EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32010L0047

A Bizottság 2010/47/EU irányelve ( 2010. július 5. ) a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedésre alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzéséről szóló 2000/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

OJ L 173, 8.7.2010, p. 33–46 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 07 Volume 008 P. 282 - 295

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 19/05/2018; hatályon kívül helyezte: 32014L0047

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2010/47/oj

8.7.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/33


A BIZOTTSÁG 2010/47/EU IRÁNYELVE

(2010. július 5.)

a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedésre alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzéséről szóló 2000/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedésre alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzéséről szóló, 2000. június 6-i 2000/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1)

A közúti közlekedésbiztonság, a környezetvédelem és a tisztességes verseny érdekében biztosítani kell azt, hogy megtörténjen az üzemben levő haszongépjárművek kellő karbantartása és ellenőrzése azzal a céllal, hogy az Európai Unióban történő közlekedésük során a közúti forgalomban fenntartható legyen biztonságos működésük.

(2)

A 2000/30/EK irányelvben foglalt előírásokat és módszereket hozzá kell igazítani a műszaki fejlődéshez, ami fejlettebb országúti műszaki ellenőrzéseket fog eredményezni az Európai Unióban.

(3)

A járművezetőket és a járművek üzemeltetőit terhelő költségek és késedelmek minimális szintre való csökkentése érdekében indokolt, hogy az ellenőrzések az ésszerű időtartamot ne haladják meg.

(4)

Az ellenőrzéseken átesett járművek vizsgálati eredményei, hibái és egyedi jellemzői közötti összefüggések egymásnak való megfeleltetése érdekében az 5. cikk (1) bekezdése alkalmazásában részletesebb, szabványosított ellenőrzési jegyzőkönyvet indokolt kiadni.

(5)

A típusjóváhagyásra vonatkozó jogi aktusban (2) meghatározott jármű-kategóriák mindegyikére más-más műszaki követelmények vonatkoznak. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet indokolt ennek megfelelően, e jármű-kategóriákhoz igazodva módosítani.

(6)

A járművek megbízhatóbb azonosítása érdekében az ellenőrzési jegyzőkönyvnek a jármű rendszáma mellett a jármű azonosító számát is indokolt tartalmaznia.

(7)

Annak érdekében, hogy az ellenőrök könnyebben jegyezhessék fel a feltárt hiányosságokat, az ellenőrzési jegyzőkönyv hátoldalán célszerű feltüntetni az ellenőrzések teljes jegyzékét.

(8)

Az országúti műszaki ellenőrzések minőségének növelése érdekében – a műszaki fejlődéshez igazodva – a II. mellékletben a felsorolt ellenőrzésekhez indokolt módszereket is meghatározni.

(9)

A megfelelő ellenőrzések és szabványok alkalmazásának biztosítása, az ellenőrzés eredményeinek nyilvántartásokban való rögzíthetősége és egyéb jogi követelmények érvényesítése érdekében az ellenőrzésnek a biztonsággal, a védelemmel és a környezetvédelemmel összefüggő jellemzők mellett a jármű azonosítására is indokolt kiterjednie.

(10)

Az ebben az irányelvben megfogalmazott intézkedések összhangban vannak a 2009/40/EK irányelv 7. cikke alapján létrehozott, a gépjárművek és pótkocsijuk műszaki vizsgálatáról szóló irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2000/30/EK irányelv I. és II. melléklete ezen irányelv melléklete szerint módosul.

2. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2012. január 1-jéig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében elfogadnak.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2010. július 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 203., 2000.8.10., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (keretirányelv), II. melléklet (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.)


MELLÉKLET

A 2000/30/EK irányelv I. és II. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

(elülső oldal)

ORSZÁGÚTI MŰSZAKI ELLENŐRZÉSI JEGYZŐKÖNYV ÉS ELLENŐRZŐLISTA – MINTA

1.

Ellenőrzés helye: …………………………………………………

2.

Dátum: ………………………………………..…

3.

Időpont: ………………………………..…………………

4.

Jármű felségjelzése és rendszáma: ……….……………

5.

Jármű azonosító száma (VIN): …………………..………………………

    N2(a) (3,5 t és 12 t között)

    N3(a) (12 t felett)

    O3(a) (3,5 t és 10 t között)

    O4(a) (10 t felett)

    M2(a) (> 9 ülés(b), legfeljebb 5 t)

    M3(a) (> 9 ülés(b), 5 t felett)

   Egyéb jármű-kategória (1. cikk (3) bekezdés): ……………… 

6.

Jármű-kategória

a)

b)

c)

d)

e)

f)

g)

7.

A szállítást végző vállalkozás

a)

Neve és címe: …………………….……….………………………………………

b)

Közösségi engedélyének(c) száma (1072/2009/EK rendelet): …… …

8.

