Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32019R0877

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/877 rendelete (2019. május 20.) a 806/2014/EU rendeletnek a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg.)

PE/47/2019/REV/1

OJ L 150, 7.6.2019, p. 226–252 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/877/oj

7.6.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/226


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/877 RENDELETE

(2019. május 20.)

a 806/2014/EU rendeletnek a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A Pénzügyi Stabilitási Tanács 2015. november 9-én közzétette a teljes veszteségviselő képességre (TLAC) vonatkozó feltételeket tartalmazó dokumentumot (a továbbiakban: TLAC-standard), amelyet a G20-ak 2015 novemberében jóváhagytak. A TLAC-standard célja annak biztosítása, hogy a hivatkozásokban globálisan rendszerszinten jelentős intézményekként említett, globálisan rendszerszinten jelentős bankok rendelkezzenek az annak biztosításához szükséges veszteségviselő és feltőkésítési képességgel, hogy egy szanálás során és közvetlenül azt követően az említett intézmények folyamatosan működtetni tudják a kritikus funkciókat anélkül, hogy az adófizetők pénzét, vagyis közpénzeket, illetve a pénzügyi stabilitást veszélybe sodornák. A Bizottság a 2015. november 24-i, „A bankunió megvalósítása felé” című közleményében kötelezettséget vállalt arra, hogy – annak érdekében, hogy a TLAC-standardnak az uniós jogba törtnő átültetésére a nemzetközileg elfogadott, 2019. évi határidőig sor kerüljön – 2016 vége előtt jogalkotási javaslatot terjeszt elő a témában.

(2)

A TLAC-standardnak az uniós jogba történő átültetése során figyelembe kell venni a meglévő, minden, az Unióban letelepedett hitelintézetre és befektetési vállalkozásra (a továbbiakban: intézmények), valamint a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) által meghatározott bármely más szervezetre (a továbbiakban: szervezetek) alkalmazandó, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó intézményspecifikus minimumkövetelményeket (a továbbiakban: MREL). Mivel a TLAC-standard és az MREL célja egyaránt annak biztosítása, hogy az Unióban letelepedett intézmények és szervezetek kellő mértékű veszteségviselő és feltőkésítési képességgel rendelkezzenek, a két követelménynek egy közös keretrendszer egymást kiegészítő elemeit kell képeznie. Ami ennek a gyakorlati megvalósítását illeti, a TLAC-standard globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó, harmonizált minimumszintje (a továbbiakban: TLAC-minimumkövetelmény) az 575/2013/EU rendelet (5) módosítása révén kerülne bevezetésre az uniós jogszabályokba, míg a hivatkozásokban MREL-ként említett, globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó intézményspecifikus többlettőkekövetelményt és nem globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó intézményspecifikus követelményt a 2014/59/EU irányelv és a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) célzott módosításaival kell kezelni.

Az e rendelettel módosított 806/2014/EU rendeletnek az intézmények és szervezetek veszteségviselő és feltőkésítési képességére vonatkozó rendelkezéseit az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) és a 2014/59/EU irányelv rendelkezéseivel egységes módon kell alkalmazni.

(3)

Az Egységes Szanálási Mechanizmusban részt vevő tagállamokban a TLAC-standard végrehajtására vonatkozó harmonizált szabályok hiánya többletköltségeket és jogbizonytalanságot teremt, és megnehezíti a hitelezői feltőkésítés alkalmazását a határokon átnyúló tevékenységet végző intézmények és szervezetek esetében. A harmonizált uniós szabályok hiánya továbbá versenytorzulások megjelenéséhez vezet a belső piacon, tekintve, hogy az intézményeket és a szervezeteket terhelő, a meglévő követelményeknek és a TLAC-standardnak való megfelelés költségei jelentősen eltérhetnek egymástól az Egységes Szanálási Mechanizmusban részt vevő tagállamokban. A TLAC-standard végrehajtására vonatkozó harmonizált szabályok hiányából eredően a belső piac működése előtt álló akadályokat ezért meg kell szüntetni, és meg kell előzni a harmonizált szabályok hiányából fakadó versenytorzulások kialakulását. Következésképpen e rendelet tekintetében a megfelelő jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.

(4)

A TLAC-standarddal összhangban a 806/2014/EU rendeletnek továbbra is el kell ismernie mind az egy pontból kiinduló szanálási stratégiát, mind pedig a több pontból kiinduló szanálási stratégiát. Az egy pontból kiinduló szanálási stratégia alapján egy adott csoportba tartozó szervezetek közül csak egy szervezet – általában az anyavállalat – kerül szanálásra, míg a csoportba tartozó egyéb szervezeteket, általában a működő leányvállalatokat, nem vonják szanálás alá, hanem azok veszteségeiket és feltőkésítési igényeiket a szanálás alá kerülő szervezetnek adják át. A több pontból kiinduló szanálási stratégia alapján egy adott csoporthoz tartozó több szervezet szanálására is sor kerülhet. A kívánt szanálási stratégia hatékony alkalmazása érdekében fontos egyértelműen azonosítani a szanálás alá vonható szervezeteket (a továbbiakban: szanálás alá vonható szervezetek), vagyis azokat a szervezeteket, amelyekre a szanálási intézkedések alkalmazhatók, továbbá a hozzájuk tartozó leányvállalatokat is (a továbbiakban: szanálás alá vonható csoportok). A fenti azonosítás az intézmények és a szervezetek által alkalmazandó, a veszteségviselő és feltőkésítési képességre vonatkozó szabályok alkalmazási szintjének meghatározásánál is fontos szerepet játszik. Ezért be kell vezetni a „szanálás alá vonható szervezet” és a „szanálás alá vonható csoport” fogalmát, és a csoportszintű szanálás tervezése tekintetében módosítani kell a 806/2014/EU rendeletet annak érdekében, hogy kifejezetten kötelezze az Egységes Szanálási Testületet (a továbbiakban: a Testület) a szanálás alá vonható szervezetek és a szanálás alá vonható csoportok azonosítására egy adott csoporton belül, valamint arra, hogy a csoportszintű szanálás eredményességének biztosítása érdekében megfelelően mérlegelje valamennyi tervezett intézkedésnek az adott csoporton belül várható következményeit.

(5)

A Testületnek biztosítania kell, hogy az intézmények és a szervezetek kellő mértékű veszteségviselő és feltőkésítési képességgel rendelkezzenek, amelynek révén szanálás esetén gyorsan és zökkenőmentesen, az adófizetőkre és a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehető legkisebb hatás mellett biztosítható a veszteségek fedezése és a feltőkésítés. A fenti cél megvalósítása érdekében az intézményeknek teljesíteniük kell a 806/2014/EU rendeletben meghatározott, intézményspecifikus MREL -t.

(6)

Az intézmények és a szervezetek veszteségviselő és feltőkésítési képességének mérésére használt nevezők és a TLAC-standardban meghatározott nevezők összehangolása érdekében a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt az érintett intézményre vagy szervezetre vonatkozó teljes kockázatikitettség-érték és a teljes kitettségi mérték százalékában kell kifejezni, az intézményeknek vagy szervezeteknek pedig a két mértékből származó szintet egyidejűleg kell teljesíteniük.

(7)

Annak érdekében, hogy az Unióban letelepedett intézmények és szervezetek számára biztosítottak legyenek az egyenlő versenyfeltételek, többek között globális szinten is, az MREL teljesítéséhez figyelembe vehető, hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek elismerhetőségi kritériumait szorosan össze kell hangolni az 575/2013/EU rendeletben a TLAC-minimumkövetelményre vonatkozóan meghatározott kritériumokkal, de figyelembe kell venni az ebben a rendeletben bevezetett kiegészítő korrekciókat és követelményeket is. Különösen bizonyos beágyazott származtatott ügylettel rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak, például egyes strukturált értékpapíroknak kell egyes feltételektől függően elismerhetőnek lenniük az MREL teljesítésére, amennyiben a lejáratkor visszafizetendő, előre ismert fix vagy emelkedő tőkeösszeggel rendelkeznek, amely mellett csak egy kiegészítő hozam kötődik az említett származtatott ügylethez és függ a referenciaeszköz teljesítményétől. Az említett feltételekre tekintettel ezek az instrumentumok várhatóan magas veszteségviselő képességgel rendelkeznek, és várhatóan egyszerűen bevonhatók a hitelezői feltőkésítésbe a szanálás során. Ha egy intézmény vagy egy szervezet a szavatolótőke-követelményeket meghaladó szavatolótőkével rendelkezik, önmagában ez a tény nem kell, hogy befolyásolja az MREL meghatározásával kapcsolatos döntéseket. Továbbá az intézmények és a szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy az MREL-jük bármely részét szavatolótőkével teljesítsék.

(8)

Az MREL teljesítéséhez figyelembe vehető kötelezettségek köre főszabály szerint magában foglalja a nem biztosított hitelezők rendes követeléseiből származó valamennyi kötelezettséget (nem alárendelt kötelezettségek), kivéve, ha azok nem felelnek meg az ebben a rendeletben meghatározott egyedi elismerhetőségi kritériumoknak. Az intézmények és a szervezetek szanálhatóságának a hitelezői feltőkésítés hatékony használatával történő javítása érdekében a Testület számára lehetővé kell tenni annak előírását, hogy az intézmények az MREL-t szavatolótőkével és egyéb alárendelt kötelezettségekkel teljesítsék, különösen, amikor egyértelmű jelei vannak, hogy a feltőkésített hitelezők valószínűleg olyan veszteséget viselnek a szanálás során, ami meghaladná a rendes fizetésképtelenségi eljárás esetén jelentkező potenciális veszteségeiket. A Testületnek fel kell mérnie annak szükségességét, hogy az intézmények és a szervezetek számára előírja az MREL szavatolótőkével és egyéb alárendelt kötelezettségekkel való teljesítését, amennyiben a hitelezői feltőkésítés alkalmazásába be nem vont kötelezettségek értéke elér egy bizonyos alsó határértéket a kötelezettségek egy olyan osztályán belül, amely magában foglalja az MREL teljesítéséhez figyelembe vehető kötelezettségeket. Az intézményeknek és a szervezeteknek szavatolótőkével és egyéb alárendelt kötelezettségekkel kell teljesíteni az MREL-t olyan mértékben, amely annak a megakadályozásához szükséges, hogy a hitelezők veszteségeinek nagysága meghaladja azt a veszteséget, amely a hitelezők számára a rendes fizetésképtelenségi eljárás alkalmazása során jelentkezne.

(9)

Amennyiben a Testület előírja a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok alárendelését az MREL teljesítése céljából, az nem sértheti azt a lehetőséget, hogy az 575/2013/EU rendeletnek megfelelően és a TLAC-standard által megengedett módon a TLAC-minimumkövetelmény teljesítése, részben nem alárendelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok használatával történjen. A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények szanálás alá vonható szervezetei esetében, az olyan szanálás alá vonható csoportok szanálás alá vonható szervezetei esetében, amelyek eszközeinek értéke meghaladja a 100 milliárd EUR-t (legjelentősebb bankok), valamint az olyan szanálás alá vonható csoportok szanálás alá vonható szervezetei esetében, amelyek eszközeinek értéke nem éri el a 100 milliárd EUR-t és amelyekről a nemzeti szanálási hatóság azt feltételezi, hogy fizetésképtelenség esetén rendszerszintű kockázatot jelentenének, továbbá figyelembe véve a finanszírozási modellben a betétek előfordulási gyakoriságát és a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok hiányát, a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tekintetében a tőkepiacokhoz való korlátozott hozzáférést, valamint az MREL teljesítése érdekében az elsődleges alapvető tőkére való támaszkodás mértékét, a Testület számára lehetővé kell tenni annak előírását, hogy az MREL-nek azt a részét, amely megegyezik a veszteségviselésnek és a feltőkésítésnek az e rendelettel módosított 806/2014/EU rendelet 27. cikkének (7) bekezdésében említett szintjével, szavatolótőkével és egyéb alárendelt kötelezettségekkel teljesítsék, beleértve azt a szavatolótőkét is, amelyet a 2013/36/EU irányelvben meghatározott kombinált pufferkövetelmény teljesítésére használnak.

(10)

Lehetővé kell tenni, hogy a Testület valamely szanálás alá vonható szervezet kérésére csökkentse az MREL azon részét, amelyet szavatolótőkével és egyéb alárendelt kötelezettségekkel kell teljesíteni, legfeljebb addig a határig, amely annak a csökkentési aránynak felel meg, amelyet az 575/2013/EU rendelet 72b. cikkének (3) bekezdése lehetővé tesz az említett rendeletben meghatározott TLAC-minimumkövetelmény vonatkozásában. A Testület számára lehetővé kell tenni, hogy az arányosság elvének megfelelően megkövetelje, hogy az MREL-t alárendelt kötelezettségekkel és egyéb szavatolótőkével teljesítsék mindaddig, amíg az előírt alárendelésnek a szavatolótőke és leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemek formájában meglévő átfogó szintje – amely az intézmények és a szervezetek TLAC-nak, az MREL-nek, és adott esetben a 2013/36/EU irányelvben meghatározott kombinált pufferkövetelménynek való megfelelési kötelezettségéből következik – nem haladja meg a magasabbat az alábbiak közül: a veszteségviselésnek és a feltőkésítésnek az e rendelettel módosított 806/2014/EU rendelet 27. cikkének (7) bekezdésében említett szintje vagy az 1. pillér és a 2. pillér szerinti prudenciális követelményeken és a kombinált pufferkövetelményen alapuló, ezen rendeletben meghatározott képlettel számított érték.

(11)

Egyes meghatározott, a legjelentősebb bankok közé tartozó bankok esetében a Testületnek – bizonyos, a hatóságok által megvizsgálandó feltételek fennállása esetén – meghatározott szintre kell csökkentenie az alárendelésre vonatkozó minimumkövetelményt, mérlegelve annak lehetséges kockázatát is, hogy ez aránytalan hatással lehet a szóban forgó intézmények üzleti modelljére. Az említett csökkentés nem sértheti a Testület arra vonatkozó lehetőségét, hogy alternatív kritériumok – nevezetesen a szanálhatóság akadályai, a szanálási stratégia megvalósíthatósága és hitelessége vagy az intézmény kockázatos helyzete – alapján az említett szintet meghaladó alárendeltségi követelményt határozzon meg a 2. pillér szerinti alárendeltségi követelmény keretében, a 2. pillérre alkalmazandó feltételekre is figyelemmel.

