Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 42000A0922(02)

Egyezmény a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról

OJ L 239, 22.9.2000, p. 19–62 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)
Special edition in Czech: Chapter 19 Volume 002 P. 9 - 52
Special edition in Estonian: Chapter 19 Volume 002 P. 9 - 52
Special edition in Latvian: Chapter 19 Volume 002 P. 9 - 52
Special edition in Lithuanian: Chapter 19 Volume 002 P. 9 - 52
Special edition in Hungarian Chapter 19 Volume 002 P. 9 - 52
Special edition in Maltese: Chapter 19 Volume 002 P. 9 - 52
Special edition in Polish: Chapter 19 Volume 002 P. 9 - 52
Special edition in Slovak: Chapter 19 Volume 002 P. 9 - 52
Special edition in Slovene: Chapter 19 Volume 002 P. 9 - 52
Special edition in Bulgarian: Chapter 19 Volume 001 P. 183 - 226
Special edition in Romanian: Chapter 19 Volume 001 P. 183 - 226
Special edition in Croatian: Chapter 19 Volume 009 P. 12 - 55

In force

42000A0922(02)



Hivatalos Lap L 239 , 22/09/2000 o. 0019 - 0062


Egyezmény

Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló,

a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi

1985. június 14-i

SCHENGENI MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁRÓL A BELGA KIRÁLYSÁG, a NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, a FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, a LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG és a HOLLAND KIRÁLYSÁG (a továbbiakban: "a Szerződő Felek"),

ALAPUL véve az 1985. június 14-i, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló Schengeni Megállapodást,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy megvalósítsák az e megállapodásban kifejezett szándékot, hogy közös határaikon megszüntetik a személyek mozgásával kapcsolatos ellenőrzéseket és megkönnyítik az áruk szállítását és mozgását,

MIVEL az Európai Közösségeket létrehozó – az Egységes Európai Okmánnyal kiegészített – szerződés úgy rendelkezik, hogy a belső piacot egy belső határok nélküli térség alkotja,

MIVEL – a Szerződés rendelkezéseinek végrehajtása érdekében elfogadandó intézkedések sérelme nélkül – a Szerződő Felek által követett cél megegyezik ezzel a célkitűzéssel,

MIVEL az említett szándék megvalósításához megfelelő intézkedések sorára és a Szerződő Felek közötti szoros együttműködésre van szükség,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM

MEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Ezen egyezmény alkalmazásában:

belső határok : a Szerződő Felek közös szárazföldi határai, belső légijáratokat kiszolgáló repülőterei és olyan tengeri kikötői, amelyek kizárólag a Szerződő Felek területén belüli többi kikötő között közlekedő kompok rendszeres forgalmát szolgálják ki anélkül, hogy az e területeken kívüli egyéb kikötőkben kikötnének;

külső határok : a Szerződő Felek szárazföldi és tengeri határai, valamint repülőterei és tengeri kikötői, amennyiben ezek nem belső határok;

belső légijárat : olyan, kizárólag a Szerződő Felek területéről induló és oda érkező légijárat, amely harmadik állam területén nem végez leszállást;

harmadik állam : olyan állam, amely nem Szerződő Fél;

külföldi : olyan személy, aki az Európai Közösségek egyik tagállamának sem állampolgára;

beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló külföldi : olyan külföldi, akire nézve a 96. cikknek megfelelően figyelmeztető jelzést vittek be a Schengeni Információs Rendszerbe, hogy az illető személy beléptetését megtagadják;

határátkelőhely : a hatóságok által a külső határok átlépésére megnyitott átkelőhely;

határellenőrzés : a határon lefolytatott ellenőrzés, amelyet – minden más októl függetlenül – kizárólag az adott határ átlépésének szándéka vált ki;

fuvarozó : olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely hivatásszerűen foglalkozik utasok szállításával légi, tengeri vagy szárazföldi úton;

tartózkodási engedély : a Szerződő Felek egyike által kiadott bármilyen típusú engedély, amely a területén való tartózkodásra jogosít. Ez a meghatározás nem foglalja magában a Szerződő Fél területén menedékjog iránti kérelem vagy tartózkodási engedély elintézése céljából való tartózkodásra jogosító ideiglenes engedélyt;

menedékjog iránti kérelem : a külső határon vagy egy Szerződő Fél területén belül külföldi személy által írásban, szóban vagy más módon benyújtott kérelem, hogy az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, 1951. július 28-i, menekültek jogállásáról szóló genfi egyezménynek megfelelően menekültnek ismerjék el, és hogy ilyen minőségében tartózkodási jogot szerezzen;

menedékkérő : az ezen egyezmény értelmében menedékjog iránti kérelmet benyújtó külföldi személy, akinek kérelméről még nem hoztak végleges határozatot;

menedékjog iránti kérelmek feldolgozása : a menedékjog iránti kérelem vizsgálatára és a határozathozatalra irányuló valamennyi eljárás, ideértve a végleges határozat alapján tett intézkedéseket is, kivéve annak meghatározását, hogy ezen egyezmény értelmében melyik Szerződő Fél dolgozza fel a menedékjog iránti kérelmet.

II. CÍM

AZ ELLENŐRZÉSEK MEGSZÜNTETÉSE A BELSŐ HATÁROKON ÉS A SZEMÉLYEK MOZGÁSA

1. FEJEZET

A BELSŐ HATÁROK ÁTLÉPÉSE

2. cikk

(1) A belső határokat bármely ponton személyellenőrzés nélkül lehet átlépni.

(2) Közrendvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből azonban bármely Szerződő Fél – a többi Szerződő Féllel való konzultációt követően – határozhat úgy, hogy korlátozott időre a belső határokon a helyzetnek megfelelő nemzeti határellenőrzést végez. Ha közrendvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből azonnali cselekvésre van szükség, az érintett Szerződő Fél szükség szerint intézkedik, és erről a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a többi Szerződő Felet.

(3) A személyellenőrzésnek a belső határokon történő megszüntetése nem érinti sem a 22. cikkben megállapított rendelkezéseket, sem a Szerződő Fél teljes területén az illető Fél jogszabályai alapján a hatáskörrel rendelkező hatóságok által gyakorolt rendőrségi hatásköröket, sem pedig az illető Fél jogszabályai által előírt engedélyek és okmányok birtoklására, magánál tartására és bemutatására vonatkozó előírásokat.

(4) Az áruellenőrzés az ezen egyezményben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történik.

2. FEJEZET

A KÜLSŐ HATÁROK ÁTLÉPÉSE

3. cikk

(1) A külső határokat főszabályként csak a határátkelőhelyeken és a meghatározott nyitvatartási időben lehet átlépni. A részletesebb rendelkezéseket, valamint a kishatárforgalomra vonatkozó kivételeket és feltételeket, továbbá a tengeri forgalom speciális kategóriáira, mint például a sétahajózásra és a part menti halászatra vonatkozó szabályokat a Végrehajtó Bizottság határozza meg.

(2) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy büntetni rendelik a külső határoknak a határátkelőhelyeken kívüli helyeken, illetve nem a megállapított nyitvatartási időben történő jogellenes átlépését.

4. cikk

(1) A Szerződő Felek biztosítják, hogy 1993-tól kezdődően a harmadik államokból érkező légijáratok azon utasait, akik belső légijáratra szállnak át, beutazáskor előzetes személy- és kézipoggyász-ellenőrzésnek vetik alá azon a repülőtéren, ahová a külső légijárat érkezik. Azokat a belső légijáratokon utazó utasokat, akik harmadik államba induló légijáratra szállnak át, kiutazáskor előzetes személy- és kézipoggyász-ellenőrzésnek vetik alá azon a repülőtéren, ahonnan a külső légijárat indul.

(2) A Szerződő Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az ellenőrzéseket az (1) bekezdésnek megfelelően végezzék el.

(3) Sem az (1) bekezdés, sem a (2) bekezdés nem érinti a feladott csomagok ellenőrzését; ezt az ellenőrzést vagy az utolsó célállomás szerinti repülőtéren, vagy pedig az első indulás szerinti repülőtéren végzik el.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontig a repülőtereket – a belső határok meghatározásától eltérően – a belső légijáratok tekintetében külső határoknak tekintik.

5. cikk

(1) Három hónapot meg nem haladó tartózkodás esetén a Szerződő Felek területére történő beutazás annak a külföldinek engedélyezhető, aki teljesíti az alábbi feltételeket:

a) rendelkezik a Végrehajtó Bizottság által meghatározott érvényes határátlépést lehetővé tevő okmánnyal vagy okmányokkal;

b) amennyiben szükséges, érvényes vízummal rendelkezik;

c) ha szükséges, a tervezett tartózkodás célját és körülményeit igazoló dokumentumokat bemutatja, és megfelelő megélhetési eszközökkel rendelkezik mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási országába való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik államba történő átutazáshoz, ahová bizonyosan bebocsátják, illetve képes ezekre az eszközökre jogszerűen szert tenni;

d) nem áll beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

e) nem tekintik olyan személynek, aki veszélyt jelenthet valamely Szerződő Fél közrendjére, nemzetbiztonságára vagy nemzetközi kapcsolataira.

(2) Ha a külföldi nem felel meg valamennyi feltételnek, a Szerződő Felek területére történő beléptetését meg kell tagadni, kivéve ha a Szerződő Fél szükségesnek tartja, hogy humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettsége következtében ettől az elvtől eltérjen. Ilyen esetekben a beutazási engedély az érintett Szerződő Fél területére korlátozódik, amely köteles erről tájékoztatni a többi Szerződő Felet.

Ezek a szabályok nem érintik a menedékjogra vonatkozó külön rendelkezések és a 18. cikkben megállapított rendelkezések alkalmazását.

(3) Átutazás céljából engedélyt kapnak a beutazásra azok a külföldi személyek, akik rendelkeznek a Szerződő Felek egyike által kiadott tartózkodási engedéllyel vagy visszautazásra jogosító vízummal, illetve szükség esetén mindkét okmánnyal, kivéve ha nevük szerepel annak a Szerződő Félnek a nemzeti figyelmeztető jelzésekről vezetett listáján, amelynek külső határát átlépni kívánják.

6. cikk

(1) A külső határok átlépését a hatáskörrel rendelkező hatóságok ellenőrzik. A Szerződő Felek területét érintő ellenőrzéseket egységes elvek szerint, nemzeti hatáskörben és a nemzeti jogszabályoknak megfelelően, az összes Szerződő Fél érdekeinek figyelembevételével végzik.

(2) Az (1) bekezdésben említett egységes elvek a következők:

a) A személyellenőrzés nemcsak az úti okmányok, valamint a beutazásra, tartózkodásra, munkavállalásra és kiutazásra irányadó egyéb feltételek ellenőrzésére, hanem a Szerződő Felek nemzetbiztonságát és a közrendjét fenyegető veszélyek felderítésére és megelőzésére irányuló ellenőrzésre is kiterjed. Ezeket az ellenőrzéseket a határt átlépő személyek birtokában lévő járműveken és tárgyakon is el kell végezni. Az ellenőrzéseket az egyes Szerződő Felek – különösen az átvizsgálásra vonatkozó – nemzeti jogszabályainak megfelelően folytatják le.

b) Minden személyt legalább egyszer ellenőrizni kell annak érdekében, hogy a be- vagy felmutatott úti okmányok alapján személyazonosságát megállapítsák.

c) Beutazáskor a külföldieket az a) pontban meghatározott alapos ellenőrzésnek kell alávetni.

d) Kiutazáskor a Szerződő Felek nemzetbiztonságát és közrendjét fenyegető veszélyek felderítése és megelőzése érdekében szükséges ellenőrzést a Szerződő Felek érdekeinek megfelelően és az idegenrendészeti jogszabályok alapján kell elvégezni. Ezt az ellenőrzést külföldiek esetében mindig el kell végezni.

e) Ha különleges körülmények miatt nem lehet ilyen ellenőrzést végezni, meg kell állapítani a kiemelt fontosságú területeket. Ilyen esetben a belépő forgalom ellenőrzésnek a kilépő forgalom ellenőrzéshez képest rendszerint kiemelt jelentősége van.

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóságok a határátkelőhelyek közötti külső határok őrizetének ellátása érdekében járőröket alkalmaznak; ugyanez vonatkozik rendes nyitvatartási időn kívül a határátkelőhelyekre is. Ezt az őrizetet oly módon kell végrehajtani, hogy az visszatartson a határátkelőhelyeken történő ellenőrzés kikerülésétől. Adott esetben az őrizet módját a Végrehajtó Bizottság állapítja meg.

(4) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a külső határok mentén történő ellenőrzések és őrizet végrehajtásához megfelelő létszámú és képzettségű személyi állományt biztosítanak.

(5) A külső határokon egyforma szintű ellenőrzést kell végezni.

7. cikk

A Szerződő Felek az ellenőrzés és az őrizet eredményes ellátása céljából segítséget nyújtanak egymásnak és állandó, szoros együttműködést folytatnak. Amennyiben ez az egyezmény másként nem rendelkezik, különösen a vonatkozó, fontos információkat cserélik ki egymás között, a személyes adatok kivételével; a lehetőségek szerinti mértékben összehangolják az ellenőrzések végrehajtásáért felelős szolgálatoknak adott utasításokat, és támogatják az ellenőrzést végző személyi állomány egységes ki- és továbbképzését. Az együttműködés történhet összekötő tisztviselők cseréje útján is.

8. cikk

A határellenőrzés és a határőrizet végzésének gyakorlati részleteire vonatkozóan a Végrehajtó Bizottság hozza meg a szükséges határozatokat.

3. FEJEZET

VÍZUMOK

1. szakasz

Rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok

9. cikk

(1) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a személyek mozgásával, és különösen a vízumokra vonatkozó szabályozással kapcsolatban közös politikát folytatnak. Ennek érdekében a Szerződő Felek kölcsönösen segítik egymást. A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy vízumpolitikájuk harmonizálását közös egyetértés alapján folytatják.

(2) Csak az összes Szerződő Fél közös egyetértésével módosítható az olyan harmadik államra vonatkozó vízumszabályozás, amelynek állampolgárai – ezen egyezmény aláírásakor vagy azt követően – az összes Szerződő Félre nézve közös vízumszabályozás hatálya alá tartoznak. Bármely Szerződő Fél kivételes esetben eltérhet egy harmadik államra vonatkozó közös vízumszabályozástól, ha a nemzeti politika kényszerítő indokai sürgős döntést követelnek meg. Az illető Szerződő Fél előzetesen konzultál a többi Szerződő Féllel, és döntésében figyelembe veszi az ő érdekeiket és a döntés következményeit.

10. cikk

(1) A Szerződő Felek mindegyikének területére érvényes, egységes vízumot vezetnek be. Ez a vízum, amelynek érvényességi időtartamát a 11. cikk határozza meg, három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából adható ki.

(2) E vízum bevezetéséig a Szerződő Felek elismerik egymás nemzeti vízumait, feltéve hogy azokat az e fejezet vonatkozó rendelkezéseinek keretében megállapított közös feltételeknek és kritériumoknak megfelelően adták ki.

(3) Az egyes Szerződő Felek fenntartják a jogot arra, hogy az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a vízum területi érvényességét az e fejezet vonatkozó rendelkezéseinek keretében megállapított közös rendelkezéseknek megfelelően korlátozzák.

11. cikk

(1) A 10. cikkben előírt vízum lehet:

a) egyszeri vagy többszöri beutazásra jogosító turistavízum, amelynél az első beutazás időpontjától számított fél éven belül sem a folyamatos tartózkodás időtartama, sem pedig az egymást követő tartózkodások teljes időtartama nem haladhatja meg a három hónapot;

b) tranzitvízum, amely arra jogosítja birtokosát, hogy – útban egy harmadik állam területe felé – egy, két vagy kivételes esetben több alkalommal átutazzon a Szerződő Felek területén úgy, hogy az áthaladás időtartama nem haladhatja meg az öt napot.

(2) Az (1) bekezdés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy szükség esetén egy Szerződő Fél a kérdéses fél éven belül új vízumot adjon ki, amelynek érvényessége saját területére korlátozódik.

12. cikk

(1) A 10. cikk (1) bekezdésében előírt egységes vízumot a Szerződő Felek diplomáciai és konzuli hatóságai, adott esetben a Szerződő Feleknek a 17. cikk alapján kijelölt hatóságai adják ki.

(2) E vízum kiadására főszabályként a fő úti cél szerinti Szerződő Fél illetékes. Ha ez nem állapítható meg, a vízumot főszabály szerint az első beutazás szerinti Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviselete adja ki.

(3) Az alkalmazás módját, különösen a fő úti cél megállapításának kritériumait a Végrehajtó Bizottság határozza meg.

13. cikk

(1) Lejárt úti okmányba nem illeszthető vízum.

(2) Az úti okmány érvényességi időtartamának meg kell haladnia a vízum érvényességi időtartamát, figyelembe véve a vízum felhasználhatóságának határidejét is. Az úti okmány érvényességi idejének lehetővé kell tennie, hogy a külföldi visszatérhessen a származási országába vagy egy harmadik országba léphessen be.

14. cikk

(1) Nem illeszthető vízum az úti okmányba, ha az úti okmány a Szerződő Felek egyikére sem érvényes. Ha az úti okmány csak egy vagy több Szerződő Félre érvényes, a beillesztendő vízumot erre a Szerződő Félre vagy ezekre a Szerződő Felekre kell korlátozni.

(2) Ha az úti okmányt egy vagy több Szerződő Fél nem ismeri el érvényesnek, a vízumot egy, a vízummal egyenértékű érvényességgel rendelkező engedély formájában lehet kiadni.

15. cikk

A 10. cikkben említett vízumok főszabályként csak akkor adhatók ki, ha a külföldi megfelel az 5. cikk (1) bekezdése a), c), d) és e) pontjában megállapított beutazási feltételeknek.

16. cikk

Ha a Szerződő Fél az 5. cikk (2) bekezdésében felsorolt okok egyike alapján szükségesnek tartja a 15. cikkben megállapított főszabálytól való eltérést oly módon, hogy vízumot ad ki olyan külföldi számára, aki nem felel meg az 5. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi beutazási feltételnek, e vízum érvényességét az illető Szerződő Fél területére kell korlátozni, amely köteles erről tájékoztatni a többi Szerződő Felet.

17. cikk

(1) A Végrehajtó Bizottság meghatározza a vízumkérelmek vizsgálatára vonatkozó közös szabályokat, felügyeli helyes alkalmazásukat, valamint hozzáigazítja azokat az új helyzetekhez és körülményekhez.

(2) A Végrehajtó Bizottság ezen kívül megállapítja azokat az eseteket is, amikor a vízum kiadása a kérelmet kézhez vevő Szerződő Fél központi hatóságával és – adott esetben – a többi Szerződő Fél központi hatóságaival történő konzultációtól függ.

(3) A Végrehajtó Bizottság meghozza a szükséges határozatokat az alábbiakkal kapcsolatban is:

a) úti okmányok, amelyekbe vízum illeszthető;

b) vízumkiadó hatóságok;

c) a határokon történő vízumkiadásra vonatkozó feltételek;

d) a vízumok formája, tartalma és érvényességi időtartama, valamint a kiadásukért felszámítandó díjak;

e) a c) és d) pontban említett vízumok meghosszabbításának és megtagadásának feltételei, az összes Szerződő Fél érdekeinek figyelembevételével;

f) a vízumok területi érvényessége korlátozásának módjai;

g) a beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló külföldiek közös listájának összeállítására irányadó elvek, a 96. cikk sérelme nélkül.

2. szakasz

Hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok

18. cikk

A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum olyan nemzeti vízum, amelyet valamelyik Szerződő Fél saját nemzeti jogszabályai szerint ad ki. Ez a vízum lehetővé teszi birtokosa számára, hogy átutazzon a többi Szerződő Fél területén annak érdekében, hogy eljusson a vízumot kiadó Szerződő Fél területére, amennyiben megfelel az 5. cikk (1) bekezdése a), d) és e) pontjában említett beutazási feltételeknek, illetve nem szerepel annak a Szerződő Félnek a nemzeti figyelmeztető jelzésekről vezetett listáján, amelynek a területén át kíván utazni.

4. FEJEZET

A KÜLFÖLDIEK MOZGÁSÁNAK FELTÉTELEI

19. cikk

(1) Az egységes vízummal rendelkező külföldiek, akik jogszerűen utaztak be valamely Szerződő Fél területére, vízumuk érvényességének időtartama alatt szabadon mozoghatnak valamennyi Szerződő Fél területén, amennyiben megfelelnek az 5. cikk (1) bekezdése a), c), d) és e) pontjában említett beutazási feltételeknek.

(2) Az egységes vízum bevezetéséig azok a – valamelyik Szerződő Fél által kiadott vízummal rendelkező – külföldiek, akik jogszerűen léptek egy Szerződő Fél területére, vízumuk érvényességének időtartama alatt, de legfeljebb az első beutazás időpontjától számított három hónapig szabadon mozoghatnak valamennyi Szerződő Fél területén, amennyiben megfelelnek az 5. cikk (1) bekezdése a), c), d) és e) pontjában említett beutazási feltételeknek.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható azokra a vízumokra, amelyek érvényessége e cím 3. fejezete rendelkezéseinek megfelelően területileg korlátozott.

(4) E cikk rendelkezéseit a 22. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.