Állampolgárság (a járművezetőé): …………………………….…

9.

A járművezető neve: ……………..………………………..…

10.

Ellenőrzőlista…

 

Ellenőrizve(d)

Nem ellenőrizve

Nem felelt meg(e)

(0)

azonosítás(f)

(1)

fékberendezések

(2)

kormányzás(f)

(3)

láthatóság(f)

(4)

világító berendezések és elektromos rendszer(f)

(5)

tengelyek, kerekek, gumiabroncsok, felfüggesztés(f)

(6)

alváz és az alvázra erősített részek(f)

(7)

egyéb berendezések, ezen belül menetíró készülék(f) és sebességkorlátozó készülék

(8)

környezetterhelés, ezen belül kibocsátások és tüzelőanyag- és/vagy olajszivárgás

11.

Az ellenőrzés eredménye:

Súlyos hiányosságokkal rendelkező jármű használatának tilalma 

12.

Egyéb/megjegyzések: …………………………… …

13.

Ellenőrzést végző hatóság/hivatalnok vagy ellenőr

Aláírások:

A vizsgálatot végző hatóság/hivatalnok vagy ellenőr

Járművezető

Megjegyzések:

a)

Jármű-kategória a 2007/46/EK irányelv II. melléklete szerint (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).

b)

Az ülések száma a vezetőülést is tartalmazza (a forgalmi engedély S.1. rovata).

c)

Ha rendelkezésre áll.

d)

Az „Ellenőrizve” azt jelenti, hogy a 2010/48/EU irányelvvel módosított 2009/40/EK irányelv II. mellékletében felsorolt ellenőrzések közül az adott csoporton belül legalább egy (vagy több) megtörtént.

e)

Hibák megjelölése a hátoldalon.

f)

Vizsgálati módszerek és útmutatás a hibák megállapítására a 2010/48/EU irányelvvel módosított 2009/40/EK irányelv II. mellékletében.

(hátoldal)

0.   A JÁRMŰ AZONOSÍTÁSA

0.1.

Rendszámtáblák

0.2.

Járműazonosító szám (VIN)/alvázszám/sorozatszám

1.   FÉKBERENDEZÉSEK

1.1.

Műszaki állapot és üzemképesség

1.1.1.

Üzemi fékpedál forgáspontja

1.1.2.

A pedál állapota és a fékműködtető berendezés útja

1.1.3.

Vákuumszivattyú vagy kompresszor és tartályok

1.1.4.

Alacsony nyomásra figyelmeztető manométer vagy jelzés

1.1.5.

Kézi működtetésű fékszelep

1.1.6.

Rögzítőfék-működtető eszköz, kezelőkar, rögzítőfék-reteszelő kilincsmű

1.1.7.

Fékszelepek (lábszelepek, tehermentesítők, vezérlőszelepek)

1.1.8.

Csatlakozófejek a pótkocsifékekhez (elektromos és pneumatikus)

1.1.9.

Energiatároló sűrítettlevegő-tartálya

1.1.10.

Fékrásegítő egység, főfékhenger (hidraulikus fékberendezésben)

1.1.11.

Merev fékcsövek

1.1.12.

Féktömlők

1.1.13.

Dob- és tárcsafékbetétek

1.1.14.

Fékdobok, féktárcsák

1.1.15.

Fékbowden-huzalok, fékvonórudak, fékkarok, fékrudazatok

1.1.16.

Fékműködtető készülék (rugóerő-tárolós fék, hidraulikus fékhenger is)

1.1.17.

Fékerő-szabályozó szelep

1.1.18.

Fékpofahézag-állítók és -jelzők

1.1.19.

Tartós fékrendszer (ha be van szerelve vagy szükséges)

1.1.20.

Pótkocsifékek automatikus működése

1.1.21.

Teljes fékrendszer

1.1.22.

Tesztelő csatlakozások

1.2.

Üzemi fék működési jellemzői és hatásossága

1.2.1.

Működési jellemzők

1.2.2.

Hatásosság

1.3.

Biztonsági fék működési jellemzői és hatásossága

1.3.1.

Működési jellemzők

1.3.2.

Hatásosság

1.4.

Rögzítőfék működési jellemzői és hatásossága

1.4.1.

Működési jellemzők

1.4.2.

Hatásosság

1.5.

Tartós fékrendszer működési jellemzői

1.6.

Blokkolásgátló fékrendszer

2.   KORMÁNYZÁS

2.1.

Műszaki állapot

2.1.1.

Kormánymű állapota

2.1.2.

Kormányműház

2.1.3.

Kormányrudazat állapota

2.1.4.

Kormányrudazat üzemképessége

2.1.5.

Szervokormány

2.2.

Kormánykerék és -rúd

2.2.1.

Kormánykerék állapota

2.2.2.

Kormányrúd

2.3.