(12)

Az MREL-nek lehetővé kell tennie az intézmények és a szervezetek számára a szanálás során – illetve adott esetben az életképtelenség bekövetkezésekor – várható veszteségek viselését, valamint a szanálási tervben előirányzott intézkedések végrehajtása vagy a szanálás alá vonható csoport szanálása után az intézmény feltőkésítését. A Testületnek az általa választott szanálási stratégia alapján megfelelően indokolnia kell az MREL előírt szintjét, és ezt a szintet indokolatlan késedelem nélkül felül kell vizsgálnia, ha az a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett követelmény szintjének változása miatt szükségessé válik. Az előírt MREL szint a szanálás során az intézmény vagy a szervezet szavatolótőke-követelményének megfelelő, várható veszteség és annak a feltőkésítési értéknek az összege, amely lehetővé teszi az intézmény számára, hogy a szanálást követően, illetve a leírási vagy átalakítási hatáskör gyakorlását követően teljesítse a szavatolótőke-követelményét, ami szükséges ahhoz, hogy az intézmény vagy a szervezet a választott szanálási stratégia alapján engedélyt kapjon tevékenységei folytatására. A Testületnek lefelé vagy felfelé kell korrigálnia a feltőkésítési összegeket, a szanálási tervben meghatározott intézkedések miatt bekövetkező esetleges változásoknak megfelelően.

(13)

A Testület számára lehetővé kell tenni a feltőkésítési összeg megemelését annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási tervben meghatározott intézkedések végrehajtását követően az intézmény vagy a szervezet kellő piaci bizalmat élvezzen. A piaci bizalmat fenntartó tőkepuffer előírt szintjének lehetővé kell tennie az intézmény vagy a szervezet számára, hogy egy megfelelő időszakon keresztül továbbra is teljesíthesse az engedélyezési feltételeket, többek között annak lehetővé tétele révén, hogy az intézmény vagy a szervezet a szanálást követően fedezze a tevékenységeinek átalakításával kapcsolatos költségeket, továbbá fenntartsa a kellő piaci bizalmat. A piaci bizalmat fenntartó puffert a 2013/36/EU irányelvben meghatározott kombinált pufferkövetelmény részére való hivatkozással kell meghatározni. A Testületnek lefelé kell korrigálnia a piaci bizalmat fenntartó puffer szintjét, amennyiben alacsonyabb szint is elegendő a kellő piaci bizalom biztosításához, illetve felfelé kell azt módosítania, amennyiben magasabb szintre van szükség ahhoz, hogy a szanálási tervben meghatározott intézkedéseket követően a szervezet megfelelő időtartamon keresztül továbbra is teljesíteni tudja az engedélyezés feltételeit és kellő piaci bizalmat tartson fenn.

(14)

Az (EU) 2016/1075 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (8) értelmében a Testületnek meg kell vizsgálnia az egyes intézmények vagy szervezetek MREL-instrumentumainak a befektetői körét. Amennyiben az intézmény vagy a szervezet MREL instrumentumainak jelentős része olyan lakossági befektetők birtokában van, akiknek esetleg nem jelezték megfelelően a releváns kockázatokat, ez önmagában a szanálhatóság akadálya lehet. Emellett, ha az intézmény vagy a szervezet MREL instrumentumainak nagy része más intézmények birtokában van, a leírás vagy átalakítás szisztematikus következményei szintén a szanálhatóság potenciális akadálya lehetnek. Lehetővé kell tenni a Testület számára, hogy amennyiben azt állapítja meg, hogy egy adott befektetői kör méretéből és jellegéből adódóan akadályozza a szanálhatóságot, javasolja az intézmény vagy a szervezet számára az említett akadály megszüntetését.

(15)

A szanálhatóság javítása érdekében a Testület számára lehetővé kell tenni, hogy a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények esetében az 575/2013/EU rendeletben meghatározott TLAC-minimumkövetelmény mellett intézményspecifikus MREL-t is előírjon. Ez az intézményspecifikus MREL akkor alkalmazandó, ha a választott szanálási stratégia alapján a TLAC-minimumkövetelmény nem elégséges a veszteségek viseléséhez és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény feltőkésítéséhez.

(16)

Az MREL szintjének meghatározásakor a Testületnek figyelembe kell vennie az intézmény vagy a szervezet rendszerszintű jelentőségének fokát, valamint az intézmény fizetésképtelenségének a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges negatív hatásait. A Testületnek figyelembe kell vennie annak szükségességét, hogy biztosítottak legyenek az egyenlő versenyfeltételek a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vagy szervezetek és a részt vevő tagállamok hasonló, rendszerszintű jelentőséggel rendelkező intézményei vagy szervezetei között. Ezért a nem globálisan rendszerszinten jelentős intézményként azonosított, de a részt vevő tagállamokon belül a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekhez hasonló rendszerszintű jelentőséggel rendelkező intézményekre vagy szervezetekre vonatkozó MREL nem térhet el aránytalanul a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vagy szervezetekre általában meghatározott MREL szintjétől és összetételétől.

(17)

Az 575/2013/EU rendelettel összhangban az MREL csak a konszolidált szanálás alá vonható csoport szintjén alkalmazandó a szanálás alá vonható szervezetként azonosított intézményekre vagy szervezetekre. Ez azt jelenti, hogy a szanálás alá vonható szervezeteket kötelezni kell arra, hogy az MREL teljesítéséhez elismerhető instrumentumokat és elemeket bocsássanak ki külső, harmadik fél hitelezők számára, amelyeket bevonhatnak a hitelezői feltőkésítésbe, amennyiben a szanálás alá vonható szervezet szanálás alá kerül.

(18)

A szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő intézményeknek vagy szervezeteknek egyedi szinten kell megfelelniük az MREL-nek. Az ilyen intézmények vagy szervezetek veszteségviselési és feltőkésítési igényeit általában a hozzájuk tartozó szanálás alá vonható szervezeteknek kell kielégíteniük azáltal, hogy ezek a szanálás alá vonható szervezetek közvetlenül vagy közvetve megvásárolják az ezen intézmények vagy szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumokat és leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokat, majd leírják vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokká alakítják azokat, amikor az említett intézmények vagy szervezetek már nem életképesek. Ilyen módon a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő intézményekre vagy szervezetekre alkalmazandó MREL-t következetesen és együtt kell alkalmazni a szanálás alá vonható szervezetekre alkalmazandó követelményekkel. Ez várhatóan lehetővé teszi a Testület számára, hogy egy szanálás alá vonható csoportot bizonyos leányvállalatainak szanálás alá vonása nélkül szanáljon, és így elkerüljék a piacon potenciálisan zavart okozó hatást. Az MREL-nek a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő intézményekre vagy szervezetekre történő alkalmazása során biztosítani kell a választott szanálási stratégiának való megfelelést, különös tekintettel arra, hogy az intézmények vagy a szervezetek és a szanálás alá vonható csoport közötti tulajdonviszonyok nem változhatnak meg az intézmények vagy a szervezetek feltőkésítését követően.

(19)

A Testület számára lehetővé kell tenni, hogy ha mind a szanálás alá vonható szervezet vagy anyaintézmény, mind pedig annak leányvállalatai ugyanabban a tagállamban letelepedettek és ugyanannak a szanálás alá vonható csoportnak a részei, eltekintsen a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő leányvállalatokra vonatkozó MREL alkalmazásától, vagy engedélyezze a számukra, hogy az anyaintézmény és leányvállalatai közötti olyan fedezett garanciák révén feleljenek meg az MREL-nek, amelyek akkor hívhatók le, ha a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírását vagy átalakítását lehetővé tevő feltételekkel megegyező időbeli ütemezési feltételek teljesülnek. A garanciát magas likviditású és minimális piaci és hitelkockázattal rendelkező biztosítéknak kell fedeznie.

(20)

Az 575/2013/EU rendelet úgy rendelkezik, hogy bizonyos konkrét feltételek fennállása esetén az illetékes hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy eltekintsenek egyes fizetőképességi és likviditásfedezeti követelményeknek a valamely központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetek (a továbbiakban: a szövetkezeti hálózatok) tekintetében történő alkalmazásától. Ezen szövetkezeti hálózatok jellegzetességeinek figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni a Testület számára, hogy eltekintsen az említett hitelintézetekre és az 575/2013/EU rendeletben meghatározottakhoz hasonló feltételek fennállása esetén a központi szervre vonatkozó MREL alkalmazásától, amennyiben a hitelintézetek és a központi szerv ugyanazon tagállamban letelepedettek. Azt is lehetővé kell tenni a Testület számára, hogy a hitelintézeteket és a központi szervet a szanálási feltételek mérlegelésekor, a szolidaritási mechanizmus jellemzőitől függően egy egységként vegye figyelembe. Lehetővé kell tenni a Testület számára, hogy különböző módokon biztosítsa a szanálás alá vonható csoport egészére vonatkozó külső MREL-követelmény teljesítését az egyes csoportok szolidaritási mechanizmusának jellemzőitől függően, mégpedig az olyan szervezetek leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek beszámításával, amelyek számára a Testület előírta, hogy a szanálási tervvel összhangban a szanálás alá vonható csoporton kívül is kibocsássanak olyan instrumentumokat, amelyek elismerhetők az MREL teljesítésére.

(21)

Az illetékes hatóságoknak, a szanálási hatóságoknak és a Testületnek megfelelő módon kezelnie és orvosolnia kell a TLAC-minimumkövetelmény és az MREL bármilyen megszegését. Mivel ezen követelmények nemteljesítése akadályozhatja az intézmény vagy csoport szanálhatóságát, a szanálhatóság akadályainak kiküszöbölésére érvényben lévő eljárást le kell rövidíteni, lehetővé téve, hogy a hatóságok késedelem nélkül kezeljék a követelmények bármilyen nemteljesítését. Lehetőséget kell továbbá biztosítani a Testületnek arra, hogy előírhassa az intézmények vagy a szervezetek számára a leírható, illetve átalakítható instrumentumok és elemek lejárati profiljának módosítását és a követelményi szint helyreállítására vonatkozó tervezetek elkészítését, illetve végrehajtását. Azt is lehetővé kell tenni a Testület számára, hogy megtilthasson bizonyos nyereségkifizetéseket, ha úgy ítéli meg, hogy az MREL-lel együtt vizsgálva egy intézmény vagy egy szervezet nem felel meg a 2013/36/EU irányelv szerinti kombinált pufferkövetelményeknek.

(22)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, nevezetesen a tulajdonhoz való jogot és a vállalkozás szabadságának elvét, és ezekkel a jogokkal és elvekkel összhangban alkalmazandó.

(23)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az intézményekre és szervezetekre vonatkozó helyreállítási és szanálási keretrendszert érintő egységes szabályok kialakítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió elfogadhatja ezt a rendeletet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(24)

Annak érdekében, hogy e rendelet alkalmazására elegendő idő álljon rendelkezésre, ezt a rendeletet 2020. december 28-tól kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 806/2014/EU rendelet módosításai

A 806/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a 21. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21.

»leányvállalat« az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 16. pontjában meghatározott leányvállalat, valamint e rendelet 8. cikkének, 10. cikke (10) bekezdésének, 12–12k., 21. és 53. cikkének alkalmazásában az e bekezdés 24b. pontjának b) alpontjában említett szanálás alá vonható csoportokra való alkalmazása céljából adott esetben és megfelelő módon ki kell terjednie a tartósan valamely központi szervhez kapcsolt hitelintézetekre, magára a központi szervre és ezek leányvállalataira, figyelembe véve, hogy a szanálás alá vonható csoportok miként teljesítik az e rendelet 12f. cikkének (3) bekezdése szerinti követelményt;

21a.

»jelentős leányvállalat« az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 135. pontjában meghatározott jelentős leányvállalat;”

b)

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„24a.   »szanálás alá vonható szervezet«: olyan, valamely részt vevő tagállamban letelepedett jogi személy, amelyet a Testület a 8. cikkel összhangban olyan szervezetként azonosít, amellyel kapcsolatban a szanálási terv szanálási intézkedésről rendelkezik;

24b.   »szanálás alá vonható csoport«:

a)

egy szanálás alá vonható szervezet és annak olyan leányvállalatai, amelyek nem:

i.

szanálás alá vonható szervezetek;

ii.

más szanálás alá vonható szervezetek leányvállalatai; vagy

iii.

olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező szervezetek, amelyek a szanálási tervvel összhangban nem tartoznak a szanálás alá vonható csoporthoz, valamint azok leányvállalatai; vagy

b)

tartósan valamely központi szervhez kapcsolt hitelintézetek és maga a központi szerv, amennyiben az említett hitelintézetek vagy a központi szerv közül legalább egy szanálás alá vonható szervezet, valamint azok leányvállalatai;

24c.   »globálisan rendszerszinten jelentős intézmény«: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 133. pontjában meghatározott globálisan rendszerszinten jelentős intézmény;”

c)

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„45a.   »elsődleges alapvető tőke«: az 575/2013/EU rendelet 50. cikkének megfelelően kiszámított elsődleges alapvető tőke;”

d)

a 48. pontban a „leírható, illetve átalakítható kötelezettségek” kifejezés helyébe a „hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek” kifejezés lép;

e)

a 49. pont helyébe a következő szöveg lép:

„49.   »hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek«: a 2. cikkben említett szervezet azon kötelezettségei, valamint elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumnak vagy járulékos tőkeinstrumentumnak nem minősülő azon tőkeinstrumentumai, amelyek a 27. cikk (3) bekezdése értelmében nincsenek kizárva a hitelezői feltőkésítési eszköz alkalmazási köréből;”

f)

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„49a.   »leírható, illetve átalakítható kötelezettségek«: olyan, hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek, amelyek adott esetben megfelelnek az e rendelet 12c. cikkében vagy 12g. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeknek, valamint olyan járulékos tőkeinstrumentumok, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételeknek;

49b.   »alárendelt leírható instrumentumok«: olyan instrumentumok, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében – az említett rendelet 72b. cikkének (3)–(5) bekezdése kivételével – meghatározott minden feltételnek;”

g)

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„55.   »kombinált pufferkövetelmény«: a 2013/36EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában meghatározott kombinált tőkekövetelmény.”

2.

A 7. cikk (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a 12–12k. cikkel összhangban a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása;”.

3.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A szanálási tervben különböző lehetőségeket kell meghatározni az e rendeletben említett szanálási eszközöknek az (1) bekezdésben említett szervezetekre való alkalmazására, illetve a szanálási hatásköröknek az ezek tekintetében történő gyakorlására vonatkozóan.”;

b)

a (6) bekezdés első és második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A szanálási tervben meg kell határozni azokat a szanálási intézkedéseket, amelyeket a Testület meghozhat, ha valamely, az (1) bekezdésben említett szervezet teljesíti a szanálási feltételeket.

