Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32011R1077

Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete ( 2011. október 25. ) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról

OJ L 286, 1.11.2011, p. 1–17 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 19 Volume 011 P. 216 - 232

No longer in force, Date of end of validity: 10/12/2018; hatályon kívül helyzete és felváltotta: 32018R1726

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/1077/oj

1.11.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 286/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1077/2011/EU RENDELETE

(2011. október 25.)

a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 74. cikkére, 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára, 85. cikkének (1) bekezdésére, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 88. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), valamint a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat (3) létrehozta a Schengeni Információs Rendszer második generációját (SIS II). Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat úgy rendelkezik, hogy egy átmeneti időszak alatt a Bizottság felelős a SIS II központi rendszerének (Központi SIS II) üzemeltetési igazgatásáért. Az említett átmeneti időszakot követően egy igazgatóhatóság felel a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek üzemeltetési igazgatásáért.

(2)

A Vízuminformációs Rendszert (VIS) a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) szóló, 2004. június 8-i 2004/512/EK tanácsi határozat (4) hozta létre. A Vízuminformációs Rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (VIS-rendelet) (5) úgy rendelkezik, hogy egy átmeneti időszak alatt a Bizottság felelős a VIS üzemeltetési igazgatásáért. Az említett átmeneti időszakot követően egy igazgatóhatóság felel a Központi VIS-nek, a nemzeti interfészeknek, valamint a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek üzemeltetési igazgatásáért.

(3)

Az Eurodacot a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendelet (6) hozta létre. A 407/2002/EK tanácsi rendelet (7) állapítja meg a szükséges végrehajtási szabályokat.

(4)

Igazgatóhatóságot szükséges létrehozni a SIS II, a VIS és az Eurodac, valamint az átmeneti időszakot követően a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek, továbbá adott esetben – külön jogalkotási eszközök elfogadásával – a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egyéb nagyméretű információtechnológiai (IT-) rendszereinek üzemeltetési igazgatása céljából.

(5)

A szinergiahatások elérése érdekében egységes szervezeten belül kell megvalósítani az említett nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatását. Ily módon ki lehet használni a méretgazdaságosság előnyeit, kritikus tömeg hozható létre, valamint a lehető legmagasabb tőke- és emberierőforrás-kihasználtsági arányt lehet biztosítani.

(6)

Az Európai Parlament és a Tanács – a SIS II-ről és a VIS-ről szóló jogalkotási eszközökhöz csatolt közös nyilatkozatokban – felkérte a Bizottságot, hogy hatásvizsgálatot követően terjessze elő a Központi SIS II, valamint a kommunikációs infrastruktúra egyes részei és a VIS hosszú távú üzemeltetési igazgatásának egy ügynökségre bízásához szükséges jogalkotási javaslatokat.

(7)

Az igazgatóhatóságot jogi személyiséggel rendelkező szabályozó ügynökségként (ügynökség) kell létrehozni, mivel jogi, igazgatási és pénzügyi önállósággal kell rendelkeznie. Az elért megállapodás értelmében az ügynökség székhelye Tallinn (Észtország) lesz. Mivel azonban a technikai fejlesztéshez, valamint a SIS II és a VIS üzemeltetési igazgatásának előkészítéséhez kapcsolódó feladatokat Strasbourgban (Franciaország) végzik, Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) pedig kialakították az említett IT-rendszerek tartalék központját, célszerű, hogy ez a jövőben is így maradjon. Az említett két helynek kell lennie azon helyszíneknek is, ahol az Eurodac technikai fejlesztéséhez és üzemeltetési igazgatásához kapcsolódó feladatokat végzik, illetve, ahol az Eurodac tartalék központját kialakítják. Az említett két helynek kell lennie azon helyszíneknek is, ahol a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egyéb nagyméretű IT-rendszereinek technikai fejlesztését és üzemeltetési igazgatását végzik, illetve – ha a vonatkozó jogalkotási eszköz így rendelkezik – ahol a nagyméretű IT-rendszerek meghibásodása esetén azok működését biztosítani képes tartalék központot kialakítják.

(8)

Ennek megfelelően az ügynökségnek kell ellátnia az igazgatóhatóság 1987/2006/EK és a 767/2008/EK rendeletben meghatározott feladatait. Az említett feladatok a műszaki továbbfejlesztést is magukban foglalják.

(9)

A 2725/2000/EK és a 407/2002/EK rendeletnek megfelelően a Bizottságon belül létrejött egy központi egység, amelynek feladata az Eurodac központi adatbázisának üzemeltetése és az ahhoz kapcsolódó további feladatok ellátása. A szinergiák kihasználása érdekében az ügynökségnek – attól az időponttól kezdve, amikor megkezdi tevékenységét – át kell vennie a Bizottságnak az Eurodac üzemeltetési igazgatásához kapcsolódó feladatait, beleértve a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó bizonyos feladatokat is.

(10)

Az ügynökség alapvető feladatának a SIS II, a VIS és az Eurodac, illetve, amennyiben úgy döntenek, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egyéb nagyméretű IT-rendszerei üzemeltetési igazgatási feladatai ellátásának kell lennie. Az ügynökségnek emellett a rábízott feladatokból eredően szükséges, nem normatív jellegű technikai intézkedésekért is felelősnek kell lennie. Az említett feladatok azonban nem érinthetik az ügynökség üzemeltetési igazgatása alá tartozó rendszerekre vonatkozó megfelelő jogalkotási eszközökben a Bizottságra vagy a Bizottságra és az őt segítő bizottságra közösen bízott normatív feladatokat.

(11)

Az ügynökségnek továbbá el kell végeznie a SIS II, a VIS, az Eurodac, valamint a jövőben esetleg rábízott egyéb nagyméretű IT-rendszerek technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

(12)

Emellett az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67–89. cikke értelmében további nagyméretű IT-rendszerek előkészítése, fejlesztése és üzemeltetési igazgatása is az ügynökség felelősségi körébe utalható. Az ügynökség e feladatokkal kizárólag további önálló jogalkotási eszközök révén bízható meg, amelyeket hatásvizsgálatnak kell megelőznie.

(13)

Az ügynökségnek az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (8) 49. cikke (6) bekezdésének a) pontjával összhangban felelősnek kell lennie a kutatás ellenőrzéséért és a kísérleti programok lebonyolításáért, valamint a Bizottság kifejezett és jól körülhatárolt kérésére az EUMSZ 67–89. cikke értelmében vett nagyméretű IT-rendszerekért. Kísérleti programok lebonyolításával való megbízás esetén az ügynökségnek különös figyelmet kell fordítania az európai uniós információkezelési stratégiára.

(14)

A tárgyalt rendszerekre alkalmazandó konkrét szabályokat nem érintheti az a tény, hogy az ügynökségre bízzák a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását. Különösen a nagyméretű IT-rendszerek céljára, a hozzáférési jogokra, a biztonsági intézkedésekre és az adatvédelmi követelményekre vonatkozó konkrét szabályokat mindegyik olyan rendszer esetében teljeskörűen alkalmazni kell, amelynek üzemeltetési igazgatását az ügynökségre ruházták.

(15)

A tagállamoknak és a Bizottságnak az ügynökség feladatainak hatékony ellenőrzése érdekében képviseltetniük kell magukat az igazgatótanácsban. Az igazgatótanácsot kellő hatáskörrel kell felruházni különösen az alábbiak céljából: az éves munkaprogram elfogadása, az ügynökség költségvetésével kapcsolatos feladatainak ellátása, az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályok elfogadása, egy ügyvezető igazgató kinevezése, valamint az ügyvezető igazgató hatáskörébe tartozó, az ügynökség operatív feladataihoz kapcsolódó döntéshozatali eljárások megállapítása.

