Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32009R0491

A Tanács 491/2009/EK rendelete ( 2009. május 25. ) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet ( az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet ) módosításáról

OJ L 154, 17.6.2009, p. 1–56 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 03 Volume 068 P. 121 - 176

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/491/oj

17.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 154/1


A TANÁCS 491/2009/EK RENDELETE

(2009. május 25.)

a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A közös agrárpolitika (KAP) jogszabályi környezetének egyszerűsítése érdekében az 1234/2007/EK rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (2) hatályon kívül helyezte a KAP bevezetése óta a mezőgazdasági termékekre vagy termékcsoportokra kiterjedő közös piacszervezések létrehozásának keretében a Tanács által elfogadott összes rendeletet és azokat egyetlen jogi aktussal váltotta fel.

(2)

Ahogy az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletből kitűnik, az egyszerűsítést megvalósító jogi aktus nem kérdőjelezheti meg az évek során a KAP keretében hozott politikai döntéseket. Következésképpen az nem is rendelkezett új jogi eszközökről vagy intézkedésekről. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet ennek megfelelően annak szövegének a Bizottság általi előterjesztése időpontjáig tükrözi a szakpolitikai döntéseket.

(3)

Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelettel kapcsolatos tárgyalásokkal, illetve annak elfogadásával párhuzamosan a Tanács megkezdte a borágazatot érintő politikai reformmal kapcsolatos tárgyalásokat, amelyek lezárására a borpiac közös szervezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet (3) elfogadásával került sor. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletben kifejtettek szerint a borágazat területét érintő rendelkezések közül csak azok kerültek bele eredetileg az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe, amelyek tekintetében nem volt folyamatban szakpolitikai reform. A szakpolitikai módosítások által érintett anyagi jogi rendelkezéseket akkor kellett az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe belefoglalni, amint azokat jogszabályba foglalták. Mivel ezeket az anyagi jogi rendelkezéseket már elfogadták, a borágazatot most teljes egészében bele kell foglalni az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe azzal, hogy a 479/2008/EK rendeletben meghozott szakpolitikai döntések bekerülnek az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe.

(4)

E rendelkezéseknek az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe való beépítésekor ugyanazt a megközelítést kell alkalmazni, mint az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet elfogadásakor, nevezetesen azt a megközelítést, miszerint nem kérdőjelezik meg a rendelkezések Tanács általi elfogadásakor hozott politikai döntéseket vagy ezen politikai döntéseknek a vonatkozó rendeletek megfelelő preambulumbekezdéseiben kifejtett indokolását.

(5)

Az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet olyan rendelkezéseket épített be, amelyek értelmében a Szerződésben foglalt versenyszabályokat alkalmazni kell a hatálya alá tartozó ágazatok vonatkozásában. Az ilyen jellegű rendelkezéseket addig az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról szóló, 2006. július 24-i 1184/2006/EK tanácsi rendelet (4) tartalmazta. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet következésképpen módosította az 1184/2006/EK rendelet alkalmazási körét. Mivel a borágazat teljes mértékben beépül az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe és az abban szereplő versenyszabályok hatálya kiterjed erre az ágazatra is, rendelkezni kell a borágazatnak az 1184/2006/EK rendelet alkalmazási köréből való kizárásáról.

(7)

Helyénvaló egyértelművé tenni, hogy e rendeletben hivatkozott bármilyen állami támogatási elemet, amely nemzeti támogatási program részét képezheti, az állami támogatásokra vonatkozó alapvető fontosságú közösségi szabályok tükrében kell értékelni. Mivel ezen támogatási programok jóváhagyására vonatkozó, e rendeletben megállapított eljárás felhatalmazza a Bizottságot, hogy az állami támogatásokra vonatkozó alapvető fontosságú közösségi szabályokat és különösen „Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, 2007–2013” (5) című dokumentumban foglalt szabályokat betartják, nincs szükség a Szerződés 88. cikke vagy az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (6) szerinti további felhívásra.

(8)

A jogbiztonság érdekében, helyénvaló emlékeztetni arra, hogy a 479/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezése nem érinti a hatályon kívül helyezett jogi aktus alapján elfogadott jogi aktusok érvényességét.

(9)

Annak biztosítása érdekében, hogy a 479/2008/EK rendelet rendelkezéseiről az ebben a rendeletben szereplő rendelkezésekre való átállás ne zavarja meg a 2008/2009-es borászati évet, e rendeletet 2009. augusztus 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1234/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

2.

A 3. cikk első bekezdése a c) pont után a következő bekezdéssel egészül ki:

„ca)

augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;”.

3.

Az 55. cikk a következőképpen módosul:

a)

a címsor helyébe a következő szöveg lép:

„55. cikk

Kvótarendszerek és termelési potenciál”;

b)

a (2) bekezdés után a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„2a)   A borágazat vonatkozásában a termelési potenciállal kapcsolatos szabályokat a jogszerűtlen telepítések, az átmeneti telepítési jogok, valamint a kivágási program tekintetében a IVa. szakaszban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni.”

4.

A II. rész I. címe III. fejezetének IV. szakasza címének helyébe a következő szöveg lép:

5.

A 85. cikkben a bevezető szöveg helyébe a következő lép:

„A Bizottság elfogadja az I–IIIa. szakasz részletes végrehajtási szabályait, amelyek különösen a következőkre vonatkozhatnak:”.

6.

A II. rész I. címe III. fejezete az alábbi szakasszal egészül ki:

IVa.   Szakasz

Termelési potenciál a borágazatban

I.   Alszakasz

Jogszerűtlen telepítések

85a. cikk

Az 1998. augusztus 31. után végzett jogszerűtlen telepítések

(1)   A termelők saját költségükre kivágják azokat a szőlőültetvényeket, amelyeket 1998. augusztus 31-ét követően – adott esetben – megfelelő telepítési jog nélkül telepítettek.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelő kivágásig az abban a bekezdésben említett területekről származó szőlő, valamint az abból előállított termékek kizárólag lepárlás céljából kerülhetnek forgalomba a termelő kizárólagos költségén. A lepárlásból származó termékek nem használhatók fel olyan szesz készítésére, amelynek tényleges alkoholtartalma legfeljebb 80 térfogatszázalék.

(3)   A tagállamok által korábban – adott esetben – kiszabott büntetések sérelme nélkül, a tagállamok a meg nem felelés súlyossága, mértéke és időtartama szerint szintezett büntetéseket szabnak ki a kivágási kötelezettségnek eleget nem tevő termelőkre.

(4)   Az új telepítésekre vonatkozóan a 85 g. cikk (1) bekezdésében előírt átmeneti tilalom 2015. december 31-i lejárta nem érinti az e cikkben előírt kötelezettségeket.

85b. cikk

Az 1998. szeptember 1-je előtti jogszerűtlen telepítések rendezési kötelezettsége

(1)   A termelőknek illetékfizetés ellenében, legkésőbb 2009. december 31-ig rendezni kell az – adott esetben – 1998. szeptember 1-jét megelőzően, megfelelő telepítési jog nélkül telepített szőlőültetvények helyzetét.

A számlaelszámolás alapján végzett bármely eljárás sérelme nélkül az első albekezdést nem kell alkalmazni az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján rendezett területekre.

(2)   Az (1) bekezdésben említett illeték összegét a tagállamok határozzák meg. Az illeték mértéke az adott régióban a vonatkozó telepítési jogra alkalmazott átlagérték legalább kétszerese.

(3)   Az (1) bekezdésnek megfelelő rendezésig az abban a bekezdésben említett területekről származó szőlő, valamint az abból előállított termékek kizárólag lepárlás céljából kerülhetnek forgalomba, a termelő kizárólagos költségén. A termékek nem használhatók fel olyan szesz készítésére, amelynek tényleges alkoholtartalma legfeljebb 80 térfogatszázalék.

(4)   Az (1) bekezdésben említett jogszerűtlen szőlőültetvényeket, ha helyzetüket az említett bekezdéssel összhangban 2009. december 31-ig nem rendezik, az érintett termelőknek saját költségükre ki kell vágniuk.

A tagállamok a meg nem felelés súlyossága, mértéke és időtartama szerint szintezett büntetéseket szabnak ki a kivágási kötelezettségnek eleget nem tevő termelőkre.

Az első albekezdésben említett kivágásig a (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(5)   Az új telepítésekre vonatkozóan a 85 g. cikk (1) bekezdésében előírt átmeneti tilalom 2015. december 31-i lejárta nem érinti a (3) és (4) bekezdésben előírt kötelezettségeket.

85c. cikk

A forgalmon kívül tartás és a lepárlás igazolása

(1)   A 85a. cikk (2) bekezdésével, valamint a 85b. cikk (3) és (4) bekezdésével összefüggésben a tagállamok az érintett termékek forgalmon kívül tartására vonatkozó bizonyíték, illetve – az érintett termékek lepárlása esetén – lepárlási szerződések benyújtását írják elő.

(2)   A tagállamok ellenőrzik az (1) bekezdésben említett forgalmon kívül tartást és lepárlást. Meg nem felelés esetén büntetést szabnak ki.

(3)   A tagállamok értesítik a Bizottságot a lepárlás hatálya alá tartozó területekről és a kapcsolódó alkoholmennyiségekről.

85d. cikk

Kísérő intézkedések

A 85b. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett területek – helyzetük rendezéséig, valamint a 85a. cikk (1) bekezdésében említett területek – nem részesülhetnek nemzeti vagy közösségi támogatási intézkedésekben.

85e. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el.

Ezek a szabályok különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)

a tagállamok tájékoztatási követelményeire vonatkozó részletek, beleértve a Xb. mellékletben említett költségvetési előirányzatok meg nem felelés esetén történő esetleges csökkentéseit;

b)

a tagállamok által a 85a., 85b. és 85c. cikkben meghatározott kötelességeknek való meg nem felelés esetén kiszabott büntetések részletei.

II.   Alszakasz

A Telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás

85f. cikk

Időtartam

Ez az alszakasz 2015. december 31-ig alkalmazandó.

85g. cikk

A szőlőültetvény-telepítés átmeneti tilalma

(1)   A 120a. cikk (1)–(6) bekezdése és különösen annak (4) bekezdése sérelme nélkül, a 120a. cikk (2) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajták telepítése tilos.

(2)   A 120a. cikk (2) bekezdésének megfelelően osztályozható borszőlőfajtáknak az ugyanabban a cikkben említettektől eltérő szőlőfajtákra történő átoltása szintén tilos.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés ellenére az ugyanazokban a bekezdésekben említett telepítések és átoltások engedélyezettek, ha rendelkeznek:

a)

a 85h. cikkben említett új telepítési joggal;

b)

a 85i. cikkben említett újratelepítési joggal;

c)

a 85j. és 85k. cikkben említett jogtartalékból nyújtott telepítési joggal.

(4)   A (3) bekezdésben említett telepítési jogot hektárban nyújtják.

(5)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdésben említett tilalmat területükön vagy területük egyes részein legkésőbb 2018. december 31-ig fenntartják. Ilyen esetekben az ebben az alszakaszban – beleértve e cikket is – megállapított, a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás működésére irányadó szabályokat ennek megfelelően kell alkalmazni az adott tagállamban.

85h. cikk

Új telepítési jogok

(1)   A tagállamok új telepítési jogokat adhatnak a termelőknek olyan területek tekintetében:

a)

amelyeket új telepítésre szántak, területrendezési és a nemzeti jog értelmében közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében;

b)

amelyeket kísérleti célra szánnak;

c)

amelyeket oltványiskoláknak szántak; vagy

d)

amelyek bor- és szőlőtermékeit kizárólag a bortermelő háztartásának fogyasztására szánják.

(2)   Az új telepítési jogot:

a)

az a termelő gyakorolhatja, akinek odaítélték;

b)

az odaítélést követő második borászati év vége előtt fel kell használni;

c)

az odaítélés tárgyának megfelelő célra kell felhasználni.

85i. cikk

Újratelepítési jogok

(1)   A tagállamok újratelepítési jogot adnak azoknak a termelőknek, akik szőlőültetvényt vágtak ki.

Ugyanakkor nem jár újratelepítési jog a kivágással érintett olyan területek tekintetében, amelyekre a III. alszakasznak megfelelően kivágási támogatást nyújtottak.

(2)   A tagállamok újratelepítési jogot adhatnak azoknak a termelőknek, akik vállalják, hogy kivágnak egy szőlőültetvényt. Ilyen esetben a kijelölt terület kivágását legkésőbb az azon új szőlőültetvények telepítését követő harmadik év végéig kell elvégezni, amelyekre az újratelepítési jogot adták.

(3)   Az odaítélt újratelepítési jogoknak a tiszta szőlőültetvényre vonatkoztatva meg kell felelniük a kivágott területeknek.

(4)   Az újratelepítési jogokat abban a gazdaságban kell felhasználni, amelynek a jogokat odaítélték. A tagállamok ezenkívül azt is előírhatják, hogy ezeket a jogokat kizárólag azon a területen lehet felhasználni, ahol a szőlőt kivágták.

(5)   A (4) bekezdéstől eltérve a tagállamok úgy dönthetnek, hogy az újratelepítési jogok részben vagy egészben átruházhatók egy azonos tagállamon belüli másik gazdaságra a következő esetekben:

a)

ha az adott gazdaság egy részét átruházzák az előbb említett másik gazdaságra;

b)

ha a másik gazdaság területeit a következőkre szánják:

i.

oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor előállítása; vagy

ii.

oltványiskolák művelése.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben előírt eltérés alkalmazása ne eredményezze területükön a termelési potenciál általános megnövekedését, különösen, ha nem öntözött területekről öntözött területekre történik átruházás.

(6)   Az (1)–(5) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az újratelepítési joghoz hasonló, korábbi, közösségi vagy nemzeti jogszabályok alapján nyert jogokra.

(7)   Az 1493/1999/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése alapján odaítélt újratelepítési jogokat az ott előírt időszakon belül kell felhasználni.

85j. cikk

Telepítési jogok nemzeti és regionális jogtartaléka

(1)   A termelési potenciál megfelelőbb alakítása érdekében a tagállamok létrehozzák a telepítési jogok nemzeti jogtartalékát vagy regionális jogtartalékait.

(2)   Azon tagállamok, amelyek az 1493/1999/EK rendelet alapján nemzeti vagy regionális jogtartalékot hoztak létre, fenntarthatják azokat egészen addig, ameddig a telepítési jogra vonatkozó, ezen alszakasz szerinti átmeneti szabályozást alkalmazzák.

(3)   A következő, az előírt időszak során fel nem használt telepítési jogok utalandók a nemzeti vagy a regionális jogtartalékba:

a)

új telepítési jogok;

b)

újratelepítési jogok;

c)

a jogtartalékból odaítélt telepítési jogok.

(4)   A termelők újratelepítési jogukat átruházhatják a nemzeti vagy a regionális jogtartalékra. Ezen – adott esetben a nemzeti alapokból való kifizetés ellentételezéseként történő – átruházás feltételeit a tagállamok határozzák meg, figyelembe véve a felek jogos érdekeit.

(5)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok úgy dönthetnek, hogy nem hoznak létre jogtartalékrendszert, amennyiben bizonyítani tudják, hogy területük egészén létezik a telepítési jogokat kezelő, hatékonyan működő alternatív rendszer. Az alternatív rendszer szükség esetén eltérhet ezen alszakasz vonatkozó rendelkezéseitől.

Az első albekezdés alkalmazandó azon tagállamokra is, amelyek megszüntetik az 1493/1999/EK rendelet szerinti nemzeti vagy regionális jogtartalék működtetését.

85k. cikk

Telepítési jogok jogtartalékból történő odaítélése

(1)   A tagállamok jogot ítélhetnek oda a jogtartalékból:

a)

pénzügyi ellenszolgáltatás nélkül olyan, negyvenedik életévüket be nem töltött termelőknek, akik megfelelő szakmai képzettséggel és hozzáértéssel rendelkeznek, először hoznak létre gazdaságot és ők a gazdaság vezetői;

b)

nemzeti vagy adott esetben a regionális pénzalapokba való befizetés fejében azoknak a termelőknek, akik olyan szőlőültetvények létrehozására szándékoznak felhasználni e jogokat, amelyek termése biztos felvevő piaccal rendelkezik.

A tagállamok meghatározzák az első albekezdés b) pontjában említett ellenszolgáltatás összegének megállapítására szolgáló kritériumokat, amely összeg az érintett szőlőültetvények terméséből előállítandó végtermék és az új telepítésekre vonatkozóan a 85 g. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt tilalommal érintett átmeneti időszak hátralévő részének függvényében változhat.

(2)   Amennyiben a jogtartalékból odaítélt telepítési jogokat felhasználják, a tagállamok biztosítják, hogy:

a)

a hely, a szőlőfajták és a termesztéstechnológia biztosítékot nyújtsanak arra nézve, hogy a majdani termelés a piaci kereslethez igazodik;

b)

a terméshozamok megfeleljenek a régió átlagos terméshozamának, különösen abban az esetben, ha öntözött területeken használnak fel nem öntözött területekről származó telepítési jogokat.

(3)   A jogtartalékból odaítélt azon telepítési jogok, amelyeket legkésőbb az odaítélés borászati évét követő második borászati év vége előtt nem használnak fel, elvesznek és visszakerülnek a jogtartalékba.

(4)   Törlik a jogtartalékban lévő azon telepítési jogokat, amelyek odaítélésére a jogtartalékba való utalásukat követő ötödik év végéig nem kerül sor.

(5)   Ha egy tagállamban regionális jogtartalékok léteznek, az adott tagállam megállapíthat olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik a telepítési jogoknak a regionális jogtartalékok közötti átruházását. Ha mind regionális, mind nemzeti tartalékok léteznek egy tagállamban, a tagállam az azok közötti átruházást is megengedheti.

Az átruházásokra csökkentési együttható alkalmazható.

85l. cikk

De minimis

Ezt az alszakaszt nem kell alkalmazni azokban a tagállamokban, amelyekben a közösségi telepítési jogra vonatkozó szabályozást 2007. december 31-ig nem kellett alkalmazni.

85m. cikk

Szigorúbb nemzeti szabályozás

A tagállamok szigorúbb nemzeti szabályokat fogadhatnak el az új telepítési jogok és az újratelepítési jogok odaítélése tekintetében. A termelési potenciál alakulásának nyomon követéséhez előírhatják, hogy a vonatkozó kérelmeket és az azokban nyújtott megfelelő információkat az érintetteknek további információkkal kell kiegészíteniük.

85n. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el.

Ezek a szabályok különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)

az ezen alszakasz rendelkezéseinek alkalmazásakor felmerülő túlságosan nagy adminisztratív terhek elkerülésére szolgáló rendelkezések;

b)

a szőlőültetvények egymás mellett létezése a 85i. cikk (2) bekezdésének értelmében;

c)

az 85k. cikk (5) bekezdésében említett csökkentési együttható alkalmazása.

III.   Alszakasz

Kivágási program

85o. cikk

Időtartam

Ezen alszakasz rendelkezései a 2010–2011-es borászati év végéig alkalmazandók.

85p. cikk

Hatály és fogalommeghatározás

Ezen alszakasz azokat a feltételeket határozza meg, amelyek alapján a szőlőtermesztők a szőlőültetvények kivágásának ellentételezéseként támogatást (a továbbiakban: kivágási támogatás) kapnak.

85q. cikk

A jogosultság feltételei

A kivágási támogatás csak akkor ítélhető oda, ha az érintett terület megfelel a következő feltételeknek:

a)

a kivágásra irányuló kérelmet megelőző tíz borászati évben nem részesült közösségi vagy nemzeti, szerkezetátalakítási és átállítási jellegű intézkedésekkel kapcsolatos támogatásban;

b)

a kivágásra irányuló kérelmet megelőző öt borászati évben egyetlen más közös piacszervezési rendszer keretében sem részesült közösségi támogatásban;

c)

gondozzák;

d)

legalább 0,1 hektár. Mindazonáltal, ha a tagállam úgy dönt, e minimális nagyság az adott tagállam egyes közigazgatási régióiban 0,3 hektár is lehet, amennyiben az adott régiókban a gazdaságok szőlőültetvényeinek átlagos nagysága meghaladja az egy hektárt;

e)

nem az alkalmazandó közösségi vagy nemzeti előírások megsértésével ültették be;

f)

a 120a. cikk (2) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajtával ültették be.

