EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014R0625

A Bizottság 625/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( 2014. március 13. ) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetőkre, szponzorokra, eredeti hitelezőkre és értékpapírosítást kezdeményező intézményekre vonatkozóan az átruházott hitelkockázattal szembeni kitettségekkel kapcsolatos követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok útján történő kiegészítéséről EGT-vonatkozású szöveg

HL L 174., 2014.6.13, p. 16–25 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 06/11/2023; hatályon kívül helyezte: 32023R2175

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2014/625/oj

13.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/16


A BIZOTTSÁG 625/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. március 13.)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetőkre, szponzorokra, eredeti hitelezőkre és értékpapírosítást kezdeményező intézményekre vonatkozóan az átruházott hitelkockázattal szembeni kitettségekkel kapcsolatos követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok útján történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 410. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A gazdasági érdekeltség megtartásának célja, hogy összehangolja az értékpapírosított kitettségek hitelkockázatát átruházó, illetve vállaló felek érdekeit. Ha egy szervezet saját kötelezettségeit értékpapírosítja, az érdekek összehangolása automatikusan megvalósul attól függetlenül, hogy a végső kötelezett biztosítékkal fedezi-e adósságát. Ha a hitelkockázat továbbra is egyértelműen az értékpapírosítást kezdeményezőt terheli, az értékpapírosítást kezdeményezőnek nem szükséges megtartania az érdekeltséget, és ez nem javítaná addigi pozícióját.

(2)

Tisztázni kell azt, hogy mikor feltételezhető az átruházott hitelkockázattal szembeni kitettség fennállása bizonyos egyedi esetekben, amelyekben az intézményeknek – ha nem értékpapírosítást kezdeményezőként, szponzorként vagy eredeti hitelezőként járnak el – egy értékpapírosítási pozíció hitelkockázatával szemben kitettségük keletkezhet, ideértve azokat az eseteket is, amikor az intézmények egy értékpapírosítási ügyletben a származtatott instrumentumban részt vevő, fedezetet nyújtó, vagy likviditási hitelkeretet nyújtó partner szerepét töltik be, vagy a kereskedési könyvben árjegyzés céljából értékpapírosítási pozíciókat tartanak.

(3)

Az újra-értékpapírosítási ügyletekben a hitelkockázat átruházására az eszközök első értékpapírosításának szintjén, valamint az ügylet második, „átcsomagolt” szintjén kerül sor. Az ügylet két szintje, valamint a hitelkockázat átruházásának ennek megfelelő két esete az e rendeletben meghatározott követelmények tekintetében független egymástól. A nettó gazdasági érdekeltség megtartását, valamint a kellő gondosságot az ügylet egyes szintjein azoknak az intézményeknek kell biztosítaniuk, amelyeknek az adott szinten áthárított hitelkockázattal szemben kitettségük keletkezik. Ezért ha egy intézménynek csak az ügylet második, „átcsomagolt” szintjével szemben keletkezik kitettsége, akkor a nettó gazdasági érdekeltség megtartásával és a kellő gondossággal kapcsolatos követelmények az adott intézményre csak az ügylet második szintjével összefüggésben vonatkoznak. Ugyanazon az újra-értékpapírosítási ügyleten belül azoknak az intézményeknek, amelyeknek az eszközök értékpapírosítása első szintjével szemben keletkezik kitettségük, a megtartásra és a kellő gondosságra vonatkozó követelményeknek az ügyleten belüli értékpapírosítás első szintjén kell megfelelniük.

(4)

Részletesebben meg kell határozni az érdekeltség megtartására vonatkozó kötelezettségvállalás alkalmazását, ezen belül több értékpapírosítást kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező esetén a megfelelés feltételeit, továbbá a megtartás különböző lehetőségeit, a kockázatmegtartási követelmények kezdeményezéskori és folyamatos mérésének módját, valamint a mentességek alkalmazásának módját.

(5)

Az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontja rögzíti az érdekeltség megtartására vonatkozó követelmény teljesítésének lehetőségeit. E rendelet részletesen ismerteti az egyes említett lehetőségek teljesítésének módjait.

(6)

Az érdekeltség megtartása a megtartás szintetikus vagy függő formájában is megvalósítható akkor, ha az alkalmazott módszer teljes mértékben megfelel az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott lehetőségek valamelyikének és azzal a megtartás szintetikus vagy függő formája egyenértékűnek tekinthető, továbbá ha a tájékoztatási követelmények teljesítése biztosítható.

(7)

Tilos a megtartott érdekeltség fedezése vagy értékesítése, ha az veszélyezteti a kockázatmegtartási követelmények céljának elérését, ami azt jelenti, hogy az ilyen technika engedélyezhető, ha az érdekeltséget megtartó fél számára nem nyújt fedezetet sem a megtartott értékpapírosítási pozíció, sem a megtartott kitettség hitelkockázatával szemben.

