(1)

Olaszország 2018. február 16-án a 978/2012/EU rendelet (a továbbiakban: a GSP-rendelet) 22. cikke értelmében kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz. A kérelem a Kambodzsából és a Mianmarból származó indica rizsre vonatkozó védintézkedések elfogadására szólított fel. Egyéb rizstermelő uniós tagállamok, mint Spanyolország, Franciaország, Portugália, Görögország, Románia, Bulgária és Magyarország is támogatták Olaszország kérelmét.

(2)

Miután megállapítást nyert, hogy a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a Mianmarból és Kambodzsából származó indica rizs behozatala olyan mennyiségben és árakon történt, amely súlyos nehézségeket okozott az uniós gazdasági ágazatnak, a Bizottság 2018. március 16-án – a tagállamok tájékoztatását követően – védintézkedési vizsgálat megindításáról szóló értesítést (2) tett közzé.

(3)

A Bizottság a mélyreható vizsgálat elvégzéséhez szükséges információk megszerzése érdekében tájékoztatta a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek ismert uniós gyártóit és szövetségeiket (a továbbiakban: rizshántolók) és az ismert exportáló rizshántolókat és szövetségeiket, ideértve kormányaikat is, továbbá felkérte őket a vizsgálatban való részvételre.

(4)

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók, exportáló rizshántolók és importőrök nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül történő lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó egyéni uniós rizshántolók számát észszerű mértékűre korlátozza. Az 1083/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 11. cikkének (6) bekezdése értelmében a Bizottság a vizsgálatát reprezentatív minta kiválasztására alapozta.

(5)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság közölte, hogy a hasonló termék legnagyobb reprezentatív termelési volumene alapján ideiglenesen kiválasztott egy uniós rizshántolókból álló mintát, oly módon, hogy megfelelő földrajzi eloszlást is biztosítson. Míg a rizs termesztése nyolc tagállamban történik, a termelés nagy mértékben Olaszországban és Spanyolországban összpontosul: e két ország teszi ki a teljes uniós rizstermelés 80 %-át (Olaszország megközelítőleg 50 %-ot, Spanyolország pedig 30 %-ot), így az uniós gazdasági ágazat szempontjából mindkettőjük reprezentatívnak minősül. Ennek alapján a Bizottság indokoltnak tartotta, hogy három olasz és egy spanyol rizshántoló részére küldjön kérdőíveket.

(6)

Az egyik fél megkérdőjelezte a minta reprezentatív jellegét. Arra kérte a Bizottságot, hogy erősítse meg, hogy a mintában szereplő rizshántolók milyen mennyiségben termeltek a teljes uniós termeléshez képest, és hogyan alakult a helyzetük az uniós gazdasági ágazathoz képest. Az (5) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a minta kiválasztása a termelés azon legnagyobb reprezentatív volumene alapján történt, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A mintában szereplő három olasz rizshántoló termelése a 2016/2017-es gazdasági évben az olasz termelés 50 %-át tette ki, és a mintában szereplő spanyol rizshántoló ugyanabban az évben a spanyol termelés 17 %-át képviselte. A mintában szereplő rizshántolók együtt a teljes uniós termelés 26 %-át tették ki. Ezen túlmenően a vizsgált időszakban, vagyis 2012. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között a mintába felvett vállalatok termelése hasonlóképp alakult, mint a teljes gazdasági ágazat termelése. A mintában szereplő gyártók esetében a termelés 36 %-kal, a teljes uniós gazdasági ágazat esetében pedig 38 %-kal csökkent. Ez megerősíti azt a következtetést, hogy a minta valóban reprezentatív.

(7)

A Bizottság kérdőíveket küldött néhány rizstermelőnek (mezőgazdasági termelőnek) is, de tekintettel az ágazat nagyfokú széttagoltságára (kb. 4 000 rizstermelő), a kérdőívek csupán korlátozott képet adnak a helyzetről (4).

(8)

Az exportőrök kiválasztását illetően a Bizottság a mintavételi felhívásra összesen 13 választ kapott a kambodzsai exportáló rizshántolóktól és 15 választ a mianmari exportáló rizshántolóktól. Ezért mintavételre volt szükség, és minden felet megfelelően tájékoztattak. Az exportáló rizshántolók által szolgáltatott információk alapján a Bizottság eredetileg három exportőrt választott be a mintába Kambodzsában, hármat pedig Mianmarban. Kiválasztásukra az Unióba irányuló legnagyobb exportvolumen alapján került sor. A további értékelés és a kambodzsai rizstermesztők szövetségéhez benyújtott észrevételek nyomán azonban két kambodzsai exportőr nem volt abban a helyzetben, hogy együttműködjön, ezért őket felváltották. Végül csak egy vállalat válaszolt a kérdőívre. Mianmar tekintetében végül mindhárom kiválasztott vállalat válaszolt a kérdőívre.