Az első bekezdés e) pontjának ellenére az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésével és az e rendelet 85b. cikkének (1) bekezdésével összhangban rendezett területek jogosultak a kivágási támogatásra.

85r. cikk

A kivágási támogatás összege

(1)   Az odaítélendő kivágási támogatások sávjait a Bizottság határozza meg.

(2)   A kivágási támogatás pontos összegét a tagállamok az (1) bekezdésben említett sávokon belül, az érintett gazdaság múltbeli terméshozama alapján állapítják meg.

85s. cikk

Eljárás és költségvetés

(1)   Az érdekelt termelők a kivágási támogatásra vonatkozó kérelmeket minden évben legkésőbb szeptember 15-ig nyújtják be a tagállam illetékes hatóságainak. A tagállamok szeptember 15-nél korábbi időpontot is meghatározhatnak, feltéve, hogy az június 30-nál későbbre esik, valamint hogy a tagállamok – adott esetben – megfelelően figyelembe veszik az általuk alkalmazott, a 85u. cikk szerinti mentességeket.

(2)   A tagállamok a beérkezett kérelmekre vonatkozóan adminisztratív ellenőrzéseket végeznek, feldolgozzák a támogatható kérelmeket, és minden év október 15-ig értesítik a Bizottságot a kérelmekben szereplő teljes területről és támogatási összegről régiónkénti és terméshozam-tartományonkénti bontásban.

(3)   A kivágási program legnagyobb éves költségvetése a Xd. mellékletben található.

(4)   A Bizottság minden év november 15-ig egységes százalékos értéket állapít meg a bejelentett összegek elfogadásának mértékére vonatkozóan, amennyiben a tagállamok által a Bizottságnak bejelentett teljes összeg meghaladja a rendelkezésre álló költségvetési forrást, figyelembe véve – adott esetben – a 85u. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazását.

(5)   A tagállamok a kérelmeket minden évben február 1-jéig, a következők szerint fogadják el:

a)

a kérelmekben megjelölt területek egészére vonatkozóan, amennyiben a Bizottság nem határozott meg a (4) bekezdésben említett százalékos értéket; vagy

b)

a (4) bekezdésben említett, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapuló százalékos érték alkalmazásával kiszámított területekre vonatkozóan, valamint a következő prioritásoknak megfelelően:

i.

a tagállamok azoknak a kérelmezőknek biztosítanak elsőbbséget, akiknek a kivágási támogatásra irányuló kérelme az egész szőlőültetvényükre kiterjed;

ii.

a tagállamok második prioritást azoknak a kérelmezőknek biztosítanak, akik legalább 55 évesek, amennyiben a tagállamok így rendelkeznek.

85t. cikk

Kölcsönös megfeleltetés

Azon gazdálkodók esetében, akiknél úgy találják, hogy gazdaságuk a kivágási támogatás kifizetésétől számított három éven belül bármikor nem felelt meg az 1782/2003/EK rendelet 3–7. cikkében említett, jogszabályba foglalt gazdálkodási követelményeknek és a jó mezőgazdasági és környezeti állapot követelményének – amennyiben a meg nem felelés a gazdálkodónak közvetlenül felróható magatartásból vagy mulasztásból fakadt –, a támogatást részben vagy egészben, a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, állandóságától és ismétlődésétől függően csökkenteni vagy törölni kell, és a gazdálkodót adott esetben kötelezni kell a támogatásnak az említett rendelkezésekben megállapított feltételeknek megfelelő visszafizetésére.

85u. cikk

Mentességek

(1)   A tagállam úgy dönthet, hogy a továbbiakban elutasítja a 85s. cikk (1) bekezdésében említett kérelmeket, ha a területén a kivágott területek összessége elérte a Xe. mellékletben említett, szőlővel betelepített területének 8 %-át.

A tagállam úgy dönthet, hogy valamely régió vonatkozásában a továbbiakban elutasítja a 85s. cikk (1) bekezdésében említett kérelmeket, ha az adott régió területén a kivágott területek összessége elérte a régió szőlővel betelepített területének 10 %-át.

(2)   A Bizottság dönthet a kivágási program valamely tagállamban történő alkalmazásának megszüntetéséről, amennyiben a függőben lévő kérelmekre figyelemmel megállapítható, hogy a további kivágások az adott tagállam Xe. mellékletben említett, szőlővel betelepített területe több mint 15 %-ának megfelelő összes kivágott területet eredményeznének.

(3)   A Bizottság egy adott év vonatkozásában dönthet a kivágási program valamely tagállamban történő alkalmazásának megszüntetéséről, amennyiben a függőben lévő kérelmekre figyelemmel megállapítható, hogy a további kivágások az adott tagállam Xe. mellékletben említett, szőlővel betelepített területe több mint 6 %-ának megfelelő kivágott területet eredményeznének a program működésének abban az adott évében.

(4)   A tagállamok a hegyvidéki területeken és a meredek lejtőkön található szőlőültetvényeket a kivágási programra jogosulatlannak minősíthetik a Bizottság által meghatározandó feltételeknek megfelelően.

(5)   A tagállamok a kivágási programra jogosulatlannak minősíthetik azokat a területeket, amelyek esetében a program végrehajtása nem lenne összeegyeztethető a környezetvédelem szempontjaival. Az ekképpen jogosulatlannak minősített területek nem léphetik túl a Xe. mellékletben említett, szőlőültetvényekkel betelepített teljes terület 3 %-át.

(6)   Görögország a kivágási program tekintetében – Kréta és Evia szigete kivételével – jogosulatlannak nyilváníthatja az égei-tengeri szigetek és a jón-tengeri szigetek szőlővel betelepített területeit.

(7)   Az ezen alszakaszban meghatározott kivágási program nem alkalmazandó az Azori-szigeteken, Madeirán és a Kanári-szigeteken.

(8)   A tagállamok a (4)–(7) bekezdés alapján jogosulatlan vagy jogosulatlannak minősített területek termelőit előnyben részesítik az e rendeletben a borágazat vonatkozásában meghatározott egyéb támogatási intézkedések, különösen – ahol alkalmazható – a támogatási programok és a vidékfejlesztési intézkedések szerinti szerkezetátalakítási és átállítási intézkedés vonatkozásában.

85v. cikk

De minimis

Ez az alszakasz nem vonatkozik azokra a tagállamokra, ahol a bortermelés borászati évenként nem haladja meg az 50 000 hektolitert. Ezt a mennyiséget az előző öt borászati év alatt termelt mennyiség átlaga alapján kell kiszámítani.

85w. cikk

Nemzeti kiegészítő támogatás

Az odaítélt kivágási támogatás mellett a tagállamok az alkalmazandó kivágási támogatás 75 %-át meg nem haladó nemzeti kiegészítő támogatást nyújthatnak.

85x. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el.

Ezek a szabályok különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)

a 85q. cikkben említett jogosultsági feltételekkel kapcsolatos részletek, különösen az arra vonatkozó bizonyíték tekintetében, hogy az említett területeket 2006-ban és 2007-ben megfelelően gondozták;

b)

a 85r. cikkben említett támogatási sávok és összegek;

c)

a 85u. cikkben említett mentességek kritériumai;

d)

a tagállamoknak a kivágási program végrehajtását illető jelentéstételi kötelezettségei, beleértve azokat a büntetéseket, amelyek a jelentéstétellel kapcsolatos késedelmek esetére alkalmazandók, valamint azokat az információkat, amelyeket a tagállamok a termelőknek a program elérhetőségére vonatkozóan szolgáltatnak;

e)

a nemzeti kiegészítő támogatásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek;

f)

a kifizetések határideje.”

7.

A II. rész I. címe IV. fejezete a következő szakasszal egészül ki:

IVB.   Szakasz

Támogatási programok a borágazatban

I.   Alszakasz

Bevezető rendelkezések

103i. cikk

Hatály

Ez a szakasz azon szabályokat állapítja meg, amelyek a közösségi pénzeszközök tagállamoknak való odaítélését, illetve e pénzeszközöknek a tagállamok által a nemzeti támogatási programokon (a továbbiakban: támogatási programok) keresztül, a borágazat megsegítését célzó különös támogatási intézkedések finanszírozására történő felhasználására vonatkoznak.

103j. cikk

Összeegyeztethetőség és egységesség

(1)   A támogatási programoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a közösségi joggal, és összhangban kell állniuk a Közösség tevékenységeivel, szakpolitikáival és prioritásaival.

(2)   A tagállamok felelnek a támogatási programokért, biztosítják belső egységességüket, továbbá biztosítják, hogy azokat objektív módon, az érintett termelők gazdasági helyzetét és a termelők közötti indokolatlan megkülönböztetés elkerülésének igényét figyelembe véve állítsák össze és hajtsák végre.

A tagállamok feladata, hogy elrendeljék és végrehajtsák a szükséges ellenőrzéseket, valamint a támogatási programok be nem tartása esetén a szankciókat.

(3)   Nem nyújtható támogatás:

a)

kutatási projektekhez és kutatási projekteket támogató intézkedésekhez;

b)

az 1698/2005/EK rendelet alapján a tagállamok vidékfejlesztési programjaiban szereplő intézkedésekhez.

II.   Alszakasz

A Támogatási programok benyújtása és tartalma

103k. cikk

A támogatási programok benyújtása

(1)   A Xb. mellékletben említett valamennyi termelő tagállam benyújtja a Bizottságnak az ötéves támogatási program tervezetét, amely e szakasszal összhangban levő intézkedéseket tartalmaz.

A 479/2008/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban alkalmazandó támogatási programokat e rendelet értelmében is alkalmazni kell.

A támogatási programokban foglalt támogatási intézkedéseket a tagállamok által legmegfelelőbbnek tartott földrajzi szinten kell összeállítani. A támogatási programról – a Bizottságnak történő benyújtását megelőzően – az illetékes hatóságokkal és a megfelelő területi szervezetekkel konzultálni kell.

Minden tagállam egyetlen támogatási programtervezetet nyújt be, amely tartalmazhat regionális sajátosságokat.

(2)   A támogatási program három hónappal a Bizottságnak való benyújtását követően válik alkalmazandóvá.

Ugyanakkor, ha a benyújtott támogatási program nem felel meg az e szakaszban meghatározott feltételeknek, a Bizottság arról értesíti a tagállamot. Ilyen esetben a tagállam felülvizsgált támogatási programot nyújt be a Bizottságnak. A felülvizsgált támogatási program két hónappal a benyújtását követően válik alkalmazandóvá, kivéve, ha az összeegyeztethetetlenség továbbra is fennáll, amely esetben ez az albekezdés alkalmazandó.

(3)   A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a tagállamok által benyújtott programok változtatásaira is.

(4)   A 103 l. cikk nem alkalmazandó, amennyiben a támogatási program keretében a tagállam egyetlen intézkedése a 103o. cikkben említett egységes támogatási rendszerre való átállás. Ilyen esetben a 188a. cikk (5) bekezdése csak kizárólag az átállás évének vonatkozásában alkalmazandó, és a 188a. cikk (6) bekezdését nem kell alkalmazni.

103l. cikk

A támogatási programok tartalma

A támogatási program a következő elemeket tartalmazza:

a)

a javasolt intézkedések részletes bemutatása és számszerűsített célkitűzéseik;

b)

a konzultációk eredményei;

c)

a várható technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi hatások felmérése;

d)

az intézkedések végrehajtási üteme;

e)

általános finanszírozási táblázat, amely bemutatja a felhasználandó forrásokat és a források intézkedések közötti várható indikatív felosztását a Xb. mellékletben előírt felső határoknak megfelelően;

f)

a nyomon követés és az értékelés során használt kritériumok és számszerűsített mutatók, valamint a támogatási program megfelelő és tényleges végrehajtásának biztosítására hozott intézkedések; és

g)

a támogatási program végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok és szervek kijelölése.

103m. cikk

Támogatásra jogosult intézkedések

(1)   A támogatási programok az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet foglalnak magukban:

a)

a 103o. cikknek megfelelően az egységes támogatási rendszerből nyújtott támogatás;

b)

reklámozás a 103p. cikknek megfelelően;

c)

a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása a 103q. cikknek megfelelően;

d)

zöldszüret a 103r. cikknek megfelelően;

e)

kockázati alapok a 103s. cikknek megfelelően;

f)

szüreti biztosítás a 103t. cikknek megfelelően;

g)

beruházások a 103u. cikknek megfelelően;

h)

melléktermék-lepárlás a 103v. cikknek megfelelően;

i)

szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás a 103w. cikknek megfelelően;

j)

krízislepárlás a 103x. cikknek megfelelően;

k)

sűrített szőlőmust használata a 103y. cikknek megfelelően.

(2)   A támogatási programok kizárólag a 103o–103y. cikkben felsorolt intézkedéseket tartalmazzák.

103n. cikk

A támogatási programokra vonatkozó általános szabályok

(1)   A rendelkezésre álló közösségi pénzeszközök szétosztását és a költségvetési határokat a Xb. melléklet tartalmazza.

(2)   A közösségi támogatás a 103k. cikk (1) bekezdésében említettek szerint csak a megfelelő támogatási program benyújtása után felmerülő támogatható költségekre vonatkozik.

(3)   A tagállamok nem járulnak hozzá a Közösség által a támogatási programok alapján finanszírozott intézkedések költségéhez.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve, a tagállamok a 103p., 103t. és a 103u. cikkben említett intézkedések vonatkozásában az állami támogatásokról szóló vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően állami támogatást nyújthatnak.

Az állami támogatásokról szóló vonatkozó közösségi szabályokban meghatározott legmagasabb támogatási arány a teljes állami finanszírozásra alkalmazandó a közösségi és a nemzeti támogatást is beleszámítva.

III.   Alszakasz

Különös támogatási intézkedések

103o. cikk

Az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása

(1)   A tagállamok az 1782/2003/EK rendelet III. címe 3. fejezetének értelmében – és összhangban az említett rendelet VII. mellékletének O. pontjával – támogatási jogosultság biztosításával támogatásban részesíthetik a szőlőtermesztőket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett lehetőséget felhasználni szándékozó tagállamok a 103k. cikk (3) bekezdésével összhangban lévő programokra való áttéréssel támogatási programjaikban előirányozzák a szóban forgó támogatást, beleértve a pénzügyi eszközöknek az egységes támogatási rendszerbe történő további átcsoportosítása tekintetében.

(3)   Az (1) bekezdésben említett, már eszközölt támogatás:

a)

az egységes támogatási rendszer keretein belül marad, és többé nem áll rendelkezésre vagy nem bocsátható rendelkezésre a 103k. cikk (3) bekezdése alapján a 103p–103y. cikkben felsorolt intézkedések céljából a támogatási programok működtetésének elkövetkező évei során;

b)

a támogatási programokban arányosan csökkenti a 103p–103y. cikkben felsorolt intézkedések céljából rendelkezésre álló pénzeszközöket.

103p. cikk

Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán

(1)   Az e cikk szerinti támogatás kiterjed a közösségi borokat érintő, harmadik országbeli tájékoztató és promóciós intézkedésekre, ezzel javítva versenyképességüket az adott országokban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra vonatkoznak.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti intézkedések kizárólag az alábbiak lehetnek:

a)

PR-tevékenységek, promóciós és reklámtevékenységek különösen a közösségi termékek előnyeinek kiemelésével, főként a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezetbarát jelleg tekintetében;

b)

nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon, kiállításokon való részvétel;

c)

tájékoztató kampányok különösen az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és a biotermelésre vonatkozó közösségi rendszerekre vonatkozóan;

d)

új piacok felmérése a piacbővítés érdekében;

e)

a tájékoztató és promóciós intézkedések eredményeit felmérő tanulmányok.

(4)   A promóciós tevékenységekhez nyújtott közösségi hozzájárulás nem lépheti túl a támogatható kiadások 50 %-át.

103q. cikk

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása

(1)   A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó intézkedések célja a bortermelők versenyképességének javítása.

(2)   A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása e cikkel összhangban kizárólag akkor támogatható, ha a tagállamok a 185a. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtják a termelési potenciálról szóló jegyzéket.

(3)   A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása kizárólag a következő tevékenységek közül egyre vagy többre nyújtható:

a)

a fajtaváltás, ideértve az átoltással történő fajtaváltást is;

b)

a szőlőültetvények áttelepítése;

c)

a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása.

Nem támogatható a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények rendes megújítása.

(4)   A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásának formái kizárólag a következők lehetnek:

a)

a termelőknek az intézkedés végrehajtásából fakadó bevételkiesésért nyújtott ellentételezés;

b)

hozzájárulás a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez.

(5)   A termelők számára a (4) bekezdés a) pontjában említett bevételkiesésért nyújtott ellentételezés a vonatkozó veszteségek akár 100 %-át is fedezheti, és formái a következők lehetnek:

a)

a II. rész I. címe III. fejezete IVa. szakasza II. alszakaszának a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozást meghatározó rendelkezéseitől eltérve, egy meghatározott, három évet meg nem haladó időtartamra szólóan a régi és az új szőlőültetvények együttes fenntartásának engedélyezése a telepítési jogokra vonatkozó átmeneti szabályozás végéig;

b)

pénzbeli ellentételezés.

(6)   A szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának tényleges költségeihez való közösségi hozzájárulás nem haladhatja meg az 50 %-ot. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelettel (7) összhangban a konvergenciarégiónak minősített régiókban a közösségi hozzájárulás a szerkezetátalakításhoz és átállításhoz nem haladhatja meg a 75 %-ot.

103r. cikk

Zöld szüret

(1)   E cikk alkalmazásában a zöld szüret a szőlőfürtök még éretlen állapotban való teljes megsemmisítése vagy eltávolítása, ezáltal nullára csökkentve az adott terület terméshozamát.

(2)   A zöldszüreti támogatás a piaci válság elkerülése érdekében hozzájárul a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához a közösségi borpiacon.

(3)   A zöldszüreti támogatás ellentételezésként az adott tagállam által meghatározott hektáronkénti átalányösszeg formájában lehetséges.

A támogatás nem lépheti túl a szőlőfürtök közvetlen elpusztítási vagy eltávolítási költségének és az ilyen megsemmisítéséből vagy eltávolításából adódó bevételkiesés összegének 50 %-át.

(4)   Az érintett tagállamok objektív kritériumokon alapuló rendszert állítanak fel annak biztosítására, hogy a zöldszüreti intézkedés egyes bortermelők esetében ne vezessen a (3) bekezdés második albekezdésében említett felső határt meghaladó ellentételezéshez.

103s. cikk

Kockázati alap

(1)   A kockázati alapok felállításához biztosított támogatás segítséget nyújt azon termelőknek, akik a piaci ingadozások ellen kívánják biztosítani magukat.

(2)   A kockázati alapok felállításához biztosított támogatás az alap adminisztratív költségeit fedező átmeneti és csökkenő mértékű támogatás formájában nyújtható.

103t. cikk

Szüreti biztosítás

(1)   A szüreti biztosítás támogatása hozzájárul a termelők bevételeinek védelméhez olyan esetekben, amikor azokat természeti katasztrófa, kedvezőtlen időjárási jelenség, betegség vagy kártevőfertőzés veszélyezteti.

(2)   A szüreti biztosítás közösségi pénzügyi hozzájárulás formájában támogatható, amely nem haladhatja meg az alábbiakat:

a)

a természeti katasztrófákhoz sorolható kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk elleni biztosításra a termelők által fizetett biztosítási díjak 80 %-a;

b)

a termelők által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-a:

i.

az a) pontban említett károk és a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott egyéb károk;

ii.

állatok, kórokozók vagy kártevőfertőzés okozta károk.

