Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32010D0661

Az Európai Parlament és a Tanács 661/2010/EU határozata ( 2010. július 7. ) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 204, 5.8.2010, p. 1–129 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 13 Volume 032 P. 105 - 233

No longer in force, Date of end of validity: 20/12/2013; hatályon kívül helyezte: 32013R1315

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2010/661(1)/oj

5.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 661/2010/EU HATÁROZATA

(2010. július 7.)

a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikke első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az egyértelműség érdekében az újabb módosítások alkalmával ezt a határozatot át kell dolgozni.

(2)

A transzeurópai hálózatok létrehozásának és fejlesztésének nagy szerepe van a fő uniós célkitűzések megvalósulásában, azaz a belső piac zökkenőmentes működésében, és a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésében.

(3)

Az Unió területét behálózó transzeurópai közlekedési hálózatok létrehozásának és fejlesztésének az is konkrét célja, hogy biztosítsa a személyek és áruk lehető legjobb társadalmi, környezeti és biztonsági feltételek között történő fenntartható mobilitását, és komparatív előnyeiket figyelembe véve integráljon minden közlekedési módot. A munkahelyteremtés a transzeurópai hálózat egyik lehetséges hasznos velejárója.

(4)

A forgalom növekedése, ami elsősorban a nehéz tehergépjárművek növekvő arányának tudható be, a nemzetközi közlekedési folyosók túlterheltségéhez és kapacitáshiányhoz vezetett. Ezért az áruk és személyek nemzetközi mobilitásának biztosítása érdekében optimalizálni kell a transzeurópai közlekedési hálózat kapacitását.

(5)

A közeli rendeletetésű vízi fuvarozás, többek között, elősegítheti a szárazföldi közlekedési útvonalak tehermentesítését.

(6)

Az európai szintű hálózati integráció csak fokozatosan, a különböző közlekedési módok összekapcsolásával fejleszthető, tekintettel a bennük rejlő előnyök jobb kihasználására.

(7)

Az olyan közlekedési csomópontok, mint a tengeri kikötők, belvízi kikötők, valamint a kombinált árufuvarozási terminálok a közlekedési alágazatok kombinált árufuvarozási (multimodális) hálózatba történő integrációjának előfeltételét képezik.

(8)

Mivel a javasolt intézkedés céljait, különösen a transzeurópai közlekedési hálózatok terén a keretek és prioritások meghatározását a tagállamok nem tudják kielégítő módon megvalósítani, és ezért azok – a célkitűzések összehangolásának szükségessége miatt – uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(9)

Meg kell jelölni azokat a közös érdekű projekteket, amelyek hozzájárulnak e célkitűzések megvalósulásához, és amelyek megfelelnek az így meghatározott fellépés prioritásainak. Csak azokat a projekteket lehet figyelembe venni, amelyek gazdaságilag potenciálisan életképesek.

(10)

A kiemelt fontosságú projekteket európai érdekű projektekké kell nyilvánítani, az uniós pénzügyi forrásokat az ilyen jellegű beruházásokra kell összpontosítani, és olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyek a tagállamok közötti koordináció ösztönzésével megkönnyítik a projektek kívánt ütemezés szerinti lezárását.

(11)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 170. cikkével összhangban a transzeurópai hálózattal kapcsolatos politikai intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az Unión belüli gazdasági és társadalmi kohézió erősítéséhez. E célkitűzés elérése érdekében erőfeszítéseket kell tenni, hogy a lehető legnagyobb összhangot teremtsék meg a transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó uniós iránymutatások és az uniós szinten rendelkezésre álló fontosabb pénzügyi eszközök programozása között.

(12)

A kiemelt fontosságú projektek utólagos értékelésének egyszerűsítenie kell az iránymutatások és a kiemelt fontosságú projektek jegyzékének a felülvizsgálatát, valamint hozzá kell járulnia a tagállamok által a projektek megvalósítása előtt alkalmazott értékelési módszerek javításához.

(13)

A vélhetően jelentős környezeti hatásokkal járó köz- és magánprojektekre csak ezeknek a potenciális hatásoknak az érvényes uniós szabályoknak megfelelő előzetes felmérése után szabad engedélyt adni.

(14)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikkével összhangban a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos uniós politika meghatározásába és végrehajtásába. Ennek alapján kiemelten kell támogatni azoknak a szállítási módoknak az infrastruktúráját, amelyek kevesebb környezeti kárt okoznak, nevezetesen a vasút, a rövid távú tengeri szállítás és a belvízi szállítás.

(15)

A bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) szerinti környezetvédelmi szempontú értékelést a jövőben az összes olyan terv és program tekintetében el kell végezni, amelyek a közös érdekű projektek megvalósítására irányulnak. A közlekedési infrastruktúra finanszírozásához is feltételül kell szabni az uniós környezetvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek betartását, különös tekintettel az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelvre (6), a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre (7), és a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (8).

(16)

A személyek és áruk fenntartható mobilitásának biztosítására irányuló átfogó célkitűzés keretein belül olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyek az utak túlterheltségének csökkentése, valamint a peremterületeken és szigeteken fekvő régiók és államok elérhetőségének javítása érdekében támogatják a tagállamok közötti „tengeri autópályák” kialakítását. Ezeknek az eljárásoknak, amelyeket többek között pályázati eljárásokkal is támogatnak, átláthatónak kell lenniük és ki kell elégíteniük a szükségleteket, továbbá semmiképpen sem sérthetik az uniós verseny- és közbeszerzési szabályokat.

(17)

A beruházások megtérülésének javítása, valamint időbeli összehangolásuk és finanszírozásuk megkönnyítése érdekében szorosabb koordináció válhat szükségessé az azonos útvonalon megvalósítandó projektekben érintett tagállamok között.

(18)

Indokolt, hogy a Bizottság kétévente jelentést terjesszen be e határozat végrehajtásáról, valamint hogy 2010-re jelentést készítsen a kiemelt fontosságú projektek előrehaladásáról, és adott esetben javaslatot tegyen azok jegyzékének módosítására.

(19)

Egy bizottságot kell felhatalmazni különösen arra, hogy támogassa a Bizottságot, amikor az az ezen határozat által megállapított iránymutatások megvalósulását és alakulását vizsgálja.

(20)

Az egyértelműség érdekében indokolt a 1692/96/EC határozat I. mellékletét egy olyan új melléklettel felváltani, amely a valamennyi tagállamra vonatkozó térképeket tartalmazza; ez biztosítaná, hogy a legutóbb az 1791/2006/EK (9) rendelettel módosított határozatban már szereplő térképeket a 2003-as csatlakozási aktusban foglalt térképekkel kiegészítsék. Emellett a terv céldátuma minden tagállam számára 2020,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1.   SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk

Tárgy

(1)   E határozat célja, hogy meghatározza azokat az iránymutatásokat, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat terén előirányzott intézkedések célkitűzéseire, prioritásaira és kereteire vonatkoznak. Ezek az iránymutatások olyan közös érdekű projekteket jelölnek meg, amelyek megvalósítása Uniószerte hozzájárul a hálózat fejlődéséhez.

(2)   Az (1) bekezdésben említett iránymutatások egy olyan általános keretet jelentenek, amelynek célja, hogy olyan közös érdekű projektek végrehajtására ösztönözze a tagállamokat és - adott esetben - az Uniót, amelyek célja a transzeurópai közlekedési hálózat kohéziójának, összekapcsolásának és interoperabilitásának, illetve a hálózat elérhetőségének biztosítása. Ezen iránymutatások célja az is, hogy előmozdítsák a magánszektor részvételét.

(3)   A transzeurópai közlekedési hálózat interoperabilitására, a közlekedési telematikára és a járulékos szolgáltatásokra vonatkozó legfontosabb követelményeket a Szerződéseknek megfelelően a vasúti rendszer Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10) és e határozattól különállóan határozzák meg.

2. cikk

Célkitűzések

(1)   A transzeurópai közlekedési hálózat 2020-ig fokozatosan, az uniós szárazföldi, tengeri és légiközlekedési infrastrukturális hálózatok integrálásával, az I. mellékletben található térképeken jelzett terveknek, és/vagy a II. mellékletben szereplő előírásoknak megfelelően jön létre.

(2)   A hálózatnak:

a)

a belső határok nélküli területen a lehető legjobb társadalmi és biztonsági feltételek között biztosítania kell a személyek és áruk fenntartható mobilitását, miközben elő kell segítenie az uniós célkitűzések elérését, különösen a környezet és a verseny tekintetében, és hozzá kell járulnia a gazdasági és társadalmi kohézió erősítéséhez;

b)

elfogadható gazdasági feltételek mellett kiváló minőségű infrastruktúrát kell kínálnia a felhasználók számára;

c)

magában kell foglalnia valamennyi közlekedési módot, figyelembe véve azok komparatív előnyeit;

d)

lehetővé kell tennie a meglévő kapacitások optimális kihasználását;

e)

a lehetőségekhez mérten képesnek kell lennie a közlekedési módokon belüli interoperabilitásra, és ösztönöznie kell a különböző közlekedési módok közötti intermodalitást;

f)

a lehetőségekhez mérten gazdaságilag életképesnek kell lennie;

g)

valamennyi tagállam területére ki kell terjednie, hogy megkönnyítse általában a hozzáférést, összekapcsolja a szigeteket, a körülzárt és periférikus régiókat a központi régiókkal, és torlódások nélküli összeköttetést teremtsen az Unió nagyobb agglomerációi és régiói között;

h)

összekapcsolhatónak kell lennie az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), Közép- és Kelet-Európa és a Földközi-tengeri országok hálózataival, ugyanakkor elő kell segítenie az interoperabilitást és ezeknek a hálózatoknak az elérését, amennyiben az uniós érdeknek bizonyul.

3. cikk

A hálózat terjedelme

(1)   A transzeurópai hálózat közlekedési infrastruktúrából, forgalomirányítási rendszerekből illetve helymeghatározási és navigációs rendszerekből áll.

(2)   A közlekedési infrastruktúra közúti, vasúti, és belvízi hálózatokból, „tengeri autópályákból”, tengeri kikötőkből és belvízi kikötőkből, repülőterekből, valamint egyéb, kombinált hálózatok közötti közlekedési csomópontokból áll.

(3)   A forgalomirányítási rendszerek és a helymeghatározási és navigációs rendszerek a hálózat összehangolt működése és a hatékony forgalomirányítás biztosításának céljából magukban foglalják a szükséges műszaki berendezéseket, valamint az információs és távközlési rendszereket.

4. cikk

Az intézkedések főbb vonalai

Az uniós intézkedések főbb vonalai a következőket érintik:

a)

a hálózati tervek összeállítása és felülvizsgálata;

b)

közös érdekű projektek megjelölése;

c)

a meglévő hálózat adaptálása;

d)

a hálózati interoperabilitás ösztönzése;

e)

a közlekedési módok optimális párosítása, többek között olyan összekapcsolási központok kialakításával, amelyeknek áruk fuvarozása esetén, az intermodalitás hatékony kihasználhatósága érdekében a lehetőségekhez mérten a városközpontoktól távol kell elhelyezkedniük;

f)

törekvés a pénzügyi támogatás egységességére és komplementaritására az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályoknak megfelelően;

g)

kutatás és fejlesztés;

h)

együttműködés, és megfelelő megállapodások megkötése a hálózatfejlesztésben érdekelt harmadik országokkal;

i)

ösztönzők a tagállamok és nemzetközi szervezetek számára, az Unió által követett célkitűzések előmozdítása céljából;

j)

az érdekelt felek közötti folyamatos együttműködés elősegítése;

k)

minden más olyan intézkedés, amely szükségesnek bizonyul a 2. cikk (2) bekezdésében említett célkitűzések megvalósításához.

