyen a politikai akarat az európai integrációhoz szükséges követelmények teljesítéséhez. Bosznia-Hercegovinának teljesítenie kell az OHR bezárásához szükséges feltételeket is. Az Európai Unió addig nem tudja figyelembe venni Bosznia-Hercegovina tagság iránti kérelmét, amíg nem zárják be az OHR-t.

Bosznia-Hercegovinának alkotmányreformot kell végrehajtania ahhoz, hogy intézményei hatékonyon működhessenek. A Bizottság csak ezt követően javasolhatja majd a tagjelölt státusz megadását. Az országnak képesnek kell lennie arra, hogy uniós jogszabályokat és szabályozást fogadjon el, hajtson végre és érvényesítsen. A Bizottság felkéri Bosznia-Hercegovinát, hogy további késedelem nélkül hajtsa végre a szükséges alkotmánymódosításokat. A Bizottság készen áll arra, hogy támogassa Bosznia-Hercegovina alkotmányfejlesztésre és a többi kulcsfontosságú reform végrehajtására irányuló erőfeszítéseit, ami lehetővé tenné az ország számára a csatlakozási folyamatban való előrelépést.

Bosznia-Hercegovinát súlyosan érintette a gazdasági válság, és az ország az IMF-hez fordult pénzügyi segítségért. Az országnak folytatnia kell a gazdaság strukturális reformjait, és szilárd alapokra kell helyeznie államháztartását.

Szerbia

Szerbia elkötelezettséget tanúsított az ország EU-hoz való közelítése mellett azáltal, hogy eredményesen végrehajtotta az EU-val kötött ideiglenes megállapodás rendelkezéseit, és az európai előírásokkal összhangban kulcsfontosságú politikai reformokat valósított meg. Emellett Szerbia ambiciózus európai integrációs programot igyekezett végrehajtani. Szerbia megfelelő igazgatási kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy jelentős előrelépést tegyen az EU irányába. Ezt fel kell használni a reformmenetrend továbbvitele érdekében, ami kézzel fogható eredményeket eredményez majd olyan prioritást élvező területeken, mint például a jogállamiság megszilárdítása.

Szerbiát súlyosan érintette a gazdasági válság, és az ország az IMF-hez és az EU-hoz fordult pénzügyi segítségért. Az országnak fel kell gyorsítania a gazdasági reformokat, valamint biztosítania kell az államháztartás fenntarthatóságát.

Tovább javult a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való együttműködés, de Ratko Mladić és Goran Hadžić vádlottak továbbra is szabadlábon vannak. Az ICTY-vel fenntartott együttműködés és Szerbia európai integrációs folyamat melletti megújított elkötelezettségének fényében a Bizottság szerint most az EU-n a sor, hogy végrehajtsa az ideiglenes megállapodást. Szerbiának konstruktívabb hozzáállást kell tanúsítania Koszovó regionális kereskedelemben és együttműködésben való részvételével kapcsolatban. Megkezdődött az EULEX jogállamiság-misszióval való együttműködés, de ezeket az erőfeszítéseket tovább kell erősíteni, különösen az EULEX észak-koszovói műveletének tekintetében.

Koszovó

Koszovó stabilitását sikerült ugyan fenntartani, de továbbra is törékenynek számít. A nemzetközi jelenlét átrendezését követően az EU EULEX jogállamisági missziója Koszovó egész területén jelen van és teljesen működőképes. A hatóságok segítséget nyújtottak az EULEX koszovói felállításához. Ugyanakkor aggodalomra adnak okot azon közelmúltbeli incidensek, amelyek következtében megrongálódott az EULEX tulajdona. Koszovónak továbbra is támogatást kell biztosítania az EULEX munkájához. Koszovó csatlakozott az IMF-hez és a Világbankhoz. Koszovó fontos jogszabályokat fogadott el. Az országnak ugyanakkor továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenéznie, többek közt a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az igazgatási kapacitások erősítése, a szerb és egyéb kisebbségek védelme, valamint a közösségek közti párbeszéd és megbékélés ösztönzése területén. Az EU arra bátorítja a koszovói szerbeket, hogy vegyenek részt a koszovói intézmények munkájában és a novemberi helyhatósági választásokon. Koszovónak konstruktív hozzáállást kell tanúsítania a regionális együttműködés tekintetében, beleértve a regionális kereskedelemben való részvételt is.

A 2008-as donorkonferencia óta jelentősen megnőtt a Koszovónak nyújtott pénzügyi támogatás. Az IPA-n keresztül majdnem 500 millió EUR-t különítettek el Koszovó részére a 2007–2011-es időszakra. Koszovót mérsékelten érintette a gazdasági válság. Nagyon fontos, hogy a koszovói hatóságok teljesítsék kötelezettségvállalásaikat, különös tekintettel a költségvetési fegyelemre, a közkiadások kezelésére, valamint a gazdaság- és szociálpolitikai reformra.

Az EU világos európai perspektívával támogatja Koszovó gazdasági és politikai fejlődését, a régió európai perspektívájával összhangban. Az életkörülmények javítása nagyon fontos Koszovó népességének jóléte és a tágabb értelemben vett térség stabilitása szempontjából. A fentieket figyelembe véve, valamint a 2008-as bővítési stratégiával és a Tanács 2008. decemberi következtetéseivel összhangban a Bizottság e stratégiai dokumentummal egyidejűleg közleményt fogadott el a következő címmel: „Koszovó* – Az európai perspektíva beteljesítése”. Ez a tanulmány megnevezi azokat a közösségi eszközöket, amelyeket az EU Koszovó politikai és társadalmi-gazdasági fejlődése érdekében mozgósíthat, valamint strukturális megközelítést javasol arra, hogyan lehetne Koszovó polgárait közelebb hozni az EU-hoz. A tanulmány kiterjed többek közt a vízumkérdésben folytatott párbeszédre is, amely végső esetben vízumliberalizációt eredményezhet. Továbbá, a Bizottság az autonóm kereskedelmi intézkedések meghosszabbítását is javasolja, valamint kellő időben ajánlásokat fog tenni a kereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalási irányelvekre, amint Koszovó eleget tesz a vonatkozó követelményeknek.

Törökország

Törökország továbbra is elkötelezettségét fejezte ki az EU-csatlakozás iránt. Szabad és tisztességes helyhatósági választásokat tartottak. Pozitív lépéseket tettek az igazságszolgáltatás terén, továbbá a civilek és katonák közötti viszony rendezése, valamint a kulturális jogok tekintetében. Különösen fontos, hogy a parlament jogszabályokat módosított annak lehetővé tétele érdekében, hogy a civil bíróságok békeidőben bűnvádi eljárást folytathassanak katonai személyzet ellen. A kormány széles körű nyilvános vitát indított a kurd kérdés kezelése céljából, és a közszolgálati televízió megkezdte egy olyan csatorna üzemeltetését, amely teljes műsoridőben kurd nyelvű programokat sugároz.

A csatlakozási tárgyalások során újabb fejezeteket nyitottak meg. Törökország nemzeti programot fogadott el a közösségi vívmányok átültetésére. A főállású főtárgyaló kinevezése várhatóan hozzájárul majd a kormány EU-val kapcsolatos reformok terén tett erőfeszítéseinek összefogásához. Ez különösen fontos, mivel a csatlakozási tárgyalások egyre nehezebb szakaszba érkeznek, ami az újabb tárgyalási fejezetek megnyitása érdekében megköveteli Törökországtól, hogy gyorsítsa fel erőfeszítéseit a referenciaértékek teljesítése érdekében.

Törökországot komolyan érintette a gazdasági válság, de a rugalmas bankszektor és a válságellenes intézkedések enyhítették hatásait. Az ország versenyképességének további javítása érdekében alapvető fontosságú a strukturális reformok folytatása, amelyet óvatos költségvetési politikának kell kísérnie.

Az Ergenekon nevű állítólagos bűnügyi hálózat kérdésében folytatott nyomozás eredményeképpen komoly büntetőeljárások kezdődtek, amelyek katonatisztekre és nacionalista körökre is kiterjedtek. Ez az ügy lehetőséget teremt Törökországnak arra, hogy erősítse a demokratikus intézmények és a jogállamiság megfelelő működésébe vetett bizalmat. Fontos, hogy az ilyen jellegű eljárások teljes mértékben tiszteletben tartsák a tisztességes jogalkalmazást, különös tekintettel a vádlottak jogaira.

Jelentősen fokozni kell a reformok tempóját. Számos területen vannak még problémák, többek közt a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság, a vallásszabadság, a szakszervezeti jogok, a katonaság civil felügyelete, valamint a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség tekintetében. Sok még a tennivaló a kínzást és embertelen bánásmódot alkalmazók büntetlenségének megszüntetése érdekében. A kormány kurdkérdésre vonatkozó kezdeményezéseit olyan konkrét intézkedésekbe kell átültetni, amelyek származástól függetlenül valamennyi török állampolgár számára teljes körű jogokat és szabadságokat biztosítanak, és jelentősen javítják a helyzetet az ország délkeleti részén. A politikai pártok közötti párbeszéd javulása elősegíti a reformfolyamatot, beleértve az alkotmányreformmal kapcsolatos munkát is.

A török közvélemény támogatta a ciprusi görög és ciprusi török közösségek vezetői között az ENSZ égisze alatt folyó tárgyalásokat, amelyek a ciprusi kérdés átfogó megoldására irányulnak. Ugyanakkor nem történt előrelépés a Ciprusi Köztársasággal való bilaterális kapcsolatok rendezése felé. Törökország nem hajtotta végre teljes körűen a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét, és nem hárította el az áruk szabad mozgását nehezítő összes akadályt, ideértve az országot Ciprussal összekötő közvetlen szállítási útvonalakra vonatkozó megszorításokat is. Törökországnak sürgősen teljesítenie kell a kiegészítő jegyzőkönyv teljesen megkülönböztetésmentes módon való végrehajtására vonatkozó kötelezettségét, és lépéseket kell tennie a Ciprusi Köztársasághoz fűződő kétoldalú kapcsolatai rendezésére. Az EU továbbra is nyomon követi és felülvizsgálja a 2005. szeptember 21-i nyilatkozatban felölelt kérdések tekintetében elért eredményeket, a 2006. december 11-i tanácsi következtetésekkel összhangban.

Görögország jelentős számú hivatalos panaszt tett azzal kapcsolatban, hogy Törökország továbbra is megsérti légterét, ideértve a görög szigetek feletti átrepüléseket is.

A jószomszédi viszony továbbra is kulcsfontosságú.

Törökország kulcsszerepet játszik a térség biztonsága és a civilizációk közötti párbeszéd előmozdítása szempontjából. Kezdeményezéseivel hozzájárult a Dél-Kaukázus, a Közel-Kelet és más térségek stabilizációjához. Részt vesz számos uniós békefenntartó misszióban. Jelentős diplomáciai erőfeszítéseket tett Örményországhoz fűződő kapcsolatok rendezésére, amelyek eredményeképpen 2009. októberében történelmi jelentőségű jegyzőkönyveket írtak alá a kapcsolatok rendezéséről. Fontos, hogy mindét országban gyorsan megerősítsék ezeket a jegyzőkönyveket.

2009 júliusában Törökország kormányközi megállapodást írt alá a Nabucco gázvezetékről. Ez a projekt fontos stratégiai lépésnek számít az EU, Törökország és a térség államai közötti szorosabb energiaügyi együttműködés kialakítása, valamint az energiaforrások diverzifikálása felé. A Déli Gázfolyosó időben történő megvalósítása, amelyet a kormányközi Nabucco-megállapodás gyors végrehajtásával lehet megvalósítani, továbbra is az EU egyik legkiemeltebb energiabiztonsági prioritásának számít.

Az EU-csatlakozási folyamat erős ösztönzést jelent Törökország számára a reformok továbbviteléhez, a demokrácia és az emberi jogok megerősítéséhez, valamint az ország további modernizálásához. E folyamat továbbvitele szempontjából továbbra is a Törökország által végrehajtott reformok tempója lesz irányadó.

Izland

Izland 2009. július 16-án nyújtotta be EU-csatlakozási kérelmét, és a Tanács július 27-én felkérte a Bizottságot véleménye elkészítésére. Izland kérelmét a Szerződésben lefektetett alapelvek, az 1993-as koppenhágai Európai Tanács által meghatározott kritériumok, valamint az Európai Tanács megújított bővítési konszenzusról szóló 2006. decemberi következtetései alapján fogják értékelni, amely szigorú és igazságos feltételek szerint történő saját érdemen alapuló elbírálást ír elő.

Az izlandi demokrácia stabil. Az országot súlyosan érintette a globális gazdasági és pénzügyi válság. Az Európai Gazdasági Térségben való részvétele révén nagy mértékben integrálódott a belső piacba. A schengeni térségnek is tagja. Izland az EU fontos partnerének számít az Északi Dimenzió keretében és a kialakítás alatt álló északi-sarkvidéki politika szempontjából. A Bizottság figyelembe fogja venni ezeket az elemeket véleménye megfogalmazásakor. Az Izland által az EGT-megállapodásból származó kötelezettségek végrehajtása terén elért eredmények a Bizottság értékelésének lényeges elemét fogják képezni. A Bizottság előkészíti az IPA-rendelet módosítását annak érdekében, hogy Izland is bekerüljön a kedvezményezett országok közé.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

A fenti elemzés figyelembevételével a Bizottság az alábbi következtetéseket és ajánlásokat fogalmazza meg:

1. A bővítési országokban a csatlakozási folyamat erőteljes ösztönzést ad a politikai és gazdasági reformokhoz, és erősíti Európában a békét és a stabilitást. Az EU érdeke, hogy – az elfogadott elvek és feltételek, valamint a bővítésről szóló konszenzus alapján – fenntartsa a bővítési folyamat lendületét.

2. A bővítési országokat sem kerülték el a globális gazdasági visszaesés hatásai. Az EU segíti őket abban, hogy enyhítsék a válság következményeit és felkészüljenek a szilárd alapokon álló fellendülésre. Az EU-val kapcsolatos reformok végrehajtása alátámasztja ezt a folyamatot.

3. A jogállamiság, különösen a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint az igazgatási kapacitások erősítése továbbra is komoly kihívást jelent, amelyet a bővítési országoknak orvosolniuk kell. A Bizottság továbbra is fel fogja használni a bővítési folyamat valamennyi eszközét arra, hogy támogassa e törekvésüket. Sürgősen kezelni kell a véleménynyilvánítás és a média szabadságát érintő problémákat.

4. Nem szabad, hogy bilaterális kérdések hátráltassák a csatlakozási folyamatot. A kétoldalú vitákat az érintett feleknek kell megoldaniuk, az ő felelősségük, hogy a jó szomszédi viszonyok szellemében és az általános uniós érdekeket szem előtt tartva találjanak megoldást.

5. Délkelet-Európában javult a regionális együttműködés, és a régió országai jobban kiveszik részüket a folyamatból. Ugyanakkor javítani kell a regionális struktúrák és kezdeményezések hatékonyságát. A Koszovóval[6] kapcsolatos nézeteltéréseknek nem szabad gátolniuk a regionális együttműködést.

6. A Bizottság javaslata alapján 2010 elejétől vízummentességet vezetnek be Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia vonatkozásában. Ebből is kitűnik majd, hogy a reformok kézzel fogható előnyöket biztosítanak az állampolgárok számára. A Bizottság 2010 közepére javaslatot fog tenni Albánia és Bosznia-Hercegovina vízummentessége vonatkozásában, amennyiben ezek az országok teljesítik az ütemtervben rögzített feltételeket. A személyek szabad mozgása és a köztük megvalósuló cserék, különösen a fiatalok és a diákok körében, alapvető fontosságúak annak elősegítéséhez, hogy Koszovóban életképes gazdasági szerkezetek alakuljanak ki. Ennek tükrében továbbra is ösztönözni kell a vízumkönnyítést, valamint Koszovóval kapcsolatban olyan folyamatot kell elindítani, amelynek – a szükséges reformok végrehajtásától és a meghatározott feltételek teljesítésétől függően – végső eredménye a vízumliberalizáció lenne.

7. Horvátország jól haladt a csatlakozási tárgyalások során rögzített referenciaértékek teljesítésével. Ezt a haladást a 2009. októberi csatlakozási konferencia is elismerte, amelyre azt követően került sor, hogy 2009 szeptemberében Szlovénia és Horvátország között politikai megállapodás született a határkérdés rendezését illetően. Ez jelentős előrelépés volt, és új lendületet adott a csatlakozási tárgyalásoknak. Horvátországnak folytatnia kell a reformokat, különösen az igazságügy és a közigazgatás, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a kisebbségi jogok, köztük a menekültek visszatérése, valamint a háborús bűncselekmények bűnvádi eljárásai terén. Horvátországnak meg kell oldania az ICTY dokumentumokhoz való hozzáférésének kérdését. Amennyiben Horvátország teljesíti a még hátralévő feltételeket, jövőre lezárulhatnak a csatlakozási tárgyalások.

8. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jelentős mértékben megvalósította a csatlakozási partnerség kulcsfontosságú prioritásait. Ennek alapján, és a reformok terén elért általános haladás fényében a Bizottságnak az az álláspontja, hogy az ország megfelelő mértékben teljesíti az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülésén, valamint a stabilizációs és társulási folyamat során meghatározott politikai kritériumokat. Az ország közelebb került ahhoz, hogy működő piacgazdasággá váljon, és számos olyan területen ért el haladást, amelyek a tagságból fakadó kötelezettségek teljesítésének képességéhez kapcsolódnak.A fenti megfontolások alapján, valamint figyelembe véve az Európai Tanács 2005. decemberi és 2006. decemberi következtetéseit a Bizottság azt ajánlja, hogy nyissák meg az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló tárgyalásokat Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal.Továbbra is kulcsfontosságú a jószomszédi kapcsolatok fenntartása, ideértve azt is, hogy az elnevezés kérdését illetően – az ENSZ égisze alatt – egyeztetett és kölcsönösen elfogadott megoldást kell találni.

9. Montenegró 2008 decemberében csatlakozási kérelmet nyújtott be az EU-hoz, és 2009 áprilisában a Tanács vélemény benyújtására kérte fel a Bizottságot. A parlamenti választások majdnem minden nemzetközi előírásnak megfeleltek, de néhány hiányosság még megoldásra vár. Az igazgatási kapacitások erősítése és a jogállamiság megszilárdítása továbbra is komoly kihívást jelent Montenegró számára.

10. Albánia 2009 áprilisában nyújtotta be az EU-tagság iránti kérelmét. A Bizottság készen áll arra, hogy elkészítse véleményét, amint a Tanács felkéri erre. A parlamenti választások szinte az összes nemzetközi előírásnak megfeleltek, de a jövőbeni választások alkalmával kezelni kell a hiányosságokat. Továbbra is komoly kihívást jelent a jogállamiság megszilárdítása és az állami intézmények megfelelő működésének biztosítása.

11. Bosznia-Hercegovinának sürgősen fel kell gyorsítania a kulcsfontosságú reformokat. Az előrelépéshez arra van szükség, hogy Bosznia-Hercegovina vezetői közös jövőképet alakítsanak ki az ország által követendő általános irányvonalról, és meg legyen a politikai akarat az európai integrációhoz szükséges követelmények teljesítéséhez. Bosznia-Hercegovinának teljesítenie kell az OHR bezárásához szükséges feltételeket is. Az Európai Unió addig nem tudja figyelembe venni Bosznia-Hercegovina tagság iránti kérelmét, amíg be nem zárják az OHR-t. Bosznia-Hercegovinának alkotmányreformot kell végrehajtania ahhoz, hogy lehetővé váljon intézményeinek hatékony működése. A Bizottság csak ezt követően javasolhatja majd a tagjelölt státusz megadását. Az országnak különösen arra kell képessé válnia, hogy elfogadja, végrehajtsa és érvényesítse az uniós jogszabályokat és szabályozást.

12. Szerbia elkötelezettséget tanúsított az uniós integráció mellett azáltal, hogy eredményeket ért el az ideiglenes megállapodás rendelkezéseinek végrehatása terén, és az európai előírásokkal összhangban kulcsfontosságú politikai reformokat valósított meg. Mivel Szerbia fenntartotta együttműködését az ICTY-vel és megújította elkötelezettségét az európai integrációs folyamat mellett, a Bizottság szerint most az EU-n a sor, hogy végrehajtsa az ideiglenes megállapodást. Továbbra is fontos a jogállamiság megerősítése és a gazdasági reformok felgyorsítása. Szerbiának konstruktívabb hozzáállást kell tanúsítania Koszovó regionális kereskedelemben és együttműködésben való részvételével kapcsolatban. Megkezdődött az EULEX jogállamiság-misszióval való együttműködés, de további erőfeszítésekre van szükség, különösen az EULEX észak-koszovói műveletének tekintetében.

13. Noha Koszovóban sikerült fenntartani a stabilitást, az továbbra is törékenynek számít. Az EU EULEX jogállamiság missziója egész Koszovó területén jelen van és teljesen működőképes. Koszovónak komoly kihívásokkal kell szembenéznie, többek közt a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az igazgatási kapacitások erősítése, a szerb és egyéb kisebbségek védelme, valamint a közösségek közötti párbeszéd és megbékélés ösztönzése területén. Koszovónak konstruktív hozzáállást kell tanúsítania a regionális együttműködés iránt, és biztosítania kell az EULEX munkájának folyamatos támogatását. A Bizottság javaslatot tesz arra, hogy milyen módon lehetne mozgósítani a közösségi eszközöket Koszovó politikai és társadalmi-gazdasági fejlődése érdekében, különösen a vízumok és a kereskedelem területén, valamint hogy a stabilizációs és társulási folyamat keretében miként lehetne előrelépni – a régió európai perspektívájával összhangban – az uniós integráció felé. A kereskedelem terén a Bizottság az autonóm kereskedelmi intézkedések meghosszabbítását is javasolja, valamint a vonatkozó követelmények Koszovó általi teljesítését követően megfelelő időben kereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalási irányelveket fog javasolni.

14. Törökországnak a már megkezdett, megújított politikai reformtörekvésekre kell építenie. A csatlakozási tárgyalások olyan intenzívebb szakaszba értek, amelyben a vonatkozó feltételek teljesítése érdekében Törökországnak fokoznia kell erőfeszítéseit. Az uniós csatlakozási folyamat erős ösztönzést jelent Törökország számára ahhoz, hogy erősítse a demokráciát és az emberi jogokat, folytassa az ország modernizálását, és közelebb vigye az országot az EU-hoz. Törökország kulcsszerepet játszik a térség biztonsága, energiaellátása és a civilizációk közötti párbeszéd ösztönzése szempontjából. Jelentős diplomáciai erőfeszítéseket tett az Örményországhoz fűződő kapcsolatok rendezésére, amelyek eredményeképpen 2009. októberében történelmi jelentőségű jegyzőkönyveket írtak alá a kapcsolatok rendezéséről. Törökországnak biztosítania kell, hogy a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét teljes körűen és megkülönböztetés-mentesen hajtsák végre, valamint előrelépéseket kell tennie a Ciprusi Köztársasághoz fűződő kapcsolatok rendezésre érdekében. Az EU továbbra is nyomon követi és felülvizsgálja a 2005. szeptember 21-i nyilatkozatban szereplő kérdések tekintetében elért eredményeket, a 2006. december 11-i tanácsi következtetésekkel összhangban. A jószomszédi viszony továbbra is kulcsfontosságú.

15. Ciprus kérdését illetően döntő szakaszba értek az ENSZ égisze alatt a ciprusi görög és ciprusi török közösségek vezetői között az átfogó rendezésről folyó tárgyalások. A Bizottság támogatja igyekezeteiket, és technikai tanácsokat nyújt a közösségi hatáskörbe tartozó kérdésekben. Felkéri mindkét vezetőt arra, hogy igyekezzenek előmozdítani a rendezésről folytatott párbeszéd mielőbb sikeres lezárását, valamint kéri Törökországot, hogy a gyakorlatban is járuljon hozzá a ciprusi kérdés ilyen átfogó rendezéséhez.

16. Izland tagsági kérelmet nyújtott be az EU-hoz, amellyel kapcsolatban a Bizottság már készíti a Tanács által kért véleményt. Izland jelentkezését a Szerződésben lefektetett alapelvek és az 1993-as koppenhágai Európai Tanács által meghatározott kritériumok, valamint az Európai Tanács megújított bővítési konszenzusról szóló 2006. decemberi következtetései alapján fogják értékelni. Izland számos területen szorosan integrálódott már az EU-ba, mivel tagja az Európai Gazdasági Térségnek és a schengeni térségnek.

17. Kulcsfontosságú, hogy a közvélemény támogassa a bővítést. Fontos, hogy a tagállamok hatóságai, a partnerországok és az uniós intézmények megértessék a nyilvánossággal az EU bővítési politikáját.

MELLÉKLET

Következtetések Albániáról, Bosznia-Hercegovináról, Horvátországról, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról, Montenegróról, Szerbiáról, Koszovóról[7], valamint Törökországról

Albánia

Áprilisban hatályba lépett a stabilizációs és társulási megállapodás (a továbbiakban: STM), és végrehajtása összességében zökkenőmentesen halad. Albánia az európai partnerséggel összhangban további előrelépést tett a politikai kritériumok teljesítése terén. Az EBESZ/ODIHR értékelése szerint a júniusi parlamenti választások megfeleltek a legtöbb nemzetközi előírásnak, de további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a jövőbeni választások alkalmával megvalósíthassák a most megfogalmazott ajánlásokat. Érezhető haladás történt a választók névjegyzékbe vétele és a jogszabályi keret terén, de hiányosságokat állapítottak meg a szavazatszámlálási eljárásokkal kapcsolatban. Befejeződött a választási reform, és még a választások előtt új választási törvényt fogadtak el. Az új népesség-nyilvántartás alapján pontosabb választói névjegyzéket állítottak össze, amivel nagy mértékben teljesült az európai partnerség e kulcsfontosságú prioritása. Jórészt végrehajtották a személyi igazolványok kiosztását, ami az útlevéllel nem rendelkező állampolgárok számára is lehetővé tette a szavazást. A fő politikai pártok közötti párbeszéd kultúrája azonban romlott a választási időszak során. A politikai párbeszédet – amely az európai partnerség kulcsfontosságú prioritása – újra a helyes mederbe kell terelni.

Történt némi előrelépés a demokrácia és a jogállamiság erősítése terén. Az EBESZ/ODIHR korábbi választások kapcsán megfogalmazott legfontosabb ajánlásait az általános választási reform részeként jórészt végrehajtották. A parlament számos fontos törvényt fogadott el a közösségi vívmányokhoz való közelítés érdekében. A párbeszéd azonban visszalépett a pártpolitikai kérdések szintjére, és kulcsfontosságú reformokat halasztottak el. Albániában némi előrelépés történt a kormányzati struktúrák erősítése terén az európai integráció koordinálása érdekében. Ugyanakkor a jövőben is tovább kell erősíteni a kapacitásokat és a stratégiai tervezést. A közigazgatás terén folytatódtak a közszolgálati törvényt sértő kinevezések, főként ideiglenes szerződések alkalmazásával. A kinevezések átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya olyan kulcsfontosságú európai partnerségi prioritás, amellyel továbbra is foglalkozni kell. Jelentős erőfeszítésekre van szükség olyan független, hatékony és érdemeken alapuló, politikai befolyástól mentes közszolgálat kialakításához. A közszolgálati törvény teljes körű végrehajtása, az államigazgatási részleg intézményi kapacitásainak erősítése, valamint a közigazgatási reform stratégiájának végrehajtása kulcsfontosságú lesz a haladás szempontjából.

Kevés előrelépés történt az igazságszolgáltatási rendszer reformja terén. Létrehozták a magánvégrehajtók rendszerét. Az igazságszolgáltatás átfogó reformstratégiájának elfogadása azonban továbbra is várat magára. Teljes körű konzultáció és konszenzus nélkül, egyszerű többségi parlamenti szavazással fogadták el az átvilágítási törvényt. Az alkotmánybíróság végül felfüggesztette az átvilágítási törvény végrehajtását. Az igazságügyi reformhoz szükséges jogi keret nem készült el. Fontos jogi aktusok elfogadása van függőben a Legfelsőbb Bíróság és a közigazgatási bíróságok működésével kapcsolatban. Továbbra is ügyhátralékkal kell számolni, és a bírósági infrastruktúra sem megfelelő. Továbbra is komoly aggodalomra ad okot, hogy a végrehajtó hatalom korlátozni próbálja a bírói kar függetlenségét. Megkérdőjelezi az igazságszolgáltatás pártatlanságát, hogy olyan magas szinten elkövetett eseteket halasztottak el eljárási okok miatt, mint például a Gërdec-per. Összességében az igazságszolgáltatás működése továbbra sem megfelelő, és még sok tennivaló van e kulcsfontosságú európai partnerségi prioritás teljesítése érdekében: biztosítani kell az igazságszolgáltatás függetlenségét, átláthatóságát és hatékonyságát.

A kormány további erőfeszítéseket tett a korrupció megelőzése és leküzdése érdekében. Megkezdődött a korrupcióellenes stratégia és cselekvési terv végrehajtása, amely az európai partnerség kulcsfontosságú prioritását képezi. Új jogszabályt vezettek be, amely on-line elektronikus eljárások alkalmazását írja elő a közbeszerzések terén. Néhány területen, például az oktatás terén, erőfeszítések születtek az átláthatóság növelése érdekében. Ezek pozitív fejlemények. Ennek ellenére a korrupció számos területen jelen van, és különösen komoly problémát jelent. Nagyobb politikai eltökéltségre van szükség a büntetlenség továbbra is virágzó kultúrájának gyökeres kiirtásához – a magas szinten elkövetett esetek tekintetében is. Összességében elmondható, hogy tovább kell erősíteni az intézményi megállapodásokat és az ügynökségek közötti koordinációt a korrupció elleni küzdelem terén. A kérdés minden szempontjából sok munkára van még szükség, beleértve a politikai pártok finanszírozásának jogi felelősségre vonhatóságát és átláthatóságát is.

Folytatódott az előrelépés az emberi jogok és a kisebbségek védelme területén, ahol a jogi keret nagyjából készen áll. Ugyanakkor számos területen további erőfeszítésekre van szükség a meglévő jogszabályok hatékonyabb végrehajtásához.

A polgári és politikai jogok területén felléptek az előzetes letartóztatásban lévőkkel való embertelen bánásmóddal kapcsolatos ügyek kezelése érdekében. Új börtönöket és fiatalkorúaknak, illetve mentális betegeknek szánt előzetes fogvatartási központokat építettek. Működik a feltételes szabadlábra helyezés rendszere. Továbbra is komoly aggodalomra adnak okot a nem megfelelő fogvatartási körülmények, amelyeket – főleg a régebbi börtönökben – tovább súlyosbít a túlzsúfoltság. További erőfeszítésekre van szükség az emberi jogok védelme terén, valamint a „Nép Ügyvédje” ajánlásainak végrehajtásához. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés tekintetében továbbra is aggodalomra ad okot a társadalom sebezhető csoportok és egyes kisebbségek jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférése.

