EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32010D0335

2010/335/: A Bizottság határozata ( 2010. június 10. ) a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos iránymutatásról (az értesítés a C(2010) 3751. számú dokumentummal történt)

HL L 151., 2010.6.17, p. 19–41 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2010/335/oj

17.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/19


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. június 10.)

a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos iránymutatásról

(az értesítés a C(2010) 3751. számú dokumentummal történt)

(2010/335/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak V. melléklete C. részének 10. pontjára,

mivel:

(1)

A 2009/28/EK irányelv meghatározza a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilisüzemanyag-komparátorai által az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításának szabályait, a földhasználat megváltozásából eredő kötöttszénkészlet-változások nyomán keletkező kibocsátásokat is figyelembe véve. A benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1998. október 13-i 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) szintén tartalmaz ilyen vonatkozású rendelkezéseket a bioüzemanyagok tekintetében.

(2)

A talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos bizottsági iránymutatást célszerű az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) által az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzéke tekintetében 2006-ban kiadott iránymutatásokra alapozni. Mivel ez utóbbi iránymutatások azonban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nemzeti jegyzékeinek összeállítását hivatottak segíteni, az adatokat nem olyan formában taglalják, hogy azokat a gazdasági szereplők közvetlenül alkalmazni tudnák. Ennek megfelelően indokolt más tudományos forrásokból is meríteni a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállítását érintő azon esetekben, amelyekkel kapcsolatban hiányoznak vagy nem állnak rendelkezésre adatok az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzékeihez készült IPCC-iránymutatásokban.

(3)

A talaj szervesanyag-tartalmában kötött szénkészlet kiszámításakor indokolt figyelembe venni az éghajlatot, a talaj típusát, a felszín borítását, a területgazdálkodási gyakorlatot és a mezőgazdasági inputot (ráfordítás). Ásványi talajok esetében a talaj szervesszén-tartalmának meghatározásához az átfogó képet nyújtó alapszintű IPCC-módszertan megfelelő eljárásnak minősül. Szerves talajok esetében az IPCC-módszertan kifejezetten a területek lecsapolásából fakadó szénveszteséggel számol, azzal is csak éves szinten. Mivel a lecsapolás általában nagy kötöttszénkészlet-veszteséget eredményez, amely nem ellensúlyozható a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók révén megtakarítható üvegházhatásúgáz-kibocsátással, és mivel a 2009/28/EK irányelvben foglalt fenntarthatósági kritériumok értelmében a tőzeges őslápok lecsapolása tilalom hatálya alá esik, a talaj szervesszén-tartalmának, illetve a szerves talajok szénveszteségének meghatározásához elegendő általános szabályokat rögzíteni.

(4)

Az élő biomassza és a holt szerves anyagok kötöttszén-készletének kiszámításához kevésbé összetett módszer is alkalmazható, amennyiben megfelel a vegetációval kapcsolatos alapszintű IPCC-módszertannak. Az említett módszertan szerint okkal feltételezhető, hogy az élő biomassza és a holt szerves anyagok teljes kötöttszén-készlete elvész a talajból a földterület művelési ágának megváltoztatásakor. A holt szerves anyagok jelentősége általában nem számottevő abból a szempontból, hogy a földterület művelési ágát bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításához szükséges növények termesztésére váltják-e, ám érdemes figyelembe venni őket legalább a zárt erdők esetében.

(5)

A művelési ág megváltoztatása által az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításakor a gazdasági szereplőknek a kiindulási földhasználathoz (alaphelyzet) és a művelési ág megváltoztatása utáni földhasználathoz kapcsolódó kötöttszén-készletek tényleges értékeit szükséges figyelembe venniük. A számításokhoz alapértékekre is szükségük lesz, amelyeket helyénvaló ezekben az iránymutatásokban megadni. Az éghajlati viszonyok és talajtípusok valószínűtlen kombinációira vonatkozóan azonban ezeket szükségtelen meghatározni.

(6)

A 2009/28/EK irányelv V. melléklete meghatározza az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításának módszereit, valamint a földhasználat megváltozása által éves szinten okozott kötöttszénkészlet-változások kiszámításának szabályait. Az ehhez a határozathoz csatolt iránymutatások az V. mellékletet rendelkezéseit kiegészítve rögzítik a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításának szabályait,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos iránymutatásokat e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2010. június 10-én.

a Bizottság részéről

Günther OETTINGER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 140., 2009.6.5., 16. o.

(2)  HL L 350., 1998.12.28., 58. o.


MELLÉKLET

Iránymutatások a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatban

TARTALOMJEGYZÉK

1.

Bevezetés

2.

A talajban lévő kötöttszén-készletek következetes jellemzése

3.

A kötöttszén-készletek kiszámításának módja

4.

A talaj szervesszén-készlete

5.

A földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészlete

6.

Ásványi talajok kötöttszén-készlete alaphelyzetben

7.

A tényleges szervesszén-tartalom és az alaphelyzet szerinti szervesszén-tartalom eltéréseit jelző tényezők

8.

A földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészletének értékei

1.   BEVEZETÉS

Az alábbi iránymutatások meghatározzák a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításának szabályait mind a referencia-földhasználat (CSR , a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint), mind pedig a tényleges [aktuális] földhasználat (CSA , a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint) vonatkozásában.

A talajban lévő kötöttszén-készletek következetes megállapítását szolgáló szabályokat a 2. pont tartalmazza. A 3. pontban ismertetjük azokat az általános szabályokat, amelyek alapján a szénkészlet két komponensre, a talaj szervesszén-tartalmára és a földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészletére összesítve megadható.

A 4. pont a talaj szervesszén-tartalmának meghatározására vonatkozóan állapít meg részletes szabályokat. Ásványi talajok esetében egyaránt módot nyújt az iránymutatások értékein alapuló módszerek és az attól eltérő, alternatív módszerek alkalmazására. Szerves talajok vonatkozásában ismerteti a módszereket, ám értékeket nem ad meg a szerves talajok szervesszén-tartalmának meghatározásához.

