9.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/1

(1)

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről 2014. október 23–24-én elfogadott következtetéseiben az Európai Tanács azt a kötelező célt tűzte ki, hogy az európai uniós gazdaság teljes egészének üvegházhatásúgáz-kibocsátását 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 40 %-kal kell csökkenteni, és ezt a célkitűzést az Európai Tanács a 2016. március 17-18-i ülésén is megerősítette.

(2)

Az Európai Tanács 2014. október 23-24-i következtetéseinek értelmében a célt az Uniónak együttesen, a lehető legköltséghatékonyabb módon kell teljesítenie, továbbá ennek érdekében az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (a továbbiakban: az EU ETS) hatálya alá tartozó ágazatokban 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 43 %-os, az EU ETS hatálya alá nem tartozó ágazatokban pedig 30 %-os csökkenést kell elérni. A Párizsi Megállapodás (3) egyebek mellett azt a hosszú távú célkitűzést határozza meg, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális átlaghőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. Minden tagállamnak és minden ágazatnak – így a közlekedési ágazatnak is – részt kell vállalnia az Európai Tanács által megállapított kibocsátáscsökkentéseknek és a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljainak az elérésére irányuló erőfeszítésekből.

(3)

A Bizottság 2016-ban közzétett, az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó európai stratégiájában azt a célt tűzte ki, hogy az évszázad közepére a közlekedésből származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátása legalább 60 %-kal alacsonyabb legyen az 1990-es szintnél, és hogy az ágazat egyértelműen a kibocsátásmentesség felé haladjon.

(4)

Az említett cél elérése érdekében helyénvaló megfontolni különféle intézkedések széles skálájának alkalmazását. Az említett intézkedések közé tartozhatnak a nehézgépjárművekre, azaz a tehergépkocsikra és autóbuszokra vonatkozó CO2-kibocsátási előírások meghatározása mellett további olyan tevékenységek is, amelyek elősegítik a nehézgépjárművek energiahatékonyságának javítását és CO2-kibocsátásuk csökkentését, így például a terhelés-optimalizálás, a konvojban haladás, a járművezetők képzése, az alternatív tüzelőanyagok használata, a flottamegújítási programok, az alacsony gördülési ellenállású gumiabroncsok használata, a torlódások csökkentése, valamint az infrastruktúra karbantartását célzó beruházások.

(5)

A nehézgépjárművek üvegházhatásúgáz-kibocsátása a közúti közlekedésből származó kibocsátás körülbelül egynegyedét jelenti az Unióban, és amennyiben nem születnek további intézkedések, ez az érték 2010 és 2030 között várhatóan 10 %-kal, 2010 és 2050 között pedig 17 %-kal fog növekedni. Olyan hatékony intézkedéseket kell bevezetni a nehézgépjárművek kibocsátásának csökkentésére, amelyek hozzájárulnak a közlekedési ágazatban szükséges kibocsátáscsökkentéshez.

(6)

A nehézgépjárművek tüzelőanyag-fogyasztásának és CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló stratégiáról szóló 2014-es közleményében a Bizottság megállapította, hogy az ilyen intézkedések bevezetésének előfeltételét képezi az, hogy a CO2-kibocsátás és az tüzelőanyag-fogyasztás meghatározása szabályozott eljárás keretében történjen.

(7)

Az Európai Parlament és Tanács 595/2009/EK rendelete (4) biztosítja az ilyen szabályozott eljárások létrehozásának kereteit. Az említett eljárással összhangban végzett mérések megbízható és összehasonlítható CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási adatokat szolgáltatnak majd az uniós nehézgépjárműflotta nehézgépjárműveinek nagy részére vonatkozóan. A valamely nehézgépjármű vásárlója és az azt nyilvántartásba vevő tagállam hozzáférést kap az adott járműre vonatkozó ezen információkhoz, ami részben kezeli majd az információhiányt.

(8)

A fuvarozók nagy része kis- és középvállalkozás. Ezenfelül még nem állnak rendelkezésükre olyan szabványos információk, melyek alapján értékelhetnék az tüzelőanyag-hatékonysági technológiákat vagy összehasonlíthatnák a nehézgépjárműveket azért, hogy a lehető legtudatosabb vásárlói döntéseket hozhassák, ezáltal mérsékelve a működési költségeik több mint negyedét kitevő tüzelőanyagköltségeket.