(9)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésre válaszul négy független importőr jelentkezett. Az együttműködő importőrök kis számára tekintettel a Bizottság nem tartotta szükségesnek a mintavételt. A Bizottság kérdőívet küldött mind a négy vállalatnak, amelyek közül nem mind adott teljes választ.

(10)

A Bizottság minden olyan információt bekért és ellenőrzött, amelyet a vizsgálatokhoz szükségesnek tartott. Ellenőrző látogatásokra az 1083/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke értelmében a következő vállalatok telephelyein került sor:

(11)

A vizsgálat a legutóbbi öt gazdasági évre, tehát a 2012. szeptember 1-jétől2017. augusztus 31-ig tartó időszakra terjed ki („vizsgálati időszak”).

(12)

A nyilvánosságra hozatalt követően a Bizottsághoz nyolc beadvány érkezett, ideértve az Olaszországból és Spanyolországból érkezett beadványokat is. A Bizottsághoz ezenkívül nem érdekelt félnek minősülő 3 vállalattól és egy szövetségtől is érkezett beadvány. Jóllehet e felek nem szerepeltek a nyilvántartásban az érdekelt felek között, észrevételeiket a Bizottság nagymértékben figyelembe vette és a bizottsági következtetésekben is foglalkozott velük, mivel ezek többnyire a nyilvántartásban szereplő érdekelt felek észrevételeinek feleltek meg.

(13)

Az „érintett termék” a Kambodzsából és a Mianmarból származó, jelenleg a 1006 30 27, 1006 30 48, 1006 30 67 és a 1006 30 98 KN-kódok alá tartozó, a GSP-rendelet fényében vámmentességet élvező félig hántolt vagy hántolt indica rizs.

(14)

Az érintett terméket vagy további feldolgozásra (őrlés, tisztítás és csomagolás) ömlesztve, vagy legfeljebb 5 kg tömegű, illetve 5 kg és 20 kg közötti tömegű, további feldolgozás nélkül kiskereskedelmi forgalomban közvetlenül értékesíthető kis zsákokban importálják az Unióba.

(15)

Az indica és a japonica a rizs két fő típusa. Az első típus a hosszú szemű rizs, amely főzést követően nem ragad össze. A második típus, a japonica a kerek rizstípus, amely összeragad, és például a paella vagy a rizottó ételekhez használják.

(16)

A rizs betakarítása során rajta marad a magburok, és hántolatlan rizsnek minősül. A betakarítást követően a rizs számos hántolási eljáráson megy keresztül. Az „előmunkált rizs” olyan rizs, amelyről eltávolították a magburkot. További hántolásra van szükség ahhoz, hogy „félig hántolt” vagy a „hántolt rizst” kapjunk.

(17)

Ebben az értékelésben a Bizottság megállapította, hogy az Unióban előállított indica hántolt vagy félig hántolt rizs az érintett termékhez hasonló vagy azzal közvetlenül versenyző termék.

(18)

Az Unióban előállított és az Unióba behozott indica típusú hántolt vagy félig hántolt rizs valóban ugyanazokkal az alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik. Felhasználási területük megegyezik, és hasonló vagy azonos értékesítési csatornákon keresztül értékesítik azokat ugyanazon vevőtípus részére. Ezen ügyfelek vagy kiskereskedők, vagy feldolgozók az Unióban.

(19)

A nyilvánosságra hozatalt követően több érdekelt fél (5) azt állította, hogy az aromás indica rizst ki kell zárni a vizsgálat hatálya alól, mivel az eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, mint az indica rizs más típusai, és mivel nem versenytársa az Unióban előállított rizsnek. Azt állították továbbá, hogy 2017 óta az aromás rizs más KN-kód alá tartozik, ami megerősíti azt a következtetést, hogy az ilyen típusú rizs nem azonos a többivel.

(20)

Először is és mint azt a különböző érdekelt felek is megerősítették, az indica rizs a különleges rizstípusok és rizsfajták széles skáláját fedi le, beleértve az illatos vagy aromás rizst. Még ha van is csekély különbség az ilyen típusok között, pl. íz és szerkezet tekintetében, mindegyik ugyanazokkal az alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek.

(21)

Ezen túlmenően az összes ilyen típus ugyanazt a végfelhasználást szolgálja, azok hántolását ugyanazon rizshántolók végzik, ugyanazokon a kereskedelmi csatornákon keresztül értékesítik és egymással versenyeznek. Az a tény nem releváns, miszerint 2017 óta létezik egy külön, az aromás rizsre vonatkozó KN-kód, mivel – az eljárás megindításáról szóló értesítésben említettek szerint – a KN-kódok tájékoztató jellegűek és nem meghatározó tényezők valamely terméknek a piacvédelmi vizsgálat keretében történő meghatározásában. Emiatt a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(22)

A GSP-rendelet szerint az érintett gazdasági ágazatnak a hasonló vagy a termékkel közvetlenül versenyző termékeket kell magában foglalnia. Ebben az esetben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az uniós gazdasági ágazat rizshántolókból áll. A rizshántolók az Unióban termelt/előállított rizst dolgozzák fel, amely közvetlen versenyben áll a Mianmarból vagy Kambodzsából exportált hántolt vagy félig hántolt indica rizzsel.