(3)   A szüreti biztosítás csak akkor támogatható, ha a biztosítási összeg nem nyújt az elszenvedett bevételkiesés után több mint 100 %-os ellentételezést a termelőnek, figyelembe véve minden olyan ellentételezést, amelyet a termelő más, a biztosított kockázathoz kapcsolódó támogatási programból kaphatott.

(4)   A szüreti biztosítás támogatása nem torzíthatja a versenyt a biztosítási piacon.

103u. cikk

Beruházások

(1)   Támogatás nyújtható az olyan, feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára és bormarketingre irányuló tárgyi vagy nem tárgyi beruházásokhoz, amelyek javítják a vállalkozás összteljesítményét, és az alábbiak közül egy vagy több pontot érintenek:

a)

a XIb. mellékletben említett termékek előállítása vagy forgalmazása;

b)

a XIb. mellékletben említett termékekhez kapcsolódó új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztése.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti támogatás legmagasabb mértéke kizárólag a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás (8) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtható. Az Azori-szigetek, Madeira, a Kanári-szigetek, az 1405/2006/EK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek és Franciaország tengerentúli megyéinek területei tekintetében a legmagasabb mértékre vonatkozóan nincs nagyságbeli korlátozás. A 2003/361/EK ajánlás mellékletének I. címe 2. cikkének (1) bekezdése alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb bevétellel rendelkező vállalkozások esetében a maximális támogatásintenzitás megfeleződik.

Nem nyújtható támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére.

(3)   A támogatható kiadásba nem tartoznak bele az 1698/2005/EK rendelet 71. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett költségek.

(4)   A támogatható beruházási költségekkel kapcsolatos alábbi legmagasabb támogatási mértékeket alkalmazzák a közösségi hozzájárulásokra:

a)

50 %-ot az 1083/2006/EK rendeletnek megfelelően konvergenciarégiónak minősített területeken;

b)

40 %-ot a konvergenciarégióktól eltérő régiókban;

c)

75 %-ot a 247/2006/EK rendeletnek megfelelően a legkülső régiókban;

d)

65 %-ot az 1405/2006/EK rendeletnek megfelelően a kisebb égei-tengeri szigeteken.

5.   Az 1698/2005/EK rendelet 72. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni az e cikk (1) bekezdésében említett támogatásra.

103v. cikk

Melléktermék-lepárlás

(1)   Támogatás nyújtható a borkészítés melléktermékeinek olyan jellegű önkéntes vagy kötelező lepárlásához, amelyet a XVb. melléklet D. pontjában szereplő feltételeknek megfelelően végeztek.

A támogatás összegét az előállított alkohol tartalmának %-ában és hektoliterenként kell rögzíteni. Nem nyújtható támogatás a lepárlandó melléktermék azon alkoholtartalmára, amely meghaladja a termelt bor alkoholtartalmának 10 %-át.

(2)   A nyújtható támogatás legfelső szintjét a begyűjtési és feldolgozási költségek alapján, a Bizottságnak kell rögzítenie.

(3)   Az (1) bekezdésben említett, támogatásban részesült lepárlásból származó alkohol – a versenytorzítás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra használható fel.

103w. cikk

A szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás

(1)   A termelők részére hektáronkénti támogatás formájában 2012. július 31-ig nyújtható támogatás az olyan borok előállításához, amelyeket szeszes ital készítésére párolnak le.

(2)   A támogatás odaítélését megelőzően kell benyújtani a borlepárlásra vonatkozó, megfelelő szerződéseket, valamint a lepárlásra való átadásról szóló megfelelő igazolásokat.

103x. cikk

Krízislepárlás

(1)   2012. július 31-ig – a tagállamok döntése alapján, indokolt kényszerhelyzetben – támogatás nyújtható a borfelesleg önkéntes vagy kötelező lepárlásához e felesleg csökkentése vagy megszüntetése, és egyúttal a szüretek közötti ellátás folyamatosságának a biztosítása érdekében.

(2)   E legmagasabb támogatási összeget a Bizottságnak kell meghatároznia.

(3)   Az (1) bekezdésben említett, támogatásban részesült lepárlásból származó alkoholt – a versenytorzítás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni.

(4)   A krízislepárlási intézkedéshez használt, rendelkezésre álló költségvetés aránya nem haladhatja meg az alábbi, az adott költségvetési évre vonatkozóan a Xb. mellékletben megállapított, tagállamonként rendelkezésre álló teljes összeg alapján kiszámított százalékos arányokat:

20 % 2009-ben,

15 % 2010-ben,

10 % 2011-ben,

5 % 2012-ben.

(5)   A tagállamok az alábbi határértékeknek megfelelően (a (4) bekezdésben megadott megfelelő, éves felső határ százalékában kifejezve) nemzeti költségvetésből történő hozzájárulás formájában a (4) bekezdésben előirányzott éves felső határértékeken túl is növelhetik a krízislepárlási intézkedéshez rendelkezésre álló alapokat:

5 % a 2010-es borászati évben,

10 % a 2011-es borászati évben,

15 % a 2012-es borászati évben.

A tagállamok adott esetben értesítik a Bizottságot az első albekezdésben említett nemzeti pénzeszközök hozzáadásáról, a Bizottság pedig a szóban forgó pénzeszközök rendelkezésre bocsátását megelőzően jóváhagyja az ügyletet.

103y. cikk

Sűrített szőlőmust alkalmazása

(1)   2012. július 31-ig támogatás nyújtható azoknak a bortermelőknek, akik sűrített szőlőmustot használnak – beleértve a finomított szőlőmustsűrítményt is – a termékek természetes alkoholtartalmának növelése érdekében, a XVa. mellékletben megállapított feltételeknek megfelelően.

(2)   A támogatás összegét potenciális alkoholtartalom-térfogatszázalékonként és az alkoholtartalom növelésére használt must hektoliterenként megadott mennyisége szerint kell rögzíteni.

(3)   A különböző szőlőtermő övezetekben ezen intézkedéshez tartozó legmagasabb támogatási összeget a Bizottság határozza meg.

103z. cikk

Kölcsönös megfeleltetés

Azon termelők esetében, akikről megállapítják, hogy mezőgazdasági üzemük a szerkezetátalakítási és átállási támogatási programból nyújtott kifizetéstől számított három éven belül, vagy a zöldszüreti támogatási programból nyújtott kifizetés utáni egy évben bármikor nem feleltek meg az 1782/2003/EK rendelet 3–7. cikkében említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek és a jó mezőgazdasági és környezeti állapot követelményének – amennyiben a meg nem felelés közvetlenül a termelő magatartásának vagy mulasztásának tulajdonítható –, a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, időtartamától és ismétlődésétől függően a támogatást csökkenteni, illetve részben vagy egészben törölni kell, a gazdálkodót pedig adott esetben a támogatásnak az említett rendelkezésekben megállapított feltételek szerinti visszafizetésére kell kötelezni.

IV.   Alszakasz

Eljárási rendelkezések

103za. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az ezen alszakasz végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottság fogadja el.

Ezen intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)

a támogatási program benyújtásának formátuma;

b)

a támogatási programban az alkalmazás kezdetét követően végrehajtott változásokra vonatkozó szabályok;

c)

a 103p–103y. cikkben meghatározott intézkedések végrehajtásának részletes szabályai;

d)

a közösségi alapokból nyújtandó támogatás közlésének és reklámozásának feltételei.

8.

A II. rész II. címe I. fejezetének címe helyébe az alábbi szöveg lép:

9.

A II. rész II. címe I. fejezete I. szakaszának címe helyébe a következő szöveg lép:

10.

A következő cikkeket kell beilleszteni:

„113c. cikk

A közös borpiac jobb működését és stabilizálását szolgáló forgalmazási szabályok

(1)   Az közös borpiac – beleértve a borok előállításához felhasznált szőlőket, mustokat és borokat – jobb működése és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok az ellátás szabályozása érdekében forgalmazási szabályokat írhatnak elő, különösen a 123. cikk (3) bekezdésében és a 125o. cikkben említett szakmaközi szervezetek által hozott döntések végrehajtásán keresztül.

E szabályoknak a kitűzött céllal arányosaknak kell lenniük, valamint:

a)

nem vonatkozhatnak az érintett termék első forgalomba hozatala utáni ügyletekre;

b)

nem tesznek lehetővé árrögzítést, beleértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését;

c)

nem tarthatják vissza az egyébként rendelkezésre álló termésmennyiség túlságosan nagy részét;

d)

nem adhatnak alapot a borok értékesítéséhez és forgalmazásához szükséges nemzeti és közösségi igazolványok kiadásának megtagadására, amennyiben az értékesítés az említett szabályoknak eleget tesz.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szabályokat teljes terjedelmükben a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat az érintett tagállam közzéteszi valamely hivatalos kiadványában.

(3)   A 125o. cikk (3) bekezdésében említett jelentéstételi kötelezettség a tagállamok által e cikknek megfelelően hozott határozatok vagy megvalósított fellépések tekintetében is alkalmazandó.

113d. cikk

A bor forgalmazásával kapcsolatos különös rendelkezések

(1)   Egy szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a XIb. mellékletben előírtak szerint a Közösségen belül csak a mellékletben meghatározott vonatkozó feltételeknek megfelelő termék forgalmazásakor használható.

Mindazonáltal, a 118y. cikk (1) bekezdésének a) pontja ellenére, a tagállamok engedélyezhetik a »bor« szó használatát, ha az:

a)

valamely gyümölcs nevével együtt, összetett szó formájában a szőlőtől eltérő gyümölcs erjedésével nyert termékek megjelölésére szolgál; vagy

b)

egy összetett szó része.

Ki kell zárni a XIb. mellékletben felsorolt borkategóriáknak megfelelő termékekkel való összetévesztés lehetőségét.

(2)   A XIb. mellékletben felsorolt, szőlőből készült termékek kategóriáit a Bizottság a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosíthatja.

(3)   Azoknak a palackozott boroknak a kivételével, amelyek esetében a palackozás bizonyítottan 1971. szeptember 1. előtt történt, a 120a. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban összeállított osztályozásban szereplő borszőlőfajtákból készült, de a XIb. mellékletben meghatározott kategóriák egyikének sem megfelelő bor kizárólag az egyéni bortermelő háztartásának fogyasztására, borecetkészítésre vagy lepárlásra használható fel.”

11.

A II. rész II. címének I. fejezete a következő szakaszokkal egészül ki:

Ia.   Szakasz

Eredetmegjelölés, földrajzi jelzés és hagyományos kifejezések a borágazatban

118a. cikk

Hatály

(1)   A XIb. melléklet 1., 3–6., 8., 9., 11., 15., és 16. pontjában említett termékekre az e szakaszban megállapított eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szabályok az alábbiakon alapulnak:

a)

az alábbiak jogos érdekeinek védelme:

i.

a fogyasztók; valamint

ii.

a termelők;

b)

az érintett termékek közös piaca zökkenőmentes működésének a biztosítása; és

c)

a nemzeti minőségpolitikai intézkedések lehetővé tétele mellett a minőségi termékek előállításának előmozdítása.

I.   Alszakasz

Eredetmegjelölés és földrajzi jelzés

118b. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   Ezen alszakasz alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

»eredetmegjelölés«: valamely régió, meghatározott hely vagy kivételes esetben egy ország neve, amelyet a 118a. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.

minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők;

ii.

a szőlő, amelyből készült, kizárólag arról a földrajzi területről származik; és

iii.

előállítását az adott földrajzi területen végzik;

iv.

a Vitis vinifera fajtához tartozó szőlőfajtából nyerik;

b)

»földrajzi jelzés«: valamely régióra, meghatározott helyre vagy kivételes esetben egy országra utaló jelölés, amelyet a 118a. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.

olyan különleges minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, amelyek e földrajzi eredethez kapcsolhatók;

ii.

a készítéséhez használt szőlő legalább 85 %-a kizárólag e földrajzi területről származik;

iii.

az előállítását az adott földrajzi területen végzik; és

iv.

a Vitis vinifera fajból vagy annak és a Vitis nemzetséghez tartozó fajoknak a keresztezéséből létrejött szőlőfajból nyerik.

(2)   Egyes hagyományosan alkalmazott elnevezések eredetmegjelölésnek minősülnek, amennyiben:

a)

bort jelölnek;

b)

földrajzi névre utalnak;

c)

megfelelnek az (1) bekezdés a) pontjának i–iv. alpontjában említett feltételeknek; és

d)

az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmára vonatkozó, ezen alszakaszban meghatározott odaítélési eljárás tárgyát képezik.

(3)   Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, beleértve a harmadik országok földrajzi területeihez tartozó jelzéseket is, az ezen alszakaszban meghatározott szabályoknak megfelelően jogosultak oltalomra a Közösségben.

118c. cikk

Az oltalom iránti kérelem tartalma

(1)   Valamely név oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek való minősítésére vonatkozó kérelem a következőket tartalmazó termékleírást jelenti:

a)

az oltalomban részesítendő földrajzi név;

b)

a kérelmező neve és címe;

c)

a (2) bekezdésben említett termékleírás;

d)

a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló dokumentum.

(2)   A termékleírás lehetővé teszi az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését.

A termékleírás legalább a következőket tartalmazza:

a)

az oltalomban részesítendő földrajzi név;

b)

a bor(ok) leírása:

i.

az eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében főbb analitikai és érzékszervi jellemzőik;

ii.

a földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében főbb analitikai jellemzőik, valamint érzékszervi jellemzőik értékelése vagy feltüntetése;

c)

adott esetben a bor(ok) előállítására alkalmazott különös borászati eljárás, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások;

d)

az érintett földrajzi terület határainak meghatározása;

e)

a hektáronkénti legnagyobb terméshozam;

f)

a borszőlőfajta vagy -fajták, amely(ek)ből a bor(ok) készül(nek);

g)

a 118b. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában vagy adott esetben a 118b. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatot igazoló adatok;

h)

a közösségi vagy nemzeti jogszabályokban, vagy – amennyiben ezt a tagállamok előírják – az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést kezelő szervezet által megállapított, alkalmazandó követelmények, feltéve, hogy e követelmények objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és összeegyeztethetők a közösségi jogszabályokkal;

i)

a termékleírás tekintetében a rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve és címe, és azok meghatározott feladatai.

118d. cikk

Oltalom iránti kérelem harmadik országbeli földrajzi terület esetében

(1)   Harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozó oltalom iránti kérelem esetén a 118c. cikkben előírt részleteken kívül bizonyítani kell, hogy a szóban forgó név a származási országban oltalom alatt áll.

(2)   A kérelmet a kérelmezőnek közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül a Bizottsághoz kell eljuttatnia.

(3)   Az oltalom iránti kérelmet a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén vagy az e nyelvek egyikén készült, hitelesített fordítással kiegészítve kell benyújtani.

118e. cikk

Kérelmezők

(1)   Minden termelői érdekcsoport vagy – kivételes esetekben – egyedi termelő benyújthat kérelmet eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmára. A kérelemben egyéb érdekelt felek is részt vehetnek.

(2)   Termelők csak a saját maguk által készített bor oltalmára nyújthatnak be kérelmet.

(3)   Határon átnyúló földrajzi területet jelentő megnevezés vagy egy határon átnyúló földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos megnevezés esetén közös kérelem is benyújtható.

118f. cikk

Előzetes nemzeti eljárás

(1)   A Közösségből származó borok eredetmegjelölésének vagy földrajzi jelzésének oltalma iránt a 118b. cikknek megfelelően benyújtott kérelmek előzetes nemzeti eljárás tárgyát képezik e cikknek megfelelően.

(2)   Az oltalom iránti kérelmet azon tagállamban kell benyújtani, amelynek területéről az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés származik.

(3)   A tagállamnak meg kell vizsgálnia, hogy az oltalom iránti kérelem megfelel-e az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek.

A tagállam nemzeti eljárást folytat le, amely biztosítja a kérelem megfelelő közzétételét, és a közzétételtől számított legalább két hónapos időszakot ír elő, amely során bármely jogos érdekkel és a tagállam területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy kifogást emelhet az oltalom ellen egy megfelelően indokolt nyilatkozatnak a tagállamhoz való benyújtásával.

(4)   Amennyiben a tagállam úgy ítéli meg, hogy az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem felel meg a vonatkozó követelményeknek vagy általában véve nem felel meg a közösségi jognak, elutasítja a kérelmet.

(5)   Amennyiben a tagállam úgy ítéli meg, hogy a vonatkozó követelmények teljesülnek:

a)

legalább az interneten közzéteszi az összefoglaló dokumentumot és a termékleírást; és

b)

oltalom iránti kérelmet juttat el a Bizottsághoz, amely tartalmazza a következőket:

i.

a kérelmező neve és címe;

ii.

a 118c. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett összefoglaló dokumentum;

iii.

a tagállam nyilatkozata, amelyben úgy ítéli meg, hogy a kérelmező által benyújtott kérelem megfelel az előírt feltételeknek; és

iv.

az a) pontban említett közzététel hivatkozása.

Ezen információkat a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén vagy az e nyelvek egyikén készített hitelesített fordítással kiegészítve kell továbbítani.

(6)   A tagállamok 2009. augusztus 1-jéig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az e cikknek való megfeleléshez szükségesek.

(7)   Abban az esetben, ha egy tagállamban nem léteznek nemzeti jogszabályok a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések oltalmára vonatkozóan, kizárólag átmeneti jelleggel az ezen alszakaszban foglaltaknak megfelelően nemzeti szinten oltalomban részesítheti az elnevezést a kérelemnek a Bizottsághoz történő benyújtása napjától kezdődő hatállyal. Ezen átmeneti nemzeti oltalom megszűnik azzal a nappal, amelyen a bejegyzésről vagy annak megtagadásáról szóló határozatot ezen alszakasz alapján meghozzák.

118g. cikk

A Bizottság által végzett vizsgálat

(1)   A Bizottság közzéteszi az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma iránti kérelem beadásának időpontját.

(2)   A Bizottság megvizsgálja, hogy a 118f. cikk (5) bekezdésében említett oltalom iránti kérelem megfelel-e az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek.

(3)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen alszakaszban található feltételek teljesülnek, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a 118c. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett összefoglaló dokumentumot, valamint a 118f. cikk (5) bekezdésében említett termékleírás közzétételi hivatkozását.

Ettől eltérő esetben a Bizottság a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően dönt a kérelem elutasításáról.

118h. cikk

Kifogásolási eljárás

A 118 g. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében előírt közzététel napjától számított két hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország, illetve bármely, jogos érdekkel és az oltalmat kérelmező tagállamtól eltérő tagállam vagy harmadik ország, illetve a tagállam területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy egy, az ezen alszakaszban foglalt jogosultsági feltételekre vonatkozó, megfelelően indokolt nyilatkozat Bizottsághoz való benyújtásával kifogást emelhet az oltalom ellen.

Harmadik országban állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy esetében a nyilatkozatot az (1) bekezdésben említett két hónapos határidőn belül közvetlenül vagy a szóban forgó harmadik ország hatóságain keresztül kell benyújtani.

118i. cikk

Döntés az oltalomról

A Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően dönt az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek és általában véve a közösségi jognak megfelelő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának megadásáról, vagy ha e feltételek nem teljesülnek, a kérelem elutasításáról.

118j. cikk

Homonímák (Azonos alakú elnevezések)

(1)   Az e rendelet borágazattal kapcsolatos rendelkezései alapján már bejegyzett elnevezéssel azonos alakú, vagy részben azonos alakú, kérelem tárgyát képező elnevezés bejegyzése során kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, és az összetéveszthetőség veszélyét.

Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a gondolatot ébreszti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos.

A bejegyzett azonos alakú elnevezés használatát csak olyan körülmények között lehet engedélyezni, amelyek biztosítják, hogy a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönüljön a már bejegyzettől, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére.

(2)   Az (1) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, amennyiben a kérelem tárgyát képező elnevezés egy, a tagállamok joga szerint földrajzi jelzésként oltalmat élvező jelzéssel részben vagy egészben azonos alakú.

A tagállamok a földrajzi jelzésekre vonatkozó jogszabályaik alapján nem jegyezhetnek be oltalmi céllal meg nem egyező földrajzi jelzéseket, ha az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó közösségi jogszabály értelmében a Közösségben oltalmat élvez.