Kormány holtjátéka

2.4.

Kormánykerék beállítása

2.5.

Pótkocsi kormányzott tengelyének forgózsámolya

3.   LÁTHATÓSÁG

3.1.

Látómező

3.2.

Üvegek állapota

3.3.

Visszapillantó tükrök

3.4.

Szélvédőtörlők

3.5.

Szélvédőmosók

3.6.

Páramentesítő rendszer

4.   VILÁGÍTÁS, FÉNYVISSZAVERŐK, ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK

4.1.

Fényszórók

4.1.1.

Állapot és üzemképesség

4.1.2.

Beállítás

4.1.3.

Bekapcsolás

4.1.4.

Követelményeknek való megfelelés

4.1.5.

Szintbeállító eszközök

4.1.6.

Fényszórótisztító eszköz

4.2.

Első és hátsó helyzetjelző lámpák, oldalsó méretjelző lámpák és hátsó méretjelző lámpák

4.2.1.

Állapot és üzemképesség

4.2.2.

Bekapcsolás

4.2.3.

Követelményeknek való megfelelés

4.3.

Féklámpák

4.3.1.

Állapot és üzemképesség

4.3.2.

Bekapcsolás

4.3.3.

Követelményeknek való megfelelés

4.4.

Irányjelző és vészvillogó lámpák

4.4.1.

Állapot és üzemképesség

4.4.2.

Bekapcsolás

4.4.3.

Követelményeknek való megfelelés

4.4.4.

Villogási gyakoriság

4.5.

Első és hátsó ködlámpák

4.5.1.

Állapot és üzemképesség

4.5.2.

Beállítás

4.5.3.

Bekapcsolás

4.5.4.

Követelményeknek való megfelelés

4.6.

Hátrameneti lámpák

4.6.1.

Állapot és üzemképesség

4.6.2.

Bekapcsolás

4.6.3.

Követelményeknek való megfelelés

4.7.

Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa

4.7.1.

Állapot és üzemképesség

4.7.2.

Követelményeknek való megfelelés

4.8.

Fényvisszaverők, láthatósági jelzések és hátsó jelzőtáblák

4.8.1.

Állapot

4.8.2.

Követelményeknek való megfelelés

4.9.

Világítóberendezések kötelező jelzőkészülékei

4.9.1.

Állapot és üzemképesség

4.9.2.

Követelményeknek való megfelelés

4.10.

Elektromos összeköttetések a vontató jármű és a pótkocsi vagy nyerges pótkocsi között

4.11.

Elektromos vezetékek

4.12.

Nem kötelező lámpák és fényvisszaverő prizmák

4.13.

Akkumulátor

5.   TENGELYEK, KEREKEK, GUMIABRONCSOK ÉS FELFÜGGESZTÉS

5.1.

Tengelyek

5.1.1.

Tengelyek

5.1.2.

Elsőkerék-féltengelyek

5.1.3.

Kerékcsapágyak

5.2.

Kerekek és gumiabroncsok

5.2.1.

Kerékagy

5.2.2.

Keréktárcsák

5.2.3.

Gumiabroncsok

5.3.

Függesztési rendszer

5.3.1.

Rugók és stabilizátorok

5.3.2.

Lengéscsillapítók

5.3.3.

Kardántengelyek, hosszlengőkarok, keresztlengőkarok és felfüggesztő karok

5.3.4.

Felfüggesztő pontok

5.3.5.

Légrugózás

6.   ALVÁZ ÉS AZ ALVÁZRA ERŐSÍTETT RÉSZEK

6.1.

Alváz vagy alvázkeret és az arra erősített részek

6.1.1.

Általános állapot

6.1.2.

Kipufogócsövek és hangtompító

6.1.3.

Tüzelőanyag-tartály és vezetékei (fűtőanyagtartály és vezetékei is)

6.1.4.

Lökhárítók, oldalvédő szerkezetek és hátsó ráfutásgátlók

6.1.5.

Pótkeréktartó

6.1.6.

Kapcsolómechanikák és vontatóberendezés

6.1.7.

Átvitel

6.1.8.

Motorfelfüggesztések

6.1.9.

Motor működési jellemzői

6.2.

Vezetőfülke és karosszéria

6.2.1.

Állapot

6.2.2.

Rögzítés

6.2.3.

Ajtók és ajtóütközők

6.2.4.

Padlózat

6.2.5.

Vezetőülés

6.2.6.

Egyéb ülések

6.2.7.

A vezetést segítő kontrollszerkezetek

6.2.8.

Vezetőfülke fellépői

6.2.9.

Egyéb belső és külső felszerelések és berendezések

6.2.10.

Sárvédők (sárhányók), felcsapódó víz elleni védelem

7.   EGYÉB BERENDEZÉSEK

7.1.

Biztonsági övek és mechanikák

7.1.1.