Az 5. pont a vegetáció szénkészletének meghatározásához nyújt részletes szabályokat, amelyek azonban csak akkor alkalmazandók, ha a választott módszer nem az iránymutatások 8. pontjában rögzített értékeket veszi alapul a földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészletének kiszámításához (a 8. pontban meghatározott értékek használata nem kötelező, ugyanis azok nem minden esetben vezetnek megfelelő eredményre).

A 6. pont az értékek megfelelő megválasztására szolgáló szabályokat adja meg arra az esetre, ha az ásványi talajok szervesanyag-tartalmát az iránymutatásban megadott értékek alapján kívánják meghatározni (ezeket az értékeket a 6. és a 7. pont tartalmazza). E szabályok a 2009/28/EK irányelvvel létrehozott online átláthatósági platform révén rendelkezésre álló, az éghajlati övezetekkel és a talajtípusokkal foglalkozó adatrétegekre is hivatkoznak. Az alábbi 1. és 2. ábra tipológiája ezen adatrétegek alapján készült.

A 8. pont a földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészletére és kapcsolódó paramétereire vonatkozó értékeket ismerteti. A 7. és a 8. pont négy különböző földhasználati kategória – a szántóföldek, évelő növények, füves területek és erdőségek – viszonylatában mutatja be az értékeket.

1.   ábra

Éghajlati övezetek

Image

2.   ábra

A talajtípusok földrajzi megoszlása

Image

2.   A TALAJBAN LÉVŐ KÖTÖTTSZÉN-KÉSZLETEK KÖVETKEZETES JELLEMZÉSE

A CSR és a CSA vonatkozásában a területegységenkénti kötöttszén-készlet meghatározásakor az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

(1)

A talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításához alapul vett terület egészére nézve érvényesnek kell lenniük az alábbiaknak:

a)

éghajlati és talajtani szempontból azonos biofizikai viszonyok;

b)

megművelés szempontjából azonos területgazdálkodási előtörténet;

c)

történeti szempontból azonos mennyiségű szénbevitel a talajba.

(2)

A tényleges földhasználatra (CSA ) vetített szénkészlet értékét

szénkészlet-veszteséggel számolva: a megváltozott földhasználat mellett a területen elérhető becsült egyensúlyi kötöttszén-készlet adja,

szénkészlet-felhalmozódással számolva: a húsz év elteltével vagy – ha az korábban bekövetkezik – a haszonnövény kifejlett állapotának elérésekor becsült kötöttszén-készlet adja.

3.   A SZÉNKÉSZLETEK KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDJA

A CSR és a CSA értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:

CSi = (SOC + CVEG ) × A

ahol:

CSI= adott i földhasználathoz tartozó területegységenkénti kötöttszén-készlet (a területegységre jutó kötött szén tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve),

SOC= szervesszén-tartalom (a kötött szén tömege hektáronként) a 4. pontban megadott számítás szerint,

CVEG= a földfelszín feletti és alatti vegetáció kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként) az 5. pontban megadott számítás szerint vagy a 8. pontban szereplő értékek alapján megadva,

A= az adott terület nagyságához arányosító tényező (hektár/területegység).

4.   A TALAJ SZERVESSZÉN-KÉSZLETE

4.1.   Ásványi talajok

A szervesszén-tartalom (SOC) az alábbi képlet alapján számítható ki:

SOC = SOCST  × FLU  × FMG  × FI

ahol:

SOC= szervesszén-tartalom (a kötött szén tömege hektáronként),

SOCST= a szerves szén mennyisége alaphelyzetben, a talajtakaró 0–30 cm-es mélységét tekintve (a kötött szén tömege hektáronként),

FLU= a földhasználatot jelölő tényező, amely az adott földhasználati móddal járó szervesszén-tartalom és az alaphelyzetben érvényes szervesszén-tartalom különbözetét mutatja,

FMG= a gazdálkodást jelölő tényező, amely az elsődleges gazdálkodási gyakorlattal összefüggő szervesszén-tartalom és az alaphelyzetben érvényes szervesszén-tartalom különbözetét mutatja,

FI= a befektetett eszközöket jelölő tényező, amely a talajba juttatott szén különböző szintjeihez társított szervesszén-tartalom és az alaphelyzetben érvényes szervesszén-tartalom különbözetét mutatja.

Az SOC ST értékeit a 6. pontban található táblázat adja meg.

Az F LU, FMG és FI értékeit a 7. pontban lévő táblázatból kell kiválasztani.

A fenti képleten kívül más módszerek, köztük mérések is használhatók a szervesszén-tartalom meghatározására. Ha az alternatív módszer nem mérésen alapul, az éghajlati viszonyokat, a talajtípust, a területgazdálkodási gyakorlatot és a mezőgazdasági inputot (ráfordítás) számításba kell vennie.

4.2.   Szerves talajok (histosolok)

A szervesszén-tartalmat megfelelő módszerekkel kell meghatározni, mégpedig olyanokkal, amelyek a talaj szerves rétegének teljes mélységét tekintetbe veszik, s emellett számolnak az éghajlattal, a felszín borításával, a területgazdálkodási gyakorlattal és a mezőgazdasági inputtal (ráfordítás). A módszerek méréseket is magukban foglalhatnak.

Ha a kötöttszén-készlet a terület lecsapolása következtében módosul, a lecsapolással járó szénveszteséget megfelelő módszerek alkalmazásával figyelembe kell venni. Ezek a módszerek a lecsapolást követő szénveszteség éves nagyságán is alapulhatnak.

5.   A FÖLDFELSZÍN FELETTI ÉS ALATTI VEGETÁCIÓ SZÉNKÉSZLETE

Ha a CVEG értékét nem a 8. pont alapján állapítjuk meg, az alábbi képletet kell alkalmazni kiszámításához:

CVEG = CBM  + CDOM

ahol:

CVEG= a földfelszín feletti és alatti vegetáció kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként)

CBM= a földfelszín feletti és alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.1. pontban megadott számítás szerint,

CDOM= a földfelszín feletti és alatti kötöttszén-készlet a holt szerves anyagokban (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.2. pontban megadott számítás szerint.

A CDOM értéke 0 is lehet, hacsak nem 30 %-os lombkorona-fedettségnél nagyobb záródású erdőterületről van szó (kivéve az erdőültetvényeket).