A (9) bekezdés a) pontjában említett információkat az érintett szervezet tudomására kell hozni.”;

c)

a (9) bekezdés o) és p) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„o)

a 12f. és a 12g. cikkben említett követelmények és azok szintjének a 12k. cikk szerinti elérésének határideje;

p)

amennyiben Testület alkalmazza a 12c. cikk (4), (5) vagy (7) bekezdését, a szanálás alá vonható szervezet általi, a 12k. cikk szerinti megfelelés ütemezése;”

d)

a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(10)   A csoportszintű szanálási terveknek tartalmazniuk kell az (1) bekezdésben említett, a valamely részt vevő tagállamban letelepedett uniós szintű anyavállalat által vezetett csoport szanálására vonatkozó tervet, és meg kell határozniuk a következők tekintetében végrehajtandó intézkedéseket:

a)

az uniós szintű anyavállalat;

b)

a csoport részét képező, az Unióban letelepedett leányvállalatok;

c)

a 2. cikk b) pontjában említett szervezetek; és

d)

a 33. cikkre figyelemmel, a csoport részét képező és az Unión kívül letelepedett leányvállalatok.

Az első albekezdésben említett intézkedésekkel összhangban a szanálási tervnek minden egyes csoportra vonatkozóan azonosítania kell a szanálás alá vonható szervezeteket és szanálás alá vonható csoportokat.”;

e)

a (11) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

meghatározza a (6) bekezdésben említett forgatókönyvek esetében a szanálás alá vonható szervezet tekintetében alkalmazandó szanálási intézkedéseket és ezen szanálási intézkedések hatását az (1) bekezdésben említett egyéb, csoporthoz tartozó szervezetekre, az anyavállalatra és a leányintézményekre;

aa)

amennyiben az (1) bekezdésben említett csoport több szanálás alá vonható csoportot foglal magában, meghatározza a szanálási intézkedéseket az egyes szanálás alá vonható csoportok szanálás alá vonható szervezeteivel kapcsolatban, valamint azt, hogy ezen intézkedések milyen következményekkel járnak az alábbiak mindegyikére nézve:

i.

az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó egyéb, csoporton belüli szervezetek;

ii.

egyéb szanálás alá vonható csoportok;

b)

megvizsgálja, milyen mértékben alkalmazhatók a szanálási eszközök és a szanálási hatáskörök az Unióban letelepedett szanálás alá vonható szervezetekre – ezen eszközök és hatáskörök közé értve a csoport egészének vagy a csoporton belüli több szervezet által végzett, elkülönült tevékenységnek vagy üzletágnak, illetve a csoporton belüli egyes vállalkozásoknak vagy szanálás alá vonható csoportoknak harmadik fél általi megvásárlását lehetővé tevő intézkedéseket is –, és azonosítja az összehangolt szanálás akadályait;”

f)

a (12) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:

„Az e bekezdés első albekezdésében említett felülvizsgálatot a szanálási intézkedések végrehajtását vagy a 21. cikk szerinti hatáskörök gyakorlását követően kell elvégezni.

Az e cikk (9) bekezdésének o) és p) pontjában említett határidőknek az e bekezdés harmadik albekezdésében említett körülmények között való meghatározásakor a Testületnek figyelembe kell vennie a 2013/36/EU irányelv 104b. cikkében említett követelménynek való megfelelésre vonatkozó határidőt.”

4.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Valamely csoport akkor minősül szanálhatónak, ha a Testület szerint megvalósítható és hitelt érdemlően végrehajtható, hogy a csoporthoz tartozó szervezeteket a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolják vagy a szanálási eszközöknek a szanálás alá vonható szervezetekre történő alkalmazása és a szanálási hatáskörök gyakorlása révén szanálják, a lehető legnagyobb mértékben elkerülve, hogy ez bármely jelentős negatív következménnyel – ideértve az általános pénzügyi instabilitást vagy a rendszerszintű eseményeket is – járjon a csoporthoz tartozó szervezetek székhelye szerinti tagállamok pénzügyi rendszereire, illetve más tagállamok vagy az Unió pénzügyi rendszereire nézve, és törekedve arra, hogy biztosítva legyen a csoporthoz tartozó szervezetek által ellátott kritikus funkciók folytonossága, amennyiben ezek rövid időn belül könnyen vagy más módon leválaszthatók.

A Testületnek időben értesítenie kell az EBH-t, amennyiben úgy vélik, hogy egy csoport nem minősül szanálhatónak.

Amikor valamely csoport több szanálás alá vonható csoportból áll, a Testületnek e cikkel összhangban értékelnie kell minden egyes szanálás alá vonható csoport szanálhatóságát.

Az első albekezdésben említett értékelést a teljes csoport szanálhatóságának értékelése mellett kell elvégezni.”;

b)

a (9) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A szervezet az e cikk (7) bekezdésének megfelelően elküldött jelentés kézhezvételétől számított két héten belül köteles olyan lehetséges intézkedéseket javasolni a Testületnek, mellékelve ezen intézkedések végrehajtásának ütemezését is, amelyekkel biztosítható, hogy a szervezet vagy az anyavállalat megfeleljen a 12f. vagy a 12g. cikknek és a kombinált pufferkövetelménynek, abban az esetben, ha a szanálhatóság jelentős akadálya az alábbi helyzetek valamelyikéből fakad:

i.

a szervezet egyszerre megfelel a kombinált pufferkövetelménynek és a 2013/36/EU irányelv 141a. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett minden követelménynek, de az ezen rendelet 12d. és 12e. cikkében említett követelményekkel együtt vizsgálva nem felel meg a kombinált pufferkövetelménynek, amennyiben azt e rendelet 12a. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint számítják ki; vagy

ii.

a szervezet nem felel meg az 575/2013/EU rendelet 92a. cikkében és 494. cikkében említett követelményeknek vagy az e rendelet 12d. és 12e. cikkében említett követelményeknek.

A második albekezdés értelmében javasolt intézkedések végrehajtásához meghatározott ütemtervben a szervezetnek figyelembe kell vennie azt, hogy mi okozta a szóban forgó jelentős akadályt. A Testületnek az illetékes hatóságokkal és az EKB-val folytatott konzultációt követően meg kell vizsgálnia, hogy az említett intézkedések hatékonyan kezelik vagy kiküszöbölik-e a szóban forgó jelentős akadályokat.”;

c)

a (11) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az i) és j) pontban a „12. cikk” szövegrész helyébe „12f. és 12g. cikk” szövegrész lép;

ii.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„k)

annak előírása valamely szervezet számára, hogy nyújtson be tervet az e rendelet 12f. és a 12g. cikke követelményeinek való újbóli megfelelés céljából az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve, valamint – adott esetben – a kombinált pufferkövetelménynek való újbóli megfelelés céljából, illetve az e rendelet 12f. vagy a 12g. cikkében említett követelményeknek való újbóli megfelelés céljából az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikkében említett teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve;

l)

a 12f. vagy a 12g. cikkben említett követelményeknek való folyamatos megfelelés biztosítása céljából annak előírása valamely szervezet számára, hogy változtassa meg az alábbiak lejárati szerkezetét:

i.

szavatolótőke-instrumentumok, az illetékes hatóságok és az EKB egyetértésének megszerzését követően; valamint

ii.

a 12c. cikkben és a 12g. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett leírható, illetve átalakítható kötelezettségek.”

5.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„10a. cikk

„Bizonyos nyereségkifizetések megtiltására vonatkozó hatáskör

(1)   Ha a szervezet abban a helyzetben van, hogy egyszerre megfelel a kombinált pufferkövetelménynek és a 2013/36/EU irányelv 141a. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett minden követelménynek, de az az e rendelet 12d. és 12e. cikkében említett követelményekkel együtt vizsgálva nem felel meg a kombinált pufferkövetelménynek, amennyiben azt az e rendelet 12a. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően számítják ki, akkor a Testületnek hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban megtiltsa a szervezetnek azt, hogy több nyereséget fizessen ki a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményhez kapcsolódó, az e cikk (4) bekezdésének megfelelően számított maximálisan felosztható összegnél (M-MDA) az alábbi intézkedések bármelyike révén:

a)

az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó nyereségkifizetés;

b)

változó javadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére irányuló kötelezettség keletkeztetése, vagy változó javadalmazás kifizetése, ha a kifizetési kötelezettség olyan időpontban keletkezett, amikor a szervezet nem teljesítette a kombinált pufferkövetelményt; vagy

c)

kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó kifizetések teljesítése.

Amennyiben valamely szervezet az első albekezdésben említett helyzetben van, erről haladéktalanul értesítenie kell a nemzeti szanálási hatóságot és a Testületet.

(2)   Az (1) bekezdésben említett helyzetben a Testületnek az illetékes hatóságokkal és adott esetben az EKB-val folytatott konzultációt követően indokolatlan késedelem nélkül mérlegelnie kell, hogy gyakorolja-e az (1) bekezdésben említett hatáskört, és ehhez a következő elemek mindegyikét figyelembe kell vennie:

a)

a meg nem felelés oka, időtartama és mértéke, valamint a szanálhatóságra gyakorolt hatása;

b)

a szervezet pénzügyi helyzetének alakulása és annak a valószínűsége, hogy a szervezet teljesíteni fogja a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett feltételt;

c)

kilátás arra, hogy a szervezet észszerű időn belül képes lesz megfelelni az (1) bekezdésben említett követelményeknek;

d)

abban az esetben, ha a szervezet nem képes felváltani azokat a kötelezettségeket, amelyek már nem felelnek meg a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vagy azok futamidejére vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 72b. és 72c. cikkében és a 12c. cikkben vagy az e rendelet 12g. cikke (2) bekezdésében említett feltételeknek, a Testületnek figyelembe kell vennie azt, hogy az erre való képtelenség egyedi okokra vezethető-e vissza vagy az egész piacot érintő zavarnak tudható-e be;

e)

az (1) bekezdésben említett hatáskör gyakorlása lenne-e a legmegfelelőbb és a legarányosabb eszköz a szervezet helyzetének kezelésére, figyelembe véve, hogy potenciálisan milyen hatást gyakorolhat egyrészről az érintett szervezet finanszírozási feltételeire, másrészről pedig a szanálhatóságára.

A Testületnek legalább havonta meg kell ismételnie az arra vonatkozó értékelést, hogy szükséges-e gyakorolni az (1) bekezdésben említett hatáskört, mindaddig, amíg a szervezet az (1) bekezdésben említett helyzetben van.

(3)   Ha a Testület úgy ítéli meg, hogy a szervezet kilenc hónappal az erről szóló értesítését követően még mindig az (1) bekezdésben említett helyzetben van, a Testületnek – az illetékes hatóságokkal és adott esetben az EKB-val folytatott konzultációt követően – gyakorolnia kell az (1) bekezdésben említett hatáskört, kivéve ha a Testület egy értékelést követően úgy ítéli meg, hogy az alábbi feltételek közül legalább kettő teljesül:

a)

a meg nem felelés a pénzügyi piacok működését érintő súlyos zavarnak tudható be, ami miatt a pénzügyi piacok nagy részét érintő stresszhelyzet alakult ki a pénzügyi piacok több szegmensében;

b)

az a) pontban említett zavar nem csupán a szervezet szavatolótőke-instrumentumai és leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumai árának a fokozott ingadozását vagy a szervezet költségeinek a növekedését eredményezi, hanem a piacok teljes vagy részleges bezárásához is vezet, ami miatt a szervezet nem tud szavatolótőke-instrumentumokat és leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokat kibocsátani a piacokon;

c)

a piac b) pontban említett bezárása nem csak az érintett szervezetre, hanem több más szervezetre is vonatkozik;

d)

az a) pontban említett zavar miatt az érintett szervezet nem tud a meg nem felelés megszüntetéséhez elegendő szavatolótőke- és leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokat kibocsátani; vagy

e)

az (1) bekezdésben említett hatáskör gyakorlása negatív tovagyűrűző hatást gyakorol a bankszektor egy részére, ami alááshatja a pénzügyi stabilitást.

Az első albekezdésben említett kivétel alkalmazása esetén a Testületnek értesítenie kell az illetékes hatóságokat és adott esetben az EKB-t a döntéséről és írásbeli magyarázatot kell benyújtania az általa végzett értékelésről.

A Testületnek havonta meg kell ismételnie az értékelését annak megállapítása érdekében, hogy alkalmazható-e az első albekezdésben említett kivétel.

(4)   Az M-MDA kiszámításához az (5) bekezdésnek megfelelően kiszámított összeget meg kell szorozni a (6) bekezdéssel összhangban meghatározott tényezővel. Az M-MDA-t csökkenteni kell bármelyik, az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett intézkedésekből eredő összeggel.

(5)   A (4) bekezdésnek megfelelően felszorzandó összegnek a következőkből kell állnia:

a)

az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkében nem szereplő bármely évközi nyereség, csökkentve az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve az e cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett intézkedésekből eredően kifizetett összeggel;

plusz

b)

az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkében nem szereplő bármely év végi nyereség, csökkentve az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve az e cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett intézkedésekből eredően kifizetett összeggel;

mínusz

c)

az e bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elemek megtartása esetén adó formájában kifizetendő összegek.

(6)   A (4) bekezdésben említett tényezőt a következőképpen kell meghatározni:

a)

a tényező értéke 0, ha a kombinált pufferkövetelmény első (azaz legalacsonyabb) kvartilisén belül van a szervezet által fenntartott azon elsődleges alapvető tőke, amelyet nem használnak fel az 575/2013/EU rendelet 92a. cikke és az e rendelet 12d. és 12e. cikke szerinti – az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezett – követelmények teljesítésére;

b)

a tényező értéke 0,2, ha a kombinált pufferkövetelmény második kvartilisén belül van a szervezet által fenntartott azon elsődleges alapvető tőke, amelyet nem használnak fel az 575/2013/EU rendelet 92a. cikke és az e rendelet 12d. és 12e. cikke szerinti – az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezett – követelmények teljesítésére;

c)

a tényező értéke 0,4, ha a kombinált pufferkövetelmény harmadik kvartilisén belül van a szervezet által fenntartott azon elsődleges alapvető tőke, amelyet nem használnak fel az 575/2013/EU rendelet 92a. cikke és az e rendelet 12d. és 12e. cikke szerinti – az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezett – követelmények teljesítésére;

d)

a tényező értéke 0,6, ha a kombinált pufferkövetelmény negyedik (azaz legmagasabb) kvartilisén belül van a szervezet által fenntartott azon elsődleges alapvető tőke, amelyet nem használnak fel az 575/2013/EU rendelet 92a. cikke és az e rendelet 12d. és 12e. cikke szerinti – az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezett – követelmények teljesítésére.