Beszerelés biztonságossága

7.1.2.

Állapot

7.1.3.

Biztonsági öv terhelhetősége

7.1.4.

Biztonsági öv előfeszítői

7.1.5.

Légzsák

7.1.6.

SRS-rendszerek

7.2.

Tűzoltó készülék

7.3.

Zárak és lopásgátló eszközök

7.4.

Elakadásjelző háromszög

7.5.

Elsősegélynyújtó készlet

7.6.

Kerékféktuskók (ékek)

7.7.

Hangos riasztóberendezés

7.8.

Sebességmérő

7.9.

Menetíró készülék

7.10.

Sebességkorlátozó berendezés

7.11.

Kilométer-számláló

7.12.

Elektronikus menetstabilizáló (ESC)

8.   KÖRNYEZETTERHELÉS

8.1.

Zajcsökkentő rendszer

8.2.

Kipufogógázból származó károsanyag-kibocsátás

8.2.1.

Benzinüzemű motorból származó károsanyag-kibocsátás

8.2.1.1.

Károsanyag-kibocsátást szabályozó berendezések

8.2.1.2.

Gázkibocsátás

8.2.2.

Dízelmotorból származó károsanyag-kibocsátás

8.2.2.1.

Károsanyag-kibocsátást szabályozó berendezések

8.2.2.2.

Opacitás

8.3.

Elektromágneses interferencia kiszűrése

8.4.

Egyéb, a környezettel összefüggő ellenőrzések

8.4.1.

Látható füst

8.4.2.

Folyadékszivárgások”

2.

A II. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

TARTALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETÉS

2.

AZ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1.

Fékberendezések

8.

Környezetterhelés

1.   BEVEZETÉS

Ez a melléklet a fékrendszereknek és a kipufogógázból származó károsanyag-kibocsátásoknak az országúti műszaki ellenőrzés során történő vizsgálatára és/vagy ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az országúti ellenőrzések alkalmával nem kötelező mérőberendezéseket használni, mivel azonban ezáltal növelhető az ellenőrzés minősége, használatuk lehetőség szerint mégis javasolt.

A kizárólag mérőeszköz segítéségével elvégezhető ellenőrzéseket „(E)” betű jelöli.

Ha az ellenőrzés módjaként szemrevételezés van meghatározva, az azt jelenti, hogy az adott elem megtekintése mellett az ellenőr azt lehetőség szerint üzembe is hozza, felméri zajhatását, vagy egyéb megfelelő, mérőberendezést nem igénylő ellenőrzési módszert alkalmaz.

2.   AZ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Az országúti műszaki ellenőrzések az alábbiakban felsorolt ellenőrzésekre terjedhetnek ki és az alábbiakban megjelölt módszerekkel élhetnek. A „Hiányosságok” oszlopban megjelölt problémák kimutatható hiányosságokra vonatkozó példák.

Ellenőrzés

Módszer

Hiányosságok

1.   FÉKBERENDEZÉSEK

1.1.   

Műszaki állapot és üzemképesség

1.1.1.

Üzemi fékpedál forgáspontja

Alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben.

Megjegyzés: A szervofékrendszerrel ellátott járműveket a motor kikapcsolt állapotában kell ellenőrizni.

a)

Csapszeg túl szoros.

b)

Túl nagy kopás vagy holtjáték.

1.1.2.

A pedál állapota és a fékműködtető berendezés útja

Alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben.

Megjegyzés: A szervofékrendszerrel ellátott járműveket a motor kikapcsolt állapotában kell ellenőrizni.

a)

Túl nagy úthossz vagy elégtelen tartalék úthossz.

b)

A fékműködtető szabad oldása korlátozott.

c)

A fékpedálon hiányzik, laza vagy simára van kopva a csúszásgátló.

1.1.3.

Vákuumszivattyú vagy kompresszor és tartályok

Alkatrészek szemrevételezése normál üzemi nyomás mellett. A vákuum vagy légnyomás biztonságos üzemi értékének eléréséhez szükséges időtartam, valamint a figyelmeztető jelző, a többkörös védőszelep és a nyomáscsökkentő szelep működőképességének ellenőrzése.

a)

A figyelmeztető jelző működésbe lépése után (vagy ha a manométer a veszélyzónában van) nincs legalább két fékezéshez elegendő nyomás vagy vákuum.

b)

A légnyomás/vákuum biztonságos üzemi értékének eléréséhez szükséges időtartam nem teljesíti a követelményeket (5).

c)

A többkörös védőszelep vagy a nyomáscsökkentő szelep nem működik.

d)

Levegőelszökés miatt érezhető nyomásesés vagy hallható levegőszivárgás tapasztalható.

e)

Olyan külső sérülés, amely valószínűsíthetően befolyásolja a fékrendszer működését.

1.1.4.