5.1.   Élő biomassza

A CBM értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:

CBM = CAGB  + CBGB

ahol:

CBM= a földfelszín feletti és alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),

CAGB= a földfelszín feletti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.1.1. pontban megadott számítás szerint,

CBGB= a földfelszín alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.1.2. pontban megadott számítás szerint.

5.1.1.   Földfelszín feletti élő biomassza

A CAGB értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:

CAGB = BAGB  × CFB

ahol:

CAGB= a földfelszín feletti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),

BAGB= a földfelszín feletti élő biomassza tömege (a szárazanyag tömege hektáronként),

CFB= a szárazanyag szénhányada az élő biomasszában (a széntömeg a szárazanyag tömegében).

Szántóföld, évelő növények és erdőültetvények esetében a BAGB értéke a földfelszín feletti élő biomassza átlagos tömege a termesztési ciklusban.

A CFB értéke 0,47 lehet.

5.1.2.   Földfelszín alatti élő biomassza

A CBGB értékének kiszámításához az alábbi két képlet egyikét kell alkalmazni:

1.

CBGB = BBGB  × CFB

ahol:

CBGB= a földfelszín alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),

BBGB= a földfelszín alatti élő biomassza tömege (a szárazanyag tömege hektáronként),

CFB= a szárazanyag szénhányada az élő biomasszában (a széntömeg a szárazanyag tömegében).

Szántóföld, évelő növények és erdőültetvények esetében a BBGB értéke a földfelszín alatti élő biomassza átlagos tömege a termesztési ciklusban.

A CFB értéke 0,47 lehet.

2.

CBGB = CAGB  × R

ahol:

CBGB= a földfelszín alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),

CAGB= a földfelszín feletti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),

R= a földfelszín alatti kötöttszén-készletnek a földfelszín feletti kötöttszén-készlethez viszonyított aránya az élő biomasszában.

Az R megfelelő értékeivel kapcsolatban a 8. pont ad iránymutatást.

5.2.   Holt szerves anyagok

A CDOM értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:

CDOM = CDW  + CLI

ahol:

CDOM= a földfelszín feletti és alatti kötöttszén-készlet a holt szerves anyagban (a kötött szén tömege hektáronként),

CDW= száradék faanyagok kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.2.1. pontban megadott számítás szerint,

CLI= az avar kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.2.2. pontban megadott számítás szerint.

5.2.1.   A száradék faanyagok szénkészlete

A CDW értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:

CDW = DOMDW  × CFDW

ahol:

CDW= a száradék faanyagok kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként),

DOMDW= a száradék faanyagok tömege (a szárazanyag tömege hektáronként),

CFDW= a szárazanyag szénhányada a száradék faanyagokban (a széntömeg a szárazanyag tömegében).

A CFDW értéke 0,5 lehet.

5.2.2.   Az avar szénkészlete

A CLI értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:

CLI = DOMLI  × CFLI

ahol:

CLI= az avar kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként),

DOMLI= az avar tömege (a szárazanyag tömege hektáronként),

CFLI= a szárazanyag szénhányada az avarban (a széntömeg a szárazanyag tömegében).

A CFLI értéke 0,4 lehet.

6.   ÁSVÁNYI TALAJOK KÖTÖTTSZÉN-KÉSZLETE ALAPHELYZETBEN

Az SOCST értékét az 1. táblázatból kell kiválasztani az érintett terület éghajlata és talajtípusa alapján, a 6.1. és a 6.2. pontnak megfelelően.

1.   táblázat

SOCST, a szerves szén mennyisége alaphelyzetben, a talajtakaró 0–30 cm-es mélységét tekintve

(a kötött szén tömege hektáronként)

Éghajlati övezet

Talajtípus

 

magas kationcsere-kapacitású agyagos talajok

alacsony kationcsere-kapacitású agyagos talajok

homokos talajok

podzolos talajok

vulkáni kőzeten kialakult talajok

vízhatás alatt kialakult talajok

Boreális

68

10

117

20

146

Hideg mérsékelt, száraz

50

33

34

20

87

Hideg mérsékelt, nedves

95

85

71

115

130

87

Meleg mérsékelt, száraz

38

24

19

70

88

Meleg mérsékelt, nedves

88

63

34

80

88

Trópusi, száraz

38

35

31

50

86

Trópusi, nedves

65

47

39

70

86

Trópusi, egyenlítői

44

60

66

130

86

Trópusi, hegyi

88

63

34

80

86

6.1.   Éghajlati övezet

A megfelelő SOCST -érték kiválasztásához szükséges éghajlati övezetet a 2009/28/EK irányelv 24. cikkével létrehozott online átláthatósági platform éghajlati övezetekkel kapcsolatos adatrétegei alapján kell meghatározni.

6.2.   Talajtípus

A talaj típusát a 3. ábrának megfelelően kell megadni. A 2009/28/EK irányelv 24. cikkével létrehozott online átláthatósági platform talajtípusra vonatkozó adatrétegei útmutatóul szolgálhatnak a talajtípus meghatározásához.

3.   ábra

A talajtípusok osztályozása

Image

7.   A TÉNYLEGES SZERVESSZÉN-TARTALOM ÉS AZ ALAPHELYZET SZERINTI SZERVESSZÉN-TARTALOM ELTÉRÉSEIT JELZŐ TÉNYEZŐK

Az e pontban található táblázat az FLU , FMG és FI értékének meghatározására szolgál. A gazdálkodásra és a ráfordításra vonatkozóan a 2008 januárjában érvényes helyzetet kell alapul venni a CSR értékének számításakor. A CSA értékének kiszámításához azokat a megfelelő gazdálkodási és ráfordítási módokat kell megadni, amelyek alkalmazásával egyensúlyi kötöttszén-készlet érhető el.

