a)

„túlélési rendszerek”: olyan, a fő hajótól független rendszerek, amelyek képesek a fedélzeten lévő összes személy fogadására, hogy megvédjék őket az életveszélyes vagy egészséget veszélyeztető helyzetektől, amikor a hajó evakuálására van szükség;

b)

„evakuálási idő”: a fedélzeten lévő összes személy túlélési rendszerekben való elhelyezéséhez szükséges idő.

i.

hadihajók és csapatszállító hajók;

ii.

vitorlás hajók;

iii.

nem gépi hajtású hajók;

iv.

kedvtelési célú hajók;

v.

kizárólag kikötőterületen közlekedő hajók;

vi.

nyílt tengeri létesítményeket kiszolgáló hajók;

vii.

segédhajók;

viii.

nagy sebességű vízi járművek;

ix.

hagyományos hajók;

x.

kötélvontatású kompok, vagy

xi.

kezdetleges építésű fahajók.

(1)

A biztonság szavatolása a tengeren, a személyi sérülések és a halálesetek megelőzése, illetve a környezet, különösen a tengeri környezet károsodásának, valamint a vagyoni károknak a megelőzése a hajó és rendszerei szerkezetének, felépítésének és karbantartásának köszönhetően.

(2)

A tűz megelőzése, érzékelése, megfékezése és eloltása, az alapvető biztonsági rendszerek fenntartásával a tűz kitörése közben és után.

(3)

Az életet, a hajót, a rakományt és a környezetet veszélyeztető, tűznek betudható kockázatok csökkentése.

(4)

Az emberi élet megmentése és fenntartása vészhelyzet során és azt követően, többek között a hajó esetleges evakuálása esetén.

(5)

A hatékony kommunikációnak, illetve a vészjelzések hatékony küldésének és fogadásának a biztosítása.

(6)

A biztonságos hajózás biztosítása.

(1)

Minden hajó esetében meg kell határozni a rendeltetésszerű üzemeltetési körülményeket (paramétereket és korlátozásokat), valamint a közlekedési korlátokat. Ezek a körülmények határozzák meg, hogy az egyes hajóknak milyen előírásoknak kell eleget tenniük.

(2)

Egy hajó csak a hivatalos dokumentumaiban feltüntetett rendeltetésszerű üzemeltetési körülményeinek megfelelően működhet.

(1)

A hajókon szállított áruk kezelése nem veszélyeztetheti a fedélzeten lévő személyek, a hajó és környezete biztonságát.

(2)

Az árut úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy minimálisra csökkenjen az áru szállítás közbeni elmozdulásának veszélye. A raktérnek, illetve a teherhordó és árurögzítő szerkezeteknek a kialakításuknak és karbantartásuknak köszönhetően képesnek kell lenniük a fuvarozás közbeni gyorsításból származó erők elnyelésére.

(3)

A veszélyes áruk szállítása nem veszélyeztetheti a fedélzeten lévő személyek, a hajó és környezete biztonságát, és csupán minimális hatást gyakorolhat a hajót körülvevő környezetre.

—

A hajó szabad elsodródása a kikötőben.

—

A kikötéshez szükséges alkotóelemek törése.

—

A fel- és leszálló személyek biztonsága.

a)

Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek energia vagy hajtás, illetve mindkettő hiányában is lehetővé teszik a hajó mólóhoz vagy egyéb kikötőhelyhez történő rögzítését.

b)

A rendszer leggyengébb alkotóelemének is képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon a hajó kikötött állapotában várható terheléseknek.

c)

Biztosítani kell, hogy az utasok be- és kiszállása során a hajó a megfelelő pozícióban maradjon.

—

A tartályokban tárolt veszélyes gázok koncentrációja által okozott robbanás.

—

A tartályokban tárolt folyadékok kiömlése.

—

A tartályokban kialakuló túlnyomásnak betudható szerkezeti sérülések.