(3)   Ha a Bizottság végrehajtási intézkedései másként nem rendelkeznek, amennyiben egy borszőlőfajta neve egy oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll vagy azt tartalmazza, a szóban forgó név nem használható az e rendelet hatálya alá tartozó termékek címkézése céljából.

(4)   A termékeknek a 118b. cikk szerinti eredetmegjelöléseire és földrajzi jelzéseire vonatkozó oltalmat a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 18-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) értelmében nem érintik a szeszes italok tekintetében alkalmazandó, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és viszont.

118k. cikk

Az oltalom iránti kérelem elutasításának okai

(1)   A köznévvé vált nevek nem élvezhetnek oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként.

Ezen alszakasz alkalmazásában a »köznévvé vált név« olyan bornév, amely, bár e termék eredeti gyártási vagy forgalombahozatali helységéhez vagy régiójához kapcsolódik, a Közösségben egy borfajta köznevévé vált.

Annak megállapítása érdekében, hogy az elnevezés köznévvé vált-e vagy nem, az összes idevágó tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a)

a közösségbeli helyzetet, különösen a fogyasztási területek vonatkozásában;

b)

a vonatkozó közösségi vagy nemzeti jogszabályokat.

(2)   Egy név nem élvezhet oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, amennyiben valamely védjegy hírnevének fényében az oltalom félrevezetheti a fogyasztót a bor valódi mibenlétének vonatkozásában.

118l. cikk

Kapcsolat a védjegyekkel

(1)   Amennyiben egy eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés e rendelet szerint oltalom alatt áll, a 118 m. cikk (2) bekezdésében említett helyzetek egyikének megfelelő és a XIb. mellékletben felsorolt kategóriák valamelyike alá tartozó termékhez kapcsolódó védjegy lajstromozását elutasítják, ha a védjegy lajstromozás iránti kérelmét az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtják be, és az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az oltalom iránti kérelem benyújtását követően oltalomban részesül.

Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket érvényteleníteni kell.

(2)   A 118k. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül egy, a 118 m. cikk (2) bekezdésében említett helyzetek valamelyikének megfelelően használt olyan védjegy, amelyet az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontja előtt kérelmeztek vagy jegyeztek be, illetve amely – amennyiben az érintett jogszabályok erre lehetőséget adnak – az említett időpontig használat révén meghonosodott a Közösségben, továbbra is használható és megújítható az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának ellenére, feltéve, hogy nincs oka a védjegy érvénytelenítésének vagy törlésének a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (10) vagy a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (11) értelmében.

Ilyen esetekben az eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek a vonatkozó védjegy melletti feltüntetése megengedett.

118m. cikk

Oltalom

(1)   Bármely forgalmazó használhatja az oltalom alatt álló eredetmegjelölést és az oltalom alatt álló földrajzi jelzést azon boron, amelyet a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készítettek.

(2)   Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések, valamint az ilyen oltalom alatt álló nevekkel ellátott, a termékleírásnak megfelelő borok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a)

az oltalom alatt álló név bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i.

az oltalom alatt álló név termékleírásának nem megfelelő hasonló termék vonatkozásában; vagy

ii.

amennyiben az ilyen használat visszaél az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés hírnevével;

b)

bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló nevet lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a »féle«, »fajta«, »módszer«, »mint ahogyan … készül«, »utánzat«, »íz«, »mint« és hasonlók;

c)

a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb hamis vagy félrevezető jelzés a belső vagy a külső csomagoláson, a szóban forgó bortermékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumokon, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

d)

bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék valódi származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(3)   Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nem válhat köznévvé a Közösségben a 118k. cikk (1) bekezdésének értelmében.

(4)   A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (2) bekezdésben említett jogszerűtlen használata ellen.

118n. cikk

Nyilvántartás

A Bizottság létrehozza és naprakésszé teszi az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi nevek nyilvános hozzáférésű elektronikus nyilvántartását.

118o. cikk

Az illetékes ellenőrző hatóság kijelölése

(1)   A tagállamok a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 4. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelően kijelölik az e fejezetben meghatározott kötelességek tekintetében történő ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az ezen alszakasznak megfelelő bármely gazdasági szereplő jogosult legyen az ellenőrzési rendszerben való részvételre.

(3)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságról vagy hatóságokról. A Bizottság nyilvánossá teszi nevüket és címüket, illetve időközönként naprakésszé teszi azok jegyzékét.

118p. cikk

A termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzése

(1)   A Közösségen belüli földrajzi területhez kapcsolódó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését a bor gyártása során, illetve érlelése közben vagy után a következőknek kell biztosítaniuk:

a)

a 118o. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság vagy hatóságok; vagy

b)

a 882/2004/EK rendelet 2. cikke második albekezdése 5. pontja szerinti, e rendelet 5. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelően terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több ellenőrző szerv.

Az ellenőrzés költségeit az adott gazdasági szereplők viselik.

(2)   A harmadik országbeli földrajzi területhez kapcsolódó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését a bor gyártása során, illetve érlelése közben vagy után a következőknek kell biztosítaniuk:

a)

a harmadik ország által kijelölt egy vagy több hatóság; vagy

b)

egy vagy több terméktanúsító szerv.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában említett terméktanúsító szervek megfelelnek az EN 45011 európai szabványnak vagy az ISO/IEC Guide 65-nek (Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények), és 2010. május 1-jétől ezekkel összhangban akkreditálják őket.

(4)   Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában említett hatóság vagy hatóságok ellenőrzi(k) a termékleírásnak való megfelelést, az objektivitás és a pártatlanság megfelelő garanciáit kell biztosítaniuk, és rendelkezniük kell a feladatuk elvégzéséhez szükséges képzett személyzettel és forrásokkal.

118q. cikk

A termékleírás módosítása

(1)   A 118e. cikk feltételeit teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírásának módosítását, különösen a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve a 118c. cikk (2) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett földrajzi terület újbóli meghatározása érdekében. A kérelem ismerteti és megindokolja a tárgyát képező módosításokat.

(2)   Amennyiben a javasolt módosítás a 118c. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett összefoglaló dokumentum egy vagy több pontját érinti, a 118f–118i. cikk értelemszerűen alkalmazandó a módosítási kérelemre. Ugyanakkor, ha a javasolt módosítás nem jelentős, a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottságnak el kell döntenie, hogy a kérelem jóváhagyható-e a 118 g. cikk (2) bekezdésében és a 118h. cikkben meghatározott eljárás lefolytatása nélkül, és ha igen, a Bizottságnak közzé kell tennie a 118 g. cikk (3) bekezdésében említett elemeket.

(3)   Amennyiben a javasolt módosítás nem változtat az összefoglaló dokumentumon, a következő szabályok alkalmazandók:

a)

ha a földrajzi terület egy adott tagállamon belül található, e tagállam közli a módosítást illető álláspontját, és ha az kedvező, közzéteszi a módosított termékleírást, valamint értesíti a Bizottságot a jóváhagyott módosításokról és azok okairól;

b)

ha a földrajzi terület harmadik országban helyezkedik el, a Bizottság dönt a javasolt módosítás jóváhagyásáról.

118r. cikk

Törlés

A 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország vagy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére törölhető az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma, amennyiben a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított.

A 118f–118i. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

118s. cikk

Létező oltalom alatt álló bornevek

(1)   Az 1493/1999/EK rendelet 51. és 54. cikkével és az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és oltalma tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló, 2002. április 29-i 753/2002/EK bizottsági rendelet (13) 28. cikkével összhangban oltalom alatt álló bornevekre az e rendelet szerinti oltalom automatikusan érvényes. A Bizottság bevezeti ezeket az e rendelet 118n. cikke szerinti nyilvántartásba.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett létező oltalom alatt álló bornevek tekintetében a következőket adják át a Bizottságnak:

a)

a 118c. cikk (1) bekezdésében előírt műszaki dokumentáció;

b)

a nemzeti jóváhagyásról szóló határozat.

(3)   Azok az (1) bekezdésben említett bornevek, amelyekre vonatkozóan a (2) bekezdésben említett információkat 2011. december 31-ig nem nyújtják be, elveszítik e rendelet szerinti oltalmukat. A Bizottság megteszi a kapcsolódó hivatalos lépéseket e neveknek a 118n. cikkben előírt nyilvántartásból történő eltávolítására.

(4)   A 118r. cikk nem vonatkozik az (1) bekezdésben említett létező oltalom alatt álló bornevekre.

A Bizottság 2014. december 31-ig saját kezdeményezésére és a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben említett létező oltalom alatt álló bornevek oltalma törölhető, amennyiben azok nem felelnek meg a 118b. cikkben foglalt feltételeknek.

118t. cikk

Díjak

A tagállamok díjat számíthatnak fel költségeik fedezésére, ideértve az ezen alszakasz szerinti oltalomra vonatkozó kérelmek, kifogási nyilatkozatok, módosítási kérelmek és törlési kérelmek vizsgálata során felmerült kiadásokat.

II.   Alszakasz

Hagyományos kifejezések

118u. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   »Hagyományos kifejezés«: a tagállamokban a 118a. cikk (1) bekezdésében említett termékek tekintetében hagyományosan használt olyan kifejezés, amely jelzi:

a)

hogy egy adott termék közösségi vagy nemzeti jogszabály alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel van ellátva; vagy

b)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási vagy érlelési eljárását, minőségét, színét, származási helyének jellegét vagy a történetéhez kapcsolódó eseményt.

(2)   A Bizottság gondoskodik a hagyományos kifejezések elismeréséről, meghatározásáról és oltalmáról.

118v. cikk

Oltalom

(1)   Egy oltalom alatt álló hagyományos kifejezés kizárólag a 118u. cikk (1) bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelelően előállított termékkel kapcsolatban használható.

A hagyományos kifejezések oltalmat élveznek a jogszerűtlen használattal szemben.

A tagállamoknak meg kell tenniük az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogszerűtlen használatának megszüntetéséhez szükséges lépéseket.

(2)   A hagyományos kifejezések a Közösség területén nem köznevesülhetnek.

Ib.   Szakasz

Címkézés és kiszerelés a borágazatban

118w. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

a)

»címkézés«: minden, egy adott terméket kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumon, feliraton, címkén, gyűrűn vagy galléron feltüntetett szó, adat, védjegy, márkanév, képi anyag vagy jelölés;

b)

»kiszerelés«: minden olyan információ, amelyet az érintett termék csomagolása révén juttatnak el a fogyasztók felé, beleértve a palackok formáját és típusát is.

118x. cikk

A horizontális szabályok alkalmazhatósága

Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a 89/104/EGK irányelv, az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló, 1989. június 14-i 89/396/EGK tanácsi irányelv (14), az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) és az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) alkalmazandó a hatályuk alá tartozó termékek címkézésére és kiszerelésére.

118y. cikk

Kötelező adatok

(1)   A Közösségben forgalmazott vagy kivitelre szánt, a XIb. melléklet 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkézése és kiszerelése a következő kötelező adatokat tartalmazza:

a)

a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a XIb. melléklettel összhangban;

b)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:

i.

az »oltalom alatt álló eredetmegjelölés« vagy »oltalom alatt álló földrajzi jelzés« kifejezés, és

ii.

az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés neve;

c)

a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;

d)

a származás feltüntetése;

e)

a palackozó, vagy pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;

f)

importbor esetében az importőr feltüntetése; és

g)

pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve azon borok esetében, amelyek címkéjén megtalálható az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az »oltalom alatt álló eredetmegjelölés« vagy az »oltalom alatt álló földrajzi jelzés« kifejezés a következő esetekben elhagyható:

a)

amennyiben a 118u. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hagyományos kifejezést feltüntetik a címkén;

b)

amennyiben a Bizottság által meghatározandó különleges körülmények esetén az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés szerepel a címkén.

118z. cikk

Választható adatok

(1)   A 118y. cikk (1) bekezdésében említett termékek címkéje és kiszerelése különösen a következő választható adatokat tartalmazhatja:

a)

évjárat;

b)

egy vagy több borszőlőfajta neve;

c)

a 118y. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említettektől eltérő borok esetében a cukortartalomra utaló kifejezések;

d)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében a 118u. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hagyományos kifejezések;

e)

a Közösség szimbóluma az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés feltüntetésével;

f)

bizonyos előállítási eljárásokra utaló kifejezések;

g)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében egy másik földrajzi egység elnevezése, amely az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb vagy nagyobb.

(2)   A 118j. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adatok használatát illetően az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok esetében:

a)

a tagállamok a tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások biztosításához törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket hoznak annak érdekében, hogy garantálják a kérdéses információk valódiságát;

b)

a tagállamok megkülönböztetéstől mentes és objektív kritériumok alapján és kellő figyelemmel a lojális verseny biztosítására a területükön megtalálható borszőlőfajtákból készült bor tekintetében elkészítik a kizárt borszőlőfajták listáját, különösen abban az esetben, ha

i.

a bor valós eredetét illetően fennáll a fogyasztók általi összetéveszthetőség veszélye amiatt, hogy az adott borszőlőfajta egy létező, oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés szerves részét képezi;

ii.

a vonatkozó ellenőrzések nem lennének költséghatékonyak azáltal, hogy az adott borszőlőfajta a tagállam szőlőültetvényeinek igen kis részét képviseli;

c)

a különböző tagállamokból származó borok házasítása nem adhat okot a borszőlőfajta vagy -fajták címkézésére, kivéve, ha az érintett tagállamok másként állapodnak meg, és biztosítják a vonatkozó tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások kivitelezhetőségét.

118za. cikk

Nyelvek

(1)   A 118y. és 118z. cikkben említett kötelező és választható adatok, amennyiben szövegként fejezik ki őket, a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén szerepelnek.

(2)   Az (1) bekezdés ellenére az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés nevének, illetve a 118u. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hagyományos kifejezésnek az oltalom szerinti nyelven vagy nyelveken kell szerepelnie.

Nem a latin ábécé szerint szövegezett, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, illetve nemzeti különleges megnevezések esetében a név a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén is feltüntethető.

118zb. cikk

Végrehajtás

A tagállamok illetékes hatóságai megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az e szakasszal nem összhangban felcímkézett, a 118y. cikk (1) bekezdésében említett termék ne kerüljön piacra, vagy onnan visszavonják azt.

12.

A II. rész II. címe I. fejezete a következő szakasszal egészül ki:

IIa.   Szakasz

Termelési szabályok a borágazatban

I.   Alszakasz

Borszőlőfajták

120a. cikk

A borszőlőfajták osztályba sorolása

(1)   A XIb. mellékletben felsorolt és a Közösségben készült termékek a (2) bekezdés szerint osztályba sorolható borszőlőfajtákból készülnek.

(2)   A tagállamoknak – a (3) bekezdésre is figyelemmel – osztályba kell sorolniuk azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön bortermelés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.

A tagállamok kizárólag az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:

a)

az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre;

b)

a következő fajták nem szerepelhetnek az osztályba sorolásban: Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont.

Amennyiben valamely borszőlőfajtát töröltek az első albekezdésben említett osztályozásból, azt a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.

(3)   Azok a tagállamok, amelyek bortermelése – a megelőző öt borászati év átlagos termelése alapján számítva – nem haladja meg az évi 50 000 hektolitert, mentesülnek a (2) bekezdésben említett osztálybasorolási kötelezettség alól.

Mindazonáltal az első albekezdésben említett tagállamokban is kizárólag a (2) bekezdés a) és b) pontjának megfelelő borszőlőfajták telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók bortermelés céljából.

(4)   A (2) bekezdés első és második albekezdésétől, valamint a (3) bekezdés második albekezdésétől eltérve, tudományos kutatási és kísérleti célból az alábbi borszőlőfajták telepítése, újratelepítése és oltása engedélyezett:

a)

a (2) bekezdésben említett tagállamok esetében az osztályba nem sorolt borszőlőfajták;

b)

a (3) bekezdésben említett tagállamok esetében a (2) bekezdés a) és b) pontjának meg nem felelő borszőlőfajták.

(5)   A (2), (3) és (4) bekezdéssel megsértésével bortermelés céljából borszőlőfajtákkal beültetett területeket is ki kell vágni.

Nem kötelező azonban az olyan területek kivágása, amelyeken a termelés kizárólag a bortermelő háztartásának fogyasztására szolgál.

(6)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy a termelők betartják-e a (2)–(5) bekezdésben foglaltakat.

II.   Alszakasz

Borászati eljárások és korlátozások

120b. cikk

Hatály

Ez az alszakasz a borágazatba tartozó termékek készítésére és forgalmazására vonatkozó engedélyezett borászati eljárásokat és korlátozásokat, valamint az említett eljárásokra és korlátozásokra vonatkozó döntéshozatali eljárást tartalmazza.

120c. cikk

Borászati eljárások és korlátozások

(1)   Kizárólag a XVa. mellékletben megállapított vagy a 120d. és 120e. cikknek megfelelően meghatározott közösségi jogszabályok alapján engedélyezett borászati eljárások alkalmazhatók a borágazatba tartozó termékeknek a Közösségben való előállítása és tárolása során.

Az első albekezdést az alábbiakra nem kell alkalmazni:

a)

szőlőlé és sűrített szőlőlé;

b)

szőlőlé készítésére szánt szőlőmust és sűrített szőlőmust.

(2)   A megfelelő erjedésnek, valamint a termék megfelelő tárolásának vagy érlelésének biztosítására kizárólag az engedélyezett borászati eljárás alkalmazható.

(3)   A borágazatba tartozó termékek előállításakor a Közösségben be kell tartani a XVb. mellékletben meghatározott vonatkozó korlátozásokat.

(4)   Az e rendelet hatálya alá tartozó olyan termékek, amelyek a Közösségben nem engedélyezett vagy adott esetben a nemzeti borászati eljárás szerint nem engedélyezett módon készültek, illetve amelyek megsértik a XVb. mellékletben meghatározott korlátozásokat, nem hozhatók forgalomba a Közösségben.

120d. cikk

A tagállamok által elfogadott szigorúbb szabályok

A tagállamok a területükön készített borokra vonatkozóan korlátozhatnak vagy kizárhatnak a közösségi jog alapján engedélyezett bizonyos borászati eljárásokat, és szigorúbb korlátozásokat írhatnak elő annak érdekében, hogy fokozottabban biztosítsák az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok, valamint a pezsgők és likőrborok alapvető jellegzetességeinek megőrzését.

A tagállamok e kizárásokról és korlátozásokról tájékoztatják a Bizottságot, amely felhívja ezekre a többi tagállam figyelmét.

120e. cikk

Borászati eljárások és korlátozások engedélyezése

(1)   A XVa. melléklet hatálya alá tartozó különös termékek alkoholtartalom-növelése, savtartalom-növelése és savtompítása céljából folytatott, az abban megállapított borászati eljárás, valamint a XVb. mellékletben felsorolt korlátozások kivételével a borágazatba tartozó termékek előállítása és tárolása tekintetében a borászati eljárások és korlátozások engedélyezéséről a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság dönt.

(2)   A tagállamok a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság által meghatározandó feltételek szerint engedélyezhetik a nem engedélyezett borászati eljárás kísérleti célú alkalmazását.

120f. cikk

Az engedélyezés kritériumai

A Bizottság valamely borászati eljárás engedélyezésekor a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban:

a)

a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) által ajánlott és közzétett borászati eljárásból, valamint a még nem engedélyezett borászati eljárás kísérleti célú alkalmazásának eredményeiből indul ki;

b)

figyelembe veszi az emberi egészség védelmét;

c)

figyelembe veszi a fogyasztóknak az elvárásaik és előképeik alapján történő megtévesztésével kapcsolatos lehetséges kockázatokat, tekintettel az ilyen kockázatok kizárására alkalmas információs eszközök elérhetőségére és felhasználhatóságára;

d)

megengedi a bor természetes és alapvető jellemzőinek megőrzését, és nem idéz elő lényeges változást az érintett termék összetételében;

e)

biztosítja a környezet megóvásának minimális elfogadható szintjét;

f)

tiszteletben tartja a XVa., illetve a XVb. mellékletben meghatározott borászati eljárásokkal és korlátozásokkal kapcsolatos általános szabályokat.

