EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32015R2384

A Bizottság (EU) 2015/2384 végrehajtási rendelete (2015. december 17.) az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Brazíliából származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó eljárás megszüntetéséről

OJ L 332, 18.12.2015, p. 63–90 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 10/03/2022

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2015/2384/oj

18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/63


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2384 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 17.)

az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Brazíliából származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó eljárás megszüntetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

A.   AZ ELJÁRÁS

1.   Hatályos intézkedések

(1)

Dömpingellenes vizsgálat (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) lefolytatását követően a Tanács a 925/2009/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes alumíniumfóliák behozatalára.

(2)

Az intézkedések keretében 13,4 %-os értékvám került megállapításra az Örményországból származó behozatalra, 17,6 %-os értékvám a Brazíliából, illetve 30 %-os értékvám a Kínából származó behozatalra, amely alól az Alcoa (Shanghai) Aluminium Products Co., Ltd (6,4 %), az Alcoa (Bohai) Aluminium Industries Co., Ltd (6,4 %), a Shandong Loften Aluminium Foil Co., Ltd (20,3 %) és a Zhenjiang Dingsheng Aluminium Co., Ltd (24,2 %) kivételt képezett.

(3)

A Bizottság a 2009/736/EK bizottsági határozattal (3) elfogadta az egyik brazíliai exportáló gyártó kötelezettségvállalásra irányuló felajánlását.

2.   Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(4)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (4) közzétételét követően a Brazíliával és Kínával szembeni intézkedésekre vonatkozóan hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(5)

A kérelmet az AFM Aluminiumfolie Merseburg GmbH, az Alcomet AD, az Eurofoil Luxembourg SA, a Hydro Aluminium Rolled Products GmbH, az Impol d.o.o. és a Symetal S.A. (a továbbiakban: kérelmezők) nyújtották be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes alumíniumfóliák teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

(6)

A kérelem azon az indokoláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(7)

Az Örményországból származó behozatallal szembeni dömpingellenes intézkedésekre vonatkozóan a kérelmezők nem kérték hatályvesztési felülvizsgálat megindítását. Ebből adódóan ezen intézkedések 2014. október 7-én hatályukat vesztették (5).

3.   A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(8)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2014. október 4-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) (a továbbiakban: a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

4.   Párhuzamos dömpingellenes vizsgálat

(9)

Ezzel párhuzamosan – 2014. október 8-án – a Bizottság bejelentette (7), hogy az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indít egyes, Oroszországból származó alumíniumfóliák Unióba irányuló behozatala kapcsán (a továbbiakban: párhuzamos vizsgálat).

(10)

A szóban forgó vizsgálat keretében a Bizottság 2015 júliusában az (EU) 2015/1081 rendelettel (8) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára. Az ideiglenes intézkedéseket hat hónapos időtartamra vezették be.

(11)

2015. december 17-én a Bizottság az (EU) 2015/2385 rendelettel (9) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára.

(12)

A párhuzamosan végzett két vizsgálat esetében a felülvizsgálati időszakok, illetve figyelembe vett időszakok – a (13) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint – ugyanazon időtartamra terjedtek ki.

5.   Vizsgálat

5.1.   Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(13)

A dömping és a károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének vizsgálata a 2013. október 1. és 2014. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2011. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

5.2.   A vizsgálatban és a mintavételben érintett felek

(14)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőket és a többi ismert uniós gyártót, a Brazíliában, valamint a Kínában működő exportáló gyártókat, az ismert importőröket, a tudomása szerint érintett felhasználókat és kereskedőket, valamint az exportáló országok képviselőit.

(15)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. A meghallgatást minden érdekelt fél számára lehetővé tették, amennyiben azt kérelmezte, illetve ismertette a meghallgatást indokoló különleges okokat.

(16)

A felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt alkalmazhat a Kínában működő exportáló gyártók, az uniós gyártók és a független importőrök körében. A Brazíliában működő exportáló gyártók tekintetében a Bizottság nem irányzott elő mintavételt.

Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(17)

A 12 ismert kínai gyártó közül kettő nyújtott be kitöltött mintavételi kérdőívet. Tekintettel az együttműködő vállalatok alacsony számára, mintavételre nem volt szükség.

Mintavétel az uniós gyártók körében

(18)

A felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság rögzítette, hogy ideiglenesen meghatározott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság az alaprendelet 17. cikke (1) bekezdésével összhangban a legnagyobb reprezentatív értékesítési és gyártási mennyiség alapján választotta ki a mintát. A minta hat uniós gyártót, valamint a velük kapcsolatban álló vállalatokat tartalmazta, mivel a vizsgálat kezdetekor a szóban forgó termék gyártásával és viszonteladásával kapcsolatos funkciókat illetően nem volt egyértelmű a csoportok felépítése. A mintába felvett uniós gyártók a teljes uniós gyártás több mint 70 %-át képviselték. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy közöljék az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel, így az ideiglenes minta megerősítést nyert. A minta reprezentatívnak minősül az uniós gazdasági ágazat tekintetében.

(19)

A mintába felvett uniós gyártók egyike 2015 márciusában teljes tevékenységét – a berendezéseket, jogokat, engedélyeket, a munkavállalókkal szemben fennálló, illetve meglévő szerződéseiből eredő kötelezettségeket is beleértve – értékesítette egy új vállalatnak. Az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a vizsgálat szempontjából azonban e változás irreleváns, mivel az a vizsgálati időszak után következett be.

Mintavétel a független importőrök körében

(20)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(21)

Az eljárás megindításának szakaszában tizennégy ismert importőrrel/felhasználóval léptek kapcsolatba, akiket felkértek, hogy ismertessék tevékenységüket, és adott esetben töltsék ki a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítéshez csatolt mintavételi űrlapot.

(22)

A mintavételi űrlapot öt vállalat töltötte ki. Közülük négy áttekercseléssel foglalkozik, vagyis olyan ipari felhasználók, akik a viszonteladást megelőző továbbfeldolgozás céljából importálták az érintett terméket, egy pedig kereskedő, aki viszont a figyelembe vett időszak alatt nem importálta az érintett terméket. Tekintettel arra, hogy korlátozott számú vállalat töltötte ki a mintavételi űrlapot, a mintavétel nem volt indokolt.

(23)

A Bizottságnál két másik felhasználó jelentkezett még, akiknek elküldték a felhasználók számára összeállított kérdőívet.

Kérdőívek és együttműködés

(24)

A Bizottság beszerzett és ellenőrzött a dömping tényének megállapításához szükséges, továbbá a dömpingből eredő kárral és az uniós érdekkel kapcsolatos minden információt.

(25)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintába felvett hat uniós gyártónak és a velük kapcsolatban álló vállalataiknak, két brazíliai exportáló gyártónak és két kínai exportáló gyártónak, egy kereskedőnek, valamint a nevezett hat unióbeli azonosított felhasználónak.

(26)

A kérdőívet a mintában szereplő összes uniós gyártó és három felhasználó válaszolta meg.

(27)

A kérdőívre adott válaszait két kínai exportáló gyártó és egy brazíliai gyártó nyújtotta be. Jóllehet a második brazíliai gyártó eredetileg úgy nyilatkozott, hogy együtt kíván működni a vizsgálatban, a kérdőívet mégsem válaszolta meg. Következésképpen e vállalatot levélben tájékoztatták a Bizottság azon szándékáról, miszerint az alaprendelet 18. cikkét fogja alkalmazni. Válaszában a vállalat közölte, hogy a kérdőívet nem tölti ki, de álláspontját a Brazíliai Alumínium Szövetség (Associação Brasileira do Aluminió, a továbbiakban: ABAL) képviselni fogja. Az ABAL ezzel együtt benyújtotta írásbeli beadványait.

Ellenőrző látogatások

(28)

A következő vállalatok telephelyén került sor az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásra:

 

Uniós gyártók:

Aluminiumfolie Merseburg GmbH, Merseburg, Németország,

Alcomet AD, Sumen, Bulgária,

Eurofoil Luxemburg SA, Dudelange, Luxemburg és a vele kapcsolatban álló vállalata, az Eurofoil France SAS, Rugles, Franciaország,

Hydro Aluminium Slim S.p.a., Cisterna di Latina, Olaszország,

Impol d.o.o., Maribor, Szlovénia,

Symetal S.A., Athén, Görögország,

 

Felhasználók:

Cofresco Frischhalteprodukte GmbH & Co KG, Minden, Németország,

Sphere Group, Párizs, Franciaország,

 

Brazíliai exportáló gyártók:

Companhia Brasileira de Aluminio (CBA), São Paulo, Brazília,

 

Kínai exportáló gyártók:

Zhenjiang Dingsheng Aluminium Industries Joint-Stock Limited Company, Csencsiang, Kína, valamint a vele kapcsolatban álló vállalatai: Hangzhou Five Star Aluminium Company, Hangcsou, Kína; Hangzhou Dinsheng Import & Export, Hangcsou, Kína; valamint Dingsheng Aluminium Industries (Hong Kong) Trading Co, Hongkong.

Nanshan Light Alloy co. Ltd., Jentaj, Kína,

 

A piacgazdasággal rendelkező országok gyártói:

Assan Alüminyum San. ve Tic. A.S, Isztambul, Törökország,

Panda Aluminium Inc. Co., Ankara, Törökország.

B.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1.   Az érintett termék

(29)

Az érintett termék a legalább 0,008 mm, de 0,018 mm-t meg nem haladó vastagságú, alátét nélkül, legfeljebb hengerelt, 650 mm-nél nem szélesebb tekercsekben (a továbbiakban: óriástekercs) kiszerelt, 10 kg-ot meghaladó tömegű, jelenleg az ex 7607 11 19 KN-kód (TARIC-kód: 7607111910) alá tartozó, Brazíliából és Kínából származó alumíniumfólia (a továbbiakban: érintett termék). Az érintett termék háztartási alumíniumfóliaként ismert.

(30)

A háztartási alumíniumfóliát tiszta alumíniumból állítják elő, amelyet először vastag (több milliméter, vagyis az érintett terméknél akár ezerszer vastagabb) szalagokba öntenek ki, majd különböző gyártási folyamatokban a kívánt vastagságra hengerelik. A hengerelés után a fóliát termikus eljárással lágyítják, végül hengerekre tekercselik (tekercs).

(31)

A továbbfeldolgozók – az úgynevezett áttekercselők – a háztartási alumíniumfólia e tekercseit kisebb tekercsekre áttekercselik. Az előállított terméket (vagyis az érintett terméknek nem minősülő fogyasztói tekercseket) többféle területen, különösen háztartásokban, a vendéglátóiparban, az élelmiszer- és virág-kiskereskedelemben használják rövid távú csomagolás céljára.

2.   Hasonló termék

(32)

A vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy az érintett termék, a brazíliai és kínai belföldi piacokon gyártott és értékesített termék, az eredeti vizsgálatban analóg országnak választott Törökország belföldi piacán gyártott és értékesített termék, valamint az Unióban az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített termék azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel, valamint azonos alapvető felhasználási területekkel rendelkezik.

(33)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ezek a termékek hasonló termékek.