(23)

Olaszország kérelmében amellett érvelt, hogy a mezőgazdasági termelők és a rizshántolók közötti szoros kapcsolatra tekintettel a rizshántolókat és a mezőgazdasági termelőket is meg kell vizsgálni a kárértékelés céljából. Jóllehet a kambodzsai és mianmari rizsbehozatal jelentősen befolyásolhatja a mezőgazdasági termelők helyzetét, inkább nyersanyagszállítónak kellene tekinteni őket, és nem a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek rizshántolójának.

(24)

Az indica rizs uniós fogyasztását a Bizottság által a tagállamoktól begyűjtött adatok és az Eurostat által rendelkezésre bocsátott importstatisztikák alapján állapították meg (6).

(25)

Az uniós fogyasztás az alábbiak szerint alakult:

(26)

Az indica rizs uniós fogyasztása 6 %-kal csökkent a vizsgálati időszak alatt. A legmagasabb fogyasztás (+ 8 %) 2013/2014-ben volt tapasztalható, ami egybeesett a Kambodzsából és a Mianmarból származó, a piac telítettségét eredményező indica rizs behozatalának jelentős növekedésével. A következő gazdasági években a fogyasztás csökkenő tendenciát mutatott.

(27)

Az érintett termék Kambodzsából és Mianmarból az Unióba irányuló behozatala a következőképpen alakult:

(28)

A Kambodzsából származó behozatal volumene 163 000 tonnáról 249 000 tonnára nőtt. Az importvolumenek 2015–2016-ig jelentősen megemelkedtek, majd 2016–2017-ben a fogyasztás csökkenésével együtt kissé visszaestek. A csökkenés ellenére a behozatal továbbra is 50 %-kal magasabb volt a 2012–2013-as adatnál. Kambodzsa a vizsgálati időszak végén a teljes behozatal 25 %-át tette ki.

(29)

A Mianmarból származó behozatalt illetően a vizsgálati időszakban a behozatal mennyisége számottevő mértékben, 2 000 tonnáról 62 000 tonnára nőtt, a behozatal szintje azonban a kambodzsai szinthez képest alacsonyabb maradt. A Mianmarból származó behozatal a vizsgálati időszak végén elérte a teljes uniós rizsbehozatal 6,3 %-át (lásd lent a piaci részesedésről szóló táblázatot).

(30)

A piaci részesedés tekintetében a behozatal a következőképpen alakult:

(31)

Kambodzsa számottevő mértékben, 15,4 %-ról 25,1 %-ra növelte piaci részesedését, Mianmar piaci részesedése pedig 0,2 %-ról 6,3 %-ra emelkedett.

(32)

Az árak alakulása a következő tendenciákat követte:

(33)

A kambodzsai importárak összességében 6 %-kal csökkentek, míg a mianmari importárak 3 %-kal csökkentek. Annak ellenére, hogy a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal árai az átlagos importár és az uniós gazdasági ágazat értékesítési egységárai közötti összehasonlítás alapján (lásd a (64) preambulumbekezdést) valamelyest csökkentek, a Bizottság úgy találta, hogy a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal árai (az Eurostat adatai alapján) jelentősen, 22 %-kal, illetve 43 %-kal alákínáltak az uniós áraknak.

(34)

A nyilvánosságra hozatalt követően a Kambodzsai Kereskedelmi Minisztérium (a továbbiakban: Kambodzsa) megkérdőjelezte a Bizottság által az alákínálási különbözetek kiszámításához alkalmazott módszertant. Azt állították, hogy a behozatal utáni költségeket nem adták hozzá a kambodzsai exportár kiszámításához és hogy az áralákínálás az átlagárak összehasonlításán alapult, figyelmen kívül hagyva a kereskedelem különböző szintjeit. Kambodzsa azt is megkérdőjelezte, hogy az együttműködő exportőrök által szolgáltatott adatokat felhasználták-e a kár meghatározásához.

(35)

A nyilvánosságra hozatalt követően benyújtott érvek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy felülvizsgálja az áralákínálási számításait annak érdekében, hogy figyelembe vegye a behozatal utáni vagy a szállítási költségeket, hogy tükrözze az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló, a kereskedelem szintjei közötti különbségeket, és hogy a lehetséges mértékben felhasználja az együttműködő exportőrök által szolgáltatott adatokat.

