EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32017R1221

A Bizottság (EU) 2017/1221 rendelete (2017. június 22.) a 692/2008/EK rendeletnek a párolgási kibocsátások meghatározására szolgáló módszer (4. típusú mérés) tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg. )

C/2017/4196

HL L 174., 2017.7.7, p. 3–12 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2021; közvetve hatályon kívül helyezte: 32017R1151

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1221/oj

7.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/3


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1221 RENDELETE

(2017. június 22.)

a 692/2008/EK rendeletnek a párolgási kibocsátások meghatározására szolgáló módszer (4. típusú mérés) tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 715/2007/EK rendelet értelmében az új könnyű gépjárműveknek meg kell felelniük bizonyos kibocsátási határértékeknek, köztük a párolgási kibocsátásra vonatkozó határértékeknek. Az említett rendelet végrehajtásához szükséges konkrét műszaki rendelkezések a 692/2008/EK bizottsági rendelettel (2) kerültek elfogadásra.

(2)

2011 márciusában a Bizottság minden érdekelt fél bevonásával munkacsoportot alakított a párolgási kibocsátások mérésére jelenleg alkalmazott módszertan felülvizsgálata, valamint egy új módszer elfogadása céljával, foglalkozni kell ugyanis az átöblítési stratégiával, az etanolnak a tartály működésére és annak tartósságára gyakorolt hatásával, a tüzelőanyag áteresztésével és a tüzelőanyag utántöltése esetén keletkező kibocsátásokkal.

(3)

A munkacsoport a Bizottság Közös Kutatóközpontja által kibocsátott két jelentés több elemére alapozta a munkáját (Estimating the Costs and Benefits of Introducing a new European Evaporative Emissions Test Procedure és Review of the European Test Procedure for Evaporative Emissions: Main Issues and Proposed Solutions).

(4)

A munkacsoport által elvégzett elemzés számos olyan problémát tárt fel, amelyek aláássák a párolgási kibocsátások korlátozásának hatékonyságát, és amelyekkel a környezet megfelelő mértékű védelme érdekében foglalkozni kell. Ezért helyénvaló a jelenlegi típus-jóváhagyási eljárás keretében két új eljárást bevezetni: egyet a széntartály öregítése, egyet pedig a tüzelőanyag-rendszer áteresztésének meghatározása tekintetében.

(5)

Az európai motorbenzinhez hozzáadott etanol, különösen, ha a tartálykocsiban keverik a tüzelőanyaghoz, kihat annak gőznyomására. Ezért teszteléskor E10 referencia-tüzelőanyagot kell használni, amely jobban tükrözi az Unióban jelenleg használt tüzelőanyag-típust.

(6)

Az Unióban a mai napig értékesítenek egyrétegű műanyag tartályokat, és ezek várhatóan az uniós gépjárműflotta jelentős részében jelen lesznek 2030-ig. E tartályok azonban áteresztik az etanolt, ami így a környezetbe jut. E jelenség figyelembevéltele érdekében szükség van az etanol-áteresztés mérését lehetővé tévő eljárásra.

(7)

A svéd közúti hatóság és a TUV Nord által végzett tanulmányok keretében kiderült, hogy az etanol hozzáadása a széntartály élettartamára is kihatással van. Ezért a széntartály öregítése tekintetében új eljárást kell meghatározni. A SHED-vizsgálatnak alávetett járművekben az ennek megfelelően öregített széntartályt kell használni.

(8)

Az Unióban a gépjárművekben jelenleg alkalmazott átöblítési stratégiák különösen a városi vezetés szempontjából nem megfelelőek, és megemelkedett szivárgó kibocsátásokhoz vezethetnek. Ezért a SHED-vizsgálat előtti tesztvezetés felülvizsgálatra került, és a napi vizsgálat időtartamát 48 órára kell növelni.

(9)

A 692/2008/EK rendeletet mindezeknek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 692/2008/EK rendelet módosítása

A 692/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk a következő 45–48. pontokkal egészül ki:

„45.   »tüzelőanyag-tároló rendszer«: a tüzelőanyag tárolására szolgáló eszközök, beleértve a tüzelőanyag-tartályt, a tüzelőanyag-töltő csövet, a tanksapkát és a tüzelőanyag-szivattyút;

46.   »áteresztési tényező (PF)«: a tüzelőanyag-tároló rendszer által áteresztett szénhidrogén-kibocsátások;

47.   »egyrétegű tartály«: egyetlen anyagrétegből álló tüzelőanyag-tartály;

48.   »többrétegű tartály«: legalább két különböző anyagréteg használatával kialakított tüzelőanyag-tartály, melyben a rétegek egyikének anyaga a szénhidrogének, így az etanol számára is áthatolhatatlan.”