C.   A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK ÉS MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(34)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a Brazíliából és Kínából származó dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

1.   Brazília

(35)

A vizsgálatban egy brazíliai gyártó működött együtt. Az eredeti intézkedések bevezetése előtt a gyártó exportja tette ki a háztartási alumíniumfóliák Brazíliából Unióba irányuló exportjának 100 %-át.

1.1.   A kivitel hiánya a felülvizsgálati időszakban

(36)

A felülvizsgálati időszakban Brazíliából nem exportáltak háztartási alumíniumfóliát az Unióba. Brazília esetében tehát nem valószínűsíthető a dömping folytatódása. Ebből adódóan az értékelés – amelyhez a többi harmadik országba irányuló export során alkalmazott árakat alkalmazták – a dömping megismétlődése valószínűségének vizsgálatára szorítkozott.

1.2.   A dömping megismétlődésének valószínűsége

(37)

A Bizottság elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping megismétlődése. Ez az alábbi elemek elemzését foglalta magában: a Brazíliában rendelkezésre álló termelési kapacitás, illetve szabad kapacitás, a Brazíliából származó dömpingelt behozatal hiánya a többi piac esetében, valamint az uniós piac vonzereje.

1.2.1.   Termelési kapacitás és szabad kapacitás Brazíliában

(38)

A megállapítások szerint az együttműködő brazíliai gyártó kapacitáskihasználása 90 % feletti, kihasználatlan szabad kapacitása pedig 3 000 tonna/év. Ez az uniós gazdasági ágazati termelés 6 %-ának, illetve az uniós felhasználás 3 %-ának felel meg. Következtetésként levonható volt tehát, hogy nem állt rendelkezésre jelentős szabad kapacitás, amelyet a Brazíliával szemben alkalmazott intézkedések esetleges hatályvesztése esetén az uniós piacra lehetne irányítani.

(39)

A két másik ismert brazíliai gyártó nem működött együtt a vizsgálattal, így szabad kapacitásukat nem volt mód ellenőrizni. A kérelmezők által benyújtott tanulmány becslése szerint a másik két gyártó alumíniumfóliákhoz kapcsolódó együttes, az alumíniumfóliák valamennyi típusára meghatározott kapacitása 58 000 tonna, amely az együttműködő brazíliai gyártó összkapacitásával megegyező mennyiséget jelent. Valószínűtlennek tűnik, hogy a szóban forgó két gyártó olyan jelentős szabad kapacitással rendelkezne, amelyet a Brazíliával szemben alkalmazott intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piacra irányítanának: e gyártók sem a felülvizsgálati időszakban, sem pedig az eredeti intézkedések bevezetése előtt nem exportáltak az Unióba.

1.2.2.   A többi piacra Brazíliából nem érkezett dömpingelt behozatal

(40)

Az együttműködő brazíliai gyártó a felülvizsgálati időszak során egyetlen egyesült államokbeli vevőnek exportált. Ezek az exportügyletek a háztartási alumíniumfóliák 2013. évi, Brazíliából az Egyesült Államokba irányuló összkivitelének 68 %-át adták, és ezzel az együttműködő gyártó számít a legnagyobb brazíliai alumíniumfólia-exportőrnek. A szóban forgó kivitelek a háztartási alumíniumfóliák 2013. évi brazíliai összkivitelen belül 33 %-os részarányt képviseltek. Az exportár és a brazíliai rendes érték összehasonlítása alapján megállapítást nyert, hogy e kivitelek nem minősülnek dömpingelt kivitelnek. A megállapításra, miszerint nem került sor dömpingelt kivitelre, az alábbiakban meghatározott módszer alkalmazásával jutottak.

1.2.2.1.   Rendes érték

(41)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy a hasonló termék brazíliai együttműködő gyártó által független vevőknek történő belföldi értékesítésének összmennyisége reprezentatív-e az exportált termékek összmennyiségével összehasonlítva, vagyis hogy e belföldi értékesítések összvolumene eléri-e a Brazíliából származó érintett termék exportra értékesített összvolumenének legalább 5 %-át. Ezek alapján megállapítást nyert, hogy Brazíliában a belföldi értékesítés reprezentatív volt.

(42)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a hasonló termék belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében rendes kereskedelmi forgalomban megvalósult értékesítésnek tekinthetők-e. Ezt úgy állapították meg, hogy meghatározták a felülvizsgálati időszak során a belföldi piacon független vevők részére történt nyereséges belföldi értékesítés arányát. Megállapítást nyert, hogy a belföldi értékesítésre rendes kereskedelmi forgalom keretében került sor.

(43)

Így a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet a felülvizsgálati időszak alatti nyereséges belföldi értékesítések súlyozott átlagáraként számítottak ki.

1.2.2.2.   Az exportár meghatározása

(44)

Az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően az első független vevő tekintetében ténylegesen kifizetett vagy fizetendő exportárak alapján határozták meg.

1.2.2.3.   Összehasonlítás

(45)

A rendes érték és az együttműködő exportáló gyártó exportárának összehasonlítása a gyártelepi ár alapján történt. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében – az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban – megfelelő kiigazítások formájában figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket.

(46)

Ez alapján kiigazításokat végeztek a fizikai jellemzők, a fuvarozási, tengeri fuvarozási és biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és járulékos, csomagolási, hitelköltségek, árengedmények és jutalékok esetében fennálló különbségek tekintetében, amennyiben bebizonyosodott, hogy azok befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát.

1.2.2.4.   Dömpingkülönbözet

(47)

Ezek alapján a Bizottság megállapította, hogy az Egyesült Államokba irányuló kivitelt nem dömpingelték.

(48)

Ebből adódóan a Bizottság szerint valószínűtlen, hogy a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a brazíliai exportáló gyártók az érintett terméket az Unió piacán dömpingelt árakon értékesítenék.

1.2.3.   Az uniós piac vonzereje

(49)

Az árak a brazíliai belföldi piacon vonzók, amit az is bizonyít, hogy az előállított termékek jelentős része a belföldi piacon kerül értékesítésre. Ezek a belföldi értékesítések nyereségesek. A brazíliai árszintek hasonlóak az uniós piac áraihoz.

(50)

Várhatóan tehát az intézkedések hatályvesztése esetén nem fog számottevően nőni az uniós piacra irányuló, egyúttal az uniós árak alá kínáló brazíliai export.

1.2.4.   Az érdekelt feleknek a Brazíliából érkező dömping megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos állításai

(51)

Két érdekelt fél – az ABAL és a CBA – szerint az alábbi okok miatt valószínűtlen, hogy megismétlődne a Brazíliából származó dömping:

i.

Brazíliából egyáltalán nem exportálják az érintett terméket az uniós piacra;

ii.

a bővülő brazíliai belföldi kereslet nyomán Brazília nettó alumínium-exportőrből egyre inkább nettó alumínium-importőrré válik;

iii.

a nyersanyag-, illetve villamosenergia-árak emelkedése nyomán nőnek a termelési költségek, aminek következtében a brazíliai termékek veszítenek versenyképességükből;

iv.

annak ellenére, hogy a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliákra – erre a hasonlatos termékre – nem vonatkoznak dömpingellenes intézkedések, Brazília e termékekből nem exportál komoly mennyiséget az Unióba;

v.

az Unióban már letelepedett kapcsolatban álló vállalatok jelenléte, amelyek az uniós piacnak a Brazíliából származó exportot kiváltó ellátásáért felelősek;

vi.

Brazíliában nem áll rendelkezésre szabad kapacitás, a termelés pedig csökken, így a kapacitások árirányítása vagy bővítése nem valószínűsíthető;

vii.

a belföldi piacon, illetve exportra értékesített termékek a fizikai jellemzők tekintetében különböznek.

(52)

Ami az első állítást illeti: a vizsgálat során megerősítést nyert, hogy az Unióba nem érkezett brazíliai export. A Bizottság mindazonáltal úgy véli, hogy az export hiányának hátterében lehetséges, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések állnak. Az export hiánya ennélfogva önmagában még nem szolgál kellő bizonyítékkal azon következtetés levonásához, miszerint nem áll fenn a dömping megismétlődésének kockázata.

(53)

A második állítást illetően a vizsgálat során megerősítést nyert, hogy Brazília 2014 óta nettó importőre az elsődleges alumíniumnak. A brazíliai belföldi kereslet bővülése szintén megerősítést nyert: 2009-ről 2013-ra az alumínium-termékek belföldi felhasználása 48 %-kal, az alumíniumfóliák felhasználása pedig 24 %-kal emelkedett. Az érdekelt felek mindazonáltal arra vonatkozóan nem szolgáltak bizonyítékkal, hogy ennek szükségszerű következményeként megszűnne a dömping megismétlődésének kockázata. A megnövekedett brazíliai belföldi keresletet mindazonáltal az uniós piac vonzerejének elemzésekor a belföldi piac vonzerejét fokozó tényezőként – a fent ismertettek szerint – figyelembe vették.

(54)

A harmadik állítással kapcsolatban a vizsgálat megerősítette, hogy a belföldi piacon magasabb az árak, ez azonban nem elégséges annak megállapítására, hogy a magasabb belföldi árak miatt kizárható a dömping megismétlődése.

(55)

A negyedik állítást illetően az érdekelt felek elmulasztották bizonyítékokkal alátámasztani, hogy egy adott termék tekintetében tapasztalt magatartás alapján milyen módon lehet előre jelezni azt, hogy egy másik termék kapcsán miként fognak fellépni. Ezt az állítást ezért elutasították.

(56)

Az ötödik állítással összefüggésben a vizsgálat megerősítette, hogy ténylegesen működnek az Unióban letelepedett, az együtt nem működő brazíliai gyártókkal kapcsolatban álló vállalatok. Minthogy azonban e vállalatok egyike sem működött együtt a vizsgálat során, nem lehetett megállapítani, hogy a hasonló termék gyártása esetükben ténylegesen az uniós piac ellátását szolgálta-e. Ezen állítás megerősítésére tehát nem volt mód.

(57)

A hatodik állítás kapcsán a vizsgálat megerősítette, hogy nem állt rendelkezésre jelentős szabad kapacitás. Miként az a fentiekben kifejtésre került, a Brazíliában rendelkezésre álló termelési, illetve szabad kapacitás elemzésekor e tényezőt számításba vették.

(58)

Ami a hetedik állítást illeti: a fizikai jellemzők tekintetében fennálló különbségeket – a fent ismertettek szerint – megfelelő módon figyelembe vették a rendes érték és az exportár összehasonlítása során.

1.2.5.   Következtetés a dömping megismétlődésének valószínűségéről – Brazília

(59)

A vizsgálat kimutatta, hogy Brazíliában csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre olyan szabad kapacitás, amelyet a Brazíliával szemben alkalmazott intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piacra lehetne összpontosítani. A többi piac tekintetében nem volt tapasztalható dömping. A brazíliai gyártók szempontjából az uniós piac mérsékelten vonzó piacnak tekinthető annak alapján, hogy belföldi piacuk kifejezetten vonzónak számít, illetve hogy az árszintek is hasonlóak.

(60)

A fentiekből adódóan nem tekinthető valószínűnek, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén megismétlődne a Brazíliából származó dömping.

(61)

A Brazíliából származó érintett termék behozatalára vonatkozó eljárást ezért meg kell szüntetni.

