Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32011R1337

Az Európai Parlament és a Tanács 1337/2011/EU rendelete ( 2011. december 13. ) az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikákról, valamint a 357/79/EGK tanácsi rendelet és a 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 347, 30.12.2011, p. 7–20 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 03 Volume 037 P. 243 - 256

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/1337/oj

30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/7


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1337/2011/EU RENDELETE

(2011. december 13.)

az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikákról, valamint a 357/79/EGK tanácsi rendelet és a 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek történő továbbítását követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A szőlőterületek statisztikai felméréseiről szóló, 1979. február 5-i 357/79/EGK tanácsi rendelet (2) és az egyes gyümölcsfafajok ültetvényei termelési potenciáljának meghatározása céljából a tagállamok által végzendő statisztikai felmérésekről szóló, 2001. december 19-i 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) több ízben módosult. Mivel további módosításokra és egyszerűsítésekre van szükség, az említett jogi aktusokat – az egyértelműség kedvéért és az uniós jogszabályok egyszerűsítésére és a jobb szabályozásra irányuló megközelítéssel összhangban – célszerű egyetlen jogi aktussal felváltani.

(2)

Ahhoz, hogy teljesíteni tudja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és a közös mezőgazdasági piacok szervezésére vonatkozó uniós jogszabályok által ráruházott feladatokat, a Bizottságnak pontos tájékoztatást kell kapnia az Unióban egyes ültetvényeken termesztett fajok ültetvényeinek termelési potenciáljáról. A közös agrárpolitika megfelelő igazgatásának biztosításához a Bizottságnak ötévente rendszeresen előállított adatokra van szüksége az ültetvényekről.

(3)

Az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) referenciakeretet biztosít az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikákhoz. Az említett rendelet konkrétan megköveteli, hogy teljesülnie kell a szakmai függetlenség, a pártatlanság, a tárgyilagosság, a megbízhatóság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése és a költséghatékonyság elveinek.

(4)

Az európai statisztikák elkészítéséhez és közzétételéhez hozzájáruló hatóságok közötti együttműködést meg kell erősíteni.

(5)

Az európai statisztikák elő- és elkészítése során figyelembe kell venni a nemzetközi ajánlásokat és a bevált gyakorlatokat.

(6)

A termelési potenciál és a piaci helyzet figyelemmel kíséréséhez az ültetvényekre vonatkozó szerkezeti statisztikának is rendelkezésre kell állnia. Az egységes közös piacszervezés összefüggésében rendelkezésre bocsátott adatokon túlmenően a statisztikák regionális bontása is alapvető fontosságú. A tagállamoknak ezért célszerű előírni, hogy gyűjtsék ezeket az adatokat, és bizonyos rögzített időpontokban küldjék el a Bizottságnak.

(7)

Uniós szinten a piacok irányításához elengedhetetlen az ültetvényekre vonatkozó szerkezeti statisztika. Szintén alapvető fontosságú, hogy – a más, statisztikára vonatkozó uniós jogszabályokkal szabályozott éves területi és termelési statisztikán túlmenően – az ültetvényekre is vonatkozzék szerkezeti statisztika.

(8)

A gazdaságokra és közigazgatásokra nehezedő szükségtelen terhet elkerülendő célszerű olyan küszöbértékeket megállapítani, amelyek kizárják a nem releváns egységeket azon alapegységek közül, amelyek tekintetében ültetvényekre vonatkozó statisztikai adatokat gyűjtenek.

(9)

Az adatok harmonizációjának biztosítása végett világosan meg kell állapítani az ültetvényekre vonatkozó statisztikák előállítása során alkalmazott legfontosabb definíciókat, a tárgyidőszakot és a pontossági követelményeket.

(10)

Annak szavatolására, hogy e statisztikák a szükséges időtartamon belül a felhasználók rendelkezésére álljanak, az adatoknak a Bizottsághoz való továbbítására célszerű ütemtervet megállapítani.

(11)

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően a Bizottságnak továbbított valamennyi – területi egységekre bontott – tagállami statisztikának a NUTS-osztályozást kell használnia. Következésképpen az ültetvényekre vonatkozó regionális statisztikák összehasonlíthatósága végett a területi egységeket a NUTS-osztályozás szerint célszerű meghatározni. Ugyanakkor mivel a szőlő- és borágazat eredményes irányításához más területi bontásokra is szükség van, ezen ágazat esetében más területi egységet is meg lehet határozni.