2.

A 17. cikk a második albekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az (EU) 2017/1221 bizottsági rendelettel (*1) módosított VI. melléklet 2019. szeptember 1-jétől alkalmazandó minden, ezen a napon és ettől fogva nyilvántartásba vett új járműre.

(*1)  HL L 174., 2017.7.7., 3. o.”"

3.

A VI. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Hatálybelépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. június 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 171., 2007.6.29., 1. o.

(2)  A Bizottság 2008. július 18-i 692/2008/EK rendelete a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanács rendelet módosításáról és végrehajtásáról (HL L 199., 2008.7.28., 1. o.).


MELLÉKLET

VI. MELLÉKLET

1.   Bevezetés

1.1.   Ez a melléklet a szikragyújtású motorral felszerelt járművek tüzelőanyag-rendszeréből párolgás révén távozó szénhidrogén-kibocsátások meghatározására szolgáló 4. típusú mérés folyamatát ismerteti.

2.   Műszaki előírások

2.1.   Bevezetés

Az eljárás a párolgási kibocsátások vizsgálatából és két kiegészítő vizsgálatból áll, melyek közül az egyik az 5.1. pontnak megfelelően az aktívszéntartály öregítésére, a másik az 5.2. pontnak megfelelően a tüzelőanyag-tároló rendszer áteresztésére vonatkozik.

A párolgási kibocsátások vizsgálata (1. ábra) a napi hőmérsékletváltozás, a jármű parkolás közbeni átforrósodása, illetve a városi közlekedés sajátosságai miatt bekövetkező párolgási szénhidrogén-kibocsátások meghatározására szolgál.

2.2.   A párolgási kibocsátások vizsgálata a következőkből áll:

a)

egy városi (első rész), egy országúti (második rész), majd két újabb városi vezetési ciklusból (első rész) összetevődő tesztút;

b)

az átforrósodási veszteség meghatározása;

c)

a napi párolgási veszteség meghatározása.

A vizsgálat végeredményének kiszámításához összesíteni kell az átmelegedéskor felszabaduló és a napi párolgási szénhidrogén-kibocsátásokat, valamint az áteresztési tényezőt.

3.   A jármű és a tüzelőanyag

3.1.   A jármű

3.1.1.   A járművet jó műszaki állapotban, bejáratva kell a vizsgálatra átadni, és a vizsgálat előtt legalább 3 000 km-t kell futnia. A párolgási kibocsátások meghatározásának céljára használt jármű kilométerórájának állását és korát fel kell jegyezni. A párolgási kibocsátást szabályozó rendszernek bekapcsolt állapotban kell lennie; és a bejáratási időszak alatt annak mindvégig kifogástalanul kell működnie, az aktívszéntartály(ok) pedig csak a szokásos használatnak lehetett (lehettek) kitéve, és nem kerülhetett sor a normálistól eltérő átöblítési műveletre vagy terhelésre. Az 5.1. pontnak megfelelően öregített aktívszéntartály(oka)t az 1. ábrának megfelelően kell bekötni.

3.2.   A tüzelőanyag

3.2.1.   Az 1. típusú vizsgálatokhoz a 692/2008/EK rendelet IX. mellékletében meghatározott E10 referencia-tüzelőanyagot kell használni. E rendelet alkalmazásában az 1. típusú vizsgálatok referencia-tüzelőanyaga az E10 referencia-tüzelőanyag, kivéve az aktívszéntartály öregítésének céljára az 5.1. pontnak megfelelően.

4.   A párolgási kibocsátás vizsgálatához használt eszközök

4.1.   A görgős fékpad

A görgős fékpadnak meg kell felelnie a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 4a. mellékletének 1. függelékében meghatározott követelményeknek.

4.2.   A párolgási kibocsátás mérésére szolgáló kamra

A párolgási kibocsátás mérésére szolgáló kamrának meg kell felelnie a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.2. pontjában meghatározott követelményeknek.