(36)

A tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a behozatal utáni költségek figyelembevételével – a Kambodzsa általi kérelemnek megfelelően – kiigazítja az importárakat. Másrészről a Bizottság úgy vélte, hogy az uniós gazdasági ágazat árait is ki kell igazítani annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a Dél-Európából (ebben az esetben Olaszországból és Spanyolországból) származó, Észak-Európába irányuló rizs szállítási költségeit, mivel a félig hántolt és hántolt indica rizs tekintetében a verseny elsősorban Észak-Európában zajlik. A rendelkezésre álló információk (egy másik élelmiszertermékre, a satsumára vonatkozó korábbi vizsgálat keretében szerzett adatok) alapján a Bizottság az importár közel 2 %-ára becsülte a behozatal utáni költségeket, az Unióba irányuló szállítás költségeit pedig 49 EUR/tonnára becsülte a kérelemben foglalt és a helyszíni vizsgálat során ellenőrzött információk alapján.

(37)

Ezen túlmenően a kereskedelmi szintek közötti különbségek tükrözése érdekében a Bizottság árösszehasonlítást végzett a hántolt rizs ömlesztve és a kis csomagokban történő értékesítése között. Meg kell jegyezni, hogy a KN-kódokból származó statisztikák alapján, míg Kambodzsa ömlesztve és kis csomagokban egyaránt exportál rizst, addig Mianmar szinte kizárólag ömlesztve exportálja a rizst.

(38)

Végül a Bizottság úgy döntött, hogy az exportárat az exportáló gyártóktól a kérdőívekre adott válaszok alapján határozza meg. Kambodzsa esetében, mivel csak 1 kambodzsai exportőr válaszolt a kérdőívre, a mintavétel nem járt sikerrel. Mivel az együttműködő exportőr behozatala a Kambodzsából származó behozatalnak csak nagyon kis részét teszi ki, a Bizottságnak az 1083/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikke értelmében a rendelkezésére álló legjobb tényekre kellett támaszkodnia. Kambodzsa esetében ezért az Eurostat árait, Mianmar esetében pedig a kérdőívekre adott válaszokban megadott árakat használták fel.

(39)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ömlesztve történő értékesítésre vonatkozó áralákínálás Kambodzsa esetében 13 %, Mianmar esetében pedig 43 %. A csomagolt rizs árösszehasonlítását illetően Kambodzsa esetében az áralákínálás 14 %-ot tett ki.

(40)

Ez az importált rizs és az Unióban előállított rizs közötti árkülönbség különösen akkor jelentős, ha mérlegeljük, hogy a rizs általában véve árérzékeny termék. A fogyasztók általában nem tesznek különbséget a különféle származás között.

(41)

Kambodzsa továbbá azt állította, hogy a súlyos nehézségeket a Bizottság a Kambodzsából és Mianmarból származó rizsbehozatal volumenének és árhatásának összesített értékelése alapján határozta meg. Ezen állítást azonban elutasították, mivel a fenti elemzés egyértelműen különbséget tesz a kambodzsai és mianmari helyzet között.

(42)

Összefoglalva, a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal abszolút értékben és a piaci részesedés tekintetében is számottevő mértékben nőtt a vizsgálati időszak alatt. Még ha csekély mértékben csökkent is 2016–2017-ben az összesített behozatal mennyisége, összességében sokkal magasabb maradt, mint a vizsgálati időszak elején. Ezenfelül mindkét ország kombinált súlyozott átlagos importára csökkent a vizsgálati időszakban, és jelentős mértékben alákínált az uniós áraknak.

(43)

A GSP-rendelet 23. cikke értelmében súlyos nehézségek akkor állnak fenn, ha az uniós rizshántolók gazdasági és/vagy pénzügyi helyzete romlik. Annak vizsgálata során, hogy fennáll-e ilyen romlás, a Bizottságnak többek között a 23. cikkben felsorolt tényezőket kell figyelembe vennie az uniós rizshántolók tekintetében, amennyiben ilyen információ rendelkezésre áll.

(44)

Az (5) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság a mintavételt az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett súlyos nehézségek meghatározására használta. A kár meghatározása céljából a Bizottság különbséget tett makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatók között.

(45)

A Bizottság értékelte a makrogazdasági mutatókat (piaci részesedés, termelés és készletek – behozatal elemzése a fentiek szerint) az általános piaci adatok alapján, amelyeket havi alapon, a hántolt rizsegyenértékre átszámított rizstermelés alapján gyűjtöttek. Nem állnak rendelkezésre megbízható adatok a csődre és az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó foglalkoztatás tekintetében, így ezek nem kerülhettek be az elemzésbe.

(46)

A Bizottság a minta szintjén, ellenőrzött adatok alapján értékelte a mikrogazdasági mutatókat (árak és jövedelmezőség). A makroszintű adatok hiányában a termelési kapacitást is a minta szintjén elemezték.

(47)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a vizsgálati időszak alatt a következőképpen alakult:

(48)

A piaci részesedés is jelentősen, 61 %-ról 39 %-ra, vagyis több mint 20 százalékponttal csökkent.

(49)

Az indica rizs uniós gazdasági ágazat általi előállítása is jelentős csökkenő tendenciát mutatott a vizsgálati időszak alatt:

(50)

A termelés közel 40 %-kal, 685 000 tonnáról 424 000 tonnára csökkent.

