EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32012R0360

A Bizottság 360/2012/EU rendelete ( 2012. április 25. ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 114, 26.4.2012, p. 8–13 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 08 Volume 003 P. 297 - 302

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2023: This act has been changed. Current consolidated version: 25/10/2023

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/360/oj

26.4.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 114/8


A BIZOTTSÁG 360/2012/EU RENDELETE

(2012. április 25.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

e rendelet tervezetének közzétételét követően (2),

az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy rendeletben állapítsa meg azt a küszöböt, amely alatt a támogatási intézkedéseket úgy kell tekinteni, hogy azok nem felelnek meg a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott összes feltételnek, és ezért nem tartoznak a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési eljárás alá.

(2)

Az említett rendelet alapján a Bizottság többek között elfogadta a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK rendeletet (3), amely három pénzügyi évre kedvezményezettenként 200 000 EUR-ban határozza meg a csekély összegű támogatás összegének általános felső határát.

(3)

Az állami támogatási szabályoknak a Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése értelmében általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra való alkalmazásával kapcsolatos bizottsági tapasztalatok azt mutatják, hogy a csekély összegű támogatások 1998/2006/EK rendeletben meghatározott általános felső határától bizonyos esetekben eltérhet az a tényleges határ, amely alatt az ilyen vállalkozásoknak biztosított előny úgy ítélhető meg, hogy az nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet, és/vagy nem torzítja a versenyt, illetve nem fenyeget a verseny torzulásával. Az ilyen előnyöknek valószínűleg legalább egy része az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó többletköltségeket ellentételezi. Ezenkívül több, általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásának minősülő tevékenységet földrajzilag korlátozott területen végeznek. Ennélfogva helyénvaló, hogy az 1998/2006/EK rendelet mellett külön rendelet határozza meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra érvényes speciális csekély összegű támogatási szabályokat. Felső határt kell megállapítani a csekély összegű támogatás azon összegére vonatkozóan, amelyben az egyes vállalkozások meghatározott időtartam alatt részesülhetnek.

(4)

A Bizottság tapasztalatainak fényében úgy kell megítélni, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak nyújtott támogatás nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet és/vagy nem torzítja a versenyt, illetve nem fenyeget a verseny torzulásával, feltéve, hogy a kedvezményezett vállalkozás által az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásáért kapott támogatás teljes összege bármely három pénzügyi év időszakában nem haladja meg az 500 000 EUR-t. Tekintettel a közúti személyszállítási ágazat fejlődésére és az e téren nyújtott általános gazdasági érdekű szolgáltatások főként helyi jellegére, nem helyénvaló alacsonyabb felső határt alkalmazni erre az ágazatra, és indokolt az 500 000 EUR-s felső határ alkalmazása.

(5)

Az annak meghatározása céljából figyelembe veendő évek, hogy teljesül-e ez a felső határ, az érintett tagállamban az adózási szempontból a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi évek. Az érintett hároméves időszakot „gördülő” módszerrel kell értékelni, tehát minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét kell figyelembe venni. E célból figyelembe kell venni az adott tagállam által nyújtott támogatást, még akkor is, ha azt részben vagy teljesen uniós forrásokból finanszírozzák. A meghatározott csekély összeg felső határát meghaladó támogatás nem osztható fel több kisebb részre abból a célból, hogy a részek e rendelet hatálya alá tartozzanak.

(6)

Ez a rendelet kizárólag általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásához biztosított támogatásokra alkalmazandó. A kedvezményezett vállalkozást ezért írásban kell megbízni azon általános gazdasági érdekű szolgáltatással, amelyre tekintettel a támogatást nyújtják. Míg a megbízási okmánynak tájékoztatnia kell a vállalkozást a támogatáshoz kapcsolódó általános gazdasági érdekű szolgáltatásról, ugyanakkor nem szükséges részletesen tartalmaznia minden információt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozatban (4) előírtak szerint.