120g. cikk

Analitikai módszerek

A borágazatba tartozó termékek összetételének meghatározására szolgáló analitikai módszerek és azok a szabályok, amelyek segítségével megállapítható, hogy e termékek esetében alkalmaztak-e nem engedélyezett borászati gyakorlatot, az OIV által ajánlott és közzétett módszerek és szabályok.

Amennyiben nem léteznek az OIV által ajánlott és közzétett módszerek és szabályok, a módszereket és szabályokat a 195. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően a Bizottság fogadja el.

Az említett szabályok elfogadásáig az érintett tagállam által engedélyezett módszereket és szabályokat kell alkalmazni.”

13.

A 121. cikk a következőképpen módosul:

a)

az első bekezdés a következő pontokkal egészül ki:

„k)

az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel kapcsolatos, az Ia. szakasz I. alszakaszában említett szabályok, különösen az ebben az alszakaszban meghatározott szabályok és követelmények alkalmazásától való eltérések:

i.

az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések függőben lévő, oltalomra vonatkozó kérelmei vonatkozásában;

ii.

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bizonyos boroknak a szőlő származási helye szerinti földrajzi területhez közeli földrajzi területen történő előállítása vonatkozásában;

iii.

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bizonyos borok hagyományos borkészítési eljárásai vonatkozásában;

l)

az Ia. szakasz II. alszakaszában említett hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos szabályok különösen a következők tekintetében:

i.

az oltalom odaítélési eljárása;

ii.

az oltalom különös szintje;

m)

a címkézéssel és kiszereléssel kapcsolatos, az Ib. szakaszban említett szabályok és különösen:

i.

a szóban forgó termék származási helyére vonatkozó részletek;

ii.

a 118z. cikkben felsorolt választható adatok használati feltételei;

iii.

az évjáratnak és a borszőlőfajtának a címkén történő feltüntetésére vonatkozó, a 118z. cikk (2) bekezdése szerinti egyedi követelmények;

iv.

a 118y. cikk (2) bekezdésében említetteken kívül további olyan eltérések, amelyek szerint a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható;

v.

egy adott termék kiszerelése vonatkozásában átruházandó oltalomra vonatkozó szabályok.”;

b)

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„A borászati eljárásokkal és korlátozásokkal kapcsolatos, a IIa. szakasz II. alszakaszában és a XVa. és a XVb. mellékletben meghatározott rendelkezések végrehajtásához szükséges intézkedéseket, ha e mellékletek másként nem rendelkeznek, a Bizottság a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el.

A harmadik bekezdésben említett intézkedések különösen a következők lehetnek:

a)

azon rendelkezések, amelyek alapján az 1493/1999/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt közösségi borászati eljárások engedélyezett borászati eljárásnak minősülnek;

b)

a pezsgőkre, minőségi pezsgőkre és illatos szőlőfajtákból készült minőségi pezsgőkre vonatkozó engedélyezett borászati eljárások és korlátozások, beleértve az alkoholtartalom-növelést, a savtartalom-növelést és a savtompítást;

c)

a likőrborokra vonatkozó engedélyezett borászati eljárások és korlátozások;

d)

a XVb. melléklet C. pontjára is figyelemmel a mustok és borok keverését és házasítását szabályozó rendelkezések;

e)

amennyiben nincsenek ilyen jellegű közösségi szabályok, a borászati eljárások során alkalmazott anyagok tisztasági és azonosítási előírásai;

f)

az engedélyezett borászati eljárások alkalmazására vonatkozó adminisztratív szabályok;

g)

a 120c. cikknek meg nem felelő termékek tartására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó feltételek és az ugyanannak a cikknek a követelményei alóli esetleges kivételek, valamint az egyedi esetekben a nehézségek elkerülése céljából meghatározott szempontok;

h)

azon feltételek, amelyek alapján a tagállamok engedélyezhetik a 120c. cikken kívüli, a IIa. szakasz II. alszakaszának vagy az ezen alszakasz alkalmazására vonatkozó rendelkezéseknek meg nem felelő termékek tartását, forgalomba hozatalát és felhasználását.”

14.

A 122. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„A tagállamok a borágazat tekintetében az első bekezdés b) és c) pontjában szereplő feltételekkel megegyező feltételek mellett ismerhetnek el termelői szervezeteket amennyiben olyan alapszabályt alkalmaznak, amely megköveteli a tagjaiktól különösen a következőket:

a)

a termelői szervezet által elfogadott szabályok alkalmazása a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, az értékesítéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatban;

b)

a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása, különösen a termőterületet és a piac alakulását illetően;

c)

bírságfizetés az alapszabály szerinti kötelességek megszegéséért.

Az első bekezdés c) pontja szerinti meghatározott célokat szolgálnak a borágazatban, amelyek különösen a következőkhöz kapcsolódhatnak:

a)

technikai segítségnyújtás ösztönzése és nyújtása a környezetkímélő termesztéstechnológiai és termelési módszerek használata érdekében;

b)

a bortermelés melléktermékeinek kezelését érintő és a hulladékkezelési kezdeményezések előmozdítása, különösen a víz, a talaj és a táj minőségvédelme tekintetében, valamint a biodiverzitás megőrzése és előmozdítása;

c)

kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piaci fejleményekkel kapcsolatban;

d)

hozzájárulás a II. rész I. címe IV. fejezetének IVb. szakaszában említett támogatási programok megvalósításához.”

15.

A 123. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a bevezető szöveg, valamint az a) és b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„Az (1) bekezdésben említett eseteken kívül a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében elismerik, a borágazat tekintetében pedig elismerhetik azokat a szakmaközi szervezeteket is, amelyek:

a)

a bevezető szövegben említett ágazatok termékeinek előállításához, forgalmazásához vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak;

b)

az a) pontban említett képviselők összességének vagy egy részének kezdeményezésére jöttek létre;”

b)

a c) pont a következőképpen módosul:

i.

a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„a Közösség egy vagy több régiójában az alább felsorolt tevékenységek közül egyet, a gyümölcs- és zöldségágazatban kettőt vagy annál többet folytatnak, a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével és – az egyéb ágazatok sérelme nélkül – a borágazatban a közegészségügyre ás a fogyasztók érdekeire figyelemmel:”;

ii.

a ii. pont helyébe a következő szöveg lép:

„ii.

a gyümölcs- és zöldségágazat és a borágazat termékei forgalomba hozatala koordinációjának javítása, különösen kutatás és piacelemzés által;”

iii.

a iv. pont helyébe a következő szöveg lép:

„iv.

az előállított gyümölcs- és zöldségekben rejlő, valamint a borágazati termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása;”

iv.

a vii. és viii. pont helyébe a következő szöveg lép:

„vii.

olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalomba hozatal, illetve a borágazat tekintetében a borkészítés összes szakaszában javítható;

viii.

az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés, valamint az eredet-megjelölések, minőségi védjegyek (tanúsító védjegyek) és földrajzi árujelzők védelme és előmozdítása;”

v.

a x. pont helyébe a következő szöveg lép:

„x.

a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében a XVIa. melléklet 2. és 3. pontjában említett termesztési és forgalmazási szabályok vonatkozásában olyan szabályok meghatározása, amelyek szigorúbbak, mint a közösségi vagy nemzeti szabályok;”

vi.

a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„xi.

a borágazat tekintetében:

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor különleges jellemzőit illető tájékoztatás nyújtása,

a mérsékelt és felelős borfogyasztás előmozdítása, és a veszélyes mértékű fogyasztás mintájához kapcsolódó ártalmakról szóló tájékoztatás,

a bor promóciója mindenekelőtt harmadik országokban;”.

16.

A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

Ib.   Szakasz

A Borágazatban működő termelői és szakmaközi szervezetekkel kapcsolatos szabályok

125o. cikk

Elismerés

(1)   A tagállamok elismerhetik azokat a termelői és szakmaközi szervezeteket, amelyek elismerésre vonatkozó kérelmet nyújtottak be az érintett tagállamhoz, és a kérelem tartalmazza annak bizonyítékát, hogy a jogalany:

a)

a termelői szervezetek vonatkozásában:

i.

megfelel a 122. cikkben meghatározott követelményeknek;

ii.

rendelkezik a minimális taglétszámmal, amelyet az érintett tagállam határoz meg;

iii.

a forgalomba hozható termékekből rendelkezik az érintett tagállam által meghatározott minimális mennyiséggel a szervezet működési helyének területén;

iv.

tevékenységét hosszú távon, hatékonyan és a kínálati oldal megfelelő mértékű koncentrációjával képes végezni;

v.

tagjainak biztosítja technikai segítségnyújtás igénybevételének lehetőségét a környezetkímélő termesztéstechnológia alkalmazásához;

b)

a szakmaközi szervezetek vonatkozásában:

i.

megfelel a 123. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

ii.

az érintett terület egy vagy több régiójában folytatja tevékenységeit;

iii.

az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállításában vagy kereskedelmében jelentős részesedéssel rendelkezik;

iv.

nem vesz részt a borágazatba tartozó termékek előállításában, feldolgozásában vagy forgalomba hozatalában.

(2)   Az 1493/1999/EK rendelet alapján elismert termelői szervezetek e cikk alkalmazásában elismert termelői szervezeteknek minősülnek.

A 123. cikk (3) bekezdésében és az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő olyan szervezetek, amelyeket a tagállamok elismertek, e rendelkezések alkalmazásában elismert szakmaközi szervezeteknek minősülnek.

(3)   A 125b. cikk (2) bekezdése és a 125k. cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a borágazatban működő termelői és szakmaközi szervezetekre. Ugyanakkor:

a)

a 125b. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, illetve a 125k. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett időtartamok hossza négy hónap;

b)

a 125b. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és a 125k. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett elismerésre vonatkozó kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

c)

a 125b. cikk (2) bekezdésének c) pontjában és a 125k. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett éves jelentéseket azonban minden év március 1-jéig kell megküldeni.”

17.

A 129. cikkben a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az e rendelet alkalmazásából adódó vámnómenklatúrát, ideértve adott esetben a III. mellékletben és a XIb. mellékletben felsorolt fogalommeghatározásokat is, bele kell foglalni a közös vámtarifába.”

18.

A 130. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„ga)

bor;”.

19.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„133a. cikk

Különleges biztosíték a borágazatban

(1)   A 2009 61, a 2009 69 és a 2204 30 KN-kód alá tartozó levek és mustok esetében, amelyeknél a közös vámtarifa szerinti vám alkalmazása a termék importárától függ, ennek az árnak a tényleges összegét vagy minden egyes szállítmány megvizsgálásával, vagy behozatali átalányérték alkalmazásával kell ellenőrizni, amelyet a Bizottság az ugyanazon termékeknek a származási országban jegyzett ára alapján számít ki.

Ha a szállítmány megadott behozatali ára magasabb a behozatali átalányértéknél, amelyet – amennyiben ilyet megállapítottak – megnövelnek egy, a Bizottság által megállapított árréssel, amely az átalányértéket legfeljebb 10 %-kal lépheti túl, a behozatali átalányérték alapján meghatározott importvámmal egyenlő biztosítékot kell letétbe helyezni.

Amennyiben a szállítmány behozatali árát nem adják meg, a közös vámtarifa alkalmazása a behozatali átalányértéktől, vagy – a Bizottság által meghatározandó feltételek szerint – a vámszabályozás idevágó rendelkezéseinek alkalmazásától függ.

(2)   Amennyiben a XVb. melléklet B.5. vagy C. pontjában említett tanácsi eltéréseket importált termékekre alkalmazzák, az adott termékekért az importőröknek a kijelölt vámhatóságoknál biztosítékot kell letétbe helyezniük a termék szabad forgalomba bocsátásakor. A biztosítékot fel kell szabadítani, amennyiben az importőr olyan bizonyítékkal szolgál, amelyet elfogadnak annak a tagállamnak a vámhatóságai, ahol a szabad forgalomba bocsátásra sor kerül, és amely igazolja, hogy a mustból szőlőlevet állítottak elő, vagy a borágazaton kívül egyéb termékekben használták fel, vagy ha bort készítettek belőlük, akkor azt megfelelő módon felcímkézték.”

20.

A 141. cikk (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép:

„Kiegészítő behozatali vámot kell alkalmazni a gabona-, a rizs-, a cukor-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfi-, valamint a banánágazat egy vagy több termékének, illetve a szőlőlének és a szőlőmustnak a 135–140a. cikkben megállapított vámtételek mellett történő behozatalára azoknak a káros hatásoknak a megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek a közösségi piacot a szóban forgó termékek behozatala következtében esetleg érhetik, amennyiben:”.

21.

A III. rész II. fejezetének IV. szakasza a következő alszakasszal egészül ki:

V.   Alszakasz

A Bor behozatalára vonatkozó különös rendelkezések

158a. cikk

A bor behozatalára vonatkozó különleges követelmények

(1)   Különösen a Szerződés 300. cikke alapján aláírt megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezés hiányában – adott esetben – az e rendelet II. része II. címe I. fejezete Ia. szakaszának I. alszakaszában, valamint 113d. cikke (1) bekezdésében foglalt, az eredetmegjelölésre és a földrajzi jelzésre, illetve a címkézésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók a Közösségbe behozott, a 2009 61, 2009 69 és 2204 KN-kód alá tartozó termékekre.

(2)   A Szerződés 300. cikke alapján aláírt megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában az e cikk (1) bekezdésében említett termékeket az OIV által ajánlott és közzétett vagy a Közösség által az e rendelet és végrehajtási intézkedései alapján engedélyezett borászati gyakorlattal összhangban kell előállítani.

(3)   Az (1) bekezdésben említett termékek behozatala a következők felmutatásához kötött:

a)

egy, a termék származási országában működő és a Bizottság által közzéteendő jegyzékben feltüntetett illetékes szerv által kiállított, az (1) és (2) bekezdésben említett előírásoknak való megfelelést tanúsító igazolás;

b)

a termék származási országa által kijelölt szerv vagy hivatal részéről kiállított analitikai bizonylat, amennyiben a terméket közvetlen emberi fogyasztásra szánják.

(4)   A Bizottság elfogadja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.”

22.

A 160. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben az aktív feldolgozási szabályok zavart idéznek vagy idézhetnek elő a közösségi piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti az aktív feldolgozási szabályok alkalmazását a gabona-, a rizs-, a cukor-, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a bor-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfihús- és a mezőgazdasági eredetű etilalkohol-ágazat termékei tekintetében. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, azzal kapcsolatban a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hoz.”

23.

A 161. cikk a következő ponttal egészül ki:

„dc)

bor;”.

24.

A 174. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a passzív feldolgozási szabályok zavart idéznek vagy idézhetnek elő a közösségi piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti a passzív feldolgozási szabályok alkalmazását a gabona-, a rizs-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a bor-, a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, valamint a baromfihús-ágazat termékei tekintetében. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, azzal kapcsolatban a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hoz.”

25.

A 175. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„175. cikk

A Szerződés 81–86. cikkének alkalmazása

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Szerződés 81–86. cikkét, valamint az azok végrehajtásáról szóló rendelkezéseket kell – e rendelet 176–177. cikkére is figyelemmel – alkalmazni a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése és 82. cikke szerinti valamennyi olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállításához vagy kereskedelméhez kapcsolódik.”

26.

A 180. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„180. cikk

A Szerződés 87., 88. és 89. cikkének alkalmazása

Az 1. cikkben említett termékek előállítására és a velük való kereskedelemre a Szerződés 87., 88. és 89. cikke alkalmazandó.

Ugyanakkor a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó a tagállamok által e rendelet 44-48, 102, 102a, 103, 103a, 103b, 103e, 103ga, 104, 105, 182 és 182a cikke, II. rész I. cím, III. fejezete IVa. szakaszának III. alszakasza és II. rész I. cím, IV. fejezetének IVb. alszakasza alapján, az e rendelettel összhangban teljesített kifizetésekre. Mindazonáltal, kizárólag a 103n. cikk (4) bekezdése tekintetében a Szerződés 88. cikke nem alkalmazandó.”

(27)

A IV. rész II. fejezete a következő cikkel egészül ki:

„182a. cikk

A bor válság esetén történő lepárlásához nyújtott nemzeti támogatás

(1)   A tagállamok 2012. augusztus 1-jétől igazolt válsághelyzetben nemzeti támogatást nyújthatnak a bortermelők részére az önkéntes vagy kötelező borlepárláshoz.

(2)   Az (1) bekezdésben említett támogatás arányos és lehetővé teszi a válság kezelését.

(3)   Egy adott évben egy adott tagállamban az ilyen támogatás céljából rendelkezésre álló teljes támogatási összeg nem haladja meg az adott évre vonatkozóan a Xb. mellékletben tagállamonként meghatározott teljes rendelkezésre álló összeg 15 %-át.

(4)   Az (1) bekezdésben említett támogatást alkalmazni kívánó tagállamok kellően megindokolt értesítést juttatnak el a Bizottsághoz. A Bizottság dönt az intézkedés jóváhagyásáról és a támogatás folyósításának engedélyezéséről.

(5)   Az (1) bekezdésben említett lepárlásból származó alkoholt – a versenytorzulás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni.

(6)   A Bizottság az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat fogadhat el.”

28.

A 184. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„7.

2011. december 31-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 103p. cikkben említett promóciós intézkedés borágazatban történő végrehajtásáról;

8.

2012 végére a borágazatról, különösen a reform végrehajtása során szerzett tapasztalatok figyelembevételével.”

29.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„185a. cikk

Szőlőkataszter és jegyzék

(1)   A tagállamok szőlőkatasztert vezetnek, amely naprakész információkat tartalmaz a termelési potenciállal kapcsolatban.

(2)   Azokra a tagállamokra, amelyekben a 120a. cikk (2) bekezdése alapján osztályozható borszőlőfajtákkal betelepített terület összesen kevesebb, mint 500 hektár, az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség nem vonatkozik.

(3)   Azok a tagállamok, amelyek támogatási programjaikban a 103q. cikkel összhangban előírják a »szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására« vonatkozó intézkedést, a szőlőkataszter alapján minden év március 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a termelési potenciáljukra vonatkozó naprakésszé tett jegyzéket.

(4)   A szőlőkataszterrel és a jegyzékkel kapcsolatos részletes szabályokat a Bizottság fogadja el, különös tekintettel azoknak a termelési potenciál nyomon követésére és ellenőrzésére és a területfelmérésre való használatára.

A Bizottság 2016. január 1-jét követően bármikor határozhat úgy, hogy az (1)–(3) bekezdés már nem alkalmazandó.

185b. cikk

Kötelező bejelentések a borágazatban

(1)   A borszőlőfajtákat termesztők, a must- és bortermelők minden évben jelentést tesznek az illetékes nemzeti hatóságoknál a legutóbbi szüretből előállított mennyiségekről.

(2)   A tagállamok a borszőlővel kereskedők részére előírhatják, hogy a legutóbbi szüretből értékesített szőlőmennyiségről jelentést tegyenek.

(3)   A must- és bortermelők, valamint a kereskedők (a kiskereskedők kivételével) évente jelentést tesznek az illetékes nemzeti hatóságoknak a must- és borkészleteikről, függetlenül attól, hogy azok az adott év vagy előző évek terméséből származnak-e. A harmadik országokból importált mustokról és borokról külön kell nyilatkozni.

(4)   A Bizottság az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat fogadhat el, amelyek között szerepelhetnek különösen a tájékoztatási kötelezettség be nem tartása esetén kiszabható szankciókkal kapcsolatos szabályok.

185c. cikk

Kísérő okmányok és nyilvántartás a borágazatban

(1)   A borágazatba tartozó termékeket kizárólag hivatalosan engedélyezett kísérő okmánnyal lehet a Közösségen belül forgalomba hozni.