Elkészült a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét szolgáló jogszabályi keret. Ugyanakkor nyomást gyakoroltak néhány médiaüzemeltetőre: többek közt kilakoltatták őket a kormány tulajdonában lévő épületekből. A médiapolitikáról szóló jogszabályi keret még mindig nem áll készen, és a meglévő jogszabályok is végrehajtásra várnak. Jelentős erőfeszítésekre van szükség a jogszabályi keret elkészítéséhez, az átláthatóság javításához a média-tulajdonjog területén, valamint a közcélú műsorszórási szabályozó függetlenségének erősítése érdekében. A gyülekezési és vallásszabadság tiszteletben tartása továbbra is kielégítő. A kormány fokozta erőfeszítéseit a civil társadalom támogatása érdekében. Erőfeszítéseket tettek arra, hogy bevonják a civil társadalmat a legfontosabb jogszabályok szövegezésébe. A civiltársadalmi szervezetek politikaformálásban való részvételét azonban tovább kell erősíteni.

Korlátozott előrelépés történt a gazdasági és szociális jogok területén. Némi előrelépés történt a nők jogainak erősítésében. A választási törvény 30%-os kvótát tartalmaz a nemek részvételére vonatkozóan, amelyet a júniusi választások alkalmával a legtöbb politikai párt tiszteletben is tartott. Létrehozták a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó Nemzeti Tanácsot. Ugyanakkor nem hajtják végre teljes mértékben azon meglévő jogszabályokat, amelyek a nőket kívánják védelmezni az erőszak valamennyi formájával szemben. A családon belüli erőszak továbbra is komoly aggodalom forrása. Folyamatos előrelépés történt a gyermekek jogainak kérdésében. A fiatalkorúak esetében egyre inkább alkalmaznak alternatív büntetéseket. Ugyanakkor több erőfeszítésre van szükség a gyermekmunka problémájának kezelése és az iskolaelhagyók arányának csökkentése érdekében, különösen a roma gyerekek körében. Továbbra is korlátozott támogató mechanizmusok állnak a hátrányos szociális helyzetben lévő és a fogyatékkal élő személyek rendelkezésére. A kormányzati hivatalok jobb koordinációjára van szükség. További erőfeszítések szükségesek a munkaügyi és a szakszervezeti jogok megerősítése érdekében. A szociális párbeszéd kialakítását továbbra is akadályozza, hogy nem történt előrelépés a munkajog módosítása terén. Ezen felül el kell még fogadni a megkülönböztetésmentességről szóló törvényt is.

Kevés előrelépés született a tulajdonjogok tisztázásának kérdésében, ami az európai partnerség egyik kulcsfontosságú prioritása. Elkészültek a földterületek értékét mutató, az egész ország területét lefedő térképek, amelyek a korábbi tulajdonosok kárpótlásához szükségesek. Ugyanakkor e kérdés minden tekintetében több erőfeszítésre van szükség. A megoldatlan tulajdonjogi kérdések továbbra is aláássák a működőképes ingatlanpiac kialakulását, a lehetséges szintnél alacsonyabban tartják a külföldi befektetéseket, és lehetőségeket kínálnak a korrupcióra. Ezen a területen kulcsfontosságú lesz egy olyan átfogó stratégia elfogadása, amely kezeli a jogi és intézményi kérdéseket.

Folytatódott az előrelépés a kisebbségek védelme területén. Erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy kisebbségekhez tartozó személyeket vegyenek fel a rendőrség soraiba. Ugyanakkor fel kell gyorsítani az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének végrehajtását. Továbbra sincsenek megbízható adatok a kisebbségekről. A nemzetközi adatvédelmi előírásokat tiszteletben tartó soron következő népszámlálás kulcsfontosságú lesz e kérdés szempontjából. A kisebbségvédelem jogszabályi keretét tovább kell fejleszteni és világosabbá kell tenni annak érdekében, hogy minden kisebbség teljes mértékben élvezhesse kulturális jogait. Történt néhány lépés a romák helyzetének javítására, de a roma stratégia végrehajtása lassan halad. A roma kisebbség továbbra is nehéz életkörülményekkel és diszkriminációval szembesül.

A regionális kérdések és nemzetközi kötelezettségek tekintetében Albánia továbbra is konstruktív szerepet játszik a regionális stabilitás, valamint a Nyugat-Balkán térségének többi részével és a szomszédos EU-tagállamokkal fenntartott jó kapcsolat előmozdítása tekintetében. Az ország aktívan részt vett a regionális együttműködésben, beleértve a délkelet-európai együttműködési folyamatot, a Regionális Együttműködési Tanácsot, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) is. A bővítési folyamatban részt vevő többi országgal, illetve szomszédos EU-tagállamokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok továbbra is kedvezőek. A Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodás nem egyeztethető össze a vonatkozó uniós közös állásponttal és irányadó elvekkel. Albániának közelítenie kell az EU álláspontjához.

Albánia gazdaságának makroökonómiai stabilitása a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság dacára is megmaradt. Tovább gyorsult a gazdasági növekedés 2008 folyamán, de az export és a hazautalások csökkenése, valamint a hitelek növekedése következtében 2009-ben lelassult. A monetáris politika továbbra is szilárd lábakon áll, és sikerült megőrizni az árstabilitást. Az expanzív költségvetési politika azonban – noha magában foglalta a közúti hálózat rég várt fejlesztését – magas költségvetési hiányt eredményezett. A jogállamisággal kapcsolatos problémák, az infrastruktúra alacsony színvonala, és az informális gazdaság továbbra is kihívásokat állít a gazdasági fejlődés és a kedvező üzleti környezet kialakulása elé.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Albánia megfelelő haladást ért el a működőképes piacgazdaság kialakítása terén. Annak érdekében, hogy középtávon képes legyen megbirkózni az Unión belüli versenynyomással és piaci erőkkel, Albániának meg kell reformálnia és szilárdítania jogi rendszerét, valamint foglalkoznia kell az infrastruktúra és az emberi erőforrások terén mutatkozó hiányosságokkal.

A kormány monetáris és fiskális eszközök teljes skáláját felhasználva, valamint szabályozó intézkedésekkel reagált a nemzetközi válságra. Az erős tőkebeáramlások, amelyeket részben a felgyorsított privatizációs folyamat generált, több mint elegendőnek bizonyultak a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozására. Az adóigazgatási reform folytatódó végrehajtásával szélesebbé vált az adóalap, nőtt az általános adózási morál, és visszaszorult az informális ágazat. A hatékonyabb adóbeszedés hozzájárult az elsődleges költségvetési egyenleg többletéhez, és javította a 2008-as gazdaságpolitikai kombinációt. Tovább csökkent az állami tulajdon szintje a gazdaságban, különösen az energia és a telekommunikáció ágazatában. Még könnyebb lett a piacra lépés, és a piaci résztvevők előnyére javult az ingatlan- és hitelnyilvántartás. A nehéz nemzetközi környezet ellenére jól tőkésített és likvid maradt a bankszektor. Nagy volumenű állami építkezésekkel javították az úthálózat minőségét.

A választási időszak expanzív fiskális politikája azonban 2008-ban magas költségvetési hiányt eredményezett, és a 2009-re előre jelzett hiány is magas. További erőfeszítésekre van szükség az államháztartás konszolidációja érdekében. Továbbra sem alkalmaznak csődeljárásokat. Gyenge igazgatási kapacitások ássák alá a jogrendszer tekintélyét és elfogadottságát. A szerződés-végrehajtás informális módszerei, valamint a jogrendszer megkerülése továbbra is kiterjedt. Megoldatlan tulajdonjogi kérdések ássák alá a működőképes ingatlanpiac kialakulását, és a lehetőségek szintje alatt tartják a beruházásokat. Az informális szektor továbbra is fontos kihívást jelent. Magas maradt a munkanélküliség. Az oktatási rendszernek jelentős reformokra van szüksége. A közlekedési infrastruktúra szegényes, nem teljesen megoldott a villamosenergia-ellátás biztonsága, mivel nem diverzifikált a villamosenergia-előállítás, és korlátozott az összekapcsoltság.

Albánia közelítette jogszabályait, politikáit és kapacitásait az európai előírásokhoz . A legtöbb területen előrelépés történt, bár nem egyenletes mértékben. Folytatódott az előrelépés olyan területeken, mint például az áruk szabad mozgása, az energiaügy és a kkv-politika. Más területeken, mint például a szellemi tulajdonjogok, az audiovizuális terület, a mezőgazdaság és az állat/növényegészségügyi ellenőrzések, csak korlátozott előrelépést sikerült elérni. Általában véve további erőfeszítésekre van szükség az igazgatási kapacitások javítása, valamint a jogszabályok hatékony végrehajtásának ösztönzésé érdekében.

Előrelépés történt néhány belső piaccal kapcsolatos kérdésben. Az áruk szabad mozgásának tekintetében továbbra is megfelelő a haladás az európai előírások elfogadásában, valamint az akkreditáció és a metrológia területén. A végrehajtási kapacitásokat ugyanakkor erősíteni kell. Javult a tőkemozgásokra vonatkozó jogszabályi keret azáltal, hogy felülvizsgálták a devizatevékenységekről szóló rendeletet. A konzultatív és döntéshozatali szervek létrehozásával javult a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályozási keret.

Folytatódott a haladás a vámügyek informatikai rendszerének kialakítása és az infrastruktúra terén, de tovább kell közelíteni az európai előírásokhoz és erősíteni kell az igazgatási kapacitásokat. A vámhivatalnokok nincsenek közalkalmazotti státuszban. Folyamatos fejlődést tapasztalhattunk az adózás területén. A adóhatóságok teljesítménye javult, és majdnem befejeződött az adóhivatalok számítógépesítése . Az adóbehajtás általános szintje ugyanakkor továbbra is alacsony. A használt autók és a nyomtatott anyagok importjára kivetett adók nem állnak összhangban a stabilizációs és társulási megállapodás kötelezettségvállalásaival.

Folytatódott az előrelépés a versenyjog területén, a trösztellenes és az állami támogatási területen egyaránt. A jogszabályi keret nagyjából megfelel a közösségi vívmányoknak , de végrehajtásához további erőfeszítésekre lesz szükség.

A közbeszerzések tekintetében némi előrehaladásról számolhatunk be. A legtöbb közbeszerzési szerződésre kiterjesztették az elektronikus eljárásokat. Ugyanakkor függőben vannak további jogszabály-közelítések a koncessziókkal, a közszolgáltatásokkal és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban. Javultak a Közbeszerzési Ügynökség kapacitásai, de még további erősítésekre van szükség. Némi előrelépés történt a szellemi és ipari tulajdonjogok tekintetében. Növekedett a bíróság elé került jogsértések száma. Ugyanakkor további jelentős erőfeszítésekre van szükség. A végrehajtás nem megfelelő, a szabadalmi és a szerzői jogi hivatal kapacitásai, valamint a bírói testület tapasztalata és végzettsége pedig továbbra is gyenge.

Kevés előrelépés történt a foglalkoztatási és szociális politikák terén. Nőtt a szociális védelem költségvetése, és jóváhagyták a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó stratégiát. Ugyanakkor a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi előírások továbbra sem megfelelőek, a munkaügyi felügyelőség pedig még mindig gyenge kapacitással működik. Folytatódott a jogszabályok uniós előírásokhoz történő közelítése néhány közegészségügyi területen . Az igazgatási kapacitások azonban továbbra is gyengék. Némi előrelépés történt az oktatással és a kutatáspolitikával kapcsolatos európai előírások terén.

Fejlődésről számolhatunk be néhány ágazati politikában is. Az ipar és a kkv-k tekintetében megfelelő haladást értek el a kisvállalkozások európai chartájának végrehajtása terén. Történt némi előrelépés a mezőgazdaság területén a jogszabályi és intézményi keret tekintetében, de továbbra is strukturális hiányosságokkal kell számolni. Javultak a laborkapacitások az élelmiszerbiztonság, az állat- és növényegészségügyi politika területén, viszont az uniós előírásokkal való összhang gyenge maradt, ami gátolja Albánia exportkapacitásait. Ami a halászatot illeti, folytatódott az előrelépés a horizontális jogszabályok, az ellenőrzés és a nemzetközi együttműködés terén. A fogások és a kikötések ellenőrzése azonban továbbra is gyenge.

A környezetvédelem tekintetében történt némi javulás a hulladékgazdálkodás és a természetvédelem terén. Ugyanakkor a politikameghatározási kapacitásokat, a végrehajtást és a betartatást tovább kell erősíteni. A közlekedés terén javult a jogszabályi keret a légi és tengeri ágazatokban. Ugyanakkor jelentős általános javulásra van szükség.

Előrelépés történt az energia ágazatban. Privatizálták a villamosenergia-vállalat elosztási ágát. Intézkedések vannak folyamatban a villamosenergia-előállítás javítása és az összekapcsoltság fejlesztése érdekében. Az energiaágazat azonban továbbra is gyenge. A villamosenergia-ellátás biztonsága továbbra is bizonytalan. Folytatni kell a veszteségek csökkentésére és a díjak beszedésének növelésére irányuló erőfeszítéseket.

Korlátozott előrelépésről számolhatunk be az információs társadalom és a média tekintetében. Az elektronikus kommunikáció területén folytatódott ugyan a piaci liberalizáció, de ezt továbbra is hátráltatja a tisztességes versenyt garantáló eszközök hiánya. Továbbra is gyengék az igazgatási kapacitások, különösen a szabályozó ügynökség tanácsán belül. Korlátozott fejlődés történt az audiovizuális politika területén. További erőfeszítések szükségesek a médiareformról szóló cselekvési terv végrehajtásához. Mérsékelt haladás mutatkozik a pénzügyi ellenőrzés tekintetében, de a jogszabályi keret és a végrehajtási kapacitások további erősítésre szorulnak. Folytatódott az előrelépés a statisztika területén.

A jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén a legtöbb kérdésben haladás történt, bár nem egyenletes mértékben. A vízumliberalizációról folyó párbeszéd keretében lépések történtek a vízumliberalizációs menetrendben rögzített követelmények teljesítése érdekében, és kulcsfontosságú reformok kezdődtek a jogérvényesülés, szabadság és biztonság terén. Folytatódott az előrelépés a vízumpolitika terén. Lépéseket tettek a vízumliberalizációs menetrendben meghatározott referenciaértékek teljesítése érdekében. Hatályba lépett a külföldiekről szóló törvény, és elfogadták a végrehajtási jogszabályt is. Működésbe lépett a megbízható népesség-nyilvántartási és lakcím-nyilvántartási rendszer, és személyigazolványokat bocsátottak ki. Felgyorsult a biometrikus azonosítót tartalmazó útlevelek kiadása. További erőfeszítésekre van azonban szükség az európai előírásokhoz való igazodás terén. Folytatódott az Európai Közösség és Albánia közötti visszafogadási megállapodás végrehajtása.

Némi előrelépés történt a határigazgatás területén. Folytatódott az integrált határigazgatási stratégia végrehajtása. További erőfeszítésekre van szükség ugyanakkor az ügynökségek közötti koordináció hatékony végrehajtása, valamint a határállomások számára nyújtott megfelelő képzés, humánerőforrás és eszközök biztosítása érdekében. Továbbra is hatékony végrehajtásra vár az államhatár ellenőrzéséről szóló törvény. Ösztönözni kell a határokon átnyúló együttműködést. Megfelelő előrelépésről számolhatunk be a menekültügy tekintetében. Felülvizsgálták a menedékjogról szóló törvényt. Ugyanakkor végrehajtási intézkedések sorát kell még elfogadni ahhoz, hogy teljessé váljon a jogszabályi keret. Folytatódott az előrelépés a migráció területén. Folytatódik a nemzeti migrációs stratégia végrehajtása. További erőfeszítésekre van szükség az illegális migráció elleni küzdelemben.

A pénzmosás megakadályozása tekintetében mérsékelt haladás történt. Javult a jogszabályi keret és az igazgatási kapacitás. Ugyanakkor erősíteni kell a rendelkezésre álló vizsgálati erőforrásokat, és hatékonyabbá kell tenni az eszközök elkobzását. Továbbra sem megfelelő a rendőrség és az bírói kar közötti együttműködés. A kábítószerek elleni küzdelem területén korlátozott előrelépés történt. A területen elért eredmények továbbra sem kielégítők, és különösen az ügynökségközi együttműködést kell erősíteni. A kábítószer-csempészet továbbra is súlyos problémát jelent.

Az új rendőrségi törvény végrehajtásával folytatódott az előrelépés a rendőrség területén. A munkaerő-állomány tekintetében történt némi javulás. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség a vizsgálati kapacitások erősítése, az ügyészséggel való együttműködés javítása, valamint a humánerőforrás-menedzsment javítása érdekében. Meg kell erősíteni a rendőrség igazgatását, személyzetét, valamint képzési és belső ellenőrzési rendszerét. Több erőfeszítésre van szükség megbízható bűnügyi statisztikák létrehozása érdekében.

További korlátozott haladás történt a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, amely továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Intézkedések születtek a tanúvédelem javítása érdekében, de az eddigi eredmények nem kielégítőek. Javult az együttműködés az Interpollal, ami számos nemzetközi elfogatóparancs végrehajtását lehetővé tette. A szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket azonban aláássa a korrupció, a gyenge tanúvédelem, valamint a bűnügyi hírszerzés elégtelen használata. A rendőrség és az ügyészek közötti együttműködésben mutatkozó nehézségek továbbra is csökkentették a nyomozások hatékonyságát.

Némi előrelépésről adhatunk számot az emberkereskedelem elleni küzdelem területén. Működőképessé vált az áldozatokat tartalmazó on-line adatbázis. Erősödött az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó koordinátor és a nemzeti áldozatkezelési mechanizmus igazgatási kapacitása. Az illegális kereskedelem elleni stratégia végrehajtásához – különös tekintettel az áldozatvédelemre – ugyanakkor további forrásokra és hatékonyabb ügynökségközi koordinációra van szükség. Albánia továbbra is az emberkereskedelem forrásországának számít. A nők és a gyerekek belső kereskedelme egyre nő.

Folytatódott az előrelépés a személyes adatok védelme terén. Kialakult a jogszabályi keret, és kijelöltek egy független felügyelő hatóságot. A hatékony működés érdekében viszont megfelelő forrásokat – köztük szakképzést – kell biztosítani az adatvédelmi biztos hivatala számára. További erőfeszítésekre van szükség a meglévő jogszabályok megfelelő végrehajtásának biztosítása, valamint az igazgatási kapacitások erősítése érdekében.

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina nagyon korlátozott haladást ért el a politikai kritériumok teljesítése terén. Romlott a hazai politikai hangulat, az intézmények rendes működése előtt kihívások tornyosultak, és folytatódott a lázító hangú retorika. A reformok végrehajtása lassan haladt a konszenzus és a politikai akarat hiánya, valamint az intézményrendszer bonyolultsága miatt. Az EU-integráció felé vezető további előrehaladás szempontjából kulcsfontosságú, hogy a politikai vezetők közösen osztott jövőképet alakítsanak ki az ország által követendő irányvonalat és a legfontosabb EU-val kapcsolatos reformokról. Elengedhetetlen teljesíteni a Bosznia-Hercegovinai Főképviselő Hivatalának (OHR) bezárására vonatkozó célkitűzéseket és feltételeket.[8] Az Európai Unió addig nem tudja figyelembe venni az ország EU-tagság iránti kérelmet, amíg be nem zárják az OHR-t. Bosznia-Hercegovinának alkotmányreformot kell végrehajtania ahhoz, hogy intézményei hatékonyan működhessenek. A Bizottság csak ezt követően javasolhatja majd a tagjelölt státusz megadását. E célból az ország vezetői elkötelezték magukat az EU és az USA által közösen vezetett kezdeményezés mellett, amely október 8–9-én kezdődött Szarajevóban. E kezdeményezést most olyan konkrét eredményekre kell váltani, amelyek alkotmánymódosítás és megújított belpolitikai konszenzus révén elhárítják az Bosznia-Hercegovina uniós integrációja előtt álló akadályokat.

A demokrácia és a jogállamiság tekintetében kevés haladás történt a működőképesebb és hatékonyabb állami struktúrák kialakítása és az alkotmányreform felé, pedig ez az európai partnerség egyik kulcsfontosságú prioritása. Bosznia-Hercegovina alkotmányát első ízben módosították a Brčko körzet státuszának szabályozása érdekében, ami nagyon fontos fejleménynek és előrelépésnek számított. A főképviselőnek azonban nemrégiben végrehajtó hatalmával kellett élnie ahhoz, hogy előmozdítsa a körzet nemzetközi felügyeletének megszüntetését.

Bosznia-Hercegovina kormányzati rendszere továbbra is nemzetközi részvétel bevonásával működik. Az ország tett némi előrelépést az OHR bezárásához szükséges követelmények teljesítése és a megerősített uniós jelenlétre való átállás terén, a politikai elkötelezettség elégtelensége azonban gátolta a folyamatot. Sürgős fellépésre van most szükség a hátralévő célkitűzések teljesítése érdekében, amelyek a következők: az ingatlanoknak az állam és a kormányzat többi szintje közötti felosztása, a védelmi tulajdon kérdése, valamint stabil és konstruktív politikai környezet kialakítása az országban.

Az állami szintű végrehajtó és törvényhozó szervek működése hiányos volt. Bosznia-Hercegovina parlamentjét továbbra is gátolják a nem megfelelő technikai és humán erőforrások, valamint továbbra sem elégséges a Miniszterek Tanácsával és az entitások parlamentjeivel folytatott együttműködés. A parlament kevés európai integrációval kapcsolatos jogszabályt fogadott el. A kormányzati intézményekre – minden szinten – továbbra is kihatnak a belső politikai feszültségek, valamint a szétforgácsolt és koordinálatlan politikameghatározás. A hatóságok gyakran képtelenek voltak gyorsan kinevezni a magas szintű tisztviselőket. Az Európai Integrációs Főigazgatóság munkáját hátráltatta az általános politikai hangulat és az, hogy szinte a teljes jelentési időszak alatt nem volt igazgató. Előkészítő lépéseket tettek a 2011-es népszámláláshoz, de még nem fogadtak el állami szintű népszámlálási jogszabályt, ami kulcsfontosságú lenne a folyamat szempontjából.

Némi előrelépés történt a közigazgatás területén, de folyamatos erőfeszítésekre van szükség. Folyamatban van – noha lassan halad – a közigazgatási reformra vonatkozó stratégia végrehajtása, ami az európai partnerség egyik kulcsfontosságú prioritása. A közigazgatás reformjára létrehozott alap működésbe lépett, és számos projekt végrehajtása folyamatban van. Ennek ellenére tovább kell javítani az országon belüli különböző közigazgatási szintek együttműködését. Továbbra is fenn kell tartani az erőfeszítéseket a politikai beavatkozások megelőzése, az etnikai identitás és a politikai hovatartozás kinevezésekben játszott szerepének korlátozása, valamint egy professzionális, pártatlan, elszámoltatható, átlátható és hatékony, érdemi alapon és verseny alapján működő közszolgálat létrehozása érdekében. Országos hatáskörű ombudsmanokat neveztek ki, akik azonban még nem váltak teljes mértékben működőképessé, mivel az entitások vonakodnak megszűntetni az entitás szintű irodákat.

Bosznia-Hercegovina korlátozott előrelépést tett az igazságszolgáltatás rendszerének fejlesztése terén. Új jogszabályt fogadtak el, és felléptek az ügyhátralék mérséklése érdekében. Haladás történt a bíróságok megfelelő informatikai eszközökkel való felszerelése terén. Ugyanakkor az igazságszolgáltatás fejlesztését szolgáló nemzeti stratégia és a háborús bűnökkel kapcsolatos stratégia végrehajtása nem volt megfelelő, és felgyorsítást igényel. A jogszabályi keret összetettsége, az igazságszolgáltatási rendszer szétforgácsoltsága, valamint az egységes költségvetés hiánya továbbra is komolyan akadályozza a reformok végrehajtását ezen a területen. A politikai beavatkozás továbbra is gyakori. Súlyos hiányosság, hogy nincsen országos hatáskörű Legfelsőbb Bíróság. Továbbra is problémák állnak fenn a szervezett bűnözéssel kapcsolatos bűnvádi eljárásokkal. Bosznia-Hercegovina politikai hatóságainak nem sikerült eleget tenniük az igazságügyi hatóságok azon kérésének, hogy hosszabbítsák meg a nemzetközi bírák és ügyészek mandátumát. Az országos szintű bíróságok általában véve továbbra is kielégítő módon kezelték a háborús bűncselekmények bűnvádi eljárásait, de az entitások és a kantonok szintjén javításra szorul a helyzet. Még függetlenebbé, még inkább elszámoltathatóvá és még hatékonyabbá kell tenni az igazságszolgáltatási rendszert. A Republika Srpska hatóságai egyre inkább megkérdőjelezték az országos szintű rendőrség és igazságszolgáltatási ügynökségek jogszerűségét, joghatóságát és hatáskörét a területükön folytatott műveletek vonatkozásában. Ez komoly aggodalomra ad okot.

A korrupció számos területen továbbra is jelen van és súlyos problémát jelent, az ellene való küzdelem terén Bosznia-Hercegovina kevés eredményt tud felmutatni. Új stratégiát és cselekvési tervet fogadtak el a 2009–2014-es időszakra, de a 2006–2009-es stratégia keret végrehajtása várakozáson aluli volt. Kevés előrelépés történt a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) által megfogalmazott ajánlások végrehajtásában. Kevés perbefogásra kerül sor, így nagyon korlátozott az ítéletek száma. Bosznia-Hercegovinának megerősített elkötelezettséggel és határozottabban kell fellépnie a korrupció ellen.

Az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén korlátozott előrelépés történt. Bosznia-Hercegovina ratifikálta a legfontosabb emberi jogi egyezményeket, de jobb végrehajtásuk biztosítása érdekében folyamatos erőfeszítésekre van szükség. Javítani kell a hazai – köztük a Bosznia-Hercegovina Alkotmánybírósága által hozott – ítéletek végrehajtását. A 2010-es választásokat és a stabilizációs és társulási megállapodás (STM) hatályba lépését megelőzően sürgősen meg kell szüntetni a bosznia-hercegovinai alkotmányos keret és az emberi jogok európai egyezménye közötti ellentmondásokat.

A polgári és politikai jogokat nagyjából tiszteletben tartják. Történt némi előrelépés az állam és az entitások bűnügyi szankciós gyakorlatának egységesítésével kapcsolatban. Országos szintű jogszabályt fogadtak el a büntetőeljárások során nyújtott jogi segítségről. Ugyanakkor polgári és büntetőügyekben egyaránt javítani kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés t, és biztosítani kell a törvény előtti egyenlőséget. A fogvatartottakkal való embertelen bánásmód továbbra is aggodalomra ad okot. Komoly késedelem mutatkozik az állami börtön tervezett létrehozásában.

Az állam és az entitások alkotmánya rendelkezik a véleménynyilvánítás és a média szabadságáról , a gyülekezési és egyesülési jogokról , valamint a vallásszabadságról . A meglévő jogszabályokat azonban jobban kell végrehajtani. Növekedett azon esetek száma, amikor újságírók állítólagos zaklatás áldozataivá váltak. A média egyre inkább etnikai irányultságú. Az európai partnerség egyik kulcsfontosságú prioritásának számító közszolgálati műsorszolgáltatás reformjának végrehajtása késik, mivel a harmonizáció nem kielégítő, a jogszabályi keret végrehajtása pedig lassú, különösen a Föderáció területén. A végrehajtó hatalomnak további erőfeszítéseket kell tennie a civil társadalommal folytatott párbeszéd ösztönzése, valamint további fejlődésének támogatása érdekében. A hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott finanszírozást objektív és átlátható módon ítélik oda.

A gazdasági és szociális jogok területén korlátozott előrelépés történt. Noha Bosznia-Hercegovina jogi kerete rendelkezik a gazdasági és szociális jogok védelméről, a végrehajtás általánosságban tekintve továbbra is gyenge lábakon áll. Átfogó országos szintű diszkriminációellenes törvényt fogadtak el, ám az meglehetősen korlátozott kérdésekre terjed ki. Továbbra is fenn kell tartani az erőfeszítéseket a nők védelmezését illetően az erőszak valamennyi formájával szemben. A gyermekek tekintetében továbbra is problémák állnak fenn az egészségügy, a szociális védelem, az oktatás és a családon belüli erőszak területén. A szociális jóléti rendszerekben mutatkozó hiányosságok negatívan hatnak a kiszolgáltatott helyzetű csoportok – ideértve a szellemi fogyatékkal élőket is – körülményeire. A felülvizsgált Európai Szociális Charta ratifikálása pozitív fejlemény volt, de a végrehajtást javítani kell. A kormányzati rendszer összetettsége és a jogalkotás fragmentáltsága továbbra is országszerte hátráltatja a szociális párbeszédet.

Korlátozott haladás történt a kulturális jogokat és a kisebbségi jogokat illetően. A föderáció tanácsának létrehozásával befejeződött a nemzeti kisebbségi tanácsok hálózatának kialakítása, bár teljes mértékben még nem működőképes. A roma kisebbség támogatására vonatkozó stratégiát és cselekvési terveket lassan végrehajtják. További lépéseket kell azonban tenni a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos törvény végrehajtásának javítása érdekében, az állami szintű alkotmányt pedig úgy kell módosítani, hogy a kisebbségek számára valamennyi politikai funkcióhoz hozzáférést biztosítson. Továbbra is problémát jelent a gyermekek etnikai alapon történő iskolai elkülönítése. Annak ellenére, hogy megnövelték a roma stratégia végrehajtásához rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat, e kisebbség továbbra is nagyon nehéz életkörülményekkel és diszkriminációval szembesül. A népesség-nyilvántartás hiánya továbbra is akadályozza alapvető szociális és gazdasági jogaik gyakorlását.

A menekültek és a hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek biztonsági helyzete stabil maradt, de kevés további előrelépés történt a visszatérők társadalmi-gazdasági integrációjának javítása terén. Országos stratégiát kell még elfogadni a visszatérés elősegítésére, valamint a daytoni/párizsi békeszerződés VII. melléklete megfelelő végrehajtásának biztosítására.

A regionális kérdések és nemzetközi kötelezettségek tekintetében folytatódott a daytoni/párizsi békeszerződés végrehajtása. Kielégítő maradt a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY) való együttműködés. Ugyanakkor különösen aggasztó, hogy a Republika Srpska vezető politikusai által tett nyilatkozatok megkérdőjelezik, hogy a civil lakosság a háború idején valóban tömegmészárlások áldozatául esett-e.