7.1.   Szántóföld

2.   táblázat

Szántóföldi tényezők

Éghajlati övezet

Földhasználat

(FLU )

Gazdálkodás

(FMG )

Ráfordítás szintje

(FI )

FLU

FMG

FI

Mérsékelt/boreális, nedves/csapadékos

megművelt

teljes talajművelés

alacsony

0,8

1

0,95

közepes

0,8

1

1

magas, trágyázással

0,8

1

1,37

magas, trágyázás nélkül

0,8

1

1,04

csökkentett talajművelés

alacsony

0,8

1,02

0,95

közepes

0,8

1,02

1

magas, trágyázással

0,8

1,02

1,37

magas, trágyázás nélkül

0,8

1,02

1,04

direktvetés

alacsony

0,8

1,1

0,95

közepes

0,8

1,1

1

magas, trágyázással

0,8

1,1

1,37

magas, trágyázás nélkül

0,8

1,1

1,04

Mérsékelt/boreális, nedves/csapadékos

megművelt

teljes talajművelés

alacsony

0,69

1

0,92

közepes

0,69

1

1

magas, trágyázással

0,69

1

1,44

magas, trágyázás nélkül

0,69

1

1,11

csökkentett talajművelés

alacsony

0,69

1,08

0,92

közepes

0,69

1,08

1

magas, trágyázással

0,69

1,08

1,44

magas, trágyázás nélkül

0,69

1,08

1,11

direktvetés

alacsony

0,69

1,15

0,92

közepes

0,69

1,15

1

magas, trágyázással

0,69

1,15

1,44

magas, trágyázás nélkül

0,69

1,15

1,11

Trópusi, száraz

megművelt

teljes talajművelés

alacsony

0,58

1

0,95

közepes

0,58

1

1

magas, trágyázással

0,58

1

1,37

magas, trágyázás nélkül

0,58

1

1,04

csökkentett talajművelés

alacsony

0,58

1,09

0,95

közepes

0,58

1,09

1

magas, trágyázással

0,58

1,09

1,37

magas, trágyázás nélkül

0,58

1,09

1,04

direktvetés

alacsony

0,58

1,17

0,95

közepes

0,58

1,17

1

magas, trágyázással

0,58

1,17

1,37

magas, trágyázás nélkül

0,58

1,17

1,04

Trópusi, nedves/egyenlítői

megművelt

teljes talajművelés

alacsony

0,48

1

0,92

közepes

0,48

1

1

magas, trágyázással

0,48

1

1,44

magas, trágyázás nélkül

0,48

1

1,11

csökkentett talajművelés

alacsony

0,48

1,15

0,92

közepes

0,48

1,15

1

magas, trágyázással

0,48

1,15

1,44

magas, trágyázás nélkül

0,48

1,15

1,11

direktvetés

alacsony

0,48

1,22

0,92

közepes

0,48

1,22

1

magas, trágyázással

0,48

1,22

1,44

magas, trágyázás nélkül

0,48

1,22

1,11

Trópusi, hegyi

megművelt

teljes talajművelés

alacsony

0,64

1

0,94

közepes

0,64

1

1

magas, trágyázással

0,64

1

1,41

magas, trágyázás nélkül

0,64

1

1,08

csökkentett talajművelés

alacsony

0,64

1,09

0,94

közepes

0,64

1,09

1

magas, trágyázással

0,64

1,09

1,41

magas, trágyázás nélkül

0,64

1,09

1,08

direktvetés

alacsony

0,64

1,16

0,94

közepes

0,64

1,16

1

magas, trágyázással

0,64

1,16

1,41

magas, trágyázás nélkül

0,64

1,16

1,08

A 3. táblázat adatai a 2. és a 4. táblázat megfelelő értékeinek kiválasztásához adnak útmutatást.

3.   táblázat

Útmutatás a talajerő-gazdálkodás szintjének megfelelő megválasztásához szántóföldek és évelő növények vonatkozásában

Talajerő-gazdálkodás

Útmutatás

Teljes talajművelés

Jelentős mértékű talajbolygatás a talajréteg kiemelésével és teljes megfordításával és/vagy gyakori (egy éven belül ismétlődő) talajművelési eljárások alkalmazásával. Ültetéskor a felszínnek csak kis (pl. < 30 %) hányadát borítják növényi maradványok.

Csökkentett talajművelés

Elsődleges és/vagy másodlagos talajművelés, amely korlátozott mértékű talajbolygatással jár (általában sekély talajréteg forgatása teljes megfordítás nélkül), ültetéskor pedig általában a felszín több mint 30 %-át borítják növényi maradványok.

Direktvetés

Elsődleges talajművelés nélküli, közvetlen vetés a vetési terület talajának minimális bolygatásával, a gyomirtás érdekében rendszerint növényvédő szerek alkalmazásával.

Alacsony (ráfordítás)

A növényi maradványok szintje akkor alacsony, ha azokat eltávolítják a talajból (a tarlók vagy gyökerek összegyűjtésével vagy elégetésével), illetve lehet gyakran alkalmazott feketeugarnak, kevés maradványt képező haszonnövények (pl. zöldségek, dohány, gyapot) termesztésének, az ásványi műtrágyázás vagy a nitrogénmegkötő növények hiányának a következménye is.

Közepes (ráfordítás)

Ez jellemzi az olyan éves gabonatermesztési ciklust, melynek végén minden növényi maradvány visszakerül a termőföldbe. Amennyiben mégis eltávolítják ezeket, akkor szerves anyaggal (pl. trágyával) pótolják. Ásványi műtrágyázást vagy nitrogénmegkötő növények termesztését igényli vetésforgóban.

Magas (ráfordítás), trágyázással

A közepes szénbevitellel járó növénytermesztési rendszereknél jóval magasabb szintű szénbevitelt eredményez, mivel a rendszeres állati trágyázás gyakorlatával egészül ki.

Magas (ráfordítás), trágyázás nélkül

A kiegészítő gazdálkodási gyakorlatoknak – a sok maradványt képező növények termesztésének, a zöldtrágyázásnak, a takarónövények termesztésének, a megfelelőbb vegetációjú ugaroltatásnak, az öntözésnek és az éves vetésforgókban az évelő fűfélék gyakori alkalmazásának – köszönhetően a közepes szénbevitellel járó növénytermesztési rendszereknél jóval magasabb szintű növényimaradvány-bevitelt eredményez, ám mindezt trágyázás nélkül (vö. az előző rovattal).