—

Teljesítményvesztés: víz behatolása a tüzelőanyag- vagy kenőolaj-tartályokba, ami a hajtás vagy az energiatermelés meghibásodását okozza.

a)

Gondoskodni kell a tartályokban lévő gőzök meggyulladását megakadályozó berendezések rendelkezésre állásáról.

b)

Lehetővé kell tenni a tartályok és a megközelíthetetlen üres terek folyadékszintjének meghatározását.

c)

Gondoskodni kell a túl alacsony vagy túl magas nyomás kialakulását megakadályozó berendezések rendelkezésre állásáról.

d)

Meg kell akadályozni az eső- vagy tengervíz behatolását a tüzelőanyag- vagy kenőolaj-tartályokba, még akkor is, ha a túlnyomás vagy a gőzök meggyulladásának megelőzésére szolgáló eszközök meghibásodnak.

e)

Szükség esetén biztosítani kell a tartályokba való biztonságos behatolást.

—

Be- és kiszálláskor bekövetkező személyi sérülések.

—

Járművek által okozott személyi sérülések a be- és kiszállás során.

a)

Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek be- és kiszállás során megakadályozzák az utasok és a személyzet sérülését, különös tekintettel arra, hogy ezek a személyek ne eshessenek be a hajó és a móló vagy egyéb kikötőhely közötti résbe.

b)

A be- és kiszálláshoz használt pallónak csúszásmentesnek kell lennie, különösen nedves állapotban.

c)

A gyalogosokat külön kell választani a járműforgalomtól.

d)

A csökkent mozgásképességű személyek számára be- és kiszálláskor biztosítani kell az igényeiknek megfelelő eszközöket.

(1)

A hajónak a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között olyan megfelelő szabadoldallal és orrmagassággal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik az alábbiakat:

(2)

A hajónak a hozzárendelt szabadoldalnak megfelelő merüléshez elegendő szerkezeti szilárdsággal és stabilitással kell rendelkeznie.

—

Elsüllyedés és felborulás.

—

Túlterhelésnek betudható szerkezeti sérülés.

a)

A hajónak a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között akkora szabadoldallal kell rendelkeznie, amely:

b)

A hozzárendelt szabadoldalnak megfelelő merülést (maximális merülés) a külső megfigyelők számára látható módon kell megjelölni.

c)

Az orr- és a farrész merülését a külső megfigyelők számára látható módon kell megjelölni.

d)

Ellenőrizni kell, hogy a hajó elegendő szerkezeti szilárdsággal és stabilitással rendelkezik-e a hozzárendelt szabadoldalnak megfelelő terhelési feltételekhez (maximális merülés).

(1)

A hajónak ellenállónak kell lennie a megdőléssel szemben, hogy rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között jelentkező zavar esetén megelőzhető legyen a felborulás, a zavar elhárítását követően pedig elegendő energiával kell rendelkeznie ahhoz, hogy visszatérjen függőleges helyzetbe.

(2)

A héjjal érintkezésben lévő vízmentes tér elárasztását követően a hajónak képesnek kell lennie arra, hogy a víz felszínén maradjon, és lehetővé tegye a fedélzeten lévő minden személy evakuálását a hajóról.

—

Elsüllyedés és felborulás sértetlen állapotban.

—

Elsüllyedés és felborulás sérült állapotban.

a)

Az előirányzott terhelési feltételek, valamint a rendeltetésszerű üzemeltetési körülményeknek megfelelő hullám- és szélviszonyok mellett a hajónak:

b)

A héjjal érintkezésben lévő vízmentes tér elárasztását követően a hajónak a víz felszínén kell maradnia, és kellően stabilnak kell maradnia:

c)

Azon állapot kiszámításakor, amely sérülést követően lehetővé teszi a hajó számára, hogy a víz felszínén maradjon és kellően stabil maradjon, szintén figyelembe kell venni az utasok tartózkodási helyének, az életmentő berendezések használatának, illetve az időjárási és tengeri viszonyoknak a vonatkozásában a helyzet nyomán jelentkező billentőnyomatékokat.

a)

A hajónak olyan víz- és időjárásállási határvonalakkal kell rendelkeznie, amelyek a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között megelőzik a víz olyan mértékű felgyülemlését a terekben, amely veszélyeztetheti a tervezés szerinti stabilitási vagy úszóképességi paramétereket.

b)

Minden hajó tervezése során meg kell határozni egy szintet, amely alatt a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között vízállónak kell lennie: ez a vízállósági szint.