20. cikk

(1) A vízumkötelezettség hatálya alá nem tartozó külföldiek az első beutazás időpontjától számított hat hónapon belül, de legfeljebb három hónapig szabadon mozoghatnak a Szerződő Felek területén, amennyiben megfelelnek az 5. cikk (1) bekezdése a), c), d) és e) pontjában említett beutazási feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdés nem érinti az egyes Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy kivételes körülmények esetén – vagy ezen egyezmény hatálybalépését megelőzően kötött kétoldalú megállapodás alapján – területükön egy külföldi tartózkodását három hónapon túl meghosszabbítsák.

(3) E cikk rendelkezéseit a 22. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.

21. cikk

(1) Az a külföldi személy, aki rendelkezik valamely Szerződő Fél által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel, az engedély és érvényes úti okmány alapján három hónapig szabadon mozoghat a többi Szerződő Fél területén belül, amennyiben megfelel az 5. cikk (1) bekezdése a), c) és e) pontjában említett beutazási feltételeknek, és nem szerepel az érintett Szerződő Fél nemzeti figyelmeztető jelzésekről vezetett listáján.

(2) Az (1) bekezdés azokra a külföldiekre is vonatkozik, akik a Szerződő Felek egyike által kiadott ideiglenes tartózkodási engedéllyel és az illető Szerződő Fél által kiadott úti okmánnyal rendelkeznek.

(3) A Szerződő Felek megküldik a Végrehajtó Bizottságnak azoknak az okmányoknak a listáját, amelyeket e cikk értelmében érvényes úti okmányként, tartózkodási engedélyként vagy ideiglenes tartózkodási engedélyként adnak ki.

(4) E cikk rendelkezéseit a 22. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.

22. cikk

(1) Azok a külföldiek, akik jogszerűen utaztak be az egyik Szerződő Fél területére, az egyes Szerződő Felek által megállapított feltételeknek megfelelően kötelesek bejelentkezni annak a Szerződő Félnek a hatáskörrel rendelkező hatóságánál, amelynek területére beutaztak. Ezeknek a külföldieknek – annak a Szerződő Félnek a döntésétől függően, amelynek területére lépnek – a beutazáskor, illetve a beutazástól számított három munkanapon belül kell bejelentkezniük.

(2) Annak a külföldi személynek, aki valamely Szerződő Fél területén lakóhellyel rendelkezik és egy másik Szerződő Fél területére utazik be, az (1) bekezdésben elrendeltek szerint eleget kell tennie a bejelentkezési kötelezettségnek.

(3) Az egyes Szerződő Felek meghatározzák az (1) és (2) bekezdések vonatkozásában általuk biztosított kivételeket, és közlik ezeket a Végrehajtó Bizottsággal.

23. cikk

(1) Az a külföldi, aki nem felel meg vagy már nem felel meg a rövid tartózkodásra vonatkozó, a Szerződő Fél területén belül alkalmazandó feltételeknek, főszabályként köteles a Szerződő Felek területét haladéktalanul elhagyni.

(2) Az a külföldi, aki egy másik Szerződő Fél által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, köteles haladéktalanul az illető Szerződő Fél területére távozni.

(3) Ha a külföldi nem távozik önként vagy feltehetőleg nem fog önként távozni, illetve ha azonnali távozása nemzetbiztonsági vagy közrendvédelmi érdekből szükséges, annak a Szerződő Félnek a területéről, ahol elfogták, az illető Szerződő Fél nemzeti jogszabályainak megfelelően ki kell toloncolni. Ha e jogszabályok alapján a kitoloncolás nem megengedett, az érintett Szerződő Fél megengedheti az érintett személynek, hogy a területén maradjon.

(4) Ezeket a külföldieket az illető Fél területéről a származási országukba vagy olyan más államba lehet kitoloncolni, ahová – különösen a Szerződő Felek által kötött visszafogadási megállapodások vonatkozó rendelkezései alapján – bebocsátást nyerhetnek.

(5) A 4. bekezdés rendelkezései nem érintik sem a menedékjogra vonatkozó nemzeti rendelkezések, sem az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyv által módosított, 1951. július 28-i, menekültek jogállásáról szóló genfi egyezmény, sem pedig e cikk (2) bekezdésének vagy ezen egyezmény 33. cikke (1) bekezdésének alkalmazását.

24. cikk

Ha a kitoloncolást nem lehet a külföldi költségére foganatosítani, a Szerződő Felek – a Végrehajtó Bizottság által meghatározandó megfelelő kritériumokra és gyakorlati szabályokra is figyelemmel – kiegyenlítik a közöttük a 23. cikk szerinti kitoloncolási kötelezettségből eredő pénzügyi egyensúlytalanságokat.

5. FEJEZET

TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLY ÉS BELÉPTETÉSI TILALMAT ELRENDELŐ FIGYELMEZTETŐ JELZÉS

25. cikk

(1) Amennyiben a Szerződő Fél tartózkodási engedély kiadását mérlegeli egy, a beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló külföldi számára, először konzultál a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Féllel, és figyelembe veszi annak érdekeit; a tartózkodási engedélyt csak alapos indok alapján, különösen humanitárius okokból vagy nemzetközi kötelezettségvállalásokra tekintettel lehet kiadni.

Ha a tartózkodási engedélyt kiadták, a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Fél visszavonja a figyelmeztető jelzést, de az érintett külföldit felveheti a nemzeti figyelmeztető jelzésekről vezetett listájára.

(2) Ha kiderül, hogy az a külföldi, aki egy Szerződő Fél által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Fél konzultál a tartózkodási engedélyt kiadó Szerződő Féllel annak megállapítása végett, hogy van-e elegendő ok a tartózkodási engedély visszavonására.

Ha a tartózkodási engedélyt nem vonják vissza, a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Fél visszavonja a figyelmeztető jelzést, az érintett külföldit azonban felveheti a nemzeti figyelmeztető jelzésekről vezetett listájára.

6. FEJEZET

KAPCSOLÓDÓ INTÉZKEDÉSEK

26. cikk

(1) A Szerződő Felek – az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyv által módosított 1951. július 28-i, menekültek jogállásáról szóló genfi egyezményhez való csatlakozásukból eredő kötelezettségeikre is figyelemmel – kötelezettséget vállalnak arra, hogy nemzeti jogszabályaikba beépítik a következő szabályokat:

a) Ha egy Szerződő Fél megtagadja egy külföldi beléptetését a területére, az őt légi, tengeri vagy szárazföldi úton a külső határra szállító fuvarozó köteles a külföldit haladéktalanul visszavenni. A határőrizeti hatóságok felszólítására a fuvarozó köteles visszaszállítni a külföldit abba a harmadik államba, ahonnan szállította őt, vagy abba a harmadik államba, amely úti okmányait kiadta, vagy egy olyan harmadik államba, amelybe bebocsátása biztosított.

b) A fuvarozó köteles megtenni minden szükséges intézkedést, hogy megbizonyosodjék arról, hogy a légi vagy tengeri úton szállított külföldi rendelkezik-e a Szerződő Felek területére történő beutazáshoz szükséges úti okmányokkal.

(2) A Szerződő Felek – az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyv által módosított 1951. július 28-i, menekültek jogállásáról szóló genfi egyezményhez való csatlakozásukból eredő kötelezettségeikre és alkotmányos jogszabályaikra is figyelemmel – kötelezettséget vállalnak arra, hogy szankciókat vezetnek be azokkal a fuvarozókkal szemben, akik harmadik államból légi vagy tengeri úton olyan külföldieket szállítanak a területükre, akik nem rendelkeznek a szükséges úti okmányokkal.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés a menetrend szerinti távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozókra is vonatkozik, a határforgalom kivételével.

27. cikk

(1) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfelelő szankciókat vezetnek be azok ellen a személyek ellen, akik anyagi haszonszerzés céljából segítik vagy megkísérlik elősegíteni egy külföldi beutazását a Szerződő Felek egyikének területére, illetve tartózkodását annak területén, megsértve ezzel az illető Szerződő Félnek a külföldiek beutazására és tartózkodására vonatkozó jogszabályait.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél az (1) bekezdésben említett olyan cselekményről szerez tudomást, amely egy másik Szerződő Fél jogszabályait sérti, az utóbbit erről tájékoztatja.

(3) Az a Szerződő Fél, amely – a saját jogszabályainak megsértése miatt – egy másik Szerződő Felet az (1) bekezdésben említett cselekményekkel kapcsolatban büntetőeljárás megindítására kér fel, hivatalos feljelentés vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól származó tanúsítvány útján köteles jelezni azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyeket megsértettek.

7. FEJEZET

MENEDÉKJOG IRÁNTI KÉRELMEK FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ ILLETÉKESSÉG

28. cikk

A Szerződő Felek – az alkalmazás bármiféle földrajzi korlátozása nélkül – megerősítik az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyv által módosított 1951. július 28-i, menekültek jogállásáról szóló genfi egyezmény alapján fennálló kötelezettségeiket és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosával való együttműködésre vonatkozó kötelezettségvállalásukat az említett okmányok alkalmazása során.

29. cikk

(1) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden olyan menedékjog iránti kérelmet feldolgoznak, amelyet külföldi személy valamelyikük területén nyújt be.

(2) Ebből a kötelezettségből nem következik az, hogy a Szerződő Fél minden esetben engedélyezni köteles a menedékkérőnek a területére való beutazást vagy a területén való tartózkodást.

A Szerződő Felek fenntartják maguknak azt a jogot, hogy nemzeti jogszabályaik alapján és nemzetközi kötelezettségvállalásaiknak megfelelően megtagadják a beléptetést, illetve a menedékkérőt egy harmadik államba toloncolják ki.

(3) A menedékjog iránti kérelem feldolgozására csak egyetlen Szerződő Fél illetékes, függetlenül attól, hogy a külföldi mely Szerződő Félnél nyújtotta be a menedékjog iránti kérelmet. Ezt a Szerződő Felet a 30. cikkben megállapított kritériumok alapján kell meghatározni.

(4) A (3) bekezdés rendelkezései ellenére a Szerződő Felek fenntartják maguknak azt a jogot, hogy – különösen a nemzeti jogukkal összefüggő különleges okokból – még abban az esetben is feldolgozzák a menedékjog iránti kérelmet, ha arra ezen egyezmény alapján egy másik Szerződő Fél illetékes.

30. cikk

(1) A menedékjog iránti kérelem feldolgozására illetékes Szerződő Felet a következőképpen kell meghatározni:

a) Ha valamelyik Szerződő Fél a menedékkérő számára bármilyen típusú vízumot vagy tartózkodási engedélyt adott ki, ez a Szerződő Fél illetékes a menedékjog iránti kérelem feldolgozására. Ha a vízumot egy másik Szerződő Fél engedélye alapján adták ki, az engedélyt adó Szerződő Fél az illetékes.

b) Ha két vagy több Szerződő Fél adott a menedékkérő számára bármilyen típusú vízumot vagy tartózkodási engedélyt, az a Szerződő Fél illetékes, amelyik a legkésőbbi időpontban lejáró vízumot vagy tartózkodási engedélyt kiadta.

c) Ameddig a menedékkérő nem hagyta el a Szerződő Felek területét, az a) és b) pontokon alapuló illetékesség akkor is fennmarad, ha a vízum vagy a tartózkodási engedély érvényességi ideje – a típusára való tekintet nélkül – lejárt. Ha a menedékkérő a vízum vagy a tartózkodási engedély kiadása után már elhagyta a Szerződő Felek területét, az a) és b) pont szerinti illetékességet akkor is ezek az okmányok alapozzák meg, kivéve ha időközben a nemzeti jogszabályok alapján lejártak.

d) Ha a Szerződő Felek mentesítik a menedékkérőt a vízumkötelezettség alól, az a Szerződő Fél illetékes, amelynek külső határain keresztül a menedékkérő beutazott a Szerződő Felek területére.

Ha a vízumpolitikák teljes harmonizációjának megvalósulásáig a menedékkérőt csak néhány Szerződő Fél mentesíti a vízumkötelezettség alól, az a), b) és c) pont sérelme nélkül az a Szerződő Fél illetékes, amelynek külső határain keresztül a menedékkérő – a vízumkötelezettség alóli mentesítés alapján – beutazott a Szerződő Felek területére.

Ha a menedékjog iránti kérelmet annál a Szerződő Félnél nyújtják be, amelyik tranzitvízumot adott a menedékkérő számára – függetlenül attól, hogy a menedékkérő átesett-e útlevél-ellenőrzésen vagy sem –, és ha a tranzitvízum kiadása előtt az átutazás szerinti ország az úti cél szerinti Szerződő Fél konzuli vagy diplomáciai hatóságaitól olyan értelmű tájékoztatást kapott, hogy a menedékkérő megfelel az úti cél szerinti Szerződő Fél beutazási feltételeinek, a kérelem feldolgozására az úti cél szerinti Szerződő Fél illetékes.

e) Ha a menedékkérő úgy lépett a Szerződő Felek területére, hogy nem rendelkezett a Végrehajtó Bizottság által meghatározott, határátlépésre jogosító okmánnyal vagy okmányokkal, az a Szerződő Fél illetékes, amelynek külső határain keresztül a menedékkérő behatolt a Szerződő Felek területére.

f) Ha a külföldi, akinek menedékjog iránti kérelme ügyében valamelyik Szerződő Fél már eljár, új kérelmet nyújt be, az első kérelem ügyében eljáró Szerződő Fél illetékes.

g) Ha a külföldi, akinek korábbi menedékjog iránti kérelmével kapcsolatban valamelyik Szerződő Fél már végleges határozatot hozott, új kérelmet nyújt be, a korábbi kérelem ügyében eljáró Szerződő Fél illetékes, amennyiben a menedékkérő nem hagyta el a Szerződő Felek területét.

(2) Ha egy Szerződő Fél a 29. cikk (4) bekezdésének megfelelően magára vállalta a menedékjog iránti kérelem feldolgozását, az e cikk (1) bekezdése alapján illetékes Szerződő Fél mentesül e kötelezettség alól.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésekben említett kritériumok alapján nem lehet meghatározni, hogy melyik Szerződő Fél illetékes, az a Szerződő Fél illetékes, amelynél a menedékjog iránti kérelmet benyújtották.

31. cikk

(1) A Szerződő Felek arra törekednek, hogy a lehető legrövidebb időn belül meghatározzák, melyik Fél illetékes a menedékjog iránti kérelem feldolgozására.

(2) Ha a menedékjog iránti kérelmet olyan Szerződő Félnek nyújtja be a területén tartózkodó külföldi, amely a 30. cikk alapján nem illetékes, a Szerződő Fél megkeresheti az illetékes Szerződő Felet, hogy a menedékkérőt – a menedékjog iránti kérelem feldolgozásának érdekében – vegye át.

(3) Az illetékes Szerződő Fél köteles átvenni a (2) bekezdésben említett menedékkérő kérelmének feldolgozását, ha a megkeresést a menedékjog iránti kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül teszik. Ha ezen a határidőn belül nem tesznek megkeresést, a kérelem feldolgozására az a Szerződő Fél illetékes, amelynél a menedékjog iránti kérelmet benyújtották.

32. cikk

A menedékjog iránti kérelem feldolgozására illetékes Szerződő Fél a kérelmet nemzeti jogának megfelelően dolgozza fel.

33. cikk

(1) Ha a menedékkérő a menekültügyi eljárás tartama alatt jogellenesen tartózkodik egy másik Szerződő Fél területén, az illetékes Szerződő Fél köteles a menedékkérőt visszafogadni.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a másik Szerződő Fél a menedékkérő számára egy évre vagy annál hosszabb időre érvényes tartózkodási engedélyt adott. Ebben az esetben a kérelem feldolgozására való illetékesség átszáll a másik Szerződő Félre.

34. cikk

(1) Az illetékes Szerződő Fél köteles visszafogadni azt a külföldit, akinek menedékjog iránti kérelmét végleges határozattal elutasították, és aki anélkül lépett egy másik Szerződő Fél területére, hogy az ott-tartózkodásra jogosult lenne.

(2) Az (1) bekezdés azonban nem alkalmazható, ha az illetékes Szerződő Fél végrehajtotta a külföldi kitoloncolását a Szerződő Felek területéről.

35. cikk

(1) Amennyiben az érintettek ebbe beleegyeznek, a külföldi személy családtagja által benyújtott menedékjog iránti kérelem feldolgozására az a Szerződő Fél illetékes, amely a külföldit menekültként ismerte el, és számára tartózkodási jogot biztosított.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában családtagnak minősül a menekült házastársa és 18 évnél fiatalabb nem házas gyermeke, illetve a nem házas, 18 év alatti menekült gyermek apja és anyja.

36. cikk

Amennyiben a menedékkérő így kívánja, a menedékjog iránti kérelem feldolgozására illetékes Szerződő Fél – különösen családi vagy kulturális okból eredő humanitárius indokkal – kérheti, hogy egy másik Szerződő Fél vegye át az illetékességet. A megkeresett Szerződő Fél mérlegeli, hogy eleget tud-e tenni a kérésnek.

37. cikk

(1) A Szerződő Felek illetékes hatóságai a lehető legrövidebb időn belül részletesen tájékoztatják egymást a következőkről:

a) a menedékjog vagy a menedékkérőkkel való bánásmód terén elfogadott új szabályok vagy intézkedések, legkésőbb azok hatálybalépésekor;

b) a menedékkérők havi érkezésével kapcsolatos statisztikai adatok, feltüntetve a fő származási országokat és a menedékjog iránti kérelmekkel kapcsolatos határozatokat, amennyiben rendelkezésre állnak;

c) a menedékkérők bizonyos kategóriáinak megjelenése vagy az azokban történő jelentős növekedés, valamint az e tárgyban rendelkezésre álló információk;

d) a menedékjog terén hozott alapvető jelentőségű határozatok.

(2) Az információk közös értékelése céljából a Szerződő Felek ezen túlmenően biztosítják a szoros együttműködést a menedékkérők származási országaiban fennálló helyzettel kapcsolatos információk összegyűjtése terén.

(3) A közölt információk bizalmas kezelésével kapcsolatban valamely Szerződő Fél által adott utasításokat a többi Szerződő Félnek be kell tartania.

38. cikk

(1) Kérésre minden Szerződő Fél megküldi az összes többi Szerződő Félnek a menedékkérővel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat, amelyekre az alábbi célokból van szükség:

- a menedékjog iránti kérelem feldolgozásáért felelős Szerződő Fél meghatározása,

- a menedékjog iránti kérelem feldolgozása,

- az e fejezet alapján felmerülő kötelezettségek végrehajtása.

(2) Ezek az adatok csak a következőkre vonatkozhatnak:

a) személyazonosság (a menedékkérő – és adott esetben családtagjai – vezetékneve és utóneve, adott esetben korábbi neve, ragadványneve vagy álneve, születési helye és ideje, jelenlegi állampolgársága és korábbi állampolgársága);

b) személyazonosító és úti okmányok (jel és szám, érvényesség időtartama, kiállítás időpontja, kiállító hatóság, kiállítás helye stb.);

c) a menedékkérő személyazonosságának megállapításához szükséges egyéb adatok;

d) tartózkodási helyek és megtett útvonalak;

e) bármely Szerződő Fél által kiadott tartózkodási engedélyek vagy vízumok;

f) a menedékjog iránti kérelem benyújtásának helye;

g) adott esetben a korábbi menedékjog iránti kérelem benyújtásának időpontja, a jelenlegi kérelem benyújtásának időpontja, az eljárásban elért szakasz és a meghozott határozat rendelkező része.

(3) A Szerződő Fél emellett kérheti egy másik Szerződő Féltől, hogy tájékoztassa azokról az okokról, amelyekre a menedékkérő a kérelem alátámasztása érdekében hivatkozott, és adott esetben a menedékkérővel kapcsolatban hozott határozat indokairól. A megkeresett Szerződő Fél mérlegeli, hogy eleget tud-e tenni a kérésnek. Ezen adatok közlésének minden esetben feltétele a menedékkérő beleegyező nyilatkozata.

(4) Az adatok cseréjére kizárólag valamelyik Szerződő Fél kérelmére és kizárólag azok között a hatóságok között kerülhet sor, amelyek kijelöléséről az egyes Szerződő Felek tájékoztatták a Végrehajtó Bizottságot.

(5) A kicserélt adatok csak az (1) bekezdésben megállapított célokra használhatók fel. Ezeket az adatokat csak azokkal a hatóságokkal és bíróságokkal lehet közölni, amelyek feladata:

- a menedékjog iránti kérelem feldolgozására illetékes Szerződő Fél megállapítása,

- a menedékjog iránti kérelem feldolgozása,

- az e fejezet alapján felmerülő kötelezettségek végrehajtása.

(6) Az adatokat továbbító Szerződő Fél biztosítja az adatok pontosságát és naprakészségét.

Ha kiderül, hogy egy Szerződő Fél olyan információt továbbított, amely pontatlan, vagy amelyet nem lett volna szabad továbbítani, az átvevő Szerződő Feleket erről haladéktalanul tájékoztatják. Az átvevő Szerződő Felek az adatokat kötelesek kijavítani vagy törölni.

(7) A menedékkérőknek joguk van arra, hogy a rájuk vonatkozó kicserélt információkat kérésükre közöljék velük mindaddig, amíg még rendelkezésre állnak.

Ha azt állapítják meg, hogy ezek az adatok pontatlanok vagy nem lett volna szabad továbbítani azokat, jogukban áll kijavításukat vagy törlésüket követelni. A kijavítást a (6) bekezdésnek megfelelően kell elvégezni.

(8) Az egyes érintett Szerződő Felek nyilvántartják a kicserélt adatok továbbítását és átvételét.

(9) A továbbított adatokat csak addig tárolják, ameddig az arra a célra szükséges, amelyekhez a kicserélésükre sor került. Az érintett Szerződő Fél kellő időben megvizsgálja, hogy az adatokra továbbra is szükség van-e.