7.2.   Évelő növények

4.   táblázat

Évelő növényekkel, azaz olyan többnyári növényi kultúrákkal kapcsolatos tényezők, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma)

Éghajlati övezet

Földhasználat

(FLU )

Gazdálkodás

(FMG )

Ráfordítás szintje

(FI )

FLU

FMG

FI

Mérsékelt/boreális, száraz

évelő növények

teljes talajművelés

alacsony

1

1

0,95

közepes

1

1

1

magas, trágyázással

1

1

1,37

magas, trágyázás nélkül

1

1

1,04

csökkentett talajművelés

alacsony

1

1,02

0,95

közepes

1

1,02

1

magas, trágyázással

1

1,02

1,37

magas, trágyázás nélkül

1

1,02

1,04

direktvetés

alacsony

1

1,1

0,95

közepes

1

1,1

1

magas, trágyázással

1

1,1

1,37

magas, trágyázás nélkül

1

1,1

1,04

Mérsékelt/boreális, nedves/csapadékos

évelő növények

teljes talajművelés

alacsony

1

1

0,92

közepes

1

1

1

magas, trágyázással

1

1

1,44

magas, trágyázás nélkül

1

1

1,11

csökkentett talajművelés

alacsony

1

1,08

0,92

közepes

1

1,08

1

magas, trágyázással

1

1,08

1,44

magas, trágyázás nélkül

1

1,08

1,11

direktvetés

alacsony

1

1,15

0,92

közepes

1

1,15

1

magas, trágyázással

1

1,15

1,44

magas, trágyázás nélkül

1

1,15

1,11

Trópusi, száraz

évelő növények

teljes talajművelés

alacsony

1

1

0,95

közepes

1

1

1

magas, trágyázással

1

1

1,37

magas, trágyázás nélkül

1

1

1,04

csökkentett talajművelés

alacsony

1

1,09

0,95

közepes

1

1,09

1

magas, trágyázással

1

1,09

1,37

magas, trágyázás nélkül

1

1,09

1,04

direktvetés

alacsony

1

1,17

0,95

közepes

1

1,17

1

magas, trágyázással

1

1,17

1,37

magas, trágyázás nélkül

1

1,17

1,04

Trópusi, nedves/egyenlítői

évelő növények

teljes talajművelés

alacsony

1

1

0,92

közepes

1

1

1

magas, trágyázással

1

1

1,44

magas, trágyázás nélkül

1

1

1,11

csökkentett talajművelés

alacsony

1

1,15

0,92

közepes

1

1,15

1

magas, trágyázással

1

1,15

1,44

magas, trágyázás nélkül

1

1,15

1,11

direktvetés

alacsony

1

1,22

0,92

közepes

1

1,22

1

magas, trágyázással

1

1,22

1,44

magas, trágyázás nélkül

1

1,22

1,11

Trópusi, hegyi

évelő növények

teljes talajművelés

alacsony

1

1

0,94

közepes

1

1

1

magas, trágyázással

1

1

1,41

magas, trágyázás nélkül

1

1

1,08

csökkentett talajművelés

alacsony

1

1,09

0,94

közepes

1

1,09

1

magas, trágyázással

1

1,09

1,41

magas, trágyázás nélkül

1

1,09

1,08

direktvetés

alacsony

1

1,16

0,94

közepes

1

1,16

1

magas, trágyázással

1

1,16

1,41

magas, trágyázás nélkül

1

1,16

1,08

A 7.1. pontban a 3. táblázat adatai a 4. táblázat megfelelő értékeinek kiválasztásához nyújtanak segítséget.

7.3.   Füves területek

5.   táblázat

Füves területekre, köztük szavannákra vonatkozó tényezők

Éghajlati övezet

Földhasználat

(FLU )

Gazdálkodás

(FMG )

Ráfordítás szintje

(FI )

FLU

FMG

FI

Mérsékelt/boreális, száraz

füves területek

javított

közepes

1

1,14

1

magas

1

1,14

1,11

névlegesen fenntartott

közepes

1

1

1

enyhén degradálódott

közepes

1

0,95

1

erősen degradálódott

közepes

1

0,7

1

Mérsékelt/boreális, nedves/csapadékos

füves területek

javított

közepes

1

1,14

1

magas

1

1,14

1,11

névlegesen fenntartott

közepes

1

1

1

enyhén degradálódott

közepes

1

0,95

1

erősen degradálódott

közepes

1

0,7

1

Trópusi, száraz

Füves területek

javított

közepes

1

1,17

1

magas

1

1,17

1,11

névlegesen fenntartott

közepes

1

1

1

enyhén degradálódott

közepes

1

0,97

1

erősen degradálódott

közepes

1

0,7

1

Trópusi, nedves/egyenlítői

szavanna

javított

közepes

1

1,17

1

magas

1

1,17

1,11

névlegesen fenntartott

közepes

1

1

1

enyhén degradálódott

közepes

1

0,97

1

erősen degradálódott

közepes

1

0,7

1

Trópusi hegyi, száraz

füves területek

javított

közepes

1

1,16

1

magas

1

1,16

1,11

névlegesen fenntartott

közepes

1

1

1

enyhén degradálódott

közepes

1

0,96

1

erősen degradálódott

közepes

1

0,7

1

A 6. táblázat adatai az 5. táblázat megfelelő értékeinek kiválasztásához nyújtanak segítséget.

6.   táblázat

Útmutatás a talajerő-gazdálkodás szintjének megfelelő megválasztásához füves területek vonatkozásában

Talajerő-gazdálkodás

Útmutatás

Javított

Fenntartható gazdálkodással hasznosított füves területeket jelöl, amelyeken a legeltetés mérsékelt intenzitású és legalább egy állagjavító eljárásra sor kerül (pl. trágyázás, fajjavítás, öntözés).

Névlegesen fenntartott

Nem lepusztult, fenntartható gazdálkodással hasznosított füves területet jelöl, amelyen azonban nem került sor számottevő állagjavításra.

Enyhén degradálódott

Túllegeltetésnek kitett vagy enyhén lepusztult, s ennek megfelelően – a természetes vagy a névlegesen fenntartott füves területhez képest – némileg csökkent termelékenységű füves terület, amely gazdálkodási ráfordításban nem részesül.