5. cikk

Prioritások

Figyelembe véve a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseket és a 4. cikkben meghatározott intézkedések főbb vonalait, a prioritások a következők:

a)

azoknak a fő kapcsolatoknak és kapcsolódási pontoknak a kiépítése és fejlesztése, amelyek a kapacitáshiány megszüntetéséhez, a hiányzó szakaszok és a fő útvonalak kiépítéséhez (különös tekintettel a határokon átnyúló szakaszokra), a természetes akadályok leküzdéséhez, valamint a fő útvonalak átjárhatóságának javításához szükségesek;

b)

olyan infrastruktúra kiépítése és fejlesztése, amely előmozdítja a nemzeti hálózatok átjárhatóságát annak érdekében, hogy - elsősorban a magas szállítási költségek csökkentése céljából - megkönnyítsék egyrészről a szigetek, a szigetekhez hasonló helyzetű térségek, a tengerparttal nem rendelkező területek, a peremterületeken elhelyezkedő és a legkülső régiók, másrészről pedig az Unió központi régiói közötti kapcsolat létrehozását;

c)

olyan átjárható vasúthálózat fokozatos megvalósításához szükséges intézkedések, amely, ahol lehetséges, magában foglal árufuvarozásra alkalmas szakaszokat is;

d)

a hosszú és rövid távú tengeri szállítást, valamint a belvízi hajózást támogató intézkedések;

e)

a vasúti és légi szállítás integrálásához szükséges intézkedések, adott esetben különösen a repülőterek vasúttal való megközelíthetősége révén, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra és berendezések;

f)

a meglévő és az új infrastruktúra kapacitásának és hatékonyságának optimalizálása, az átjárhatóság elősegítése, valamint a hálózat biztonságának és megbízhatóságának javítása azáltal, hogy intermodális terminálokat és az azokhoz való hozzáférést elősegítő infrastruktúrát hoznak létre és fejlesztenek ki, és/vagy azáltal, hogy intelligens rendszereket alkalmaznak;

g)

a biztonsági és környezetvédelmi szempontoknak a transzeurópai közlekedési hálózat tervezési és megvalósítási folyamatába történő integrálása;

h)

a személyek és az áruk fenntartható mobilitásának fejlesztése az Unió fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzéseivel összhangban.

6. cikk

Harmadik országok hálózatai

Az Unió eseti alapon, a Szerződések megfelelő eljárásai alapján dönt a közös érdekű projektek támogatásáról, és a hálózatok összekapcsolásának és interoperabilitásának fejlesztéséről annak érdekében, hogy biztosítsa harmadik országok hálózatainak a transzeurópai közlekedési hálózattal való kompatibilitását.

7. cikk

Közös érdekű projektek

(1)   A közös érdekű projektek olyan közös célkitűzést jelentenek, amelynek végrehajtása kidolgozottsági fokuktól és a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoktól függ, a tagállamok vagy az Unió anyagi kötelezettségvállalásának előzetes megítélése nélkül.

(2)   A Szerződések szabályaival, különösen a verseny kérdéseire vonatkozókkal összhangban közös érdekűnek tekintendő minden olyan projekt, amely:

a)

a 2. cikk (2) bekezdésében rögzített célkitűzéseket követi;

b)

a 3. cikk (1) bekezdésében ismertetett hálózattal kapcsolatos;

c)

az 5. cikkben rögzített egy vagy több prioritásnak megfelel; és

d)

a társadalmi-gazdasági költség-haszon elemzés alapján gazdaságilag potenciálisan életképes.

(3)   A projekteknek a 9–18. cikkben ismertetett hálózat valamely elemével kapcsolatban kell lenniük, és különösen:

a)

kapcsolódniuk kell az I. mellékletben található térképeken megjelölt útvonalakhoz; és/vagy

b)

meg kell felelniük a II. melléklet előírásainak vagy szempontjainak.

(4)   A tagállamok az 1. cikk (2) bekezdésben megállapított elvek keretein belül megteszik mindazokat a lépéseket, amelyeket szükségesnek tartanak.

8. cikk

Környezetvédelem

(1)   A projektek tervezése és végrehajtása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a környezetvédelmi szempontokat, a 85/337/EGK irányelv alapján elvégezve a közös érdekű projektek kötelező környezeti hatásvizsgálatát, továbbá alkalmazva a 92/43/EGK irányelvet és a 2009/147/EK irányelvet.

A tagállamoknak 2004. július 21-től a 2001/42/EK irányelvnek megfelelően el kell végezniük az ilyen jellegű projektek alapján készült tervek és programok környezeti vizsgálatát, különösen akkor, ha azok új útvonalakra vagy más, csomóponti infrastruktúrák jelentős fejlesztéseire vonatkoznak.

A 2001/42/EK irányelv 8. cikkének megfelelően a tagállamok az érintett tervek és programok kidolgozása során figyelembe veszik a környezeti vizsgálat eredményeit.

(2)   2004. július 21. előtt a Bizottság a tagállamokkal egyetértésben megfelelő módszereket dolgoz ki a stratégiai környezeti vizsgálat megvalósítására többek között azzal a célkitűzéssel, hogy biztosítsák a megfelelő koordinációt, elkerüljék a párhuzamos munkavégzést, valamint hogy egyszerűsítsék és felgyorsítsák a határokon átnyúló projektek és közlekedési folyosók tervezési folyamatát.

E tevékenység eredményeit és a transzeurópai hálózattal kapcsolatos projekteknek a tagállamok által a 2001/42/EK irányelv alapján elvégzett környezeti vizsgálata eredményeit a Bizottság lehetőség szerint figyelembe veszi az iránymutatásokról szóló, e határozat 22. cikkében említett jelentésében, valamint azokban az iránymutatások felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatokban, amelyeket esetleg e rendelkezés értelmében a jelentéshez mellékelt.

2.   SZAKASZ

KÖZÚTHÁLÓZAT

9. cikk

Jellemzők

(1)   A transzeurópai közúthálózat magában foglalja azokat az akár meglévő, akár új, vagy átalakítandó olyan autópályákat és jó minőségű közutakat, amelyek:

a)

fontos szerepet játszanak a távolsági forgalomban; vagy

b)

a hálózat által megjelölt útvonalakon elkerülik a fontosabb városközpontokat; vagy

c)

összeköttetést biztosítanak más közlekedési módokkal; vagy

d)

a körülzárt és periférikus régiókat összekapcsolják az Unió központi régióival.

(2)   A hálózat a felhasználók számára magas, egységes és folyamatos színvonalú szolgáltatásokat, kényelmet és biztonságot garantál.

(3)   A hálózat magában foglalja a forgalomirányítási infrastruktúrát, a felhasználókra vonatkozó információkat, a zavarok és vészhelyzetek kezelését, valamint az elektronikus díjszedést is. Ez az infrastruktúra az európai, nemzeti és regionális forgalomirányítási rendszerek, valamint az utazási és forgalmi információkat és értéknövelt szolgáltatásokat nyújtók aktív együttműködésén alapul. Ezen infrastruktúrák biztosítják az azon alkalmazásokkal történő szükséges kiegészítéseket, amelyek telepítését a transzeurópai telekommunikációs programok segítik elő.

3.   SZAKASZ

VASÚTHÁLÓZAT

10. cikk

Jellemzők

(1)   A vasúthálózat nagysebességű vasúthálózatból és hagyományos vasúthálózatból áll.

(2)   A nagysebességű vasúthálózat a következő elemekből áll, függetlenül attól, hogy jelenlegi vagy újabb technológiát alkalmaz-e:

a)

különlegesen megépített, általában 250 km/h vagy annál nagyobb sebességre alkalmassá tett nagysebességű vonalak;

b)

200 km/h sebességre alkalmassá tett, különlegesen korszerűsített nagysebességű vonalak;

c)

különlegesen korszerűsített nagysebességű vonalak vagy különlegesen megépített és a nagysebességű vasúthálózathoz kapcsolt nagysebességű vonalak, amelyek a topográfiai, környezeti, domborzati vagy várostervezési korlátozások eredményeként különleges tulajdonságokkal rendelkeznek, és amelyeken a sebességet eseti jelleggel kell alakítani.

Ezt a vasúthálózatot az I. melléklet 3. szakaszában jelölt vonalak határozzák meg. A jelenlegi technológiával felszerelt nagysebességű vasúti vonalakra alkalmazandó alapvető követelményeket és átjárhatósági műszaki előírásokat a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelvvel (11) összhangban kell meghatározni. A tagállamok előzetesen értesítik a Bizottságot a nagysebességű vasúti vonalak megnyitásáról és a vonal műszaki jellemzőiről.

(3)   A hagyományos vasúthálózat hagyományos vasúti személy- és áruszállításra szolgáló vonalakból áll, beleértve a transzeurópai kombinált szállítási hálózat 15. cikkben említett vasúti szakaszait, a közös érdekű tengeri és belvízi kikötők elérhetőségét lehetővé tevő kapcsolatokat és az összes üzemeltető előtt nyitva álló áruszállítási terminálokat. A hagyományos vasúti vonalakra alkalmazandó alapvető követelményeket és átjárhatósági műszaki előírásokat a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2001. március 19-i 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (12) összhangban kell meghatározni.

(4)   A vasúthálózat azt az infrastruktúrát és azokat a berendezéseket tartalmazza, amelyek lehetővé teszik a vasúti, közúti, valamint adott esetben a tengeri és légi szállítási szolgáltatások integrációját. E tekintetben különleges figyelmet kell fordítani a regionális repülőterek és a hálózat összekapcsolására.

(5)   A vasúthálózatnak legalább a következő funkciók egyikét teljesítenie kell:

a)

fontos szerepet játszik a távolsági személyforgalomban;

b)

adott esetben lehetővé teszi a repülőterekkel való összekapcsolást;

c)

lehetővé teszi a regionális és helyi vasúthálózatok elérését;

d)

elősegíti az árufuvarozást az árufuvarozás számára fenntartott távolsági szakaszok, illetve olyan útvonalak kijelölésével és kiépítésével, amelyeken a tehervonatok elsőbbséget élveznek;

e)

fontos szerepet játszik a kombinált szállításban;

f)

a közös érdekű kikötőkön keresztül lehetővé teszi a rövid távú tengeri szállítással és a belföldi szállítással való összekapcsolást.

(6)   A vasúthálózat a folyamatosságon és az átjárhatóság fokozatos megvalósításán keresztül - amely elsősorban a műszaki harmonizációval és az európai vasúthálózatra ajánlott ERTMS egységes ellenőrző és irányító rendszerrel érhető el - kiváló minőséget és magas fokú biztonságot nyújt a felhasználóknak. E célból a Bizottság a tagállamokkal konzultálva kidolgozza a nemzeti tervekkel egyeztetett fejlesztési tervet.

4.   SZAKASZ

BELVÍZI HAJÓÚT-HÁLÓZAT ÉS BELVÍZI KIKÖTŐK

11. cikk

Jellemzők

(1)   A transzeurópai belvízi hajóút-hálózat folyókból és csatornákból, illetve különböző mellékfolyókból és az azokat összekötő csatlakozásokból áll. Lehetővé teszi különösen az ipari térségek és a főbb peremtelepülések közti összeköttetés megteremtését, és ezeknek a kikötőkkel történő összekapcsolását.