(8)

A nettó gazdasági érdekeltség folyamatos fenntartása érdekében az intézményeknek biztosítaniuk kell azt, hogy az értékpapírosítási struktúra ne tartalmazzon olyan beágyazott mechanizmust, amelynek révén a kezdeményezéskori kockázatmegtartási minimumkövetelmény szükségszerűen az átruházott érdekeltségnél gyorsabb ütemben csökkenne. Hasonlóképpen a megtartott érdekeltség a cash-flow szempontjából nem élvezhet elsőbbséget úgy, hogy a visszafizetéséből vagy amortizációjából származó előny következtében aránya az értékesített ügyletrészsorozatok vagy értékpapírosított kitettségek mindenkori névértékének 5 %-a alá csökkenjen. Ezenfelül az értékpapírosítási pozícióval szemben kitettséget vállaló intézménynek nyújtott hitelezési támogatás nem csökkenhet aránytalanul az alapul szolgáló kitettségekkel kapcsolatos törlesztés üteméhez képest.

(9)

Lehetővé kell tenni az intézmények számára, hogy a külső hitelminősítő intézeteken (KHMI-ken) kívüli harmadik felek által kidolgozott pénzügyi modelleket alkalmazzanak annak érdekében, hogy csökkenthessék a kellő gondossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésével járó adminisztrációs terheket és megfelelési költségeket. Az intézmények csak akkor alkalmazhatnak harmadik fél által kidolgozott pénzügyi modelleket, ha a befektetés előtt megfelelő körültekintéssel validálták a modellek vonatkozó feltételezéseit és felépítését, továbbá ismerik azok módszertanát, feltételezéseit és eredményeit.

(10)

Elengedhetetlen annak részletesebb meghatározása, hogy az intézmények milyen gyakran vizsgálják felül e követelmények teljesítését, továbbá meg kell határozni az arra vonatkozó értékelés módját, hogy indokolt-e eltérő szabályzatokat és eljárásokat alkalmazni a kereskedési könyvre és a nem kereskedési könyvre, valamint az akkor végzendő megfelelőségi értékelés módját, amikor a pozíciók a korrelációkereskedési portfólióhoz kapcsolódnak, emellett tisztázni kell az 575/2013/EU rendelet 406. cikkében szereplő egyes fogalmakat is, például a „kockázati jellemzők” és a „strukturális jellemzők” fogalmát.

(11)

Az 575/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdése alapján a harmadik országban letelepedett, az 575/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően a konszolidációba bevont szervezeteknél, amelyekre a kiegészítő kockázati súlyok alkalmazási köre közvetlenül nem terjed ki, bizonyos körülmények között, például a kereskedési könyvben árjegyzés céljából tartott kitettségek esetén nem vélelmezhető az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének megsértése. Egy intézmény esetében nem vélelmezhető az említett cikk megsértése akkor, ha e kereskedési könyvi kitettségek vagy pozíciók nem jelentősek és a kereskedési tevékenységen belüli részesedésük nem aránytalanul nagy, feltéve, hogy a szervezet beható ismeretekkel rendelkezik az érintett kitettségekről és pozíciókról, továbbá formális szabályzatokat és eljárásokat alkalmaz, amelyek az adott szervezet és a csoport általános kockázati profiljához mérten megfelelőek és arányosak.

(12)

Az értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos kellő gondosság érvényesülése érdekében a befektetőket előzetesen és folyamatosan tájékoztatni kell az érdekeltség megtartására vállalt kötelezettség mértékéről, továbbá minden érdemi jelentőségű adatról, ezen belül az alapul szolgáló kitettség hitelminőségéről és teljesítményéről. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érdekeltséget megtartó fél azonosító adataira, a választott megtartási lehetőségre, valamint a gazdasági érdekeltség megtartására vonatkozó eredeti és folyamatos kötelezettségvállalásra. Az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének (3)–(4) bekezdésében meghatározott mentességek alkalmazásakor egyértelmű tájékoztatást kell adni azokról az értékpapírosított kitettségekről, amelyekre a kockázatmegtartási követelmények nem alkalmazandók, és indokolni kell az alkalmazás mellőzését.

(13)

Ez a rendelet az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, EBH) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(14)

Az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI KOCKÁZATTAL SZEMBENI KITETTSÉG

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„érdekeltséget megtartó fél”: az értékpapírosítást kezdeményezőként, szponzorként vagy eredeti hitelezőként eljáró szervezet, amely az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének (1) bekezdése szerint nettó gazdasági érdekeltséget tart meg az értékpapírosításban;

b)

„a megtartás szintetikus formája”: a gazdasági érdekeltség megtartása származtatott instrumentum útján;

c)

„a megtartás függő formája”: a gazdasági érdekeltség megtartása a megtartás azonnali érvényesítését biztosító hitellevél, garancia vagy hasonló hitelezési támogatás nyújtása útján;

d)

„vertikális ügyletrészsorozat”: olyan ügyletrészsorozat, amelynek alapján az ügyletrészsorozat tulajdonosának az értékpapírosítási ügyleten belül kibocsátott egyes ügyletrészsorozatok hitelkockázatával szemben arányos kitettsége keletkezik.