1. ábra

A párolgási kibocsátások meghatározása

3 000 km-es bejáratási időszak (nincs a normálistól eltérő átöblítés vagy terhelés)

Öregített tartály(ok) használata

A jármű gőztisztítása (ha szükséges)

A tüzelőanyagtól eltérő háttérkibocsátási források korlátozása vagy eltávolítása (megállapodás függvényében)

Image

Megjegyzések:

1.

Párolgási kibocsátást szabályozó rendszer szerinti családok – az I. melléklet 3.2. pontjának megfelelően

2.

A kipufogógáz-kibocsátás mérhető az 1. típusú tesztút alatt, de az így kapott értékek nem használhatók a jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés céljára. A jogszabályok által előírt kipufogógáz-kibocsátási vizsgálat külön kezelendő.

4.3.   Analitikai rendszerek

Az analitikai rendszereknek meg kell felelniük a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.3. pontjában meghatározott követelményeknek.

4.4.   A hőmérsékleti adatok rögzítése

A hőmérsékleti adatok rögzítésének meg kell felelnie a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.5. pontjában meghatározott követelményeknek.

4.5.   A nyomásértékek rögzítése

A nyomásértékek rögzítésének meg kell felelnie a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.6. pontjában meghatározott követelményeknek.

4.6.   Ventilátorok

A ventilátoroknak meg kell felelniük a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.7. pontjában meghatározott követelményeknek.

4.7.   Gázok

A használt gázoknak meg kell felelniük a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.8. pontjában meghatározott követelményeknek.

4.8.   Egyéb eszközök

Az egyéb eszközöknek meg kell felelniük a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 4.9. pontjában meghatározott követelményeknek.

5.   A vizsgálati eljárás

5.1.   Az aktívszéntartály(ok) öregítése

Az átforrósodási vizsgálat és a napi veszteség vizsgálata előtt az aktívszéntartály(oka)t öregíteni kell az alábbi 2. ábrán ismertetett eljárással.

2. ábra

Az aktívszéntartály öregítése

Image

5.1.1.   Hőkondicionálás

A tartály(oka)t egy erre a célra kialakított hőkamrában többször – 15 °C-ról 60 °C-ra melegítik és hűtik, a végpontokon 30 percig tartva. Az egyes ciklusok hossza 210 perc a 3. ábrának megfelelően. A hőmérséklet-változás üteme a lehető legjobban közelít az 1 °C/perchez. A tartály(ok)on nem szabad átfújatni a levegőt.

A ciklust 50 egymást követő alkalommal kell megismételni. A művelet teljes hossza 175 óra.

3. ábra

Hőkondicionálási ciklus

Image

5.1.2.   Az aktívszéntartály rezgési kondicionálása

A hőkondicionálást követően a tartály(oka)t a vertikális tengely mentén, a gépjárműben elfoglalt helyzetbe állítva 30 ± 10 Hz frekvencián összesen több mint 1,5 m/sec2 Grms-nek (1) kell kitenni. A művelet hossza 12 óra.

5.1.3.   Az aktívszéntartály tüzelőanyaggal való öregítése

5.1.3.1.   Tüzelőanyaggal való öregítés 300 cikluson keresztül

5.1.3.1.1.   A hőkondicionálás és a rezgési kondicionálás után a tartály(oka)t az alábbi 5.1.3.1.1.1. pontban leírt, 1. típusú vizsgálatokhoz használt E10 kereskedelmi tüzelőanyag és nitrogén vagy levegő 50 ± 15 % tüzelőanyaggőz-térfogatarányú keverékében kell öregíteni. A keverék tüzelőanyaggőzzel való telítettségének arányát 60 ± 20 g/órán kell tartani.

A tartály(oka)t áttörésig kell terhelni. Áttörésről akkor beszélünk, amikor a kibocsátott szénhidrogének halmozott mennyisége eléri a 2 grammot. Ettől eltérve a terhelés végpontja lehet az, amikor a szellőzőnyílásnál az egyenértékű koncentráció eléri a 3 000 ppm-t.