(10) Az így továbbított adatokat minden esetben legalább ugyanolyan védelemben kell részesíteni, mint amilyet az átvevő Szerződő Fél jogszabályai a hasonló természetű adatok tekintetében előírnak.

(11) Ha az adatokat nem gépi úton, hanem más módon dolgozzák fel, az egyes Szerződő Felek megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy hatásos ellenőrzések révén biztosítsák az e cikkben foglaltak betartását. Ha a Szerződő Fél rendelkezik a (12) bekezdésben említett típusú ellenőrző szervvel, az ellenőrzési feladatot ráruházhatja.

(12) Amennyiben a Szerződő Fél vagy Felek a (2) és (3) bekezdésben említett adatokat vagy azok egy részét számítógéppel kívánják feldolgozni, ez csak akkor engedélyezhető, ha az érintett Szerződő Felek elfogadták az ilyen jellegű adatok feldolgozásra vonatkozó jogszabályokat, amelyek érvényre juttatják az Európa Tanács 1981. január 28-án kelt, az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló egyezményében foglalt elveket, és ha az ezen egyezmény alapján továbbított adatok feldolgozása és felhasználása független ellenőrzésével egy megfelelő nemzeti szervet bíztak meg.

III. CÍM

RENDŐRSÉG ÉS BIZTONSÁG

1. FEJEZET

RENDŐRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS

39. cikk

(1) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy rendőrhatóságaik – a nemzeti jogszabályok betartásával és hatáskörükön belül – támogatják egymást a bűncselekmények megelőzése és nyomozása céljából, amennyiben a nemzeti jogszabályok a megkeresés előterjesztését nem az igazságügyi hatóságoknak tartják fenn, és a megkeresés vagy annak teljesítése nem teszi szükségessé, hogy a megkeresett Szerződő Fél kényszerítő intézkedéseket alkalmazzon. Ha a megkeresett rendőrhatóságoknak nincs hatáskörük a megkeresés teljesítésére, a megkeresést továbbítják a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz.

(2) A megkeresett Szerződő Fél által az (1) bekezdés alapján nyújtott írásbeli információkat büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény bizonyítására a megkereső Szerződő Fél csak a megkeresett Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságainak hozzájárulásával használhatja fel.

(3) Az (1) bekezdésben említett segítségnyújtásra irányuló megkeresések és az ezekre a megkeresésekre adott válaszok cseréje az egyes Szerződő Felek nemzetközi rendőrségi együttműködésért felelős központi szervei között jöhet létre. Ha a megkeresést a fenti eljárás alkalmazásával nem lehet időben előterjeszteni, a megkereső Szerződő Fél rendőrhatóságai a megkeresést közvetlenül a megkeresett Fél hatáskörrel rendelkező hatóságaihoz küldhetik, amelyek közvetlenül válaszolhatnak. A közvetlen megkeresésről ilyen esetekben a megkereső rendőrhatóság a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a megkeresett Szerződő Fél nemzetközi rendőrségi együttműködésért felelős központi szervét.

(4) A határ menti területeken a Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező miniszterei közötti megállapodások is rendezhetik az együttműködést.

(5) E cikk rendelkezései nem zárják ki a közös határral rendelkező Szerződő Felek közötti jelenlegi vagy jövőben kötendő átfogóbb kétoldalú megállapodásokat. A Szerződő Felek tájékoztatják egymást ezekről a megállapodásokról.

40. cikk

(1) A Szerződő Felet képviselő hivatalos személyek, akik nyomozás keretében országukban olyan személyt tartanak megfigyelés alatt, aki feltehetőleg olyan bűncselekmény elkövetésében vett részt, amely miatt kiadatásra kerülhet sor, jogosultak arra, hogy a megfigyelést egy másik Szerződő Fél területén folytassák, ha ez utóbbi előzetesen előterjesztett jogsegélykérelem alapján engedélyezte a határon átnyúló megfigyelést. Az engedély feltételekhez köthető.

Megkeresés alapján a megfigyelést az azon Szerződő Felet képviselő hivatalos személyekre bízzák, amely Szerződő Fél területén a megfigyelést végzik.

Az első albekezdésben említett jogsegély iránti megkeresést az egyes Szerződő Felek által kijelölt, a kért engedély megadására vagy továbbítására hatáskörrel rendelkező hatóságnak kell megküldeni.

(2) Ha különösen sürgős esetben nem lehet előzetesen engedélyt kérni a másik Szerződő Féltől, a megfigyelést végző hivatalos személyek jogosultak arra, hogy a (7) bekezdésben felsorolt bűncselekményeket feltehetőleg elkövető személy megfigyelését a határon túl is folytassák, az alábbi feltételekkel:

a) a megfigyelés során azonnal értesítik a határátlépésről annak a Szerződő Félnek az (5) bekezdésben kijelölt hatóságát, amelynek területén a megfigyelést folytatják;

b) az (1) bekezdésnek megfelelően haladéktalanul jogsegély iránti megkeresést terjesztenek elő, amelyben ismertetik, hogy mi indokolta a határ előzetes engedély nélküli átlépését.

A megfigyelést azonnal abba kell hagyni, amint az a Szerződő Fél, amelynek területén azt végzik, az a) pontban említett értesítést vagy a b) pontban említett megkeresést követően ezt kéri, vagy ha az engedélyt a határátlépést követő öt órán belül nem adták meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett megfigyelést csak az alábbi általános feltételeknek megfelelően lehet végezni:

a) A megfigyelést végző hivatalos személy betartja e cikk rendelkezéseit és azon Szerződő Fél jogszabályait, amelynek területén tevékenykednek; követi az eljárni jogosult belföldi hatóságok utasításait.

b) A (2) bekezdésben leírt helyzet kivételével a megfigyelés során a megfigyelést végző hivatalos személy magánál tartja az engedély megadását igazoló okmányt.

c) A megfigyelést végző hivatalos személynek mindig képesnek kell lennie annak bizonyítására, hogy hivatalos minőségében jár el.

d) A megfigyelést végző hivatalos személy a megfigyelés során magánál tarthatja szolgálati fegyverét; a megkeresett Szerződő Fél ezzel kifejezetten ellentétes rendelkezése hiányában a fegyverhasználat a jogos védelem esetét kivéve tilos.

e) A magánlakásokba és a nyilvánosság elől elzárt helyekre való belépés tilos.

f) A megfigyelést végző hivatalos személy a megfigyelt személyt nem foghatja el és nem tartóztathatja le.

g) Valamennyi műveletről jelentést kell tenni azon Szerződő Fél hatóságainak, amelynek területén a műveletek történtek; a megfigyelést végző hivatalos személyek személyes megjelenése előírható.

h) A Szerződő Fél hatóságának megfigyelést végző tagja, azon Szerződő Fél hatóságainak megkeresésére, amelynek területén a megfigyelést végezték, segítséget nyújt az azon műveletet követő nyomozáshoz, amelyben részt vett, ideértve a bírósági eljárást is.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett hivatalos személyek a következők:

a Belga Királyság tekintetében : a "police judiciaire près les Parquets" (az ügyészségek melletti bűnügyi rendőrség), a "gendarmerie" (csendőrség) és a "police communale" (önkormányzati rendőrség) tagjai, valamint a (6) bekezdésben említett megfelelő kétoldalú megállapodásokban rögzített feltételek alapján a kábítószerek éspszichotróp anyagok tiltott kereskedelmével, a tiltott fegyver- és robbanóanyag-kereskedelemmel, valamint a mérgező és veszélyes hulladékok tiltott szállításával kapcsolatos hatáskörükben eljárva a vámtisztviselők,

a Németországi Szövetségi Köztársaság tekintetében : "Polizeien des Bundes und der Länder" (a Szövetségi Rendőrség és a Szövetségi Állami Rendőrség) tisztviselői, valamint csak a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme, valamint a tiltott fegyverkereskedelem vonatkozásában a "Zollfahndungsdienst" (vámnyomozó szolgálat) tisztviselői, az Államügyészi Hivatalt segítő tisztviselő minőségükben,

a Francia Köztársaság tekintetében : a nemzeti rendőrség és a "gendarmerie nationale" (nemzeti csendőrség) bűnügyi részlegeinek tisztviselői, valamint a (6) bekezdésben említett megfelelő kétoldalú megállapodásokban rögzített feltételek alapján a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelmével, a tiltott fegyver- és robbanóanyag-kereskedelemmel, valamint a mérgező és veszélyes hulladékok tiltott szállításával kapcsolatos hatáskörükben eljárva a vámtisztviselők,

a Luxemburgi Nagyhercegség tekintetében : a "gendarmerie" (csendőrség) és a rendőrség tisztviselői, valamint a (6) bekezdésben említett megfelelő kétoldalú megállapodásokban rögzített feltételek alapján a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelmével, a tiltott fegyver- és robbanóanyag-kereskedelemmel, valamint a mérgező és veszélyes hulladékok tiltott szállításával kapcsolatos hatáskörükben eljárva a vámtisztviselők,

a Holland Királyság tekintetében : a "Rijkspolitie" (nemzeti rendőrség) és a "Gemeentepolitie" (önkormányzati rendőrség) tisztviselői, valamint a (6) bekezdésben említett megfelelő kétoldalú megállapodásokban rögzített feltételek alapján a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelmével, a tiltott fegyver- és robbanóanyag-kereskedelemmel, valamint a mérgező és veszélyes hulladékok tiltott szállításával kapcsolatos hatáskörükben eljárva az importvámért és jövedéki adóért felelős adófelügyeleti és adónyomozó hatóságok tisztviselői.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben említett hatóságok a következők:

a Belga Királyság tekintetében : a "Commissariat général de la Police judiciaire" (Bűnügyi Rendőrség Országos Főkapitánysága),

a Németországi Szövetségi Köztársaság tekintetében : a "Bundeskriminalamt" (Szövetségi Bűnügyi Hivatal),

a Francia Köztársaság tekintetében : a "Direction centrale de la Police judiciaire" (Bűnügyi Rendőrség Központi Igazgatósága),

a Luxemburgi Nagyhercegség tekintetében : a "Procureur général d'État" (főállamügyész),

a Holland Királyság tekintetében : a határon átnyúló megfigyelésért felelős "Landelijk Officier van Justitie" (országos államügyész).

(6) A Szerződő Felek kétoldalú alapon kiterjeszthetik e cikk hatályát, és alkalmazása tekintetében további intézkedéseket fogadhatnak el.

(7) A (2) bekezdésben említett megfigyelést csak az alábbi bűncselekmények alapján lehet végezni:

- emberölés minősített esetei,

- emberölés,

- erőszakos közösülés,

- gyújtogatás,

- pénzhamisítás,

- rablás, valamint lopás és orgazdaság minősített esetei,

- zsarolás,

- emberrablás és túszejtés,

- emberkereskedelem,

- kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme,

- fegyverekre és robbanóanyagokra vonatkozó jogszabályok megsértése,

- robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás,

- mérgező és veszélyes hulladékok tiltott szállítása.

41. cikk

(1) A Szerződő Felet képviselő hivatalos személyek, akik országukban a (4) bekezdésben említett bűncselekmények valamelyikének elkövetésén vagy abban való részvételen tetten ért személyt üldöznek, jogosultak arra, hogy az üldözést egy másik Szerződő Fél területén, annak előzetes engedélye nélkül is folytassák, ha a helyzet különleges sürgőssége miatt a másik Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező hatóságait a 44. cikkben előírt eszközök útján az illető területre való belépés előtt nem lehetett értesíteni, vagy ha ezek a hatóságok nem tudtak időben a helyszínre érni ahhoz, hogy átvegyék az üldözést.

Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni, ha az üldözött személy előzetes letartóztatásból vagy szabadságvesztés-büntetés letöltése közben szökött meg.

Az üldözést folytató hivatalos személyek legkésőbb a határ átlépésekor felveszik a kapcsolatot azon Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező hatóságaival, melynek területén az üldözést folytatják. A üldözést azonnal abba kell hagyni annak a Szerződő Félnek a felszólítására, amelynek területén azt végzik. Az üldözést folytató hivatalos személyek kérésére az eljárni jogosult belföldi hatóságok elfogják az üldözött személyt az illető személyazonosságának megállapítása vagy letartóztatása érdekében.

(2) Az üldözést az alábbi módok egyike szerint folytatják, amelyet a (9) bekezdés szerinti nyilatkozatban határoznak meg:

a) az üldözést folytató hivatalos személyek az üldözött személyt nem tartóztathatják fel; vagy

b) ha nem történt felszólítás az üldözés megszüntetésére, és ha az eljárni jogosult belföldi hatóságok nem tudnak elég gyorsan beavatkozni, az üldözést folytató hivatalos személyek feltartóztathatják az üldözött személyt, amíg annak a Szerződő Félnek a haladéktalanul értesítendő tisztviselői, amelynek területén az üldözés történt, meg tudják állapítani az illető személyazonosságát vagy őrizetbe tudják őt venni.

(3) A üldözést az (1) és (2) bekezdéseknek megfelelően és az alábbi módon folytatják, amelyet a (9) bekezdés szerinti nyilatkozatban határoznak meg:

a) a nyilatkozatban meghatározandó területen, illetve a határ átlépésétől számított meghatározott időtartamon belül; vagy

b) területi vagy időbeli korlátozás nélkül.

(4) A (9) bekezdésben említett nyilatkozatban a Szerződő Felek meghatározzák az (1) bekezdésben említett bűncselekményeket az alábbiaknak megfelelően:

a) Az alábbi bűncselekmények:

- emberölés minősített esetei,

- emberölés,

- erőszakos közösülés,

- gyújtogatás,

- pénzhamisítás,

- rablás, valamint lopás és orgazdaság minősített esetei,

- zsarolás,

- emberrablás és túszejtés,

- emberkereskedelem,

- kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme,

- fegyverekre és robbanóanyagokra vonatkozó jogszabályok megsértése,

- robbanóanyagok és robbantószerek felhasználásával elkövetett rongálás,

- mérgező és veszélyes hulladékok tiltott szállítása,

- halált vagy súlyos testi sértést okozó baleset színhelyének jogellenes elhagyása.

b) Olyan bűncselekmények, amelyek esetében kiadatásnak van helye.

(5) Üldözést csak az alábbi általános feltételekkel lehet folytatni:

a) Az üldözést folytató hivatalos személyeknek betartják e cikk rendelkezéseit és azon Szerződő Fél jogszabályait, amelynek a területén tevékenykednek; követik az eljárni jogosult belföldi hatóságok utasításait.

b) Az üldözés során kizárólag a szárazföldi határokat szabad átlépni.

c) A magánlakásokba és a nyilvánosság elől elzárt helyekre való belépés tilos.

d) Az üldözést folytató hivatalos személyek egyenruhájuk, karszalag vagy a járművükre erősített kellékek alapján egyértelműen felismerhetőeknek kell lenniük; civil öltözék és a fent említett azonosító jelek nélküli rendőrségi jármű együttes használata tilos; az üldözést folytató hivatalos személyeknek mindig képeseknek kell lenniük annak igazolására, hogy hivatalos minőségükben járnak el.

e) Az üldözést folytató hivatalos személyek maguknál tarthatják szolgálati fegyvereiket; a fegyverhasználat a jogos védelem esetét kivéve tilos.

f) Ha a (2) bekezdés b) pontjának rendelkezései szerint az üldözött személyt az eljárni jogosult belföldi hatóságok elé állítás céljából elfogták, vele szemben csak biztonsági átvizsgálást lehet végezni; a szállítás alatt bilincs használható; az üldözött személynél talált tárgyakat le lehet foglalni.

g) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett egyes műveletek után az üldözést folytató hivatalos személyek megjelennek azon Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező hatóságai előtt, amelynek területén tevékenykedtek, és jelentést tesznek tevékenységükről; ezen hatóságok felkérésére mindaddig rendelkezésre állnak, amíg a tevékenységük körülményeit megfelelően nem tisztázták; ezt az előírást kell alkalmazni akkor is, ha a üldözés nem járt az üldözött személy elfogásával.

h) A Szerződő Fél hatóságainak üldözést végző tagjai, azon Szerződő Fél hatóságainak a megkeresésére, amelynek területén az üldözést folytatták, segítséget nyújtanak az azon műveletet követő nyomozáshoz, amelyben részt vettek, ideértve a bírósági eljárást is.

(6) Azt a személyt, akit a (2) bekezdésben előírt intézkedést követően az eljárni jogosult belföldi hatóságok őrizetbe vettek, állampolgárságára való tekintet nélkül őrizetben lehet tartani kihallgatás céljából. A nemzeti jog vonatkozó szabályait értelemszerűen kell alkalmazni.

Ha a személy nem annak a Szerződő Félnek az állampolgára, amelynek területén őrizetbe vették, az őrizetbe vételt követő legkésőbb hat órán belül el kell engedni – mely időtartamba az éjfél és a délelőtt 9 óra közötti időt nem kell beszámítani –, kivéve ha az eljárni jogosult belföldi hatóságok előzőleg bármilyen formájú megkeresést kaptak a személy ideiglenes letartóztatására kiadatás céljából.

(7) Az (1)–(6) bekezdésben említett hivatalos személyek a következők:

a Belga Királyság tekintetében : a "police judiciaire près les parquets" (az ügyészségek melletti bűnügyi rendőrség), a "gendarmerie" (csendőrség) és a "police communale" (önkormányzati rendőrség) tagjai, valamint a (10) bekezdésben említett megfelelő kétoldalú megállapodásokban rögzített feltételek alapján a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelmével, a tiltott fegyver- és robbanóanyag-kereskedelemmel, valamint a mérgező és veszélyes hulladékok tiltott szállításával kapcsolatos hatáskörükben eljárva a vámtisztviselők,

a Németországi Szövetségi Köztársaság tekintetében : "Polizeien des Bundes und der Länder" (a Szövetségi Rendőrség és a Szövetségi Állami Rendőrség) tisztviselői, valamint csak a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme, valamint a tiltott fegyverkereskedelem vonatkozásában a "Zollfahndungsdienst" (vámügyi nyomozó szolgálat) tisztjei az Államügyészi Hivatalt segítő tisztviselő minőségükben,

a Francia Köztársaság tekintetében : a nemzeti rendőrség és a "gendarmerie nationale" (nemzeti csendőrség) bűnügyi részlegeinek tisztviselői, valamint a (10) bekezdésben említett megfelelő kétoldalú megállapodásokban rögzített feltételek alapján a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelmével, a tiltott fegyver- és robbanóanyag-kereskedelemmel, valamint a mérgező és veszélyes hulladékok tiltott szállításával kapcsolatos hatáskörükben eljárva a vámtisztviselők,

a Luxemburgi Nagyhercegség tekintetében : a "gendarmerie" (csendőrség) és a rendőrség tisztviselői, valamint a vámtisztviselők a (10) bekezdésben említett megfelelő kétoldalú megállapodásokban rögzített feltételek alapján a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelmével, a tiltott fegyver- és robbanóanyag-kereskedelemmel, valamint a mérgező és veszélyes hulladékok tiltott szállításával kapcsolatos hatáskörükben eljárva,

a Holland Királyság tekintetében : a "Rijkspolitie" (nemzeti rendőrség) és a "Gemeentepolitie" (önkormányzati rendőrség) tisztviselői, valamint a (10) bekezdésben említett megfelelő kétoldalú megállapodásokban rögzített feltételek alapján a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelmével, a tiltott fegyver- és robbanóanyag-kereskedelemmel, valamint a mérgező és veszélyes hulladékok tiltott szállításával kapcsolatos hatáskörükben eljárva az importvámért és a jövedéki adóért felelős adófelügyeleti és adónyomozó hatóságok tisztviselői.

(8) Az érintett Szerződő Felekre ezt a cikket az 1974. május 11-i jegyzőkönyvvel módosított 1962. június 27-i A kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Benelux szerződés 27. cikkének sérelme nélkül kell alkalmazni.

(9) Ezen egyezmény aláírásakor mindegyik Szerződő Fél nyilatkozatot tesz, amelyben a vele közös határral rendelkező Szerződő Felek tekintetében a (2), (3) és (4) bekezdés alapján meghatározza a területén végzett üldözés módjait.

Bármely Szerződő Fél bármikor helyettesítheti nyilatkozatát egy másik nyilatkozattal, feltéve hogy ez korábbi nyilatkozata hatályát nem korlátozza.

A nyilatkozatokat az egyes Szerződő Felekkel való konzultációt követően kell megtenni, arra törekedve, hogy egyenértékű szabályozást biztosítsanak a belső határok mindkét oldalán.

(10) A Szerződő Felek az (1) bekezdés hatályát kétoldalú alapon kiterjeszthetik, és e cikk végrehajtása érdekében további rendelkezéseket fogadhatnak el.

42. cikk

A 40. és 41. cikkben említett műveletek során egy másik Szerződő Fél területén tevékenykedő hivatalos személyeket a sérelmükre vagy általuk elkövetett bűncselekmények tekintetében e másik Fél tisztviselőinek kell tekinteni.

43. cikk

(1) Ha ezen egyezmény 40. és 41. cikke alapján egy Szerződő Felet képviselő hivatalos személyek egy másik Szerződő Fél területén folytatnak tevékenységet, az általuk eljárásuk során okozott károkért az előbbi Szerződő Fél annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint felel, amelynek területén a tevékenységet folytatják.

(2) Az a Szerződő Fél, amelynek területén az (1) bekezdésben említett kár bekövetkezett, a kárt a saját tisztviselői által okozott kárra vonatkozó előírásoknak megfelelően téríti meg.