(16)

A SIS II-t illetően az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) – amelyek mindegyike rendelkezik a 2007/533/IB határozat alkalmazásában hozzáférési és közvetlen keresési jogosultsággal a SIS II-be bevitt adatok tekintetében – megfigyelői státust kell, hogy betöltsön az igazgatótanács azon ülésein, amikor a 2007/533/IB határozat alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Szükséges, hogy az Europol és az Eurojust egyaránt tudjon kinevezni képviselőt az e rendelettel létrehozott SIS II tanácsadó csoportba.

(17)

A VIS-t illetően az Europolnak megfigyelői státusszal kell rendelkeznie az igazgatótanács azon ülésein, amikor a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (9) alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Szükséges, hogy az Europol képviselőt nevezhessen ki az e rendelettel létrehozott VIS tanácsadó csoportba.

(18)

Egy nagyméretű IT-rendszer tekintetében a tagállamoknak szavazati joggal kell rendelkezniük az ügynökség igazgatótanácsában, ha rájuk nézve az uniós jog alapján kötelező az adott rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamely jogalkotási eszköz. Egy nagyméretű IT-rendszer tekintetében Dániának is szavazati joggal kell rendelkeznie, amennyiben az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv (Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv) 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az adott rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközt.

(19)

Azon tagállamoknak kell tagot kinevezniük a nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, amelyekre nézve az uniós jog alapján kötelező az adott rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamely jogalkotási eszköz. Ezenfelül Dániának is ki kell jelölnie egy tagot a nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, amennyiben a Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az adott rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközt.

(20)

Az ügynökséget az Európai Unió általános költségvetéséből származó bevételekből finanszírozott önálló költségvetéssel kell ellátni abból a célból, hogy biztosítsák teljes autonómiáját és függetlenségét. Az ügynökség finanszírozását a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (10) 47. pontja értelmében a költségvetési hatóságnak jóvá kell hagynia. Az uniós költségvetési, illetve mentesítési eljárás szabályait kell irányadónak tekinteni. Az elszámolás, valamint az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie.

(21)

Az ügynökségnek együtt kell működnie az Unió többi ügynökségével – saját hatáskörükön belül –, különösen azokkal, amelyeket a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség vonatkozásában hoztak létre, és ezen belül is elsősorban az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével. Adott esetben figyelembe kell vennie és követnie kell az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség hálózatbiztonságra vonatkozó ajánlásait.

(22)

Az ügynökségnek – a legszigorúbb szakmai követelmények, különösen az európai uniós információkezelési stratégia szem előtt tartásával – az európai és a nemzetközi szabványokat kell követnie a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztése és üzemeltetési igazgatása során.

(23)

A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (11) kell alkalmazni a személyes adatok ügynökség által való feldolgozására. Az európai adatvédelmi biztos számára biztosítani kell, hogy az ügynökségtől a vizsgálódásaihoz szükséges bármely információhoz hozzájuthasson. A 45/2001/EK rendelet 28. cikkének megfelelően a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki 2009. december 7-én nyilvánított véleményt.

(24)

Átlátható működésének garantálása érdekében alkalmazni kell az ügynökségre az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (12). Az ügynökség tevékenységeinek az európai ombudsman ellenőrzése alá kell tartozniuk az EUMSZ 228. cikkével összhangban.

(25)

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (13) alkalmazni kell az ügynökségre, amelynek csatlakoznia kell az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálataira vonatkozó, 1999. május 25-én az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között megkötött intézményközi megállapodáshoz (14).

(26)

Az ügynökségnek otthont adó tagállamoknak a lehető legkedvezőbb feltételeket – például többnyelvű, európai irányultságú iskoláztatást és megfelelő közlekedési kapcsolatokat – kell biztosítania az ügynökség megfelelő működéséhez.

(27)

A nyílt és átlátható alkalmazási feltételek, valamint a személyzettel való egyenlő bánásmód érdekében az ügynökség ügyvezető igazgatójára és személyzetére alkalmazni kell a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben (15) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát („tisztviselők személyzeti szabályzata”), valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit („alkalmazási feltételek”) – továbbiakban együttesen: „személyzeti szabályzat” –, így a szakmai titoktartásra, illetve az azzal egyenértékű egyéb titoktartási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat is.

(28)

Az ügynökség az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkének (1) bekezdésében foglaltak értelmében az Unió által létrehozott szerv, és pénzügyi szabályzatát ennek megfelelően kell elfogadnia.

(29)

Az ügynökségre alkalmazni kell az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (16).

(30)

Mivel e rendelet célkitűzéseit – nevezetesen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatásáért, és adott esetben fejlesztéséért felelős uniós szintű ügynökség létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatásai miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(31)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és az EUSZ 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket.

(32)

A Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a rendelet – a SIS II és a VIS tekintetében – a schengeni vívmányokra épül, az említett jegyzőkönyv 4. cikke értelmében Dánia az e rendelet elfogadásának időpontját követő hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e. A Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodás (17) 3. cikke értelmében Dániának értesítenie kell a Bizottságot, hogy az Eurodac tekintetében végrehajtja-e az e rendeletben foglaltakat.

(33)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló (19.) jegyzőkönyv (schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv) 5. cikkének (1) bekezdése, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat (18) 8. cikkének (2) bekezdése értelmében az Egyesült Királyság annyiban vesz részt e rendelet alkalmazásában, amennyiben annak rendelkezései a SIS II-nek a 2007/533/IB határozat által szabályozott részéhez kapcsolódnak.

Az Egyesült Királyság a Tanács elnökéhez intézett 2010. október 5-i levelében azt kérte, hogy kapjon felhatalmazást arra, hogy a schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv 4. cikke értelmében részt vehessen e rendelet elfogadásában, amennyiben annak rendelkezései a SIS II-nek az 1987/2006/EK rendelettel szabályozott részéhez és a VIS-hez kapcsolódnak, ami a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK határozat értelmében nem vesz részt. A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásával kapcsolatos schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2010. december 14-i 2010/779/EU tanácsi határozat (19) 1. cikke alapján az Egyesült Királyság felhatalmazást kapott arra, hogy részt vegyen e rendelet alkalmazásában.

Az Egyesült Királyság továbbá a Tanács elnökéhez intézett 2009. szeptember 23-i levelében bejelentette, hogy az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyv (az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv) 3. cikke értelmében részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában, amennyiben annak rendelkezései az Eurodachoz kapcsolódnak. Az Egyesült Királyság ezért részt vesz e rendelet elfogadásában, és az rá nézve kötelező és alkalmazandó.

(34)

E rendelet – amennyiben annak rendelkezései a SIS II-nek az 1987/2006/EK rendelettel szabályozott részéhez és a VIS-hez kapcsolódnak – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat (20) értelmében nem vesz részt.

Írország nem kérte, hogy a schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv 4. cikke értelmében részt vehessen e rendelet elfogadásában. Ezért Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, amennyiben annak intézkedései a SIS II-nek az 1987/2006/EK rendelettel szabályozott része és a VIS tekintetében fejlesztik tovább a schengeni vívmányok rendelkezéseit.

Amennyiben annak rendelkezései az Eurodachoz kapcsolódnak, az Egyesült Királyságnak és Írországnak helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Írország nem vesz részt e rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ilyen körülmények között nem lehet biztosítani, hogy ez a rendelet az EUMSZ 288. cikkében előírtaknak megfelelően teljes egészében alkalmazandó legyen Írországra, Írország nem vesz részt e rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, a fentebb említett jegyzőkönyvekben megállapított jogainak sérelme nélkül.

(35)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet – amennyiben a SIS II-höz és a VIS-hez kapcsolódik – az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között kötött, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (21) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (22) 1. cikkének A., B. és G. pontjában említett terület alá tartoznak. Az Eurodac tekintetében e rendelet az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodás (23) értelmében az Eurodac-kal kapcsolatos új intézkedésnek minősül. Következésképpen az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság delegációi részt vesznek az ügynökség igazgatótanácsában, amennyiben úgy döntenek, hogy végrehajtják a rendeletet a belső jogrendszereikben. Az Izlandi Köztársaságnak és a Norvég Királyságnak az ügynökség tevékenységében való részvételét lehetővé tevő további – például a szavazati jogra vonatkozó – részletes szabályok meghatározása érdekében az Unió és ezen államok egy további megállapodást kell, hogy kössenek egymással.