(12)

Az adatok minőségének felméréséhez és az eredmények elemzéséhez fontosak a módszertani és minőségről szóló jelentések, amelyeket ezért célszerű rendszeresen elkészíteni.

(13)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikák szisztematikus előállítására irányuló közös keret létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(14)

A 2001/109/EK irányelv szerint alkalmazandó rendszerről való zökkenőmentes áttérés érdekében e rendeletnek eltérést kell biztosítania azon tagállamok számára, amelyek esetében a rendeletnek a nemzeti statisztikai rendszereikre való alkalmazása jelentős módosításokat igényelne, és valószínűleg jelentős gyakorlati problémákat okozna.

(15)

A gazdasági és műszaki haladás figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben szereplő fajok csoportok, állománysűrűség-kategóriák és életkor-kategóriák szerinti bontásának módosítására, továbbá a II. mellékletben található változók/mutatók, méretosztályok, specializálódási fokok és szőlőfajták módosítására vonatkozóan, a kért információk opcionális jellegének módosítása kivételével. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(16)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni.

(17)

A 357/79/EGK rendeletet és a 2001/109/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(18)

Az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikák keretében végzett tevékenységek folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletnek a kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie, és azt 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

(19)

Konzultációk folytak az Agrárstatisztikai Állandó Bizottsággal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez a rendelet közös keretet hoz létre a következő ültetvényekre vonatkozó európai statisztikák szisztematikus előállításához:

a)

étkezési alma;

b)

ipari feldolgozásra szánt alma;

c)

étkezési körte;

d)

ipari feldolgozásra szánt körte;

e)

sárgabarack;

f)

étkezési őszibarack;

g)

ipari feldolgozásra szánt őszibarack;

h)

narancs;

i)

kis gyümölcsű citrus;

j)

citrom;

k)

olajfa;

l)

csemegeszőlőnek szánt szőlőültetvény;

m)

más célra szánt szőlőültetvény.

(2)   Az (1) bekezdés b), d), g) és l) pontjában említett ültetvényekre vonatkozó európai statisztikák előállítása opcionális a tagállamok számára.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.   „ültetvény”: az állandó legelő kivételével az olyan, nem vetésforgóban termesztett kultúra, amely hosszú időre foglalja el a talajt, és több éven keresztül terem;

2.   „beültetett parcella”: a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet (7) 2. cikke (2) bekezdésének 1. pontja szerinti mezőgazdasági parcella, amely az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésében említett ültetvények valamelyikével van beültetve;

3.   „beültetett terület”: a megfelelő ültetvénnyel homogén módon beültetett parcellák területe a legközelebbi 0,1 hektárra (ha) kerekítve;

4.   „betakarítás éve”: az a naptári év, amelyben a betakarítás megkezdődik;

5.   „állománysűrűség”: a növények hektáronkénti száma;

6.   „szokásos ültetési időszak”: az évnek azon – ősz közepén kezdődő és a következő év tavasz közepén végződő – időszaka, amikor az ültetvénynövényeket rendszerint elültetik;

7.   „ültetési év”: az első év, amikor a növény a végleges termesztési helyére történő telepítését követő nap után vegetatív fejlődésen megy át;

8.   „kor”: az első évnek tekintett ültetési év óta eltelt évek száma;

9.   „étkezési alma, étkezési körte és étkezési őszibarack”: alma-, körte- és őszibarack-ültetvények, kivéve amelyeket kifejezetten ipari feldolgozásra szánnak. Ha nem lehet megállapítani, hogy az ültetvényt ipari feldolgozásra szánják-e, akkor az érintett területet ebbe a kategóriába kell besorolni;

10.   „más hasznosítású szőlő”: a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK bizottsági rendelet (8) 3. cikkében létrehozott szőlőkataszterben szereplő összes szőlőterület;

11.   „kettős hasznosítású szőlő”: a tagállamok által mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (9) 120a. cikkének (2)–(6) bekezdése szerint elkészített szőlőfajta-osztályozásban – ugyanarra a közigazgatási egységre nézve – borszőlőfajtaként és esettől függően csemegeszőlő-fajtaként, mazsolaszőlő-fajtaként vagy borpárlat készítésére szolgáló fajtaként is szereplő szőlőnövényről származó szőlő;

12.   „vegyes termesztés”: egy parcellát azonos időben elfoglaló növénykultúrák kombinációja.