(3) Az a Szerződő Fél, amelyet képviselő hivatalos személyek egy másik Szerződő Fél területén valakinek kárt okoztak, teljes mértékben megtéríti ez utóbbi Szerződő Félnek az általa a sértetteknek vagy a károsultaknak, illetve az utánuk kártérítésre jogosult személyeknek kifizetett kártérítési összegeket.

(4) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben – harmadik személyekkel szembeni jogok gyakorlásának sérelme nélkül és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések kivételével – minden Szerződő Fél lemond az olyan károk megtérítésének igényléséről, amelyet egy másik Szerződő Féltől szenvedett el.

44. cikk

(1) A vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelően, valamint számításba véve a helyi körülményeket és műszaki lehetőségeket, a Szerződő Felek – különösen a határ menti területeken – telefon-, rádió- és telexvonalakat, valamint más közvetlen kapcsolatokat építenek ki a rendőri, határrendészeti és vámügyi együttműködés elősegítésére, különösen azért, hogy a határon átnyúló megfigyeléssel és üldözéssel kapcsolatos információkat időben továbbíthassák.

(2) E rövid távon megteendő intézkedések mellett különösen a következő lehetőségeket tanulmányozzák:

a) felszerelések cseréje vagy megfelelő rádiókészülékkel ellátott összekötő hivatalos személyek kihelyezése;

b) a határ menti területeken használt frekvenciasávok szélesítése;

c) közös összeköttetések kiépítése az ugyanazokon a területeken tevékenykedő rendőri, határrendészeti és vámszervek számára;

d) a kommunikációs felszerelések beszerzésére irányuló programok egyeztetése abból a célból, hogy szabványosított és kompatibilis kommunikációs rendszereket építsenek ki.

45. cikk

(1) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elfogadják a szükséges intézkedéseket az alábbiak biztosítása érdekében:

a) a szállást nyújtó létesítmények vezetői vagy megbízottjaik ügyeljenek arra, hogy az ott elszállásolt külföldiek, beleértve a többi Szerződő Fél és az Európai Közösségek más tagállamai állampolgárait – a kísérő házastárs vagy kísérő kiskorú gyermekek, illetve az utazó csoportok tagjainak kivételével –, személyesen töltsék ki és írják alá a bejelentkezési nyomtatványokat, és személyazonosságukat érvényes személyazonosító okmány felmutatásával igazolják;

b) a kitöltött bejelentkezési nyomtatványokat a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára megőrizzék vagy azokat részükre továbbítsák, amennyiben ezt ezek a hatóságok szükségesnek tekintik a veszélyek megelőzése, a büntetőügyben folytatott nyomozás, illetve eltűnt személyek keresése vagy balesetek áldozatai körülményeinek tisztázása érdekében, kivéve ha a nemzeti jogszabályok másként rendelkeznek.

(2) Az (1) bekezdést az értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni az ellenszolgáltatás fejében bérelhető szálláshelyen, különösen a sátorban, lakókocsiban és hajóban éjszakázó személyek esetében.

46. cikk

(1) Nemzeti jogszabályai betartásával egyes esetekben bármely Szerződő Fél megkeresés hiányában is elküldheti az érintett Szerződő Fél számára azokat az információkat, amelyek fontosak lehetnek számára a jövőbeni bűnözés elleni harc, valamint a közrenddel és a közbiztonsággal szembeni vagy azokat veszélyeztető bűncselekmények megelőzése során.

(2) A 39. cikk (4) bekezdésében említett határ menti területeken történő együttműködésre vonatkozó megállapodások sérelme nélkül az információkat egy kijelölendő központi szerven keresztül kell kicserélni. Különösen sürgős esetekben az e cikk szerinti információcserére az érintett rendőrhatóságok között közvetlenül is sor kerülhet, kivéve ha a nemzeti jogszabályok másként rendelkeznek. A központi szervet erről a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatni kell.

47. cikk

(1) A Szerződő Felek olyan kétoldalú megállapodásokat is köthetnek, amelyek értelmében az egyik Szerződő Fél egy másik Szerződő Fél rendőrhatóságaihoz összekötő tisztviselőket rendel ki határozott vagy határozatlan időre.

(2) Az összekötő tisztviselők határozott vagy határozatlan időre történő kihelyezésének az a célja, hogy elősegítsék és felgyorsítsák a Szerződő Felek közötti együttműködést, különösen oly módon, hogy segítséget nyújtanak:

a) információcserével, amely a megelőzés és a büntetőjog alkalmazásának eszközeivel a bűnözés ellen folytatott harc érdekében szükséges;

b) rendőrségi és igazságügyi kölcsönös bűnügyi jogsegélyre irányuló kérelmek végrehajtása során;

c) a külső határok őrizetéért felelős hatóságok által ellátott feladatok tekintetében.

(3) Az összekötő tisztviselők feladata a tanácsadás és a segítségnyújtás. Az összekötő tisztviselők nem jogosultak önálló rendőrségi intézkedés végrehajtására. Ezek a tisztviselők információkat szolgáltatnak, és feladataikat a kihelyező Szerződő Fél és a fogadó Szerződő Fél által adott utasításoknak megfelelően látják el. Rendszeresen jelentést tesznek a fogadó rendőrhatóság vezetőjének.

(4) A Szerződő Felek – kétoldalú vagy többoldalú megállapodások keretein belül –megállapodhatnak abban, hogy az egyik Szerződő Féltől harmadik államokba kihelyezett összekötő tisztviselők egy vagy több másik Szerződő Fél érdekeit is képviselik. Az ilyen megállapodások alapján a harmadik államokba kihelyezett összekötő tisztviselők, megkeresésre vagy saját kezdeményezésük alapján, információkat szolgáltatnak a többi Szerződő Félnek is, és hatáskörükben e Felek nevében feladatokat látnak el. A Szerződő Felek tájékoztatják egymást arról, hogy mely harmadik államokba szándékoznak összekötő tisztviselőket kihelyezni.

2. FEJEZET

KÖLCSÖNÖS BŰNÜGYI JOGSEGÉLY

48. cikk

(1) E fejezet rendelkezéseinek az a célja, hogy kiegészítsék az 1959. április 20-i, kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményt, valamint a Benelux Gazdasági Unió tagjainak minősülő Szerződő Felek közötti kapcsolatokban az 1974. május 11-i jegyzőkönyv által módosított 1962. június 27-i, kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Benelux szerződés II. fejezetét, továbbá hogy elősegítsék e megállapodások végrehajtását.

(2) Az (1) bekezdés nem érinti a Szerződő Felek közötti hatályos kétoldalú megállapodások átfogóbb rendelkezéseinek alkalmazását.

49. cikk

Kölcsönös jogsegély nyújtására kerül sor az alábbi esetekben is:

a) a közigazgatási hatóságok által indított eljárásokban olyan cselekmények miatt, amelyek az egyik vagy mindkét Szerződő Fél nemzeti jogszabályai alapján szabálysértésnek minősülnek, ha a határozat ellen jogorvoslatnak van helye büntetőügyekben is hatáskörrel rendelkező bíróság előtt;

b) alaptalan büntetőeljárás vagy alaptalan elítélés miatti kártalanítási igényekre vonatkozó eljárásokban;

c) kegyelmi eljárásban;

d) büntetőeljáráshoz kapcsolódó polgári jogi igények tekintetében, amennyiben a büntetőbíróság még nem hozott végleges határozatot a büntetőeljárásban;

e) büntetés vagy intézkedés végrehajtásával, pénzbírság beszedésével vagy eljárási költségek megfizetésével kapcsolatos bírósági okiratok kézbesítésénél;

f) a büntetéskiszabás felfüggesztésére vagy valamely büntetés vagy intézkedés végrehajtásának felfüggesztésére, a feltételes szabadságra bocsátásra vagy valamely büntetés vagy intézkedés végrehajtásának elhalasztására vagy megszakítására vonatkozó intézkedések tekintetében.

50. cikk

(1) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a 48. cikkben említett egyezménynek és szerződésnek megfelelően kölcsönös jogsegélyt nyújtanak egymásnak a jövedéki adóra, a hozzáadottérték-adóra és a vámokra vonatkozó törvények és rendelkezések megsértése esetében. A vámügyi rendelkezések alatt a Belgium, a Németországi Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia között a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról 1967. szeptember 7-én kötött egyezmény 2. cikkében, valamint a Tanács 1981. május 19-i 1468/81/EGK rendeletének 2. cikkében megállapított szabályokat kell érteni.

(2) A jövedékkel való visszaéléssel kapcsolatos megkereséseket nem lehet elutasítani azzal az indokkal, hogy a megkeresett ország nem vet ki jövedéki adót a megkeresésben említett árukra.

(3) A megkeresett Szerződő Fél előzetes hozzájárulása nélkül a megkereső Szerződő Fél a megkeresett Szerződő Féltől kapott információt vagy bizonyítékot nem továbbíthat, és nem használhatja fel a megkeresésben nem említett nyomozás, büntetőeljárás vagy egyéb eljárás céljára.

(4) Az e cikkben előírt kölcsönös jogsegély teljesítését meg lehet tagadni, ha a hiányosan befizetett vagy eltitkolt vámfizetési kötelezettség vélelmezett összege nem haladja meg a 25000 ECU-t, vagy ha az engedély nélkül exportált vagy importált áruk vélelmezett értéke nem haladja meg a 100000 ECU-t, kivéve ha a körülményekre vagy a gyanúsított személyére tekintettel az ügyet a megkereső Szerződő Fél rendkívül súlyosnak tekinti.

(5) Amennyiben a jogsegélykérelmet igazságügyi hatóság terjesztette elő, e cikk rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a kért jogsegély olyan cselekményre vonatkozik, amely közigazgatási hatóságok által szabálysértés miatt csak pénzbírsággal büntetendő.

51. cikk

A Szerződő Felek a házkutatásra vagy lefoglalásra irányuló jogsegélykérelem elfogadhatóságát kizárólag az alábbi feltételekhez köthetik:

a) a jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló cselekmény mindkét Szerződő Fél jogszabályai alapján szabadságvesztéssel vagy olyan szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő, amelynek maximális időtartama legalább hat hónap, vagy az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján ugyanilyen büntetéssel és a másik Szerződő Fél jogszabályai alapján közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó szabálysértésként büntetendő, amelyek határozata ellen jogorvoslatnak van helye büntetőügyekben is hatáskörrel rendelkező bíróság előtt;

b) a jogsegély iránti megkeresés végrehajtása egyébként összeegyeztethető a megkeresett Szerződő Fél jogszabályaival.

52. cikk

(1) A Szerződő Felek az eljárási iratait egy másik Szerződő Fél területén tartózkodó személy számára közvetlenül postai úton megküldhetik. A Szerződő Felek megküldik a Végrehajtó Bizottságnak az ilyen módon továbbítható iratok listáját.

(2) Ha feltehető, hogy a címzett nem érti azt a nyelvet, amelyen az irat készült, az iratot – vagy legalább annak lényeges részeit – le kell fordítani annak a Szerződő Félnek a nyelvére, illetve egyik nyelvére, amelynek területén a címzett tartózkodik. Ha az iratot küldő hatóságnak tudomása van arról, hogy a címzett csak valamely más nyelven ért, az iratot – vagy legalább annak lényeges részeit – arra a másik nyelvre kell lefordítani.

(3) Azok a szakértők vagy tanúk, akik nem jelentek meg a postai úton kézbesített idézésre, nem sújthatók semmiféle szankcióval, illetve ellenük nem lehet kényszerítő intézkedést alkalmazni még akkor sem, ha az idézés bírói felszólítást tartalmaz, kivéve ha ezt követően önként a megkereső Szerződő Fél területére lépnek és ott ismét szabályszerűen idézik őket. A hatóságok biztosítják, hogy a postai úton elküldött idézés ne tartalmazzon bírói felszólítást. Ez a rendelkezés nem érinti az 1974. május 11-i jegyzőkönyvvel módosított, 1962. június 27-i, kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Benelux szerződés 34. cikkét.

(4) Ha a jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló cselekmény mindkét Szerződő Fél joga szerint a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó szabálysértésnek minősül, és amennyiben a határozatuk ellen jogorvoslatnak van helye büntetőügyekben is hatáskörrel rendelkező bíróság előtt, az eljárási iratok megküldésére főszabályként az (1) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni.

(5) Ha a címzett lakcíme ismeretlen vagy a megkereső Szerződő Fél az irat személyes kézbesítését kéri, az (1) bekezdés rendelkezéseire tekintet nélkül az eljárási iratokat a megkeresett Szerződő Fél igazságügyi hatóságain keresztül is meg lehet küldeni.

53. cikk

(1) Az igazságügyi hatóságok a jogsegély iránti kérelmeket egymás között közvetlenül megküldhetik, és az azokra adott válaszokat ugyanilyen módon küldhetik vissza.

(2) Az (1) bekezdés nem korlátozza azt a lehetőséget, hogy a megkereséseket az igazságügyi minisztériumok között vagy a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete nemzeti központi irodáján keresztül küldjék meg vagy juttassák vissza.

(3) Az igazságügyi minisztériumokon keresztül kell továbbítani az olyan személyek ideiglenes átadására vagy átszállítására irányuló megkereséseket, akik előzetes letartóztatásban vannak vagy szabadságvesztés-büntetésüket töltik, illetve szabadságelvonással járó intézkedés hatálya alatt állnak, továbbá a bűnügyi nyilvántartásokban található információk rendszeres vagy esetenkénti kicserélésére irányuló megkereséseket.

(4) A Németországi Szövetségi Köztársaság tekintetében igazságügyi minisztérium alatt – az 1959. április 20-i A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény értelmében – a szövetségi igazságügy-minisztert és a szövetségi államok (Länder) igazságügy-minisztereit vagy igazságügyi szenátorait kell érteni.

(5) Az 1959. április 20-i, kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 21. cikkének vagy az 1974. május 11-i jegyzőkönyv által módosított 1962. június 27-i, kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Benelux szerződés 42. cikkének megfelelően a vezetési és pihenési időszakokra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt tett, büntetőeljárás indítására irányuló feljelentéseket a megkereső Szerződő Fél igazságügyi hatóságai közvetlenül továbbíthatják a megkeresett Szerződő Fél igazságügyi hatóságai számára.

3. FEJEZET

A KÉTSZERES BÜNTETÉS TILALMA (NE BIS IN IDEM) ELVÉNEK ALKALMAZÁSA

54. cikk

Az ellen a személy ellen, akinek a cselekményét a Szerződő Felek egyikében jogerősen elbírálták, ugyanazon cselekmény alapján nem lehet egy másik Szerződő Fél területén büntetőeljárást indítani, amennyiben elítélés esetén a büntetést már végrehajtották, végrehajtása folyamatban van, vagy az ítélet meghozatalának helye szerinti Szerződő Fél jogszabályainak értelmében azt többé nem lehet végrehajtani.

55. cikk

(1) Ezen egyezmény megerősítésekor, elfogadásakor vagy jóváhagyásakor az alábbi esetekben vagy esetek egyikében bármely Szerződő Fél kinyilváníthatja, hogy az 54. cikket magára nézve nem tekinti kötelezőnek:

a) ha a külföldi ítélettel elbírált cselekmény részben vagy egészben a saját területén történt; az előbbi esetben azonban ez a kivétel nem alkalmazható, ha a cselekmény részben annak a Szerződő Félnek a területén történt, ahol az ítéletet meghozták;

b) ha a külföldi ítélettel elbírált cselekmény az illető Szerződő Fél nemzetbiztonságát vagy hasonló lényeges érdekeit sértő bűncselekménynek minősül;

c) ha a külföldi ítélettel elbírált cselekményt az illető Szerződő Fél tisztviselője hivatali kötelezettségeinek megsértésével követte el.

(2) Az a Szerződő Fél, amely az (1) bekezdés b) pontjában említett kivétellel kapcsolatos nyilatkozatot tett, meghatározza azokat a bűncselekményfajtákat, amelyekre ez a kivétel alkalmazható.

(3) A Szerződő Felek bármikor visszavonhatják az (1) bekezdésben említett kivétellel vagy kivételekkel kapcsolatos nyilatkozatot.

(4) Az (1) bekezdés alapján tett nyilatkozat tárgyát képező kivételeket nem lehet alkalmazni, ha az érintett Szerződő Fél ugyanazzal a bűncselekménnyel kapcsolatban a másik Szerződő Felet büntetőeljárás lefolytatására kérte fel, illetve az érintett személy kiadatásához hozzájárult.

56. cikk

Ha egy Szerződő Fél területén újabb büntetőeljárást indítanak olyan személlyel szemben, akit egy másik Szerződő Fél ugyanazon cselekmény alapján már jogerősen elítélt, az ezen cselekmény miatt az utóbbi Szerződő Félnél letöltött szabadságvesztés időtartamát le kell vonni a kiszabott büntetésből. Amilyen mértékben a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik, a szabadságvesztéssel nem járó büntetéseket is be kell számítani.

57. cikk

(1) Ha egy Szerződő Fél egy személyt bűncselekmény elkövetésével gyanúsít, és e Szerződő Fél eljárni jogosult hatóságai szerint alaposan feltehető, hogy a gyanúsítás e személy ugyanazon cselekményével kapcsolatos, amelyet egy másik Szerződő Félnél már jogerősen elbíráltak, ezek a hatóságok – ha szükségesnek látják – a vonatkozó információk érdekében megkeresik annak a Szerződő Félnek az eljárni jogosult hatóságait, amelynek területén már határozatot hoztak.

(2) A kért információkat a lehető legrövidebb időn belül rendelkezésre bocsátják, és a továbbiakban a folyamatban lévő eljárás során figyelembe veszik.

(3) Ezen egyezmény megerősítésekor, elfogadásakor vagy jóváhagyásakor a Szerződő Felek megnevezik az e cikkben előírt információk kérésére és átvételére felhatalmazott hatóságokat.

58. cikk

A fenti rendelkezések nem zárják ki a külföldön hozott bírósági határozatok tekintetében a ne bis in idem elvével kapcsolatos átfogóbb nemzeti rendelkezések alkalmazását.

4. FEJEZET

KIADATÁS

59. cikk

(1) E fejezet rendelkezéseinek az a célja, hogy kiegészítsék az 1957. szeptember 13-i európai kiadatási egyezményt, valamint a Benelux Gazdasági Unió tagjainak minősülő Szerződő Felek közötti kapcsolatokban az 1974. május 11-i jegyzőkönyv által módosított 1962. június 27-i, kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Benelux szerződés I. fejezetét, továbbá hogy elősegítsék e megállapodások végrehajtását.

(2) Az (1) bekezdés nem érinti a Szerződő Felek között hatályos kétoldalú megállapodások átfogóbb rendelkezéseinek alkalmazását.

60. cikk

Két olyan Szerződő Fél közötti kapcsolatokban, amelyek közül az egyik nem részese az 1957. szeptember 13-i európai kiadatási egyezménynek, az említett egyezmény rendelkezéseit az egyezmény megerősítésekor tett fenntartások és nyilatkozatok figyelembevételével kell alkalmazni, illetve olyan Szerződő Felek tekintetében, amelyek nem részesei az említett egyezménynek, ezen egyezmény megerősítésekor, jóváhagyásakor vagy elfogadásakor tett fenntartások és nyilatkozatok figyelembevételével kell alkalmazni.

61. cikk

A Francia Köztársaság kötelezettséget vállal arra, hogy egy Szerződő Fél megkeresésére kiadja azokat a személyeket, akikkel szemben olyan cselekmények miatt indítottak büntetőeljárást, amelyek a francia jogszabályok alapján olyan szabadságvesztéssel járó büntetéssel vagy olyan szabadságelvonással járó intézkedéssel sújthatók, amelynek maximális időtartama legalább két év, és a megkereső Szerződő Fél jogszabályai alapján olyan szabadságvesztéssel járó büntetéssel vagy olyan szabadságelvonással járó intézkedéssel sújthatók, amelynek maximális időtartama legalább egy év.

62. cikk

(1) Az elévülés félbeszakadása tekintetében csak a megkereső Szerződő Fél rendelkezéseit lehet alkalmazni.

(2) A megkeresett Szerződő Fél által adott amnesztia nem akadálya a kiadatásnak, kivéve ha a bűncselekmény ennek a Szerződő Félnek a joghatósága alá tartozik.

(3) Nem érinti a kiadatásra irányuló kötelezettséget az olyan magánindítvány vagy büntetőeljárás megindítására jogosító hivatalos indítvány hiánya, amely csak a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai értelmében szükséges.

63. cikk

A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az 59. cikkben említett egyezménynek és szerződésnek megfelelően kiadják egymásnak azokat a személyeket, akikkel szemben a megkereső Szerződő Fél igazságügyi hatóságai az 50. cikk (1) bekezdésében említett bűncselekmények miatt folytatnak büntetőeljárást, vagy akiket a megkereső Szerződő Fél igazságügyi hatóságai ilyen bűncselekmény miatt kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtása céljából keresnek.

64. cikk

A Schengeni Információs Rendszerbe a 95. cikknek megfelelően bevitt figyelmeztető jelzés ugyanolyan hatállyal rendelkezik, mint az 1957. szeptember 13-i európai kiadatási egyezmény 16. cikke szerinti vagy az 1974. május 11-i jegyzőkönyvvel módosított, 1962. június 27-i, kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Benelux szerződés 15. cikke szerinti ideiglenes letartóztatás iránti megkeresés.