(2)   A hálózat részét képező vízi utak minimális műszaki jellemzői azok, amelyeket a IV. osztályú vízi utakra állapítottak meg, amelyek 80-85 m hosszú és 9,50 m széles hajók vagy tolatmányok áthaladását teszik lehetővé. Ha a hálózat részét képező vízi utat korszerűsítenek vagy építenek, a műszaki előírásnak meg kell felelnie legalább a IV. osztálynak, lehetővé kell tegye egy későbbi időpontban az Va./Vb. osztály elérését, és megfelelő módon lehetőséget kell biztosítania a kombinált árufuvarozásra használt hajók áthaladására. Az Va. osztály 110 m hosszú és 11,40 m széles hajók vagy tolatmányok, az Vb. osztály pedig 172-185 m hosszú és 11,40 m széles hajók vagy tolatmányok áthaladását teszi lehetővé.

(3)   A belvízi kikötők a hálózat részét képezik, egyrészt a (2) bekezdésben és a 15. cikkben felsorolt vízi utak közötti, valamint más közlekedési módok közötti közlekedési csomópontokként.

(4)   A hálózat tartalmazza

a)

a kereskedelmi forgalom számára megnyitott belvízi kikötőket,

b)

a belvízi úthálózatban található, az I. melléklet, 4. szakaszában található vázlatban feltüntetett belvízi kikötőket,

c)

az I. mellékletben feltüntetett más transzeurópai közlekedési útvonalakhoz kapcsolódó belvízi kikötőket, valamint

d)

az intermodális fuvarozáshoz áruátrakás céljából felszerelt, illetve az évente legalább 500 000 tonna áruforgalmat teljesítő belvízi kikötőket.

Az I. melléklet mutatja be a d) pontban említett belvízi kikötőket.

(5)   A hálózat magában foglalja a forgalomirányítási infrastruktúrát is. Ehhez elsősorban a „Folyami Információs Szolgálat” elnevezésű átjárható intelligens forgalomirányítási és szállítási rendszer kialakítása tartozik, amely a szándékok szerint a belvízi hajóúthálózat meglévő kapacitásának és biztonságának optimalizálására, valamint a más szállítási módokkal való átjárhatóság javítására szolgál majd.

5.   SZAKASZ

TENGERI KIKÖTŐK

12. cikk

Jellemzők

(1)   A tengeri kikötők lehetővé teszik a tengeri közlekedés fejlesztését, és a szigetek számára hajózási csatlakozást, illetve a tengeri közlekedés és más közlekedési módok között összekapcsolási pontokat jelentenek. A fuvarozók számára felszerelést és szolgáltatásokat biztosítanak. Infrastruktúrájuk többféle szolgáltatást biztosít a személyszállítás és árufuvarozás számára, beleértve a kompjáratokat és a közeli és távoli rendeltetésű hajózási szolgáltatásokat, beleértve Közösségen belüli, illetve az Uniós és a harmadik országok közötti part menti hajózást is.

(2)   A transzeurópai közlekedési hálózat részét képező tengeri kikötőknek meg kell felelniük a következőkben meghatározott A., B. vagy C. kategóriák valamelyikének:

A

:

nemzetközi tengeri kikötők: olyan kikötők, amelyek teljes éves forgalmi volumene legalább 1,5 millió tonna áru, illetve 200 000 utas, és amelyek kapcsolódnak a transzeurópai közlekedési hálózat szárazföldi elemeihez (kivéve ha ez nem lehetséges), és ennél fogva fontos szerepet játszanak a nemzetközi tengeri szállításban;

B

:

az A. kategóriába nem tartozó uniós tengeri kikötők: olyan kikötők, amelyek teljes éves forgalmi volumene legalább 0,5 millió tonna áru, illetve 100 000-199 999 utas, és amelyek kapcsolódnak a transzeurópai közlekedési hálózat szárazföldi elemeihez (kivéve ha ez nem lehetséges), és rendelkeznek a rövid távú tengeri hajózáshoz szükséges átrakodó létesítményekkel;

C

:

regionális kikötők: olyan kikötők, amelyek nem felelnek meg az A. vagy a B. kategória ismérveinek, de amelyek szigeten, peremterületeken vagy a legkülső régiókban találhatók, biztosítva e régiók számára az egymással való tengeri összeköttetést és/vagy az Unió központi területeivel való összeköttetést.

Az A. kategóriába tartozó tengeri kikötőket az I. melléklet 5. szakaszában található áttekintő térképek tüntetik fel a legfrissebb kikötői adatok alapján.

(3)   A transzeurópai tengeri kikötői hálózatba tartozó tengeri kikötőkkel kapcsolatos közérdekű projekteknek 7. cikkben meghatározott ismérveken túl meg kell felelniük a II. mellékletben meghatározott ismérveknek és előírásoknak is.

13. cikk

Tengeri autópályák

(1)   A transzeurópai tengeriautópálya-hálózat arra szolgál, hogy a tengeri logisztikai útvonalakon úgy összpontosítsa az árufuvarozást, hogy az javítsa a meglévő tengeri kapcsolatokat, illetve új, életképes, rendszeres és gyakran használt tengeri kapcsolatokat hozzon létre a tagállamok közötti áruszállításban, és ezzel csökkentse a közutak túlterheltségét, és/vagy javítsa a peremterületeken vagy szigeteken fekvő régiók és államok elérhetőségét. A „tengeri autópályák” nem zárhatják ki a kombinált személy- és áruszállítást, ha az áruszállítás a jellemzőbb.

(2)   A transzeurópai tengeriautópálya-hálózat legalább kettő, két eltérő tagállamban lévő kikötő berendezéseiből és infrastruktúrájából áll. E berendezések és infrastruktúra magukban foglalják – legalább az egyik tagállamban – a kikötők berendezéseit, az elektronikus logisztikai irányítási rendszereket, a biztonsági, veszély-elhárítási, igazgatási és vámeljárásokat, valamint a szárazföld és a tenger közvetlen elérését lehetővé tevő infrastruktúrát, beleértve a hajózást egész évben biztosító eszközöket, különösen a kotró berendezéseket és a téli hajózást lehetővé tevő jégtörőket.

(3)   Azokat az I. melléklet 4. szakaszában kijelölt vízi útvonalakat és csatornákat, amelyek két „tengeri autópályát” vagy annak két szakaszát kapcsolják össze és jelentős mértékben hozzájárulnak a tengeri útvonalak lerövidítéséhez, a hatékonyság növeléséhez és a szállítási idő csökkentéséhez, a transzeurópai tengeriautópálya-hálózat részének kell tekinteni.

(4)   A transzeurópai tengeriautópálya-hálózatra vonatkozó közös érdekű projektekre legalább két tagállamnak kell javaslatot tennie, és azokat a tényleges szükségletek szerint kell kialakítani. A javasolt projektek megvalósításába általános módon bevonják mind a közszférát mind pedig a magánszektort, mégpedig olyan eljárások segítségével, amelyek előírják, hogy – mielőtt a nemzeti költségvetésből nyújtott támogatásokat szükség esetén uniós forrásokból egészítik ki – egy pályázati eljárást hajtsanak végre, mégpedig a következő módozatok egyike szerint:

a)

nyilvános ajánlati felhívás útján, amelyet az érintett tagállamok közösen szerveznek meg, és amely a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott A. kategóriájú kikötőből kiinduló új útvonalak kialakítására irányul, melyeket előzetesen választanak ki a III. mellékletben említett 21. számú projekt szerinti egyes tengerszakaszokon belül;

b)

ha a kikötők elhelyezkedése összehasonlítható, az érintett tagállamok által közösen szervezett nyilvános ajánlati felhívás útján, és olyan konzorciumok számára szólóan, amelyekben legalább a III. mellékletben említett 21. számú projekt szerinti tengerszakaszok valamelyikében található hajózási társaságok és kikötők képviseltetve vannak.

(5)   A transzeurópai tengeriautópálya-hálózat közös érdekű projektjei:

a)

a tengeriautópálya-hálózatot alkotó berendezésekre és infrastruktúrára összpontosítanak;

b)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének sérelme nélkül kezdő támogatásban részesülhetnek, ha az ezen cikk (4) bekezdésében említett pályázati eljárás eredményeképpen úgy ítélik meg, hogy a projekt pénzügyi életképességéhez állami támogatás szükséges. A kezdő támogatás csak két évre adható, és kizárólag a kellően indokolt beruházási költségek fedezésére nyújtják. A támogatás nem haladhatja meg azt a legkisebb becsült összeget, amely az érintett szakaszon a közlekedési szolgáltatások megkezdéséhez szükséges. A támogatások következtében nem torzulhat a verseny az érintett piacokon, mert az ellentétes lenne a közös érdekkel;

c)

olyan tevékenységeket is magukban foglalhatnak, amelyek átfogóbb előnyöket kínálnak, és nem kötődnek meghatározott kikötőkhöz, mint például a jégtörő és kotró berendezések rendelkezésre bocsátása, valamint az információs rendszerek, beleértve a forgalomirányítási és elektronikus jelentési rendszereket is.

(6)   A transzeurópai tengeriautópálya-hálózatra vonatkozó közös érdekű projekteket a Bizottság elé terjesztik jóváhagyásra.

(7)   A Bizottság három éven belül a 21. cikk (1) bekezdésében említett bizottság elé terjeszti a közös érdekű egyedi projektek első jegyzékét, amelyben konkrét formába önti a „tengeri autópályákra” vonatkozó koncepciót.

Ezt a jegyzéket megküldik az Európai Parlamentnek is.

6.   SZAKASZ

REPÜLŐTEREK

14. cikk

Jellemzők

(1)   A transzeurópai repülőterek hálózata az Unió területén belül található repülőterekből áll, amelyek a kereskedelmi légi forgalom számára nyitva állnak, és amelyek megfelelnek a II. melléklet 6. szakaszában rögzített szempontoknak. Ezeket a repülőtereket az általuk bonyolított forgalom volumenének és típusának, illetve hálózaton belüli funkciójuknak megfelelően különböző kategóriákba sorolják. Ezek lehetővé teszik a légi csatlakozások fejlesztését és a légi közlekedés, illetve más közlekedési módok közti kapcsolat megteremtését.

(2)   A transzeurópai repülőtér-hálózat bázisát a nemzetközi összekapcsolási pontok és az uniós összekapcsolási pontok képezik. Az Unió és a világ többi része közti kapcsolatok elsősorban a nemzetközi összekapcsolási pontokon keresztül valósulnak meg. A kapcsolatot az Unión belül lényegében az uniós összekapcsolási pontok biztosítják, míg a Közösségen kívüli szolgáltatások továbbra is az ágazatnak csak egy kis részét teszik ki. A regionális összekapcsolási pontok és hozzáférési pontok megkönnyítik a hálózat bázisához való hozzáférést, vagy segítik a periférikus és elszigetelt régiók megnyitását.

(3)   A nemzetközi és uniós hálózati pontokat fokozatosan a vasúthálózat nagysebességű vonalaihoz kapcsolják, ahol lehetséges. A hálózat tartalmazza azokat a berendezéseket és azt az infrastruktúrát, amelyek lehetővé teszik a légi, közúti, valamint ahol lehetséges, a tengeri szállítási szolgáltatások összekapcsolását.

7.   SZAKASZ

KOMBINÁLT ÁRUFUVAROZÁSI HÁLÓZAT

15. cikk

Jellemzők

A kombinált transzeurópai árufuvarozási hálózat a következőkből áll:

a)

a kombinált árufuvarozásra alkalmas vasutak és belvízi hajóutak, valamint adott esetben a lehető legrövidebb közúti elő- és/vagy utófuvarozással kombinált belvízi árufuvarozás, amelyek lehetővé teszik az áruk nagy távolságra történő fuvarozását;

b)

vasutak, belvízi hajóutak, hajózási útvonalak és közutak közti átrakást lehetővé tevő berendezésekkel felszerelt kombinált árufuvarozási terminálok;

c)

alkalmas gördülőállomány, ideiglenes jelleggel, ha a még átalakítatlan infrastruktúra miatt erre szükség van.

