EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32015R2402

A Bizottság (EU) 2015/2402 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 12.) a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozóan megállapított egységes hatásfok-referenciaértékek felülvizsgálatáról, valamint a 2011/877/EU bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről

OJ L 333, 19.12.2015, p. 54–61 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

?: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2015/2402/oj

19.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 333/54


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2402 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. október 12.)

a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozóan megállapított egységes hatásfok-referenciaértékek felülvizsgálatáról, valamint a 2011/877/EU bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 14. cikke (10) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság a 2011/877/EU végrehajtási határozatában (3) – egy, a releváns tényezők, köztük az építés éve és a tüzelőanyag típusa szerint differenciált értékeket tartalmazó mátrix formájában – megállapította a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket. Ezeket az értékeket 2015. december 31-ig kell alkalmazni.

(2)

A Bizottság – a reális körülmények közötti üzemeltetéshez tartozó, a tagállamok és az érdekeltek által szolgáltatott adatok figyelembevételével – felülvizsgálta a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket. A rendelkezésre álló legjobb és gazdaságilag indokolható technológiákban a felülvizsgálat tárgyidőszakában (2011–2015) bekövetkezett fejlődés figyelembevételével a Bizottság megállapította, hogy a 2011/877/EU bizottsági határozatban a kapcsolt energiatermelő egység építésének éve vonatkozásában tett megkülönböztetést a külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek tekintetében indokolt fenntartani.

(3)

Az egységes hatásfok-referenciaértékek felülvizsgálata az elmúlt évek tapasztalatai és az elemzések alapján megerősítette, hogy a 2011/877/EU határozatban az éghajlati viszonyokkal összefüggésben megállapított korrekciós tényezőket csak a gáztüzelésű létesítmények esetében indokolt alkalmazni.

(4)

A felülvizsgálat az elmúlt évek tapasztalatai és az elemzések alapján azt is megállapította, hogy a 2011/877/EU határozatban a hálózati veszteségekkel összefüggésben megállapított korrekciós tényezőket továbbra is indokolt alkalmazni. A hálózati veszteségek jobb figyelembevétele érdekében azonban a feszültséghatárokat és a korrekciós tényezők értékét ki kell igazítani.

(5)

A felülvizsgálat bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket bizonyos esetekben indokolt módosítani. A már hatályban lévő rendszerek utólagos módosításának elkerülése érdekében az új referenciaértékek csak 2016-tól lesznek alkalmazandók, míg a 2016 előtt épült létesítmények esetében a jelenlegi értékek maradnak alkalmazandók. Nem bizonyult szükségesnek az olyan korrekciós tényezők alkalmazása sem, amelyek az éghajlati viszonyoktól függnek, mert a környezeti hőmérséklet nem befolyásolja jelentős mértékben a tüzelőanyagból való hőtermelés termodinamikáját. Emellett olyan korrekciós tényezőkre sincs szükség, amelyek a hálózati hőveszteséget veszik figyelembe, mert a hőenergia felhasználása mindig az előállítás helyéhez közel történik.

(6)

A felülvizsgálat során bebizonyosodott, hogy különbséget kell tenni a gőzt és a forró vizet előállító kazánok energiahatékonysági referenciaértéke között.

(7)

A reális körülmények közötti üzemeltetés adatai rámutattak, hogy a felülvizsgálat tárgyidőszakában bizonyos tüzelőanyag-típusokkal működő korszerű létesítmények esetében a tényleges működési jellemzők statisztikailag szignifikáns mértékben javultak.

(8)

Annak érdekében, hogy a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre irányuló beruházások stabil feltételek között valósulhassanak meg, és a jövőben is megmaradjon a beruházók bizalma, meg kell állapítani a villamosenergia- és a hőtermelés egységes referenciaértékeit.