65. cikk

(1) A diplomáciai út igénybevétele lehetőségének sérelme nélkül a kiadatás és átszállítás iránti megkereséseket a megkereső Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező minisztériuma küldi meg a megkeresett Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező minisztériumának.

(2) A hatáskörrel rendelkező minisztériumok a következők:

a Belga Királyság tekintetében : az Igazságügyi Minisztérium,

a Németországi Szövetségi Köztársaság tekintetében : a Szövetségi Igazságügyi Miniszter és a szövetségi államok (Länder) igazságügy-miniszterei vagy igazságügyi szenátorai,

a Francia Köztársaság tekintetében : a Külügyminisztérium,

a Luxemburgi Nagyhercegség tekintetében : az Igazságügyi Minisztérium,

a Holland Királyság tekintetében : az Igazságügyi Minisztérium.

66. cikk

(1) Ha a kiadni kért személy kiadatását a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai nem tiltják nyilvánvalóan, ez a Szerződő Fél a kiadatást alakszerű kiadatási eljárás nélkül is engedélyezheti, ha a kiadni kért személyt a bíróság egy tagja meghallgatta, és tájékoztatta az alakszerű kiadatási eljáráshoz való jogáról, és ezután a kiadni kért személy a bíró előtt tett nyilatkozatában a kiadatásba beleegyezik. A kiadni kért személy a meghallgatás során jogosult védő segítségét igénybe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiadatás esetén az a kiadni kért személy, aki kifejezetten kijelentette, hogy lemond a specialitás elve alapján biztosított védelemről, nyilatkozatát nem vonhatja vissza.

5. FEJEZET

BÜNTETŐÍTÉLETEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA

67. cikk

Az alábbi rendelkezéseket az Európa Tanácsnak Az elítélt személyek átadásáról szóló, 1983. március 21-én kelt egyezményében részes Szerződő Felek között, az említett egyezmény kiegészítése céljából kell alkalmazni.

68. cikk

(1) Az a Szerződő Fél, amelynek területén jogerős ítélettel szabadságvesztés-büntetést szabtak ki vagy szabadságelvonással járó intézkedést rendeltek el egy másik Szerződő Fél állampolgárával szemben, aki hazájába szökve elkerülte a büntetés vagy intézkedés végrehajtását, megkeresheti az utóbbi Szerződő Felet azért, hogy ha a szökött személy a területén tartózkodik, vegye át a büntetés vagy az intézkedés végrehajtását.

(2) A megkereső Szerződő Fél kérésére a megkeresett Szerződő Fél őrizetbe veheti az elítélt személyt a büntetés vagy intézkedés – vagy annak még letöltendő része – végrehajtásának átvétele iránti megkeresést megalapozó iratok megérkezése előtt, illetve a megkereséssel kapcsolatos határozat meghozatala előtt is, valamint egyéb intézkedéseket tehet annak biztosítása érdekében, hogy a személy a megkeresett Szerződő Fél területén maradjon.

69. cikk

A végrehajtás 68. cikk szerinti átadásához nem kell megszerezni annak a személynek a hozzájárulását, akivel szemben a büntetést kiszabták vagy a szabadságelvonással járó intézkedést elrendelték. Az Európa Tanácsnak Az elítélt személyek átadásáról szóló, 1983. március 21-én kelt egyezménye többi rendelkezését az értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni.

6. FEJEZET

KÁBÍTÓSZEREK

70. cikk

(1) A Szerződő Felek állandó munkacsoportot állítanak fel a kábítószerekkel kapcsolatos bűnözés elleni küzdelem tekintetében felmerülő közös problémák vizsgálatára és szükség esetén javaslatok kidolgozására, a Szerződő Felek közötti együttműködés gyakorlati és technikai vonatkozásainak javítása céljából. A munkacsoport javaslatait a Végrehajtó Bizottságnak terjeszti elő.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkacsoport, amelynek tagjait az erre jogosult nemzeti hatóságok nevezik ki, elsősorban a rendőri, határrendészeti és vámhatóságok képviselőiből áll.

71. cikk

(1) Bármilyen típusú kábítószer és pszichotróp anyag, köztük a kannabisz közvetlen vagy közvetett értékesítése, valamint az ilyen termékek és anyagok értékesítés vagy kivitel céljából történő birtoklása tekintetében a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Egyesült Nemzetek hatályos egyezményeinek [1] megfelelően meghozzák a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelmének megakadályozása és büntetése céljából szükséges intézkedéseket.

(2) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy – a 74., 75. és 76. cikk vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül – közigazgatási és büntetőjogi intézkedésekkel megakadályozzák és büntetik a kábítószerek és pszichotróp anyagok, köztük a kannabisz tiltott kivitelét, valamint az ilyen termékek és anyagok értékesítését, beszerzését és átadását.

(3) A kábítószerek és pszichotróp anyagok, köztük a kannabisz tiltott behozatala elleni küzdelem érdekében a Szerződő Felek külső határaikon fokozzák a személyek, áruk és szállítóeszközök mozgásának ellenőrzését. Ezeket az intézkedéseket a 70. cikkben említett munkacsoport dolgozza ki. Ez a munkacsoport többek között megfontolja a belső határszolgálat alól felszabaduló határrendészeti és vámszemélyzet egy részének áthelyezését, valamint modern kábítószer-felderítő módszerek és kábítószer-kereső kutyák alkalmazását.

(4) E cikk rendelkezéseinek betartása érdekében a Szerződő Felek különös figyelmet fordítanak a közismerten kábítószer-kereskedésre használt helyek célzott ellenőrzésére.

(5) A Szerződő Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák és leküzdjék minden kábítószer és pszichotróp anyag, köztük a kannabisz iránti tiltott kereslet hátrányos következményeit. Az ennek érdekében szükséges intézkedések elfogadásáért az egyes Szerződő Felek felelősek.

72. cikk

A Szerződő Felek alkotmányuknak és nemzeti jogrendjüknek megfelelően gondoskodnak arról, hogy megalkossák azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal folytatott tiltott kereskedelemből származó jövedelmek lefoglalását és elkobzását.

73. cikk

(1) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy alkotmányuknak és nemzeti jogrendjüknek megfelelően olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelmével összefüggésben lehetővé teszik ellenőrzött szállítások alkalmazását.

(2) Az ellenőrzött szállítást elrendelő határozatot minden konkrét esetben az összes érintett Szerződő Fél előzetes engedélye alapján lehet csak meghozni.

(3) A Szerződő Felek saját területükön irányításuk és ellenőrzésük alatt tartják a műveletet, és jogosultak abba beavatkozni.

74. cikk

A kábítószerek és pszichotróp anyagok legális kereskedelmét illetően a Szerződő Felek megállapodnak, hogy a 71. cikkben felsorolt ENSZ-egyezmények alapján fennálló kötelezettségekből eredő, a belső határokon végzett ellenőrzéseket – amennyire csak lehetséges – az ország belsejébe helyezik át.

75. cikk

(1) Azok a személyek, akik a Szerződő Felek területére utaznak be vagy ezeken a területeken belül mozognak, magukkal vihetik a gyógykezelésükhöz szükséges kábítószereket, illetve pszichotróp anyagokat, amennyiben ellenőrzéskor a lakóhelyük szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott vagy hitelesített igazolást mutatnak fel.

(2) Az (1) bekezdésben említett és egy Szerződő Fél által kiadott igazolás formáját és tartalmát, és különösen a termékek és anyagok fajtájára és mennyiségére, valamint az utazás időtartamára vonatkozó adatokat a Végrehajtó Bizottság állapítja meg.

(3) A Szerződő Felek tájékoztatják egymást a (2) bekezdésben említett igazolás kiadására vagy hitelesítésére hatáskörrel rendelkező hatóságokról.

76. cikk

(1) Annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék ezeknek az ellenőrzéseknek a hatékonyságát, a Szerződő Felek – amennyiben szükséges – orvosi, etikai és gyakorlati szokásaiknak megfelelő intézkedéseket fogadnak el az olyan kábítószerek és pszichotróp anyagok ellenőrzésére, amelyek egy vagy több Szerződő Fél területén szigorúbban ellenőrizendők, mint a saját területükön.

(2) Az (1) bekezdést azokra az anyagokra is alkalmazni kell, amelyeket gyakran használnak fel kábítószerek és pszichotróp anyagok előállítására.

(3) A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást azokról az intézkedésekről, amelyeket az (1) és (2) bekezdésekben említett anyagok legális kereskedelmének figyelemmel kísérése céljából hoztak.

(4) Az e téren tapasztalt problémákkal a Végrehajtó Bizottság rendszeresen foglalkozik.

7. FEJEZET

LŐFEGYVEREK ÉS LŐSZEREK

77. cikk

(1) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a lőfegyverek és lőszerek megszerzésére, birtoklására, kereskedelmére és átadására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket e fejezet rendelkezéseihez igazítják.

(2) Ez a fejezet a lőfegyvereknek és lőszereknek természetes és jogi személyek általi megszerzésére, birtoklására, kereskedelmére és átadására terjed ki; nem terjed ki a központi és területi hatóságok, a fegyveres erők vagy a rendőrség lőfegyverekkel vagy lőszerekkel való ellátására, vagy a felsoroltak által történő megszerzésre és birtoklásra, valamint a közvállalkozások által végzett lőfegyver- és lőszergyártásra.

78. cikk

(1) E fejezet alkalmazásában a lőfegyvereket az alábbiak szerint kell osztályozni:

a) tiltott fegyverek;

b) engedélyhez kötött fegyverek;

c) bejelentéshez kötött fegyverek.

(2) A lőfegyverek zárszerkezetére, tölténytárára és csövére – értelemszerű eltérésekkel – az azokra a tárgyakra irányadó rendelkezések vonatkoznak, amelyekbe azt beszerelték vagy beszerelni szándékoznak.

(3) Ezen egyezmény alkalmazásában a "rövid lőfegyverek" azokat a lőfegyvereket jelentik, amelyek csőhosszúsága nem haladja meg a 30 cm-t, illetve amelyek teljes hossza nem haladja meg a 60 cm-t; a "hosszú lőfegyverek" az egyéb lőfegyvereket jelentik.

79. cikk

(1) A tiltott lőfegyverek és lőszerek listájába a következő tárgyak tartoznak:

a) általában hadi fegyverként használt lőfegyverek;

b) automata lőfegyverek, még akkor is, ha nem hadi fegyverek;

c) más tárgynak álcázott lőfegyverek;

d) áthatoló, robbanó vagy gyújtólövedékkel szerelt lőszer és ilyen lőszerek lövedékei;

e) dumdum- vagy üreges hegyű lövedékkel szerelt pisztoly- és revolverlőszer és az ilyen lőszerek lövedékei.

(2) Egyes esetekben a hatáskörrel rendelkező hatóságok engedélyezhetik az (1) bekezdésben említett lőfegyvereket és lőszereket, ha ez nem áll ellentétben a közrenddel vagy a közbiztonsággal.

80. cikk

(1) Azoknak a lőfegyvereknek a listája, amelyek megszerzése és birtoklása engedélyhez kötött, legalább a következő lőfegyvereket tartalmazza, feltéve hogy azok nem tiltottak:

a) félautomata vagy ismétlő rövid lőfegyverek;

b) központi gyújtású egylövetű rövid lőfegyverek;

c) peremgyújtású egylövetű rövid lőfegyverek, amelyek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb;

d) félautomata hosszú lőfegyverek, amelyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására képes;

e) ismétlő vagy félautomata hosszú lőfegyverek, 60 cm-nél rövidebb huzagolatlan csővel;

f) félautomata lőfegyverek polgári használatra, amelyek úgy néznek ki, mint az automata hadi fegyverek.

(2) Az engedélyhez kötött lőfegyverek listája nem tartalmazza az alábbiakat:

a) riasztó-, gáz- és jelzőfegyverek, feltéve hogy technikai úton biztosították, hogy ezeket a fegyvereket szokásos eszközökkel nem lehet átalakítani lövedékkel rendelkező lőszerek kilövésére, és feltéve hogy az ingerlő hatású anyag kilövése nem okoz maradandó testi sérülést;

b) félautomata hosszú lőfegyverek, amelyek tölténytára és töltényűrje újratöltés nélkül háromnál több lőszert nem képes befogadni, feltéve hogy a tölténytár nem levehető, vagy ha bizonyos, hogy a lőfegyvereket szokásos eszközökkel nem lehet olyan lőfegyverekké átalakítani, amelyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására képes.

81. cikk

A bejelentéshez kötött lőfegyverek listája az alábbiakat tartalmazza, amennyiben ezek a fegyverek nem tiltottak, és nem is engedélyhez kötöttek:

a) ismétlő hosszú lőfegyverek;

b) egylövetű hosszú lőfegyverek huzagolt csővel vagy csövekkel;

c) peremgyújtású egylövetű rövid lőfegyverek, amelyek teljes hossza meghaladja a 28 cm-t;

d) a 80. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt fegyverek.

82. cikk

A 79., 80. és 81. cikkben említett fegyverek listája nem tartalmazza az alábbi tárgyakat:

a) lőfegyverek, amelyek modellje vagy gyártási éve – kivételek fenntartásával – 1870. január 1-je előtti, feltéve hogy nem alkalmasak tiltott fegyverekhez vagy engedélyhez kötött fegyverekhez való lőszer kilövésére;

b) az a) pontban felsorolt fegyverek másolatai, feltéve hogy ezeket nem lehet fémhüvelyű lőszer kilövésére felhasználni;

c) műszaki eljárás alkalmazásával mindenféle lőszer kilövésére alkalmatlanná tett lőfegyverek, amelyek ebbéli minőségét hivatalos szerv beütőjellel szavatolta, illetve amelyeket ilyennek ismert el.

83. cikk

A 80. cikkben szereplő lőfegyver megszerzése vagy birtoklása csak akkor engedélyezhető:

a) ha az érintett személy elmúlt 18 éves, a vadászat vagy sport céljából engedélyezett kivételektől eltekintve;

b) ha az érintett személy elmebetegség vagy egyéb elmebeli vagy fizikai fogyatékosság miatt nem minősül alkalmatlannak lőfegyver megszerzésére vagy birtoklására;

c) ha az érintett személyt nem ítélték el bűncselekmény elkövetése miatt, vagy ha semmilyen egyéb jel nem utal arra, hogy az illető veszélyt jelenthet a közrendre vagy a közbiztonságra;

d) ha az érintett személy által a lőfegyver megszerzésére vagy birtoklására felhozott ok alaposnak tekinthető.

84. cikk

(1) A 81. cikkben említett lőfegyverek tekintetében a bejelentést a 85. cikkben említett személyek által vezetett nyilvántartásba kell bejegyezni.

(2) Ha a lőfegyvert a 85. cikkben nem említett személy ruházza át, az átruházást az egyes Szerződő Felek által megállapítandó szabályoknak megfelelően be kell jelenteni.

(3) Az e cikkben említett bejelentésnek az érintett személyek és fegyverek azonosítása érdekében szükséges adatokat kell tartalmaznia.

85. cikk

(1) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az engedélyhez kötött lőfegyverek gyártói és kereskedői számára engedélyeztetési kötelezettséget írnak elő, valamint hogy a bejelentéshez kötött lőfegyverek gyártói és kereskedői számára bejelentési kötelezettséget írnak elő. Az engedélyhez kötött lőfegyverekre vonatkozó engedély kiterjed a bejelentéshez kötött lőfegyverekre is. A Szerződő Felek felügyeletet gyakorolnak a fegyvergyártók és fegyverkereskedők felett, ami biztosítja az eredményes ellenőrzést.

(2) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak olyan rendelkezések elfogadására, amelyek szerint minimumkövetelményként minden lőfegyvert az azonosítást lehetővé tevő, maradandó azonosító számmal kell ellátni, és a lőfegyvereken fel kell tüntetni a gyártó jelzését is.

(3) A Szerződő Felek kötelezik a gyártókat és a kereskedőket, hogy nyilvántartást vezessenek az engedélyhez és a bejelentéshez kötött lőfegyverekről; a nyilvántartásnak lehetővé kell tennie a lőfegyverek fajtájának és eredetének, valamint az azokat megszerző személyeknek a gyors azonosítását.

(4) A 79. és 80. cikk értelmében engedélyhez kötött lőfegyverek tekintetében a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak olyan rendelkezések elfogadására, amelyek szerint a lőfegyveren található azonosító számot és a gyártó jelzését rávezetik a birtokos számára kiadott engedélyre.

86. cikk

(1) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak olyan rendelkezések elfogadására, amelyek az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött lőfegyverek jogos birtokosai számára megtiltják, hogy ezeket a fegyvereket olyan személynek adják át, aki nem rendelkezik a megszerzésükhöz szükséges engedéllyel vagy a bejelentésükről szóló igazolással.

(2) A Szerződő Felek az általuk megállapított szabályoknak megfelelően engedélyezhetik az ilyen lőfegyverek ideiglenes átadását.

87. cikk

(1) A Szerződő Felek nemzeti jogszabályaikba olyan rendelkezéseket építenek be, amelyek lehetővé teszik az engedély visszavonását azon személyektől, akik már nem tesznek eleget az engedélykiadás 83. cikk szerinti feltételeinek.

(2) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfelelő intézkedéseket – köztük a lőfegyverek lefoglalására és az engedély visszavonására vonatkozó intézkedéseket – hoznak, és hogy megfelelő büntetéseket állapítanak meg a lőfegyverekre vonatkozó törvényi és egyéb rendelkezések megsértése esetére. Ezek a büntetések magukban foglalhatják a lőfegyverek elkobzását is.

88. cikk

(1) A lőfegyver megszerzéséhez szükséges engedéllyel rendelkező személynek nem kell engedély az e lőfegyverhez való lőszer megvételéhez.

(2) A lőfegyver megszerzéséhez szükséges engedéllyel nem rendelkező személy lőszervásárlására az arra a fegyverre irányadó rendelkezések vonatkoznak, amelyhez a lőszer való. Engedély adható a lőszerek egy vagy valamennyi fajtájára.

89. cikk

A műszaki és gazdasági fejlődés, valamint a nemzetbiztonság figyelembevétele érdekében a Végrehajtó Bizottság módosíthatja vagy kiegészítheti a tiltott, az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött lőfegyverek listáját.

90. cikk

A Szerződő Felek a lőfegyverekre és lőszerekre vonatkozó szigorúbb törvényi és egyéb rendelkezéseket is elfogadhatnak.

91. cikk

(1) A Szerződő Felek A lőfegyverek magánszemélyek által történő megszerzésének és birtoklásának ellenőrzéséről szóló, 1978. június 28-án kelt európai egyezmény alapján megállapodnak abban, hogy nemzeti jogszabályaik keretein belül kialakítják a másik Szerződő Fél területén szokásosan tartózkodó személyek – akár magánszemély, akár ott letelepedett fegyver-kiskereskedő – fegyverszerzésére vonatkozó információk kicserélésének rendszerét. Fegyver-kiskereskedő az a személy, akinek üzleti tevékenysége részben vagy egészben lőfegyverek kiskereskedelmi értékesítéséből áll.

(2) Az információcsere az alábbiakra vonatkozik:

a) két olyan Szerződő Fél között, akik már megerősítették az (1) bekezdésben említett egyezményt: az említett egyezmény 1. függelék A. rész (1) bekezdése a)–h) pontjában felsorolt lőfegyverekre;

b) két olyan Szerződő Fél között, amelyeknek legalább egyike nem erősítette meg az (1) bekezdésben említett egyezményt: az egyes Szerződő Feleknél engedélyhez vagy bejelentéshez kötött lőfegyverekre.

(3) A lőfegyverek megszerzésével kapcsolatos információkat késedelem nélkül továbbítani kell, és az alábbiakat kell tartalmazniuk:

a) a lőfegyver megszerzésének időpontja és az azt megszerző személy adatai, azaz:

- természetes személy esetében: vezetéknév, utónevek, születési hely és idő, lakcím és útlevél vagy személyazonosító igazolvány száma, a kiállítás időpontja és a kiállító hatóság adatai, fegyverkereskedő-e vagy sem,

- jogi személy esetében: név vagy cégnév és székhely, valamint a jogi személy képviseletére jogosult személy vezetékneve, utónevei, születési helye és ideje, lakcíme és az útlevél vagy személyazonosító igazolvány száma;

b) a kérdéses lőfegyver modellje, gyártási száma, kalibere és egyéb jellegzetességei, valamint azonosító száma.

(4) Minden Szerződő Fél kijelöli a (2) és (3) bekezdésekben említett információk elküldéséért és fogadásáért felelős nemzeti hatóságot, és haladéktalanul tájékoztatja a többi Szerződő Felet a kijelölt hatósággal kapcsolatos változásokról.

(5) Az egyes Szerződő Felek által kijelölt hatóság az általa kapott információkat – a bűncselekmények és szabálysértések megakadályozása vagy üldözése céljából – továbbíthatja hatáskörrel rendelkező helyi rendőrhatóságoknak és a határőrizetért felelős hatóságoknak.

IV. CÍM

A SCHENGENI INFORMÁCIÓS RENDSZER

1. FEJEZET

A SCHENGENI INFORMÁCIÓS RENDSZER LÉTREHOZÁSA

92. cikk

(1) A Szerződő Felek közös információs rendszert (a továbbiakban: "Schengeni Információs Rendszer") hoznak létre és tartanak fenn, amely az egyes Szerződő Felek nemzeti részéből és a technikai támogatóegységből áll. A Schengeni Információs Rendszer lehetővé teszi a Szerződő Felek által kijelölt hatóságok számára, hogy automatizált lekérdezési eljárás révén hozzáférjenek a személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez a nemzeti jognak megfelelően végzett határellenőrzések, és más, az országon belül végzett rendőrségi és vámellenőrzések céljából, továbbá a 96. cikk szerinti figyelmeztetőjelzés-kategória esetében vízumok és tartózkodási engedélyek kiadása, valamint az idegenrendészeti jogszabályok alkalmazása céljából is ezen egyezmény a személyek mozgására vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása keretében.