c)

A hajó külső szerkezetének és szerelvényeinek a vízállósági szint felett időjárásállónak kell lenniük, legalább a következő fedélzetig vagy szintig.

d)

Ütközés esetén a hajó orr-részének vízálló védelmet kell biztosítania a hajó többi része számára.

e)

A hajót olyan rendszerrel kell felszerelni, amely a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között képes a felgyülemlett folyadék eltávolítására bármelyik vízálló térből. A géptereket magas szintű riasztórendszerrel kell ellátni.

f)

Minden nyitott fedélzetről magától távoznia kell a víznek.

a)

A fedélzeten lévő személyeket védelemben kell részesíteni az alábbiaktól:

b)

Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek minden személy számára védelmet nyújtanak a fedélzetről való leesés ellen.

a)

A hajó méretének és működési területének figyelembevételével biztosítani kell a hajtó- és kormányművek, többek között minden segédüzemi szolgáltatás redundanciáját.

b)

Biztosítani kell, hogy a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között bármilyen dőlésszög vagy trimm esetén a hídról lehetőség legyen a hajtómű fő funkciónak – többek között a sebességnek és a tolóerő irányának – (mechanikus, elektromos stb.) vezérlésére.

c)

A hídon tartózkodó parancsnok számára olyan működési mutatókat kell rendelkezésre bocsátani, amelyek korai vészjelzést adnak a hajtó- vagy a kormánymű bármilyen meghibásodásáról.

d)

A hajó hajtását vagy kormányzását ellehetetlenítő meghibásodásokról látható és hallható vészjelzésnek kell tájékoztatnia a hídon, és – amennyiben ott ember tartózkodik – az érintett géptérben.

e)

Lehetővé kell tenni a sebesség és az irány helyi vezérlését.

f)

Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik a parancsok továbbítását a hídról a hajtó- és kormányművek helyi vezérlőállásaihoz.

g)

Biztosítani kell, hogy a fő hajtórendszer beindítására, leállítására és működtetésére mozgásképtelen hajóállapotban is lehetőség legyen, külső energiaforrás igénybe vétele nélkül.

h)

A hajó sebességének és irányának vezérlését lehetővé tevő főgépek és segédüzemi berendezések tervezésének, felépítésének és karbantartásának meg kell felelnie azon követelményeknek, amelyeket egy elismert szervezet szabályai, vagy egy lobogó szerinti állam közigazgatása által alkalmazott egyenértékű szabályok az adott osztályra meghatároznak a 391/2009/EK rendeletnek megfelelően.

—

Az alapvető biztonsági rendszerek működésképtelensége az áramellátás hiánya miatt.

—

A vészüzemi áramforrások beindításával vagy működtetésével kapcsolatos problémák a hőmérséklet, illetve megdőlés vagy trimm következtében.

a)

A vészüzemi áramforrásnak automatikusan be kell kapcsolnia az alapvető biztonsági rendszerek ellátását biztosító egyéb áramforrások meghibásodása esetén.

b)

A vészüzemi áramforrást és a hozzá tartozó elosztórendszert úgy kell elhelyezni, hogy a rendszer tűz, vízbehatolás vagy az alapvető biztonsági rendszerek ellátását biztosító egyéb áramforrásokat érintő egyéb baleset esetén is működjenek.

c)

Az alábbiak számítanak alapvető biztonsági rendszereknek, amennyiben a hajó fel van szerelve ezekkel:

d)

Az alapvető biztonsági rendszereket legalább a külső támogatás vagy mentés megérkezéséig feltételezhetően szükséges ideig működésben kell tartani.

e)

A vészüzemi áramforrásoknak:

f)

A vészüzemi áramforrás és a hozzá tartozó elosztórendszer tervezésének, felépítésének és karbantartásának meg kell felelnie azon követelményeknek, amelyeket egy elismert szervezet szabályai, vagy egy lobogó szerinti állam közigazgatása által alkalmazott egyenértékű szabályok az adott osztályra meghatároznak a 391/2009/EK rendeletnek megfelelően.

(1)

Meg kell előzni az éghető anyagok és a gyúlékony folyadékok, gázok és gőzök meggyulladását.