Szomszédaival együtt Bosznia-Hercegovinának is kezelnie kell a büntetlenség terén tapasztalható regionális hiányosságokat: többek közt azáltal, hogy olyan kiadatási egyezmények megkötésére tesz lépéseket, amelyek a háborús bűncselekmények eseteire is kiterjednek.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodás nem egyeztethető össze az uniós közös állásponttal és irányadó elvekkel. Az országnak közelítenie kell az EU álláspontjához.

Bosznia-Hercegovina továbbra is részt vett a regionális együttműködési kezdeményezésekben, beleértve a délkelet-európai együttműködési folyamatot, a Regionális Együttműködési Tanácsot, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) is.

Bosznia-Hercegovina szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatai stabilak maradtak, de az ország keveset tett a megbékélés ösztönzése és a rendezetlen kérdések tisztázása érdekében, pedig ez utóbbi az európai partnerség egyik kulcsfontosságú prioritása. Különösen a szomszédos országokkal kapcsolatos kereskedelmi és határkérdések maradtak függőben.

Bosznia-Hercegovina gazdasága jelentősen lelassult 2008 negyedik negyedévében, amikor a globális válság hatása kezdte éreztetni a reálgazdaságra gyakorolt hatását. E tendencia 2009-ben folytatódott, és recesszióba taszította az országot. A munkanélküliség szintje nagyon magas maradt. Romlott az államháztartás minősége, amelyet főként a folyó kiadások drámai növekedése jellemzett. Az ország segítséget kért az IMF-től, és a tárgyalások eredményeképpen egy hároméves készenléti hitelmegállapodás született. A gazdaságpolitika országos szintű koordinációjában tapasztalható előrelépés ellenére egyenlőtlen az ország strukturális reformok iránti elkötelezettsége.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Bosznia-Hercegovina kevés előrelépést tett ahhoz, hogy a működőképes piacgazdasággá váljon. Eltökélten további jelentős reformtörekvéseket kell folytatni annak érdekében, hogy az ország hosszú távon képes legyen megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel.

A pénzügyi és monetáris stabilitást sikerült megőrizni, mivel a központi bank megfelelően reagált a nemzetközi pénzügyi válság hatásaira. A valutatanácsi megállapodás továbbra is nagyfokú hitelességet élvezett. A nemzetközi árak alakulásával összhangban jelentősen csökkentek az inflációs ráták. Főként a kereskedelmi mérleg gyors kiigazításának köszönhetően csökkent a külső egyensúlyhiány. A bankszektor eddig jól állta a globális válság hatását annak ellenére, hogy lassult a pénzügyi közvetítés terjedése. Némi korlátozott javulásról lehet számot adni az üzleti környezet terén, különösen az építési engedélyek, a tulajdonjog átruházása, a cégnyilvántartás és a piacelhagyás terén.

Tovább romlott azonban az államháztartás minősége és fenntarthatósága. 2008-ban jelentősen megemelkedtek a folyó kiadások (különösen a bérek és a szociális juttatások terén), és továbbra is magas a GDP központi kormányzatra fordított hányada. Nem folytatódott az állami vállalatok szerkezetátalakítása, a hálózati iparágak liberalizációja és a privatizáció. A munkahelyteremtést és a munkaerőpiac működését továbbra is akadályozza a gyenge termelési kapacitás és az olyan merev struktúrák, mint például a magas szociális járulékok, a torzult bérképző mechanizmusok, a magas és rosszul célzott szociális transzferek, valamint a munkaerő alacsony mobilitása. A munkanélküliség továbbra is nagyon magas, és az informális szektor továbbra is jelentős kihívásnak számít. Az üzleti környezetre még mindig kihatnak az igazgatási hiányosságok. Az alacsonyabb közvetlen külföldi befektetések és közberuházások lelassították az infrastruktúra javítását.

Bosznia és Hercegovina korlátozott előrelépést tett a jogszabályok és politikák európai normákhoz való közelítésében. Előrelépés történt néhány olyan területen, mint például a közlekedés, a vámügyek, az adózás, az oktatás és a kultúra, valamint számos szabadsággal, biztonsággal és jogérvényesüléssel kapcsolatos területen. Kiemelkedő erőfeszítésekre van szükség az áruk, személyek és szolgáltatások szabad áramlása, valamint a foglalkoztatáspolitikák, az állami támogatások, az energia és a környezetvédelem terén.

Az ideiglenes megállapodás végrehajtása egészében kielégítő volt. Ennek ellenére fel kell gyorsítani az ideiglenes megállapodásban és a stabilizációs és társulási megállapodásban rögzített követelmények teljesítését, ami az európai partnerség kulcsfontosságú prioritása. Tovább kell erősíteni Bosznia-Hercegovina igazgatási kapacitásait annak érdekében, hogy az ország megfelelő eredményeket érhessen el az STM végrehajtásában. Az országnak további erőfeszítéseket kell tennie ahhoz is, hogy területén teljes mértékben működő, egységes gazdasági térséget alakítson ki, az európai partnerség követelményeinek megfelelően.

Bosznia-Hercegovina némi előrelépést ért el a belső piachoz kapcsolódó európai partnerségi prioritások terén. Az áruk szabad mozgása tekintetében korlátozott előrelépés történt a szabványosítás, az akkreditáció, a metrológia és a piacfelügyelet terén. Továbbra is folyamatos erőfeszítésekre van szükség a jogi keret e területtel kapcsolatos EU-jogszabályokhoz történő közelítése, valamint a szükséges igazgatási kapacitás kifejlesztése érdekében.

A szolgáltatások, a letelepedés szabadsága és a társasági jog terén korlátozott előrelépés történt. Harmonizálták az entitások lízingre vonatkozó jogszabályait, de még kialakításra vár egy egységes, állami szintű bankfelügyeleti ügynökség. Ezen a területen továbbra sem koordinálják megfelelő mértékben az entitások jogalkotásai kezdeményezéseit.

Némi fejlődés mutatkozik a tőke szabad mozgásának területén. A Republika Srpska-ban jogszabályt fogadtak el a valutalapú tranzakciókról. Némi előrelépés történt ugyan a vámügyek területén, de a jogharmonizáció és az igazgatási kapacitás még fejlesztésre szorul. Vámügyi stratégiákat kell még megfogalmazni – különösen az emberi erőforrások, a képzés és az információs technológia területén. A adózás terén új jövedékiadó-törvényt fogadtak el a költségvetés fenntarthatóságának javítása érdekében.

Ami a versenypolitikát illeti, Bosznia-Hercegovina mérsékelt előrelépést ért el a trösztellenes kérdésekben. Nem történt érezhető előrelépés az állami támogatások területén. Függőben van az állami támogatásokról szóló jogszabály elfogadása és a függetlenül működő állami támogatási hatóság létrehozása. További erőfeszítés szükséges a közbeszerzési eljárások megfelelő végrehajtásának biztosítására országszerte. Korlátozott haladás történt a szellemi tulajdonjogok érvényesítése terén annak ellenére, hogy további nemzetközi megállapodásokat ratifikáltak. E területen teljessé kell tenni a jogszabályi keretet, és tovább kell erősíteni a végrehajtási kapacitásokat.

Kevés előrelépés történt a szociális és foglalkoztatási politikákkal és a közegészségüggyel kapcsolatban. A szociális és foglalkoztatási kérdésekre vonatkozó jogszabályok és politikák, valamint a közegészségügyi jogszabályok továbbra is nagyon szétforgácsoltak. A különböző kormányzati szintek közötti koordináció hiánya továbbra is nagymértékben megnehezíti a szükséges összehangolt megközelítések kialakítását.

Némi előrelépés történt az oktatással és kultúrával kapcsolatos európai előírások terén. Különösen fontos, hogy Bosznia-Hercegovina ratifikálta az UNESCO kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi egyezményét. Az Oktatási Miniszterek Konferenciája hozzájárult az ország tizennégy illetékes minisztériuma közötti alapvető koordináció biztosításához. A jogszabályok entitás- és kantonszintű harmonizálása azonban még nem fejeződött be, és országszerte egyenetlen volt a végrehajtás. Erősíteni kell a különböző oktatási ügynökségek igazgatási kapacitásait. A kutatás terén Bosznia-Hercegovina társult az EK hetedik kutatás-fejlesztési keretprogramjához, de nemzeti szinten még jelentős erőfeszítésekre van szükség a kutatási kapacitások fejlesztése érdekében.

Folytatódtak a WTO -csatlakozásra irányuló tárgyalások, de a folyamat még nem fejeződött be.

Az európai normák tekintetében Bosznia-Hercegovina számos ágazati politikában korlátozott előrelépést tett.

Kevés előrelépés történt az ipar területén, és még várat magára az átfogó iparpolitika. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) tekintetében országos stratégiai keretet fogadtak el, amelyet most végre kell hajtani.

Némi előrelépés történt a mezőgazdaságban és a halászatban . Stratégiai keretet fogadtak el a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés harmonizációja érdekében. Az állami szintű mezőgazdasági, élelmiszer- és vidékfejlesztési törvény végrehajtása azonban lassan halad. Nem történt előrelépés az állami szintű mezőgazdasági minisztérium felállítása terén, így a mezőgazdaság továbbra is az entitások illetékességébe tartozik. Szerény haladás mutatkozott az élelmiszer-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi politika terén. A nem megfelelő humán és pénzügyi erőforrások, valamint az állami és entitás-szintű szolgálatok közötti gyenge koordináció következtében továbbra is problémák állnak fenn.

Bosznia-Hercegovinában még mindig gyerekcipőben járnak a környezetvédelem területén tett előkészületek. A jelentéstételi időszak alatt nem történt jelentős előrelépés. Nem fogadtak még el olyan állami szintű környezetvédelmi törvényt, amely az egész országra kiterjedő, harmonizált környezetvédelmi keretet hoz létre, és nem állították fel az állami szintű környezetvédelmi ügynökséget sem.

Bosznia-Hercegovina némi előrelépést ért el a közlekedési ágazatban . Némi fejlődés mutatkozik a transzeurópai közlekedési hálózatok és az átmenőforgalom tekintetében, de meglehetősen korlátozott az előrelépés a közút, a vasút és a belvízi hajóutak ágazatában. Bosznia-Hercegovina az Egyesült Légügyi Hatóság (JAA) teljes jogú tagja lett. Folyamatos erőfeszítésekre van szükség az európai közös légtér (ECAA) létrehozásáról szóló megállapodás következetes alkalmazása érdekében. További fellépésre van szükség az intézményi struktúra átszervezésének befejezése, valamint valamennyi közlekedési mód vonatkozásában megfelelő piacnyitási feltételek biztosítása érdekében.

Az energiaügy területén nem történt előrelépés. Az Energiaközösséget létrehozó szerződés szerződő feleként Bosznia-Hercegovinának végre kell hajtania a vonatkozó uniós energiaügyi jogszabályokat, de jelentős lemaradással kell számolnia számos energiával kapcsolatos területen. A gázágazat reformja különösen késik. A villamosenergia-ágazat fejlődését számos tényező akadályozza. A nemzeti energiaszállító vállalat (TRANSCO) működését súlyosan aláásta a politikai beavatkozás és a gyenge irányítás. Nem dolgoztak ki átfogó energiastratégiát. Nagyon korlátozott energiatartalékok állnak rendelkezésre vészhelyzet esetén.

Csekély haladás történt az információs társadalom és a média területén. Bosznia-Hercegovinában nem sikerült teljes mértékben harmonizálni a közszolgálati műsorszolgáltatás jogszabályi keretét, és késik a közszolgálati műsorszolgáltatás reformja. A Távközlési Szabályozó Hatóság függetlenségét még mindig komolyan gyengíti, hogy nem volt megfelelően kinevezett főigazgatója és tanácsa. A hatóság függetlensége előtt továbbra is kihívások tornyosulnak.

A pénzügyi ellenőrzést illetően korlátozott előrelépés történt. Az állam és az entitások szintjén is készültek politikai dokumentumok, de ezek egyelőre még elfogadás előtt állnak. Nagyobb erőfeszítésre van szükség a nemzetközi pénzügyi ellenőrzés javítása és az auditjelentések nyomon követése érdekében.

Némi technikai előrelépés történt a statisztika területén. Továbbra is elégtelen azonban az ország állami és entitás-szintű statisztikai intézményei közötti együttműködés. Fejleszteni kell a statisztikák összeállítását, illetve azok minőségét, különös tekintettel a nemzeti számlákra és az olyan kulcsfontosságú ágazatok statisztikáira, mint a kereskedelem, az üzlet és a mezőgazdaság. A 2011-es népszámlálás továbbra is rendkívül fontos.

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén további előrelépés történt. A vízumliberalizációról folyó párbeszéd keretében lépések történtek a vízumliberalizációs menetrendben rögzített valamennyi követelmény teljesítése érdekében, és kulcsfontosságú reformok kezdődtek a jogérvényesülés, szabadság és biztonság terén. Folytatódott az előrelépés a vízumpolitika terén. Működési szabályokat fogadtak el a schengeni vívmányok által előírt vízumkibocsátási eljárások pontos meghatározása érdekében. Megkezdődött az új, biometrikus azonosítót tartalmazó útlevelek kibocsátásának kísérleti szakasza. Új, kijelölt ügynökségek létrehozásával igyekeznek biztosítani a személyazonosító okmányok rendszerének biztonságos és hatékony irányítását. További erőfeszítésekre van azonban szükség az európai előírásokhoz való igazodás terén. Az Európai Közösséggel kötött visszafogadási megállapodás végrehajtása továbbra is zökkenőmentes.

Néhány konkrét fellépésre került sor a határigazgatás, a menekültügy és a migráció területén. Nemzeti stratégiát fogadtak el a menekültügyről és a migrációról, valamint létrehozták Bosznia-Hercegovina migrációs profilját. Végrehajtás alatt áll az új, integrált határigazgatási stratégia, és kezdeményezések születtek a szomszédos országokkal való együttműködés terén. Ugyanakkor világosabbá kell tenni a felelősségek megosztását a határátkelőhelyek és azok vezetése között.

A pénzmosás megelőzése tekintetében további előrelépés történt. Új pénzmosás elleni törvényt fogadtak el, és folytatódott a nemzetközi szintű együttműködés. Elfogadták a pénzmosás elleni küzdelemre és annak megelőzésére irányuló nemzeti stratégiát és cselekvési tervet. Az országon belül és a nemzetközi megállapodásokkal egyaránt harmonizálni kell még a nemzeti jogszabályokat. Az eszközök elkobzására vonatkozó jogszabályok nem felelnek meg a nemzetközi előírásoknak, és az országon belül sem egységesek.

A kábítószerek elleni küzdelem terén történt néhány pozitív lépés. Elfogadták a tiltott kábítószerekről szóló nemzeti stratégiát, és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervet. Megkezdte működését a Kábítószer-bizottság. A kábítószer-kereskedelem azonban továbbra is súlyos problémát jelent, ezért fenn kell tartani az erőfeszítések szintjét.

Kevés előrelépés történt a rendőrség és a rendőrségi reform végrehajtása terén, ami az európai partnerség egyik kulcsprioritása. A 2008-ban elfogadott jogszabályok végrehajtása lassan haladt, és nem működik még az általuk létrehozott összes állami szintű ügynökség. Bosznia-Hercegovina rendőri erőinek szétforgácsoltsága továbbra is aláássa a hatékonyságot és az eredményeket.

Noha az EU rendőri missziója (EUPM) segítségével Bosznia-Hercegovina tett néhány kezdeményezést a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, a szervezett bűnözés továbbra is komoly aggodalomra ad okot, valamint aláássa a jogállamiságot és az üzleti környezetet. Új stratégiai és jogszabályi keretet fogadtak el a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, de még hatékonyabbá kell tenni a bűnszervezetek bíróság elé állítását. Bosznia-Hercegovinában folyik az emberkereskedelem elleni 2008–2012-es nemzeti cselekvési terv végrehajtása. Ugyanakkor jobb eredményekre van szükség a bűnvádi eljárások és az ítéletek terén. Ebben a tekintetben alapvetően fontos, hogy megfelelő tanúvédelmi jogszabályokat fogadjanak el és hajtsanak végre. Az adatvédelem terén megkezdte működését az adatvédelemmel foglalkozó állami ügynökség, de egyenlőre nem rendelkezik megfelelő személyzettel, és javítani kell működését.

Horvátország

Horvátország továbbra is eleget tesz a politikai kritériumoknak . A legtöbb területen előrelépés történt, és intenzívebbé váltak a jogállamiság területén tett erőfeszítések. A reformtörekvéseket azonban fenn kell tartani, különösen az olyan területeken, mint az igazságszolgáltatási és közigazgatási reform, a korrupció elleni küzdelem, a kisebbségi jogok és a menekültek visszatérése. Nagyrészt eleget tettek a csatlakozási partnerség prioritásainak.

Tovább erősödött a demokrácia és a jogállamiság . A kormány és a parlament is általában véve jól működött. Jelentős javulásra van azonban szükség az igazságszolgáltatás, a közigazgatás és a korrupció elleni küzdelem területén nem utolsósorban amiatt, hogy szilárd alapokra helyeződjön a közösségi vívmányok teljes körű végrehajtása. Folytatni kell a rendőrség reformját, beleértve a kulcspozíciók politikamentesítését és a professzionalizmus javítását is.

Némi előrelépés történt a közigazgatási reform terén. Új törvényt fogadtak el az általános közigazgatási eljárásokról. Létrehozták a közigazgatási miniszter új tisztét. Tovább javultak az újonnan létrehozott Közigazgatási Minisztérium (korábban: központi állami közigazgatási hivatal) kapacitásai, és folytatták a képzéssel kapcsolatos intézkedéseket. Ennek ellenére jelentős problémák tapasztalhatók még a közigazgatási eljárások területén, és nem kezdődött még meg az általános közigazgatási eljárásokról szóló törvény végrehajtása. A közszolgálat továbbra is számos olyan hiányosságtól szenved, mint például az alacsony fizetések és a gyenge humánerőforrás-gazdálkodás. Ráadásul, a pénzügyi válság hatásainak enyhítése érdekében tovább csökkentették a köztisztviselői béreket, és létszámstopot vezettek be. A korrupcióellenes intézkedéseket és etikai elveket továbbra is jobban integrálni kell a közigazgatásba és javítani kell a különböző állami szereplők közötti együttműködést. Továbbra is várat magára a professzionális, érdemeken alapuló, elszámoltatható és átlátható közszolgálat létrehozása.

Folytatódott az igazságszolgáltatási reform stratégia végrehajtása, és számos új jogszabályt fogadtak el. Megerősítették az Igazságügyi Minisztérium stratégiai fejlesztésért felelős igazgatóságát. Új eljárást vezettek be a bírósági gyakornokok kiválasztására. Tovább csökkent az ügyhátralék. Lépéseket tettek a bíróságok hálózatának racionalizálására. Tovább bővítették a szakmai gyakorlati programokat. Csökkentik a háborús bűnökkel kapcsolatos ügyek etnikai vetületét. Részben megoldódott az 1990-es évekből származó, a vádlott távollétében hozott ( in absentia ) ítéletek kérdése.

Ugyanakkor továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a bírók és ügyészek kiválasztási eljárásában. Az általános ügyhátralék még mindig magas, a bírósági eljárások pedig túlságosan hosszúak. Továbbra is problémás a bírósági ítéletek végrehajtása. A bíróságok racionalizálása nagyon korai szakaszban jár. A reformintézkedések nyomon követése még mindig nem megfelelő. További fejlesztésekre van szükség az ügykezelés, a bírói kar elszámoltathatósága, függetlensége, szakszerűsége és kompetenciája terén is. A háborús bűnök büntetlensége továbbra is probléma, különösen a szerb származású áldozatok esetében. Számos bűncselekménnyel kapcsolatban továbbra sem emeltek vádat. Egyelőre nincsenek dokumentált eredményei a vádlott távollétében hozott (in absentia) ítéletekre vonatkozó új felülvizsgálati rendelkezések végrehajtásának. Általában véve folytatódik az igazságszolgáltatás reformja, de konkrét eredmények csak lassan mutatkoznak.

A korrupció elleni küzdelmet illetően némi előrelépés történt. Tovább javult a korrupció elleni küzdelem jogszabályi kerete, az eszközök elkobzása terén is. Működésbe lépett a korrupcióellenes küzdelemmel és szervezett bűnözéssel foglalkozó nemzeti nyomozóiroda. Négy fontos bíróságon különleges korrupcióellenes osztályokat hoztak létre. Továbbra is aktívan tevékenykedik a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó iroda, amely vádemelést tett és ítélethirdetés eszközölt ki néhány fontos ügyben – nevezetesen a Horvát Privatizációs Alap (Maestro) ügyében. Korábbi kormányok minisztereit is érintő, magas szinten elkövetett korrupciógyanús ügyekben is vizsgálatokat indított. A korrupció ugyanakkor még számos területen jelen van. A nemrégiben modernizált jogi és közigazgatási struktúrákat még ki kell próbálni a gyakorlatban. Összességében nőtt az eddig kivizsgált korrupciós esetek száma, a tényleges vádemelések és ítéletek száma azonban továbbra is alacsony. A magas szinten elkövetett korrupciós esetekben korlátozott számú vizsgálat indult. A politikai elszámoltathatóság kultúrája továbbra is hiányzik. A korrupció elleni küzdelemben részt vevő állami szervek igazgatási kapacitásai még mindig javításra szorulnak. Kevés előrelépés történt az összeférhetetlenségek megelőzése terén.

Az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén némi előrelépés történt. Az emberi jogok védelme általában véve biztosított, de a végrehajtás terén továbbra is fontos kihívásokkal kell számolni. Fenn kell tartani a kisebbségi jogokra és a menekültek visszatérésére irányuló erőfeszítéseket.

Megkezdték a jogsegélyről szóló jogszabály végrehajtását. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést azonban számos végrehajtási probléma zavarja, többek közt magának az alkalmazási eljárásnak az összetettsége is. További lépéseket tettek arra, hogy orvosolják a börtönökben uralkodó körülmények problémáját, a börtönök személyzete és kapacitása ugyanakkor továbbra sem elégséges. A embertelen bánásmód tekintetében az ombudsmanhoz továbbra is számos panasz érkezik a rendőrség erőszakos túlkapásait illetően.

A horvát jogszabályok továbbra is biztosítják a véleménynyilvánítás szabadságát – ideértve a média szabadságát és pluralizmusát is –, és azokat általában véve tiszteletben is tartják. Nőtt azonban az olyan újságírókat érő fenyegetések száma, akik korrupciós vagy szervezett bűnözési ügyeken dolgoznak. A szerkesztők és újságírók továbbra is informális politikai nyomásról számolnak be.

A nők és gyermekek jogai terén javult a családon belüli erőszak eseteinek kezelése. Az ombudsmanok továbbra is fontos szerepet játszanak. A nők munkaerőpiaci helyzete ugyanakkor továbbra is nehéz; továbbra sincsenek nemek szerint lebontott adatok, ami akadályozza a nemek közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogszabályok ellenőrzését. A gyermekek jogainak védelmére irányuló végrehajtási intézkedéseket ugyancsak fel kell gyorsítani.

A fogyatékkal élő személyek ombudsmanjának új hivatala szemmel láthatóvá tette tevékenységét. Állami szervek és magánvállalatok egyaránt figyelembe vették ajánlásait. További erőfeszítésekre van azonban szükség a szociális szempontból kiszolgáltatott helyzetű személyek és a fogyatékkal élők tekintetében. Több erőfeszítésre van szükség az intézmények keretein kívüli gondozás fejlesztése terén, beleértve a mentális betegségben szenvedők és a fogyatékos gyermekek eseteit is.

Az új diszkriminációellenes törvény a végrehajtás korai szakaszában jár. Az ombudsman megkezdte új feladatainak végrehajtását. A közelmúlt költségvetési megszorításai azonban veszélybe sodorták az új törvény megfelelő végrehajtását. A kisebbségek elleni diszkrimináció még mindig nagy probléma (lásd lejjebb). A diszkrimináció elleni védelem szintje, valamint a diszkriminációt alkalmazók bíróság elé állítása azonban a gyakorlatban még nem felel meg az uniós előírásoknak.

Némi előrelépés jelenthető a kisebbségek tekintetében. A politikai vezetők továbbra is nyilvánosan kifejezésre juttatták, hogy elkötelezettek a kisebbségi jogok iránt. A roma kisebbségre továbbra is odafigyeltek, és különösen javult az iskoláskor előtti oktatásban való részvételük. Ugyanakkor a kisebbségek továbbra is számos nehézséggel küzdenek. A kisebbségek továbbra is sajátos nehézségekkel szembesülnek a foglalkoztatás terén, továbbra sem képviseltetik magukat kellő arányban sem a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a rendőrségben, sem a tágabb értelemben vett közszférában. Nagyobb céltudatosság szükséges a jogi rendelkezések és programok végrehajtása terén, és megfelelő nyomon követést kell biztosítani. Ösztönözni kell Horvátországban a szerb kisebbséggel szembeni toleranciát, és megfelelő intézkedéseket kell tenni azon személyek védelmére, akik továbbra is fenyegetés, megkülönböztetés, ellenségeskedés vagy erőszak áldozatai lehetnek. A roma kisebbség továbbra is nehéz életkörülményekkel és számos területen kihívásokkal szembesül.

Előrelépés történt a menekültek visszatérésének kérdésében. Számos lakás rendelkezésre bocsátásával sikerült előrevinni a kormány azon célkitűzéseinek teljesítését, amelyek a korábban tulajdon- vagy bérleti joggal rendelkezők lakhatásának biztosítására irányulnak. Bár még nem valósult meg teljes mértékben, jól halad azon 2008-as célkitűzés teljesítése, hogy 1400 lakhelyet bocsássanak rendelkezésre. A 2009-es célkitűzés teljesítésére irányuló munka azonban még korai szakaszban tart. Több ezer lakást kell a visszatérő menekültek rendelkezésére bocsátani. Ráadásul mintegy 8 000 lakás-felújítási kérelem van még függőben. A nyugdíjjogosultság végrehajtásáról szóló határozat végrehajtása felemás volt. Fel kell gyorsítani a menekültek visszatelepülésének fenntarthatóságához szükséges gazdasági és szociális körülmények kialakítására irányuló erőfeszítéseket. Horvátországnak gondoskodnia kell arról, hogy a gazdasági válság miatt szükségessé vált költségvetési megszorítások ne érintsék hátrányosan a menekültek visszatérésének kérdéseit.

A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségek tekintetében folytatódott az együttműködés a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY). Ugyanakkor még mindig nem oldódtak meg az ICTY nehézségei a Horvátországban található fontos dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében. Horvátországnak biztosítania kell, hogy minden szükséges lépést megtegyenek e probléma megoldása érdekében.

Horvátország továbbra is részt vett a regionális kezdeményezésekben, beleértve a délkelet-európai együttműködési folyamatot, a regionális együttműködési tanácsot, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) is. Előrelépés történt a Horvátország és Montenegró közötti kétoldalú határvita megoltása terén. A két fél együttműködve készítette elő a Prevlaka térségében való határkijelölés ügyében a Nemzetközi Bírósághoz terjesztett beadványt. További előrelépésre van azonban szükség ahhoz, hogy végső megoldást találjanak a különféle, továbbra is megoldatlan bilaterális kérdések – különösen a határügyek – tekintetében. Erőfeszítéseket kell tenni az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok továbbfejlesztésére. Szomszédaival együtt Horvátországnak is kezelnie kell a büntetlenség terén tapasztalható regionális hiányosságokat többek közt azáltal, hogy olyan kiadatási egyezmények megkötésére tesz lépéseket, amelyek a háborús bűncselekmények eseteire is kiterjednek. A Szlovéniához fűződő kapcsolatokat a megoldatlan határkérdés árnyékolta be. A két ország közötti határkérdés visszavetette a csatlakozási tárgyalásokat, így jelentős számú fejezetet nem lehetett megnyitni vagy lezárni 2009 októberéig annak ellenére, hogy technikai szinten már korábban lezárták ezeket. A Bizottság felajánlotta közvetítői szolgálatát a vita rendezése érdekében. A Bizottság intenzív erőfeszítései – amelyeket a hármas elnökség is támogatott – hat hónapon keresztül folytak, amely előkészítette a terepet a két fél által 2009 szeptemberében elért megállapodás számára. A Bizottság üdvözli a legújabb eredményeket, amelyek lehetővé tették, hogy az októberi csatlakozási konferencián számos fejezetet megnyissanak vagy ideiglenesen lezárjanak.

Horvátország gazdaságát egyre súlyosabban érinti a globális válság. Az ország 2009 első felében recesszióba zuhant, és nőtt a munkanélküliség. A makrogazdasági stabilitást sikerült körültekintő monetáris politikával fenntartani. A költségvetési egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések ellenére jelentősen nőtt a költségvetési hiány. A bankszektor továbbra is szilárd lábakon áll, és ellenállt a válságnak. A külső eladósodottság magas szintje és a nagymértékű rövidtávú visszafizetési kötelezettségek jelentik a gazdaság leginkább sebezhető pontjait. A gazdaság szerkezetátalakításának folyamata és a privatizáció lassú maradt, és csak korlátozott mértékben javult az üzleti környezet.

A gazdasági kritériumokat illetően Horvátország működő piacgazdaság. Várhatóan képes lesz arra, hogy megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel, feltéve, hogy elszántan folytatja a strukturális hiányosságok csökkentésére irányuló átfogó reformprogram végrehajtását.

A makrogazdasági politikai válasz nagyjából megfelelő volt ahhoz, hogy kezelje a válság továbbgyűrűző hatásait. A monetáris politika sikeresen hozzájárult a pénzügyi stabilitást fenntartásához, főként azáltal, hogy a szabályozás megváltoztatásával enyhíteni tudta a devizalikviditás megszorításait. Az egyre növekvő költségvetési nyomásra válaszul, az egymást követő költségvetés-módosítások során elfogadtak néhány kiigazítást a kiadások terén, valamint a csökkenő bevételeket kompenzáló intézkedéseket hoztak. Javult a stratégiai és többéves költségvetési tervezés és jelentés jogalapja. Egészségügyi reformot fogadtak el az egészségügyi ágazat pénzügyi helyzetének javítása érdekében. Csökkent a külső egyensúlyhiány, sikerült megőrizni az árfolyam-stabilitást, és mérséklődött az inflációs nyomás. A bankszektor ellenállt a sokknak, és lassult a hitelek növekedése. Horvátország gazdasága jól integrálódott az EU-ba.