2.   Kína

(62)

A vizsgálatban két kínai gyártó működött együtt. Az általuk eredetileg benyújtott adatok szerint az Unióba irányuló kivitel 4 264 tonnát tett ki, amely az Eurostat szerint a felülvizsgálati időszak alatt Unióba érkezett teljes kínai import 250–350 %-ának felelt volna meg. A vizsgálat során megállapítottak alapján az első gyártó 900–1 100 tonna közötti mennyiséget exportált, amely a Kínából Unióba irányuló összkivitel 53–90 %-át jelenti. E kivitelek túlnyomó részét aktív feldolgozási eljárás keretében exportálták és ebből adódóan azokra sem dömpingellenes, sem pedig egyéb vámok nem vonatkoztak. A második gyártó esetében megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az érintett terméket nem exportálta az Unióba.

2.1.   Az analóg ország kiválasztása és a rendes érték kiszámítása

(63)

A felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság az összes érdekelt felet felkérte, hogy tegyenek észrevételt azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához piacgazdasággal rendelkező harmadik országként Törökország kiválasztását javasolja. Az eredeti vizsgálatban Törökországot alkalmazták analóg országként.

(64)

Az egyik érdekelt fél jelezte, hogy fenntartásai vannak a Törökországgal kapcsolatos javaslattal összefüggésben, és alternatív analóg országnak Dél-Afrikát javasolta, amit azzal indokolt, hogy Dél-Afrika e célból jobb választás lenne, mivel a török gyártók költségszerkezete eltérő lenne a kínai költségszerkezettől, illetve hogy Törökország 2014 júliusában 22 %-os dömpingellenes vámot vetett ki az alumíniumfóliák valamennyi típusának kínai behozatalára.

(65)

Az érdekelt felek által tett javaslatokon túlmenően a Bizottság maga is megpróbált egy megfelelő analóg országot meghatározni. A Bizottság – az előállított alumíniumfólia jelentős mennyisége alapján – Indiát, Japánt, Dél-Koreát, az Egyesült Arab Emírségeket, az Egyesült Államokat és Tajvant azonosította lehetséges további analóg országként. Megállapítást nyert azonban, hogy Japán, az Egyesült Államok és Tajvan ugyan vékonyabb alumíniumfóliákat gyárt, de nem az érintett terméket állítja elő.

(66)

Együttműködés iránti kérelmet küldtek az Indiában, Dél-Afrikában, Dél-Koreában, Egyesült Arab Emírségekben és Törökországban működő ismert gyártóknak. Kizárólag két törökországi exportáló gyártó működött együtt. A többi lehetséges analóg országban működő gyártók nem választoltak a megkeresésre.

(67)

Törökországról bebizonyosodott, hogy komoly alumíniumfólia-gyártással, valamint nyitott és a nyersanyag- és energiaárak tekintetében torzulástól mentes piaccal rendelkezik. A Törökországban és Kínában alkalmazott gyártási eljárásokról megállapítást nyert, hogy hasonlóak. A Bizottság a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban – Törökországot választotta analóg országnak, és a két együttműködő vállalat telephelyén ellenőrző látogatást tett.

(68)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban először megvizsgálták, hogy a hasonló termék törökországi együttműködő gyártók által független vevőknek történő belföldi értékesítésének összmennyisége reprezentatív-e az Unióba exportált termékek összmennyiségével összehasonlítva, vagyis hogy az ilyen belföldi értékesítések összmennyisége eléri-e az érintett termék uniós exportra értékesített összmennyiségének legalább 5 %-át. Ezek alapján megállapítást nyert, hogy az analóg országbeli belföldi értékesítés reprezentatív volt.

(69)

A Bizottság azt is vizsgálta, hogy a hasonló termék belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint rendes kereskedelmi forgalom keretén belüli értékesítésnek tekinthető-e. Ezt úgy állapították meg, hogy meghatározták a felülvizsgálati időszak során a belföldi piacon független vevők részére történt nyereséges belföldi értékesítés arányát. A megállapítások szerint az egyik gyártó belföldön rendes kereskedelmi forgalom keretében értékesített, a második gyártó esetében azonban nem lehetett meghatározni az értékesítések nyereségességét, aminek hátterében az állt, hogy nem álltak rendelkezésre részletes adatok a költségelszámolásra vonatkozóan.

(70)

A második gyártó esetében nem lehetett meghatározni az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint a számtanilag képzett rendes értéket, mivel nem álltak rendelkezésre részletes adatok a költségek elszámolására vonatkozóan.

(71)

A rendes érték meghatározása így az első gyártó tényleges hazai ára alapján történt, amelyet a felülvizsgálati időszak alatti nyereséges belföldi értékesítések árainak súlyozott átlagaként számítottak ki.

(72)

Az egyik kínai gyártó szerint a rendes értéket nem lehet csupán egyetlen törökországi gyártó belföldi értékesítése alapján megfelelő módon kiszámítani. A kínai gyártó emellett azt is hangsúlyozta, hogy a törökországi gyártó üzleti adatainak bizalmas jellege miatt az eredményként kapott dömpingkülönbözetet nem lehetett sem értékelni, sem pedig megerősíteni.

(73)

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban áll, hogy egyetlen analóg országbeli gyártó adatai kerültek felhasználásra, mivel az ítélkezési gyakorlat lehetővé teszi az ilyen jellegű árak használatát, amennyiben azok a belföldi piacon érvényesülő tényleges verseny révén alakultak ki. Ahogy az a (68) és (69) preambulumbekezdésben is szerepel, Törökországban több belföldi gyártó működik, de emellett az ország még importálja is az alumíniumfóliát. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a törökországi piacon alkalmazott árak tényleges verseny eredményeként alakulnak, és egyetlen tényező sem enged arra következtetni, hogy a rendes értéket nem lehetne egyetlen gyártó árai alapján meghatározni. Ami az üzleti adatokat illeti: a Bizottság köteles a felek által benyújtott adatok bizalmas jellegét tiszteletben tartani, és ezért nem oszthatja meg a törökországi gyártóra vonatkozó bizalmas üzleti adatokat a kínai gyártóval. A szóban forgó kínai exportőr állításait ezért el kell utasítani.

2.2.   Az exportár meghatározása

(74)

Az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően az első független vevők tekintetében ténylegesen kifizetett vagy fizetendő exportárak alapján határozták meg.

(75)

Az egyik kínai gyártó jelezte, hogy esetében a héa-visszatérítés mértékét helytelenül számították ki. A számítást ennek alapján módosították, a Bizottság pedig a felülvizsgált megállapításokat az érintett gyártó számára nyilvánosságra hozta.

2.3.   Összehasonlítás

(76)

A rendes érték és az együttműködő exportáló gyártó exportárának összehasonlítása a gyártelepi ár alapján történt. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében – az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésével összhangban – megfelelő kiigazítások formájában figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket.

(77)

Ez alapján kiigazításokat végeztek a fuvarozási, tengeri fuvarozási és biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és járulékos, csomagolási, hitelköltségek, árengedmények és jutalékok tekintetében, amennyiben bebizonyosodott, hogy azok befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát.

(78)

Az egyik kínai gyártó szerint a Törökországban alkalmazott 7,5 %-os általános behozatali vám a belföldi árakat ugyanilyen mértékben felfelé mozdítja, amit a tisztességes összehasonlítás követelménye alapján ki kell igazítani. A kínai gyártó emellett indokolatlannak tartotta a csomagolási költségek tekintetében végzett kiigazítást, mivel szerinte csomagolási költségek minden gyártónál felmerülnek, függetlenül attól, hogy a gyártó hol telepedett le.

(79)

A Bizottság megjegyzi, hogy az alumíniumfóliákra vonatkozóan Kína is alkalmaz behozatali vámot. Ebből adódóan nem tűnik úgy, hogy egy Törökországban alkalmazott, hasonló jellegű behozatali vám miatt az összehasonlítás torzított képet mutatna. Ráadásul, még ha jóvá is hagynák a behozatali vámra vonatkozó kiigazítást, az mit sem változtatna azon a tényen, hogy a kínai exportőröktől jelentős dömping érkezik az uniós piacra. Ami a csomagolási költségeket illeti, a kiigazítást a kínai exportárak és a törökországi belföldi árak tekintetében egyaránt elvégezték annak érdekében, hogy a csomagolás kapcsán fennálló különbségeket semlegesítsék. A csomagolási költségek esetében végzett kiigazítás ennélfogva nem torzíthatta az összehasonlítást. Ezeket az állításokat ezért el kellett utasítani.

2.4.   Dömpingkülönbözet

(80)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésében előírtak szerint a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó, analóg országbeli rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(81)

Ennek alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj) százalékában kifejezve a következő:

Vállalat

Dömpingkülönbözet

Zhenjiang Dingsheng Aluminium Industries Joint-Stock Limited Company, Csencsiang, Kína

28,1 %

2.5.   A dömping megismétlődésének valószínűsége – Kína

(82)

A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatt megvalósult dömping megállapításán túl azt is megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Az elemzést az alábbi elemekre terjesztették ki: a Kínában rendelkezésre álló termelési, illetve szabad kapacitás, a többi piacra irányuló kínai dömping, valamint az uniós piac vonzereje.

2.5.1.   Termelési és szabad kapacitás Kínában

(83)

Megállapítást nyert, hogy a két együttműködő kínai gyártó kapacitáskihasználása 85 %, illetve 90 %-os, szabad kapacitásuk pedig 50 000 tonna. Ez megfelel az uniós gazdasági ágazat teljes termelésének és az uniós felhasználás 50 %-ánál is több. Az egyik együttműködő vállalatnál ráadásul folyamatban volt egy 40 000 tonnás, fóliatekercselő kapacitásbővítés kiépítése. Következtetésként levonható volt tehát, hogy jelentős szabad kapacitás állt rendelkezésre, és hogy a Kínával szembeni intézkedések esetleges hatályvesztése esetén e kapacitásnak legalább egy része az uniós piacra irányulna.

(84)

Mivel a többi ismert kínai gyártó nem működött együtt a vizsgálatban, esetükben a szabad kapacitást nem lehetett ellenőrizni. A kérelmezők által benyújtott tanulmány a többi, együtt nem működő kínai gyártó együttes kapacitását – az alumíniumfóliák tekintetében – a két együttműködő gyártó együttes kapacitásának hozzávetőleg tízszeresére becsülte. A tanulmány becslése szerint az alumíniumfóliák valamennyi típusát tekintve a Kínában rendelkezésre álló termelési összkapacitás 450 000 tonnával nagyobb a kínai belföldi összfelhasználásnál. A tanulmány emellett a kínai termelési kapacitás további – a 2014. évi 2,5 millió tonnáról 2018-ra 2,8 millió tonnára való – növekedését prognosztizálja, valamint hogy a kínai belföldi összfelhasználásnak ugyanezen időszak alatti 2,1 millió tonnáról 2,4 millió tonnára történő bővülése valószínűleg nem lesz elegendő ahhoz, hogy teljes mértékben lekösse a növekvő kapacitást. Ebből adódóan valószínűnek tekintették, hogy az együtt nem működő gyártók járulékos szabad kapacitással fognak majd rendelkezni, és hogy a Kínával szembeni intézkedések esetleges hatályvesztése esetén e kapacitásnak legalább egy része az uniós piacra irányulna.