(9)

A nehézgépjármű CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási teljesítményét nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni egyrészt annak érdekében, hogy minden jármű-üzembentartó megalapozott döntést hozhasson vásárláskor, másrészt pedig azért, hogy nagyfokú átláthatóságot lehessen biztosítani. Ily módon minden nehézgépjárműgyártó össze fogja tudni hasonlítani járművei teljesítményét más gyártmányok teljesítményével. Ez ösztönözni fogja az innovációt és serkenteni fogja az energiahatékonyabb nehézgépjárművek fejlesztését, ezáltal fokozva versenyképességet. Az említett információ az uniós és tagállami szintű szakpolitikai döntéshozók számára is szilárd alapot biztosít majd ahhoz, hogy olyan szakpolitikákat dolgozzanak ki, amelyek elősegítik az energiahatékonyabb nehézgépjárművek elterjedését.

(10)

Helyénvaló, hogy a tagállamok illetékes hatóságai nyomon kövessék és bejelentsék a Bizottságnak az összes új nehézgépjármű és pótkocsi nyilvántartásba vételére vonatkozó adatokat – az erőátviteli rendszerekre és a karosszériára vonatkozó adatokat is ideértve – annak érdekében, hogy átfogó ismereteket lehessen szerezni az uniós nehézgépjárműflotta összetételéről, időbeli változásairól és a CO2-kibocsátást érintő lehetséges hatásáról.

(11)

Ennélfogva helyénvaló, hogy a nehézgépjárműgyártók nyomon kövessék az új nehézgépjárművek tekintetében az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet (5) alapján meghatározott CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékeket és azokat bejelentsék a Bizottságnak.

(12)

Az egyes nehézgépjárműkategóriák CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási adatainak elérhetősége attól függ, hogy az egyes járműkategóriák mikor kerülnek majd az (EU) 2017/2400 rendelet hatálya alá. Annak érdekében, hogy a járműgyártók számára a nyomonkövetési és bejelentési kötelezettségek összefüggésében biztosítani lehessen az egyértelműséget és a jogbiztonságot, e rendeletben a hatálya alá tartozó minden egyes nehézgépjárműkategória vonatkozásában meg kell határozni, hogy mely évben kell megkezdeni a nyomon követést és a bejelentést. Az (EU) 2017/2400 rendelet értelmében az adatok egyes, 2019-ben nyilvántartásba vett új nehézgépjárművekre vonatkozóan már rendelkezésre fognak állni. Elő kell írni a gyártók számára, hogy ettől az évtől kezdve kövessék nyomon a szóban forgó járművek műszaki adatait és jelentsék be azokat. Más nehézgépjárműkategóriák és nehézgépjárműcsoportok vonatkozásában az adatok csak egy későbbi időponttól kezdve válnak majd elérhetővé. Észszerű időkeretet kell meghatározni arra vonatkozóan, hogy az említett járműkategóriák és járműcsoportok esetében melyik évben kelljen megkezdeni az adatok nyomon követését és bejelentését. Figyelembe véve a CO2-kibocsátás és az tüzelőanyag-fogyasztás meghatározására szolgáló eljárások kidolgozási folyamatának technikai összetettségét, a fennmaradó nehézgépjárműkategóriák és nehézgépjárműcsoportok vonatkozásában egy, az e rendelet hatálybalépésének időpontját követő hétéves időszaknak megfelelő időkeretet kell megállapítani.

(13)

Közérdeket szolgál a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztási teljesítményének meghatározásához szükséges műszaki adatok aktív terjesztése a nyilvánosság körében annak érdekében, hogy a nehézgépjárművek műszaki előírásai és az azokhoz kapcsolódó teljesítmény átláthatóbbá váljon, és hogy fokozódjon a gyártók közötti verseny. A személyes adatok védelme és a tisztességes verseny miatt érzékeny adatokat nem lehet közzétenni. A nehézgépjárművek aerodinamikai jellemzőire vonatkozó bizonyos adatokról – a tisztességes versennyel kapcsolatos megfontolásokat figyelembe véve – csak azt kell nyilvánossá tenni, hogy mely tartományba esnek. A bejelentett adatokat könnyen hozzáférhető módon és ingyenesen kell a nyilvánosság számára elérhetővé tenni. E rendelet nem érinti a környezeti információhoz való nyilvános hozzáféréshez fűződő további – többek között az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott – jogokat.