5.1.3.1.1.1.   A vizsgálathoz használt E10 kereskedelmi tüzelőanyagnak az alábbiak tekintetében ugyanazon követelményeknek kell megfelelnie, mint az E10 referencia-tüzelőanyagnak:

sűrűség 15 °C-on,

gőznyomás (DVPE),

desztilláció (csak párolgás),

szénhidrogén-elemzés (olefinek, aromás vegyületek, benzol),

oxigéntartalom,

etanoltartalom.

5.1.3.1.2.   A tartály(ok) tisztítását a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.1.3.8. pontjában ismertetett eljárásnak megfelelően kell végezni. Normál állapot alatt 273,2 K hőmérséklet és 101,33 kPa nyomás értendő.

A tartály(ok) tisztítását a terhelést követő 5 perc és egy óra eltelte között kell elvégezni.

5.1.3.1.3.   Az eljárás 5.1.3.1.1. és 5.1.3.1.2. pontban leírt lépéseit 50 alkalommal kell megismételni, ezután 5 butáncikluson keresztül az alábbi 5.1.3.1.4. pontnak megfelelően meg kell mérni a bután-feldolgozási kapacitást (BWC), ami az aktivált széntartály képessége a száraz levegőben található bután abszorpciójára és deszorpciójára meghatározott körülmények között. A tüzelőanyaggal való öregítést folytatni kell a 300. ciklus végéig. A 300 ciklus után el kell végezni a bután-feldolgozási kapacitás mérését 5 butáncikluson keresztül az 5.1.3.1.4. pontnak megfelelően.

5.1.3.1.4.   A BWC mérését a tüzelőanyaggal való öregítés 50. és 300. ciklusa után kell elvégezni. A méréshez áttörésig kell terhelni a tartályt a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete 5.1.6.3. pontjának megfelelően. A BWC értékét fel kell jegyezni.

Ezután el kell végezni a tartály(ok) tisztítását a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.1.3.8. pontjában ismertetett eljárásnak megfelelően.

A tartály(ok) tisztítását a terhelést követő 5 perc és egy óra eltelte között kell végezni.

A butánterhelést öt alkalommal kell megismételni. A BWC értékét minden alkalom után fel kell jegyezni. A BWC50 értékét az öt terhelési eredmény átlagaként kell kiszámítani és fel kell jegyezni.

A tartály(ok) összesen 300 tüzelőanyaggal való öregítési cikluson és 10 butáncikluson megy (mennek) keresztül, ezután stabilizáltnak tekinthető(k).

5.1.3.2.   Amennyiben a tartály(oka)t a beszállító adja, a gyártó erről előzetesen tájékoztatja a típusjóváhagyásért felelős hatóságot, hogy az megtekinthesse a beszállító létesítményében végzett öregítési eljárás bármely szakaszát.

5.1.3.3.   A gyártó eljuttatja a típusjóváhagyásért felelős hatósághoz a vizsgálati jelentést, amely legalább a következőket tartalmazza:

az aktivált szén típusa,

a terhelési ráta,

a tüzelőanyag műszaki adatai,

BWC-mérések eredményei.

5.2.   A tüzelőanyag-rendszer áteresztési tényezőjének meghatározása (4. ábra)

4. ábra

Az áteresztési tényező meghatározása

Image

A vizsgálathoz a családra jellemző tüzelőanyag-tároló rendszert kell kiválasztani, próbapadra kell erősíteni, majd E10 referencia-tüzelőanyaggal feltöltve 20 héten át 40 °C ± 2 °C-on kell tartani. A tüzelőanyag-tároló rendszert a járműben elfoglalt szokásos helyzetéhez hasonlóan kell pozicionálni a próbapadon.

5.2.1.   A tartályt friss E10 referencia-tüzelőanyaggal kell feltölteni. A feltöltést a névleges kapacitás 40 ± 2 %-áig kell elvégezni 18 °C ± 8 °C-on. A tüzelőanyag-rendszert tartó próbapadot egy biztonságos, erre a célra kialakított, szabályozott hőmérsékletű helyiségben 40 °C ± 2 °C-on kell tartani 3 héten át.

5.2.2.   A 3. hét végén a tartályt ki kell üríteni, és friss E10 referencia-tüzelőanyaggal kell újratölteni a névleges kapacitás 40 ± 2 %-áig 18 °C ± 8 °C-on.