(7)

Tekintettel a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésének ágazatára, a halászati és akvakultúra ágazatokra, valamint a közúti árufuvarozás ágazatára alkalmazandó speciális szabályokra, arra a tényre, hogy az ezen ágazatokban működő vállalkozásokat ritkán bízzák meg általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal, valamint annak kockázatára, hogy ezen ágazatokban az e rendeletben meghatározott felső határnál alacsonyabb összegű támogatások is megfelelhetnek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, e rendelet ezen ágazatokra nem alkalmazandó. Amennyiben azonban a vállalkozások a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésének ágazatában, a halászati, az akvakultúra vagy a közúti árufuvarozási, illetve egyéb ágazatokban vagy tevékenységi területeken egyaránt működnek, ez a rendelet azokra az egyéb ágazatokra vagy tevékenységekre (mint például a tengeri hulladékgyűjtés) alkalmazandó, feltéve, hogy a tagállamok – megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése – biztosítják, hogy az e rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek e rendelet alapján nem részesülnek csekély összegű támogatásban. A tagállamok különösen úgy tehetnek eleget ennek a kötelezettségnek, hogy a csekély összegű támogatás összegét a szolgáltatásnyújtás ésszerű profitot tartalmazó költségének ellentételezésére korlátozzák. Ez a rendelet nem alkalmazandó a szénágazatra, tekintettel annak speciális jellemzőire és arra, hogy az ezen ágazatokban működő vállalkozásokat ritkán bízzák meg általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával.

(8)

Tekintettel a mezőgazdasági termékek és a nem mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása közötti hasonlóságokra, e rendelet alkalmazandó a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos feltételek. Ebből a szempontból sem a termék első eladásához szükséges, a mezőgazdasági üzemben végzett tevékenységek, mint például gabonafélék betakarítása, vágása, cséplése vagy tojások csomagolása, sem pedig a viszonteladóknak és feldolgozóknak történő első eladás nem tekinthető feldolgozásnak vagy forgalmazásnak.

(9)

A Bíróság megállapította (5), hogy ha az Unió jogszabályt alkotott valamely mezőgazdasági ágazat piacának közös szervezéséről, a tagállamok kötelesek tartózkodni olyan intézkedések meghozatalától, amelyek azt sérthetik, vagy amelyek az alól kivételeket teremthetnek. Ennél az oknál fogva a rendelet nem alkalmazható olyan támogatásra, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül megállapításra. Olyan csekély összegű támogatásra sem alkalmazható, amelyet kötelező megosztani az elsődleges termelőkkel.

(10)

E rendelet nem alkalmazható a csekély összegű exporttámogatásokra, illetve az importtermékekkel szemben a belföldi termékeket előnyben részesítő csekély összegű támogatásokra.

(11)

E rendelet nem alkalmazandó a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (6) értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra, mivel nem helyénvaló működési támogatást nyújtani szerkezetátalakítási koncepcióval nem rendelkező, nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak, és mivel nehézségek állnak fenn az ilyen típusú vállalkozásoknak nyújtott támogatás bruttó támogatástartalmának meghatározásához kapcsolódóan.

(12)

A Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó elvekkel összhangban a csekély összegű támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a vállalkozásra ruházzák.

(13)

A különböző uniós szabályokban megszabott maximális támogatási intenzitás kijátszásának elkerülése érdekében a csekély összegű támogatás ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozható állami támogatással, ha az ilyen jellegű halmozódás olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely meghaladja a csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan megállapított támogatási intenzitást.

(14)

E rendelet nem korlátozhatja az 1998/2006/EK rendelet általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozásokra való alkalmazását. A tagállamok eldönthetik, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásáért biztosított támogatásra vonatkozóan ezt a rendeletet vagy az 1998/2006/EK rendeletet alkalmazzák.

(15)

Az Altmark-ügyben hozott ítéletében (7) a Bíróság olyan feltételeket állapított meg, amelyek megvalósulása esetén az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásának ellentételezése nem minősül állami támogatásnak. Ezek a feltételek biztosítják, hogy hatékony vállalkozásoknál az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásának vonatkozásában felmerült nettó költségekre korlátozott ellentételezés a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében nem minősül állami támogatásnak. Az ezen nettó költségeken felüli ellentételezés állami támogatásnak minősül, amelyet az alkalmazandó uniós szabályok alapján összeegyeztethetőnek lehet nyilvánítani. Annak elkerülése érdekében, hogy e rendeletet az Altmark-ügyben hozott ítéletben megállapított feltételek kijátszására alkalmazzák, valamint hogy az e rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az ugyanazon általános gazdasági érdekű szolgáltatásra vonatkozó egyéb ellentételezéssel való halmozódása miatt érintse a kereskedelmet, az e rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatás ugyanazon szolgáltatással összefüggésben semmilyen más ellentételezéssel nem halmozható, függetlenül attól, hogy az Altmark-ügyben hozott ítélet értelmében állami támogatásnak minősül-e vagy sem, illetve hogy a 2012/21/EU határozat vagy a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabályról szóló bizottsági közlemény (8) értelmében összeegyeztethető állami támogatásnak minősül-e. Ennélfogva e rendelet nem alkalmazandó az olyan általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtására kapott ellentételezésre, amellyel összefüggésben más típusú ellentételezést is nyújtanak, kivéve ha az egyéb ellentételezés más csekély összegű támogatásról szóló rendeletek alapján csekély összegű támogatásnak minősül és az e rendeletben meghatározott halmozhatósági szabályokat betartják.