(36)

Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (24) értelmében – amennyiben a SIS II-höz és a VIS-hez kapcsolódik – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének a 2008/146/EK tanácsi határozat (25) 3. cikkével együttesen értelmezett A., B. és G. pontjában említett terület alá tartoznak. Az Eurodac tekintetében e rendelet az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodás (26) értelmében az Eurodac-kal kapcsolatos új intézkedésnek minősül. Következésképpen a Svájci Államszövetség delegációja részt vesz az ügynökség igazgatótanácsában, amennyiben úgy dönt, hogy végrehajtja a rendeletet a belső jogrendszereiben. A Svájci Államszövetségnek az ügynökség tevékenységében való részvételét lehetővé tevő további – például a szavazati jogra vonatkozó – részletes szabályok meghatározása érdekében az Unió és a Svájci Államszövetség egy további megállapodást kell, hogy kössenek egymással.

(37)

Liechtenstein tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (27) értelmében – amennyiben a SIS II-höz és a VIS-hez kapcsolódik – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének a 2011/350/EU tanácsi határozat (28) 3. cikkével együttesen értelmezett A., B. és G. pontjában említett terület alá tartoznak. Az Eurodac vonatkozásában e rendelet az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodáshoz csatolt, az Európai Közösség, Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló jegyzőkönyv (29) értelmében az Eurodac-kal kapcsolatos új intézkedésnek minősül. Következésképpen a Liechtensteini Hercegség delegációja részt vesz az ügynökség igazgatótanácsában. A Liechtensteini Hercegségnek az ügynökség tevékenységében való részvételét lehetővé tevő további – például a szavazati jogra vonatkozó – részletes szabályok meghatározása érdekében az Unió és a Liechtensteini Hercegség egy további megállapodást kell, hogy kössenek egymással,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

TÁRGY

1. cikk

Az ügynökség létrehozása

(1)   Európai ügynökség (ügynökség) jön létre a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatása céljából.

(2)   Az ügynökség felel a második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az Eurodac üzemeltetési igazgatásáért.

(3)   Kizárólag akkor, ha az EUMSZ 67–89. cikkén alapuló vonatkozó jogalkotási eszközök így rendelkeznek, figyelembe véve adott esetben az e rendelet 8. cikkében említett kutatási fejleményeket és az e rendelet 9. cikkében említett kísérleti programok eredményeit, az ügynökség felelősségi körébe utalható a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség (2) bekezdésben említettektől eltérő nagyméretű IT-rendszereinek előkészítése, fejlesztése és üzemeltetési igazgatása is.

(4)   Az üzemeltetési igazgatás magában foglalja mindazon feladatokat, amelyek szükségesek a nagyméretű IT-rendszereknek az egyes nagyméretű IT-rendszerek esetében alkalmazandó külön rendelkezéseknek megfelelő működéséhez, beleértve az általuk használt kommunikációs infrastruktúrák iránti felelősséget. Ezek a nagyméretű IT-rendszerek nem cserélhetnek adatokat, illetve nem tehetik lehetővé az információk vagy ismeretek megosztását, kivéve, ha erről külön jogalap rendelkezik.

2. cikk

Célkitűzések

A Bizottságnak és a tagállamoknak a nagyméretű IT-rendszereket szabályozó jogalkotási eszközök szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül, az ügynökség biztosítja:

a)

a nagyméretű IT-rendszerek hatékony, biztonságos és folyamatos működését;

b)

a nagyméretű IT-rendszerek hatékony és pénzügyileg elszámoltatható igazgatását;

c)

a nagyméretű IT-rendszerek felhasználói számára megfelelően magas színvonalú szolgáltatás nyújtását;

d)

a szolgáltatás folyamatosságát és zavartalanságát;

e)

magas szintű adatvédelmet, a vonatkozó szabályozásnak megfelelően, beleértve az egyes nagyméretű IT-rendszerek tekintetében hozott külön rendelkezéseket;

f)

az adat- és a fizikai biztonság megfelelő szintjét, a vonatkozó szabályozásnak megfelelően, beleértve az egyes nagyméretű IT-rendszerek tekintetében hozott külön rendelkezéseket;

g)

a nagyméretű IT-rendszerek hatékony fejlesztését szolgáló, megfelelő projektirányítási struktúra alkalmazását.

II.   FEJEZET

FELADATOK

3. cikk

A SIS II-vel kapcsolatos feladatok

A SIS II-vel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)

az 1987/2006/EK rendelettel és a 2007/533/IB határozattal az igazgatóhatóságra ruházott feladatokat; valamint

b)

a SIS II technikai használatára vonatkozó, elsősorban a SIRENE személyzetének (SIRENE – kiegészítő információ kérése a nemzeti területre való belépéskor) nyújtott képzéssel, valamint a schengeni értékelés keretében a szakértőknek a SIS II technikai oldalára vonatkozó képzésével kapcsolatos feladatokat.

4. cikk

A VIS-sel kapcsolatos feladatok

A VIS-szel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)

a 767/2008/EK rendelettel és a 2008/633/IB határozattal az igazgatóhatóságra ruházott feladatokat; valamint

b)

a VIS technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

5. cikk

Az Eurodac-kal kapcsolatos feladatok

Az Eurodac-kal kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)

a 2725/2000/EK és a 407/2002/EK rendeletnek megfelelően a Bizottságra, mint az Eurodac üzemeltetési igazgatásáért felelős hatóságra ruházott feladatokat;

b)

a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó feladatokat, azaz a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolatok felügyeletét, biztonságát és koordinációját; valamint

c)

az Eurodac technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

6. cikk

Egyéb nagyméretű IT-rendszerek előkészítésével, fejlesztésével és üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos feladatok

Amennyiben az 1. cikk (3) bekezdésében említett egyéb nagyméretű IT-rendszerek előkészítését, fejlesztését és üzemeltetési igazgatását utalják a felelősségi körébe, az ügynökség – szükség szerint – ellátja az e rendszerek technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

7. cikk

A kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos feladatok

(1)   Az ügynökség ellátja a kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatban az 1. cikk (2) bekezdésében említett nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök által az igazgatóhatóságra ruházott feladatokat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jogalkotási eszközöknek megfelelően a kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos feladatok (beleértve az üzemeltetési igazgatást és a biztonságot) megoszlanak az ügynökség és a Bizottság között. Annak érdekében, hogy egymással összhangban gyakorolják hatásköreiket, ki kell alakítani az ügynökség és a Bizottság közös működési kereteit, és ezeket egyetértési megállapodásban kell rögzíteni.

(3)   A kommunikációs infrastruktúrát úgy kell irányítani és ellenőrizni, hogy biztosított legyen a fenyegetésekkel szembeni védelme és a kommunikációs infrastruktúra, valamint a nagyméretű IT-rendszerek biztonsága, beleértve a kommunikációs infrastruktúra segítségével kicserélt adatok biztonságát is.

(4)   Megfelelő intézkedéseket, többek között biztonsági terveket kell elfogadni annak érdekében, hogy a személyes adatok továbbítása és az adathordozók szállítása során – különösen megfelelő titkosítási technikák segítségével – elkerülhető legyen a személyes adatokba való jogosulatlan betekintés, azok másolása, módosítása vagy törlése. A rendszerrel kapcsolatos üzemeltetési információk nem mozoghatnak a kommunikációs infrastruktúrában titkosítás nélkül.