6–36 órán belül (melynek utolsó hat órájában a hőmérséklet 20 °C ± 2 °C) a tüzelőanyag-rendszert tartó próbapadot változtatható hőmérsékletű SHED-kamrába kell helyezni, és a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.7. pontjának megfelelően 24 órás egész napos eljárásnak kell alávetni. A tüzelőanyag-rendszer szellőzését a kamrán kívülre kell vezetni, ezzel kizárva az áteresztés méréséből a tartály szellőzési kibocsátásait. A szénhidrogén-kibocsátást mérni kell, és értékét HC3W-ként kell feljegyezni.

5.2.3.   A tüzelőanyag-rendszert tartó próbapadot ismét egy biztonságos, erre a célra kialakított szabályozott hőmérsékletű helyiségbe kell helyezni, és ott 40 °C ± 2 °C-on kell tartani a fennmaradó 17 héten át.

5.2.4.   A 17. hét végén a tartályt ki kell üríteni, és friss E10 referencia-tüzelőanyaggal kell újratölteni a névleges kapacitás 40 ± 2 %-áig 18 °C ± 8 °C-on.

6–36 órán belül (melynek utolsó hat órájában a hőmérséklet 20 °C ± 2 °C) a tüzelőanyag-rendszert tartó próbapadot változtatható hőmérsékletű SHED-kamrába kell helyezni, és a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.7. pontjának megfelelően 24 órás egész napos eljárásnak kell alávetni. A tüzelőanyag-rendszer szellőzését a kamrán kívülre kell vezetni, ezzel kizárva az áteresztés méréséből a tartály szellőzési kibocsátásait. A szénhidrogén-kibocsátást mérni kell, és értékét HC20W-ként kell feljegyezni.

5.2.5.   Az áteresztési tényező a HC20W és a HC3W különbsége g/24 órában, 3 helyértékben megadva.

5.2.6.   Amennyiben az áteresztési tényezőt a beszállító állapítja meg, a gyártó erről előzetesen tájékoztatja a típusjóváhagyásért felelős hatóságot, hogy az megtekinthesse a beszállító létesítményében végzett eljárást.

5.2.7.   A gyártó eljuttatja a típusjóváhagyásért felelős hatósághoz a vizsgálati jelentést, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)

a vizsgált tüzelőanyag-tároló rendszer teljes leírása, beleértve a vizsgált tartály típusát, hogy az egy- vagy többrétegű-e, valamint hogy milyen anyagból készült a tartály és a rendszer többi eleme;

b)

az öregítés során mért heti átlaghőmérsékletek;

c)

a 3. héten mért HC-érték (HC3W);

d)

a 20. héten mért HC-érték (HC20W);

e)

az eredményül kapott áteresztési tényező (PF).

5.2.8.   A fenti 5.2.1–5.2.7. pontoktól eltérve a többrétegű tartályokat használó gyártók a fent leírt teljes mérési eljárás elvégzése helyett használhatják a következő névleges áteresztési tényezőt (APF):

többrétegű tartály esetén APF = 120 mg/24 óra.

5.2.8.1.   Amennyiben egy gyártó úgy dönt, hogy névleges áteresztési tényezőt használ, a típusjóváhagyásért felelős hatósághoz nyilatkozatot nyújt be a tartály típusának és az ahhoz felhasznált anyagoknak a pontos megjelölésével.

5.3.   Az átforrósodási és a napi veszteség mérésének folyamata

A járművet a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete 5.1.1. és 5.1.2. pontjának megfelelően kell előkészíteni. A gyártó kérésére és a felelős hatóság jóváhagyásával a tüzelőanyagtól eltérő háttérkibocsátási források korlátozhatók vagy eltávolíthatók a vizsgálat előtt (pl. a gumiabroncsok vagy a jármű hevítése, az ablakmosó folyadék eltávolítása).

5.3.1.   Temperálás

A járművet leállított állapotban legalább 12, de legfeljebb 36 órán keresztül temperálni kell egy temperáló helyiségben. Ennek az időtartamnak a végére a motorolajnak és a hűtőközegnek ± 3 °C-os pontossággal fel kell vennie a környezet hőmérsékletét.

5.3.2.   A tüzelőanyag leeresztése és újratöltése

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete 5.1.7. pontjának megfelelően ki kell üríteni és újra kell tölteni a tüzelőanyagot.