A kormány gazdaságpolitikájából azonban időnként hiányzott az egyértelmű középtávú orientáció. A kormányon belül, illetve a kormány és a központi bank között néha gyenge a politikai koordináció. A strukturális reformok általában véve lassan haladtak, különös tekintettel a veszteséges vállalkozások szerkezetátalakítására. Alacsony a munkaerő-piaci foglalkoztatottság és részvétel aránya, amit a válság csak tovább súlyosbított. Csupán korlátozott előrelépést sikerült elérni a munkaerőpiac rugalmatlanságát kezelni hivatott reformok terén. A válság miatt jelentősen megnőtt annak a veszélye, hogy a kiadások növekednek, a bevételek pedig tovább csökkennek. Jelentősen nőtt a költségvetési hiány. A későn érkező szakpolitikai válasz rávilágított a költségvetés tervezési folyamatának hiányosságaira. Ezen túlmenően kevés előrelépést sikerült elérni a közkiadások hatékonyságának növelése terén. Továbbra is magasak és nem jól célzottak a szociális kiadások, valamint sok állami tulajdonban lévő vállalkozás kap továbbra is állami segítséget támogatás és garanciák formájában. Ezért továbbra is a legfontosabb kihívások közé tartozik egy olyan hiteles költségvetési stratégia kialakítása, amely a költségvetés merevségeinek csökkentését és a közkiadások hatékonyságának növelését célozza. További előrelépés történt a cégbejegyzési eljárás megkönnyítése terén, de a befektetési környezetnek továbbra sem kedveznek a súlyos szabályozási terhek és adójellegű díjak.

Horvátország jobban tudja vállalni a tagsággal kapcsolatos kötelezettségeket . Továbbra is jól haladtak a uniós követelmények teljesítésére irányuló előkészületek, és a legtöbb ágazat nagy mértékben megfelel az uniós szabályoknak. A legtöbb területen jó előrelépés történt, főként a jogszabályok összehangolása szempontjából, de a közigazgatási kapacitás kiépítése terén is. Ugyanakkor további erőfeszítéseket kell tenni különösen a közösségi vívmányok megfelelő végrehajtásához szükséges igazgatási struktúrák és kapacitások további erősítésére. Továbbá, figyelni kell arra, hogy a gazdasági visszaesés miatt szükséges költségvetési megszorítások ne érintsék aránytalan mértékben az EU-csatlakozáshoz szükséges előkészületeket.

Megfelelő előrelépés történt az áruk szabad mozgása terén. A harmonizáció jól halad, de néhány eleme – főleg a megfelelőségértékelés, a metrológia és a piacfelügyelet tekintetében – még nem teljes. Folyamatos erőfeszítések szükségesek a közösségi vívmányokkal történő harmonizáció befejezéséhez és a szükséges végrehajtási kapacitások kialakításához. Érdemi haladás történt a munkavállalók szabad mozgása terén, ahol kielégítő a jogharmonizáció szintje. Folytatni kell ugyanakkor a szükséges igazgatási kapacitás kifejlesztése érdekében tett erőfeszítéseket – különös tekintettel a társadalombiztosítási rendszerek koordinációjára.

Haladás történt a letelepedési jog , valamint a szolgáltatásnyújtás szabadsága terén. Összességében megfelelő a közösségi vívmányokkal való jogharmonizáció szintje, de további erőfeszítésekre van szükség. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség a jogharmonizáció terén. Az igazgatási kapacitást is meg kell erősíteni.

Haladás történt a tőke szabad mozgásának kérdésében, főként az ingatlanpiac liberalizációja és a pénzmosás elleni küzdelem jogszabályi változásainak tekintetében. Összességében a harmonizáció megfelelő mértékét sikerült megvalósítani. További erőfeszítésekre lesz szükség különösen a pénzmosás elleni jogszabályok végrehajtása és betartatása, továbbá a tőkemozgások teljes liberalizációja és a fizetési szolgáltatásokra vonatkozó közösségi vívmányokhoz való közelítés terén.

Megfelelő előrelépés történt a közbeszerzések terén, különös tekintettel a szükséges intézmények felállításának befejezésére. Az előkészületek összességében előrehaladott állapotban vannak. Ugyanakkor még be kell fejezni a jogharmonizációt, és a közbeszerzési rendszer minden szintjén tovább kell erősíteni az igazgatási kapacitásokat, különös tekintettel a korrupció elleni hatékony küzdelemre, a szabálytalanságok kezelésére, valamint az esetleges politikai befolyásra.

A társasági jog területén némi előrelépés történt. Jól halad a közösségi vívmányokhoz való közelítés. Az ellenőrzés terén még sok a tennivaló az új jogszabályi rendelkezések végrehajtása és az igazgatási kapacitások erősítése érdekében. Haladásról számolhatunk be a szellemi tulajdonjogok területén a jogszabályok közelítése és végrehajtása terén egyaránt. A közösségi vívmányokhoz való közelítés nagyon magas szintet ért el. A szellemi tulajdonjogok terén fokozni kell a társadalom általános tudatosítását, és figyelmet kell fordítani a szervezett bűnözésben érintett csoportok egyre növekvő szerepére a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos jogsértésekben.

Jelentős haladás történt a versenypolitikában , különös tekintettel a versenyjogi törvény elfogadására és a nehézségekkel küzdő hajógyárak – privatizációval megvalósítandó szerkezetátalakítás céljából történő – eladására vonatkozó pályázati felhívások közzétételére. Összességében megfelelő szintű jogharmonizációt sikerült megvalósítani. A hajógyárak szerkezetátalakításának befejezése érdekében azonban fenn kell tartani az erőfeszítések eddigi szintjét. Tovább kell még javítani a versenyhivatal jogérvényesítési eredményeit a kartell-ellenes tevékenység, a Horvát Műsorszolgáltatási Törvény harmonizációja, valamint az acélipar tekintetében.

Jelentős fejlődés mutatkozik a pénzügyi szolgáltatások terén. Nagyon jól halad a jogszabály-közelítés, de további erőfeszítéseket kell tenni a végrehajtást illetően. Erőfeszítések szükségesek a felügyelő hatóságok kapacitásainak további erősítése érdekében, hogy végrehajthassák felügyeleti feladatukat, és javítani kell a pénzügyi ágazattal való konzultációt.

Érdemi haladás történt az információs társadalom és a média területén, ahol a harmonizáció megfelelő szintjét sikerült elérni. Folytatni kell a nemzeti szabályozók kapacitásainak erősítése érdekében tett erőfeszítéseket, hogy megfelelően végrehajthassák a jogszabályi keretet, valamint folytathassák az elektronikus kommunikáció piacán végbemenő liberalizációt.

Haladás történt a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén, különösen a mezőgazdasági adatok gyűjtése és feldolgozása tekintetében. Az általános előkészületek mérsékelten előrehaladott állapotban vannak. Ugyanakkor jelentős erőfeszítésekre van még szükség a kifizető ügynökség és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer/ a parcella-azonosító rendszer létrehozása érdekében. A közös agrárpolitika (KAP) támogatási rendszereinek további harmonizációja alapvető fontosságú a KAP-ra való áttérés zökkenőmentessége érdekében. A vidékfejlesztés terén javítani kell az uniós előcsatlakozási alapokhoz fűződő abszorpciós kapacitásokat.

Jó előrelépés történt – különösen az új jogszabályok végrehajtása terén – az élelmiszerbiztonsági, az állat- és növény-egészségügyi politika területén. Az általános előkészületek előrehaladott állapotban vannak. Folytatni kell a közösségi vívmányok átültetésének és végrehajtásának befejezésére irányuló erőfeszítéseket, különös tekintettel az állati eredetű termékeket feldolgozó létesítmények modernizálására irányuló nemzeti program végrehajtására, valamint a szükséges igazgatási és ellenőrzési kapacitások biztosítására.

Horvátország megfelelő előrelépést tett a halászat területén. Az általános előkészületek jól haladnak. Horvátországnak fokoznia kell erőfeszítéseit, hogy felszámolja a flotta-igazgatás, a felügyelet és ellenőrzés, a strukturális fellépések és az állami támogatások területén még fennálló hiányosságokat.

Előrelépés történt a közlekedés területén. Általánosságban elmondható, hogy megfelelő szintet ért el a jogharmonizáció. Az igazgatási kapacitások további erősítésére van szükség a tengeri közlekedés ágazatában, a polgári légiközlekedési ügynökségnél – különös tekintettel a repülésbiztonságra, valamint a vasúti szabályozóhatóságnál. További jogharmonizáció szükséges különösen a légi és tengeri kabotázs ágazatában. Jól haladtak az energiaügyi kérdések. Előrehaladott állapotban van a közösségi vívmányokhoz való közelítés. További erőfeszítésekre van még szükség az igazgatási kapacitások fejlesztése, a villamosenergia- és gázpiacok működésének javítása, valamint a megújuló energiával kapcsolatos célkitűzések elérése érdekében.

Megfelelő előrelépés történt az adózás terén, nevezetesen a jogharmonizációban. Visszavonták a cigarettákra kirótt, diszkriminatív jövedéki adót, és tovább közelítették a jogszabályokat a közösségi vívmányokhoz a közvetlen adózás, a jövedéki adók és a HÉA területén. Ennek ellenére további erőfeszítésekre van még szükség Horvátország jogszabályainak további harmonizálása érdekében, elsősorban a hozzáadottérték-adó területén. Folytatni kell az igazgatási kapacitások erősítésére tett erőfeszítéseket, beleértve az informatikai rendszerek összekapcsolhatóságát is.

A gazdaság- és monetáris politika területén jelentős előrelépés történt. Általában véve nagyon jól halad a jogharmonizáció ezen a területen. Be kell fejezni a központi bank függetlenségének horvát jogszabályokban való rögzítését. További erőfeszítésekre van szükség a szakpolitikai koordináció tekintetében.

Jelentős előrelépés történt a statisztika területén. Megfelelő szintű jogharmonizációt sikerült elérni. Ugyanakkor folytatni kell az erőfeszítéseket a horvát statisztika uniós követelményekhez igazítása terén.

A foglalkoztatási és a szociális politika területén érdemi előrelépés történt. A jogharmonizáció szintje jó, bár vannak még hiányosságok, különösen a munkavállalók jogaival kapcsolatban. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a megfelelő végrehajtás és jogérvényesítés biztosítása érdekében a csatlakozás előtt még kellő időben megerősítsék az igazgatási kapacitást.

A vállalkozás- és iparpolitika tekintetében történt némi előrelépés. Általában véve nagyon jól halad a jogharmonizáció e fejezet esetében. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség az új jogszabályok szabályozási hatásvizsgálatának gyakorlatba való átültetése és a kkv-környezet javítása terén.

Jó előrehaladás történt a közlekedési és energiahálózatok fejlesztése terén, összhangban a transzeurópai hálózatok (TEN) közlekedési és energiahálózatokra vonatkozó terveivel és célkitűzéseivel. Általában véve előrehaladott állapotban van a közösségi vívmányokhoz való közelítés.

Történt némi előrelépés a regionális politika területén, nevezetesen az IPA azon alkotóelemei végrehajtásának előkészítésében, amelyek a strukturális alapok előfutáraiként szolgálnak. Általában véve Horvátország részben hangolta össze jogszabályait a közösségi vívmányokkal. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy Horvátország teljesítse a Közösség kohéziós politikájának szabályozási és működési előírásait. Az igazgatási kapacitások erősítésén és a projekt-pipeline előkészületeken túl Horvátországnak tovább kell fejlesztenie pénzügyi igazgatási és ellenőrzési képességeit is.

Horvátország tett némi előrelépést az igazságszolgáltatás és alapvető jogok tekintetében. Folytatódott az igazságszolgáltatás reformja, de még jelentős kihívásokkal kell szembenézni, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatban. Megjelentek a korrupcióellenes erőfeszítések első eredményei, de a korrupció még mindig számos területen jelen van, és a rendelkezésre álló eszközöket nem vetik be megfelelően, különösen a rendőrségi korrupció terén. Általában megfelelőek az alapvető jogok védelmével kapcsolatos jogi rendelkezések, de – némi előrelépés ellenére – a végrehajtás még mindig jelentős nehézségekbe ütközik, főként a kisebbségek esetében. Különös körültekintésre van szükség a véleménynyilvánítás szabadsága és az újságírókat érő fenyegetések terén.

Horvátország némi előrelépést ért el a jogérvényesülés, szabadság és biztonság fejezetében, különös tekintettel a kábítószerek és az emberkereskedelem elleni küzdelemre, valamint a külső határok igazgatására. Horvátországnak ugyanakkor fokoznia kell erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a csatlakozás időpontjáig teljesítse az összes uniós előírást, nevezetesen az igazgatási kapacitások erősítése, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a külső határok hatékony igazgatásához szükséges infrastruktúra, felszerelés és forrás fejlesztése terén.

Megfelelő haladás történt a tudomány és a kutatás terén is, és előrehaladott állapotban vannak az előkészületek. További erőfeszítésekre van azonban még szükség ahhoz, hogy Horvátország társulhasson az Európai Kutatási Térséghez, illetve teljes mértékben részt vehessen abban.

Megfelelő haladás történt az oktatás és kultúra területén. Megfelelő szintű jogharmonizációt sikerült elérni. Horvátországnak folytatnia kell az Egész életen át tartó tanulás és a Fiatalok lendületben programok irányításának előkészítésére irányuló igyekezetet. Kellő figyelmet kell fordítani a felnőttoktatásra is.

Megfelelő előrelépés történt a környezetvédelem területén, különösen az ipari szennyezés ellenőrzése, a kockázatkezelés és az éghajlatváltozás terén. Horvátország előkészületei összességében jól haladnak. Ugyanakkor még jelentős erőfeszítésekre van szükség a vízügyi ágazat és a természetvédelem jogharmonizációja terén. További fejlesztésre szorul a horizontális közösségi vívmányok végrehajtása, nem utolsó sorban a stratégiai környezetértékelés és környezetvédelmi kérdésekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés tekintetében. Az igazgatási kapacitásokat országos és helyi szinten egyaránt tovább kell erősíteni.

A fogyasztó- és egészségvédelem területén megfelelő előrelépés történt. A jogharmonizáció megfelelő szintjét sikerült elérni. Ugyanakkor fenn kell tartani az erőfeszítések szintjét az igazgatási kapacitások további erősítése érdekében.

Horvátország jól haladt a vámunió területén, ahol a jogszabályok jól illeszkednek a közösségi vívmányokhoz. Horvátország fejlesztette igazgatási kapacitásait és informatikai összekapcsoltságát, valamint megkezdte a vámügyi terület koherens korrupcióellenes politikájának végrehajtását. Folytatni kell az erőfeszítéseket a jogharmonizáció még hátralévő területein, végre kell hajtani a korrupcióellenes stratégiát, és ki kell építeni az informatikai rendszerek összekapcsoltságát.

Horvátország tett némi előrelépést a külkapcsolatok területén. Jól halad az EU közös kereskedelempolitikájának előkészítése. Horvátországnak azonban tiszteletben kell tartania nemzetközi kötelezettségeit, ha kereskedelemvédő intézkedésekhez folyamodik. Erőfeszítésekre van még szükség a fejlesztéspolitika és a humanitárius segítségnyújtás területén.

Horvátország megfelelő haladást ért el és általában véve megfelelő szintű jogharmonizációt valósított meg a kül-, biztonság- és védelempolitika terén. Horvátország továbbra is részt vesz az EU számos EBVP-missziójában. Horvátországnak most erősítenie kell a fegyverzetellenőrzés végrehajtását és alkalmazását, beleértve a fegyverekkel kapcsolatos információk átláthatóságát is, és tovább kell javítania kapacitásait a KKBP-EBVP végrehajtása érdekében.

Haladás történt a pénzügyi ellenőrzés területén. További erőfeszítésekre van szükség az államháztartás teljes belső pénzügyi ellenőrzési rendszere fenntartható fejlődésének biztosításához központi és a helyi önkormányzatok szintjén egyaránt. Az Állami Számvevőszék működési és pénzügyi függetlenségét az alkotmánynak kell garantálnia.

A pénzügyi és költségvetési rendelkezések terén megfelelő haladást értek el, javultak az intézményi kapacitások. Horvátországban általánosságban megfelelő a jogharmonizáció, a sugárlefölözéseket kivéve. Folytatni kell a saját forrásokra vonatkozó szabály alkalmazásának előkészítését.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

A 2009-es elnök- és helyhatósági választások megfeleltek a legtöbb nemzetközi előírásnak, és az EBESZ/ODIHR legtöbb, előző választások kapcsán tett ajánlását végrehajtották. Javult a politikai párbeszéd: a kormánykoalíció szilárd, a politikai hangulat együttműködőbb, és a parlament is hatékonyabban működik. Lényegében teljesítették a csatlakozási partnerség rendőrségi, igazságszolgáltatási és közigazgatási reformra, valamint korrupcióra vonatkozó kulcsfontosságú prioritásait. Ezek alapján, valamint a reformok általános haladását figyelembe véve a Bizottság úgy látja, hogy az ország megfelelően teljesíti a politikai kritériumokat .

Az ohridi keretmegállapodás folyamatos végrehajtása továbbra is lényeges eleme az ország demokráciájának és a jogállamiságának . Előrelépés történt a nyelvtörvény, a decentralizáció és a méltányos képviselet megvalósítása terén. Ezek alapján további, konstruktív szellemű erőfeszítésekre van szükség a megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez.

A 2009-es elnök- és helyhatósági választások lebonyolítása a legtöbb nemzetközi előírásnak megfelelt. A választási napok békésen zajlottak, a politikai hangulat nyugodt volt, és a szavazás lebonyolítása jelentős javulást mutatott a 2008-as parlamenti választásokhoz képest. Pótolni kell az EBESZ/ODIHR által feltárt hiányosságokat. Javult a csatlakozási partnerség egyik kulcsfontosságú prioritását képező politikai párbeszéd. A koalíciós kormány továbbra is stabil. Az Európai Integrációs Nemzeti Tanács elnöki tisztét a legnagyobb ellenzéki párt tölti be. A parlament működése – főleg eljárási szabályok bevezetésével – erősödött, valamint törvényt fogadtak el a parlamentről. Folyamatos erőfeszítésre van szükség, különösen a parlament szerepének erősítése érdekében.

Némi előrelépés történt a közigazgatás reformjában , beleértve a közszolgálati reformot is, amely a csatlakozási partnerség egyik kulcsprioritása. A közszolgálati törvény szeptemberben elfogadott módosítása erősítette azokat a rendelkezéseket, amelyek a köztisztviselők érdemeken alapuló felvételének és előléptetésének biztosítására irányulnak. További erőfeszítésekre van szükség a közigazgatás átláthatóságának, szakértelmének és függetlenségének biztosítása érdekében. A gyakorlatban is biztosítani kell a törvények rendelkezéseinek és szellemének tiszteletben tartását. Tovább haladt a rendőrség reformja, amely a csatlakozási partnerség egyik kulcsfontosságú prioritása. Az új parancsnoki rendszer helyi és regionális szinten egyaránt teljes mértékben működésbe lépett, javult az irányítás, és a belső ügyekről szóló törvény karrierrendszert vezetett be a rendőrségen belül. A rendőrök többé nem vállalhatnak tisztséget politikai pártokban.

További előrelépés történt az igazságügyi reform területén, ami a csatlakozási partnerség kulcsfontosságú prioritása. Kinevezték a bírákat és ügyészeket képző akadémia első végzőseit, feltöltik személyzetüket és megkezdik működésüket az új bíróságok és igazságszolgáltatási szervek, továbbá a költségvetés is nagyon jelentős mértékben nőtt. Folyamatos erőfeszítésre van szükség a bírói kar függetlenségének és pártatlanságának biztosításához, különösen a kinevezésekre és előléptetésekre vonatkozó rendelkezések végrehajtásán keresztül.

Jól haladt a korrupcióellenes keret erősítése és végrehajtása, ami a csatlakozási partnerség kulcsfontosságú prioritása. Az átláthatóság erősítése érdekében módosították a választási törvényt és a politikai pártok finanszírozásáról szóló törvényt, további nagy kaliberű ügyekben emeltek vádat és hoztak ítéletet, valamint javult a bűnüldöző szervek közötti koordináció. Ennek ellenére a korrupció továbbra is jelen van, és számos területen komoly problémát jelent. Folytatni kell az erőfeszítéseket, különösen a jogszabályi keret végrehajtása tekintetében.

Az emberi jogok és a kisebbségek védelmét szolgáló jogi és intézményi keret nagyjából készen áll. Mindazonáltal további erőfeszítésekre van szükség számos területen a végrehajtás javítása érdekében.

A rendőrség által alkalmazott embertelen bánásmód állítólagos esetei jelentősen csökkentek azt követően, hogy bizonyos rendőri egységeket feloszlattak, alapos vizsgálatokat folytattak, és fegyelmi intézkedéseket foganatosítottak. Ugyanakkor még mindig nem hoztak létre független külső mechanizmust a rendőri visszaélések eseteinek nyomon követésére, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban. Elfogadták a börtön infrastruktúra modernizálására vonatkozó cselekvési tervet, de még mindig nem hoztak rövidtávú intézkedéseket az embertelen és lealacsonyító körülmények rendezése érdekében. A börtönök szakszerű irányítását is meg kell még oldani.

A véleménynyilvánítás szabadsága terén kielégítő az általános helyzet. Aggasztó azonban a médiára gyakorolt politikai befolyás.

A nők jogainak tekintetében megkezdődött a családon belüli erőszak elleni stratégia végrehajtása, de további erőfeszítésekre van szükség az igazgatási kapacitások és a nemek közötti egyenlőség továbbfejlesztése terén. A gyermekek jogait illetően növekedett az iskolalátogatási arány; szinte az összes általános iskolai tanuló középiskolákban tanul tovább. Júniusban életbe lépett a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatásról szóló törvény.

A kulturális és kisebbségi jogok tekintetében további haladást értek el a méltányos képviselet stratégiájának végrehajtása terén az ohridi keretmegállapodással összhangban, és a nem többségi etnikumhoz tartozó köztisztviselők aránya 2009 szeptemberére központi szinten mintegy 26%-ra nőtt. Megkezdték a parlamentben az albán nyelv szélesebb körű használatát lehetővé tevő nyelvtörvény végrehajtását. Létrehoztak egy speciális ügynökséget a kisebb közösségek jogainak védelmére, amely azonban még nem kezdte meg működését.

Struga város középiskolái a 2009–2010-es tanév kezdetére részben visszaállították az etnikailag vegyes oktatást. A hatóságoknak azonban további erőfeszítéseket kell tenniük az országban élő nemzetiségek társadalmi integrációjának előmozdítása céljából – különös tekintettel az oktatásra. A kisebb etnikai kisebbségek problémáival továbbra sem foglalkoznak kellően.

Kevés előrelépésről lehet beszámolni a roma kisebbséggel kapcsolatban. A roma integráció évtizedének (2005–2015) keretében kidolgozott négy cselekvési terv végrehajtása lassan folytatódott, bár állami forrásokat is elkülönítettek a cselekvési tervek végrehajtásához. A roma ügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter és a roma stratégia végrehajtásával foglalkozó egység igazgatási kapacitásai jelentős erősítésre szorulnak. A romák továbbra is nehéz életkörülményekkel és diszkriminációval szembesülnek.

A regionális kérdések és nemzetközi kötelezettségek tekintetében Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság teljes mértékben együttműködött a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY). A hazai igazságszolgáltatási rendszer jelenleg dolgozza fel az a négy ügyet, amelyeket az ICTY visszautalt a nemzeti hatóságoknak.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodás nem egyeztethető össze az uniós közös állásponttal és irányadó elvekkel. Az országnak közelítenie kell az EU álláspontjához.

Az ország továbbra is részt vett a regionális együttműködési kezdeményezésekben, beleértve a délkelet-európai együttműködési folyamatot, a Regionális Együttműködési Tanácsot, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) is.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság általánosságban jó kapcsolatokat ápol a térség országaival. Görögországgal fenntartott kapcsolatait azonban továbbra is beárnyékolta az elnevezés megoldatlan kérdése. Az ország az ENSZ égisze alatt tárgyalásokat folytat a kérdés megoldása érdekében. Kerülni kell az olyan fellépéseket és nyilatkozatokat, amelyek hátrányosan érinthetnék a jószomszédi kapcsolatokat. Továbbra is kulcsfontosságú a jószomszédi kapcsolatok fenntartása, ideértve azt is, hogy az elnevezés kérdését illetően – az ENSZ égisze alatt – egyeztetett és kölcsönösen elfogadható megoldást kell találni.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság gazdasági növekedése a nemzetközi környezet romlásával lelassult és némileg visszaesett 2009-ben. Az infláció jelentősen csökkent, ami főként az alacsonyabb nemzetközi energia- és nyersanyagáraknak tulajdonítató. Némi előrelépés történ a strukturális munkanélküliség kezelése és a foglakoztatás előtt álló akadályok csökkentése terén. Azonban továbbra is komoly aggodalomra ad okot a még így is nagyon magas munkanélküliség, különösen a fiatalok és az alacsony képzettségűek körében. A közigazgatás és a jogállamiság területén tapasztalható hiányosságok továbbra is kedvezőtlenül hatnak az üzleti környezetre.

A gazdasági kritériumok tekintetében jól halad Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság. Ismét közelebb került ahhoz, hogy működő piacgazdasággá váljon. Várhatóan képes lesz arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel, feltéve, hogy a fennmaradó hiányosságok orvoslása céljából lendületesen folytatja reformprogramja végrehajtását.

Az ország széles körű konszenzust tartott fenn a gazdaságpolitikák lényeges elemeivel kapcsolatban. A privatizáció nagyjából befejeződött. Lényegében végbement az árak és a kereskedelem liberalizációja. Tovább javultak a piacra lépés és a cégbejegyzés feltételei, és tovább egyszerűsödött a szabályozási keretet. Tovább rövidültek a csődeljárások, és jól halad az ingatlanbejegyzés. A hatóságok fokozták erőfeszítéseiket a strukturális munkanélküliség kezelése érdekében, és intézkedéseket tettek a munkavállalással kapcsolatos adóterhek csökkentése céljából. Megerősödött a szabályozó és felügyeleti hatóságok pénzügyi függetlensége. Némileg visszaesett a pénzügyi közvetítés, de egészében véve az ágazat eddig jól vészelte át a nemzetközi pénzügyi válságot. További intézkedéseket tettek a humán tőke minőségének javítására.

A választási időszak és a globális gazdasági válság következtében azonban összességében romlott a gazdaságpolitikai kombináció. Romlott a költségvetés minősége, jelentősen megnövekedtek a közkiadások, nevezetesen a bevételek átcsoportosítása, a támogatások és a nyugdíjak, amelyek jóval az infláció fölé emelkedtek. Mindez hozzájárult a külső egyensúlyhiány jelentős emelkedéséhez, miközben a közszféra finanszírozási szükségletei kiszorították a magánbefektetésekhez rendelkezésre álló forrásokat. A közszektor adóssága nőtt, de még mindig viszonylag alacsonynak számít. A közvetlen külföldi befektetések jelentősen csökkentek, nagyrészt a nemzetközi környezet kedvezőtlen alakulása következtében. A strukturális munkanélküliség kezeléséhez rendelkezésre álló források továbbra is korlátozottak, a munkanélküliség viszont továbbra is nagyon magas. A piacgazdaság zökkenőmentes működéséhez fel kell számolni az intézményi hiányosságokat és meg kell szilárdítani a jogállamiságot. További erőfeszítésekre van szükség a közigazgatás és az igazságszolgáltatás megerősítése érdekében, valamint a jogbiztonság és az üzleti környezet javításához. A szabályozó és felügyeleti ügynökségek néha még mindig nem elég függetlenek, és nem rendelkeznek elegendő forrással feladataik hatékony végrehajtásához. A be nem jelentett gazdasági tevékenység csökkentésére irányuló erőfeszítések ellenére a kérdés továbbra is fontos kihívást jelent.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jól haladt afelé, hogy képes legyen teljesíteni a tagságból származó kötelességeit , különös tekintettel a közlekedés, a vám- és adóügyek, valamint a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén. Kevesebb haladást sikerült elérni más olyan területeken, mint az energiaügy, a környezetvédelem, illetve a foglalkoztatási és szociális politika. Összességében tovább haladt a csatlakozási partnerség prioritásainak teljesítése. Tartós erőfeszítésekre van azonban szükség a jogszabályok végrehajtását és érvényesítését szolgáló igazgatási kapacitások erősítése érdekében. A csatlakozási partnerség vonatkozó kulcsprioritásával összhangban végrehajtották a stabilizációs és társulási megállapodásban vállalt kötelezettségeket.

Némi előrelépés történt az áruk szabad mozgása terén. A horizontális és ágazati közösségi vívmányok jelentős része vár még átültetésre. Történt némi előrelépés a munkavállalók szabad mozgásának kérdésében, ahol továbbra is kezdeti szakaszban jár a jogharmonizáció. Egyenetlen haladás volt tapasztalható a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága terén. Nem működik a koordináció a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás engedélyezéséért felelős különböző hatóságok között. A tőkemozgás szabadsága területén tett előrelépések főként a pénzmosás elleni küzdelemre korlátozódtak. 2008-ban teljesültek az STM első szakaszából fakadó kötelezettségek.

Megfelelő haladás történt a közbeszerzések terén, ahol jelentős jogharmonizációs lépésekre került sor. További munka szükséges az igazgatási kapacitások minden szinten való erősítése érdekében. Jó haladást sikerült elérni a társasági jog területén is, bár a számvitel és könyvvizsgálat jogszabályi keretének harmonizációjában elmaradás mutatkozik. Történt némi előrelépés a jogszabályi keret és az igazgatási kapacitások erősítése, valamint a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos intézményi együttműködés terén. A szellemi tulajdonjogok érvényesítése javult ugyan, de továbbra sem kielégítő.

A versenypolitika területén némi előrelépés történt. Hiteles eredmények születtek a jogérvényesítés terén, különös tekintettel az összefonódásokra, bár a kartellek elleni küzdelmet még erősíteni kell. Nőtt az állami támogatások terén hozott előzetes határozatok száma. A versenyhatóság emberi és pénzügyi erőforrásai még mindig nem megfelelőek.

Történt némi előrelépés a pénzügyi szolgáltatások területén, főként a bankszektorról, értékpapírpiacról, befektetési szolgáltatásoktól és nyugdíjakról szóló jogszabályi fejleményekkel kapcsolatban. A biztosítási piac megfelelő szabályozása és felügyelete azonban még nem megoldott.