(5)   A kommunikációs infrastruktúra üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos feladatokat az 1605/2002/EK, Euratom rendelettel összhangban külső, magánszektorbeli vállalkozásokra vagy szervekre lehet bízni. Ebben az esetben a hálózati szolgáltatóra nézve kötelezőek a (4) bekezdésben említett biztonsági intézkedések, és semmiképpen sem férhet hozzá a SIS II, a VIS és az Eurodac üzemeltetési adataihoz, sem a SIS II-vel kapcsolatos SIRENE információcseréhez.

(6)   A SIS II, a VIS és az Eurodac hálózatával kapcsolatos hatályos szerződések sérelme nélkül a titkosítási kulcsok kezelése az ügynökség hatáskörében marad, és nem lehet vele külső, magánszektorbeli vállalkozást megbízni.

8. cikk

A kutatás nyomon követése

(1)   Az ügynökség nyomon követi a SIS II, a VIS és az Eurodac, valamint az egyéb nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatása szempontjából fontos kutatás fejleményeit.

(2)   Az ügynökség rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és – az adatvédelmi kérdések tekintetében – az európai adatvédelmi biztost az (1) bekezdésben említett fejleményekről.

9. cikk

Kísérleti programok

(1)   Kizárólag a Bizottság konkrét és pontos kérésére, azt követően, hogy az legalább három hónappal korábban tájékoztatta az Európai Parlamentet és a Tanácsot, valamint az igazgatótanács döntését követően az ügynökség a 12. cikk (1) bekezdésének l. pontjával összhangban az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említett – az EUMSZ 67–89. cikkének alkalmazási körébe tartozó nagyméretű IT-rendszerek fejlesztésére vagy üzemeltetési igazgatására irányuló – kísérleti programokat bonyolíthat le.

Az Ügynökség rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és – az adatvédelmi kérdések tekintetében – az európai adatvédelmi biztost az első albekezdésben említett kísérleti programok haladásáról.

(2)   A Bizottság által kért kísérleti programok pénzügyi előirányzatai legfeljebb két egymást követő pénzügyi évben szerepelhetnek a költségvetésben.

III.   FEJEZET

FELÉPÍTÉS ÉS SZERVEZET

10. cikk

Jogállás

(1)   Az ügynökség uniós szerv és jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)   Az ügynökség valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképesség illeti meg. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni és azzal rendelkezni, továbbá bírósági eljárásban félként részt venni. Emellett az ügynökség székhelyére és a (4) bekezdés szerinti helyszínekre vonatkozóan megállapodásokat köthet azokkal a tagállamokkal, melyek területén a székhely, a technikai helyszín, illetve a tartalék központ található (az ügynökségnek otthont adó tagállamok).

(3)   Az ügynökséget ügyvezető igazgatója képviseli.

(4)   Az ügynökség székhelye Tallinn (Észtország).

Az 1. cikk (3) bekezdésében, a 3., 4., 5. és 7. cikkben említett fejlesztéshez és üzemeltetési igazgatáshoz kapcsolódó feladatok elvégzésére Strasbourgban (Franciaország) kerül sor.

A valamely nagyméretű IT-rendszer meghibásodása esetén e rendszer működését biztosítani képes tartalék központot Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) állítják fel, ha az e rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszköz rendelkezik tartalék központról.

11. cikk

Felépítés

(1)   Az ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)

az igazgatótanács;

b)

az ügyvezető igazgató;

c)

a tanácsadó csoportok.

(2)   Az ügynökség szervezeti felépítésében helyet kapnak továbbá a következők:

a)

egy adatvédelmi tisztviselő;

b)

egy biztonsági tisztviselő;

c)

egy számvitelért felelős tisztviselő.

12. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)   Az ügynökség feladatai ellátásának biztosítása érdekében az igazgatótanács:

a)

a 18. cikkel összhangban kinevezi, illetve – adott esetben – felmenti az ügyvezető igazgatót;

b)

fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett és figyelemmel kíséri az igazgató tevékenységét, beleértve az igazgatótanács határozatainak végrehajtását is;

c)

a Bizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározza az ügynökség szervezeti felépítését;

d)

a Bizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározza az ügynökség eljárási szabályzatát;

e)

az ügyvezető igazgató javaslatát követően jóváhagyja az ügynökség székhelyéről szóló székhely-megállapodást és a 10. cikk (4) bekezdése alapján felállított technikai helyszínre és tartalék központra vonatkozó megállapodásokat az ügynökségnek otthont adó tagállamokkal, amelyeket az ügyvezető igazgató ír alá;

f)

a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a tisztviselők személyzeti szabályzatának 110. cikkében említett, szükséges végrehajtási intézkedéseket;

g)

elfogadja a nemzeti szakértőknek az ügynökséghez történő kirendelésére vonatkozó, szükséges végrehajtási intézkedéseket;

h)

többéves munkaprogramot fogad el a II. fejezetben említett feladatokról, a 17. cikk-ben említett, az ügyvezető igazgató által benyújtott tervezet alapulvételével és a 19. cikkben említett tanácsadó csoportokkal folytatott konzultációt és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően. A többéves munkaprogram az éves költségvetési eljárás sérelme nélkül többéves költségvetési becslést és előzetes értékeléseket tartalmaz annak érdekében, hogy strukturálják a többéves tervezés célkitűzéseit és különböző szakaszait;

i)

elfogadja a személyzeti politikára vonatkozó többéves tervet és az éves munkaprogram tervezetét, és minden évben március 31-ig benyújtja azokat a Bizottságnak és a költségvetési hatóságnak;

j)

minden évben szeptember 30-ig, és a Bizottság véleményének beszerzését követően, szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével, valamint az éves költségvetési eljárással és az EUMSZ 67–89. cikke hatálya alá tartozó területekre vonatkozó uniós jogalkotási programmal összhangban elfogadja az ügynökség következő évi munkaprogramját; valamint gondoskodik arról, hogy az elfogadott munkaprogramot továbbítsák az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, illetve közzétegyék azt;

k)

minden évben március 31-ig elfogadja az ügynökség előző évre vonatkozó éves tevékenységi jelentését, összehasonlítva különösen az elért eredményeket az éves munkaprogram célkitűzéseivel, és legkésőbb ugyanazon év június 15-éig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek; az éves tevékenységi jelentést közzé kell tenni;

l)

a 32. cikknek, a 33. cikk (6) bekezdésének és a 34. cikknek megfelelően ellátja az ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó feladatait, beleértve a 9. cikkben említett kísérleti programok végrehajtását is;

m)

a 34. cikknek megfelelően elfogadja az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

n)

kinevez egy, a feladatai ellátását illetően hivatalában független, számvitelért felelős tisztviselőt;

o)

biztosítja a különböző, belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből származó megállapítások és ajánlások megfelelő követését;

p)

a tanácsadó csoportok biztonsági szakértőitől érkező esetleges ajánlások figyelembevételével meghozza a szükséges biztonsági intézkedéseket, beleértve egy biztonsági terv, egy üzletmenet-folytonossági terv és egy katasztrófa-helyreállítási terv elfogadását;

q)

biztonsági tisztviselőt nevez ki;

r)

a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően adatvédelmi tisztviselőt nevez ki;

s)

2012. május 22-ig elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat;

t)

elfogadja az 1987/2006/EK rendelet 50. cikkének (4) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 66. cikkének (4) bekezdése alapján a SIS II, a 767/2008/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése és a 2008/633/IB határozat 17. cikkének (3) bekezdése alapján a VIS technikai működéséről készített jelentéseket;

u)

a 2725/2000/EK rendelet 24. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadja az Eurodac központi egységének tevékenységeiről szóló éves jelentést;

v)

észrevételeket tesz az európai adatvédelmi biztosnak az 1987/2006/EK rendelet 45. cikke és a 767/2008/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdése szerinti ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentéseire, valamint biztosítja az ellenőrzések megfelelő követését;

w)

statisztikákat tesz közzé a SIS II-ről az 1987/2006/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 66. cikkének (3) bekezdése alapján;

x)

a 2725/2000/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése alapján statisztikát készít az Eurodac központi egységének munkájáról;

y)

gondoskodik arról, hogy – a SIS II nemzeti rendszereihez tartozó hivataloknak (N.SIS II) és SIRENE irodáknak az 1987/2006/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében, illetve a 2007/533/IB határozat 7. cikkének (3) bekezdésében említett jegyzékével együtt – évente közzétegyék azoknak az illetékes hatóságoknak a jegyzékét, amelyek jogosultak a SIS II-ben található adatoknak az 1987/2006/EK rendelet 31. cikkének (8) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 46. cikkének (8) bekezdése szerinti közvetlen lekérdezésére;

z)

gondoskodik arról, hogy évente közzétegyék a 2725/2000/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése alapján kijelölt hatóságok jegyzékét;

aa)

ellát bármely egyéb – e rendelet szerint – ráruházott feladatot.