8.   SZAKASZ

HAJÓZÁSIRÁNYÍTÁSI ÉS INFORMÁCIÓS HÁLÓZAT

16. cikk

Jellemzők

A transzeurópai hajózásirányítási és információs hálózat magában foglalja:

a)

a part menti és kikötői hajózásirányítási-rendszereket;

b)

a hajózási helymeghatározási rendszereket;

c)

a veszélyes vagy szennyező árukat szállító hajók adatszolgáltatási rendszereit;

d)

a tengeri vészjelző- és biztonsági rendszereket.

9.   SZAKASZ

LÉGI FORGALOMIRÁNYÍTÁSI HÁLÓZAT

17. cikk

Jellemzők

A transzeurópai légi forgalomirányítási hálózat az általános repülésre fenntartott légtérből, légi útvonalakból, földi navigációs berendezésekből, forgalomtervező és -irányítási rendszerekből és olyan légi forgalomirányítási rendszerekből (irányító központok, légtérfelügyeleti és légiforgalmi távközlő berendezésekből) áll, amelyek az európai légtérben a biztonságos és hatékony repüléshez szükségesek.

10.   SZAKASZ

HELYMEGHATÁROZÁSI ÉS NAVIGÁCIÓS HÁLÓZAT

18. cikk

Jellemzők

A transzeurópai helymeghatározási és navigációs rendszerek hálózata műholdas helymeghatározási és navigációs rendszerekből és azokból a rendszerekből áll, amelyeket a jövőbeli Európai Rádiónavigációs Terv fog meghatározni. Ezek a rendszerek olyan megbízható és hatékony helymeghatározási és navigációs szolgáltatást biztosítanak, amelyet minden közlekedési mód igénybe vehet.

11.   SZAKASZ

A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI KOORDINÁCIÓ

19. cikk

Európai koordinátor

(1)   Annak érdekében, hogy megkönnyítsék egyes, különösen a határokon átnyúló projekteknek, illetve a 25. cikkben említett, közösségi érdekű projektnek nyilvánított határokon átnyúló projektek szakaszainak az összehangolt megvalósítását, a Bizottság a tagállamokkal egyetértésben és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egy európai koordinátort nevezhet ki.

(2)   Az európai koordinátort elsősorban az európai intézményekkel kapcsolatos tapasztalatai, valamint a finanszírozással és a fő projektek társadalmi-gazdasági és környezeti értékélésével kapcsolatos ismeretei alapján választják ki.

(3)   A Bizottság az európai koordinátort kijelölő határozatában meghatározza, hogy a koordinátornak hogyan kell elvégeznie az (5) bekezdésben említett feladatokat.

(4)   Az európai koordinátor a Bizottság nevében jár el. Az európai koordinátor megbízása szokásos esetben egyetlen projektre terjed ki, különösen a határokon átnyúló projektek esetében, szükség esetén azonban kiterjeszthető egy fő tengely egészére. Az európai koordinátor az érintett tagállamokkal együtt kidolgozza tevékenysége munkatervét.

(5)   Az európai koordinátor:

a)

az érintett tagállamokkal együttműködve elősegíti a projekt közös értékelési módszereinek kialakítását, adott esetben pedig tanácsokat ad a projekttámogatóknak a projekt finanszírozási rendszerével kapcsolatban;

b)

minden évben jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak a felelőssége alá tartozó projekt megvalósításában történt előrelépésekről, az új szabályozásokról és más fejleményekről, amelyek befolyásolhatják a projekt jellemzőit, valamint azokról a nehézségekről és akadályokról, amelyek jelentős késést okozhatnak a III. mellékletben megadott határidőkhöz képest;

c)

az érintett tagállamokkal együtt konzultál a regionális és helyi hatóságokkal, az üzemeltetőkkel, a közlekedési szolgáltatások felhasználóival és a civil szervezetek képviselőivel annak érdekében, hogy teljesebb információkat szerezzen a közlekedési szolgáltatásokkal kapcsolatos igényekről, a beruházások finanszírozásának lehetőségeiről, valamint azokról a szolgáltatástípusokról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megkönnyítsék a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést.

(6)   Az érintett tagállamok együttműködnek az európai koordinátorral és rendelkezésére bocsátják az (5) bekezdésben említett feladatok elvégzéséhez szükséges információkat.

(7)   Az uniós és nemzeti jogban meghatározott alkalmazandó eljárások sérelme nélkül a Bizottság kérheti az európai koordinátor véleményét, amikor megvizsgálja az azon projektekkel vagy projektek csoportjával kapcsolatos uniós támogatási kérelmeket, amelyekért az európai koordinátor felelős.

12.   SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Nemzeti tervek és programok

A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztése céljából kidolgozott nemzeti tervek és programok összefoglalóit, különösen azokat, amelyek a 24–27. cikkben említett, európai érdekűnek nyilvánított projektekkel kapcsolatosak. Elfogadásukat követően a nemzeti terveket és programokat a tagállamok tájékoztatás céljából továbbítják a Bizottságnak.

21. cikk

Az iránymutatások felülvizsgálatával és az információcserével foglalkozó bizottság

(1)   A Bizottság munkáját az iránymutatások felülvizsgálatával és az információcserével foglalkozó bizottság (a továbbiakban „a bizottság”) segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll, elnöke pedig a Bizottság egyik képviselője.

(2)   A bizottság információt cserél a tagállamok által bejelentett tervekről és programokról, és a transzeurópai hálózat fejlesztésére vonatkozó minden kérdést megvizsgálhat.

22. cikk

Jelentés

A Bizottság minden második évben jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az e határozatban ismertetett iránymutatások megvalósításáról.

A bizottság segíti a Bizottságot a jelentés elkészítésében.

A jelentéshez szükség esetén az iránymutatások felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatokat mellékelnek; a jogalkotási javaslatok szükség esetén tartalmazhatják a III. melléklet kiemelt fontosságú projektekre vonatkozó jegyzékének módosítását összhangban a 23. cikk (1) bekezdésével, illetve olyan projektekkel egészíthetik ki ezt a jegyzéket, amelyek összhangban vannak az említett rendelkezéssel. A felülvizsgálat során különösen figyelembe kell venni azokat a projekteket, amelyek a 23. cikk (1) bekezdésének e) pontjával összhangban hozzájárulnak az Unió területi kohéziójához.

23. cikk

Kiemelt fontosságú projektek

(1)   A kiemelt fontosságú projektek a 7. cikkben említett közösségi érdekű projektek, amennyiben a vizsgálat megerősíti, hogy

a)

a projektek célja, hogy megszüntessék a szűk keresztmetszetet, illetve a transzeurópai hálózat fő útvonalait kiegészítsék a hiányzó szakaszokkal, különös tekintettel a határokon átnyúló és természetes akadályokat áthidaló projektekre, illetve azokra a projektekre, amelyeknek határokon átnyúló szakasza van;

b)

a projektek olyan volumenűek, hogy az európai szintű hosszú távú tervezés jelentős előnyt biztosít;

c)

összességében a projektek potenciális társadalmi-gazdasági nettó előnyt és egyéb társadalmi-gazdasági előnyöket eredményeznek;

d)

a projektek jelentősen javítják az áruk és személyek tagállamok közötti mobilitását, és így hozzájárulnak a nemzeti hálózatok közötti átjárhatósághoz;

e)

a projektek az új tagállamok hálózatainak integrálásával hozzájárulnak az Unió területi kohéziójához, és javítják a kapcsolatot a peremterületekkel és szigeteken fekvő régiókkal;

f)

a projektek a közlekedés biztonságának javításával és a közlekedés okozta környezeti károk csökkentésével hozzájárulnak a közlekedés fenntartható fejlődéséhez, különösen azáltal, hogy elsősorban a vasúti és intermodális szállítást, a belvízi hajózást és a tengeri szállítást részesítik előnyben;

g)

megfelelően bizonyítják az érintett tagállamok elkötelezettségét, hogy időben befejezik a vizsgálatokat és értékeléseket annak érdekében, hogy a nemzeti tervek és a projektre vonatkozó egyéb dokumentumok alapján az előre rögzített határidőnek megfelelően lezárják a munkálatokat.

(2)   A III. melléklet határozza meg a 2010-ig megkezdendő kiemelt fontosságú projekteket, azok szakaszait és az (1) bekezdés g) pontjában említett, a munkálatok lezárására meghatározott határidőket.

(3)   2010-ig a Bizottság jelentést dolgoz ki a projektekkel kapcsolatban tapasztalt előrelépésekről, szükség esetén pedig az (1) bekezdéssel összhangban módosításokat javasol a III. mellékletben szereplő kiemelt fontosságú projektek jegyzékével kapcsolatban.

24. cikk

Európai érdekűnek nyilvánítás

A III. mellékletben felsorolt kiemelt fontosságú projekteket európai érdekű projektnek nyilvánítják. E nyilatkozat megtétele kizárólag a Szerződésekben és az azon alapuló jogi aktusokban meghatározott eljárásokkal összhangban történhet.

25. cikk

Európai érdekűnek nyilvánított projektek

(1)   A szóban forgó uniós pénzügyi eszköz jogi alapjának sérelme nélkül a tagállamoknak:

a)

amennyiben a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1084/2006/EK tanácsi rendelet (13) 10. cikkével összhangban projekteket javasolnak a Kohéziós Alapból történő támogatásra, megfelelően kiemelt szerepet kell biztosítaniuk az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek;

b)

amennyiben a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló, 2007. június 20-i 680/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 5. és 9. cikkével összhangban projekteket javasolnak a transzeurópai hálózat költségvetéséből történő támogatásra, megfelelően kiemelt szerepet kell biztosítaniuk az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek.

(2)   Az Unió vonatkozó pénzügyi eszközei tekintetében elfogadott jogalap sérelme nélkül a Bizottság:

a)

ösztönzi a tagállamokat, hogy különösen a „Konvergencia” célkitűzés hatálya alá tartozó régiókban a strukturális alapok programozásának tervezése során vegyék figyelembe az európai érdekűnek nyilvánított projekteket, aminek során megfelelő figyelmet kell fordítani a meglévő uniós támogatási keretterv hatálya alá tartozó nemzeti közlekedési tervekre;

b)

biztosítja, hogy az előcsatlakozási támogatási eszközre (IPA) jogosult országok, amikor az egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK rendelettel (15) összhangban projekteket javasolnak az említett eszközből való támogatásra, akkor megfelelően kiemelt szerepet biztosítanak az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek.

(3)   A pénzügyi szükségletei becslésekor a Bizottság megfelelően kiemelt szerepet biztosít az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek.

26. cikk

Európai érdekűnek nyilvánított projektek végrehajtásának késedelme

(1)   Ha egy európai érdekűnek nyilvánított projekt munkálatainak megkezdése a 2010-es határidőhöz képest jelentősen késik, a Bizottság felkéri az érintett tagállamot, hogy három hónapon belül ismertesse a késés okait. A válasz alapján a Bizottság konzultál az összes érintett tagállammal annak érdekében, hogy megoldják a késést okozó problémákat.