Alacsony nyomásra figyelmeztető manométer vagy jelzés

Funkcionális ellenőrzés

A manométer vagy a jelzőműszer hibásan működik.

1.1.5.

Kézi működtetésű fékszelep

Alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben.

a)

A működtetőberendezés repedezett, sérült vagy túlságosan kopott.

b)

A szabályozó nem biztonságosan helyezkedik el a szelepen vagy a szelep nem biztonságos.

c)

Laza csatlakozások vagy szivárgások a rendszerben.

d)

Nem kielégítő működés.

1.1.6.

Rögzítőfék-működtető eszköz, kezelőkar, rögzítőfék-reteszelő kilincsmű

Alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben.

a)

A reteszelő kilincsmű nem tart megfelelően.

b)

Túlzott kopás a kar csapágyazásánál vagy a reteszelő kilincsműben.

c)

Túlzott karúthossz a kezelőkar helytelen beállítása miatt.

d)

Az eszköz hiányzik, sérült vagy nem működőképes.

e)

Helytelen működés. A figyelmeztető jelzőberendezés hibás működésre utal.

1.1.7.

Fékszelepek (lábszelepek, tehermentesítők, vezérlőszelepek)

Alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben.

a)

Sérült szelep vagy túlzott levegőszivárgás.

b)

Túlzott olajkifolyás a kompresszorból.

c)

A szelep nem biztonságos vagy nem szakszerűen van beszerelve.

d)

A hidraulikus folyadék kifolyik vagy szivárog.

1.1.8.

Csatlakozófejek a pótkocsifékekhez (elektromos és pneumatikus)

A fékrendszerhez tartozó, a vontatójármű és a pótkocsi közötti valamennyi csatlakozás szétkapcsolása, majd újbóli összekapcsolása.

a)

A levegő-, ill. elektromos csatlakozó vagy automatikusan záródó szelep hibás.

b)

A levegő-, ill. elektromos csatlakozó vagy szelep nem biztonságos vagy nem megfelelően van beszerelve.

c)

Túl nagy szivárgás.

d)

Helytelen csatlakozás vagy csatlakozás hiánya ott, ahol ez szükséges lenne.

e)

Nem megfelelő működés.

1.1.9.

Energiatároló sűrítettlevegő-tartálya

Szemrevételezés.

a)

A tartály sérült, korrodált vagy tömítetlen.

b)

A vízmentesítő berendezés nem működik.

c)

A tartály nem biztonságos vagy nem szakszerűen van beszerelve.

1.1.10.

Fékrásegítő egység, főfékhenger (hidraulikus fékberendezésben)

Alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben.

a)

A fékrásegítő sérült vagy hatástalan.

b)

A főfékhenger sérült vagy tömítetlen.

c)

A főfékhenger nem biztonságos.

d)

A fékfolyadék nem elegendő.

e)

A főfékhenger tartályának fedele hiányzik.

f)

A fékfolyadék-figyelmeztető lámpa világít vagy hibás.

g)

A fékfolyadékszint-figyelmeztető készülék helytelenül működik.

1.1.11.

Merev fékcsövek

Alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben.

a)

Meghibásodás vagy törés egyértelmű veszélye.

b)

A csöveknél vagy a csatlakozófejeknél szivárgás észlelhető.

c)

A csövek sérültek vagy túlságosan korrodáltak.

d)

A csövek helytelenül vannak elhelyezve.

1.1.12.

Féktömlők

Alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben.

a)

Meghibásodás vagy törés egyértelmű veszélye.

b)

A tömlők sérültek, ki vannak dörzsölődve, meg vannak csavarodva vagy túl rövidek.

c)

A tömlőknél vagy a csatlakozásoknál szivárgás észlelhető.

d)

A tömlők nyomás alatt kidudorodnak.

e)

A tömlők porózusak.

1.1.13.

Dob- és tárcsafékbetétek

Szemrevételezés.

a)

A betét túlságosan kopott.

b)

A betét szennyezett (olaj, zsír stb.).

c)

A betét hiányzik.

1.1.14.

Fékdobok, féktárcsák

Szemrevételezés.

a)

A dob vagy tárcsa túlságosan kopott, korrodált, barázdálódott vagy repedezett, nem biztonságos vagy törött.

b)

A dob vagy tárcsa elpiszkolódott (olaj, zsír stb.).

c)

A dob vagy tárcsa hiányzik.

d)

A féktartó lapok nincsenek megfelelően rögzítve.

1.1.15.

Fékbowden-huzalok, fékvonórudak, fékkarok, fékrudazatok

Alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben.

a)

A bowdenhuzal sérült vagy összecsomózódott.

b)

Valamelyik alkatrész túlságosan kopott vagy korrodált.

c)

A huzal, rúd vagy csatlakozás nem biztonságos.

d)

A bowdenvezeték sérült.

e)

A fékrendszer szabad mozgása korlátozva van.

f)

A fékkarok/fékrudazatok rendellenes úthossza hibás beállításra vagy túlzott kopásra utal.