(14)

Fontos, hogy a nyomonkövetési és bejelentési rendszer valamennyi fuvarozó számára felhasználóbarát legyen, méretüktől és erőforrásaiktól függetlenül. Fontos továbbá, hogy a Bizottság egyrészt aktívan előmozdítsa ezt a rendszert annak biztosítása érdekében, hogy érdemi hatással legyen az ágazatra, másrészt pedig felhívja a figyelmet a bejelentett adatok hozzáférhetőségére.

(15)

A tagállamok és a gyártók által az előző naptári évre vonatkozóan benyújtott adatok Bizottság általi elemzését oly módon kell a nyilvánosság számára elérhetővé tenni, hogy az egyértelműen mutassa az uniós nehézgépjárműflottának, valamint az egyes tagállamok és az egyes gyártók nehézgépjárműflottáinak a teljesítményét. Lehetővé kell tennie továbbá minden nehézgépjárműcsoportra vonatkoztatva az átlagos tüzelőanyag-fogyasztás és CO2-kibocsátás felhasználási célonként történő, flották közötti és flottákon belüli összehasonlítását.

(16)

Elengedhetetlen, hogy az (EU) 2017/2400 rendelet alapján meghatározott CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek a nehézgépjárművek valós teljesítményét tükrözzék. Az említett rendelet ezért rendelkezéseket állapít meg a szimulációs eszköz működtetésére, valamint az érintett alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai megfelelőségének ellenőrzésére és biztosítására vonatkozóan. Az említett ellenőrzési eljárásnak közúti vizsgálatot is magában kell foglalnia. Az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) foglalt új típusjóváhagyási keret megteremti azokat az eszközöket, amelyekkel biztosítható, hogy eltérések esetén a gyártó korrekciós intézkedéseket hozzon, meg nem felelés esetén pedig a Bizottságnak módjában álljon közigazgatási bírságot is kiszabni. Az említett új keretben ezenfelül fontos szerepet kap az, hogy harmadik felek független vizsgálatokat végezhessenek a járműveken és hozzáférjenek az ehhez szükséges adatokhoz. A Bizottságnak nyomon kell követnie az ilyen ellenőrzési vizsgálatok eredményeit, és éves jelentésében azokat elemeznie kell.

(17)

A nyomon követés és a bejelentés tárgyát képező adatoknak mindenképpen megalapozottaknak és megbízhatóknak kell lenniük. A Bizottságnak ezért rendelkeznie kell a végleges adatok ellenőrzésére és adott esetben korrigálására alkalmas eszközzel. Az ellenőrzési követelményeknél ezért olyan paramétereket is meg kell adni, amelyek lehetővé teszik az adatok megfelelő nyomon követését és ellenőrzését.

(18)

Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság közigazgatási bírságot szabjon ki, amennyiben megállapítja, hogy a gyártó által bejelentett adatok nem azonosak az 595/2009 (EK) rendelet keretein belül és különösen az 582/2011/EU bizottsági rendelettel (8) és az (EU) 2017/2400 rendelettel összhangban rögzített adatokkal, illetve ha a gyártó nem nyújtja be az alkalmazandó határidőig az előírt adatokat. Az említett bírságoknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(19)

A CO2-kibocsátással kapcsolatos adatoknak az új személygépkocsik kibocsátásáról szóló 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) és az új könnyű haszongépjárművekről szóló 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) szerinti nyomon követése és bejelentése során szerzett tapasztalatok alapján helyénvaló az Európai Környezetvédelmi Ügynökségre ruházni azt a feladatot, hogy a Bizottság nevében az említett adatokra vonatkozóan adatcserét folytasson a tagállamok illetékes hatóságaival és a gyártókkal, valamint hogy kezelje a végleges adatbázist. Szintén helyénvaló összehangolni a nehézgépjárművekre vonatkozó nyomonkövetési és bejelentési eljárásokat a könnyű haszongépjárműveknél már alkalmazott eljárásokkal.