(51)

Az Unióban a hántolt rizskészletek 4 %-kal, 255 000 tonnáról 265 000 tonnára nőttek a vizsgálati időszakban. Először számottevő mértékben, 11 %-kal nőttek, később kis mértékben csökkentek.

(52)

Kambodzsa a nyilvánosságra hozatalt követően azt állította, hogy az uniós termelési adatok hibásak, mivel az alábbiakban foglaltak szerint az uniós termelési adatokból kivont értékesítési adatok eredménye nem egyezik meg a zárókészlettel. A Bizottság tulajdonképpen csak részleges számításokat nyújtott be, mivel az adatok nem tükrözik a nyitókészletet, a rizs vetőmagként történő felhasználását stb. Mindazonáltal a számítás összhangban áll a Bizottság által jelenleg is használt mérleg számításával (lásd a (24) preambulumbekezdést).

(53)

A makroszintű termelési kapacitásra vonatkozó adatok hiányában a Bizottság ezen adatokat a minta szintjén elemezte. Az indica rizs termelésére használt uniós terület mérete azonban meglehetősen jól mutatja a rizshántolók számára rendelkezésre álló indica rizst és a potenciális kapacitáskihasználásukat. Ez a terület általánosságban 37 %-os csökkenést mutatott a vizsgálati időszakban és a következőképpen alakult:

(54)

Az uniós rizshántolók által a kérdőívekre adott válaszok alapján az árak és a jövedelmezőség a következőképpen alakultak:

(55)

A mintában szereplő egységárak 7 %-kal emelkedtek a vizsgálati időszak alatt. A Bizottság által végrehajtott ellenőrzések eredményei alapján úgy tűnik, hogy – tekintettel az alacsony importárak egyre nagyobb nyomására – a mintában szereplő uniós rizshántolók úgy határoztak, hogy ha lehetséges, értékesítéseiket a félig hántolt és hántolt indica rizs kisebb mennyiségeire összpontosítják és a márkajelzéssel ellátott termékekre koncentrálnak ahelyett, hogy saját márka alatt értékesítenének a forgalmazóknak.

(56)

Az eredeti termékmix megváltoztatásával az uniós rizshántolók ezért stabil jövedelmezőségi szintet tudtak fenntartani a piaci részesedésük kárára, amely drasztikusan csökkent. A termékösszetételben bekövetkezett e változás azonban különösen 2015–2016-ban segíthetett (amikor a jövedelmezőség még emelkedett is), ám 2016–2017-ben a nyereségességi szintek ismét visszaestek. Egy olyan helyzetben, amikor az importárak jelentősen alákínáltak az uniós áraknak (2016-ban 22 %-kal, 2017-ben pedig 43 %-kal), e stratégia csak rövid távú megoldást jelenthet. A rizshántolókra a közeljövőben egyre nagyobb nyomás nehezedik az alacsony importárak miatt. Kambodzsa azonban részben már elmozdult az ömlesztett áruk értékesítéséről a kiskereskedők szintjén értékesített kis csomagolt termékek értékesítése felé. Ezen értékesítési csatorna jövedelmezőbb, mint az ömlesztett áruk értékesítése, és valószínű, hogy Kambodzsa egyre nagyobb mértékben fog ezen a szinten értékesíteni és versenyezni az uniós gazdasági ágazattal, ideértve a réspiacokat is.

(57)

A jövedelmezőséget illetően értékesítése viszonylag állandó, de alacsony szinten maradt, mivel az áremelkedés kárpótolni tudta a mennyiség csökkenését. Ezenfelül az 1 %–2 %-os jövedelmezőségi szint jóval a 6 %-os szint alatt van, ami a teljes költségek és beruházások, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció fedezéséhez szükséges megfelelő jövedelmezőségi szintnek tekinthető.

(58)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél további információt kért a fenti bekezdésben szereplő 6 %-kal kapcsolatban. Az uniós piacvédelmi eszközök 2018. évi korszerűsítésével a vonatkozó jogszabályok megállapították, hogy a kárkülönbözet kiszámításakor a szokásos versenyfeltételek mellett elvárt nyereség mértéke nem lehet alacsonyabb 6 %-nál (7). Az említett, a piacvédelmi vizsgálat során használt referenciaérték a védintézkedési vizsgálat folyamán is irányadó. Ez ad arra magyarázatot, hogy a Bizottság miért használta ebben az ügyben ezt a referenciaértéket.