(9)

A külön hő- és villamosenergia-előállításra vonatkozóan a 2011/877/EU határozatban megállapított referenciaértékeket 2015. december 31-ig kell alkalmazni, ezért 2016. január 1-jén új referenciaértékek bevezetése szükséges. Ahhoz, hogy az új referenciaértékek akkortól valóban alkalmazhatók legyenek, e rendeletnek a kihirdetését követő első napon hatályba kell lépnie.

(10)

A Bizottságot a külön hő- és villamosenergia-előállításra vonatkozó egységes referenciaértékek felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján történő aktualizálására a 2012/27/EU irányelv 14., 22. és 23. cikke hatalmazza fel. Ezt a felhatalmazást a Bizottság 2012. december 4-ével kezdődően, öt évre kapta. Nem zárható ki, hogy a felhatalmazást a jogalkotó nem hosszabbítja meg a 2017. december 4. utáni időszakra, ezért az e rendeletben megállapított referenciaértékek alkalmazását időbeli korlát nélkül indokolt elrendelni. Ha a Bizottság időközben új felhatalmazást kap, szándékában áll az e rendeletben megállapított referenciaértékeket legkésőbb négy évvel e rendelet hatálybalépése után felülvizsgálni.

(11)

A 2012/27/EU irányelv egyik célja a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés energiamegtakarítási célú támogatása, ezért ösztönözni kell a régebbi kapcsolt energiatermelő egységek olyan felújítását, amelyek nyomán javul az energiahatékonyságuk. Ebből a megfontolásból, és igazodva ahhoz a követelményhez, hogy az egységes hatásfok-referenciaértékek a 2012/27/EU irányelv II. mellékletének f) pontjában meghatározott elveken alapuljanak, a kapcsolt energiatermelő egységekre vonatkozó villamosenergia-előállítási hatásfok-referenciaértékeknek a létesítmény megépítését követő tizenegyedik évtől fogva növekedniük kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az egységes hatásfok-referenciaértékek megállapítása

A külön villamosenergia- és hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket az I. és a II. melléklet állapítja meg.

2. cikk

A külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékekre alkalmazandó korrekciós tényezők

(1)   A tagállamok a III. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőket alkalmazzák annak érdekében, hogy az I. mellékletben megállapított egységes hatásfok-referenciaértékeket az átlagos éghajlati viszonyaikhoz igazítsák.

Ha egy tagállam területének különböző részeiben a hivatalos meteorológiai adatok szerint az éves környezeti hőmérsékletben 5 °C vagy annál nagyobb különbségek mutatkoznak, az adott tagállam az első albekezdés alkalmazásában a III. mellékletben meghatározott módszer segítségével több éghajlati zónát is kijelölhet, de erről tájékoztatnia kell a Bizottságot.

(2)   A tagállamok a IV. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőket alkalmazzák annak érdekében, hogy az I. mellékletben megállapított egységes hatásfok-referenciaértékeket az elkerült hálózati veszteségek figyelembevételével kiigazítsák.

(3)   Ha egy tagállam a III. mellékletben és a IV. mellékletben megállapított korrekciós tényezőket egyaránt alkalmazza, akkor előbb a III. mellékletet kell alkalmaznia, és csak azt követően a IV. mellékletet.

3. cikk

A külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek alkalmazása

(1)   A tagállamok az I. mellékletben megállapított egységes hatásfok-referenciaértékeket a kapcsolt energiatermelő egység építési évének függvényében alkalmazzák. Az I. mellékletben megállapított egységes hatásfok-referenciaértékek a kapcsolt energiatermelő egység építésétől számított első tíz évben alkalmazandók.

(2)   A kapcsolt energiatermelő egység építését követő tizenegyedik évtől fogva a tagállamok az (1) bekezdés alapján a 10 éves korú kapcsolt energiatermelő egységre alkalmazandó egységes hatásfok-referenciaértékeket alkalmazzák. Ezek az egységes hatásfok-referenciaértékek egy évig alkalmazhatók.

(3)   E cikk alkalmazásában a kapcsolt energiatermelő egység építési éve az a naptári év, amelyben az egység először állít elő villamos energiát.