(16)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a csekély összegű támogatás felső határának helyes alkalmazása céljából célszerű, hogy valamennyi tagállam ugyanazt a számítási módszert alkalmazza. Az ilyen számítás megkönnyítése érdekében és a csekély összegű támogatási szabály alkalmazása jelenlegi gyakorlatának megfelelően a készpénzben nem megjelenő vissza nem térítendő támogatási összegeket bruttó támogatástartalomra számolják át. A vissza nem térítendő támogatásokon kívüli, átlátható formában nyújtott támogatások vagy a több részletben fizetendő támogatások támogatástartalmának kiszámításakor az ilyen jellegű támogatás odaítélése idején érvényes piaci kamatlábat kell alkalmazni. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egységes, átlátható és egyszerű alkalmazása érdekében e rendelet alkalmazásában a piaci kamatlábak tekintendők referencia-kamatlábnak, a jelenleg a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (9) meghatározottaknak megfelelően.

(17)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony ellenőrzés céljából célszerű, hogy e rendelet csak az átlátható formában nyújtott csekély összegű támogatásokra legyen alkalmazandó. Átlátható formában nyújtott támogatás az a támogatás, amely esetében előre kiszámítható a bruttó támogatástartalom pontos összege anélkül, hogy szükség lenne kockázatértékelés elvégzésére. Ilyen pontos számítás végezhető például vissza nem térítendő támogatás, kamattámogatások és felső határhoz kötött adómentesség esetében. A tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekintendő átlátható formában nyújtott csekély összegű támogatásnak, kivéve ha az állami tőkeinjekció teljes összege alacsonyabb a meghatározott csekély összeg felső határánál. A kockázatitőke-befektetési intézkedésekből álló támogatás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (10) alapján nem tekinthető átlátható formában nyújtott csekély összegű támogatásnak, kivéve ha az érintett kockázatitőke-befektetési program minden egyes célvállalkozásnak csupán a csekély összeg felső határáig nyújt tőkét. A hitelekből álló támogatást átlátható formában nyújtott csekély összegű támogatásként kell kezelni, amennyiben a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatok alapján számították ki.

(18)

Szükséges jogbiztonságot teremteni azon kezességvállalási programok számára, amelyekről feltételezhető, hogy nem érintik a kereskedelmet és nem torzítják a versenyt, és amelyek lehetséges hatásainak megbízható vizsgálatához elegendő adat áll rendelkezésre. E rendeletben ezért a csekély összegű támogatások 500 000 EUR összegű felső határa helyett az alapul szolgáló egyedi hitel kezességgel biztosított összegén alapuló speciális felső határról kell rendelkezni. Ezt a felső határt olyan módszer alapján kell kiszámolni, amely értékeli az életképes vállalkozásoknak nyújtott hiteleket fedező kezességvállalási programok támogatástartalmát. A kezességvállalásra vonatkozó speciális felső határ megállapításának alapjául szolgáló módszert és adatokat úgy kell meghatározni, hogy kizárják alkalmazási körükből azokat a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat, amelyeket a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás említ. Ezért ez a speciális felső határ nem alkalmazható sem a kezességvállalási programon kívül nyújtott egyedi támogatásokra, sem a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásra, sem pedig az alapul szolgáló, hitelnek nem számító ügyletekre vonatkozó olyan kezességvállalásokra, mint például a tőkeműveletekre adott garanciák. A speciális felső határt azon tény alapján kell meghatározni, hogy – figyelembe véve a 13 %-os maximális kamatszintet (nettó nemfizetési hányad), amely az uniós kezességvállalási programok tekintetében a legrosszabb esetet képviseli – a 3 750 000 EUR összegű kezességvállalás esetében úgy lehet tekinteni, hogy bruttó támogatástartalma azonos az 500 000 EUR-s csekély összegű felső határral. Csak az alapul szolgáló hitel legfeljebb 80 %-át lefedő kezességvállalások tartozhatnak e speciális felső határ hatálya alá. A tagállamok a kezességvállalás bruttó támogatástartalmának meghatározására használhatnak olyan módszertant is, amelyet a Bizottság annak bejelentése után elfogadott valamely, az állami támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet alapján, ha a jóváhagyott módszertan kifejezetten a szóban forgó kezességvállalás- és alapügylettípusra vonatkozik e rendelet alkalmazásával összefüggésben.