II. FEJEZET

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓHOZ KAPCSOLÓDÓ HITELKOCKÁZATTAL SZEMBENI KITETTSÉG

2. cikk

Az értékpapírosítási pozícióhoz kapcsolódó hitelkockázattal szembeni kitettség esetei

(1)   Ha egy intézmény egy értékpapírosítási ügyletben a hitelderivatíva partner, illetve a fedezetet nyújtó, vagy likviditási hitelkeretet nyújtó partner szerepét tölti be, akkor úgy kell tekinteni, hogy egy értékpapírosítási pozíció hitelkockázatával szemben akkortól keletkezik kitettsége, amikortól az értékpapírosított kitettség vagy értékpapírosítási pozíció hitelkockázata a származtatott ügyletet, a fedezeti ügyletet vagy a likviditási hitelkeretet terheli.

(2)   Az 575/2013/EU rendelet 405. és 406. cikkének alkalmazásában ha egy likviditási hitelkeret teljesíti az 575/2013/EU rendelet 255. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételeket, akkor nem tekinthető úgy, hogy a likviditást nyújtónak kitettsége keletkezik az értékpapírosítási pozíció hitelkockázatával szemben.

(3)   A többszintű újra-értékpapírosítással vagy a több elkülöníthető alapul szolgáló ügyletre épülő értékpapírosítással összefüggésben úgy kell tekinteni, hogy az intézménynek csak azon egyedi értékpapírosítási pozíció vagy ügylet hitelkockázatával szemben keletkezik kitettsége, amellyel szemben kitettséget vállal.

(4)   Egy intézménnyel szemben konszolidált alapon az 575/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdése szerint nem vélelmezhető az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének megsértése, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a)

az értékpapírosítási pozícióval rendelkező szervezet harmadik országban letelepedett, és az 575/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően a konszolidált csoportba tartozik;

b)

az értékpapírosítási pozíciókat az a) pontban említett szervezet kereskedési könyvében árjegyzés céljából tartják;

c)

az értékpapírosítási pozíciók az a) pontban említett csoport kereskedési könyvének kockázati profilját tekintve nem jelentősek, és a csoport kereskedési tevékenységén belüli részesedésük nem aránytalanul nagy.

III. FEJEZET

NETTÓ GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉG MEGTARTÁSA

3. cikk

Jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltséget megtartó felek

(1)   A megtartott jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség nem osztható meg az érdekeltséget megtartó felek különböző típusai között. A jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség megtartására vonatkozó követelményt teljes egészében az alábbiak valamelyikének kell teljesítenie:

a)

az értékpapírosítást kezdeményezőnek vagy kezdeményezőknek;

b)

a szponzornak vagy szponzoroknak;

c)

az eredeti hitelezőnek vagy hitelezőknek.

(2)   Ha az értékpapírosított kitettségek több értékpapírosítást kezdeményezőnek betudhatóan jönnek létre, akkor a kockázatmegtartási követelményt valamennyi értékpapírosítást kezdeményezőnek teljesítenie kell a teljes értékpapírosított kitettség azon része tekintetében, amelyre vonatkozóan értékpapírosítást kezdeményez.

(3)   Ha az értékpapírosított kitettségek több eredeti hitelezőnek betudhatóan jönnek létre, akkor a kockázatmegtartási követelményt valamennyi eredeti hitelezőnek teljesítenie kell a teljes értékpapírosított kitettség azon része tekintetében, amelyre vonatkozóan eredeti hitelező.

(4)   A (2) és (3) bekezdéstől eltérően akkor, ha az értékpapírosított kitettség több értékpapírosítást kezdeményezőnek vagy eredeti hitelezőnek betudhatóan keletkezik, a kockázatmegtartási követelményt egyetlen értékpapírosítást kezdeményező vagy eredeti hitelező is teljesítheti, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:

a)

a programot vagy értékpapírosítási rendszert az értékpapírosítást kezdeményező vagy eredeti hitelező hozta létre és működteti;

b)

a programot vagy értékpapírosítási rendszert az értékpapírosítást kezdeményező vagy eredeti hitelező hozta létre, és a teljes értékpapírosított kitettségben 50 % feletti részesedéssel rendelkezik.

(5)   Ha az értékpapírosított kitettségekhez több szponzor kapcsolódik, akkor a kockázatmegtartási követelményt az alábbiak egyikének kell teljesítenie:

a)

annak a szponzornak, amelynek a gazdasági érdekeltsége a befektetőkével a leginkább összhangban áll, amelyet a több szponzor objektív kritériumok, többek között a díjstruktúra, a program vagy értékpapírosítási rendszer létrehozásában és működtetésében való részvétel, valamint az értékpapírosítások hitelkockázatával szembeni kitettség alapján állapít meg;

b)

az egyes szponzoroknak a szponzorok számához viszonyított arányban.