A kombinált pufferkövetelmény egyes kvartiliseinek alsó és felső határát a következőképpen kell kiszámítani:

 

Formula

 

Formula

ahol a »Qn« az érintett kvartilis sorszáma.”;

6.

A 12. cikk helyébe a következő cikkek lépnek:

„12. cikk

A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény

(1)   A Testületnek az illetékes hatóságokkal, többek között az EKB-val folytatott konzultációt követően, figyelemmel a leírásra, illetve az átalakításra vonatkozó hatáskörökre, a 12a–12i. cikkben foglaltak szerint meg kell határoznia a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményeket, amelyeket a 7. cikk (2) bekezdésében említett szervezeteknek és csoportoknak, valamint – abban az esetben, ha e bekezdések alkalmazásának feltételei teljesülnek – a 7. cikk (4) bekezdésének b) pontjában és a 7. cikk (5) bekezdésében említett szervezeteknek és csoportoknak mindenkor teljesíteniük kell.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szervezeteknek – ideértve a csoportokhoz tartozó szervezeteket is – a 2014/59/EU irányelv 45i. cikkének (1), (2) és (4) bekezdésével összhangban adatokat kell szolgáltatniuk a székhelyük szerinti részt vevő tagállam nemzeti szanálási hatóságának.

A nemzeti szanálási hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül továbbítania kell a Testület számára az első albekezdésben említett információkat.

(3)   A szanálási terveknek a 9. cikkel összhangban történő elkészítése során a nemzeti szanálási hatóságoknak – az illetékes hatóságokkal folytatott konzultációt követően, figyelemmel a leírási és átalakítási hatáskörökre – a 12a–12i. cikkben foglaltak szerint meg kell határozniuk azokat a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményeket, amelyeket a 7. cikk (3) bekezdésében említett szervezeteknek mindenkor teljesíteniük kell. E tekintetben a 31. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

(4)   A Testületnek a 8. cikk szerinti szanálási tervek elkészítésével és karbantartásával párhuzamosan kell meghoznia az e cikk (1) bekezdésében említett határozatokat.

(5)   A Testületnek a határozatait a nemzeti szanálási hatóságokhoz kell címeznie. A nemzeti szanálási hatóságoknak a 29. cikknek megfelelően kell végrehajtaniuk a Testület utasításait. A Testületnek meg kell követelnie a nemzeti szanálási hatóságoktól, hogy ellenőrizzék és biztosítsák, hogy a szervezetek és a csoportok betartsák az e cikk (1) bekezdésében meghatározott, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményeket.

(6)   A Testületnek tájékoztatnia kell az EKB-t és az EBH-t az (1) bekezdés szerint az egyes szervezetekre és a csoportokra vonatkozóan általa meghatározott, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményekről.

(7)   E cikk eredményes és következetes alkalmazása érdekében a Testületnek iránymutatásokat és utasításokat kell adnia a nemzeti szanálási hatóságoknak egyes konkrét szervezetekkel vagy csoportokkal kapcsolatban.

12a. cikk

A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény alkalmazása és kiszámítása

(1)   A Testületnek és a nemzeti szanálási hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a 12. cikk (1) és (3) bekezdésében említett szervezetek mindenkor teljesítsék a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményeket, amennyiben azt e cikk és a 12b–12i. cikk előírja, és ezen cikkekkel összhangban.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett követelményt a 12d. cikk (3), (4), illetve (6) bekezdésével összhangban, a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegeként kell kiszámítani és az alábbiak százalékában kell kifejezni:

a)

az e cikk (1) bekezdésében említett érintett szervezetnek az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdésével összhangban számított teljes kockázatikitettség-értéke; és

b)

az e cikk (1) bekezdésében említett érintett szervezetnek az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikkével összhangban számított teljes kitettségi mértéke.

12b. cikk

A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény alóli mentesség

(1)   A 12a. cikk ellenére a Testületnek mentesítenie kell a 12a. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelmény teljesítése alól a biztosítékkal fedezett kötvényekből finanszírozott jelzáloghitel-intézeteket, amelyek a nemzeti jog értelmében nem gyűjthetnek betéteket, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

ezen intézmények felszámolására nemzeti fizetésképtelenségi eljárásban vagy az ezen intézményekre vonatkozó egyéb típusú, a 2014/59/EU irányelv 38., 40. vagy 42. cikkével összhangban lefolytatott eljárásokban kerül sor; és

b)

az a) pontban említett eljárások biztosítják, hogy az említett intézmények hitelezői – ideértve adott esetben a biztosítékkal fedezett kötvények birtokosait – a szanálási célkitűzéseknek megfelelő módon viseljenek veszteségeket.

(2)   Azok az intézmények, amelyek mentesülnek a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt követelmény alól, nem vehetnek részt a 12f. cikk (1) bekezdésében említett konszolidációban.

12c. cikk

A szanálás alá vonható szervezetek leírható, illetve átalakítható kötelezettségei

(1)   A szanálás alá vonható szervezetek esetében a kötelezettségek csak akkor képezhetik a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegének részét, ha teljesítik az 575/2013/EU rendelet alábbi cikkeiben említett feltételeket:

a)

72a. cikk;

b)

72b. cikk, a (2) bekezdés d) pontja kivételével; és

c)

72c. cikk.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, amikor e rendelet az 575/2013/EU rendelet 92a. vagy 92b. cikkében meghatározott követelményekre hivatkozik, az említett cikkek alkalmazásában leírható, illetve átalakítható kötelezettségek alatt az említett rendelet 72k. cikkében meghatározott és az ugyanazon rendelet második része I. címének 5a. fejezetével összhangban megállapított leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket kell érteni.

(2)   A beágyazott származtatott ügylettel rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból, például strukturált értékpapírokból eredő kötelezettségek, amelyek teljesítik az (1) bekezdés első albekezdésében foglalt feltételeket, az 575/2013/EU rendelet 72a. cikke (2) bekezdésének l) pontja kivételével, csak akkor számíthatók be a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegébe, ha az egyik alábbi feltétel teljesül:

a)

a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumból eredő kötelezettség tőkeösszege már a kibocsátás időpontjában tudható, rögzített vagy emelkedő, és azt beágyazott származékos jellemző nem befolyásolja, valamint a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumból, többek között a beágyazott származtatott termékből eredő kötelezettség teljes összegét napi szinten lehet értékelni hitelkockázat nélküli, egyenértékű instrumentumok aktív, likvid kétirányú piacának alapul vételével, az 575/2013/EU rendelet 104. és 105. cikkével összhangban; vagy

b)

a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum tartalmaz egy olyan szerződéses feltételt, amely előírja, hogy a kibocsátó fizetésképtelensége és a kibocsátó szanálása esetén a követelés összege rögzített vagy emelkedő, és nem haladja meg a követelés eredetileg befizetett összegét.

Az első albekezdésben említett hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, beleértve a beágyazott származtatott ügyletüket is, nem képezik nettósítási megállapodás tárgyát, és az ilyen instrumentumok értékelésére nem vonatkozik a 2014/59/EU irányelv 49. cikkének (3) bekezdése.

Az első albekezdésben említett kötelezettségek csak az első albekezdés a) pontjában említett tőkeösszegnek vagy az első albekezdés b) pontjában említett rögzített vagy emelkedő összegnek megfelelő részben számíthatók be a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegébe.

(3)   Amennyiben a kötelezettségeket az Unióban letelepedett leányvállalat bocsátotta ki valamely nem ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó, meglévő részvényes részére, és az említett leányvállalat a szanálás alá vonható szervezetével azonos szanálás alá vonható csoport részét képezi, az említett kötelezettségeket be kell számítani a szanálás alá vonható szervezet szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek az összegébe, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a kibocsátásukra a 12g. cikk (2) bekezdése a) pontjának megfelelően került sor;

b)

a leírási és átalakítási hatásköröknek az ezen kötelezettségek tekintetében a 21. cikknek megfelelően történő gyakorlása nem érinti a szanálás alá vonható szervezet által a leányvállalat felett gyakorolt ellenőrzést;

c)

az említett kötelezettségek értéke nem haladja meg a következő kivonással kapott összeget:

i.

a szanálás alá vonható szervezet részére kibocsátott és általa akár közvetlenül, akár az ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó más szervezeteken keresztül közvetve megvásárolt kötelezettségek összege, valamint a 12g. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően kibocsátott szavatolótőke összege kivonva

ii.

a 12g. cikk (1) bekezdésének megfelelően előírt összegből.

(4)   A 12d. cikk (4) bekezdésében vagy a 12e. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megállapított minimumkövetelmény sérelme nélkül, a Testületnek – a nemzeti szanálási hatósággal való konzultációt követően saját kezdeményezésére, vagy a nemzeti szanálási hatóság javaslatára – biztosítania kell, hogy a 12f. cikkben említett követelmény azon részét, amely a szavatolótőkét is tartalmazó teljes kötelezettségállományának 8 %-át teszi ki, globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő vagy a 12d. cikk (4) vagy (5) bekezdésének a hatálya alá tartozó szanálás alá vonható szervezetek szavatolótőkével, alárendelt leírható instrumentumokkal vagy az e cikk (3) bekezdésében említett kötelezettségekkel teljesítsék. A Testület engedélyezheti, hogy a szavatolótőkét is tartalmazó teljes kötelezettségállományának 8 %-ánál alacsonyabb, de az (1 – (X1/X2)) x a szavatolótőkét is tartalmazó teljes kötelezettségállományának 8 %-a képlet alkalmazásával kapott összegnél magasabb szintet a globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő vagy a 12d. cikk (4) vagy (5) bekezdésének a hatálya alá tartozó szanálás alá vonható szervezetek szavatolótőkével, alárendelt leírható instrumentumokkal vagy az e cikk (3) bekezdésében említett kötelezettségekkel teljesítsék, feltéve, hogy teljesülnek az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (3) bekezdésében meghatározott minden feltétel, amennyiben a csökkentésre való tekintettel az lehetséges az említett rendelet 72b. cikkének (3) bekezdése értelmében:

 

X1 = az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően számított teljes kockázatikitettség-érték 3,5 %-a; és

 

X2 = a következők összege: az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően számított teljes kockázatikitettség-érték 18 %-a; és a kombinált pufferkövetelmény összege.

Amennyiben a 12d. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó szanálás alá vonható szervezetek esetében az e bekezdés első albekezdésének alkalmazása a teljes kockázati kitettségértékének 27 % -át meghaladó követelményhez vezet, a Testületnek az érintett szanálás alá vonható szervezet tekintetében a teljes kockázati kitettségérték 27 % -ára kell korlátoznia a 12f. cikkben említett követelmény azon részét, amelyet szavatolótőkével, alárendelt leírható instrumentumokkal vagy az e cikk (3) bekezdésében említett kötelezettségekkel kell teljesíteni, ha a Testület úgy értékelte, hogy:

a)

a szanálási tervben nem szerepel az Alap igénybevétele mint a szanálás alá vonható szervezet szanálásának opciója; és

b)

amennyiben az a) pont nem alkalmazandó, a 12f. cikkben említett követelmény lehetővé teszi, hogy az említett szanálás alá vonható szervezet teljesítse a 27. cikk (7) bekezdésében említett követelményt.

A Testület a második albekezdésben említett értékelés elvégzésekor figyelembe veszi az érintett szanálás alá vonható szervezet üzleti modelljére gyakorolt aránytalan hatás kockázatát is.

A 12d. cikk (5) bekezdésének hatálya alá tartozó szanálás alá vonható szervezetekre az e bekezdés második albekezdése nem alkalmazandó.

(5)   Azoknak a szanálás alá vonható szervezeteknek az esetében, amelyek nem minősülnek globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek és nem tartoznak a 12d. cikk (4) vagy (5) bekezdésének a hatálya alá, a Testület – a nemzeti szanálási hatósággal való konzultációt követően saját kezdeményezésére, vagy a nemzeti szanálási hatóság javaslatára – határozhat úgy, hogy a 12f. cikkben említett követelményt – részben, legfeljebb a szervezet teljes, a szavatolótőkét is magában foglaló kötelezettségállományának 8 %-áig és, amennyiben ez a nagyobb összeg, az e cikk (7) bekezdésében említett képlettel számított összeg erejéig – szavatolótőkével, alárendelt leírható instrumentumokkal vagy az e cikk (3) bekezdésében említett kötelezettségekkel kell teljesíteni, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

az e cikk (1) és a (2) bekezdésében említett, nem alárendelt kötelezettségek a nemzeti kielégítési sorrendben ugyanazon a besorolási szinten állnak, mint egyes olyan kötelezettségek, amelyek a 27. cikk (3) vagy (5) bekezdése alapján ki vannak zárva a leírási és átalakítási hatáskörök alkalmazásából;

b)

fennáll annak a kockázata, hogy az olyan nem alárendelt kötelezettségekre vonatkozó leírási és átalakítási hatáskör tervezett alkalmazása következtében, amelyeket a 27. cikk (3) vagy (5) bekezdése értelmében nem zártak ki a leírási vagy átalakítási hatáskör alkalmazásából, az említett kötelezettségekből eredő követelések hitelezői nagyobb veszteséget szenvednének, mint amekkora veszteséget a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás esetében szenvednének el;

c)

a szavatolótőke és az egyéb alárendelt kötelezettségek összege nem haladja meg az annak biztosításához szükséges összeget, hogy a b) pontban említett hitelezők ne szenvedjenek el nagyobb veszteséget annál, mint amelyet a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás esetén szenvedtek volna el.

Ha a Testület azt állapítja meg, hogy valamely leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség-osztályon belül a 10 %-ot meghaladja azoknak a kötelezettségeknek az aránya, amelyek a 27. cikk (3) vagy (5) bekezdése alapján ki vannak zárva a leírási és átalakítási hatáskörök alkalmazásából, vagy amelyekről ez a kizárás észszerűen valószínűsíthető, akkor a Testületnek fel kell mérnie az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kockázatot.