(2)

Azonosítani kell az éghető anyagokat, gyúlékony folyadékokat, azokat a területeket, ahol gyúlékony gázok vagy gőzök halmozódhatnak fel, illetve a potenciális gyújtóforrásokat, például a hajtást szolgáló akkumulátorokat.

a)

A gyúlékony folyadékok szivárgásának megelőzésére és megfékezésére szolgáló eszközöket kell biztosítani.

b)

A gyúlékony gázok és gőzök felgyülemlésének korlátozására szolgáló eszközöket kell biztosítani.

c)

A gyújtóforrásokat távol kell tartani az éghető anyagoktól, illetve a gyúlékony folyadékoktól és gázoktól.

d)

A gyúlékony folyadékokat és gázokat külön erre a célra kialakított területeken kell tárolni.

e)

További biztonsági intézkedéseket kell hozni, többek között 60 °C alatti lobbanáspontú tüzelőanyag használata esetén alkalmazni kell a gázokat és egyéb alacsony lobbanáspontú tüzelőanyagokat használó hajók biztonságáról szóló nemzetközi szabályzatot.

(1)

Minden zárt térben biztosítani kell a levegőellátás vezérlését lehetővé tevő eszközöket.

(2)

Biztosítani kell a gyúlékony folyadékok áramlásának leállítására alkalmas eszközöket.

(3)

Korlátozni kell a fedélzeti terek gyúlékonyságát.

a)

Biztosítani kell, hogy lehetőség legyen a fokozott tűzveszélynek kitett és a fokozott tűzvédelmet igénylő terek minden szellőzőcsatornájának lezárására az adott téren kívüli helyről.

b)

Biztosítani kell, hogy lehetőség legyen minden gépi vezérlésű szellőztető berendezés leállítására egy olyan helyről, amely kívül esik attól a tértől, ahol a szellőztető berendezés be van szerelve.

c)

A lakóterek szellőzésének függetlennek kell lennie a fokozott tűzveszélynek kitett helyek szellőzésétől.

d)

Biztosítani kell a gyúlékony folyadékokat használó rendszerek, például a tüzelőanyag-szivattyúk, a kenőolaj-szivattyúk, a termikus olajszivattyúk és az olajszeparátorok (tisztítóberendezések) leállítását lehetővé tevő vezérlőeszközöket.

e)

Az alábbi szabad felületeknek alacsony lángterjedési jellemzőkkel kell rendelkezniük:

f)

A felhasznált éghető anyagoknak alacsony fűtőértékkel kell rendelkezniük. A határértéknek a hajó építéséhez használt anyagtól kell függnie, azonban semmilyen esetben nem haladhatja meg a 45 MJ/m2 értéket.

g)

Minden egyes tér maximális gyúlékonyságát az MSC.1/Circ. 1003 körlevélnek vagy egyéb egyenértékű szabványnak megfelelően kell korlátozni.

a)

A szabad belső felületeken felhasznált festékből, lakkból és egyéb hasonló anyagból nem szabadulhat fel jelentős mennyiségű füst és mérgező anyag.

b)

A lakóterekben, kiszolgálóhelyiségekben és vezérlőállásokon alkalmazott elsődleges fedélzetburkolatnak olyan jóváhagyott anyagból kell készülnie, amely megnövekedett hőmérséklet mellett sem vezet füstképződéshez, mérgezéshez vagy robbanásveszélyhez.

a)

A fokozott tűzveszélynek kitett terekben, illetve a II-2.5. pont a) alpontjának értelmében fokozott tűzvédelmet igénylő terekben tűzérzékelő eszközöket kell biztosítani.

b)

A tűzérzékelő eszközöknek tűz esetén jelzést kell adniuk a hídon. Ezeket a jelzéseket hangriasztásnak kell kísérnie.

c)

Ha a hídon hallható riasztást nem észlelik észszerű időn belül, a hangriasztásnak a hajó minden olyan terében meg kell szólalnia, amelyhez a személyzetnek hozzáférése van.

d)

A riasztás hangerejét a hajó normál üzemelés közbeni zajszintjéhez kell igazítani, hogy a személyzet meghallhassa azt.

e)

Lehetővé kell tenni annak a térnek az azonosítását, amelyben a rendszer tüzet érzékelt.