(2)   Azok a természetes és jogi személyek vagy személyek csoportjai, akik, illetve amelyek kereskedelmi tevékenységük során a borágazatba tartozó termékeket tartanak, különösen a termelők, a palackozók, a feldolgozók, valamint a Bizottság által meghatározandó kereskedők, nyilvántartást vezetnek az említett termékek bevételezéséről és kiadásáról.

(3)   A Bizottság az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat fogadhat el.

185d. cikk

A borágazat vonatkozásában felelős nemzeti hatóságok kijelölése

(1)   E rendelet bármely más, az illetékes nemzeti hatóságok meghatározására vonatkozó rendelkezésének sérelme nélkül, a tagállamok kijelölik azt a hatóságot vagy hatóságokat, amelyek felelősek a borágazatra vonatkozó közösségi szabályozás betartásának biztosításáért. A tagállamok kijelölik különösen azokat a laboratóriumokat, amelyek hivatalos analízis végzésére jogosultak a borágazatban. A kijelölt laboratóriumoknak meg kell felelniük a vizsgálati laboratóriumok működésére vonatkozó ISO/EIC 17025 szabványban megállapított általános kritériumoknak.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett hatóságok és laboratóriumok nevéről és címéről. A Bizottság a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül nyilvánosan is hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.”

30.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„188a. cikk

Jelentés és értékelés a borágazatban

(1)   Az 1998. augusztus 31. után végzett, a 85a. cikkben említett jogszerűtlen telepítések vonatkozásában a tagállamok minden év március 1-jéig közlik a Bizottsággal az 1998. augusztus 31. után, megfelelő telepítési jog nélkül szőlővel betelepített területek, valamint az ennek a cikknek az (1) bekezdésével összhangban kivágott ültetvények méretét.

(2)   Az 1998. szeptember 1. előtti, a 85b. cikkben említett jogszerűtlen telepítések rendezési kötelezettsége vonatkozásában a tagállamok az adott év március 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot:

a)

a megfelelő telepítési jog nélkül 1998. szeptember 1. előtt szőlővel betelepített területekről;

b)

az említett cikk (1) bekezdésének megfelelően rendezett területekről, az ugyanabban a bekezdésben előírt illetékekről, valamint az említett cikk (2) bekezdésében említett regionális telepítési jogok átlagértékéről.

A tagállamok első alkalommal 2010. március 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a 85b. cikk (4) bekezdésének első albekezdésével összhangban kivágott szőlőültetvények területéről.

Az új telepítésekre vonatkozóan a 85 g. cikk (1) bekezdésében előírt átmeneti tilalom 2015. december 31-i vége nem érinti az e bekezdésben előírt kötelezettségeket.

(3)   A II. rész I. címe III. fejezete IVa. szakaszának III. alszakaszával létrehozott kivágási program keretében benyújtott támogatás iránti kérelmek vonatkozásában a tagállamok minden év március 1-jéig értesítik a Bizottságot a régiók és a terméshozam mértéke szerint felosztott, elfogadott kérelmekről, valamint a kivágási támogatás régiónként kifizetett teljes összegéről.

Az előző borászati év tekintetében a tagállamok december 1-jéig értesítik a Bizottságot:

a)

a kivágott szőlőültetvények területéről régiónkénti és terméshozam-tartomány szerinti bontásban;

b)

a kivágási támogatás régiók szerint kifizetett teljes összegéről.

(4)   A kivágási programban a 85u. cikkel összhangban történő részvételre való jogosultság tekintetében alkalmazandó mentességek vonatkozásában azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy élnek az említett cikk (4)–(6) bekezdésében előírt lehetőségekkel, minden év augusztus 1-jéig a végrehajtandó kivágási intézkedést illetően tájékoztatják a Bizottságot:

a)

a jogosulatlannak minősített területekről;

b)

a 85u. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban jogosulatlannak történő minősítés alapjáról.

(5)   A tagállamoknak minden évben március 1-jéig – az első alkalommal 2010. március 1-jéig – be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a II. rész I. címe IV. fejezete IVb. szakaszában említett támogatási programjukban szereplő intézkedéseknek az előző pénzügyi évi végrehajtásáról szóló jelentést.

E jelentések felsorolják és bemutatják azokat az intézkedéseket, amelyekre a támogatási programok keretében közösségi támogatást nyújtottak és különösen részletesen ismertetik a 103p. cikkben említett promóciós intézkedések végrehajtását.

(6)   A tagállamoknak 2011. március 1-jéig, második alkalommal pedig 2014. március 1-jéig be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a támogatási program költségeiről és előnyeiről szóló értékelést, valamint a program hatékonyságának növelésére vonatkozó javaslataikat.

(7)   A Bizottság elfogadja az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.”

31.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„190a. cikk

A borágazatban rendelkezésre álló összegek vidékfejlesztésre történő átcsoportosítása

(1)   Az 1493/1999/EK rendelet szerinti múltbeli kiadásokon alapuló, az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, a mezőgazdasági piacok szabályozását célzó intervenciós intézkedéseket szolgáló, és a (2) bekezdésben rögzített összegek kiegészítő közösségi alapként állnak az 1698/2005/EK rendelet alapján finanszírozott vidékfejlesztési program keretében a bortermelő régiókban végrehajtandó intézkedések rendelkezésére.

(2)   Az adott naptári évben a következő összegek állnak rendelkezésre:

2009: 40 660 000 EUR,

2010: 82 110 000 millió EUR,

2011-től kezdődően: 122 610 000 millió EUR.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott összegeket a Xc. mellékletnek megfelelően kell szétosztani a tagállamok között.”

32.

A 194. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A Bizottság meghatározhatja továbbá a borágazatban a területek mérésére vonatkozó szabályokat, amelyek az e rendeletben meghatározott közösségi rendelkezéseknek egységes alkalmazását biztosítják. Ezek a szabályok különösen az ellenőrzéssel, valamint az ellenőrzések javítását szolgáló meghatározott pénzügyi eljárásokra vonatkozó szabályokkal kapcsolatosak.”

33.

A VI. rész a következő cikkel egészül ki:

„194a. cikk

Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerrel való összeegyeztethetőség

E rendelet borágazatbeli alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy a 194. cikk első és harmadik bekezdésében említett, a területekre vonatkozó közigazgatási és ellenőrző eljárások a következők tekintetében összeegyeztethetők legyenek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerrel (IIER):

a)

számítógépes adatbázis;

b)

az 1782/2003/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében említett, mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer;

c)

az adminisztratív ellenőrzések.

Az eljárásoknak nehézségek és összeütközések nélkül lehetővé kell tenniük az IIER-rel való közös működést vagy információcserét.”

34.

A 195. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság munkáját a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság (a továbbiakban: az irányítóbizottság) segíti.”

b)

A szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3)   A Bizottságot egy szabályozási bizottság is segíti.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.”

35.

A 196. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„196. cikk

Az irányítóbizottság szervezete

A 195. cikk (1) bekezdésében említett irányítóbizottság üléseinek összeállítása során figyelembe kell venni különösen annak feladatkörét, az ülésén tárgyalandó kérdés sajátosságait és a megfelelő szakértelem igénybevételének szükségességét.”

36.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„203b. cikk

Átmeneti szabályok a borágazatban

A Bizottság elfogadja az 1493/1999/EK és a 479/2008/EK rendeletben elrendelt szabályozásról az e rendeletben megállapított szabályozásra való áttérés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.”

37.

A mellékletek a következőképpen módosulnak:

a)

a III. melléklet a IIIa. résszel egészül ki, amelynek szövegét e rendelet I. melléklete tartalmazza;

b)

a szöveg a Xb., Xc., Xd. és Xe. melléklettel egészül ki, amelyek szövegét e rendelet II. melléklete tartalmazza;

c)

a szöveg a XIb. melléklettel egészül ki, amelynek szövegét e rendelet III. melléklete tartalmazza;

d)

a szöveg a XVa. és XVb. melléklettel egészül ki, amelyek szövegét e rendelet IV. melléklete tartalmazza;

e)

a XXII. melléklet a 47. ponttal egészül ki, amelynek szövegét e rendelet V. melléklete tartalmazza.

2. cikk

Az 1184/2006/EK rendelet módosítása

Az 1184/2006/EK rendelet 1. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Ez a rendelet megállapítja a Szerződés 81–86. cikkének és 88. cikke egyes rendelkezéseinek a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek – kivéve a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (17) hatálya alá tartozó termékeket – előállítására és az e termékekkel folytatott kereskedelemre való alkalmazhatóságára vonatkozó szabályokat.

3. cikk

Hatályon kívül helyezések és átmeneti folytatólagos alkalmazhatóság

(1)   A (2) bekezdésre is figyelemmel a 479/2008/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az 1234/2007/EK rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni az említett rendelet XXII. mellékletében foglalt, vonatkozó megfelelési táblázattal összhangban.

(2)   A 479/2008/EK rendelet 128. cikkének (3) bekezdését az abban szereplő intézkedések tekintetében az ott meghatározott feltételek mellett továbbra is alkalmazni kell.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. május 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. ŠEBESTA


(1)  2008. november 20-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.)

(2)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(3)  HL L 148., 2008.6.6., 1. o.

(4)  HL L 214., 2006.8.4., 7. o.

(5)  HL C 319., 2006.12.27., 1. o.

(6)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(7)  HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

(8)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.”

(9)  HL L 39., 2008.2.13., 16. o.

(10)  HL L 40., 1989.2.11., 1. o.

(11)  HL L 11., 1994.1.14., 1. o.

(12)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(13)  HL L 118., 2002.5.4., 1. o.

(14)  HL L 186., 1989.6.30., 21. o.

(15)  HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

(16)  HL L 247., 2007.9.21., 17. o.”

(17)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.”


I. MELLÉKLET

IIIa. Rész a borágazatra vonatkozó meghatározások

Szőlőtőkékkel kapcsolatos fogalmak

1.

»Kivágás«: a szőlővel betelepített területen található összes szőlőtőke teljes eltávolítása.

2.

»Telepítés«: a beoltott vagy oltatlan szőlőtőkék vagy szőlőtőkerészek szőlőtermesztés vagy oltványiskola létrehozása céljából történő végleges ültetése.

3.

»Átoltás«: egy előzőleg már beoltott szőlőtőke oltása.

Termékkel kapcsolatos fogalmak

4.

»Friss szőlő«: a szőlőnek a bor készítésére, előállítására használt érett vagy enyhén szárított gyümölcse, amelyet szokásos borászati eszközökkel lehet zúzni vagy préselni, és amelyben spontán módon beindulhat az alkoholos erjedés.

5.

»Alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust«: olyan termék,

a)

amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 12 térfogatszázalék és legfeljebb 15 térfogatszázalék;

b)

amelyet úgy nyernek, hogy legalább 8,5 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú és kizárólag a 120a. cikk (2) bekezdése alapján osztályozható borszőlőfajtákból előállított, nem erjedt szőlőmusthoz hozzáadnak:

i.

vagy szőlő eredetű semleges alkoholt, ideértve a szárított szőlő lepárlásával előállított alkoholt is, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 96 térfogatszázalék;

ii.

vagy egy a bor lepárlásából származó, nem finomított terméket, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 térfogatszázalék és legfeljebb 80 térfogatszázalék.

6.

»Szőlőlé«: olyan nem erjesztett, de erjeszthető folyékony termék, amelyet:

a)

megfelelő kezeléssel állítottak elő, hogy így változatlan állapotában fogyasztásra alkalmas legyen;

b)

friss szőlőből vagy szőlőmustból vagy visszaalakítással állítottak elő. Ha visszaalakítással állítják elő, sűrített szőlőmustból vagy sűrített szőlőléből kell előállítani.

A szőlőlé esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

7.

»Sűrített szőlőlé«: nem karamellizált szőlőlé, amelyet a szőlőlé részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a később meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 °C-os hőmérsékleten a kijelzett számadat ne legyen kisebb 50,9 ref. %-nál.

A sűrített szőlőlé esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

8.

»Borseprő«:

a)

az erjedés után, a tárolás folyamán vagy az engedélyezett kezelés után a tárolóedényekben lerakódó, bort tartalmazó üledék;

b)

az a) pontban említett termék szűréséből vagy centrifugálásából származó üledék;

c)

a tárolás folyamán vagy az engedélyezett kezelés után a szőlőmustot tartalmazó tárolóedényekben lerakódó üledék; vagy

d)

a c) pontban említett termék szűréséből vagy centrifugálásából származó üledék.

9.

»Szőlőtörköly«: az erjedt vagy nem erjedt friss szőlő préseléséből származó maradvány.

10.

»Törkölybor/pikett«: olyan termék, amelyet:

a)

a vízben áztatott, kezeletlen szőlőtörköly erjesztésével; vagy

b)

az erjesztett szőlőtörköly vízzel történő kilúgozásával nyernek.

11.

»Lepárlás céljára szeszezett bor«: olyan termék,

a)

amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 18 térfogatszázalék és legfeljebb 24 térfogatszázalék;

b)

amelyet kizárólag úgy állítanak elő, hogy egy maradékcukrot nem tartalmazó borhoz olyan, bor lepárlásából származó, nem finomított terméket adnak hozzá, amelynek maximális tényeges alkoholtartalma 86 térfogatszázalék; vagy

c)

amelynek maximális illósav-tartalma ecetsavban kifejezve 1,5 gramm/liter.

12.

»Küvé«:

a)

szőlőmust;

b)

bor; vagy

c)

szőlőmustok és/vagy különböző tulajdonságokkal rendelkező borok keveréke, amelyeket egy különös pezsgőfajta készítésére szánnak.

Alkoholtartalommal kapcsolatos fogalmak

13.

»Tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban«: annak a tiszta alkoholnak a térfogata, amely 20 °C-os hőmérsékleten a termék 100 térfogategységében található.

14.

»Térfogatban számított potenciális alkoholtartalom«: annak a tiszta alkoholnak a térfogata 20 °C-os hőmérsékleten, amely a termék 100 térfogategységében található cukor e hőmérsékleten lezajló teljes erjedésével keletkezhetne.

15.

»Összes alkoholtartalom térfogatszázalékban«: a tényleges és a lehetséges alkoholtartalom összege.

16.

»Természetes alkoholtartalom térfogatszázalékban«: egy termék alkoholtartalom-növelés előtti összes alkoholtartalma térfogatszázalékban.

17.

»Tényleges alkoholtartalom tömegszázalékban«: 100 kg termékben levő tiszta alkohol mennyisége kilogrammban.

18.

»Tömegben számított potenciális alkoholtartalom«: 100 kilogramm termékben található cukor teljes erjedésével készíthető tiszta alkohol mennyisége kilogrammban.

19.

»Tömegben számított összes alkoholtartalom«: a tényleges és a lehetséges alkoholtartalom összege.”


II. MELLÉKLET

Xb. MELLÉKLET

A TÁMOGATÁSI PROGRAMOK KÖLTSÉGVETÉSE (A 103N. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT)

(1000 EUR-ban)

Költségvetési év

2009

2010

2011

2012

2013

2014-től kezdődően

BG

15 608

21 234

22 022

27 077

26 742

26 762

CZ

2 979

4 076

4 217

5 217

5 151

5 155

DE

22 891

30 963

32 190

39 341

38 867

38 895

EL

14 286

19 167

19 840

24 237

23 945

23 963

ES

213 820

284 219

279 038

358 000

352 774

353 081

FR

171 909

226 814

224 055

284 299

280 311

280 545

IT (1)

238 223

298 263

294 135

341 174

336 736

336 997

CY

2 749

3 704

3 801

4 689

4 643

4 646

LT

30

37

45

45

45

45

LU

344

467

485

595

587

588

HU

16 816

23 014

23 809

29 455

29 081

29 103

MT

232

318

329

407

401

402

AT

8 038

10 888

11 313

13 846

13 678

13 688

PT

37 802

51 627

53 457

65 989

65 160

65 208

RO

42 100

42 100

42 100

42 100

42 100

42 100

SI

3 522

3 770

3 937

5 119

5 041

5 045

SK

2 938

4 022

4 160

5 147

5 082

5 085

UK

0

61

67

124

120

120

Xc. MELLÉKLET

A VIDÉKFEJLESZTÉS KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATA (A 190A. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT)

(1000 EUR-ban)

Költségvetési év

2009

2010

2011-től kezdődően

BG

CZ

DE

EL

ES

15 491

30 950

46 441

FR

11 849

23 663

35 512

IT

13 160

26 287

39 447

CY

LT

LU

HU

MT

AT

PT

RO

SI

1 050

1 050

SK

UK

160

160

160

Xd. MELLÉKLET

A KIVÁGÁSI PROGRAM KÖLTSÉGVETÉSE

A 85s. cikk (3) bekezdésében említett kivágási programra rendelkezésre álló költségvetés a következő:

a)

a 2008/2009-es borászati évre (2009-es költségvetési év): 464 000 000 EUR;

b)

a 2009/2010-es borászati évre (2010-es költségvetési év): 334 000 000 EUR;

c)

a 2010/2011-es borászati évre (2011-es költségvetési év): 276 000 000 EUR.

Xe. MELLÉKLET

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL A KIVÁGÁSI PROGRAMRA JOGOSULATLANNAK MINŐSÍTHETŐ TERÜLETEK (A 85U. CIKK (1), (2) ÉS (5) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT)

(hektárban)

Tagállam

Szőlővel betelepített összterület

a 85u. cikk (5) bekezdésében említett területek

BG

135 760

4 073

CZ

19 081

572

DE

102 432

3 073

EL

69 907

2 097

ES

1 099 765

32 993

FR

879 859

26 396

IT

730 439

21 913

CY

15 023

451

LU

1 299

39

HU

85 260

2 558

MT

910

27

AT

50 681

1 520

PT

238 831

7 165

RO

178 101

5 343

SI

16 704

501

SK

21 531

646


(1)  Az 1782/2003/EK rendelet VIII. mellékletében szereplő, Olaszországra vonatkozóan a 2009. és 2010. év tekintetében megállapított nemzeti felső határok 20 millió EUR-ral csökkennek, és ezeket az összegeket a 2008., 2009., 2010. és 2011. év vonatkozásában belefoglalták Olaszország költségvetési összegeibe, az e táblázatban meghatározottak szerint.


III MELLÉKLET

„XIb. MELLÉKLET

A SZŐLŐBŐL KÉSZÜLT TERMÉKEK KATEGÓRIÁI

1.   Bor

A bor a kizárólag zúzott vagy nem zúzott friss szőlő vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjedése által nyert termék.

A bor:

a)

tényleges alkoholtartalma – függetlenül attól, hogy sor került-e a XVa. melléklet B. pontjában felsorolt eljárások alkalmazására vagy sem – nem kisebb 8,5 térfogatszázaléknál, amennyiben a bort kizárólag az e melléklet függelékében említett A. vagy a B. szőlőtermő övezetekben szüretelt szőlőből állították elő, más szőlőtermő övezetekben pedig nem kisebb 9 térfogatszázaléknál;

b)

tényleges alkoholtartalma – eltérve az egyébként alkalmazandó minimális tényleges alkoholtartalomtól, amennyiben oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, függetlenül attól, hogy sor került-e a XVa. melléklet B. pontjában meghatározott eljárások alkalmazására vagy sem – legalább 4,5 térfogatszázalék;

c)

összes alkoholtartalma nem nagyobb 15 térfogatszázaléknál. Ugyanakkor, ettől eltérően:

a Közösség területén található bizonyos szőlőtermő területekről származó, a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által meghatározandó olyan borok esetében, amelyeket alkoholtartalom-növelés nélkül állítanak elő, az összes alkoholtartalom felső határa elérheti a 20 térfogatszázalékot,

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező, alkoholtartalom-növelés nélkül előállított borok esetében az összes alkoholtartalom felső határa meghaladhatja a 15 térfogatszázalékot;

d)

a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által elfogadott esetleges eltérésektől eltekintve, összes savtartalma (borkősavban kifejezve) nem kisebb, mint 3,5 gramm/liter vagy 46,6 milliekvivalens/liter.