4. cikk

A kockázatmegtartási követelmény szintetikus vagy függő formában történő teljesítése

(1)   A kockázatmegtartási követelmény teljesíthető az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdésnek második albekezdésében meghatározott lehetőségekkel egyenértékű szintetikus vagy függő formában akkor, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a)

a megtartott rész minimálisan teljesíti az ahhoz a lehetőséghez tartozó követelményt, amellyel a megtartás szintetikus vagy függő formája egyenértékűnek tekinthető;

b)

az érdekeltséget megtartó fél egyértelműen tájékoztatást adott a jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség az adott módon történő, folyamatos megtartásáról, a tájékoztatásban megjelölte a megtartás formáját, az annak meghatározására alkalmazott módszert, valamint az említett lehetőségek egyikével való egyenértékűséget.

(2)   Ha az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézettől eltérő szervezet szintetikus vagy függő formában érdekeltséget megtartó félként jár el, akkor a szintetikus vagy függő formában megtartott érdekeltség egészét készpénzbiztosítékkal kell fedezni, és elkülönülten, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 13. cikkének (8) bekezdésében említett ügyfél-pénzeszközként kell tartani.

5. cikk

a) megtartási lehetőség: arányos megtartás a befektetőknek eladott vagy a befektetőkre átruházott ügyletrészsorozatok mindegyikében

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett lehetőség, a befektetőknek eladott vagy a befektetőkre átruházott minden egyes ügyletrészsorozat névértéke legalább 5 %-ának megtartása az alábbi módokon is teljesülhet:

a)

Legalább 5 % megtartása a minden egyes értékpapírosított kitettség névértékéből, feltéve, hogy e kitettségek hitelkockázatának besorolása megegyezik (pari passu) az ugyanazon kitettségekre vonatkozóan értékpapírosított hitelkockázatéval, vagy annál alacsonyabb besorolású. Az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 13. pontjában meghatározott rulírozó értékpapírosítás esetében erre az értékpapírosítást kezdeményező érdekeltségének megtartása útján kerül sor, feltételezve, hogy az értékpapírosítást kezdeményező érdekeltsége elérte az egyes értékpapírosított kitettségek legalább 5 %-át, és besorolása megegyezett az ugyanazon kitettségekre vonatkozóan értékpapírosított hitelkockázatéval, vagy annál alacsonyabb besorolású volt;

b)

Valamely ABCP program keretében nyújtott, a szerződésben meghatározott többlépcsős kifizetési sorrendben esetlegesen előre sorolt likviditási hitelkeret, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

i.

a likviditási hitelkeret az értékpapírosított kitettségek hitelkockázatának 100 %-át fedezi;

ii.

a likviditási hitelkeret a hitelkockázatot addig fedezi, amíg az érdekeltséget megtartó félnek az adott likviditási hitelkeret útján az érintett értékpapírosítási pozícióra vonatkozóan meg kell tartania a gazdasági érdekeltséget;

iii.

a likviditási hitelkeretet az értékpapírosítási ügylethez tartozó értékpapírosítást kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező nyújtja;

iv.

az ilyen értékpapírosítással szemben kitettséget vállaló intézmény hozzáfér a megfelelő információkhoz, amelyek alapján az i–iii. pontban foglaltak teljesülését ellenőrizheti.

c)

Vertikális ügyletrészsorozat, amelynek névértéke eléri az értékpapírok kibocsátott ügyletrészsorozatai teljes névértékének legalább 5 %-át.

6. cikk

b) megtartási lehetőség: az értékpapírosítást kezdeményező érdekeltségének megtartása rulírozó kitettség esetén

Az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett megtartás teljesülhet az egyes értékpapírosított kitettségek névértékéből legalább 5 % megtartásával, feltéve, hogy az ilyen kitettségek megtartott hitelkockázatának besorolása megegyezik (pari passu) az ugyanazon kitettségekre vonatkozóan értékpapírosított hitelkockázatéval, vagy annál alacsonyabb besorolású.

7. cikk

c) megtartási lehetőség: véletlenszerűen kiválasztott kitettségek megtartása

(1)   A megtartott és értékpapírosított kitettségeknek egy legalább 100 potenciálisan értékpapírosítandó kitettséget tartalmazó, az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdése második albekezdésének c) pontjában említett halmazból történő véletlenszerű kiválasztása kellő változatosságot biztosít a megtartott érdekeltség túlzott koncentráltságának elkerüléséhez. A kiválasztási eljárás előkészítésekor az érdekeltséget megtartó fél megfelelő mennyiségi és minőségi tényezőket vesz figyelembe annak érdekében, hogy biztosítsa a véletlenszerűséget a megtartott és értékpapírosított kitettségek megkülönböztetésében. A véletlenszerűen kiválasztott kitettségekben érdekeltséget megtartó fél a kitettségek kiválasztásakor adott esetben figyelembe vesz olyan tényezőket, mint az évjárat, a termék, a földrajzi jellemzők, a kezdeményezés napja, a lejárat napja, a hitelfedezeti ráta, az ingatlan típusa, a gazdasági ágazat, valamint a hitel fennálló egyenlege.