(59)

Az uniós gazdasági ágazat hasonló termékekre, pl. indica rizsre vonatkozó termelési kapacitását nehéz értékelni, mivel a feldolgozóiparnak lehetősége van arra, hogy kapacitását mind az indica, mind pedig a japonica rizs hántolására felhasználja, akár az Unióba behozott, akár ott termelt rizsről van szó. Ezenkívül nem állnak rendelkezésre makroadatok (lásd fent). A minta alapján a kapacitáskihasználás – az alábbiak szerint – 22 %-ról 14 %-ra csökkent. E százalékos arányok viszonylag alacsonynak tűnnek, hiszen azok a hasonló termék (indica rizs) össztermelésének összevetésén alapulnak, összehasonlítva a rizs összes típusára alkalmazott termelési kapacitással.

(60)

Összefoglalva, az uniós gazdasági ágazat helyzete gazdasági értelemben romlott. Abszolút értelemben jelentősen növekedett a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal, az uniós gazdasági ágazat viszont közel 6 %-os piaci részesedést veszített a mianmari, és 10 %-osat pedig a kambodzsai import miatt. Az uniós gazdasági ágazatot szintén jelentős mértékben érintette a 22 %-os és 43 %-os áralákínálás. Az uniós termelés további 38 %-kal csökkent. A gazdasági nehézségek ezért elsősorban a mennyiség tekintetében jelentkeztek a vizsgálati időszak alatt. Az uniós rizshántolók úgy határoztak, hogy az alacsony importárak jelentette verseny ellenére nem csökkentik árszintjüket, és fenntartottak bizonyos mértékű nyereséget. Amennyiben lehetséges volt, az uniós rizshántolók úgy határoztak, hogy megváltoztatják termékválasztékukat, és a réspiaci szegmensekre és a márkajelzéssel ellátott termékekre összpontosítanak annak érdekében, hogy az értékesítési és termelési volumenük csökkenése ellenére is fenntartsák nyereségszintjüket. Ez azonban csak ideiglenes megoldás, mivel a Kambodzsából és Mianmarból történő behozatal – noha még csak korlátozott mértékben, de – elmozdult az ömlesztett áruk értékesítéséről a kis méretű csomagolt áruk értékesítésének irányába, kiskereskedelmi szinten is versenybe szállva az uniós gazdasági ágazattal. Várhatóan mindkét ország növelni fogja ezen a jövedelmezőbb értékesítési csatornán, alacsony áron megvalósuló behozatalát, és a réspiacokon és a márkajelzéssel ellátott termékek piacán is versenybe száll, ami az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére nézve is kedvezőtlen következményekkel jár.

(61)

A Bizottság a következők alapján megállapította, hogy ok-okozati összefüggés van egyrészről az érintett termék behozatali mennyisége, másrészről az uniós rizshántolók komoly nehézségei között. A Bizottság elemezte továbbá, hogy a súlyos nehézségek a behozataltól és az áraktól eltérő tényezőknek tulajdoníthatók-e.

(62)

A lenti ábra egyértelműen megállapítja a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatalok és az uniós gazdasági ágazat helyzete közötti időbeli egybeesést – melyet a piaci részesedés jelentős visszaesése is igazol –, amely komoly nehézségeket okozott az uniós rizshántolóknak.

Kambodzsa/Mianmar/Burma

EU

2015/2016

2014/2015

2013/2014

2012/2013

2016/2017

Piaci részesedés

70 %

60 %

50 %

40 %

30 %

20 %

10 %

0 %

(63)

A Bizottság úgy véli, hogy a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal egyénileg is súlyos nehézségeket okozott. A Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal egyénileg mind abszolút volumenben (53 %-kal és több mint 2 000 %-kal), mind pedig a piaci részesedés tekintetében (9,7 és 6,1 százalékponttal) nőtt. Ezenkívül a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal tekintetében egyénileg alá is kínáltak az uniós árnak (22 %-kal és 43 %-kal). Ennélfogva az a következtetés vonható le, hogy mind a Kambodzsából, mind pedig a Mianmarból származó behozatal komoly nehézségeket okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(64)

A kambodzsai és mianmari behozatalok gyors növekedése az alacsony árszintjükkel magyarázható, amely jelentősen alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak. Az indica rizs árérzékeny termék, különösen mivel a fogyasztók általában nem tesznek különbséget az uniós és az importált termékek között. A rizst kiskereskedőknél vásárló fogyasztók előtt nagyrészt ismeretlen a rizs eredete. Különösen érvényes ez abban az esetben, amikor a rizst kereskedelmi márkával, vagyis a kiskereskedő márkaneve alatt értékesítik. A rizs rendkívül alacsony áron történő szállításával – mint azt a (33) preambulumbekezdésében említett áralákínálás szintje is mutatja –, Kambodzsa és Mianmar jelentős mértékben és gyorsan kibővítette irányuló rizsexportját. Ezen túlmenően Kambodzsa, amely korábban az Unióban történő további feldolgozás céljára főként ömlesztve exportált rizst, jelenleg egyre nagyobb mértékben értékesít csomagolt rizst közvetlenül az uniós kiskereskedőknek, ami további árnyomást és versenyt idéz elő az Unióban a rizshántolók szintjén.

(65)

A Bizottság elemezte azon egyéb tényezőket, amelyek hozzájárulhattak az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett komoly nehézségekhez.