(85)

Az egyik kínai gyártó ugyan nem vitatta a szabad kapacitás mennyisége kapcsán tett megállapításokat, azt állította, hogy valószerűtlen a feltételezés, miszerint a teljes szabad kapacitást az uniós piacra irányítanák.

(86)

A Bizottság úgy véli, hogy a (84) és (97) preambulumbekezdésben szereplő értékeléssel összhangban lehetséges, hogy a szabad kapacitás legalább egy részét az uniós piacra fogják irányítani. A (83) preambulumbekezdést ennek megfelelően módosították.

2.5.2.   A többi piacra irányuló kínai dömping

(87)

Megállapítást nyert, hogy az egyik együttműködő kínai gyártónak (akinek a legfontosabb kiviteli célpiacai: az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok, Egyiptom és India) a többi piacon a felülvizsgálati időszakban alkalmazott exportárai alacsonyabbak a (63)–(71) preambulumbekezdés szerint meghatározott rendes értéknél, és ennélfogva azok dömpingelt árak. A második kínai gyártónak a többi piacon alkalmazott exportárának beszerzésére nem volt mód.

(88)

Tekintettel arra, hogy a többi piacra irányuló exportot dömpingelték, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az érintett terméket a kínai exportáló gyártó a harmadik országokban dömpingelt áron értékesíti. A Bizottság megítélése szerint ezért valószínű, hogy a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportáló gyártók az érintett terméket az Unió piacán is dömpingelt árakon értékesítenék.

(89)

Az egyik kínai gyártó azt állította, hogy a többi piacra irányuló export esetében feltárt dömpinggel kapcsolatos megállapítás irreleváns, hiszen a felülvizsgálat tárgyát az uniós piac, nem pedig a világpiac képezi. A kínai gyártó szerint az árak több piacot átfogó összehasonlítása nem megfelelő eljárás, mivel a világ más részein az árszerkezet különböző lehet. Az összehasonlítást ezenkívül az e piacokra irányuló uniós kivitel jelenlétére is ki kell terjeszteni, mert lehetséges, hogy e jelenlét kapcsán megállapítást nyer, hogy az Unión belüli árak túl magasak.

(90)

Miként az a (82) preambulumbekezdésben kifejtésre került, a Bizottság több mutatót mérlegelt az uniós piacra irányuló dömping valószínűsíthetősége kapcsán. A Bizottság meglátása szerint azon exportőrök esetében, amelyek kapcsán megállapítást nyert, hogy a többi piacon dömpingelve értékesítettek, nagyobb a valószínűsége az uniós piacra irányuló dömpingnek, mint azon exportőröknél, amelyek a megállapítások szerint a többi piacon nem folytattak dömpinget. Ezen okból kifolyólag a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó megállapítások szempontjából ez releváns mutatónak számít. Ezért az állítást el kell utasítani.

(91)

Az uniós gyártók exportgyakorlatára vonatkozó állítással a (171) preambulumbekezdés foglalkozik.

2.5.3.   Az uniós piac vonzereje

(92)

A vizsgálat – miként az a (114) preambulumbekezdésben is szerepel – kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatti, normál behozatali eljárás alá vont kínai behozatal abban az esetben, ha nem lennének érvényben dömpingellenes vámok, átlagosan 12,2 %-kal kínáltak volna az uniós gazdasági ágazat árai alá. A kínai behozatal mintegy 75 %-át kitevő, aktív feldolgozási eljárás alá vont kínai behozatalról – amelyre ennélfogva nem alkalmazandók dömpingellenes vagy egyéb vámok – megállapítást nyert, hogy 18 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat eladási árainak. A kínai árak emellett a többi országból az Unióba irányuló export árainál is alacsonyabbak. Ezek az árkülönbségek egyértelműen jelzik az uniós piac vonzerejét és azt, hogy a kínai exportőrök képesek lennének árversenyt indítani az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén.

(93)

Logikusan tehát arra lehet számítani, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a jelenlegi kínai export jelentős része átirányulna az uniós piacra.

(94)

Érdemes ismét megemlíteni, hogy az eredeti vizsgálat megállapítása szerint Kína az uniós piacon 30,72 %-os piaci részesedéssel rendelkezett az eredeti intézkedések bevezetése előtt. Ennélfogva várható, hogy amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik, az uniós piacon jelenleg 2 %-os részesedéssel jelen lévő kínai export jelentősen nőni fog, hogy visszaszerezze elvesztett piaci részesedését az Unióban.

(95)

Az egyik kínai gyártó szerint a kismértékű alákínálás minden olyan esetben részét képezi a szokásos árképzési mechanizmusnak, amikor külföldi gyártók versenyeznek belföldi gyártókkal. A 12,2 %-os áralákínálás nem tekinthető aránytalanul magasnak, illetve nem okozhat nehézségeket az uniós gyártók számára.

(96)

Az áralákínálás tényének megállapítása önmagában még nem jelenti azt, hogy az exportőr tisztességtelen gyakorlatot követ. Ebben az esetben azonban a megállapított alákínálási különbözet alapján következtetni lehetett arra, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén várhatóan milyen árszinteket érne el a kínai behozatal, illetve hogy abban mekkora kapacitások rejlenek ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat kárára növelje az Unión belüli piaci részesedését. Megállapítást nyert továbbá, hogy e behozatal esetében valószínűsíthetően dömpingelt árakat alkalmaznának. Ebben az összefüggésben ezért irreleváns az érv, miszerint a 12,2 %-os szintű áralákínálás nem lenne aránytalanul magas; és azt következésképp elutasítják.

2.5.4.   Következtetés a dömping folytatódásának valószínűségéről – Kína

(97)

A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai behozatal továbbra is dömpingelt árakon, jelentős mértékű dömpingkülönbözetek mellett jelenik meg az uniós piacon. Bizonyítást nyert továbbá az is, hogy a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználáshoz képest jelentős mértékű szabad kapacitás áll rendelkezésre Kínában az érintett termék gyártása terén. A Kínával szembeni intézkedések hatályvesztése esetén e szabad kapacitások egy részét alighanem az uniós piacra fogják összpontosítani.

(98)

Ezenfelül: a harmadik országokba irányuló kínai kivitel árai dömpingelt árak voltak. A harmadik országok piacain a kínai kivitel esetében alkalmazott ezen árazási gyakorlat azt mutatja, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg folytatódna az uniós piacra irányuló dömping.

(99)

Ezen túlmenően az uniós piac az árak szempontjából olyan vonzerővel rendelkezik, amely alapján arra lehet következtetni, hogy az intézkedések hatályvesztése magában rejti annak kockázatát, hogy a kínai kivitelt átirányítják az uniós piacra.

(100)

A fentiekre tekintettel fennáll a valószínűsége, hogy a hatályos intézkedések hatályvesztése esetén, valamint a hatályvesztés nyomán jelentős mértékben nőni fog az érintett termék Kínából származó dömpingelt behozatala.

D.   AZ UNIÓS GAZDASÁGI ÁGAZAT MEGHATÁROZÁSA

(101)

A hasonló terméket tizenkét ismert uniós gyártó állította elő a felülvizsgálati időszak alatt. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(102)

A felülvizsgálati időszakban a teljes uniós gyártás becsült mennyisége 47 349 tonna volt. Ezt a számot a Bizottság az Eurostat statisztikai adatai, a mintába felvett uniós gyártók által benyújtott kérdőívre adott ellenőrzött válaszok és a kérelmezők által a mintába fel nem vett uniós gyártókra vonatkozóan szolgáltatott becsült adatok alapján határozta meg. A (18) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mintába felvett uniós gyártók a hasonló termék teljes uniós gyártásának több mint 70 %-át képviselték.

E.   AZ UNIÓS PIAC HELYZETE

1.   Előzetes megjegyzések

(103)

A kérelmezők adatot szolgáltattak az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozóan a figyelembe vett időszak alatti termelésről, termelési kapacitásról, értékesítési volumenről, foglalkoztatásról és exportvolumenről. Az adatokat két kategóriára – a mintába felvett uniós gyártókra és a mintába fel nem vett uniós gyártókra – bontva, minimális és maximális értéktartomány alapján becsülték meg és szolgáltatták. A mintába felvett uniós gyártók esetében a Bizottság a nevezett vállalatok kérdőívre adott válaszaiban szereplő és ellenőrzött tényleges adatokat használta fel. A mintába fel nem vett uniós gyártók tekintetében a kérelmezők által szolgáltatott adatokra támaszkodtak. A szóban forgó becsült adatokat annak érdekében, hogy meg tudják tenni észrevételeiket, az érdekelt felek rendelkezésére bocsátották. Észrevétel azonban nem érkezett.

2.   Uniós felhasználás

(104)

E vizsgálatban a párhuzamos vizsgálat során megállapított, illetve nyilvánosságra hozott uniós felhasználási számadatokat használták fel. Ezen értékeket az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési összmennyiségére vonatkozó becslés, a behozatal összmennyiségére vonatkozó – és szükség esetén az Oroszországból származó behozatal kapcsán folytatott párhuzamos vizsgálatban érintett exportáló gyártó által megadott ellenőrzött adatokkal korrigált – Eurostat-adatok, valamint a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszok alapján határozták meg.

(105)

Oroszországban csak egyetlen exportáló gyártó van jelen, ezért esetében a vonatkozó számadatokat titoktartási céllal tartományban kellett megadni. Ezen túlmenően: azt elkerülendő, hogy az oroszországi importvolumen kivonási művelet elvégzésével kiszámítható legyen, a felhasználásra és a többi harmadik országból származó import volumenére vonatkozó adatokat is tartományokba rendezve kellett megadni.

(106)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

A háztartási alumíniumfólia uniós felhasználása (tonna)

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Uniós felhasználás

[71 300–82 625]

[74 152–92 540]

[84 847–108 239]

[83 421–105 760]

Index (2011 = 100)

100

[104–112]

[119–131]

[117–128]

Forrás: a párhuzamos vizsgálat keretében, az Eurostat-adatok, kérdőívre adott válaszok, valamint a kérelmezők által szolgáltatott információk alapján nyilvánosságra hozott számadatok.

(107)

Az uniós felhasználás 2011 és 2013 között növekedett, 2013 és a felülvizsgálati időszak között azonban csökkent. Összességében a felhasználás 17–28 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. A felhasználásnak a 2011 és a felülvizsgálati időszak közötti emelkedése túlnyomórészt az Oroszországból és a többi harmadik országból származó import növekedésének köszönhető, mivel az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítése csak kis mértékben növekedett (lásd a (134) preambulumbekezdést).

3.   A Kínából érkező behozatal mennyisége, ára és piaci részesedése

(108)

Mivel a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy nem valószínűsíthető a Brazíliából származó dömping folytatódása vagy megismétlődése (lásd a (60) preambulumbekezdést), az import mennyiségére, árára és piaci részesedésére irányuló elemzés a Kínából származó behozatalra korlátozódik. A Kínából származó behozatal mennyiségét és árát a Bizottság az Eurostat adatai alapján állapította meg.

a)   A Kínából származó behozatal mennyisége és piaci részesedése

(109)

A Kínából származó, Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A Kínából származó behozatal mennyisége és piaci részesedése

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Kína

Normál behozatali eljárás keretében importált mennyiség (tonna)

[2 000–2 300]

[200–400]

[150–350]

[300–400]

Aktív feldolgozási eljárás keretében importált mennyiség (tonna)

[800–1 000]

[700–1 000]

[950–1 300]

[900–1 300]

Importmennyiség összesen (valamennyi eljárás, tonnában)

[2 843–3 205]

[967–1 378]

[1 137–1 603]

[1 222–1 699]

Index (2011 = 100)

100

[34–43]

[40–50]

[43–53]

Piaci részesedés

4 %

1 %

1 %

2 %

Forrás: Eurostat.