(2)   Az érdekeltséget megtartó fél eltérő időpontokban nem jelölhet meg megtartott kitettségként különböző egyedi kitettségeket, kivéve akkor, ha ez egy olyan értékpapírosítással kapcsolatos kockázatmegtartási követelmény teljesítéséhez szükséges, amelyben az értékpapírosított kitettségek időben változnak az értékpapírosításba bevont új kitettségek, vagy az egyes értékpapírosított kitettségek szintjének változása miatt.

8. cikk

d) megtartási lehetőség: az első veszteségviselő ügyletrészsorozat megtartása

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett lehetőség, az első veszteségviselő ügyletrészsorozat megtartása mérlegen belüli és mérlegen kívüli pozíciók útján, valamint az alábbiak bármelyikével is teljesíthető:

a)

az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti függő megtartási forma vagy ABCP program keretében nyújott likviditási hitelkeret, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

i.

legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenlő;

ii.

az értékpapírosítással kapcsolatban első veszteségviselő pozíciónak minősül;

iii.

az érdekeltség megtartására vállalt kötelezettség teljes időtartamára fedezetet nyújt a hitelkockázatra;

iv.

az értékpapírosítási ügylethez tartozó értékpapírosítást kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező nyújtja;

v.

az ilyen értékpapírosítással szemben kitettséget vállaló intézmény hozzáfér a megfelelő információkhoz, amelyek alapján az i–iv. pontban foglaltak teljesülését ellenőrizheti.

b)

a hitelminőség-javítás egyik formájaként többszörös biztosítéknyújtás, ha a többszörös biztosítéknyújtás első veszteségviselést jelent az értékpapírosítás keretében kibocsátott ügyletrészsorozatok névértékének legalább 5 %-ára vonatkozóan.

(2)   Ha az első veszteségviselő ügyletrészsorozat meghaladja az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-át, akkor az érdekeltséget megtartó fél az első veszteségviselő ügyletrészsorozatnak csak egy részét tarthatja meg, ha az legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenlő.

(3)   A kockázatmegtartási követelménynek az értékpapírosítási rendszer szintjén történő teljesítése céljából az intézmények nem vehetik figyelembe az olyan alapul szolgáló ügyletek meglétét, amelyekben az értékpapírosítást kezdeményezők vagy eredeti hitelezők ügyleti szintű első veszteségviselő kitettséget tartanak meg.

9. cikk

e) megtartási lehetőség: első veszteségviselés megtartása minden értékpapírosított kitettségben

(1)   Az egyes értékpapírosított kitettségek szintjén az első veszteségviselő kitettségnek a 405. cikk (1) bekezdése második albekezdésének e) pontja szerinti megtartását úgy kell alkalmazni, hogy a megtartott hitelkockázat minden esetben alárendelt helyzetben legyen az azonos kitettségekkel kapcsolatban értékpapírosított hitelkockázathoz képest.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megtartás úgy is teljesíthető, ha az alapul szolgáló kitettségeket az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező diszkontált értéken eladja, ahol a diszkontált összeg legalább az egyes kitettségek 5 %-ának felel meg, és a diszkontált eladási összeg csak akkor téríthető vissza az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező részére, ha nem fedezi az értékpapírosított kitettségekhez kapcsolódó hitelkockázattal összefüggésben keletkezett veszteségeket.

10. cikk

A megtartás mértékének meghatározása

(1)   A nettó gazdasági érdekeltség megtartásának mértéke az alábbi kritériumok alapján határozható meg:

a)

a kezdeményezés a kitettségek első értékpapírosításának időpontját jelenti;

b)

a megtartás mértékének kiszámítása névértékek alapján történik, az eszközök beszerzési ára nem vehető figyelembe;

c)

az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 1. pontjában meghatározott értékpapírosítási felár nem vehető figyelembe az érdekeltséget megtartó fél nettó gazdasági érdekeltségében;

d)

egy értékpapírosítási ügylet teljes élettartama során ugyanazt a nettó gazdasági érdekeltség kiszámításához választott megtartási lehetőséget és módszert kell alkalmazni, kivéve akkor, ha annak módosítását kivételes körülmények indokolják, és a módosítás célja nem a megtartott érdekeltség összegének csökkentése.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott kritériumokon túl – feltéve, hogy nincs olyan beágyazott mechanizmus, amelynek révén a kezdeményezéskor megtartott érdekeltség az átruházott érdekeltségnél gyorsabb ütemben csökkenne –, nem tekinthető úgy, hogy a kockázatmegtartási követelmény teljesítését befolyásolja a megtartás pénzáramlás- vagy veszteségallokáció útján történő amortizációja, amely idővel a megtartás mértékét ténylegesen csökkenti. Az érdekeltséget megtartó fél számára nem írható elő, hogy megtartott érdekeltségét a legalább 5 %-os mértékig pótolja vagy korrigálja, ha a kitettségein veszteséget realizál vagy megtartott pozíciójára veszteséget allokál.