(2) Az egyes Szerződő Felek saját költségükre és saját kockázatukra létrehozzák és fenntartják a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részét, amelynek adatállományát a technikai támogatóegység segítségével a többi Szerződő Fél adatállományaihoz tartalmilag azonossá alakítják. A (3) bekezdésben említett adatok gyors és eredményes továbbításának biztosítása érdekében az egyes Szerződő Felek a nemzeti rész létrehozásakor betartják azokat a protokollokat és eljárásokat, amelyeket a Szerződő Felek a technikai támogatóegység számára együttesen állapítottak meg. Az egyes nemzeti részek adatállománya az egyes Szerződő Felek területén való automatizált lekérdezések céljára szolgál. Egy másik Szerződő Fél nemzeti részeiből az adatállomány lekérdezése nem lehetséges.

(3) A Szerződő Felek közös költségükre és közös kockázatukra létrehozzák és fenntartják a Schengeni Információs Rendszer technikai támogatóegységét. A Strasbourgban létrehozandó technikai támogatóegységért a Francia Köztársaság felelős. A technikai támogatóegység olyan adatállományból áll, amely online adatátvitel révén biztosítja, hogy a nemzeti részek adatállományai azonos információkat tartalmazzanak. A technikai támogatóegység adatállományai személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket tartalmaznak, amennyiben ezek valamennyi Szerződő Felet érintik. A technikai támogató egység adatállománya az e bekezdésben, valamint a 113. cikk (2) bekezdésében említett adatokon kívül más adatot nem tartalmaz.

2. FEJEZET

A SCHENGENI INFORMÁCIÓS RENDSZER MŰKÖDÉSE ÉS HASZNÁLATA

93. cikk

A Schengeni Információs Rendszer célja az, hogy – ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően – a rendszer útján szolgáltatott információk felhasználásával a Szerződő Felek területén fenntartsák a közrendet és a közbiztonságot, ideértve a nemzetbiztonságot is, és hogy ezeken a területeken alkalmazzák ezen egyezménynek a személyek mozgására vonatkozó rendelkezéseit.

94. cikk

(1) A Schengeni Információs Rendszer csak azokat az adatkategóriákat tartalmazza, amelyeket az egyes Szerződő Felek szolgáltatnak, és amelyek a 95–100. cikkben megállapított célok érdekében szükségesek. A figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Fél megvizsgálja, hogy az ügy jelentősége indokolja-e figyelmeztető jelzés bevitelét a Schengeni Információs Rendszerbe.

(2) Az adatkategóriák a következők:

a) személyek, akikre nézve figyelmeztető jelzést adtak ki;

b) a 100. cikkben említett tárgyak és a 99. cikkben említett járművek.

(3) Személyek vonatkozásában legfeljebb a következő adatokat vihetik be:

a) vezetéknév és utónév, adott esetben a felvett nevet külön rögzítik;

b) különleges, objektív és nem változtatható testi ismertetőjelek;

c) második utónév első betűje;

d) születés helye és ideje;

e) nem;

f) állampolgárság;

g) hogy az érintett személyeknél van-e fegyver;

h) hogy az érintett személyek erőszaktól sem riadnak-e vissza;

i) a figyelmeztető jelzés oka;

j) a foganatosítandó intézkedés.

Egyéb információk – különösen az Európa Tanács 1981. január 28-án kelt, az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló egyezményének 6. cikke első mondatában felsorolt adatok – nem engedélyezettek.

(4) Ha a Szerződő Fél úgy véli, hogy a 95., 97. vagy 99. cikknek megfelelő figyelmeztető jelzés nem egyeztethető össze nemzeti jogszabályaival, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel, a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részének adatállományában található figyelmeztető jelzéshez a későbbiekben olyan értelmű megjelölést csatolhat, hogy a figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedést a területén nem hajtják végre. Ezzel összefüggésben konzultálni kell a többi Szerződő Féllel. Ha a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Fél nem vonja vissza a figyelmeztető jelzést, azt a többi Szerződő Fél tekintetében továbbra is teljes mértékben alkalmazni kell.

95. cikk

(1) Az olyan személyekre vonatkozó adatokat, akiknek a letartóztatását kiadatás céljából kérik, a megkereső Szerződő Fél igazságügyi hatóságának kérésére be kell vinni.

(2) Figyelmeztető jelzés kiadása előtt a Szerződő Fél ellenőrzi, hogy a megkeresett Szerződő Fél nemzeti jogszabályai alapján van-e törvényes lehetőség a letartóztatásra. Ha a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Félnek efelől kétségei vannak, konzultálnia kell a többi érintett Szerződő Féllel.

A figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Fél a figyelmeztető jelzéssel egyidejűleg a lehető leggyorsabb módon elküldi a megkeresett Szerződő Feleknek az üggyel kapcsolatos alábbi lényeges információkat:

a) a letartóztatási célból megkeresést kibocsátó hatóság;

b) van-e letartóztatási parancs vagy ezzel azonos joghatályú egyéb okmány, illetve végrehajtható ítélet;

c) a bűncselekmény jellege és jogi minősítése;

d) a bűncselekmény elkövetési körülményeinek leírása, beleértve a helyet, az időpontot és azon személy bűncselekményben való részvételének mértékét, akire nézve figyelmeztető jelzést adtak ki;

e) amennyire lehetséges, a bűncselekmény következményei.

(3) A megkeresett Szerződő Fél a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részének adatállományában található figyelmeztető jelzéshez megjelölést csatolhat, amely a megjelölés törléséig megtiltja a letartóztatást a figyelmeztető jelzés alapján. A megjelölést legkésőbb 24 órával a figyelmeztető jelzés bevitele után törölni kell, kivéve ha a Szerződő Fél jogi vagy különleges célszerűségi okokból megtagadja a kért letartóztatás foganatosítását. Különösen kivételes esetekben, ha a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló tényállás komplex jellege indokolja, a fent említett határidő egy hétre meghosszabbítható. A többi Szerződő Fél a figyelmeztető jelzésben kért letartóztatást a megjelölés vagy a letartóztatás megtagadásáról szóló határozat sérelme nélkül foganatosíthatja.

(4) Ha egy Szerződő Fél különösen sürgős okokból azonnali körözés iránt terjeszt elő megkeresést, a megkeresett Szerződő Fél megvizsgálja, hogy le tud-e mondani a megjelölésről. Ha a figyelmeztető jelzést jóváhagyják, a megkeresett Szerződő Fél megteszi az összes szükséges lépést abból a célból, hogy a foganatosítandó intézkedést azonnal végre lehessen hajtani.

(5) Ha a letartóztatást azért nem lehet foganatosítani, mert a vizsgálatot nem fejezték be, vagy mert azt a megkeresett Szerződő Fél megtagadja, ez utóbbinak a figyelmeztető jelzést úgy kell tekintenie, mint az érintett személy tartózkodási helyének közlése céljából tett figyelmeztető jelzést.

(6) A megkeresett Szerződő Felek a figyelmeztető jelzésben kért intézkedést a hatályos kiadatási egyezményeknek és a nemzeti jogszabályoknak megfelelően hajtják végre. A megkeresett Szerződő Felek nem kötelesek a kért intézkedés végrehajtására, ha saját állampolgárukról van szó, ez azonban nem érinti a nemzeti jogszabályoknak megfelelő letartóztatás foganatosításának lehetőségét.

96. cikk

(1) A beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló külföldiekkel kapcsolatos adatokat a hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságok vagy bíróságok által – a nemzeti jogszabályokban megállapított eljárási szabályoknak megfelelően – hozott határozatban elrendelt nemzeti figyelmeztető jelzés alapján viszik be.

(2) A határozatot a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot fenyegető veszéllyel lehet indokolni, amelyet a külföldi nemzeti területen való jelenléte idézhet elő.

Ilyen helyzet különösen olyan külföldi esetén fordulhat elő:

a) akit legalább egy éves szabadságvesztés-büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt ítéltek el;

b) akinek esetében megalapozottan feltehető, hogy súlyos bűncselekményeket, köztük a 71. cikkben említett bűncselekményeket követett el, vagy akinek esetében konkrét jelek utalnak arra, hogy ilyen bűncselekményeket tervez elkövetni az egyik Szerződő Fél területén.

(3) A határozat azon a tényen is alapulhat, hogy a külföldi ellen vissza nem vont vagy fel nem függesztett, kiutasítással, beléptetés megtagadásával vagy kitoloncolással járó intézkedést hoztak, amely a külföldiek beutazására vagy tartózkodására vonatkozó nemzeti jogszabályok be nem tartása miatt a beutazás vagy – adott esetben – a tartózkodás tilalmáról rendelkezik vagy ezzel jár együtt.

97. cikk

Az eltűnt személyekkel vagy az olyan személyekkel kapcsolatos adatokat, akiket saját védelmük vagy fenyegető veszély elhárítása érdekében átmenetileg rendőri védelem alá kell helyezni, a figyelmeztető jelzést kiadó fél hatáskörrel rendelkező hatósága vagy bírósága megkeresésére viszik be, hogy a rendőrhatóságok ily módon közölhessék tartózkodási helyüket a figyelmeztető jelzést kiadó Féllel, illetve hogy útjuk továbbfolytatásának megakadályozása érdekében biztonságos helyre vihessék őket, amennyiben a nemzeti jogszabályok erre lehetőséget biztosítanak. Ez a rendelkezés különösen a kiskorúakra és azokra a személyekre vonatkozik, akiket a hatáskörrel rendelkező hatóság határozata alapján – akaratuk ellenére – zárt intézetben kell elhelyezni. Nagykorú eltűnt személyekkel kapcsolatos adatokat csak az ő hozzájárulásukkal lehet közölni.

98. cikk

(1) A hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságok megkeresésére a tartózkodási hely vagy lakóhely közlése céljából be kell vinni a tanúkra, továbbá azokra a személyekre vonatkozó adatokat, akiket az igazságügyi hatóságok előtti megjelenésre büntetőeljárás keretében azért idéztek, hogy számot adjanak azokról a cselekményekről, amelyek miatt büntetőeljárás folyik ellenük, illetve akiknek büntetőítéletet vagy szabadságvesztés-büntetés letöltése céljából megjelenésre felhívó idézést kell kézbesíteni.

(2) A kért információkat a nemzeti jogszabályoknak és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló hatályos egyezményeknek megfelelően kell a megkereső féllel közölni.

99. cikk

(1) A személyekre és járművekre vonatkozó adatokat leplezett figyelés vagy célzott ellenőrzés céljából – a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Fél nemzeti jogszabályainak betartásával – az (5) bekezdésnek megfelelően kell bevinni.

(2) Ilyen figyelmeztető jelzést lehet kiadni bűncselekmények üldözése és a közbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzése céljából:

a) amikor konkrét adatok utalnak arra, hogy az illető személy számos és különösen súlyos bűncselekményt tervez elkövetni vagy követ el; vagy

b) amikor az illető személy átfogó értékelése – különösen az általa elkövetett múltbeli bűncselekmények – alapján feltételezhető, hogy az illető személy a jövőben is különösen súlyos bűncselekményeket fog elkövetni.

(3) Emellett a nemzeti jogszabályoknak megfelelően figyelmeztető jelzést lehet kiadni a nemzetbiztonságért felelős hatóságok megkeresésére is, ha konkrét adatok utalnak arra, hogy a (4) bekezdésben említett információkra szükség van annak érdekében, hogy elhárítsák az illető személytől kiinduló komoly veszélyt vagy a külső vagy belső nemzetbiztonságot fenyegető egyéb komoly veszélyt. A figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Fél előzetesen köteles konzultálni a többi Szerződő Féllel.

(4) A leplezett figyelés keretében a határellenőrzések és az ország belsejében végzett egyéb rendőrségi és vámellenőrzések során az alábbi információkat lehet – részben vagy egészben – összegyűjteni és a figyelmeztető jelzést kiadó hatósággal közölni:

a) az a tény, hogy megtalálták azt a személyt vagy járművet, akire vagy amelyre nézve a figyelmeztető jelzést kiadták;

b) az ellenőrzés helye, ideje vagy indoka;

c) az utazás útvonala és az úti cél;

d) az illető személyt kísérő személyek vagy a jármű utasai;

e) a használt jármű;

f) a szállított tárgyak;

g) a személy vagy a jármű megtalálásának körülményei.

Az információk összegyűjtése során ügyelni kell arra, hogy ne veszélyeztessék a figyelés leplezett jellegét.

(5) Az (1) bekezdésben említett célzott ellenőrzés során a (2) és (3) bekezdésben említett célok megvalósítása érdekében személyeket, járműveket és szállított tárgyakat lehet a nemzeti jogszabályoknak megfelelően átvizsgálni. Ha a különleges ellenőrzésre a Szerződő Fél jogszabályai alapján nincs törvényes lehetőség, helyette az illető Szerződő Félnek automatikusan leplezett figyelést kell alkalmaznia.

(6) A megkeresett Szerződő Fél a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részének adatállományában található figyelmeztető jelzéshez egy megjelölést csatolhat, amely a megjelölés törléséig – leplezett figyelés vagy célzott ellenőrzés céljából – megtiltja a figyelmeztető jelzés szerinti intézkedés végrehajtását. A megjelölést legkésőbb 24 órával a figyelmeztető jelzés bevitele után törölni kell, kivéve ha a Szerződő Fél jogi vagy különleges célszerűségi okokból megtagadja a kért intézkedés végrehajtását. A többi Szerződő Fél a figyelmeztető jelzésben kért intézkedést a megjelölésre vagy a megtagadásra tekintet nélkül végrehajthatja.

100. cikk

(1) A Schengeni Információs Rendszerbe be kell vinni az olyan tárgyakra vonatkozó adatokat, amelyeket lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresnek.

(2) Ha egy lekérdezés nyomán kiderül, hogy a megtalált tárgy vonatkozásában már létezik tárgykörözést elrendelő figyelmeztető jelzés, az azt megállapító hatóság a szükséges intézkedések összehangolása érdekében kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kiadó hatósággal. E célból ezen egyezménynek megfelelően személyes adatokat is közölni lehet. Az a Szerződő Fél, amelynek területén a tárgyat megtalálják, a szükséges intézkedéseket nemzeti jogszabályaival összhangban hajtja végre.

(3) A következő kategóriájú tárgyakat kell bevinni:

a) ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett, 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjárművek;

b) ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett, 750 kg-t meghaladó önsúlyú utánfutók és lakókocsik;

c) ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett lőfegyverek;

d) ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett kitöltetlen hivatalos okmányok;

e) ellopott, jogellenesen felhasznált vagy elveszett kiállított személyazonosító iratok (útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetői engedélyek);

f) bankjegyek (feljegyzett sorszámú bankjegyek).

101. cikk

(1) A Schengeni Információs Rendszerbe bevitt adatokhoz való hozzáférés joga és az ilyen adatok közvetlen lekérdezésének joga kizárólag azoknak a hatóságoknak van fenntartva, amelyek a következők végzésére rendelkeznek hatáskörrel:

a) határellenőrzések;

b) az országon belül végzett egyéb rendőrségi és vámellenőrzések, valamint ezeknek az ellenőrzéseknek a koordinálása.

(2) A 96. cikknek megfelelően bevitt adatokhoz való hozzáférés jogát és az ilyen adatok közvetlen lekérdezésének jogát – ezen egyezmény személyek mozgására vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával összefüggésben – a vízumkiadásra jogosult hatóságok, a vízumkérelmek elbírálására illetékes központi hatóságok és a tartózkodási engedélyek kiadására, valamint az idegenrendészeti jogszabályok alkalmazására jogosult hatóságok is gyakorolhatják. Az adatokhoz való hozzáférésre az egyes Szerződő Felek nemzeti jogszabályai vonatkoznak.

(3) A felhasználók csak a feladataik ellátásához szükséges adatokat kérdezhetik le.

(4) Az egyes Szerződő Felek megküldik a Végrehajtó Bizottságnak azoknak a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a listáját, amelyek jogosultak a Schengeni Információs Rendszerben található adatok közvetlen lekérdezésére. Ez a lista az egyes hatóságok tekintetében tartalmazza, hogy mely adatokat és milyen célra kérdezhetnek le.

3. FEJEZET

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME ÉS AZ ADATOK BIZTONSÁGA A SCHENGENI INFORMÁCIÓS RENDSZERBEN

102. cikk

(1) A Szerződő Felek a 95–100. cikkben szabályozott adatokat csak az azokban a cikkekben említett egyes figyelmeztetőjelzés-kategóriákra megállapított célokra használhatják fel.

(2) Az adatokat csak technikai célból lehet átmásolni, amennyiben az átmásolásra azért van szükség, hogy a 101. cikkben említett hatóságok közvetlen lekérdezést végezhessenek. A más Szerződő Felek által kiadott figyelmeztető jelzéseket nem lehet átmásolni a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részéből egy másik nemzeti adatállományba.

(3) Az ezen egyezmény 95–100. cikkében megállapított figyelmeztető jelzések tekintetében az (1) bekezdéstől való eltérést – a figyelmeztető jelzés kategóriájának megváltoztatása érdekében – a közrendet és a közbiztonságot közvetlenül fenyegető komoly veszély megelőzésének szükségességével, jelentős nemzetbiztonsági okkal vagy súlyos bűncselekmény megelőzése céljával kell megindokolni. E célból meg kell szerezni a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Fél előzetes beleegyezését.

(4) Az adatokat nem lehet közigazgatási célokra felhasználni. E rendelkezéstől eltérően a 96. cikk alapján bevitt adatokat a Szerződő Felek nemzeti jogszabályainak megfelelően kizárólag a 101. cikk (2) bekezdéséből következő célokra lehet felhasználni.

(5) Az (1)–(4) bekezdésnek nem megfelelő adatfelhasználás minden Szerződő Fél jogszabályai értelmében rendeltetésellenes felhasználásnak minősül.

103. cikk

Annak ellenőrzése céljából, hogy a lekérdezés elfogadható-e vagy sem, minden Szerződő Fél biztosítja, hogy az adatkezelő szerv rögzíthesse a személyes adatok átlagosan minden tizedik átvitelét a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részében. A rögzítést csak erre a célra lehet felhasználni, hat hónap után pedig törölni kell.

104. cikk

(1) Amennyiben ebben az egyezményben szigorúbb feltételeket nem írtak elő, a figyelmeztető jelzésekre a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak.

(2) Amennyiben ez az egyezmény nem ír elő külön rendelkezéseket, a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részébe bevitt adatokra az egyes Szerződő Felek jogszabályait kell alkalmazni.

(3) Amennyiben ez az egyezmény nem ír elő külön rendelkezéseket a figyelmeztető jelzésben kért intézkedés végrehajtásával kapcsolatban, az intézkedést végrehajtó megkeresett Szerződő Fél nemzeti jogszabályait kell alkalmazni. Amennyiben ezen egyezmény külön rendelkezéseket tartalmaz a figyelmeztető jelzésben kért intézkedés végrehajtásával kapcsolatban, az intézkedésre való jogosultságra a megkeresett Szerződő Fél nemzeti jogszabályai irányadók. Ha a kért intézkedés nem hajtható végre, a megkeresett Szerződő Fél haladéktalanul tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Felet.

105. cikk

A figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Fél felel az adatok pontosságáért, naprakészségéért, valamint a Schengeni Információs Rendszerbe történő adatbevitel jogszerűségéért.

106. cikk

(1) Csak a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Fél jogosult arra, hogy az általa bevitt adatokat módosítsa, kiegészítse, javítsa vagy törölje.

(2) Ha a figyelmeztető jelzést kiadóval nem azonos Szerződő Fél olyan adatokkal rendelkezik, amelyek alapján feltehető, hogy egy adat ténybeli tévedést tartalmaz vagy azt jogellenesen tárolják, erről a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Felet; ez utóbbi köteles a közlést ellenőrizni, és ha szükséges, a kérdéses adatot haladéktalanul kijavítani vagy törölni.

(3) Ha a Szerződő Felek nem tudnak megállapodásra jutni, a figyelmeztető jelzést kiadóval nem azonos Szerződő Fél az ügyet véleményezésre a 115. cikk (1) bekezdésben említett közös ellenőrző hatóság elé terjeszti.

107. cikk

Ha egy személy vonatkozásában már szerepel figyelmeztető jelzés a Schengeni Információs Rendszerben, a további figyelmeztető jelzést bevivő Szerződő Fél a figyelmeztető jelzés beviteléről megállapodik az első figyelmeztető jelzést bevivő Szerződő Féllel. A Szerződő Felek e célból általános szabályokat is meghatározhatnak.

108. cikk

(1) Minden Szerződő Fél kijelöl egy szervet, amely a Schengeni Információs Rendszer nemzeti része tekintetében központi hatáskörrel rendelkezik.

(2) Minden Szerződő Fél ezen a szerven keresztül adja ki a figyelmeztető jelzéseket.

(3) Az említett szerv felelős a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részének zökkenőmentes működéséért, és meghozza azokat az intézkedéseket, melyek az ebben az egyezményben foglalt rendelkezések betartása céljából szükségesek.

(4) A Szerződő Felek a letéteményesen keresztül tájékoztatják egymást az (1) bekezdésben említett szervről.