Fejlődés történt az elektronikus hírközléssel és az információs társadalommal kapcsolatos szolgáltatások területén. A liberalizációs folyamat eredményeként nőtt a verseny az elektronikus kommunikáció piacán, ami a fogyasztóknak is hasznukra vált. Az audiovizuális politika terén a Műsorszórási Tanács és a közszolgálati műsorszolgáltató továbbra is politikai befolyás alatt áll. Összességében előrehaladottnak tekinthetők az információs társadalom és a média terén végrehajtott előkészületek.

Előrelépés történt a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén. Erősödtek a kifizető ügynökség igazgatási kapacitásai és az EU előcsatlakozási alapjaiért felelős operatív struktúrák, más területeken viszont továbbra is gyenge az igazgatási kapacitás. A közösségi vívmányokkal való harmonizációhoz az erőfeszítések további fenntartására van szükség, különösen az elfogadott jogszabályok alapos végrehajtása tekintetében. Némi haladás mutatkozik – főleg a jogszabályi felkészültséggel kapcsolatban – az élelmiszer-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi politika terén. Az igazgatási kapacitások azonban – a munkaerő létszámát és képzettségét tekintve egyaránt – egyelőre még nem elegendőek ahhoz, hogy biztosítsák a közösségi vívmányok megfelelő végrehajtását.

Jó haladást sikerült elérni a közlekedéspolitika terén, különös tekintettel a közúti közlekedésre, ideértve az útdíjakat is. Összességében minden ágazatban jól halad a jogharmonizáció. Az igazgatási kapacitások azonban a közlekedés egyik szektorában sem elégségesek sem számukat, sem minőségüket tekintve. A légi és vasúti közlekedés terén létre kell még hozni a független szabályozó szerveket és biztonsági hatóságokat.

Az energiaágazat területén némi előrelépés történt. Ugyanakkor az energiatörvény módosítására és a jogszabály megfelelő végrehajtására van szükség annak érdekében, hogy teljesülhessenek az Energiaközösségről szóló szerződésből eredő kötelességek. Hatékonyan működő villamosenergia-piacot kell létrehozni. Tovább kell javítani az energiaszabályozó és a sugárzásvédelmi szabályozó függetlenségét.

Érdemi előrelépés történt az előkészületek az adózás terén. Jól halad a jogharmonizáció a közvetett adózásban. A közvetlen adózás terén további erőfeszítések szükségesek. Erősödtek a költségvetési bevételek hivatalának működési kapacitásai, és javulás tapasztalható az adóbeszedés terén.

A gazdasági és monetáris politika tekintetében némi előrelépés történt a jogharmonizáció és az igazgatási kapacitás fejlesztése terén. Összességében jól haladnak az előkészületek ezen a területen. Jó előrelépés történt a statisztikai ágazat fejlesztése és az osztályozás közösségi vívmányokhoz igazítása terén. Erősödött a statisztika infrastruktúrája, de a források továbbra is gyengék.

Korlátozott előrelépés történt a szociális politika és a foglalkoztatás területén. Továbbra is hiányzik a hatékony és reprezentatív szociális párbeszéd. Az igazgatási kapacitás lassan erősödik ugyan, de továbbra sem elégséges az elfogadott jogszabályok és politikák megfelelő végrehajtásához. Jó, de egyenlőtlen előrelépések történtek a vállalkozás- és iparpolitikában . Szerények a vállalkozás- és iparpolitika eszközeinek végrehajtására hivatott állami szervek pénzügyi forrásai és igazgatási kapacitásai. E fejezet tekintetében mérsékelten előrehaladott a jogharmonizáció.

A transzeurópai hálózatok területén előrelépés történt. Az előkészületek előrehaladott állapotban vannak ezen a területen. Némi haladás jelenthető a regionális politika és a strukturális eszközök koordinálása területén, nevezetesen a Strukturális Alapok előfutáraként szolgáló IPA-alkotóelemek végrehajtásának előkészítésére irányuló erőfeszítések formájában. Általában véve jól halad a jogharmonizáció ezen a területen.

Az igazságügy és az alapvető jogok tekintetében jó haladás történt a korrupció elleni küzdelemben, valamint némi előrelépés történt az igazságügyi reform és az alapvető jogok biztosítása terén. Az újonnan létrehozott intézmények és a megnövelt költségvetési források javították az igazságszolgáltatás általános hatékonyságát, de további erőfeszítésre lesz szükség a függetlenség biztosítása érdekében. A korrupció elleni küzdelem terén további haladásról számolhatunk be a magas szinten elkövetett esetekkel kapcsolatos vádemelések, az intézményi keret erősítése és a bűnüldöző szervek közötti együttműködés terén. Az átláthatóság fokozása érdekében módosították a választási törvényt és a politikai pártok finanszírozásáról szóló törvényt. Ennek ellenére a korrupció jelen van, és számos területen továbbra is komoly problémát jelent. Folytatni kell az eddigi erőfeszítéseket. Az alapvető jogokkal kapcsolatos jogalkotási és szakpolitikai intézkedések többségét meghozták, de végrehajtásuk egyenetlen és további erőfeszítést kíván.

A szabadság, biztonság és jogérvényesülés területén az ország folytatta a legfontosabb kihívások kezelését. A vízumliberalizáció kérdésében fontos előrelépést tett a menetrend által érintett területeken, és teljesítette a referenciaértékeket. Az elért haladás alapján a Bizottság 2009 júliusában javasolta a vízumkötelezettség feloldását Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság állampolgáraival szemben.[9] Jó előrelépés történt a menekültügy, a szervezett bűnözés és a kábítószerek elleni küzdelem, valamint a külső határok és Schengen kérdésében. Javult a rendőrségi reform végrehajtásához szükséges igazgatási kapacitás, de még mindig akadályt jelent a nem teljesen kiforrott humánerőforrás-gazdálkodás. A szervezett bűnözés elleni küzdelem tekintetében javult a különleges nyomozási technikák alkalmazása, a tanúvédelem és a hírszerzésen alapuló rendőri tevékenység. További erőfeszítésekre van szükség, különösen az integrált hírszerzési rendszer létrehozása érdekében. Az ország jogalkotási és igazgatási kapacitásait jobban összehangolták a közösségi vívmányokkal. Összességében jól haladnak az előkészületek ezen a területen.

Némi előrelépés történt a tudomány és kutatás területén. Nem elég fejlettek a kutatási keretprogramokban való részvétel támogatásához szükséges igazgatási kapacitások. Összességében jól haladnak az előkészületek ezen a területen. Történ némi haladás az oktatás, a szakképzés, az ifjúság és a kultúra területén, különös tekintettel a közösségi programokban való részvételre. Ugyanakkor az oktatásra rendelkezésre álló költségvetés továbbra sem elegendő a nemzeti reformstratégia végrehajtásához. Összességében előrehaladottnak tekinthetők az oktatás és a kultúra terén végrehajtott előkészületek.

Haladás történt a közösségi vívmányok további átültetésében a környezetvédelem terén, különös tekintettel a horizontális jogszabályokra és a hulladékgazdálkodásra. A jogszabályok végrehajtása továbbra is jelentős kihívás. Az igazgatási kapacitások országos és helyi szinten egyaránt gyengék. Ebben az ágazatban jelentős további erőfeszítésekre van szükség az EU jogszabályaihoz való további közelítés, továbbá a szükséges beruházások biztosítása érdekében. Összességében mérsékelten előrehaladott az előkészítő munka a környezetvédelem terén.

Előrelépés történt a fogyasztó- és egészségvédelem területén. A fogyasztóvédelem terén még mindig nem áll rendelkezésre hatékony és átlátható piacfelügyeleti rendszer. A közegészségügy terén nem áll rendelkezésre elegendő emberi és pénzügyi erőforrás a jogszabályok, stratégiák és cselekvési tervek megfelelő végrehajtásának biztosításához.

Jelentős haladás történt a vámunió kérdésében, különösen az igazgatási és működési kapacitások terén. A tranzit esetét kivéve megfelelő mértékben harmonizálták a vámügyekkel kapcsolatos jogszabályokat. Folyamatosan javul a vámhivatal jogszabály-végrehajtásra és a határon átnyúló bűnözés kezelésére irányuló igazgatási kapacitása. Jól haladnak az előkészületek ezen a területen.

Történt némi előrelépés az EU külkapcsolati politikáival kapcsolatos jogharmonizáció terén. Összességében jól haladnak az előkészületek ezen a területen. Történt némi előrelépés a kül-, biztonság- és védelempolitika terén, különösen az igazgatási kapacitások erősítésében. Az ország harmonizálta jogszabályait az EU legtöbb nyilatkozatával és közös álláspontjával, és folyamatos elkötelezettséget tanúsított az EBVP műveleteiben való részvétellel kapcsolatban.

A pénzügyi ellenőrzés tekintetében előrelépés történt a jogszabályok összehangolása és végrehajtása terén. Tovább erősítették az illetékes intézmények igazgatási kapacitásait. A pénzügyi és költségvetési intézkedéseket illetően is haladásról számolhatunk be. Javult a vámhatóság és a költségvetési bevételek hivatalának működési kapacitása, különösen a vámokkal és HÉA-val kapcsolatos csalások elleni küzdelem terén.

Montenegró

Montenegró további előrelépéseket tett a politikai kritériumok teljesítése terén. Az európai partnerséggel összhangban folytatta jogi kerete végleges kialakítását, valamint megerősítette igazgatási és intézményi kapacitását. Az alkotmányt általánosságban hatékonyan hajtották végre. Az igazságügyi reform folytatódott, és megjelentek első eredményei. A bírói testület és az ügyészség ugyanakkor továbbra is politikai befolyás alatt áll. Eltökélten folytatni kell a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. Az igazgatási kapacitás megerősítése továbbra is komoly kihívást jelent. Továbbra is erős az EU-val kapcsolatos kérdéseket illető politikai konszenzus. Meg kell erősíteni a parlament jogszabályok ellenőrzésére és a reformok végrehajtásának felügyeletére irányuló kapacitását.

Tovább erősödött a demokrácia és a jogállamiság . Általánosságban jól haladt az alkotmány végrehajtása. Egyes kulcsfontosságú jogszabályokat ugyanakkor még össze kell hangolni az alkotmánnyal. Az állami intézmények működése fejlődött, különösen az európai integrációval kapcsolatos területeken. Továbbra is nagyobb politikai eltökéltségre van szükség a korrupció – különösen a magas szintű korrupció – elleni küzdelem terén.

Némi előrelépés történt a parlament működése területén. Továbbra is intenzív a jogalkotási tevékenység, és megerősödött az igazgatási kapacitás. A parlamentnek ugyanakkor jelentősen meg kell erősítenie jogalkotói testületként való hatékonyságát, valamint felügyeleti kapacitását. A 2009 márciusában tartott országgyűlési választások szinte az összes, az EBESZ és az Európa Tanács felé tett vállalást tiszteletben tartották. Az EBESZ-ODIHR ugyanakkor számos még megválaszolandó kihívást és hiányosságot tárt fel. A választásra vonatkozó jogszabályokat össze kell hangolni az alkotmánnyal.

A kormány folytatta az ország függetlenné válásából következő új igazgatási struktúrák létrehozását. Az európai integráció koordinálását szolgáló keret fejlődött, és továbbra is zökkenőmentesen működött. Kulcsfontosságú jogszabályok elfogadásával, az igazgatási kapacitás növelésével, valamint a humán erőforrások hatékonyabb kezelésével némi előrelépés történt a közigazgatási reformok terén. A humán és pénzügyi erőforrások hiánya azonban – a strukturális hiányosságokkal és a korrupcióval karöltve – továbbra is akadályozza a közigazgatás általános hatékonyságát. Az igazgatási kapacitás továbbra is korlátozott. Jelentős erőfeszítésekre van szükség egy professzionális, elszámoltatható, érdemen alapuló és politikai befolyástól mentes közszolgálat létrehozásához. Az ombudsman hivatala által kiadott vélemények és ajánlások többségét nyomon követték. Az ombudsmanról szóló törvényt azonban teljes mértékben össze kell hangolni az alkotmánnyal, valamint tovább kell erősíteni a hivatal kapacitásait.

Nagyobb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy hatékonyan működő független, felügyeleti és szabályozó testületeket hozzanak létre és megfelelő hatáskörrel ruházzanak fel.

Montenegró mérsékelt előrelépést tett az igazságszolgáltatás reformja területén. Az új büntetőeljárási törvény elfogadásának köszönhetően tovább erősödött a jogszabályi keret. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség a bírói kar függetlenségének és az ügyészség autonómiájának biztosításához. Az ügyészség kapacitásait meg kell erősíteni ahhoz, hogy megfelelően elláthassa a büntetőeljárási törvényből fakadó új feladatait. Az igazságszolgáltatási rendszeren belül tovább kell fokozni az elszámoltathatóságot, a fedhetetlenséget és a hatékonyságot.

Jó előrelépés történt a korrupció elleni küzdelmet szolgáló jogi és igazgatási keret kialakítása terén. Előrelépés történt továbbá a megelőzést szolgáló és a korrupcióellenes vizsgálatokat végző szervek további megerősítése terén. A korrupció ugyanakkor továbbra is számos területen jelentkezik és még mindig különösen súlyos probléma. Kétségek merülnek fel az e területre vonatkozó jogszabályok átfogó jellege és hatékony végrehajtása körül. A pozitív tendencia ellenére a bűnüldöző hatóságok nyomozási kapacitása és koordinációja igen gyenge lábakon áll, ami miatt alacsony számú ítélet születik. A politikai pártok finanszírozása és az összeférhetetlenség területén nem megfelelő a felügyelet.

További előrelépés történt az emberi jogok és a kisebbségek védelme területén, ahol Montenegró nagyjából megfelel az európai előírásoknak.

Általánosságban némi előrelépés történt a polgári és politikai jogok területén. További erőfeszítésekre van azonban szükség az embertelen bánásmóddal és a kínzással , a börtönrendszerrel , valamint az i gazságszolgáltatáshoz történő hozzáféréssel kapcsolatos jogszabályok végrehajtásának hatékonyabbá tételéhez.

A véleménynyilvánítás szabadsága továbbra is aggályos. Javult ugyan az újságírók ellen elkövetett erőszakos cselekmények kivizsgálása, de újabb eseteket jelentettek. Aggodalomra adnak okot azon megfélemlítő nyilatkozatok, amelyeket állami tisztségviselők tettek a média és az NGO-k szerepével kapcsolatban. A kormánynak építőbb módon együtt kell működnie a civil társadalom képviselőivel. Általánosságban továbbra is kielégítő a gyülekezési jog és a vallásszabadság tiszteletben tartása. Ugyanakkor továbbra is foglalkozni kell az egyház tulajdonának visszaszolgáltatásával, az állami testületeknek pedig pártatlannak kell maradniuk a Montenegróban működő szerb és montenegrói ortodox egyházak közötti vitákban.

Fenn kell tartani a nők jogai terén tett erőfeszítéseket, különös tekintettel arra, hogy nem biztosított a nők megfelelő védelme az erőszak valamennyi formájával szemben, mivel a családon belüli erőszak továbbra is elterjedt. Kulcsfontosságú jogszabályokat kell még elfogadni, például a családon belül elkövetett erőszak elleni védelemről szóló törvényt, valamint a megkülönböztetés-mentességről szóló törvényt. Határozott erőfeszítéseket kell tenni a gyermekek jogainak fejlesztésével és a szociális szempontból kiszolgáltatott helyzetű személyekkel kapcsolatos jogszabályok és stratégiák végrehajtása érdekében. A tulajdonjogok tekintetében 2008-ban kevesebb panasz érkezett. Továbbra is aggályos azonban a visszaszolgáltatásról szóló jogszabály végrehajtása.

Montenegró némi előrelépést tett a kisebbségvédelmi keretrendszer végrehajtása terén. A kisebbségi tanácsok működőképessé váltak és finanszírozásban részesültek. Lépéseket tettek a roma , askáli és egyiptomi közösség helyzetének javítása érdekében. Az etnikai közösségek közötti kapcsolatok továbbra is zökkenőmentesek. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a roma, askáli és egyiptomi lakosság szociális és gazdasági helyzete azonban továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Továbbra is nagyon nehéz lakásfeltételekkel és diszkriminációval szembesülnek. A jogszabályok és stratégiák végrehajtását határozottabban követni kell. A pénzügyi erőforrások növelésére is szükség van. A kisebbségi jogokról és szabadságokról szóló törvényt a kisebbségképviselet tekintetében még nem hangolták össze az alkotmánnyal.

A bosznia-hercegovinai és horvátországi lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek helyzetének kezelésére jogi keretet vezettek be, hatékony végrehajtása viszont még mindig nem biztosított. Montenegrónak megoldást kell találnia a koszovói lakóhelyüket elhagyni kényszerülve az országba érkezett személyek jogállásával kapcsolatban, és arra kell törekednie, hogy javítsa gazdasági és társadalmi jogokhoz való hozzáférésüket, ami továbbra is korlátozott. Helyzetük továbbra is aggodalomra ad okot.

A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségek tekintetében kielégítő Montenegró együttműködése a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY). Folytatódtak a vizsgálatok és a bírósági eljárások Montenegró korlátozott számú, hazai háborús bűnöket érintő eseteiben. E téren javult a szomszédos országokkal folytatott együttműködés. Az 1992-ben deportált bosnyák civilek túlélőinek és családjainak ügyében peren kívüli megegyezés született.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodás nem felel meg az arra vonatkozóan kialakított uniós közös álláspontnak és irányadó elveknek. Az országnak igazodnia kell az uniós állásponthoz.

Montenegró továbbra is aktívan részt vesz a regionális együttműködési kezdeményezésekben, ideértve a délkelet-európai együttműködési folyamatot (SEECP), a Regionális Együttműködési Tanácsot, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) is. 2009-ben Montenegró tölti be a CEFTA soros elnöki tisztét. A Podgorica közelében fekvő Danilovgradban megkezdte működését a Regionális Államigazgatási Iskola (ReSPA).

Továbbfejlődtek a bővítési folyamatban érintett többi országgal és a szomszédos tagállamokkal ápolt kapcsolatok, és egyes területeken fokozódott a bilaterális együttműködés. Előrelépések történtek a Montenegró és Horvátország közötti bilaterális határkérdések rendezését illetően. A Prevlaka határkérdés tekintetében a két ország együttműködve készítette elő a Nemzetközi Bíróság elé terjesztett beadványát.

Montenegró gazdasági növekedése 2009-ben jelentősen lassult. Ennek eredményeként súlyos nyomás nehezedett az államháztartásra, valamint tovább mélyült az államadósság. A gazdaságnak ugyanakkor sikerült elkerülnie a súlyos recessziót, és a külső finanszírozási kockázatok nem mind teljesedtek be. A gazdasági válság ellenére a kormány számos strukturális reformot tudott keresztülvinni. A jogállamiság megszilárdítása, valamint az infrastruktúra felfejlesztése továbbra is kulcsfontosságú kihívást jelent a gazdasági fejlődésre nézve.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Montenegró további lépéseket tett a működőképes piacgazdaság megteremtése felé. A strukturális hiányosságok felszámolását célzó további átfogó reformokra van szükség ahhoz, hogy az ország képes legyen középtávon megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel.

A gazdasági tevékenység lassulásának köszönhetően csökkentek a külső egyensúlyzavarok és az infláció. A növekedés lassulása ellenére továbbra is javuló tendenciát mutatnak a munka-erőpiaci mutatók. A külföldi anyabankok fenntartották a helyi leányvállalataiknak nyújtott finanszírozást, ezzel – végső esetben igénybe vehető hitelek hiányában – támogatták a pénzügyi rendszer stabilitását A költségvetési hiányt a kiadások lefaragásával és a nagyméretű hálózati rendszerek privatizációjából származó bevételekkel csökkentették. Az államadósság nőtt ugyan, de mérsékelt szinteken maradt. Elfogadták a tulajdonjogok megerősítését célzó jogszabályt. A kereskedelmi korlátok eltávolítása céljából folytatódott a jogszabályok egyszerűsítése, és csökkent a csődeljárások terén fennálló ügyhátralék. A kialakuló válságra reagálva megerősödött az állam gazdaságban játszott szerepe, de ez csupán a gazdaság kulcsfontosságú ágazatainak nyújtott hitelekre és hitelgaranciákra korlátozódott.

Montenegró gyártóiparának helyzete ugyanakkor súlyosan romlott, mivel csökkent az exportkereslet, valamint visszaesett az acél és az alumínium világpiaci ára. Az alumínium- és acélgyárak szerkezetátalakítása továbbra is jelentős kihívás. 2008 végén és 2009 elején – a betéti megtakarítások tömeges felvétele miatt – a pénzügyi rendszer súlyos likviditáshiánnyal találta magát szemben. A bankrendszer helyreállítását szolgáló likviditás-injekciók ellenére magasak maradtak a kamatok. Az államháztartásra súlyos nyomás nehezedett, a kormány hitelgaranciái pedig felhalmozódtak. A tőkepiacok súlyos korrekción estek át, és jelentős veszteségeket szenvedtek el. Továbbra sem megfelelő a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolása, aminek következtében a munkáltatók – a magas munkanélküliség ellenére is – külföldi munkavállalókat kénytelenek alkalmazni. A szürke- és feketegazdaság továbbra is fontos kihívást jelent.

Montenegró további fejlődést ért el az európai normákhoz történő igazodás tekintetében. Az ideiglenes megállapodás végrehajtása továbbra is zökkenőmentes, és jelenleg veszik számba, hogy az ország milyen mértékben hajtotta végre a stabilizációs és társulási megállapodásból fakadó kötelezettségeit. Érdemi előrelépés történt a fogyasztóvédelem, a kutatás, valamint a belső piac, illetve a szabadság, biztonság és jogérvényesülés egyes területein. Némi előrelépés történt a tőke szabad áramlása, a vám- és adóügyek, a foglalkoztatás, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az energiaügy, a statisztika, valamint a szabadság, biztonság és jog érvényesülésének fennmaradó területein. E területeken további fenntartott erőfeszítésekre van szükség. A végrehajtási kapacitás fejlesztéséhez különös erőfeszítésekre van szükség. A környezetvédelem, a közlekedés, az információs társadalom és a média területén egyenlőtlen a fejlődés. Korlátozott előrelépés jelenthető az akkreditáció és a megfelelőségértékelés, a metrológia, a piacfelügyelet és az iparpolitika tekintetében.

A belső piac tekintetében Montenegró némi előrelépést tett a kapcsolódó európai partnerségi prioritások teljesítésében. Az áruk szabad áramlása területén folytatódott a felkészülés. Érdemi előrelépés történt a fogyasztóvédelem végrehajtása terén. A piacfelügyelet további fejlesztésre szorul. Fejleszteni kell az intézményi és igazgatási kapacitást, az intézményközi együttműködést, valamint a termék-specifikus közösségi vívmányok átültetését.

A személyek és szolgáltatások szabad mozgása , valamint a letelepedési jog területén Montenegró részben teljesítette a jogharmonizációs prioritásokat. Elfogadták a külföldiek foglalkoztatásáról és munkavállalásáról szóló törvényt, amely munkavállalási engedélyeket és kvótákat helyez kilátásba a munkaerőpiac és a határokon átnyúló szolgáltatások tekintetében. További előrelépés történt a szolgáltatási piac liberalizációja terén. A banki és bankon kívüli pénzügyi szektor felügyeletét szolgáló intézményi keret tovább javult, de még további megerősítésre szorul. Stratégiát fogadtak el a postai szolgáltatások ágazatára vonatkozóan. Az üzleti jelentéstételi és felügyeleti követelményekre vonatkozó új szabályok fokozták az elszámolás átláthatóságát és az ellenőrzés hatékonyságát. Az előrelépések megerősítése érdekében azonban további erőfeszítésekre van szükség e területeken.

A tőke szabad mozgása terültén előrelépés történt a tulajdonviszonyról és az állami tulajdonról szóló törvény elfogadásával. A mezőgazdasági földterület vásárlása tekintetében a külföldiek még nem részesülnek egyenlő bánásmódban, számukra az új törvény hosszú távú bérleti lehetőséget biztosít.

Jól halad a vám- és adóügyi jogszabályok közösségi vívmányokkal történő összehangolása. Ugyanakkor további jogharmonizációra van szükség az eredet-megjelölési szabályok, tranzit- és egyszerűsített eljárások, a vámérték-meghatározás és a díjak területén. Továbbra is komoly kihívást jelent a korrupció elleni küzdelem, valamint az informális gazdaság kezelése.

A versenyjog területén haladt a közösségi vívmányokkal való jogharmonizáció. A versenyjogi keret további erősítésére, valamint az igazgatási kapacitások felfejlesztésére van szükség, különös tekintettel az állami támogatások ellenőrzésére.

A közbeszerzések területén Montenegró folytatta a közösségi vívmányokkal való jogharmonizációt. Képzéseket és tudatosító tevékenységeket végeztek. Ugyanakkor további jogharmonizációra, valamint az igazgatási kapacitások megerősítésére van még szükség.

Némi előrelépés történt a szellemi tulajdonjogok terén. A szabadalmakról szóló új törvény megerősítette a jogalkotási keretet. A jogok nemzeti szinten történő elismertetésére alkalmazott eljárás javult. A felkészülés azonban még mindig gyerekcipőben jár, az intézményi és végrehajtási kapacitás, valamint a nyilvánosság tudatosítása még fejlesztésre szorul.

Montenegró további előrelépéseket tett a szociális politika és a foglalkoztatás területén. A jogszabályokat azonban még inkább össze kell hangolni az európai előírásokkal, és meg kell erősíteni a szociális politikák és a foglalkoztatás területének igazgatási kapacitását, különösen az új jogszabályok hatékony végrehajtása céljából. További erőfeszítéseket kell tenni közegészségügy terén az igazgatási és intézményi kapacitás megerősítésére.

További előrelépés történt az oktatás és a kultúra területén. Jó előrehaladás történt a kutatás területén, különös tekintettel az intézményi keret megerősítésére, valamint a hetedik kutatás-fejlesztési keretprogramban való részvételre.

Montenegró elfogadta a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozáshoz szükséges jogszabályokat.

Ami az ágazati politikákat illeti, az iparpolitika területén Montenegró kezdett foglalkozni a jogharmonizációs kihívásokkal, a kkv-politika területén pedig részben megválaszolta azokat. További erőfeszítésekre van szükség a létező kereskedelmi akadályok elhárítása, a licenszek és engedélyek kiadásának felgyorsítása, valamint az intézkedések – mint például a kkv hitelgaranciák, üzleti inkubátorházak és klaszterek – hatékony végrehajtása érdekében.

A jogi reformra, valamint nemzeti programok és stratégiák elfogadására tekintettel némi előrehaladásról számolhatunk be a mezőgazdaság és vidékfejlesztés , valamint a halászat területén. A végrehajtást azonban még meg kell erősíteni. Ami az élelmiszer-biztonsági, valamint az állat- és növény-egészségügyi politikát illeti, főleg a jogi keret megerősítésével történt némi haladás, az integrált élelmiszerbiztonsági rendszert azonban még nem hozták létre. Továbbra is korlátozott az előrelépés a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium igazgatási kapacitásának megerősítése terén, amit az IPARD-ra felkészülés érdekében is fel kell gyorsítani.

A környezetvédelem területén elért haladás továbbra is egyenlőtlen. Míg a horizontális jogszabályok elfogadása területén előrehaladás tapasztalható, a végrehajtást és alkalmazást tovább kell erősíteni. A Környezetvédelmi Ügynökséget el kell látni a feladatai végrehajtásához szükséges erőforrásokkal. Továbbra is aggodalomra ad okot a környezetvédelem elégtelensége, különös tekintettel a part menti vidékekre és a nemzeti parkokra.

A közlekedéspolitika – azon belül a közúti és vasúti közlekedés – területén mérsékelten haladt a felkészülés, a légi és tengeri közlekedés terén viszont még mindig gyerekcipőben jár. Az összes közlekedési eszköz biztonsági vonatkozásai tekintetében korlátozott előrelépés mutatkozik. Montenegrónak átfogó stratégiát kell kidolgoznia a közlekedési ágazat fejlesztésére. Jelentős erőfeszítéseket kell tenni a megfelelő igazgatási kapacitás létrehozásához.

Némi előrelépés történt néhány energiaügyi ágazatban is. Lépéseket tettek az Energiaközösségről szóló szerződésben foglalt követelmények teljesítésére, de további erőfeszítésekre van szükség. Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások előmozdítását prioritásként kell kezelni.

Némi előrelépés történt az információs társadalom és a média területén azzal, hogy működőképessé vált az elektronikus kommunikációs és postai szolgáltatások ügynöksége. Ugyanakkor továbbra is kérdéses az Elektronikus Kommunikációs Ügynökség függetlensége, és aggodalomra ad okot az elektronikus kommunikációról szóló törvény végrehajtásának késedelme. Az illetékes montenegrói hatóságoknak sürgősen kezelniük kell és megoldást kell találniuk a műsorszórási frekvenciák elosztásának illetékességére, illetve az arra alkalmazott eljárásra. A jogszabályokat és a gyakorlatot összhangba kell hozni az e területre vonatkozó európai előírásokkal.

Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzése és külső vizsgálata terén a végrehajtás kezdeti stádiumában áll Montenegró felkészültsége. Mára elfogadták az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzéséről és külső vizsgálatáról szóló alaptörvényt. Egyre több a minősített állami könyvvizsgáló és egyre több vizsgálatot végeznek, az Állami Számvevőszék pedig fejleszti igazgatási kapacitását.

A 2009–2012 közötti időszakra vonatkozó statisztikai kormánystratégia koordinátori szereppel ruházza fel a montenegrói statisztikai hivatalt a statisztikai rendszer európai statisztikákra vonatkozó magatartási szabályzattal összhangban történő kifejlesztése céljából. Az ágazati és makrogazdasági statisztikák terén fejlődés mutatkozik, az osztályozás és a nyilvántartások terén azonban korlátozott az előrehaladás. A jogalkotási keret és az igazgatási kapacitás további fejlesztésre szorul.

A szabadság, biztonság és jog érvényesülése területén Montenegró folytatta a kulcsfontosságú kihívások megoldását. Fenn kell tartani azonban az erőfeszítéseket a szükséges reformok végrehajtásának keresztülviteléhez. A vízumliberalizáció tekintetében Montenegró jelentős erőfeszítéseket tett a menetrendben szereplő valamennyi területen. Az elért haladás alapján a Bizottság 2009 júliusában a montenegrói polgárok vízumkötelezettségének megszüntetését javasolta, azzal a feltétellel, hogy Montenegró még a tanácsi határozat meghozatala előtt teljesíti a menetrendben szereplő, még nem teljesített referenciákat.

Némi előrelépés történt a vízumpolitika területén. Folytatódott a vízumkönnyítési és visszafogadási egyezmények végrehajtása. Új külföldiekről szóló törvény, valamint a schengeni szabályokon alapuló új vízumrendelet lépett hatályba. Montenegrónak viszont további erőfeszítéseket kell tennie saját vízumrendszere fejlesztéséhez, valamint európai előírásokkal való összehangolásához. A vízumkibocsátást szolgáló igazgatási és műszaki kibocsátást jelentősen meg kell erősíteni.