A »retsina« olyan bor, amelyet kizárólag Görögország földrajzi területén állítanak elő az Aleppo fenyőfa gyantájával kezelt szőlőmust felhasználásával. Az Aleppo fenyőfa gyantájának használata kizárólag a »retsina« nevű bor készítésére megengedett, Görögország vonatkozó rendelkezéseiben megállapított feltételek szerint.

A b) ponttól eltérve, a »tokaji eszencia« és a »Tokajská esencia« bornak minősül.

2.   Még erjedésben lévő újbor

A még erjedésben levő újbor olyan termék, amelynek alkoholos erjedése még nem ment teljesen végbe, és amelyet még nem fejtettek le a seprőjéről.

3.   Likőrbor

A likőrbor olyan termék,

a)

amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék és legfeljebb 22 térfogatszázalék;

b)

amelynek összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék, kivéve bizonyos eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokat, amelyek listáját a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság állítja össze;

c)

amelyet az alábbiakból állítanak elő:

részben erjedt szőlőmustból,

borból,

az előbbi termékek vegyítéséből, vagy

szőlőmustból vagy annak borral való vegyítéséből, amennyiben a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által meghatározandó, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokról van szó;

d)

amelynek eredeti természetes alkoholtartalma nem kevesebb 12 térfogatszázaléknál, kivéve az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokat, amelyek jegyzékét a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság állítja össze;

e)

amelyhez hozzáadtak a következők közül

i.

egyet vagy többet együttesen:

szőlő eredetű semleges alkohol, ideértve a szárított szőlő lepárlásával előállított alkoholt is, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 96 térfogatszázalék,

borból vagy szárított szőlőből előállított párlat, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 52 térfogatszázalék és maximum 86 térfogatszázalék;

ii.

adott esetben a következő termék(ek)kel együtt:

sűrített szőlőmust,

az e) pont i. alpontjában említett termékek egyikének és a c) pont első és negyedik francia bekezdésében említett szőlőmustnak a keveréke;

f)

amelyekhez, az e) ponttól eltérve, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott likőrborok esetében, amelyek jegyzékét a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság állítja össze, hozzáadták:

i.

az e) pont i. alpontjában felsorolt termékeket egyedül vagy együttesen; vagy

ii.

a következő termékek közül egyet vagy többet:

borból vagy száraz szőlőből előállított alkohol, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 95 térfogatszázalék és legfeljebb 96 térfogatszázalék,

borpárlat vagy törkölypárlat, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 térfogatszázalék és legfeljebb 86 térfogatszázalék,

szárított szőlőből készített párlat, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 térfogatszázalék és legfeljebb 94,5 térfogatszázalék; és

iii.

adott esetben egy vagy több terméket az alábbiak közül:

szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust,

közvetlen hőhatással készített sűrített szőlőmust, amely – e művelet kivételével – megfelel a sűrített szőlőmust fogalommeghatározásának,

sűrített szőlőmust,

az f) pont ii. alpontjában felsorolt termékek egyikének és a c) pont első és negyedik francia bekezdésében említett szőlőmustnak a keveréke.

4.   Pezsgő

A pezsgő olyan termék,

a)

amelyet első vagy második alkoholos erjesztéssel nyernek

friss szőlőből,

szőlőmustból, vagy

borból;

b)

amelyből a tárolóedény kinyitásakor kizárólag az erjedésből származó szén-dioxid szabadul fel;

c)

amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt; és

d)

amely esetében az előállítására szánt küvék összes alkoholtartalma nem lehet kisebb, mint 8,5 térfogatszázalék.

5.   Minőségi pezsgő

A minőségi pezsgő olyan termék,

a)

amelyet első vagy második alkoholos erjesztéssel nyernek

friss szőlőből,

szőlőmustból, vagy

borból;

b)

amelyből a tárolóedény kinyitásakor kizárólag az erjedésből származó szén-dioxid szabadul fel;

c)

amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3,5 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt; és

d)

amely esetében az előállítására szánt küvék összes alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék.

6.   Illatos minőségi pezsgő

Az illatos minőségi pezsgő olyan minőségi pezsgő:

a)

amelyet kizárólag a küvé összeállításakor, a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által összeállítandó listán szereplő különleges borszőlőfajtákból nyert szőlőmustból vagy erjedésben lévő szőlőmustból állítanak elő. A küvé összeállításakor borok felhasználásával, hagyományos módon előállított, illatos szőlőfajtákból készült pezsgőborokat a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság határozza meg;

b)

amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt;

c)

amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 6 térfogatszázalék; és

d)

amelynek összes alkoholtartalma legalább 10 térfogatszázalék.

Az egyéb, kiegészítő jellemzőkre, valamint az előállítás és a forgalomba hozatal feltételeire vonatkozó különös szabályokat a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság fogadja el.

7.   Szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor

A szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor olyan termék,

a)

amelyet oltalom alatt álló eredetmegnevezéssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező borból nyernek;

b)

amelyből a tárolóedény kinyitásakor szén-dioxid szabadul fel, amely teljesen vagy részben e gáz hozzáadásából származik; és

c)

amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt.

8.   Gyöngyözőbor

A gyöngyözőbor olyan termék,

a)

amelyet borból nyernek, feltéve, hogy annak összes alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék;

b)

amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 7 térfogatszázalék;

c)

amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva minimum 1 bar és maximum 2,5 bar túlnyomás uralkodik a benne oldott endogén szén-dioxid jelenléte miatt; és

d)

amelyet 60 literes vagy annál kisebb térfogatú tárolóedényekbe töltenek le.

9.   Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor

A szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőbor olyan termék,

a)

amelyet borból nyernek;

b)

amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 7 térfogatszázalék és összes alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék;

c)

amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva minimum 1 bar és maximum 2,5 bar túlnyomás uralkodik a teljes mértékben vagy részben hozzáadott oldott szén-dioxid jelenléte miatt; és

d)

amelyet 60 literes vagy annál kisebb térfogatú tárolóedényekbe töltenek le.

10.   Szőlőmust

A szőlőmust a friss szőlőből természetes úton vagy fizikai eljárások révén nyert folyékony termék. A szőlőmust megengedett tényleges alkoholtartalma legfeljebb 1 térfogatszázalék.

11.   Részben erjedt szőlőmust

Az erjedésben lévő szőlőmust a szőlőmust erjedése által nyert termék, amelynek tényleges alkoholtartalma nagyobb 1 térfogatszázaléknál, de kisebb a termék összes alkoholtartalmának háromötödénél.

12.   Szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust

A szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust szárított szőlőből nyert szőlőmust részleges erjesztésével készített termék, amelynek erjedés előtti teljes cukortartalma legalább 272 gramm/liter, és amelynek természetes és tényleges alkoholtartalma nem lehet 8 térfogatszázaléknál kisebb. Azonban egyes, a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által meghatározandó borok, amelyek teljesítik ezeket a feltételeket, nem tekinthetők szárított szőlőből nyert erjedésben lévő szőlőmustnak.

13.   Sűrített szőlőmust

A sűrített szőlőmust olyan karamellizálatlan szőlőmust, amelyet szőlőmust részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a 120g. cikkel összhangban meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 °C-os hőmérsékleten kijelzett számadat ne legyen kisebb 50,9 ref. %-nál.

A sűrített szőlőmust esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

14.   Finomított szőlőmustsűrítmény

A finomított szőlőmustsűrítmény olyan folyékony, karamellizálatlan termék,

a)

amelyet a szőlőmust részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a 120g. cikkel összhangban meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 °C-os hőmérsékleten kijelzett számadat ne legyen kisebb 61,7 ref. %-nál;

b)

amelyet a savtalanítás és a cukortól eltérő egyéb összetevők eltávolítása céljából engedélyezett módszerekkel kezeltek;

c)

amely a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

pH-értéke 25 Brix-en nem nagyobb 5-nél,

abszorbanciája 425 nanométeren, 1 centiméteres vastagságon, 25 Brix-en sűrített szőlőmustnál nem több mint 0,100,

egy bizonyos – külön meghatározandó – analitikai módszerrel nem érzékelhető szacharóztartalommal rendelkezik,

Folin–Ciocalteu-indexe nem nagyobb 6,00-nál 25 Brixen,

titrálható savtartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 15 milliekvivalens,

kén-dioxid-tartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 25 milligramm,

összes kationtartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 8 milliekvivalens,

25 Brixen és 20 °C-os hőmérsékleten vezetőképessége nem nagyobb, mint 120 mikro-Siemens/centiméter,

furforoltartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem több mint 25 milligramm,

mezoinozitol jelenléte jellemzi.

A finomított szőlőmustsűrítmény esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

15.   Szárított szőlőből készült bor

A szárított szőlőből készült bor az a termék,

a)

amelyet alkoholtartalom-növelés nélkül, részleges vízelvonás céljából napon vagy árnyékon hagyott szőlőből állítanak elő;

b)

amelynek összes alkoholtartalma minimum 16 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma minimum 9 térfogatszázalék; és

c)

amelynek természetes alkoholtartalma minimum 16 térfogatszázalék (vagy 272 gramm cukor literenként).

16.   Túlérett szőlőből készült bor

A túlérett szőlőből készült bor az a termék,

a)

amelyet alkohol hozzáadása nélkül állítanak elő;

b)

amelynek természetes alkoholtartalma nagyobb 15 térfogatszázaléknál; és

c)

amelynek összes alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma legalább 12 térfogatszázalék.

A tagállamok e termékre érlelési időtartamot írhatnak elő.

17.   Borecet

A borecet olyan ecet,

a)

amelyet kizárólag a bor ecetsavas erjedése által nyernek; és

b)

amelynek összes savtartalma – ecetsavban kifejezve – legalább 60 gramm/liter.

A XIb. Melléklet Függeléke

Szolotermo övezetek

A szőlőtermő övezetek a következők:

1.

Az A. szőlőtermő övezet magában foglalja

a)   Németországban: a 2. pont a) alpontjába nem tartozó szőlőfajtákkal betelepített területeket;

b)   Luxemburgban: a luxemburgi borvidéket;

c)   Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Írországban, Lengyelországban és Svédországban: ezeknek az országoknak a szőlőtermő területeit;

d)   a Cseh Köztársaságban: a Čechy bortermelő vidéket.

2.

A B. szőlőtermő övezet magában foglalja

a)   Németországban: a Baden régióhoz tartozó, szőlővel betelepített területeket;

b)   Franciaországban: az e mellékletben nem említett megyékben, valamint a következő megyékben található, szőlővel betelepített területeket:

—   Elzászban: Bas-Rhin, Haut-Rhin,

—   Lotharingiában: Meurthe-et-Moselle, Meuse, Moselle, Vosges,

—   Champagne-ban: Aisne, Aube, Marne, Haute-Marne, Seine-et-Marne,

—   a Jurában: Ain, Doubs, Jura, Haute-Saône,

—   Savoie-ban: Savoie, Haute-Savoie, Isère (Commune de Chapareillan),

—   a Loire völgyében: Cher, Deux-Sèvres, Indre, Indre-et-Loire, Loir-et-Cher, Loire-Atlantique, Loiret, Maine-et-Loire, Sarthe, Vendée, Vienne, valamint a Nièvre megyei Cosne-sur-Loire járás szőlővel betelepített területeit;

c)   Ausztriában: az ausztriai szőlőtermő területeket;

d)   a Cseh Köztársaságban: Moravia régió bortermelő vidéke és azok a szőlővel betelepített területek, amelyek nem szerepelnek az (1) bekezdés d) pontjában;

e)   Szlovákiában: a következő régiókban található szőlőtermő területeket: Malokarpatská vinohradnícka oblasť, Južnoslovenská vinohradnícka oblasť, Nitrianska vinohradnícka oblasť, Stredoslovenská vinohradnícka oblasť a Východoslovenská vinohradnícka oblasť és a 3. bekezdés f) pontjában nem szereplő szőlőtermő területek;

f)   Szlovéniában: a következő régiók szőlővel betelepített területeit:

—   a Podravje régióban: Štajerska Slovenija, Prekmurje,

—   a Posavje régióban: Bizeljsko Sremič, Dolenjska és Bela krajina, és azok a szőlővel betelepített területek, amelyek nem szerepelnek a 4. bekezdés d) pontjában;

g)   Romániában: a Podișul Transilvaniei területet.

3.

A C. I. szőlőtermő övezet magában foglalja:

a)

Franciaországban:

a következő megyék szőlővel betelepített területeit: Allier, Alpes-de-Haute-Provence, Hautes-Alpes, Alpes-Maritimes, Ariège, Aveyron, Cantal, Charente, Charente-Maritime, Corrèze, Côte-d’Or, Dordogne, Haute-Garonne, Gers, Gironde, Isère (a Chapareillan település kivételével), Landes, Loire, Haute-Loire, Lot, Lot-et-Garonne, Lozère, Nièvre, (a Cosne-sur-Loire járás kivételével), Puy-de-Dôme, Pyrénées-Atlantiques, Hautes- Pyrénées, Rhône, Saône-et-Loire, Tarn, Tarn-et-Garonne, Haute-Vienne, Yonne,

a Drôme megyei Valence és Die járásban (a Dieulefit, Loriol, Marsanne és Montélimar kanton kivételével),

Ardèche megyében Tournon járásban az Antraigues, Burzet, Coucouron, Montpezat-sous-Bauzon, Privas, Saint-Etienne de Lugdarès, Saint-Pierreville, Valgorge és la Voulte-sur-Rhône kantonban;

b)

Olaszországban a Valle d’Aosta régióban, valamint a Sondrio, Bolzano, Trento és Belluno tartományban található, szőlővel betelepített területeket;

c)

Spanyolországban az A Coruña, Asturias, Cantabria, Guipúzcoa és Vizcaya tartományban található, szőlővel betelepített területeket;

d)

Portugáliában a Norte régiónak abban a részében található szőlőtermő területeket, amely megfelel a »Vinho Verde«-ként megjelölt bortermőhelynek, valamint a »Região viticola da Extremadura«-hoz tartozó »Concelhos de Bombarral, Lourinhã, Mafra, e Torres Vedras« szőlőtermő területeket (a »Freguesias da Carvoeira e Dois Portos« kivételével);

e)

Magyarországon az összes szőlőtermő területet;

f)

Szlovákiában a Tokajská Vvinohradnícka oblasť területén található, szőlővel betelepített területeket;

g)

Romániában azokat a szőlőtermő területeket, amelyek nem tartoznak a 2. pont g) alpontja vagy a 4. pont f) alpontja alá.

4.

A C. II. szőlőtermő övezet magában foglalja

a)

Franciaországban:

a következő megyék szőlővel betelepített területeit: Aude, Bouches-du-Rhône, Gard, Hérault, Pyrénées-Orientales (az Olette és Arles-sur-Tech kanton kivételével), Vaucluse,

Var megye egy részében, amely a déli részen határos Evenos, Le Beausset, Solliès-Toucas, Cuers, Puget-Ville, Collobrières, La Garde-Freinet, Plan-de-la-Tour és Sainte-Maxime település északi határával,

Nyons járásban, illetve a Drôme megyei Loriol-sur-Drôme kantonban,

Ardèche megyének a 3. pont a) alpontjában fel nem sorolt részeiben;

b)

Olaszországban a következő régiók szőlővel betelepített területeit: Abruzzo, Campania, Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia, Sondrio tartomány kivételével, Marche, Molise, Piemont, Toszkána, Umbria Veneto, Belluno tartomány kivételével, beleértve az ezekhez a régiókhoz tartozó szigeteket is, mint például Elba és a Toszkán szigetcsoport többi szigete, a Ponziane szigetek, Capri és Ischia;

c)

Spanyolországban a következő tartományok szőlővel betelepített területeit:

Lugo, Orense, Pontevedra,

Ávila (kivéve azokat a településeket, amelyek megfelelnek a cebrerosi »comarca«-ként megjelölt bornak), Burgos, León, Palencia, Salamanca, Segovia, Soria, Valladolid, Zamora,

La Rioja,

Álava,

Navarra,

Huesca,

Barcelona, Gerona, Lérida,

Zaragoza tartománynak abban a részében, amely az Ebro folyótól északra fekszik,

Tarragona tartománynak azokon a településein, amelyek a Penedés eredetmegjelöléshez tartoznak,

Tarragona tartománynak abban a részében, amelyhez a Conca de Barbera-i »comarca«-ként megjelölt bor tartozik;

d)

Szlovéniában a következő régiók szőlővel betelepített területeit: Brda vagy Goriška Brda, Vipavska dolina vagy Vipava, Kras és Slovenska Istra;

e)

Bulgáriában a következő régiók szőlővel betelepített területeit: Dunavszka Ravnina (Дунавска равнина), Csernomorszki Rajon (Черноморски район), Rozova Dolina (Розова долина);

f)

Romániában a következő régiók szőlővel betelepített területeit: Dealurile Buzăului, Dealu Mare, Severinului és Plaiurile Drâncei, Colinele Dobrogei, Terasele Dunării, a déli borvidéket, beleértve a homokos és egyéb kedvező talajú területeket.

5.

A C. III. a) szőlőtermő övezet magában foglalja

a)

Görögországban a következő nomoik szőlővel betelepített területeit: Florina, Imathia, Kilkis, Grevena, Larisa, Ioannina, Levkas, Akhaia, Messinia, Arkadia, Korinthia, Iraklio, Khania, Rethimni, Samos, Lasithi, valamint Thira szigete (Santorini);

b)

Cipruson a 600 métert meghaladó tengerszint feletti magasságon található szőlőtermő területeket;

c)

Bulgáriában azokat a szőlőtermő területeket, amelyek nem tartoznak a 4. pont e) alpontjába.

6.

A C III. b) szőlőtermő övezet magában foglalja

a)

Franciaországban:

a Korzika megyéiben található, szőlővel betelepített területeket,

Var megyében a tenger és a (szintén idetartozó) Evenos, Le Beausset, Solliès-Toucas, Cuers, Puget-Ville, Collobrières, La Garde-Freinet, Plan-de-la-Tour és Sainte-Maxime település által határolt vonal között,

az Olette és az Arles-sur-Tech kantonban a Pyrénées-Orientales megyében;

b)

Olaszországban a következő régiók szőlővel betelepített területeit: Calabria, Basilicata, Apulia, Szardínia és Szicília, beleértve az ezekhez a régiókhoz tartozó szigeteket is, mint például Pantelleria és a Lipari-, Egadi- és a Pelagiai-szigetek;

c)

Görögországban az 5. pont a) alpontjában fel nem sorolt, szőlővel betelepített területeket;

d)

Spanyolországban: a 3. pont c) alpontjában vagy a 4. pont c) alpontjában fel nem sorolt, szőlővel betelepített területeket;

e)

Portugáliában a 3. pont d) alpontjában fel nem sorolt régiókban található, szőlővel betelepített területeket;

f)

Cipruson a 600 métert nem meghaladó tengerszint feletti magasságon található, szőlővel betelepített területeket;

g)

Máltán a szőlővel betelepített területeket.

7.

Az e mellékletben említett közigazgatási egységek által lefedett területek körülhatárolása az 1981. december 15-én hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint történt, illetve Spanyolország esetében az 1986. március 1-jén hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint, Portugália esetében pedig az 1998. március 1-jén hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint.


IV. MELLÉKLET

XVa. MELLÉKLET

ALKOHOLTARTALOM-NÖVELÉS, SAVTARTALOM-NÖVELÉS ÉS SAVTOMPÍTÁS BIZONYOS SZŐLŐTERMŐ ÖVEZETEKBEN

A.   Az alkoholtartalom-növelés korlátai

1.

Amennyiben a Közösség bizonyos, a XIb. melléklet függelékében említett szőlőtermelő övezeteiben az éghajlati feltételek szükségessé teszik, az érintett tagállamok megengedhetik a friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, illetve a még erjedésben levő újbor és a 120a. cikk (2) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajtákból előállított borok térfogatszázalékban számított természetes alkoholtartalmának növelését.

2.

A természetes alkoholtartalom növelése a B. pontban említett borászati gyakorlatokkal történik és nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)

3 térfogatszázalék a XIb. melléklet függelékében említett A. szőlőtermő övezetben;

b)

2 térfogatszázalék a XIb. melléklet függelékében említett B. szőlőtermő övezetben;

c)

1,5 térfogatszázalék a XIb. melléklet függelékében említett C. szőlőtermő övezetben.