3. cikk

Lefedettség

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésének a)–l) pontjában említett ültetvényekről szolgáltatandó statisztika a teljes beültetett terület legalább 95 %-ára nézve reprezentatív azokon a beültetett területeken, amelyek minden tagállamban teljes egészében vagy részben az említett ültetvények piacára termelnek.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérően a tagállamok kizárhatják a statisztikából azokat az ültetvényenként 0,2 hektárnál kisebb gazdaságokat, amelyek minden tagállamban teljes egészében vagy részben a piacra termelnek. Ha az ilyen gazdaságok által lefedett terület kisebb, mint az adott kultúrával beültetett teljes terület 5 %-a, a tagállamok felemelhetik a fent említett küszöböt, feltéve, hogy ezzel nem zárnak ki az adott kultúrával beültetett teljes terület további 5 %-ánál nagyobb területet.

(3)   A vegyes termesztésű területet a különféle kultúrák között az általuk elfoglalt földterület arányában kell elosztani.

(4)   Az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének m) pontjában említett ültetvényre vonatkozó statisztikát az 1234/2007/EK rendelet 185a. cikke szerint létrehozott szőlőkataszterben rendelkezésre álló adatok alapján kell biztosítani a kataszterben szereplő összes olyan gazdaság esetében, amelyeket a 436/2009/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja határoz meg.

4. cikk

Adatelőállítás

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésének a)–l) pontjában említett ültetvények mindegyikéből legalább 1 000 hektárnyi beültetett területtel rendelkező tagállamok – ha nem éltek az 1. cikk (2) bekezdésében említett lehetőséggel – 2012-ben és utána ötévenként előállítják az I. mellékletben említett adatokat.

(2)   Az 1. cikk (1) bekezdésének m) pontjában említett ültetvényből legalább 500 hektárnyi beültetett területtel rendelkező tagállamok 2015-ben és utána ötévenként előállítják a II. mellékletben említett adatokat.

(3)   A gazdasági és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők módosítására vonatkozóan:

az I. mellékletben szereplő fajok csoportok, állománysűrűség-kategóriák és életkor-kategóriák szerinti bontása, és

a II. mellékletben szereplő változók/mutatók, méretosztályok, specializálódási fokok és szőlőfajták,

a kért információk opcionális jellegének módosítása kivételével.

E felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak további jelentős adminisztratív terhet a tagállamokra és az adatszolgáltatókra.

5. cikk

Tárgyév

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésének a)–l) pontjában említett ültetvényekre vonatkozó statisztika tekintetében az I. mellékletben említett adatokra vonatkozóan az első tárgyév 2012.

(2)   Az 1. cikk (1) bekezdésének m) pontjában említett ültetvényekre vonatkozó statisztika tekintetében a II. mellékletben említett adatokra vonatkozóan az első tárgyév 2015.

(3)   Az ültetvényekre vonatkozóan megadott statisztika a szokásos ültetési időszakot követően beültetett területre vonatkozik.

6. cikk

Pontossági követelmények

(1)   Az ültetvényekre vonatkozó statisztikák előállítása végett mintavételes felmérést végző tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az adatok relatív szórása ne haladja meg országosan a 3 %-ot az 1. cikk (1) bekezdésében említett egyes ültetvényekkel beültetett területek esetében.

(2)   Az a tagállam, amely úgy dönt, hogy a felmérésektől eltérő statisztikai adatforrásokat alkalmaz, biztosítja, hogy az így szerzett adatok minősége legalább ugyanolyan legyen, mint a statisztikai felmérésekből származó adatoké.

(3)   Az a tagállam, amely úgy dönt, hogy közigazgatási forrást használ az 1. cikk (1) bekezdésének a)–l) pontjában említett ültetvényekre vonatkozó statisztikák biztosítása érdekében, erről előzetesen tájékoztatja a Bizottságot, és részletes információkat közöl a használni kívánt módszerről és a közigazgatási forrásból származó adatok minőségéről.