Ami a határigazgatást illeti, Montenegró jó előrehaladást ért el a határellenőrzés területén. Folytatta az integrált határigazgatási stratégia végrehajtását. Némi fejlődés észlelhető a határátkelőhelyek felszereltsége terén. A határfelügyeletet is magába foglaló, állami határellenőrzésről szóló új törvényt azonban még el kell fogadni. Prioritásként kell kezelni az összes határátkelőhely olyan online hálózatban történő összekapcsolását, amely hozzáférést biztosít a nemzeti és Interpol adatbázisokhoz is.

A menekültügy és a migráció területén történt némi előrelépés. A menekültügy területén majdnem teljes a jogalkotási és intézményi keret. Biztosítani kell azonban a jogszabályok megfelelő végrehajtását. A migráció területén kulcsfontosságú jogszabályokat fogadtak el. Még mindig nem hozták létre az illegális bevándorlók idegenrendészeti központját. A jogszabályok végrehajtásához további erőfeszítésekre van szükség. Meg kell erősíteni az igazgatási kapacitást és az intézményi együttműködést. Foglalkozni kell a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogállásával.

Montenegró további fejlődést tudhat maga mögött a pénzmosás területén, noha aggasztóak a gyanús tranzakciókról érkező bejelentések, valamint a vizsgálatok számának csökkenése. Határozott erőfeszítéseket kell tenni a hatóságok – különösen a pénzügyi hírszerző egység – hatáskörének és vizsgálati kapacitásának megerősítésére. A pénzmosás továbbra is komoly aggodalomra ad okot, visszaszorításához és leküzdéséhez további erőfeszítésekre van szükség.

Montenegró némi haladást tett a kábítószer-ellenes politika területén. Végrehajtás alatt áll a kábítószerekkel kapcsolatos nemzeti válaszstratégia, valamint az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv. Megerősítették a kábítószerekkel kapcsolatos bűnözés elleni küzdelmet szolgáló intézményi keretet, és nőtt a lefoglalt kábítószer-mennyiség. A szervezett bűnözésben érintett csoportok által lebonyolított kábítószer-kereskedelem ugyanakkor komoly aggodalomra ad okot. Montenegrónak fokoznia kell a kábítószer-ellenes politika területén tett erőfeszítéseit.

Némi haladás észlelhető a rendőrség területén azáltal, hogy folytatódott a rendőrségi reform, valamint belső ellenőrzési nyilvántartást hoztak létre. Az igazgatási kapacitást, felszerelést és az infrastruktúrát azonban még tovább kell erősíteni.

Megerősítették a szervezett bűnözés elleni küzdelmet szolgáló intézményi, jogi és igazgatási kapacitást. A szervezett bűnözés azonban továbbra is komoly aggodalomra ad okot, valamint kihat a jogállamiságra és az üzleti környezetre. A vizsgálati és ügyészi kapacitás továbbra sem elégséges, aminek eredményeként a szervezett bűnözést érintő ügyekben ritkán hoznak jogerős ítéleteket. Prioritásként kell kezelni a humán erőforrás fejlesztését és az intézmények közötti együttműködés megerősítését. Kevés előrelépés történt az emberkereskedelem elleni küzdelem terén. Montenegró továbbra is elsősorban tranzitország. Vizsgálatokat végeztek és ítéleteket hoztak emberkereskedelmet érintő ügyekben. További intézkedésekkel kell megerősíteni az illetékes hatóságok kapacitását ahhoz, hogy hatékonyabban beazonosíthassák az esetleges áldozatokat.

A jogi keret elfogadásával némi előrelépés történt a személyes adatok védelme területén. A jogszabály ugyanakkor még nincs teljesen összhangban a közösségi vívmányokkal, és még nem hozták létre a felügyeleti hatóságot.

Szerbia

Szerbia előrehaladást tett a politikai kritériumok teljesítése és az európai partnerségi kulcsfontosságú prioritásainak megválaszolása terén. A kormány számos kezdeményezéssel – ideértve az ideiglenes megállapodás rendelkezéseinek végrehajtását is – tett tanúbizonyságot azon kötelezettségvállalásáról, hogy közelebb viszi az országot az Európai Unióhoz. Tovább javult volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) folytatott együttműködés, noha az ICTY két vádlottja, Ratko Mladić és Goran Hadžić még mindig szabad lábon vannak.

Számos kezdeményezést tettek a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítására. További reformokra van azonban szükség annak biztosításához, hogy az új alkotmányos keretet az európai normáknak megfelelően hajtsák végre, különösen az igazságszolgáltatás területén.

A parlament felülvizsgálta eljárási szabályzatát, ami hatékonyabbá tette munkáját és a jogalkotási folyamatot. Ezen felül, a politikai pártokról szóló új törvény elfogadása egyértelműbb és szigorúbb szabályokat határozott meg a pártok bejegyzésére vonatkozóan. A választási jogszabályokat ugyanakkor még nem vizsgálták felül annak érdekében, hogy teljes mértékben igazodjanak az európai normákhoz. A parlament nem használta ki megfelelően a végrehajtó hatalom fölötti felügyeleti hatáskörét, a parlamenti bizottságok kapacitása pedig továbbra is gyenge lábakon áll.

A kormány tanúbizonyságot tett az európai integráció melletti magas fokú elkötelezettségéről, számos területen aktívan készítette elő a jogszabályokat, valamint hajtotta végre az európai integrációs nemzeti programot. Ugyanakkor nem fordítottak kellő figyelmet a már létező jogszabályok hatékony végrehajtására és a hatásvizsgálatra. A kormány munkájának tervezését meg kell erősíteni, a minisztériumok között pedig fokozottabb koordinációt kell biztosítani.

A közigazgatás általános kapacitása megfelelő. A szerbiai Európai Integrációs Hivatal jól működött, az illetékes minisztériumokon belül viszont meg kell erősíteni az európai integrációval foglalkozó igazgatási kapacitást. A reform általában lassan ment végbe. Fejleszteni kell az átláthatóságot, a pártatlanságot, a professzionalizmust és az elszámoltathatóságot, valamint kiemeltebben kell foglalkozni a korrupció elleni küzdelemmel és a független testületek munkájának támogatásával. A független és szabályozó testületek – a korlátozott erőforrások által megszabott korlátokon belül – viszonylag jól működnek.

A biztonsági és védelmi ügyekért felelős parlamenti bizottság fokozottabb bevonásával némi előrelépés történt a biztonsági erők civil felügyelete területén. A jogalkotási reformot azonban még be kell fejezni.

Az igazságszolgáltatási rendszer tekintetében számos jogszabályt fogadtak el, és bevezették az igazságszolgáltatási reformot, valamint megkezdték a bírósági rendszer átszervezését. Két új testületet hoztak létre: a Bírói Főtanácsot és az Állami Ügyészi Tanácsot. Ugyanakkor továbbra is kétségek merülnek fel a bírák kinevezésének módjával, és annak veszélyével kapcsolatban, hogy az átláthatóság hiányából fakadóan a politika hosszú távon beszivárog az igazságszolgáltatási rendszerbe. A bírósági ügyhátralékot nem sikerült csökkenteni, a bírósági eljárásokat tovább kell egyszerűsíteni, és hatékony bíróságirányítási rendszert kell bevezetni.

Szerbia haladást realizált a korrupció elleni küzdelem terén. A bűnüldöző hatóságok tanúsították elkötelezettségüket a korrupció elleni küzdelem iránt, aminek eredményeként számos gyanúsított személyt tartóztattak le, és több nagy kaliberű ügyet nyitottak meg. Az országgyűlés megválasztotta az új – 2010-ben működőképessé váló – Korrupcióellenes Ügynökség vezetőségének tagjait. A korrupció ugyanakkor továbbra is számos területen elterjedt jelenség és súlyos probléma marad. A közbeszerzés és a privatizáció különösen gyenge lábakon áll. Korrupciós esetekben ritkán születnek jogerős ítéletek. A Korrupcióellenes Ügynökségről szóló törvényben vannak hiányosságok, és nem megfelelő a politikai pártok finanszírozásának és az esetleges összeférhetetlenségi eseteknek a felügyelete.

Létrehozták az emberi jogok és a kisebbségvédelem jogi és intézményi keretét, és nagyjából tiszteletben tartják a polgári és politikai jogokat . A meglévő alkotmányos és jogi garanciákat ugyanakkor teljes körűen be kell tartatni.

Némi fejlődés történt a kínzás és az embertelen bánásmód megelőzése terén. Az állami ombudsman jelentése szerint csökkent az embertelen bánásmóddal kapcsolatos esetek száma. A rendőrség ellen jelentett állítólagos eseteket ugyanakkor még nem vizsgálták ki teljes körűen. Az igazságszolgáltatáshoz történő hozzáférés tekintetében nem történt előrelépés a jogszabályok elfogadása és az ingyenes jogsegély átfogó rendszerének létrehozása terén. A börtönrendszer reformja tekintetében megtették az első lépéseket az alternatív szankciók rendszerének bevezetése céljából, ezen intézkedések gyakorlati hatása azonban korlátozott volt. A túlzsúfoltság, erőszak, és kábítószer-fogyasztás továbbra is aggasztó.

Az alkotmány általánosságban védelmezi a véleménynyilvánítás szabadságát , és tilos a gyűlöletbeszéd. Valójában jelentettek azonban néhány olyan incidenst, amelyek során gyűlölködést szító beszéd hangzott el, illetve fenyegetést tettek és testi sértést követtek el újságírók, az emberi jogok védelmezői, valamint a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transzszexuális csoportok ellen, és az elkövetőket nem állították bíróság elé. A média tekintetében további média-szabályok bevezetésével módosították a közcélú tájékoztatásról szóló törvényt. A szakmai egyesületek és nemzetközi szervezetek ugyanakkor kétségüket fejezték ki az átláthatóság hiánya és a módosítások elfogadását megelőző nyilvános konzultációk hiánya miatt. Aggályok merülnek fel továbbá azzal kapcsolatban is, hogy az új rendelkezések – mint például a szakmai normák megsértéséért kiszabott büntetések súlyossága – esetleg a média szabadságának megsértését eredményezheti. Az alkotmány biztosítja a gyülekezési és egyesülési jogot , amelyet tovább erősített az egyesületekről szóló új törvény. Annak ellenére, hogy e jogokat általánosságban védelmezik, a 2009 szeptemberére tervezett belgrádi Büszkeség felvonulást (Pride Parade) az utolsó pillanatban le kellett mondani, mivel szélsőséges csoportok erőszakkal fenyegették a szervezőket és a résztvevőket.

A civil társadalom továbbra is aktív szerepet tölt be Szerbia gazdasági és politikai életében. Az egyesületekről szóló új törvény egyértelművé tette a nem kormányzati szervezetek jogállását. A szerb közigazgatáson belül erőfeszítéseket tettek a civil társadalommal folytatott együttműködés javítására, de ezt tovább kell fejleszteni.

Az alkotmány garanciákat tartalmaz a vallásszabadság biztosítására, és tilos a valláson alapuló megkülönböztetés. Az egyházakról és hitközösségekről szóló 2006. évi törvény végrehajtása ugyanakkor megkülönböztető hatásokat váltott ki az ún. „nem hagyományos hitközösségek” bejegyzését illetően.

Szerbiában nagyjából megvannak a gazdasági és szociális jogok védelmezését szolgáló jogi rendelkezések. Most nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jogszabályok hatékonyabb végrehajtásának biztosítására. Nemzeti stratégiát fogadtak el a nők helyzetének javítására és a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, valamint tilos a nemen alapuló megkülönböztetés. Ugyanakkor nem fogadtak még el külön törvényt a nemek közötti egyenlőségről, és jelentősen meg kell erősíteni a nők erőszakkal szembeni védelmezését. Ami a gyermekek jogait illeti, nemzeti stratégiát fogadtak el a gyermekek erőszakkal szembeni védelmezéséről. Összehangoltabb erőfeszítéseket kell tenni a szociális szempontból kiszolgáltatott helyzetű csoportok és a fogyatékkal élők helyzetének fokozottabb tudatosítása, valamint jogaik védelmezésének biztosítása céljából. Törvényt fogadtak el a megkülönböztetés tilalmáról, ami továbbfejleszti a megkülönböztetéssel szembeni védelem jogi keretét. A gyakorlatban ugyanakkor észlelhető a megkülönböztetés, különösen az olyan kiszolgáltatott helyzetű csoportokkal szemben, mint például a romák, a fogyatékkal élők, valamint a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transzszexuális csoportok.

Ami a tulajdonjogokat illeti, a tulajdon-visszaszolgáltatási folyamat megfelelő beindítását továbbra is akadályozza, hogy erre vonatkozóan nincs egyértelmű jogalap.

Készen áll a kulturális és kisebbségi jogokat biztosító jogi keret . Ugyancsak elfogadták a nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló új törvényt. Az Emberi és Kisebbségi Jogok Minisztériuma, valamint az állami és tartományi ombudsmanok fontos szerepet játszottak a kisebbségi jogok tudatosításában és előmozdításában. Az alkotmány mellett az új megkülönböztetés-ellenes törvény is egyértelműen tiltja az etnikai kisebbségekkel szembeni megkülönböztetést.

A Vajdaság tekintetében nem született nemzeti szintű megállapodás az új alapokmány elfogadása tekintetében. Megállapodás született a dél-szerb kormánykoordinációs testület átszervezéséről. Szerbia déli részén ugyanakkor – a szerb csendőrség ellen elkövetett 2009. júliusi támadásokat követően – romlott a helyzet. Szandzsák helyzete ingatag; a muzulmán közösségen belüli vallási megosztottság tovább mélyült, és számos esetben fordultak elő erőszakos cselekmények.

Szerbiában továbbra is magas a menekültek és a saját hazájukban lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek száma. Ez utóbbiak helyzete továbbra is nagyon nehéz, és szociális jogaik gyakorlása során számos akadállyal szembesülnek.

A roma évtized szerb elnökségének ideje alatt Szerbia nemzeti stratégiát fogadott el a romák helyzetének javítására. A teljes körű végrehajtás biztosításához ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség. A roma lakosság továbbra is nagyon nehéz életkörülményekkel és gyakori megkülönböztetéssel szembesül.

A regionális kérdések és nemzetközi kötelezettségek tekintetében Szerbia további előrelépést tett a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) folytatott együttműködés terén. Az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett 2009. júniusi beszédében az ICTY főügyésze kijelentette, hogy a szerb hatóságok megfelelően és időben megválaszolták az egyedi jogsegély megkereséseket, valamint hangsúlyozta, hogy az együttműködésnek folytatódnia kell és további konkrét pozitív eredményeket kell felmutatnia. Számos keresési művelet ellenére továbbra is szabad lábon van az ICTY két vádlottja, Ratko Mladić és Goran Hadžić. Az ICTY-vel folytatott teljes körű együttműködés továbbra is nemzetközi kötelezettség és kulcsfontosságú európai partnerségi prioritás.

Szerbiának – a szomszédos országokkal egyetemben – foglalkoznia kell a büntetlenség regionális problémájával, többek között azáltal, hogy elő kell mozdítania a háborús bűnöket érintő esetekre vonatkozó kiadatási megállapodások megkötését.

Szerbia továbbra is aktívan részt vesz a regionális együttműködési kezdeményezésekben, ideértve a délkelet-európai együttműködési folyamatot, a Regionális Együttműködési Tanácsot, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást is. Javultak a bővítési folyamatban érintett más országokkal, valamint a szomszédos EU-tagállamokkal kialakított bilaterális kapcsolatok. További előrelépésre van azonban szükség ahhoz, hogy végső megoldást találjanak a különféle, továbbra is megoldatlan bilaterális kérdések – különösen a határügyek – tekintetében. A regionális együttműködésre ugyanakkor kihatott az, ahogyan Szerbia Koszovó regionális fórumokon történő részvételéhez viszonyult.

Szerbia vitatja Koszovó[10] függetlenségének kikiáltását, és e célból jogi és diplomáciai intézkedéseket tett, többek között a Nemzetközi Bíróságon (ICJ) keresztül. A szerb kormánynak nincs hivatalos kapcsolata a koszovói hatóságokkal, hanem ragaszkodnak ahhoz, hogy csupán az UNMIK-kel és az EULEX-szel tárgyaljanak. A kormány párhuzamos struktúrákat tart fenn Koszovóban, és időközi helyi választásokat tartott, ezzel egyidőben pedig arra ösztönözte a koszovói szerbeket, hogy ne vegyenek részt a koszovói hatóságok által szervezett helyhatósági választásokon. A kereskedelem tekintetében a szerb kormány nem ismeri el Koszovó Európai Bizottságnak megküldött vámbélyegzőit, amelyek az UNMIK szerint megfelelnek az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglalt rendelkezéseknek. Súlyos aggodalmakra ad okot, hogy Szerbia nem ismeri el Koszovó vámbélyegzőit. Szerbiának és Koszovónak olyan pragmatikus megoldásokat kell találniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy a főbb regionális fórumok folytathassák a regionális együttműködés és fejlesztés továbbvitelében betöltött szerepüket.

A szerb kormány megtette az első lépéseket ahhoz, hogy együttműködjön az EU jogállamiság-missziójával (EULEX), de ezen erőfeszítéseket tovább kell erősíteni. 2009 szeptemberében az EULEX és Szerbia jegyzőkönyvet írt alá a rendőrségi együttműködésről.

Szerbia gazdaságát nagyon súlyosan érintette a jelenlegi gazdasági világválság. 2008 végére lelassult a növekedés, és a gazdaság 2009-ben recesszióba zuhant. Ennek következtében romlott a makrogazdasági stabilitás. Sőt, a korábbi expanziós politikák és a fegyelem hiánya jelentős költségvetési problémákat eredményezett.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Szerbia csupán korlátozott előrelépéseket tett a működőképes piacgazdaság megteremtése felé. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az ország középtávon képes legyen megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel. A strukturális reformokat fel kell gyorsítani.

A szerb bankrendszer likviditását sikerült fenntartani, a szerb bankok jól tőkésítettek és nagyjából nyereségesek. A külső tényezők tekintetében a szerb gazdaság gyors külső kiigazításon esik át. Ez a folyó fizetési mérleg hiányának jelentős csökkenésében tükröződik. A devizatartalékok stabilak maradtak. A piacgazdaság alapjait érintő konszenzust sikerült fenntartani, de a kormánynak nincs középtávú strukturális reformokra vonatkozó stratégiája.

Az elmélyülő gazdasági válság kezelésére Szerbia támogatást kért az IMF-től és az EU-tól, és vállalta, hogy számos költségvetési intézkedést tesz az általános kiadás csökkentésére. A válság súlyosbodásával azonban felülvizsgálták az IMF-programot. Nem hoztak intézkedéseket az államháztartás középtávú fenntarthatóságának javítására. Az inflációs célkitűzésre vonatkozó monetáris politikai keretet továbbra is nehéz végrehajtani, és alááshatja a központi bank hitelességét. Az infláció továbbra is viszonylag magas. Némi előrelépés történt a korábban szocialista tulajdonban lévő vállalatok privatizálása terén, az állami tulajdonban lévő vállalatok privatizálása terén viszont nem, ami kihat a privátszektor dinamizmusára. A munkanélküliség továbbra is változatlanul magas. A túlzó adminisztratív követelmények továbbra is akadályozzák a piacra jutást és a piac elhagyását. A jogi kiszámíthatóságot fejleszteni kell, különös tekintettel a tulajdonjogok hatékony érvényesítésére. A szürke- és feketegazdaság továbbra is fontos kihívást jelent.

Szerbia előrelépést tudhat maga mögött jogszabályai és szakpolitikái európai normákhoz történő közelítése tekintetében, és megkezdte az ideiglenes megállapodás végrehajtását az abban foglalt rendelkezésekkel és ütemezéssel összhangban. A vámokat 2009. január 30-tól kezdődő hatállyal csökkentették, és ehhez kapcsolódó intézkedéseket hoztak a versenyjog, az állami támogatások és a tranzitforgalom területén. Ezen túlmenően, Szerbia fontos jogszabályokat fogadott el számos területen, ideértve a mezőgazdaságot, a környezetvédelmet, a foglalkoztatást, a versenyjogot, a közbeszerzést, valamint a szabadság, biztonság és jogérvényesülés területét. A stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtását elősegítő igazgatási kapacitás több kulcsfontosságú területen is fejlődött. Szerbiának ugyanakkor további erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy biztosítsa az EU-val kapcsolatos jogszabályok hatékony végrehajtását és alkalmazását.

A belső piac tekintetében Szerbia némi előrelépést tett a jogharmonizáció és az intézményi kapacitás megerősítése terén. Az áruk szabad mozgása területén jó haladást tudhat maga mögött; a szabványosításról és megfelelőségértékelésről szóló új törvények elfogadása megteremtette az alapot a közösségi vívmányokkal való további jogharmonizációhoz. Javult a szabványosítási intézet és az akkreditációs testület intézményi kapacitása, és Szerbia növelte az elfogadott európai normák számát. A termékbiztonságról és elektronikus kereskedelemről szóló jogszabályok elfogadásával némi előrelépés történt a fogyasztóvédelem területén. Az igazgatási kapacitást azonban még tovább kell erősíteni. Az akkreditációról és metrológiáról szóló törvényt még nem fogadták el. Szerbiának fel kell gyorsítania a piacfelügyeleti rendszer létrehozására irányuló igyekezeteket. Még el kell fogadni az új fogyasztóvédelmi jogszabályt.

Szerbia mérsékelten előrehaladott állapotban van a személyek és szolgáltatások szabad mozgása, valamint a letelepedési jog terén. A postai szolgáltatások területén valamelyest előrehaladt a jogharmonizáció. A pénzügyi szolgáltatásokat illetően elkészítettek egy menetrendet az új banktörvények végrehajtása céljából. Ugyanakkor számos jogszabály hiányzik vagy nem felel meg az európai előírásoknak, különösen a banki szabályozás területén. A tőke szabad mozgása területén Szerbiának fenn kell tartania a folyószámla tranzakciók teljes körű liberalizálására, valamint a rövid lejáratú hiteleket és portfólió-befeketéseket érintő korlátozások felszámolására irányuló erőfeszítéseit.

Szerbia jó haladást teljesített a vámügyek területén. A vámigazgatás kapacitását megerősítették, és számos jogszabályt fogadtak el az ideiglenes megállapodás végrehajtása céljából. Ugyanakkor folytatni kell az EU Vámkódexéhez való közelítést, különös tekintettel a tranzitra és a kockázatelemzésre. Az adózás területén Szerbia lépéseket tett jogi kerete továbbfejlesztésére. Fejlesztették az adóbeszedési eljárásokat, valamint az adóigazgatás végrehajtási kapacitásait. Szerbiának tovább kell fejlesztenie a nyilvántartott adósságok beszedését, és folytatnia kell a jogharmonizációt a jövedéki adó és a hozzáadottérték-adó területén.

Új jogszabályok elfogadásával Szerbia jó előrelépést tett a versenyjog és az állami támogatások területén. A versenyvédő bizottságnak meg kell erősítenie a gazdasági elemzéseket végző kapacitását. Ezen felül, még mindig létre kell hozni egy állami támogatásokkal foglalkozó független hatóságot.

Új jogszabályok elfogadásával Szerbia jó előrelépést tett a közbeszerzés területén. Az ajánlattevők jogait védő új bizottság tagjait azonban még ki kell jelölni. Szerbia további előrelépést tett a szellemi tulajdonjogok érvényesítése területén. Megerősítették a szellemi tulajdonjogok hivatalának igazgatási kapacitását. A szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében ugyanakkor még megoldást kell találni a pénzügyi függetlenséggel kapcsolatos kérdésekre, valamint foglalkozni kell a hozzáértő bírák hiányának problémájával.

A foglalkoztatáspolitika területén jó előrelépés történt számos fontos jogszabály, valamint a 2009. évre vonatkozó nemzeti foglalkoztatási stratégia elfogadásával. A foglalkoztatási intézkedések és előírások végrehajtása javult, de meg kell erősíteni a többi szakpolitikával való koordinációt. Némi előrelépés jelenthető a szociális politikák területén, bár a jogalkotási keretet tovább kell fejleszteni, a meglévő jogszabályokat pedig megfelelően végre kell hajtani. Némi előrelépés történt a közegészségügyi politika , főleg az elsődleges egészségügyi reform és a betegségmegelőzés területén. Az európai előírásokhoz való közelítés érdekében további erőfeszítéseket kell tenni.

Haladás történt az oktatás és a kultúra területén. A természettudomány, a kutatás és az innováció területén Szerbia fontos erőfeszítéseket tett a kutatási együttműködés előmozdítására, valamint részt vett az EK 7. kutatás-fejlesztési keretprogramjának projektjeiben. Ugyanakkor jelentős erőfeszítéseket kell tennie nemzeti kutatási kapacitása megerősítése, valamint az Európai Kutatási Térségbe történő további integráció biztosítása érdekében.

Szerbia WTO -csatlakozási előkészületei jól haladtak, és számos WTO-val összeegyeztethető jogszabályt fogadtak el.

Ami az ágazati politikákat illeti, az ipar és a kis- és középvállalkozások (kkv) területén javult az intézményi keret, és Szerbia elkezdte kkv-stratégiai célkitűzései végrehajtását. Ugyanakkor még nem fogadták el az uniós megközelítéssel összhangban álló modern iparpolitikai stratégiát.

Ami a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést illeti, fontos kerettörvények elfogadásával haladás történt a közösségi vívmányokhoz való igazodás tekintetében. Hasonló a helyzet az élelmiszerbiztonság tekintetében is, noha kevés előrelépés történt az élelmiszeripari és élelmiszeripari melléktermékeket feldolgozó létesítmények fejlesztése terén. Némi előrelépés történt az állat- és növény-egészségügy területén, viszont csak kevés haladásról számolhatunk be az élelmiszer-ellátási lánc biztonságosságát ellenőrző laboratóriumok fejlesztése terén.

Szerbia jól haladt a környezetvédelem területén, főleg azzal, hogy jelentős jogszabálycsomagot fogadott el, valamint nemzetközi egyezményeket ratifikált. Az intézményi kapacitás, valamint a technikai és emberi erőforrás azonban továbbra sem elégséges, különösen helyi szinten. További erőfeszítéseket kell fordítani a vízzel kapcsolatos jogszabályok elfogadására, valamint a környezetvédelem általános kapacitásfejlesztésére.

A közlekedés területén elfogadták a közúti biztonságról szóló új törvényt, valamint összehangolták a hazai és külföldi gépjárművekre kiszabott úthasználati díjakat. Megerősítették az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodást (ECAA), a Montreali Egyezményt, valamint a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről szóló horizontális megállapodást. Problémák merültek fel ugyanakkor a körül, hogy Szerbia eleget tesz-e az ECAA-ból fakadó piacrajutási kötelezettségeknek. Általában véve további erőfeszítéseket kell tenni az ECAA első átmeneti fázisának végrehajtása, valamint az Infrastruktúra Minisztérium és a Civil Repülési Igazgatóság közötti koordináció fejlesztése érdekében. A vasúti közlekedést továbbra is jelentősen át kell szervezni.

Szerbia némi előrelépést tett az energiaügyi ágazatban. További erőfeszítésekre van szükség az Energiaközösségről szóló szerződésnek való megfelelés, valamint az energiaágazat és a nukleáris biztonság környezetvédelmi vonatkozásaival kapcsolatos rendezetlen kérdések megoldása érdekében. Az energiaellátás biztonsága tekintetében némi előrelépés történt a gáztartalékok növelése terén, a földgázvezetékek Szerbia, valamint a régió többi országa közötti összekapcsoltsága ugyanakkor továbbra is korlátozott.

Az információs társadalom és a média területén haladás történt számos jogszabály elfogadásával. Szerbia ugyancsak megerősítette a határokon átnyúló televíziózásról szóló európai egyezményt. Az intézményi és szabályozási kapacitás továbbra is korlátozott, és az előrehaladás továbbra is a jogszabályok végrehajtásától függ.

Előrelépés történt a pénzügyi ellenőrzés területén. A kormány átfogó politikai dokumentumot fogadott el az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzéséről. Hatályba lépett a költségvetési rendszerről szóló törvény, amely magában foglalja az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzésének jogalapját is. Továbbra is gyerekcipőben jár azonban az államháztartás pénzügyi ellenőrzését szolgáló modern és hatékony rendszer bevezetése. A nemrégiben létrehozott Állami Számvevőszék még nem teljesen működőképes.

A statisztika területén új fejlesztési stratégiát fogadtak el. Felmérések és összeírások előkészítésével és lebonyolításával előrehaladás jelenthető az ágazati statisztika területén is. Szerbiának ugyanakkor további erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy teljes mértékben működőképes cégnyilvántartást hozzon létre, valamint tovább erősítse az igazgatási kapacitást.

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén előrelépés történt. Folytatódott a Szerbia és az Európai Közösség közötti vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások végrehajtása. Szerbia jelentős erőfeszítéseket tett a vízumliberalizációs menetrendben szereplő valamennyi területen, különös tekintettel az új biometrikus útlevelek bevezetésére. Szerbia előrehaladása alapján a Bizottság 2009 júliusában a szerb polgárok vízumkötelezettségének megszüntetését javasolta[11], azzal a feltétellel, hogy Szerbia még a tanácsi határozat meghozatala előtt teljesíti a menetrendben szereplő, még teljesítetlen kritériumokat.

Megkezdődött az új határellenőrzési törvény végrehajtása, de további erőfeszítésekre van szükség egyes határátkelőhelyek technikai minőségének és felszereltségének fejlesztése, valamint a Koszovóval közös határvonal ellenőrzésének fokozása érdekében.

Szerbia kevés előrelépést tett a menekültügy területén. Néhány hiányosság ellenére a menekültügyi eljárások nagyjából kielégítőek. Ugyanakkor kevéssé tervezték előre, hogy miként dolgozzák majd fel a várhatóan megnövekedő számú kérelmeket, és nincs olyan testület, amely koordinálná a menedékkérők társadalmi beilleszkedését. A migrációigazgatási stratégia elfogadásával és a külföldiekről szóló törvény végrehajtásával érdemi haladás történt a migráció területén. További erőfeszítésekre van azonban szükség az újonnan elfogadott stratégiák végrehajtásához, valamint a migrációs hullámok ellenőrzésének fejlesztéséhez.

A pénzmosás továbbra is aggodalomra ad okot. Elfogadták a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésről és az ellenük való küzdelemről szóló új törvényt. A gyanús tranzakciókkal kapcsolatos bejelentések ugyanakkor főként a bankszektorra korlátozódnak, valamint továbbra is alacsony a pénzmosást érintő esetekben folytatott vizsgálatok, illetve hozott ítéletek száma.