(2)   Az igazgatótanács tanácsot adhat az ügyvezető igazgatónak bármely, a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztéséhez és üzemeltetési igazgatásához szorosan kapcsolódó kérdésben.

13. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)   Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, valamint a Bizottság két képviselőjéből áll.

(2)   Minden tagállam, valamint a Bizottság is jelöl tagokat és póttagokat az igazgatótanácsba, 2012. január 22-ig. Ezen időszak lejártát követően a Bizottság összehívja az igazgatótanácsot. A tagokat távollétükben a póttagjaik képviselik.

(3)   Az igazgatótanács tagjait a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszerei terén szerzett tapasztalataik és szakértelmük magas szintje, valamint adatvédelmi szaktudásuk alapján kell kinevezni.

(4)   A tagok hivatali ideje négy év. A megbízatás egyszer megújítható. Hivatali idejük lejártával vagy lemondásuk esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg a kinevezésüket meg nem újítják, vagy őket az új tagok fel nem váltják.

(5)   A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részt vesznek az ügynökség tevékenységében. Ezen országok mindegyike egy képviselőt és egy póttagot jelöl az igazgatótanácsba.

14. cikk

Az igazgatótanács elnöksége

(1)   Az igazgatótanács tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ.

(2)   Az elnök és az elnökhelyettes hivatali ideje két év. Hivatali idejük egyszer megújítható. Ugyanakkor azonban, ha igazgatótanácsi tagságuk a hivatali idejük alatt bármikor megszűnik, a hivatali idejük ugyanezen a napon szintén automatikusan lejár.

(3)   Az elnök és az elnökhelyettes kizárólag azon igazgatótanácsi tagok közül választható, akiket olyan tagállamok neveztek ki, akikre nézve az uniós jog alapján teljes mértékben kötelezőek az ügynökség által irányított valamennyi nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök.

15. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1)   Az igazgatótanács üléseit az alább felsoroltak bármelyikének kérésére össze kell hívni:

a)

az igazgatótanács elnöke;

b)

tagjai legalább egyharmada;

c)

a Bizottság;

d)

az ügyvezető igazgató.

Az igazgatótanács hathavonta legalább egy rendes ülést tart.

(2)   Az ügyvezető igazgató részt vesz az igazgatótanács ülésein.

(3)   Az igazgatótanács tagjait olyan szakértők segíthetik, akik tagjai a tanácsadó csoportoknak.

(4)   Az Europol és az Eurojust megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken a 2007/533/IB határozat alkalmazásához kapcsolódóan a SIS II-t érintő kérdések szerepelnek a napirenden. Az Europol emellett megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken a 2008/633/IB határozat alkalmazásához kapcsolódóan a VIS-t érintő kérdések szerepelnek a napirenden.

(5)   Az igazgatótanács az üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot.

(6)   Az ügynökség titkárságot biztosít az igazgatótanács számára.

16. cikk

Szavazás

(1)   E cikk (5) bekezdésének, a 12. cikk (1) bekezdése j) pontjának, valamint a 18. cikk (1) és (7) bekezdésének sérelme nélkül, az igazgatótanács határozatait szavazásra jogosult valamennyi tagjának többségével hozza meg.

(2)   A (3) bekezdés sérelme nélkül, az igazgatótanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

(3)   A nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó szavazásban az azon tagállamok által kinevezett tagok vehetnek részt, amelyekre nézve az uniós jog alapján kötelező az ügynökség által irányított nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamely jogalkotási eszköz.

Ezen túlmenően Dánia akkor vehet részt egy ilyen nagyméretű IT-rendszerrel kapcsolatos kérdésre vonatkozó szavazásban, ha a Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az ilyen nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközt.

(4)   A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok tekintetében a 37. cikk alkalmazandó.

(5)   Amennyiben a tagok között nézeteltérés alakul ki azzal kapcsolatban, hogy egy adott szavazás érint-e egy konkrét nagyméretű IT-rendszert vagy sem, a tagok kétharmados többséggel dönthetnek úgy, hogy a szóban forgó rendszer nem érintett.

(6)   Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban.

(7)   A részletesebb szavazási rendet az ügynökség eljárási szabályzata állapítja meg, különösen azokra a feltételekre vonatkozóan, amelyekkel egy tag a másik tag nevében eljárhat, illetve adott esetben a határozatképesség feltételeire vonatkozóan.

17. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai és hatásköre

(1)   Az ügynökséget ügyvezető igazgatója irányítja és képviseli.

(2)   Az ügyvezető igazgató feladatai végzése tekintetében nem utasítható. A Bizottság és az igazgatótanács vonatkozó hatásköreinek sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató semmilyen kormány vagy más szerv utasításait nem kérheti, és nem hajthatja végre.

(3)   A 12. cikk sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató kizárólagos felelősséget visel az ügynökségre bízott feladatokért, továbbá a költségvetés végrehajtása tekintetében az Európai Parlament általi éves mentesítési eljárás hatálya alá tartozik.

(4)   Az Európai Parlament vagy a Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatainak végrehajtásáról.

(5)   Az ügyvezető igazgató:

a)

gondoskodik az ügynökség napi igazgatásáról;

b)

biztosítja az ügynökség e rendelettel összhangban történő működését;

c)

e rendelet, annak végrehajtási szabályai és az alkalmazandó jog keretei között előkészíti és végrehajtja az igazgatótanács által elfogadott eljárásokat, határozatokat, stratégiákat, programokat és tevékenységeket;

d)

hatékony rendszert hoz létre és alkalmaz az alábbiak rendszeres ellenőrzésének és értékelésének lehetővé tétele érdekében:

i.

nagyméretű IT-rendszerek, ideértve a statisztikákat is; és

ii.

az ügynökség, ideértve a célkitűzéseinek tényleges és hatékony elérését;

e)

szavazati jog nélkül részt vesz az igazgatótanács ülésein;

f)

gyakorolja a 20. cikk (3) bekezdésében meghatározott hatáskört az ügynökség személyzetével kapcsolatban, illetve irányítja a személyzeti kérdéseket;

g)

a tisztviselők személyzeti szabályzatának 17. cikke sérelme nélkül megállapítja a titoktartási követelményeket annak érdekében, hogy az ügynökség megfeleljen az 1987/2006/EK rendelet 17. cikkének, a 2007/533/IB határozat 17. cikkének, valamint a 767/2008/EK rendelet 26. cikke (9) bekezdésének, továbbá annak érdekében, hogy az ügynökségnek az Eurodac-adatokkal dolgozó személyzetére alkalmazza a szakmai titoktartásra, illetve az azzal egyenértékű titoktartási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat;

h)

megtárgyalja és – azt követően, hogy az igazgatótanács jóváhagyta – aláírja az ügynökség székhelyéről szóló székhely-megállapodást és a technikai helyszínre és tartalék központra vonatkozó megállapodásokat az ügynökségnek otthont adó tagállamok kormányaival.