4. cikk

A külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek alkalmazása

(1)   A tagállamok a II. mellékletben megállapított egységes referenciaértékeket a kapcsolt energiatermelő egység építési évének függvényében alkalmazzák.

(2)   E cikk alkalmazásában a kapcsolt energiatermelő egység építési éve megegyezik a 3. cikk alkalmazásában figyelembe vett építési évvel.

5. cikk

Kapcsolt energiatermelő egység felújítása

Ha egy meglévő kapcsolt energiatermelő egység felújításának beruházási költsége nagyobb egy új, a meglévőhöz hasonló kapcsolt energiatermelő egység beruházási költségének 50 %-ánál, a 3. és a 4. cikk alkalmazásában a felújított kapcsolt energiatermelő egység építési évének azt a naptári évet kell tekinteni, amelyben a felújított kapcsolt energiatermelő egység először állít elő villamos energiát.

6. cikk

Több tüzelőanyag

Ha a kapcsolt energiatermelő egység több különböző típusú tüzelőanyaggal üzemel, a külön termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket a különböző tüzelőanyagokhoz tartozó energiabevitel súlyozott átlagával arányosan kell alkalmazni.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2011/877/EU határozat hatályát veszti.

8. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő első napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. október 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 315., 2012.11.14., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/8/EK irányelve a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról (HL L 52., 2004.2.21., 50. o.).

(3)  A Bizottság 2011. december 19-i 2011/877/EU végrehajtási határozata a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek megállapításáról és a 2007/74/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2011.12.23., 91. o.).


I. MELLÉKLET

A külön villamosenergia-előállításra vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek

(említi az 1. cikk)

Az alábbi táblázatban a külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek a fűtőértéken alapulnak, és az ISO szerinti szabványos légköri feltételeket (15 °C környezeti hőmérséklet, 1,013 bar, 60 % relatív páratartalom) tételezik fel.

Kategória

A tüzelőanyag típusa

Építési év

2012 előtt

2012–2015

2016-tól kezdődően

Szilárd

S1

Kőszén, beleértve az antracitot is, bitumenes kőszén, sovány szén, koksz, félkoksz, petrolkoksz

44,2

44,2

44,2

S2

Barnaszén/lignit, barnaszén brikett/lignitbrikett, palaolaj

41,8

41,8

41,8

S3

Tőzeg, tőzegbrikett

39,0

39,0

39,0

S4

Száraz biomassza, beleértve a fát és más szilárd biomasszát, így a falabdacsot (pelletet) és a brikettet, a szárított fanyesedéket, a tiszta száraz fahulladékot, a diófélék héját, valamint az olajbogyó és más gyümölcsök magját

33,0

33,0

37,0

S5

Más szilárd biomassza, beleértve az S4. kategóriában nem említett más fát, valamint a feketelúgot és az acetátoldatot is

25,0

25,0

30,0

S6

Települési és ipari hulladék (nem megújuló) és megújuló/biológiailag lebontható hulladék

25,0

25,0

25,0

Folyékony

L7

Nehéz fűtőolaj, gázolaj/dízelolaj, más kőolajtermék

44,2

44,2

44,2

L8

Folyékony bioüzemanyag, beleértve a biometanolt, a bioetanolt, a biobutanolt, a biodízelt és más folyékony bioüzemanyagokat is

44,2

44,2

44,2

L9

Folyékony hulladék, beleértve a biológiailag lebontható és a nem megújuló hulladékot (például a faggyút, a zsírt és a sörtörkölyt)

25,0

25,0

29,0

Gáznemű

G10

Földgáz, cseppfolyósított propán-bután gáz, cseppfolyósított földgáz és biometán

52,5

52,5

53,0

G11

Finomítói gázok, hidrogén és szintézisgáz

44,2

44,2

44,2

G12

Biogáz anaerob rothasztásból, hulladéklerakóból vagy szennyvízkezelésből

42,0

42,0

42,0

G13

Kokszkemencegáz, kohógáz, bányagáz és más visszanyert gázok (nem ideértve a finomítói gázt)