(110)

A Kínából származó behozatal mennyisége 47–57 %-kal csökkent, amelynek megfelelően 4 %-ról 2 %-ra – vagyis 2 százalékponttal – csökkent a piaci részesedése a figyelembe vett időszakban. A Kínából származó behozatal mennyisége és piaci részesedése egyaránt alacsony maradt a figyelembe vett időszak teljes időtartama alatt.

b)   Importárak és áralákínálás

(111)

Az alábbi táblázat mutatja a dömpingelt behozatal átlagárát.

3. táblázat

A dömpingelt behozatal átlagárai

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Kína

Átlagár (EUR/tonna)

2 251

2 417

2 306

2 131

Index (2011 = 100)

100

107

102

95

Forrás: Eurostat.

(112)

A Kínából származó behozatal átlagára a figyelembe vett időszak alatt 2 251 EUR/tonnáról 2 131 EUR/tonnára csökkent, ami körülbelül 5 %-os csökkenést jelent. A figyelembe vett időszak egészében a kínai importárak átlagosan alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat eladási árai az uniós piacon és az egyéb harmadik országokból származó behozatal árai.

(113)

A felülvizsgálati időszakban a kínai behozatal mintegy 75 %-a, amely több mint 1 %-os piaci részesedést jelent, aktív feldolgozási eljárás alá vont behozatal volt, amelyre ennélfogva nem volt alkalmazandó dömpingellenes vagy egyéb vám. Erről megállapítást nyert, hogy 18 %-kal alákínál az uniós gazdasági ágazat eladási árainak. Az együttműködő exportáló gyártó esetében, amely a felülvizsgálati időszakban a kínai behozatal mintegy 53–90 %-át képviselte és behozatalának 98 %-a aktív feldolgozási eljárás alá tartozott, 15 % és 18 % közötti alákínálási különbözet került megállapításra.

(114)

A kínai behozatal fennmaradó 25 %-a normál behozatali eljárás alá tartozott. A kínai CIF-árakat a vámmal és a dömpingellenes vámmal kiigazítva a szóban forgó kínai behozatalra kiszámított átlagárak magasabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat eladási árai az uniós piacon, így negatív áralákínálás valósult meg (– 12,5 %). Mindazonáltal az importárakat a dömpingellenes intézkedések figyelmen kívül hagyásával vizsgálva, az áralákínálási különbözet 12,2 % lenne.

(115)

A teljes kínai behozatal tekintetében a behozatali eljárástól függetlenül és a normál behozatali eljárás alá vont import CIF-árát az alkalmazandó vámmal és dömpingellenes vámmal kiigazítva, megállapítható, hogy a kínai árak a felülvizsgálati időszakban átlagosan 10,2 %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak.

(116)

Az egyik kínai gyártó azzal érvelt, hogy az aktív feldolgozási eljárás alá vont kínai behozatalra vonatkozóan megállapított 18 %-os áralákínálási különbözet nem helytálló, mert az uniós gyártók árai 7,5 %-os beépített normál vámtarifát tartalmaznak, amely alól a belföldi felhasználók az Unióban gyártott háztartási alumíniumfólia harmadik országokba irányuló exportja során nem mentesülhetnek. Mindazonáltal az érdekelt fél nem alapozta meg az állítást és mindenekelőtt nem magyarázta meg a beépített normál vámtarifa fogalmát. Mindenesetre emlékeztetni kell arra, hogy az aktív feldolgozási eljárás alá vont behozatalra nem alkalmazandók az egyéb vámok, ahogy a (113) preambulumbekezdés is ismerteti. Ezért nem lenne indokolt olyan vámokat illetően kiigazításokat tenni, amelyeket nem vetettek ki. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a Bizottság indokoltan alkalmazott kiigazítást a vámok kapcsán, amikor a (114) preambulumbekezdésben megállapította az alákínálási különbözetet a normál behozatali eljárás alá tartozó behozatal tekintetében, a (115) preambulumbekezdésben pedig valamennyi kínai import tekintetében a behozatali eljárástól függetlenül. Az érvelést a Bizottság ezért elutasította.

(117)

Ugyanez a kínai gyártó azt állította, hogy szükséges volt levonni a vámtételt a (114) és a (115) preambulumbekezdésben megállapított 12,2 %-os, illetőleg 10,2 %-os alákínálási különbözetből. A Bizottság azonban tisztázta, hogy az említett különbözetek megállapításához már figyelembe vette a normál behozatali eljárás alá tartozó behozatalra alkalmazandó vámot. Az érvelést ezért elutasította.

4.   Egyéb harmadik országokból származó behozatal

4. táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal (valamennyi behozatali eljárás)

Ország

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Brazília

Mennyiség (tonna)

0

0

0

0

Oroszország

Mennyiség (tonna)

[19 532–26 078]

[23 243–34 422]

[27 345–39 116]

[26 368–37 812]

 

Index (2011 = 100)

100

[119–132]

[140–150]

[135–145]

 

Piaci részesedés

29 %

34 %

34 %

34 %

 

Átlagár (EUR/tonna)

[2 145–2 650]

[2 038–2 624]

[1 952–2 571]

[1 973–2 597]

 

Index (2011 = 100)

100

[95–99]

[91–97]

[92–98]

Törökország

Mennyiség (tonna)

[5 120–6 100]

[8 090–10 553]

[11 213–14 213]

[11 520–14 579]

 

Index (2011 = 100)

100

[158–173]

[219–233]

[225–239]

 

Piaci részesedés

7 %

11 %

13 %

13 %

 

Átlagár (EUR/tonna)

2 950

2 743

2 710

2 571

 

Index (2011 = 100)

100

93

92

87

Egyéb harmadik országok (Kína kivételével)

Mennyiség (tonna)

[3 100–3 750]

[279–750]

[1 891–3 000]

[3 162–4 313]

 

Index (2011 = 100)

100

[9–20]

[61–80]

[102–115]

 

Piaci részesedés

4 %

1 %

2 %

4 %

 

Átlagár (EUR/tonna)

2 878

2 830

2 687

2 406

 

Index (2011 = 100)

100

98

93

84

Összesen

Mennyiség (tonna)

[29 000–35 000]

[33 000–43 000]

[41 000–54 000]

[42 000–56 000]

 

Index (2011 = 100)

100

[113–125]

[142–155]

[145–160]

 

Piaci részesedés

41 %

46 %

50 %

51 %

 

Átlagár (EUR/tonna)

2 538

2 453

2 401

2 367

 

Index (2011 = 100)

100

97

95

93

Forrás: Eurostat, az Oroszországra vonatkozó adatokat a párhuzamos vizsgálatban állapították meg és tették közzé.

(118)

A figyelembe vett időszakban az egyéb harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal növekedése 45 % és 60 % között volt, ami gyorsabb, mint az uniós felhasználás alakulása. Az egyéb harmadik országok piaci részesedése ezért a szóban forgó időszakban 41 %-ról 51 %-ra emelkedett.

(119)

A figyelembe vett időszakban nem volt behozatal Brazíliából. Az Oroszországból származó behozatal mennyisége 40–50 %-kal emelkedett 2011 és 2013 között, miközben a felülvizsgálati időszak alatt kismértékben csökkent. A megfelelő piaci részesedés a 2011-ben fennálló 29 %-ról 2012-re 34 %-ra emelkedett, és ezen a szinten maradt a felülvizsgálati időszak végéig. A figyelembe vett időszak alatt a Törökországból származó behozatal mennyisége 125 % és 139 % közötti mértékben növekedett, és a piaci részesedése körülbelül 7 %-ról 13 %-ra emelkedett. A török importárak 13 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt, de meghaladták az egyéb harmadik országokból (ideértve Oroszországot és Kínát) származó behozatal árszintjét, és a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat áraihoz hasonló szinten voltak.

(120)

Összességében az egyéb harmadik országokból (kivéve Kínát, Oroszországot és Törökországot) származó behozatal 2–15 %-kal növekedett. Ugyanakkor, mivel az uniós felhasználás növekedett, a teljes piaci részesedésük a 2011. évi 4 %-ról 2013-ra körülbelül 2 %-ra csökkent, majd 4 %-ra növekedett a felülvizsgálati időszak végére; az áraik – a 2012. év kivételével – alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat árai.

(121)

A figyelembe vett időszak egészében magasabbak voltak az egyéb harmadik országból származó import árai a kínai importáraknál.

(122)

Az egyik kínai gyártó azzal érvelt, hogy a Bizottság által a (118)–(121) preambulumbekezdésben ismertetett, az egyéb harmadik országok behozatalára vonatkozó elemzésnek az érintett termékre való összpontosítás helyett az egész fóliapiacra ki kellett volna terjednie, mivel az uniós gyártók által a más típusú fóliákra vonatkozóan hozott döntések minden bizonnyal befolyásolják az érintett termék gyártását. Az állítást nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Mindenesetre – ahogy a (185) preambulumbekezdésben is említésre kerül – a vizsgálat megállapította, hogy a háztartási alumíniumfólia mintába bevont legnagyobb uniós gyártója kizárólag háztartási alumíniumfóliát gyártott, és azok az uniós gyártók, amelyek háztartási és továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát is előállítanak, nem tudtak könnyen átállni az egyik termék gyártásáról a másikéra, mivel a hatékonyság maximalizálásához mindkét termék bizonyos mennyiségben történő gyártására van szükség. Ahogy a (185) preambulumbekezdésben említésre kerül, a vizsgálat továbbá rávilágított arra, hogy a mintába felvett uniós gyártók esetében a két fóliatípus előállítása közötti arány a figyelembe vett időszakban stabil volt. Az érvelést a Bizottság ezért elutasította.

(123)

Az egyik kínai gyártó megjegyezte, hogy mivel az uniós termelési kapacitás az uniós felhasználás kevesebb mint 50 %-át jelentette, szükség volt arra, hogy a felhasználók harmadik országbeli exportáló gyártóktól importáljanak háztartási alumíniumfóliát. Erre alapozva a kínai gyártó azzal érvelt, hogy az exportáló gyártók az uniós gyártók által nem kiszolgált felhasználók ellátása során egymással versenyeztek és nem az uniós gyártókkal. Ez az állítás azonban nem megalapozott. Először is, nem helytálló az az állítás, hogy az uniós gyártók termelési kapacitása az uniós felhasználás kevesebb mint 50 %-át képviselte. Ahogy a (106) és a (129) preambulumbekezdés említi, az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás 58–74 %-át képviselte és a teljes figyelembe vett időszakban meghaladta az 55 %-ot. Emellett, ahogy az 5. táblázatból látható, a vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat a teljes figyelembe vett időszakban rendelkezett szabad kapacitással, amelyet fel lehetett volna használni az uniós piac kiszolgálására, ha nem lett volna jelen a versenyben a dömpingelt behozatal. Továbbá az uniós ágazat által gyártott hasonló termék a harmadik országokból származó behozatallal is versenyben volt, mivel az uniós gyártók meglévő ügyfeleinek lehetőségük volt váltani a harmadik országbeli szállítókra. Az érvelést a Bizottság ezért elutasította.