(6)   Az ügyvezető igazgató különösen az alábbi dokumentumok tervezeteit nyújtja be elfogadásra az igazgatótanácsnak:

a)

az ügynökség éves munkaprogramja és éves tevékenységi jelentése, a tanácsadó csoportokkal való előzetes konzultációt követően;

b)

az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályok;

c)

a többéves munkaprogram;

d)

a következő évre vonatkozó, tevékenységalapú költségvetés-tervezés alapján létrehozott költségvetés;

e)

a személyzeti politikára vonatkozó többéves terv;

f)

a 31. cikkben említett értékelés elvégzésére vonatkozó megbízás;

g)

az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályok;

h)

a szükséges biztonsági intézkedések, beleértve egy biztonsági tervet, egy üzletmenet-folytonossági tervet és egy katasztrófa-helyreállítási tervet is;

i)

a 12. cikk (1) bekezdésének t) pontjában említett, az egyes nagyméretű IT-rendszerek technikai működéséről szóló jelentések, valamint a 12. cikk (1) bekezdésének u) pontjában említett, az Eurodac központi egységének tevékenységeiről szóló éves jelentés, amelyek az ellenőrzés és az értékelés eredményein alapulnak;

j)

a 12. cikk (1) bekezdésének y) pontjában említett, a SIS II-ben található adatok közvetlen lekérdezésére jogosult illetékes hatóságok – így az N.SIS II hivatalok és SIRENE irodák – és a 12. cikk (1) bekezdésének z) pontjában említett hatóságok közzétételre szánt éves jegyzéke.

(7)   Az ügyvezető igazgató ellát bármely egyéb, e rendeletben meghatározott feladatot.

18. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése

(1)   Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács nevezi ki ötéves hivatali időre a Bizottság által megrendezett nyílt versenyvizsga keretében kiválasztott alkalmas jelöltek listájáról. A kiválasztási eljárás keretében pályázati felhívást kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és egyéb helyeken. Az igazgatótanács ismételt eljárást kérhet, amennyiben nincs megelégedve a listán szereplő egyetlen jelölt alkalmasságával sem. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgatót érdemei, a nagyméretű IT-rendszerek területén szerzett tapasztalatai, igazgatási, pénzügyi és irányítási képességei, valamint adatvédelmi ismeretei alapján nevezi ki. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezéséről szóló határozatát a szavazásra jogosult valamennyi tag kétharmados többségével hozza meg.

(2)   Kinevezése előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelöltet felkérik az Európai Parlament illetékes bizottsága(i) előtti nyilatkozattételre és az ezen bizottság(ok) tagjai által feltett kérdések megválaszolására. A nyilatkozatot követően az Európai Parlament véleményt fogad el, amelyben kifejti a kiválasztott jelölttel kapcsolatos nézetét. Az igazgatótanács tájékoztatja az Európai Parlamentet arról, hogy véleményét milyen módon vették figyelembe. A jelölt kinevezéséig a véleményt személyes és bizalmas információként kell kezelni.

(3)   Az ötéves hivatali időszak leteltét megelőző kilenc hónap folyamán az igazgatótanács – a Bizottsággal szorosan egyeztetve – értékelést készít, amelyben különösen az ügyvezető igazgató első hivatali időszaka során elért eredményeket és megvalósításuk módját veszi figyelembe.

(4)   Az igazgatótanács – az értékelő jelentés figyelembevételével, és kizárólag azokban az esetekben, ha ezt az ügynökség célkitűzései és feladatai indokolják – az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal, legfeljebb három évvel meghosszabbíthatja.

(5)   Amennyiben az igazgatótanács meg kívánja hosszabbítani az ügyvezető igazgató hivatali idejét, erről a szándékáról tájékoztatja az Európai Parlamentet. A hivatali idő meghosszabbítását megelőző hónap folyamán az ügyvezető igazgatót felkérik az Európai Parlament illetékes bizottsága(i) előtti nyilatkozattételre és az ezen bizottság(ok) tagjai által feltett kérdések megválaszolására.

(6)   Az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(7)   Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács mentheti fel. Az igazgatótanács az erre vonatkozó határozatát a szavazásra jogosult valamennyi tagja kétharmados többségével hozza meg.

19. cikk

Tanácsadó csoportok

(1)   Az alábbi tanácsadó csoportok támogatják az igazgatótanácsot a nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos szakértelmükkel és különösen az éves munkaprogram és az éves tevékenységi jelentés elkészítésével összefüggésben:

a)

SIS II tanácsadó csoport;

b)

VIS tanácsadó csoport;

c)

Eurodac tanácsadó csoport;

d)

bármely egyéb, valamely nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoport, ha a nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszköz így rendelkezik.

(2)   Valamennyi tagállam, amelyre nézve az uniós jog alapján kötelező egy adott nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamely jogalkotási eszköz, valamint a Bizottság egy-egy tagot nevez ki az adott nagyméretű IT- rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, megújítható, hároméves időtartamra.

Dánia is kinevez egy tagot egy adott nagyméretű IT- rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, amennyiben a Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az adott nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközt.

A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal, valamint egyéb nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország, amely részt vesz egy adott nagyméretű IT-rendszerben, egy-egy tagot nevez ki az ezen nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba.

(3)   Az Europol és az Eurojust egyaránt képviselőt nevezhet ki a SIS II tanácsadó csoportba. Az Europol emellett képviselőt nevezhet ki a VIS tanácsadó csoportba is.

(4)   Az igazgatótanács tagjai nem lehetnek tagjai egyik tanácsadó csoportnak sem. Az ügyvezető igazgató vagy az ügyvezető igazgató képviselője megfigyelői minőségben jogosult részt venni a tanácsadó csoportok valamennyi ülésén.

(5)   Az ügynökség eljárási szabályzatában kell megállapítani a tanácsadó csoportok működésére és együttműködésére vonatkozó eljárásokat.

(6)   A vélemények kialakítása során az egyes tanácsadó csoportok tagjai mindent megtesznek a konszenzus elérése érdekében. Amennyiben nem sikerül konszenzust elérni, akkor a vélemény a tagok többségének indokolással ellátott álláspontját tartalmazza. Rögzíteni kell az indokolással ellátott kisebbségi állásponto(ka)t is. A 16. cikk (3) és (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó. A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országokat képviselő tagok számára is engedélyezett a véleménynyilvánítás azon kérdésekről, amelyekről nem jogosultak szavazni.

(7)   Mindegyik tagállam és a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország segíti a tanácsadó csoportok tevékenységét.

(8)   A 14. cikk értelemszerűen alkalmazandó a tanácsadó csoportok elnökségére.

IV.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Személyzet

(1)   Az ügynökség személyzetére és az ügyvezető igazgatóra a személyzeti szabályzat, valamint a személyzeti szabályzat alkalmazásának céljából az Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)   A személyzeti szabályzat végrehajtása szempontjából az ügynökség a tisztviselők személyzeti szabályzata 1a. cikkének (2) bekezdése értelmében vett ügynökségnek minősül.

(3)   Saját személyzete vonatkozásában az ügynökség gyakorolja a tisztviselők személyzeti szabályzatában a kinevezésre, illetve az alkalmazási feltételekben a szerződéskötésre feljogosított hatóságra ruházott hatáskört.

(4)   Az ügynökség személyzete tisztviselőkből, ideiglenes, illetve szerződéses alkalmazottakból áll. Az igazgatótanács évente hozzájárulását adja, amennyiben az ügyvezető igazgató által megújítani kívánt szerződések – az alkalmazási feltételek értelmében – határozatlan idejű szerződésekké válnának.

(5)   Az ügynökség az érzékenynek tekintett pénzügyi feladatok elvégzésére nem alkalmazhat ideiglenes munkaerőt.

(6)   A Bizottság és a tagállamok ideiglenes jelleggel tisztviselőket, illetve nemzeti szakértőket küldhetnek az ügynökséghez. E célból az igazgatótanács – a személyzeti politikára vonatkozó többéves terv figyelembevételével – elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket.