35,0

35,0

35,0

Más

O14

Hulladékhő (beleértve a magas hőmérsékletű technológiai hulladékgázt és az exoterm kémiai reakciók reakciótermékeit is)

 

 

30,0

O15

Atomenergia

 

 

33,0

O16

Naphőenergia

 

 

30,0

O17

Geotermikus energia

 

 

19,5

O18

A fentiekben nem említett más tüzelőanyag

 

 

30,0


II. MELLÉKLET

A külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek

(említi az 1. cikk)

Az alábbi táblázatban a külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek a fűtőértéken alapulnak, és az ISO szerinti szabványos légköri feltételeket (15 °C környezeti hőmérséklet, 1,013 bar, 60 % relatív páratartalom) tételezik fel.

Kategória

Tüzelőanyag típusa:

Építési év

2016 előtt

2016-tól kezdődően

Forró víz

Gőz (1)

Füstgázok közvetlen felhasználása (2)

Forró víz

Gőz (1)

Füstgázok közvetlen felhasználása (2)

Szilárd

S1

Kőszén, beleértve az antracitot is, bitumenes kőszén, sovány szén, koksz, félkoksz, petrolkoksz

88

83

80

88

83

80

S2

Barnaszén/lignit, barnaszén brikett/lignitbrikett, palaolaj

86

81

78

86

81

78

S3

Tőzeg, tőzegbrikett

86

81

78

86

81

78

S4

Száraz biomassza, beleértve a fát és más szilárd biomasszát, így a falabdacsot (pelletet) és a brikettet, a szárított fanyesedéket, a tiszta száraz fahulladékot, a diófélék héját, valamint az olajbogyó és más gyümölcsök magját

86

81

78

86

81

78

S5

Más szilárd biomassza, beleértve az S4. kategóriában nem említett más fát, valamint a feketelúgot és az acetátoldatot is

80

75

72

80

75

72

S6

Települési és ipari hulladék (nem megújuló) és megújuló/biológiailag lebontható hulladék

80

75

72

80

75

72

Folyékony

L7

Nehéz fűtőolaj, gázolaj/dízelolaj, más kőolajtermék

89

84

81

85

80

77

L8

Folyékony bioüzemanyag, beleértve a biometanolt, a bioetanolt, a biobutanolt, a biodízelt és más folyékony bioüzemanyagokat is

89

84

81

85

80

77

L9

Folyékony hulladék, beleértve a biológiailag lebontható és a nem megújuló hulladékot (például a faggyút, a zsírt és a sörtörkölyt)

80

75

72

75

70

67

Gáznemű

G10

Földgáz, cseppfolyósított propán-bután gáz, cseppfolyósított földgáz és biometán

90

85

82

92

87

84

G11

Finomítói gázok, hidrogén és szintézisgáz

89

84

81

90

85

82

G12

Biogáz anaerob rothasztásból, hulladéklerakóból vagy szennyvízkezelésből

70

65

62

80

75

72

G13

Kokszkemencegáz, kohógáz, bányagáz és más visszanyert gázok (nem ideértve a finomítói gázt)

80

75

72

80

75

72

Más

O14

Hulladékhő (beleértve a magas hőmérsékletű technológiai hulladékgázt és az exoterm kémiai reakciók reakciótermékeit is)

92

87

O15

Atomenergia

92

87

O16

Naphőenergia

92

87

O17

Geotermikus energia

92

87

O18

A fentiekben nem említett más tüzelőanyag

92

87


(1)  Ha a létesítmény a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hőtermelési hatásfokának meghatározása során nem veszi figyelembe a kondenzátumból visszanyert hőt, akkor a fenti táblázat „Gőz” oszlopában található hatásfokértékeket helyénvaló 5 százalékponttal megnövelni.

(2)  A füstgázok közvetlen felhasználásához tartozó értékek figyelembevétele akkor indokolt, ha a hőmérséklet legalább 250 °C.