A Bizottság a bizottsággal konzultálva az európai érdekűnek nyilvánított projektek végrehajtásának aktív felügyelete keretében – kellően figyelembe véve az arányosság elvét – megfelelő intézkedéseket fogadhat el. Az érintett tagállamnak lehetőséget biztosítanak arra, hogy az intézkedések elfogadása előtt ismertesse észrevételeit.

Az Európai Parlamentet haladéktalanul tájékoztatják az elfogadott intézkedésekről.

Ezen intézkedések elfogadása során a Bizottság megfelelő mértékben figyelembe veszi, hogy az egyes tagállamok mennyiben felelősek a késésért, és tartózkodik olyan intézkedések elfogadásától, amelyek hatással lennének a projekt megvalósítására azokban a tagállamokban, amelyek nem felelősek a késésért.

(2)   Ha egy európai érdekűnek nyilvánított projekt a III. mellékletben meghatározott befejezési időpontot követő ésszerű időn belül alapjában véve nem valósul meg, és a késésért az összes érintett tagállam felelős, a Bizottság az (1) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően felülvizsgálja a projektet azzal a céllal, hogy a 22. cikke harmadik albekezdésében említett felülvizsgálati eljárás keretében visszavonja a projekt európai érdekű projektként való besorolását.

A Bizottság e határozat értelmében 15 évvel azt követően, hogy a projektet európai érdekűnek nyilvánították, mindig felülvizsgálja a projektet.

27. cikk

Társadalmi-gazdasági és környezeti hatásvizsgálatok

(1)   Az európai érdekűnek nyilvánított projekt, illetve annak egy szakasza befejezése után öt évvel az érintett tagállamok elvégzik a projekt társadalmi-gazdasági és környezeti hatásának vizsgálatát, beleértve a kereskedelemre, valamint az áruk és személyek tagállamok közötti szabad mozgására, a területi kohézióra és a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásokat is. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e vizsgálat eredményeiről.

(2)   Ha az európai érdekűnek nyilvánított projekt olyan, határon átnyúló szakaszt foglal magában, amelyet sem pénzügyileg, sem műszakilag nem lehet felosztani, az érintett tagállamok összehangolják a projekt társadalmi-gazdasági hatásainak vizsgálatára vonatkozó eljárásokat, és a meglévő keretek között törekednek arra, hogy az építési engedély kiadása előtt határokon átnyúló vizsgálatot végezzenek.

(3)   Az európai érdekű projektek többi szakaszát a tagállamok kétoldalú vagy többoldalú kapcsolatok keretében esetenként hangolják össze.

(4)   Az összehangolt intézkedéseket vagy a (2) bekezdésben említett, határokon átnyúló vizsgálatokat az uniós környezetvédelmi jogszabályokban előírt kötelezettségek, különösen a környezeti hatás vizsgálatával kapcsolatos kötelezettségek sérelme nélkül kell alkalmazni. Az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az összehangolt intézkedések és határokon átnyúló vizsgálatok megkezdéséről és azok eredményeiről. A Bizottság belefoglalja ezeket az információkat a 22. cikkben említett jelentésbe.

28. cikk

Határokon átnyúló szakaszok

Egyes kiemelt fontosságú projektekkel összefüggésben két tagállam a bizottság által meghatározott kritériumok alapján határokon átnyúló szakaszokat – beleértve a tengeri autópályákat is – jelöl ki egymás között, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

Ezek olyan szakaszok, amelyek műszakilag és pénzügyileg nem oszthatók fel, illetve amelyekkel kapcsolatban az érintett tagállamok közösen vállaltak kötelezettséget, és közös struktúrát hoznak létre.

29. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1692/96/EK határozat hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett határozatra történő utalásokat az erre a határozatra vonatkozó utalásoknak kell tekinteni és az V. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

30. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

31. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2010. július 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

O. CHASTEL


(1)  HL C 128., 2010.5,18., 147 o.

(2)  Az Európai Parlament 2010. május 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2010. június 24-i határozata.

(3)  HL L 228., 1996.9.9., 1. o.

(4)  Lásd a IV. mellékletet.

(5)  HL L 197., 2001.7.21., 30. o.

(6)  HL L 175., 1985.7.5., 40. o.

(7)  HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

(8)  HL L 20., 2010.1.26., 7. o.

(9)  HL L 363., 2006.12.20., 1. o., az összes nyelvi verzió, kivéve a máltai nyelvet: HL L 352M, 2008.12.31., 629. o.

(10)  HL L 191., 2008.7.18., 1. o.

(11)  HL L 235., 1996.9.17., 6. o.

(12)  HL L 110., 2001.4.20., 1. o.

(13)  HL L 210., 2006.7.31., 79. o.

(14)  HL L 162., 2007.6.22., 1. o.

(15)  HL L 210., 2006.7.31., 82. o.


I. MELLÉKLET

A TÉRKÉPEKEN JELZETT HÁLÓZATI RAJZOK  (1)

2. Szakasz:   Közúthálózat

2.0.

Európa

2.1.

Belgium

2.2.

Bulgária

2.3.

Cseh Köztársaság

2.4.

Dánia

2.5.

Németország

2.6.

Észtország

2.7.

Írország

2.8.

Görögország

2.9.

Spanyolország

2.10.

Franciaország

2.11.

Olaszország

2.12.

Ciprus

2.13.

Lettország

2.14.

Litvánia

2.15.

Luxemburg

2.16.

Magyarország

2.17.

Málta

2.18.

Hollandia

2.19.

Ausztria

2.20.

Lengyelország

2.21.

Portugália

2.22.

Románia

2.23.

Szlovénia

2.24.

Szlovákia

2.25.

Finnország

2.26.

Svédország

2.27.

Egyesült Királyság

3. Szakasz:   Vasúthálózat

3.0.

Európa

3.1.

Belgium

3.2.

Bulgária

3.3.

Cseh Köztársaság

3.4.

Dánia

3.5.

Németország

3.6.

Észtország

3.7.

Írország

3.8.

Görögország

3.9.

Spanyolország

3.10.

Franciaország

3.11.

Olaszország

3.12.

Lettország

3.13.

Litvánia

3.14.

Luxemburg

3.15.

Magyarország

3.16.

Hollandia

3.17.

Ausztria

3.18.

Lengyelország

3.19.

Portugália

3.20.

Románia

3.21.

Szlovénia

3.22.

Szlovákia

3.23.

Finnország

3.24.

Svédország

3.25.

Egyesült Királyság

4. Szakasz:   Belvízi hajóúthálózat és belvízi kikötők

4.0.

Európa

4.1.

Belgium

4.2.

Hollandia

4.3.

Németország

4.4.

Németország/ Ausztria

4.5.

Franciaország Olaszország

4.6.

Franciaország

4.7.

Bulgária

4.8.

Cseh Köztársaság

4.9.

Litvánia

4.10.

Magyarország

4.11.

Lengyelország

4.12.

Románia

4.13.

Szlovákia

5. Szakasz:   Tengeri kikötők - A. kategória

5.0.

Európa

5.1.

Balti-tenger

5.2.

Északi-tenger

5.3.

Atlanti-óceán

5.4.

Földközi-tenger - nyugati rész

5.5.

Földközi-tenger - keleti rész

5.6.

Bulgária/Románia

5.7.

Ciprus

5.8.

Málta

6. Szakasz:   Repülőterek

6.0.

Európa

6.1.

Belgium/ Dánia/ Németország/ Luxemburg/ Hollandia/ Ausztria

6.2.

Bulgária

6.3.

Cseh Köztársaság

6.4.

Észtország

6.5.

Írország/ Egyesült Királyság

6.6.

Görögország

6.7.

Spanyolország/Portugália

6.8.

Franciaország

6.9.

Olaszország

6.10.

Ciprus

6.11.

Lettország

6.12.

Litvánia

6.13.

Magyarország

6.14.

Málta

6.15.

Lengyelország

6.16.

Románia

6.17.

Szlovénia

6.18.

Szlovákia

6.19.

Finnország/ Svédország

7. Szakasz:   Kombinált árufuvarozási hálózat

7.1

A.

Vasút

B.

Vasút, nagybani

NB:: A „tervezett” kifejezés a térképek jelmagyarázatában a közös érdekű infrastrukturális projektek valamennyi szakaszára vonatkozik, az előtanulmányoktól az építkezésig.

2. SZAKASZ:

KÖZÚTHÁLÓZAT

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

3. SZAKASZ:

VASÚTHÁLÓZAT

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

4. SZAKASZ:

BELVÍZI HAJÓÚTHÁLÓZAT ÉS BELVIZI KIKÖTŐK

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

5. SZAKASZ:

TENGERI KIKÖTŐK - A. KATEGÓRIA

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

6. SZAKASZ:

REPÜLŐTEREK

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

7. SZAKASZ:

KOMBINÁLT ÁRUFUVAROZÁSI HÁLÓZAT

Image

Image


(1)  A térképek a rendelkező részben és/vagy a II. mellékletben említett megfelelő szakaszokra vonatkoznak.


II. MELLÉKLET

KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK SZEMPONTJAI ÉS ELŐÍRÁSAI  (1)

2. szakasz

:

Közúthálózat

3. szakasz

:

Vasúthálózat

4. szakasz

:

Belvízi hajóút-hálózat és belvízi hajóutak mellett fekvő kikötők

5. szakasz

:

Tengeri kikötők

6. szakasz

:

Repülőterek

7. szakasz

:

Kombinált árufuvarozási hálózat

8. szakasz

:

Hajózási információs és szervezési hálózat

9. szakasz

:

Légi forgalomirányítási hálózat

10. szakasz

:

Helymeghatározási és navigációs hálózat

2.   SZAKASZ

KÖZÚTHÁLÓZAT

Az I. mellékletben szereplő összeköttetésekkel kapcsolatos projektek mellett közös érdekű projekteknek kell tekinteni az ilyen összeköttetésekkel kapcsolatos minden infrastrukturális projektet, amely a következőkre vonatkozik:

A.

A hálózat fejlesztése, különösen:

autópálya-szélesítés, vagy közút-korszerűsítés,

elkerülő útvonalak vagy körgyűrűk építése, illetve korszerűsítése,

az országos hálózatok interoperabilitásának növelése.

B.

Forgalomirányítási és felhasználói információs rendszerek fejlesztése, különösen:

telematikai infrastruktúra kiépítése forgalmi adatok gyűjtéséhez,

forgalmi információs központok, és forgalomellenőrzési központok fejlesztése, illetve a különböző országok forgalmi információs központjai közti adatcsere fejlesztése,

közúti információs szolgáltatások, különösen az RDS-TMC rendszer létesítése (2),

telematikai infrastruktúrák műszaki interoperabilitása.

3.   SZAKASZ

VASÚTHÁLÓZAT

Az I. mellékletben szereplő összeköttetésekkel kapcsolatos projektek mellett közös érdekű projekteknek kell tekinteni az ilyen összeköttetésekkel kapcsolatos minden infrastrukturális projektet, amely a következőkre vonatkozik:

a transzeurópai vasútrendszerek közti interoperabilitás,

más közlekedési módok hálózataival való összeköttetés.

4.   SZAKASZ

BELVÍZI HAJÓÚT-HÁLÓZAT ÉS BELVÍZI HAJÓÚT MELLETT FEKVŐ KIKÖTŐK

A.   Belvízi kikötők

A közös érdekű projektek kizárólag olyan infrastruktúrával lehetnek kapcsolatosak, amely megkülönböztetés nélkül nyitva áll bármely felhasználó számára.