(1)

A tüzet be kell határolni abban a térben, amelyben kitört, hogy elegendő idő maradjon a tűz eloltására, a fedélzeten lévő minden személy hajóról való evakuálására, vagy mindkettőre.

(2)

Minden hajót hőszigetelő és szerkezeti határvonalakkal kell részekre osztani.

a)

A fedélzeten található tereket az alábbiak szerint kell osztályozni:

b)

A fokozott tűzveszélynek kitett és a fokozott tűzvédelmet igénylő terek között szerkezeti tűzvédelmet biztosító hőszigetelő határvonalaknak kell lenniük.

c)

Általános szabályként a hőszigetelő határvonal által biztosított szerkezeti tűzvédelemnek 60 percig meg kell akadályoznia a láng és a füst átterjedését. Ez az idő csökkenthető a II-2.6. pont szerint kiszámított evakuálási idő függvényében, azonban semmilyen esetben nem lehet 30 percnél rövidebb.

d)

Az acélból készült hőszigetelő határvonalak esetében szabványos tűzállósági vizsgálat során a védett oldal átlaghőmérséklete nem emelkedhet 140 °C-kal a kezdeti hőmérséklet fölé, a hőmérséklet pedig egyetlen ponton sem, így a csomópontoknál sem emelkedhet 180 °C-kal az eredeti hőmérséklet fölé a szerkezeti tűzvédelem ideje alatt.

e)

Amikor a hőszigetelő határvonalakhoz acéltól eltérő anyagokat használnak, a szigetelést úgy kell kialakítani, hogy a szerkezet belsejének hőmérséklete ne emelkedhessen olyan értékre, amelynek következtében a szerkezeti tűzvédelem ideje alatt elveszítené a szerkezeti jellemzőit. Alumínium esetében például a figyelembe veendő hőmérséklet 200 °C.

f)

Acéltól eltérő anyagú hajók esetében a héjjal érintkezésben lévő, fokozott tűzveszélynek kitett terek határát hőszigetelő határvonallal kell ellátni.

g)

A szellőzőcsatornáknak a nekik helyet adó térrel megegyező tűzvédelemmel kell rendelkezniük.

a)

Az evakuálási idő meghatározásakor minden menekülési útvonalat használhatónak kell tekinteni.

b)

A percben kifejezett evakuálási időnek az alábbi érték alatt kell lennie:

a)

Lehetővé kell tenni, hogy a személyek által megközelíthető minden teret és nyitott fedélzetet el lehessen érni az adott hajónak megfelelő, hatékony nyomású és kapacitású vízsugárral.

b)

A hajót legalább két tűzoltó vízszivattyúval kell felszerelni, amelyek egyikét a vészüzemi áramforrásnak kell ellátnia energiával (vészhelyzeti tűzoltó szivattyú).

c)

A vészhelyzeti tűzoltó szivattyút és annak szívócsövét az egyéb tűzoltó szivattyúknak helyet adó terektől eltérő helyiségben kell elhelyezni, és hőgát segítségével el kell választani a hajtóműnek helyet adó tértől.

d)

Minden fokozott tűzveszélynek kitett teret rögzített tűzoltó rendszerrel kell ellátni.

e)

Az alvásra szolgáló lakótereket automatikus vízpermettel oltó berendezésekkel kell felszerelni.

f)

A fokozott tűzveszélynek kitett vagy fokozott tűzvédelmet igénylő terek bejárata mellett hordozható tűzoltó készülékeket kell elhelyezni.

g)

A rögzített vagy hordozható tűzoltó berendezések által használt oltóanyagnak:

a)

A hajók összes rendszeresen használt teréből legalább két olyan különböző menekülési útvonalat kell biztosítani, amelyek a beszállási helyekhez vezetnek.

b)

A két menekülési útvonalat úgy kell kialakítani, hogy mindkét útvonal egyetlen valószínűsíthető tűzeseti forgatókönyv esetén se legyen elzárva.

c)

A menekülési útvonalakat:

d)

A menekülési útvonalakat feltüntető tervrajzokat adott esetben minden fülkében és a közös terekben egyaránt el kell helyezni.