(6)   A (4), az (5) és a (7) bekezdés alkalmazása céljából a származtatott kötelezettségeket a szanálás alá vonható szervezet teljes kötelezettségállomány részének kell tekinteni úgy, hogy a partnerek nettósítási jogai teljeskörűen elismerésre kerülnek.

Egy szanálás alá vonható szervezetnek a kombinált pufferteljesítéséhez felhasznált szavatolótőkéje elismerhető a (4), az (5) és a (7) bekezdésben említett követelmények teljesítéséhez.

(7)   Az e cikk (3) bekezdésétől eltérve, a Testület határozhat úgy, hogy azoknak a szanálás alá vonható szervezeteknek, amelyek globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vagy az e rendelet 12d. cikke (4) vagy (5) bekezdésének hatálya alá tartozó szanálás alá vonható szervezetek, az e rendelet 12f. cikkében említett követelményt olyan mértékben kell szavatolótőkével, alárendelt leírható instrumentumokkal vagy az e cikk (3) bekezdésében említett kötelezettségekkel teljesíteniük, hogy az említett szavatolótőke, alárendelt leírható instrumentumok és kötelezettségek összege – a szanálás alá vonható szervezetnek a kombinált pufferkövetelmény és az 575/2013/EU rendelet 92a. cikkében, valamint a 12d. cikkének (4) bekezdésében és az e rendelet 12f. cikkében említett kombinált pufferkövetelmények teljesítésére vonatkozó kötelezettségéből fakadóan – ne haladja meg az alábbiak közül a magasabb összeget:

a)

a szervezet teljes kötelezettségállományának – beleértve a szavatolótőkét is – a 8 %-a; vagy

b)

az A × 2 + B × 2 + C képlet alkalmazásával kapott összeg, ahol A, B és C a következő összeg:

A= az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett követelményből eredő összeg;

B= a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett követelményből eredő összeg;

C= a kombinált pufferkövetelményből eredő összeg.

(8)   A Testület gyakorolhatja az e cikk (7) bekezdésében említett hatáskört az olyan globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő vagy a 12d. cikk (4) vagy (5) bekezdésének hatálya alá tartozó szanálás alá vonható szervezetek tekintetében, amelyek az e bekezdés második albekezdésében meghatározott feltételek egyikét teljesítik, az összes olyan globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő vagy a 12d. cikk (4) vagy (5) bekezdésének hatálya alá tartozó szanálás alá vonható szervezet 30 %-áig, amelyekre vonatkozóan a Testület a 12f. cikkben említett követelményt meghatározza.

A Testületnek a következőket kell mérlegelnie:

a)

a szanálhatóság előzetes értékelése során megállapításra került, hogy jelentős akadályai vannak a szanálhatóságnak, és vagy:

i.

a Testület által előírt határidőn belül nem hoztak korrekciós intézkedéseket a 10. cikk (11) bekezdésében említett intézkedések gyakorlását követően; vagy

ii.

az azonosított jelentős akadályokat nem lehet a 10. cikk (11) bekezdésében említett intézkedések egyike révén sem elhárítani, és az e cikk (7) bekezdésében említett hatáskör gyakorlása részben vagy teljes mértékben ellensúlyozná a szanálhatóságot gátló jelentős akadályok negatív hatását;

b)

a Testület úgy ítéli meg, hogy a szanálás alá vonható szervezet által előnyben részesített szanálási stratégia megvalósíthatósága és hitelessége korlátozott, tekintettel a szervezet méretére, összekapcsoltságára, jellegére, hatókörére, tevékenységének kockázataira és összetettségére, valamint jogállására és részvényesi struktúrájára; vagy

c)

a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett követelmény azt a tényt tükrözi, hogy a szanálás alá vonható szervezet, amely globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy ezen rendelet 12d. cikke (4) vagy (5) bekezdésének hatálya alá tartozó szervezet, azoknak az intézményeknek a legkockázatosabb 20 %-ába tartozik, amelyekre vonatkozóan a Testület meghatározza az e rendelet 12a. cikke (1) bekezdésében említett követelményt.

Az első és második albekezdésben említett százalékok számítása során a Testületnek a kapott értéket a legközelebbi egész számra kell kerekítenie.

(9)   Az illetékes hatóságokkal – köztük az EKB-val – folytatott konzultációt követően a Testületnek meg kell hoznia az (5) vagy a (7) bekezdésben említett döntéseket.

Az említett döntések meghozatalakor a Testületnek a következőket is figyelembe kell vennie:

a)

a szanálás alá vonható szervezet szavatolótőke-instrumentumai és az alárendelt leírható instrumentumai piacának a mélysége, ha léteznek, az instrumentumok árazása, valamint a döntésnek való megfelelést biztosító tranzakciók végrehajtásához szükséges idő;

b)

azoknak a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumoknak az összege, amelyek teljesítik az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében említett valamennyi feltételt, és amelyek hátralévő futamideje az e cikk (5) és (7) bekezdésében említett követelmények mennyiségi korrekciójának céljával történő döntéshozatal időpontjában egy évnél rövidebb;

c)

azoknak az instrumentumoknak a rendelkezésre állása és összege, amelyek az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdésének d) pontja kivételével az említett rendelet 72a. cikkében említett valamennyi feltételt teljesítik;

d)

az adott szanálás alá vonható szervezet leírható, illetve átalakítható kötelezettségeihez és szavatolótőkéjéhez viszonyítva jelentős-e azoknak a kötelezettségeknek az összege, amelyekre nem alkalmazandók a 27. cikk (3) vagy (5) bekezdése szerinti, leírásra és átalakításra vonatkozó hatáskörök, és amelyek a rendes fizetésképtelenségi eljárásokban a legelőre besorolt szavatolótőkével és leírható, illetve átalakítható kötelezettségekkel azonos vagy azoknál hátrébb besoroltakkal rendelkeznek. Amennyiben a kizárt kötelezettségek összege nem haladja meg a szanálás alá vonható szervezet szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségei összegének az 5 %-át, a kizárt összeget úgy kell tekinteni, hogy az nem jelentős. E felett a határérték felett a Testületnek értékelnie kell a kizárt kötelezettségek jelentőségét;

e)

a szanálás alá vonható szervezet üzleti modellje, finanszírozási modellje és kockázati profilja, valamint stabilitása és az, hogy mennyire képes hozzájárulni a gazdasághoz; és

f)

a lehetséges szerkezetátalakítási költségek hatása a szanálás alá vonható szervezet feltőkésítésére.

12d. cikk

A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározása

(1)   A 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt a Testületnek kell meghatároznia az illetékes hatóságokkal, többek között az EKB-val folytatott konzultációt követően, az alábbi kritériumok alapján:

a)

biztosítani kell, hogy a szanálás alá vonható csoport szanálható legyen a szanálási eszközöknek a szanálás alá vonható szervezetekre való, szanálási céloknak megfelelő alkalmazásával, ideértve – adott esetben – a hitelezői feltőkésítési eszközt is;

b)

adott esetben biztosítani kell, hogy a szanálás alá vonható szervezet és leányvállalatai, amelyek a 12. cikk (1) és (3) bekezdésében említett intézmények vagy szervezetek, de nem szanálás alá vonható szervezetek, elegendő szavatolótőkével és leírható, illetve átalakítható kötelezettséggel rendelkezzenek annak biztosítására, hogy a hitelezői feltőkésítési eszköz, illetve a leírási vagy átalakítási hatáskör rájuk vonatkozó alkalmazása esetén a veszteségek viselhetők legyenek, és az érintett szervezetek teljestőke-megfelelési mutatója és adott esetben a tőkeáttételi mutatója visszaállítható legyen az ahhoz szükséges szintre, amely lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy továbbra is megfeleljenek az engedélyezés feltételeinek, és folytassák azokat a tevékenységeket, amelyeket számukra a 2013/36/EU, illetve a 2014/65/EU irányelv szerint engedélyeztek;

c)

amennyiben a szanálási terv azt vetíti előre, hogy sor kerülhet a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek bizonyos osztályainak az e rendelet 27. cikkének (5) bekezdése szerint a hitelezői feltőkésítésből való kizárására vagy részleges transzfer keretében teljes egészében egy átvevő félhez történő átruházására, biztosítani kell, hogy a szanálás alá vonható szervezet elegendő szavatolótőkével és egyéb leírható, illetve átalakítható kötelezettséggel rendelkezzen annak biztosítására, hogy a veszteségeket el tudja viselni és a teljestőke-megfelelési mutatóját és adott esetben tőkeáttételi mutatóját vissza tudja állítani az ahhoz szükséges szintre, amely lehetővé teszi a szervezet számára, hogy továbbra is megfeleljen az engedélyezés feltételeinek, és folytassa azokat a tevékenységeket, amelyeket számára a 2013/36/EU, illetve a 2014/65/EU irányelv szerint engedélyeztek;

d)

a szervezet mérete, üzleti modellje, finanszírozási modellje és kockázati profilja;

e)

a szervezet fizetésképtelensége milyen mértékben gyakorolna negatív hatást a pénzügyi stabilitásra, többek között a szervezet más intézményekkel vagy szervezetekkel vagy a pénzügyi rendszer többi részével fennálló összekapcsoltsága révén az említett más intézményekre vagy szervezetekre való átterjedés miatt.

(2)   Amennyiben a szanálási terv előírja, hogy szanálási intézkedést kell tenni vagy a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskört kell a 21. cikkel összhangban gyakorolni a 8. cikk (6) bekezdésében említett releváns forgatókönyv szerint, vagy leírási, illetve átalakítási hatásköröket kell gyakorolni, a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelmény összegét úgy kell megállapítani, hogy az elegendő legyen ahhoz, hogy:

a)

biztosított legyen a szervezetek várhatóan felmerülő veszteségeinek teljes mértékű viselése (»veszteségviselés«);

b)

biztosított legyen a szanálás alá vonható szervezetnek és leányvállalatainak – amelyek intézmények vagy a 12. cikk (1) vagy (3) bekezdésében említett szervezetek, de nem szanálás alá vonható szervezetek – az olyan mértékben történő feltőkésítése, amely lehetővé teszi számukra, hogy legfeljebb egy évig tartó megfelelő időtartamon keresztül továbbra is megfeleljenek az engedélyezés feltételeinek és folytassák azokat a tevékenységeket, amelyeket számukra a 2013/36/EU irányelv, a 2014/65/EU irányelv vagy ezekkel egyenértékű jogalkotási aktus szerint engedélyeztek (»feltőkésítés«).

Ha a szanálási terv úgy rendelkezik, hogy a szervezetet rendes fizetésképtelenségi eljárás vagy más, ezzel egyenértékű nemzeti eljárás keretében fel kell számolni, a Testületnek meg kell vizsgálnia, hogy indokolt-e a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt a szervezet vonatkozásában olyan mértékben korlátozni, hogy az ne haladja meg az első albekezdés a) pontja szerint a veszteségek fedezéséhez elegendő összeget.

Vizsgálata során a Testületnek különösen abból a szempontból kell értékelnie a második albekezdésben említett korlátozást, hogy az milyen hatással lehet a pénzügyi stabilitásra, valamint a pénzügyi rendszerre való átterjedés kockázatára.

(3)   A szanálás alá vonható szervezetek esetében a (2) bekezdés első albekezdésében említett összeg a következő:

a)

a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelmény kiszámítása céljából, a 12a. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban az alábbiak összege:

i.

a szanálás esetén viselendő veszteségek összege, amely megfelel az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett, a szanálás alá vonható szervezetre vonatkozó követelményeknek a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén; és

ii.

az a feltőkésítési összeg, amely lehetővé teszi, hogy a szanálási intézkedés eredményeként létrejött szanálás alá vonható csoport az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajtását követően konszolidált szinten ismét megfeleljen az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, a teljestőke-megfelelési mutatóra vonatkozó követelménynek, valamint a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett követelménynek; és

b)

a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelmény kiszámítása céljából, a 12a. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban az alábbiak összege:

i.

a szanálás esetén viselendő veszteségek összege, amely megfelel az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, a szanálás alá vonható szervezet tőkeáttételi mutatójára vonatkozó követelménynek a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén; és

ii.

az a feltőkésítési összeg, amely lehetővé teszi, hogy a szanálási intézkedés eredményeként létrejött szanálás alá vonható csoport az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajtását követően a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén ismét megfeleljen az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelménynek.

A 12a. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása céljából a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt százalékos formában, az e bekezdés első albekezdésének a) pontja szerint számított összeg és a teljes kockázati kitettségérték hányadosaként kell kifejezni.

A 12a. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt százalékos formában, az e bekezdés első albekezdésének b) pontja szerint számított összeg és a teljes kitettségi mérték hányadosaként kell kifejezni.

Az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett egyedi követelmény meghatározásakor a Testületnek figyelembe kell vennie a 27. cikk (7) bekezdésében említett követelményeket.

Az előző albekezdésekben említett feltőkésítési összegek meghatározásakor a Testületnek:

a)

a teljes kockázati kitettségértéknek vagy a teljes kitettségi mértéknek a legutóbbi adatszolgáltatás szerinti összegét kell figyelembe vennie, korrigálva azt a szanálási tervben meghatározott szanálási intézkedésekből eredő változások hatásaival; és

b)

az illetékes hatóságokkal – köztük az EKB-val – folytatott egyeztetést követően a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett jelenlegi követelménynek megfelelő összeget felfelé vagy lefelé kell korrigálnia annak megállapítása érdekében, hogy milyen követelmény lesz alkalmazandó a szanálás alá vonható szervezetre az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajtását követően.

A Testület számára lehetővé kell tenni, hogy az első albekezdés a) pontjának ii. alpontjában előírt követelményt megemelje egy olyan, megfelelő összeggel, amely annak biztosításához szükséges, hogy a szervezet a szanálást követően képes legyen egy megfelelő, legfeljebb egy évig tartó időtartamon keresztül fenntartani magával szemben a megfelelő piaci bizalmat.

Amennyiben e bekezdés hatodik albekezdése alkalmazandó, az említett albekezdésben meghatározott összegnek a szanálási eszközök alkalmazását követően alkalmazandó kombinált pufferkövetelmény összegével kell megegyezőnek lennie, levonva a 2013/36/EU irányelv 128. cikke 6. pontjának a) alpontjában említett összeget.