Az I. mellékletben említett összeköttetésekhez tartozó projektek mellett közérdekű projektek részének kell tekinteni azokat az infrastrukturális projekteket, amelyek a következő kategóriák közül egynek vagy többnek megfelelnek:

1.

hajóutak felőli kikötő-megközelítés;

2.

kikötői infrastruktúra a kikötői területen belül;

3.

a kikötői területen belüli egyéb közlekedési infrastruktúra;

4.

más közlekedési infrastruktúra, amely összeköti a kikötőt a transzeurópai közlekedési hálózat egyéb elemeivel.

A következőkben felsorolt munkákkal kapcsolatos valamennyi projekt közös érdekűnek minősül: a közlekedési rendszer a kikötőn belül általában valamennyi felhasználó számára rendelkezésre álló valamennyi elemének, valamint a nemzeti vagy nemzetközi közlekedési hálózattal való összeköttetéseknek az építése és fenntartása. Ilyennek minősül különösen a földingatlan kereskedelmi és egyéb, a kikötővel kapcsolatos célú fejlesztése és fenntartása, közúti és vasúti összeköttetések építése és fenntartása, beleértve a hozzáférési útvonalak és egyéb kikötői vízi területek kotrását, valamint a navigációs segítségnyújtáshoz, a közlekedésirányítási, kommunikációs és információs rendszerekhez szükséges berendezések építése és fenntartása a kikötőben és a megközelítési útvonalakon.

B.   Forgalomirányítás

Közös érdekű projekt közé tartozónak kell tekinteni különösen:

a hajók, különösen a veszélyes, vagy szennyező árut szállító hajók hajóút-kitűzési és forgalomirányító rendszerét,

a vészhelyzetekben használatos és a belvízi hajóút biztonságát elősegítő távközlési rendszereket.

5.   SZAKASZ

TENGERI KIKÖTŐK

1.   A hálózathoz tartozó tengeri kikötőkkel kapcsolatos közös érdekű projektekre vonatkozó közös feltételek

A közérdekű projektek kizárólag olyan infrastruktúrával lehetnek kapcsolatosak, amely megkülönböztetés nélkül nyitva áll bármely felhasználó számára.

A következőkben felsorolt munkákkal kapcsolatos valamennyi projekt közös érdekűnek minősül: a közlekedési rendszer a kikötőn belül általában valamennyi felhasználó számára rendelkezésre álló valamennyi elemének, valamint a nemzeti vagy nemzetközi közlekedési hálózattal való összeköttetéseknek az építése és fenntartása. Ilyennek minősül különösen a földingatlan kereskedelmi és egyéb, a kikötővel kapcsolatos célú fejlesztése és fenntartása, közúti és vasúti összeköttetések építése és fenntartása, beleértve a hozzáférési útvonalak és egyéb kikötői vízi területek kotrását, valamint a navigációs segítségnyújtáshoz, a közlekedésirányítási, kommunikációs és információs rendszerekhez szükséges berendezések építése és fenntartása a kikötőben és a megközelítési útvonalakon.

2.   A tengeri kikötői hálózattal kapcsolatos közérdekű projektekre vonatkozó előírások

Közös érdekűnek minősül az alábbi követelményeknek megfelelő valamennyi projekt:

Projektelőírások

Kikötőkategória

I.   A rövid távú tengeri hajózás elősegítése

A rövid távú tengeri és a tengeri-folyami hajózás fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra

Az A. kategóriába tartozó kikötőkkel kapcsolatos projekt

II.   A kikötők megközelítése

A kikötők megközelítése tengeri vagy belvízi úton

Az A. és B. kategóriába tartozó kikötőkkel kapcsolatos projekt

A 60. északi szélességi fok közelében és azon túl elhelyezkedő balti-tengeri kikötők állandó megközelíthetősége, beleértve a téli jégtörő munkák beruházási költségeit

Az A., B. és C. kategóriába tartozó kikötőkkel kapcsolatos projekt

A kikötőt a transzeurópai közlekedési hálózat más elemeihez vasúti, közúti és belvízi összeköttetéssel kapcsoló hátországi megközelíthetőség létrehozása vagy javítása

Az A. kategóriába tartozó kikötőkkel kapcsolatos projekt

A kikötőt a transzeurópai közlekedési hálózat más elemeihez vasúti, közúti és belvízi összeköttetéssel kapcsoló hátországi megközelíthetőség fejlesztése

Az A. és B. kategóriába tartozó kikötőkkel kapcsolatos projekt

III.   Kikötői infrastruktúra a kikötői területen belül

A kikötői infrastruktúra fejlesztése az intermodalitás hatékonyságának elősegítése érdekében

Az A. és B. kategóriába tartozó kikötőkkel kapcsolatos projekt

A kikötői infrastruktúra korszerűsítése, különösen a szigeteken, illetve a peremterületeken vagy a legkülső régiókban található kikötők esetében

A C. kategóriába tartozó kikötőkkel kapcsolatos projekt

Az EDI-hez (elektronikus adatcsere) hasonló irányítási és információs rendszerek, illetve az áru- és személyforgalom intelligens irányításához integrált technológiát alkalmazó egyéb rendszerek fejlesztése és üzembe helyezése

Az A., B. és C. kategóriába tartozó kikötőkkel kapcsolatos projekt

A hulladék fogadására alkalmas kikötői berendezések fejlesztése

Az A., B. és C. kategóriába tartozó kikötőkkel kapcsolatos projekt.

6.   SZAKASZ

REPÜLŐTEREK

I.   A közös érdekű repülőtérré válás jogosultsági szempontjai

A közös érdekű repülőtereknek meg kell felelniük a következő összekapcsolási pontok egyikére vonatkozó feltételeinek:

1.

A nemzetközi összekapcsolási pontok tartalmazzák:

mindazokat a repülőtereket vagy repülőtér rendszereket (3), amelyek teljes évi forgalma legalább:

5 000 000 utas, mínusz 10 %,

vagy

100 000 kereskedelmi légijármű,

vagy

150 000 tonna teheráru volumen,

vagy

1 000 000 Unión kívüli utas;

vagy

minden olyan új repülőtér, amelyet meglévő, helyben tovább már nem fejleszthető nemzetközi összekapcsolási pont felváltására építettek.

2.

Az Uniós összekapcsolási pontok tartalmazzák:

mindazokat a repülőtereket vagy repülőtér-rendszereket, amelyek éves forgalma:

1 000 000 mínusz 10 %, és 4 499 999 utas között van,

vagy

50 000 és 149 999 tonna teheráru volumen között van,

vagy

500 000 és 899 999 utas között van, amelyből legalább 30 % nem belföldi,

vagy

300 000 és 899 999 utas között van és az európai kontinensen kívül, a legközelebbi nemzetközi összekapcsolási ponttól több, mint 500 km-re fekszik;

vagy

minden olyan új repülőtér, amelyet meglévő, helyben tovább már nem fejleszthető uniós összekapcsolási pont felváltására építettek.

3.

A regionális összekötő és összekapcsolási pontok tartalmaznak minden repülőteret

amelynek éves forgalma 500 000 és 899 999 utas között van, amelyből a nem belföldi forgalom nem éri el a 30 %-ot,

vagy

amelynek éves forgalma 250 000, mínusz 10 % és 499 999 utas között van,

vagy

éves teheráru volumene 10 000 és 49 999 tonna között van,

vagy

valamely tagállam szigetén található,

vagy

az Unió olyan körülzárt területén található, amely 10 tonnát meghaladó maximális felszálló tömegű légijárművel üzemelő kereskedelmi járattal rendelkezik.

A repülőtér körülzárt területen helyezkedik el, ha a legközelebbi nemzetközi vagy uniós összekapcsolási ponttól mért 100 km-es sugarú körön kívül található. Ez a távolság kivételesen 75 km-re csökkenthető, a nehéz megközelítésből vagy a rossz minőségű belföldi közlekedési infrastruktúrából eredő földrajzi helyzet figyelembe vételével.

II.   A repülőtér hálózattal kapcsolatos közös érdekű projektek előírásai

Minden projekt közös érdekű projektnek minősül, ha megfelel a következő előírásoknak:

Projekt előírások

Az elsődlegesen érintett összekapcsolási pont típusa (4)

I.   Meglévő repülőtér kapacitás optimalizálása

1. Intézkedés — Meglévő kapacitás optimalizálása a repülőgép-, utas-, vagy teheráru-forgalom szempontjából, beleértve a repülőtéri léginavigációs berendezést

Nemzetközi összekapcsolási pont

Uniós összekapcsolási pont

Regionális összekapcsolási pont és elérési pont

2. Intézkedés — A repülőtér védelmének és biztonságának javítása

Nemzetközi összekapcsolási pont

Uniós összekapcsolási pont

Regionális összekapcsolási pont és elérési pont

3. Intézkedés — A meglévő infrastruktúra átalakítása, melyet a belső piac létrejötte, különösen pedig az Unión belül a személyek szabad mozgására vonatkozó intézkedések tesznek szükségessé

Nemzetközi összekapcsolási pont

Uniós összekapcsolási pont

Regionális összekapcsolási pont és elérési pont

II.   Új repülőtéri kapacitások kialakítása

4. Intézkedés — A repülőtéri kapacitást a repülőgép-, utas-, vagy teheráru-forgalom szempontjából meghatározó infrastruktúra és berendezések fejlesztése, beleértve a repülőtéri léginavigációs berendezéseket

Nemzetközi összekapcsolási pont

Uniós összekapcsolási pont

5. Intézkedés — Meglévő, helyben tovább már nem fejleszthető repülőteret, vagy repülőtér-rendszert felváltó új repülőtér építése

Nemzetközi összekapcsolási pont

Uniós összekapcsolási pont

III.   A repülőtéri tevékenységek által keltett ártalmakkal szembeni jobb védelem

6. Intézkedés — A környezeti kompatibilitás javítása a zaj és a repülőtéri szennyezések kezelése szempontjából

Nemzetközi összekapcsolási pont

Uniós összekapcsolási pont

IV.   A repülőtér elérési infrastruktúrájának javítása és fejlesztése

7. Intézkedés — A repülőtér és az elérési infrastruktúra közti összekapcsolási pontok javítása és fejlesztése

Nemzetközi összekapcsolási pont

Uniós összekapcsolási pont

8. Intézkedés — A kapcsolatok javítása és fejlesztése más közlekedési hálózatokkal, különösen pedig a vasúthálózattal

Nemzetközi összekapcsolási pont

Uniós összekapcsolási pont

7.   SZAKASZ

KOMBINÁLT ÁRUFUVAROZÁSI HÁLÓZAT

Az I. mellékletben meghatározott összeköttetésekhez tartozó projekteken mellett a közös érdekű projektek közé tartozik minden projekt, amely a következőket érinti:

vasúti vagy belvízi hajóút infrastruktúra építése vagy fejlesztése abból a célból, hogy a intermodális rakományegységek fuvarozása műszakilag megoldható, és gazdaságilag életképes legyen,

átrakodóközpontok építése és fejlesztése a szárazföldi fuvarozási formákhoz, beleértve a megfelelő infrastruktúrával ellátott kötött vagy mobil átrakodó-berendezések létesítését a végállomáson,

a kikötői területek átalakítása, lehetővé téve a tengeri árutovábbítás, valamint a vasúti, belvízi vagy közúti továbbítás közötti kombinált árufuvarozás fejlesztését, illetve javítását,

kifejezetten a kombinált árufuvarozásra átalakított vasúti szállító berendezések, ha azt az infrastruktúra jellege megkívánja - különösen ami az infrastruktúra lehetséges átalakításának költségét illeti -, és amennyiben ezeket a berendezéseket a kérdéses infrastruktúrához kapcsolódóan használják, és azokat az érintett üzemeltetők diszkrimináció-mentesen tudják igénybe venni.