1.1.16.

Fékműködtető készülék (rugóerő-tárolós fék, hidraulikus fékhenger is)

Alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben.

a)

A fékműködtető készülék repedezett vagy sérült.

b)

A fékműködtető készülékben szivárgás észlelhető.

c)

A fékműködtető készülék nem biztonságos vagy nem szakszerűen van beszerelve.

d)

A fékműködtető készülék túlságosan korrodált.

e)

A működtető dugattyúnak vagy a membránnak elégtelen vagy túl nagy az úthossza.

f)

A porvédő hiányzik vagy erősen sérült.

1.1.17.

Fékerő-szabályozó szelep

Alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben.

a)

A rudazat sérült.

b)

A rudazat rosszul van beállítva.

c)

A szelep szorul vagy nem működik.

d)

A szelep hiányzik.

e)

Az adattábla hiányzik.

f)

Az adatok olvashatatlanok vagy nem teljesítik a követelményeket (5).

1.1.18.

Fékpofahézag-állítók és -jelzők

Szemrevételezés.

a)

A hézagállító sérült, szorul, rendellenes az úthossza, túlságosan kopott vagy helytelenül van beállítva.

b)

A hézagállító sérült.

c)

Helytelenül van beszerelve vagy kicserélve.

1.1.19.

Tartós fékrendszer (ha be van szerelve vagy szükséges)

Szemrevételezés.

a)

Nem biztonságos csatlakozók vagy összeszerelés.

b)

A rendszer nyilvánvalóan hibás vagy hiányos.

1.1.20.

Pótkocsifékek automatikus működése

A vontatójármű és a pótkocsi közötti fékcsatlakozás szétkapcsolása.

A pótkocsi fékje nem működik automatikusan a csatlakozás szétkapcsolásakor.

1.1.21.

Teljes fékrendszer

Szemrevételezés.

a)

Egyéb rendszerkomponensek (pl. fagytalanító szivattyú, légpárátlanító stb.) külsőleg sérültek vagy olyannyira túlságosan korrodáltak, hogy az már kedvezőtlen hatással van a fékrendszerre.

b)

A levegő vagy fagyásgátló túlzott mértékű szivárgása.

c)

Valamely alkatrész nem biztonságos vagy nem megfelelően van beszerelve.

d)

Valamely alkatrész helytelenül lett megjavítva vagy módosítva.

1.1.22.

Tesztelő csatlakozások (ha be vannak szerelve vagy szükségesek)

Szemrevételezés.

a)

Hiányoznak.

b)

Sérültek, használhatatlanok vagy szivárognak.

1.2.   

Üzemi fék működési jellemzői és hatásossága

1.2.1.

Működési jellemzők

(E)

Vizsgálat statikus fékvizsgáló gépen. Fékek fokozatos alkalmazása a maximális fékhatás eléréséig.

a)

Nem megfelelő fékerő egy vagy több keréken.

b)

A fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 70 %-a.

c)

A fékerő nem növelhető fokozatosan (a fék rángat).

d)

Rendellenes késés a fék működtetése közben, bármely keréken.

e)

A fékerő túlzott ingadozása teljes kerékfordulatoknál.

1.2.2.

Hatásosság

(E)

Vizsgálat statikus fékvizsgáló gépen, a tényleges tömeg mellett.

a)

Nem éri el legalább az alábbi minimális értékeket:

b)

M1, M2 és M3 kategória – 50 % (1)/

c)

N1 kategória – 45 %

d)

N2 és N3 kategória – 43 % (2) /

e)

O2, O3 és O4 kategória – 40 % (3) /

1.3.   

Biztonsági fék működési jellemzői és hatásossága (ha külön rendszer biztosítja)

1.3.1.

Működési jellemzők

(E)

Ha a másodlagos fékrendszer elkülönül az üzemi fékrendszertől, az 1.2.1. pont szerint kell eljárni.

a)

Nem megfelelő fékerő egy vagy több keréken.

b)

A fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon meghatározott tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 70 %-a.

c)

A fékerő nem növelhető fokozatosan (a fék rángat).

1.3.2.

Hatásosság

(E)

Ha a másodlagos fékrendszer elkülönül az üzemi fékrendszertől, az 1.2.2. pont szerint kell eljárni.

A fékerő kisebb, mint az 1.2.2. pont szerint a megengedett maximális tömeg (nyerges pótkocsi esetén a megengedett tengelyterhelések összege) mellett meghatározott üzemi fékhatás 50 %-a (4)/.

1.4.   

Rögzítőfék működési jellemzői és hatásossága

1.4.1.