Az e bekezdés hatodik albekezdésében említett összeget lefelé kell korrigálni, amennyiben az illetékes hatóságokkal – köztük az EKB-val – való egyeztetést követően a Testület azt állapítja meg, hogy alacsonyabb összeg is elégséges annak megvalósítható és hiteles biztosításához, hogy a szanálási stratégia végrehajtását követően is fennmaradjon a piaci bizalom és az intézmény vagy a 12. cikk (1) bekezdésében említett szervezet folyamatosan el tudja látni a kritikus gazdasági funkcióit, valamint rendkívüli – az Alap keretében nyújtott hozzájárulásokon kívüli – állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül forráshoz jusson, a 76. cikk (3) bekezdésével és a 27. cikk (7) bekezdésével összhangban. Az említett összeget felfelé kell korrigálni, amennyiben a szanálási hatóság az illetékes hatóságokkal – köztük az EKB-val – való konzultációt követően azt állapítja meg, hogy magasabb összegre van szükség annak biztosításához, hogy fennmaradjon a kellő piaci bizalom, valamint hogy egy legfeljebb egy évig tartó megfelelő időtartamon keresztül az intézmény vagy a 12. cikk (1) bekezdésében említett szervezet egyrészt folyamatosan el tudja látni a kritikus gazdasági funkcióit, másrészt forrásokhoz tudjon jutni anélkül, hogy – az Alap keretében a 76. cikk (3) bekezdésével és a 27. cikk (7) bekezdésével összhangban nyújtott hozzájárulásokon kívül – rendkívüli állami pénzügyi támogatást kellene igénybe vennie.

(4)   Azoknak a szanálás alá vonható szervezeteknek az esetében, amelyek nem tartoznak az 575/2013/EU rendelet 92a. cikkének hatálya alá, és amelyek egy olyan szanálás alá vonható csoportnak a részét képezik, amelynek a mérlegfőösszege meghaladja a 100 milliárd EUR-t, az e cikk (3) bekezdésében említett követelmény szintje legalább:

a)

13,5 % a 12a. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint számítva; és

b)

5 % kell, hogy legyen a 12a. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint számítva.

A 12c. cikktől eltérve, az e bekezdés első albekezdésében említett szanálás alá vonható szervezeteknek az e bekezdés első albekezdésében említett követelmény szerinti szintet – amely a 12a. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint számítva 13,5 %, a 12a. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint számítva pedig 5 % – szavatolótőkével, alárendelt leírható instrumentumokkal vagy az e rendelet 12c. cikkének (3) bekezdésében említett kötelezettségekkel kell teljesíteniük.

(5)   Valamely szanálás alá vonható szervezet nemzeti szanálási hatóságának kérésére a Testületnek azokra a szanálás alá vonható szervezetekre is alkalmaznia kell az e cikk (4) bekezdésében megállapított követelményeket, amelyek nem tartoznak az 575/2013/EU rendelet 92a. cikkének hatálya alá, és olyan szanálás alá vonható csoportnak a részét képezik, amelynek a mérlegfőösszege nem éri el a 100 milliárd EUR-t, továbbá amelyek tekintetében a nemzeti szanálási hatóság az általa végzett értékelés alapján észszerűen feltételezhetőnek ítéli, hogy fizetésképtelenség esetén rendszerszintű kockázatot jelentenének.

Az e bekezdés első albekezdésében említett kérelem benyújtására vonatkozó határozat meghozatalakor a nemzeti szanálási hatóságnak figyelembe kell vennie a következőket:

a)

a betétek előfordulási gyakorisága, valamint a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok hiánya a finanszírozási modellben;

b)

a tőkepiacokhoz való hozzáférés mértéke a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében;

c)

milyen mértékben szükséges a szanálás alá vonható szervezetnek az elsődleges alapvető tőkére támaszkodnia a 12f. cikkben említett követelmény teljesítéséhez.

Az e bekezdés első albekezdése szerinti, nemzeti szanálási hatóságtól származó kérelem hiánya nem érinti a Testület 12c. cikk (5) bekezdése szerinti határozatait.

(6)   Azon szervezetek esetében, amelyek maguk nem szanálás alá vonható szervezetek, a (2) bekezdés első albekezdésében említett összeg a következő:

a)

a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelmény kiszámítása céljából, a 12a. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban az alábbiak összege:

i.

a viselendő veszteségek összege, amely megfelel az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett, a szervezetre vonatkozó követelményeknek; és

ii.

az a feltőkésítési mennyiség, amely lehetővé teszi, hogy a szervezet ismét megfeleljen az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, a teljestőke-megfelelési mutatóra vonatkozó követelménynek, valamint a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett követelménynek, a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek az e rendelet 21. cikkével összhangban történő gyakorlását vagy a szanálás alá vonható csoport szanálását követően; és

b)

a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelmény kiszámítása céljából, a 12a. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban az alábbiak összege:

i.

a viselendő veszteségek összege, amely megfelel az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, a szervezet tőkeáttételi mutatójára vonatkozó követelménynek; és

ii.

az a feltőkésítési mennyiség, amely lehetővé teszi, hogy a szervezet ismét megfeleljen az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelménynek, a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskör e rendelet 21. cikkével összhangban történő gyakorlását vagy a szanálás alá vonható csoport szanálását követően.

A 12a. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása céljából a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt százalékos formában, az e bekezdés első albekezdésének a) pontja szerint számított összeg és a teljes kockázati kitettségérték hányadosaként kell kifejezni.

A 12a. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt százalékos formában, az e bekezdés első albekezdésének b) pontja szerint számított összeg és a teljes kitettségi mérték hányadosaként kell kifejezni.

Az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett egyedi követelmény meghatározásakor a Testületnek figyelembe kell vennie a 27. cikk (7) bekezdésében említett követelményeket.

Az előző albekezdésekben említett feltőkésítési összegek meghatározásakor a Testületnek:

a)

a teljes kockázati kitettségértéknek vagy a teljes kitettségi mértéknek a legutóbbi adatszolgáltatás szerinti összegét kell figyelembe vennie, korrigálva azt a szanálási tervben előirányzott szanálási intézkedésekből eredő változások hatásaival; és

b)

az illetékes hatóságokkal – köztük az EKB-val – folytatott egyeztetést követően a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett aktuális követelménynek megfelelő összeget felfelé vagy lefelé kell korrigálnia annak érdekében, hogy meghatározza az érintett szervezetre azt követően alkalmazandó követelményt, hogy gyakorolta a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskört e rendelet 21. cikkével összhangban vagy a szanálás alá vonható csoport szanálását követően.

A Testület számára lehetővé kell tenni, hogy az e bekezdés első albekezdése a) pontjának ii. alpontjában meghatározott követelményt megemelje egy olyan, megfelelő összeggel, amely annak biztosításához szükséges, hogy miután sor került a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 21. cikkel összhangban történő gyakorlására, a szervezet képes legyen egy megfelelő, legfeljebb egy évig tartó időtartamon keresztül továbbra is teljesíteni az engedélyezés feltételeit, valamint fenntartani magával szemben a megfelelő piaci bizalmat.

Amennyiben e bekezdés hatodik albekezdése alkalmazandó, az említett albekezdésben meghatározott összegnek a 21. cikkben említett hatáskör gyakorlását vagy a szanálandó csoport szanálását követően alkalmazandó kombinált pufferkövetelmény összegével megegyezőnek kell lennie, levonva a 2013/36/EU irányelv 128. cikke 6. pontjának a) pontjában említett összeget.

Az e bekezdés hatodik albekezdésében említett összeget lefelé kell korrigálni, amennyiben az illetékes hatóságokkal – köztük az EKB-val – való egyeztetést követően a Testület azt állapítja meg, hogy alacsonyabb összeg is elégséges annak megvalósítható és hiteles biztosításához, hogy a 21. cikkben említett hatáskör gyakorlását vagy a szanálás alá vonható csoport szanálását követően is fennmaradjon a piaci bizalom és az intézmény vagy a 12. cikk (1) bekezdésében említett szervezet folyamatosan el tudja látni a kritikus gazdasági funkcióit, valamint rendkívüli – az Alapból a 27. cikk (7) bekezdésével és a 76. cikk (3) bekezdésével összhangban nyújtott hozzájárulásokon kívüli – állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül forráshoz jusson. Az említett összeget felfelé kell korrigálni, amennyiben a Testület az illetékes hatóságokkal – köztük az EKB-val – való konzultációt követően azt állapítja meg, hogy magasabb összegre van szükség annak biztosításához, hogy fennmaradjon a kellő piaci bizalom, valamint hogy egy legfeljebb egy évig tartó megfelelő időtartamon keresztül az intézmény vagy a 12. cikk (1) bekezdésében említett szervezet egyrészt folyamatosan el tudja látni a kritikus gazdasági funkcióit, továbbá forrásokhoz tudjon jutni anélkül, hogy – az Alapból a 27. cikk (7) bekezdésével és a 76. cikk (3) bekezdésével összhangban nyújtott hozzájárulásokon kívüli – rendkívüli állami pénzügyi támogatást kellene igénybe vennie.

(7)   Amennyiben a Testület várakozásai szerint a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek bizonyos osztályairól észszerűen feltételezhető, hogy azokat a 27. cikk (5) bekezdése alapján részben vagy egészben ki fogják zárni a hitelezői feltőkésítésből vagy részleges transzfer keretében teljes egészében átruházzák egy átvevő félnek, a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt olyan szavatolótőkével vagy egyéb leírható, illetve átalakítható kötelezettségekkel kell teljesíteni, amelyek elegendőek:

a)

a 27. cikk (5) bekezdésével összhangban azonosított kizárt kötelezettségek összegének fedezésére;

b)

annak biztosítására, hogy a (2) bekezdésben említett feltételek teljesüljenek.

(8)   A Testület bármely olyan határozatának, amelyben az e cikk szerinti, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt ír elő, tartalmaznia kell a határozat indokolását is, beleértve az e cikk (2)–(7) bekezdéseiben említett elemek teljes körű értékelését, és a Testületnek a határozatot indokolatlan késedelem nélkül felül kell vizsgálnia annak érdekében, hogy hozzáigazítsa azt a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett követelmény szintjének bármilyen változásához.

(9)   E cikk (3) és (6) bekezdésének alkalmazásában a tőkekövetelményeket az 575/2013/EU rendelet tizedik része I. címének 1., 2. és 4. fejezetében megállapított átmeneti rendelkezések és az említett rendelet által az illetékes hatóságoknak biztosított lehetőségeket érvényesítő nemzeti jogszabályokban foglalt rendelkezések illetékes hatóság általi alkalmazásával összhangban kell értelmezni.

12e. cikk

A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények szanálás alá vonható szervezetei és a nem EU-beli globálisan rendszerszinten jelentős intézmények jelentős uniós leányvállalatai esetében a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározása

(1)   A 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelmény a globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő vagy globálisan rendszerszinten jelentős intézmény részét képező szanálás alá vonható szervezetek esetében az alábbiakból áll:

a)

az 575/2013/EU rendelet 92a. és 494. cikkében említett követelmények; és

b)

bármely más, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó kiegészítő követelmény, amelyet a Testület az e cikk (3) bekezdésével összhangban kifejezetten az érintett szervezetre vonatkozóan meghatároz.

(2)   A 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelmény a nem EU-beli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény jelentős uniós leányvállalatai esetében a következőkből áll:

a)

az 575/2013/EU rendelet 92b. és 494. cikkében említett követelmények; és

b)

bármely más, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó kiegészítő követelmény, amelyet a Testület az e cikk (3) bekezdésével összhangban kifejezetten az érintett jelentős szervezetre vonatkozóan meghatároz, és amelyet a 12g. cikkben és az 575/2013/EU rendelet 92b. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szavatolótőkével és kötelezettségekkel kell teljesíteni.

(3)   A Testületnek csak abban az esetben kell előírnia az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában említett, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó kiegészítő követelményt:

a)

ha az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy (2) bekezdésének a) pontjában említett követelmény nem elegendő a 12d. cikkben foglalt feltételek teljesítéséhez; és

b)

akkor is csak olyan mértékben, amellyel biztosítható, hogy a 12d. cikkben foglalt feltételek teljesüljenek.

(4)   A Testület bármely olyan határozatának, amelyben az e cikk (1) bekezdésének b) pontja vagy az e cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó kiegészítő követelményt ír elő, tartalmaznia kell a határozat indokolását is, beleértve az e cikk (3) bekezdésében említett elemek teljes körű értékelését, és a Testületnek a határozatot indokolatlan késedelem nélkül felül kell vizsgálnia annak érdekében, hogy hozzáigazítsa azt a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett, a szanálás alá vonható csoportra vagy nem EU-beli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény jelentős uniós leányvállalataira alkalmazandó követelmény szintjének bármilyen változásához.

12f. cikk

A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény alkalmazása szanálás alá vonható szervezetek esetében

(1)   A szanálás alá vonható szervezeteknek a 12c–12e. cikkben rögzített követelményeknek összevont alapon kell megfelelniük a szanálás alá vonható csoport szintjén.

(2)   A Testület a csoportszintű szanálási hatósággal – amennyiben az említett hatóság nem a Testület – és az összevont felügyeletet ellátó hatósággal folytatott konzultációt követően megállapítja 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt valamely részt vevő tagállamban letelepedett szanálás alá vonható szervezetre vonatkozóan, a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén a 12c–12e. cikkben megállapított követelmények alapján, valamint annak alapján, hogy a csoport harmadik országbeli leányvállalatait a szanálási terv alapján elkülönülten kell-e szanálni.

(3)   A 3. cikk (1) bekezdése 24b. pontjának b) alpontjával összhangban azonosított szanálás alá vonható csoportok esetében – a szolidaritási mechanizmus jellemzői és az előnyben részesített szanálási stratégia függvényében – a Testületnek el kell döntenie, hogy a szanálás alá vonható csoporton belül mely szervezeteknek kell megfelelniük a 12d. cikk (3) és (4) bekezdésének és a 12e. cikk (1) bekezdése a) pontjának ahhoz, hogy a szanálás alá vonható csoport egésze megfeleljen e cikk (1) és (2) bekezdésének, és hogy az ilyen szervezeteknek hogyan kell elérniük e megfelelést a szanálási tervvel összhangban.

12g. cikk

A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény alkalmazása olyan szervezetek esetében, amelyek maguk nem szanálás alá vonható szervezetek

(1)   Azoknak az intézményeknek, amelyek egy szanálás alá vonható szervezet vagy egy harmadik országbeli szervezet leányvállalatai, de maguk nem szanálás alá vonható szervezetek, egyedi alapon kell megfelelniük a 12d. cikkben foglalt követelményeknek.