5.3.3.   Előkondicionáló menetciklus

A tüzelőanyag cseréjétől számított egy órán belül görgős fékpadra kell tenni a járművet, és alá kell vetni a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 4a. melléklete szerinti I. típusú próbaút első része szerinti egy menetciklusnak és második része szerinti két menetciklusnak.

E művelet alatt a kipufogógáz-kibocsátásból nem kell mintát venni.

5.3.4.   Temperálás

Az előkondicionálás végét követő öt percen belül a járművet leállított állapotban legalább 12, de legfeljebb 36 órán keresztül temperálni kell egy temperáló helyiségben. Ennek az időtartamnak a végére a motorolajnak és a hűtőközegnek ± 3 °C -os pontossággal fel kell vennie a környezet hőmérsékletét.

5.3.5.   A széntartály áttörése

Az 5.1. pontnak megfelelően öregített aktívszéntartályt a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete 5.1.4. pontjában ismertetett eljárásnak megfelelően áttörésig kell terhelni.

5.3.6.   Vizsgálat fékpadon

5.3.6.1.   A tartály telítésétől számított egy órán belül görgős fékpadra kell tenni a járművet, és alá kell vetni a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 4a. melléklete szerinti I. típusú próbaút első része szerinti egy menetciklusnak és második része szerinti egy menetciklusnak. Ezután a motort le kell állítani. A művelet során mintát lehet venni a kipufogógáz-kibocsátásból, de az eredmények nem használhatók a kipufogógáz-kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyás céljára.

5.3.6.2.   Az 5.3.6.1. pont szerinti I. típusú próbaút végétől számított két percen belül a járművel újabb kondicionáló menetciklust kell megtenni, amely az I. típusú próbaút első részének (melegindítás) kétszeri ismétléséből áll. Ezután a motort ismét le kell állítani. E művelet alatt nem szükséges mintát venni a kipufogógáz-kibocsátásból.

5.3.7.   Meleg levegővel való átitatás

A görgős fékpadon végzett vizsgálat után a járművet alá kell vetni a parkolás közbeni átforrósodáskor keletkező párolgási kibocsátások vizsgálatának a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.5. pontjával összhangban. Az átforrósodáskor keletkező veszteséget a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 6. pontjával összhangban kell kiszámítani, és MHS-ként kell feljegyezni.

5.3.8.   Temperálás

A parkolás közbeni átforrósodáskor keletkező párolgási kibocsátások vizsgálata után a járművet a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.6. pontjával összhangban temperálni kell.

5.3.9.   Napi vizsgálat

5.3.9.1.   A temperálás után el kell végezni a napi veszteség első 24 órás mérését a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.7. pontjával összhangban. A kibocsátásokat a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 6. pontjában meghatározott módon kell kiszámítani. A kapott értéket MD1-ként kell feljegyezni.

5.3.9.2.   A napi kibocsátások első 24 órás mérése után el kell végezni a napi kibocsátások második 24 órás mérését a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 5.7. pontjával összhangban. A kibocsátásokat a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 7. mellékletének 6. pontjában meghatározott módon kell kiszámítani. A kapott értéket MD2-ként kell feljegyezni.

5.3.10.   Számítás

Az MHS + MD1 + MD2 + 2PF eredménye el kell maradjon a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 3. táblázatában meghatározott határértéktől.

5.3.11.   A gyártó eljuttatja a típusjóváhagyásért felelős hatósághoz a vizsgálati jelentést, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)

a temperálási időszakok ismertetése, megadva hosszukat és az elért átlaghőmérsékleteket;

b)

a használt öregített tartály leírása és hivatkozás a részletes öregítési jelentésre;

c)

a meleg levegővel végzett átitatáskor alkalmazott átlaghőmérséklet;

d)

a meleg levegővel végzett átitatáskor mért érték, HSL;

e)

az első napi kibocsátási érték, DL1st day;

f)

a második napi kibocsátási érték, DL2nd day;

g)

a párolgási kibocsátások végeredménye, amelyet az MHS + MD1 + MD2 + 2PF képlet használatával kell kiszámítani.


(1)  

Grms: A rezgés négyzetes középértéke, amelyet az egyes pontokon mért erősség négyzetének középértéke, majd a középérték gyöke kiszámításával kell meghatározni. Az így kapott eredmény a Grms értéke.


Top