Működési jellemzők

(E)

A fék működtetése statikus fékvizsgáló gépen.

A fék egy vagy több keréknél nem működik.

1.4.2.

Hatásosság

(E)

Vizsgálat statikus fékvizsgáló gépen, a tényleges tömeg mellett.

A lefékezettségi arány az összes járművet tekintve nem éri el a 16 %-ot a megengedett maximális tömeghez viszonyítva (illetve, gépjárművek esetén, ha az nagyobb, a 12 %-ot a jármű kombinációs maximális megengedett tömegéhez viszonyítva).

1.5.

Tartós fékrendszer működési jellemzői

Szemrevételezés és, amennyiben lehetséges, a rendszer üzemképességének ellenőrzése.

a)

A hatásosság nem fokozatosan változik (nem alkalmazandó a kipufogó-fékrendszerekre).

b)

A rendszer nem működik.

1.6.

Blokkolásgátló fékrendszer

A kontrolleszköz szemrevételezése.

a)

A kontrolleszköz hibásan működik.

b)

A kontrolleszköz a rendszer hibás működését jelzi.

8.   KÖRNYEZETTERHELÉS

8.2.   

Kipufogógázból származó károsanyag-kibocsátás

8.2.1.   

Benzinüzemű motorból származó károsanyag-kibocsátás

8.2.1.1.

Károsanyag-kibocsátást szabályozó berendezések

Szemrevételezés.

a)

A gyártó által beszerelt kibocsátásszabályozó berendezés hiányzik vagy nyilvánvalóan hibás.

b)

Olyan szivárgások észlelhetők, amelyek jelentősen befolyásolhatják a kibocsátásmérést.

8.2.1.2.

Gázkibocsátás

(E)

Mérés kipufogógáz-elemző készülék segítségével, a követelményeknek (1) megfelelően. Vagy: megfelelő fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) felszerelt jármű esetén a károsanyag-kibocsátó rendszer megfelelő működése az üresjáraton mért károsanyag-kibocsátás helyett – a gyártó által az előkészítéssel kapcsolatban megfogalmazott ajánlásoknak és az egyéb követelményeknek (1) megfelelően, a vonatkozó tűrések figyelembevételével – az OBD-eszköz által mutatott megfelelő érték leolvasásával és az OBD-rendszer megfelelő működésének ellenőrzésével is vizsgálható.

Vagy: mérés távérzékelő berendezéssel, utólag standard vizsgálati módszerekkel ellenőrizve.

a)

Vagy a gázkibocsátások meghaladják a gyártó által megadott fajlagos értékeket,

b)

vagy, ha ilyen jellegű információ nem áll rendelkezésre, a CO-kibocsátás meghaladja az alábbi értékeket:

1.

korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel el nem látott jármű esetében:

a 4,5 %-ot, vagy

a 3,5 %-ot.

az első nyilvántartásba vétel vagy az első használat napjának megfelelően, a követelmények (5) szerint;

2.

korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel ellátott jármű esetében:

üresen járó motorral a 0,5 %-ot,

üresjáraton, nagy fordulatszám mellett a 0,3 %-ot,

vagy

üresen járó motorral a 0,3 %-ot (h),

üresjáraton, nagy fordulatszám mellett a 0,2 %-ot,

az első nyilvántartásba vétel vagy az első használat napjának megfelelően, a követelmények (5) szerint;

c)

A lambda értéke az 1 ± 0,03 tartományon kívül esik, a gyártó előírásának megfelelően.

d)

Az OBD-leolvasás jelentős mértékű működési hibára utal.

e)

A távérzékelő berendezéssel mért érték jelentős meg nem felelésre utal.

8.2.2.   

Dízelmotorból származó károsanyag-kibocsátás

8.2.2.1.

Károsanyag-kibocsátást szabályozó berendezések

Szemrevételezés.

a)

A gyártó által beszerelt kibocsátásszabályozó berendezés hiányzik vagy nyilvánvalóan hibás.

b)

Olyan szivárgások észlelhetők, amelyek jelentősen befolyásolhatják a kibocsátásmérést.

8.2.2.2.

Opacitás

(E)

a)

Kipufogógáz opacitásának mérése szabad gyorsulás közben (teher nélkül üresjáratból a maximális fordulatszámig) üresjáraton, kuplunghasználat mellett.

b)

A jármű előkészítése:

1.

A járművek előkészítés nélkül is vizsgálhatók, bár biztonsági okokból ajánlatos ellenőrizni, hogy a motor meleg-e és kielégítő műszaki állapotban van-e.

2.

Az előkészítés követelményei:

i.