Erősen degradálódott

Tartós termelékenység-visszaeséssel és növénytakaró-veszteséggel járó állapot a vegetációt ért súlyos mechanikai károsodás és/vagy súlyos talajerózió következtében.

Közepes (ráfordítás)

Azon területekre érvényes, ahol nem került sor külön gazdálkodási ráfordításra.

Magas (ráfordítás)

A javított állagú füves területek sajátja; legalább egy állagjavító intézkedést/gazdálkodási ráfordítást feltételez (a javított állapotú füves területeknél ismertetetteken túlmenően).

7.4.   Erdőterület

7.   táblázat

A legalább 10 %-os lombkorona-fedettséggel jellemezhető erdőterületekre érvényes tényezők

Éghajlati övezet

Földhasználat

(FLU )

Gazdálkodás

(FMG )

Ráfordítás

(FI )

FLU

FMG

FI

Az összes

Őshonos erdő (nem degradálódott)

n/a (1)

n/a

1

 

 

Az összes

Gazdálkodással hasznosított erdő

minden

minden

1

1

1

Trópusi, nedves/száraz

Talajváltó művelés – rövidített életciklust követő ugaroltatás

n/a

n/a

0,64

 

 

Talajváltó művelés – teljes életciklust követő ugaroltatás

n/a

n/a

0,8

 

 

Mérsékelt/boreális, nedves/száraz

Talajváltó művelés – rövidített életciklust követő ugaroltatás

n/a

n/a

1

 

 

Talajváltó művelés – teljes életciklust követő ugaroltatás

n/a

n/a

1

 

 

A 8. táblázat adatai a 7. táblázat megfelelő értékeinek kiválasztásához nyújtanak segítséget.

8.   táblázat

Útmutatás az erdőterületekkel kapcsolatos földhasználat vonatkozásában

Földhasználat

Útmutatás

Őshonos erdő

(nem degradálódott)

Őshonos vagy tartós, romlatlan állagú és fenntartható gazdálkodással hasznosított erdőt jelent.

Talajváltó művelés

A talajváltó művelés állandó gyakorlata alkalmazott, azaz a trópusi erdőt vagy az egyéb erdőterületet évelő növények termesztése céljából kivágják, majd rövid időszakot (pl. 3–5 év) követően felhagynak a termesztéssel, lehetővé téve a vegetáció újraképződését.

Teljes életciklust követő ugaroltatás

Az erdő vegetációja a szántóföldi hasznosítást követően teljes vagy közel teljes fejlettségi szintre helyreáll, mielőtt ismét kivágják.

Rövidített életciklust követő ugaroltatás

Az erdő vegetációjának fejlettségi szintje az ismételt kivágást megelőzően nem áll vissza a kivágás előtti állapotára.

8.   A FÖLDFELSZÍN FELETTI ÉS ALATTI VEGETÁCIÓ SZÉNKÉSZLETÉNEK ÉRTÉKEI

A CVEG vagy az R értéke az alábbi táblázatok alapján adható meg.

8.1.   Szántóföld

9.   táblázat

A szántóföldi vegetációra vonatkozó értékek (általános)

Éghajlati övezet

CVEG

(tonna szén/hektár)

Az összes

0


10.   táblázat

A cukornád vegetációjára vonatkozó értékek (specifikus)

Terület

Éghajlati övezet

Ökológiai övezet

Kontinens

CVEG

(tonna szén/hektár)

Trópusi

Trópusi száraz

Trópusi száraz erdő

Afrika

4,2

Ázsia (kontinentális, szigeti)

4

Trópusi cserjések

Ázsia (kontinentális, szigeti)

4

Trópusi nedves

Trópusi nedves lombhullató erdők

Afrika

4,2

Közép- és Dél-Amerika

5

Trópusi egyenlítői

Trópusi esőerdő

Ázsia (kontinentális, szigeti)

4

Közép- és Dél-Amerika

5

Szubtrópusi

Meleg mérsékelt, száraz

Szubtrópusi sztyepp

Észak-Amerika

4,8

Meleg mérsékelt nedves

Szubtrópusi monszunerdő

Közép- és Dél-Amerika

5

Észak-Amerika

4,8

8.2.   Évelő növények, azaz olyan többnyári növényi kultúrák, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma)

11.   táblázat

Évelő növények vegetációjára vonatkozó értékek (általános)

Éghajlati övezet

CVEG

(tonna szén/hektár)

Mérsékelt (csapadékviszonyoktól függetlenül)

43,2

Trópusi, száraz

6,2

Trópusi, nedves

14,4

Trópusi, egyenlítői

34,3


12.   táblázat

Évelő növények specifikus vegetációira vonatkozó értékek

Éghajlati övezet

Növénytípus

CVEG

(tonna szén/hektár)

Az összes

kókuszdió

75

jatropha

17,5

jojoba

2,4

olajpálma

60

8.3.   Füves területek

13.   táblázat

A füves területek vegetációjára vonatkozó értékek (általános) – a cserjések kivételével

Éghajlati övezet

CVEG

(tonna szén/hektár)

Boreális – száraz és nedves

4,3

Hideg mérsékelt – száraz

3,3

Hideg mérsékelt – nedves

6,8

Meleg mérsékelt – száraz

3,1

Meleg mérsékelt – nedves

6,8

Trópusi – száraz

4,4

Trópusi – nedves és egyenlítői

8,1


14.   táblázat

A miscanthus vegetációjára vonatkozó értékek (specifikus)

Terület

Éghajlati övezet

Ökológiai övezet

Kontinens

CVEG

(tonna szén/hektár)

Szubtrópusi

Meleg mérsékelt, száraz

Szubtrópusi száraz erdő

Európa

10

Észak-Amerika

14,9

Szubtrópusi sztyepp

Észak-Amerika

14,9


15.   táblázat

Cserjések, azaz javarészt az 5 méteres magasságot el nem érő, a fák fiziognómiai tulajdonságaival tisztán nem jellemezhető, fás növények társulásaiból álló vegetáció értékei

Terület

Kontinens

CVEG

(tonna szén/hektár)