11. cikk

A kitettségek le nem hívott, hitelkeret formájában megtartott részének meghatározása

A hitelkerethez, ezen belül a hitelkártyához kapcsolódóan megtartandó nettó gazdasági érdekeltséget kizárólag a már lehívott, realizált vagy kapott összegek alapján kell kiszámítani, és ezen összegek változásainak megfelelően korrigálni kell.

12. cikk

A megtartott érdekeltség fedezésének vagy eladásának tilalma

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében a megtartott nettó gazdasági érdekeltséggel kapcsolatos hitelkockázat-mérséklés, rövid pozíció, valamint egyéb fedezési vagy eladási művelet mellőzésére vonatkozóan előírt kötelezettséget a kockázatmegtartási követelmény céljára, valamint az ügylet gazdasági tartalmára tekintettel kell alkalmazni. A nettó gazdasági érdekeltség fedezése nem minősül az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti fedezésnek és ennek megfelelően kizárólag akkor engedélyezhető, ha az érdekeltséget megtartó fél számára nem nyújt fedezetet sem a megtartott értékpapírosítási pozíció, sem a megtartott kitettség hitelkockázatával szemben.

(2)   Az érdekeltséget megtartó fél a megtartott kitettséget vagy értékpapírosítási pozíciót biztosítékként felhasználhatja biztosított finanszírozás céljára, ha ezzel a megtartott kitettség vagy értékpapírosítási pozíció hitelkockázatát nem ruházza át harmadik félre.

13. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének (1) bekezdése alóli mentességek

Az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének (4) bekezdésében említett ügyletek kiterjednek az olyan korrelációkereskedési portfólióban szereplő értékpapírosítási pozíciókra, amelyek az 575/2013/EU rendelet 338. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kritériumnak megfelelő referenciainstrumentumok, vagy alkalmasak a korrelációkereskedési portfólióba való bevonásra.

14. cikk

Konszolidált alapon teljesített kockázatmegtartási követelmény

A kockázatmegtartási követelményt az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének (2) bekezdése szerint a kapcsolódó EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság konszolidált helyzete alapján teljesítő intézmény – amennyiben az érdekeltséget megtartó fél már nem tartozik a konszolidált alapú felügyelet hatálya alá – biztosítja, hogy a továbbra is a konszolidált alapú felügyelet hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet a követelmény folyamatos teljesítése érdekében vállalja az értékpapírosítással szembeni kitettséget.

IV. FEJEZET

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓHOZ KAPCSOLÓDÓ KITETTSÉGET VÁLLALÓ INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ, A KELLŐ GONDOSSÁGOT MEGHATÁROZÓ KÖVETELMÉNYEK

15. cikk

Kiszervezés és egyéb általános szempontok

(1)   Az egyes értékpapírosítandó kitettségekkel kapcsolatos információk hiányában, például ha a kitettségek az értékpapírosításukat megelőzően halmozódnak, vagy meglévő rulírozó értékpapírosítás keretében helyettesíthetők, úgy kell tekinteni, hogy egy intézmény a kellő gondosságra vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 406. cikkében említett kötelezettségeit az egyes értékpapírosítási pozíciók tekintetében külön, az ilyen kitettségek elismerhetőségi kritériumai alapján teljesíti.

(2)   Az 575/2013/EU rendelet 406. cikkében meghatározott kötelezettségek teljesítését szolgáló egyes feladatok, többek között a nyilvántartás kiszervezése esetén az értékpapírosítás kockázataival szemben kitettséget vállaló intézmény teljes körű ellenőrzést tart fenn az eljárás felett.

16. cikk

A kockázati jellemzők és strukturális jellemzők meghatározása

(1)   Az egyes értékpapírosítási pozícióknak az 575/2013/EU rendelet 406. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett kockázati jellemzői közé többek között az alábbi leginkább megfelelő és lényeges jellemzők tartoznak:

a)

az ügyletrészsorozat rangsorban elfoglalt helye;

b)

cash flow profil;

c)

meglévő minősítés;

d)

hasonló ügyletrészsorozatok korábbi teljesítménye;

e)

az értékpapírosítás dokumentációjában szereplő ügyletrészsorozathoz kapcsolódó kötelezettségek;

f)

hitelminőség-javítás.

(2)   Az értékpapírosítási pozíciók alapjául szolgáló kitettségeknek az 575/2013/EU rendelet 406. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett kockázati jellemzői közé a leginkább megfelelő és lényeges jellemzők tartoznak, többek között a lakóingatlant terhelő jelzáloggal szembeni kitettségekkel összefüggésben az 575/2013/EU rendelet 406. cikkének (2) bekezdésében említett teljesítményadatok. Az intézmények megfelelő és összehasonlítható mérőszámokat állapítanak meg az egyéb eszközosztályok kockázati jellemzőinek elemzéséhez.

(3)   Az 575/2013/EU rendelet 406. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett egyéb strukturális jellemzők közé a származtatott instrumentumok, a garanciák, a hitellevelek, valamint a hitelezési támogatás hasonló formái tartoznak.