3.

A rendkívül kedvezőtlen időjárású években a tagállamok kérhetik, hogy a (2) bekezdésben megállapított határérték(ek)et 0,5 %-kal emeljék. E kérése adott válaszként a Bizottságnak minél hamarabb be kell nyújtania a jogalkotási intézkedés tervezetét a 195. cikk (1) bekezdésében előírt irányítóbizottságnak. A Bizottság törekszik határozatát a kérelem benyújtását követő négy héten belül meghozni.

B.   Az alkoholtartalom-növelés eljárásai

(1)

Az A. pontban említett térfogatban számított természetes alkoholtartalom-növelés csak a következők szerint hajtható végre:

a)

friss szőlő, részben erjedt szőlőmust, illetve még erjedésben levő újbor esetében szacharóz, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával;

b)

szőlőmust esetében szacharóz, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával, vagy részleges sűrítéssel, beleértve a fordított ozmózist;

c)

a bor esetében hűtéssel történő részleges sűrítéssel.

(2)

Az (1) bekezdésben említett eljárások kölcsönösen kizárják egymást, amennyiben a bor vagy a szőlőmust alkoholtartalmát sűrített szőlőmusttal vagy finomított szőlőmustsűrítménnyel növelik, és a 103y. cikk alapján támogatást fizettek.

(3)

A szacharóz (1) bekezdés a) és b) alpontjában említett hozzáadása csak száraz cukrozással végezhető és csak az alábbi övezetekben alkalmazható:

a)

a XIb. melléklet függelékében említett A. szőlőtermő övezet;

b)

a XIb. melléklet függelékében említett B. szőlőtermő övezet;

c)

a XIb. melléklet függelékében említett C. szőlőtermő övezet, kivéve az Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Cipruson lévő szőlőültetvényeket, és az alábbi fellebbviteli bíróságok joghatósága alá tartozó franciaországi megyékben lévő szőlőültetvényeket:

Aix-en-Provence,

Nîmes,

Montpellier,

Toulouse,

Agen,

Pau,

Bordeaux,

Bastia.

A francia nemzeti hatóságok azonban a fent említett francia megyékben kivételesen engedélyezhetik a száraz cukorral történő alkoholtartalom-növelést. Franciaországnak haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot az ilyen engedélyekről.

4.

A sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadása nem eredményezheti a friss zúzott szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy még erjedésben levő újbor eredeti térfogatának a XIb. melléklet függelékében említett A. szőlőtermő övezetben 11 %-nál, a B. szőlőtermő övezetben 8 %-nál és a C. szőlőtermő övezetekben pedig 6,5 %-nál nagyobb mértékű növekedését.

5.

Az 1. pontban említett eljárásoknak alávetett szőlőmust vagy bor sűrítése:

a)

nem eredményezheti a termék eredeti térfogatának 20 %-nál nagyobb mértékű csökkenését;

b)

az A. pont 2. pontjának c) alpontjától eltérve nem eredményezheti a termék természetes alkoholtartalmának 2 térfogatszázalékot meghaladó növekedését.

6.

Az 1. és az 5. pontban említett eljárások a friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, a még erjedésben lévő újbor és a bor teljes alkoholtartalmát nem növelhetik:

a)

a XIb. melléklet függelékében említett A. szőlőtermő övezetben több, mint 11,5 térfogatszázalékra;

b)

a XIb. melléklet függelékében említett B. szőlőtermő övezetben több, mint 12 térfogatszázalékra;

c)

a XIb. melléklet függelékében említett C. I. szőlőtermő övezetben több, mint 12,5 térfogatszázalékra;

d)

a XIb. melléklet függelékében említett C. II. szőlőtermő övezetben több, mint 13 térfogatszázalékra; és

e)

a XIb. melléklet függelékében említett C. III. szőlőtermő övezetben több, mint 13,5 térfogatszázalékra.

7.

A 6. ponttól eltérve a tagállamok

a)

a vörösbor esetében a 6. pontban említett termékek összes alkoholtartalmának felső határát 12 térfogatszázalékra emelhetik a XIb. melléklet függelékében említett A. szőlőtermő övezetben, illetve 12,5 térfogatszázalékra a XIb. melléklet függelékében említett B. szőlőtermő övezetben;

b)

a 6. pontban említett termékek térfogatban számított összes alkoholtartalmát eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében a tagállamok által meghatározandó szintre emelhetik.

C.   Savtartalom-növelés és savtompítás

1.

A friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, a még erjedésben levő újbor, valamint a bor alávethető

a)

savtompításnak a XIb. melléklet függelékében említett A., B. és C. I. szőlőtermő övezetben;

b)

savtartalom-növelésnek és savtompításnak a XIb. melléklet függelékében említett C. I., C. II. és C. III. a) szőlőtermő övezetben, a 7. bekezdés előírásainak sérelme nélkül; vagy

c)

savtartalom-növelésnek a XIb. melléklet függelékében említett C. III. b) szőlőtermő övezetben.

2.

Az 1. pontban említett, a bortól eltérő egyéb termékek savtartalmának növelése csak 1,50 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 20 milliekvivalensig történhet.

3.

A borok savtartalmának növelése csak 2,50 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 33,3 milliekvivalensig történhet.

4.

A borok savtompítása csak 1 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 13,3 milliekvivalensig történhet.

5.

A sűrítésre szánt szőlőmust savtartalma részlegesen tompítható.

6.

Az (1) bekezdés ellenére a rendkívüli időjárási körülmények által jellemzett években a tagállamok engedélyezhetik az (1) bekezdésben említett termékek savtartalmának növelését a XIb. melléklet függelékében említett A. és B. szőlőtermő övezetekben, a 2. és 3. pontban említett feltételek szerint.

7.

Az ugyanazon termék savtartalom-növelése és alkoholtartalom-növelése – kivéve a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által esetenként meghatározandó eltéréseket –, illetve savtartalom-növelése és savtompítása egymást kölcsönösen kizáró eljárások.

D.   Eljárások

1.

A B. és a C. pontban említett eljárások – a borok savtartalom-növelésének és savtompításának kivételével – csak akkor engedélyezettek, ha ezeket a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által meghatározandó feltételek szerint akkor végzik, amikor a friss szőlőt, szőlőmustot, részben erjedt szőlőmustot vagy még erjedésben levő újbort borrá vagy az (1) cikk (1) bekezdésének l) pontjában említett egyéb, a pezsgőtől és a szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbortól eltérő, közvetlen emberi fogyasztásra szánt itallá alakítják abban a szőlőtermő övezetben, ahol a felhasznált friss szőlőt szüretelték.

2.

A borok sűrítését abban a szőlőtermő övezetben kell végezni, ahol a felhasznált friss szőlőt szüretelték.

3.

A borok savtartalmának növelésére és savtompítására csak abban a bortermelő gazdaságban és szőlőtermő övezetben kerülhet sor, ahol a szóban forgó bor készítéséhez felhasznált szőlőt szüretelték.

4.

Az 1., 2. és 3. pontban említett kezelésekről tájékoztatni kell az illetékes hatóságokat. Ugyanez vonatkozik a természetes vagy jogi személyek, illetve személyek csoportjai, különösen a termelők, palackozók, feldolgozók és a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által meghatározandó kereskedők által szakmájuk gyakorlása során a friss szőlővel, szőlőmusttal, részben erjedt szőlőmusttal vagy hordós borral azonos időben és azonos helyen tárolt sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény vagy szacharóz mennyiségére vonatkozóan. Az e mennyiségekről való tájékoztatás azonban helyettesíthető a bejövő árukra és a készlet felhasználására vonatkozó nyilvántartásba való bejegyzéssel.

5.

A B. és C. pontban említett eljárások mindegyikét fel kell tüntetni a 185c. cikkben előírt kísérő okmányon, amelynek kíséretében a kezelésen átesett termékek forgalomba kerülnek.

6.

Ezek a kezelések – a rendkívüli időjárási körülmények esetén alkalmazható eltérésekre is figyelemmel – nem végezhetők el:

a)

a XIb. melléklet függelékében említett C. szőlőtermő övezetben január 1. után;

b)

a XIb. melléklet függelékében említett A. és B. szőlőtermő övezetben március 16. után; és kizárólag az e dátumokat közvetlenül megelőző szőlőszüretből származó termékek esetében végezhetők el.

7.

A 6. pont ellenére a borok hűtéssel történő sűrítése, savtartalmának növelése és savtompítása egész évben végezhető.

XVb. MELLÉKLET

KORLÁTOZÁSOK

A.   Általános fogalmak

1.

Az engedélyezett borászati eljárások egyike sem tartalmazhatja víz hozzáadását, kivéve, ha különleges technikai okból szükség van rá.

2.

Az engedélyezett borászati gyakorlatok egyike sem tartalmazhatja alkohol hozzáadását, kivéve az alkohol, likőrbor, a pezsgő, lepárlás céljából szeszezett bor és a gyöngyözőbor hozzáadásával lefojtott erjesztésű friss szőlőmustok esetét.

3.

A lepárlás céljára szeszezett bort kizárólag lepárlásra lehet felhasználni.

B.   Friss szőlő, szőlőmust és szőlőlé

1.

Az alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust csak a 2204 10, 2204 21 és 2204 29 KN-kód alá nem tartozó termékek készítése során használható. Ez nem korlátozza a nem a 2204 10, 2204 21 és a 2204 29 KN-kód alá tartozó termékek területükön történő előállítására vonatkozó esetleges szigorúbb előírások tagállamok általi alkalmazását.

2.

A szőlőlevet és sűrített szőlőlevet nem szabad borrá alakítani, és azt nem szabad borhoz hozzáadni. A Közösség területén tilos ezeknek a termékeknek az alkoholos erjesztése.

3.

Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a termékekre, amelyek az Egyesült Királyságban, Írországban és Lengyelországban a 2206 00 KN-kód alá tartozó termékek előállítására szolgálnak, és amelyek esetében a tagállamok engedélyezhetik a »bor« kereskedelmi megjelölést is magában foglaló összetett név használatát.

4.

Töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmustot kizárólag likőrborok készítésére – kizárólag azokon a borvidékeken, ahol ennek 1985. január 1-jén hagyományai voltak – és túlérett szőlőből készített borok készítésére lehet forgalomba hozni.

5.

A Tanács által a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel összhangban hozott eltérő határozat hiányában a harmadik országokból származó friss szőlőt, szőlőmustot, részben erjedt szőlőmustot, sűrített szőlőmustot, finomított szőlőmustsűrítményt, alkohol hozzáadásával fojtott szőlőmustot, szőlőlevet, sűrített szőlőlevet és bort, valamint e termékek keverékeit a Közösség területén nem szabad a XIb. mellékletben említett termékké feldolgozni vagy ilyen termékhez hozzáadni.

C.   Borok házasítása

A Tanács által a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel összhangban hozott eltérő határozat hiányában, harmadik országból származó bort tilos a Közösségből származó borral házasítani, valamint tilos a harmadik országokból származó borokat egymással a Közösség területén házasítani.

D.   Melléktermékek

1.

A szőlő túlpréselése tilos. A tagállamok – figyelembe véve a helyi és a technikai feltételeket – dönthetnek arról a minimális alkoholmennyiségről, amelyet a szőlő kipréselése után a szőlőtörkölynek és a borseprőnek tartalmaznia kell.

Az e melléktermékekben levő alkohol mennyiségét a tagállamok határozzák meg az előállított bor alkoholtartalmának legalább 5 %-ával egyenlő szinten.

2.

Borseprőből vagy szőlőtörkölyből közvetlen emberi fogyasztásra szánt bort vagy italt – alkohol, borpárlat vagy törkölybor kivételével – nem lehet előállítani. A bor seprőre, szőlőtörkölyre vagy kipréselt aszúpépre töltése a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által meghatározandó feltételek mellett engedélyezhető, amennyiben ezt az eljárást Magyarországon hagyományosan a »tokaji fordítás« és a »tokaji máslás«, valamint Szlovákiában a »Tokajský forditáš« és a »Tokajský mášláš« előállításakor alkalmazzák.

3.

A borseprő préselése és a szőlőtörköly újraerjesztése a lepárlástól és a törkölyborkészítéstől eltérő célra tilos. A borseprő szűrése és centrifugálása nem tekintendő préselésnek abban az esetben, ha az így előállított termékek megbízható, eredeti és forgalomképes minőségűek.

4.

A törkölybort, amennyiben előállítását az érintett tagállam engedélyezi, kizárólag lepárlásra vagy a bortermelői háztartásban való fogyasztásra lehet felhasználni.

5.

A tagállamok arra vonatkozó lehetőségének a sérelme nélkül, hogy határozzanak a melléktermékek lepárlás útján történő kivonásának megköveteléséről, bármely természetes vagy jogi személy vagy személyek csoportja, aki, illetve amely melléktermékekkel rendelkezik, a 195. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által meghatározandó feltételek szerint vonja ki azokat.


V. MELLÉKLET

„47.   479/2008/EK rendelet

A 479/2008/EK rendelet

E rendelet

1. cikk

1. cikk, (1) bekezdés, 1) pont

2. cikk

2. cikk és III. melléklet, IIIa. rész

3. cikk

103i. cikk

4. cikk

103j. cikk

5. cikk

103k. cikk

6. cikk

103l. cikk

7. cikk

103m. cikk

8. cikk

103n. cikk

9. cikk

103o. cikk

10. cikk

103p. cikk

11. cikk

103q. cikk

12. cikk

103r. cikk

13. cikk

103s. cikk

14. cikk

103t. cikk

15. cikk

103u. cikk

16. cikk

103v. cikk

17. cikk

103w. cikk

18. cikk

103x. cikk

19. cikk

103y. cikk

20. cikk

103z. cikk

21. cikk, (1) bekezdés

188a. cikk, (5) bekezdés

21. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

188a. cikk, (6) bekezdés

21. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

184. cikk, 5. pont

22. cikk, első bekezdés és második bekezdés, a)–d) pont

103za. cikk

22. cikk, második bekezdés, e) pont

188a. cikk, (7) bekezdés

23. cikk

190a. cikk

24. cikk

120a. cikk, (2)–(6) bekezdés

25. cikk, (1) bekezdés

120a. cikk, (1) bekezdés

25. cikk, (2)–(4) bekezdés

113d. cikk

26. cikk

120b. cikk

27. cikk

120c. cikk

28. cikk

120d. cikk

29. cikk

120e. cikk

30. cikk

120f. cikk

31. cikk

120g. cikk

32. cikk

121. cikk, harmadik és negyedik bekezdés

33. cikk

118a. cikk

34. cikk

118b. cikk

35. cikk

118c. cikk

36. cikk

118d. cikk

37. cikk

118e. cikk

38. cikk

118f. cikk

39. cikk

118g. cikk

40. cikk

118h. cikk

41. cikk

118i. cikk

42. cikk

118j. cikk

43. cikk

118k. cikk

44. cikk

118l. cikk

45. cikk

118m. cikk

46. cikk

118n. cikk

47. cikk

118o. cikk

48. cikk

118p. cikk

49. cikk

118q. cikk

50. cikk

118r. cikk

51. cikk

118s. cikk

52. cikk

121. cikk, első bekezdés, k) pont

53. cikk

118t. cikk

54. cikk

118u. cikk

55. cikk

118v. cikk

56. cikk

121. cikk, első bekezdés, l) pont

57. cikk

118w. cikk

58. cikk

118x. cikk

59. cikk

118y. cikk

60. cikk

118z. cikk

61. cikk

118za. cikk

62. cikk

118zb. cikk

63. cikk

121. cikk, első bekezdés, m) pont

64. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont, i–iv. alpont

122. cikk, második bekezdés

64. cikk, (1) bekezdés, c) pont, v–viii. alpont

122. cikk, harmadik bekezdés

64. cikk, (1) bekezdés, d) pont

122. cikk, harmadik bekezdés

64. cikk, (1) bekezdés, e) pont

125o. cikk, (1) bekezdés, a) pont

64. cikk, (2) bekezdés

125o. cikk, (2) bekezdés

65. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont

123. cikk, (3) bekezdés

65. cikk, (1) bekezdés, d) pont

125o. cikk, (1) bekezdés, b) pont

65. cikk, (2) bekezdés

125o. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

66. cikk, (1) bekezdés

66. cikk, (2) bekezdés

125o. cikk, (3) bekezdés

67. cikk

113c. cikk, (1) és (2) bekezdés

68. cikk

125o. cikk, (3) bekezdés

69. cikk

113c. cikk, (3) bekezdés és 125o. cikk, (3) bekezdés

70. cikk, (1) bekezdés

135. cikk

70. cikk, (2) bekezdés

128. cikk

71. cikk

129. cikk

72. cikk

130. cikk, 161. cikk

73. cikk

131. cikk és 161. cikk, (2) bekezdés

74. cikk

132. cikk és 161. cikk, (2) bekezdés

75. cikk

133. cikk és 161. cikk, (2) bekezdés

76. cikk

133a. cikk

77. cikk

134. és 170. cikk

78. cikk

159. cikk

79. cikk

141. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

80. cikk

160. cikk és 174. cikk

81. cikk

143. cikk

82. cikk

158a. cikk

83. cikk

144. cikk

84. cikk, a) pont

158a. cikk, (4) bekezdés

84. cikk, b) és c) pont

148. cikk, a) és b) pont

85. cikk, (1)–(3) és (5) bekezdés

85a. cikk

85. cikk, (4) bekezdés

188a. cikk, (1) bekezdés

86. cikk, (1)–(4) és (6) bekezdés

85b. cikk

86. cikk, (5) bekezdés

188a. cikk, (2) bekezdés

87. cikk

85c. cikk

88. cikk

85d. cikk

89. cikk

85e. cikk

90. cikk

85g. cikk

91. cikk

85h. cikk

92. cikk

85i. cikk

93. cikk

85j. cikk

94. cikk

85k. cikk

95. cikk

85l. cikk

96. cikk

85m. cikk

97. cikk

85n. cikk

98. cikk

85p. cikk

99. cikk

85o. cikk

100. cikk

85q. cikk

101. cikk

85r. cikk

102. cikk, (1)–(4) bekezdés és (5) bekezdés, első albekezdés

85s. cikk

102. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés és (6) bekezdés

188a. cikk, (3) bekezdés

103. cikk

85t. cikk

104. cikk, (1)–(7) és (9) bekezdés

85u. cikk

104. cikk, (8) bekezdés

188a. cikk, (4) bekezdés

105. cikk

85v. cikk

106. cikk

85w. cikk

107. cikk

85x. cikk

108. cikk

185a. cikk, (1) és (2) bekezdés

109. cikk

185a. cikk, (3) bekezdés

110. cikk

185a. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

111. cikk

185b. cikk

112. cikk

185c. cikk

113. cikk, (1) bekezdés

195. cikk, (2) bekezdés

113. cikk, (2) bekezdés

195. cikk, (3) és (4) bekezdés

114. cikk

190. cikk

115. cikk

192. cikk

116. cikk

194. cikk, negyedik és ötödik bekezdés

117. cikk, a) pont

194. cikk, harmadik bekezdés

117. cikk, b)–e) pont

194. cikk, első bekezdés

118. cikk

185d. cikk

119. cikk

182a. cikk, (1)–(5) bekezdés

120. cikk

184. cikk, 8. pont

121. cikk, a), b) és c) pont

185a. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés és 194. cikk, harmadik bekezdés

121. cikk, d) és e) pont

185b. cikk, (4) bekezdés

121. cikk, f) pont

185c. cikk, (3) bekezdés

121. cikk, g) pont

182a. cikk, (6) bekezdés

122–125. cikk

126. cikk, a) pont

203b. cikk

126. cikk, b) pont

191. cikk

127. cikk, (1) bekezdés

180. cikk, első bekezdés

127. cikk, (2) bekezdés

180. cikk, második bekezdés

129. cikk, (3) bekezdés

85f. cikk”


Top