(19)

A tagállam által tett bejelentést követően a Bizottság megvizsgálhatja, vajon a támogatási intézkedés, amely nem tartalmaz vissza nem térítendő támogatást, kölcsönt, kezességvállalást, tőkeinjekciót, kockázatitőke-befektetést vagy felső határhoz kötött adómentességet, olyan bruttó támogatástartalomhoz vezet-e, amely nem haladja meg a csekély összeg felső határát, és ezért e rendelet rendelkezéseinek hatálya alá tartozhat.

(20)

A Bizottság feladata, hogy biztosítsa az állami támogatási szabályok betartását, különös tekintettel a csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok alapján nyújtott támogatások e szabályoknak való megfelelésére. Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított együttműködési elvnek megfelelően a tagállamoknak e feladat megvalósítását a szükséges eszközök megalkotása révén kell segíteniük annak érdekében, hogy az ugyanazon vállalkozásnak általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásáért folyósított csekély összegű támogatás teljes összege ne haladja meg az összességében megengedett felső határt. E célból és annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a más csekély összegű támogatásról szóló rendeletek alapján nyújtott csekély összegű támogatásokkal való halmozhatóságról szóló rendelkezéseknek, csekély összegű támogatás e rendelet alapján történő nyújtásakor a tagállamoknak e rendeletre hivatkozva tájékoztatniuk kell az érintett vállalkozást a támogatás összegéről és csekély összegű jellegéről. Ezen túlmenően a támogatás nyújtását megelőzően az érintett tagállamnak a vállalkozástól nyilatkozatot kell beszereznie a szóban forgó és az azt megelőző két pénzügyi év során az e rendelet vagy más csekély összegű támogatásról szóló rendelet alapján kapott egyéb csekély összegű támogatásokról. Alternatív megoldásként a tagállamok a felső határ betartását központi nyilvántartás segítségével is ellenőrizhetik.

(21)

Ez a rendelet az uniós közbeszerzési jog követelményeinek vagy a Szerződésből, illetve az uniós ágazati jogszabályokból eredő további követelményeknek a sérelme nélkül alkalmazandó.

(22)

E rendeletet alkalmazni kell az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak a rendelet hatálybalépése előtt nyújtott támogatásokra is.

(23)

A Bizottság e rendeletet a hatálybalépését követő 5 év elteltével szándékozik felülvizsgálni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1)   E rendelet a Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése értelmében általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra alkalmazandó.

(2)   E rendelet nem alkalmazandó:

a)

a 104/2000/EK tanácsi rendelet (11) hatálya alá tartozó, a halászati vagy az akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatásra;

b)

a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatásra;

c)

a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatásra, a következő esetekben:

i.

amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,

ii.

amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőkre történő teljes vagy részleges áthárítás;

d)

a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatásra, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatásra;

e)

az importárukkal szemben belföldi áru felhasználásához kötött támogatásra;

f)

a 2010/787/EU tanácsi határozat (12) értelmében a szénágazatban tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatásra;

g)

a közúti kereskedelmi árufuvarozást végző vállalkozások számára nyújtott támogatásra;

h)

a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásra.

Amennyiben a vállalkozások az első albekezdés a), b), c) vagy g) pontjában említett ágazatokban, valamint az e rendelet alkalmazásának hatálya alól ki nem zárt ágazatokban egyaránt végeznek tevékenységet, ez a rendelet csak az azokra az egyéb ágazatokra vagy tevékenységekre tekintettel nyújtott támogatásra alkalmazandó, feltéve, hogy a tagállamok – megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése – biztosítják, hogy az e rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek e rendelet alapján nem részesülnek csekély összegű támogatásban.

(3)   E rendelet alkalmazásában:

a)   „mezőgazdasági termékek”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a halászati termékeket;

b)   „mezőgazdasági termék feldolgozása”: mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amelynek eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági termék, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi eredetű termék első eladásának előkészítéséhez szükséges tevékenységeket;

c)   „mezőgazdasági termék forgalmazása”: eladás céljából történő birtoklás vagy bemutatás, eladási ajánlat, szállítás vagy a forgalomba hozatalt elősegítő bármely egyéb tevékenység, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első eladást és az első eladást előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső fogyasztónak történő eladást forgalmazásnak kell tekinteni, amennyiben az e célra fenntartott külön helyszínen történik.