—

A fedélzeten lévő személyek sérülése normál üzemeltetés, képzés, karbantartás vagy vészhelyzetek alkalmával.

—

A mentőeszközök rendellenes működése vagy a használatukkal kapcsolatos késedelmek, valós vészhelyzetben, illetve képzés vagy gyakorlatok során.

a)

könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük;

b)

nem szabad akadályokkal vagy egyéb módon elzárva lenniük;

c)

a hajó energiaellátásától függetlenül működőképesnek és használhatónak kell lenniük;

d)

folyamatosan rendelkezésre kell állniuk;

e)

használhatónak kell lenniük a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között; valamint

f)

a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között és az előrelátható sérülések mellett bármilyen dőlésszög vagy trimm esetében használhatónak kell lenniük.

a)

A fedélzeten lévő személyek tájékoztatását és utasításokkal való ellátását illetően figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

b)

A vészhelyzeti eljárásokra, illetve a berendezések helyére és használatára vonatkozó tájékoztatásnak és utasításoknak legalább az alábbiakat magukban kell foglalniuk:

c)

A mentőeszközökre vonatkozó utasításoknak rossz látási körülmények között (pl. vészvilágítás) is olvashatónak és érthetőnek kell lenniük, a mentőeszközök tárolóhelyét pedig egyértelműen ki kell jelezni.

(1)

Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik a felkutatási és mentési szolgálatok riasztását és tájékoztatását a hajó és a túlélési rendszerek helyzetéről.

(2)

Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik a parancsnok vagy a személyzet számára, hogy vészhelyzet esetén egyidejűleg kommunikáljanak a fedélzeten lévő minden személlyel.

(3)

Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek vészhelyzet esetén lehetővé teszik a fedélzeten lévő összes személy riasztását.

—

Vészhelyzet esetén a felkutatási és mentési szolgálatok nehezen találnak rá az áldozatokra (hajó vagy a tengeren lebegő bármilyen túlélési rendszer).

—

A menekülési, evakuálási és mentési tevékenységeket megkönnyítő hatékony kétirányú kommunikáció hiánya a személyzet tagjai körében.

—

A fedélzeten lévő személyeket nem látják el megfelelő időn belül a vészhelyzetre vonatkozó hatékony tájékoztatással és utasításokkal.

—

A fedélzeten lévő személyeket nem riasztják időben a vészhelyzetről.

—

Késedelmek és szervezési hibák.

a)

Az alábbi eszközök biztosítása szükséges, hogy a felkutatási és mentési szolgálatok rátalálhassanak a hajóra és a túlélési rendszerekre:

b)

A belső kommunikációra szolgáló eszközöknek:

c)

A fedélzeten lévő összes személy riasztására szolgáló eszközöknek:

(1)

Minden hajón olyan gyülekezési helyeket kell kialakítani, ahol a fedélzeten lévő összes személynek meg kell jelennie a túlélési rendszerekbe való beszállítás előtt.

(2)

Biztosítani kell, hogy a gyülekezési helyről minden személy sérülés nélkül és „száraz lábbal” – azaz úgy, hogy még rövid ideig se kelljen bemennie a vízbe – beszállítható legyen egy túlélési rendszerbe.

(3)

Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek evakuálás után biztosítják az összes személy túlélését.

—

Nem megfelelő túlélési rendszerek, amelyek nem elegendőek, illetve nem megfelelően vagy nem érhetők el a fedélzeten lévő összes személy számára.

—

Az utasok nem megfelelő összegyűjtése, ami késedelmet és zűrzavart eredményez az evakuálás során.

—

Annak lehetősége, hogy tűz, elárasztás vagy egyéb sérülések következtében egyes túlélési rendszerek nem állnak rendelkezésre.

—

A túlélési rendszerek megrongálódása, személyi sérülések vagy mindkettő a vízre bocsátás alkalmával.

—

Vízbe fulladás.