5.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

5.1.   Általános megjegyzések

(124)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és mutatót, amely befolyásolta az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(125)

A (18) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár meghatározása érdekében mintavételt alkalmaztak.

(126)

A kár meghatározásához a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatók között. A (103) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a teljes uniós gazdasági ágazatra vonatkozó makrogazdasági mutatókat a Bizottság a kérelmezők által megadott és a mintába felvett vállalatok tekintetében megfelelően ellenőrzött adatok alapján értékelte. A kizárólag a mintába felvett gyártókra vonatkozó mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(127)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység és a dömpingkülönbözet nagysága.

(128)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, cash flow, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

5.2.   Makrogazdasági mutatók

5.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(129)

A figyelembe vett időszak során az uniós össztermelés, termelési összkapacitás és teljes kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

5. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat teljes termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Gyártási mennyiség (tonna)

44 316

46 165

48 796

47 349

Index (2011 = 100)

100

104

110

107

Termelési kapacitás (tonna)

54 777

54 485

59 186

61 496

Index (2011 = 100)

100

99

108

112

Kapacitáskihasználás

81 %

85 %

82 %

77 %

Index (2011 = 100)

100

105

102

95

Forrás: kérdőívre adott válaszok, a kérelmezők által szolgáltatott információk.

(130)

A figyelembe vett időszak alatt a gyártás ingadozott. 2011 és 2013 között emelkedett, míg 2013 és a felülvizsgálati időszak között csökkent. A figyelembe vett időszak alatt a gyártási mennyiség összességében 7 %-kal nőtt.

(131)

A termelési kapacitás 12 %-kal emelkedett.

(132)

Ugyanezen időszakban a termelési kapacitásnak a gyártási mennyiségnél nagyobb növekedése következtében a kapacitáskihasználtság 5 %-kal csökkent.

(133)

Az egyik kínai gyártó azzal érvelt, hogy egy alumíniumfólia-gyártó üzem kapacitását nem lehet tonnában kifejezni, mivel ugyanaz a berendezés egy adott időszak alatt eltérő fóliamennyiséget állít elő a fólia vastagságától és szélességétől függően. Ezzel az állítással összefüggésben nem vitatható, hogy az üzem tonnában kifejezett kapacitását befolyásolhatja a gyártott fólia vastagsága vagy szélessége. Azonban az érintett termék behozatalát és egyes kártényezőket, például a felhasználást, az értékesítési volument és a gyártást úgy állapították meg, hogy a mértékegység tonna volt. A kárelemzés során ezért a következetesség érdekében és az összehasonlíthatóság céljából ugyanazt a mértékegységet kell használni. Továbbá a vizsgálat nem utalt olyan változásokra az uniós gazdasági ágazat gyártásának termékösszetételében, amelyek miatt megkérdőjelezhető a tonna mint mértékegység használata. Meg kell jegyezni azt is, hogy az érintett érdekelt fél nem nyújtott kvantitatív információt arra vonatkozóan, hogy az eltérő mértékegységek módosították volna az említett kártényező elemzését. Az érvelést a Bizottság ezért elutasította.

5.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(134)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

6. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Értékesítési volumen (tonna)

[41 007–45 870]

[41 007–49 081]

[42 647–52 292]

[41 827–50 457]

Index (2011 = 100)

100

[100–107]

[104–114]

[102–110]

Piaci részesedés

55 %

53 %

49 %

47 %

Forrás: kérdőívre adott válaszok, Eurostat-adatok, a kérelmezők által szolgáltatott információk.

(135)

A figyelembe vett időszak alatt a háztartási alumíniumfólia értékesítési volumene kismértékben növekedett, 2011 és 2013 között túlnyomórészt emelkedett, 4–14 %-kal. A felülvizsgálati időszak során az értékesítési volumen csökkent; összességében a figyelembe vett időszak során pedig 2–10 %-kal emelkedett. Az értékesítési volumen növekedése, figyelembe véve a felhasználás egyidejű növekedését és az import növekedését, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének a 2011-ben fennálló 55 %-ról a felülvizsgálati időszakban 47 %-ra történő, vagyis a figyelembe vett időszak alatt 8 százalékpontos csökkenéséhez vezetett.

5.2.3.   Növekedés

(136)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 17–28 %-kal növekedett, ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2–10 %-kal emelkedett, ami a piaci részesedés 8 százalékpontos csökkenését jelenti.

5.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(137)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Foglalkoztatottak száma

769

787

758

781

Index (2011 = 100)

100

102

99

102

Termelékenység (tonna/foglalkoztatott)

58

59

64

61

Index (2011 = 100)

100

102

112

105

Forrás: kérdőívre adott válaszok, a kérelmezők által szolgáltatott információk.

(138)

Az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatás hullámzott a figyelembe vett időszak alatt, és összességében kismértékben, 2 %-kal emelkedett.

(139)

2011 és 2013 között a termelékenység növekedett, amelynek oka a gyártásnak a foglalkoztatás növekedésénél nagyobb mértékű növekedése volt. 2013-tól a felülvizsgálati időszakig a termelékenység 7 %-kal csökkent, de meghaladta a figyelembe vett időszak kezdetekor, 2011-ben mért adatot.

5.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömping hatásaiból való felépülés

(140)

A Kínából származó behozatal dömpingkülönbözete a felülvizsgálati időszakban 28,1 %-ot tett ki (lásd a (81) preambulumbekezdést), de a dömpingelt behozatal volumenét sikeresen visszafogó hatályos dömpingellenes intézkedések miatt az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása korlátozott volt.

(141)

Mindazonáltal, ahogy a párhuzamos vizsgálat megállapította, a figyelembe vett időszakban az Oroszországból származó dömpingelt behozatal számottevően növekedett. Ez a behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat helyreállása a dömpingellenes intézkedések ellenére sem volt lehetséges.

5.3.   Mikrogazdasági mutatók

5.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(142)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történő, Unión belüli értékesítéskor alkalmazott eladási átlagárai a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

8. táblázat

Eladási árak és költségek

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Átlagos eladási egységár az Unióban (EUR/tonna)

2 932

2 714

2 705

2 597

Index (2011 = 100)

100

93

92

89

Előállítási egységköltség (EUR/tonna)

2 995

2 794

2 699

2 651

Index (2011 = 100)

100

93

90

89

Forrás: kérdőívre adott válaszok.

(143)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történő, Unión belüli értékesítéskor alkalmazott eladási átlagára folyamatosan, összességében 11 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(144)

A csökkenés ellenére az előállítási egységköltség továbbra is meghaladta az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott eladási átlagárat, és az uniós gazdasági ágazat az eladási árral – 2013 kivételével – nem tudta fedezni gyártási költségeit. A párhuzamos vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat az oroszországi dömpingelt behozatal által az árakra gyakorolt nyomás miatt nem tudta emelni az eladási árat.

5.3.2.   Munkaerőköltség

(145)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

9. táblázat

Munkaerőköltségek

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség (EUR)

21 692

22 207

20 603

20 594

Index (2011 = 100)

100

102

95

95

Forrás: kérdőívre adott válaszok.

(146)

2011 és a felülvizsgálati időszak között a mintába felvett uniós gyártók munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltsége 5 %-kal csökkent. A munkaerőköltség először 2011 és 2012 között emelkedett 2 %-kal, 2012 és 2013 között csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban állandó szinten maradt.

5.3.3.   Készletek

(147)

Az uniós gazdasági ágazat készleteinek szintje a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

10. táblázat

Készletek

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Zárókészletek

1 931

1 999

2 133

2 085

Index (2011 = 100)

100

104

110

108

Zárókészletek a termelés százalékában kifejezve

5 %

5 %

5 %

5 %

Index (2011 = 100)

100

100

100

100

Forrás: kérdőívre adott válaszok.

(148)

A készletek ebben az ágazatban nem tekinthetők releváns kármutatónak, mivel a gyártás és az értékesítés főként rendelés alapján történik, így a gyártók általában korlátozott nagyságú készleteket tartanak. Ennélfogva a készletek alakulása csupán tájékoztatásul szolgál.

(149)

A figyelembe vett időszakban a zárókészletek összességében 8 %-kal növekedtek. A készletek 2011 és 2013 között 10 %-kal emelkedtek, ugyanakkor 2013-tól a felülvizsgálati időszak végéig kis mértékben csökkentek. A termelés százalékában kifejezett zárókészletek a figyelembe vett időszak során állandó szinten maradtak.

5.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(150)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásaik megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Az Unióban független vevőknek történő értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában)

– 2,2 %

– 2,9 %

0,2 %

– 2,1 %

Index (2011 = 100)

100

65

209

104

Pénzforgalom (EUR)

1 505 960

2 909 820

3 365 140

1 962 349

Index (2011 = 100)

100

193

223

130

Beruházások (EUR)

3 271 904

5 404 990

4 288 862

4 816 442

Index (2011 = 100)

100

165

131

147

Beruházások megtérülése

– 4 %

– 5 %

0 %

– 3 %

Index (2011 = 100)

100

60

209

108

Forrás: kérdőívre adott válaszok.

(151)

A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségben kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat 2013 kivételével veszteséges volt, 2013-ban a jövedelmezőségi küszöböt kismértékben meghaladó haszonkulcsot ért el. A jövedelmezőség 2011-ben és 2012-ben csökkent, 2013-ban emelkedett ugyan, de a felülvizsgálati időszakban ismét csökkent, és a 2011. évihez hasonló szintet ért el. Összességében a jövedelmezőség a figyelembe vett időszakban 4 %-kal növekedett, ami 0,1 százalékpontos növekedésnek felel meg, amelynek következtében az uniós gazdasági ágazat nem ért el nyereséget a felülvizsgálati időszakban. Ahogy a párhuzamos vizsgálat megállapította, ez a helyzet nagyrészt az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló dömpingáron történő, Unióba irányuló oroszországi behozatal árakra gyakorolt nyomásával magyarázható, amelynek következtében az uniós gazdasági ágazat nem tudta emelni az eladási árat az előállítási költséget fedező szintre.

(152)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelenti. A figyelembe vett időszakban a pénzforgalom növekvő tendenciát követve ingadozott. A figyelembe vett időszak alatt a nettó pénzforgalom összességében 30 %-kal emelkedett. Meg kell azonban jegyezni, hogy az abszolút értékben kifejezett pénzforgalom a szóban forgó termék összforgalmával összehasonlítva alacsony szinten maradt.

(153)

A figyelembe vett időszakban a beruházások 47 %-kal növekedtek. A beruházások 2011 és 2012 között 65 %-kal emelkedtek, 2013-ban csökkentek, majd a felülvizsgálati időszakban ismét növekedtek. Ezek nagyrészt az új berendezésekhez szükséges beruházásokat jelentették, és az összforgalommal összehasonlítva viszonylag alacsony szinten maradtak a felülvizsgálati időszakban.