7. cikk

Regionális statisztika

(1)   Az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a)–l) pontjában említett ültetvényekre vonatkozó és az e rendelet I. mellékletében tovább pontosított statisztikai adatokat az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 1 területi egységek szerinti bontásban kell megadni, kivéve, ha az e rendelet I. melléklete ennél kevésbé részletes bontást ír elő.

(2)   Az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének m) pontjában említett ültetvényre vonatkozó és az e rendelet II. mellékletében tovább pontosított statisztikai adatokat az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 2 területi egységek szerinti bontásban kell megadni, kivéve, ha az e rendelet II. melléklete ennél kevésbé részletes bontást ír elő.

8. cikk

Adattovábbítás a Bizottsághoz

(1)   A tagállamok a tárgyidőszakot követő év szeptember 30-ig továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) az I. és II. mellékletben meghatározott adatokat.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az I. és II. mellékletben meghatározott adatok továbbításának megfelelő technikai formátumára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

9. cikk

Módszertani és minőségről szóló jelentés

(1)   E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett minőségkritériumokat kell alkalmazni.

(2)   2013. szeptember 30-ig és azt követően ötévenként a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak (Eurostat) az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a)–l) pontjában említett ültetvényekre vonatkozó statisztikával kapcsolatban továbbított adatok minőségéről és az általuk alkalmazott módszerekről.

(3)   2016. szeptember 30-ig és azt követően ötévenként a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak (Eurostat) az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének m) pontjában említett ültetvényre vonatkozó statisztikával kapcsolatban továbbított adatok minőségéről és az általuk alkalmazott módszerekről.

(4)   A jelentések a következőket tartalmazzák:

a)

az e rendelet hatálya alá tartozó felmérések megszervezése és az alkalmazott módszertan;

b)

az ebben a rendeletben említett mintavételes felméréseknél elért pontosság szintje és a lefedettség; valamint

c)

a felmérésektől eltérő felhasznált források minősége,

az (1) bekezdésben említett minőségkritériumok alkalmazásával.

(5)   A tagállamok – legkésőbb a változás hatálybalépése előtt három hónappal – tájékoztatják a Bizottságot minden olyan módszertani, vagy egyéb változásról, amelynek lényeges hatása lehet az ültetvényekre vonatkozó statisztikákra.

(6)   Figyelembe kell venni azt az elvet, miszerint a járulékos költségeknek és terheknek ésszerű kereteken belül kell maradniuk.

10. cikk

Eltérés

(1)   Ha e rendeletnek valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerére való alkalmazása jelentős módosításokat igényel és nagy valószínűséggel jelentős gyakorlati problémákat fog okozni az 1. cikk (1) bekezdésének a)–l) pontjában említett ültetvényekre tekintettel, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben 2012. december 31-ig eltérést biztosíthat az adott tagállam részére e rendelet alkalmazása alól. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdésben említettek céljából a tagállamok legkésőbb 2012. február 1-ig kellő indokolással ellátott kérelmet nyújtanak be a Bizottságnak.

(3)   Az eltérésre jogosult tagállamok továbbra is alkalmazzák a 2001/109/EK irányelvet.

11. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 4. cikk (3) bekezdésében és a 13. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2011. december 31-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 4. cikk (3) bekezdésében és a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 4. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

12. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság felállításáról szóló, 1972. július 31-i 72/279/EGK tanácsi határozat (10) 1. cikkével létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

13. cikk

Felülvizsgálat

2018. december 31-ig és azt követően ötévenként a Bizottság felülvizsgálja e rendelet működését. A felülvizsgálat keretében a Bizottság értékeli, hogy szükséges-e a 4. cikkben felsorolt összes adat előállítása. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a fenti adatok némelyike a továbbiakban nem szükséges, a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, amelyekkel bizonyos adatokat töröl az I. és a II. mellékletből.

14. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 357/79/EGK rendelet és a 2001/109/EK irányelv 2012. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályát vesztett rendeletre és irányelvre való hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni.

15. cikk

Átmeneti szabályok

E rendelet 14. cikkétől eltérve, a 2001/109/EK irányelv az e rendelet 10. cikkében meghatározott feltételek szerint továbbra is alkalmazandó.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2011. december 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

M. SZPUNAR


(1)  Az Európai Parlament 2011. november 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. december 1-jei határozata.

(2)  HL L 54., 1979.3.5., 124. o.

(3)  HL L 13., 2002.1.16., 21. o.