(7)   A tisztviselők személyzeti szabályzata 17. cikkének sérelme nélkül, az ügynökség megfelelő szabályokat alkalmaz a szakmai titoktartásra, illetve az azzal egyenértékű titoktartási kötelezettségekre.

(8)   Az igazgatótanács a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a tisztviselők személyzeti szabályzatának 110. cikkében említett szükséges végrehajtási intézkedéseket.

21. cikk

Közérdek

Az igazgatótanács tagjai, az ügyvezető igazgató és a tanácsadó csoportok tagjai vállalják, hogy a köz érdekében járnak el. E célból évente, írásban nyilvános kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesznek.

Az igazgatótanács tagjainak jegyzékét közzéteszik az ügynökség honlapján.

22. cikk

Székhely-megállapodások, valamint a technikai helyszínre és a tartalék központra vonatkozó megállapodások

Az ügynökségnek a neki otthont adó tagállamokban biztosítandó elhelyezésre és az ezen tagállamok által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges rendelkezéseket, valamint az ügyvezető igazgatóra, az igazgatótanács tagjaira, az ügynökség személyzetére és családtagjaikra az ügynökségnek otthont adó tagállamokban alkalmazandó külön szabályokat az ügynökség székhelyét megállapító székhely-megállapodásban, illetve a technikai helyszínre és a tartalék központra vonatkozó megállapodásokban kell meghatározni, amelyeket az ügynökség és az ügynökségnek otthont adó tagállamok az igazgatótanács jóváhagyását követően kötnek meg.

23. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv alkalmazandó az ügynökségre.

24. cikk

Felelősség

(1)   Az ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

(2)   Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik, hogy az ügynökség által kötött valamely szerződésben található bármilyen választott bírósági kikötés alapján ítéletet hozzon.

(3)   Szerződésen kívüli felelősség esetén az ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4)   A (3) bekezdésben említett kártérítéssel összefüggő jogviták elbírálására az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(5)   Az ügynökség személyzetének az ügynökséggel szemben fennálló személyes felelősségére a személyzeti szabályzatban megállapított rendelkezések irányadók.

25. cikk

Nyelvhasználati szabályok

(1)   Az ügynökségre az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. rendelet (30) alkalmazandó.

(2)   Az EUMSZ 342. cikke alapján hozott határozatok sérelme nélkül, a 12. cikk (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett éves munkaprogramot és éves tevékenységi jelentést az Unió intézményeinek összes hivatalos nyelvén elkészítik.

(3)   Az ügynökség tevékenységéhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

26. cikk

Hozzáférés a dokumentumokhoz

(1)   Az ügyvezető igazgató javaslata alapján az igazgatótanács 2012. december 1-jétől számított hat hónapon belül – az 1049/2001/EK rendeletnek megfelelően – elfogadja az ügynökség dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat.

(2)   Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján az ügynökség által hozott határozatok ellen – az EUMSZ 228., illetve 263. cikkében meghatározott feltételek szerint – panasszal lehet fordulni az európai ombudsmanhoz vagy keresetet lehet benyújtani az Európai Unió Bíróságához.

27. cikk

Tájékoztatás és kommunikáció

(1)   Az ügynökség a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközöknek megfelelően, valamint a feladatkörébe tartozó területeken saját kezdeményezésére tájékoztatást nyújt. Különösen azt biztosítja, hogy a munkájával kapcsolatosan a 12. cikk (1) bekezdésének j), k), w) és y) pontjában, valamint a 33. cikk (8) bekezdésében meghatározott közzétételen túl a nyilvánosság és bármely érdekelt fél gyorsan tárgyilagos, megbízható és könnyen érthető felvilágosítást kapjon.

(2)   Az igazgatótanács megállapítja az (1) bekezdés alkalmazásához szükséges gyakorlati rendelkezéseket.

28. cikk

Adatvédelem

(1)   A nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközökben megállapított adatvédelmi rendelkezések sérelme nélkül, az ügynökség által e rendelettel összhangban feldolgozott információkra a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó.

(2)   Az igazgatótanács megállapítja a 45/2001/EK rendelet – és különösen az adatvédelmi tisztviselőre vonatkozó 8. szakasz – ügynökség általi alkalmazásának szabályait.

29. cikk

A minősített információk és a nem minősített érzékeny információk védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

(1)   Az ügynökség a Bizottság eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozatban (31) megállapított biztonsági elveket alkalmazza, ideértve a minősített információk cseréjére, feldolgozására és tárolására vonatkozó rendelkezéseket és a fizikai biztonságra vonatkozó intézkedéseket is.

(2)   Az ügynökség alkalmazza továbbá a nem minősített érzékeny információk feldolgozása tekintetében a Bizottság által elfogadott és végrehajtott biztonsági elveket.

(3)   Az igazgatótanács a 2. cikk és a 12. cikk (1) bekezdésének p) pontja alapján határoz az ügynökségnek – a megfelelő biztonsági elvek teljesítéséhez szükséges – szervezeti felépítéséről.

30. cikk

Az ügynökség biztonsága

(1)   Az ügynökség felel a biztonságért és a rend fenntartásáért az általa használt épületekben, helyiségekben és földterületen. Az ügynökség a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök vonatkozó rendelkezéseit és biztonsági elveit alkalmazza.

(2)   Az ügynökségnek otthont adó tagállamok hatékony és megfelelő intézkedéseket hoznak a rendnek és a biztonságnak az ügynökség által használt épületek, helyiségek és földterület közvetlen közelében történő fenntartása érdekében, továbbá az ügynökség székhelyét megállapító, vonatkozó székhely-megállapodásnak, illetve a technikai helyszínről és a tartalék központról szóló megállapodásoknak megfelelően gondoskodnak az ügynökség megfelelő védelméről amellett, hogy szabad bejárást biztosítanak ezen épületekbe, helyiségekbe és földterületre az ügynökség által felhatalmazott személyek részére.

31. cikk

Értékelés

(1)   2012. december 1-jét követő három éven belül, azt követően pedig négyévente a Bizottság, az igazgatótanáccsal szorosan egyeztetve értékeli az ügynökség tevékenységét. Az értékelés során megvizsgálja, hogy az ügynökség milyen módon és mértékben járul hozzá ténylegesen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatásához, illetve látja el az e rendeletben meghatározott feladatait. Az értékelés során megvizsgálja továbbá az ügynökségnek egy összehangolt, költséghatékony és koherens, uniós szintű informatikai környezet kialakítását célzó, az elkövetkező években kialakítandó uniós stratégiával összefüggésben betöltött szerepét.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értékelés alapján a Bizottság – az igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követően – elkészíti az e rendelettel kapcsolatos változtatásokra vonatkozó ajánlásait, a rendelet és az (1) bekezdésben említett uniós stratégia közötti nagyobb összhang megteremtése érdekében is. A Bizottság az említett ajánlásokat az igazgatótanács véleményével és megfelelő javaslatokkal együtt továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az európai adatvédelmi biztosnak.

V.   FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Költségvetés

(1)   Az egyéb bevételi források sérelme nélkül az ügynökség bevételei a következők:

a)

az Európai Unió általános költségvetésében szereplő uniós támogatás (a Bizottságra vonatkozó szakasz);

b)

a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok hozzájárulása;

c)

a tagállamok bármely pénzügyi hozzájárulása.

(2)   Az ügynökség kiadásai többek között tartalmazzák a személyzet illetményét, az igazgatási és infrastrukturális kiadásokat, a működési költségeket, valamint az ügynökség által kötött szerződésekkel és megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokat. Az ügyvezető igazgató évente – az ügynökség által elvégzett tevékenységek figyelembevételével, a létszámtervvel együtt – elkészíti az ügynökség következő pénzügyi évi tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatás tervezetét, és megküldi azt az igazgatótanácsnak.

(3)   Az ügynökség bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

(4)   Az ügyvezető igazgató által készített tervezet alapján az igazgatótanács elfogadja az ügynökség következő pénzügyi évi tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatás tervezetét.