III. MELLÉKLET

Az átlagos éghajlati viszonyokhoz tartozó korrekciós tényezők és az éghajlati zónák meghatározásának módszere a külön villamosenergia-előállítás egységes hatásfok-referenciaértékeinek alkalmazásához

(említi a 2. cikk (1) bekezdése)

a)   Az átlagos éghajlati viszonyokhoz tartozó korrekciós tényezők

A környezeti hőmérséklet szerinti korrekció az egy adott tagállamban tapasztalható éves átlagos hőmérséklet és az ISO szerinti szabványos légköri feltételekhez tartozó hőmérséklet (15 °C) közötti különbségen alapul.

A korrekció a következő:

 

15 °C felett minden egyes Celsius-fok hatására 0,1 százalékponttal csökken a hatásfok;

 

15 °C alatt minden egyes Celsius-fok hatására 0,1 százalékponttal nő a hatásfok.

Példa:

Ha egy tagállamban az átlagos éves hőmérséklet 10 °C, akkor az adott tagállamban lévő kapcsolt energiatermelő egység referenciaértékét ebben a tagállamban 0,5 százalékponttal meg kell növelni.

b)   A környezeti hőmérséklet szerinti korrekció csak a gáznemű tüzelőanyagok (G10, G11, G12, G13) esetében alkalmazható.

c)   Az éghajlati zónák meghatározásának módszere

Minden egyes éghajlati zóna határait az éves átlagos környezeti hőmérséklet olyan egész Celsius-fokokhoz tartozó izotermái alkotják, amelyek között legalább 4 °C a különbség. A szomszédos éghajlati zónákban az átlagos éves környezeti hőmérsékletek közötti hőmérséklet-különbségnek legalább 4 °C-nak kell lennie.

Példa:

Ha egy adott tagállamban az éves átlagos környezeti hőmérséklet 12 °C egy adott helyen és 6 °C egy másik helyen, akkor ez a tagállam dönthet úgy, hogy két olyan éghajlati zónát határoz meg, amelyet a 9 °C-os izoterma választ el egymástól:

az egyik éghajlati zóna a 9 °C-os és a 13 °C-os izoterma között helyezkedik el (a különbség 4 °C), és éves átlagos környezeti hőmérséklete 11 °C;

a másik éghajlati zóna pedig az 5 °C-os és a 9 °C-os izoterma között helyezkedik el, és éves átlagos környezeti hőmérséklete 7 °C.


IV. MELLÉKLET

Az elkerült hálózati veszteségeket leíró korrekciós tényezők a külön villamosenergia-előállítás egységes hatásfok-referenciaértékeinek alkalmazásához

(említi a 2. cikk (2) bekezdése)

A kapcsolat feszültségszintje

Korrekciós tényező (helyszínen kívüli felhasználás)

Korrekciós tényező (helyszíni felhasználás)

≥ 345kV

1

0,976

≥ 200– < 345kV

0,972

0,963

≥ 100– < 200kV

0,963

0,951

≥ 50– < 100kV

0,952

0,936

≥ 12– < 50kV

0,935

0,914

≥ 0,45– < 12kV

0,918

0,891

< 0,45 kV

0,888

0,851

Példa:

Egy 100 kW villamos teljesítményű, földgázmeghajtású dugattyús motorral működő kapcsolt energiatermelő egység 380 V feszültségű villamos energiát termel. Ennek a villamos energiának 85 %-át használják fel saját fogyasztásra, és 15 %-át táplálják be a hálózatba. A létesítmény 2010-ben épült. Az éves környezeti hőmérséklet 15 °C (tehát nincs szükség éghajlati korrekcióra).

A hálózati veszteség korrekciója után kapott, a külön villamosenergia-termelésre vonatkozó hatásfok-referenciaérték e kapcsolt energiatermelő egység esetében a következő (az e mellékletben található tényezők súlyozott átlaga alapján):

Ref Εη = 52,5 % × (0,851 × 85 % + 0,888 × 15 %) = 45,0 %


Top