17. cikk

A felülvizsgálat gyakorisága

Egy értékpapírosítási pozícióval szembeni kitettség keletkezését követően az intézmények az 575/2013/EU rendelet 406. cikkének való megfelelőségüket legalább évente felülvizsgálják, valamint haladéktalanul akkor, ha tudomást szereznek az értékpapírosításhoz kapcsolódó dokumentációban foglalt kötelezettségek megsértéséről, vagy az alábbiak bármelyikének lényeges változásáról:

a)

azon strukturális jellemzők, amelyek az értékpapírosítási pozíció teljesítményére lényeges hatást gyakorolhatnak;

b)

az értékpapírosítási pozíció és az alapul szolgáló kitettség kockázati jellemzői.

18. cikk

Stressztesztek

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 406. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett stressztesztek valamennyi érintett értékpapírosítási pozícióra kiterjednek, továbbá azokat be kell építeni azon stressztesztelési stratégiákba és eljárásokba, amelyeket az intézmények alkalmaznak a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 73. cikke szerinti, a tőkemegfelelésre vonatkozó belső értékelési eljárásnak megfelelően.

(2)   Az 575/2013/EU rendelet 406. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett stressztesztelés követelményeinek teljesítése érdekében az intézmények a KHMI-k által kidolgozott pénzügyi modellek mellett egyéb harmadik felek által kidolgozott modelleket is alkalmazhatnak, ha kérésre igazolni tudják, hogy a befektetés előtt megfelelő körültekintéssel validálták a modellek vonatkozó feltételezéseit és felépítését, továbbá ismerik azok módszertanát, feltételezéseit és eredményeit.

(3)   Egy, az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 9. pontjában említett, az értékpapírosított kitettségek hitelkockázatát teljes mértékben fedező likviditási hitelkerettel támogatott ABCP programra vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 406. cikkének (1) bekezdése szerint végzett stresszteszt során az intézmények az értékpapírosított kitettségek helyett a likviditási hitelkeret nyújtójának hitelképességére vonatkozóan is végezhetnek stressztesztet.

19. cikk

A kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben szereplő kitettségek

(1)   Egy értékpapírosítási pozíciónak a kereskedési könyvben, illetve a nem kereskedési könyvben tartása önmagában nem indokolja azt, hogy az intézmény az 575/2013/EU rendelet 406. cikkében a kellő gondosságra vonatkozóan említett kötelezettségek teljesítése céljából eltérő szabályzatokat, vagy eltérő intenzitású felülvizsgálatot alkalmazzon. Annak megállapításakor, hogy indokolt-e az eltérő szabályzatok és eljárások, vagy eltérő intenzitású felülvizsgálatok alkalmazása, mérlegelni kell az egyes könyvek és az érintett értékpapírosítási pozíciók kockázati profiljára lényeges hatással bíró tényezőket, többek között a pozíciók méretét, az intézmény tőkealapjára stresszhelyzetben gyakorolt hatást, valamint az egy adott ügyletre, kibocsátóra vagy eszközosztályra koncentrálódó kockázatot.

(2)   Az intézmények biztosítják, hogy a kereskedési könyvükben és a nem kereskedési könyvükben szereplő értékpapírosítási pozíciók kockázati profilját növelő lényeges változásokat az adott értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos, kellő gondosságra vonatkozó eljárások megfelelő módosításai pontosan tükrözzék. E tekintetben az intézmények a kereskedési könyvükkel és nem kereskedési könyvükkel kapcsolatos formális szabályzatokban és eljárásokban meghatározzák azokat a körülményeket, amelyek között a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek felülvizsgálata szükséges.

20. cikk

A korrelációkereskedési portfólióban szereplő pozíciók

Az 575/2013/EU rendelet 406. cikkében foglaltakat akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a)

az értékpapírosítási pozíciókat vagy korrelációkereskedési portfólióban tartják és azok a rendelet 338. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett referenciainstrumentumok, vagy a korrelációkereskedési portfólióban szerepeltethetők;

b)

az intézmény a korrelációkereskedési portfóliójára vonatkozó tőkekövetelmény kiszámítása tekintetében megfelel az említett rendelet 377. cikkének;

c)

az intézmény a kereskedési portfóliójára vonatkozó szavatolótőke kiszámítására alkalmazott módszer révén átfogó és beható ismeretekhez jut az értékpapírosítási pozíciókban végrehajtott befektetés kockázati profiljáról;

d)

az intézmény az 575/2013/EU rendelet 406. cikkének (1) bekezdésében említett lényeges információk elemzése és nyilvántartása céljából formális szabályzatokat és eljárásokat alkalmaz, amelyek megfelelnek a korrelációkereskedési portfóliójának, továbbá az értékpapírosítási pozíciókban végrehajtott befektetés kockázati profiljához mérten arányosak.

V. FEJEZET

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐKRE, A SZPONZOROKRA ÉS AZ EREDETI HITELEZŐKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

21. cikk

Hitelnyújtási szabályzatok

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 408. cikkében foglalt kötelezettség értékpapírosítást kezdeményező és szponzor intézmények általi teljesítése nem azt jelenti, hogy az adóstípusoknak és hiteltermékeknek az értékpapírosított és nem értékpapírosított kitettségek esetében meg kell egyezniük.