—

Kihűlés.

a)

A hajók különböző részein elegendő kapacitású túlélési rendszereket kell elhelyezni, hogy azokban az esetekben, amikor bármelyik túlélési rendszer elveszik vagy használhatatlanná válik, a fennmaradó túlélési rendszerek képesek legyenek a hajó jóváhagyott befogadóképességének megfelelő számú személy elhelyezésére.

b)

A túlélési rendszerek elosztásának, használatba vételi módjának és kapacitásának lehetővé kell tennie, hogy a hajó jóváhagyott befogadóképességének megfelelő számú személy a hajó bármelyik oldaláról beszállhasson ezekbe a rendszerekbe (7).

c)

A gyülekezési helyeknek elég nagynak kell lenniük ahhoz, hogy a fedélzeten lévő összes személy egyszerre megjelenhessen.

d)

Egyetlen személytől sem várható el, hogy a túlélési rendszerbe való beszállás érdekében 1 méternél magasabbról ugorjon le. Nagyobb magasságok esetén a beszállást megkönnyítő eszközt kell biztosítani (pl. evakuáló csúszdát vagy beszállást lehetővé tevő létrát).

e)

Vízre bocsátás során a túlélési rendszer nem ütközhet semmilyen akadályba, illetve nem érhet egyéb szerkezetekhez, különösen a hajócsavarhoz.

f)

A hajón a fedélzeten lévő összes személy számára megfelelő egyéni lebegtető eszköznek kell rendelkezésre állnia.

g)

Az üzemeltetési körülményektől függően megfelelő kihűlés elleni védőeszközt kell biztosítani a fedélzeten lévő személyek számára.

a)

A hajón olyan lebegtető eszközöknek kell rendelkezésre állniuk, amelyek a hajóról a vízbe esett személyhez dobhatók.

b)

A személyek vízből való kimentését a hajóról vagy egy erre a célra szolgáló külön egységből kell végezni.

(1)

A hajónak képesnek kell lennie a tengeri biztonságra vonatkozó fontos információk küldésére és fogadására.

(2)

A hajónak képesnek kell lennie vészjelzések küldésére és fogadására.

(3)

Biztosítani kell, hogy felkutatási és mentési műveletek során lehetőség legyen a tengeri vagy légi külső mentőcsapatokkal való kommunikációra.

—

A hajó nem képes a tengeri biztonságra vonatkozó fontos információk küldésére vagy fogadására.

—

A külső mentőcsapatokkal való kommunikáció hiánya vészhelyzet esetén.

—

A hajó nem képes arra, hogy a veszélyben lévő egyéb közeli hajók segítségére siessen.

a)

hajó-part vészjelzések küldésére;

b)

part-hajó vészjelzések fogadására;

c)

hajó-hajó vészjelzések küldésére és fogadására (műholdas rendszereken keresztül is);

d)

felkutatási és mentési koordinációs üzenetek küldésére és fogadására;

e)

helyszíni üzenetek küldésére és fogadására;

f)

tengeri biztonsági információk küldésére és fogadására;

g)

általános rádiókommunikációs üzenetek küldésére és fogadására a parti rádiórendszerekhez vagy hálózatokhoz, illetve az ilyen rendszerektől és hálózatoktól; valamint

h)

híd-híd üzenetek küldésére és fogadására.

(1)

a független navigációra; valamint

(2)

a személyzetnek a rögzített vagy mozgó navigációs kockázatokkal kapcsolatos riasztására.

—

Összeütközés és zátonyra futás.

—

A hajó pozíciójának sikertelen meghatározása.

a)

Részletes tájékoztatást kell nyújtani a hajó üzemelése szerinti földrajzi tengeri területre vonatkozóan.

b)

Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik a hajó pozíciójának, irányának és sebességének meghatározását (például olyan műholdas navigációs rendszereket, mint a Galileo).

c)

Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyet támogatást nyújtanak a navigáláshoz és az ütközések elkerüléséhez (például olyan műholdas navigációs rendszereket, mint a Galileo).

d)

A híd kialakításának megfelelő körkörös kilátást kell biztosítania a navigációs őrszolgálat számára.

e)

Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek segítségével meghatározható a hajócsavar forgásiránya és energiaigénye, valamint a kormánylapátnak a fő haladási irányhoz viszonyított helyzete.

f)

A vízmélység meghatározására alkalmas eszközöket kell biztosítani.

g)

Biztosítani kell, hogy a hajót észlelni tudják a közelben lévő egyéb hajók.