(66)

A többi harmadik országból származó behozatal is 23 %-ról 29,3 %-ra (+ 6,3 %) nőtt a vizsgálati időszak alatt a piaci részesedés tekintetében.

(67)

Még ha a más harmadik országokból származó behozatalok részben magyarázatot is adnak az uniós piaci részesedés csökkenésére, ezen országok piaci részesedésének növekedése – akár halmozottan is – sokkal korlátozottabb, mint Kambodzsa és Mianmar esetében (+ 15 %).

(68)

Ezen túlmenően még lényegesebb szempont – amint azt a lenti táblázat is mutatja –, hogy a többi behozatal súlyozott átlagárai a vizsgálati időszak alatt sokkal magasabbak voltak, mint a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal és az uniós eredetű rizs esetében (8). A Thaiföldről származó behozatal árának Mianmarral való összehasonlítása 85 %-os árkülönbséget mutat. Az Indiából származó behozatal árának a kambodzsai behozatali árral való összehasonlításakor az árkülönbség 72 %. Ez is megerősíti a fenti következtetést, miszerint az alacsonyabb árak tették lehetővé Mianmar és Kambodzsa számára, hogy gyorsan kiterjesszék uniós kivitelüket a vizsgálati időszak alatt.

(69)

A Kambodzsai Rizsszövetség az eljárás megindításáról szóló értesítésre vonatkozó beadványában azt állította, hogy az olasz rizságazat nehézségei általában véve súlyosabbak, mint az Unió többi részén, ezért az nem tudható be kizárólag a behozatal növekedésének.

(70)

A kérdőívre adott válaszok és az ellenőrzés valóban megmutatták, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete Olaszországban rosszabb, mint Spanyolországban. Ez részben annak tudható be, hogy a spanyol rizspiac eltérő módon szerveződik, és így ellenállóbb a kereslet és a kínálat tekintetében, valamint az árképzés tekintetében is. Mindazonáltal a Bizottság reprezentatív mintavétel útján uniós szintű vizsgálatot hajtott végre a teljes uniós gazdasági ágazat helyzete alapján. A vizsgálatból kiderült, hogy – a fentieknek megfelelően – az uniós gazdasági ágazatnak általában véve nehézségekkel kell szembenéznie.

(71)

Az érdekelt felek azt is állították, hogy a Guyanából származó rizs megnövekedett behozatala hozzájárult a súlyos nehézségekhez. A Guyanából behozott rizs nem hántolt (ún. „hántolatlan rizs”), ezért nem tartozik a vizsgálat hatálya alá, és nem szerepel a fenti importstatisztikákban, valamint itt sem releváns.

(72)

A kambodzsai kormány közölte, hogy az okozati összefüggés vonatkozásában figyelmen kívül hagyott tényezők egyike az uniós gazdasági ágazat kiviteli irányultsága. Ez az állítás azonban nem volt megalapozott, és jóllehet a kivitel a vizsgálati időszak alatt a teljes termelés 3 %-áról a teljes termelés 7 %-ára emelkedett, még így is rendkívül kis arányban képviseli az uniós termelést. Ezen túlmenően a kivitel növekedése (+ 11 000 tonna) sokkal alacsonyabb mértékű, mint a Kambodzsából és Mianmarból történő behozatal növekedése (+ 147 000 tonna).

(73)

A kambodzsai kormány azt állította továbbá, hogy az indica rizs uniós termelését nem érintette a behozatal, azt csupán az uniós termelők döntésén alapuló, a japonica és az indica rizs közötti ciklikus eltolódás befolyásolja.

(74)

Helyes, hogy a termelők az indica és a japonica rizs termelése között válthatnak. Az ilyen eltolódás azonban gazdasági megfontolásokon alapul, ideértve a keresletet és a piaci árat. Ebben az összefüggésben a vizsgálat megerősítette, hogy az indica rizs alacsony áron történő behozatalának megnövekedett versenyével szemben néhány risztermelőnek nem volt más választása, mint a japonica rizs termelésére való átállás. Ennélfogva nem beszélhetünk sem ciklikus váltásról, sem pedig tudatos választásról, hanem önvédelemről. Középtávon azonban ez nem járható út, hiszen az indica rizsről a japonica rizs termelésére való átállás a piacon a japonica rizs túlkínálatát eredményezte, és az ilyen típusú rizs tekintetében árnyomást váltott ki. A mezőgazdasági termelők tehát általánosságban nehéz helyzetben vannak.

(75)

A fenti érvelés azonban csak korlátozott mértékben releváns, mivel az uniós gazdasági ágazatot a nyersanyag beszállítóinak számító rizshántolók és nem a termelők alkotják.