(20)

Az e rendeletben foglalt, a nyomon követett adatok ellenőrzéséről és korrigálásáról szóló rendelkezések végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(21)

Annak érdekében, hogy az adatszolgáltatási követelmények, valamint a nyomonkövetési és bejelentési eljárás idővel továbbra is relevánsak maradjanak a nehézgépjárművek CO2-kibocsátáshoz való hozzájárulásának értékelése szempontjából, továbbá hogy rendelkezésre álljanak az új és fejlett CO2-kibocsátáscsökkentő technológiákra vonatkozó adatok és a közúti ellenőrzési vizsgálatok eredményei, valamint hogy a légellenállási tényező-tartományok tájékoztatási és összehasonlíthatósági szempontból relevánsak maradjanak; ezenfelül pedig a közigazgatási bírságokra vonatkozó rendelkezések kiegészítése céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: az e rendelet hatálya alá tartozó nehézjárműkategóriákra vonatkozó adatok nyomon követése és bejelentése hiányzó kezdőidőpontjainak meghatározása; az adatszolgáltatási követelmények, valamint az e rendelet mellékleteiben meghatározott nyomonkövetési és bejelentési eljárás módosítása; a közúti ellenőrzési vizsgálatok eredményének nyomon követéséhez a tagállamok által bejelentendő adatok meghatározása; a légellenállási tényező-tartományok módosítása; továbbá a gyártókra kiróható közigazgatási bírságok kiszabására vonatkozó feltételeknek, valamint e bírságok kiszámítási és beszedési módjának a meghatározása. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (12) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(22)

mivel e rendelet célját – nevezetesen az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának nyomon követését és bejelentését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

a)

a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) hatályán kívül eső, 2 610 kg-ot meghaladó referenciatömegű, M1, M2, N1 és N2 kategóriájú járművek, valamint az M3 és N3 kategóriába tartozó valamennyi jármű;

b)

az O3 és O4 kategóriájú járművek.

a)

ha megállapítja, hogy a gyártó által az e rendelet 5. cikke alapján bejelentett adatok eltérnek a gyártó saját dokumentációjában, illetve az 595/2009/EK rendelet keretében kiállított motor-típusjóváhagyási bizonyítványban foglalt adatoktól, és az eltérés szándékos beavatkozás, illetve súlyos hanyagság eredménye;

b)

ha az adatok nem kerülnek benyújtásra az 5. cikk (1) bekezdés szerinti, alkalmazandó határidőn belül, és a késedelem nem támasztható alá megfelelő indokokkal.

a)

a Bizottság által meghatározott eljárás során tiszteletben kell tartani a megfelelő ügyintézéshez való jogot és különösen a meghallgatáshoz való jogot és az iratbetekintéshez való jogot, mindeközben pedig tiszteletben kell tartani a bizalmas adatkezeléshez, valamint a kereskedelmi titokhoz fűződő jogos érdekeket;

b)

a közigazgatási bírság megfelelő összegének kiszámításakor a Bizottság a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó erő elvét alkalmazza, és figyelembe veszi adott esetben az eltérés vagy késedelem súlyosságát és hatásait, az eltérő vagy késedelmesen benyújtott adatok által érintett nehézgépjárművek számát, a gyártó jóhiszeműségét, a gyártó gondosságának és az általa tanúsított együttműködésnek a mértékét, az eltérés vagy késedelem ismétlődését, gyakoriságát és időtartamát, valamint az adott gyártóval szemben korábban alkalmazott esetleges szankciókat;

c)

a közigazgatási bírságokat indokolatlan késedelem nélkül be kell szedni fizetési határidők megszabásával, biztosítva adott esetben a bírság több részletben és szakaszban való befizetésének lehetőségét.

a)

az I. melléklet A. és B. részében meghatározott adatszolgáltatási követelmények naprakésszé tétele vagy kiigazítása, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy alapos elemzést bocsásson rendelkezésre a 10. cikkel összhangban;

b)

az I. melléklet B. részének 1. pontjában a hiányzó kezdőévek meghatározása;

c)

az I. melléklet C. részében meghatározott tartományok naprakésszé tétele vagy kiigazítása annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a nehézgépjárművek kialakításában bekövetkezett változásokat és biztosítani lehessen, hogy a tartományok a tájékoztatás és az összehasonlíthatóság szempontjából relevánsak maradjanak;

d)

a II. mellékletben meghatározott nyomonkövetési és bejelentési eljárás kiigazítása az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok figyelembevétele céljából.