A Testület – az illetékes hatóságokkal, köztük az EKB-vel folytatott konzultációt követően – határozhat úgy, hogy alkalmazza az ebben a cikkben megállapított követelményt a 2. cikk b) pontjában említett olyan szervezetre, amely egy szanálás alá vonható szervezet leányvállalata, de önmaga nem szanálás alá vonható szervezet.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, az olyan uniós szintű anyavállalatoknak, amelyek harmadik országbeli szervezetek leányvállalatai és maguk nem szanálás alá vonható szervezetek, konszolidált alapon kell megfelelniük a 12d. és a 12e. cikkben foglalt követelményeknek.

A 3. cikk (1) bekezdése 24b. pontjának b) alpontjával összhangban azonosított szanálás alá vonható csoportok esetében az olyan, központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézeteknek, amelyek maguk nem szanálás alá vonható szervezetek, az olyan központi szervnek, amely maga nem szanálás alá vonható szervezet, továbbá minden olyan szanálás alá vonható szervezetnek, amely nem tartozik a 12f. cikk (3) bekezdése szerinti követelmények hatálya alá, egyedi alapon kell megfelelniük a 12d. cikk (6) bekezdésének.

A 12a. cikk (1) bekezdésében említett – az ebben a bekezdésben említett szervezetekre vonatkozó – követelményt a 12d. cikkben megállapított követelmények alapján kell meghatározni.

(2)   A 12a. cikk (1) bekezdésében említett – az e cikk (1) bekezdésében említett szervezetekre vonatkozó – követelményt az alábbiak közül eggyel vagy többel kell teljesíteni:

a)

olyan kötelezettségek:

i.

amelyeket a szanálás alá vonható szervezet részére bocsátottak ki, és amelyeket a szanálás alá vonható szervezet vásárolt meg akár közvetlenül, akár közvetve az ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó más olyan szervezeteken keresztül, amelyek a szóban forgó kötelezettségeket az e cikk hatálya alá tartozó szervezettől megvásárolták, vagy – mindaddig, amíg a leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatásköröknek a 21. cikkel összhangban történő gyakorlása nem érinti a szanálás alá vonható szervezet által a leányvállat felett gyakorolt ellenőrzést – olyan kötelezettségekkel, amelyeket olyan meglévő részvényes részére bocsátottak ki és amelyeket olyan meglévő részvényes vásárolt meg, amely nem része ugyanannak a szanálás alá vonható csoportnak;

ii.

amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében említett elismerhetőségi kritériumoknak, az említett rendelet 72b. cikke (2) bekezdésének b), c), k), l) és m) pontja, valamint 72b. cikkének (3)–(5) bekezdése kivételével;

iii.

amelyek a rendes fizetésképtelenségi eljárás kielégítési sorrendjében olyan kötelezettségek mögé sorolódnak, amelyek nem teljesítik az i. pontban említett feltételt és nem tartoznak a szavatolótőke-követelmények tekintetében elismerhető kötelezettségek közé;

iv.

amelyekre a 21. cikk értelmében, a szanálás alá vonható csoport szanálási stratégiájával összhangban alkalmazható a leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatáskör, mindenekelőtt azáltal, hogy az nincs hatással a szanálás alá vonható szervezet által a leányvállalat felett gyakorolt ellenőrzésre;

v.

amelyek tulajdonjogának megszerzését az e cikk hatálya alá tartozó szervezet nem finanszírozza sem közvetlenül, sem közvetve;

vi.

amelyek esetében a rájuk irányadó rendelkezések nem jelzik kifejezetten vagy implicit módon, hogy a kötelezettségeknek az e cikk hatálya alá tartozó szervezet általi – adott esetben – előrehozott lehívására, visszaváltására, visszafizetésére vagy visszavásárlására – a szervezet fizetésképtelenségétől vagy felszámolásától eltérő esetben – sor kerülne, és a szervezet más módon sem jelzi ezt;

vii.

amelyek esetében a rájuk irányadó rendelkezések nem jogosítják fel a tulajdonost arra, hogy a kamat vagy a tőke jövőbeli kifizetésének ütemezéséhez képest előrehozott kifizetést követeljen, kivéve az e cikk hatálya alá tartozó szervezet fizetésképtelensége vagy felszámolása esetén;

viii.

amelyek esetében a hozzájuk kapcsolódó esedékes kamatkifizetések vagy adott esetben osztalékfizetések szintje nem módosulhat az e cikk hatálya alá tartozó szervezetnek vagy anyavállalatának a hitelképessége alapján;

b)

szavatolótőke a következők szerint:

i.

elsődleges alapvető tőke, valamint

ii.

egyéb szavatolótőke, amelyet:

az ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó szervezetek részére bocsátottak ki, és amelyet ezen szervezetek vásároltak meg; vagy

olyan szervezetek számára bocsátottak ki, és amelyet olyan szervezetek vásároltak meg, amelyek nem tartoznak ugyanabba a szanálás alá vonható csoportba, amennyiben a leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatásköröknek a 21. cikkel összhangban történő gyakorlása nem érinti a szanálás alá vonható szervezet által a leányvállat felett gyakorolt ellenőrzést.

(3)   A Testület engedélyezheti, hogy a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt részben vagy teljes egészében olyan szanálás alá vonható szervezet által nyújtott garanciával teljesítsék, amely teljesíti a következő feltételeket:

a)

mind a leányvállalat, mind a szanálás alá vonható szervezet ugyanabban a részt vevő tagállamban letelepedett, és ugyanannak a szanálás alá vonható csoportnak a tagjai;

b)

a szanálás alá vonható szervezet teljesíti a 12f. cikkben említett követelményt;

c)

a garanciát legalább azon követelmény összegével egyenértékű összegben nyújtották, amelyet a garancia helyettesít;

d)

a garancia akkor hívható le, amikor a leányvállalat nem képes kifizetni esedékes adósságait vagy egyéb kötelezettségeit, vagy – amennyiben ez a korábbi – amikor a leányvállalat tekintetében a 21. cikk (3) bekezdésének megfelelő megállapításra kerül sor;

e)

a garancia az összegének legalább 50 %-át kitevő mértékű fedezettel biztosított a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás révén;

f)

a garanciát fedező biztosíték teljesíti az 575/2013/EU rendelet 197. cikkében foglalt követelményeket, és megfelelően konzervatív haircutokat követően elegendő az e) pontban említettek szerint biztosított összeg fedezésére;

g)

a garanciát fedező biztosíték tehermentes, és mindenekelőtt nem szolgál biztosítékként más garanciák fedezésére;

h)

a biztosíték tényleges lejárati idővel rendelkezik, amely teljesíti az 575/2013/EU rendelet 72c. cikkének (1) bekezdésében említett lejárati feltételeket; és

i)

a biztosítéknak a szanálandó szervezetről az érintett leányvállalatra történő átruházásának nincs jogi, szabályozási vagy működési akadálya, beleértve azt az esetet is, ha a szanálás alá vonható szervezettel kapcsolatban szanálási intézkedést hoztak.

Az első albekezdés i) pontjának alkalmazásában, a Testület kérésére a szanálás alá vonható szervezetnek független, indokolással ellátott írásos jogi véleményt kell rendelkezésre bocsátania, vagy más kielégítő módon kell bizonyítania, hogy nincs jogi, szabályozási vagy működési akadálya annak, hogy a biztosíték a szanálás alá vonható szervezetről az érintett leányvállalatra kerüljön átruházásra.

12h. cikk

Mentesülés a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása alól olyan szervezetek esetében, amelyek maguk nem szanálás alá vonható szervezetek

(1)   A Testület eltekinthet a 12g. cikk alkalmazásától a valamely részt vevő tagállamban székhellyel rendelkező szanálás alá vonható szervezet leányvállalata esetében, amennyiben:

a)

mind a leányvállalat, mind a szanálás alá vonható szervezet ugyanabban a részt vevő tagállamban rendelkezik székhellyel, és ugyanannak a szanálás alá vonható csoportnak a tagjai;

b)

a szanálás alá vonható szervezet teljesíti a 12f. cikkben említett követelményt;

c)

nincs vagy előreláthatólag nem lesz érdemi, gyakorlati vagy jogi akadálya annak, hogy a szanálás alá vonható szervezet haladéktalanul szavatolótőkét adjon át vagy kötelezettségeket fizessen vissza a leányvállalatnak, amellyel kapcsolatban a 21. cikk (3) bekezdésének megfelelő megállapításra került sor, különösen, ha a szanálás alá vonható szervezettel kapcsolatban szanálási intézkedést hoztak.

(2)   A Testület eltekinthet a 12g. cikk alkalmazásától a valamely részt vevő tagállamban székhellyel rendelkező szanálás alá vonható szervezet leányvállalata esetében, amennyiben:

a)

mind a leányvállalat, mind anyavállalata ugyanabban a részt vevő tagállamban rendelkezik székhellyel, és ugyanannak a szanálás alá vonható csoportnak a tagjai;

b)

az anyavállalat konszolidált alapon, az említett részt vevő tagállamban, teljesíti a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt;

c)

nincs vagy előreláthatólag nem lesz érdemi, gyakorlati vagy jogi akadálya annak, hogy az anyavállalat haladéktalanul szavatolótőkét adjon át vagy kötelezettségeket fizessen vissza a leányvállalatnak, amellyel kapcsolatban a 21. cikk (3) bekezdésének megfelelő megállapításra került sor, különösen, ha az anyavállalattal kapcsolatban szanálási intézkedést hoztak.

12i. cikk

Központi szervek és központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetek mentessége

A Testület részben vagy teljes mértékben mentesítheti a központi szerveket, illetve a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézeteket a 12g. cikk alkalmazása alól, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a hitelintézetek és a központi szerv felügyeletét ugyanaz az illetékes hatóság látja el, ugyanabban a részt vevő tagállamban rendelkeznek székhellyel, és ugyanannak a szanálás alá vonható csoportnak a tagjai;

b)

a központi szerv és a tartósan kapcsolt hitelintézetei kötelezettségvállalásai tekintetében egyetemleges felelősség áll fenn, vagy a tartósan kapcsolt hitelintézetei kötelezettségvállalásait a központi szerv teljeskörűen garantálja;

c)

a központi szerv és az összes tartósan kapcsolt hitelintézet szavatolótőkéjére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeire, valamint fizetőképességükre és likviditásukra vonatkozó minimumkövetelmény alakulását együttesen, ezen intézmények összevont beszámolói alapján követik nyomon;

d)

a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet mentessége esetén a központi szerv vezetősége jogosult utasításokat adni a tartósan kapcsolt intézetek vezetőségének;

e)

az érintett szanálás alá vonható csoport teljesíti a 12f. cikk (3) bekezdésében említett követelményt; valamint

f)

nincs vagy előreláthatólag nem lesz érdemi, gyakorlati vagy jogi akadálya annak, hogy szanálás esetén a központi szerv és a tartósan kapcsolt hitelintézetek között azonnali szavatolótőke-átadásra vagy kötelezettségek azonnali visszafizetésére kerüljön sor.

12j. cikk

A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény megsértése

(1)   A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó, a 12f., illetve a 12g. cikkben említett minimumkövetelmény bárminemű megsértésével szemben az alábbiak közül legalább egy eszköz alkalmazásával kell fellépniük:

a)

a szanálhatóság akadályainak kezelésére vagy kiküszöbölésére irányuló hatáskörök gyakorlása, a 10. cikkel összhangban;

b)

a 10a. cikkben említett hatáskör gyakorlása;

c)

a 2013/36/EU irányelv 104. cikkében említett intézkedések;

d)

a 13. cikk szerinti korai beavatkozási intézkedések;

e)

a 2014/59/EU irányelv 110. és 111. cikkének megfelelő közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések.

A Testület vagy az EKB ezenkívül végezhet arra vonatkozó értékelést, hogy a 18. cikkel összhangban az intézmény fizetésképtelen-e vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik-e.

(2)   A Testületnek, a szanálási hatóságoknak és a részt vevő tagállamok illetékes hatóságainak egyeztetniük kell egymással az (1) bekezdésben említett vonatkozó hatásköreik gyakorlása során.

12k. cikk

Átmeneti és a szanálást követő intézkedések

(1)   A 12a. cikk (1) bekezdésétől eltérve a Testületnek és a nemzeti szanálási hatóságoknak megfelelő átmeneti időszakot kell meghatározniuk a 12. cikk (1) és (2) bekezdésében említett szervezetek számára, hogy azok meg tudjanak felelni a 12f. vagy a 12g. cikkben megállapított követelményeknek, illetve adott esetben a 12c. cikk (4), (5) vagy (7) bekezdésének alkalmazásából eredő követelményeknek. A szervezeteknek 2024. január 1-jétől meg kell felelniük a 12f. vagy a 12g. cikkben megállapított követelményeknek, illetve a 12c. cikk (4), (5) vagy (7) bekezdésének alkalmazásából eredő követelményeknek.

A Testületnek a 12f. vagy a 12g. cikkben megállapított követelmények, illetve adott esetben a 12c. cikk (4), (5) vagy (7) bekezdésének alkalmazásából eredő követelmények tekintetében meg kell határoznia olyan közbenső célszinteket, amelyeknek a 12. cikk (1) és (3) bekezdésében említett szervezeteknek 2022. január 1-jétől meg kell felelniük. Általános szabályként a közbenső célszintnek biztosítania kell azt, hogy lineárisan haladjon az a folyamat, amely elvezet a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmény teljesítéséhez.

Amennyiben az a (7) bekezdésben említett kritériumok alapján kellően indokolt és célravezető, a Testület 2024. január 1-jéig tartó időszaknál hosszabb átmeneti időszakot is meghatározhat a következőkre figyelemmel:

a)

a szervezet pénzügyi helyzetének alakulása;

b)

kilátás arra, hogy a szervezet észszerű időn belül képes lesz megfelelni a 12f. vagy a 12g. cikkben említett követelményeknek, illetve a 12c. cikk (4), (5) vagy (7) bekezdésének alkalmazásából eredő követelménynek; valamint

c)

a szervezet képes-e felváltani azokat a kötelezettségeket, amelyek már nem felelnek meg a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vagy azok futamidejére vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 72b. és 72c. cikkében, valamint az e rendelet 12c. cikkében vagy 12g. cikkének (2) bekezdésében megállapított feltételeknek, és ha nem, akkor az erre való képtelenség egyedi okokra vezethető-e vissza vagy az egész piacot érintő zavarnak tudható-e be.

(2)   A 12d. cikk (4) és (5) bekezdésében említett követelmények minimumszintjének a szanálás alá vonható szervezetek általi teljesítésére vonatkozó határidő 2022. január 1.