2. cikk

Csekély összegű támogatás

(1)   Amennyiben az e cikk (2)–(8) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, a vállalkozás számára az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával kapcsolatosan nyújtott támogatás úgy tekintendő, hogy az nem teljesíti a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételt, ezért mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési követelmény alól.

(2)   Bármely három pénzügyi év időszakában bármely általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozás részére nyújtott csekély összegű támogatás teljes összege nem haladhatja meg az 500 000 EUR-t.

E felső határ a csekély összegű támogatás formájától függetlenül alkalmazandó, valamint tekintet nélkül arra, hogy a tagállam által nyújtott támogatást teljesen vagy részben uniós eredetű forrásokból finanszírozzák. A figyelembe veendő időszakot azon pénzügyi évek alapján kell meghatározni, amelyeket az adott vállalkozás az érintett tagállamban alkalmaz.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott felső határt készpénzben odaítélt vissza nem térítendő támogatásként kell kifejezni. Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. Ha a támogatást nem vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatástartalommal azonos.

A több részletben fizetendő támogatást az odaítélésének időpontjában érvényes értékére kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.

(4)   E rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazandó, amelyeknél előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatástartalom anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni (átlátható formában nyújtott támogatás). Ezek különösen a következők:

a)

a hitelekből álló támogatás átlátható formában nyújtott csekély összegű támogatásként tekintendő, amennyiben a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes referencia-kamatláb alapján számították ki;

b)

a tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekinthető átlátható formában nyújtott csekély összegű támogatásnak, kivéve ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összeg felső határát;

c)

a kockázatitőke-befektetési intézkedésekből álló támogatás nem tekinthető átlátható formában nyújtott csekély összegű támogatásnak, kivéve ha az érintett kockázatitőke-befektetési program minden egyes célvállalkozásnak csupán a csekély összeg felső határáig nyújt tőkét;

d)

kezességvállalási program keretében a nem nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott egyedi támogatás csak akkor kezelendő átlátható formában nyújtott csekély összegű támogatásként, ha az alapul szolgáló hitel ilyen program keretében kezességgel biztosított része vállalkozásonként nem haladja meg a 3 750 000 EUR-t. Ha az alapul szolgáló hitel kezességgel biztosított része e felső határnak csak egy hányada, a kezességvállalás bruttó támogatástartalma úgy tekintendő, hogy a (2) bekezdésben meghatározott felső határ ugyanazon hányadának felel meg. A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel 80 %-át. A kezességvállalási programok szintén átlátható formában nyújtott támogatásnak tekintendők, ha:

i.

a program végrehajtását megelőzően a kezességvállalások bruttó támogatástartalmának kiszámítására használt módszert egy másik, állami támogatásokról szóló bizottsági rendelet alapján bejelentették, és azt a Bizottság elfogadta; valamint

ii.

a jóváhagyott módszer kifejezetten e rendelet alkalmazásával összefüggésben foglalkozik a szóban forgó kezességvállalások és alapul szolgáló ügyletek típusaival.

(5)   Amennyiben az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak e rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás teljes összege meghaladja a (2) bekezdésben meghatározott felső határt, erre az összegre nem alkalmazhatók az e rendeletben biztosított előnyök, és az említett felső határt meg nem haladó töredékösszegre sem. Ilyen esetben az adott támogatási intézkedésre az e rendeletben biztosított előnyök nem igényelhetők.

(6)   Azonos elszámolható költségek tekintetében az e rendelet szerinti csekély összegű támogatás nem halmozható állami támogatással, ha az ilyen jellegű halmozódás olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely meghaladja a Bizottság által elfogadott határozatban vagy csoportmentességi rendeletben az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

(7)   Az e rendelet szerinti csekély összegű támogatás a (2) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható más csekély összegű támogatásról szóló rendeletek szerinti csekély összegű támogatással.

(8)   Az e rendelet szerinti csekély összegű támogatás nem halmozható ugyanazon általános gazdasági érdekű szolgáltatáshoz kapcsolódó bármiféle ellentételezéssel, függetlenül attól, hogy az ellentételezés állami támogatásnak minősül-e vagy sem.