(154)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan a hasonló termék gyártásához és értékesítéséhez kapcsolódó beruházások megtérülése – 2013 kivételével, amikor 0 %-ot tett ki – 2011-től negatív volt, ami a jövedelmezőség tendenciáját tükrözi. A beruházások megtérülése összességében kismértékben, 8 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban.

(155)

A tőkebevonási képességgel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a mintába felvett uniós gyártók hasonló termékre vonatkozó pénztermelő képességének romlása a belső pénztermelés lecsökkenésén keresztül gyengítette a pénzügyi helyzetüket. A vizsgálat megállapította, hogy a figyelembe vett időszakban a tőkebevonási képesség összességében romlott.

6.   A kárra vonatkozó következtetés

(156)

Több főbb kármutató negatív tendenciát mutatott. A jövedelmezőséget illetően a gazdasági ágazat 2013 kivételével, amikor a jövedelmezőségi küszöböt kismértékben meghaladó haszonkulcsot ért el, szinte a teljes figyelembe vett időszakban veszteséges volt; a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat – 2,1 %-os negatív nyereséget ért el. A figyelembe vett időszakban az eladási árak 11 %-kal csökkentek. A szintén 11 %-kal csökkent egységköltség 2013 kivételével a teljes figyelembe vett időszakban meghaladta az eladási átlagárat. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 8 százalékponttal, a 2011. évi 55 %-ról a felülvizsgálati időszakban 47 %-ra csökkent.

(157)

Néhány kármutató kedvezően alakult a figyelembe vett időszakban. A gyártási mennyiség 7 %-kal, a termelési kapacitás 12 %-kal növekedett. E növekedések azonban nem álltak összhangban a felhasználás figyelembe vett időszak alatt bekövetkező, jóval nagyobb mértékű, 17–28 %-kal történő növekedésével. Az értékesítési volumen 2–10 %-kal növekedett. A növekvő felhasználás jellemezte piacon azonban ez nem jelentette a piaci részesedés növekedését, ellenkezőleg, a piaci részesedés 8 százalékponttal csökkent. A beruházások 47 %-kal növekedtek. Ezek nagyrészt új berendezésekhez kapcsolódtak, és viszonylag alacsony szinten maradtak a felülvizsgálati időszak során. Hasonlóképpen, a pénzforgalom a figyelembe vett időszak alatt 30 %-kal emelkedett, de alacsony szinten maradt. Ezek a kedvező fejlemények tehát nem zárják ki a károkozás tényét.

(158)

Az együttműködő brazil gyártó és a Brazíliai Alumínium Szövetség azt állította, hogy egyes kérelmezők nyilvánosan elérhető pénzügyi dokumentumainak elemzése alapján nem következett be jelentős kár. Ennek ellentmondanak az uniós gazdasági ágazatnak a háztartási alumíniumfóliára vonatkozó, ellenőrzött tényleges adatain alapuló vizsgálat megállapításai. Egyes uniós gyártók valóban nem kizárólag háztartási alumíniumfóliát gyártottak, ezért a nyilvánosan elérhető pénzügyi dokumentumok nem tükrözhetik az uniós gazdasági ágazat tényleges helyzetét a háztartási alumíniumfólia tekintetében. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazatnak az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett gazdasági helyzetére vonatkozóan nem a nyilvánosan elérhető pénzügyi dokumentumok, hanem a vizsgálat során feltárt részletesebb és ellenőrzött információk alapján kell következtetéseket levonni. Ezért ezt az állítást elutasították.

(159)

Ugyanezek az érdekelt felek azzal érveltek, hogy a European Aluminium Foil Association (Európai Alumíniumfólia Szövetség – EAFA) által közzétett statisztika és nyilatkozatok arra utalnak, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érte kár a figyelembe vett időszakban, beleértve a felülvizsgálati időszakot is. Megállapításra került azonban, hogy a figyelembe vett statisztikák és nyilatkozatok vagy a teljes alumíniumfólia-gyártó ágazatra vagy a vékonyabb fóliák kategóriájára vonatkoztak, amely a háztartási alumíniumfólia mellett más típusokat, például a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát és a rugalmas csomagolófóliát is magában foglalja. Erre alapozva nem vonható le egyértelmű következtetés az érintett termékre vonatkozóan, így a Bizottság elutasította az állítást.

(160)

Az egyik kínai gyártó felvetette, hogy az egységköltség (156) preambulumbekezdésben ismertetett alakulása nem közelít a Londoni Fémtőzsdén jegyzett alumíniumár alakulásához. Erre az állításra válaszul meg kell jegyezni, hogy az uniós gyártók által az alumíniumkohóknak vagy a kereskedőknek fizetett ár a Londoni Fémtőzsdén jegyzett ár és az úgynevezett fémfelár összege. Az uniós gazdasági ágazat egységköltségének kizárólag a Londoni Fémtőzsdén jegyzett ár alapján történő értékelése ezért nem tekinthető teljes körűnek. Az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(161)

Ugyanez az érdekelt fél az állította, hogy az egységköltségek alakulásának közelítése az alumíniumár alakulásához akkor sem lenne lehetséges, ha figyelembe vennék a fémfelárat. Ez az állítás azonban nem megalapozott. A vizsgálat rámutatott továbbá, hogy a Londoni Fémtőzsdén jegyzett ár a figyelembe vett időszak során több mint 20 %-kal csökkent, miközben a fémfelár ugyanebben az időszakban több mint duplájára nőtt. A Londoni Fémtőzsdén jegyzett árnak és a felárnak az alumínium összköltségeként történő együttes figyelembevétele esetén azonban a figyelembe vett időszakban körülbelül 11 %-kal csökkent a költség. Ez a csökkenés összhangban van (sőt azonos) az ugyanezen időszakra vonatkozóan a (156) preambulumbekezdésben jelzett egységköltség-csökkenéssel. Az érvelést a Bizottság ezért elutasította.

(162)

Az egyik kínai gyártó a (156) preambulumbekezdésre hivatkozott és a kár lehetséges okaként nevezte meg az alacsonyan árazott importot, az állítólag magasabb gyártási költségeket, a háztartási alumíniumfóliával összefüggő érdekek hiányát, mivel más fóliakategóriák uniós árai magasabbak, és az uniós piacon hiányzó érdekeltséget, mivel a háztartási alumíniumfólia árai az exportpiacokon magasabbak. A magasabb gyártási költségekkel összefüggésben a kínai gyártó utalt a magas fémfelárra és arra a tényre, hogy az uniós gazdasági ágazat két gyártási folyamat, a meleg hengerelés és a folyamatos öntés kombinációját használja, miközben a folyamatos öntés kizárólagos alkalmazása költséghatékonyabb lenne.

(163)

Ezekre az állításokra válaszolva emlékeztetni kell arra, hogy a (156) és a (157) preambulumbekezdésből levonható az a következtetés, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte. Ami a gyártási költségekre vonatkozó állításokat illeti, először is meg kell jegyezni, hogy a fémfelár, mint lehetséges kártényező tekintetében a párhuzamos vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat és az orosz exportáló gyártó a háztartási alumíniumfólia gyártásához szükséges nyersanyag beszerzése tekintetében hasonló költségeket viselt, mivel e nyersanyag piaci ára az uniós és az orosz piacon is közvetlenül kapcsolódik a Londoni Fémtőzsdéhez. Ezért megállapítható, hogy a felülvizsgálati időszakban a fémfelár szintje nem volt kártényező. Ami a gyártási folyamatok lehetséges szerepét illeti, a vizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat a háztartási alumíniumfólia közel kétharmada esetében a folyamatos öntést alkalmazta gyártási folyamatként. A költséghatékonyság esetleges eltéréseit így korlátozza az a tény, hogy az Unióban a folyamatos öntés a meghatározó gyártási eljárás. Amint a (185) preambulumbekezdésben is kifejtésre került, nem utalt semmi arra, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nem fűződik érdeke a háztartási alumíniumfólia gyártásához. A vizsgálat arra vonatkozóan sem talált bizonyítékot, hogy az uniós gyártók az értékesítés során az uniós piaccal szemben előnyben részesítették volna a háztartási alumíniumfólia exportpiacát. A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gyártók a felülvizsgálati időszakban csak 1 182 tonna háztartási alumíniumfóliát exportáltak harmadik országokba, ami az uniós gyártók azonos időszakbeli belföldi értékesítésének kevesebb mint a 3 %-a. Ezeket az állításokat ezért a Bizottság elutasította.

(164)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

F.   A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VAGY FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

1.   Előzetes megjegyzések

(165)

Mivel a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy nem valószínűsíthető a Brazíliából származó dömping folytatódása vagy megismétlődése, a kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének elemzése a Kínából származó behozatalra korlátozódik.

(166)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság elemezte a kínai behozatalnak az uniós piacra és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt lehetséges hatását annak értékelésére, hogy mennyire valószínű a kár megismétlődése vagy folytatódása a Kínával szembeni intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén.

(167)

A (124)–(164) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte a felülvizsgálati időszak alatt. A kínai behozatal a figyelembe vett időszakban végig csak korlátozott mennyiségben volt jelen az uniós piacon, szemben az Oroszországból származó importtal, amelynek volumene és piaci részesedése ugyanezen időszak alatt növekedett. A párhuzamos vizsgálat keretében megállapításra került, hogy az Oroszországból származó import dömpingelt volt és jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, miközben a Kínából származó behozatal – tekintettel a kis mennyiségre és az árszintekre – csak részben járult hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz, és ez nem befolyásolja az Oroszországból származó és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti okozati összefüggést. A vizsgálat mindazonáltal – ahogy a (80)–(100) preambulumbekezdés ismerteti – kimutatta, hogy a kínai behozatal dömpingelt árakon valósult meg a felülvizsgálati időszak alatt, és valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping folytatódni fog.

2.   Szabad kapacitás, kereskedelmi forgalom, az uniós piac vonzereje, valamint Kína árpolitikája

(168)

A Kínában rendelkezésre álló jelentős mértékű szabad kapacitás, amelyet a kínai belföldi kereslet és az uniós piacon kívüli exportpiacok nem tudnak teljes mértékben lekötni, a jelentős dömpingkülönbözettel megvalósuló dömping folytatódása a felülvizsgálati időszakban, valamint a kínai exportőrök harmadik országok piacaira irányuló, a (82)–(100) preambulumbekezdésben részletesen ismertetett dömpinggyakorlata egyértelműen jelzi, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztését követően a kínai dömpingelt behozatal mennyisége jelentősen növekedne.

(169)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai importárak minden valószínűséggel az uniós gazdasági ágazat eladási árai alá kínálnak majd az uniós piacon. A vizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatti, normál behozatali eljárás alá vont kínai behozatal abban az esetben, ha nem lennének érvényben dömpingellenes vámok, átlagosan 12,2 %-kal kínált volna az uniós gazdasági ágazat árai alá (10).