109. cikk

(1) A személyeknek azt a jogát, hogy hozzáférhessenek a Schengeni Információs Rendszerbe bevitt rájuk vonatkozó adatokhoz, annak a Szerződő Félnek a jogszabályaival összhangban lehet gyakorolni, amely előtt erre a jogra hivatkoznak. Ha a nemzeti jogszabályok így rendelkeznek, a 114. cikk (1) bekezdésében előírt nemzetiellenőrző hatóság határoz arról, hogy kell-e az információt közölni, és ha igen, milyen módon. A figyelmeztető jelzést kiadóval nem azonos Szerződő Fél csak akkor közölhet ilyen adatokkal kapcsolatos információkat, ha korábban a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Fél számára lehetőséget biztosított álláspontja ismertetésére.

(2) Az érintett személytől megtagadják az információk közlését, ha ez a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos jogszerű feladatok végrehajtása vagy harmadik személyek jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges. A leplezett figyelés céljából történő figyelmeztető jelzés érvényességének időtartama alatt az adatok közlését minden esetben meg kell tagadni.

110. cikk

Mindenkinek jogában áll a személyére vonatkozó téves ténybeli adatokat kijavíttatni, illetve a személyére vonatkozó, jogellenesen tárolt adatokat töröltetni.

111. cikk

(1) A Szerződő Felek területén bárki eljárást indíthat a nemzeti jogszabályok értelmében hatáskörrel rendelkező bíróság vagy hatóság előtt a személyére vonatkozó figyelmeztető jelzés miatt, különösen az abban foglalt információk kijavítása, törlése vagy rendelkezésre bocsátása végett, illetve kártérítés céljából.

(2) A Szerződő Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy – a 116. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – végrehajtják az (1) bekezdésben említett bíróságok vagy hatóságok meg nem támadható határozatát.

112. cikk

(1) A Schengeni Információs Rendszerbe személyek felkutatása céljából bevitt személyes adatokat csak azoknak a céloknak az eléréséhez szükséges ideig lehet tárolni, amelyekre tekintettel rendelkezésre bocsátották őket. A figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Félnek legkésőbb a bevitelt követő három év elteltével felül kell vizsgálnia az adatok további tárolásának szükségességét. A 99. cikkben említett figyelmeztető jelzések esetében ez az időtartam egy év.

(2) Adott esetben az egyes Szerződő Felek nemzeti jogszabályaiknak megfelelően rövidebb felülvizsgálati időtartamokat állapítanak meg.

(3) Az adatoknak a rendszerből történő programozott törléséről a Schengeni Információs Rendszer technikai támogatóegysége egy hónappal korábban automatikusan tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Felet.

(4) A figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Fél a felülvizsgálati időtartamon belül a figyelmeztető jelzés fenntartása mellett dönthet, amennyiben ez a figyelmeztető jelzés kiadásával elérni kívánt cél érdekében szükséges. A figyelmeztető jelzés meghosszabbítását közölni kell a technikai támogatóegységgel. A meghosszabbított figyelmeztető jelzésre az (1) bekezdés rendelkezései vonatkoznak.

113. cikk

(1) A 112. cikkben nem említett adatokat legfeljebb tíz évig, a kiállított személyazonosító iratokkal és feljegyzett sorszámú bankjegyekkel kapcsolatos adatokat legfeljebb öt évig, a gépjárművekkel, utánfutókkal és lakókocsikkal kapcsolatos adatokat pedig legfeljebb három évig lehet tárolni.

(2) A törölt adatokat a technikai támogatóegységben egy évig még tárolják. Ezen időszak alatt csak pontosságuk és bevitelük jogszerűségének utólagos ellenőrzése érdekében használhatók fel. Ezt követően az adatokat meg kell semmisíteni.

114. cikk

(1) Az egyes Szerződő Felek ellenőrző hatóságot jelölnek ki, amely a nemzeti jogszabályoknak megfelelően felelős a Schengeni Információs Rendszer nemzeti része adatállományának független felügyeletéért, valamint annak ellenőrzéséért, hogy a Schengeni Információs Rendszerbe bevitt adatok feldolgozása és felhasználása nem sérti-e az adatok alanyának jogait. Az ellenőrző hatóság e célból hozzáférhet a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részének adatállományához.

(2) Mindenkinek jogában áll felkérni az ellenőrző hatóságokat, hogy ellenőrizzék a Schengeni Információs Rendszerbe bevitt, a saját személyére vonatkozó adatokat és ezeknek az adatoknak a felhasználását. Erre a jogra annak a Szerződő Félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelyhez a kérést intézik. Ha az adatokat egy másik Szerződő Fél vitte be, az ellenőrzést e Szerződő Fél ellenőrző hatóságával szorosan össze kell hangolni.

115. cikk

(1) Létre kell hozni egy közös ellenőrző hatóságot is, amelynek feladata a Schengeni Információs Rendszer technikai támogatóegységének ellenőrzése. Ez a hatóság az egyes nemzeti ellenőrző hatóságok két-két képviselőjéből áll. A Szerződő Felek egy-egy szavazattal rendelkeznek. Az ellenőrzést az ebben az egyezményben megállapított rendelkezéseknek és az Európa Tanács 1981. január 28-án kelt, az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló egyezményének megfelelően, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való felhasználása szabályozására irányuló 1987. szeptember 17-i R(87)15. ajánlását figyelembe véve, valamint a technikai támogatóegység vonatkozásában hatáskörrel rendelkező Szerződő Fél nemzeti jogának megfelelően kell ellátni.

(2) A Schengeni Információs Rendszer technikai támogatóegysége tekintetében a közös ellenőrző hatóságnak az a feladata, hogy ellenőrizze az egyezmény rendelkezéseinek szabályszerű végrehajtását. E célból hozzáférhet a technikai támogatóegység adatállományához.

(3) A közös ellenőrző hatóság hatásköre kiterjed arra is, hogy vizsgálja a Schengeni Információs Rendszer működése során esetleg felmerülő alkalmazási vagy értelmezési nehézségeket, tanulmányozza a Szerződő Felek nemzeti ellenőrző hatóságai által végzett független ellenőrzés gyakorlása vagy a rendszerbe való betekintés jogának gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, és harmonizált javaslatokat dolgozzon ki a meglévő problémák közös megoldására.

(4) A közös ellenőrző hatóság által készített jelentéseket azok elé a hatóságok elé kell beterjeszteni, amelyek elé a nemzeti ellenőrző hatóságok saját jelentéseiket beterjesztik.

116. cikk

(1) Az egyes Szerződő Felek – nemzeti jogszabályaiknak megfelelően – felelnek a Schengeni Információs Rendszer nemzeti adatállományának használata révén valamely személynek okozott kárért. Ez vonatkozik a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Fél által okozott kárra is, ha ez utóbbi téves adatokat vitt be vagy az adatok tárolása jogszerűtlen volt.

(2) Ha az a Szerződő Fél, aki ellen eljárást indítottak, nem azonos a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Féllel, felszólításra ez utóbbi köteles a kártérítésként kifizetett összegeket megtéríteni, kivéve ha ezeket az adatokat a megkeresett Szerződő Fél az egyezmény megsértésével használta fel.

117. cikk

(1) Az e cím alkalmazása keretében átadott személyes adatok gépi feldolgozása tekintetében az egyes Szerződő Felek legkésőbb ezen egyezmény hatálybalépéséig elfogadják azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyek abból a célból szükségesek, hogy a személyes adatok védelmét legalább olyan szinten valósítsák meg, amilyen szintet az Európa Tanács 1981. január 28-én kelt, az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló egyezményében megállapított elvek eredményeznek, figyelembe véve az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való felhasználása szabályozására irányuló 1987. szeptember 17-i R(87) 15. ajánlását is.

(2) A személyes adatoknak az e címben szabályozott továbbítására mindaddig nem kerülhet sor, amíg a személyes adatok védelmére irányuló, az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések az átadással érintett Szerződő Felek területén hatályba nem lépnek.

118. cikk

(1) Az egyes Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Schengeni Információs Rendszer nemzeti része tekintetében elfogadják a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy:

a) megakadályozzák, hogy jogosulatlan személyek hozzáférhessenek a személyes adatok feldolgozására használt adatfeldolgozó berendezésekhez (berendezésekhez való hozzáférés ellenőrzése);

b) megakadályozzák az adathordozók jogosulatlan leolvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását (adathordozók ellenőrzése);

c) megakadályozzák az adatok jogosulatlan bevitelét, valamint a tárolt személyes adatokba való jogosulatlan betekintést és az adatok jogosulatlan módosítását vagy törlését (tárolás ellenőrzése);

d) megakadályozzák, hogy a gépi adatfeldolgozási rendszereket adatátviteli berendezés segítségével jogosulatlan személyek használják (felhasználók ellenőrzése);

e) biztosítsák, hogy a gépi adatfeldolgozó rendszerek használatára jogosult személyek csak azokhoz az adatokhoz férjenek hozzá, amelyekre a hozzáférési jogosultságuk vonatkozik (adathozzáférés ellenőrzése);

f) biztosítsák, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani (átvitel ellenőrzése);

g) biztosítsák, hogy utólag is ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be a gépi adatfeldolgozó rendszerekbe, hogy ki és mikor végezte az adatok bevitelét (bevitel ellenőrzése);

h) megakadályozzák a személyes adatok jogosulatlan leolvasását, másolását, módosítását vagy törlését a személyes adatok továbbítása vagy az adathordozó szállítása során (szállítás ellenőrzése).

(2) A Szerződő Feleknek különleges intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a Szerződő Felek területén kívül található szolgálatoknak történő adatközlés során is biztosíthassák az adatok biztonságát. Ezekről az intézkedésekről értesíteni kell a közös ellenőrző hatóságot.

(3) A Szerződő Felek csak olyan speciálisan képzett személyeket jelölhetnek ki az adatoknak a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részében történő feldolgozására, akiket biztonsági ellenőrzésnek vetettek alá.

(4) A Schengeni Információs Rendszer technikai támogatóegysége tekintetében hatáskörrel rendelkező Szerződő Fél ezen egység tekintetében meghozza az (1)–(3) bekezdésben előírt intézkedéseket.

4. FEJEZET

A SCHENGENI INFORMÁCIÓS RENDSZER KÖLTSÉGEINEK MEGOSZTÁSA

119. cikk

(1) A Szerződő Felek közösen viselik a 92. cikk (3) bekezdésében említett technikai támogatóegység létrehozásának és működtetésének költségeit, ideértve a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részét a technikai támogatóegységgel összekötő vezetékek költségeit is. Az egyes Szerződő Felekre eső részt azon kulcs alapján kell megállapítani, amelyet az Európai Közösségek Tanácsa 1988. június 24-i, a Közösségek saját forrásairól szóló határozata 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében az egyes Szerződő Felek a hozzáadottérték-adó kivetésének egységes alapja tekintetében alkalmaznak.

(2) A Schengeni Információs Rendszer nemzeti része létrehozásának és működtetésének költségeit minden Szerződő Fél maga viseli.

V. CÍM

SZÁLLÍTÁS ÉS AZ ÁRUK MOZGÁSA

120. cikk

(1) A Szerződő Felek együttesen biztosítják, hogy törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseik indokolatlanul ne akadályozzák az áruk mozgását a belső határokon.

(2) Az áruk belső határokon át történő mozgását a Szerződő Felek oly módon könnyítik meg, hogy a tilalmakkal és korlátozásokkal kapcsolatos eljárásokat akkor folytatják le, amikor az árukat szabad belföldi forgalomba bocsátás céljából vámkezelik. Az érintett Fél választása szerint a vámkezelést az országon belül vagy a belső határon kell elvégezni. A Szerződő Felek arra törekednek, hogy az országon belüli vámkezelést mozdítsák elő.

(3) Amennyiben bizonyos területeken nem lehetséges a (2) bekezdésben említett könnyítések részben vagy egészben történő megvalósítása, a Szerződő Felek arra törekednek, hogy az ehhez szükséges feltételeket egymás között vagy az Európai Közösségek keretében teremtsék meg.

Ez a bekezdés különösen a kereskedelmi szállítási engedélyekre, a szállítóeszközök forgalombiztonságára, az állat-egészségügyi, állatvédelmi és húshigiéniai ellenőrzésekre, a növény-egészségügyi ellenőrzésekre, valamint a veszélyes áruk és hulladékok szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzésére vonatkozik.

(4) A Szerződő Felek törekednek arra, hogy egymás között összehangolják az áruknak a külső határokon át történő mozgására vonatkozó eljárásokat, és hogy ezek betartását egységes elveknek megfelelően ellenőrizzék. A Szerződő Felek e célból a Végrehajtó Bizottságon belül, az Európai Közösségek keretében és más nemzetközi fórumokon szorosan együttműködnek egymással.

121. cikk

(1) A közösségi jognak megfelelően a Szerződő Felek egyes növények és növényi termékek tekintetében lemondanak a közösségi jog értelmében szükséges növény-egészségügyi ellenőrzésekről és a növény-egészségügyi tanúsítványok bemutatásáról.

Azoknak a növényeknek és növényi termékeknek a listáját, amelyekre az első albekezdésben meghatározott egyszerűsítés vonatkozik, a Végrehajtó Bizottság fogadja el. A listát a Végrehajtó Bizottság módosíthatja, és megállapítja a módosítások hatálybalépésének időpontját. A Szerződő Felek tájékoztatják egymást a meghozott intézkedésekről.

(2) Amennyiben károsító szervezetek behurcolásának vagy elterjedésének veszélye áll fenn, a Szerződő Fél kérheti a közösségi jog által előírt ellenőrzési intézkedések ideiglenes visszaállítását, és alkalmazhatja ezeket az intézkedéseket. Erről és határozatának indokairól haladéktalanul, írásban tájékoztatja a többi Szerződő Felet.

(3) A növény-egészségügyi tanúsítványokat a fajok védelméről szóló jogszabályok értelmében szükséges tanúsítványként továbbra is használni lehet.

(4) Ha a szállítmányt részben vagy egészben újrakivitelre szánják, a hatáskörrel rendelkező hatóság kérésre növény-egészségügyi tanúsítványt állít ki, amennyiben az érintett növények vagy növényi termékek eleget tesznek a növény-egészségügyi követelményeknek.

122. cikk

(1) A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket a veszélyes áruk biztonságos szállításának biztosítása céljából, és kötelezettséget vállalnak arra, hogy harmonizálják a hatályos nemzetközi egyezmények végrehajtására elfogadott nemzeti rendelkezéseiket. Ezen túlmenően, különösen a fennálló biztonsági szint fenntartása érdekében, kötelezettséget vállalnak arra, hogy:

a) harmonizálják a járművezetők szakképesítésére vonatkozó követelményeiket;

b) harmonizálják a szállítás során és a vállalkozásoknál végzett ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat és az ellenőrzések alaposságát;

c) harmonizálják a büntetőjogi és szabálysértési tényállásokat, és az alkalmazandó büntetésekre, illetve bírságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket;

d) biztosítják a végrehajtott intézkedésekkel és a végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos állandó információ- és tapasztalatcserét.

(2) A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket abból a célból, hogy ellenőrizzék a veszélyes és nem veszélyes hulladékoknak a belső határokon keresztül történő szállítását.

Ennek érdekében a Szerződő Felek közös álláspont elfogadására törekednek a veszélyes hulladékok szállításának ellenőrzéséről és igazgatásáról szóló közösségi irányelvek módosítása és a nem veszélyes hulladékokról szóló közösségi jogi aktusok kidolgozása tekintetében, hogy megfelelő infrastruktúrát hozzanak létre a hulladékok ártalmatlanításához, és hogy magas szinten harmonizált hulladékártalmatlanítási szabványokat vezessenek be.

A nem veszélyes hulladékokról szóló közösségi szabályok elfogadásáig az e hulladékok szállításával kapcsolatos ellenőrzéseket olyan speciális eljárás alapján végzik, amelynél a szállítmányokat a vámkezelés során a rendeltetési helyükön lehet ellenőrizni.

Az (1) bekezdés második mondata erre a bekezdésre is vonatkozik.

123. cikk

(1) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy egyeztetnek egymással abból a célból, hogy a stratégiai ipari termékek és technológiák exportengedélyének bemutatására vonatkozó, jelenleg fennálló kötelezettséget egymás között megszüntessék, és szükség esetén ezen engedély helyett egy rugalmas eljárást alkalmazzanak azokban az esetekben, amikor az első és az utolsó rendeltetési ország egyaránt Szerződő Fél.

A szükséges ellenőrzések eredményessége érdekében a Szerződő Felek – ezekre az egyeztetésekre is figyelemmel, egy koordinációs mechanizmus segítségével szorosan együttműködve – törekednek a fontos információk nemzeti jogszabályoknak megfelelő cseréjére.

(2) Az (1) bekezdésben említett stratégiai ipari termékeken és technológiákon kívüli termékek tekintetében a Szerződő Felek arra törekednek, hogy egyrészt az exporttal kapcsolatos eljárási cselekményeket az országon belül végezzék el, másrészt hogy ellenőrzési eljárásaikat harmonizálják.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott célok megvalósítása érdekében a Szerződő Felek konzultálnak a többi érintett partnerállammal.

124. cikk

A belső határok átlépésekor az utazóknál lévő árukkal kapcsolatban végzett ellenőrzések számát és alaposságát a lehető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni. Az ellenőrzések további csökkentése és végleges eltörlése az utazók vámmentes kedvezményeinek fokozatos kiterjesztésétől és a határon átmenő utasforgalomra vonatkozó szabályok jövőbeni alakulásától függ.

125. cikk

(1) A Szerződő Felek megállapodásokat kötnek vámigazgatási összekötő tisztviselők kihelyezéséről.

(2) Az összekötő tisztviselők kihelyezésének az a célja, hogy általában – és különösen a kölcsönös segítségnyújtásról szóló meglévő egyezményeknek és az Európai Közösségek jogi aktusainak keretében – elősegítse és gyorsítsa a Szerződő Felek közötti együttműködést.

(3) Az összekötő tisztviselők feladata a tanácsadás és a segítségnyújtás. Az összekötő tisztviselők nem jogosultak arra, hogy önállóan hajtsanak végre vámigazgatási intézkedéseket. Az összekötő tisztviselők információkat szolgáltatnak, és feladataikat a kihelyező Szerződő Fél által adott utasítások keretein belül látják el.

VI. CÍM

SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

126. cikk

(1) Az egyes Szerződő Felek az ezen egyezmény alapján átadott személyes adatok gépi feldolgozása tekintetében legkésőbb ezen egyezmény hatálybalépéséig elfogadják azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyek abból a célból szükségesek, hogy a személyes adatok védelmének legalább olyan szintjét valósítsák meg, amilyen szintet az Európa Tanács 1981. január 28-án kelt, az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló egyezményében megállapított elvek megvalósítása biztosít.

(2) A személyes adatoknak az ebben az egyezményben előírt átadása mindaddig nem történhet meg, amíg a személyes adatok védelmére irányuló, az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések az átadással érintett Szerződő Felek területén hatályba nem lépnek.

(3) Ezen kívül a következő rendelkezések vonatkoznak az ezen egyezmény alapján átadott személyes adatok gépi feldolgozására:

a) az adatokat az átvevő Szerződő Fél kizárólag azokra a célokra használhatja fel, amelyekérdekében az adatok átadását ez az egyezmény lehetővé teszi; az adatokat más célra csak az adatokat átadó Szerződő Fél előzetes engedélyével és az átvevő Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően lehet felhasználni; az engedély akkor adható meg, ha az adatokat közlő Szerződő Fél nemzeti jogszabályai ezt megengedik;

b) az adatokat csak bíróságok és az a) pontban említett célok keretében feladatokat ellátó vagy kötelezettségeket teljesítő szolgálatok és hatóságok használhatják fel;

c) az adatokat átadó Szerződő Fél köteles biztosítani az adatok pontosságát; amennyiben hivatalból vagy az adatok által érintett személy kérelme alapján megállapítja, hogy a szolgáltatott adatok tévesek vagy nem lett volna szabad átadni azokat, erről az átvevő Szerződő Felet vagy Feleket haladéktalanul tájékoztatnia kell; ez utóbbi Fél vagy Felek kötelesek kijavítani vagy megsemmisíteni az adatokat, illetve feltüntetni, hogy az adatok tévesek, vagy átadásuk jogszerűtlen volt;

d) arra való hivatkozással, hogy egy másik Szerződő Fél téves adatokat adott át, egyik Szerződő Fél sem mentesülhet a károsult személlyel szemben a nemzeti jogszabályai alapján fennálló felelőssége alól; ha a tévesen átadott adatok felhasználása miatt az átvevő Szerződő Féllel szemben kártérítést ítélnek meg, a kártérítésként kifizetett összeget az adatokat átadó Szerződő Fél teljes mértékben megtéríti az átvevő Szerződő Félnek;

e) a személyes adatok átadását és átvételét rögzíteni kell mind abban az adatállományban, amelyből származnak, mind pedig abban az adatállományban, ahová azokat bevitték;

f) az e cikk végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatos nehézségekről a 115. cikkben említett közös ellenőrző hatóság bármely Szerződő Fél kérésére véleményt ad ki.

(4) E cikk nem alkalmazható a II. cím 7. fejezete és a IV. cím szerinti adatátadásra. A (3) bekezdés nem alkalmazható a III. cím 2–5. fejezete szerinti adatátadásra.

127. cikk

(1) Amikor ezen egyezmény rendelkezései alapján személyes adatokat adnak át egy másik Szerződő Félnek, a 126. cikket kell alkalmazni a nem automatizált adatállományból származó adatok átadására és egy másik, nem automatizált adatállományba történő bevitelére.