3. cikk

Ellenőrzés

(1)   Amennyiben valamely tagállam e rendelet alapján csekély összegű támogatást szándékozik nyújtani egy vállalkozásnak, írásban értesítenie kell az adott vállalkozást a támogatás bruttó támogatástartalomban kifejezett előrelátható összegéről, az általános gazdasági érdekű szolgáltatásról, amelyre tekintettel a támogatást nyújtja és a támogatás csekély összegű jellegéről, kifejezetten hivatkozva e rendeletre, valamint megadva annak címét, továbbá az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését. Amennyiben e rendelet alapján a csekély összegű támogatást valamely program keretében különböző vállalkozásoknak nyújtják, és e vállalkozásoknak az említett program keretében különböző összegű egyedi támogatásokat nyújtanak, az érintett tagállam e kötelezettség teljesítése érdekében választhatja azt, hogy a vállalkozásokkal egy meghatározott, a program keretében nyújtható maximális támogatás összegének megfelelő összeget közöl. Ilyen esetben a meghatározott összeg annak megállapítására szolgál, hogy a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határt betartották-e. A támogatás nyújtását megelőzően a tagállam az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozástól írásos vagy elektronikus formában készített nyilatkozatot szerez be az érintett vállalkozás által a megelőző két pénzügyi évben és a folyó pénzügyi évben az e rendelet vagy más csekély összegű támogatásról szóló rendeletek alapján kapott valamennyi egyéb csekély összegű támogatásról.

A tagállam e rendelet alapján csak akkor nyújthat újabb csekély összegű támogatást, ha megbizonyosodott arról, hogy ezáltal az érintett vállalkozásnak nyújtott csekély összegű támogatás összege nem haladja meg a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határt, valamint teljesülnek a 2. cikk (6), (7) és (8) bekezdésében előírt halmozhatósági szabályok.

(2)   Amennyiben egy tagállam a csekély összegű támogatásokról olyan központi nyilvántartást vezet, amely teljes körűen tartalmazza a tagország bármely hatósága által az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott valamennyi csekély összegű támogatással kapcsolatos információkat, az (1) bekezdés első albekezdése attól az időponttól fogva nem alkalmazandó, hogy a nyilvántartás hároméves időszakot fed le.

(3)   A tagállamok összegyűjtik és rögzítik az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos összes információt. Minden olyan információt rögzítenek, amely szükséges annak bizonyításához, hogy e rendelet feltételei teljesültek. Az egyedi csekély összegű támogatásokkal kapcsolatos adatokat az adott támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 pénzügyi évig kell megőrizni. A csekély összegű támogatási programok adatait a program keretében nyújtott utolsó egyedi támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 évig kell megőrizni. Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 munkanapon, vagy a kérelemben rögzített hosszabb határidőn belül a Bizottság rendelkezésére bocsát minden olyan információt – különösen az egyes vállalkozások által az e rendelet és más csekély összegű támogatásról szóló rendeletek értelmében kapott csekély összegű támogatások teljes összegét –, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak a megvizsgálásához, hogy e rendelet feltételei teljesültek-e.

4. cikk

Átmeneti rendelkezések

E rendelet az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásához a hatálybalépése előtt nyújtott csekély összegű támogatásra is alkalmazandó, amennyiben az ilyen támogatás teljesíti az 1. és 2. cikkben megállapított feltételeket. Az e feltételeket nem teljesítő, általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásához biztosított támogatást a vonatkozó határozatokkal, keretszabályokkal, iránymutatásokkal és közleményekkel összhangban kell megvizsgálni.

E rendelet időbeli hatályának lejártát követően az e rendelet feltételeit teljesítő valamennyi csekély összegű támogatás további hat hónapig érvényesen végrehajtható.

5. cikk

Hatálybalépés és időbeli hatály

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. április 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 142., 1998.5.14., 1. o.

(2)  HL C 8., 2012.1.11., 23. o.

(3)  HL L 379., 2006.12.28., 5. o.

(4)  HL L 7., 2012.1.11., 3. o.

(5)  C-456/00. sz., Francia Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügy (EBHT 2002., I–11949. o.).

(6)  HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(7)  A C-280/00. sz., Altmark Trans GmbH és Regierungspräsidium Magdeburg kontra Nahverkehrsgesellschaft Altmark GmbH, az Oberbundesanwalt beim Bundesverwaltungsgericht részvételével ügy, (EBHT 2003., I-7747. o.).

(8)  HL C 8., 2012.1.11., 15. o.

(9)  HL C 14., 2008.1.19., 6. o.

(10)  HL C 194., 2006.8.18., 2. o.

(11)  HL L 17., 2000.1.21., 22. o.

(12)  HL L 336., 2010.12.21., 24. o.


Top