Az Európába irányuló kábítószer -csempészet szempontjából Szerbia fontos tranzitország. A kábítószerek elleni küzdelem terén stratégiát és cselekvési tervet fogadtak el. A bűnüldöző hatóságok jelentős mennyiségű kábítószert foglaltak le. A Szerbián keresztül haladó kábítószer-csempészet mindamellett továbbra is komoly aggodalomra ad okot.

Némi előrelépés történt a rendőrségi reform területén. Fejlődött a kapacitásfejlesztés és a képzés, valamint fokozódott a regionális együttműködés. A stratégiai tervezés és belső ellenőrzés azonban még fejlesztésre szorul. A szervezett bűnözés elleni küzdelem céljából nemzeti stratégiát fogadtak el. Megtették az első lépéseket a pénzügyi vizsgálatokkal és vagyonlefoglalással kapcsolatos intézményi és jogi keret fejlesztésére. A felülvizsgált új büntetőeljárási törvény elfogadása és hatályba lépése azonban tovább késik. A vizsgálati kapacitások elégtelenek, így kevés jogerős ítéletet hoznak e területen. Folyamatos erőfeszítésekre van szükség a súlyosan aggasztó szervezett bűnözés elleni küzdelem terén.

Szerbia némi előrelépést tett az emberkereskedelem elleni küzdelem terén. Ratifikálták az Európa Tanács emberkereskedelem elleni egyezményét, valamint cselekvési tervet fogadtak el. Javult a különféle érdekelt felek – ideértve nem kormányzati szervezeteket is – között az emberkereskedelem elleni küzdelem terén folytatott együttműködés. Az e területen hozott jogerős ítéletek száma ugyanakkor továbbra is alacsony, a kiskorú áldozatok aránya viszont folyamatosan nő.

Némi előrelépés történt a személyes adatok védelmét szolgáló jogi és intézményi keret létrehozása terén. További erőfeszítésekre van ugyanakkor szükség a meglévő jogszabályok európai normákkal való összehangolása, valamint a vonatkozó rendelkezések megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében.

Koszovó

Ami a politikai kritériumokat illeti, Koszovó némi előrelépést tett az európai partnerség kulcsprioritásainak teljesítése terén, különösen jogi keretének megerősítésével. Következő fontos lépésként most a végrehajtáson van a sor. A Koszovó függetlenné nyilvánítását követő második évben létrejöttek az intézmények, és – a kapcsolódó nemzetközi szervezetekkel együttműködésben – ellátják feladataikat. A közigazgatás és az országgyűlés kapacitása azonban még különösen fejlesztésre szorul. Az igazságszolgáltatási reformhoz fenntartott erőfeszítésekre van szükség, valamint fel kell gyorsítani a korrupció, a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelmet. Az EU jogállamiság-missziójával (EULEX) folytatott gyakorlati együttműködés nem felel meg a politikai kötelezettségvállalásoknak, és a mandátumához tartozó számos területen fejlesztésre szorul.

Koszovó biztonsági helyzete jelenleg stabil, de törékeny. Számos incidenst jelentettek, többek között az EULEX tulajdona ellen elkövetett vandalizmust. Általánosságban sikerült fenntartani a közrendet. A koszovói hatóságok nem gyakorolnak teljes ellenőrzést Koszovó egész területe fölött, különösen az ország északi részében. Továbbra is párhuzamos struktúrák működnek, és nemrégiben párhuzamos időközi választásokat tartottak. A koszovói kormánynak jobban integrálnia kell az összes közösséget, különösen a koszovói szerbeket, valamint – az EULEX támogatásával – meg kell szilárdítania a jogállamiságot. A koszovói szerb közösségnek együttműködőbb hozzáállást kell tanúsítania a koszovói intézmények tekintetében ahhoz, hogy jobban kiaknázzák az EU-támogatás és az európai perspektíva nyújtotta előnyöket. Ebben az összefüggésben különösen fontosak lesznek a közelgő helyhatósági választások és a kiterjesztett decentralizáció. E tekintetben számítanak Belgrád támogatására. A megbékélés érdekében tett további erőfeszítések hozzájárulnának a régió stabilitásának fokozásához és társadalmi-gazdasági fejlődéséhez.

A demokrácia és a jogállamiság tekintetében Koszovó hatóságai tevékenységük során nagyjából betartották a vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket. Ugyanakkor korlátozott előrehaladás történt Koszovóban a jogállamiság megszilárdítása terén.

Az országgyűlés 2009-re vonatkozó éves munkaprogramját elfogadták, és megfelel a kormány jogalkotási stratégiájának. Gyenge viszont az országgyűlés azon kapacitása, hogy alaposan átvizsgálja a jogszabálytervezeteket, valamint elfogadásuk után felügyelje végrehajtásukat. A végrehajtás feletti parlamenti felügyelet korlátozott. Különösen meg kell erősíteni az európai integrációs bizottság azon kapacitását, hogy felügyelje az EU-normákkal összeegyeztethető jogszabályok elfogadását.

A kormány fő struktúráit létrehozták, és sikerült fenntartani Koszovó politikai stabilitását. Némi haladás jelenthető a helyi önkormányzatok igazgatásának reformja területén. Augusztusban felülvizsgált és továbbfejlesztett európai partnerségi cselekvési tervet fogadtak el. Koszovónak most a végrehajtásra és a további prioritás-meghatározásra kell koncentrálnia. A Koszovó európai reformjának hajtóerejeként szolgáló minisztériumok közötti koordináció gyenge lábakon áll. Koszovó európai perspektívájának teljesítése szempontjából elengedhetetlen, hogy Koszovó e területen hatékony igazgatási struktúrákkal rendelkezzen. A Fejlesztési és Európai Integrációs Koordinációs Ügynökség megerősítette a koordinációs kapacitást, de hiányzik belőle a tényleges európai integrációs folyamatot irányító magas szintű politikai támogatás.

Némi előrelépés történt a közigazgatási reform terén. A közigazgatáson belüli feladatokat és felelősségeket teljesen felülvizsgálták, és az ajánlások nagy részét végrehajtották. Egyes kulcsfontosságú jogszabályokat azonban még el kell fogadni. Továbbra is aggodalomra ad okot, hogy a közszolgálat, valamint a közigazgatási tisztségviselők kijelölése még mindig politikai befolyás alatt áll. Fenntartott erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy Koszovó egész területén megerősítsék a közigazgatási kapacitást, valamint hogy egy olyan professzionális, hatékony, független, érdemeken alapuló, valamint politikai befolyástól mentes közszolgálatot hozzanak létre, amely képes hatékonyan végrehajtani a kormány politikáit. Az ombudsman hivatalát tovább kell erősíteni. Koszovóban a közigazgatás gyenge lábakon áll.

Az igazságszolgáltatási rendszer reformjában korlátozott előrelépések születtek. A reformfolyamat még mindig kezdeti stádiumban áll. Létrehozták az alkotmánybíróságot, valamint kijelölték tagjait. A bíróságok többségén működésbe lépett az új bíróságirányítási információs rendszer. Az EULEX támogatásával büntetőügyekben újra megnyitották a mitrovicai bíróságot. Kinevezték a koszovói Igazságszolgáltatási Tanácsot. Némi előrelépés történt a háborús bűnöket érintő esetek elbírálása terén.

Ugyanakkor Koszovónak komoly erőfeszítéseket kell tennie a bírói kar függetlenségének és professzionalizmusának fokozása érdekében. Jelentős a megoldatlan, polgári és büntetőügyeket egyaránt érintő esetek ügyhátraléka. A bírák elleni fegyelmi eljárásoknak nincs hatékony mechanizmusa. A kormány és a koszovói szerb közösség részéről egyaránt konstruktív erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy biztosítsák a koszovói szerb közösség igazságszolgáltatási rendszerbe történő integrálását. A koszovói igazságszolgáltatás továbbra is gyenge lábakon áll és nem elég eredményes. Ország szerte, különösen északon, nem elég hatékony a jogállamiság.

A korrupcióellenes ügynökség működik és megerősítette kapacitását, noha hatásköre továbbra is korlátozott. Egyes meghozott intézkedések ellenére a korrupció számos területen elterjedt jelenség, és komoly aggodalomra ad okot. E területen továbbra is hiányos a jogi keret. Nincs törvény a politikai pártok finanszírozásáról. Még mindig elfogadásra vár a korrupcióellenes stratégiára és cselekvési terv. A korrupció elleni küzdelemben érintett szereplők közötti együttműködést jelentősen meg kell erősíteni. Garantálni kell a korrupcióellenes ügynökség függetlenségét. Koszovónak ki kell fejlesztenie a korrupcióellenes ügyeket érintő vizsgálatok, perbefogások, vádemelések és büntetőítéletek nyilvántartását.

Az alkotmány garantálja az emberi jogokat és a kisebbségek védelmét , valamint felsorolja a Koszovóra közvetlenül alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat és egyéb okmányokat. Ugyanakkor további erőfeszítéseket kell tenni annak biztosításához, hogy e jogokat a gyakorlatban is védjék, többek között határozott lépéseket kell tenni valamennyi koszovói kisebbség integrálása céljából.

Továbbra is komoly akadályt jelent, hogy a koszovói szerb közösség – különösen északon – megtagadja a koszovói intézményekben való részvételt. Fenntartott erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy e problémára mind a kormány, mind a koszovói szerb közösség megoldást találjon. Emellett Szerbiának is konstruktívabb hozzáállást kell tanúsítania.

Korlátozott előrelépés történt a polgári és politikai jogok terén. Az igazságszolgáltatáshoz történő hozzáférés tekintetében működik ugyan a jogsegély rendszere, de további megerősítésre szorul. Némi előrelépés történt a börtönök és egyéb javítóintézetek tekintetében. Koszovónak azonban továbbra is számos kihívással kell szembenéznie, főként a szellemi fogyatékos és fiatalkorú elkövetők fogvatartási körülményei, valamint szabadulásuk utáni visszailleszkedésük tekintetében. Korlátozott előrelépés történt a kínzás és embertelen bánásmód megelőzése, valamint ezek büntetlensége elleni küzdelem terén.

A gyakorlatban nem teljes mértékben garantált a véleménynyilvánítás szabadsága . Voltak olyan esetek, amikor politikai beavatkozás érte a média munkáját. Továbbfejlesztették a gyülekezési és egyesülési jogok jogi keretét.

A civil társadalmat jobban be kell vonni a politika-kidolgozásba és végrehajtásba. Némi előrelépés történt a vallásszabadság területén, különösen a vallási helyszínek rekonstruálása terén. További erőfeszítéseket kell tenni a különböző hitközösségek közötti megbékélés előmozdítása érdekében. Nincs törvény az eltűnt személyekről . Az eltűnt személyek családtagjainak nyújtott kárenyhítés kérdésével foglalkozni kell.

A gazdasági és szociális jogok nem biztosítottak teljes mértékben. Jelentősen meg kell erősíteni a nők védelmét az erőszak valamennyi formájával szemben. Továbbra is aggasztó a gyermekkereskedelem és gyermekmunka. További erőfeszítéseket kell tenni a gyermekjogok garantálására. A kormány cselekvési tervet fogadott el a fogyatékkal élőkre vonatkozóan. A szociális szempontból kiszolgáltatott helyzetű személyek, valamint a fogyatékkal élők integrációja és védelme ugyanakkor nem teljes mértékben biztosított. A megkülönböztetés továbbra is aggasztó, ezzel kapcsolatban a kormánynak több tudatosító kampányt kellene szerveznie. A jogszabályok és stratégiák megvannak, de végrehajtásuk gyenge. A tulajdonjogok területén megerősítették az intézményi és jogi keretet. A tulajdonjogok védelmét továbbra is nagyon megnehezíti, hogy a hatóságok nem képesek országos szinten végrehajtani határozataikat. Az egyházi tulajdon biztonsága általánosságban biztosított.

A kisebbségi jogok, kulturális jogok, valamint a kisebbségek védelme tekintetében a hatályban lévő jogszabályok szigorúan védik a kisebbségi és kulturális jogokat. A gyakorlatban azonban ezek nem megfelelően biztosítottak. Kevés előrelépés történt a közösségek közötti megbékélés tekintetében, ami fontos kihívást jelent a hatóságok számára. A menekültek és hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek önkéntes visszatérése továbbra is csekély mértékű. Még mindig nem sikerült rendezni bizonyos települések és a szerb ortodox egyház között egyes földterületekkel kapcsolatban kialakult vitákat.

A roma, askáli és egyiptomi közösség továbbra is nagyon nehéz életkörülményekkel és gyakori megkülönböztetéssel szembesül. Sürgős intézkedéseket kell tenni a Koszovó északi részének ólommal fertőzött területein veszélyes és elfogadhatatlan körülmények között élő roma családok elköltöztetése céljából. A hatóságoknak további erőfeszítéseket kell tenniük ahhoz, hogy valamennyi kisebbséghez eljussanak, valamint biztosítsák védelmüket és társadalmi integrációjukat.

A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségek tekintetében – a jelentés által felölelt időszakban – Koszovó továbbra is együttműködött a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY). Az EU továbbra is hangsúlyozza, hogy a sikeres regionális együttműködésnek befogadó jellegűnek kell lennie, és sajnálja, hogy a Koszovó nemzetközi fórumokon való részvételének módja körüli nézeteltérések következtében Koszovó nem vett részt kulcsfontosságú regionális eseményeken. Koszovó új vámbélyegzőket fogadott el, amelyeket az ENSZ-főtitkár különmegbízottja – az ENSZ BT 1244/99. határozatának megfelelően – bejelentett az Európai Bizottságnak és a CEFTA partnereknek. Szerbia nem ismeri el e bélyegzők érvényességét, és megkérdőjelezi az ENSZ BT 1244/99. határozatának való megfelelőségüket. Koszovónak és Szerbiának olyan pragmatikus megoldásokat kell találniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy a főbb regionális fórumok folytathassák a regionális együttműködés és fejlesztés továbbvitelében betöltött szerepüket.

Koszovó gazdaságát eddig csupán mérsékelten érintette a válság. A GDP tovább növekedett, noha nagyon alacsony alapról indult, de a munkanélküliség továbbra is nagyon magas. A behozatalok árának visszaesése következtében a magas infláció deflációba fordult át. A gazdasági fejlődést továbbra is súlyosan akadályozza a gyenge jogállamiság, a nagyon korlátozott és csekély mértékben diverzifikált termelőkapacitás, valamint a gyenge közlekedési és energiainfrastruktúra. A költségvetési politikákat ad-hoc kereslet irányítja, valamint nincs szisztematikus kapcsolatuk a középtávú politikai kerettel. Az energiaellátás stabilitása javult, viszont ez azzal járt, hogy megnövekedett a költségvetésből nyújtott támogatások költsége.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Koszovó nagyon kevés előrelépést tett a működőképes piacgazdaság megteremtése felé. Jelentős reformokat és beruházásokat kell végrehajtania annak érdekében, hogy az ország képes legyen hosszú távon megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel.

A szabadpiaci politikákkal kapcsolatos széles körű konszenzust sikerült fenntartani. Az euró használata, a jelentős külső adósság elkerülése, valamint az exportok nagyon alacsony szintje megvédte a gazdaságot a globális recesszió negatív hatásaitól. A bankszektor továbbra is szilárd, nyereséges és jól tőkésített. A gazdasági növekedés hajtóereje a folyamatos hitelkiterjesztés és a megnövekedett külföldi támogatás. Az előző évben mutatkozó jelentős többlet után a 2008-as költségvetésben csekély hiány jelentkezik. Enyhén növekedtek a költségvetési bevételek. Júniusban Koszovó csatlakozott a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz.

A már jelentős kereskedelmi hiány ugyanakkor tovább mélyült, ami főként a fontosabb útépítési projektekhez használt gépek és közlekedési eszközök jelentős importjának tudható be. Még kevésbé fenntarthatóvá váltak a költségvetési és a külső számlák, főként a gyenge politikatervezés és végrehajtás miatt. A gazdasági válság következtében 2009-ben jelentősen visszaestek a kivitelek, noha már a kiindulási arányuk is igen alacsony volt. Továbbra sem megfelelőek a gazdasági statisztikák. A finanszírozáshoz jutás továbbra is igen költséges, mivel a bankok magas kockázati prémiumokat társítottak a vállalati hitelekhez. Növekedtek a költségvetési támogatások és átutalások. A gyenge lábakon álló jogállamiság, a számos területre beszivárgó korrupció, valamint a tulajdonjogok körüli bizonytalanság továbbra is súlyosan akadályozza a gazdasági fejlődést. A munkanélküliség továbbra is nagyon magas. Kevés előrelépés történt a koszovói fiatalok munkaerőpiacba történő fokozottabb integrálása felé. A szürke- és feketegazdaság továbbra is fontos kihívást jelent.

A koszovói jogszabályok és szakpolitikák európai normákkal való összehangolása vegyes képet mutat. A vámügyek, adóügyek, oktatás és a rendőrség területén tovább fejlődött a jogi keret. A környezetvédelem, a versenyjog, a szellemi tulajdonjogok, az energiaügyek, valamint az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása területén még gyerekcipőben jár a jogharmonizáció. Az európai előírások végrehajtása továbbra is korlátozott a pénzügyi ellenőrzés és statisztika, az adatvédelem, valamint a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén.

Ami az EU belső piacát illeti, némi előrelépés történt az áruk szabad mozgása tekintetében. Az európai gyakorlatok és jogszabályok átültetése és végrehajtása ugyanakkor gyerekcipőben jár. Az igazgatási kapacitás továbbra is gyenge. Nem elégséges a jogharmonizáció a személyek és szolgáltatások szabad mozgása, valamint a letelepedési jog terén. Fenntartott erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy Koszovó előrehaladhasson a tőke szabad áramlása területén, főként a pénzügyi ágazat szabályozásának megerősítése érdekében.

A vámigazgatás fokozott hatékonyságának köszönhetően növekedtek a vámbevételek. Elfogadták a vám- és jövedéki kódexet. A vámügyekkel kapcsolatos jogi rendelkezések megfelelnek az európai előírásoknak. A vámügyek területén ugyanakkor jelentősen meg kell erősíteni az igazgatási kapacitást, és fokozni kell a korrupció elleni küzdelmet. Koszovó északi részén még mindig nem szednek vámokat. Az EULEX vámtisztviselői felügyelik a két északi kaput, aminek köszönhetően csökkent a környéken lebonyolított csempésztevékenység. Az adózás jogi kerete tovább fejlődött, és alacsonyabb adókulcsokat léptettek hatályba. További erőfeszítésekre van szükség e terület igazgatási kapacitásának megerősítése, valamint az informális gazdaság visszaszorítása érdekében.

A közbeszerzés területén nagyjából befejeződött a jogszabályok végrehajtása, és létrehozták a közbeszerzési felülvizsgálati szervet. A jogszabályok gyakorlati végrehajtása ugyanakkor súlyos aggodalomra ad okot. A hatóságoknak hatékonyan ki kell vizsgálniuk az állítólagos korrupciós eseteket. A közbeszerzési szerződések végrehajtásának ellenőrzését jelentősen meg kell erősíteni. Koszovóban a közbeszerzési tisztviselők továbbra is ki vannak téve a befolyásolásnak és megfélemlítésnek.

Továbbra sincs szellemi tulajdonjogokra vonatkozó stratégia. Az ipari tulajdonjogokra, szerzői jogokra és kapcsolódó jogokra vonatkozó jogérvényesítési mechanizmusok gyengék. Létrehozták a versenybizottságot , amely már végzett vizsgálatokat a versenyjogok megsértésének állítólagos eseteiben. Koszovó versenyjoga nincs teljesen összehangolva az európai normákkal.

A hatóságoknak egyszerűsíteniük kell a különféle foglalkoztatási stratégiákat és biztosítaniuk kell végrehajtásukat. A munkahelyi egészség és biztonság területén, valamint a szociális szolgáltatások és intézményi gondozás területén fejleszteni kell a jogszabályokat. A közegészségügyben meg kell erősíteni az igazgatási és intézményi kapacitást, hogy javuljon az egészségügyi szolgáltatások minősége. A társadalmi párbeszéd területén alig történt előrelépés. Folytatódott az európai normákhoz való igazodás az oktatás területén. E területen ugyanakkor még be kell fejezni az intézményi reformot, és jobban át kell ültetni a gyakorlatba a szakpolitikai ajánlásokat. A kutatás területén a hatóságok kezdeményezéseket tettek az EU-val folytatott együttműködés elősegítésére, többek között azzal, hogy kinevezték a 7. keretprogram koszovói koordinátorát.

Ami az ágazati politikákat illeti, az ipar és a kkv-k területén továbbra sem teljes az intézményi és jogi keret. Erőfeszítéseket tettek a mezőgazdaság területén, és némi előrehaladás mutatkozik a földkonszolidáció és a gazdaságok diverzifikációja terén. Ugyanakkor nem elégséges a politikák végrehajtását szolgáló kapacitás. Számos környezetvédelmi keretjogszabályt fogadtak el. Jelentős erőfeszítéseket kell tenni ezek végrehajtásához, valamint az uniós környezetvédelmi előírások betartásához.

A közlekedés területén Koszovó nagyszabású közútépítési programba kezdett, ami erős kontrasztban áll a vasúti beruházások elégtelenségével. Koszovó továbbra is aktívan részt vesz a délkelet-európai regionális közlekedési főhálózat fejlesztésében és a Délkelet-európai Közlekedési Megfigyelőközpont (SEETO) munkájában. Az európai normáknak nem megfelelő jogszabályokat fogadtak el viszont a repülés területén. Még ki kell jelölni a vasúti szabályozó igazgatóságát. A repülésszabályozó igazgatóságát kijelölték ugyan, de még nem működőképes.

Számos fontos jogszabályt kell még elfogadni az energiaügyi ágazatban, amelynek továbbra is komoly problémákkal kell szembenéznie. Továbbra is gyakoriak az áramkimaradások. A további veszteségek és – némi javulás ellenére – a számlabeszedés alacsony szintje korlátozza az ágazat pénzügyi életképességét. A kormány döntést hozott arról, hogy egy új lignittel üzemeltetett erőművet épít, amelynek tiszteletben kell tartania az európai normákat. A koszovói átviteli rendszer üzemeltetőjének nehéz teljes jogú partnerként részt vennie a regionális kereskedelmi mechanizmusokban.

Az információs társadalom és a média területén további erőfeszítéseket kell tenni a létező jogszabályok és stratégiák végrehajtása érdekében. A szabályozó hatóságok – mint például a távközlési szabályozó hatóság és a független médiabizottság – igazgatási kapacitását, valamint pénzügyi és politikai függetlenségét tovább kell erősíteni. Még ki kell jelölni a közszolgálati műsorszolgáltató igazgatóságát.

Korlátozott előrelépésről lehet beszámolni a pénzügyi ellenőrzés és statisztika terén. További erőfeszítéseket kell tenni a belső és külső vizsgálati kapacitás fejlesztéséhez. A statisztikai infrastruktúra továbbra is gyenge lábakon áll.

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén korlátozott előrelépés történt . A határigazgatás területén létrehozták az érintett ügynökségek közötti koordinációs mechanizmusokat. A határokat ugyanakkor továbbra is könnyű megsérteni, ezért meg kell erősíteni a határigazgatást szolgáló határőrségi erőforrásokat és kapacitást. Koszovó továbbra is korlátozott kapacitással dolgozza fel a menedék kérelmeket. A hazatelepített személyek társadalmi visszailleszkedése továbbra is korlátozott. Megfelelő visszafogadási keretet kell kifejleszteni.

Az igazságügyi és bűnüldöző szervek pénzmosás leküzdését szolgáló kapacitása továbbra is gyenge. A vonatkozó jogszabályok nem határozzák meg bűncselekményként a pénzmosást. A meglévő jogi keret nem megfelelő és végrehajtása nem teljes körű. Nincs állandó struktúra a pénzmosás elleni küzdelem koordinálására. A pénzügyi hírszerző központhoz beérkező bejelentések korlátozottak. E központ és az adóhatóság között továbbra sincs megfelelő együttműködés.

A jelentésben felölelt időszak alatt nőtt a lefoglalt kábítószerek mennyisége, a vizsgált ügyek, valamint a letartóztatott és bíróság elé állított személyek száma. Koszovó stratégiát és cselekvési tervet fogadott el a kábítószer-kereskedelem leküzdésére. E területen ugyanakkor továbbra sincs megfelelő együttműködés a bűnüldöző szervek között. Nincs kellően megoldva a lefoglalt kábítószerek biztonságos tárolása. A kábítószer-csempészet összességében továbbra is komoly aggodalomra ad okot.

A rendőrséggel kapcsolatban készen áll az alapvető jogi keret. Nagyjából biztosították a közrendi funkciókat. Mára visszatért állomáshelyére az Ibar-folyótól délre fekvő koszovói szerb közösség azon rendőreinek nagy része, akik a függetlenség kikiáltását követően hagyták el a szolgálatot. Ugyanakkor számos erőszakos cselekményt jelentettek, többek között az EULEX-tulajdon ellen elkövetett károkozást. A Mirovica-régió többnemzetiségű közrendi rendőrségének hiánya aláássa a rendőrség azon képességét, hogy felvegye a harcot északon a közrendet érintő zavargásokkal szemben. Késik a magas beosztású rendőrségi tisztviselők, akik egyike koszovói szerv, munkaköri leírásának pontos meghatározása. Komoly hiányosságok mutatkoznak a vizsgálati kapacitás és a hírszerzésen alapuló rendőri tevékenység terén. Nincs stratégia arra, hogyan gyűjthetnék össze a lőfegyvereket a civil lakosságtól. A rendőrség birtokában lévő bizonyítékok biztonsága nem teljes mértékben garantált. További előrelépésre van szükség a tekintetben, hogy az EULEX számára – végrehajtó mandátuma alapján – hozzáférést biztosítsanak a kulcsfontosságú adatbázisokhoz, hogy lehetővé tegyék az EULEX vizsgálatok hatékony lefolytatását.

A szervezett bűnözés továbbra is komoly aggodalomra ad okot, valamint kihat a jogállamiságra és az üzleti környezetre. Stratégiát és cselekvési tervet fogadtak el a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozóan, de a jogalkotási keret továbbra is hiányos. A tanúvédelemről szóló törvény hiánya, valamint a tanúvédelmi kapacitás korlátozottsága akadályozza a rendőrség e téren tett erőfeszítéseit. A szervezett bűnözés szempontjából Koszovó továbbra is forrás- és tranzitország, az emberkereskedelem szempontjából pedig továbbra is forrás-, cél- és tranzitország. Továbbra is aggodalomra ad okot az áldozatok beazonosítása és az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények koszovói bűnüldöző szervek általi kivizsgálása. A szervezett bűnözés különös kihívást jelent szerte Koszovóban, különösen északon. A terrorizmus tekintetében Koszovó stratégiát és cselekvési tervet fogadott el, a jogi keretet azonban még nem vezették be.

Koszovónak továbbra sincsenek adatvédelmi jogszabályai, valamint nincs független adatvédelmi felügyelő hatósága.

Törökország

Törökország továbbra is megfelelően teljesíti a politikai kritériumokat . Országszerte szabad és tiszta választásoknak lehettünk tanúi. Némi előrelépés történt az igazságszolgáltatás reformja, a civil-katonai kapcsolatok és a kulturális jogok területén. A kormány széleskörű konzultációt kezdett politikai pártokkal és a civil társadalommal a kurd kérdés megoldása céljából. Ugyanakkor jelentős további erőfeszítésekre van szükség a politikai kritériumokhoz kapcsolódó területek többségében – különös tekintettel az alapvető jogokra –, valamint az alkotmányreform tekintetében.

A demokráciát és a jogállamiságot illetően az Ergenekon elnevezésű állítólagos bűnszervezettel kapcsolatos vizsgálat súlyos bűnvádakat eredményezett, amelyek többek között katonatiszteket is érintettek. Ez az eset jó alkalmat kínál Törökországnak arra, hogy megerősítse a demokratikus intézményeinek és jogállamiságának megfelelő működésébe vetett bizalmat. Ugyanakkor fontos, hogy ebben az összefüggésben az eljárások teljes mértékben tiszteletben tartsák a tisztességes jogalkalmazást, különös tekintettel a vádlottak jogaira. A kormány újólag megerősítette az EU-val kapcsolatos reformok melletti elkötelezettségét, kijelölt egy főállású főtárgyalót, és jóváhagyta a közösségi vívmányok elfogadását célzó nemzeti programot. A reformok végrehajtását azonban akadályozza a politikai pártok közötti párbeszéd és kompromisszum-készség hiánya. Törökországnak még össze kell hangolnia a politikai pártokról szóló jogszabályait az európai normákkal.

A közigazgatási reform tekintetében jelentős további erőfeszítésekre van szükség, különösen a civil szolgálat korszerűsítését illetően. Továbbra is prioritásként kell kezelni a bürokrácia csökkentését, az adminisztráció egyszerűsítésének előmozdítását, valamint egy professzionális, független, elszámoltatható, átlátható, érdemeken alapuló közszolgálat létrehozását.

A biztonsági erők civil felügyelete területén némi előrelépés történt, különösen a katonai bíróságok joghatóságának korlátozását illetően. A hadsereg rangidős tagjai azonban továbbra is nyilvánosan állást foglaltak olyan kérdésekben, amelyek kívül esnek illetékességükön. Meg kell erősíteni továbbá a védelmi kiadások parlament általi felügyeletét. A katonai személyzet kormányellenes tevékenységekben való – az Ergenekon-vizsgálat által napvilágra hozott – állítólagos részvétele súlyos aggodalomra ad okot.

Az igazságszolgáltatás területén pozitív lépésnek tekinthető, hogy a kormány – az érdekelt felek összességével folytatott konzultációt követően – elfogadta az igazságszolgáltatási reformstratégiát. A személyzet és a finanszírozás növelése céljából hozott intézkedések ugyancsak pozitívak. Ezen erőfeszítéseket azonban folytatni kell, hiszen továbbra is aggályos az igazságszolgáltatás függetlensége, pártatlansága és hatékonysága, például a bírói és ügyészi főtanács összetétele, valamint a regionális fellebbviteli bíróságok létrehozása.

Javult a korrupció megelőzését szolgáló jogi keret. A korrupció azonban továbbra is számos területen elterjedt jelenség. Törökországnak véglegesítenie kell a korrupcióellenes stratégiát, és ki kell fejlesztenie a vizsgálatok, perbefogások, vádemelések és büntetőítéletek nyilvántartását.