Trópusi

Afrika

46

Észak- és Dél-Amerika

53

Ázsia (kontinens)

39

Ázsia (sziget)

46

Ausztrália

46

Szubtrópusi

Afrika

43

Észak- és Dél-Amerika

50

Ázsia (kontinens)

37

Európa

37

Ázsia (sziget)

43

Mérsékelt

Globális

7,4

8.4.   Erdőterület

16.   táblázat

A 10–30 %-os lombkorona-fedettséggel jellemezhető erdőterületek vegetációjára vonatkozó értékek – az erdőültetvények kivételével

Terület

Ökológiai övezet

Kontinens

CVEG

(tonna szén/hektár)

R

Trópusi

Trópusi esőerdő

Afrika

40

0,37

Észak- és Dél-Amerika

39

0,37

Ázsia (kontinens)

36

0,37

Ázsia (sziget)

45

0,37

Trópusi nedves erdő

Afrika

30

0,24

Észak- és Dél-Amerika

26

0,24

Ázsia (kontinens)

21

0,24

Ázsia (sziget)

34

0,24

Trópusi száraz erdő

Afrika

14

0,28

Észak- és Dél-Amerika

25

0,28

Ázsia (kontinens)

16

0,28

Ázsia (sziget)

19

0,28

Trópusi hegyi rendszerek

Afrika

13

0,24

Észak- és Dél-Amerika

17

0,24

Ázsia (kontinens)

16

0,24

Ázsia (sziget)

26

0,28

Szubtrópusi

Szubtrópusi monszun-erdő

Észak- és Dél-Amerika

26

0,28

Ázsia (kontinens)

22

0,28

Ázsia (sziget)

35

0,28

Szubtrópusi száraz erdő

Afrika

17

0,28

Észak- és Dél-Amerika

26

0,32

Ázsia (kontinens)

16

0,32

Ázsia (sziget)

20

0,32

Szubtrópusi sztyepp

Afrika

9

0,32

Észak- és Dél-Amerika

10

0,32

Ázsia (kontinens)

7

0,32

Ázsia (sziget)

9

0,32

Mérsékelt

Mérsékelt óceáni erdő

Európa

14

0,27

Észak-Amerika

79

0,27

Új-Zéland

43

0,27

Dél-Amerika

21

0,27

Mérsékelt kontinentális erdő

Ázsia, Európa (≤ 20 év)

2

0,27

Ázsia, Európa (> 20 év)

14

0,27

Észak- és Dél-Amerika (≤ 20 év)

7

0,27

Észak- és Dél-Amerika (> 20 év)

16

0,27

Mérsékelt hegyi rendszerek

Ázsia, Európa (≤ 20 év)

12

0,27

Ázsia, Európa (> 20 év)

16

0,27

Észak- és Dél-Amerika (≤ 20 év)

6

0,27

Észak- és Dél-Amerika (> 20 év)

6

0,27

Boreális

Boreális tűlevelű erdő

Ázsia, Európa, Észak-Amerika

12

0,24

Boreális tundra

Ázsia, Európa, Észak-Amerika (≤ 20 év)

0

0,24

Ázsia, Európa, Észak-Amerika (> 20 év)

2

0,24

Boreális hegyi rendszerek

Ázsia, Európa, Észak-Amerika (≤ 20 év)

2

0,24

Ázsia, Európa, Észak-Amerika (> 20 év)

6

0,24


17.   táblázat

A több mint 30 %-os lombkorona-fedettséggel jellemezhető erdőterületek vegetációjára vonatkozó értékek – az erdőültetvények kivételével

Terület

Ökológiai övezet

Kontinens

CVEG (tonna szén/hektár)

Trópusi

Trópusi esőerdő

Afrika

204

Észak- és Dél-Amerika

198

Ázsia (kontinens)

185

Ázsia (sziget)

230

Trópusi nedves lombhullató erdő

Afrika

156

Észak- és Dél-Amerika

133

Ázsia (kontinens)

110

Ázsia (sziget)

174

Trópusi száraz erdő

Afrika

77

Észak- és Dél-Amerika

131

Ázsia (kontinens)

83

Ázsia (sziget)

101

Trópusi hegyi rendszerek

Afrika

77

Észak- és Dél-Amerika

94

Ázsia (kontinens)

88

Ázsia (sziget)

130

Szubtrópusi

Szubtrópusi monszunerdő

Észak- és Dél-Amerika

132

Ázsia (kontinens)

109

Ázsia (sziget)

173

Szubtrópusi száraz erdő

Afrika

88

Észak- és Dél-Amerika

130

Ázsia (kontinens)

82

Ázsia (sziget)

100

Szubtrópusi sztyepp

Afrika

46

Észak- és Dél-Amerika

53

Ázsia (kontinens)

41

Ázsia (sziget)

47

Mérsékelt

Mérsékelt óceáni erdő

Európa

84

Észak-Amerika

406

Új-Zéland

227

Dél-Amerika

120

Mérsékelt kontinentális erdő

Ázsia, Európa (≤ 20 év)

27

Ázsia, Európa (> 20 év)

87

Észak- és Dél-Amerika (≤ 20 év)

51

Észak- és Dél-Amerika (> 20 év)

93

Mérsékelt hegyi rendszerek

Ázsia, Európa (≤ 20 év)

75

Ázsia, Európa (> 20 év)

93

Észak- és Dél-Amerika (≤ 20 év)

45

Észak- és Dél-Amerika (> 20 év)

93

Boreális

Boreális tűlevelű erdő

Ázsia, Európa, Észak-Amerika

53

Boreális tundra

Ázsia, Európa, Észak-Amerika (≤ 20 év)

26

Ázsia, Európa, Észak-Amerika (> 20 év)

35

Boreális hegyi rendszerek

Ázsia, Európa, Észak-Amerika (≤ 20 év)

32

Ázsia, Európa, Észak-Amerika (> 20 év)

53


18.   táblázat

Erdőültetvények vegetációs értékei

Terület

Ökológiai övezet

Kontinens

CVEG

(tonna szén/hektár)