8.   SZAKASZ

HAJÓZÁSI INFORMÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI HÁLÓZAT

A közös érdekűnek kell tekinteni minden projektet, amely:

az uniós hajózás biztonságpolitikai célkitűzéseire vonatkozik,

vagy

célja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) hajózásbiztonság terén megkötött, olyan nemzetközi egyezményeinek és határozatainak végrehajtása, amelyek a következőkkel kapcsolatosak:

az uniós kikötőkbe tartó, vagy azokból érkező, vagy az uniós partok mellett elhaladó hajók elektronikus adatcserével támogatott uniós információs rendszerének megvalósítása, beleértve a hajók és a szárazföldi berendezések transzpondereken keresztül történő adattovábbítását is, különleges figyelemmel az EDI (elektronikus adattovábbítás) elektronikus adatcsere rendszerekre, beleértve a kompatibilis interfészeket is,

a LORAN-C földi rádiónavigációs csatornák fejlesztése és javítása,

a part menti és kikötői hajózásirányítási és információs rendszerek (VTS) és azok összekapcsolásának fejlesztése vagy javítása a hajózás biztonságosabb és hatékonyabb ellenőrzése és szervezése céljából, különösen a folyók egybefolyásánál, valamint a forgalmas és a környezeti szempontból érzékeny területeken,

a forgalom megismerésének javítására szolgáló eszközök fejlesztése: forgalomáramlási és hajóbaleseti adatbázisok, az Európai Állandó Forgalom Megfigyelő (EPTO) eszköz kifejlesztése a forgalomáramlás elemzéséhez,

infrastruktúra és berendezések fejlesztése az Általános Tengeri Vészjelző- és Biztonsági Rendszer (GMDSS) megvalósulását elősegítendő,

a telematikai adatcsere-rendszerek korszerűsítése a hajók kikötői helyzetellenőrzésével összefüggésben.

9.   SZAKASZ

LÉGIFORGALOM-SZERVEZÉSI HÁLÓZAT

Közös érdekűnek kell tekinteni minden olyan, a rendszer kapacitásának növeléséhez vezető, és annak kihasználását optimalizáló projektet, amely részét képezi a különböző nemzeti összekapcsolási pontok eszközeit és eljárásait összehangoló és integráló elképzelésnek, és megfelel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és az illetékes európai szervek által meghatározott vonatkozó nemzetközi szabványoknak, az előzőek mindegyike különösen figyelembe veszi az Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) tevékenységét.

Az ilyen projektek a következőkre vonatkoznak:

a légtér különböző felhasználók általi jobb kihasználásáról, illetve az útvonalak egységes és hatékony rendszerének létrehozásáról szóló tanulmányok,

légi forgalomtervezés és -irányítás, amely segít abban, hogy a kínálat lépést tartson a kereslettel, és amely optimálisan használja ki a rendelkezésre álló irányító kapacitásokat,

a különböző szolgáltatók integrálása érdekében az eszközök és eljárások összehangolásához szükséges tanulmányok és munka, különös tekintettel az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) által elfogadott iránymutatásokra,

a rendszer hatékonyságának javítása, különösen az automatizált irányítástámogatás és a potenciális problémafeltáró és -megoldó rendszerek révén,

a forgalomirányításhoz szükséges távközlési, navigációs és ellenőrző eszközök telepítésének segítése, beleértve az új technológiák, különösen a műholdas és digitális adathálózatok támogatását, amennyiben az az európai közös előírások megvalósításához vezet.

10.   SZAKASZ

HELYMEGHATÁROZÁSI ÉS NAVIGÁCIÓS HÁLÓZAT

Közös érdekűnek kell tekinteni minden olyan projektet, amely a későbbi Európai Rádiónavigációs Terv, vagy a nemzetközi műholdas helymeghatározási és navigációs rendszer elemeinek létrehozására vonatkozik, amely a következő struktúra részét képezi:

feldolgozó és vezérlő rendszert tartalmazó irányító központ,

földi navigációs állomások hálózata,

navigációs jelátadást lehetővé tevő műholdakból álló űrágazat,

megfigyelő állomások hálózata.


(1)  Ezek a szempontok és előírások a rendelkező részben és/vagy az I. mellékletben említett megfelelő szakaszokra vonatkoznak.

(2)  Egy olyan digitális közúti forgalmi-tájékoztató rádiórendszer, amelyben az általános üzenetáramlás az út használójának egyedi igényei szerint állítható be.

(3)  Repülőtér rendszerek: HL L 240., 1992.8.24., 14. o.

(4)  A táblázat nem zárja ki, hogy a szóban forgó intézkedések bizonyos kellően megalapozott különleges esetekben más összekapcsolási pontokra is kiterjedjenek.


III. MELLÉKLET

KIEMELT FONTOSSÁGÚ PROJEKTEK, AMELYEK MUNKÁLATAIT 2010 ELŐTT MEG KELL KEZDENI

1.   A Berlin-Verona/Milánó-Bologna-Nápoly-Messina-Palermo vasúti tengely

Halle/Lipcse-Nürnberg (2015),

Nürnberg-München (2006),

München-Kufstein (2015),

Kufstein-Innsbruck (2009),

Brenner-alagút (2015), határokon átnyúló szakasz,

Verona-Nápoly (2007),

Milánó-Bologna (2006),

Közúti/vasúti híd a Messina-Palermo-szoros fölött (2015).

2.   A Párizs-Brüsszel-Köln-Amszterdam-London nagysebességű vasúti tengely

Csatorna-alagút-London (2007),

Brüsszel/Brüsszel-Liège-Köln (2007),

Brüsszel/Brüsszel-Rotterdam-Amszterdam (2007) (1).

3.   A dél-nyugat-európai nagysebességű vasúti tengely

Lisszabon/Porto-Madrid (2011) (2),

Madrid-Barcelona (2005),

Barcelona-Figueras-Perpignan (2008),

Perpignan-Montpellier (2015),

Montpellier-Nîmes (2010),

Madrid-Vitoria-Irún/Hendaye (2010),

Irún/Hendaye-Dax, határokon átnyúló szakasz (2010),

Dax-Bordeaux (2020),

Bordeaux-Tours (2015).

4.   A keleti nagysebességű vasúti tengely

Párizs-Baudrecourt (2007),

Metz-Luxembourg (2007),

Saarbrücken-Mannheim (2007).

5.   A betuwei vasútvonal (2007).

6.   A Lyon-Trieszt-Divača/Koper-Divača-Ljubljana-Budapest-ukrán határ vasúti tengely (3)

Lyon-St Jean de Maurienne (2015),

Mont-Cenis-alagút (2015-2017), határokon átnyúló szakasz,

Bussoleno-Torino (2011),

Torino-Velence (2010),

Velence-Ronchi-dél-Trieszt-Divača (2015),

Koper-Divača -Ljubljana (2015),

Ljubljana-Budapest (2015).

7.   Az Igoumenitsa/Pátra-Athén-Szófia-Budapest közúti tengely

Via Egnatia (2006),

Pathe (2008),

Szófia-Kulata-Görögország/Bulgária határ (2010), Promahon-Kulata-val határokon átnyúló szakasz,

Nagylak-Nagyszeben autópálya (Bukarest és Constanța felé vezető szakasz) (2007).

8.   A Portugália/Spanyolország-Európa többi része multimodális tengely (4)

La Coruña-Lisszabon-Sines vasútvonal (2010),

Lisszabon-Valladolid vasútvonal (2010),

Lisszabon-Faro vasútvonal (2004),

Lisszabon-Valladolid autópálya (2010),

La Coruña-Lisszabon autópálya (2003),

Sevilla-Lisszabon autópálya (2001-ben befejezve),

Lisszabon új repülőtere (2015).

9.   Cork-Dublin-Belfast-Stranraer vasúti tengely (5) (2001).

10.   Malpensa (2001-ben befejezve) (6).

11.   Öresund rögzített vasútvonal (2000-ben befejezve) (7).

12.   Északi vasúti/közúti háromszög tengely

Közúti és vasúti projektek Svédországban (2010) (8),

Helsinki-Turku autópálya (2010),

Kerava-Lahti vasútvonal (2006),

Helsinki-Vaalimaa autópálya (2015),

Helsinki-Vainikkala vasútvonal (határ Oroszországgal) (2014).

13.   Egyesült Királyság/Írország/Benelux közúti tengely (2010).

14.   A nyugati part fő vonala (2007).

15.   Galileo (2008).

16.   Sines/Algeciras-Madrid-Párizs vasúti áruszállítási tengely

A Pireneusokat átszelő nagy kapacitású vasúti tengely,

Sines-Badajoz vasútvonal (2010),

Algeciras-Bobadilla vasútvonal (2010).

17.   Párizs-Strasbourg-Stuttgart-Bécs-Pozsony vasúti tengely

Baudrecourt-Strasbourg-Stuttgart (2015) a kehli híddal határokon átnyúló szakasz,

Stuttgart-Ulm (2012),

München-Salzburg (2015), határokon átnyúló szakasz,

Salzburg-Bécs (2012),

Bécs-Pozsony (2010), határokon átnyúló szakasz.

18.   Rajna/Mosel-Majna-Duna belvízi tengely (9)

Rajna-Mosel (2019), a lanaye-i zsilippel határokon átnyúló szakasz,

Vilshofen-Straubing (2013),

Bécs-Pozsony (2015), határokon átnyúló szakasz,

Szap-Mohács (2014),

Szűk keresztmetszet Romániában és Bulgáriában (2011).

19.   A nagysebességű vasúti vonalak kölcsönös átjárhatósága az Ibériai-félszigeten

Madrid-Andalúzia (2010),

Észak-kelet (2010),

Madrid-Levante és a mediterrán térség (2010),

Észak/észak-keleti folyosó, beleértve Vigo-Porto-t (2010),

Extremadura (2010).

20.   Femer-Bælt vasúti tengely

Femer-Bælt rögzített vasútvonal/közúti kapcsolat (2014),

Dánia vasúti elérhetősége Öresundból indulva (2015),

Németország vasúton történő elérése Hamburgból indulva (2015),

Hannover-Hamburg/Bréma vasútvonal (2015).

21.   A 13. cikknek megfelelően meghatározott közös érdekű projektek, amelyek a következő tengeri autópályákat érintik:

Balti-tengeri autópálya (összekötve a Balti-tenger tagállamait a Közép- és Nyugat-Európában található tagállamokkal, beleértve az Északi-tengeren/Balti-tengeren áthaladó csatornát (Kieli csatorna) (2010)),

Nyugat-európai tengeri autópálya (az Atlanti íven keresztül összekötve Portugáliát és Spanyolországot az Északi-tengerrel és az Ír-tengerrel) (2010),

Dél-kelet-európai tengeri autópálya (összekapcsolva az Adriai-tengert a Jón-tengerrel és a Mediterrán térség keleti részével, Ciprust is beleértve) (2010)

Dél-nyugat-Európa tengerének autópályája (a mediterrán térség nyugati része), összekötve Spanyolországot, Franciaországot, Olaszországot és Máltát, rákapcsolódva a dél-kelet-európai tengeri autópályára (10) (2010).

22.   Athén-Szófia-Budapest-Bécs-Prága-Nürnberg/Drezda vasúti tengely (11)

Görögország/Bulgária határa-Kulata-Szófia-Vidin/Calafat vasútvonal (2015),

Kürtös-Brassó vasútvonal (Bukarest és Constanța felé) (2010),

Budapest-Bécs vasútvonal (2010), határokon átnyúló szakasz,

Břeclav-Prága-Nürnberg vasútvonal (2010), a Nürnberg-Prága szakasszal határokon átnyúló szakasz,

A Prága-Linz vasúti tengely (2016).