A motornak teljesen melegnek kell lennie. Például a motorolajnak az olajszintjelző pálca csövébe helyezett mérőszondával mért hőmérséklete legyen legalább 80 °C vagy érje el a rendes üzemi hőmérsékletet, ha az alacsonyabb, vagy a motorblokknak az infravörös sugárzás szintjével mért hőmérséklete legalább ezzel egyenértékű legyen. Ha a jármű kialakítása miatt ez a mérés a gyakorlatban nem megvalósítható, a motor rendes üzemi hőmérséklete egyéb módszerrel, például a motorhűtő ventilátor működtetésével is megállapítható.

ii.

A kipufogórendszert legalább három szabad gyorsulási ciklus alkalmazásával vagy ennek megfelelő módszer segítségével meg kell tisztítani.

c)

Vizsgálati eljárás:

1.

Az egyes szabad gyorsítási ciklusok megkezdésekor a motornak és az esetleges turbó-töltőkompresszornak üresjáraton kell lennie. Nagy teljesítményű dízelmotorok esetében ez azt jelenti, hogy a gázpedál felengedése után legalább 10 másodpercet várni kell.

2.

Az egyes szabad gyorsítási ciklusok megkezdésekor a gázpedált teljes mértékben, gyorsan, egyenletesen, de nem erőszakosan be kell nyomni (kevesebb mint egy másodperc alatt) ahhoz, hogy a tüzelőanyag-befecskendező szivattyú maximális mértékben fecskendezze be az üzemanyagot.

3.

Az egyes szabad gyorsítási ciklusok során a gázpedál felengedése előtt a motornak el kell érnie a maximális fordulatszámot, automata sebességváltóval ellátott jármű esetében a gyártó által megadott fordulatszámot, vagy ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a maximális fordulatszám kétharmadát. Ez például a motorfordulatszám figyelemmel kísérésével vagy a gázpedál benyomása és felengedése között kellő időt – M2, M3, N2 és N3 kategóriájú járművek esetében lehetőleg legalább két másodpercet – hagyva ellenőrizhető.

4.

A jármű csak akkor tekinthető nem megfelelőnek, ha legalább az utolsó három szabad gyorsítási ciklus számtani közepe meghaladja a határértéket. A számítások során a mérések számtani közepétől vagy a mérési eredmények szórását figyelembe vevő más statisztikai jellemzőtől jelentős mértékben eltérő mérési eredmények elhagyhatók. A vizsgálati ciklusok számát a tagállamok korlátozhatják.

5.

A tagállamok a szükségtelen vizsgálatok elkerülése érdekében meg nem felelőnek nyilváníthatják azokat a járműveket, amelyek mért értékei háromnál kevesebb szabad gyorsítási ciklus után vagy a tisztítási ciklusok után jelentősen meghaladják a határértékeket. Hasonlóképpen, a tagállamok a szükségtelen vizsgálatok elkerülése érdekében megfelelőnek nyilváníthatják azokat a járműveket, amelyek mért értékei a megfelelő tűrések figyelembevételével háromnál kevesebb szabad gyorsítási ciklus után vagy a tisztítási ciklusok után jelentős mértékben a határértékek alatt maradnak.

Vagy: mérés távérzékelő berendezéssel, utólag standard vizsgálati módszerekkel ellenőrizve.

a)

A követelményekben (5) meghatározott időpont után nyilvántartásba vett vagy első alkalommal üzembe helyezett járművek esetében:

az opacitás meghaladja a gyártó által a járművön elhelyezett táblán megadott értéket;

b)

Ha ilyen jellegű információ nem áll rendelkezésre vagy a követelmények (5) nem teszik lehetővé a referenciaértékek figyelembevételét:

természetes szellőzésű motorra: 2,5 m-*,

turbómotorra: 3,0 m-1,

vagy a követelményekben (5) meghatározott járművek, valamint a követelményekben (h) meghatározott időpont után első alkalommal nyilvántartásba vett vagy üzembe helyezett járművek esetében:

1,5 m-1 (h).

c)

A távérzékelő berendezéssel mért érték jelentős meg nem felelésre utal.


(1)  48 % akkor, ha a jármű nem rendelkezik ABS-sel, vagy típusjóváhagyása 1991. október 1. előtt történt.

(2)  45 % akkor, ha a jármű nyilvántartásba vétele 1988 vagy – ha az későbbi – az irányadó követelményekben (8) meghatározott időpont után történt.

(3)  43 % akkor, ha a nyerges pótkocsi vagy vonórúddal vontatott pótkocsi nyilvántartásba vétele 1988 vagy – ha az későbbi – az irányadó követelményekben (8) meghatározott időpont után történt.

(4)  2,2 m/s2 az N1, N2 és N3 kategóriájú járművek esetében.

(5)  A »követelményeket« az első nyilvántartásba vétel vagy az első üzembe helyezés napján hatályos típus-jóváhagyási követelmények, valamint a nyilvántartásba vevő ország átalakításra vonatkozó kötelezettségei és nemzeti jogszabályai alkotják.”


Top