(170)

Ahogy a (92)–(94) preambulumbekezésben olvasható, az uniós piac vonzó a kínai behozatal számára, mivel árai nagyjából összhangban vannak más exportpiacok áraival. Emellett Törökország 2014 júliusában dömpingellenes intézkedéseket vezetett be Kínával szemben egy sor alumíniumfóliára, beleértve az érintett terméket is. Ezért valószínű, hogy a korábban Törökországba exportált gyártott termékek egy része a Kínával szembeni intézkedések hatályvesztése esetén átirányulna az uniós piacra. Ebből levonható az a következtetés, hogy az intézkedések hatályvesztése minden valószínűséggel a dömpingelt árú, az uniós gazdasági ágazat árainak nagymértékben alákínáló kínai behozatal jelentős növekedését eredményezné, és további kárt okozna.

(171)

Az együttműködő brazil gyártó és a Brazíliai Alumínium Szövetség azt állította, hogy az EAFA által közzétett statisztika alapján megállapítható, hogy az alumíniumfólia uniós gyártói megnövelték a harmadik országok piacaira irányuló exportjukat, ami jelzi, hogy ezek a piacok az uniós piacnál vonzóbbak voltak. Ezzel az állítással összefüggésben kimutatták, hogy az említett felek által használt statisztika vagy a teljes alumíniumfólia-ágazatra vagy a háztartási alumíniumfóliát és egyéb fóliatípusokat, például a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát és a rugalmas csomagolófóliát is magában foglaló vékonyabb fóliakategóriákra vonatkozott. Erre alapozva nem vonható le egyértelmű következtetés csak az érintett termékre vonatkozóan. Emellett a vizsgálat megállapította, hogy az érintett termék uniós gazdasági ágazat által a felülvizsgálati időszakban harmadik országok piacaira exportált volumene csak 1 182 tonnát tett ki, ami a felülvizsgálati időszakban belföldi értékesítésének kevesebb mint 3 %-át tette ki. Az ezzel összefüggő állításokat ezért a Bizottság elutasította.

3.   Következtetés

(172)

A vizsgálat megállapításai alapján levonható az a következtetés, hogy a Kínával szembeni intézkedések hatályvesztése minden valószínűséggel a dömpingelt árú, az uniós gazdasági ágazat árainak nagymértékben alákínáló kínai behozatal jelentős növekedését eredményezné és további kárt okozna.

G.   AZ UNIÓS ÉRDEK

1.   Előzetes megjegyzés

(173)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínai Népköztársasággal szembeni intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, a kereskedők, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

2.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(174)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. Ahogy a (167) preambulumbekezdésben említésre került, a jelentős kár nagyrészt a dömpingelt oroszországi behozatalból származik, miközben a kínai behozatal csak részben járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. Az is megállapításra került, hogy a Kínával szembeni intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a kár folytatódása.

(175)

Valószínű, hogy a Kínával szembeni intézkedések megszüntetése esetén az uniós piacon újra jelentős mennyiségű lenne a dömpingelt árú, az uniós gazdasági ágazat eladási árainak nagymértékben alákínáló kínai behozatal, és nagyobb árnyomást jelentene, mint a dömpingelt oroszországi behozatal a felülvizsgálati időszakban. Az uniós gazdasági ágazat kénytelen lenne alkalmazkodni az alacsony árakhoz és ezáltal vesztesége növekedne.

3.   A felhasználók érdeke

(176)

Az uniós felhasználók olyan áttekercselők, amelyek a háztartási alumíniumfólia kisebb tekercsekbe (úgynevezett fogyasztói tekercsekbe) történő áttekercselését, majd ipari és kiskereskedelmi értékesítés céljára történő újracsomagolását követően csomagolóanyagok (nemcsak alumínium, hanem papír és műanyag is) kereskedelmével foglalkoznak. Hat vállalat jelentkezett és kapott kérdőívet. Három vállalat működött együtt az eljárás során oly módon, hogy benyújtotta a kitöltött kérdőívet. Két együttműködő vállalatnál került sor helyszíni ellenőrzésre.

(177)

A vizsgálat megállapította, hogy az áttekercselők számára a legfőbb nyersanyag a gyártási összköltségük körülbelül 80 %-át jelentő háztartási alumíniumfólia.

(178)

A felülvizsgálati időszakban a három együttműködő felhasználó egyike sem importált Kínából. Fő beszerzési forrásuk az uniós gazdasági ágazat, Oroszország és Törökország volt.

(179)

Mivel az áttekercselők sokféle csomagolóanyagot értékesítenek, a három együttműködő vállalat esetében a háztartási alumíniumfóliával kapcsolatos tevékenység a teljes tevékenységük kevesebb mint egyhatodát, de legfeljebb egyharmadát képezte.

(180)

A felülvizsgálati időszak alatt valamennyi együttműködő felhasználó arról számolt be, hogy összességében nyereséges volt. Az érintett termékkel kapcsolatos tevékenység tekintetében két együttműködő felhasználó esetében került megállapításra, hogy nyereséges, viszont a harmadik fél esetében nem lehetett következtetést levonni, mivel nem lehetett egyértelműen megállapítani az értékesítési, általános és adminisztratív (SGA) költségek megoszlását.

(181)

A fenti megállapítások alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Kínával szembeni intézkedések fenntartása nem gyakorolna lényeges negatív hatást a felhasználók helyzetére.

4.   Az importőrök/kereskedők érdeke

(182)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően a figyelembe vett időszakban Kínából származó háztartási alumíniumfólia kereskedelmével, behozatalával és újraértékesítésével foglalkozó egyetlen vállalat sem jelentkezett. A vizsgálat megállapította továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazat és az exportáló gyártók a háztartási alumíniumfóliát nagyrészt közvetlenül a felhasználók részére értékesítették. Ennek alapján nincs arra utaló jel, hogy az intézkedések bevezetése hátrányosan érintené az importőrök/kereskedők helyzetét.

5.   Beszerzési források

(183)

Egyes érdekelt felek az állították, hogy az uniós gazdasági ágazat nem rendelkezik elegendő kapacitással a teljes uniós kereslet kielégítésére. Az említett felek ezért azzal érveltek, hogy a Brazíliával és Kínával szembeni intézkedések fenntartása és ugyanakkor Oroszországgal szemben végleges intézkedések kivetése esetén az Unió ellátási hiánnyal kerülne szembe, ami növelné a háztartási alumíniumfólia árát. Ennek következtében az áttekercselőknek is növelniük kellene a fogyasztói tekercsek árát a fogyasztók kárára.

(184)

Ezen érvelésre válaszul a vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat többletkapacitással rendelkezik, és képes növelni a háztartási alumíniumfólia gyártását és értékesítését az Unióban. Rendelkezésre állnak továbbá más beszerzési források is, például Törökország, Örményország, valamint Dél-Afrika. Végül emlékeztetni kell arra is, hogy a dömpingellenes intézkedések célja egyenlő versenyfeltételek megteremtése az Unióban, és nem a kínai és oroszországi behozatal akadályozása, hanem annak biztosítása, hogy az tisztességes árakon kerüljön az uniós piacra.

6.   Egyéb érvek

(185)

Az egyik érdekelt fél azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nem fűződik a továbbiakban érdeke a háztartási alumíniumfóliához, ezért az egyetlen lehetősége az importált háztartási alumíniumfólia felhasználása. A vizsgálat azonban rámutatott, hogy a mintába felvett legnagyobb uniós gyártó kizárólag háztartási alumíniumfóliát gyártott. A mintába felvett egyéb uniós gyártók esetében azt állapították meg, hogy gyártólétesítményeiket háztartási alumíniumfólia és továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia gyártására egyaránt használják. Az említett egyéb uniós gyártók a figyelembe vett időszak során viszonylag állandó arányt tartott fenn a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia és a háztartási alumíniumfólia között a gyártás és az értékesítés tekintetében. A vizsgálat tehát nem erősítette meg azokat az állításokat, hogy az uniós gazdasági ágazatnak megszűnt az érdeke a háztartási alumíniumfólia tekintetében és a Bizottság elutasította az állítást.

7.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(186)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínai Népköztársaságból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

H.   DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(187)

Minden felet tájékoztattak azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javasolni kívánja a meglévő intézkedések fenntartását, illetve indokolt esetben azok mértékének módosítását. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(188)

A fentiekből az következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a 925/2009/EK rendelettel a Kínából származó egyes alumíniumfóliák behozatalára bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Ezzel ellentétben a Brazíliából származó behozatalra vonatkozó intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni.

(189)

Ha a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, a vállalat kérheti ezen egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (11). A kérelemnek tartalmaznia kell az összes releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát. Amennyiben a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatással kapcsolatos tájékoztató értesítés kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(190)

Ez a rendelet összhangban van az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre a legalább 0,008 mm, de 0,018 mm-t meg nem haladó vastagságú, alátét nélkül, legfeljebb hengerelt, 650 mm-nél nem szélesebb tekercsekben kiszerelt, 10 kg-ot meghaladó tömegű, jelenleg az ex 7607 11 19 KN-kód (7607111910 TARIC-kód) alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból származó alumíniumfóliára.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékekre vonatkozó, vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Ország

Vállalat

Dömpingellenes vám

TARIC-kiegészítő kód

Kína

Alcoa (Shanghai) Aluminium Products Co., Ltd., Shanghai és Alcoa (Bohai) Aluminium Industries Co., Ltd.

6,4 %

A944

Shandong Loften Aluminium Foil Co., Ltd.

20,3 %

A945

Zhenjiang Dingsheng Aluminium Co., Ltd

24,2 %

A946

Minden más vállalat

30,0 %

A999

(3)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

(4)   A (2) bekezdésben említett vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel az említett számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt alábbi nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) alumíniumfóliát a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő a Kínai Népköztársaságban. Kijelentem, hogy az e számlán megadott információ teljes és megfelel a valóságnak.” Amennyiben ilyen számla nem kerül bemutatásra, úgy az összes többi vállalatra érvényes vámtételt kell alkalmazni.

(5)   A Brazíliából származó, az 1. cikk (1) bekezdésében említett termék behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszűnik.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  A Tanács 2009. szeptember 24-i 925/2009/EK rendelete az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 262., 2009.10.6., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2009. október 5-i 2009/736/EK határozata a többek között Brazíliából származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról (HL L 262., 2009.10.6., 50. o.).

(4)  Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (HL C 49., 2014.2.21., 7. o.).

(5)  Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések hatályvesztéséről (HL C 350., 2014.10.4., 22. o.).

(6)  Értesítés a Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 350., 2014.10.4., 11. o.).

(7)  Értesítés az Oroszországból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 354., 2014.10.8., 14. o.).

(8)  A Bizottság 2015. július 3-i (EU) 2015/1081 végrehajtási rendelete az Oroszországból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 175., 2015.7.4., 14. o.).

(9)  A Bizottság 2015. december 17-i (EU) 2015/2385 végrehajtási rendelete az Oroszországból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (lásd e Hivatalos Lap 91. oldalát).

(10)  A 12,2 %-os áralákínálási ráta megállapítása során figyelembe vették, hogy a felülvizsgálati időszak első három hónapjában a vámtételek 4 %-ot tettek ki, később pedig 7,5 %-ra emelkedtek. A jelenleg hatályos 7,5 %-os vámtételnek a teljes időszakra történő alkalmazása esetén elhanyagolható lenne a hatás, mivel az áralákínálási ráta csak 0,5 %-kal csökkenne.

(11)  European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, Rue de la Loi/Wetstraat 170, 1040 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË.


Top