23.   A Gdansk-Varsó-Brno/Pozsony-Bécs vasúti tengely (12)

Gdansk-Varsó-Katowice vasútvonal (2015),

Katowice-Břeclav vasútvonal (2010),

Katowice- Zsolna-Vágújhely n.V. vasútvonal (2010).

24.   A Lyon/Genova-Basel-Duisburg-Rotterdam/Antwerpen vasúti tengely

Lyon-Mulhouse-Mülheim (13), a Mulhouse-Mülheim szakasszal határokon átnyúló szakasz (2018),

Genova-Milánó/Novara-svájci határ (2013),

Basel-Karlsruhe (2015),

Frankfurt-Mannheim (2012),

Duisburg-Emmerich (2009) (14),

„Vas-Rajna” Rheidt-Antwerpen, határokon átnyúló szakasz (2010).

25.   A Gdansk-Brno/Pozsony-Bécs autópálya tengely (15)

Gdansk-Katowice autópálya (2010),

Katowice-Brno/ Zsolna autópálya (2010), határokon átnyúló szakasz,

Brno-Bécs autópálya (2009), határokon átnyúló szakasz.

26.   Az Írország/Egyesült Királyság/kontinentális Európa vasúti/közúti tengely

A Dublint Északkal (Belfast-Larne) és Déllel (Cork) összekötő közúti/vasúti tengely (2010) (16),

Hull-Liverpool közúti/vasúti tengely (2015),

Felixstowe-Nuneaton vasútvonal (2011),

Crewe-Holyhead vasútvonal (2008).

27.   „Rail Baltica”: a Varsó-Kaunas-Riga-Tallinn-Helsinki tengely

Varsó-Kaunas (2010),

Kaunas-Riga (2014),

Riga-Tallinn (2016).

28.   „Eurocaprail” a Brüsszel-Luxembourg-Strasbourg vasúti tengelyen

Brüsszel-Luxembourg-Strasbourg (2012).

29.   A Jón/Adria intermodális folyosó vasúti tengelye

Kozani-Kalambaka-Igoumenitsa (2012),

Ioannina-Antirrio-Rio-Kalamata (2014).

30.   Szajna-Schelde belvízi út

Deulemont-Gent hajózhatóságának javítása (2012-2014-2016),

Compiègne-Cambrai (2012-2014-2016).

Zárójelek között szerepel a munkák befejezésének időpontja, amelyekben előre megállapodtak. Az 1-20 számú és a 30. számú projekt munkáinak befejezési dátumai, valamint a szakaszokra vonatkozó részletek a magas szintű munkacsoport jelentésében szerepelnek, azt követően, hogy azokat ténylegesen meghatározták.


(1)  Beleértve a Rotterdamban és Amszterdamban lévő két nagysebességű vasúti állomást, amelyeket nem foglaltak bele az 1994. évi esseni Európai Tanács által jóváhagyott projektbe.

(2)  Beleértve a Lisszabon-Porto (2013), Lisszabon-Madrid (2010) és Aveiro-Salamanca (2015) vasútvonalakat is.

(3)  E tengely szakaszai megfelelnek az V. páneurópai folyosónak.

(4)  Magában foglalja a kikötők és a repülőterek felújítását (2015) az esseni és dublini Európai Tanácson jóváhagyottaknak megfelelően.

(5)  A kapacitás e vonalon történő újabb növeléséről 2003-ban döntöttek, és azt különálló projektként adták hozzá.

(6)  Befejezett projekt.

(7)  Befejezett projekt.

(8)  Néhány rövid közúti és vasúti szakaszt 2010 és 2015 között fognak befejezni.

(9)  E tengely egy része megfelel a VII. páneurópai folyosó fogalommeghatározásának.

(10)  Beleértve a Fekete-tenger felé is.

(11)  Ez a fő tengely jelentős részében megfelel a IV. páneurópai folyosó fogalommeghatározásának.

(12)  Ez a fő tengely jelentős részében megfelel a VI. páneurópai folyosó fogalommeghatározásának.

(13)  Magában foglalja a Rajna-Rhône TGV-t, a nyugati leágazás nélkül.

(14)  Az 5. sz. projekt (Betuwe vonal) Rotterdamot kapcsolja Emmerich-hez.

(15)  Ez a fő tengely jelentős részében megfelel a VI. páneurópai folyosó fogalommeghatározásának.

(16)  Magában foglalja a 13. sz. esseni projektet: Írország/Egyesült Királyság/Benelux közúti tengely.


IV. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett határozat és módosításainak listája

Az Európai Parlament és a Tanács 1692/96/EK határozata

(HL L 228., 1996.9.9., 1. o.)

 

Az Európai Parlament és a Tanács 1346/2001/EK határozata

(HL L 185., 2001.7.6., 1. o.)

 

A 2003. évi csatlakozási okmány, II. melléklet, 8.F pont

(HL L 236., 2003.9.23., 447. o.)

 

Az Európai Parlament és a Tanács 884/2004/EK határozata

(HL L 167., 2004.4.30., 1. o.)

 

A Tanács 1791/2006 rendelete

(HL L 363., 2006.12.20., 1. o.)

Kizárólag a melléklet 6. pontja


V. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

1692/96/EK határozat

Ez a határozat

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, első mondat

1. cikk, (2) bekezdés, első mondat

1. cikk, (2) bekezdés, második mondat

7. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, harmadik mondat

1. cikk, (2) bekezdés, második mondat

1. cikk, (3) bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

2.–6. cikk

2.–6. cikk

7. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat

7. cikk, (2) bevezetés, bevezető mondat

7. cikk, (1) bekezdés, első francia bekezdés

7. cikk, (2) bevezetés, a) pont

7. cikk, (1) bekezdés, második francia bekezdés

7. cikk, (2) bevezetés, b) pont

7. cikk, (1) bekezdés, harmadik francia bekezdés

7. cikk, (2) bevezetés, c) pont

7. cikk, (1) bekezdés, negyedik francia bekezdés

7. cikk, (2) bevezetés, d) pont

7. cikk, (2) bekezdés, bevezető mondat

7. cikk, (3) bevezetés, bevezető mondat

7. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés

7. cikk, (3) bevezetés, a) pont

7. cikk, (2) bekezdés, második francia bekezdés

7. cikk, (3) bevezetés, b) pont

7. cikk, (3) bekezdés

7. cikk, (4) bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, első mondat

8. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, második mondat

8. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés

8. cikk, (2) bekezdés

8. cikk, (2) bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat

9. cikk, (1) bevezetés, bevezető mondat

9. cikk, (1) bekezdés, első francia bekezdés

9. cikk, (1) bevezetés, a) pont

9. cikk, (1) bekezdés, második francia bekezdés

9. cikk, (1) bevezetés, b) pont

9. cikk, (1) bekezdés, harmadik francia bekezdés

9. cikk, (1) bevezetés, c) pont

9. cikk, (1) bekezdés, negyedik francia bekezdés

9. cikk, (1) bevezetés, d) pont

9. cikk, (2) és (3) bekezdés

9. cikk, (2) és (3) bekezdés

10. cikk, (1) bekezdés

10. cikk, (1) bekezdés

10. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

10. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

10. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, első mondat

10. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

10. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, második mondat

10. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

10. cikk, (3)–(6) bekezdés

10. cikk, (3)–(6) bekezdés

11. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

11. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

11. cikk, (3a) bekezdés

11. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

11. cikk, (3b) bekezdés

11. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

11. cikk, (4) bekezdés

11. cikk, (5) bekezdés

12. cikk

12. cikk

12a. cikk, (1)–(4) bekezdés

13. cikk, (1)–(4) bekezdés

12a. cikk, (5) bekezdés, bevezető mondat

13. cikk, (5) bevezetés, bevezető mondat

12a. cikk, (5) bekezdés, első francia bekezdés

13. cikk, (5) bevezetés, a) pont

12a. cikk, (5) bekezdés, második francia bekezdés

13. cikk, (5) bevezetés, b) pont

12a. cikk, (5) bekezdés, harmadik francia bekezdés

13. cikk, (5) bevezetés, c) pont

12a. cikk, (6) bekezdés, első és második mondat

13. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés

12a. cikk, (6) bekezdés, harmadik mondat

13. cikk, (7) bekezdés, második albekezdés

12a. cikk, (7) bekezdés

13. cikk, (6) bekezdés

13. cikk

14. cikk

14. cikk, bevezető mondat

15. cikk, bevezető mondat

14. cikk, első francia bekezdés

15. cikk, a) pont

14. cikk, második francia bekezdés

15. cikk, b) pont

14. cikk, harmadik francia bekezdés

15. cikk, c) pont

15. cikk, bevezető és záró mondat

16. cikk, bevezető mondat

15. cikk, első francia bekezdés

16. cikk, a) pont

15. cikk, második francia bekezdés

16. cikk, b) pont

15. cikk, harmadik francia bekezdés

16. cikk, c) pont

15. cikk, negyedik francia bekezdés

16. cikk, d) pont

16. cikk

17. cikk

17. cikk

18. cikk

17a. cikk, (1) bekezdés, első mondat

19. cikk, (1) bekezdés

17a. cikk, (1) bekezdés, második, harmadik és negyedik mondat

19. cikk, (4) bekezdés

17a. cikk, (2) és (3) bekezdés

19. cikk, (2) és (3) bekezdés

17a. cikk, (4) bekezdés

19. cikk, (6) bekezdés

17a. cikk, (5) bekezdés

19. cikk, (5) bekezdés

17a. cikk, (6) bekezdés

19. cikk, (7) bekezdés

18. cikk, (1) bekezdés

20. cikk

18. cikk, (2) bekezdés, első mondat

21. cikk, (1) bekezdés

18. cikk, (2) bekezdés, második mondat

21. cikk, (2) bekezdés

18. cikk, (3) bekezdés, első mondat

22. cikk, első bekezdés

18. cikk, (3) bekezdés, második mondat

22. cikk, második bekezdés

18. cikk, (3) bekezdés, harmadik és negyedik mondat

22. cikk, harmadik bekezdés

19. cikk

23. cikk

19a. cikk, (1) bekezdés

24. cikk

19a. cikk, (2) bekezdés, bevezető szöveg

25. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

19a. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont

25. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont

25. cikk, (2) bekezdés, bevezető szöveg

19a. cikk, (2) bekezdés, c) és d) pont

25. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont

19a. cikk, (3) bekezdés

25. cikk, (3) bekezdés

19a. cikk, (4) bekezdés

26. cikk, (1) bekezdés

19a. cikk, (5) bekezdés, első mondat

26. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

19a. cikk, (5) bekezdés, második mondat

26. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

19a. cikk, (6) bekezdés

27. cikk, (1) bekezdés

19a. cikk, (7) bekezdés

27. cikk, (2) bekezdés

19a. cikk, (8) bekezdés

27. cikk, (3) bekezdés

19a. cikk, (9) bekezdés

27. cikk, (4) bekezdés

19b. cikk, első mondat

28. cikk, első albekezdés

19b. cikk, második mondat

28. cikk, második albekezdés

22. cikk

29. cikk, első bekezdés

29. cikk, második bekezdés

23. cikk

30. cikk

24. cikk

31. cikk

I. melléklet

I. melléklet

II. melléklet

II. melléklet

III. melléklet

III. melléklet

IV. melléklet

V. melléklet


Top