(2)   Ha a szponzor és értékpapírosítást kezdeményező intézmények nem vettek részt az értékpapírosítandó kitettségekhez kapcsolódó eredeti hitelnyújtásban, vagy az értékpapírosítandó kitettségek adott típusaihoz kapcsolódó hitelnyújtással nem foglalkoznak, akkor az ilyen intézményeknek be kell szerezniük az annak értékeléséhez szükséges valamennyi információt, hogy az ilyen kitettségekkel kapcsolatos hitelnyújtás során alkalmazott kritériumok ugyanolyan megbízhatók és pontosan meghatározottak-e, mint a nem értékpapírosított kitettségeknél alkalmazott kritériumok.

22. cikk

Tájékoztatás a nettó gazdasági érdekeltség megtartására vállalt kötelezettség mértékéről

(1)   Az érdekeltséget megtartó fél az 575/2013/EU rendelet 409. cikke alapján az értékpapírosításban a nettó gazdasági érdekeltség megtartására vállalt kötelezettségének mértékéről legalább az alábbiakra kiterjedően tájékoztatja a befektetőket:

a)

az érdekeltséget megtartó fél azonosítása és annak megjelölése, hogy az érdekeltséget értékpapírosítást kezdeményezőként, szponzorként vagy eredeti hitelezőként tartja meg;

b)

az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a)–e) pontjában meghatározott lehetőségek közül valamelyiket alkalmazta-e a nettó gazdasági érdekeltség megtartására;

c)

a nettó gazdasági érdekeltség b) pont szerinti megtartásának a 10. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti megváltozása;

d)

a megtartott érdekeltség kezdeményezéskori értékének megjelölése, továbbá nyilatkozat a folyamatos megtartásra vállalt kötelezettségről, amely kizárólag az eredeti kötelezettség folyamatos teljesítésére terjed ki, és nem igényel a mindenkori névértékre vagy piaci értékre, valamint a megtartott érdekeltség értékvesztésére vagy leírására vonatkozó adatközlést.

(2)   Az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének (3) vagy (4) bekezdésében említett mentességek hatálya alá tartozó értékpapírosítási ügyletek esetében az értékpapírosítást kezdeményezőként, szponzorként vagy eredeti hitelezőként eljáró intézmény tájékoztatja a befektetőket az alkalmazandó mentességről.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett tájékoztatást megfelelően dokumentálni kell és nyilvánosságra kell hozni, kivéve a kétoldalú vagy magánügyletek esetében, amelyeknél a felek közötti tájékoztatás elegendőnek tekinthető. Az értékpapírosítási program keretében kibocsátott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatóban az érdekeltség megtartására vonatkozó kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozat szerepeltetése a követelmény megfelelő teljesítésének tekinthető.

(4)   A kezdeményezést követően a tájékoztatást az ügylet bejelentésével azonos gyakorisággal legalább évente, valamint az alábbi esetekben meg kell erősíteni:

a)

az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének (1) bekezdésében említett, az érdekeltség megtartására vállalt kötelezettség elmulasztása esetén;

b)

az értékpapírosítási pozíció teljesítményének, vagy az értékpapírosítás vagy az alapul szolgáló kitettség kockázati jellemzőinek lényeges változása esetén;

c)

az értékpapírosítás dokumentációjában szereplő ügyletrészsorozathoz kapcsolódó kötelezettségek elmulasztását követően.

23. cikk

Tájékoztatás az érdemi jelentőségű adatokról

(1)   Az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak és az eredeti hitelezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy az 575/2013/EU rendelet 409. cikke szerinti érdemi jelentőségű adatok a befektetők számára könnyen, túlzott adminisztrációs terhek nélkül hozzáférhetők legyenek.

(2)   Az 575/2013/EU rendelet 409. cikkében említett megfelelő tájékoztatást legalább évente teljesíteni kell, továbbá az alábbi esetekben:

a)

az értékpapírosítási pozíció teljesítményének, vagy az értékpapírosítás vagy az alapul szolgáló kitettség kockázati jellemzőinek lényeges változása esetén;

b)

az értékpapírosítás dokumentációjában szereplő ügyletrészsorozathoz kapcsolódó kötelezettségek elmulasztását követően.

c)

Az egyes alapul szolgáló kitettségekkel kapcsolatos adatok általában akkor tekinthetők érdemi jelentőségűnek, ha azokat hitelenként közlik, azonban egyes esetekben az adatok összesítve is közölhetők. Annak értékelésekor, hogy az összesített információ elégséges-e, olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint az alapul szolgáló halmaz részletessége valamint az, hogy a halmazba tartozó kitettségeket a halmaz alapján vagy hitelenként külön kezelik.

(3)   Az érdekeltséget megtartó fél tájékoztatási kötelezettségét az érdekeltséget megtartó félre vonatkozó egyéb jogi vagy szabályozási követelmények figyelembevételével kell teljesíteni.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).


Top