Az emberi jogok és a kisebbségvédelem tekintetében vannak ugyan pozitív fejlemények, de továbbra is jelentős erőfeszítésekre van szükség. Némi előrelépés történt a nemzetközi emberi jogi egyezmények betartása terén. Az ENSZ kínzás elleni egyezményéhez csatolt fakultatív jegyzőkönyv (OPCAT) ratifikálása, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott jogszabály-módosítást követelő ítéletek végrehajtása azonban még várat magára. Meg kell erősíteni az emberi jogok előmozdítását és érvényesítését célzó intézményi keretet. Még mindig nem hozták létre az ombudsman intézményét.

Noha a török jogi keret széles körű biztosítékrendszert tartalmaz a kínzás és az embertelen bánásmód ellen, a végrehajtására irányuló, valamint a kormány zéró toleranciájának teljeskörű alkalmazását célzó erőfeszítések korlátozottak. Továbbra is komoly aggodalomra adnak okot a kínzás és embertelen bánásmód állítólagos esetei, valamint az elkövetők büntetlensége. Az e téren megvalósított haladás pontos felmérése érdekében nagy segítség lenne, ha a török hatóságok mihamarabb engedélyeznék az Európa Tanács Kínzáselleni Bizottsága által készített jelentés közzétételét.

Ami a börtönöket illeti, némi előrelépés történt az infrastruktúra és a képzés javítása, valamint további személyzet felvétele terén. A túlzsúfoltság és az előzetes letartóztatásban lévő rabok nagy arányának problémájával ugyanakkor továbbra is foglalkozni kell.

A török büntetőtörvénykönyv 301. cikkét már nem alkalmazzák szisztematikusan a véleménynyilvánítás szabadságá nak korlátozására. Ugyanakkor a büntetőtörvénykönyv számos egyéb cikke szolgál alapul perbefogásokhoz és büntetőítéletekhez. A török jog nem garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát az emberi jogokról szóló európai egyezménynek és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának megfelelően. A médiára nehezedő politikai nyomás és a jogi bizonytalanság kihat a sajtószabadság gyakorlati megvalósulására.

Az egyesülés szabadságát illetően a jogi keret nagyjából megfelel az európai előírásoknak. Ugyanakkor jelentős előrelépéseket kell tenni a végrehajtás terén; az egyesületek tevékenységeit túlzó ellenőrzésnek vetik alá, ami bizonyos esetekben bírósági eljárásokhoz is vezetett.

A vallásszabadság tekintetében zökkenőmentes az alapítványokról szóló törvény végrehajtása. A kormány párbeszédet kezdeményezett az alevi és a nem muzulmán vallási közösségekkel. Egyes problémákkal azonban még foglalkozni kell. Az alapítványokról szóló törvény nem foglalkozik sem a kisajátított és harmadik feleknek eladott tulajdonok kérdésével, sem pedig az egyesült alapítványoknak az új törvény elfogadása előtt meglévő tulajdonával. A kisebbségi vallásokat továbbra is támadások érik. Az emberi jogokról szóló európai egyezménynek megfelelő jogi keretet kell még kialakítani ahhoz, hogy a nem muzulmán vallási közösségek és az alevi közösség működését – ideértve a papképzést is – ne nehezítsék indokolatlan kötöttségek. Törökországnak olyan környezet megteremtésére kell törekednie, amely a gyakorlatban is elősegíti a vallásszabadság teljes mértékű tiszteletben tartását.

Nagyjából készen áll a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget garantáló átfogó jogi keret. Jelentős további erőfeszítésekre van azonban szükség ahhoz, hogy a jogi keret a valóságban is érvényesülhessen, és hogy csökkenjen a férfiak és nők gazdasági részvétele és lehetőségei, iskolázottsága, valamint politikai szerepvállalása között tátongó szakadék. Az ország egyes területein továbbra is komoly problémát jelent a családon belül elkövetett erőszak, a becsületgyilkosságok, valamint a korai és erőltetett házasságok. További képzéseket és tudatosító programokat kell biztosítani a nők jogairól és a nemek közötti egyenlőségről a férfiak és nők számára egyaránt.

Fel kell gyorsítani az erőfeszítéseket a gyermekjogokkal kapcsolatos valamennyi területen, ideértve az igazgatási kapacitást, az egészségügyet, az oktatást, a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatást, valamint a gyermekmunkát is. Súlyos aggodalomra adnak okot a terror-ellenes törvény alapján felnőttként bíróság elé állított, és aránytalan büntetésre ítélt fiatalkorúak esetei.

Továbbra is hiányoznak a jogszabályok annak biztosításához, hogy az EU-normákkal és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) idevonatkozó egyezményeivel összhangban teljes mértékben tiszteletben tartsák a szakszervezeti jogokat , különösen a gyülekezéshez, sztrájkhoz, valamint a kollektív tárgyaláshoz való jogot.

A kisebbségi jogok helyzete nem változott. Némi előrelépés történt a kulturális jogok terén, különös tekintettel arra, hogy egy kurd nyelvű nemzeti televíziós csatorna jött létre. A kulturális jogok gyakorlását ugyanakkor továbbra is megszorítások nehezítik, különös tekintettel a törökön kívüli nyelvek magán- és közszolgálati műsorszolgáltatásban, a politikai életben, az oktatásban, valamint a közszolgálatokkal való kapcsolattartásban történő használatát illetően. A töröktől eltérő nyelvek használatának jogi kerete korlátozó értelmezéseket tesz lehetővé, végrehajtása pedig következetlen. Nem történt előrelépés a roma kisebbség helyzetét illetően, amely gyakran szembesülnek diszkriminációval. Folytatódik a romák által lakott kerületek felszámolása, ám helyette nem biztosítanak alternatív lakhatást.

A keleti és délkeleti régióval kapcsolatban a kormány kulturális, politikai és gazdasági kérdésekre kiterjedő széleskörű nyilvános vitát kezdeményezett a kurd kérdésről. Kulcsfontosságú, hogy e vitát konkrét intézkedések kövessék. A szíriai határ aknamentesítéséről szóló törvény elfogadása újabb pozitív fejlemény. A terror-ellenes törvény tág értelmezése azonban az alapvető jogok gyakorlásának mértéktelen korlátozását okozta. Továbbra is hátra van még a faluőrség-rendszer fokozatos megszüntetése.

Az EU terrorista szervezetekről összeállított listáján szereplő PKK további, számos emberáldozatot követelő terrortámadásokat követett el.

A hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek kártalanítása folytatódott. A kormánynak azonban nincs átfogó nemzeti stratégiája e kérdés rendezésére, és fel kell gyorsítania erőfeszítéseit e személyek szükségleteinek biztosítására.

Ami a regionális kérdéseket és a nemzetközi kötelezettségeket illeti, Törökország nyilvános támogatásának adott hangot az ENSZ égisze alatt jelenleg folyamatban lévő, a ciprusi kérdés átfogó rendezése érdekében folytatott tárgyalásokat illetően. Ugyanakkor nem történt előrelépés a Ciprusi Köztársasággal való bilaterális kapcsolatok rendezése felé. Törökország nem hajtotta végre teljes körűen a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét és nem hárította el az áruk szabad mozgását nehezítő valamennyi akadályt, ideértve az országot Ciprussal összekötő közvetlen szállítási útvonalakra vonatkozó megszorításokat.

A Görögországgal való kapcsolatokat illetően további feltérképező megbeszéléseket tartottak, de a határvitákat illetően nem sikerült megállapodásra jutni. További bizalomépítő lépéseket tettek. Görögország jelentős számú hivatalos panaszt tett azzal kapcsolatban, hogy Törökország továbbra is megsérti légterét, ideértve a görög szigetek fölött haladó járatokat is. Törökország Bulgáriával ápolt kapcsolata továbbra is kedvező. A jószomszédi viszony továbbra is kulcsfontosságú.

Törökország továbbra is pozitív szerepet játszik a Nyugat-Balkán térségében.

2009 óta Törökország tölti be a délkelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) soros elnökségét.

A külső és hazai keresletben, különösen a befektetésekben mutatkozó visszaesés miatt lassult Törökország gazdasága. A válság hatása ugyanakkor jórészt a gazdaság reálágazatára korlátozódott, többek között a korábbi strukturális reformoknak és a ciklikus hatásokat ellensúlyozó intézkedéseknek köszönhetően. A makrogazdasági stabilitást nagyjából sikerült megőrizni. Az infláció jelentősen csökkent, főleg azért, mert enyhült az energiainputokból és a korábbi élénk gazdasági tevékenységből fakadó nyomás. A munkanélküliség jelentősen nőtt. A nehéz gazdasági környezetben valamelyest felgyorsult a strukturális reformok folyamata, különösen a 2009-es év első felében. A megbízható költségvetési tervek és támpontok hiánya valamelyest elmélyítette a befektetési környezet bizonytalanságát.

A gazdasági kritériumokat illetően Törökország működő piacgazdaság. Feltételezhetően képes lesz arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel, feltéve hogy folytatja a strukturális hiányosságok felszámolását célzó átfogó reformprogramjának végrehajtását.

A jelenlegi kihívásokkal teli körülmények ellenére sikerült fenntartani a gazdaságpolitika lényegi elemeivel kapcsolatos konszenzust. Törökországban igény jelentkezett az erős gazdasági visszaesés ellensúlyozását szolgáló expanziós politikákra. E politikákat egy olyan szélesebb körű fejlesztési stratégiába foglalták, amely fellendíti az állami beruházásokat, a munkahelyteremtést és az ágazati reformokat. Némi előrelépés történt az ország humán és fizikai tőkéjének fejlesztése terén, bár a gazdasági válság komoly kihívást jelent e folyamat előtt. Továbbra is rendelkezésre áll külső finanszírozás, a hivatalos tartalékok pedig csupán mérsékelten estek vissza magas szintjükről. Jelentősen csökkentek a külső egyensúlyzavarok, és enyhült az inflációs nyomás. Fontos műveletekkel folytatódott a privatizáció, különösen az energiaágazatban. Noha számos esetben megingott a globális pénzügyi stabilitás, a török pénzügyi szektor példás ellenállást tanúsított. Törökország diverzifikálta az új piacok felé irányuló kereskedelemét, ezáltal részben enyhítette a válság hatását.

Ugyanakkor, míg a válságellenes költségvetési intézkedések valamelyest tompították a gazdasági visszaesést, amennyiben nem vonják vissza őket időben, veszélyeztethetik a korábbi évek költségvetési konszolidációjából és a középtávú fenntartható politikákból származó előnyöket. A költségvetési átláthatóság fokozására hozott intézkedéseket leállították, sőt bizonyos esetekben még vissza is fordították. A munkaerőpiaci feltételeket egyre nagyobb kihívások jellemzik, a munkanélküliség pedig jelentősen megugrott. A munkahelyteremtést továbbra is akadályok nehezítik, főleg a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolásának hiánya, a viszonylag magas társadalmi hozzájárulások, valamint a merev foglalkoztatási gyakorlatok miatt. A török kormány által hozott különféle új kezdeményezések ellenére a gazdasági válság megnehezíti a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését, és lelassítja a török gazdaság ágazati átalakítását. Az állami támogatások odaítélése továbbra sem átlátható. Míg a piacra jutást új jogszabályok elfogadásával könnyítették, a piacról távozást továbbra is akadályok nehezítik. A jogi környezet, és különösen a bírósági eljárások gyakorlati kihívásokat jelentenek, és akadályozzák a hatékonyabb üzleti környezet kialakítását. Törökország átfogó cselekvési tervet fogadott el a továbbra is komoly kihívást jelentő informális gazdaság csökkentésére.

Törökország továbbfejlesztette a tagsággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére irányuló képességét . A legtöbb területen előrelépés történt, bár ez időnként egyenetlen volt. Bizonyos területeken – például az áruk szabad mozgása, a szellemi tulajdonjogok, a trösztellenes politika, az energiaügy, a vállalkozás- és iparpolitika, a fogyasztóvédelem, a statisztika, a transzeurópai hálózatok, valamint a tudomány és kutatás – különösen jól halad a közelítés. Folytatni kell a jogharmonizációs erőfeszítéseket az olyan területeken, mint például a környezetvédelem, az állami támogatások, a foglalkoztatási és szociálpolitika, a társasági jog, a közbeszerzés, az élelmiszer-biztonság, az állat- és növény-egészségügyi politika, valamint a szolgáltatások szabad mozgása. Ami a vámuniót és a külkapcsolatokat illeti, be kell fejezni a jogharmonizációt, különös tekintettel a Kereskedelmi Világszervezetben képviselt álláspontok koordinálására. Számos, a kereskedelmet tartósan zavaró tényező még mindig megoldatlan, sőt újak is megjelentek. Kulcsfontosságú, hogy Törökország teljes mértékben tiszteletben tartsa a vámunió keretében vállalt kötelezettségeit. A területek többségén elengedhetetlen, hogy Törökország fejlessze a közösségi vívmányokkal való megbirkózást szolgáló igazgatási kapacitását.

Az áruk szabad mozgása tekintetében viszonylag előrehaladott állapotban van a jogharmonizáció, ám a jelentés által felölelt időszakban korlátozott előrelépés történt. A kereskedelmet egyre inkább nehezítik a megfelelőség-értékeléssel és szabványosítással kapcsolatos technikai akadályok. A letelepedéshez való jog, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadsága terén gyerekcipőben jár a jogharmonizáció. Sem a postai szolgáltatások, sem a szakképzettségek kölcsönös elismerése terén nem jelenthető fejlődés. A tőke szabad mozgása tekintetében Törökország tett némi előrelépést, különösen a tőkemozgásokról és kifizetésekről szóló, valamint a pénzmosás elleni cselekvési terveket illetően. Törökország előrelépést tett a biztosítási jogszabályok liberalizációja terén. A tőkemozgásokról és kifizetésekről szóló közösségi vívmányokhoz való igazodás ugyanakkor korlátozott maradt. Kevés előrelépés történt a munkavállalók szabad mozgása területén, ahol gyerekcipőben jár a jogszabályok összehangolása.

Némi előrelépés jelenthető a közbeszerzés területén, különös tekintettel az igazgatási kapacitásra; egyes szerződő hatóságok példás közbeszerzési gyakorlatot tanúsítanak. Ugyanakkor még mindig nem született meg a jogharmonizáció és az intézményi kapacitásfejlesztés biztosításához szükséges reformstratégia. Egyre több az általános rendelkezésektől való eltérés és a hazai preferencia, ami csökkenti a versenyt és a nyilvános ajánlattételi felhívások hatékonyságát. A társasági jog tekintetében a jelentés által felölelt időszakban nem számolhatunk be jelentős előrelépésről. Az új kereskedelemjogi törvénykönyvet nem fogadták el. A szellemi tulajdonjogok területén viszonylag előrehaladott a jogharmonizáció. Tovább fejlődött a szellemi tulajdonjogokban érintett különféle állami szervek közötti koordináció és együttműködés, valamint azok szakosodása. A szellemi tulajdonjogok érvényesítése azonban továbbra sem kielégítő. Elengedhetetlen a szellemi és ipari tulajdonjogokat szabályozó összehangolt és frissített jogszabályok – ideértve a büntetőszankciókat is – elfogadása.

Törökországban magas szinten áll a jogharmonizáció a trösztellenes jogszabályok területén, ideértve az összefonódás-ellenőrzési szabályokat is. Ugyanakkor nem jelenthető további jogharmonizáció az állami támogatások területén, és továbbra is függőben van a régóta várt állami támogatásokról szóló törvény.

Némi előrelépés történt a pénzügyi szolgáltatások területén. Törökország a pénzügyi szolgáltatások mindhárom alterületén részben összehangolta jogszabályait a közösségi vívmányokkal. Ami az információs társadalmat és a médiát illeti, némi előrelépés jelenthető az elektronikus kommunikáció területén. A piaccal kapcsolatos elsődleges joganyag hatékonyságának biztosításához ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy Törökország végrehajtási jogszabályokat fogadjon el. Kevés előrelépés történt az audiovizuális politika területén.

A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén továbbra is korlátozott a közösségi vívmányok átvétele. A jelenlegi agrártámogatási politikák és a stratégiai politikaalakítás egyre inkább elváltak a közös agrárpolitikától, míg az IPARD-struktúrák akkreditációs menetrendjében mutatkozó késedelmek azt sejtetik, hogy nehézségekbe ütközik a működőképes igazgatási és szervezeti struktúrák felállítása, valamint a vidékfejlesztési alapok uniós előírásokkal összhangban történő irányítására vonatkozó eljárások kialakítása. Sürgős kérdés marad a marhatermékek kereskedelmét nehezítő, a bilaterális kötelezettségeket megszegő technikai akadályok elhárítása. Összességében korlátozott az előrelépés e területen. Törökország korlátozott előrelépést tett az élelmiszer-biztonsági és az állat- és növény-egészségügyi politika területén. Noha az erőfeszítések folytatódtak, e területen továbbra is gyerekcipőben jár a közösségi vívmányok átültetése és végrehajtása. A halászat területén némi előrelépés jelenthető az erőforrások kezelése és a flottaigazgatás, valamint a nemzetközi megállapodások végrehajtása tekintetében. Ugyanakkor e fejezetben nem történt előrelépés a jogharmonizációt illetően.

Törökország korlátozott előrelépést tett a közlekedési ágazatban . A közúti ágazatban le van maradva a végrehajtási kapacitás fejlesztése, és nem jelenthető haladás a vasúti ágazatban sem. A légi közlekedés területén korlátozott előrelépés történt. A légi közlekedés biztonságát továbbra is súlyosan veszélyezteti, hogy nincs kommunikáció a Törökországban és a Ciprusi Köztársaságban működő légiforgalmi irányító központok között. Törökország nem vesz részt az európai légtér integrációjára irányuló igyekezetekben. A tengeri ágazatban korlátozott előrelépés történt; az, hogy Törökország felkerült a párizsi egyetértési nyilatkozat fehér listájára azt tanúsítja, hogy Törökország lobogó szerinti államként jól teljesített.

Némi, bár egyenetlen előrelépés történt az energiaügyi ágazatban. Bíztatóak a megújuló energiával, az energiahatékonysággal és a villamos energia piacával kapcsolatos fejlemények. A földgáz, az atomenergia, a nukleáris biztonság és sugárvédelem esetében ugyanakkor Törökországnak végre kell hajtania jogszabályait és stratégiáit.

Az adózás területén előrehaladás történt a jogharmonizáció, különösen az alkoholtartalmú italok megkülönböztetett adóztatásának csökkentése felé. Ugyanakkor a teljes jogharmonizáció megvalósítása előtt még számos eltéréssel kell foglalkozni.

Törökország némi előrelépést tett a gazdasági és monetáris politika területén. A monetáris politika területén továbbra is hiányos a közösségi vívmányokhoz való igazodás. A jogi keretben még mindig hiányosságok mutatkoznak, például a központi bank teljes körű függetlensége, az állami szektor monetáris finanszírozásának tilalma, valamint az állami szektor pénzügyi piacokhoz való kiváltságos hozzáférése tekintetében.

Törökország korlátozott előrelépést tett a szociális politika és a foglalkoztatás területén. Pozitív lépésnek tekinthető a férfiak és nők esélyegyenlőségével foglalkozó parlamenti bizottság létrehozása. Felgyorsultak az Európai Szociális Alapban történő részvétel előkészületei. A munkaügyi, a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos, valamint a megkülönböztetésellenes jogszabályokat ugyanakkor még nem hangolták össze az uniós normákkal. Nem történt előrelépés az uniós normáknak és az ILO-egyezményeknek megfelelő teljes körű szakszervezeti jogok biztosítása felé. Nagyon alacsony szinten áll a nők munkaerő-piaci részvétele. Fel kell gyorsítani a be nem jelentett munkavégzés és a társadalmi kirekesztés leküzdését szolgáló igyekezeteket.

A vállalkozás- és iparpolitika területén Törökország további előrelépéseket tett, különösen az új iparstratégia és új ágazati stratégiák előkészítésével, amelyeket most be kell fejezni és ki kell hirdetni. Továbbá, szélesebb körben rendelkezésre állnak a vállalati és iparpolitika eszközök, valamint némi javulás mutatkozik az üzleti környezetben. Törökország megfelelő szintű jogharmonizációt valósított meg a vállalkozás- és iparpolitika területén.

Az ország némi előrelépést tett a transzeurópai hálózatok területén. 2009 júliusában Törökország aláírta a Nabucco gázvezetékről szóló kormányközi megállapodást. E projekt fontos stratégiai lépés ahhoz, hogy szorosabb energiaügyi együttműködés alakulhasson ki az EU, Törökország, valamint a régió egyéb államai között. Emellett elősegíti az energiaforrások diverzifikációját is. Továbbra is az EU legfontosabb energiabiztonsági prioritásai között szerepel a Déli Gázfolyosó időben történő befejezése, főleg a Nabucco gázvezetékről szóló kormányközi megállapodás gyors végrehajtása révén. Némi haladásról számolhatunk be a regionális politika és a strukturális eszközök koordinálása tekintetében. Véglegesítették az IPA III. és IV. alkotóelemének végrehajtásához szükséges jogi és intézményi keretet, a projektek előkészítésébe helyi és regionális érdekelt feleket vontak be, valamint újabb fejlesztési ügynökségeket hoztak létre. Az igazgatási kapacitás ugyanakkor további megerősítésre szorul. Általánosságban Törökországban továbbra is korlátozott e területen a közösségi vívmányokhoz való igazodás.

Ami az igazságszolgáltatást illeti, pozitív fejleménynek tekinthető, hogy a kormány elfogadta az igazságügyi reformstratégiát. A személyzet és az erőforrások növelésére hozott intézkedések ugyancsak kedvezőek, és azokat folytatni kell. Az igazságszolgáltatás függetlensége, pártatlansága és hatékonysága körüli aggodalmakat ugyanakkor még el kell oszlatni. A korrupcióellenes intézkedések tekintetében némi előrelépés történt a korrupció elleni küzdelmet szolgáló jogi és intézményi keret megerősítésével. A korrupció azonban továbbra is számos területen érzékelhető. Kulcsfontosságú lesz a nemzeti korrupcióellenes stratégia elfogadása és hatékony végrehajtása.

Némi, noha egyenetlen fejlődés mutatkozik a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén. Törökország korlátozott előrelépést tett a külső határok és Schengen, valamint a migráció és a menekültügy területén. A menedékkérők számának megugrásával szembesülve Törökországnak folytatnia kell a rendszer átszervezésére irányuló erőfeszítéseit. Törökország nemrégiben beleegyezett abba, hogy újrakezdje a hivatalos tárgyalásokat az EK és Törökország közötti visszafogadási megállapodásról.

A kutatás területén Törökország jelentős erőfeszítéseket tett, hogy fokozza az EK hetedik kutatás-fejlesztési keretprogramjában történő részvételét, valamint fejlessze nemzeti kutatási kapacitását. Az Európai Kutatási Térségbe történő integrációhoz ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség.

Ami a környezetvédelmet illeti, a Kiotói Jegyzőkönyv aláírásával Törökország előrelépést tett a vegyi anyagok, valamint a horizontális jogszabályok területén. Némi előrelépésről számolhatunk be a hulladékgazdálkodás, a levegőminőség, az ipari szennyezés, a kockázatkezelés és a vegyi anyagok területén. A jogharmonizáció általános szintje viszont továbbra sem elégséges. Törökország nem tett előrelépést a vízminőség, a természetvédelem, valamint a géntechnológiával módosított szervezetek tekintetében.

Némi előrelépés történt a fogyasztó- és az egészségvédelem területén. A fogyasztóvédelem tekintetében ugyanakkor még több erőfeszítésre van szükség, különösen a nem biztonsági kérdéseket illetően, és általában véve a fogyasztóvédelem megfelelő biztosításához. A közegészségügy területén némi előrelépés jelenthető, különösen a dohánytermékek ellenőrzése, valamint a fertőző betegségekkel kapcsolatos igazgatási kapacitás megerősítése tekintetében.

Az EU-val kialakított vámuniójának köszönhetően Törökország magas szintű jogharmonizációt valósított meg a vámügyi jogszabályok területén. Ugyanakkor egyes területeken – mint például a szabadkereskedelmi övezetek és a vámmentesség – tovább kell igazodni a közösségi vívmányokhoz. Törökország magas szintű jogharmonizációt valósított meg a külkapcsolatok területén, noha egyes területeken – különösen a WTO-ban képviselendő álláspontok koordinálása tekintetében – még befejezésre vár a harmonizáció. Számos, a kereskedelmet tartósan zavaró tényező még mindig megoldatlan, és továbbra is akadályozza a vámunió megfelelő működését.

Törökország folytatta az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodását. Törökország még inkább hozzájárult olyan régiók stabilitásának megszilárdításához, mint például a dél-kaukázusi térség, valamint a Közel-Kelet. Törökország megerősítette diplomáciai kapcsolatait Irakkal, amelynek keretében felvette a kapcsolatot a kurd regionális kormánnyal is. Jelentős diplomáciai erőfeszítéseket tett Örményországgal való kapcsolata rendezésére.

Törökország jelentősen hozzájárul az EBVP-hez, és jobban részt kíván venni annak tevékenységeiben. Ellenzi azonban az EU/NATO együttműködést, amelyben elvileg valamennyi EU tagállam részt vesz. A Wassenaari Megállapodásban való tagsággal kapcsolatban Törökország nem igazodik az EU álláspontjához.

Korlátozott előrelépést jelenthetünk a pénzügyi ellenőrzés területén, ahol viszonylag előrehaladott a jogharmonizáció. Hatályban van az államháztartás igazgatásáról és ellenőrzéséről szóló törvényt végrehajtó jogszabály, de a belső ellenőrzéssel kapcsolatban még számos módosítás hiányzik, valamint nem fejeződött be az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzéséről és külső vizsgálatáról szóló politikai dokumentum és cselevési terv felülvizsgálata. Még nem fogadták el a külső ellenőrzésről szóló törvényt, amely várhatóan összehangolja majd a külső ellenőrzéseket a vonatkozó nemzetközi standardokkal. Továbbra is ki kell fejleszteni a csalás elleni együttműködési struktúrát. Az euró-érmékkel való hasonlóságok kiküszöbölése érdekében Törökország újraverette a török pénzérméket. A pénzügyi és költségvetési rendelkezések területén Törökország jól haladt a közösségi vívmányok alapelveihez és intézményeihez való illeszkedés tekintetében.

[1] Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/99. határozata értelmében.

[2] A twinning-projektek a közösségi vívmányokhoz kapcsolódó területeken nyújtanak középtávú támogatást, amely együttműködési rendszert hoz létre a kedvezményezett országok közigazgatásai, valamint a tagállamok megfelelő közigazgatási egységei között. A TAIEX (Technical Assistance and Information Exchange) ad-hoc támogatást nyújt, melynek tevékenységeit tagállami tisztviselők végzik. A SIGMA (Support for Improvement of Governance and Management) rövid távú támogatást nyújt horizontális kormányzati kérdésekben és a közigazgatási reformot illetően. A SIGMA az OECD programja, melyet a bővítés tükrében a Bizottság is támogat.

[3] COM(2008) 674.

[4] A Bizottság Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság európai uniós tagsági kérelméről szóló véleményének – COM(2005) 562 – következtetése a következőket tartalmazza: „Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságé működő demokrácia, amely stabil intézményekkel rendelkezik, általánosan biztosítja a jogállamiságot és tiszteletben tartja az alapvető jogokat. Az ország stabilizációs és társulási megállapodást (SAA) írt alá 2001-ben, és általánosan elmondható, hogy kötelezettségvállalásait azóta kielégítő módon teljesíti. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság sikeresen végrehajtotta az ohridi keretmegállapodás jogalkotási programját, ami jelentős politikai és biztonsági javulást eredményezett az ország számára. E jogszabályokat teljes mértékben érvényre kell juttatni. Az ország továbbra is elkötelezi magát a regionális együttműködés mellett. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak további erőfeszítéseket kell tennie, különösen a választási eljárás, a rendőrségi reform, a bírói testület reformja és a korrupció elleni küzdelem terén. A megvalósított reformok révén elért előrelépés alapján a Bizottság azon az állásponton van, hogy az ország jó úton halad az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülésén meghatározott politikai kritériumok és a stabilizációs és társulási folyamat feltételrendszerének teljesítése felé.”

[5] Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság csatlakozási partnerségének kulcsfontosságú prioritásai („referenciái”) a következők:- A stabilitási és társulási megállapodásban vállalt összes kötelezettség megfelelő végrehajtása.- Konstruktív és inkluzív párbeszéd ösztönzése a demokratikus intézmények keretei között, különösen az összes politikai párt közötti konszenzust igénylő területeken.- A rendőrségről szóló törvény hatékony végrehajtásának biztosítása.- Az igazságszolgáltatási reform végrehajtása terén elért eredmények fenntartása, valamint az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének és általános kapacitásainak erősítése. Az ügyészség reformjának végrehajtása és a Bírói Tanács tagjai kinevezésének véglegesítése.- Tartós eredmények felmutatása a korrupcióellenes jogszabályok végrehajtása terén.- Annak biztosítása, hogy a köztisztviselők felvétele és előmenetele nem áll politikai befolyás alatt, az érdemen alapuló karrierrendszer továbbfejlesztése, valamint a köztisztviselőkről szóló törvény teljes körű végrehajtása.- A munkahelyteremtés akadályainak csökkentése, és különösen a hosszú távú munkanélküliség és a fiatalok munkanélküliségének kezelése.- Az általános üzleti környezet javítása a jogállamiság további fejlesztésével, a szabályozó és felügyelő ügynökségek függetlenségének erősítésével, a jogi eljárások felgyorsításával és a tulajdonjogok bejegyzésének folytatásával.

* Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/99. határozata értelmében.

[6] Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/99. határozata értelmében.

[7] Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. határozata értelmében.

[8] Öt célkitűzés tartozik ide: 1) Az állam és a többi kormányzási szint közötti vagyonmegosztás kérdésének elfogadható és fenntartható megoldása; 2) A védelmi tulajdon kérdésének elfogadható és fenntartható megoldása; 3) A választott bíróság Brčko körzet ügyében hozott jogerős ítéletének teljes alkalmazása; 4) A költségvetés fenntarthatósága (az állandó ITA-koefficiensre vonatkozó módszertanról szóló megállapodás, valamint a nemzeti költségvetési tanács létrehozása révén); valamint 5) A jogállamiság megszilárdítása (a háborús bűnökkel kapcsolatos nemzeti stratégia, az idegenekről és menedékjogról szóló törvény, valamint a nemzeti igazságszolgáltatási reformstratégia elfogadása révén), valamint két egyedi feltétel: 1) a stabilizációs és társulási megállapodás aláírása és 2) stabil politikai helyzet.

[9] COM(2009) 366.

[10] Az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglaltak szerint.

[11] COM(2009) 366.

Top