(5)   Az igazgatótanács évente legkésőbb február 10-ig elküldi a Bizottságnak és a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak az ügynökség tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatás tervezetét és az azt alátámasztó általános iránymutatásokat, továbbá minden év március 31-ig a tervezett költségvetésre vonatkozó végleges kimutatást.

(6)   Az igazgatótanács minden év március 31-ig benyújtja a Bizottságnak és a költségvetési hatóságnak az alábbi dokumentumokat:

a)

az éves munkaprogramjának tervezetét;

b)

a Bizottság által meghatározott iránymutatások szerint elkészített, a személyzeti politikára vonatkozó naprakész többéves tervét;

c)

a személyzeti szabályzat meghatározása szerinti tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak számára vonatkozó tájékoztatást az n–1 és az n év tekintetében, valamint az n + 1 évre szóló ezzel kapcsolatos becslést;

d)

az ügynökségnek otthont adó tagállamok által az ügynökség részére nyújtott természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó tájékoztatást;

e)

az eredménykimutatás egyenlegére vonatkozó becslést az n–1 év tekintetében.

(7)   A tervezett költségvetésre vonatkozó kimutatást a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóság részére.

(8)   A tervezett költségvetésre vonatkozó kimutatás alapján a Bizottság beilleszti az Európai Unió általános költségvetésének tervezetébe a létszámterv céljaira általa szükségesnek tekintett tervezett összegeket és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét, majd azt az EUMSZ 314. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszti.

(9)   A költségvetési hatóság engedélyezi az ügynökségnek juttatandó támogatási előirányzatokat. A költségvetési hatóság elfogadja az ügynökség létszámtervét.

(10)   Az ügynökség költségvetését az igazgatótanács fogadja el. Az ügynökség költségvetése az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Az ügynökség költségvetését adott esetben ennek megfelelően ki kell igazítani.

(11)   A költségvetés bármilyen módosítása esetén, beleértve a létszámterv módosítását is, ugyanezt az eljárást kell követni.

(12)   Az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot, ha bármilyen olyan projekt megvalósítását tervezi, amely a költségvetésének finanszírozására jelentős pénzügyi kihatással lehet, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos projektekre, mint amilyen például az épületek bérlése, illetve vétele. Az igazgatótanács erről a Bizottságot, valamint a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országokat is tájékoztatja. Amennyiben a költségvetési hatóság valamelyik ága véleményt kíván nyilvánítani, a projekttel kapcsolatos értesítés kézhezvételét követő két héten belül értesíti az igazgatótanácsot véleménynyilvánítási szándékáról. Válasz hiányában az ügynökség lebonyolíthatja a tervezett ügyletet.

33. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)   Az ügynökség költségvetését annak ügyvezető igazgatója hajtja végre.

(2)   Az ügyvezető igazgató évente megküldi a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetelére vonatkozó valamennyi információt.

(3)   Az ügynökség számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az ügynökség előzetes beszámolóját, a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentéssel együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője összevonja az intézmények és a decentralizált szervek előzetes beszámolóit az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 128. cikkével összhangban.

(4)   Az ügynökség számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 31-éig a költségvetési hatóságnak is megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó jelentést.

(5)   Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 129. cikke alapján, az ügynökség előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségi körében elkészíti az ügynökség végleges beszámolóját, és azt véleményezésre továbbítja az igazgatótanácsnak.

(6)   Az igazgatótanács véleményezi az ügynökség végleges beszámolóját.

(7)   Az ügyvezető igazgató a végleges beszámolót, az igazgatótanács véleményével együtt, a következő év július 1-jéig megküldi a költségvetési hatóságnak, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, továbbá a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak.

(8)   A végleges beszámolót közzé kell tenni.

(9)   Az ügyvezető igazgató szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(10)   Az Európai Parlament kérésére az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 146. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató benyújt minden olyan információt, amely a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges.

(11)   Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n + 2. év május 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

34. cikk

Pénzügyi szabályok

Az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. E szabályok nem térhetnek el a 2343/2002/EK, Euratom rendelettől, kivéve, ha az ilyen eltérést kifejezetten megkívánja az ügynökség működése, és ha a Bizottság ehhez előzetesen hozzájárult.

35. cikk

A csalás elleni küzdelem

(1)   A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében az 1073/1999/EK rendelet alkalmazandó.

(2)   Az ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul kiadja az ügynökség valamennyi alkalmazottjára alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(3)   A finanszírozásra vonatkozó döntések és az ezekből eredő végrehajtási megállapodások és eszközök kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket folytathat az ügynökség finanszírozásának kedvezményezettjeinél és az annak elosztásáért felelős személyeknél.

VI.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikk

Előkészítő intézkedések

(1)   Az ügynökség létrehozásáért és kezdeti működtetéséért a Bizottság felelős, mindaddig, amíg az előbbi nem rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges operatív kapacitással.

(2)   E célból mindaddig, amíg az ügyvezető igazgató az igazgatótanács általi, a 18. cikkel összhangban történő kinevezését követően hivatalba nem lép, a Bizottság ideiglenes alapon, korlátozott számban tisztviselőket jelölhet ki, köztük egy, az ügyvezető igazgató feladatait ellátó tisztviselővel. Az ideiglenes ügyvezető igazgatót kizárólag az igazgatótanácsnak a 13. cikk (2) bekezdésével összhangban történő összehívását követően lehet kijelölni.

Ha az ideiglenes ügyvezető igazgató nem teljesíti az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit, az igazgatótanács kérheti a Bizottságot, hogy új ideiglenes ügyvezető igazgatót jelöljön ki.

(3)   Az ideiglenes ügyvezető igazgató az igazgatótanács jóváhagyását követően az ügynökség költségvetése alapján rendelkezésre álló hitelkeret által fedezett valamennyi kifizetést engedélyezheti, valamint szerződéseket – köztük az ügynökség létszámtervének elfogadását követően személyzeti szerződéseket is – köthet. Az igazgatótanács indokolt esetben korlátozhatja az ideiglenes ügyvezető igazgató hatáskörét.

37. cikk

A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részvétele

A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok társulási megállapodásainak vonatkozó rendelkezései alapján olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek többek között meghatározzák ezen országoknak az ügynökség munkájában való részvétele jellegét és mértékét, valamint annak részletes szabályait, köztük a pénzügyi hozzájárulásokra, a személyzetre és a szavazati jogra vonatkozó rendelkezéseket.

38. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az ügynökség 2012. december 1-jétől kezdi meg a 3–9. cikkben meghatározott feladatai ellátását.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban a Szerződésekkel összhangban.

Kelt Strasbourgban, 2011. október 25-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

M. DOWGIELEWICZ


(1)  Az Európai Parlament 2011. július 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. szeptember 12-i határozata.

(2)  HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

(3)  HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

(4)  HL L 213., 2004.6.15., 5. o.

(5)  HL L 218., 2008.8.13., 60. o.

(6)  HL L 316., 2000.12.15., 1. o.

(7)  A Tanács 407/2002/EK rendelete (2002. február 28.) a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról (HL L 62., 2002.3.5., 1. o.)

(8)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(9)  HL L 218., 2008.8.13., 129. o.

(10)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(11)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(12)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(13)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(14)  HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(15)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(16)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(17)  HL L 66., 2006.3.8., 38. o.

(18)  HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(19)  HL L 333., 2010.12.17., 58. o.

(20)  HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(21)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(22)  HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(23)  HL L 93., 2001.4.3., 40. o.

(24)  HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(25)  HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

(26)  HL L 53., 2008.2.27., 5. o.

(27)  HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(28)  HL L 160., 2011.6.18., 19. o.

(29)  HL L 160., 2011.6.18., 39. o.

(30)  HL 17., 1958.10.6., 385/58. o.

(31)  HL L 317., 2001.12.3., 1. o.


Top