(4)  HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

(5)  HL L 154., 2003.6.21., 1. o.

(6)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(7)  HL L 316., 2009.12.2., 65. o.

(8)  HL L 128., 2009.5.27., 15. o.

(9)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(10)  HL L 179., 1972.8.7., 1. o. (magyar nyelvű különkiadás: 3. fejezet, 01. kötet, 343. o.).


I. MELLÉKLET

A gyümölcs- és olajfaültetvényekre vonatkozó statisztikai adatok

1.   Fajok bontása „csoportok” szerint

Faj

Bontás

Étkezési alma

Boskoop Rouge csoport

Braeburn csoport

Cox Orange csoport

Cripps Pink csoport

Elstar csoport

Fuji csoport

Gala csoport

Golden Delicious csoport

Granny Smith csoport

Idared csoport

Jonagold/Jonagored csoport

Morgenduft csoport

Red Delicious csoport

Reinette blanche du Canada csoport

Shampion csoport

Lobo csoport

Pinova csoport

Egyéb

Ipari feldolgozásra szánt alma (opcionális)

Étkezési körte

Conference csoport

William csoport

Abate csoport

Rocha csoport

Coscia-Ercolini csoport

Guyot csoport

Blanquilla csoport

Decana csoport

Kaiser csoport

Egyéb

Ipari feldolgozásra szánt körte (opcionális)

Étkezési őszibarack

Őszibarack (a nektarin kivételével) és feldolgozásra szánt őszibarack

Sárga húsú

Nagyon korai: betakarítás június 15-ig

Korai: betakarítás június 16. és július 15. között

Középérésű: betakarítás július 16. és augusztus 15. között

Kései: betakarítás augusztus 15. után

Fehér húsú

Nagyon korai: betakarítás június 15-ig

Korai: betakarítás június 16. és július 15. között

Középérésű: betakarítás július 16. és augusztus 15. között

Kései: betakarítás augusztus 15. után

Kínai laposbarack

Nektarin

Sárga húsú

Nagyon korai: betakarítás június 15-ig

Korai: betakarítás június 16. és július 15. között

Középérésű: betakarítás július 16. és augusztus 15. között

Kései: betakarítás augusztus 15. után

Fehér húsú

Nagyon korai: betakarítás június 15-ig

Korai: betakarítás június 16. és július 15. között

Középérésű: betakarítás július 16. és augusztus 15. között

Kései: betakarítás augusztus 15. után

Ipari feldolgozásra szánt őszibarack (ideértve a Pavie csoportot is) (opcionális)

Sárgabarack

Nagyon korai: betakarítás május 31-ig

Korai: betakarítás június 1. és 30. között

Középérésű: betakarítás július 1. és 31. között

Kései: betakarítás augusztus 1. után

Narancs

Navel

Korai: betakarítás október és január között

Középérésű: betakarítás december és március között

Kései: betakarítás január és május között

Blancas

Korai: betakarítás december és március között

Kései: betakarítás március és május között

Sanguine

Egyéb

Kis gyümölcsű citrus

Satsuma

Rendkívül korai satsuma: betakarítás szeptember és november között

Más satsuma: betakarítás október és december között

Klementin

Korai klementin: betakarítás szeptember és december között

Középérésű klementin: betakarítás november és január között

Kései klementin: betakarítás január és március között

Más kis citrus, ideértve a hibrideket is

Citrom

Téli fajták: betakarítás október és április között

Nyári fajták: betakarítás február és szeptember között

Olajfa

Közvetlen fogyasztásra szánt olívabogyó, olajnak szánt olívabogyó, kettős hasznosítású olívabogyó

Csemegeszőlő (opcionális)

 

Fehér

Mag nélküli

Rendes

Vörös

Mag nélküli

Rendes

2.   Állománysűrűség-kategóriák

 

Állománysűrűség-kategóriák

Alma és körte

Őszibarack, nektarin és sárgabarack

Narancs, kis citrus és citrom

Olajfa

Csemege-szőlő

Állomány-sűrűség (fa/hektár)

1

< 400

< 600

< 250

< 140

< 1 000

2

400–1 599

600–1 199

250–499

140–399

1 000–1 499

3

1 600–3 199

≥ 1 200

500–749

≥ 400

≥ 1 500

4

≥ 3 200

 