R

Trópusi

Trópusi esőerdő

Afrika, lomblevelű > 20 év

87

0,24

Afrika, lomblevelű ≤ 20 év

29

0,24

Afrika, fenyőfajok > 20 év

58

0,24

Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év

17

0,24

Amerika, eukaliptuszfajok

58

0,24

Amerika, fenyőfajok

87

0,24

Amerika, Tectona grandis

70

0,24

Amerika, egyéb lomblevelű

44

0,24

Ázsia, lomblevelű

64

0,24

Ázsia, egyéb

38

0,24

Trópusi nedves lombhullató erdő

Afrika, lomblevelű > 20 év

44

0,24

Afrika, lomblevelű ≤ 20 év

23

0,24

Afrika, fenyőfajok > 20 év

35

0,24

Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év

12

0,24

Amerika, eukaliptuszfajok

26

0,24

Amerika, fenyőfajok

79

0,24

Amerika, Tectona grandis

35

0,24

Amerika, egyéb lomblevelű

29

0,24

Ázsia, lomblevelű

52

0,24

Ázsia, egyéb

29

0,24

Trópusi száraz erdő

Afrika, lomblevelű > 20 év

21

0,28

Afrika, lomblevelű ≤ 20 év

9

0,28

Afrika, fenyőfajok > 20 év

18

0,28

Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év

6

0,28

Amerika, eukaliptuszfajok

27

0,28

Amerika, fenyőfajok

33

0,28

Amerika, Tectona grandis

27

0,28

Amerika, egyéb lomblevelű

18

0,28

Ázsia, lomblevelű

27

0,28

Ázsia, egyéb

18

0,28

Trópusi cserjések

Afrika, lomblevelű

6

0,27

Afrika, fenyőfajok > 20 év

6

0,27

Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év

4

0,27

Amerika, eukaliptuszfajok

18

0,27

Amerika, fenyőfajok

18

0,27

Amerika, Tectona grandis

15

0,27

Amerika, egyéb lomblevelű

9

0,27

Ázsia, lomblevelű

12

0,27

Ázsia, egyéb

9

0,27

Trópusi hegyi rendszerek

Afrika, lomblevelű > 20 év

31

0,24

Afrika, lomblevelű ≤ 20 év

20

0,24

Afrika, fenyőfajok > 20 év

19

0,24

Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év

7

0,24

Amerika, eukaliptuszfajok

22

0,24

Amerika, fenyőfajok

29

0,24

Amerika, Tectona grandis

23

0,24

Amerika, egyéb lomblevelű

16

0,24

Ázsia, lomblevelű

28

0,24

Ázsia, egyéb

15

0,24

Szubtrópusi

Szubtrópusi monszun-erdő

Amerika, eukaliptuszfajok

42

0,28

Amerika, fenyőfajok

81

0,28

Amerika, Tectona grandis

36

0,28

Amerika, egyéb lomblevelű

30

0,28

Ázsia, lomblevelű

54

0,28

Ázsia, egyéb

30

0,28

Szubtrópusi száraz erdő

Afrika, lomblevelű > 20 év

21

0,28

Afrika, lomblevelű ≤ 20 év

9

0,32

Afrika, fenyőfajok > 20 év

19

0,32

Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év

6

0,32

Amerika, eukaliptuszfajok

34

0,32

Amerika, fenyőfajok

34

0,32

Amerika, Tectona grandis

28

0,32

Amerika, egyéb lomblevelű

19

0,32

Ázsia, lomblevelű

28

0,32

Ázsia, egyéb

19

0,32

Szubtrópusi sztyepp

Afrika, lomblevelű

6

0,32

Afrika, fenyőfajok > 20 év

6

0,32

Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év

5

0,32

Amerika, eukaliptuszfajok

19

0,32

Amerika, fenyőfajok

19

0,32

Amerika, Tectona grandis

16

0,32

Amerika, egyéb lomblevelű

9

0,32

Ázsia, lomblevelű > 20 év

25

0,32

Ázsia, lomblevelű ≤ 20 év

3

0,32

Ázsia, tűlevelű > 20 év

6

0,32

Ázsia, tűlevelű ≤ 20 év

34

0,32

Szubtrópusi hegyi rendszerek

Afrika, lomblevelű > 20 év

31

0,24

Afrika, lomblevelű ≤ 20 év

20

0,24

Afrika, fenyőfajok > 20 év

19

0,24

Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év

7

0,24

Amerika, eukaliptuszfajok

22

0,24

Amerika, fenyőfajok

34

0,24

Amerika, Tectona grandis

23

0,24

Amerika, egyéb lomblevelű

16

0,24

Ázsia, lomblevelű

28

0,24

Ázsia, egyéb

15

0,24

Mérsékelt

Mérsékelt óceáni erdő

Ázsia, Európa, lomblevelű (> 20 év)

60

0,27

Ázsia, Európa, lomblevelű (≤ 20 év)

9

0,27

Ázsia, Európa, tűlevelű (> 20 év)

60

0,27

Ázsia, Európa, tűlevelű (≤ 20 év)

12

0,27

Észak-Amerika

52

0,27

Új-Zéland

75

0,27

Dél-Amerika

31

0,27

Mérsékelt kontinentális erdő és hegyi rendszerek

Ázsia, Európa, lomblevelű (> 20 év)

60

0,27

Ázsia, Európa, lomblevelű (≤ 20 év)

4

0,27

Ázsia, Európa, tűlevelű (> 20 év)

52

0,27

Ázsia, Európa, tűlevelű (≤ 20 év)

7

0,27

Észak-Amerika

52

0,27

Dél-Amerika

31

0,27

Boreális

Boreális tűlevelű erdő és hegyi rendszerek

Ázsia, Európa (> 20 év)

12

0,24

Ázsia, Európa (≤ 20 év)

1

0,24

Észak-Amerika

13

0,24

Boreális tundra terület

Ázsia, Európa (> 20 év)

7

0,24

Ázsia, Európa (≤ 20 év)

1

0,24

Észak-Amerika

7

0,24


(1)  n.a. = nem alkalmazható. Ezekben az esetekben az FMG és az FI értékét nem kell figyelembe venni, az SOC az alábbi képlet segítségével adható meg: SOC = SOCST × FLU


Top