(76)

A Bizottság ok-okozati összefüggést állapított meg az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett súlyos nehézségek és a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal között. A Bizottság olyan egyéb tényezőket is azonosított, amelyek szintén hozzájárultak e nehézségekhez. Ezek mindenekelőtt a harmadik országokból származó behozatal és a Guyanából származó hántolatlan rizs behozatala. E tényezők azonban még a lehetséges együttes hatásuk figyelembevételével sem gyengítették az okozati összefüggést. Következésképpen úgy tűnik, hogy a fent említett tényezőknek az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatása nem gyengíti az importvolumen és a kambodzsai és mianmari árak közötti kapcsolatot, valamint az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett súlyos nehézségeket.

(77)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kambodzsából és Mianmarból származó indica rizst olyan mennyiségekben és árakon importálják, amelyek súlyos nehézségeket okoznak az uniós gazdasági ágazatnak és következésképpen indokoltak a védintézkedések.

(78)

A GSP-rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerint ezért ismételten alkalmazhatók a közös vámtarifában rögzített, 175 EUR/tonna összegű rendes vámtételek.

(79)

A GSP-rendelet 28. cikke szerint a védintézkedések újbóli alkalmazása addig marad hatályban, ameddig az az uniós rizshántolók gazdasági és pénzügyi helyzetében bekövetkezett romlás ellensúlyozásához szükséges. Az újbóli alkalmazás időtartama nem haladhatja meg a három évet, kivéve, ha kellően indokolt körülmények fennállása esetén azt meghosszabbítják.

(80)

A Bizottság úgy véli, hogy ebben az esetben az intézkedéseket hároméves időtartamra kell bevezetni, hogy lehetővé tegyék az uniós gazdasági ágazat számára, hogy teljes mértékben felépüljön a Kambodzsából és Mianmarból származó behozatal hatásaiból.

(81)

A Bizottság azonban azon a véleményen van, hogy a védintézkedéseket ebben az időszakban a következő okok miatt fokozatosan liberalizálni kell.

(82)

A GSP-rendelet elsődleges célkitűzése az, hogy támogassa a fejlődő országoknak a szegénység csökkentését, valamint a jó kormányzás és a fenntartható fejlődés előmozdítását célzó erőfeszítéseit azáltal, hogy a nemzetközi kereskedelem útján segíti őket különösen a munkahelyteremtésben, az iparosításban és a pótlólagos jövedelmek generálásában. A GSP-rendeletben meghatározott „fegyver kivételével mindent (EBA)” különleges előírás segíti a világ legszegényebb és leggyengébb országait abban, hogy kihasználják a kereskedelmi lehetőségeket. Ezek az országok nagyrészt hasonló gazdasági profillal rendelkeznek. Az alacsony, nem diverzifikált exportbázis folytán kiszolgáltatottá válnak és ezért a GSP-rendelet szerint bizonyos fokú védelmet élveznek, például mentességben részesülnek a termékátsorolás és az automatikus védintézkedések alkalmazása alól.

(83)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy elvben indokolt, hogy a hároméves időszak alatt – a lent vázolt módon – fokozatosan csökkentik a vámtételt az EBA-kedvezményezettek számára.

(84)

A fokozatos csökkentés elegendő lenne az uniós rizshántolók gazdasági és/vagy pénzügyi helyzetében bekövetkezett romlás ellensúlyozásához is. Másfelől Kambodzsának és Mianmarnak nem kellene a teljes három év alatt a kivitelt megnehezítő teljes vámösszeget megfizetnie, hanem fokozatosan tudna több indica rizst exportálni az Unióba.

(85)

Ennek megfelelően a vámtétel visszaállítása a következőképpen várható a hároméves időszakban:

(86)

A közös vámtarifában rögzített, jelenleg alkalmazott 175 EUR/tonna összegű rendes vámtételre valószínűleg vonatkoznak az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 180. cikke értelmében lefelé irányuló kiigazítások. Ennélfogva, amennyiben e kiigazítások eredményeképpen a közös vámtarifában rögzített, alkalmazott vámtételek alacsonyabbak lennének a (85) preambulumbekezdésben említett vámtételeknél, úgy az utóbbiakat összhangba kell hozni, hogy ne haladják meg a közös vámtarifában rögzített, alkalmazott vámtételt az intézkedések bevezetésének időszaka során. Az alkalmazandó védintézkedések ezért a kiigazított vámoknál és a (85) preambulumbekezdésben említett alkalmazandó vámnál alacsonyabbak lesznek.

(87)

Végezetül az érintett termékek importőrei számára a jogbiztonság biztosítása érdekében különböző érdekelt felek azt kérték, hogy a már az Unióba tartó termékekre ne vonatkozzanak a fenti intézkedések. A Bizottság a védintézkedési ügyekben alkalmazott jelenlegi gyakorlatával összhangban úgy véli, hogy az ilyen „szállítási záradék” valóban indokolt ebben az esetben, ezért a kérést elfogadták.

(88)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak a 978/2012/EU rendelet 39. cikkének (3) bekezdésében említett Általános Preferenciális Rendszer Bizottságának véleményével,