≥ 750

 

 

3.   Életkor-kategóriák

 

Életkor-kategóriák

Alma és körte

Őszibarack, nektarin és sárgabarack

Narancs, kis citrus és citrom

Olajfa

Csemegeszőlő

Kor (az ültetés évétől számított évek száma)

1

0–4

0–4

0–4

0–4

0–3

2

5–14

5–14

5–14

5–11

3–9

3

15–24

15 vagy több

15–24

12–49

9–19

4

25 vagy több

 

25 vagy több

50 vagy több

20 vagy több

4.   Összefoglalás

4.1.   Az egyes fajokra vonatkozó életkor- és állománysűrűség-kategória szerinti terület nemzeti szinten

Tagállam:

Fajok:

 

Összesen

1. életkor-kategória

2. életkor-kategória

3. életkor-kategória

4. életkor-kategória

Összesen

 

 

 

 

 

1. állománysűrűség-kategória

 

 

 

 

 

2. állománysűrűség-kategória

 

 

 

 

 

3. állománysűrűség-kategória

 

 

 

 

 

4. állománysűrűség-kategória

 

 

 

 

 


4.2.   Az egyes fajokra és csoportokra vonatkozó terület életkor-kategóriák és régiók szerint (állománysűrűség-kategória szerinti bontás nélkül)

Tagállam:

Fajok:

Csoport:

 

Összesen

1. életkor-kategória

2. életkor-kategória

3. életkor-kategória

4. életkor-kategória

Összesen

 

 

 

 

 

Régió (NUTS 1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


4.3.   Az egyes fajokra és csoportokra vonatkozó terület állománysűrűség-kategóriák és régiók szerint (életkor-kategória szerinti bontás nélkül)

Tagállam:

Fajok:

Csoport:

 

Összesen

1. állománysűrűség-kategória

2. állománysűrűség-kategória

3. állománysűrűség-kategória

4. állománysűrűség-kategória

Összesen

 

 

 

 

 

Régió (NUTS 1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


II. MELLÉKLET

Szőlőültetvényekre vonatkozó statisztikai adatok

Rövidítések jelentése:

—   sz.— száma

—   gazd.— gazdaság

—   ha— hektár

—   Vörös— vörös/rosé

—   Fehér— fehér

—   m.n.s.— máshova nem sorolt

—   OEM— oltalom alatt álló eredetmegjelölés

—   OFJ— v oltalom alatt álló földrajzi jelzés

1. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok a termelés típusa szerint  (1)

Változók/mutatók

Gazd. sz.

Terület

(ha)

Szőlőterület, összesen (termő/még nem termő)

Összesen

 

 

Termő szőlőterület a következővel beültetve:

borszőlőfajták

 

 

ebből OEM borok készítésére alkalmas

 

 

ebből OFJ borok készítésére alkalmas

 

 

ebből OEM vagy OFJ borok készítésére nem alkalmas

 

 

ebből „kettős hasznosítású szőlő”

 

 

mazsolaszőlő

 

 

Összesen

 

 

Még nem termő szőlőterület a következővel beültetve:

borszőlő (ideértve a „kettős hasznosítású szőlőt” is)

 

 

ebből OEM borok készítésére alkalmas

 

 

ebből OFJ borok készítésére alkalmas

 

 

ebből nem OEM vagy OFJ borok készítésére alkalmas

 

 

ebből „kettős hasznosítású szőlő”

 

 

mazsolaszőlő

 

 

Összesen

 

 

(Termő/még nem termő) szőlő a következő termelésére:

szőlő vegetatív szaporítóanyagának termesztésére

 

 

máshová nem sorolt (m.n.s.) szőlő

 

 

2. táblázat:   Szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint, nemzeti szinten

2.1. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint a szőlővel beültetett teljes területen, összes szőlőültetvény

Méretosztály

(ha)

Gazd. sz.