(3)   A 12d. cikk (4) és (5) bekezdésében említett követelmények minimumszintjei nem alkalmazandók a következő naptól számított kétéves időszakban:

a)

amikor a Testület vagy a nemzeti szanálási hatóság a hitelezői feltőkésítési eszközt alkalmazta; vagy

b)

amikor a szanálás alá vonható szervezet a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett olyan alternatív magánszektorbeli intézkedést vezetett be, amellyel tőkeinstrumentumokat és egyéb kötelezettségeket írt le vagy elsődleges alapvető instrumentumokká alakított át, vagy amikor a leírási vagy az átalakítási hatásköröket a 21. cikkel összhangban az említett szanálás alá vonható szervezet tekintetében gyakorolják a szanálás alá vonható szervezet szanálási eszközök alkalmazása nélküli feltőkésítése céljából.

(4)   A 12c. cikk (4) és (7) bekezdésében említett követelményeket, valamint a 12d. cikk (4) és (5) bekezdését adott esetben nem kell alkalmazni az attól a naptól számított hároméves időszakban, amikor a szanálás alá vonható szervezetet vagy azt a csoportot, amelynek a szanálás alá vonható szervezet a részét képezi, globálisan rendszerszinten jelentős intézményként azonosították, vagy amikor a szanálás alá vonható szervezet a 12d. cikk (4) vagy (5) bekezdésében említett helyzetbe került.

(5)   A 12a. cikk (1) bekezdésétől eltérve a Testületnek vagy a nemzeti szanálási hatóságoknak megfelelő átmeneti időszakot kell meghatároznia a 12f. vagy adott esetben a 12g. cikkben megállapított követelményeknek vagy a 12c. cikk (4), (5) vagy (7) bekezdésének alkalmazásából eredő követelménynek való megfelelésre azon szervezetek számára, amelyek tekintetében szanálási eszközök alkalmazására vagy a leírásra, illetve az átalakításra vonatkozó, a 21. cikkben említett hatáskör gyakorlására került sor.

(6)   Az (1)-(5) bekezdés alkalmazása céljából a Testületnek vagy a nemzeti szanálási hatóságnak az átmeneti időszakon belüli minden 12 hónapos időtartamra vonatkozóan közölnie kell az adott szervezettel a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény tervezett mértékét, ezzel segítve elő a veszteségviselő és feltőkésítési képesség fokozatos kiépülését. Az átmeneti időszak végén a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményének meg kell egyeznie a 12c. cikk (4), (5) vagy (7) cikkében, a 12d. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 12f. vagy adott esetben a 12g. cikkben meghatározott összeggel.

(7)   Az átmeneti időszakok meghatározásakor a Testületnek a következőket kell figyelembe vennie:

a)

a betétek előfordulási gyakorisága, valamint a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok hiánya a finanszírozási modellben;

b)

a tőkepiacokhoz való hozzáférés a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében;

c)

a szanálás alá vonható szervezet által az elsődleges alapvető tőkére való támaszkodásnak a 12f. cikkben említett követelmény teljesítéséhez szükséges mértéke.

(8)   Az (1) bekezdésre figyelemmel a Testületet nem lehet megakadályozni abban, hogy utólagosan módosítsa akár az átmeneti időszakot, akár a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek a (6) bekezdés szerint közölt, tervezett mértékét.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.).”"

7.

A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Testületnek szanálási intézkedést kell hoznia a 2. cikk b) pontjában említett valamely anyavállalat vonatkozásában, ha a 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Akkor is, ha valamely anyavállalat nem teljesíti a 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, a Testület szanálási intézkedésről határozhat az anyavállalat vonatkozásában, amennyiben az szanálás alá vonható szervezet, és amennyiben annak legalább egy nem szanálás alá vonható szervezet intézményi leányvállalata tekintetében teljesülnek a 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek, feltéve, hogy azok olyan eszközökkel és kötelezettségekkel rendelkeznek, amelyek miatt fizetésképtelenségük veszélyeztetné valamely intézményt vagy a csoport egészét és az anyavállalat vonatkozásában szanálási intézkedésre van szükség ezen intézményi leányvállalatok vagy az érintett szanálás alá vonható csoport egészének szanálásához.”

8.

A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az időzítést és más releváns körülményeket is figyelembe véve észszerűen nem várható, hogy a szervezet vonatkozásában hozott bármilyen alternatív magánszektorbeli intézkedéssel – ideértve az intézményvédelmi rendszerben hozott intézkedéseket – vagy felügyeleti intézkedéssel (beleértve a korai beavatkozási intézkedéseket vagy releváns tőkeinstrumentumoknak vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettségeknek a 21. cikk (1) bekezdése szerinti leírását vagy átalakítását) – észszerű időn belül megelőzhető lenne a szervezet fizetésképtelensége;”;

b)

a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   A Testület az (1) bekezdéssel összhangban abban az esetben fogadhat el szanálási programot valamely központi szerv és az ahhoz tartósan kapcsolt, ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó valamennyi hitelintézet vonatkozásában, ha az adott szanálás alá vonható csoport összességében teljesíti az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott feltételeket.”

9.

A 20. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben a „tőkeinstrumentumok” kifejezés helyébe „a 21. cikk szerinti tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek” kifejezés lép;

b)

az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az a) pontban a „tőkeinstrumentumok” kifejezés helyébe „a 21. cikk szerinti tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek” kifejezés lép;

ii.

a c) és a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 21. cikk (7) bekezdésével összhangban való alkalmazása esetén információ nyújtása az arra vonatkozó döntéshez, hogy milyen mértékben kerüljön sor a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonására vagy hígítására, és milyen mértékben kerüljön sor a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására;

d)

a hitelezői feltőkésítési eszköz alkalmazása esetén információ nyújtása az arra vonatkozó döntéshez, hogy milyen mértékben kerüljön sor a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek leírására, illetve átalakítására;”

iii.

a g) pontban a „tőkeinstrumentumok” kifejezés helyébe „a 21. cikk szerinti tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek” kifejezés lép;

c)

a (6), a (13) és a (15) bekezdésben a „tőkeinstrumentumok” kifejezés helyébe „a 21. cikk szerinti tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek” kifejezés lép.

10.

A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírása vagy átalakítása”;

b)

az (1) bekezdés bevezető szövegrészében és b) pontjában a „tőkeinstrumentumok” kifejezés helyébe a „(7a) bekezdésben említett tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek” szöveg lép;

c)

a (3) bekezdés b) pontjában a „tőkeinstrumentumok” kifejezés helyébe a „(7a) bekezdésben említett tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek” szöveg lép;

d)

a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)   Ha az (1) bekezdésben említett feltételek közül legalább egy teljesül, a Testületnek a 18. cikkben meghatározott eljárás szerint eljárva meg kell határoznia, hogy a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatásköröket önállóan, vagy a 18. cikk szerinti eljárással összhangban valamely szanálási intézkedéssel kombinálva kell-e gyakorolni.

Amennyiben a releváns tőkeinstrumentumokat és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket a szanálás alá vonható szervezet közvetetten, az ugyanabba a szanálás alá vonható csoportba tartozó más szervezeteken keresztül vásárolta meg, a veszteségek tényleges áthárítása, valamint az érintett szervezetnek a szanálás alá vonható szervezet általi feltőkésítése céljából az említett releváns tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására, illetve átalakítására vonatkozó hatáskör gyakorlásával egyidejűleg ugyanezt a hatáskört az érintett szervezet anyavállalata vagy a nem szanálás alá vonható szervezetnek minősülő későbbi anyavállalatok szintjén is gyakorolni kell.

A releváns tőkeinstrumentumok vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a szanálási intézkedéstől függetlenül történő gyakorlását követően el kell végezni a 20. cikk (16) bekezdésében előírt értékelést, és alkalmazni kell a 76. cikk (1) bekezdésének e) pontját.”;

e)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(7a)   A leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a szanálási intézkedéstől függetlenül történő gyakorlása – összhangban az 575/2013/EU rendelet 72c. cikkének (1) bekezdésében foglalt szabályozással – csak azon leírható, illetve átalakítható kötelezettségek vonatkozásában lehetséges, amelyek – a kötelezettségek hátralévő futamidejére vonatkozó feltétel kivételével – megfelelnek az e rendelet 12g. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeknek.

Az említett hatáskör gyakorlásakor a leírásra vagy átalakításra a 15. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett elvvel összhangban kerül sor.

(7b)   Amennyiben egy szanálás alá vonható szervezetre, illetve – rendkívüli körülmények esetén, a szanálási tervtől eltérve – egy szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő szervezetre vonatkozóan szanálási intézkedést hoznak, a 21. cikk (10) bekezdésével összhangban az adott szervezet szintjén csökkentett, leírt vagy átalakított összegeket figyelembe kell venni az érintett szervezetre alkalmazandó, a 27. cikk (7) bekezdésének a) pontjában megállapított küszöbértékekre vonatkozó számításokban.”;

f)

a (8) bekezdés második albekezdésében a „tőkeinstrumentumok” kifejezés helyébe a „(7a) bekezdésben említett tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek” szövegrész lép;

g)

a (10) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„d)

a (7a) bekezdésben említett leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tőkeösszege leírásra vagy elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokká való átalakításra kerül, vagy mindkettő megtörténik a 14. cikkben említett szanálási célok eléréséhez szükséges mértékig vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek veszteségviselő képessége erejéig, attól függően, hogy melyik a kisebb.”

11.

A 27. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben az „átalakítható, illetve leírható kötelezettségek” kifejezés helyébe a „hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek” kifejezés lép;

b)

a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)

olyan kötelezettségek, amelyek kevesebb mint hét napon belül esedékesek és a 98/26/EK európai parlamenti és tanács irányelvvel (*2) összhangban kijelölt rendszerek vagy rendszerüzemeltetők vagy e rendszerek résztvevői javára állnak fenn, és amelyek az ilyen rendszerekben való részvételből keletkeztek, vagy az Unióban a 648/2012/EU rendelet 14. cikke alapján engedélyezett központi szerződő felek, valamint az ESMA által az említett rendelet 25. cikkének megfelelően elismert harmadik országbeli központi szerződő felek vonatkozásában állnak fenn;

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.).”;"

ii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„h)

olyan, a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének a), b), c) vagy d) pontjában említett szervezetekkel szemben fennálló kötelezettségek, amelyek ugyanazon szanálás alá vonható csoport részét képezik anélkül, hogy maguk is szanálás alá vonható szervezetek lennének, tekintet nélkül azok futamidejére, kivéve abban az esetben, ha ezek a kötelezettségek a részt vevő tagállamnak a 2020. december 28-án hatályos vonatkozó, a rendes fizetésképtelenségi eljárásra irányadó nemzeti joga értelmében a rendes, fedezetlen kötelezettségek mögé soroltak; azokban az esetekben, amikor az említett kivétel alkalmazandó, a Testületnek meg kell vizsgálnia, hogy a 12g. cikk (2) bekezdésének megfelelő tételek összege elégséges-e az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajtásának alátámasztására.”;

c)

a (4) bekezdésben a „hitelezői feltőkésítési eszközre jogosult kötelezettségek” kifejezés helyébe a „hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek” kifejezés lép;

d)

az(5) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Testületnek gondosan meg kell vizsgálnia, hogy az olyan intézményekkel vagy szervezetekkel szemben fennálló kötelezettségeket, amelyek ugyanannak a szanálás alá vonható csoportnak a tagjai, de maguk nem szanálás alá vonható szervezetek, és a (3) bekezdés h) pontja alapján nincsenek kizárva a leírási vagy átalakítási hatáskör alkalmazásából, a szanálási stratégia hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében részben vagy teljesen ki kell-e zárni az első albekezdés a)–d) pontja alapján.

Amennyiben egy hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettséget részben vagy teljes egészében kizárnak, az egyéb hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségekre alkalmazott leírás vagy átalakítás szintjét meg lehet növelni ezen kizárások figyelembevétele érdekében, feltéve, hogy az egyéb hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségekre alkalmazott leírás vagy átalakítás szintje megfelel a 15. cikk (1) bekezdésének g) pontja szerinti elvnek.”;

e)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Amennyiben egy hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettség vagy az ilyen kötelezettségek bizonyos kategóriái az (5) bekezdés szerint kizárásra vagy részlegesen kizárásra kerülnek, és azok a veszteségek, amelyeket az említett kötelezettségek fedeztek volna, nem kerültek részben vagy egészben áthárításra más hitelezőkre, az Alapból hozzájárulást lehet nyújtani a szanálás alá vont intézménynek a következőkhöz:

a)

minden olyan veszteség fedezéséhez, amelyet nem fedeztek hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek, valamint a szanálás alá vont intézmény nettó eszközértékének a (13) bekezdés a) pontjával összhangban történő nullára csökkentéséhez;

b)

a szanálás alá vont intézmény tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak vagy tőkeinstrumentumainak megszerzéséhez, az intézmény (13) bekezdés b) pontjának megfelelő feltőkésítése érdekében.”;

f)

a (7) bekezdés a) pontjában a „leírható, illetve átalakítható kötelezettségek” kifejezés helyébe a „hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek” kifejezés lép;

g)

a (13) bekezdésben a „leírható, illetve átalakítható kötelezettségek” kifejezés helyébe a „hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek” kifejezés lép.

12.

A 31. cikk (2) bekezdésében a „45. cikkének (9)–(13) bekezdésében” szövegrész helyébe a „45h. cikkében” szövegrész lép,

12.

A 32. cikk (1) bekezdésében a „12.” szó helyébe a „1212k.” szavak lépnek.

2. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2020. december 28-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA


(1)  HL C 34., 2018.1.31., 17. o.

(2)  HL C 209., 2017.6.30., 36. o.

(3)  Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. május 14-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(8)  A Bizottság (EU) 2016/1075 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. március 23.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyreállítási tervek, szanálási tervek és csoportszintű szanálási tervek tartalmát, az illetékes hatóság által a helyreállítási tervek és csoportszintű helyreállítási tervek tekintetében értékelendő minimumkövetelményeket, a csoporton belüli pénzügyi támogatás feltételeit, a független értékelőkre vonatkozó követelményeket, a leírási és átalakítási hatáskörök szerződéses elismerését, az értesítési követelmények és a felfüggesztésre vonatkozó közlemény eljárásait és tartalmát, valamint a szanálási kollégiumok operatív működését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 184., 2016.7.8., 1. o.).


Top