(2) Amikor – a 126. cikk (1) bekezdésében vagy e cikk (1) bekezdésében nem szabályozott esetekben – ezen egyezmény alapján személyes adatokat adnak át egy másik Szerződő Félnek, a 126. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni az e) albekezdés kivételével. Az alábbi rendelkezéseket is alkalmazni kell:

a) a személyes adatok átadását és átvételét írásban kell rögzíteni; ez a kötelezettség nem áll fenn, ha az adatok felhasználásához nincs szükség írásos rögzítésükre, különösen akkor, ha az adatokat nem, vagy csak nagyon rövid ideig használják fel;

b) az átvevő Szerződő Fél az átadott adatok felhasználása során legalább olyan szintű védelmet biztosít, amilyet nemzeti jogszabályai a hasonló természetű adatok felhasználására megállapítanak;

c) az azzal kapcsolatos határozatra, hogy az átadott adatok által érintett személy kérésére nyújtanak-e – és milyen feltételek mellett – információkat a rá vonatkozó, átadott adatokkal kapcsolatban, annak a Szerződő Félnek a nemzeti jogszabályai vonatkoznak, amelyhez a kérést címezték.

(3) Ez a cikk nem alkalmazható a II. cím 7. fejezete, a III. cím 2–5. fejezete és a IV. cím szerinti adatátadásra.

128. cikk

(1) Ezen egyezmény alapján a személyes adatokat mindaddig nem lehet átadni, amíg az átadással érintett Szerződő Felek nem bíztak meg egy nemzeti ellenőrző hatóságot azzal, hogy független ellenőrzést gyakoroljon a tekintetben, hogy a személyes adatoknak az adatállományokban történő feldolgozása megfelel-e a 126. és 127. cikknek, valamint a végrehajtásuk céljából elfogadott rendelkezéseknek.

(2) Ha egy Szerződő Fél – nemzeti jogának megfelelően – azzal bízott meg egy ellenőrző hatóságot, hogy egy vagy több területen független ellenőrzést gyakoroljon az adatállományba be nem vitt személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések betartása felett, a Szerződő Fél ugyanezt a hatóságot bízza meg azzal is, hogy ellenőrizze e cím rendelkezéseinek betartását az érintett területeken.

(3) E cikk nem alkalmazható a II. cím 7. fejezete és a III. cím 2–5. fejezete szerinti adatátadásra.

129. cikk

A III. cím 1. fejezete alapján átadott személyes adatok tekintetében a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy – a 126. és 127. cikk sérelme nélkül – a személyes adatok védelmének legalább olyan szintjét valósítják meg, ami megfelel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a rendőrségi ágazatban a személyes adatok felhasználása szabályozására irányuló 1987. szeptember 17-i R(87) 15. ajánlás elveinek. A 46. cikk szerinti adatátadásra emel lett az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) az adatokat az átvevő Szerződő Fél kizárólag az adatokat szolgáltató Szerződő Fél által jelzett célokra és az e Szerződő Fél által meghatározott feltételeknek megfelelően használhatja fel;

b) az adatokat csak rendőrség szerveinek és a rendőrhatóságoknak lehet átadni; az adatokat szolgáltató Szerződő Fél előzetes engedélye nélkül az adatokat nem lehet más hatóságoknak átadni;

c) az átvevő Szerződő Fél kérésre tájékoztatja az adatokat szolgáltató Szerződő Felet az adatok felhasználásáról és az így elért eredményekről.

130. cikk

Ha a személyes adatokat a 47. cikkben vagy a 125. cikkben említett összekötő tisztviselőn keresztül adták át, e cím rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, amikor az összekötő tisztviselő az adatokat továbbadta annak a Szerződő Félnek, amely a tisztviselőt a másik Szerződő Fél területére kihelyezte.

VII. CÍM

A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG

131. cikk

(1) A Szerződő Felek ezen egyezmény végrehajtása céljából Végrehajtó Bizottságot hoznak létre.

(2) Az egyezmény által a Végrehajtó Bizottságra ruházott külön hatáskörök sérelme nélkül a Végrehajtó Bizottságnak az a fő feladata, hogy ügyeljen az egyezmény szabályszerű végrehajtására.

132. cikk

(1) A Szerződő Felek a Végrehajtó Bizottságban egy-egy hellyel rendelkeznek. A Szerződő Feleket a Végrehajtó Bizottságban az ezen egyezmény végrehajtásáért felelős miniszter képviseli; amennyiben szükséges, a minisztert szakértők segíthetik, akik részt vehetnek a tanácskozásokon.

(2) A Végrehajtó Bizottság határozatait egyhangúlag hozza. A Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályait; ezzel kapcsolatban írásos döntéshozatali eljárást írhat elő.

(3) Az egyik Szerződő Fél képviselőjének kérésére a Végrehajtó Bizottság egy általa tárgyalt határozattervezetről szóló végleges határozat meghozatalát – legfeljebb a tervezet benyújtásának napjától számított két hónappal – elhalaszthatja.

(4) A határozatok előkészítésére vagy más feladatok ellátására a Végrehajtó Bizottság munkacsoportokat hozhat létre, amelyek a Szerződő Felek közigazgatásának képviselőiből állnak.

133. cikk

A Végrehajtó Bizottság üléseit váltakozva az egyes Szerződő Felek területén tartja. Olyan gyakorisággal ülésezik, ahogy az feladatainak megfelelő ellátásához szükséges.

VIII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

134. cikk

Ezen egyezmény rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben összeegyeztethetők a közösségi joggal.

135. cikk

Ezen egyezmény rendelkezéseit az 1967. január 31-én, New York-i jegyzőkönyvvel módosított, A menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-án kelt genfi egyezmény rendelkezéseire is figyelemmel kell alkalmazni.

136. cikk

(1) Az a Szerződő Fél, amely harmadik állammal kíván a határellenőrzéssel kapcsolatos tárgyalásokat folytatni, szándékáról a többi Szerződő Felet kellő időben tájékoztatja.

(2) A többi Szerződő Fél előzetes jóváhagyása nélkül egy Szerződő Fél sem köthet harmadik állammal vagy államokkal a határellenőrzés egyszerűsítéséről vagy megszüntetéséről szóló megállapodást, arra is figyelemmel, hogy az Európai Közösségek tagállamai ilyen megállapodások megkötésére együttesen jogosultak.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható a kishatárforgalommal kapcsolatos megállapodásokra, amennyiben ezek a megállapodások figyelembe veszik a 3. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott kivételeket és rendelkezéseket.

137. cikk

A 60. cikkben említett fenntartások kivételével ezzel az egyezménnyel kapcsolatban semmilyen fenntartás nem tehető.

138. cikk

A Francia Köztársaság tekintetében ezen egyezmény rendelkezései csak a Francia Köztársaság európai területére vonatkoznak.

A Holland Királyság tekintetében ezen egyezmény rendelkezései csak a Holland Királyság európai területére vonatkoznak.

139. cikk

(1) A Szerződő Felek megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják ezt az egyezményt. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a Luxemburgi Nagyhercegség kormányánál helyezik letétbe, amely erről valamennyi Szerződő Felet értesíti.

(2) Ez az egyezmény az utolsó megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján lép hatályba. A Végrehajtó Bizottság létrehozására, tevékenységére és hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket ezen egyezmény hatálybalépésétől kezdődően kell alkalmazni. A többi rendelkezést ezen egyezmény hatálybalépését követő harmadik hónap első napjától kell alkalmazni.

(3) A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya valamennyi Szerződő Felet értesíti a hatálybalépés időpontjáról.

140. cikk

(1) Az Európai Közösségek bármely tagállama félként csatlakozhat ehhez az egyezményhez. A csatlakozásról az illető állam és a Szerződő Felek közti megállapodásban kell rendelkezni.

(2) Ezt a megállapodást a csatlakozó állam és mindegyik Szerződő Fél megerősíti, elfogadja vagy jóváhagyja. A megállapodás az utolsó megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján lép hatályba.

141. cikk

(1) Ezen egyezmény módosítására bármely Szerződő Fél javaslatot nyújthat be a letéteményeshez. A letéteményes a javaslatot továbbítja a többi Szerződő Félnek. A Szerződő Felek bármely Szerződő Fél kérésére újból megvizsgálják az egyezmény rendelkezéseit, ha véleményük szerint az egyezmény hatálybalépése óta az akkor fennálló feltételekben alapvető változás történt.

(2) Ezen egyezmény módosításait a Szerződő Felek közös egyetértéssel fogadják el.

(3) A módosítások az utolsó megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján lépnek hatályba.

142. cikk

(1) Ha az Európai Közösségek tagállamai egyezményeket kötnek egymás között abból a célból, hogy egy belső határok nélküli térséget alakítsanak ki, a Szerződő Felek megállapodnak azokban a feltételekben, amelyek szerint ezen egyezmény rendelkezéseit az említett egyezmények megfelelő rendelkezéseivel felváltják vagy módosítják.

A Szerződő Felek figyelembe veszik azt a tényt, hogy ezen egyezmény rendelkezései átfogóbb együttműködést írhatnak elő, mint az említett egyezmények rendelkezései.

Azokat a rendelkezéseket, amelyek ellentétesek az Európai Közösségek tagállamai között elfogadott rendelkezésekkel, minden esetben ez utóbbiakhoz kell igazítani.

(2) Ezen egyezménynek a Szerződő Felek által szükségesnek tartott módosításait meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. A 141. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni azzal, hogy a módosítások nem lépnek hatályba az Európai Közösségek tagállamai közötti említett egyezmények hatálybalépése előtt.

A fentiek hiteléül a szabályszerű felhatalmazással rendelkező alulírottak ezt az okmányt aláírták.

Kelt Schengenben, ezerkilencszázkilencven június tizenkilencedikén, egy-egy eredeti példányban holland, francia és német nyelven, mindhárom szöveg egyformán hiteles, az eredeti példányt a Luxemburgi Nagyhercegség kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további Szerződő Félnek eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

A Belga Királyság kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

A Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

A Francia Köztársaság kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

A Holland Királyság kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

[1] Az Egységes Kábítószer-egyezmény módosításáról szóló 1972–es jegyzőkönyv által módosított Egységes jegyzőkönyv-egyezmény; az 1971–es Egyezmény a pszichotróp anyagokról; az Egyesült Nemzetek 1988. december 20–i egyezménye a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme ellen.

--------------------------------------------------

ZÁRÓOKMÁNY

A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény aláírásakor a Szerződő Felek az alábbi nyilatkozatokat fogadták el:

1. Együttes nyilatkozat a 139. cikkhez

Az aláíró államok az egyezmény hatálybalépését megelőzően tájékoztatják egymást mindazokról a körülményekről, amelyek jelentős kihatással lehetnek az ezen egyezmény által szabályozott tárgykörökre és a hatálybaléptetésére.

Az egyezményt csak akkor léptetik hatályba, amikor végrehajtásának előfeltételei adottak az aláíró államokban, és a külső határokon az ellenőrzések eredményesen végrehajtásra kerülnek.

2. Együttes nyilatkozat a 4. cikkhez

A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden erőfeszítést megtesznek e határidő egyidejű betartása érdekében, és hogy felszámolják a biztonság terén mutatkozó hiányosságokat. A Végrehajtó Bizottság 1992. december 31. előtt megvizsgálja az elért haladást. A Holland Királyság hangsúlyozza, hogy egy adott repülőtéren a határidő betartásával járó nehézségeket nem lehet kizárni, de ez nem vezet biztonsági hiányosságokhoz. A többi Szerződő Fél figyelembe veszi ezt a helyzetet, bár nem engedhető meg, hogy ez nehézségeket idézzen elő a belső piac tekintetében.

Nehézségek felmerülése esetén a Végrehajtó Bizottság megvizsgálja, hogyan lehet a legjobban megvalósítani ezeknek az intézkedéseknek az egyidejű bevezetését a repülőtereken.

3. Együttes nyilatkozat a 71. cikk (2) bekezdéséhez

Amennyiben egy Szerződő Fél a kábítószerektől és pszichotróp anyagoktól való függés megelőzésére és kezelésére vonatkozó nemzeti politikája keretében eltér a 71. cikk (2) bekezdésében említett elvtől, valamennyi Szerződő Fél meghozza a szükséges büntetőjogi és közigazgatási intézkedéseket abból a célból, hogy megelőzzék és büntessék az ilyen termékek és anyagok tiltott behozatalát és kivitelét, különösen a többi Szerződő Fél területe irányába.

4. Együttes nyilatkozat a 121. cikkhez

A közösségi joggal összhangban, a Szerződő Felek az alábbi növények és növényi termékek tekintetében lemondanak a közösségi jog alapján előírt növény-egészségügyi vizsgálatokról és növény-egészségügyi tanúsítványok bemutatásáról:

a) az 1. pont alatt felsoroltak, vagy

b) a 2–6. pont alatt felsoroltak, amelyek a Szerződő Felek egyikéből származnak:

1. Az alábbi vágott virágok és díszítési célra alkalmas növényi részek:

Castanea

Chrysanthemum

Dendranthema

Dianthus

Gladiolus

Gypsophila

Prunus

Quercus

Rosa

Salix

Syringa

Vitis.

2. Az alábbiak friss gyümölcsei:

Citrus

Cydonia

Malus

Prunus

Pyrus.

3. Az alábbiak fája:

Castanea

Quercus.

4. Termesztőközeg, amely részben vagy egészben földből vagy olyan szilárd szerves anyagokból áll, mint például növényi részek, tőzeg és kéreg humusszal, de nem csak tőzegből áll.

5. Vetőmagok.

6. Az alábbiakban felsorolt és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának 1987. szeptember 8-i számában közzétett vámnómenklatúrában az alább felsorolt KN-kódok alatt megjelenő élő növények.

KN-kód | Leírás |

06012030 | Virághagymák, hagymák, gumók, gumós gyökerek és gyökértörzsek, növőfélben vagy virágosan: orchideák, jácintok, nárciszok és tulipánok |

06012090 | Virághagymák, hagymák, gumók, gumós gyökerek és gyökértörzsek, növőfélben vagy virágosan: egyéb |

06023010 | Rhododendron simsii (Azalea indica) |

06029951 | Szabadtéri növények: évelő növények |

06029959 | Szabadtéri növények: egyéb |

06029991 | Szobanövények: virágos növények bimbókkal vagy virággal, a kaktuszok kivételével |

06029999 | Szobanövények: egyéb |

5. Együttes nyilatkozat a nemzeti menekültügyi politikákhoz

A Szerződő Felek leltárt készítenek a nemzeti menekültügyi politikákról azok harmonizációja céljából.

6. Együttes nyilatkozat a 132. cikkhez

A Szerződő Felek tájékoztatják nemzeti parlamentjeiket ezen egyezmény végrehajtásáról.

Kelt Schengenben, ezerkilencszázkilencven június tizenkilencedikén, egy-egy eredeti példányban holland, francia és német nyelven, mindhárom szöveg egyformán hiteles, az eredeti példányt a Luxemburgi Nagyhercegség kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további Szerződő Félnek eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

A Belga Királyság kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

A Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

A Francia Köztársaság kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

A Holland Királyság kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

JEGYZŐKÖNYV

A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény záróokmányának kiegészítéseképpen a Szerződő Felek az alábbi együttes nyilatkozatot fogadták el, és az említett egyezmény vonatkozásában tett alábbi egyoldalú nyilatkozatokat vették tudomásul:

I. Az egyezmény hatályára vonatkozó nyilatkozat

A Szerződő Felek megállapítják, hogy a két német állam egyesítése után az egyezmény nemzetközi jogi hatálya kiterjed a Német Demokratikus Köztársaság jelenlegi területére is.

II. A Németországi Szövetségi Köztársaság által az egyezmény értelmezésével kapcsolatosan tett nyilatkozatok

1. Az egyezményt a két német állam várható egyesítésének figyelembevételével kötötték.

A Német Demokratikus Köztársaság a Németországi Szövetségi Köztársaság vonatkozásában nem minősül külföldi országnak.

A 136. cikk nem alkalmazható a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokban.

2. Ez az egyezmény nem érinti az 1984. augusztus 20-i német–osztrák levélváltás formájában létrejött megállapodást, amely mindkét állam állampolgárai számára egyszerűsíti az ellenőrzéseket a közös határokon. Ezt a megállapodást azonban a schengeni Szerződő Felek biztonsági és bevándorlási követelményeinek betartásával kell végrehajtani, így ezek a könnyítések a gyakorlatban az osztrák állampolgárokra korlátozódnak.

III. A Belga Királyság nyilatkozata a 67. cikkhez

A külföldi büntetőítéletek végrehajtásának átadására irányuló, nemzeti szinten alkalmazásra kerülő eljárás nem az az eljárás lesz, amelyet a belga jog az elítélt személyek államok közötti átadására állapított meg, hanem egy olyan külön eljárás, amelyet ezen egyezmény megerősítésekor határoznak meg.

Kelt Schengenben, ezerkilencszázkilencven június tizenkilencedikén, egy-egy eredeti példányban holland, francia és német nyelven, mindhárom szöveg egyformán hiteles, az eredeti példányt a Luxemburgi Nagyhercegség kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további Szerződő Félnek eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

A Belga Királyság kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

A Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

A Francia Köztársaság kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

A Holland Királyság kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

A SCHENGENBEN 1990. JÚNIUS 19-ÉN ÜLÉSEZŐ MINISZTEREK ÉS ÁLLAMTITKÁROK

EGYÜTTES NYILATKOZATA

A Schengeni Megállapodás Szerződő Feleinek kormányai különösen az alábbi tárgykörökben kezdenek vagy folytatnak megbeszéléseket:

- a kiadatás gyakorlatának javítása és egyszerűsítése,

- a közúti közlekedési szabályok megsértőivel szembeni eljárások indításával kapcsolatos együttműködés javítása,

- a járművezetéstől eltiltás kölcsönös elismerésére irányuló rendelkezések bevezetése,

- a pénzbírságok és pénzbüntetések kölcsönös végrehajtásának lehetőségei,

- a büntetőeljárások kölcsönös átadására vonatkozó szabályok bevezetése, beleértve a gyanúsított személy átadásának lehetőségét is származási országa részére,

- a szülői felügyeletet gyakorló személytől jogellenesen elvitt kiskorúak hazatelepítésére vonatkozó szabályok bevezetése,

- az áruk kereskedelmi mozgásával kapcsolatos ellenőrzések további egyszerűsítése.

Kelt Schengenben, ezerkilencszázkilencven június tizenkilencedikén, egy-egy eredeti példányban holland, francia és német nyelven, mindhárom szöveg egyformán hiteles, az eredeti példányt a Luxemburgi Nagyhercegség kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további Szerződő Félnek eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

A Belga Királyság kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

A Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

A Francia Köztársaság kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

A Holland Királyság kormánya részéről

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

A MINISZTEREK ÉS ÁLLAMTITKÁROK NYILATKOZATA

A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság kormányainak képviselői 1990. június 19-én Schengenben, a Luxemburgi Nagyhercegségben aláírták a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményt.

Ezen egyezmény aláírásakor az alábbi nyilatkozatokat tették:

- A Szerződő Felek úgy vélik, hogy az egyezmény fontos lépés a belső határok nélküli térség megvalósításának útján, és az egyezményt az Európai Közösségek tagállamai közötti további tevékenységek alapjának tekintik.

- A biztonság és az illegális bevándorlás területén mutatkozó kockázatokra való tekintettel a miniszterek és államtitkárok hangsúlyozzák a 6. cikkben megállapított egységes elveknek megfelelő, eredményes külső határellenőrzések szükségességét. Ezeknek az egységes elveknek a végrehajtása céljából a Szerződő Feleknek különösen elő kell segíteniük a határellenőrzésre és határőrizetre irányuló munkamódszerek harmonizációját.

A Végrehajtó Bizottság ezen túlmenően megvizsgál minden, az egységes és eredményes külső határellenőrzés létrehozása szempontjából célszerű intézkedést és azok gyakorlati végrehajtásának módját. Ezek az intézkedések kiterjednek az azon körülmények utólagos megállapítását lehetővé tévő intézkedésekre, amelyek között egy harmadik országbeli állampolgár a Szerződő Felek területére lépett, a beléptetés megtagadására irányuló azonos szabályok alkalmazására, a határőrizetért felelős tisztviselőknek szóló közös kézikönyv összeállítására, valamint az egyforma szintű határellenőrzés cserék és közös munkalátogatások útján történő előmozdítására.

Az említett egyezmény aláírásának alkalmával megerősítették a Központi Tárgyalócsoportnak azt a határozatát is, hogy munkacsoportot hoznak létre az alábbi megbízással:

- az egyezmény hatálybalépése előtt tájékoztatja a Központi Tárgyalócsoportot mindazokról a körülményekről, amelyek jelentős kihatással vannak az egyezmény által szabályozott tárgykörökre és az egyezmény hatálybaléptetésére, különösen a jogi rendelkezések harmonizációjának előrehaladásáról a két német állam egyesítésével kapcsolatban,

- tanácskozik azokról a hatásokról, amelyeket a harmonizáció és ezek a körülmények az egyezmény végrehajtására gyakorolhatnak,

- a vízumkötelezettség alól mentes külföldiek mozgására tekintettel már az egyezmény hatálybalépése előtt gyakorlati intézkedéseket dolgoz ki és javaslatokat terjeszt elő a jövőbeni külső határokon történő személyellenőrzés végrehajtására irányuló szabályok harmonizációja érdekében.

--------------------------------------------------

Top