Terület

(ha)

< 0,10 (2)

 

 

0,10 – < 0,50

 

 

0,50 – < 1

 

 

1 – < 3

 

 

3 – < 5

 

 

5 – < 10

 

 

≥ 10

 

 

2.2. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint a szőlővel beültetett teljes területen, borszőlőültetvények – összesen

Adatok a 2.1. táblázattal megegyező bontásban

2.2.1. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint a szőlővel beültetett teljes területen, borszőlőültetvények – OEM borok készítésére alkalmas szőlő

Adatok a 2.1. táblázattal megegyező bontásban

2.2.2. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint a szőlővel beültetett teljes területen, borszőlőültetvények – OFJ borok készítésére alkalmas szőlő

Adatok a 2.1. táblázattal megegyező bontásban

2.2.3. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint a szőlővel beültetett teljes területen, „kettős hasznosítású” borszőlőszőlő-ültetvények

Adatok a 2.1. táblázattal megegyező bontásban

2.2.4. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint a szőlővel beültetett teljes területen, borszőlőültetvények – nem OEM és/vagy OFJ borok készítésére szánt szőlő

Adatok a 2.1. táblázattal megegyező bontásban

2.3. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint a szőlővel beültetett teljes területen, mazsolaszőlő-ültetvények

Adatok a 2.1. táblázattal megegyező bontásban

2.4. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint a szőlővel beültetett teljes területen, máshova nem sorolt. (m.n.s.) szőlőültetvények

Adatok a 2.1. táblázattal megegyező bontásban

3. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok a specializálódás foka és méretosztályok szerint, nemzeti szinten

Méretosztályok (oszlopban): lásd a 2. táblázat sorait (< 0,10 ha/0,10 – < 0,50 ha/stb.)

A specializálódás foka

< 0,10 ha

Gazd. sz.

Terület

(ha)

Gazd. sz.

Terület

(ha)

Szőlővel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

Kizárólag bortermelésre szánt szőlőterülettel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

ebből kizárólag OEM és/vagy OFJ borok készítésére szánt szőlőterülettel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

ebből csak OEM

 

 

 

 

ebből csak OFJ

 

 

 

 

ebből OEM és OFJ

 

 

 

 

ebből kizárólag nem OEM és/vagy OFJ borok készítésére szánt szőlőterülettel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

ebből több borfajta készítésére szánt szőlőterülettel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

Kizárólag mazsolaszőlő termelésére szánt szőlőterülettel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

Más szőlőterülettel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

Több termeléstípusra szánt szőlőterülettel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

4. táblázat:   főbb szőlőfajták  (3)

Az adatok bontását csak akkor kell megadni, ha a szőlőfajta összterülete legalább 500 hektár.

A táblázatokban meghatározandó fajták megegyeznek a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 27-i 555/2008/EK bizottsági rendelet (4) (XIII. melléklet, 16. táblázat) szerint közölt jegyzékben szereplő főbb fajtákkal és a megfelelő területekkel.

Alkalmazandó életkor-kategóriák:

 

< 3 év

 

3–9 év

 

10–29 év

 

≥ 30 év

Főbb borszőlőfajták életkor-kategóriák szerint

Szőlőfajta

< 3 év

Gazd. sz.

Terület

(ha)

Gazd. száma

Terület

(ha)

Szőlővel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

1.

ebből vörös fajták, összesen

 

 

 

 

1.1.

ebből 1. fajta

 

 

 

 

1.2.

ebből 2. fajta

 

 

 

 

1.3.

ebből … fajta

 

 

 

 

 

 

 

 

1.N. ebből más kevert vörös fajták

 

 

 

 

2.

Ebből fehér fajták, összesen

 

 

 

 

2.1.

ebből 1. fajta

 

 

 

 

2.2.

ebből 2. fajta

 

 

 

 

2.3.

ebből … fajta

 

 

 

 

 

 

 

 

2.N. ebből más kevert fehér fajták

 

 

 

 

3.

ebből más színű fajták, összesen

 

 

 

 

3.1.

ebből 1. fajta

 

 

 

 

3.2.

ebből 2. fajta

 

 

 

 

3.3.

ebből … fajta

 

 

 

 

 

 

 

 

3.N. ebből más kevert színű más kevert fajta

 

 

 

 

4.

ebből meghatározott szín nélküli fajta

 

 

 

 


(1)  A területi bontással érintett tagállamok: BG, CZ, DE, IT, EL, ES, FR, HU, AT, PT, RO, SI és SK.

(2)  Csak az érintett tagállamok vonatkozásában.

(3)  A területi bontással érintett tagállamok: BG, CZ, DE, IT, EL, ES, FR, HU, AT, PT, RO, SI és SK.

(4)  HL L 170., 2008.6.30., 1. o.


Top